﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/19087. számú
törvényjavaslat
a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
2006. január
2
2006. évi.......törvény
a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról
1.	§ (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban:
Utv.) 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az útlevél adatoldala tartalmazza
a)	az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési
helyét, idejét, nemét, állampolgárságát, arcképmását és saját kezű aláírását;
b)	az útlevél típusát, számát, kiállításának keltét, érvényességi idejét, a kiadó
magyar állam kódját, a kiállító hatóság nevét;
c)	az a) és b) pontban meghatározott adatokból képzett, az állampolgár és az
útlevél azonosítását lehetővé tevő, gépi olvasásra alkalmas adatsort.
(2)	Az útlevél - kivéve a tizenkét hónapra vagy annál rövidebb érvényességi
időre szóló ideiglenes magánútlevél - biometrikus azonosítót tartalmazó tároló
elemet (a továbbiakban: tároló elem) tartalmaz. A tároló elem az (1)
bekezdésben foglalt adatokat elektronikus formában tartalmazza.”
(2)	Az Utv. 7. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (3)-(5) bekezdés megjelölése (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Az ideiglenes magánútlevél adatoldala az (1) bekezdésben meghatározott
adatokon kívül tartalmazza az ellenőrző sorszámot, a kiállító hatóság bélyegző
lenyomatát és a kiállító személy aláírását. A hazatérés céljából kiállított
ideiglenes magánútlevél az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatot a
gépi kiállításhoz szükséges technikai feltételek fennállása esetén tartalmazza.”
2.	§ Az Utv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A magyar állampolgár részére külföldön való további
tartózkodásához, tovább-, illetve hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes
ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgár útlevele, illetőleg a
külföldre utazáshoz felhasznált személyazonosító igazolványa a
személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt,
elveszett vagy eltulajdonították, és Magyarországról a magánútlevél kellő időn
belül nem szerezhető be.
3
(2)	Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából
ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi
időtartammal, ha az állampolgár útlevele, illetőleg a külföldre utazáshoz
felhasznált személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására
alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és
Magyarországról a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellő időn belül nem
szerezhető be.
(3)	Az ideiglenes magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességi
időtartammal hivatalból kell kiadni
a)	annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából,
aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, és nem rendelkezik
személyazonosító igazolvánnyal,
b)	annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak, akire nézve a
tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország
területének elhagyását rendelte el, és nem rendelkezik érvényes útlevéllel vagy
személyazonosító igazolvánnyal.
(4)	A hazatérés céljából kiadott ideiglenes magánútlevél a Magyar Köztársaság
területére történő egyszeri beutazásra jogosít.”
3.	§ Az Utv. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
§ jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az úti okmány érvényességét nem érinti, ha a tároló elem nem tartalmazza
vagy hibásan tartalmazza a 7. § (1) bekezdésében foglalt adatokat.”
4.	§ (1) Az Utv. 24. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a
belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv)
-	hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott
feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti]
„e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi
idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti
okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,”
(2)	Az Utv. 24. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
[Az útlevélhatóság eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a
belügyminiszter által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi adatkezelő szerv)
4
-	hatáskörére és illetékességére kiterjedően - az e törvényben meghatározott
feladatai ellátásához a következő adatokat kezelheti]
„k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az
útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.”
5.	§ Az Utv. 27. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(2) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan
külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a személyazonosság megállapítása
céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő
szerv által a 24. § a)-k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az
adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.
(3)	A központi adatkezelő szerv az úti okmány jogosulatlan felhasználásának
megakadályozása céljából határozattal elrendeli annak az úti okmánynak
körözését, amelynek elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését
bejelentették.”
6.	§ Az Utv. 28. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg
a (2)-(5) bekezdés megjelölése (3)-(6) bekezdésre változik:
„(2) Az útlevélhatóság, illetőleg a központi adatkezelő szerv az úti okmány
okmányazonosítóját megjelölő kérelmező részére a felhasználás céljának és
jogalapjának igazolása nélkül is adatszolgáltatást teljesít az úti okmány
kiadásáról, cseréjéről, visszavonásáról, érvényességének, elvesztésének,
eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, megkerülésének tényéről.
Az adatszolgáltatási eljárás elektronikus ügyintézés útján is folyhat.”
7.	§ Az Utv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai
tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait
a)	az útlevélhatóság kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig
jogosult kezelni, azokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,
b)	a Határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a személyes
adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti,
c)	a 27. § (1) bekezdésének és a 28. § (3) bekezdésének alkalmazása során nem
lehet átadni vagy továbbítani.
(2)	A személyes adatoknak a tároló elemben történő tárolását olyan technikai
módszerek alkalmazásával kell megvalósítani, amelyek az elérhető legmagasabb
5
szinten biztosítják azt, hogy a tároló elem tartalmához illetéktelen személyek ne
férhessenek hozzá.”
8.	§ Az Utv. a következő 42. §-sal egészül ki:
„42. § E törvény 7. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok
által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus
elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK
tanácsi rendelet 1. cikke (2) bekezdésének, valamint 4. cikke (2) és (3)
bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
9.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését
követő 15. napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1. §-ának az Utv. 7. §-a (2) bekezdését módosító rendelkezése,
továbbá e törvény 7. §-a, 10. §-ának (3) és (4) bekezdése 2006. augusztus 29-én
lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Utv. 21. §-a, 22.
§-ának (2) bekezdése, továbbá az Utv. 17. §-ában a „szolgálati kötelezettség
alapján”, valamint az „és a besorozott hadköteles” szövegrész.
10.	§ (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Utv. 24. §-ának a) pontjában a „leánykori családi és utónevét” szövegrész
helyébe „születési családi és utónevét” szövegrész,
b)	az Utv. 24. §-ának f) pontjában és 28. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az
„ellopásának” szövegrész helyébe az „eltulajdonításának” szövegrész,
c)	az Utv. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „- ideértve a leánykori
családi és utónevet is -” szövegrész helyébe az „- ideértve a születési családi és
utónevet is -” szövegrész lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a magyar állampolgárságról szóló
1993. évi LV. törvény 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter értesíti a
polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi
hatóságot, az útlevélhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a
potenciális hadköteles és a hadköteles személyek esetében - a Magyar
Honvédség központi adatfeldolgozó szervét. ”
(3)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
melléklete IX. fejezete I. címének 5. pontja a következő d) alponttal egészül ki:
6
[Illetékmentes:]
„d) az úti okmány cseréje, amennyiben arra azért kerül sor, mert az úti okmány
biometrikus azonosítót tartalmazó tároló eleme nem tartalmazza vagy hibásan
tartalmazza a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 7. §-ának (1)
bekezdésében foglalt adatokat.”
(4)	Az Itv. melléklete IX. fejezete I. címének 6. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„6. Az elveszett, megsemmisült, továbbá - az 5. pont d) alpontjában
meghatározott eset kivételével - a megrongálódott és utazásra alkalmatlanná
vált úti okmány helyett kiállított új úti okmány kiadásának illetéke a 2-4.
pontban meghatározott illeték kétszerese.”
11.	§ E törvény 1. §-a és 7. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti
okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó
előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet 1. cikke
(2) bekezdésének, valamint 4. cikke (2) és (3) bekezdésének végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
7
INDOKOLÁS
a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs
feladatok körébe tartozik, hogy megfeleljünk a tagállamok kormányainak a
Tanács keretében ülésező képviselői által meghozott 2000. október 17-i
állásfoglalásának (2000/C 310/01). Ez az állásfoglalás írja elő, hogy a
tagállamoknak a lehető legkorábban, de legkésőbb 2006. január 1-jéig meg kell
feleltetniük - a hat hónapnál hosszabb időre szóló, rövid lejáratú - útleveleket a
Tanács által meghatározott biztonsági követelményeknek.
A 2000. október 17-i állásfoglalás minimum biztonsági követelményeket
vezetett be az útlevelek vonatkozásában. Annak érdekében, hogy az útlevelekre
és úti okmányokra vonatkozó fokozott, harmonizált biztonsági előírások
elérésével azok meghamisítással szembeni védelme biztosított legyen, az
Európai Tanács 2003. június 19-20-i thesszaloniki ülésén megerősítette, hogy az
Európai Unióban egységes megközelítésre van szükség a harmadik országok
állampolgárainak okmányaihoz, az uniós polgárok útleveleihez és az
információs rendszerekhez (VIS és SIS II) szükséges biometrikus azonosítók és
biometrikus adatok vonatkozásában.
A tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és
biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i
2252/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) előírása szerint az
útlevelekbe és úti okmányokba biometrikus azonosítókat kell beilleszteni annak
érdekében, hogy az okmány és annak valódi birtokosa között megbízható
kapcsolat jöjjön létre.
Ennek megfelelően szükségessé vált a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII.
törvény (a továbbiakban: Utv.) módosítása, és az ideiglenes magánútlevél
adattartalmának a magánútlevél adattartalmához történő hozzáigazítása,
valamint a biometrikus elemeknek az útlevelekbe történő beépítéséhez
szükséges jogi háttér megteremtése. A Rendelet hatálya azokra az útlevelekre és
úti okmányokra terjed ki, amelyek 12 hónapnál hosszabb ideig érvényesek. Nem
terjed ki a Rendelet hatálya a személyazonosító igazolványra, illetve a legfeljebb
12 hónapig érvényes ideiglenes útlevelekre, úti okmányokra. Szükséges továbbá
8
a házasságról, a családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt
módosításáról szóló 2002. évi XLIV. törvény névhasználati szabályainak
átvétele az adattartalom tekintetében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az útlevél adattartalmára tett kiegészítő javaslat az okmányba integrált
biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemre (a továbbiakban: tároló elem) és
az abban tárolt adatokra vonatkozik. A törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) meghatározza továbbá a magánútlevél és az ideiglenes magánútlevél
adatoldalának tartalmát, megadja azokat az adatokat, amelyekkel az ideiglenes
magánútlevél a magánútlevélhez képest kiegészül (kiadó hatóság bélyegző
lenyomata, kiállító személy aláírása, adatoldal címke sorszáma).
A 2. §-hoz
A Javaslat megteremti az adatoldal címkével ellátott ideiglenes magánútlevél két
funkcióját. Eszerint az ideiglenes magánútlevél a magyar állampolgár részére
külföldön való további tartózkodáshoz, illetve továbbutazáshoz egy éves
érvényességi idővel adható ki. A magyar állampolgár kérelmére - hazatérés
céljából - minden esetben ki kell adni az ideiglenes magánútlevelet, ez esetben
azonban érvényességi ideje legfeljebb hat hónap lehet.
Amennyiben a magyar állampolgár külföldre utazást korlátozó rendelkezés
hatálya alatt áll, vagy a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes
hatósága az ország területének elhagyását elrendelte, és nem rendelkezik
hazautazásra, illetve továbbutazásra alkalmas okmánnyal, akkor az ideiglenes
magánútlevelet legfeljebb hat hónapos érvényességű időtartammal hivatalból
kell kiadni. A hazatérés céljából kiadott ideiglenes magánútlevéllel a Magyar
Köztársaság területére csak egyszer lehet beutazni.
A 3. §-hoz
Az útlevél érvényességi idején belül az a tény, hogy a tároló elem adattartalmi
ellenőrzésre alkalmatlanná válik, nem eredményezheti az útlevél
érvénytelenségét, hiszen a leolvasásra alkalmatlan tároló elem esetén a
hagyományos útlevél ellenőrzési módszerek fokozott alkalmazásával továbbra is
megbízhatóan megállapítható a kapcsolat az útlevél és birtokosa között.
9
A 4. §-hoz
Az útlevélhatóságnak eljárása során, valamint a Belügyminisztériumnak a
belügyminiszter által kijelölt szerve hatáskörére és illetékességére kiterjedően
kezelnie kell az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, a hivatalos útlevél
használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot
szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit, ezért szükséges az adatkezelési jogosultság
biztosítása.
Az 5. §-hoz
A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve közvetlen
adathozzáféréssel adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által kezelt
adatállományból a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetőleg a
személyazonosság ellenőrzése céljából.
A 6. §-hoz
Az adatkérés és adatszolgáltatás egyszerűsítését célozza a Javaslat azon
rendelkezése, hogy az adatkérésre jogosultnak - a Javaslatban meghatározott
esetekben - nem kell az adat felhasználásának célját és jogalapját igazolnia, ha
megjelöli az úti okmány okmányazonosítóját.
A 7. §-hoz
A Javaslat rögzíti a tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai
tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes
adataira, azaz a biometrikus arcképre vonatkozó adatkezelési szabályokat.
Eszerint az útlevélhatóság kizárólag az úti okmány előállításának időtartamára
kezelheti az adatokat, és azokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni
kell. A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve kizárólag a
személyes adatnak a tároló elemből történő olvasásával kezelheti a tároló elem
által tartalmazott személyes adatokat.
A 8-11. §-okhoz
A Javaslat jogharmonizációs záradékot tartalmaz, továbbá rendelkezik a
hatálybalépésről.
Az Utv. 17. §-ának módosítása szükséges, mert a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 2005. január 1-jén hatályon kívül
helyezte a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvényt (a továbbiakban: Hvt.),
10
és ezzel megszűnt a Hvt. 78. §-ának (2) bekezdése szerinti bejelentési
kötelezettség.
A magyar úti okmányra - a törvényben meghatározott kivételekkel - a magyar
állampolgárok jogosultak. Az útlevélhatóság a jelenlegi szabályozás szerint az
úti okmányt visszavonja - és intézkedését a nyilvántartásban regisztrálja -
többek között, ha az állampolgár az arra való jogosultság megszűnését követően
okmányát nem adta le. Ezért a módosítás a bajba jutott magyar állampolgárok
tekintetében könnyíti és gyorsítja az útlevél kiváltását úgy, hogy a vonatkozó
törvények garanciális elemei nem sérülnek.
Az útlevél érvényességi idején belül az a tény, hogy a tároló elem adattartalmi
ellenőrzésre alkalmatlanná válik, nem eredményezi az útlevél érvénytelenségét,
hiszen a leolvasásra alkalmatlan tároló elem esetén a hagyományos útlevél
ellenőrzési módszerek fokozott alkalmazásával továbbra is megbízhatóan
megállapítható a kapcsolat az útlevél és birtokosa között. Mivel azonban vannak
olyan országok, amelyek megkövetelik a tároló elemet tartalmazó útlevél
tekintetében a tároló elem rendeltetésszerű használhatóságát, ezért birtokosa
kérheti az egyébként érvényes útlevél illetékmentes kicserélését.