﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/19077. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén
aláírt szerződések módosításáról szóló szerződések kihirdetéséről
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2006. január
2
2006. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1994. december 1-jén
aláírt szerződések módosításáról szóló szerződések kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült
Államok Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló,
Budapesten, 1994. december 1-jén aláírt szerződések módosításáról szóló szerződések
kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1994.
december 1-jén aláírt szerződések módosításáról szóló szerződéseket e törvénnyel kihirdeti.
3. §
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, a
kiadatásról szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerződést módosító szerződés (a továbbiakban:
kiadatási jegyzőkönyv) hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kiadatási szerződéshez, az Európai Unió
és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási megállapodás
3.	cikkének (2) bekezdésével összhangban
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kiadatási
megállapodás (a továbbiakban: EU-USA kiadatási megállapodás) 3. cikk (2) bekezdésének
megfelelően a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Egyesült Államok Kormánya
elismeri, hogy a jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően az EU-USA kiadatási
megállapodás rendelkezéseit a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült
Államok Kormánya között 1994. december 1-jén aláírt kétoldalú kiadatási szerződés (a
továbbiakban: 1994-es kiadatási szerződés) vonatkozásában a következő feltételek mellett
alkalmazzák:
1.	cikk: A kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok továbbítása
Az EU-USA kiadatási megállapodás 5. cikk (1) bekezdésének és 7. cikk (1) bekezdésének
megfelelően az 1994-es kiadatási szerződés 8. cikkének 1. bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
3
„A kiadatási kérelmeket és a mellékelt okiratokat diplomáciai úton kell továbbítani. Ha a
kiadni kért személy a megkeresett államban ideiglenes letartóztatásban van, a megkereső
állam a kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok diplomáciai úton történő továbbítására
vonatkozó kötelezettségét úgy is teljesítheti, hogy a kérelmet és az okiratokat a megkeresett
államnak a megkereső államban működő nagykövetségére nyújtja be. Ebben az esetben a
személy folyamatos fogva tartásának lehetővé tétele érdekében a jelen szerződés 11. cikke
szerint teljesítendő határidő teljesítése céljából a kérelemnek a nagykövetséghez való
megérkezése időpontját kell a megkeresett államhoz való megérkezés időpontjának tekinteni.”
2.	cikk: Az okiratok hitelesítése
Az EU-USA kiadatási megállapodás 5. cikk (2) bekezdésének megfelelően az 1994-es
kiadatási szerződés 9. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„Azokat az okiratokat, amelyek a megkereső állam igazságügyi minisztériumának vagy
külügyminisztériumának bélyegzőjét vagy pecsétjét viselik, a megkeresett államban a
kiadatási eljárás során további igazolás, felülhitelesítés vagy más hitelesítés nélkül el kell
fogadni. A Magyar Köztársaság esetében az »igazságügyi minisztérium« a Magyar
Köztársaság Igazságügyi Minisztériumát, az Amerikai Egyesült Államok esetében pedig a
»US Department of Justice«-t jelenti.”
3.	cikk: A kérelemben szereplő bizalmas adatok
Az EU-USA kiadatási megállapodás 14. cikkének megfelelően az 1994-es kiadatási
szerződés a következő 9/A. cikkel egészül ki:
„A megkeresésben szereplő bizalmas adatok
Amennyiben a megkereső állam különösen bizalmas adat átadását mérlegeli a kiadatási
kérelme alátámasztására, egyeztethet a megkeresett állammal annak meghatározására, hogy az
adat védelmét a megkeresett állam milyen mértékben tudja biztosítani. Amennyiben a
megkeresett állam az adat védelmét nem tudja a megkereső állam által megkívánt módon
biztosítani, a megkereső állam dönt arról, hogy az adatot ebben az esetben is átadja-e.”
4.	cikk: Kiegészítő adatok továbbításának módja
Az EU-USA kiadatási megállapodás 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően az 1994-es
kiadatási szerződés 12. cikke a következő 1a. bekezdéssel egészül ki:
„1a. Az ilyen kiegészítő adatok közvetlenül a Magyar Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma
és az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma között kérhetők és küldhetők meg.”
5.	cikk: Több állam által előterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem
Az EU-USA kiadatási megállapodás 10. cikkének megfelelően az 1994-es kiadatási szerződés
15.	cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„Több állam által előterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem
4
1.	Amennyiben a megkeresett államhoz ugyanazon személy kiadatása iránt a megkereső
államtól, valamint bármely más államtól vagy államoktól is érkezik kérelem akár ugyanazon
bűncselekmény, akár különböző bűncselekmények miatt, a megkeresett állam végrehajtó
hatósága határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkereső államnak.
2.	Ha a Magyar Köztársasághoz ugyanazon személy vonatkozásában az európai
elfogatóparancs szerinti átadási kérelem és az Amerikai Egyesült Államokból kiadatási
kérelem érkezik akár ugyanazon bűncselekmény, akár különböző bűncselekmények miatt, a
végrehajtó hatóság határozza meg, hogy átadja-e a személyt valamely megkereső államnak.
3.	A megkeresett állam a jelen cikk 1. és 2. bekezdése szerinti határozatainak meghozatala
során figyelembe veszi az összes körülményt, így többek között:
(a)	azt, hogy a kérelmeket szerződés alapján terjesztették-e elő;
(b)	az egyes bűncselekmények elkövetésének helyét;
(c)	az egyes megkereső államok érdekeit;
(d)	a bűncselekmények súlyát;
(e)	a sértett állampolgárságát;
(f)	a megkereső államok közötti további kiadatás lehetőségét; és
(g)	a megkereső államoktól érkezett kérelmek időrendi sorrendjét.”
6. cikk: Időbeli hatály
1.	A jelen jegyzőkönyvet a hatálybalépése előtt és a hatálybalépése után elkövetett
bűncselekményekre egyaránt alkalmazni kell.
2.	A jelen jegyzőkönyv nem alkalmazható a hatálybalépése előtt előterjesztett kiadatási
kérelmekre.
7.	cikk: Hatálybalépés és megszűnés
1.	A jelen jegyzőkönyv hatálybalépéséhez a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült
Államok lefolytatja az ehhez szükséges belső eljárásokat, és a lehető legrövidebb időn belül
kicserélik az eljárások lefolytatásáról szóló okiratokat. A jelen jegyzőkönyv az EU-USA
kiadatási megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba, a megállapodás 22. cikkének
megfelelően.
2.	Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt
kiadatási megállapodás megszűnése esetén a jelen jegyzőkönyv is hatályát veszti, és a Magyar
Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december
1-jén aláírt kétoldalú kiadatási szerződés alkalmazandó. A Magyar Köztársaság Kormánya és
az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindazonáltal megállapodhat abban, hogy a jelen
jegyzőkönyv egyes vagy valamennyi rendelkezését továbbra is alkalmazzák.
A FENTIEK HITELÉÜL a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen
jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Budapesten, két példányban, a mai napon, 2005. november hó 15-én, magyar és angol
nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
[ Aláírások ]”
5
4. §
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között, a
bűnügyi jogsegélyről szóló, 1994. december 1-jén aláírt szerződést módosító szerződés (a
továbbiakban: bűnügyi jogsegély jegyzőkönyv) hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 1994. december 1-jén aláírt
szerződéshez, az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én
aláírt kölcsönös jogsegély megállapodás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban
Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt kölcsönös
jogsegély megállapodás (a továbbiakban: EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás) 3.
cikk (2) bekezdésének megfelelően a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint az Amerikai
Egyesült Államok Kormánya elismeri, hogy a jelen jegyzőkönyv rendelkezéseinek
megfelelően az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás rendelkezéseit a Magyar
Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 1994. december
1-jén aláírt kölcsönös bűnügyi jogsegély szerződés (a továbbiakban: 1994-es kölcsönös
jogsegély szerződés) vonatkozásában a következő feltételek mellett alkalmazzák:
1.	cikk: Jogsegély a közigazgatási hatóságok számára
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 8. cikkének megfelelően az 1994-es
kölcsönös jogsegély szerződés 1. cikke a következő 1/A. bekezdéssel egészül ki:
„1/A. a) Kölcsönös jogsegélyt nyújtanak továbbá a nemzeti közigazgatási hatóság számára is,
ha az valamely cselekményt a büntetőeljárás megindítása vagy a nyomozó, illetve bűnüldöző
hatóságokhoz történő áttétele céljából vizsgál az ilyen vizsgálatok elvégzésére vonatkozó
különleges közigazgatási vagy szabálysértési hatásköre alapján. Ugyanilyen feltételekkel más
közigazgatási hatóságok számára is nyújtható kölcsönös jogsegély. Nem nyújtható jogsegély
olyan ügyekben, amelyekben a közigazgatási hatóság megítélése szerint nem indul
büntetőeljárás, illetve nem következik az ügy más hatóságokhoz történő áttétele.
b)	Az e bekezdés szerinti jogsegély iránti kérelmeket a központi hatóságok, vagy a központi
hatóságok megállapodása alapján kijelölt más hatóságok között kell továbbítani.”
2.	cikk: A kérelmek gyorsított továbbítása
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 7. cikkének megfelelően az 1994-es
kölcsönös jogsegély szerződés 4. cikk 1. bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. a) A jogsegély iránti kérelmek és az azokhoz kapcsolódó közlések gyors távközlési
eszközök - beleértve a faxot vagy az e-mailt - útján is előterjeszthetők és megválaszolhatók;
a megkeresett állam kérésére ezekről utólag hivatalos megerősítést kell küldeni.
b)	Sürgős esetekben a kölcsönös jogsegély iránti kérelmeket szóban is elő lehet terjeszteni, de
a megkeresett állam központi hatóságának eltérő rendelkezése hiányában ezeket tíz napon
belül írásban meg kell erősíteni.
6
c)	A kérelmet a megkeresett állam nyelvén kell előterjeszteni, hacsak nincs ettől eltérő
megállapodás.”
3.	cikk: A videokonferencia költségei
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően az
1994-es kölcsönös jogsegély szerződés 6. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. cikk
KÖLTSÉGEK
1.	A megkeresett állam viseli a jogsegély iránti kérelem teljesítésével kapcsolatban felmerült
valamennyi költséget, kivéve a 10. és 11. cikk alkalmazása során felmerült szakértői díjakat,
fordítási, tolmácsolási és a más rögzítési rendszerre átvitelből adódó költségeket, valamint a
személyek utazásával kapcsolatos térítéseket és költségeket, mely díjakat, költségeket és
térítéseket a megkereső állam viseli.
2.	Ezen túlmenően, a megkereső és a megkeresett állam eltérő megállapodása hiányában a
videó-átvitel létrehozásával és szolgáltatásával járó költségeket a megkereső állam viseli a
17/C. cikknek megfelelően. A jogsegélynyújtás során felmerülő egyéb költségek (beleértve a
részvevőknek a megkeresett államba történő utazása költségeit) viselése a jelen cikk 1.
bekezdése szerint történik.”
4.	cikk: A felhasználás korlátai a személyes és egyéb adatok védelmében
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 9. cikkének megfelelően az 1994-es
kölcsönös jogsegély szerződés 7. cikke helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. cikk
A FELHASZNÁLÁS KORLÁTOZÁSA A SZEMÉLYES ÉS EGYÉB ADATOK
VÉDELMÉBEN
1.	A megkeresett állam kikötheti, hogy a megkereső állam a megkeresett államtól kapott
bizonyíték vagy adat felhasználását a következő célokra korlátozza:
a)	az általa folytatott nyomozás és büntetőeljárás céljára;
b)	a közbiztonságát fenyegető közvetlen és komoly veszély megelőzésére;
c)	azokra a nyomozásokhoz vagy bírósági eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó, nem
büntetőbírósági vagy közigazgatási eljárásaira:
i.	amelyek az a) pontban szerepelnek, vagy
ii.	amelyekben az 1. cikk 1/A. bekezdése alapján nyújtottak kölcsönös jogsegélyt;
d)	bármely más célra abban az esetben, ha az információt vagy bizonyítékot nyilvánosságra
hozták annak az eljárásnak a keretében, amellyel kapcsolatban azt továbbították, illetve az a),
b)	és c) pontban szereplő esetek bármelyikében; és
e)	bármely más célra kizárólag a megkeresett állam előzetes hozzájárulásával.
2.	a) E cikk nem érinti a megkeresett államnak a kölcsönös jogsegély szerződés szerinti
jogosultságát arra, hogy további feltételeket szabjon egyes esetekben, ha az adott jogsegély
iránti kérelmet ilyen feltételek hiányában nem lehetett teljesíteni. Amennyiben e pont alapján
7
további feltételeket szabnak, a megkeresett állam kérheti, hogy a megkereső állam
tájékoztatást adjon a bizonyíték vagy az adat felhasználásáról.
b)	A megkeresett állam a bizonyíték vagy adat átadásának az a) pont szerinti feltételeként
nem szabhat általános korlátozásokat a megkereső államnak a személyes adatok
feldolgozására vonatkozó jogi előírásai tekintetében.
3.	Amennyiben a megkereső állam részére történő adatszolgáltatást követően a megkeresett
államnak olyan körülmények jutnak a tudomására, amelyek következtében egy konkrét
esetben további feltételt kell kikötnie, a megkeresett állam konzultálhat a megkereső állammal
annak meghatározása érdekében, hogy a bizonyíték és adat védelme milyen mértékben
lehetséges.
4.	A megkeresett állam központi hatósága kérheti, hogy a jelen szerződés alapján átadott
adatokat és bizonyítékokat bizalmasan kezeljék, vagy az általa meghatározott feltételeknek
megfelelően használják fel. Ebben az esetben a megkereső államnak minden tőle telhetőt meg
kell tennie annak érdekében, hogy e feltételeknek eleget tegyen.”
5.	cikk: A megkereső állam titoktartási kérelme
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 10. cikkének megfelelően az 1994-es
kölcsönös jogsegély szerződés a következő 7/A. cikkel egészül ki:
„7/A. cikk
A MEGKERESŐ ÁLLAM TITOKTARTÁSI KÉRELME
A megkeresett állam köteles minden tőle telhetőt megtenni a jogsegély kérésének és
tartalmának titokban tartása érdekében, ha a titkosan kezelést a megkereső állam kérte. Ha a
kérelem a titok felfedése nélkül nem teljesíthető, a megkeresett állam központi hatósága erről
köteles tájékoztatni a megkereső államot, amely ezt követően dönt arról, hogy a kérelem
teljesítését ennek ellenére kívánja-e.”
6.	cikk: Banki adatok azonosítása
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 4. cikkének megfelelően az 1994-es
kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/A. cikkel egészül ki:
„17/A. cikk
BANKI ADATOK AZONOSÍTÁSA
1. a) A megkeresett állam a megkereső állam kérelmére az e cikkben foglalt rendelkezéseknek
megfelelően késedelem nélkül megbizonyosodik arról, hogy a területén található bankok
tudomással bírnak-e arról, hogy egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy vádolt,
azonosított természetes vagy jogi személy rendelkezik-e bankszámlával vagy számlákkal. A
megkeresett állam a vizsgálat eredményeit késedelem nélkül közli a megkereső állammal.
b)	Az a) pontban meghatározott intézkedések megtehetők a következők megállapítása
érdekében is:
i.	bűncselekmény elkövetésével vádolt, vagy abban más módon érintett természetes
vagy jogi személyekre vonatkozó adatok;
ii.	bankrendszeren kívüli pénzintézetek birtokában lévő adatok; illetve
8
iii. számlákhoz nem kapcsolódó pénzügyi műveletek.
2.	A jelen szerződés 4. cikk 2. bekezdésében meghatározott követelményeken túlmenően a
jelen cikk 1. bekezdésében leírt adatokra vonatkozó kérelemnek a következőket kell
tartalmaznia:
a)	a természetes vagy jogi személynek az ilyen számlák vagy műveletek helyének
megállapításához szükséges azonosító adatai; továbbá
b)	a megkeresett állam illetékes hatósága számára elegendő információ arról, hogy:
i.	fennáll az alapos gyanú, hogy az érintett természetes vagy jogi személy
bűncselekmény elkövetésében vett részt, és hogy a megkeresett állam területén található
bankok vagy bankrendszeren kívüli pénzintézetek rendelkeznek a kért adattal, valamint
ii.	megállapítható, hogy a kért adat a nyomozással vagy büntetőeljárással kapcsolatos;
c)	lehetőség szerint arra vonatkozó információk, hogy melyik bank vagy bankrendszeren
kívüli pénzintézet lehet érintett, illetve egyéb olyan információ, amelynek elérhetősége
segítheti a vizsgálat körének szűkítését.
3.	Az e cikk szerinti jogsegély iránti kérelmeket a következő hatóságok terjesztik elő és
fogadják:
a)	a Magyar Köztársaság részéről a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze, amennyiben
azonban a Magyar Köztársaságból érkező kérelmet olyan ügyben terjesztik elő, amely bíróság
előtt van folyamatban, a kérelmet az Igazságügyi Minisztérium továbbítja;
b)	az Amerikai Egyesült Államok részéről
i.	az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Kábítószer-végrehajtási
Felügyeletének a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt ügyekben;
ii.	az Amerikai Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Bevándorlási és Vám-
végrehajtási Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, a hatáskörébe utalt
ügyekben;
iii.	az Amerikai Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma Szövetségi Nyomozó
Hivatalának a Magyar Köztársaságért felelős attaséja, minden más ügyben.
A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok a jelen bekezdés szerinti
kijelöléseiket az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti diplomáciai
jegyzékváltás útján módosíthatják.
4.	A Magyar Köztársaság a jelen cikk alapján olyan bűncselekmények tekintetében nyújt
jogsegélyt, amelyek mind a megkeresett, mind a megkereső állam törvényei szerint
büntetendők. Az Amerikai Egyesült Államok a jelen cikk alapján olyan, pénzmosással vagy
terrorista tevékenységgel összefüggő cselekményeket illetően nyújt jogsegélyt, amelyek
mindkét állam törvényei szerint büntetendők, valamint olyan más bűncselekményekkel
kapcsolatban, amelyek köréről a Magyar Köztársaság számára értesítést küld.
5.	A megkeresett állam az e cikk alapján azonosított számlákra, illetve tranzakciókra
vonatkozó nyilvántartások megküldése iránti kérelmeket a jelen szerződés egyéb
rendelkezéseinek megfelelően teljesíti.”
7. cikk: Közös nyomozó csoportok
9
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 5. cikkének megfelelően az 1994-es
kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/B. cikkel egészül ki:
„17/B. cikk
KÖZÖS NYOMOZÓ CSOPORTOK
1.	Közös nyomozó csoportok hozhatók létre és működtethetők a Magyar Köztársaság és az
Amerikai Egyesült Államok területén az Európai Unió egy vagy több tagállamát és az
Amerikai Egyesült Államokat érintő nyomozások vagy büntetőeljárások megkönnyítése
érdekében, ha azt a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok megfelelőnek ítéli.
2.	A csoport működésére vonatkozó szabályokat, úgy mint a csoport összetételét,
működésének időtartamát, helyét, szervezeti felépítését, feladatait, célját, továbbá a csoport
egy államból kijelölt tagjai részvételének feltételeit egy másik állam területén folytatott
nyomozati tevékenységekben az érintett államok által kijelölt, a bűncselekmények üldözéséért
vagy nyomozásáért felelős illetékes hatóságok megegyezéssel állapítják meg.
3.	Az érintett államok által kijelölt illetékes hatóságok közvetlenül érintkeznek egymással a
csoport létrehozása és működtetése érdekében, kivéve azokat az eseteket, ahol az ügy
kivételes összetettsége, kiterjedtsége vagy más körülmény miatt néhány vagy valamennyi
szempontból központosított egyeztetésre van szükség; ilyenkor az államok ennek érdekében
egyéb megfelelő érintkezési módban állapodhatnak meg.
4.	Amennyiben a közös nyomozó csoportnak a csoportot létrehozó valamely állam területén
nyomozati cselekményeket kell végeznie, a csoport ezen államból delegált tagja kérheti saját
illetékes hatóságait az említett intézkedések megtételére anélkül, hogy a másik államnak
kölcsönös jogsegély iránti kérelmet kellene előterjesztenie. Az adott államban a kért
intézkedés ugyanazon jogi keretek betartása mellett végezhető el, mint amelyek betartása az
állam hazai nyomozati intézkedéseinek elvégzéséhez szükséges.”
8.	cikk: Videokonferencia
Az EU-USA kölcsönös jogsegély megállapodás 6. cikk (1) és (3)-(6) bekezdéseinek
megfelelően az 1994-es kölcsönös jogsegély szerződés a következő 17/C. cikkel egészül ki:
„17/C. cikk
VIDEOKONFERENCIA
1.	A Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok között a videó-átviteli
technológia alkalmazása igénybe vehető vallomás felvételéhez olyan eljárásokban,
amelyekben a megkeresett államban tartózkodó tanú vagy szakértő meghallgatásához
kölcsönös jogsegélyt lehet igénybe venni. Az ilyen eljárásra vonatkozó szabályokat -
amennyiben ez a cikk eltérően nem rendelkezik - a jelen szerződés egyéb rendelkezései
határozzák meg.
2.	A megkereső és megkeresett állam konzultációt folytathat a megkeresés teljesítése során
esetleg felmerülő jogi, műszaki vagy logisztikai kérdések megoldásának elősegítése
érdekében.
3.	A megkereső állam jogszabályai szerinti bármely joghatóság sérelme nélkül, a tanú vagy
szakértő részéről a videokonferencia során tett, szándékosan hamis nyilatkozat vagy egyéb
meg nem engedett magatartás a megkeresett államban ugyanolyan módon büntetendő, mintha
azt a hazai eljárás során követték volna el.
10
4.	E cikk nem zárja ki a megkeresett államban a tanúvallomások beszerzésére e szerződés
egyéb cikkei alapján rendelkezésre álló egyéb eszközök használatát.
5.	A megkeresett állam engedélyezheti a videokonferencia-technológiának a jelen cikk 1.
bekezdésében foglalt céloktól eltérő alkalmazását, beleértve személyek vagy tárgyak
azonosítását, vagy nyomozati szakaszban nyilatkozatok felvételét.”
9.	cikk: Időbeli hatály
A jelen jegyzőkönyvet a hatálybalépése előtt és a hatálybalépése után elkövetett
bűncselekményekre egyaránt alkalmazni kell.
A jelen jegyzőkönyv nem alkalmazandó a hatálybalépését megelőzően előterjesztett
kérelmekre, kivéve a jegyzőkönyv 2., 3. és 8. cikkét, amelyeket a hatálybalépést megelőzően
előterjesztett kérelmekre is alkalmazni kell.
10. cikk: Hatálybalépés és megszűnés
1.	A jelen jegyzőkönyv hatálybalépéséhez a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült
Államok lefolytatja az ehhez szükséges belső eljárásokat, és a lehető legrövidebb időn belül
kicserélik az eljárások lefolytatásáról szóló okiratokat. A jelen jegyzőkönyv az EU-USA
bűnügyi jogsegély megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba, a megállapodás 18.
cikkének megfelelően.
2.	Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által 2003. június 25-én aláírt
kölcsönös jogsegély megállapodás megszűnése esetén a jelen jegyzőkönyv is hatályát veszti,
és a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között
1994. december 1-jén aláírt kétoldalú bűnügyi jogsegély szerződés alkalmazandó. A Magyar
Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya mindazonáltal
megállapodhat abban, hogy a jelen jegyzőkönyv egyes vagy valamennyi rendelkezését
továbbra is alkalmazzák.
A FENTIEK HITELÉÜL a kormányaik által kellően felhatalmazott alulírottak a jelen
jegyzőkönyvet aláírták.
Készült Budapesten, két példányban, a mai napon, 2005. november hó 15-én, magyar és
angol nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.
[ Aláírások ]”
5.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 3. §-a a kiadatási jegyzőkönyv 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	E törvény 4. §-a a bűnügyi jogsegély jegyzőkönyv 10. cikk 1. bekezdésében
meghatározott időpontban lép hatályba.
11
(4)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározott időpont naptári napját a külügyminiszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi
határozatával állapítja meg.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az igazságügy-miniszter
gondoskodik.
12
INDOKOLÁS
A törvényjavaslat tárgyát a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok
Kormánya között a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, Budapesten, 1994.
december 1-jén aláírt szerződések módosításáról szóló szerződések kötelező hatályának
elismerése és kihirdetése képezi. E szerződéseket (jegyzőkönyveket) a Magyar Köztársaság és
az Amerikai Egyesült Államok Kormányának meghatalmazottai 2005. november 15-én,
Budapesten írták alá.
A két új, kétoldalú szerződés módosítja a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai
Egyesült Államok Kormánya között a bűnügyi jogsegélyről szóló, valamint a kiadatásról
szóló, 1994. december hónap 1. napján aláírt szerződéseket (kihirdette az 1997. évi LX.
törvény, illetve az 1997. évi LXI. törvény).
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló, 2005. évi L. törvény 7. § (2)
bekezdése szerint a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott
felhatalmazást a nemzetközi szerződést kihirdető törvény tartalmazza. A felhatalmazást ezen
törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében - figyelemmel a 7. § (3) bekezdésére - az
Országgyűlés adja meg.
A jegyzőkönyvek létrehozásának indokai:
Az Európai Unió Tanácsa 2003. június 6-án 2003/516/EK számon határozatot fogadott el az
Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között, a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi
jogsegélyről szóló megállapodások aláírásáról. A megállapodásokat 2003. június 25-én az
Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok meghatalmazottai aláírták.
Azon EU-tagállamoknak - így Magyarországnak is -, amelyeknek van hatályos kétoldalú
szerződésük az USA-val a kiadatásról és a bűnügyi jogsegélyről, kétoldalú tárgyalások során
kell megállapodniuk arról, hogy ezek a kétoldalú szerződések mennyiben módosulnak. Az így
létrejött kétoldalú szerződések megkötéséről a Tanácsot értesíteni kell. Azon tagállamok,
amelyeknek nincs ilyen kétoldalú szerződésük hatályban, az EU-USA megállapodások
szövegét erősítik meg, és ennek megtörténtéről értesítik a Tanácsot.
Az EU-USA megállapodás (és az egyes tagállamok és az USA között ennek alapján létrejött
kétoldalú szerződések) az azt követő harmadik hónap utáni első napon lépnek hatályba,
amikor az EU és az USA kicserélik arra vonatkozó okirataikat, hogy a hatálybalépéshez
szükséges belső eljárásokat lefolytatták. Az EU és az USA akkor tudja a megerősítő
okiratokat kicserélni, ha a szükséges eljárásokat mind a 25 EU-tagállam és az USA is
lefolytatta.
A kiadatásról szóló jegyzőkönyv a hatályban lévő, kétoldalú kiadatási szerződések
rendelkezéseit részben kiegészíti, részben módosítja. A megállapodás rendelkezései a hatályos
belső joggal összhangban vannak, a jelenleg hatályos magyar-amerikai kiadatási szerződéshez
képest számunkra előnyös rendelkezéseket tartalmaznak (pl. többlépcsős diplomáciai
felülhitelesítés követelményének mellőzése, nagyobb fokú adatvédelem biztosítása). Az új
szerződésben nem szabályozott kérdésekben a hatályos kétoldalú szerződések rendelkezései
kerülnek továbbra is alkalmazásra.
13
A kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló jegyzőkönyv a hatályos magyar-amerikai bűnügyi
jogsegélyszerződéshez képest részben új rendelkezéseket vezet be, részben módosítja azt (pl.
közös nyomozó csoport felállítása, videókonferencia útján történő tanúmeghallgatás).
A kiadatásról szóló jegyzőkönyv tartalmának részletes bemutatása:
1.	cikk: A kiadatási kérelem és a mellékelt okiratok továbbítása
Jelenleg az ideiglenesen letartóztatott személy a letartóztatásba helyezése napjától számított
60 nap elteltével szabadlábra helyezhető, ha a megkeresett állam végrehajtó hatóságához a
szabályszerű kiadatási kérelem és mellékletei nem érkeznek meg. Ez a rendelkezés a Javaslat
szerint úgy módosul, hogy a kiadatási kérelemnek és mellékleteinek a megkeresett államnak a
megkereső állam területén található követségéhez kell megérkeznie a letartóztatás kezdő
napjától számított 60 napon belül. Ez a továbbítás idejét lényegesen lerövidíti, tehát a
megadott határidő betartását megkönnyíti.
2.	cikk: Az okiratok hitelesítése
A magyar-amerikai kiadatási szerződés 9. cikke szerint a kiadatási kérelmet és a kísérő
okiratokat a megkeresett állam vezető diplomáciai vagy konzuli tisztviselőjének kell
hitelesítenie. Ez a rendelkezés a Javaslat szerint úgy módosul, hogy azok a dokumentumok,
amelyek a megkereső állam igazságügyi minisztériumának vagy külügyminisztériumának
bélyegzőjét vagy pecsétjét viselik, a megkeresett államban a kiadatási eljárás során további
tanúsítás, hitelesítés, vagy más legalizálás nélkül elfogadhatók.
3.	cikk: A kérelemben szereplő bizalmas adatok
A Javaslat szerint, amennyiben a megkereső állam különösen bizalmas információ átadását
mérlegeli a kiadatás iránti megkeresés alátámasztására, konzultálhat a megkeresett állammal
annak meghatározására, hogy az átadott információt a megkeresett állam milyen mértékben
tudja védeni. Amennyiben a megkeresett állam az információt nem tudja a megkereső állam
által megkívánt módon védeni, a megkereső állam határozza meg, hogy az információt mégis
átadja-e. Mivel jelenleg a magyar-amerikai kiadatási szerződésben ilyen rendelkezés nem
szerepel, az új szerződés a régit ezzel a rendelkezéssel kiegészíti.
4.	cikk: Kiegészítő adatok továbbításának módja
A kiegészítő információk átadásának módjáról a jelenlegi kiadatási szerződés nem
rendelkezik. Az amerikai fél azonban, ellentétes rendelkezés hiányában, a kiegészítő
információk megküldését is diplomáciai úton kéri. A Javaslat szerint a kiegészítő információt
közvetlenül az érintett államok igazságügyi minisztériumai között lehet kérni és átadni; ez a
kiadatási ügyek intézését felgyorsíthatja.
5.	cikk: Több állam által előterjesztett kiadatási vagy átadási kérelem
E cikk szabályozza azt az esetet, amikor ugyanazon személy kiadatása, illetve átadása iránt
több állam is előterjeszt kiadatási, illetve átadás iránti kérelmet. E rendelkezés annyiban jelent
újat a hatályos szerződéshez képest, hogy nevesíti az európai elfogatóparancs alapján történő
átadás iránti kérelmet, amely az Európai Unió tagállamaiban felváltotta a kiadatási eljárást.
14
6.	cikk: Időbeli hatály
A jegyzőkönyvet a hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények vonatkozásában is
alkalmazni kell, nem alkalmazható azonban a hatálybalépése előtt előterjesztett kiadatási
ügyekre.
7.	cikk: Hatálybalépés és megszűnés
A jegyzőkönyv az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött kiadatási
megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba.
A bűnügyi jogsegélyről szóló jegyzőkönyv tartalmának részletes bemutatása:
1.	cikk: Közigazgatási hatóságok részére történő jogsegélynyújtás
A Javaslat szerint a felek közigazgatási hatóságok számára is kölcsönös jogsegélyt nyújtanak
abban az esetben, ha az valamely cselekményt a büntetőeljárás megkezdése vagy a nyomozó,
illetve bűnüldöző hatóságokhoz történő áttétele céljából vizsgál.
2.	cikk: A kérelmek gyorsított továbbítása
A kölcsönös jogsegély iránti megkereséseket és az azokhoz kapcsolódó közléseket gyors
távközlési eszközökkel is el lehet küldeni, például faxon vagy e-mailen; ilyen esetekben a
megkeresett állam igényei szerint a későbbiekben ezekről hivatalos megerősítést küldenek. A
megkeresett állam a megkeresésre bármely gyors távközlési eszköz igénybevételével
válaszolhat.
3.	cikk: Költségek
A jelenlegi szerződés szerint a megkeresett állam viseli a jogsegélykérelem teljesítésével
kapcsolatban saját területén felmerülő költségeket. A Javaslat azonban lehetővé teszi a videó-
átviteli technológia alkalmazását, amelynek költségeit nem indokolt a megkeresett államra
hárítani. Ezért e cikk szerint - eltérő megállapodás hiányában - a videó-átvitel létrehozásával
és működtetésével kapcsolatos költségeket a megkereső állam viseli.
4.	cikk: A felhasználás korlátai a személyes és egyéb adatok védelmében
Az adatvédelmi jogszabályokra tekintettel mind a megkereső, mind a megkeresett fél
kikötheti, hogy a jogsegélyforgalomban átadott bizonyítékot vagy adatokat csak
meghatározott célokra használják fel.
5.	cikk: A megkereső állam titoktartási kérelme
A megkeresett állam mindent megtesz a megkeresés és annak tartalma bizalmas kezelése
érdekében, ha a megkereső állam megkeresésével kapcsolatban titoktartást kér. Amennyiben a
megkeresés nem hajtható végre a kért titoktartás megsértése nélkül, a megkeresett állam
központi hatósága tájékoztatja erről a megkereső államot, amely ezt követően dönti el, hogy a
megkeresést ennek ellenére végrehajtsák-e.
6.	cikk: Banki adatok azonosítása
A megkeresett állam a megkereső állam kérelmére az e cikkben foglalt feltételeknek
megfelelően késedelem nélkül megbizonyosodik arról, hogy a területén található bankok
rendelkeznek-e információval arról, hogy egy bűncselekmény elkövetésével gyanúsított vagy
vádolt, azonosított természetes vagy jogi személy vezet-e bankszámlát vagy számlákat. A
banki információ megadására vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan adatot,
amely a bankszámla, illetve a tranzakció azonosítását lehetővé teszi. A büntetőeljárási törvény
15
178/A. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi ilyen tárgyú megkeresések teljesítését. Az e cikk
szerinti jogsegély iránti kérelmeket - tekintettel a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
1996. évi XXXVIII. törvény 70. §-ára is - a legfőbb ügyész terjeszti elő és fogadja.
7.	cikk: Közös nyomozó csoportok
A Javaslat alapján közös nyomozó csoportok jöhetnek létre és működhetnek a Magyar
Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok területén az egy vagy több EU-tagállamot és az
Amerikai Egyesült Államokat érintő nyomozások vagy büntetőeljárások megkönnyítése
érdekében, ha azt a Magyar Köztársaság és az Amerikai Egyesült Államok megfelelőnek ítéli.
A csoportok működésére vonatkozó eljárásokat, vagyis a csoport összetételét, működésének
időtartamát, helyét, szervezeti felépítését, feladatait, célját, továbbá a csoport egy államból
kijelölt tagjai részvételének feltételeit egy másik állam területén folytatott nyomozati
tevékenységekben, az érintett államok által kijelölt, a bűncselekmények felderítéséért, illetve
üldözéséért felelős illetékes hatóságok kölcsönös megegyezéssel állapítják meg. A közös
nyomozó csoport felállításának általános szabályait e cikk tartalmazza, míg a csoport
működésére vonatkozó részletes szabályokat a csoport létrehozása előtt az érintett államok
illetékes bűnüldöző szervei kölcsönös megegyezéssel állapítják meg.
8.	cikk: Videokonferencia
A Javaslat alapján lehetőséget kell biztosítani a videó-átviteli technológia használatára
tanúvallomások megtételéhez olyan eljárásokban, amelyeknél a megkeresett államban
tartózkodó tanú vagy szakértő meghallgatásához kölcsönös jogsegélyt lehet igénybe venni. A
zártcélú távközlő hálózat útján folytatott tanúmeghallgatás szabályait a büntetőeljárási törvény
244/A-244/D. szakaszai tartalmazzák.
9.	cikk: Időbeli hatály
A jegyzőkönyvet a hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekményekre is alkalmazni kell.
Nem alkalmazható a szerződés a hatálybalépése előtt előterjesztett kérelmekre, kivéve a 2., 3.
és 8. cikket.
10.	cikk: Hatálybalépés és megszűnés
A jegyzőkönyv az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött bűnügyi
jogsegély megállapodás hatálybalépésének napján lép hatályba.