﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/19084. számú
törvényjavaslat
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről
Előadó: dr. Baráth Etele
európai ügyekért felelős
tárca nélküli miniszter
Budapest, 2006. január
2006. évi ... törvény
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről
Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából finanszírozott projektek
megvalósítása gyorsabb, egyszerűbb és egységesebb eljárási rendben történjék meg a
rendelkezésre álló források minél hatékonyabb felhasználásával, az Országgyűlés a
következő törvényt alkotja:
A törvény hatálya
1.	§
(1)	A törvény hatálya az egyes,
a)	részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, vagy
b)	részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, és
legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű vagy legalább 1000 új munkahely
megteremtését biztosító,
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a
Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a
továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki.
(2)	A kiemelt jelentőségű ügyben indult eljárások e törvényben nem szabályozott elemeire
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) és az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok
rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
2
A hatósági eljárás szabályai
2. §
(1)	Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon
a)	a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv, ennek hiányában az
ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon eljáró közigazgatási
szerv,
b)	szakhatóságként a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv,
ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint másodfokon
szakhatóságként eljáró közigazgatási szerv jár el.
(2)	Kiemelt jelentőségű ügyben másodfokon
a)	az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szervet felügyelő miniszter,
illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási szerv,
b)	szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró
szakhatóságot felügyelő miniszter, illetőleg a Kormány által rendeletben meghatározott
közigazgatási szerv jár el.
3.	§
(1)	Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési
határidő azonban legfeljebb hatvan nap lehet.
(2)	A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthatja. Erről a hatóság a kérelmező ügyfelet, valamint akiket az eljárás
megindításáról értesítettek, haladéktalanul értesíti.
(3)	A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről
szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés
határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
4.	§
3
A kiemelt jelentőségű ügyben a beruházó vagy a hatóság kezdeményezésére az
eljárásnak a Ket. 29. § (1) bekezdése szerinti megindulása előtt a hatóság, valamint a
szakhatóságok - amennyiben azt a hatóság indokoltnak látja - az ilyen irányú
kezdeményezés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül a beruházóval
szemlét, illetőleg egyeztetést tartanak, amelyről emlékeztetőt vesznek fel. Az emlékeztető
tájékoztatást tartalmaz az üggyel kapcsolatos, az ügyfél által megadott adatokról, valamint
a kérelem elbírálásához szükséges jogszabályokban meghatározott feltételekről és egyéb
követelményekről
5.	§
(1)	Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó
ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy
alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. Erről a szakhatóság a kérelmező
ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot haladéktalanul értesíti.
(2)	A környezet védelmének általános szabályairól, valamint a természet védeleméről
szóló törvények hatálya alá tartozó hatósági eljárások esetében az (1) bekezdés
határidőkre vonatkozó szabályait nem kell alkalmazni.
6.	§
(1)	A hiánypótlásra történő felhívás, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok
közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen
indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás
kiadása még egy alkalommal megismételhető.
(2)	Ha a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett -
hatóságként jogerősen vagy szakhatóságként jogerősen lezárt ügyben - már állást foglalt,
úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tárgyában, ha az állásfoglalás
kialakítása óta az annak kialakításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemére
kiható változás állt be. Egyéb esetben a megkereső hatóságot a korábbi állásfoglalás
megküldésével tájékoztatja.
4
A hatósági határozat bírósági felülvizsgálata
7.	§
A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt
indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8-10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
8.	§
(1)	A perre a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes. A perben a jogi képviselet kötelező.
(2)	A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó
nyilatkozatával együtt nyolc napon belül továbbítja a bírósághoz.
(3)	Ha a keresetlevél a hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló
kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz való érkezését
követő öt napon belül határoz.
(4)	Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett
nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbehívást haladéktalanul közli a
szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbehívás
elfogadása tárgyában.
(5)	Az ellenérdekű felet a bíróság az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő öt napon
belül értesíti a beavatkozás lehetőségéről. Az ellenérdekű fél a beavatkozását az értesítés
kézhezvételét követő nyolc napon belül jelentheti be a bíróságnak.
(6)	A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetőleg
kiterjeszteni. A Pp. 335/A. § (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell.
9.	§
(1)	A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő
adható, melyet egyszer, indokolt esetben, további legfeljebb nyolc nappal lehet
meghosszabbítani.
(2)	A perben szünetelésnek nincs helye.
5
(3)	A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének
kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az
alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó
tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli
elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(4)	A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az
iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 3O napon belül kell megtartani, illetve a pert
e határidőn belül kell tárgyaláson kívül elbírálni. Tárgyalás tartása esetén a pert az első
tárgyalást követő 3O napon belül kell elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra
fordított idő nem vehető figyelembe.
(5)	A bíróság határozatának írásba foglalására, valamint a határozat felek részére történő
kézbesítése tekintetében a Pp. 333. §-ának (5) bekezdésében foglalt határidők
alkalmazandók.
10. §
(1)	A bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg.
(2)	A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek nincs helye.
(3)	A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemnek a Legfelsőbb Bírósághoz való
érkezését követő kilencven napon belül az ügy érdemében határozattal dönt. Ha a
Legfelsőbb Bíróság az eljárást a Pp. 274. §-ának (5) bekezdése alapján felfüggeszti, a
felfüggesztés időtartama e határidő számítása során nem vehető figyelembe.
A hivatalos iratok kézbesítése
11.	§
A kiemelt jelentőségű ügyekben a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló külön jogszabályt
azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy minden küldeményt elsőbbségi kézbesítés útján
kell a címzetthez eljuttatni.
Záró rendelkezések
12.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő negyvenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit - a
(2)	bekezdés kivételével - a hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági
6
eljárásokban és ezen eljárásokban hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során kell
alkalmazni. A (2) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Pp. 339/A. §-ának „a
közigazgatási eljárás megindításakor” szövegrésze.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Ket. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló külön törvény e törvénytől és az ügyfajtára
vonatkozó különös eljárási szabályoktól eltérő rendelkezéseket állapíthat meg:
a)	a hiánypótlásra,
b)	a kézbesítésre,
c)	az ügyfél tájékoztatására,
d)	a hatáskörre, az illetékességre,
e)	a szakhatóság közreműködésére.”
(4)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
Melléklete a következő XI. címmel és rendelkezéssel egészül ki:
„XI. A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke
A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó
illetékmérték kétszeresét kell fizetni.”
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek körét;
b)	a 2. §-ban meghatározott esetben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
ügyben eljáró hatóságot és szakhatóságot.
7
INDOKOLÁS
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja, hogy előmozdítsa a nemzetgazdasági
szempontból jelentős beruházások által támasztott speciális igényeknek megfelelő
szabályozási környezet kialakítását. Ezért a Javaslat a kockázatok kiküszöbölése,
valamint az építésügyi engedélyezési eljárások felgyorsítása, és a hatóság
hatékonyságának növelése érdekében számos kézzelfogható javaslatot tartalmaz.
A Javaslat kidolgozása előtt elvégzett felmérések több ponton is olyan hiányosságokat,
következetlenségeket észleltek, amelyek a nagy jelentőségű beruházások esetében
hazánk versenyképességének csökkenésével járhatnak. Az egymásra épülő hatósági
eljárási szakaszok meghosszabbítják az egyes fejlesztések, beruházások előkészítési
idejét. Az eljárásokban részt vevő hatóságok költségeit felesleges ismétlések és
párhuzamosságok növelik. A hatósági engedélyezés bonyolultsága, költség- és
időigényessége könnyen a fejlődés gátjává válhat, kifejezett környezetvédelmi,
közlekedési és egyéb kulcsfontosságú fejlesztések késedelméhez vagy elmaradásához is
vezethet. Ezen tényezők rontják Magyarország tőkevonzó képességét és
versenyképességét a fenntartható fejlődés elősegítése területén és a gazdasági
folyamatokban. Tekintettel arra, hogy a késedelem a jelentős ügyekben rendkívül nagy
károkat tud okozni, indokoltnak látszik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek kiegészítése,
biztosítva ezen ügyekben a hatóság gyors, ugyanakkor hatékony eljárását.
A kiemelt beruházások fent jelzett gyors és hatékony elbírálása ahhoz is szükséges, hogy
az Európai Unió által a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból biztosított
támogatások teljes egészében lehívhatók legyenek, hazánk társadalma és gazdasága így
a csatlakozásból a lehető legtöbbet profitálhasson. A Javaslat az európai uniós, illetőleg a
magyar központi költségvetési forrásokból finanszírozott beruházások mellett a teljes
mértékben magánforrásokból finanszírozott beruházások hatékonyabb engedélyezésének
elősegítését is célul tűzi ki azzal, hogy objektív követelményeknek történő megfeleléshez
8
köti ezen beruházásoknak a Javaslat által meghatározott speciális eljárási rend körébe
vonását.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat rendelkezései a speciális szabályok alkalmazását csak abban a körben teszik
lehetővé, amikor a közigazgatási hatóságok számára előírt rövidebb határidőnek, így
nagyobb munkatehernek megvan az „ellentételezése”, azaz a beruházás
nemzetgazdasági jelentőségű, az adott ügy gyors és hatékony eldöntése az eljárást
kezdeményező ügyfélen túl az egyéb érintettek széles köre számára is fontos gazdasági,
társadalmi érdek. Tekintettel arra, hogy általános jelleggel nem határozható meg a kiemelt
jelentőségű ügyek köre, a Kormány rendeletében - az ügy tárgyának, illetve a hatósági
eljárás típusának pontos, az egyes beruházások előkészítéséhez kapcsolódó rögzítésével
-	dönt arról, hogy mely ügy minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségűnek, s ezzel a Javaslatban biztosított speciális szabályokat rendeli alkalmazni.
A Javaslat szerint az 1. § a kiemelt jelentőségű ügyek körére vonatkozóan két csoportot
állapít meg. A Kormány kiemelt jelentőségű ügynek minősítheti egyrészt az Európai Unió
által a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból finanszírozott beruházások hatósági
engedélyezési eljárásait. A kiemelt jelentőségű ügyek második csoportját azon hatósági
engedélyezési eljárások alkotják, amelyek - bár nem részesülnek uniós támogatásban -
költségvetési támogatások felhasználásával valósulnak meg, és a Javaslatban
meghatározott objektív ismérveknek történő megfelelésük által kiemelt nemzetgazdasági
jelentőséggel bírnak.
A 2. §-hoz
A Javaslat 2. §-a alapján az eljárást a Kormány rendeletében egyedileg kijelölt szerv
folytathatja le. Kormányrendeleti kijelölés hiányában pedig az ügyben egyéb esetben
másodfokon eljáró szerv. A Kormánynak tehát széles mérlegelési lehetősége van arra,
hogy a területileg illetékes, ám de egyéb eljárások miatt rendkívül leterhelt közigazgatási
szerv helyett másikat jelöljön ki, továbbá ugyanazon szerveknek az azonos vagy hasonló
ügyek tekintetében történő kijelölése által a szaktudás behatárolt számú hatóságnál
9
koncentrálódhat, amely alkalmas a szakmai hozzáértés fokozottabb biztosítására. Ez a
megoldás ugyanakkor kezeli az egyébként első fokon eljáró szervek leterheltségéből
adódó késéseket, valamint bizonyos mértékben többletgaranciát ad az eljárás törvényes
lefolytatására.
A 3. §-hoz
A Javaslat 3. § (1) bekezdése a kiemelt jelentőségű ügyek elintézésére az általános
ügyintézési határidőt 60 napra maximálja, ezenfelül a Javaslat hatálya alá tartozó
ügyekben soronkívüliséget ír elő. A Javaslat 3. § (2) bekezdése ugyanakkor biztosítja,
hogy a hatóság vezetője - ha az adott ügyben felmerülő körülmények alapján
megállapítható, hogy az eljárásra a 60 nap mégsem elegendő - az eljárást
meghosszabbíthassa.
A 4. §-hoz
A Javaslat 4. §-a az engedélyezési eljárásokban felmerült gyakorlati igénynek kíván eleget
tenni, lehetővé téve azt, hogy - az eljáró hatóság által szükséges mértékben - kiemelt
jelentőségű ügyekben a hatóság kezdeményezésére már a hatósági eljárás Ket. szerinti
(tehát az engedély iránti kérelem beadása előtt) megindulása előtt az engedélyező
hatóság, valamint az eljárásban részt vevő szakhatóságok a beruházóval egyeztetést
tartsanak. Az egyeztetésről emlékeztető készül, amely azonban az egyeztetésen részt
vevők számára csak tájokoztatásul szolgál, jogi relevanciával nem bír. Hasonló megoldást
tartalmaz a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és
fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény is.
Az 5. §-hoz
A szakhatóság eljárására vonatkozóan a Javaslat 5. §-a eltérést nem engedve tizenöt
napos határidőt határoz meg, amelyet a Ket. vonatkozó rendelkezésétől eltérően csak
nyolc nappal lehet meghosszabbítani. Mivel a szakhatóság eljárásának időtartama nem
számít bele az alapeljárás határidejébe, a kérelmező ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot
a meghosszabbításról haladéktalanul értesíteni kell, mert az érintettek csak így
szerezhetnek tudomást arról, ha az eljáró hatóság számára irányadó határidő lejárt.
10
A 6. §-hoz
Mivel a többszöri hiánypótlás gyakran vezet az engedélyezési ügyek elhúzódásához a
Javaslat korlátozni kívánja ennek lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a tényállás tisztázásához
szükséges adatok pontos tartalma nem állapítható meg minden esetben egy alkalommal,
ezért a Javaslat ugyanakkor lehetővé teszi a tényállás tisztázásához szükségek adatok
közlésére irányuló felhívás még egy alkalommal történő kiadását.
Az eljárás érdemi egyszerűsítését és gyorsítását teszi lehetővé a Javaslat 6. §-ának (2)
bekezdése azzal, hogy mentesíti a szakhatóságot azonos eljárások ismételt lefolytatása
alól. Amennyiben a szakhatóság ugyanazon szakkérdésben azonos ténybeli alap mellett -
hatóságként jogerősen vagy szakhatóságként jogerősen lezárt ügyben - már állást foglalt,
úgy más ügyben csak akkor foglalhat állást a megkeresés tárgyában, ha az állásfoglalás
kialakítása óta az annak kialakításánál figyelembe vett körülményekben az ügy érdemére
kiható változás állt be. Ennek mérlegelése egyedül a szakhatóság feladata. Ha a
szakhatóság a fenti feltételeket teljesülni látja, a megkereső hatóságot a korábbi
állásfoglalás megküldésével tájékoztatja.
A 7-10. §-hoz
A Javaslat a közigazgatási hatósági eljárás mellett a meghozott érdemi határozatok elleni
bírósági felülvizsgálat rendjét is szabályozza. A hatósági eljárást a kiemelt jelentőségű
ügyek esetében a közigazgatási perek általános szabályainál gyorsabb elbírálást lehetővé
tevő bírói jogorvoslat követné. Ez a közigazgatási döntések bírósági törvényességi
felülvizsgálatával, illetve a jogorvoslati joggal kapcsolatos alkotmányossági
követelményeket kielégíti. A perekre a 8. § (1) bekezdése alapján a Fővárosi Bíróság
rendelkezne kizárólagos illetékességgel; ítélkezési gyakorlatának egységességét a
Legfelsőbb Bíróság az ítélkezés elvi irányításának eszközei mellett a Javaslat által
kifejezetten megnyitott felülvizsgálati eljárásokban kialakított gyakorlata útján is
biztosítaná. A 8. § (1) bekezdés a Javaslat hatálya alá tartozó beruházások jelentős
költségére, valamint az engedélyezési eljárások bonyolultságára tekintettel kötelező jogi
képviseletet ír elő.
A Javaslat 8. §-a soron kívüli, szigorú határidőkhöz kötött eljárási rendet ír elő a hatóság,
valamint a bíróság számára az ügy iratainak a bírósághoz történő továbbítása, valamint a
végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem tárgyában történő döntés tekintetében. A
11
szakhatóságoknak az alperes hatóság általi perbehívása a 8. § (4) bekezdése alapján
szintén időben korlátozott. Az ellenérdekű fél perbeli beavatkozására vonatkozóan is
részletes szabályokat tartalmaz a Javaslat 8. § (5) bekezdése annak érdekében, hogy az
eljárás időben kellően behatárolt legyen.
A bíróság eljárásának időbeli elhúzódását a Javaslat 9. §-a a hiánypótlás egyszeri
lehetővé tételével, valamint a szünetelés lehetőségének kizárásával is akadályozza.
Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban előforduló legtöbb esetben okirati bizonyítékok
alapján dönt a bíróság a felülvizsgálat tárgyában, a Javaslat 9. § (3) bekezdése a felek
döntésére bízza, hogy kívánják-e tárgyalás tartását. Amennyiben a felek kérelmére a
bíróság tárgyalást tart, a Javaslat pontos határidőket ad meg ennek megtartása, valamint
a bíróság döntése meghozatala tekintetében. A Javaslat 9. § (5) bekezdése a bíróság
döntésének írásba foglalására és a felek részére történő kézbesítésére vonatkozóan a Pp.
333. §-ának (5) bekezdésében foglalt rövid határidőket rendeli alkalmazni.
A Javaslat 10. §-a kizárja a közigazgatási határozat bíróság által történő megváltoztatását,
és a bíróság határozatával szembeni rendes jogorvoslatot; a Legfelsőbb Bíróság által
lefolytatandó felülvizsgálati eljárást pedig kilencven napos határidőhöz köti.
A 11. §-hoz
A Javaslat 11. §-a előírja, hogy a hatálya alá tartozó ügyekben a küldeményeket
elsőbbségi kézbesítés útján sürgősséggel kell kézbesíteni, ezzel hozzájárulva a Javaslat
hatálya alá tartozó eljárások mielőbbi befejezéséhez.
A 12. §-hoz
A hatályba léptető rendelkezések körében a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a kihirdetését
követő 45. napon lép hatályba, ezáltal elegendő időt biztosítva a hatóságok, valamint a
bíróságok részére a Javaslat által rájuk háruló új feladatok ellátására történő felkészülésére. A
Javaslat hatályba léptető rendelkezései alapján a már folyamatban lévő vagy még el nem
kezdődött beruházásokhoz tartozó azon egyedi hatósági eljárások tartozhatnak a Javaslat
hatálya alá, amelyek a Javaslat hatálybalépésekor még nem indultak meg.
A Javaslat a Ket. 14. §-ának új (3) bekezdésével megteremti a kapcsolatot a közigazgatási
hatósági eljárás általános szabályaival azáltal, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű ügyekben a Ket.-et, mint mögöttes eljárási szabályt rendeli alkalmazni.
12
A Javaslat felhatalmazza a Kormányt arra, hogy meghatározza azon beruházásokat,
amelyek megvalósításának hatósági engedélyezési eljárásai a Javaslat hatálya alá
tartozzanak. A Kormány rendeletében a Javaslat 1. §-ában meghatározott
követelményeknek megfelelő beruházásokat minősíthet kiemelt jelentőségű ügynek.
Felhatalmazást kap a Kormány arra is, hogy a szóban forgó ügyekben eljáró hatóságot és
szakhatóságot meghatározza.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben a gyorsított eljárásra
tekintettel szükséges és indokolt az egyébként irányadó illetékek emelt összegben történő
alkalmazása. Az igazgatási szolgáltatási díjak meghatározása az ágazati jogszabályok
keretében lehetséges.
13