﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/19088. számú
törvényjavaslat
az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló,
az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt
Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről,
valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
belügyminiszter
Budapest, 2006. január
2
2006. évi.......törvény
az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló,
az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt
Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről,
valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
1.	§
Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az
Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt
Egyezményt (Europol Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. Az Europol
Egyezmény nemzetközi jogi hatálybalépésének napja 2004. szeptember 1.
2.	§
Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján az Európai
Rendőrségi Hivatal létrehozásáról (Europol Egyezmény)
Az egyezményben részes MAGAS SZERZŐDŐ FELEK, az Európai Unió
tagállamai,
HIVATKOZVA a Tanács 1995. július 26-i jogi aktusára;
TUDATÁBAN a terrorizmusból, a tiltott kábítószer-kereskedelemből és a
nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáiból eredő sürgető problémáknak;
MIVEL előrelépésre van szükség az Európai Unió tagállamai közötti
szolidaritás és együttműködés terén, különösen a tagállamok közötti rendőrségi
együttműködés javítása révén;
MIVEL ezen előrelépésnek lehetővé kell tennie a közbiztonság és a közrend
védelmének további javítását;
MIVEL az 1992. február 7-i, az Európai Unióról szóló szerződésben
megállapodás született az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról;
TEKINTETBE VÉVE az Európai Tanács 1993. október 29-i határozatát, amely
szerint az Europolt Hollandiában, hágai székhellyel hozzák létre;
EMLÉKEZTETVE a közös célra, hogy javítsák a terrorizmus, a tiltott
kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak terén
az Europol és a tagállamok nemzeti egységei közötti folyamatos, megbízható és
intenzív információcsere útján folytatott rendőrségi együttműködést;
3
EGYETÉRTVE abban, hogy az ezen egyezményben előírt együttműködési
formák nem érinthetik a két- és többoldalú együttműködés más formáit;
AZZAL A MEGGYŐZŐDÉSSEL, hogy a rendőrségi együttműködés terén is
megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyének jogainak védelmére,
különösen pedig a személyes adatok védelmére;
MIVEL az Europolnak az ezen egyezmény alapján kifejtett tevékenysége nem
érinti az Európai Közösségek hatáskörét; mivel az Europol és az Európai
Közösségek közös érdeke, hogy az Európai Unió keretében olyan
együttműködési formákat hozzanak létre, amelyek feladataik lehető
legeredményesebb végrehajtását teszik lehetővé számukra;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	CÍM
LÉTREHOZÁS ÉS FELADATOK
1.	cikk
Létrehozás
(1)	Az Európai Unió tagállamai (a továbbiakban „tagállamok”) ezen
egyezménnyel létrehozzák az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban
„Europol”).
(2)	Az Europol minden tagállamban egyetlen nemzeti egységgel áll
kapcsolatban, amelyet a 4. cikkben foglaltak szerint kell létrehozni vagy
kijelölni.
2.	cikk
Cél
(1)	Az Europol célja, hogy az Európai Unióról szóló szerződés K.1. cikkének
9. pontja szerint a tagállamok közötti együttműködés keretében, az ebben az
egyezményben felsorolt intézkedések révén javítsa a tagállamok illetékes
hatóságainak eredményességét és együttműködését a terrorizmus, a tiltott
kábítószer-kereskedelem és a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak
megelőzése és leküzdése terén, amennyiben konkrét jelek utalnak arra, hogy
szervezett bűnözői struktúráról van szó, és az említett bűnözési formák két vagy
több tagállamot érintenek úgy, hogy a bűncselekmények kiterjedése, súlya és
következményei a tagállamok közös fellépését teszik szükségessé.
4
(2)	Az (1) bekezdésben említett cél fokozatos megvalósítása érdekében az
Europol feladata kezdetben a tiltott kábítószer-kereskedelemnek, a nukleáris és
radioaktív anyagok tiltott kereskedelmének, az embercsempészetnek, az
emberkereskedelemnek és a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekményeknek a
megelőzése és leküzdése.
Az Europolnak legkésőbb ennek az egyezménynek a hatálybalépését követő két
éven belül foglalkoznia kell az élet, a testi épség, a személyi szabadság és a
vagyon elleni bűncselekményekkel is, amelyeket terrorista tevékenységek
keretében követtek vagy követhetnek el. A Tanács az Európai Unióról szóló
szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, még az említett határidő
lejárta előtt hozott egyhangú határozatával utasíthatja az Europolt, hogy
foglalkozzon az ilyen terrorista tevékenységekkel.
A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak
megfelelően, egyhangú határozattal utasíthatja az Europolt arra, hogy az
egyezmény mellékletében felsorolt egyéb bűnözési formákkal vagy azok
speciális megjelenési formáival is foglalkozzon. A határozathozatal előtt a
Tanács utasítja az igazgatótanácsot, hogy készítse elő határozatát, és hogy
mutasson rá különösen a határozatnak az Europol költségvetésére és
személyügyi helyzetére gyakorolt hatására.
(3)	Az Europol hatásköre valamely bűnözési forma vagy annak speciális
megjelenési formái tekintetében egyaránt kiterjed:
1.	az ezekkel a bűnözési formákkal vagy speciális megjelenési formáikkal
összefüggő pénzmosásra;
2.	az ezekhez kapcsolódó bűncselekményekre.
Kapcsolódó bűncselekménynek minősülnek és a 8. és 10. cikk rendelkezései
szerint figyelembe veendők:
-	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez szükséges
eszközök megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmények,
-	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének
megkönnyítése vagy befejezése érdekében elkövetett bűncselekmények,
-	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények büntetlenségének biztosítása
érdekében elkövetett bűncselekmények.
(4)	Ezen egyezmény alkalmazásában az „illetékes hatóságok” a
tagállamoknak mindazokat az állami szerveit jelentik, amelyek a nemzeti jog
5
szerint a bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére hatáskörrel
rendelkeznek.
(5)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a „tiltott kábítószer-kereskedelem”
a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme ellen az Egyesült
Nemzetek keretében 1988. december 20-án elfogadott egyezmény 3. cikkének
(1)	bekezdésében, valamint az egyezményt módosító vagy annak helyébe lépő
rendelkezésekben felsorolt bűncselekményeket jelenti.
3.	cikk
Feladatok
(1)	A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok keretében az Europol fő
feladatai a következők:
1.	az információcsere megkönnyítése a tagállamok között;
2.	információk és bűnüldözési operatív információk gyűjtése, rendszerezése
és elemzése;
3.	a tagállamok illetékes hatóságainak haladéktalan értesítése az őket érintő
információkról és a bűncselekmények között feltárt bármilyen
összefüggésekről a 4. cikkben említett nemzeti egységek útján;
4.	a tagállamokban folyó nyomozás segítése minden jelentőséggel bíró
információnak a nemzeti egységekhez történő továbbítása útján;
5.	az összegyűjtött információk számítógépes rendszerének fenntartása,
amely a 8., 10. és 11. cikknek megfelelően tartalmazza az adatokat.
(2)	A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítását szem előtt
tartva, s annak érdekében, hogy a nemzeti egységeken keresztül a tagállamok
illetékes hatóságainak együttműködését és eredményességét javítsa, az Europol
ellátja továbbá az alábbi feladatokat is:
1.	a tagállamok illetékes hatóságainak a nyomozás során alkalmazott
speciális ismeretek elmélyítése és nyomozási tanácsadás;
2.	stratégiai jelentőségű bűnüldözési operatív információk szolgáltatása az
operatív tevékenységekhez nemzeti szinten rendelkezésre álló erőforrások
eredményes és hatékony felhasználásának megkönnyítése és elősegítése
céljából;
3.	általános jelentések készítése az elvégzett munkáról.
(3)	A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok keretében, a
rendelkezésére álló személyi és költségvetési erőforrásoktól függően és az
igazgatótanács által megszabott kereteken belül, az Europol tanácsadással és
kutatással is támogathatja a tagállamokat az alábbi területeken:
1.	az illetékes hatóságok tagjainak képzése;
6
2.	az illetékes hatóságok szervezete és felszerelése;
3.	bűnmegelőzési módszerek;
4.	bűnügyi technikai és bűnügyi tudományos módszerek és nyomozati
módszerek.
4.	cikk
Nemzeti egységek
(1)	Minden tagállam egy nemzeti egységet hoz létre vagy jelöl ki az e
cikkben felsorolt feladatok ellátására.
(2)	A nemzeti egység az egyetlen összekötő szerv az Europol és a tagállamok
illetékes hatóságai között. A nemzeti egység és az illetékes hatóságok között a
kapcsolatot a nemzeti jog, különösen a nemzeti alkotmányos előírások
szabályozzák.
(3)	A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak
érdekében, hogy a nemzeti egységek képesek legyenek teljesíteni feladataikat,
különösen pedig hogy hozzáférjenek a megfelelő nemzeti adatokhoz.
(4)	A nemzeti egységek feladatai a következők:
1.	az Europolt - saját kezdeményezésükre - ellátják a feladatainak
ellátásához szükséges információkkal és bűnüldözési operatív
információkkal;
2.	válaszolnak az Europol információk, bűnüldözési operatív információk és
tanácsadás iránti kérelmeire;
3.	az információkat és bűnüldözési operatív információkat naprakészen
tartják;
4.	a nemzeti jog betartásával értékelik és továbbítják az információkat és a
bűnüldözési operatív információkat az illetékes hatóságok számára;
5.	tanácsadás, információ, bűnüldözési operatív információ és elemzés iránti
kérelemmel fordulnak az Europolhoz;
6.	a számítógépes rendszerben tárolandó információt továbbítják az
Europolnak;
7.	biztosítják, hogy az Europol és saját maguk között minden
információcsere jogszerűen történjék.
(5)	A nemzeti egység, az Európai Unióról szóló szerződés K.2. cikkének (2)
bekezdése szerint a tagállamokat terhelő kötelezettségek teljesítésének sérelme
nélkül, konkrét ügyben nem köteles a (4) bekezdés 1., 2. és 6. pontjában és a 8.
és 10. cikkben előírt információ és bűnüldözési operatív információ
továbbítására, ha ez:
7
1.	alapvető nemzetbiztonsági érdekeket sértene; vagy
2.	a folyamatban levő nyomozás sikerét vagy egy személy biztonságát
veszélyeztetné;
3.	az állambiztonság terén a hírszerző szolgálatokra vagy konkrét hírszerzési
tevékenységre vonatkozó információkat érintene.
(6)	A nemzeti egységeknek az Europollal kapcsolatos kommunikációs
költségeit a tagállamok fedezik, és azok - az összeköttetés költségeit kivéve -
nem háríthatók át az Europolra.
(7)	A nemzeti egységek vezetői szükség szerint találkoznak, hogy az Europolt
tanácsaikkal támogassák.
5.	cikk
Összekötő tisztviselők
(1)	Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztviselőt küld az
Europolhoz. A tagállamok Europolhoz küldhető összekötő tisztviselőinek
számát az igazgatótanács egyhangú határozattal állapítja meg; e határozatát az
igazgatótanács egyhangú határozattal bármikor módosíthatja. Amennyiben ezen
egyezmény külön rendelkezésekben eltérően nem rendelkezik, az összekötő
tisztviselőkre az őket küldő tagállam nemzeti joga vonatkozik.
(2)	Az összekötő tisztviselőket nemzeti egységük azzal bízza meg, hogy - a
küldő tagállam nemzeti jogának és az Europol működésére vonatkozó
rendelkezéseknek megfelelően - képviseljék az egység érdekeit az Europolon
belül.
(3)	Az összekötő tisztviselők a 4. cikk (4) és (5) bekezdésének sérelme
nélkül, a 2. cikk (1) bekezdésében megállapított célok keretein belül segítik az
őket küldő nemzeti egység és az Europol közötti információcserét, különösen az
alábbiak révén:
1.	ellátják az Europolt a küldő nemzeti egységtől származó információkkal;
2.	továbbítják az Europoltól származó információkat a küldő nemzeti
egységnek; és
3.	információ továbbítása és a küldő tagállamot érintő információk
elemzésére irányuló tanácsadás révén együttműködnek az Europol
tisztviselőivel.
(4)	Az összekötő tisztviselők nemzeti joguknak megfelelően és a 2. cikk (1)
bekezdésében megállapított célok keretében ugyanakkor közreműködnek a
8
nemzeti egységüktől érkező információk cseréjében és az ebből adódó
intézkedések összehangolásában is.
(5)	Az összekötő tisztviselők a (3) bekezdésben felsorolt feladataik
elvégzéséhez szükséges mértékben jogosultak betekinteni a különböző fájlokba,
az erre vonatkozó cikkek rendelkezései szerint.
(6)	A 25. cikket értelemszerűen alkalmazni kell az összekötő tisztviselők
tevékenységére is.
(7)	Az összekötő tisztviselők Europollal kapcsolatos jogait és
kötelezettségeit, ezen egyezmény egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, az
igazgatótanács egyhangúlag határozza meg.
(8)	Az összekötő tisztviselőket a 41. cikk (2) bekezdése szerint megilletik a
feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek.
(9)	Az Europol a tagállamok számára térítésmentesen biztosítja az összekötő
tisztviselők tevékenységéhez szükséges helyiségeket az Europol épületében. Az
összekötő tisztviselők küldésével kapcsolatos minden egyéb költséget a küldő
tagállam visel; ez az összekötő tisztviselők felszereléseinek költségére is
vonatkozik, kivéve ha egyedi esetben az igazgatótanács az Europol
költségvetésének összeállítása során egyhangúlag más ajánlást tesz.
6.	cikk
Az összegyűjtött információk számítógépes rendszere
(1)	Az Europol az összegyűjtött információk tárolására az alábbi elemekből
álló számítógépes rendszert tartja fenn:
1.	a 7. cikkben említett, korlátozott és pontosan meghatározott tartalmú
információs rendszer, amelynek segítségével gyorsan megállapítható,
hogy mely információk állnak rendelkezésre a tagállamokban és az
Europolnál;
2.	a 10. cikkben említett, különböző időtartamra, elemzési célból
összeállított, részletes információkat tartalmazó munkafájlok;
3.	a 2. pontban említett elemzési fájlok egyes adatait tartalmazó
tárgymutatórendszer a 11. cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
(2)	Az összegyűjtött adatok Europol által működtetett számítógépes rendszere
-	a nemzeti egységek automatizált adatfeldolgozó rendszerének kivételével -
semmilyen körülmények között sem kapcsolható össze más automatizált
adatfeldolgozó rendszerrel.
9
II. CÍM
AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER
7.	cikk
Az információs rendszer létrehozása
(1)	Az Europol feladatainak ellátása érdekében számítógépes információs
rendszert hoz létre és tart fenn. A számítógépes információs rendszer, amelybe a
nemzeti egységek és az összekötő tisztviselők által képviselt tagállamok saját
nemzeti eljárásaik szerint közvetlenül visznek be adatokat, és amelybe az
Europol közvetlenül viszi be a harmadik államok és harmadik szervek által
továbbított vagy az elemző tevékenységből származó adatokat, tájékozódási
célból közvetlenül hozzáférhető a nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők,
az igazgató, az igazgatóhelyettesek és az Europol megfelelően felhatalmazott
tisztviselői számára. A nemzeti egységeknek az információs rendszerhez való
közvetlen hozzáférése a 8. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában említett
személyek tekintetében kizárólag a 8. cikk (2) bekezdésében felsorolt
személyazonosító adatokra korlátozódik. Amennyiben az egységnek egy
meghatározott nyomozás érdekében az összes adatra szüksége van, ahhoz -
kérelmére - az összekötő tisztviselőkön keresztül férhet hozzá.
(2)	Az Europol
1.	feladata, hogy biztosítsa az információs rendszerrel kapcsolatos
együttműködésre és annak működtetésére vonatkozó rendelkezések
betartását, és
2.	felelős az információs rendszer megfelelő működéséért a technika és az
üzemeltetés tekintetében. Az Europol különösen megtesz minden
szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a 21. és 25. cikkben foglalt,
az információs rendszerre vonatkozó intézkedéseket megfelelően
végrehajtsák.
(3)	A tagállamokban az információs rendszerrel történő kommunikációért a
nemzeti egység felelős. Az egység felelős különösen a 25. cikkben említett, az
adott tagállam területén használt adatfeldolgozó berendezésekre vonatkozó
biztonsági intézkedésekért, a 21. cikkel összhangban történő felülvizsgálatért és
-	amennyiben ezt az adott tagállam törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezései, valamint eljárásai megkövetelik - ennek az egyezménynek
minden egyéb tekintetben történő megfelelő végrehajtásáért.
10
8. cikk
Az információs rendszer tartalma
(1)	Az információs rendszer kizárólag az Europol feladatainak teljesítéséhez
szükséges adatok tárolására, módosítására és felhasználására vehető igénybe,
kivéve a 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében említett kapcsolódó
bűncselekményekre vonatkozó adatokat. A bevitt adatok a következőkre
vonatkoznak:
1.	azokra a személyekre, akiket az érintett tagállam nemzeti jogának
értelmében olyan bűncselekmény elkövetésével vagy abban való
részességgel gyanúsítanak, amely a 2. cikk alapján az Europol
hatáskörébe tartozik, vagy akiket ilyen bűncselekményért elítéltek;
2.	azokra a személyekre, akik vonatkozásában komoly tények alapozzák
meg a nemzeti jog szerint azt a feltételezést, hogy olyan bűncselekményt
fognak elkövetni, amely a 2. cikk alapján az Europol hatáskörébe tartozik.
(2)	Az (1) bekezdésben említett személyes adatok csak az alábbiakra
terjedhetnek ki:
1.	vezetéknév, leánykori név, utónevek és bármilyen álnév vagy felvett név;
2.	születési idő és hely;
3.	állampolgárság;
4.	nem; és
5.	szükség esetén más, a személyazonosítást elősegítő ismertetőjel, ideértve
bármilyen különleges, objektív és nem változtatható testi ismertetőjeleket.
(3)	A (2) bekezdésben említett és az Europolra vagy az adatbevivő nemzeti
egységre vonatkozó adatokon kívül az információs rendszer az (1) bekezdésben
említett személyekre vonatkozó alábbi adatok tárolására, módosítására vagy
felhasználására vehető igénybe:
1.	bűncselekmények, a gyanúsítás alapját képező cselekmények és ezek
elkövetésének ideje és helye;
2.	a bűncselekmény elkövetésére használt vagy használható eszközök;
3.	az üggyel foglalkozó hatóságok és az ügyiratszámuk;
4.	a bűnszervezethez való tartozás gyanúja;
5.	olyan bűncselekményekre vonatkozó büntető ítéletek, amelyek a 2. cikk
értelmében az Europol hatáskörébe tartoznak.
Ezek az adatok akkor is bevihetők, amikor személyekre utaló elemet még nem
tartalmaznak. Ha az Europol maga viszi be az adatokat, az ügyiratszám mellett
azt is fel kell tüntetnie, hogy azok harmadik személytől származnak-e vagy saját
elemzési tevékenységének az eredményei.
11
(4)	Az Europol vagy a nemzeti egységek birtokában levő, az (1) bekezdésben
említett személyek csoportjaira vonatkozó kiegészítő információ kérésre
továbbítható bármelyik nemzeti egységnek vagy az Europolnak. A nemzeti
egységek az adatokat nemzeti joguk szerint továbbítják.
Ha a kiegészítő információ a 2. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében
meghatározott egy vagy több kapcsolódó bűncselekményre vonatkozik, az
információs rendszerben tárolt adatokat ennek megfelelő jelzéssel kell ellátni,
annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kapcsolódó bűncselekményeket érintő
információk cseréje a nemzeti egységek és az Europol között.
(5)	Ha az érintett személy ellen az eljárást végleg megszüntetik vagy őt
jogerősen felmentik, az erről szóló határozattal érintett adatokat törölni kell.
9.	cikk
Az információs rendszerhez való hozzáférési jog
(1)	Kizárólag a nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató, az
igazgatóhelyettesek vagy az Europol erre szabályosan felhatalmazott tisztviselői
jogosultak az információs rendszerbe adatokat közvetlenül bevinni, illetve abból
adatokat lekérdezni. Adatok akkor kérdezhetők le, ha egy adott feladat
ellátásához szükségesek és az adatokat lekérdező egységre vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket és eljárásokat betartják, figyelemmel
az ezen egyezményben esetleg meghatározott kiegészítő rendelkezésekre is.
(2)	Az adatokat kizárólag az azok bevitelét eszközlő egység módosíthatja,
helyesbítheti vagy törölheti. Ha valamely egységnek oka van feltételezni, hogy a
8.	cikk (2) bekezdésében említett adatok pontatlanok vagy ki szeretné azokat
egészíteni, azonnal értesíti az adatokat bevivő egységet; ez utóbbi haladéktalanul
megvizsgálja ezt a közlést, és szükség esetén azonnal módosítja, kiegészíti,
helyesbíti vagy törli az adatokat. Ha a rendszer személyre vonatkozóan
tartalmaz a 8. cikk (3) bekezdésében említett adatokat, a 8. cikk (3)
bekezdésében említett kiegészítő adatokat bármely egység beviheti. A bevitt
adatok közötti nyilvánvaló ellentmondás esetén az érintett egységek
konzultálnak és megegyeznek egymással. Ha valamely egység teljes egészében
törölni szándékozik a 8. cikk (2) bekezdésében említett, általa bevitt személyes
adatokat, és más egységek a 8. cikk (3) bekezdésében említett, ugyanerre a
személyre vonatkozó adatokat vittek be a rendszerbe, a 15. cikk (1)
bekezdésében említett adatvédelmi jogi felelősség és a 8. cikk (2) bekezdésében
szereplő adatok módosításának, kiegészítésének, helyesbítésének és törlésének
joga arra az egységre száll át, amelyik az adott személyről - a törölni
szándékozó egységet követően - először vitt be a 8. cikk (3) bekezdésében
12
említett adatot. Az adatokat törölni kívánó egység e szándékáról értesíti azt az
egységet, amelyre az adatvédelmi felelősség átszáll.
(3)	Az információs rendszerből való adatlekérdezés, a rendszerbe történő
adatbevitel és az adatok rendszeren belüli módosításának jogszerűségéért az
adatokat lekérdező, bevivő vagy módosító egység felel; az egységnek
azonosíthatónak kell lennie. A nemzeti egységek és a tagállamok illetékes
hatóságai közötti információtovábbítást a nemzeti jog szabályozza.
III.	CÍM
ELEMZÉSI CÉLÚ MUNKAFÁJLOK
10.	cikk
A személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása
(1)	Az Europol, amennyiben a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott cél
megvalósításához szükséges, a nem személyes jellegű adatokon túl egyéb
fájlokban olyan bűncselekményekre vonatkozó adatokat is tárolhat, módosíthat
és felhasználhat, amelyek a 2. cikk (2) bekezdése értelmében az Europol
hatáskörébe tartoznak, ideértve a 2. cikk (3) bekezdésének második
albekezdésében szereplő kapcsolódó bűncselekmények egyedi elemzésre szánt
adatait is, ha azok az alábbiakra vonatkoznak:
1.	a 8. cikk (1) bekezdésében említett személyek;
2.	olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményekkel kapcsolatos
nyomozás vagy az azt követő büntetőeljárás során tanúként beidézhetők;
3.	olyan személyek, akik valamely vizsgált bűncselekmény áldozatai voltak,
illetve akikről bizonyos tények alapján feltételezhető, hogy ilyen
bűncselekmény áldozataivá válhatnak;
4.	kapcsolatok és társak, és
5.	olyan személyek, akik a vizsgált bűncselekményről információval
szolgálhatnak.
Az Európa Tanács az egyéneknek a személyes adatok gépi feldolgozása során
való védelméről szóló, 1981. január 28-án kelt egyezménye 6. cikkének első
mondatában felsorolt adatok gyűjtése, tárolása és feldolgozása nem
engedélyezett, kivéve ha azok az érintett fájl céljai tekintetében feltétlenül
szükségesek, és ha ezek az adatok a fájlba korábban már bevitt egyéb személyes
adatokat egészítik ki. Tilos személyek meghatározott csoportjának kizárólag az
Európa Tanács 1981. január 28-án kelt egyezménye 6. cikkének első
mondatában felsorolt adatok alapján történő kiválasztása a fent említett, célt
meghatározó rendelkezések megsértésével.
13
A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak
megfelelően, egyhangúlag fogadja el az adatfájlokra vonatkozóan az
igazgatótanács által kidolgozott végrehajtási szabályokat, amelyekben
különösen az e cikkben említett személyesadat-kategóriákat, valamint az érintett
adatok biztonságára és felhasználásuk belső ellenőrzésére vonatkozó
rendelkezéseket részletezik.
(2)	Ezeket a fájlokat elemzés céljából hozzák létre, ami alatt a bűnügyi
nyomozás elősegítését szolgáló adatok gyűjtését, feldolgozását és felhasználását
kell érteni. Minden elemzési projekthez egy elemző csoportot kell létrehozni,
amelyben az alábbi résztvevők működnek szorosan együtt a 3. cikk (1) és (2)
bekezdésében és az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatoknak és
megbízásnak megfelelően:
1.	az Europol igazgatósága által kijelölt elemzők és más Europol
tisztviselők: az érintett fájlba adatokat bevinni és onnan adatokat
lekérdezni csak az elemzők jogosultak;
2.	az információt nyújtó vagy a (6) bekezdés értelmében az elemzésben
érintett tagállam összekötő tisztviselői és/vagy szakértői.
(3)	A nemzeti egységek, az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésükre,
a 4. cikk (5) bekezdésére is figyelemmel megadják az Europolnak mindazt a
tájékoztatást, amely a 3. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában foglalt feladatainak
ellátásához szükséges. A tagállamok csak akkor továbbítják ezeket az adatokat,
ha azoknak a bűncselekmények megelőzése, elemzése vagy a leküzdése
érdekében történő feldolgozását nemzeti joguk megengedi.
A nemzeti egységektől érkező adatokat - azok érzékenységének függvényében
-	közvetlenül bármilyen alkalmas módon el lehet juttatni az elemző
csoportokhoz, akár az érintett összekötő tisztviselőkön keresztül, akár másként.
(4)	Ha indokoltnak látszik, hogy az Europolnak a 3. cikk (1) bekezdésének 2.
pontjában foglalt feladatai ellátásához a (3) bekezdésben említett adatokon kívül
más információkra is szüksége van, az Europol kérheti, hogy:
1.	az Európai Közösségek és a Közösségeket létrehozó szerződés alapján
létrehozott közjogi szervek;
2.	az Európai Unió keretében létrehozott egyéb közjogi szervek;
3.	az Európai Unió két vagy több tagállama közötti megállapodás alapján
létező szervek;
4.	harmadik államok;
5.	nemzetközi szervezetek és a hozzájuk rendelt közjogi szervek;
6.	két vagy több állam megállapodásán alapuló egyéb közjogi szervek; és
7.	a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete
14
bármilyen megfelelő módon megadja számára a vonatkozó információkat. Az
Europol ugyanilyen feltételekkel és módon fogadhatja a különböző szervek
részéről saját kezdeményezésükre szolgáltatott információt is. A Tanács az
Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően és az
igazgatótanáccsal történő egyeztetést követően egyhangúlag állapítja meg az
Europol által e tekintetben követendő szabályokat.
(5)	Amennyiben az Europolt más egyezmények feljogosítják egyéb
információs rendszerek adataihoz történő számítógépes hozzáférésre, ily módon
is lekérdezhet személyes adatokat, ha ez a 3. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában
előírt feladatainak ellátásához szükséges.
(6)	Ha az elemzés általános és stratégiai jellegű, annak megállapításait az
összekötő tisztviselőin és/vagy szakértőin keresztül - különösen az Europol által
készített jelentések továbbítása útján - minden tagállamnak teljes egészében
rendelkezésére bocsátják.
Ha az elemzés nem minden tagállamot érintő, egyedi esetekkel foglalkozik és
közvetlen operatív célja van, úgy az alábbi tagállamok képviselői vesznek részt
benne:
1.	azok a tagállamok, amelyek az elemzési fájl létrehozására vonatkozó
határozatra okot adó információt szolgáltatták, illetve azok, amelyeket az
információ közvetlenül érint, valamint azok a tagállamok, amelyeket az
elemző csoport később kér fel az elemzésben való részvételre, mert
időközben szintén érintetté váltak;
2.	azok a tagállamok, amelyek a tárgymutatórendszerből történt lekérdezés
alapján arra a következtetésre jutnak, hogy nekik is ismerniük kell az
információkat, és ezt az igényüket a (7) bekezdésben előírt feltételek
szerint érvényesítik.
(7)	A tájékoztatás iránti igényt a felhatalmazott összekötő tisztviselők jelentik
be. E célból minden tagállam korlátozott számú összekötő tisztviselőt jelöl ki és
hatalmaz fel. A tagállamok megküldik az ilyen összekötő tisztviselők névsorát
az igazgatótanácsnak.
Az összekötő tisztviselő a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti igényt
indoklást is tartalmazó írásbeli nyilatkozatban, annak a hatóságnak a
jóváhagyásával igényelheti, amelynek a saját tagállamában alá van rendelve, és
a nyilatkozatot az elemzés minden résztvevőjének meg kell küldeni. Az
összekötő tisztviselő ekkor automatikusan a folyamatban lévő elemzés teljes
jogú résztvevőjévé válik.
15
Ha az elemző csoportban kifogást emelnek, a teljes jogú részvételt el kell
halasztani az alábbi három szakaszból álló egyeztető eljárás befejeztéig:
1.	az elemzés résztvevői megpróbálnak megállapodásra jutni a tájékoztatás
iránti igényt érvényesítő összekötő tisztviselővel; erre legfeljebb nyolc
nap áll rendelkezésükre;
2.	ha nem jutnak megállapodásra, az érintett nemzeti egységek vezetői és az
Europol igazgatósága három napon belül összeülnek;
3.	ha a nézeteltérés továbbra is fennáll, az érintett felek igazgatótanácsi
képviselői nyolc napon belül összeülnek. Ha az érintett tagállam nem
mond le a tájékoztatás iránti igényéről, a tagállam teljes jogú részvételéről
konszenzussal meghozott határozat útján döntenek.
(8)	Az Europolnak adatot továbbító tagállam egyedül határoz az adat
érzékenységi fokozatáról és annak megváltoztatásáról. Az elemzési adatok
terjesztéséről és operatív felhasználásáról az elemzés résztvevőivel egyeztetve
kell dönteni. Különösen az a tagállam nem terjesztheti és nem használhatja fel
az adatokat az eredetileg érintett tagállamok előzetes hozzájárulása nélkül,
amely később kapcsolódik be valamely folyamatban levő elemzésbe.
11.	cikk
Tárgymutatórendszer
(1)	Az Europol létrehozza a 10. cikk (1) bekezdésében említett fájlokban
tárolt adatok tárgymutatórendszerét.
(2)	A tárgymutatórendszerbe az igazgató, az igazgatóhelyettesek, az Europol
arra felhatalmazott tisztviselői és az összekötő tisztviselők jogosultak
betekinteni. A tárgymutatórendszert úgy kell megalkotni, hogy az abba
betekintő összekötő tisztviselő számára a vizsgált adatokból világosan
kiderüljön, hogy a 6. cikk (1) bekezdésének 2. pontjában és a 10. cikk (1)
bekezdésében említett fájlok tartalmaznak-e az őt küldő tagállamot érintő
adatokat.
Az összekötő tisztviselők hozzáférését olyan módon kell meghatározni, hogy
megállapítható legyen, az információ tárolva van-e vagy sem, ne legyen viszont
lehetséges a fájlok tartalmát érintő kapcsolatok megteremtése vagy azok
tartalmára vonatkozó további következtetések levonása.
(3)	A tárgymutatórendszer kialakításának részletes szabályait az
igazgatótanács egyhangúlag határozza meg.
16
12.	cikk
Utasítás adatfájl létrehozására
(1)	Minden egyes olyan, személyes adatokat tartalmazó számítógépes adatfájl
tekintetében, amelyet az Europol a 10. cikkben említett feladatainak teljesítése
céljából kezel, egy - az igazgatótanács által jóváhagyott - létrehozó utasítás
határozza meg a következőket:
1.	a fájl neve;
2.	a fájl célja;
3.	a személyi kör, amelyre a tárolt adatok vonatkoznak;
4.	a tárolandó adatok jellege, és adott esetben az Európa Tanács 1981. január
28-i egyezménye 6. cikkének első mondatában felsorolt bármely adat,
amely feltétlenül szükséges;
5.	a fájlhoz történő hozzáférésre szolgáló személyes adatok típusa;
6.	a tárolandó adatok szolgáltatása vagy bevitele;
7.	azok a feltételek, amelyek szerint a fájlban tárolt adatok továbbíthatók, s
hogy mely címzettnek és milyen eljárás útján;
8.	a vizsgálati határidők és a tárolás időtartama;
9.	a naplózás módja.
Az Europol igazgatója haladéktalanul tájékoztatja a 24. cikkben előírt közös
ellenőrző hatóságot az adatfájl létrehozásáról szóló utasítás tervezetéről,
eljuttatva hozzá a vonatkozó iratokat annak érdekében, hogy esetleges
észrevételeit, amelyeket szükségesnek ítél, megtehesse az igazgatótanács
számára.
(2)	Ha az ügy sürgőssége nem teszi lehetővé az igazgatótanács (1) bekezdés
szerinti jóváhagyásának megszerzését, az igazgató saját kezdeményezésére vagy
az érintett tagállamok kérésére indoklással ellátott határozat útján dönthet a fájl
létrehozásáról. Az igazgató határozatáról egyidejűleg tájékoztatja az
igazgatótanács tagjait. Az (1) bekezdés szerinti eljárást ezután haladéktalanul
meg kell indítani, és a lehető legrövidebb időn belül be kell fejezni.
IV.	CÍM
AZ INFORMÁCIÓK FELDOLGOZÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS
RENDELKEZÉSEK
13.	cikk
Értesítési kötelezettség
17
Az Europol azonnal értesíti a nemzeti egységeket, és kérésükre összekötő
tisztviselőiket is, minden, a tagállamukat érintő információról és a 2. cikk
értelmében az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények között feltárt
összefüggésekről. Továbbítható egyéb súlyos bűntettekre vonatkozó olyan
információ és bűnüldözési operatív információ is, amely feladatainak ellátása
során jutott az Europol tudomására.
14.	cikk
Az adatvédelem szintje
(1)	Legkésőbb ennek az egyezménynek a hatálybalépéséig minden tagállam
megteszi a nemzeti jogában szükséges intézkedéseket az ezen egyezmény
alkalmazásának keretében létrehozott adatfájlokban tárolt személyes adatok
feldolgozása vonatkozásában az adatvédelem olyan szintjének biztosítására,
amely megfelel legalább az Európa Tanács 1981. január 28-án kelt egyezménye
elveinek végrehajtásából adódó szintnek, figyelembe véve a személyes
adatoknak a rendőrségi ágazatban való felhasználásáról szóló, az Európa Tanács
Miniszteri Bizottságának 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87) 15. ajánlását
is.
(2)	Az ezen egyezmény szerinti személyes adatok továbbítására mindaddig
nem kerülhet sor, amíg az (1) bekezdésben előírt adatvédelmi szabályok a
továbbításban érintett minden tagállam területén hatályba nem léptek.
(3)	A személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és felhasználása során az
Europol betartja az Európa Tanács 1981. január 28-én kelt egyezményének és az
Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1987. szeptember 17-én elfogadott R (87)
15.	ajánlásának elveit.
Az Europol a nem számítógépes, papíralapú nyilvántartásokban tárolt adatok,
azaz a meghatározott kritériumok szerint hozzáférhető személyes adatok
bármely strukturált állománya esetében is betartja a fenti elveket.
15.	cikk
Adatvédelmi jogi felelősség
(1)	Ezen egyezmény egyéb rendelkezéseire is figyelemmel az Europolnál
tárolt adatokért az adatvédelmi jogi felelősség, különösen az adatok gyűjtésének,
az Europolnak történő továbbításnak és a bevitelnek a jogszerűsége, valamint az
adatok pontossága, naprakészsége és a tárolási határidők ellenőrzése
tekintetében, az alábbiakat terheli:
18
1.	azt tagállamot, amely az adatokat bevitte vagy továbbította;
2.	az Europolt a harmadik felek által az Europolnak továbbított, illetve az
Europol által végzett elemző tevékenységből nyert adatok esetében.
(2)	E mellett, ennek az egyezménynek egyéb rendelkezéseire is tekintettel, az
Europol felelős minden általa átvett és feldolgozott adatért, tekintet nélkül arra,
hogy az a 8. cikkben említett információs rendszerben, a 10. cikkben említett,
elemzési célra létrehozott adatfájlokban, a 11. cikkben említett
tárgymutatórendszerben vagy a 14. cikk (3) bekezdésében említett papíralapú
nyilvántartásokban található-e.
(3)	Az Europolnak olyan módon kell tárolnia az adatokat, hogy
megállapítható legyen, mely tagállam vagy harmadik fél továbbította azokat,
illetve az Europol által végzett elemző tevékenységből származnak-e.
16.	cikk
Az adatlekérdezések rögzítésére vonatkozó rendelkezések
Az Europol átlagosan legalább minden tizedik személyesadat-lekérdezést - és a
7.	cikkben említett információs rendszerből történő minden adatlekérdezést -
rögzít annak ellenőrzésére, hogy ezek jogszerűek-e. A rögzített adatokat az
Europol és a 23. és 24. cikkben említett ellenőrző hatóságok kizárólag erre a
célra használhatják, és hat hónap elteltével törölni kell azokat, kivéve ha az
adatokra a folyamatban levő ellenőrzéshez továbbra is szükség van. A
részletekről a közös ellenőrző hatósággal folytatott konzultációt követően az
igazgatótanács határoz.
17.	cikk
Az adatok felhasználásának szabályai
(1)	Az információs rendszerből, a tárgymutatórendszerből, és az elemzési
célra létrehozott adatfájlokból lekérdezett személyes adatok, valamint az egyéb
megfelelő módon közölt adatok kizárólag a tagállamok illetékes hatóságai által
továbbíthatók és használhatók fel az Europol hatáskörébe tartozó
bűncselekmények megelőzése és leküzdése, valamint az egyéb súlyos
bűncselekményformák elleni fellépés érdekében.
Az első albekezdésben említett adatok azon tagállam jogának betartásával
használhatók fel, amelyik alá az adatot felhasználó hatóság tartozik.
19
Az Europol kizárólag a 3. cikkben említett feladatainak ellátása érdekében
használhatja fel az (1) bekezdésben említett adatokat.
(2)	Ha egyes adatok esetében a továbbító tagállam vagy a 10. cikk (4)
bekezdésében említett harmadik állam vagy harmadik szerv az adatok ezen
államban vagy harmadik feleknél történő felhasználására vonatkozó különleges
korlátozásokat köt ki, ezeket a korlátozásokat az adatok felhasználójának is be
kell tartania, kivéve azt az egyedi esetet, ha a nemzeti jog szerint a felhasználási
korlátozás alól mentesülnek az igazságügyi hatóságok, a törvényhozó testületek
és az olyan, törvény által létrehozott független szervek, amelyek a 2. cikk (4)
bekezdése értelmében vett illetékes nemzeti hatóságok felügyeletéért felelősek.
Ilyen esetekben az adatok csak az azokat továbbító tagállammal folytatott
előzetes konzultációt követően használhatók fel, és a tagállam érdekeit és
véleményét, amennyire csak lehetséges, figyelembe kell venni.
(3)	Az adatok felhasználása más célra vagy az ezen egyezmény 2. cikkében
nem említett hatóságok által kizárólag az adatokat továbbító tagállam előzetes
engedélyével lehetséges, amennyire ezt az érintett tagállam nemzeti joga
lehetővé teszi.
18.	cikk
Adattovábbítás harmadik államok és harmadik szervek számára
(1)	A 10. cikk (4) bekezdésének értelmében az Europol a (4) bekezdésben
megállapított feltételek szerint akkor továbbíthatja a birtokában levő személyes
adatokat harmadik államok és harmadik szervek számára, ha:
1.	ez egyedi esetekben, a 2. cikk értelmében az Europol hatáskörébe tartozó
bűncselekmények megelőzése vagy leküzdése céljából szükséges;
2.	az érintett államban vagy szervnél biztosítják az adatvédelem megfelelő
szintjét; és
3.	ez a (2) bekezdés értelmében az általános szabályok szerint
megengedhető.
(2)	A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt
eljárásnak megfelelően és a (3) bekezdésben említett körülmények
figyelembevételével, egyhangúlag határozza meg a személyes adatok Europol
részéről történő továbbításának általános szabályait a 10. cikk (4) bekezdése
értelmében vett harmadik államok és harmadik szervek számára. Az
igazgatótanács előkészíti a Tanács határozatát, és konzultál a 24. cikkben
említett közös ellenőrző hatósággal.
20
(3)	A 10. cikk (4) bekezdésének értelmében vett harmadik országok és
harmadik szervek által biztosított adatvédelmi szint megfelelőségének
megítélése során a személyes adatok továbbításában szerepet játszó minden
körülményt figyelembe kell venni, különösen pedig az alábbiakat:
1.	az adatok fajtáját;
2.	az adattovábbítás meghatározott célját;
3.	a tervezett feldolgozás időtartamát; valamint
4.	a 10. cikk (4) bekezdése értelmében vett harmadik államokra és harmadik
szervekre alkalmazandó általános és egyedi rendelkezéseket.
(4)	Ha az említett adatokat valamely tagállam továbbította az Europolnak,
úgy az Europol kizárólag annak hozzájárulásával közölheti azokat harmadik
államokkal és harmadik szervekkel. A tagállam általános vagy korlátozott
előzetes hozzájárulását adhatja a továbbításhoz; hozzájárulása bármikor
visszavonható.
Ha az adatokat nem valamely tagállam továbbította, az Europolnak meg kell
győződnie arról, hogy azok továbbítása
1.	nem veszélyezteti-e a tagállam hatáskörébe tartozó feladatok megfelelő
ellátását;
2.	nem veszélyezteti-e bármely tagállam közbiztonságát és közrendjét, és
nem okozhat-e neki egyéb módon hátrányt.
(5)	Az Europol felelős az adattovábbítás jogszerűségéért. Az Europol
nyilvántartást vezet az adattovábbításról és annak indokáról. Az adattovábbítás
csak abban az esetben engedélyezhető, ha a címzett kötelezettséget vállal arra,
hogy az adatokat kizárólag arra a célra használja fel, amelyre azokat
továbbították. Ez nem vonatkozik a személyes adatok olyan továbbítására,
amelyet az Europol vizsgálata tesz szükségessé.
(6)	Ha az (1) bekezdésben említett adattovábbítás titkosnak minősített
információt érint, a továbbítás csak akkor engedélyezhető, ha az Europol és a
címzett között titokvédelmi megállapodás van hatályban.
19.	cikk
A tájékoztatáshoz való jog
(1)	Bármely magánszemély, aki a tájékoztatáshoz való jogát kívánja
gyakorolni az Europolnál tárolt, saját személyére vonatkozó adatok tekintetében,
vagy ellenőriztetni akarja ezeket az adatokat, ez irányú kérését illetékmentesen
terjesztheti elő bármely tagállam illetékes nemzeti hatóságánál, amelyet azután
21
az érintett hatóság haladéktalanul továbbít az Europolnak, és tájékoztatja a
kérelmezőt, hogy közvetlenül az Europoltól fog választ kapni.
(2)	Az Europol a tagállam illetékes nemzeti hatóságához történt beérkezését
követő három hónapon belül köteles elintézni a kérelmet.
(3)	Magánszemélyek a rájuk vonatkozó adatokról történő tájékoztatáshoz
való jogot vagy az adatok ellenőriztetésének jogát annak a tagállamnak a joga
szerint gyakorolhatják, amelyben ezt a jogot érvényesítik, figyelembe véve az
alábbi rendelkezéseket:
Ha az érintett tagállam joga rendelkezik az adatok közléséről, a közlést meg kell
tagadni, ha erre annak érdekében van szükség, hogy:
1.	az Europol megfelelően teljesíthesse feladatait;
2.	a tagállamok biztonságát és a közrendjét védelmezzék, illetve
bűncselekményeket előzzenek meg;
3.	megvédjék harmadik felek jogait és szabadságait;
és következésképpen e szempontok elsőbbséget élveznek az információközléssel
érintett személy érdekeivel szemben.
(4)	Az információközléshez való jog a (3) bekezdésben foglaltak betartásával
gyakorolható az alábbi eljárások szerint:
1.	a 8. cikkben meghatározott információs rendszerbe bevitt adatok
közléséről csak akkor lehet határozni, ha az adatokat bevivő tagállam és
az adatok által közvetlenül érintett tagállamok előzetesen kifejthették
álláspontjukat, ami az adatközlés megtagadását is tartalmazhatja. A
közölhető adatokat és a közlésükre vonatkozó rendelkezéseket az a
tagállam állapítja meg, amely az adatokat bevitte;
2.	az információs rendszerbe az Europol által bevitt adatok tekintetében
lehetővé kell tenni, hogy az azok közlése által közvetlenül érintett
tagállamok előzetesen kifejthessék álláspontjukat, amely az adatközlés
megtagadását is tartalmazhatja;
3.	a 10. cikkben meghatározott, elemzési célú munkafájlokba bevitt adatok
tekintetében az adatközlés feltétele az Europol és a 10. cikk (2) bekezdése
szerinti, az elemzésben részt vevő tagállamok, valamint az adatok közlése
által közvetlenül érintett tagállam(ok) egyetértése.
Amennyiben egy vagy több tagállam, illetve az Europol az adatok közlése ellen
kifogást emel, az Europol értesíti az érintett személyt a lefolytatott ellenőrzésről,
anélkül hogy olyan utalást tenne, amelyből a kérelmező megtudhatná, hogy
személye ismert-e vagy sem.
22
(5)	Az információ ellenőrzésének joga az alábbi eljárások szerint
gyakorolható:
Amennyiben az alkalmazandó nemzeti jog nem tartalmaz rendelkezést az
adatközlésről, illetve egyszerű ellenőrzésre vonatkozó kérelem esetében az
Europol, az érintett nemzeti hatóságokkal szorosan együttműködve lefolytatja az
ellenőrzést, és a kérelmezőt értesíti az ellenőrzés megtörténtéről anélkül, hogy
olyan utalást tenne, amelyből az megtudhatná, hogy személye ismert-e vagy
sem.
(6)	Az Europol az ellenőrzésre vagy tájékoztatásra irányuló kérelemre adott
válaszában tájékoztatja a kérelmezőt, hogy amennyiben a határozat nem elégíti
ki, panasszal élhet a közös ellenőrző hatóságnál. A kérelmező akkor is a közös
ellenőrző hatósághoz fordulhat, ha kérelmére az e cikkben megállapított
határidőn belül nem kapott választ.
(7)	Ha a kérelmező panasszal fordul a 24. cikkben említett közös ellenőrző
hatósághoz, a panaszt ez a hatóság vizsgálja meg.
Ha a panasz az információs rendszerbe valamely tagállam által bevitt adatok
közlésére vonatkozik, a közös ellenőrző hatóság annak a tagállamnak a nemzeti
joga szerint határoz, amelyben a kérelmet benyújtották. A közös ellenőrző
hatóság először az adatokat szolgáltató tagállam nemzeti ellenőrző hatóságával
vagy illetékes bíróságával konzultál. A nemzeti ellenőrző hatóság vagy az
illetékes bíróság elvégzi a szükséges ellenőrzéseket, különösen annak
tisztázására, hogy az elutasító határozatot e cikk (3) bekezdésének vagy (4)
bekezdése 1. pontjának megfelelően hozták-e meg. Miután erről meggyőződött,
a közös ellenőrző hatóság, szorosan együttműködve a nemzeti ellenőrző
hatósággal vagy az illetékes bírói testülettel, meghozza határozatát, amely az
információközlés megtagadását is tartalmazhatja.
Ha a panasz az információs rendszerbe az Europol által bevitt adatok vagy az
elemzési célú munkafájlokban tárolt adatok közlésére vonatkozik, a közös
ellenőrző hatóság, amennyiben az Europol vagy valamely tagállam továbbra is
fenntartja a kifogását, csak az Europol vagy az érintett tagállam meghallgatását
követően, tagjainak kétharmados többségével utasíthatja el a kifogást. Ilyen
többség hiányában a közös ellenőrző hatóság értesíti a kérelmezőt arról, hogy az
ellenőrzést elvégezte, anélkül hogy olyan utalást tenne, amelyből az
megtudhatná, hogy a személye ismert-e vagy sem.
Ha a panasz az információs rendszerbe valamely tagállam által bevitt adatok
ellenőrzésére vonatkozik, a közös ellenőrző hatóság az adatokat bevivő tagállam
nemzeti ellenőrző hatóságával szorosan együttműködve megbizonyosodik arról,
23
hogy a szükséges ellenőrzést szabályszerűen elvégezték-e. A közös ellenőrző
hatóság értesíti a kérelmezőt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül hogy
olyan utalást tenne, amelyből az megtudhatná, hogy személye ismert-e vagy
sem.
Ha a panasz az információs rendszerbe az Europol által bevitt adatok vagy az
elemzési célú munkafájlokban tárolt adatok ellenőrzésére vonatkozik, a közös
ellenőrző hatóság megbizonyosodik arról, hogy a szükséges ellenőrzést az
Europol szabályszerűen elvégezte-e. A közös ellenőrző hatóság értesíti a
kérelmezőt arról, hogy az ellenőrzést elvégezte, anélkül hogy olyan utalást
tenne, amelyből az megtudhatná, hogy személye ismert-e vagy sem.
(8)	A fenti rendelkezéseket értelemszerűen kell alkalmazni az Europolnál
nem számítógépes, papíralapú nyilvántartásokban levő adatokra, azaz a
meghatározott kritériumok szerint hozzáférhető személyes adatok bármely
strukturált állományára.
20.	cikk
Adatok helyesbítése és törlése
(1)	Ha kiderül, hogy az Europol által tárolt, harmadik államok vagy harmadik
szervek által továbbított, illetve saját elemző tevékenységéből származó adatok
pontatlanok, illetve bevitelük vagy tárolásuk ellentétes ezzel az egyezménnyel,
az Europol köteles helyesbíteni vagy törölni ezeket az adatokat.
(2)	Ha a pontatlan, illetve az ezen egyezmény rendelkezéseivel ellentétes
adatokat a tagállamok közvetlenül vitték be az Europolnál, a tagállamok az
Europollal együttműködve kötelesek helyesbíteni vagy törölni azokat. Ha a
pontatlan adatokat más alkalmas módon továbbították vagy ha a tagállamok által
szolgáltatott adatok hibája helytelen továbbítás következménye, vagy az
adatokat ezen egyezmény rendelkezéseinek megszegésével továbbították, illetve
a hiba annak eredménye, hogy az adatokat az Europol tévesen vagy ezen
egyezmény rendelkezéseinek megszegésével vitte be, vette figyelembe vagy
tárolta, akkor az Europol az érintett tagállamokkal együttműködve köteles
helyesbíteni vagy törölni azokat.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben az adatokat átvevő
tagállamokat azonnal értesíteni kell. Az átvevő tagállamok szintén kötelesek
helyesbíteni vagy törölni ezeket az adatokat.
(4)	Minden személy jogosult a rá vonatkozó téves adatok helyesbítését vagy
törlését kérni az Europoltól.
24
Az Europol tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a rá vonatkozó adatok
helyesbítése vagy törlése megtörtént. Ha a kérelmező nem elégedett az Europol
válaszával, vagy három hónapon belül nem kapott választ, akkor a közös
ellenőrző hatósághoz fordulhat.
21.	cikk
Az adatfájlok tárolására és törlésére vonatkozó határidők
(1)	Az adatfájlokban lévő adatok az Europolnál csak addig tárolhatók, amíg
az feladatainak ellátásához szükséges. A további tárolás szükségességét az
adatbevitelt követően legkésőbb három év múlva felül kell vizsgálni. Az
információs rendszerben tárolt adatok felülvizsgálatát és törlését az adatokat
bevivő egység végzi. Az Europol más adatállományaiban tárolt adatok
felülvizsgálatát és törlését az Europol végzi. Az adattárolás felülvizsgálatára
előírt határidő lejárta előtt három hónappal az Europol automatikusan értesíti a
tagállamokat.
(2)	A felülvizsgálat során a fenti (1) bekezdés harmadik és negyedik
mondatában említett egységek dönthetnek az adatok - következő
felülvizsgálatig tartó - további tárolásáról, ha azokra az Europol feladatainak
ellátásához még szükség van. Ha nem döntenek az adatok további tárolásáról,
akkor azokat automatikusan törölni kell.
(3)	A 10. cikk (1) bekezdés első albekezdésének 1. pontjában említett
magánszemélyekre vonatkozó személyes adatok tárolási ideje összességében
sem haladhatja meg a három évet. A határidő minden esetben újra kezdődik
azon a napon, amelyen az adott magánszeméllyel kapcsolatos adatok tárolására
okot adó esemény történik. A további tárolás szükségességét évente felül kell
vizsgálni és a felülvizsgálatot dokumentálni kell.
(4)	Ha valamely tagállam az Europolnak továbbított és más Europol
adatfájlokban tárolt adatokat töröl a nemzeti adatfájljából, erről az Europolt
értesítenie kell. Ilyen esetekben az Europol is törli az adatokat, kivéve ha -
olyan operatív információ alapján, ami bővebb, mint amivel az adatközlő
tagállam rendelkezik - további érdeke fűződik az adatokhoz. Az ilyen adatok
további tárolásáról az Europol tájékoztatja az érintett tagállamot.
(5)	Az adatok törlésére nem kerülhet sor, ha az sértené az adatalany védelmet
igénylő érdekeit. Ilyen esetekben az adatok kizárólag az adatalany
egyetértésével használhatók fel.
25
22.	cikk
Az aktákban található adatok helyesbítése és tárolása
(1)	Ha kiderül, hogy egy az Europol által kezelt teljes akta vagy az abban
szereplő adatok már nem szükségesek az Europol feladatainak ellátásához vagy
ha ezek az információk összességükben ellentétesek ezzel az egyezménnyel, az
aktát vagy az érintett adatokat meg kell semmisíteni. A szóban forgó aktát vagy
adatokat tényleges megsemmisítésükig „felhasználni tilos” jelzéssel kell ellátni.
A megsemmisítésre nem kerülhet sor, ha okkal feltételezhető, hogy ezáltal az
adatalany jogos érdekei sérelmet szenvednének. Az aktát ilyen esetekben is a
„felhasználni tilos” jelzéssel kell ellátni.
(2)	Ha kiderül, hogy az Europol aktáiban található adatok tévesek, az Europol
köteles helyesbíteni azokat.
(3)	Bármely személy, akiről Europol-akta készült, jogosult az akta
helyesbítését vagy megsemmisítését, illetve ahhoz jelzés csatolását kérni az
Europoltól. A 20. cikk (4) bekezdését és a 24. cikk (2) és (7) bekezdését
alkalmazni kell.
23.	cikk
A nemzeti ellenőrző hatóság
(1)	Minden tagállam kijelöl egy nemzeti ellenőrző hatóságot, amelynek - a
nemzeti jog rendelkezéseivel összhangban - annak független ellenőrzése a
feladata, hogy megengedett-e a személyes adatoknak az adott tagállam által
történő bevitele, lekérdezése és az Europolnak való továbbítása, továbbá annak
vizsgálata, hogy ez nem sérti-e az adatalanyok jogait. Ebből a célból az
ellenőrző hatóság - a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően - a nemzeti
egységen vagy az összekötő tisztviselőkön keresztül hozzáférhet a tagállam által
az információs rendszerbe és a tárgymutatórendszerbe bevitt adatokhoz.
Ellenőrzési céljaik érdekében a nemzeti ellenőrző hatóságok az Europolhoz
kiküldött saját összekötő tisztviselőik hivatali helyiségeibe beléphetnek és
aktáihoz hozzáférhetnek.
Ezen kívül - a vonatkozó nemzeti eljárásoknak megfelelően - a nemzeti
ellenőrző hatóságok ellenőrzik a nemzeti egységek 4. cikk (4) bekezdése szerint
tevékenységét, valamint ellenőrzik az összekötő tisztviselők 5. cikk (3)
bekezdésének 1., 2. és 3. pontja és az 5. cikk (4) és (5) bekezdése szerint
26
tevékenységét, amennyiben ezek a tevékenységek érintik a személyes adatok
védelmét.
(2)	Bármely magánszemélynek joga van ahhoz, hogy annak vizsgálatára kérje
a nemzeti ellenőrző hatóságot, hogy személyes adatainak bevitele vagy azoknak
az Europolhoz bármilyen formában történő továbbítása, valamint az érintett
tagállam adatlekérdezése jogszerű-e.
Ez a jog annak a tagállamnak a nemzeti jogával összhangban gyakorolható,
amelynek nemzeti ellenőrző hatóságánál a kérést előterjesztették.
24.	cikk
A közös ellenőrző hatóság
(1)	Független közös ellenőrző hatóságot hoznak létre, amelynek az a feladata,
hogy ezzel az egyezménnyel összhangban ellenőrizze az Europol tevékenységét
annak biztosítása érdekében, hogy az Europol birtokában levő adatok tárolása,
feldolgozása és felhasználása ne sértse a magánszemélyek jogait. A közös
ellenőrző hatóság ezen kívül az Europoltól származó adatok továbbításának
jogszerűségét is ellenőrzi. A közös ellenőrző hatóság minden nemzeti ellenőrző
hatóság legfeljebb két tagjából vagy képviselőjéből áll (adott esetben póttagok
közreműködésével), akiket a tagállamok ötéves időtartamra neveznek ki.
Függetlenségükhöz nem férhet kétség és rendelkeznek a szükséges
alkalmassággal. Minden küldöttség egy szavazattal rendelkezik.
A közös ellenőrző hatóság tagjai közül elnököt választ.
A közös ellenőrző hatóság tagjai feladataik teljesítése során egyetlen más
hatóságtól sem fogadhatnak el utasítást.
(2)	Az Europol köteles támogatni a közös ellenőrző hatóságot feladatainak
ellátásában. Ennek során különösen:
1.	megadja a kért információt, hozzáférést biztosít minden dokumentumhoz
és aktához, valamint a rendszerben tárolt adatokhoz; és
2.	bármikor szabad bejárást biztosít minden hivatali helyiségébe;
3.	végrehajtja a közös ellenőrző hatóságnak a 19. cikk (7) bekezdése és a 20.
cikk (4) bekezdése szerinti panaszok tárgyában hozott határozatait.
(3)	A közös ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozik az Europol személyes
adatok feldolgozásával és felhasználásával kapcsolatos tevékenységeinek
végrehajtását és értelmezését érintő kérdések vizsgálata, a tagállamok nemzeti
ellenőrző hatóságai által végzett független ellenőrzésekre vagy az információhoz
27
való jog gyakorlására vonatkozó kérdések vizsgálata, valamint a meglévő
problémák közös megoldására irányuló összehangolt javaslatok kidolgozása.
(4)	Minden magánszemélynek joga van kérelmezni a közös ellenőrző
hatóságtól annak vizsgálatát, hogy személyes adatainak Europol általi tárolása,
gyűjtése, feldolgozása és felhasználása jogszerűen és pontosan történik-e.
(5)	Ha a közös ellenőrző hatóság ezen egyezmény rendelkezéseinek a
megsértését tapasztalja a személyes adatok tárolása, feldolgozása vagy
felhasználása terén, úgy a megfelelő, általa szükségesnek tartott észrevételeket
megteszi az Europol igazgatójánál, és felszólítja őt, hogy az általa meghatározott
határidőn belül válaszoljon. Az igazgató az eljárás minden szakaszáról
tájékoztatja az igazgatótanácsot. Ha bármilyen nehézség merül fel, a közös
ellenőrző hatóság az igazgatótanács elé terjeszti az ügyet.
(6)	A közös ellenőrző hatóság rendszeres időközönként jelentést készít
tevékenységéről. Ezeket a jelentéseket az Európai Unióról szóló szerződés VI.
címében előírt eljárásnak megfelelően, meg kell küldeni a Tanácsnak; az
igazgatótanácsnak ezt megelőzően lehetősége van vélemény adására, amelyet a
jelentéshez kell csatolni.
A közös ellenőrző hatóság dönti el, hogy nyilvánosságra hozza-e a
tevékenységéről szóló jelentést, és adott esetben határoz annak mikéntjéről is.
(7)	A közös ellenőrző hatóság egyhangúlag fogadja el eljárási szabályzatát,
amelyet egyhangú jóváhagyásra benyújt a Tanácshoz. A közös ellenőrző hatóság
egy belső bizottságot hoz létre, amelyben minden küldöttséget egy-egy, a
szavazásnál egy szavazattal rendelkező tag képvisel. A bizottság feladata, hogy
minden alkalmas módon kivizsgálja a 19. cikk (7) bekezdése és a 20. cikk (4)
bekezdése szerinti panaszokat. Kérelmükre a feleket - amennyiben kívánják,
tanácsadóikkal együtt - a bizottságnak meg kell hallgatnia. Az ilyen keretek
között hozott határozat minden érintett fél tekintetében jogerős.
(8)	A közös ellenőrző hatóság egy vagy több egyéb bizottságot is létrehozhat.
(9)	A közös ellenőrző hatósággal konzultálni kell a költségvetés tervezetének
rá vonatkozó részéről. Véleményét csatolni kell a mindenkori költségvetési
tervezethez.
(10)	A közös ellenőrző hatóság munkáját titkárság segíti, amelynek feladatait
az eljárási szabályzat határozza meg.
28
25.	cikk
Adatbiztonság
(1)	Az Europol megteszi az egyezmény végrehajtásának biztosításához
szükséges technikai és szervezési intézkedéseket. Az intézkedések csak akkor
tekinthetők szükségesnek, ha azok költségei arányban állnak a védelem
tekintetében elérendő célokkal.
(2)	Az Europolnál folyó számítógépes adatfeldolgozás tekintetében minden
tagállam és az Europol meghozza a megfelelő intézkedéseket annak érdekében,
hogy:
1.	megakadályozzák, hogy illetéktelen személyek hozzáférhessenek a
személyes adatok feldolgozására használt adatfeldolgozó berendezésekhez
(berendezésekhez való hozzáférés ellenőrzése);
2.	megakadályozzák az adathordozók jogosulatlan leolvasását, másolását,
módosítását vagy eltávolítását (adathordozók ellenőrzése);
3.	megakadályozzák az adatok jogosulatlan bevitelét, valamint a tárolt
személyes adatokba való jogosulatlan betekintést és az adatok
jogosulatlan módosítását vagy törlését (tárolás ellenőrzése);
4.	megakadályozzák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszereket
adatátviteli berendezések segítségével jogosulatlan személyek használják
(felhasználók ellenőrzése);
5.	biztosítsák, hogy a számítógépes adatfeldolgozó rendszer használatára
jogosult személyek csak azokhoz az adatokhoz férjenek hozzá, amelyekre
hozzáférési jogosultságuk vonatkozik (adathozzáférés ellenőrzése);
6.	biztosítsák, hogy ellenőrizhető és megállapítható legyen, hogy adatátviteli
berendezés alkalmazásával mely szervekhez lehet személyes adatokat
továbbítani (adattovábbítás ellenőrzése);
7.	biztosítsák, hogy utólag ellenőrizhető és megállapítható legyen, milyen
személyes adatokat vittek be a számítógépes adatfeldolgozó rendszerekbe,
s az is, hogy ki és mikor vitte be azokat (adatbevitel ellenőrzése);
8.	megakadályozzák a személyes adatok jogosulatlan leolvasását, másolását,
módosítását vagy törlését a személyes adatok továbbítása vagy az
adathordozók szállítása során (szállítás ellenőrzése);
9.	biztosítsák, hogy a számítástechnikai rendszerek üzemzavar esetén
azonnal helyreállíthatók legyenek (helyreállítás);
10.	biztosítsák, hogy a rendszer funkciói hibátlanul működjenek, s a működés
közben észlelt hibákat azonnal jelentsék (megbízhatóság), valamint azt,
hogy a tárolt adatok valamely rendszerhiba esetén ne torzuljanak
(sértetlenség).
29
V. CÍM
JOGÁLLÁS, SZERVEZET ÉS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK
26.	cikk
Jogképesség
(1)	Az Europol jogi személy.
(2)	Az Europol minden tagállamban az adott tagállam jogában a jogi
személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az Europol
különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet és elidegeníthet, valamint bíróság
előtt eljárhat.
(3)	Az Europol felhatalmazást kap székhely-megállapodás kötésére a Holland
Királysággal, valamint arra, hogy a 10. cikk (4) bekezdésének értelmében vett
harmadik államokkal és harmadik szervekkel a 18. cikk (6) bekezdése
értelmében szükséges titokvédelmi megállapodásokat megkösse, és a Tanács
által egyhangúlag megállapított szabályok keretében ezen egyezmény, valamint
az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján, további megállapodásokat
kössön.
27.	cikk
Az Europol szervei
Az Europol szervei a következők:
1.	az igazgatótanács;
2.	az igazgató;
3.	a pénzügyi ellenőr;
4.	a pénzügyi bizottság.
28.	cikk
Az igazgatótanács
(1)	Az Europol igazgatótanáccsal rendelkezik. Az igazgatótanács:
1.	részt vesz az Europol céljainak kibővítésében (2. cikk (2) bekezdése);
2.	egyhangúlag meghatározza az összekötő tisztviselők Europollal szembeni
jogait és kötelezettségeit (5. cikk);
30
3.	egyhangúlag határoz a tagállamok által az Europolhoz küldhető összekötő
tisztviselők létszámáról (5. cikk);
4.	gondoskodik az adatfájlokra irányadó végrehajtási szabályok
kidolgozásáról (10. cikk);
5.	részt vesz az Europolnak a 10. cikk (4) bekezdése szerinti harmadik
államokkal és harmadik szervekkel fenntartott kapcsolataira vonatkozó
szabályok elfogadásában (10., 18. és 42. cikk);
6.	egyhangúlag határoz a tárgymutatórendszer kialakításának részleteiről
(11. cikk);
7.	kétharmados többséggel jóváhagyja az adatfájlok létrehozására irányuló
utasításokat (12. cikk);
8.	véleményt adhat a közös ellenőrző hatóság észrevételeiről és jelentéseiről
(24. cikk);
9.	megvizsgálja a közös ellenőrző hatóság által figyelmébe ajánlott
problémákat (24. cikk (5) bekezdése);
10.	meghatározza az információs rendszerből történő adatlekérdezés
jogszerűségének ellenőrzésére irányuló eljárás részleteit (16. cikk);
11.	részt vesz az igazgató és az igazgatóhelyettesek kinevezésében és
felmentésében (29. cikk);
12.	felügyeli az igazgató feladatainak szabályszerű teljesítését (7. és 29. cikk);
13.	részt vesz a személyzeti szabályzat elfogadásában (30. cikk);
14.	részt vesz a titokvédelmi megállapodások előkészítésében és a
titokvédelmi rendelkezések elfogadásában (18. és 31. cikk);
15.	részt vesz a költségvetés - ideértve a létszámtervet is - összeállításában, a
pénzügyi ellenőrzésben és az igazgató felelősség alóli felmentésében (35.
és 36. cikk);
16.	egyhangúlag elfogadja az ötéves pénzügyi tervet (35. cikk);
17.	egyhangúlag kinevezi a pénzügyi ellenőrt és felügyeli feladatainak
teljesítését (35. cikk);
18.	részt vesz a pénzügyi szabályzat elfogadásában (35. cikk);
19.	egyhangúlag jóváhagyja a székhely-megállapodás megkötését (37. cikk);
20.	egyhangúlag elfogadja az Europol-alkalmazottak meghatalmazására
vonatkozó szabályokat;
21.	kétharmados többséggel határoz az egyes tagállamok és az Europol,
illetve a tagállamok között a jogosulatlan vagy téves adatfeldolgozásért
fennálló felelősség folytán fizetendő kártalanítással kapcsolatos vitákban
(38. cikk);
22.	részt vesz ennek az egyezménynek az esetleges módosításában (43. cikk);
23.	felelős a Tanács által, különösen ezen egyezmény végrehajtási
rendelkezéseinek keretében ráruházott további feladatok ellátásáért.
(2)	Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből áll. Az
igazgatótanács minden tagja egy szavazattal rendelkezik.
31
(3)	Az igazgatótanács minden tagját egy póttag képviselheti; a teljes jogú tag
távollétében a póttag gyakorolhatja annak szavazati jogát.
(4)	Az Európai Közösségek Bizottságát meghívják, hogy szavazati jog nélkül
vegyen részt az igazgatótanács ülésein. Az igazgatótanács azonban határozhat
úgy, hogy a Bizottság képviselője nélkül tartja ülését.
(5)	A tagok vagy póttagok jogosultak arra, hogy az igazgatótanács ülésein
tagállami szakértők kísérjék őket és adjanak tanácsot számukra.
(6)	Az igazgatótanács elnöke annak a tagállamnak a képviselője, amely a
Tanács elnökségét tölti be.
(7)	Az igazgatótanács eljárási szabályzatát egyhangúlag fogadja el.
(8)	A tartózkodások nem képezik akadályát annak, hogy az igazgatótanács
határozatot hozzon olyan kérdésekben, amelyek egyhangú döntést igényelnek.
(9)	Az igazgatótanács évente legalább kétszer ülésezik.
(10)	Az igazgatótanács minden évben egyhangúlag fogadja el az alábbiakat:
1.	az Europol előző évi tevékenységéről szóló általános jelentést;
2.	az Europol jövőbeli tevékenységéről szóló jelentést, figyelembe véve a
tagállamok operatív szükségleteit és ezeknek az Europolt érintő
költségvetési és személyi kihatásait.
Ezeket a jelentéseket az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt
eljárás szerint kell benyújtani a Tanácsnak.
29.	cikk
Az igazgató
(1)	Az Europol élén az igazgató áll, akit az igazgatótanács véleményének
kézhezvételét követően a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI.
címében előírt eljárás szerint, egyhangú határozattal, négyéves időszakra nevez
ki; az igazgató egy alkalommal újra kinevezhető.
(2)	Az igazgatót a Tanács által meghatározott számú igazgatóhelyettes segíti,
akiket az (1) bekezdésben megállapított eljárás szerint négyéves időszakra
neveznek ki; az igazgatóhelyettesek egy alkalommal újra kinevezhetők.
Feladataikat részleteiben az igazgató határozza meg.
32
(3)	Az igazgató a következőkért felelős:
1.	az Europolra bízott feladatok ellátása;
2.	az igazgatás folyó ügyeinek intézése;
3.	személyügyi igazgatás;
4.	az igazgatótanács határozatainak szakszerű előkészítése és végrehajtása;
5.	a költségvetés, a létszámterv és az ötéves pénzügyi terv tervezeteinek
előkészítése és az Europol költségvetésének végrehajtása;
6.	az ebben az egyezményben számára előírt vagy az igazgatótanács által
ráruházott minden egyéb feladat ellátása.
(4)	Az igazgató kötelezettségeinek teljesítéséért az igazgatótanácsnak felelős.
Részt vesz az igazgatótanács ülésein.
(5)	Az Europol törvényes képviselője az igazgató.
(6)	Az igazgató és az igazgatóhelyettesek az igazgatótanács véleményének
kikérését követően, az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt
eljárás szerint, a Tanácsnak a tagállamok kétharmados többségével hozott
határozatával menthetők fel.
(7)	Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően, az egyezmény hatálybalépését követő
első hivatali időszak az igazgató esetében öt év, első helyettese esetében négy
év, második helyettese esetében pedig három év.
30.	cikk
Személyzet
(1)	Az Europol igazgatóját, igazgatóhelyetteseit és alkalmazottait
tevékenységük során az Europol céljai és feladatai vezérlik, és az egyezmény
eltérő rendelkezéseitől eltekintve, az Európai Unióról szóló szerződés VI.
címének sérelme nélkül, az Europolon kívül más kormánytól, hatóságtól,
szervezettől vagy személytől nem fogadhatnak el és nem kérhetnek utasítást.
(2)	Az igazgató az igazgatóhelyettesek és az Europol alkalmazottak felettese.
Az alkalmazottakat az igazgató veszi fel és bocsátja el. Az igazgató az
alkalmazottak kiválasztása során a személyes alkalmasságon és a szakmai
képesítéseken túl figyelembe veszi azt az igényt is, hogy a tagállamok
állampolgárainak és az Európai Unió minden hivatalos nyelvének megfelelő
képviseletét biztosítsa.
(3)	A részletes szabályokat a személyzeti szabályzatban kell meghatározni,
amelyet a Tanács az igazgatótanács véleményének kikérését követően, az
33
Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, egyhangúlag
fogad el.
31.	cikk
Titoktartás
(1)	Az Europol és a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a
titokban tartandó olyan információk védelmére, amelyeket ennek az
egyezménynek az alapján gyűjtöttek vagy az Europollal cseréltek. E célból a
Tanács egyhangú határozattal elfogadja a titokvédelmi szabályzatot, amelyet az
igazgatótanács készít elő és amelyet az Európai Unióról szóló szerződés VI.
címében előírt eljárás szerint kell a Tanácshoz benyújtani.
(2)	Ha az Europol biztonsági kockázattal járó tevékenységgel bíz meg
személyeket, az Europol igazgatójának kérésére a tagállamok vállalják érintett
állampolgáraik - nemzeti rendelkezéseiknek megfelelő - biztonsági
átvilágítását, és e célból kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. A
nemzeti rendelkezések értelmében illetékes hatóság az Europolt csak a
biztonsági átvilágítás eredményéről tájékoztatja, s ez az Europolra nézve
kötelező.
(3)	A tagállamok és az Europol csak olyan személyeket bízhatnak meg az
Europolnál végzendő adatfeldolgozással, akik különleges képzést kaptak és
biztonsági átvilágításon estek át.
32.	cikk
Diszkréciós és titoktartási kötelezettség
(1)	Az Europol szervei, azok tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol
alkalmazottai és az összekötő tisztviselők tartózkodnak minden olyan
cselekedettől és véleménynyilvánítástól, amely az Europol tekintélyének árthat
vagy tevékenységét károsan befolyásolhatná.
(2)	Az Europol szervei, azok tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol
alkalmazottai és az összekötő tisztviselők, valamint egyetlen más, különleges
diszkréciós vagy titoktartási kötelezettség alá tartozó személy sem közölheti
illetéktelen személlyel vagy a nyilvánossággal a feladataik ellátása vagy
tevékenységük keretében tudomásukra jutó tényeket vagy információkat. Ez
nem vonatkozik a titoktartást nem indokló jelentéktelen tényekre vagy
információkra. A diszkréciós és titoktartási kötelezettség a hivatalból vagy
alkalmazásból történő kilépést, illetve a tevékenységek befejezését követően is
34
fennáll. Az első mondatban említett kötelezettségről az Europol hivatalosan
értesíti az érintetteket, és felhívja a figyelmüket e kötelezettség megszegésének
büntetőjogi következményeire; az értesítésről írásos emlékeztetőt kell készíteni.
(3)	Az Europol szervei, azok tagjai, az igazgatóhelyettesek, az Europol
alkalmazottai vagy az összekötő tisztviselők, valamint a (2) bekezdésben előírt
kötelezettség alá tartozó személyek nem tehetnek tanúvallomást bíróságon vagy
bíróságon kívül, és nem nyilatkozhatnak a feladataik ellátása vagy
tevékenységük gyakorlása során tudomásukra jutott tényekről vagy
információról anélkül, hogy előzetesen az igazgatóhoz, illetve az igazgató
esetében az igazgatótanácshoz fordulnának.
Amikor ezt az Europol vagy valamely tagállam létfontosságú érdekeinek
védelme megköveteli, az igazgató, vagy az esettől függően az igazgatótanács
megkeresi a bírói vagy más illetékes szervet annak érdekében, hogy az irányadó
nemzeti jognak megfelelően tegye meg a szükséges intézkedéseket; az
intézkedés vagy arra irányul, hogy a tanúvallomás módozatait úgy alakítsák,
hogy biztosítva legyen az információk titokban tartása vagy - ha ezt az adott
nemzeti jog megengedi - az adatközlés megtagadására.
Ha valamely tagállam jogszabályai biztosítják a jogot a tanúvallomás
megtagadására, a tanúvallomás tételére felhívott személynek engedélyt kell
beszereznie a vallomástételhez. Engedélyt az igazgató adhat, az igazgató
tanúvallomását illetően pedig az igazgatótanács. Ha egy összekötő tisztviselőnek
az Europoltól kapott információ kapcsán kell tanúvallomást tennie, az engedély
a tisztviselőt küldő tagállam jóváhagyásának beszerzését követően adható meg.
Ha fennáll a lehetősége annak, hogy a tanúvallomás olyan információra vagy
bűnüldözési operatív információra is kiterjedhet, amelyet valamely tagállam
közölt az Europollal, vagy amely egyértelműen érint valamely tagállamot, az
engedélyezés előtt ki kell kérni a tagállam vallomástételre vonatkozó
véleményét.
A tanúvallomás engedélyezése csak akkor tagadható meg, ha ez az Europol vagy
valamely érintett tagállam vagy tagállamok elsőrendű érdekeinek megvédéséhez
szükséges.
Ez a kötelezettség a hivatalból vagy alkalmazásból való távozást, illetve a
tevékenységek befejezését követően is érvényben marad.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben említett diszkréciós és titoktartási kötelezettség
megszegését minden tagállam a nemzeti jogában előírt hivatali és szakmai
35
titoktartási kötelezettség megszegésének vagy a minősített információk
védelmére vonatkozó rendelkezések megsértésének tekinti.
Szükség esetén legkésőbb az egyezmény hatálybalépésének napjáig minden
tagállam elfogadja a (2) és (3) bekezdésben említett diszkréciós vagy titoktartási
kötelezettség megszegése esetén követendő eljáráshoz szükséges nemzeti
jogszabályokat vagy rendelkezéseket. A tagállamok biztosítják, hogy az adott
jogszabályok és rendelkezések azokra a saját alkalmazottaikra is kiterjedjenek,
akik tevékenységük keretében az Europollal kapcsolatban állnak.
33.	cikk
Nyelvek
(1)	Az igazgatótanács elé terjesztett jelentéseket és más hivatalos iratokat és
dokumentumokat az Európai Unió összes hivatalos nyelvén kell benyújtani; az
igazgatótanács munkanyelvei az Európai Unió hivatalos nyelvei.
(2)	Az Europol munkájához szükséges fordításokat az Európai Unió
intézményeinek fordítóközpontja biztosítja.
34.	cikk
Az Európai Parlament tájékoztatása
(1)	A Tanács elnöksége az Europol munkájáról minden évben külön jelentést
küld az Európai Parlamentnek. Ennek az egyezménynek az esetleges
módosításáról konzultálni kell az Európai Parlamenttel.
(2)	A Tanács elnöksége vagy az elnökség által kijelölt képviselője az Európai
Parlament tekintetében is figyelembe veszi a diszkréciós és titoktartási
kötelezettséget.
(3)	Az e cikkben előírt kötelezettségek nem sérthetik a nemzeti parlamentek
jogait, az Európai Unióról szóló szerződés K.6. cikkét és az Európai Unióról
szóló szerződés VI. címének az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatokra
vonatkozó általános elveit.
36
35.	cikk
Költségvetés
(1)	Az Europol minden bevételét és kiadását minden pénzügyi évre
vonatkozóan előirányzatban kell rögzíteni, ideértve a 24. cikk szerint létrehozott
közös ellenőrző hatóságnak és titkárságának minden költségét, és e tételeknek a
költségvetésben szerepelniük kell; a költségvetéshez létszámtervet kell
mellékelni. A pénzügyi év január 1-jén kezdődik és december 31-én fejeződik
be.
A költségvetésben kimutatott bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell
lenniük.
A költségvetéssel együtt ötéves pénzügyi tervet is össze kell állítani.
(2)	A költségvetést a tagállamok hozzájárulásaiból és egyéb eseti
bevételekből finanszírozzák. Minden tagállam pénzügyi hozzájárulását az adott
tagállam bruttó nemzeti termékének a tagállamok összesített bruttó nemzeti
termékéhez viszonyított arányában kell meghatározni, a költségvetés
készítésének évét megelőző évre vonatkozó adatok alapján. E bekezdés
alkalmazásában „bruttó nemzeti termék” a bruttó nemzeti termék piaci árakon
történő összeállításának összehangolásáról szóló, 1989. február 13-i
89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelvnek megfelelően meghatározott bruttó
nemzeti terméket jelenti.
(3)	Az igazgató minden évben legkésőbb március 31-ig összeállítja a
következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetés és létszámterv tervezetét, majd
-	miután a pénzügyi bizottság megvizsgálta azokat - az ötéves pénzügyi terv
tervezetével együtt benyújtja az igazgatótanácsnak.
(4)	Az ötéves pénzügyi tervről az igazgatótanács határoz. Határozatát az
igazgatótanács egyhangúlag hozza meg.
(5)	A Tanács az igazgatótanács véleményének ismeretében, az Európai
Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás szerint, legkésőbb a pénzügyi
évet megelőző év június 30-ig fogadja el az Europol költségvetését. A Tanács
határozatát egyhangúlag hozza meg. Ugyanez vonatkozik értelemszerűen a
költségvetés-módosításra és a pótköltségvetésre is. A költségvetésnek a Tanács
általi elfogadása azt a kötelezettségét vonja maga után, hogy minden tagállam
haladéktalanul rendelkezésre bocsássa az őt terhelő pénzügyi hozzájárulást.
37
(6)	Az igazgató a (9) bekezdésben előírt pénzügyi szabályzattal összhangban
hajtja végre a költségvetést.
(7)	A pénzügyi kötelezettségvállalások és a kiadások kifizetésének
ellenőrzését, valamint a bevételek megállapításának és beszedésének
ellenőrzését az igazgatótanács által egyhangúlag kinevezett és neki felelős
pénzügyi ellenőr végzi. A pénzügyi szabályzat előírhatja, hogy egyes bevételi és
kiadási tételek ellenőrzését a pénzügyi ellenőr utólag végezze el.
(8)	A pénzügyi bizottság a tagállamok egy-egy, költségvetési kérdésekben
jártas képviselőjéből áll. A bizottság feladata a költségvetési és pénzügyi tárgyú
tanácskozások előkészítése.
(9)	A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt
eljárásnak megfelelően, egyhangúlag fogadja el a pénzügyi szabályzatot, amely
különösen a költségvetés összeállításának, módosításának és végrehajtásának,
valamint a végrehajtás ellenőrzésének részletes szabályait és a tagállamokat
terhelő pénzügyi hozzájárulás befizetésének módját határozza meg.
36.	cikk
A pénzügyi ellenőrzés
(1)	A költségvetésben szereplő minden bevétel és kiadás számlái, valamint az
Europol követeléseit és tartozásait kimutató mérleg a pénzügyi szabályzatnak
megfelelően éves vizsgálat tárgyát képezi. Ebből a célból az igazgató legkésőbb
a következő év május 31-ig jelentést nyújt be a pénzügyi év lezárásáról.
(2)	A pénzügyi ellenőrzést az Európai Közösségek Számvevőszéke által a
Számvevőszék elnökének javaslata alapján kinevezett három tagból álló közös
pénzügyi ellenőrző bizottság végzi. A tagok hivatali ideje három év; a tagok
összetétele olyan módon váltakozik, hogy minden évben azt a tagot váltják fel,
aki három évet már eltöltött a pénzügyi ellenőrző bizottságban. A második
mondat rendelkezéseitől eltérően az Europol működésének kezdetekor a közös
pénzügyi ellenőrző bizottság kezdeti összetételét alkotó tagok közül annak a
hivatali ideje, aki sorsolás útján
-	az első lett, két év;
-	a második lett, három év;
-	a harmadik lett, négy év.
A pénzügyi ellenőrzés esetleges költségei a 35. cikkben előírt költségvetést
terhelik.
38
(3)	A közös pénzügyi ellenőrző bizottság az Európai Unióról szóló szerződés
VI. címében előírt eljárás szerint pénzügyi ellenőrzési jelentést nyújt be a
Tanácsnak a lezárt pénzügyi évről; ezt megelőzően az igazgató és a pénzügyi
ellenőr lehetőséget kap a pénzügyi ellenőrzési jelentés véleményezésére, az
igazgatótanács pedig megtárgyalja a jelentést.
(4)	Az Europol igazgatója minden szükséges tájékoztatást és segítséget
megad a közös pénzügyi ellenőrző bizottság tagjainak feladataik ellátásához.
(5)	A Tanács a pénzügyi év lezárásáról szóló jelentés megvizsgálását
követően határoz arról, hogy mentesíti az igazgatót az adott pénzügyi év
költségvetésének végrehajtásáért fennálló felelőssége alól.
(6)	A pénzügyi ellenőrzés lebonyolításának részletes szabályait a pénzügyi
szabályzatban állapítják meg.
37.	cikk
A székhely-megállapodás
Az Europolnak a székhely szerinti tagállamban történő elhelyezésére, a székhely
szerinti ország részéről nyújtott szolgáltatásokra, valamint az Europol
szerveinek tagjaira, az igazgatóhelyettesekre, az alkalmazottakra és
családtagjaikra vonatkozó különös szabályokat tartalmazó rendelkezéseket az
Europol és a Holland Királyság között kötendő székhely-megállapodásban kell
meghatározni, amelyet az igazgatótanács egyhangú jóváhagyását követően lehet
megkötni.
VI.	CÍM
FELELŐSSÉG ÉS JOGVÉDELEM
38.	cikk
Felelősség a jogosulatlan vagy téves adatfeldolgozásért
(1)	Minden tagállam saját nemzeti joga szerint felelős a magánszemélyeknek
okozott károkért, amelyek az Europolnál tárolt vagy feldolgozott adatok jogi
vagy ténybeli hibáiból erednek. A károsult csak a kárt előidéző esemény helye
szerinti tagállam ellen nyújthat be kártérítési keresetet, és azt annál a bíróságnál
kell előterjesztenie, amely az adott tagállam joga szerint illetékes. A tagállamok
a károsulttal szemben nemzeti joguk szerint fennálló felelősségük elhárítása
39
végett nem hivatkozhatnak arra, hogy egy másik tagállam vagy az Europol
pontatlan adatokat közölt.
(2)	Ha a jogi vagy ténybeli hibák tévesen továbbított adatokból, egy vagy
több tagállam részéről az ezen egyezményben előírt kötelezettségek
teljesítésének elmulasztásából, illetve az adatoknak az Europolnál történt
jogosulatlan vagy téves tárolásából vagy feldolgozásából erednek, az Europol
vagy az érintett tagállam(ok) kérésre köteles(ek) megtéríteni a kártérítésként
kifizetett összeget, kivéve ha az a tagállam, amelynek területén a károkozás
történt, az adatokat ennek az egyezménynek a megszegésével használta fel.
(3)	A megtérítés elve vagy összege fölötti, az adott tagállam és az Europol
vagy egy másik tagállam közötti vitát az igazgatótanács elé kell utalni, amely
kétharmados többséggel határoz az ügyben.
39.	cikk
Egyéb felelősség
(1)	Az Europol szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó
jog határozza meg.
(2)	A szerződésen kívüli felelősség terén az Europol a 38. cikk szerinti
felelősségétől függetlenül köteles megtéríteni a szervei, igazgatóhelyettesei vagy
alkalmazottai által feladatuk teljesítése során okozott károkat, amennyiben a kár
azoknak felróható. Az előző rendelkezés nem zárja ki a tagállamok nemzeti
jogszabályain alapuló egyéb kártérítési igényeket.
(3)	A károsult követelheti, hogy az Europol hagyja abba vagy vonja vissza az
intézkedést.
(4)	A tagállamok nemzeti bíróságait, amelyek eljárni illetékesek az Europol e
cikkben említett felelősségét érintő jogvitákban a csatlakozási
megállapodásokkal utólag módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben
irányadó bírósági joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló,
1968. szeptember 27-i brüsszeli egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint kell
meghatározni.
40
40.	cikk
A viták rendezése
(1)	A tagállamoknak az egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával
kapcsolatos vitáit egyezség elérése céljából először a Tanács tárgyalja meg az
Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően.
(2)	Ha a vita ilyen módon hat hónapon belül nem rendeződik, a vitában
érintett tagállamok közösen megegyeznek a kérdés rendezésének módozatairól.
(3)	Az Európai Közösségek ideiglenes és kisegítő alkalmazottaira irányadó
foglalkoztatási feltételekkel kapcsolatos szabályokban rögzített jogorvoslati
rendelkezéseket értelemszerűen az Europol alkalmazottaira is alkalmazni kell.
41.	cikk
Kiváltságok és mentességek
(1)	Az Europolt, szerveinek tagjait, illetve igazgatóhelyetteseit és az Europol
alkalmazottait - a valamennyi tagállamban alkalmazandó szabályokat
megállapító jegyzőkönyvnek megfelelően - megilletik a feladataik ellátásához
szükséges kiváltságok és mentességek.
(2)	A Holland Királyság és a többi tagállam azonos feltételekkel állapodik
meg abban, hogy a többi tagállamból kiküldött összekötő tisztviselőket és
családtagjaikat az Europol keretében történő összekötő tisztviselői feladatok
ellátásához szükséges megfelelő kiváltságok és mentességek illetik meg.
(3)	Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyvet a Tanács az Európai Unióról
szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően, egyhangúlag fogadja
el, a tagállamok pedig saját alkotmányos követelményeik szerint hagyják jóvá.
VII.	CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42.	cikk
Kapcsolatok harmadik államokkal és harmadik szervekkel
(1)	Az Europol a 3. cikkben meghatározott feladatok ellátásához szükséges
mértékben, a 10. cikk (4) bekezdése 1-3. pontjának értelmében együttműködési
41
kapcsolatot hoz létre és tart fenn harmadik szervekkel. Az igazgatótanács
egyhangúlag határozza meg az ilyen kapcsolatokra irányadó szabályokat. Ez a
rendelkezés nem érinti a 10. cikk (4) és (5) bekezdését és a 18. cikk (2)
bekezdését; személyes adatok cseréjére csak az egyezmény II-IV. címében
foglalt rendelkezések betartásával kerülhet sor.
(2)	Az Europol a 3. cikkben meghatározott feladatok ellátásához szükséges
mértékben, a 10. cikk (4) bekezdés 4., 5., 6. és 7. pontjának értelmében is hozhat
létre és tarthat fenn együttműködési kapcsolatot harmadik államokkal és
harmadik szervekkel. A Tanács az igazgatótanács véleményének ismeretében, az
Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárásnak megfelelően,
egyhangúlag állapítja meg az első mondatban említett kapcsolatokra irányadó
szabályokat. Az (1) bekezdés harmadik mondatát értelemszerűen alkalmazni
kell.
43.	cikk
Az egyezmény módosítása
(1)	A Tanács az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt eljárás
szerint, valamely tagállam kezdeményezésére és az igazgatótanáccsal folytatott
egyeztetést követően egyhangúlag határoz az Európai Unióról szóló szerződés
K.1. cikke 9. pontjának keretében ezen egyezmény bármilyen módosítása
tárgyában, javasolva azt a tagállamoknak saját alkotmányos követelményeik
szerinti elfogadásra.
(2)	A módosítások az egyezmény 45. cikkének (2) bekezdésének megfelelően
lépnek hatályba.
(3)	A Tanács azonban valamely tagállam kezdeményezésére és azt követően,
hogy az igazgatótanács megtárgyalta azt, az Európai Unióról szóló szerződés VI.
címében előírt eljárás szerint, egyhangúlag határozhat a mellékletben szereplő
bűncselekmény-formák meghatározásának kiterjesztéséről, módosításáról vagy
kiegészítéséről. Határozhat továbbá a mellékletben felsorolt bűncselekmény-
formák új meghatározásának bevezetéséről.
(4)	Az Európai Unió Tanácsának főtitkára minden tagállamot értesít a
módosítások hatálybalépésének időpontjáról.
42
44.	cikk
Fenntartások
Ehhez az egyezményhez fenntartások nem tehetők.
45.	cikk
Az egyezmény hatálybalépése
(1)	Ezt az egyezményt alkotmányos követelményeiknek megfelelően a
tagállamoknak el kell fogadniuk.
(2)	A tagállamok értesítik a letéteményest az egyezmény elfogadásához
szükséges alkotmányos követelmények teljesítéséről.
(3)	Ez az egyezmény az azt követő három hónapos időszak letelte utáni hónap
első napján lép hatályba, hogy az alakiságokat teljesítve megküldi a (2)
bekezdésben említett értesítést az utolsó tagállam is, amely az egyezmény
létrehozásáról szóló tanácsi határozat elfogadásának napján az Európai Unió
tagállama.
(4)	A (2) bekezdés sérelme nélkül az Europol nem kezdi meg az egyezmény
szerinti tevékenységét mindaddig, amíg az 5. cikk (7) bekezdésében, 10. cikk (1)
bekezdésében, 24. cikk (7) bekezdésében, 30. cikk (3) bekezdésében, 31. cikk
(1)	bekezdésében, 35. cikk (9) bekezdésében, 37. cikkében és 41. cikk (1) és (2)
bekezdésében előírt jogi aktusok közül a legutolsó hatályba nem lép.
(5)	Az Europol tevékenységének megkezdésével az Europol
Kábítószeregységéről szóló, 1995. március 10-i együttes fellépéssel
összhangban az Europol Kábítószeregység tevékenysége megszűnik. Ezzel
egyidejűleg az Europol tulajdonába kerül az összes felszerelési tárgy, amelyet az
Europol Kábítószeregységének közös költségvetéséből finanszíroztak, amelyet
az Europol Kábítószeregysége fejlesztett ki vagy állított elő, vagy amelyet a
székhely szerinti állam bocsátott rendelkezésre tartós, térítésmentes használat
céljából, valamint az egység teljes irattára és összes önállóan kezelt adatfájlja.
(6)	Miután a Tanács elfogadta az ennek az egyezménynek a létrehozásáról
szóló határozatot, a tagállamok - külön vagy együttesen - megteszik a nemzeti
joguk szerint az Europol tevékenységének megkezdéséhez szükséges előkészítő
intézkedéseket.
43
46.	cikk
Új tagállamok csatlakozása
(1)	Ehhez az egyezményhez minden olyan állam csatlakozhat, amely az
Európai Unió tagjává válik.
(2)	Az egyezménynek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam
nyelvén elkészített szövege hiteles.
(3)	A csatlakozási okiratokat a letéteményesnél kell letétbe helyezni.
(4)	A csatlakozó állam tekintetében ez az egyezmény a csatlakozási okirat
letétbe helyezését követő három hónapos időszak lejártát követő hónap első
napján lép hatályba, illetve az egyezmény hatálybalépésének napján,
amennyiben az az említett időszak lejártakor még nem lépett hatályba.
47.	cikk
Letéteményes
(1)	Ennek az egyezménynek a letéteményese az Európai Unió Tanácsának
főtitkára.
(2)	A letéteményes az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzéteszi az
erre az egyezményre vonatkozó értesítéseket, okiratokat és közléseket.
Készült Brüsszelben, 1995. július 26-án, egy eredeti példányban, dán, holland,
angol, finn, francia, német, görg, ír, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven,
valamennyi szöveg egyaránt hiteles; az Európai Unió Tanácsának
főtitkárságánál kell letétbe helyezni, amely valamennyi tagállamnak másolatot
küld.
MELLÉKLET
A 2. cikkben említett melléklet
A nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak listája, amelyekkel az Europol a
2.	cikk (1) bekezdésében meghatározott célokkal összhangban a 2. cikk (2)
bekezdésében felsorolt bűncselekményeken túlmenően foglalkozhatna:
Az élet, testi épség és személyi szabadság elleni bűncselekmények:
44
-	szándékos emberölés, súlyos testi sértés,
-	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,
-	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés,
-	rasszizmus és idegengyűlölet.
A vagyon és köztulajdon elleni bűncselekmények, ideértve a csalást is:
-	szervezett lopás,
-	kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott
kereskedelme,
-	csalással kapcsolatos bűncselekmények,
-	zsarolás és védelmi pénz szedése,
-	iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás,
-	hivatalos okmányok hamisítása és hamisított okirattal való kereskedés,
-	pénz és más fizetőeszközök hamisítása,
-	számítógépes bűnözés,
-	korrupció.
Tiltott kereskedelem és a környezet károsítása:
-	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,
-	veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme,
-	veszélyeztetett növényfajok és fafajták tiltott kereskedelme,
-	környezettel kapcsolatos bűncselekmények,
-	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme.
Az a körülmény, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően az Europolt
megbízzák azzal, hogy foglalkozzon a fenti bűncselekményformák egyikével,
azt is magában foglalja, hogy az Europol az ezekkel kapcsolatos pénzmosási
tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó bűncselekmények tekintetében is
hatáskörrel rendelkezik.
A 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt bűncselekményformák alatt ezen
egyezmény alkalmazásában a következőket kell érteni:
-	„nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények”: a
nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló, 1980. március 3-án, Bécsben
és New York-ban aláírt egyezmény 7. cikkének (1) bekezdése szerinti
bűncselekmények, amelyek az Euratom-Szerződés 197. cikkében és az
1980. július 15-i 80/836/Euratom irányelvben meghatározott nukleáris
és/vagy radioaktív anyagokkal kapcsolatosak;
-	„embercsempészet”: olyan szándékos és vagyoni haszonszerzés céljával
végzett tevékenység, amelynek célja, hogy a tagállamokban alkalmazandó
szabályok és feltételek megszegésével megkönnyítse a beutazást,
tartózkodást vagy munkavállalást az Európai Unió tagállamainak
területén;
45
-	„emberkereskedelem”: valamely személy tényleges és jogellenes
alávetése más személyek akaratának erőszak, fenyegetés vagy
megtévesztés alkalmazásával vagy függőségi viszony kihasználásával,
különösen az alábbi céllal: prostituáltak kizsákmányolása, kiskorúak
kizsákmányolása, kiskorúakkal szembeni nemi erőszak vagy elhagyott
gyermekekkel folytatott kereskedelem;
-	„gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények”: személygépkocsik,
tehergépkocsik, nyerges vontatók, tehergépkocsik vagy nyerges vontatók
rakománya, autóbuszok, motorkerékpárok, lakókocsik, mezőgazdasági
haszongépjárművek, építőipari munkagépek és ezek alkatrészeinek
ellopása vagy jogellenes használata, valamint a felsoroltakkal kapcsolatos
orgazdaság;
-	„pénzmosási tevékenységek”: az Európa Tanácsnak a pénzmosásról, a
bűncselekményekből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról
és elkobzásáról szóló, 1990. november 8-án, Strasbourgban aláírt
egyezménye 6. cikkének (1)-(3) bekezdésében felsorolt
bűncselekmények.
A 2. cikkben és az e mellékletben felsorolt bűncselekményformákat az illetékes
nemzeti hatóságok saját államuk jogszabályai szerint ítélik meg.
Nyilatkozat
a 40. cikk (2) bekezdéséhez
„Az alábbi tagállamok megállapodnak abban, hogy ilyen esetekben a vitát
rendszeresen az Európai Közösségek Bírósága elé viszik:
-	Belga Királyság,
-	Dán Királyság,
-	Németországi Szövetségi Köztársaság,
-	Görög Köztársaság,
-	Spanyol Királyság,
-	Francia Köztársaság,
-	Írország,
-	Olasz Köztársaság,
-	Luxemburgi Nagyhercegség,
-	Holland Királyság,
-	Osztrák Köztársaság,
-	Portugál Köztársaság,
-	Finn Köztársaság,
-	Svéd Királyság”.”
46
3.	§
Az Országgyűlés az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995.
július 26-án kelt Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes
döntés útján történő értelmezéséről szóló, 1996. július 24-én kelt, az Európai
Unióról szóló Szerződés K.3. Cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyvét e
törvénnyel kihirdeti.
A Jegyzőkönyv nemzetközi jogi hatályba lépésének napja 2004. szeptember 1.
4.	§
A 3. §-ban szereplő Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„JEGYZŐKÖNYV
az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján kidolgozott, az
Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezménynek az Európai
Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján történő értelmezéséről
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekről, amelyeket mellékletként
az egyezményhez csatolnak:
1.	cikk
Az Európai Közösségek Bírósága az e jegyzőkönyvben megállapított feltételek
szerint hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előzetes döntéseket hozzon az Európai
Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: Europol-
egyezmény) értelmezéséről.
2.	cikk
(1)	Ennek az egyezménynek az aláírásakor vagy azt követően bármikor tett
nyilatkozat útján bármely tagállam elfogadhatja az Európai Közösségek
Bíróságának hatáskörét, hogy előzetes döntést hozzon az Europol-egyezmény
értelmezéséről a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában megállapított feltételek
alapján.
(2)	Az (1) bekezdés alapján nyilatkozatot tevő tagállam meghatározhatja,
hogy:
47
a)	az illető állam bármely olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a
nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, az Európai
Közösségek Bíróságának előzetes döntését kérheti egy előtte folyamatban
lévő és az Europol-egyezmény értelmezésével kapcsolatos ügyben
felmerülő kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete
meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére;
vagy
b)	az illető állam bármely bírósága az Európai Közösségek Bíróságának
előzetes döntését kérheti egy előtte folyamatban lévő és az Europol-
egyezmény értelmezésével kapcsolatos ügyben felmerülő kérdésben, ha
ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a
kérdés eldöntésére.
3.	cikk
(1)	Az Európai Közösségek Bíróságának alapokmányáról szóló
jegyzőkönyvet és a Bíróság eljárási szabályzatát alkalmazni kell.
(2)	Az Európai Közösségek Bírósága alapokmányának megfelelően
függetlenül attól, hogy tett-e a 2. cikk szerinti nyilatkozatot vagy sem, bármely
tagállam jogosult az 1. cikk alapján felmerülő ügyekben az Európai Közösségek
Bírósága részére beadványokat vagy írásbeli észrevételeket benyújtani.
4.	cikk
(1)	Ezt a jegyzőkönyvet a tagállamok vonatkozó alkotmányos
követelményeiknek megfelelően elfogadják.
(2)	A tagállamok értesítik a letéteményest az e jegyzőkönyv elfogadásával
kapcsolatos vonatkozó alkotmányos követelményeik teljesítéséről, és közlik vele
a 2. cikk szerint tett nyilatkozatokat.
(3)	Ez a jegyzőkönyv 90 nappal azt követően lép hatályba, hogy az e
jegyzőkönyv kidolgozásáról szóló jogi aktusnak a Tanács általi elfogadásakor az
Európai Unió tagjának minősülő utolsó tagállam is eleget tett a (2) bekezdésben
említett alaki követelménynek. Legkorábban azonban az Europol-egyezménnyel
egyidőben lép hatályba.
5.	cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv nyitva áll csatlakozásra bármely, az Európai Unió
tagjává váló állam számára.
48
(2)	A csatlakozási okmányokat a letéteményesnél helyezik letétbe.
(3)	E jegyzőkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam
nyelvén kidolgozott szövege hiteles.
(4)	E jegyzőkönyv a csatlakozó állam tekintetében 90 nappal a csatlakozási
okmány letétbe helyezése után vagy e jegyzőkönyv hatályba lépése napján lép
hatályba, amennyiben ez utóbbi még nem lépett hatályba az említett 90 napos
időtartam lejártakor.
6.	cikk
Minden államnak, amely az Európai Unió tagjává válik és csatlakozik az
Europol-egyezményhez annak 46. cikke alapján, el kell fogadnia e jegyzőkönyv
rendelkezéseit.
7.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv módosítását bármely, magas szerződő félnek minősülő
tagállam javasolhatja. A módosításra irányuló javaslatot a letéteményesnek kell
megküldeni, aki azt a Tanácshoz továbbítja.
(2)	A módosításokat a Tanács állapítja meg, amely azt ajánlja, hogy ezeket a
tagállamok vonatkozó alkotmányos követelményeiknek megfelelően fogadják
el.
(3)	Az így megállapított módosítások a 4. cikk rendelkezéseinek megfelelően
lépnek hatályba.
8.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv letéteményeseként az Európai Unió Tanácsának főtitkára
jár el.
(2)	A letéteményes az e jegyzőkönyvvel kapcsolatos értesítéseket,
okmányokat vagy közléseket az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában
közzéteszi.
49
NYILATKOZAT
az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezménynek és
ennek az Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes
döntés útján történő értelmezéséről szóló Jegyzőkönyvnek az egyidejű
elfogadásáról
Az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező
képviselői,
Az Európai Rendőrségi Hivatal létesítéséről szóló egyezménynek az Európai
Közösségek Bírósága által előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló
jegyzőkönyvet kidolgozó tanácsi jogi aktus aláírásakor,
Annak biztosítását óhajtva, hogy az említett egyezményt hatálybalépésétől a
lehető legeredményesebben és legegységesebben értelmezzék,
Késznek nyilvánítják magukat a megfelelő lépések megtételére annak biztosítása
érdekében, hogy egyidejűleg és a lehető legrövidebb időn belül lefolytatják az
Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény és az annak
értelmezésével kapcsolatos jegyzőkönyv elfogadására irányuló nemzeti
eljárásokat.
A 2. cikk alapján tett nyilatkozatok
E jegyzőkönyv elfogadásakor a következők tettek olyan értelmű nyilatkozatot,
miszerint elfogadják az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörét a 2. cikk
szerint;
A Francia Köztársaság és Írország a 2. cikk (2) bekezdése a) pontja szerint;
A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög
Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland
Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság és a Finn
Köztársaság a 2. cikk (2) bekezdése b) pontja szerint.
NYILATKOZATOK
A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög
Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland
Királyság, az Osztrák Köztársaság és a Portugál Köztársaság fenntartják a jogot
arra, hogy nemzeti jogukban rendelkezzenek arról, hogy amennyiben az
Europol-egyezmény értelmezésével kapcsolatosan kérdés merül fel egy olyan
50
nemzeti bíróság előtt folyamatban levő ügyben, amelynek határozatai ellen a
nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, az illető bíróság számára
előírják, hogy a kérdést az Európai Közösségek Bírósága elé utalja.
A Svéd Királyság részéről a nyilatkozat(ok) megtételére 1996 őszén kerül sor; a
Dán Királyság és a Spanyol Királyság részéről a nyilatkozato(ka)t az
elfogadáskor teszik meg.
Belgium, Hollandia és Luxemburg kormányai ismételten felhívják a figyelmet
arra, hogy az Európai Közösségek Bíróságára ruházandó hatáskör tekintetében a
lehető legrövidebb időn belül az e jegyzőkönyvben előírthoz hasonló megoldást
kell találni az információtechnológia vámügyi alkalmazásáról szóló egyezmény
és a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezmény
értelmezésére nézve.
Az olasz kormány - az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján
elfogadott jogi aktusok esetében az Európai Közösségek Bíróságára történő
hatáskörátruházással kapcsolatos álláspontjának megfelelően - úgy véli, hogy az
e jegyzőkönyvben előírthoz hasonló megoldást kell elfogadni az
információtechnológia vámügyi alkalmazásáról szóló egyezményre és a
Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló egyezményre nézve.”
5.	§
Az Országgyűlés az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995.
július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. Cikkének (1) bekezdése
alapján létrejött, az említett Egyezmény 2. Cikkének és mellékletének
módosításáról szóló, 2000. november 30-án kelt Jegyzőkönyvet e törvénnyel
kihirdeti.
6.	§
Az 5.§-ban szereplő Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a
következő:
„JEGYZŐKÖNYV
az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol
Egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján az Egyezmény 2. cikkének
és mellékletének módosításáról
51
E jegyzőkönyv MAGAS SZERZŐDŐ FELEI és az Európai Rendőrségi Hivatal
létrehozásáról szóló egyezmény szerződő felei, az Európai Unió tagállamai,
HIVATKOZÁSSAL az Európai Unió Tanácsának 2000. november 30-i jogi
aktusára,
mivel:
(1)	Szükséges az Europol hatékonyabb eszközökkel történő ellátása a
pénzmosás elleni küzdelem terén, annak érdekében, hogy kibővítsék az Europol
lehetőségeit, amelyekkel a tagállamokat segítik ebben a küzdelemben.
(2)	Az Európai Tanács felkérte az Európai Unió Tanácsát, hogy az Europol
hatáskörét terjessze ki a pénzmosásra általában, tekintet nélkül arra, hogy mely
bűncselekmény-típusból származik a tisztára mosott pénz,
MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN:
1. cikk
Az Europol Egyezmény a következőképpen módosul:
1.	A 2. cikk a következőképpen módosul:
a)	a (2) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (1) bekezdésben említett cél fokozatos elérésének érdekében az
Europol tevékenységét kezdetben a tiltott kábítószer-kereskedelem, a
pénzmosás, a nukleáris és radioaktív anyagok kereskedelme, az
embercsempészet, az ember- és gépjármű-kereskedelemmel kapcsolatos
bűnözés megelőzésének és leküzdésének érdekében fejti ki.”;
b)	a (3) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Az Europol egy meghatározott bűnözési formára vagy ennek sajátos
megnyilvánulására vonatkozó hatásköre kiterjed az ezzel kapcsolatos
bűncselekményekre. Nem terjed ki azonban a pénzmosási tevékenységgel
kapcsolatos olyan bűncselekményekre, amelyekre az Europolnak a (2) bekezdés
szerinti hatásköre nem terjed ki.”
2.	A melléklet a következőképpen módosul:
a „Továbbá a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban” szavakkal kezdődő
bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Továbbá az a tény, hogy a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban az Europolt
meg lehet bízni azzal, hogy a fentiekben felsorolt bűnözési formák egyikével
52
foglalkozzon, maga után vonja azt, hogy az ezzel kapcsolatos bűncselekmények
is az Europol hatáskörébe tartoznak.”
2.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a tagállamok saját alkotmányos követelményeikkel
összhangban fogadják el.
(2)	A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát e
jegyzőkönyv elfogadására szolgáló alkotmányos eljárás befejezéséről.
(3)	E jegyzőkönyv annak a tagállamnak a (2) bekezdésben említett értesítése
után 90 nappal lép hatályba, amely a Tanács által a jegyzőkönyvet létrehozó jogi
aktus elfogadásának napján az Európai Unió tagállama, és ezt az alaki
követelményt utolsóként teljesíti.
3.	cikk
(1)	Ezen jegyzőkönyvhöz bármely, az Európai Unió tagjává váló állam
csatlakozhat, amennyiben e jegyzőkönyv az Europol Egyezményhez történő
csatlakozásról szóló okmánynak az Europol Egyezmény 46. cikkének
megfelelően történő letétbe helyezésekor még nem lépett hatályba.
(2)	Az ezen jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló okmányt az Europol
Egyezményhez történő csatlakozásról szóló okmánynak az említett egyezmény
46. cikkének megfelelően történő letétbe helyezésével egyidejűleg kell letétbe
helyezni.
(3)	E jegyzőkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam
nyelvén készített szövege hiteles.
(4)	Amennyiben az Europol Egyezmény 46. cikkének (4) bekezdésében
említett határidő lejártakor ez a jegyzőkönyv nem lépett még hatályba, a
csatlakozó tagállam tekintetében e jegyzőkönyv 2. cikk (3) bekezdésével
összhangban történő hatálybalépésekor lép hatályba.
(5)	Amennyiben e jegyzőkönyv a 2. cikk (3) bekezdésével összhangban az
Europol Egyezmény 46. cikkének (4) bekezdésében említett határidő lejártát
megelőzően, azonban a (2) bekezdésben említett csatlakozási okmány letétbe
helyezését követően lép hatályba, a csatlakozó tagállam az Europol Egyezmény
46.	cikkével összhangban csatlakozik az e jegyzőkönyvvel módosított Europol
Egyezményhez.
53
4. cikk
(1)	E jegyzőkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
(2)	A letéteményes a Hivatalos Lapban kihirdeti az elfogadás és csatlakozás
terén elért haladásra vonatkozó információkat, valamint az ezzel a
jegyzőkönyvvel kapcsolatos egyéb értesítéseket.
Az Európai Unió Tanácsa által a Tanácsnak az Európai Rendőrségi Hivatal
létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. cikkének (1)
bekezdése alapján az Egyezmény 2. cikkét és mellékletét módosító
Jegyzőkönyv létrehozásáról szóló jogi aktusa elfogadásával egy időben
elfogadott nyilatkozat
Az Európai Tanács tamperei ülése következtetéseinek 55. és 56. pontján kívül a
Tanács hozzájárul az Europol Egyezmény mellékletében szereplő pénzmosás
meghatározásának a Tanácson belül folyó, a pénzmosásról szóló irányelvről és
kerethatározatról folytatott tárgyalások során felmerült kérdések fényében
történő megvizsgálásához.”
7.	§
Az Országgyűlés az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló,
1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. Cikkének (1)
bekezdése alapján az Egyezményt módosító, 2003. november 27-én kelt
Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
8.	§
A 7. §-ban szereplő Jegyzőkönyv hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„JEGYZŐKÖNYV
az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló Egyezmény (Europol
Egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján, az említett Egyezmény
módosításáról
E jegyzőkönyv MAGAS SZERZŐDŐ FELEI, az Európai Rendőrségi Hivatal
létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) szerződő felei, az
Európai Unió tagállamai,
HIVATKOZÁSSAL az Európai Unió Tanácsának 2003. november 27-i jogi
aktusára,
54
Figyelembe véve, hogy:
(1)	Az Europol-egyezményt a Tanács vonatkozó tárgyalásainak fényében
módosítani szükséges.
(2)	Biztosítani kell az Europol számára a szükséges támogatást, valamint
rendelkezésére kell bocsátani azon eszközöket, amelyek lehetővé teszik
számára, hogy az európai rendőrségi együttműködésben betöltött központi
szerepét hatékonyan elláthassa.
(3)	Az Europol-egyezmény szükséges módosításait el kell végezni az Europol
által a nemzeti rendőri szerveknek nyújtott működési támogatás
megerősítése céljából.
(4)	Az Európai Tanács megállapította, hogy az Europol a határokon átnyúló
bűnözést érintő nyomozások területén, a tagállamok hatóságai közötti
együttműködés keretében, kulcsszerepet tölt be uniós szinten a
bűnmegelőzés, valamint a bűncselekményekre vonatkozó elemzések és
nyomozások támogatásában. Ezzel összefüggésben az Európai Tanács
felkérte a Tanácsot az Europol számára szükséges támogatás biztosítására,
MEGÁLLAPODTAK A KÖVETKEZŐ RENDELKEZÉSEKBEN:
1. cikk
Az Europol-egyezmény a következőképpen módosul:
1.	A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„2. cikk
Cél
(1)	Az Europol célja, hogy az Európai Unióról szóló szerződés szerint,
a tagállamok közötti rendőrségi együttműködés keretében, az ezen
egyezményben felsorolt intézkedések révén javítsa a tagállamok illetékes
hatóságainak eredményességét és együttműködését a nemzetközi bűnözés
súlyos formáinak megelőzése és leküzdése terén, amennyiben konkrét
jelek utalnak arra, illetve elegendő ok áll rendelkezésre annak
feltételezésére, hogy szervezett bűnözői struktúráról van szó, és két vagy
több tagállam érintettsége áll fenn úgy, hogy a bűncselekmények
kiterjedése, súlya és következményei a tagállamok közös fellépését teszik
szükségessé. Ezen egyezmény alkalmazásában a következő bűnözési
55
formákat kell a nemzetközi bűnözés súlyos formáinak tekinteni: azon élet,
testi épség, személyi szabadság és vagyon elleni bűncselekmények,
amelyeket terrorcselekmények keretében követtek vagy követhetnek el,
tiltott kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, nukleáris és radioaktív
anyagok tiltott kereskedelme, embercsempészet, emberkereskedelem,
gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények, valamint a mellékletben
felsorolt bűncselekmények, illetve azok speciális megjelenési formái.
(2)	Az igazgatótanács javaslatára a Tanács egyhangúlag megállapítja a
nemzetközi bűnözésnek az Europol mandátuma alá eső súlyos formáinak
leküzdése és megelőzése tekintetében az Europolra vonatkozó
prioritásokat.
(3)	Az Europol hatásköre valamely bűnözési forma vagy annak
speciális megjelenési formái tekintetében egyaránt kiterjed a kapcsolódó
bűncselekményekre is. Nem terjed azonban ki a pénzmosás azon
előcselekményeire, amelyek esetében olyan bűnözési formákról van szó,
amelyek az (1) bekezdés szerint nem tartoznak az Europol hatáskörébe.
Kapcsolódó bűncselekménynek minősülnek és a 8. és 10. cikk
rendelkezései szerint figyelembe veendők:
-	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetéséhez
szükséges eszközök megszerzése érdekében elkövetett
bűncselekmények,
-	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények elkövetésének
megkönnyítése vagy befejezése érdekében elkövetett
bűncselekmények,
-	az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekmények büntetlenségének
biztosítása érdekében elkövetett bűncselekmények.
(4)	Ezen egyezmény alkalmazásában „illetékes hatóságok” a
tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti jog szerint a
bűncselekmények megelőzésére és leküzdésére hatáskörrel rendelkeznek.”
(2)	A 3. cikk a következőképpen módosul:
a)	A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célok keretében, a
rendelkezésére álló személyi és költségvetési erőforrásoktól
függően és az igazgatótanács által megszabott határokon belül, az
Europol tanácsadással és kutatással is támogathatja a tagállamokat
különösen az alábbi területeken:
56
1.	az illetékes hatóságok tagjainak képzése;
2.	az illetékes hatóságok szervezete és felszerelése a tagállamok
közötti kölcsönös technikai segítségnyújtás
megkönnyítésével;
3.	bűnmegelőzési módszerek;
4.	bűnügyi technikai és bűnügyi tudományos módszerek és
nyomozati módszerek.”
b)	A szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 1929. április 20-án Genfben aláírt, a pénzhamisítás
visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény és annak
jegyzőkönyve sérelme nélkül, a harmadik államokkal vagy
szervezetekkel való kapcsolataiban az Europol egyben az Európai
Unió kapcsolattartó pontja szerepét is betölti az eurót érintő
pénzhamisítás elleni küzdelem tekintetében.”;
(3)	A 4. cikk a következőképpen módosul:
a)	a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A nemzeti egység az egyetlen összekötő szerv az Europol és
a tagállamok illetékes hatóságai között. Ugyanakkor a tagállamok
engedélyezhetik a közvetlen kapcsolatot a kijelölt illetékes
hatóságok és az Europol között az érintett tagállam által
megállapított feltételek szerint, beleértve adott esetben a nemzeti
egység előzetes bevonását is.
Ezzel egy időben az Europol a nemzeti egység rendelkezésére
bocsátja az Europol és a kijelölt illetékes hatóságok közötti
közvetlen kapcsolatok folyamán kicserélt valamennyi információt.
A nemzeti egység és az illetékes hatóságok között a kapcsolatot a
nemzeti jog, különösen a nemzeti alkotmányos előírások
szabályozzák.”
b)	az (5) bekezdésben „az Európai Unióról szóló szerződés K.2.
cikkének (2) bekezdése szerint” szöveg helyébe az „a közrend
fenntartására és a belső biztonság megőrzésére tekintettel” szöveg
lép.
c)	a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
57
„(7) A nemzeti egységek vezetői - saját kezdeményezésükre,
illetve felkérésre - rendszeresen találkoznak, hogy az Europolt
tanácsaikkal támogassák.”;
(4)	A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„6a. cikk
Információfeldolgozás az Europol részéről
Feladatai ellátásához az Europol adatfeldolgozást is végezhet annak
megállapítása céljából, hogy azok feladatai tekintetében jelentőséggel
bírnak-e, és hogy ezen adatok felvehetők-e az összegyűjtött információk
6.	cikk (1) bekezdésében említett számítógépes rendszerébe.
A Tanács keretében ülésező szerződő felek, kétharmados többséggel
eljárva, a 14. cikkben említett elvek megfelelő figyelembevételével
meghatározzák az ilyen adatok feldolgozására vonatkozó feltételeket,
különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférésre és azok
felhasználására, valamint az adatok tárolására és törlésére vonatkozó
határidőket, amelyek hat hónapnál nem lehetnek hosszabbak. Az
igazgatótanács előkészíti a szerződő felek határozatát, valamint egyeztet a
24.	cikkben említett közös ellenőrző hatósággal.”;
(5)	A 9. cikk a következőképpen módosul:
a)	az (1) bekezdés első mondatának helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A nemzeti egységek, az összekötő tisztviselők, az igazgató,
az igazgatóhelyettesek vagy az Europol erre szabályosan
felhatalmazott tisztviselői jogosultak az információs rendszerbe
adatokat közvetlenül bevinni, illetve abból adatokat lekérdezni.”;
b)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben említett nemzeti egységek és személyek
mellett a tagállamok által erre kijelölt illetékes hatóságok is
lekérdezhetnek adatokat az Europol Információs Rendszeréből.
Azonban az e lekérdezésre adott válasz csak azt jelzi, hogy vajon a
kért adat megtalálható-e az Europol információs rendszerében.
További információk ezután az EUROPOL nemzeti egységén
keresztül szerezhetők be.
58
A kijelölt illetékes hatóságokra vonatkozó adatokat, beleértve a
későbbi módosításokat is, a Tanács Főtitkárságához kell
továbbítani, amely ezen adatokat az Európai Unió Hivatalos
Lapjában kihirdeti.”
(6)	A 10. cikk a következőképpen módosul:
a)	Az (1) bekezdésben a bevezető rész helyébe a következő szöveg
lép:
„(1) Az Europol, amennyiben az a 2. cikk (1) bekezdésében
meghatározott cél megvalósításához szükséges, a nem személyes
jellegű adatokon túl egyéb fájlokban olyan bűncselekményekre
vonatkozó adatokat is tárolhat, módosíthat és felhasználhat,
amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak, ideértve a 2. cikk (3)
bekezdésének második albekezdésében szereplő kapcsolódó
bűncselekmények egyedi elemzésre szánt adatait is, ha azok az
alábbiakra vonatkoznak:”;
b)	a (2) bekezdés 1. pontjának helyébe a következő szöveg lép:
„(1) az Europol igazgatósága által kijelölt elemzők és más
Europol-tisztviselők;”
c)	a szöveg a (2) bekezdés 2. pontja után a következő albekezdéssel
egészül ki:
„Csak az elemzők jogosultak arra, hogy adatokat vigyenek be az
érintett fájlba, és hogy ezen adatokat módosítsák; minden résztvevő
lekérdezhet adatokat a fájlból”;
d)	az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) Amennyiben az Európai Unió jogi aktusai vagy nemzetközi
jogi aktusok feljogosítják egyéb információs rendszerek adataihoz
történő számítógépes hozzáférésre, az Europol ilyen módon is
lekérdezhet személyes adatokat, ha ez a 3. cikk (1) bekezdésének 2.
pontjában előírt feladatainak ellátásához szükséges. Ezen adatok
Europol általi felhasználását az Európai Unió e jogi aktusainak,
illetve e nemzetközi jogi aktusoknak a hatályos rendelkezései
szabályozzák.”;
e)	a (8) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:
59
„A továbbított adatok terjesztéséről és operatív felhasználásáról a
vonatkozó adatokat az Europolnak továbbító tagállam dönt.
Amennyiben nem állapítható meg, hogy mely tagállam továbbította
az Europolnak az adatokat, úgy az adatok terjesztéséről és operatív
felhasználásáról az elemzés résztvevői döntenek. Azon tagállam
vagy társult szakértő különösen nem terjesztheti és nem
használhatja fel az adatokat az eredetileg érintett tagállamok
előzetes hozzájárulása nélkül, amely később kapcsolódik be
valamely folyamatban levő elemzésbe.
f)	a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Europol felkérheti a (4) bekezdés szerinti harmadik
államok és harmadik szervek szakértőit, hogy vegyenek részt
valamely elemző csoport tevékenységében, amennyiben:
1.	az Europol és a harmadik állam vagy szerv között létezik
olyan hatályos megállapodás, amely megfelelő
rendelkezéseket tartalmaz az információcserére - beleértve a
személyes adatok továbbítását is -, valamint a kicserélt
információk titkosságára vonatkozóan;
2.	a harmadik állam vagy szerv szakértőinek közreműködése a
tagállamok érdekében áll;
3.	az elemző tevékenység közvetlenül érinti a harmadik államot
vagy szervet; és
4.	a (2) bekezdés szerinti valamennyi résztvevő hozzájárul a
harmadik állam vagy szerv szakértőinek az elemző csoport
tevékenységében való részvételéhez.
Harmadik állam vagy harmadik szerv szakértőinek valamely
elemző csoport tevékenységében való részvételéről az Europol és a
harmadik állam vagy szerv közötti megállapodásban kell
rendelkezni. Az ilyen megállapodásokra vonatkozó szabályokat az
igazgatótanács tagjainak kétharmados többségével állapítja meg.
Az Europol és harmadik állam vagy harmadik szerv közötti
megállapodásokat meg kell küldeni a 24. cikkben említett közös
ellenőrző hatóságnak, amely a szükségesnek tartott esetleges
észrevételeit továbbítja az igazgatótanácsnak.”
(7) A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
60
„12. cikk
Utasítás adatfájl létrehozására
(1)	Minden egyes olyan, személyes adatokat tartalmazó számítógépes
adatfájl tekintetében, amelyet az Europol a 10. cikkben említett
feladatainak teljesítése céljából kezel, egy létrehozó utasítás határozza
meg a következőket:
1.	a fájl neve;
2.	a fájl célja;
3.	a személyi kör, amelyre a tárolt adatok vonatkoznak;
4.	a tárolandó adatok jellege, és adott esetben az Európa Tanács 1981.
január 28-i egyezménye 6. cikkének első mondatában felsorolt
bármely adat, amely feltétlenül szükséges;
5.	a fájlhoz történő hozzáférésre szolgáló személyes adatok típusa;
6.	a tárolandó adatok szolgáltatása vagy bevitele;
7.	azon feltételek, amelyek szerint a fájlban tárolt adatok
továbbíthatók, és hogy mely címzettnek és milyen eljárás útján;
8.	a vizsgálati határidők és a tárolás időtartama;
9.	a naplózás módja.
(2)	Az Europol igazgatója haladéktalanul tájékoztatja az
igazgatótanácsot és a 24. cikkben előírt közös ellenőrző hatóságot a fájl
létrehozásáról szóló utasításról, és eljuttatja hozzájuk a vonatkozó
iratokat.
A közös ellenőrző hatóság a szükségesnek tartott esetleges észrevételeit
továbbítja az igazgatótanácsnak. Az Europol igazgatója felkérheti a közös
ellenőrző hatóságot, hogy észrevételeit egy meghatározott határidőn belül
tegye meg.
(3)	Az igazgatótanács bármikor a létrehozásról szóló utasítás
módosítására vagy a fájl lezárására utasíthatja az Europol igazgatóját. Az
igazgatótanács meghatározza azt a napot, amelyen az ilyen módosítás
vagy lezárás hatályba lép.
(4)	Az adatfájl legfeljebb három éven keresztül őrizhető meg. Azonban
a hároméves időszak lejárta előtt az Europol megvizsgálja, hogy
szükséges-e a fájl további megőrzése. Amennyiben ez a fájl céljára
tekintettel feltétlenül szükséges, úgy az Europol igazgatója határozhat a
fájlnak egy további hároméves időszakon keresztül történő megőrzéséről.
Ebben az esetben az (1)-(3) bekezdésben előírt eljárást kell alkalmazni.”
61
(8)	A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„16. cikk
Az adatlekérdezések ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések
Az Europol megfelelő eljárásokat hoz létre az összegyűjtött információk
6.	és 6a. cikkben említett számítógépes rendszeréből történt lekérdezések
jogszerűségének ellenőrzése céljából.
Az így összegyűjtött adatokat az Europol és a 23. és 24. cikkben említett
ellenőrző hatóságok kizárólag e célra használhatják, és hat hónap
elteltével törölni kell azokat, kivéve, ha az adatokra a folyamatban levő
ellenőrzéshez továbbra is szükség van. Ezen ellenőrzési eljárások
részleteiről a közös ellenőrző hatósággal folytatott konzultációt követően
az igazgatótanács határoz.”;
(9)	A 18. cikk a következőképpen módosul:
az (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„3. ez a (2) bekezdés értelmében az általános szabályok szerint
megengedhető; e szabályok kivételes esetben előírhatják a 2. ponttól való
eltérést, amennyiben az Europol igazgatója úgy véli, hogy az adatok
továbbítása feltétlenül szükséges az érintett tagállamok azon alapvető
érdekeinek megvédéséhez, amelyek az Europol céljainak hatálya alá
esnek, illetve egy bűncselekménnyel összefüggő közvetlenül fenyegető
veszély elhárítása érdekében. Az Europol igazgatója minden esetben
figyelembe veszi az adatvédelemnek az érintett államban vagy szervnél
fennálló szintjét, hogy egyensúlyi helyzetet hozzon létre ezen adatvédelmi
szint és a fent említett érdekek között.”;
(10)	a 21. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A 10. cikk (1) bekezdésében említett személyek személyes adatai
további megőrzésének szükségességét évente felül kell vizsgálni, és a
felülvizsgálatot dokumentálni kell. Az említett adatoknak a 12. cikk
szerinti adatfájlban történő tárolása nem tarthat tovább, mint a fájl
fennállási időtartama.”;
(11)	a 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
62
„(4) Az információfeldolgozás e címben megállapított elveit a
papíralapú nyilvántartásokra is alkalmazni kell.”;
(12)	a 24. cikk (6) bekezdésében az „az Európai Unióról szóló szerződés VI.
címében előírt eljárásnak megfelelően, meg kell küldeni a Tanácsnak;”
szövegrész helyébe a következő szöveg lép:
„E jelentéseket továbbítani kell az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;”
(13)	a 26. cikk (3) bekezdésében a „valamint az Európai Unióról szóló
szerződés VI. címe alapján” szavakat el kell hagyni;
(14)	a 28. cikk a következőképpen módosul:
a)	az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:
„1. részt vesz az Europolra vonatkozó prioritások
meghatározásában a nemzetközi bűnözés az Europol
mandátuma alá eső súlyos formáinak megelőzése és
leküzdése tekintetében (2. cikk (2) bekezdése);”
b)	a szöveg a következő pontokkal egészül ki:
„3a. részt vesz az adatfeldolgozásra vonatkozó feltételek
megállapításában annak meghatározása céljából, hogy az
érintett adatok jelentőséggel bírnak-e feladatai tekintetében,
és hogy azok felvehetők-e az összegyűjtött információk
számítógépes rendszerébe (6a. cikk);”
„4a. tagjainak kétharmados többségével meghatározza a harmadik
államok vagy harmadik szervek szakértőinek valamely
elemző csoport tevékenységében való részvételére vonatkozó
megállapodások szabályait (10. cikk (9) bekezdése);”
c)	a 7. pont helyébe a következő szöveg lép:
„7. utasíthatja az Europol igazgatóját az adatfájlok létrehozására
irányuló utasítás módosítására vagy a fájl lezárására (12. cikk
(3) bekezdés);”
d)	a szöveg a következő ponttal egészül ki:
63
„14a. tagjainak kétharmados többségével elfogadja az Europol
dokumentumaihoz való hozzáférés szabályait (32a. cikk);”
e)	a 22. pont helyébe a következő szöveg lép:
„22. részt vesz ezen egyezmény vagy annak melléklete esetleges
módosításában (43. cikk);”
f)	a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(10) Figyelembe véve a Tanács által a 2. cikk (2) cikkével
összhangban megállapított prioritásokat és azoknak a 29. cikk (3)
bekezdése 6. pontjában említett, az Europol igazgatója általi
frissítését, az igazgatótanács minden évben egyhangúlag fogadja el
az alábbiakat:
1.	az Europol előző évi tevékenységéről szóló általános jelentés;
2.	az Europol jövőbeli tevékenységéről szóló jelentés,
figyelembe véve a tagállamok operatív szükségleteit, és
ezeknek az Europolt érintő költségvetési és személyi
kihatásait.
E jelentéseket tudomásulvétel és jóváhagyás céljából a Tanács elé
kell terjeszteni. A Tanács ezeket tájékoztatásul az Európai
Parlamentnek szintén továbbítja.”;
(15)	a 29. cikk (3) bekezdésében:
-	a 6. pont helyébe a következő szöveg lép:
„6. az igazgatótanács rendszeres tájékoztatása a 2. cikk (2)
bekezdésében említett prioritások megvalósításában elért
előrehaladásról;”
-	a szöveg a következő ponttal egészül ki:
„7. az ezen egyezményben számára előírt vagy az igazgatótanács
által ráruházott minden egyéb feladat ellátása.”;
(16)	a 30. cikk (1) bekezdésében a „VI. címének” kifejezést el kell hagyni;
(17)	a szöveg a következő cikkel egészül ki:
64
„32a. cikk
Az Europol dokumentumaihoz való hozzáférési jog
Az Europol igazgatójának javaslata alapján az igazgatótanács - tagjainak
kétharmados többségével - elfogadja az uniós polgároknak, valamint a
valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező természetes, illetve
székhellyel rendelkező jogi személyeknek az Europol dokumentumaihoz
való hozzáférésére vonatkozó szabályokat, figyelembe véve az Európai
Közösséget létrehozó szerződés 255. cikke alapján elfogadott, az Európai
Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános
hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben
megállapított elveket és korlátokat.”;
(18)	a 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„34. cikk
Az Európai Parlament tájékoztatása
(1)	A 10. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 18. cikk (2) bekezdésében, a
24. cikk (7) bekezdésében, a 26. cikk (3) bekezdésében, a 30. cikk (3)
bekezdésében, a 31. cikk (1) bekezdésében és a 42. cikk (1) bekezdésében
említett intézkedések elfogadása tekintetében a tagállamok
kezdeményezésére, illetve a Bizottság javaslatára, valamint ezen
egyezmény vagy annak melléklete esetleges módosításakor, a Tanács - az
Európai Unióról szóló szerződésben megállapított konzultációs eljárással
összhangban - konzultál az Európai Parlamenttel.
(2)	A Tanács elnöksége vagy annak képviselője az Europollal
összefüggő általános kérdések megvitatása céljából részt vehet az Európai
Parlament ülésein. Az Europol igazgatója segítséget nyújthat a Tanács
elnökségének vagy annak képviselőjének. A Tanács elnöksége vagy
annak képviselője az Európai Parlament tekintetében is figyelembe veszi a
diszkréciós és titoktartási kötelezettséget.
(3)	Az e cikkben előírt kötelezettségek nem sérthetik a nemzeti
parlamentek jogait és az Európai Unióról szóló szerződésnek az Európai
Parlamenttel fenntartott kapcsolatokra vonatkozó általános elveit.”
(19)	a 35. cikk (4) bekezdése a következő szöveggel egészül ki:
65
„Az öt éves pénzügyi tervet meg kell küldeni a Tanácsnak. A Tanács ezt
tájékoztatásul az Európai Parlamentnek szintén továbbítja.”;
(20)	a 39. cikk (4) bekezdésében „a csatlakozási megállapodásokkal”
szavakkal kezdődő szövegrész helyébe a következő szöveg lép:
„a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i
44/2001/EK tanácsi rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell
meghatározni”;
(21)	a 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Europol szoros együttműködést alakít ki és tart fenn az
Eurojusttal, amennyiben ez elősegíti az Europol feladatainak ellátását és
céljainak megvalósítását, amelynek során figyelembe veszi a feladatok
kétszeres ellátása elkerülésének szükségességét. Ezen együttműködés
lényeges alkotóelemeit egy, az ezen egyezménnyel és annak végrehajtási
intézkedéseivel összhangban létrehozandó megállapodással kell
meghatározni.”;
(22)	a 43. cikk a következőképpen módosul:
a)	az (1) bekezdésben a „K.1. cikke 9. pontjának” szövegrészt el kell
hagyni;
b)	a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A Tanács azonban - azt követően, hogy az igazgatótanács
megtárgyalta azt - a nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak
hozzáadásával, vagy az abban megjelenő fogalommeghatározások
módosításával egyhangúlag határozhat ezen egyezmény
mellékletének módosításáról.”;
(23)	a melléklet a következőképpen módosul:
a)	a cím helyébe a következő szöveg lép:
„MELLÉKLET
A 2. cikkben említett melléklet
A nemzetközi bűnözés egyéb súlyos formáinak listája, amelyekkel
az Europol a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott célokkal
66
összhangban a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt
bűncselekményeken túlmenően hatásköre keretében foglalkozik”;
b)	Az „Az a körülmény, hogy a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően”
szavakkal kezdődő bekezdést el kell hagyni;
c)	Az „A 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt bűncselekményformák
alatt” szavakkal kezdődő bekezdésben a „2.cikk (2) bekezdése”
kifejezés helyébe a „2. cikk (1) bekezdése” kifejezés lép;
d)	a szöveg az „1990. november 8-án, Strasbourgban aláírt
egyezménye 6. cikkének (1)-(3) bekezdésében felsorolt
bűncselekmények” szövegrész után a következő francia bekezdéssel
egészül ki:
„- „tiltott kábítószer-kereskedelem”: a kábítószerek és pszichotróp
anyagok tiltott forgalmazása elleni, 1988. december 20-i ENSZ-
egyezmény 3. cikkének (1) bekezdésében, valamint az említett
egyezményt módosító vagy felváltó rendelkezésekben felsorolt
bűncselekmények.”;
(24)	a 10. cikk (1) és (4) bekezdésében, a 18. cikk (2) bekezdésében, a 29. cikk
(1)	bekezdésében, a 29. cikk (6) bekezdésében, a 30. cikk (3)
bekezdésében, a 31. cikk (1) bekezdésében, a 35. cikk (5) és (9)
bekezdésében, a 36. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (1) bekezdésében, a
41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (2) bekezdésében és a 43. cikk (1)
bekezdésében az „az Európai Unióról szóló szerződés VI. címében előírt
eljárásnak megfelelően” szövegrészt el kell hagyni.
2.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a tagállamok saját alkotmányos követelményeikkel
összhangban fogadják el.
(2)	A tagállamok értesítik az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát azon
eljárások lezárásáról, amelyek alkotmányos követelményeik szerint e
jegyzőkönyv elfogadásához szükségesek.
(3)	E jegyzőkönyv attól a naptól számított 90. napon lép hatályba, amelyen az
e jegyzőkönyvet létrehozó jogi aktus Tanács általi elfogadásakor az Európai Unió
tagjai közé tartozó, az értesítést legkésőbb teljesítő tagállam is megküldi a (2)
bekezdésben említett értesítést.
67
3.	cikk
Amennyiben e jegyzőkönyv a 2. cikk (3) bekezdésével összhangban az Európai
Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol-egyezmény) 43.
cikkének (1) bekezdése alapján az Egyezmény 2. cikkének és mellékletének
módosításáról szóló jegyzőkönyv1 - annak 2. cikke (3) bekezdése szerinti -
hatálybalépése előtt lép hatályba, úgy ez utóbbi jegyzőkönyvet hatályon kívül
helyezettnek kell tekinteni.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvhöz bármely, az Európai Unió tagjává váló állam
csatlakozhat, amennyiben e jegyzőkönyv az Europol-egyezményhez történő
csatlakozási okiratnak az említett egyezmény 46. cikkének megfelelően történő
letétbe helyezésekor még nem lépett hatályba.
(2)	Az e jegyzőkönyvhöz történő csatlakozási okiratot az Europol-
egyezményhez történő csatlakozási okiratnak az említett egyezmény 46.
cikkének megfelelően történő letétbe helyezésével egyidejűleg kell letétbe
helyezni.
(3)	E jegyzőkönyvnek az Európai Unió Tanácsa által a csatlakozó állam
nyelvén készített szövege hiteles.
(4)	Amennyiben az Europol-egyezmény 46. cikkének (4) bekezdésében
említett időszak lejártakor e jegyzőkönyv nem lépett még hatályba, úgy az a
csatlakozó tagállam tekintetében e jegyzőkönyvnek a 2. cikk (3) bekezdésével
összhangban történő hatálybalépésekor lép hatályba.
(5)	Amennyiben e jegyzőkönyv a 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban,
az Europol-egyezmény 46. cikkének (4) bekezdésében említett időszak lejártát
megelőzően, de a (2) bekezdésben említett csatlakozási okirat letétbe helyezését
követően lép hatályba, úgy a csatlakozó tagállam az Europol-egyezmény 46.
cikkével összhangban csatlakozik az e jegyzőkönyvvel módosított Europol-
egyezményhez.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
(2)	A letéteményes az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdeti az
elfogadással és a csatlakozással kapcsolatos információkat, valamint az e
jegyzőkönyvvel összefüggő egyéb értesítéseket.”
HL C 358., 2000.12.13., 2. o.
68
9.	§
A Magyar Köztársaság a csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor a jelen
törvény 4. §-ában szereplő, az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló,
1995. július 26-án kelt Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi
előzetes döntés útján történő értelmezéséről szóló, 1996. július 24-én kelt, az
Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyvhöz
az alábbi nyilatkozatot tette:
„A Magyar Köztársaság elfogadja az Európai Közösségek Bíróságának azt a
hatáskörét, hogy előzetes döntést hozzon az Europol Egyezmény értelmezéséről,
ha a Magyar Köztársaság bármely bírósága vagy döntőbírósága kéri, hogy az
Európai Közösségek Bírósága előzetes döntést hozzon egy előtte folyó és az
Europol Egyezmény értelmezésével kapcsolatos ügyben felvetődött kérdésben.”
10.	§
Az Európai Rendőrségi Hivatalban (EUROPOL) használatos minősítés és
jelölés, illetve a magyar megfelelője a következő:
a)	Europol TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”
b)	Europol SECRET - „Titkos!”
c)	Europol CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”
d)	Europol RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!”
11. §
E törvény 2. §-a szerinti Egyezmény - e törvény 6. §-a és a 8. §-a szerinti
Jegyzőkönyvekkel módosított - 2. cikkében és az ehhez csatolt mellékletben
meghatározott bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény értelmében e törvény mellékletében meghatározott
bűncselekményeknek felelnek meg.
12. §
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 6. §-a az ott meghatározott Jegyzőkönyv 3. cikk (4)
bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	E törvény 8. §-a az ott meghatározott Jegyzőkönyv 4. cikk (4)
bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
69
(4)	A (2) és (3) bekezdésben szereplő Jegyzőkönyvek hatálybalépésének
naptári napját a külügyminiszter azok ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
13.	§
E törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994.
évi XXXIV. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, a 64. § (5) bekezdésének
második mondata és a (8) bekezdésének második mondata.
14.§
E törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti az Európai Unió
bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
szóló 1999. évi LIV. törvény 11-15. §-ai.
15.	§
E törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszti a Magyar Köztársaság és
az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt
Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXIX. törvény,
valamint az annak módosításáról szóló 2002. évi XXXI. törvény.
16.	§
E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a belügyminiszter
gondoskodik. E törvény 2. §-a szerinti Egyezmény 23. cikke szerinti nemzeti
ellenőrző hatósági feladatok végrehajtásáért az adatvédelmi biztos a felelős.
17. §
E törvény 10. §-a 2007. január 1-jén hatályát veszti.
70
Melléklet a 2006. évi......törvényhez
E törvény 2. §-a szerinti Egyezmény - e törvény 6. §-a és a 8. §-a szerinti
Jegyzőkönyvekkel módosított - 2. cikkében és az ehhez csatolt mellékletben
meghatározott bűncselekményfajtákhoz a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.
évi IV. törvényben megállapított alábbi bűncselekmények tartoznak:
Az Europol Egyezmény, valamint Jegyzőkönyveivel módosított 2. cikkében és az ehhez csatolt mellékletben megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások
szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés 166. § testi sértés 170. §
emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása 173/I. §
emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés 174. § személyi szabadság megsértése 175. § emberrablás 175/A. §
rasszizmus és idegengyűlölet	nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagjai elleni erőszak 174/B. § közösség elleni izgatás 269. § apartheid 157. §
szervezett lopás	bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetett lopás 316. §
kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság 326. § visszaélés kulturális javakkal 216/B. §
csalással kapcsolatos bűncselekmények	csalás 318. §
zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás 323. §
iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása 329/B. § jogkezelési adat meghamisítása 329/C. § iparjogvédelmi jogok megsértése 329/D. §
hivatalos okmányok hamisítása és hamisított okirattal való kereskedés	közokirat-hamisítás 274. §
pénz és más fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás 304. §
71
	készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés 313/C. §
számítógépes bűnözés	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény 300/C. § számítástechnikai rendszer védelmét biztosító intézkedés kijátszása 300/E. §
korrupció	vesztegetés 250. § vesztegetés nemzetközi kapcsolatban 258/B. §
fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerrel 263. §
veszélyeztetett növényfajok és fafajták tiltott kereskedelme	természetkárosítás 281. §
környezettel kapcsolatos bűncselekmények	környezetkárosítás 280. § természetkárosítás 281. § környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése 281/A. §
hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme	
Terrorizmus	Terrorcselekmény 261. §
emberkereskedelem, embercsempészet	emberkereskedelem 175/B. § embercsempészet 218. §
tiltott kábítószerkereskedelem	visszaélés kábítószerrel (282/A. §, 282/B. § (2)-(4), (6), (7) b) pont
nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	visszaélés robbanóanyaggal vagy robbanószerel 263. § visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel 263/A. § fegyvercsempészet 263/B. § visszaélés radioaktív anyaggal 264. §
pénzmosás	pénzmosás 303. §
	
72
INDOKOLÁS
az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló,
az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt
Egyezmény (Europol Egyezmény) és Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről,
valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Rendőrségi Hivatalt (a továbbiakban: Europol) az Európai Unió
tagállamai - az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke alapján - 1995.
július 26-án hozták létre azzal a céllal, hogy a terrorizmus, az illegális kábítószer
kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak leküzdése
érdekében fejlesszék a tagállami bűnüldöző szervek közötti együttműködést.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az Europol nem közös nyomozó szerv,
alapvető feladata az állandó, bizalmas és intenzív információcsere fenntartása az
Europol és a tagállamok nemzeti egységei között. Az Egyezmény rendelkezései
alapján egyértelmű, hogy az Europol nem váltja ki a tagállami bűnüldöző
szervek munkáját, azonban hozzáférhetővé teszi számukra a nemzetközi
bűnözéssel kapcsolatos, más tagállamtól, illetve az Europol saját - egyfajta
összeurópai szemléletet megjelenítő - elemzéseiből származó bűnüldözési
adatokat.
A Magyar Köztársaság Europol tagsága a fentiekre is tekintettel kiemelkedő
jelentőségű célt szolgál. A szervezett bűnözés elleni fellépés csak hatékony
nemzetközi együttműködés keretében valósulhat meg. Az Europol tagság
megfelelő szakmai alapot, korszerű eszközöket és módszertani segítséget ad a
nemzetközi bűnözés elleni sikeres fellépéshez, hozzájárul a bűnüldöző szervek
munkája hatékonyságának fokozásához. A többi tagállammal történő
információcsere jelentős mértékben hozzájárul a nemzetközi bűnözés
legsúlyosabb formái elleni eredményes küzdelemhez.
Az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi
Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezményben (a
továbbiakban: Europol Egyezmény) a Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy
az Europol keretében, a terrorizmus, az illegális kábítószer kereskedelem és a
nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak leküzdése érdekében fejlesztik a
bűnüldöző szerveik közötti együttműködést, amely a megjelölt területeken a
73
stratégiai és bűnüldözési információk cseréje útján, a bűnüldöző szervek
közvetlen együttműködése révén valósul meg.
Az Europol Egyezményhez 1995-2003 között öt jegyzőkönyvet fűztek, amelyek
közül jelen törvényben három kerül kihirdetésre:
a)	az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt
Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján
történő értelmezéséről szóló, 1996. július 24-én kelt, az Európai Unióról szóló
Szerződés K.3. cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyv;
b)	az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án
kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján
létrejött, az említett Egyezmény 2. cikkének és Függelékének módosításáról
szóló, 2000. november 30-án kelt Jegyzőkönyv;
c)	az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 1995.
július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése
alapján az Egyezményt módosító, 2003. november 27-én kelt Jegyzőkönyv.
Az Országgyűlés 38/2004. (V. 11.) OGY határozatával az Europol Egyezményt
és Jegyzőkönyveit megerősítette. A Magyar Köztársaság tekintetében az
Europol Egyezmény és kiegészítő Jegyzőkönyvei közül az a) pontban szereplő
Jegyzőkönyv 2004. szeptember 1. napjával hatályba lépett.
A b)-c) pontban szereplő kiegészítő Jegyzőkönyvek nemzetközi hatálybalépése
még nem történt meg.
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény
9.	§-a értelmében ha a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére
az Országgyűlés adott felhatalmazást, úgy azt törvényben szükséges kihirdetni.
A Javaslat 2., 4., 6., 8. §-ai tartalmazzák az Europol Egyezmény és kiegészítő
Jegyzőkönyveinek hivatalos magyar nyelvű szövegét, a 10. § pedig a fenti a)
pontban szereplő kiegészítő Jegyzőkönyvhöz a Magyar Köztársaság nevében a
megerősítésekor tett magyar nyilatkozatot.
A Javaslat rendelkezik továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény, valamint az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló
együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény bizonyos
rendelkezéseinek, valamint a Magyar Köztársaság és az Európai Rendőrségi
Hivatal között Budapesten, 2001. október 4-én aláírt Együttműködési
Megállapodás kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXXIX. törvény, valamint az
74
annak módosításáról szóló 2002. évi XXXI. törvény hatályon kívül helyezéséről.
A Rendőrségről szóló törvény módosításához a jelenlévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Javaslat az Europolban használatos minősítés és jelölés, illetve a magyar
megfelelőjét tartalmazza összhangban a 4 szintű védelmi rendszerrel.
A Javaslat melléklete megfeleltetési táblázat formájában, az egységes
jogalkalmazás érdekében tartalmazza azt, hogy az Egyezmény, valamint annak
Jegyzőkönyvekkel módosított 2. cikkében és az ehhez csatolt mellékletben
meghatározott bűncselekmények a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény értelmében mely bűncselekményeknek felelnek meg.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
1. Az Europol Egyezmény a terrorizmus terjedése és súlyos következményei
révén keletkezett sürgető problémák kezelésének, az illegális kábítószer
kereskedelem és a nemzetközi bűnözés más súlyos formái leküzdésének
igényével jött létre. Az Egyezmény létrehozói felismerték, hogy mindez csak az
Európai Unió tagállamai közötti összefogás és együttműködés területén történő
előrelépés, különösképpen a tagállamok bűnüldöző szervei közötti
együttműködés fejlesztésével valósulhat meg.
Az Egyezmény célja, hogy elősegítse a tagállamok közötti együttműködés
elmélyítését a nemzetközi bűnözés legsúlyosabb formái elleni közös fellépés
terén.
Az együttműködés fő területei: a terrorizmus, az illegális kábítószer
kereskedelem, és a nemzetközi bűnözés más súlyos formáinak megelőzése és
leküzdése; a kábítószer-, nukleáris és radioaktív anyagok illegális kereskedelme,
embercsempészés, emberkereskedelem és a gépjárművekkel kapcsolatos
bűncselekmények megelőzése és visszaszorítása. Mivel az Egyezményben
meghatározott, a hatálybalépést követő két év már eltelt, az Europol olyan
bűncselekményekkel is foglalkozik, amelyeket terrorcselekmények során az élet,
testi épség, személyi szabadság, illetve vagyon ellen követtek el vagy
elkövetésük valószínűsíthető.
Az Egyezmény függeléke tartalmazza azt a listát, amely bűncselekményekben
az Europol a fentieken túl nyomozhat. A Tanács egyhangúlag utasíthatja az
Europolt, hogy a függelékben felsorolt egyéb bűncselekményi fajtákkal vagy
75
azok speciális megjelenési alakzataival foglalkozzon (2. cikk (1) és (2)
bekezdései). Az Europol hatásköre kiterjed a fenti bűncselekményekkel
összefüggő pénzmosási tevékenységre, illetve az ún. kapcsolódó
bűncselekményekre is (2. cikk (3) bekezdés).
A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében az Europol fő feladatai: a
tagállamok közötti információcsere megkönnyítése, az információk és
bűnfelderítési adatok elemzése, az összegyűjtött információk tárolására szolgáló
számítógépes nyilvántartások működtetése, a tagállamok részére nyújtott
tanácsadás, illetve a tudományos kutatásokból származó ismeretek átadása (3.
cikk).
Az Europol és az adott tagállam illetékes nemzeti hatóságai közötti kapcsolatot
az erre a célra kijelölt nemzeti egység biztosítja. A nemzeti egység kijelölése, az
illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolatának szabályozása nemzeti
hatáskör. A nemzeti egység legfontosabb feladata, hogy akár hivatalból, akár
saját kezdeményezésre információcserét folytasson az Europollal, illetve
biztosítsa ezen információcsere jogszerűségét.
Bár az Europol feladatainak ellátásához szükséges információk és bűnfelderítési
adatok átadása hivatalból történik, a nemzeti egység nem kötelezhető
adatszolgáltatásra amennyiben ez nemzetbiztonsági érdek megsértését,
folyamatban lévő nyomozás sikerének vagy személyek biztonságának
veszélyeztetését eredményezné, továbbá ha a közlés a nemzetbiztonsági
szervezetekre vagy konkrét felderítő tevékenységekre vonatkozó információt
tartalmaz (4. cikk).
Minden nemzeti egység legalább egy összekötő tisztet küld az Europolhoz. Az
összekötő tisztek, nemzeti egységük utasításaival és nemzeti jogszabályaikkal
összhangban képviselik a küldő ország érdekeit. Az összekötő tisztek
legfontosabb feladata az Europol és a küldő nemzeti egység közötti
információcsere megkönnyítése (5. cikk).
Az eredményes együttműködést és információcserét segíti elő az Europol által
fenntartott számítógépes rendszer. A rendszer fő elemei: a tagállamok, illetve az
Europol számára rendelkezésre álló adatokat tartalmazó információs rendszer,
az elemzés céljára létrehozott munkaállományok, illetve ezen munkaállományok
tárgymutatós rendszere (6. cikk).
Kizárólag a nemzeti egységek, az összekötő tisztek, az igazgató és helyettesei,
valamint a megfelelő felhatalmazással rendelkező Europol tisztviselők
jogosultak az információs rendszerbe közvetlenül adatokat bevinni, valamint
lehívni azokat. Csak az a nemzeti egység jogosult az adat módosítására,
javítására és törlésére, amely azt a rendszerbe bevitte (7-9. cikk).
76
Az Europol feladatai között kiemelt jelentőségű a megszerzett információk
elemzése. Ennek megfelelően a számítástechnikai rendszer fontos elemét
képezik az elemzési munkaállományok. Az elemző munkaállomány valamely
konkrét bűncselekmény, vagy egymással összefüggő bűncselekmények
felderítésének megkönnyítésére szolgál. A munkaállomány személyes és nem
személyes adatokat egyaránt tartalmaz (10. cikk).
A személyes adatok megfelelő védelme érdekében írja elő az Egyezmény, hogy
valamennyi tagállam köteles megtenni azokat a nemzeti jogalkotási lépéseket,
amelyek az alapvető adatvédelmi követelmények teljesítéséhez szükségesek. Az
Egyezmény pontosan meghatározza, az adatvédelemmel kapcsolatos felelősség,
az adat kezelés, az adatok megismerésének szabályait (14-25. cikk).
Az Europol jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Szervei: az Igazgató
Tanács, az igazgató, a Pénzügyi Főellenőr és a Pénzügyi Bizottság. Az Igazgató
Tanács az Europol legfelsőbb döntéshozó szerve, melynek munkájában
tagállamonként egy képviselő vesz részt. Az Igazgató Tanács minden tagja egy
szavazattal rendelkezik. Az igazgató, az Europol felelős vezetője, akit az
Igazgató Tanács véleményének kikérése után, a Tanács négyéves időtartamra
egyhangú szavazással választ meg. Az igazgató az Europol jogi képviselője,
munkáját igazgató-helyettesek segítik. Az Europol személyi állománya - amely
nem fogadhat el utasítást semmilyen kormánytól, hatóságtól, szervezettől vagy
az Europolon kívül álló személytől - felett az igazgató gyakorolja a munkáltatói
jogokat (28-31. cikk).
Az Europol költségvetését a tagállamok hozzájárulásaiból és az alkalmi
bevételekből finanszírozzák. A tagdíj fizetése a tagországok adott költségvetési
évet megelőző 2. évi bruttó nemzeti össztermékének arányában történik. A
költségvetéssel együtt egy öt évre szóló finanszírozási tervet is el kell készíteni.
Az öt éves finanszírozási tervet egyhangú döntéssel az Igazgató Tanács, az
Europol költségvetését pedig - az Igazgató Tanács véleményének ismeretében -
ugyancsak egyhangúlag a Tanács fogadja el. Az Igazgató Tanács egyhangú
döntésével kijelölt Pénzügyi Főellenőr felelős a bevételek és kiadások
ellenőrzéséért. A költségvetés előkészítésében pedig - a tagállamonként egy
képviselőből álló - Pénzügyi Bizottság játszik jelentős szerepet (35. cikk).
Az Europol székhelye Hágában van. Az Europol és a Holland Királyság között a
vonatkozó kérdések tekintetében egyezmény jött létre (37. cikk). Az Egyezmény
előírja, hogy az Europol, az Europol szerveinek tagjai, az igazgató-helyettesek
és az Europol alkalmazottai tekintetében alkalmazandó kiváltságokról és
mentességekről egy valamennyi tagállamban alkalmazandó jegyzőkönyv jöjjön
77
létre (41. cikk). E Cikk alapján létrehozott jegyzőkönyv kihirdetésére szintén
jelen előterjesztés keretében kerül sor.
A 3-4. §-okhoz
Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt
Egyezménynek az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntés útján
történő értelmezéséről szóló, 1996. július 24-én kelt, az Európai Unióról szóló
Szerződés K.3. cikke alapján létrehozott Jegyzőkönyv alapján az Európai
Közösségek Bírósága rendelkezik hatáskörrel arra, hogy előzetes döntéseket
hozzon az Europol Egyezmény értelmezéséről. E hatáskörhöz a tagállamok
nyilatkozata szükséges, amelynek értelmében a tagállam elismeri az Európai
Közösségek Bírósága hatáskörét. A csatlakozással egyidejűleg Magyarország a
szükséges nyilatkozatot megtette a fenti kérdésben.
Az 5-6. §-okhoz
Az Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt
Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján létrejött,
az említett Egyezmény 2. cikkének és Függelékének módosításáról szóló, 2000.
november 30-án kelt Jegyzőkönyv tekintet nélkül arra a bűncselekmény-típusra,
amelyből a tisztára mosott pénz ered, kiterjeszti az Europol hatáskörét a
pénzmosásra.
A 7-8. §-okhoz
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 1995. július 26-
án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) 43. cikkének (1) bekezdése alapján az
Egyezményt módosító, 2003. november 27-én kelt Jegyzőkönyv célja, hogy az
európai rendőri együttműködés központjaként történő hatékony működés
érdekében megadja a szükséges támogatást és eszközöket az Europolnak.
Új elem, hogy a módosítás révén a Tanácsnak lehetősége van arra, hogy az
Igazgató Tanács javaslatára, egyhangúlag meghatározza az Europol prioritásait a
súlyos nemzetközi bűncselekmények leküzdése és megelőzése területén (1. cikk
(1)	bekezdés).
Az Europol hatásköre az euró hamisításának leküzdése területén kibővült, hiszen
ezen a területen a módosítást követően az Europol Európai Uniós
kapcsolattartási pontként is működik a harmadik államok és szervezetek felé (1.
cikk (2) bekezdés).
A közvetlenebb, gyorsabb információáramlást szolgálja az a változás is, amely
lehetővé teszi, hogy a tagállamok közvetlen kapcsolattartást engedélyezhessenek
78
az Europol és az illetékes nemzeti hatóságok között. Az információ átadására fő
szabályként kijelölt nemzeti egységet azonban az ilyen esetekben tájékoztatni
kell (1. cikk (3) bekezdés).
A módosítás bővíti az Europol adatfeldolgozási jogosultságát azzal, hogy
lehetővé teszi adatok feldolgozását annak érdekében, hogy az adatoknak a
számítógépes rendszerbe történő bevitelének szükségessége megállapítható
legyen (1. cikk (4) bekezdés).
A Jegyzőkönyv módosító rendelkezése következtében kitágul az elemzési
tevékenységben részt venni jogosultak köre. Az Europol meghívhatja harmadik
államok szakértőit vagy meghívhat külső testületeket, hogy csatlakozzanak az
elemző csoport tevékenységéhez.
A 9. §-hoz
A Javaslat 9. §-a tartalmazza az Egyezmény és kiegészítő Jegyzőkönyvei
megerősítéséről szóló okirattal egyidőben a Magyar Köztársaságnak a Javaslat
4.	§-ában szereplő kiegészítő Jegyzőkönyvhöz tett nyilatkozatának szövegét,
melyet a külügyminiszter az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál, mint az
Europol Egyezmény és kiegészítő Jegyzőkönyvei letéteményesénél letétbe
helyezett.
A nyilatkozat szövege összhangban van a Magyar Köztársaságnak az Európai
Bíróság joghatóságának elfogadása tárgyában - az Európai Bíróság előzetes
döntéshozatali eljárásával összefüggő nyilatkozatról szóló 2088/2003. (V. 15.)
Korm. határozat szerint - kialakított állásfoglalásával, melynek értelmében az
Európai Bíróság joghatóságát az Európai Unióról szóló Szerződés 35. cikke (3)
bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerint fogadta el, amely megfelel a
szóban forgó Jegyzőkönyv 2. cikk 2. pontjának b) alpontjában foglaltaknak.
A 10. §-hoz
Indokolt szabályozni az Europolban használatos minősítés és jelölés, illetve a
magyar megfelelőjét az alábbiak szerint, összhangban a 4 szintű védelmi
rendszerrel:
a)	Europol TOP SECRET - „Szigorúan titkos!”
b)	Europol SECRET - „Titkos!”
c)	Europol CONFIDENTIAL - „Bizalmas!”
d)	Europol RESTRICTED - „Korlátozott terjesztésű!” minősítésnek és
jelölésnek felel meg.
A 11. §-hoz
79
A Javaslat 11.§-ához fűzött megfeleltetési táblázat az egységes jogalkalmazás
érdekében tartalmazza azt, hogy a törvény 2. §-a szerinti Egyezmény - e törvény
6.	§ és a 8. § szerinti Jegyzőkönyvekkel módosított - 2. cikkében és az ehhez
csatolt mellékletben meghatározott bűncselekmények a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény értelmében mely
bűncselekményeknek felelnek meg. Az Egyezmény 2. cikke szerinti
mellékletben meghatározott „hormontartalmű anyagok és más
növekedésserkentők tiltott kereskedelme” tényállását a Btk. nem rendeli
büntetni.
Az Európai Unió Tanácsa 2001. december 6-án és 7-én tartott ülésén úgy
döntött, hogy kibővíti azon bűncselekmények listáját, amelyre az Europol
Egyezményben az együttműködés kiterjed. Így az Europol mandátumát
kiterjesztette az Europol Egyezmény Mellékletében felsorolt, a nemzetközi
bűnözés további súlyos formáira.
A 12. §-hoz
A Javaslat 12. §-a rendelkezik a nemzetközi szerződések hatálybalépésről.
A 13. §-hoz
A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszíti a Rendőrségről szóló
1994. évi XXXIV. törvény 63. §-ának (2) bekezdése, a 64. § (5) bekezdésének
második mondata és (8) bekezdésének második mondata.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
fentiekben hivatkozott rendelkezései az „államtitoknak minősül” fordulatot
tartalmazzák. Ezek a jogszabályhelyek kollízióban vannak az államtitokról és a
szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvénnyel (a továbbiakban: Ttv.),
hiszen az Rtv. hatályon kívül helyezendő rendelkezései - ellentétben a Ttv.-nek
az államtitok fogalmában meghatározott együttes feltételek mérlegelésének
kötelezettségétől - az Rtv.-ben megjelölt bűnüldözési adatokat mérlegelés
nélkül rendelik államtitokká minősíteni.
Az Rtv. hivatkozott jogszabályhelyeinek a Ttv. rendelkezéseivel való kollíziója
egyben alkotmányos aggályokat is felvet, hiszen az automatizmusok nincsenek
tekintettel a konkrét adattartalomra. A 32/1992. (V. 29.) AB határozatban az
Alkotmánybíróság kifejtette: „A nyilvánosság körének meghatározásánál a
dokumentumok tartalmából kell kiindulni. Alkotmányellenes az olyan
szabályozás, amely az iratokat nem tartalmuk szerint minősíti titkosnak.”
Az alkotmányos aggályok mellett a 13. §-ban hatályon kívül helyezni kívánt
jogszabályhelyek jelentős mértékben felelősek a minősített adatok - köztük az
80
államtitkok - számának olyan mértékű felduzzadásáért, amely már a
titokvédelmi rendszer fenntarthatóságát és finanszírozhatóságát veszélyezteti.
Ezzel ezek a jogszabályhelyek az adatok védelmét már egyáltalában nem
fokozzák.
A belső jogi ellentmondások mellett az Rtv. hivatkozott szakaszainak hatályon
kívül helyezése rendkívüli jelentőséggel bír nemzetközi kötelezettség
vállalásaink szempontjából. A nagy mennyiségű, magas szinten minősített adat
befogadására ugyanis az EU intézményei nem képesek. Az eltérő védelmi
filozófia szerint ugyanis, a legmagasabb szinten csak a védendő adatok szűk
körét lehet kezelni. A nemzetközi együttműködésben való részvételünket,
pontosabban, a minősített adatcserét a magyar szabályozás hátrányosan érinti.
Ez a probléma az Europollal való együttműködésünkben már „társult tagként”
való működésünk során is hangsúlyosan jelentkezett, az Europol a magyar
rendőrségi információkat jelentősen túlminő sí tettnek értékelte, és a magyar
jogszabályok mielőbbi módosítását kezdeményezte. Az Europol
számítástechnikai nyilvántartó és elemző rendszere ugyanis legfeljebb
„CONFIDENTIAL” azaz „Bizalmas!” minősítési jelölésig alkalmas minősített
adatok kezelésére. Az automatikusan államtitoknak minősülő, azaz „TOP
SECRET” („Szigorúan titkos!”) minősítési jelöléssel ellátott magyar rendőrségi
adatokat a rendszer nem tudja befogadni, ami azzal a következménnyel járhat,
hogy a Magyar Köztársaság teljes mértékben kizárja magát az Europol
keretében történő információcseréből, ezzel tagsága gyakorlatilag formálissá
válik. Erre figyelemmel a Javaslat 13. §-a szerint az Rtv. 63. § (2) bekezdését, a
64. § (5) bekezdésének második mondatát és a (8) bekezdésének második
mondatát hatályon kívül kell helyezni.
A 14. §-hoz
A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszítik továbbá az Európai Unió
bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség
Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről
szóló 1999. évi LIV. törvény (NEBEK tv.) 11-15.§-ai. A NEBEK tv. 11. § (1)-
(2)	bekezdése szerinti jogállású adatvédelmi felelős nem felel meg az Europol
Egyezmény 23. cikk (1) bekezdése szerinti követelménynek. Az Europol
Egyezmény értelmében a tagállamoknak független nemzeti ellenőrző hatóságot
kell kijelölniük, amelynek a feladata - a nemzeti jog rendelkezéseivel
összhangban - annak ellenőrzése, hogy megengedett-e a személyes adatoknak
az adott tagállam által történő bevitele, lekérdezése és az Europolnak történő
továbbítása, valamint annak vizsgálata, hogy mindez nem sérti-e az adatalanyok
jogait. Az Europol Egyezmény 24. cikke (1) bekezdése szerint pedig e szerv
vagy személy tagja az Europol Közös Adatvédelmi Ellenőrző szervének is. A
függetlenség követelményének a magyar jogrendszerben az adatvédelmi biztos
81
jogállása felel meg. Ezért került sor a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Atv.) 24. §
g)	pontjának a 2005. évi XIX. törvénnyel történő módosítására, amely az
Európai Unió Közös Adatvédelmi Ellenőrző Szerveiben való képviselet
tekintetében megteremtette az adatvédelmi biztos erre irányuló jogosítványát.
Az adatvédelmi törvény módosítása már 2005. július 1. napján hatályba lépett,
erre figyelemmel indokolt a NEBEK tv. módosítása.
A 15. §-hoz
A törvény hatálybalépésének napjával hatályát veszíti továbbá a Magyar
Köztársaság és az Európai Rendőrségi Hivatal között Budapesten, 2001. október
4-én aláírt Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről szóló 2001. évi
LXXXIX. törvény, valamint az annak módosításáról szóló 2002. évi XXXI.
törvény, hiszen 2004. szeptember 1-jétől a Magyar Köztársaság az Europol
teljes jogú tagja lett. Az Együttműködési Megállapodás megszüntetésével
mindkét Szerződő Fél egyetértett.
A 16-17. §-okhoz
A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a belügyminiszter
gondoskodik. Az Egyezmény 23. cikke szerinti nemzeti ellenőrző hatósági
feladatok végrehajtásáért az adatvédelmi biztos a felelős. A minősített adat
védelméről szóló 2007. január 1-jén hatályba lépő törvény a Javaslat 10. §-ában
foglaltakkal azonos tartalmú rendelkezést tartalmaz.