﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/19078. számú
törvényjavaslat

a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya között a szociális biztonságról szóló, Ottawában, 2004. május 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről
1. §
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya között a
szociális biztonságról szóló, Ottawában, 2004. május 12-én aláírt Megállapodást (a
továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2. §
A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„MEGÁLLAPODÁS
A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG TÁRGYÁBAN
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ÉS
QUÉBEC KORMÁNYA
KÖZÖTT
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ÉS
QUÉBEC KORMÁNYA
A továbbiakban “Szerződő Felek”,
ATTÓL AZ ÓHAJTÓL VEZÉRELVE, hogy biztosítottjaik számára megszerezzék a
szociális biztonsági jogszabályaik koordinációjából származó előnyöket,
az alábbi intézkedésekben
ÁLLAPODTAK MEG:
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	CIKK
Meghatározások
A Megállapodásban, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, az
alábbi kifejezések jelentése a következő:
a)	„illetékes hatóság”: a Magyar Köztársaság minisztériuma vagy Québec minisztere
vagy, amely, illetve aki a 2. cikkben meghatározott jogszabályokért felelős;
2
b)	„állami alkalmazás”: a Magyar Köztársaság tekintetében az állami/költségvetési
intézmények által történő alkalmazás, ideértve a köztisztviselőként, a
közalkalmazottként, a fegyveres erők, a közrendvédelmi szervek vagy a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjaként, bírósági, igazságügyi, ügyészségi
jogviszonyban történő alkalmazást; Québec tekintetében Québec kormányának
szolgálatában álló köztisztviselői alkalmazás;
c)	„illetékes intézmény”: a Szerződő Felek 2. cikkben meghatározott jogszabályok
végrehajtásáért felelős minisztériuma vagy szervezete;
d)	Jogszabályok”: azok a törvények, rendeletek és egyéb kötelező érvényű előírások,
amelyek a 2. cikkben említett szociális biztonsági ágazatokra és rendszerekre
vonatkoznak;
e)	„biztosítási időszak”: a Magyar Köztársaság tekintetében olyan időszak, amelynek
során járulékfizetés történt, ideértve minden olyan időszakot, amelyet a Magyar
Köztársaság jogszabályainak rendelkezései szerint biztosítási időszakkal
egyenértékűnek vagy biztosítási időszaknak kell elismerni; Québec tekintetében
minden olyan év, amelyre vonatkozóan járulékfizetés történt vagy a Québec
nyugdíjrendszerérői szóló törvény értelmében rokkantsági nyugdíjat folyósítottak,
vagy bármely egyéb, ezzel egyenértékűnek tekintendő év;
f)	„ellátás”: nyugdíj, segély, fix összegű vagy más pénzbeli ellátás, amelyről a
Szerződő Felek jogszabályai rendelkeznek, ideértve minden kiegészítést, pótlékot vagy
emelést;
g)	„állampolgár”: az a kanadai állampolgárságú személy, aki a 2. cikk 1.
bekezdésének a) pontja szerinti jogszabályok hatálya alá tartozik, vagy akit e
jogszabályok hatálya alá helyeztek, és aki e jogszabályoknál fogva jogokat szerzett,
vagy egy magyar állampolgárságú személy.
A Megállapodásban nem meghatározott fogalmaknak az alkalmazandó
jogszabályokban meghatározott jelentést kell tulajdonítani.
2.	CIKK
Tárgyi hatály
1.	A Megállapodás hatálya kiterjed:
a)	a Magyar Köztársaság társadalombiztosítási rendszerbe történő járulékfizetésre
és a társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozó jogszabályaira;
b)	a Québec nyugdíjrendszerére vonatkozó québeci jogszabályokra.
2.	A Megállapodást alkalmazni kell minden olyan jogszabályra is, amely az 1.
bekezdésben említett jogszabályokat módosítja, kiegészíti, helyettesíti, vagy egységes
szerkezetbe foglalja.
3.	A Megállapodást ugyancsak alkalmazni kell az egyik Szerződő Fél olyan
jogszabályára, amely a meglévő rendszereket új kedvezményezetti kategóriákra vagy
új ellátásokra terjeszti ki; ez a Szerződő Fél ugyanakkor a jogszabály kihirdetésétől
számított három hónapon belül köteles tájékoztatni a másik Szerződő Felet, ha a
Megállapodás nem alkalmazandó.
3.	CIKK
3
Személyi hatály
Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, a Megállapodás hatálya kiterjed
a)	minden olyan személyre, aki az egyik Szerződő Fél, vagy mindkét Szerződő Fél
jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy tartozott;
b)	minden olyan személyre, akinek jogai az a) pont szerinti személy jogaiból
származnak.
4.	CIKK
Egyenlő elbánás
Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, a 3. cikk szerinti személyek az egyik
Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során ugyanolyan elbánásban részesülnek,
mint e Szerződő Fél állampolgárai.
5.	CIKK
Az ellátások kivitele
1.	Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél
jogszabályai vagy a Megállapodás értelmében folyósítandó ellátásokat nem lehet
csökkenteni, módosítani, felfüggeszteni, megszüntetni vagy visszavonni pusztán
amiatt, hogy a 3. cikk szerinti személy a másik Szerződő Fél területén lakik vagy
tartózkodik; ezt az ellátást folyósítani kell a másik Szerződő Fél területén is.
2.	Minden ellátást, amelyet a Megállapodás értelmében az egyik Szerződő Félnek
a másik Szerződő Fél területén kell folyósítania, a Szerződő Felek területén kívül
ugyanolyan feltételekkel kell folyósítani, mint amely feltételeket az első Szerződő Fél
saját állampolgáraira alkalmaz saját jogszabályai értelmében.
3.	A Magyar Köztársaság tekintetében az 1. és 2. bekezdés nem vonatkozik azokra
az ellátásokra, amelyeket a Magyar Köztársaság és egy harmadik állam közötti olyan
egyezmény alapján kell folyósítani, amelynek értelmében a jogosult személy lakóhelye
szerinti államnak kell folyósítania az ellátásokat a Magyar Köztársaság és az érintett
harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok összességére.
II.	CÍM
AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ
RENDELKEZÉSEK
6.	CIKK
Általános szabály
Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, továbbá a 7., 8., 9. 10. és 11. cikkek
figyelembevételével, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén dolgozik, csak
e Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.
7.	CIKK
4
Az önálló vállalkozást folytató személy
1.	Az egyik Szerződő Fél területén lakó azon személyre, aki önálló vállalkozást
folytató személyként a másik Szerződő Fél területén vagy mindkét Szerződő Fél
területén dolgozik, e munkavégzés tekintetében csak a lakóhelye szerinti jogszabályok
vonatkoznak.
2.	Ha az 1. bekezdés alkalmazása során az önálló vállalkozást folytató személynek
valamelyik Szerződő Fél jogszabályai szerint nem kell járulékot fizetnie ezen egyéni
vállalkozás után, a Szerződő Felek illetékes intézményei, vagy az illetékes hatóság
által kijelölt szervek közös megegyezéssel meghatározhatják, hogy mely jogszabályok
vonatkoznak erre a személyre.
8.	CIKK
A kiküldött
1.	Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozó személy, akit
munkáltatója átmeneti jelleggel hatvan hónapot meg nem meghaladó időtartamra
kiküld a másik Szerződő Fél területére, e munkavégzés tekintetében a kiküldetés
időtartama alatt kizárólag az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.
2.	Ha azonban az elvégzendő munka az előre látott időszaknál hosszabb tartamra
nyúlik és meghaladja a hatvan hónapot, az első Szerződő Fél jogszabályait kell
továbbra is alkalmazni, feltéve, hogy a Szerződő Felek illetékes intézményei vagy az
illetékes hatóság által kijelölt szervezetek ebbe beleegyeznek.
9.	CIKK
A nemzetközi szállítmányozó alkalmazásában álló hajózó személyzet
1.	Az a személy, aki az egyik vagy a másik Szerződő Fél területén dolgozik olyan
nemzetközi szállító, illetve szállítmányozó hajózó személyzetének tagjaként, amely -
valaki más vagy saját maga számlájára - utasokat vagy árucikkeket szállít, és akinek a
székhelye a Szerződő Felek egyikének területén található, e munkavégzés
vonatkozásában csak azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik,
amelynek területén a cég székhelye található.
2.	Ha azonban a személyt a cég egy olyan leányvállalata vagy állandó képviselete
alkalmazza, amely az egyik Szerződő Fél területén található és ez nem azonos azzal,
ahol a székhelye található, akkor az érintett személy e munkavégzés vonatkozásában
csak azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén a
leányvállalat vagy állandó képviselet található.
10.	CIKK
Az állami alkalmazásban álló személy
1.	Az a személy, aki bármely Szerződő Fél részére állami alkalmazást tölt be és a
másik Szerződő Fél területén történő munkavégzésre van beosztva, ezen alkalmazás
tekintetében kizárólag az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.
2.	Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén lakik, és ott tölt be állami
5
alkalmazást a másik Szerződő Fél részére, ezen alkalmazás tekintetében csak az első
Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.
11.	CIKK
Kivétel az alkalmazandó jogi rendelkezések alól
Az adott személy és munkáltatója közös kérésére, vagy egy egyéni vállalkozó saját
kérésére, vagy adott esetben saját kezdeményezésükre a Szerződő Felek illetékes
intézményei vagy az illetékes hatóság által kijelölt szervezetek közös egyetértéssel
kivételt tehetnek a 6., 7., 8., 9. és 10. cikk rendelkezései alól, egyes személyek vagy
egyes személyi kategóriák vonatkozásában.
III.	CÍM
AZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
12.	CIKK
Az összeszámítás elve
Amennyiben egy személy biztosítási időszakokat szerzett mind az egyik, mind a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerint, és amennyiben nem jogosult egy ellátásra a csak az
egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok alapján, e
Szerződő Fél illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályok szerinti ellátásra
való jogosultsághoz összeszámítja a saját jogszabályai szerint szerzett időszakokat,
valamint a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakokat, az
egymást egyébként átfedő időszakokat csak egyszer véve figyelembe.
13.	CIKK
Québec jogszabályai szerinti ellátások
1.	Amennyiben egy személy, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályainak hatálya
alá tartozik, a 12. cikk szerinti összeszámítás nélkül megfelel azoknak a feltételeknek,
amelyek ahhoz szükségesek, hogy akár saját maga, akár a 3. cikk b) pontja szerinti
személyek számára a Québec jogszabályai szerinti valamely ellátásra való jogosultság
keletkezzék, az ellátás összegét Québec illetékes intézménye az általa alkalmazott
jogszabályok rendelkezései szerint állapítja meg.
2.	Ha az 1. bekezdés szerinti személy az összeszámítás elvégzése nélkül nem felel
meg egy ellátáshoz való jog megszerzéséhez szükséges feltételeknek, a Québec
illetékes intézménye a következő módon jár el:
a)	egy járulékfizetési évet ismer el, amennyiben a Magyar Köztársaság illetékes
intézménye tanúsítja, hogy egy naptári évben legalább kilencvennapi biztosítási
időszakot írtak jóvá a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint, feltéve, hogy ezt az
évet beszámították a québeci törvények szerint járulékköteles időszakba;
b)	a 12. cikk szerint összeszámítja az a) pont rendelkezései szerint elismert éveket és a
québeci jogszabályok alapján megszerzett időszakokat.
3.	Amennyiben egy ellátásra való jogosultság megszerzése a 2. bekezdés szerinti
összeszámítással történik, Québec illetékes intézménye a folyósítandó ellátás összegét
6
az a) és b) pontok szerint kiszámított összegek összeadásával határozza meg:
a)	az ellátás jövedelemhez kötött részének összegét Québec jogszabályainak
rendelkezései szerint számítja ki;
b)	a jelen Megállapodás rendelkezései szerint folyósítandó ellátás fix összetevőjének
kiszámításához megszorozza:
az ellátás Québec nyugdíjrendszere alapján meghatározott fix összegét
azzal a törttel, amely a Québec nyugdíjrendszere szerinti járulékfizetési időszakok és
az erre a rendszerre vonatkozó jogszabályokban meghatározott járulékköteles időszak
közti arányt fejezi ki.
14.	CIKK
A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti ellátások
1.	Amennyiben egy személy, aki az egyik vagy a másik Szerződő Fél
jogszabályainak hatálya alá tartozott, a 12. cikk szerinti összeszámítás nélkül megfelel
azon feltételeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy akár saját maga, akár a 3. cikk
b)	pontja szerinti személyek számára valamely, a Magyar Köztársaság jogszabályai
szerinti ellátásra való jogosultság keletkezzék, az ellátás összegét a Magyar
Köztársaság illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései
szerint állapítja meg.
2.	Ha az 1. bekezdés szerinti személy nem felel meg egy ellátáshoz való jog
megnyílásához szükséges feltételeknek az összeszámítás elvégzése nélkül, a Magyar
Köztársaság illetékes intézménye a következő módon jár el
a)	öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keletkeztetéséhez
i)	a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint 365 nap járulékfizetést ismer el
minden olyan biztosítási évre, amelyet Québec illetékes intézménye igazol;
ii)	a 12. cikk rendelkezései szerint összeszámítja, az a) pont i) alpontja szerint
elismert napokat a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett
biztosítási napokkal.
b)	Amennyiben az a) pont i) és ii) alpontjának alkalmazása ellenére sem keletkezik
öregségi nyugdíjra való jogosultság,
i)	a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti egy nap járulékfizetésnek ismer el
a Québec felségterületére vonatkozó Öregségi biztonsági törvény szerinti
minden tartózkodási napot azzal a feltétellel, hogy ez a nap nem esik egybe
Québec jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időszakkal.
ii)	a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően összeszámítja az a) pont i) és b)
pont i) alpontja szerint elismert időszakokat a Magyar Köztársaság jogszabályai
szerint megszerzett biztosítási időszakokkal.
c)	a 3. cikk b) pontjában meghatározott személy részére a Magyar Köztársaság
jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához az a) vagy a b) pont
értelemszerűen alkalmazandó.
3.	Amennyiben valamely ellátásra való jogosultság a 2. bekezdés szerinti
összeszámítás értelmében keletkezik, a Magyar Köztársaság illetékes intézménye:
a)	kiszámítja a nyugdíj elméleti összegét, amelyet akkor kellene folyósítani, ha a
2.	bekezdés a) pontja szerint, vagy adott esetben ugyanazon bekezdés b) pontja szerint,
összeszámított biztosítási időszakokat kizárólag a Magyar Köztársaság jogszabályai
7
szerint szerezték volna meg;
b)	az a) pont szerint kiszámított elméleti összegből kiindulva meghatározza a
folyósítandó nyugdíj valós összegét a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint
szerzett biztosítási időszakok hossza és az a) pont szerint számított összes biztosítási
időszak arányában.
4.	A 3. bekezdés alkalmazása szerinti nyugdíj összegének kiszámításához, kizárólag a
Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti szerzett jövedelem és az ezen jogszabályok
szerint elismert járulékfizetés vehető figyelembe.
15.	CIKK
Harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok
1.	Amennyiben egy személy a 13. vagy 14. cikk rendelkezései szerinti összeszámítás
után sem jogosult valamely ellátásra, akkor egy olyan harmadik állam jogszabályai
szerint szerzett biztosítási időszakokat, amely államot mindkét Szerződő Félhez a
biztosítási időszakok összeszámítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó
szociális biztonsági jogi eszköz köt, figyelembe kell venni az ellátásokhoz való
jogosultság megállapításához a 12-14. cikkek rendelkezései szerint.
2.	Az 1. bekezdés nem vonatkozik olyan harmadik állam jogszabályai szerint
megszerzett időszakokra, amelyekkel a Magyar Köztársaság olyan egyezményt kötött,
amelynek értelmében a jogosult személy lakóhelye szerinti államnak kell folyósítania
az ellátásokat a Magyar Köztársaság és az érintett harmadik állam jogszabályai szerint
szerzett biztosítási időszakok összességére.
16.	CIKK
Minimálisan összeszámítandó időszak
Amennyiben a jelen Megállapodás másképpen nem rendelkezik, ha egy személy által
valamely Szerződő Fél jogszabályai értelmében szerzett biztosítási időszakok teljes
hossza kevesebb, mint egy év, és ha csak ezek figyelembe vételével nem áll fenn
jogosultság valamely ellátásra a szóban forgó Szerződő Fél jogszabályainak
értelmében, e Szerződő Fél illetékes intézménye nem köteles ellátást fizetni a szóban
forgó személynek ezen időszakokra e Megállapodás értelmében.
IV.	CÍM
VEGYES RENDELKEZÉSEK ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
17.	CIKK
Igazgatási Megállapodás
1.	Az illetékes hatóságok között létrejött Igazgatási Megállapodás határozza meg a
Megállapodás végrehajtásának módozatait.
2.	Az egyes Szerződő Felek összekötő szervét az Igazgatási Megállapodásban
jelölik ki.
18.	CIKK
8
Az ellátások iránti kérelem
1.	A Megállapodás szerinti ellátások igénybevételéhez az igénylőnek az Igazgatási
Megállapodásban meghatározott módozatoknak megfelelő kérelmet kell benyújtania.
2.	A III. cím alkalmazásához, a Megállapodás hatályba lépését követően az egyik
Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátási igénybejelentést úgy kell
tekinteni, mint a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti
igénybejelentést, amelyet az alábbi esetek valamelyikében nyújtottak be:
a)	amennyiben valamely személy jelzi azon szándékát, hogy kérelmét a másik
Szerződő Fél jogszabályai szerinti igénybejelentésként kezeljék;
b)	amennyiben valamely személy az igény bejelentésének pillanatában jelzi, hogy a
biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerezte meg.
Az igénybejelentés benyújtásának dátumaként azt az időpontot kell vélelmezni, amikor
ezt az igénybejelentést az első Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően
benyújtották. Az az intézmény, amelynek az igénybejelentést benyújtották, késedelem
nélkül eljuttatja azt a másik Szerződő Fél intézménye részére, ha az igénybejelentésre
vonatkozó döntés a másik Szerződő Fél hatáskörébe tartozik.
3.	A 2. bekezdés szerinti vélelmezés ellenére az érintett személy kérheti, hogy a
másik Fél jogszabályai szerinti ellátási kérelmét halasszák el.
19.	CIKK
A benyújtás határideje
1.	A kérvényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést, amelyet az egyik Szerződő Fél
jogszabályai szerint meghatározott határidőn belül kell benyújtani e Szerződő Fél
hatóságának vagy intézményéhez, akkor is el kell fogadni, ha azt ugyanazon a
határidőn belül a másik Szerződő Fél megfelelő hatóságához vagy intézményéhez
nyújtják be. Ebben az esetben a másik Szerződő Fél hatósága vagy intézménye
késedelem nélkül eljuttatja ezt a kérvényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést az első
Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez.
2.	Azt a napot, amikor ezt a kérvényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést benyújtják
az egyik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez, úgy kell tekinteni, mint a
másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez történő benyújtás napját.
20.	CIKK
Ellátások folyósítása
1.	A Québec jogszabályai szerinti valamennyi pénzbeli ellátást közvetlenül a
kedvezményezettnek kanadai dollárban vagy olyan valutában kell folyósítani, amely a
kedvezményezett lakóhelyén átváltható, az ellátás folyósítása során felmerült
mindennemű adminisztrációs vagy egyéb költségek levonása nélkül.
2.	A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti minden pénzbeli ellátást
közvetlenül a kedvezményezettnek a forgalomban lévő pénznemben vagy olyan
valutában kell folyósítani, amely a kedvezményezett lakóhelyén átváltható, az ellátás
folyósítása során felmerült mindennemű adminisztrációs vagy egyéb költség levonása
9
nélkül.
3.	Amennyiben az 1. és 2. bekezdés alkalmazásához átváltási árfolyam szükséges,
azt az átváltási árfolyamot kell alkalmazni, amely azon a napon érvényes, amikor az
átváltást igénylő banki átutalás megtörténik.
4.	Abban az esetben, ha olyan devizakorlátozások vagy hasonló intézkedések
kerülnek bevezetésre, amelyek korlátozzák a devizakorlátozás hatálya alá eső területen
kívül élő személyek számára pénz vagy egyéb pénzügyi eszközök folyósítását,
küldését vagy átutalását, az érintett Szerződő Fél késedelem nélkül megfelelő
lépéseket tesz arra, hogy biztosítsa azon összegek folyósítását, amelyek a jelen
Megállapodás értelmében a 3. cikkben megjelölt azon személyeket illetik meg, akik a
másik Szerződő Fél területén élnek.
21.	CIKK
Szakértői vélemények
1.	Az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye kérésére a másik Szerződő Fél
illetékes intézménye megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ez
utóbbi Szerződő Fél területén lakó vagy ideiglenesen tartózkodó személyre vonatkozó
szakértői vélemények elkészüljenek.
2.	Az 1. bekezdésben hivatkozott szakértői véleményeket nem lehet
érvényteleníteni pusztán amiatt, hogy azok a másik Szerződő Fél területén készültek.
22.	CIKK
Mentesség a költségek és hitelesítés alól
1.	Ha bármely Szerződő Fél jogszabályai szerint egy igazolást vagy
dokumentumot, amelyek ezen jogszabályok végrehajtásához szükségesek, költségek
alóli mentesség vagy azok csökkentése illeti meg, e mentességet vagy csökkentést ki
kell terjeszteni a másik Szerződő Fél jogszabályai végrehajtásához szükséges
igazolásokra és dokumentumokra.
2.	A Megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi dokumentum mentes
az illetékes hatóságok általi jogi hitelesítés és minden egyéb hasonló formalitás alól.
23.	CIKK
A személyes adatok védelme és átadása
1.	Azon Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei, összhangban
(a)	a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokkal, és
(b)	jelen Megállapodással, vagy a jelen Megállapodás alkalmazására a 17. cikk szerint
kötött igazgatási Megállapodással,
átadják a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei számára azokat a
személyes adatokat, amelyek a jelen Megállapodás vagy annak tárgyi hatálya alá
tartozó jogszabályok alkalmazásához szükségesek.
2.	Azon Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye által a másik Szerződő Fél
illetékes hatósága vagy intézménye részére az 1. bekezdés szerint átadott személyes
10
adatokra a Szerződő Felek személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályai és az
alábbi rendelkezések irányadók:
(a)	A Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye, amelynek részére az
információt átadják, köteles ezt az információt bizalmasan kezelni és hatékonyan
védelmezni jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan módosítás és jogosulatlan
nyilvánosságra hozatal ellen a szóban forgó Szerződő Félnek a személyes adatok
védelmére vonatkozó jogszabályaival összhangban.
(b)	A Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye a neki átadott információt a
jelen Megállapodás vagy a szóban forgó Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása
céljából használhatja fel, és hozhatja az adott Szerződő Fél más intézményeinek vagy
szerveinek tudomására. Az információkat más célra felhasználni és más szervek szá-
mára átadni csak olyan mértékben lehet, amint azt a szóban forgó Szerződő Fél szemé-
lyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályai kifejezetten megengedik. A Szerződő
Felek illetékes hatóságai tájékoztatják egymást a személyes adatok védelmére
vonatkozó jogszabályaik mindennemű módosításairól, különösképpen pedig minden
egyéb további célról, amelyekre ezen információkat fel lehet használni vagy más
szerveknek átadni.
(c)	Bizonyos esetekben az az illetékes hatóság vagy intézmény, amelynek részére az
információt átadták, az információt átadó illetékes hatóság vagy intézmény kérésére és
a személyes adatok védelmére vonatkozó törvények figyelembe vételével tájékoztatja
az átadót arról, hogy milyen célra és milyen eredménnyel használták fel ezt az
információt.
(d)	Az érintett személy a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokban
foglaltak szerint jogosult arra, hogy bármely Szerződő Fél hatóságához vagy
intézményéhez intézett kérésére tájékoztassák azokról az információkról, amelyeket
átadtak és arról a célról, amelyre az információt kérték vagy átadták.
(e)	Az az illetékes hatóság vagy intézmény, amely az információt átadja, minden
ésszerű intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az információ pontos legyen és
szigorúan arra korlátozódjék, ami elengedhetetlenül szükséges az átadás céljához. Ha
nyilvánvalóvá válik, hogy helytelen információt, vagy olyan információt adtak át,
amelynek átadása tilos az átadó Szerződő Fél személyes adatok védelmére vonatkozó
jogszabályainak értelmében, e tényről azonnal értesíteni kell azt az illetékes hatóságot
vagy intézményt, amely az információt kapta, és ennek azonnal korrigálnia kell a
helytelen információt. Ugyancsak meg kell semmisítenie minden olyan átadott
információt, amelynek az átadása tilos, kivéve, ha ez az információ a csalások vagy
visszaélések elleni küzdelemhez szükséges, az általa a személyes adatok védelmére
alkalmazott jogszabályok szerint.
(f)	A Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye, amelynek az információt
átadják, ezt az információt a szóban forgó Szerződő Fél személyes adatok védelmére
vonatkozó jogszabályainak megfelelően semmisíti meg.
24.	CIKK
Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás
Az illetékes hatóságok és intézmények:
a)	tájékoztatják egymást minden olyan információról, amely a Megállapodás
11
végrehajtásához szükséges;
b)	egymásnak költségmentesen segítséget nyújtanak a Megállapodás végrehajtásával
kapcsolatos minden kérdésben;
c)	kölcsönösen tájékoztatják egymást a Megállapodás végrehajtásának céljából
elfogadott intézkedésekről és haladéktalanul tájékoztatják egymást jogszabályaik
módosításáról, amennyiben ezek a módosítások a Megállapodás végrehajtását érintik,
d)	tájékoztatják egymást a Megállapodás értelmezése vagy végrehajtása során
felmerült problémákról.
25.	CIKK
Intézetek közötti költségtérítés
1.	Az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye tartozik megtéríteni a másik
Szerződő Fél illetékes intézményének a 21. cikk rendelkezései szerint elkészített
szakvéleményekre vonatkozó költségeket. Az illetékes intézmények birtokában lévő
vagy azok feladatainak ellátásához szükséges orvosi vagy más adatok átadása azonban
szerves részét képezi az igazgatási segítségnyújtásnak, és költségmentesen bonyolódik
le.
2.	Az Igazgatási Megállapodás rögzíti azokat a módozatokat, amelyek szerint az 1.
bekezdésben meghatározott költségek megtérítése megvalósul.
26.	CIKK
Kapcsolattartás
1.	A Szerződő Felek illetékes hatóságai és intézményei, valamint összekötő
szervei az egymás közötti kommunikációban a francia vagy a magyar nyelvet
használhatják.
2.	A bíróság vagy egy intézmény döntését közvetlenül a másik Szerződő Fél
területén lakó személyhez lehet megküldeni.
27.	CIKK
Vitás kérdések rendezése
1.	A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával
kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket az illetékes hatóságok által kijelölt személyek
a lehetséges mértékig megkísérlik békés úton rendezni.
2.	Ha a vitás kérdéseket az 1. bekezdés szerint nem sikerült rendezni, akkor e
kérdések megoldása érdekében a Szerződő Fél által kijelölt miniszterek haladéktalanul
egyeztetnek bármely Szerződő Fél kérésére.
3.	Amennyiben egy vitás kérdést sem az 1., sem a 2. bekezdésben foglaltak szerint
nem lehet rendezni, akkor azt bármely Szerződő Fél kérésére döntőbíróság elé
terjesztik.
4.	Amennyiben a Szerződő Felek közös megegyezéssel másként nem rendelkeznek, a
döntőbíróság három döntőbíróból áll, akik közül mindegyik Szerződő Fél egy-egy főt
jelöl, és ez a két jelölt harmadik személyt választ, aki a döntőbíróság elnöke lesz.
5.	A döntőbíróság maga határozza meg ügyrendj ét.
12
6.	A döntőbíróság döntése végleges, és mindkét Szerződő Félre kötelező erejű.
V.	CÍM
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28.	CIKK
Átmeneti rendelkezések
1.	A Megállapodás nem keletkeztet semmiféle jogosultságot ellátás folyósítására a
hatálybalépését megelőző időszak tekintetében.
2.	AIII. cím alkalmazásához és az 1. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával:
a)	a Megállapodás hatálybalépését megelőző időszakban szerzett biztosítási időt
számításba kell venni a Megállapodás szerinti ellátásra való jogosultság
megállapításánál;
b)	az ellátás - kivéve a haláleseti ellátást -, a Megállapodás értelmében még akkor
is jár, ha a Megállapodás hatálybalépését megelőző időpontban történt eseményre
vonatkozik;
c)	amennyiben valamely ellátás a 12. cikk alkalmazásának következtében
folyósítandó és amennyiben ezen ellátás iránti igényt a Megállapodás
hatálybalépésétől számított két éven belül benyújtják, a Megállapodásból származó
jogosultságot ettől az időponttól számítva kell megszerzettnek tekinteni, vagy az
ellátásra való jogot megszerző nyugdíjazás, haláleset vagy az orvosilag igazolt
rokkantság időpontjától, amennyiben az a későbbi, az egyik vagy másik Szerződő
Félnek a jogok elévülésére vonatkozó jogszabályi rendelkezései ellenére is;
d)	azt az ellátást, amelyet az állampolgárság vagy ott tartózkodás miatt
elutasítottak, csökkentettek vagy felfüggesztettek, az érintett személy kérésére meg
kell állapítani vagy fel kell éleszteni a Megállapodás hatálybalépésének napjával;
e)	a Megállapodás hatálybalépésének napja előtt megállapított ellátást az érintett
személy kérésére felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat hivatalból is történhet.
Amennyiben a felülvizsgálat eredményeképpen az ellátás kisebb lesz, mint a
Megállapodás hatálybalépése előtt folyósított ellátás, az ellátást a korábbi szinten kell
tovább folyósítani;
f)	amennyiben a d) és e) pontok szerinti kérelmet a Megállapodás
hatálybalépésétől számított két éven belül benyújtják, a Megállapodás szerint
megnyíló jogokat ettől az időponttól kezdődően kell megszerzettnek tekinteni, az
egyik vagy másik Szerződő Fél jogok elévülésére vonatkozó jogszabályi rendelkezései
ellenére;
g)	amennyiben a d) és e) pontok szerinti kérelmet a Megállapodás
hatálybalépésétől számított két év lejárta után nyújtják be, azokat a jogokat, amelyek
nem évültek el, a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően kell megszerzettnek
tekinteni, az alkalmazandó jogszabály kedvezőbb rendelkezéseinek fenntartásával.
3.	A 8. cikk alkalmazásánál arról a személyről, aki a Megállapodás hatálybalépésének
időpontjában kiküldetésben volt, azt kell vélelmezni, hogy csak ettől az időponttól
kezdve volt kiküldetésben.
13
29. CIKK
A Megállapodás hatálybalépése és időtartama
1.	A Szerződő Felek értesítik egymást a Megállapodás hatálybaléptetéséhez
szükséges belső eljárás befejezéséről.
2.	A Megállapodás az azt követő negyedik hónap első napján lép hatályba,
amelyben az 1. bekezdés szerinti legutolsó értesítést is elküldték.
3.	A Megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időtartamra kötik és azt
bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Szerződő Félnek küldött értesítés útján.
A Megállapodás az értesítés keltét legalább tizenkét hónappal követő december 31-én
szűnik meg.
4.	Amennyiben a Megállapodás megszűnik, a Megállapodás rendelkezései szerint
megszerzett, valamint a megszerzés alatt álló jogok fennmaradnak.
Készült Ottawában, 2004. május hó 12. napján, két példányban, magyar és francia
nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles.
A Magyar Köztársaság kormánya	Québec kormánya
nevében	nevében,,
3.§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését
követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a a Megállapodás 29. cikke szerinti időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve e törvény 2. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló
Megállapodást rendeletben hirdesse ki.

INDOKOLÁS

A Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya közötti szociális
biztonsági Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) megkötésének szakmai
előkészítésére két fordulóban - 1999 őszén Magyarországon, 2000 tavaszán
Kanadában - került sor. A szakmai tárgyalások során elkészült a nyugdíjbiztosítás
kérdéseit tartalmazó szociális biztonsági Megállapodás.
A Megállapodás egyezményes előzménye a Magyar Köztársaság és Kanada
között Budapesten 2002. március 4-én aláírt, a 2003. évi LXIX. törvénnyel kihirdetett
szociális biztonsági egyezmény, amelynek 26. cikkelye biztosítja, hogy Kanada
valamely tartományával Megállapodást lehessen kötni, bármely olyan szociális
biztonsági kérdésben, amely Kanadában tartományi joghatóság alá tartozik, feltéve,
hogy ez a Megállapodás a kanadai egyezmény rendelkezéseinek nem mond ellent.
A Kormány a 2141/2003. (VII. 1.) Korm. határozatában (a továbbiakban:
Korm. határozat) egyetértett a Megállapodás aláírásával.
A Korm. határozat 2. pontja felhatalmazta az akkori egészségügyi, szociális és
családügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt, hogy a Megállapodást az
Országgyűlés utólagos megerősítésének fenntartásával aláírja.
A Megállapodást és annak végrehajtási jegyzőkönyvét a Magyar Köztársaság
részéről Tomaj Dénes nagykövet, Québec részéről Monique Gagnon-Tremlay, a
québec-i tartományi kormány első miniszterének helyettese, a kormány nemzetközi
kapcsolatokért és a Frankofon Szervezettel való együttműködésért felelős tagja
Ottawában, 2004. május 12-én aláírta.
A Megállapodást az Országgyűlés a 98/2004. (X. 13.) OGY határozattal
erősítette meg.
A Megállapodás az egyenlő elbánás alapelvén nyugodva - megfelelően
rendelkezve az általános szabályok alól kivett személyekről - szabályozza
a)	a biztosítási kötelezettséggel kapcsolatos kérdéseket, valamint a
nyugdíjbiztosítás koordinálásának szabályait, továbbá
b)	az adatvédelem, az együttműködés, az igények bejelentésének, az ellátások
exportjának és a jogviták rendezésének szabályait.
Jóllehet, a Megállapodás tárgya a szociális biztonság kérdéseinek rendezése, a
tárgyi hatály a két fél egyetértése alapján csak azon jogszabályokra terjed ki, amelyek
a nyugdíjbiztosítási jogviszonyok alapján nyújtott ellátásokat és a biztosítási
kötelezettség speciális eseteit szabályozzák. A Megállapodás személyi hatálya kiterjed
mindazokra, akik a Megállapodás tárgyát képező jogszabályok hatálya alá tartoznak,
vagy tartoztak, valamint ezen személyek igényjogosult hátramaradt hozzátartozóira.
Ez a fogalom-meghatározás megfelel az európai normáknak, továbbá összhangban áll
a magyar társadalombiztosítási jogszabályok rendszerével, amelyek néhány speciális
kivételtől eltekintve a biztosítási kötelezettség és az ellátásokra való jogosultág
szempontjából nem tesznek különbséget egyes személyek állampolgársága szerint.
A Megállapodás az európai normáknak megfelelően - és más hatályos kétoldalú
egyezményekhez hasonlóan - főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló biztosítási
kötelezettsége azon szerződő állam jogszabályai szerint áll fenn, amelynek területén
15
kereső tevékenységet folytatja, akkor is, ha a munkaadó a másik szerződő állam
területén van. Az általános szabályok alól kivételt képeznek a munkaadó által a másik
ország területére munkavégzésre kiküldött dolgozók, az önálló vállalkozók és az
állami alkalmazásban álló személyek, a külképviseletek tagjai és alkalmazottai
biztosítására vonatkozó rendelkezések.
A különleges rendelkezések között a nyugdíjbiztosítás speciális kérdései
szerepelnek.
A szakértői tárgyalásokon elfogadásra került az a javaslat, hogy az
egészségbiztosítási és a balesetbiztosítási ellátásokra a Megállapodás hatálya ne
terjedjen ki, tekintettel arra, hogy a Megállapodást lehetővé tévő egyezmény hatálya
sem terjed ki ezen ellátásokra.
A nyugdíjbiztosítás területén - a főszabály értelmében - a nyugdíj az illető
szerződő állam alkalmazandó jogszabályai szerint állapítandó meg. A Megállapodás
lehetőséget nyújt a jogosultsági idők egybeszámítására azokban az esetekben, amikor
csak az egyik államban szerzett biztosítási idő nyugellátásra nem jogosítana. Ezekben
az esetekben a pro rata elv, vagyis az arányos nyugdíjszámítás érvényesül. Mindkét
fél figyelembe veszi az elméleti nyugdíj összeg meghatározásához a másik országban
szerzett biztosítási időket is, de csak a saját országában szerzett biztosítási idő
arányában állapít meg nyugdíjat.
A vegyes rendelkezések között szerepelnek az okiratok illetékmentességéről, a
Megállapodás végrehajtása során az illetékes szervek közötti érintkezésről és annak
hivatalos nyelvéről, a kérelmek benyújtásának joghatályáról, az adatvédelem
szabályairól, a kifizetések pénzneméről, a Megállapodás alkalmazása során felmerülő
vitás kérdések rendezési módjáról rendelkező szabályok.
A 2002 tavaszán aláírt magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény
megkötésére tekintettel a Megállapodásnak számottevő költségigénye nincs, hiszen a
Megállapodás megkötésére azért volt szükség, mert annak hiányában Québecre csak
részben lett volna érvényes az egyezmény. Ennek oka, hogy a Québecben érvényes
járulékfizetési rendszerben szerzett időket nem lehetett volna a biztosítási idők
összeszámításánál figyelembe venni, csak a kanadai öregségi nyugdíjrendszer szerinti
helyben lakást, ha az nem esik egybe a járulékfizetési idővel. Bár a Megállapodásnak
tartalmi előzménye nincs, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy várhatóan a
jövőben sem nő meg a Magyarország és Québec között a jelenlegi alacsony migráció,
így az új szociális biztonsági Megállapodás hatálybalépését követően a
nyugdíjbiztosítási ellátások költségeiben kiugróan nagy növekedés nem várható.
Összességében tehát a Megállapodás megkötése elsősorban jogi következményekkel
jár, további érzékelhető költségvetési kihatásokkal nem kell számolni. A Megállapodás
megkötése elsősorban jogi következményekkel jár, további érzékelhető költségvetési
kihatásokkal nem kell számolni.
A magyar nyugdíjbiztosításnál olyan esetekre jelentkezne többletkiadás, ahol
nincs 15 év jogosultsági magyar idő, csak az összeszámítás esetén, természetesen a
magyar félnél ebben az esetben is csak a magyar időknek megfelelő arányos teher
jelentkezik. Ennek nagyságrendje nem jelentős, várhatóan a százmillió forintos
nagyságrendet a kanadai egyezmény alkalmazásával együttesen sem haladja meg.
16
A magyar-kanadai szociális biztonsági egyezmény hatálybalépése után
megállapított ellátások az egyezmény alapján kerültek megállapításra. Az Országos
Nyugdíjfolyósító Igazgatóság 2004. decemberi és 2005. júniusi illetve szeptemberi
adatai szerint a Kanadában élők számára teljesített nyugdíj kifizetések adatai a
következők:
Az egyezmény hatályba lépése előtt		Az egyezmény hatályba lépése után	
	megállapított ellátások		
	2004. december		
2685 db	98723306,-Ft	27 db	920128,-Ft
2005. június			
2663 db	103959051,-Ft	80 db	1668587,-Ft
2005. szeptember			
2555 db	99553911,-Ft	96 db	1907585,-Ft
A Megállapodás közjogi természetű jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a Magyar
Állam tekintetében, azaz a szerződés törvényhozási jogkörbe tartozó kérdéseket
szabályoz, ezért a Kormány az Országgyűlés megerősítésének fenntartásával adott
felhatalmazást az Egyezmény aláírására.
A Megállapodást kihirdető törvénynek - a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 10.§-ának megfelelően - a Megállapodás
szövegét tartalmazó része a Megállapodás 29., a hatálybalépést kimondó cikke szerinti
időpontban lép hatályba. A Megállapodás 29. cikkének 1. és 2. bekezdése értelmében a
Szerződő Felek értesítik egymást a Megállapodás hatálybaléptetéséhez szükséges
belső eljárás befejezéséről, és Megállapodás az azt követő negyedik hónap első napján
lép hatályba, amelyben a legutolsó értesítést is elküldték. A hatálybalépés konkrét
napját nem a törvény, hanem a naptári nap ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával a külügyminiszter állapítja
meg, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
10.§ (4) bekezdésének megfelelően.
A magyar fél 2004. november 30-án szóbeli jegyzékben jelezte Kanada budapesti
nagykövetségének a megerősítés megtörténtét. A québec-i Nemzetközi Kapcsolatok
Minisztériuma 2005. novemberében az ottawai Magyar Nagykövetséget arról
tájékoztatta, hogy a québec-i fél várhatóan két-három hónapon belül megerősíti a
Megállapodást.	^ ^
irományodon:
Érkezett: 2006 JAN 1 9.
17