﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/19090. számú
törvényjavaslat
a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló
1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetésé-
ről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügy-miniszter
Budapest, 2006. január
2
2006. évi .... törvény
a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló
1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetésé-
ről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
(A Jegyzőkönyv megerősítéséről szóló okirat letétbe helyezése 2005. október 26.
napján megtörtént; a Jegyzőkönyv - annak 43. Cikke 2. pontjának értelmében - a
Magyar Köztársaság vonatkozásában 2006. január 26. napján hatályba lépett.)
1. §
Az Országgyűlés a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről
szóló 1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiak-
ban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
2. §
Az Egyezmény hiteles angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordí-
tása a következő:
„SECOND PROTOCOL TO THE 1954 HAGUE CONVENTION
FOR THE PROTECTION OF CULTURAL PROPERTY IN THE EVENT OF ARMED
CONFLICT
The Hague, 26. March 1999.
THE PARTIES,
CONSCIOUS of the need to improve the protection of cultural property in the event of
armed conflict and to establish an enhanced system of protection for specifically des-
ignated cultural property;
REAFFIRMING the importance of the provisions of the Convention for the Protection
of Cultural Property in the Event of Armed Conflict, done at the Hague on 14 May
1954, and emphasizing the necessity to supplement these provisions through meas-
ures to reinforce their implementation;
DESIRING to provide the High Contracting Parties to the Convention with a means of
being more closely involved in the protection of cultural property in the event of
armed conflict by establishing appropriate procedures therefor;
CONSIDERING that the rules governing the protection of cultural property in the
event of armed conflict should reflect developments in international law;
AFFIRMING that the rules of customary international law will continue to govern
questions not regulated by the provisions of this Protocol;
HAVE AGREED as follows:
CHAPTER I - INTRODUCTION
3
Article 1 Definitions
For the purposes of this Protocol:
a.	"Party" means a State Party to this Protocol;
b.	"cultural property" means cultural property as defined in Article 1 of the Conven-
tion;
c.	"Convention" means the Convention for the Protection of Cultural Property in
the Event of Armed Conflict, done at The Hague on 14 May 1954;
d.	"High Contracting Party" means a State Party to the Convention;
e.	"enhanced protection" means the system of enhanced protection established by
Articles 10 and 11;
f.	"military objective" means an object which by its nature, location, purpose, or
use makes an effective contribution to military action and whose total or partial
destruction, capture or neutralisation, in the circumstances ruling at the time,
offers a definite military advantage;
g.	"illicit" means under compulsion or otherwise in violation of the applicable rules
of the domestic law of the occupied territory or of international law;
h.	"List" means the International List of Cultural Property under Enhanced
Protection established in accordance with Article 27, sub-paragraph 1(b);
i.	"Director-General" means the Director-General of UNESCO;
j. "UNESCO" means the United Nations Educational, Scientific and Cultural Or-
ganization;
k. "First Protocol" means the Protocol for the Protection of Cultural Property in the
Event of Armed Conflict done at The Hague on 14 May 1954.
Article 2 Relation to the Convention
This Protocol supplements the Convention in relations between the Parties.
Article 3 Scope of application
1.	In addition to the provisions which shall apply in time of peace, this Protocol shall
apply in situations referred to in Article 18 paragraphs 1 and 2 of the Convention and
in Article 22 paragraph 1.
2.	When one of the parties to an armed conflict is not bound by this Protocol, the
Parties to this Protocol shall remain bound by it in their mutual relations. They shall
furthermore be bound by this Protocol in relation to a State party to the conflict which
is not bound by it, if the latter accepts the provisions of this Protocol and so long as it
applies them.
Article 4 Relationship between Chapter 3 and other provisions of the
Convention and this Protocol
The application of the provisions of Chapter 3 of this Protocol is without prejudice to:
a.	the application of the provisions of Chapter I of the Convention and of Chapter 2
of this Protocol;
b.	the application of the provisions of Chapter II of the Convention save that, as
between Parties to this Protocol or as between a Party and a State which
accepts and applies this Protocol in accordance with Article 3 paragraph 2,
where cultural property has been granted both special protection and enhanced
protection, only the provisions of enhanced protection shall apply.
4
CHAPTER II - GENERAL PROVISIONS REGARDING PROTECTION
Article 5 Safeguarding of cultural property
Preparatory measures taken in time of peace for the safeguarding of cultural property
against the foreseeable effects of an armed conflict pursuant to Article 3 of the Con-
vention shall include, as appropriate, the preparation of inventories, the planning of
emergency measures for protection against fire or structural collapse, the preparation
for the removal of movable cultural property or the provision for adequate in situ pro-
tection of such property, and the designation of competent authorities responsible for
the safeguarding of cultural property.
Article 6 Respect for cultural property
With the goal of ensuring respect for cultural property in accordance with Article 4 of
the Convention:
a.	a waiver on the basis of imperative military necessity pursuant to Article 4
paragraph 2 of the Convention may only be invoked to direct an act of hostility
against cultural property when and for as long as:
i.	that cultural property has, by its function, been made into a military
objective; and
ii.	there is no feasible alternative available to obtain a similar military
advantage to that offered by directing an act of hostility against that
objective;
b.	a waiver on the basis of imperative military necessity pursuant to Article 4
paragraph 2 of the Convention may only be invoked to use cultural property for
purposes which are likely to expose it to destruction or damage when and for
as long as no choice is possible between such use of the cultural property and
another feasible method for obtaining a similar military advantage;
c.	the decision to invoke imperative military necessity shall only be taken by an
officer commanding a force the equivalent of a battalion in size or larger, or a
force smaller in size where circumstances do not permit otherwise;
d.	in case of an attack based on a decision taken in accordance with sub-
paragraph (a), an effective advance warning shall be given whenever
circumstances permit.
Article 7 Precautions in attack
Without prejudice to other precautions required by international humanitarian law in
the conduct of military operations, each Party to the conflict shall:
a.	do everything feasible to verify that the objectives to be attacked are not cultural
property protected under Article 4 of the Convention;
b.	take all feasible precautions in the choice of means and methods of attack with
a view to avoiding, and in any event to minimizing, incidental damage to cultural
property protected under Article 4 of the Convention;
c.	refrain from deciding to launch any attack which may be expected to cause
incidental damage to cultural property protected under Article 4 of the
Convention which would be excessive in relation to the concrete and direct
military advantage anticipated; and
d.	cancel or suspend an attack if it becomes apparent:
i.	that the objective is cultural property protected under Article 4 of the
Convention;
5
ii.	that the attack may be expected to cause incidental damage to cultural
property protected under Article 4 of the Convention which would be
excessive in relation to the concrete and direct military advantage
anticipated.
Article 8 Precautions against the effects of hostilities
The Parties to the conflict shall, to the maximum extent feasible:
a.	remove movable cultural property from the vicinity of military objectives or
provide for adequate in situ protection;
b.	avoid locating military objectives near cultural property.
Article 9 Protection of cultural property in occupied territory
1.	Without prejudice to the provisions of Articles 4 and 5 of the Convention, a Party in
occupation of the whole or part of the territory of another Party shall prohibit and
prevent in relation to the occupied territory:
a.	any illicit export, other removal or transfer of ownership of cultural property;
b.	any archaeological excavation, save where this is strictly required to safe-
guard, record or preserve cultural property;
c.	any alteration to, or change of use of, cultural property which is intended to
conceal or destroy cultural, historical or scientific evidence.
2.	Any archaeological excavation of, alteration to, or change of use of, cultural
property in occupied territory shall, unless circumstances do not permit, be carried
out in close co-operation with the competent national authorities of the occupied
territory.
CHAPTER III - ENHANCED PROTECTION
Article 10 Enhanced protection
Cultural property may be placed under enhanced protection provided that it meets
the following three conditions:
a.	it is cultural heritage of the greatest importance for humanity;
b.	it is protected by adequate domestic legal and administrative measures
recognising its exceptional cultural and historic value and ensuring the highest
level of protection;
c.	it is not used for military purposes or to shield military sites and a declaration
has been made by the Party which has control over the cultural property,
confirming that it will not be so used.
Article 11 The granting of enhanced protection
1.	Each Party should submit to the Committee a list of cultural property for which it
intends to request the granting of enhanced protection.
2.	The Party which has jurisdiction or control over the cultural property may request
that it be included in the List to be established in accordance with Article 27 sub-
paragraph 1(b). This request shall include all necessary information related to the
criteria mentioned in Article 10. The Committee may invite a Party to request that
cultural property be included in the List.
6
3.	Other Parties, the International Committee of the Blue Shield and other non-
governmental organisations with relevant expertise may recommend specific cultural
property to the Committee. In such cases, the Committee may decide to invite a
Party to request inclusion of that cultural property in the List.
4.	Neither the request for inclusion of cultural property situated in a territory,
sovereignty or jurisdiction over which is claimed by more than one State, nor its
inclusion, shall in any way prejudice the rights of the parties to the dispute.
5.	Upon receipt of a request for inclusion in the List, the Committee shall inform all
Parties of the request. Parties may submit representations regarding such a request
to the Committee within sixty days. These representations shall be made only on the
basis of the criteria mentioned in Article 10. They shall be specific and related to
facts. The Committee shall consider the representations, providing the Party
requesting inclusion with a reasonable opportunity to respond before taking the
decision. When such representations are before the Committee, decisions for
inclusion in the List shall be taken, notwithstanding Article 26, by a majority of four-
fifths of its members present and voting.
6.	In deciding upon a request, the Committee should ask the advice of governmental
and non-governmental organisations, as well as of individual experts.
7.	A decision to grant or deny enhanced protection may only be made on the basis of
the criteria mentioned in Article 10.
8.	In exceptional cases, when the Committee has concluded that the Party requesting
inclusion of cultural property in the List cannot fulfil the criteria of Article 10 sub-
paragraph (b), the Committee may decide to grant enhanced protection, provided
that the requesting Party submits a request for international assistance under Article
32.
9.Upon	the outbreak of hostilities, a Party to the conflict may request, on an
emergency basis, enhanced protection of cultural property under its jurisdiction or
control by communicating this request to the Committee. The Committee shall
transmit this request immediately to all Parties to the conflict. In such cases the
Committee will consider representations from the Parties concerned on an expedited
basis. The decision to grant provisional enhanced protection shall be taken as soon
as possible and, notwithstanding Article 26, by a majority of four-fifths of its members
present and voting. Provisional enhanced protection may be granted by the
Committee pending the outcome of the regular procedure for the granting of
enhanced protection, provided that the provisions of Article 10 sub-paragraphs (a)
and (c) are met.
10.	Enhanced protection shall be granted to cultural property by the Committee from
the moment of its entry in the List.
11.	The Director-General shall, without delay, send to the Secretary-General of the
United Nations and to all Parties notification of any decision of the Committee to
include cultural property on the List.
7
Article 12 Immunity of cultural property under enhanced protection
The Parties to a conflict shall ensure the immunity of cultural property under en-
hanced protection by refraining from making such property the object of attack or
from any use of the property or its immediate surroundings in support of military ac-
tion.
Article 13 Loss of enhanced protection
1.	Cultural property under enhanced protection shall only lose such protection:
a.	if such protection is suspended or cancelled in accordance with Article 14; or
b.	if, and for as long as, the property has, by its use, become a military objective.
2.	In the circumstances of sub-paragraph 1(b), such property may only be the object
of attack if:
a.	the attack is the only feasible means of terminating the use of the property
referred to in sub-paragraph 1(b);
b.	all feasible precautions are taken in the choice of means and methods of
attack, with a view to terminating such use and avoiding, or in any event
minimising, damage to the cultural property;
c.	unless circumstances do not permit, due to requirements of immediate self-
defence:
i.	the attack is ordered at the highest operational level of command;
ii.	effective advance warning is issued to the opposing forces requiring the
termination of the use referred to in sub-paragraph 1(b); and
iii.	reasonable time is given to the opposing forces to redress the situation.
Article 14 Suspension and cancellation of enhanced protection
1.	Where cultural property no longer meets any one of the criteria in Article 10 of this
Protocol, the Committee may suspend its enhanced protection status or cancel that
status by removing that cultural property from the List.
2.	In the case of a serious violation of Article 12 in relation to cultural property under
enhanced protection arising from its use in support of military action, the Committee
may suspend its enhanced protection status. Where such violations are continuous,
the Committee may exceptionally cancel the enhanced protection status by removing
the cultural property from the List.
3.	The Director-General shall, without delay, send to the Secretary-General of the
United Nations and to all Parties to this Protocol notification of any decision of the
Committee to suspend or cancel the enhanced protection of cultural property.
4.	Before taking such a decision, the Committee shall afford an opportunity to the
Parties to make their views known.
CHAPTER IV - CRIMINAL RESPONSIBILITY AND JURISDICTION
Article 15 Serious violations of this Protocol
1.	Any person commits an offence within the meaning of this Protocol if that person
intentionally and in violation of the Convention or this Protocol commits any of the
following acts:
8
a.	making cultural property under enhanced protection the object of attack;
b.	using cultural property under enhanced protection or its immediate
surroundings in support of military action;
c.	extensive destruction or appropriation of cultural property protected under
the Convention and this Protocol;
d.	making cultural property protected under the Convention and this Protocol
the object of attack;
e.	theft, pillage or misappropriation of, or acts of vandalism directed against
cultural property protected under the Convention.
2. Each Party shall adopt such measures as may be necessary to establish as
criminal offences under its domestic law the offences set forth in this Article and to
make such offences punishable by appropriate penalties. When doing so, Parties
shall comply with general principles of law and international law, including the rules
extending individual criminal responsibility to persons other than those who directly
commit the act.
Article 16 Jurisdiction
1.	Without prejudice to paragraph 2, each Party shall take the necessary legislative
measures to establish its jurisdiction over offences set forth in Article 15 in the
following cases:
a.	when such an offence is committed in the territory of that State;
b.	when the alleged offender is a national of that State;
c.	in the case of offences set forth in Article 15 sub-paragraphs (a) to (c), when
the alleged offender is present in its territory.
2.	With respect to the exercise of jurisdiction and without prejudice to Article 28 of the
Convention:
a.	this Protocol does not preclude the incurring of individual criminal
responsibility or the exercise of jurisdiction under national and international law
that may be applicable, or affect the exercise of jurisdiction under customary
international law;
b.	Except in so far as a State which is not Party to this Protocol may accept and
apply its provisions in accordance with Article 3 paragraph 2, members of the
armed forces and nationals of a State which is not Party to this Protocol,
except for those nationals serving in the armed forces of a State which is a
Party to this Protocol, do not incur individual criminal responsibility by virtue of
this Protocol, nor does this Protocol impose an obligation to establish
jurisdiction over such persons or to extradite them.
Article 17 Prosecution
1.	The Party in whose territory the alleged offender of an offence set forth in Article
15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) is found to be present shall, if it does not extradite that
person, submit, without exception whatsoever and without undue delay, the case to
its competent authorities, for the purpose of prosecution, through proceedings in
accordance with its domestic law or with, if applicable, the relevant rules of
international law.
2.	Without prejudice to, if applicable, the relevant rules of international law, any
person regarding whom proceedings are being carried out in connection with the
9
Convention or this Protocol shall be guaranteed fair treatment and a fair trial in
accordance with domestic law and international law at all stages of the proceedings,
and in no cases shall be provided guarantees less favorable to such person than
those provided by international law.
Article 18 Extradition
1.	The offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) shall be deemed to
be included as extraditable offences in any extradition treaty existing between any of
the Parties before the entry into force of this Protocol. Parties undertake to include
such offences in every extradition treaty to be subsequently concluded between
them.
2.	When a Party which makes extradition conditional on the existence of a treaty
receives a request for extradition from another Party with which it has no extradition
treaty, the requested Party may, at its option, consider the present Protocol as the
legal basis for extradition in respect of offences as set forth in Article 15 sub-
paragraphs 1 (a) to (c).
3.	Parties which do not make extradition conditional on the existence of a treaty shall
recognise the offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) as
extraditable offences between them, subject to the conditions provided by the law of
the requested Party.
4.	If necessary, offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a) to (c) shall be
treated, for the purposes of extradition between Parties, as if they had been commit-
ted not only in the place in which they occurred but also in the territory of the Parties
that have established jurisdiction in accordance with Article 16 paragraph 1.
Article 19 Mutual legal assistance
1.	Parties shall afford one another the greatest measure of assistance in connection
with investigations or criminal or extradition proceedings brought in respect of the
offences set forth in Article 15, including assistance in obtaining evidence at their
disposal necessary for the proceedings.
2.	Parties shall carry out their obligations under paragraph 1 in conformity with any
treaties or other arrangements on mutual legal assistance that may exist between
them. In the absence of such treaties or arrangements, Parties shall afford one
another assistance in accordance with their domestic law.
Article 20 Grounds for refusal
1.	For the purpose of extradition, offences set forth in Article 15 sub-paragraphs 1 (a)
to (c), and for the purpose of mutual legal assistance, offences set forth in Article 15
shall not be regarded as political offences nor as offences connected with political
offences nor as offences inspired by political motives. Accordingly, a request for
extradition or for mutual legal assistance based on such offences may not be refused
on the sole ground that it concerns a political offence or an offence connected with a
political offence or an offence inspired by political motives.
2.	Nothing in this Protocol shall be interpreted as imposing an obligation to extradite
or to afford mutual legal assistance if the requested Party has substantial grounds for
10
believing that the request for extradition for offences set forth in Article 15 sub-
paragraphs 1 (a) to (c) or for mutual legal assistance with respect to offences set
forth in Article 15 has been made for the purpose of prosecuting or punishing a
person on account of that person's race, religion, nationality, ethnic origin or political
opinion or that compliance with the request would cause prejudice to that person's
position for any of these reasons.
Article 21 Measures regarding other violations
Without prejudice to Article 28 of the Convention, each Party shall adopt such legisla-
tive, administrative or disciplinary measures as may be necessary to suppress the
following acts when committed intentionally:
a.	any use of cultural property in violation of the Convention or this Protocol;
b.	any illicit export, other removal or transfer of ownership of cultural property
from occupied territory in violation of the Convention or this Protocol.
CHAPTER V - THE PROTECTION OF CULTURAL PROPERTY IN ARMED
CONFLICTS NOT OF AN INTERNATIONAL CHARACTER
Article 22 Armed conflicts not of an international character
1.	This Protocol shall apply in the event of an armed conflict not of an international
character, occurring within the territory of one of the Parties.
2.	This Protocol shall not apply to situations of internal disturbances and tensions,
such as riots, isolated and sporadic acts of violence and other acts of a similar
nature.
3.	Nothing in this Protocol shall be invoked for the purpose of affecting the
sovereignty of a State or the responsibility of the government, by all legitimate
means, to maintain or re-establish law and order in the State or to defend the
national unity and territorial integrity of the State.
4.	Nothing in this Protocol shall prejudice the primary jurisdiction of a Party in whose
territory an armed conflict not of an international character occurs over the violations
set forth in Article 15.
5.	Nothing in this Protocol shall be invoked as a justification for intervening, directly or
indirectly, for any reason whatever, in the armed conflict or in the internal or external
affairs of the Party in the territory of which that conflict occurs.
6.	The application of this Protocol to the situation referred to in paragraph 1 shall not
affect the legal status of the parties to the conflict.
7.	UNESCO may offer its services to the parties to the conflict.
CHAPTER VI - INSTITUTIONAL ISSUES
11
Article 23 Meeting of the Parties
1.	The Meeting of the Parties shall be convened at the same time as the General
Conference of UNESCO, and in co-ordination with the Meeting of the High
Contracting Parties, if such a meeting has been called by the Director-General.
2.	The Meeting of the Parties shall adopt its Rules of Procedure.
3.	The Meeting of the Parties shall have the following functions:
a.	to elect the Members of the Committee, in accordance with Article 24 para-
graph 1;
b.	to endorse the Guidelines developed by the Committee in accordance with
Article 27 sub-paragraph 1(a);
c.	to provide guidelines for, and to supervise the use of the Fund by the Commit-
tee;
d.	to consider the report submitted by the Committee in accordance with Article
27 sub-paragraph 1(d);
e.	to discuss any problem related to the application of this Protocol, and to make
recommendations, as appropriate.
4.	At the request of at least one-fifth of the Parties, the Director-General shall
convene an Extraordinary Meeting of the Parties.
Article 24 Committee for the Protection of Cultural Property in the Event of
Armed Conflict
1.	The Committee for the Protection of Cultural Property in the Event of Armed
Conflict is hereby established. It shall be composed of twelve Parties which shall be
elected by the Meeting of the Parties.
2.	The Committee shall meet once a year in ordinary session and in extra-ordinary
sessions whenever it deems necessary.
3.	In determining membership of the Committee, Parties shall seek to ensure an
equitable representation of the different regions and cultures of the world.
4.	Parties members of the Committee shall choose as their representatives persons
qualified in the fields of cultural heritage, defence or international law, and they shall
endeavour, in consultation with one another, to ensure that the Committee as a
whole contains adequate expertise in all these fields.
Article 25 Term of office
1.	A Party shall be elected to the Committee for four years and shall be eligible for
immediate re-election only once.
2.	Notwithstanding the provisions of paragraph 1, the term of office of half of the
members chosen at the time of the first election shall cease at the end of the first
ordinary session of the Meeting of the Parties following that at which they were
elected. These members shall be chosen by lot by the President of this Meeting after
the first election.
12
Article 26 Rules of procedure
1.	The Committee shall adopt its Rules of Procedure. A majority of the members shall
constitute a quorum.
2.	Decisions of the Committee shall be taken by a majority of two-thirds of its
members voting.
3.	Members shall not participate in the voting on any decisions relating to cultural
property affected by an armed conflict to which they are parties.
Article 27 Functions
1.	The Committee shall have the following functions:
a.	to develop Guidelines for the implementation of this Protocol;
b.	to grant, suspend or cancel enhanced protection for cultural property and to
establish, maintain and promote the List of Cultural Property under
Enhanced Protection;
c.	to monitor and supervise the implementation of this Protocol and promote
the identification of cultural property under enhanced protection;
d.	to consider and comment on reports of the Parties, to seek clarifications as
required, and prepare its own report on the implementation of this Protocol
for the Meeting of the Parties;
e.	to receive and consider requests for international assistance under Article
32;
f.	to determine the use of the Fund;
g.	to perform any other function which may be assigned to it by the Meeting of
the Parties.
2.	The functions of the Committee shall be performed in co-operation with the
Director-General.
3.	The Committee shall co-operate with international and national governmental and
non-governmental organizations having objectives similar to those of the Convention,
its First Protocol and this Protocol. To assist in the implementation of its functions,
the Committee may invite to its meetings, in an advisory capacity, eminent
professional organizations such as those which have formal relations with UNESCO,
including the International Committee of the Blue Shield (ICBS) and its constituent
bodies. Representatives of the International Centre for the Study of the Preservation
and Restoration of Cultural Property (Rome Centre) (ICCROM) and of the
International Committee of the Red Cross (ICRC) may also be invited to attend in an
advisory capacity.
Article 28 Secretariat
The Committee shall be assisted by the Secretariat of UNESCO which shall prepare
the Committee’s documentation and the agenda for its meetings and shall have the
responsibility for the implementation of its decisions.
Article 29 The Fund for the Protection of Cultural Property in the Event of
Armed Conflict
1.	A Fund is hereby established for the following purposes:
13
a.	to provide financial or other assistance in support of preparatory or other
measures to be taken in peacetime in accordance with, inter alia, Article 5,
Article 10 sub-paragraph (b) and Article 30; and
b.	to provide financial or other assistance in relation to emergency, provisional
or other measures to be taken in order to protect cultural property during pe-
riods of armed conflict or of immediate recovery after the end of hostilities in
accordance with, inter alia, Article 8 sub-paragraph (a).
2.	The Fund shall constitute a trust fund, in conformity with the provisions of the
financial regulations of UNESCO.
3.	Disbursements from the Fund shall be used only for such purposes as the
Committee shall decide in accordance with the guidelines as defined in Article 23
sub-paragraph 3(c). The Committee may accept contributions to be used only for a
certain programme or project, provided that the Committee shall have decided on the
implementation of such programme or project.
4.	The resources of the Fund shall consist of:
a.	voluntary contributions made by the Parties;
b.	contributions, gifts or bequests made by:
(i)	other States;
(ii)	UNESCO or other organizations of the United Nations system;
(iii)	other intergovernmental or non-governmental organizations; and
(iv)	public or private bodies or individuals;
c.	any interest accruing on the Fund;
d.	funds raised by collections and receipts from events organized for the
benefit of the Fund; and
e.	all other resources authorized by the guidelines applicable to the Fund.
CHAPTER VII - DISSEMINATION OF INFORMATION AND INTERNATIONAL
ASSISTANCE
Article 30 Dissemination
1.	The Parties shall endeavour by appropriate means, and in particular by
educational and information programmes, to strengthen appreciation and respect for
cultural property by their entire population.
2.	The Parties shall disseminate this Protocol as widely as possible, both in time of
peace and in time of armed conflict.
3.	Any military or civilian authorities who, in time of armed conflict, assume
responsibilities with respect to the application of this Protocol, shall be fully
acquainted with the text thereof. To this end the Parties shall, as appropriate:
a.	incorporate guidelines and instructions on the protection of cultural property in
their military regulations;
b.	develop and implement, in cooperation with UNESCO and relevant
governmental and non-governmental organizations, peacetime training and
educational programmes;
14
c.	communicate to one another, through the Director-General, information on the
laws, administrative provisions and measures taken under sub-paragraphs (a)
and (b);
d.	communicate to one another, as soon as possible, through the Director-
General, the laws and administrative provisions which they may adopt to
ensure the application of this Protocol.
Article 31 International cooperation
In situations of serious violations of this Protocol, the Parties undertake to act, jointly
through the Committee, or individually, in cooperation with UNESCO and the United
Nations and in conformity with the Charter of the United Nations.
Article 32 International assistance
1.	A Party may request from the Committee international assistance for cultural
property under enhanced protection as well as assistance with respect to the
preparation, development or implementation of the laws, administrative provisions
and measures referred to in Article 10.
2.	A party to the conflict, which is not a Party to this Protocol but which accepts and
applies provisions in accordance with Article 3, paragraph 2, may request appropriate
international assistance from the Committee.
3.	The Committee shall adopt rules for the submission of requests for international
assistance and shall define the forms the international assistance may take.
4.	Parties are encouraged to give technical assistance of all kinds, through the
Committee, to those Parties or parties to the conflict who request it.
Article 33 Assistance of UNESCO
1.	A Party may call upon UNESCO for technical assistance in organizing the
protection of its cultural property, such as preparatory action to safeguard cultural
property, preventive and organizational measures for emergency situations and
compilation of national inventories of cultural property, or in connection with any other
problem arising out of the application of this Protocol. UNESCO shall accord such
assistance within the limits fixed by its programme and by its resources.
2.	Parties are encouraged to provide technical assistance at bilateral or multilateral
level.
3.	UNESCO is authorized to make, on its own initiative, proposals on these matters
to the Parties.
CHAPTER VIII - EXECUTION OF THIS PROTOCOL
Article 34 Protecting Powers
This Protocol shall be applied with the co-operation of the Protecting Powers respon-
sible for safeguarding the interests of the Parties to the conflict.
15
Article 35 Conciliation procedure
1.	The Protecting Powers shall lend their good offices in all cases where they may
deem it useful in the interests of cultural property, particularly if there is disagreement
between the Parties to the conflict as to the application or interpretation of the
provisions of this Protocol.
2.	For this purpose, each of the Protecting Powers may, either at the invitation of one
Party, of the Director-General, or on its own initiative, propose to the Parties to the
conflict a meeting of their representatives, and in particular of the authorities
responsible for the protection of cultural property, if considered appropriate, on the
territory of a State not party to the conflict. The Parties to the conflict shall be bound
to give effect to the proposals for meeting made to them. The Protecting Powers shall
propose for approval by the Parties to the conflict a person belonging to a State not
party to the conflict or a person presented by the Director-General, which person
shall be invited to take part in such a meeting in the capacity of Chairman.
Article 36 Conciliation in absence of Protecting Powers
1.	In a conflict where no Protecting Powers are appointed the Director-General may
lend good offices or act by any other form of conciliation or mediation, with a view to
settling the disagreement.
2.	At the invitation of one Party or of the Director-General, the Chairman of the
Committee may propose to the Parties to the conflict a meeting of their
representatives, and in particular of the authorities responsible for the protection of
cultural property, if considered appropriate, on the territory of a State not party to the
conflict.
Article 37 Translations and reports
1.	The Parties shall translate this Protocol into their official languages and shall
communicate these official translations to the Director-General.
2.	The Parties shall submit to the Committee, every four years, a report on the
implementation of this Protocol.
Article 38 State responsibility
No provision in this Protocol relating to individual criminal responsibility shall affect
the responsibility of States under international law, including the duty to provide repa-
ration.
CHAPTER IX - FINAL CLAUSES
Article 39 Languages
This Protocol is drawn up in Arabic, Chinese, English, French, Russian and Spanish,
the six texts being equally authentic.
Article 40 Signature
This Protocol shall bear the date of 26 March 1999. It shall be opened for signature
by all High Contracting Parties at The Hague from 17 May 1999 until 31 December
1999.
16
Article 41 Ratification, acceptance or approval
1.	This Protocol shall be subject to ratification, acceptance or approval by High
Contracting Parties which have signed this Protocol, in accordance with their
respective constitutional procedures.
2.	The instruments of ratification, acceptance or approval shall be deposited with the
Director-General.
Article 42 Accession
1.	This Protocol shall be open for accession by other High Contracting Parties from 1
January 2000.
2.	Accession shall be effected by the deposit of an instrument of accession with the
Director-General.
Article 43 Entry into force
1.	This Protocol shall enter into force three months after twenty instruments of
ratification, acceptance, approval or accession have been deposited.
2.	Thereafter, it shall enter into force, for each Party, three months after the deposit of
its instrument of ratification, acceptance, approval or accession.
Article 44 Entry into force in situations of armed conflict
The situations referred to in Articles 18 and 19 of the Convention shall give
immediate effect to ratifications, acceptances or approvals of or accessions to this
Protocol deposited by the parties to the conflict either before or after the beginning of
hostilities or occupation. In such cases the Director-General shall transmit the
communications referred to in Article 46 by the speediest method.
Article 45 Denunciation
1.	Each Party may denounce this Protocol.
2.	The denunciation shall be notified by an instrument in writing, deposited with the
Director-General.
3.	The denunciation shall take effect one year after the receipt of the instrument of
denunciation. However, if, on the expiry of this period, the denouncing Party is
involved in an armed conflict, the denunciation shall not take effect until the end of
hostilities, or until the operations of repatriating cultural property are completed,
whichever is the later.
Article 46 Notifications
The Director-General shall inform all High Contracting Parties as well as the United
Nations, of the deposit of all the instruments of ratification, acceptance, approval or
accession provided for in Articles 41 and 42 and of denunciations provided for Article
45.
17
Article 47 Registration with the United Nations
In conformity with Article 102 of the Charter of the United Nations, this Protocol shall
be registered with the Secretariat of the United Nations at the request of the Director-
General.
IN FAITH WHEREOF the undersigned, duly authorized, have signed the present Pro-
tocol.
DONE at The Hague, this twenty-sixth day of March 1999, in a single copy which
shall be deposited in the archives of the UNESCO, and certified true copies of which
shall be delivered to all the High Contracting Parties.
18
MÁSODIK JEGYZŐKÖNYV
A KULTURÁLIS JAVAK FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉS ESETÉN VALÓ VÉDEL-
MÉRŐL SZÓLÓ
1954. ÉVI HÁGAI EGYEZMÉNYHEZ
A FELEK
FELISMERVE, hogy a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmé-
nek javítására és külön meghatározott kulturális javak tekintetében kiemelt védelmi
rendszer létrehozására van szükség;
ISMÉTELTEN MEGERŐSÍTVE a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén
való védelme tárgyában Hágában, 1954. május 14-én kelt Egyezmény rendelkezése-
it, és kihangsúlyozva, hogy ezen rendelkezéseket végrehajtásuk elősegítését célzó
intézkedések útján ki kell egészíteni;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az Egyezményt aláíró Magas Szerződő Felek részére
olyan eszközt biztosítson, amely közvetlenebb részvételüket teszi lehetővé a kulturá-
lis javak fegyveres összeütközés esetén való védelmében ennek megfelelő eljárások
létrehozásával;
TEKINTETTEL ARRA, hogy a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való
védelmére vonatkozó szabályok a nemzetközi jog változását tükrözik;
MEGERŐSÍTVE, hogy a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései által nem szabályozott
kérdésekre továbbra is a bevett nemzetközi jog szabályai irányadók;
a következő kérdésekben állapodtak meg:
I.	FEJEZET - BEVEZETÉS
1.	Cikk Definíciók
A jelen Jegyzőkönyv szempontjából
a.	a „Felek” a jelen Jegyzőkönyvben részt vevő Államokat jelentik;
b.	„kulturális javak” alatt az Egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális ja-
vak értendők;
c.	„Egyezmény” alatt a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való vé-
delméről szóló Hágai Egyezmény értendő, amely Hágában készült 1954. má-
jus 14-én;
d.	„Magas Szerződő Fél” alatt valamely az Egyezményben részt vevő Állam ér-
tendő;
e.	a „kiemelt védelem” a 10. és 11. Cikkben megállapított kiemelt védelmi rend-
szert jelenti;
f.	„katonai célpontnak” az a tárgy tekintendő, amely jellegénél, fekvésénél, céljá-
nál és használatánál fogva hatékony szerepet tölt be katonai akcióban, és
amelynek teljes vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása vagy semlegesí-
tése az adott időben uralkodó körülmények között határozott katonai előnyt
biztosít;
g.	„tiltott” a nemzetközi jog vagy a megszállott területen belül hatályos törvények
alkalmazandó szabályainak kényszer alatti vagy más módon való megsértését
jelenti;
h.	a „jegyzék” a 27. Cikk 1. pontjának b. bekezdés szerint megállapított kiemelt
védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékét jelenti;
19
i.	„Főigazgató” alatt az UNESCO Főigazgatója értendő;
j. „UNESCO” az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezetét jelenti;
k. „Első Jegyzőkönyvnek” a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való
védelme tárgyában Hágában, 1954. május l4-én kelt Jegyzőkönyv tekintendő.
2.	Cikk Az Egyezményhez való viszony
A jelen Jegyzőkönyv kiegészíti az Egyezményt a jelen Jegyzőkönyvben részt vevő
Felek közötti viszonylatban.
3.	Cikk Alkalmazási terület
1.	A béke idején alkalmazandó rendelkezéseken kívül, az Egyezmény 18. Cikke 1. és
2.	pontjában, valamint a 22. Cikk 1. pontjában meghatározott helyzetek esetében a
jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.
2.	Ha a fegyveres összeütközésben részt vevő Felek egyikére nézve nem kötelező a
jelen Jegyzőkönyv, az abban részes egyéb Felek egymás közötti viszonyában a
Jegyzőkönyv változatlanul kötelező marad. Nemkülönben kötelező a jelen Jegyző-
könyv az összeütköző nem részes Állammal való viszonylatban is, ha az elfogadja
ezen Jegyzőkönyv rendelkezéseit, annyiban, amennyiben tényleg alkalmazza azo-
kat.
4.	Cikk Az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv III. fejezete és egyéb rendelke-
zései közötti viszony
A jelen Jegyzőkönyv III. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazása nem érinti:
a.	az Egyezmény I. fejezetében, valamint a jelen Jegyzőkönyv II. fejezetében
foglalt rendelkezések alkalmazását;
b.	az Egyezmény II. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazását, kivéve azt
az esetet, amikor - akár a jelen Jegyzőkönyvben részes Felek között vagy va-
lamely Fél és egy olyan Állam között születik megállapodás, amely elfogadja
és ténylegesen alkalmazza a jelen Jegyzőkönyvet a 3. Cikk 2. pontjával össz-
hangban, amelynek értelmében a kulturális javak tekintetében mind a különle-
ges, mind a kiemelt védelem engedélyezve lett - csak a kiemelt védelem ren-
delkezései alkalmazandók.
II.	FEJEZET - A VÉDELEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
5.	Cikk A kulturális javak oltalmazása
A kulturális javaknak béke idején fegyveres összeütközés előrelátható behatásaival
szembeni, az Egyezmény 3. Cikke szerinti oltalmazásának előkészítésére tett intéz-
kedések, amennyiben szükséges, terjedjenek ki a következőkre: leltárkészítés, szük-
ségintézkedések megtervezése tűz és szerkezeti összeomlás esetére, előkészületek
ingó kulturális javak elszállítására vagy gondoskodás az említett kulturális javak meg-
felelő helyszíni védelméről, és a kulturális javak oltalmazásáért felelős illetékes ható-
ságok kijelölése.
6.	Cikk Kulturális javak kímélése
Az Egyezmény 4. Cikkével összhangban a kulturális javak kímélése biztosításának
céljából:
20
a.	az Egyezmény 4. Cikkének 2. pontja szerinti elkerülhetetlen katonai szükség
alapján mentességet feloldani, és kulturális javak ellen ellenséges cselek-
ményt elkövetni csak abban az esetben és csak addig lehet, amíg:
i.	az említett kulturális javak funkciójukat tekintve katonai célpontokká váltak;
és
ii.	más ésszerű megoldás nem áll rendelkezésre, amely a szóban forgó cél-
pont ellen elkövetett ellenséges cselekmény által nyújtott katonai előnyhöz
hasonló lehetőséget kínálna;
b.	az Egyezmény 4. Cikkének 2. pontja szerinti elkerülhetetlen katonai szükség
alapján mentességet feloldani, és a kulturális javakat olyan célokra felhasz-
nálni, amelyek azokat megrongálódásnak vagy megsemmisülésnek tehetnék
ki, csak abban az esetben és csak addig lehet, amíg hasonló katonai előny el-
éréséhez nincs lehetőség a kulturális javak ilyen használata és más ésszerű
módszer közötti választásra;
c.	elkerülhetetlen katonai szükségre vonatkozó döntést csak zászlóaljjal egyenlő
vagy annál jelentősebb katonai erő parancsnoka hozhat, vagy annál kisebb
katonai erőé, amennyiben a körülmények más lehetőségre nem adnak módot;
d.	az a. bekezdés szerint hozott döntés alapján indított támadás esetében,
amennyiben a körülmények megengedik, a döntést előzetesen megfelelően
közölni kell.
7.	Cikk Támadás esetén tett óvintézkedések
A katonai műveletek lebonyolítására vonatkozó nemzetközi humanitárius jog által
előírt egyéb óvintézkedések sérelme nélkül, az összeütköző Felek:
a.	minden lehetőt elkövetnek annak biztosítására, hogy a támadás célpontjai ne
az Egyezmény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kulturális javak legye-
nek;
b.	a támadás eszközeinek és módszereinek kiválasztása során minden ésszerű
óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy az Egyezmény 4. Cikke
szerinti védelem alatt álló kulturális javak esetleges megrongálódását elkerül-
jék, vagy mindenképpen a lehető legkisebbre csökkentsék;
c.	tartózkodnak olyan támadás megindításáról döntést hozni, amely az Egyez-
mény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kulturális javak esetleges olyan
megrongálódását okozhatja, amely az előrelátható konkrét és közvetlen kato-
nai előny szempontjából túlzott mértékű lenne; valamint
d.	megszüntetik és felfüggesztik a támadást, ha nyilvánvalóvá válik, hogy:
i.	a célpontok az Egyezmény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kul-
turális javak;
ii.	a támadás az Egyezmény 4. Cikke értelmében védelem alatt álló kultu-
rális javak esetleges olyan megrongálódását okozhatja, ami a várható
konkrét és közvetlen katonai előny szempontjából túlzott mértékű len-
ne.
8.	Cikk Ellenségeskedéssel szembeni óvintézkedések
Az összeütköző Felek, amilyen mértékben lehetséges:
a.	az ingó kulturális javakat a katonai célpontok közeléből elszállítják vagy a
helyszínen megfelelő védelemről gondoskodnak;
b.	elkerülik katonai célpontok kulturális javak mellett történő elhelyezését.
9.	Cikk Megszállott területen lévő kulturális javak védelme
21
1.	Az Egyezmény 4. és 5. Cikkében foglalt rendelkezéseinek sérelme nélkül a más
fél területét részben vagy egészben megszálló Fél köteles a megszállott területre
nézve megtiltani és megelőzni:
a.	a kulturális javak tiltott kivitelét, egyéb módon történő elszállítását vagy tulaj-
donjogának átruházását;
b.	bármely régészeti feltárást, kivéve, ha az szigorúan a kulturális javak oltalma-
zásához, nyilvántartásba vételéhez vagy megőrzéséhez szükséges;
c.	a kulturális javak oly átalakítását, más célra történő felhasználását, amely kul-
turális, történeti vagy tudományos bizonyítékok elrejtését vagy megsemmisíté-
sét célozza.
2.	A megszállott területen lévő kulturális javak régészeti feltárása, átalakítása vagy
más célra történő felhasználása, amennyiben a körülmények megengedik, a meg-
szállott terület illetékes belföldi hatóságaival szoros együttműködésben történjen.
III.	FEJEZET - KIEMELT VÉDELEM
10.	Cikk Kiemelt védelem
A kulturális javak kiemelt védelem alá helyezhetők, feltéve, hogy azok a következő
három feltételnek eleget tesznek:
a.	az emberiség számára kiemelkedő jelentőségű kulturális örökségek;
b.	a kulturális javakat megfelelő belső jogi és közigazgatási intézkedések védik,
amelyek elismerik azok kivételes kulturális-történelmi értékét, és biztosítják
legmagasabb szintű védelmüket;
c.	nem használják azokat katonai célokra vagy katonai területek megvédésére,
továbbá a kulturális javak felett felügyeletet gyakorló Fél nyilatkozatot tett,
amelyben megerősíti, hogy nem kerül sor ilyen célú felhasználásra.
11.	Cikk A kiemelt védelem engedélyezése
1.	Mindegyik Fél listát terjeszt elő a Bizottságnak azokról a kulturális javakról, ame-
lyek kiemelt védelmének engedélyezése iránt kérelmet kíván intézni.
2.	A kulturális javak felett fennhatósággal bíró és felügyeletet gyakorló Fél kérheti
azok felvételét a 27. Cikk 1. pontjának b. bekezdésével összhangban megállapított
jegyzékbe. A kérelemnek tartalmaznia kell a 10. Cikkben foglalt feltételekhez kapcso-
lódó valamennyi szükséges információt. A Bizottság felkérheti valamelyik Felet, hogy
kérvényezze a szóban forgó kulturális javak jegyzékbe felvételét.
3.	Egyéb felek, a Kék Pajzs Nemzetközi Bizottsága és más, megfelelő szakértelem-
mel rendelkező nem kormányzati szervezetek javaslatot tehetnek a Bizottságnak bi-
zonyos kulturális javakra nézve. Ebben az esetben a Bizottság dönthet valamely Fél
felkéréséről, hogy a szóban forgó Fél kérelmezze kulturális javainak a jegyzékbe való
felvételét.
4.	Az olyan területen fekvő kulturális javaknak, amelyek feletti szuverenitásra vagy
fennhatóságra több Állam is igényt tart, sem a jegyzékbe való felvételük iránti kére-
lem, sem maga a felvételük, semmiképpen sem sértheti a vitában álló Felek jogait.
22
5.	A jegyzékbe való felvétel iránti kérelem kézhezvételekor a Bizottság köteles vala-
mennyi Felet a kérelemről tájékoztatni. A Felek a kérelmet illetően hatvan napon be-
lül tiltakozást intézhetnek a Bizottsághoz. A fenti tiltakozások kizárólag a 10. Cikkben
foglalt feltételek alapján történhetnek. A tiltakozások konkrétak és tényszerűek le-
gyenek. A Bizottság mérlegeli a tiltakozásokat, a döntés meghozatala előtt megfelelő
módot biztosítva a felvételt kérő Félnek a válaszra. Ha ilyen tiltakozások kerülnek a
Bizottság elé, a 26. Cikkre való tekintet nélkül, a Bizottság a jelenlévő és szavazó
tagok négyötödös többségével hozza meg döntését.
6.	A kérés elbírálása során a Bizottság kormányzati és nem kormányzati, valamint
egyéni szakértők tanácsát is kikérheti.
7.	Kiemelt védelem engedélyezéséről vagy elutasításáról szóló döntés kizárólag a
10.	Cikkben említett feltételek alapján születhet.
8.	Kivételes esetekben, amikor a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kultu-
rális javak jegyzékbe való felvételét kérelmező Fél nem tudja a 10. Cikk b. bekezdé-
sében meghatározott feltételeket teljesíteni, a Bizottság dönthet a kiemelt védelem
megadásáról, feltéve, hogy a kérelmező Fél a 32. Cikkel összhangban nemzetközi
segítség iránti kérelmet nyújt be.
9.	Ellenségeskedések kitörésekor az összeütköző Fél veszélyhelyzet alapján kérheti
a fennhatósága és felügyelete alá tartozó kulturális javak kiemelt védelmét, amely
kérelmet a Bizottsághoz kell intézni. A kérelmet a Bizottság valamennyi összeütköző
Félhez haladéktalanul köteles eljuttatni. Az ilyen esetekben a Bizottság sürgősségi
alapon mérlegeli a szóban forgó Felektől beérkezett tiltakozásokat. Az ideiglenes
kiemelt védelemről szóló döntést, amint lehet, a jelenlevő és szavazó tagok négyötö-
dös többségével meg kell hozni, tekintet nélkül a 26. Cikk rendelkezéseire. A Bizott-
ság engedélyezheti a kulturális javak ideiglenes kiemelt védelmét addig, amíg a ki-
emelt védelem engedélyezésére kezdeményezett rendes eljárás nem fejeződik be,
feltéve, hogy a 10. Cikk a. és c. bekezdéseiben foglalt rendelkezések teljesülnek.
10.	A kulturális javak kiemelt védelmét a jegyzékbe való felvételükkel engedélyezi a
Bizottság.
11.	A Főigazgató haladéktalanul értesítést küld az Egyesült Nemzetek Főtitkárának a
Bizottságnak valamely kulturális javak jegyzékbe való felvételéről hozott döntéséről.
12.	Cikk Kiemelt védelem alatt álló kulturális javak mentessége
Az összeütköző Felek biztosítják a kiemelt védelem alatt álló kulturális javak mentes-
ségét azáltal, hogy tartózkodnak ezen javakat támadás célpontjává tenni, vagy ezen
javakat vagy közvetlen környéküket bármilyen katonai cselekmény támogatására
használni.
13.	Cikk Kiemelt védelem elvesztése
1.	A kiemelt védelem alatt álló kulturális javak csak akkor esnek el ettől a védelemtől:
a.	ha az ilyen védelmet a 14. Cikkel összhangban feloldják vagy megszüntetik;
vagy
b.	ha, valamint addig, amíg a kulturális javak használatukat tekintve katonai
célpontként működnek.
23
2.	Az 1. pont b. bekezdése esetében az említett javakat csak akkor lehet támadás
célpontjaként használni, ha:
a.	a támadás az egyetlen ésszerű eszköz, amellyel az 1. pont b. bekezdésében
említett javak fenti felhasználásának véget lehet vetni;
b.	a támadás eszközeinek és módszereinek kiválasztása során minden ésszerű
óvintézkedést meghoztak a fenti felhasználás megszüntetésére, valamint a kul-
turális javak megrongálódásának elkerülésére vagy mindenesetre a lehető leg-
kisebbre csökkentésére;
c.	a körülmények megengedik, közvetlen önvédelem szükségessége miatt:
i.	a támadásra a legfelsőbb hadműveleti parancsnoki szinten adják ki a pa-
rancsot;
ii.	a szembenálló erők megfelelő előzetes figyelmeztetést kapnak, amely az
1.	pont b. bekezdésében említett célú felhasználás befejezését követeli; és
iii.	a szembenálló erőknek a helyzet orvoslására megfelelő idő áll rendel-
kezésre.
14.	Cikk A kiemelt védelem feloldása és megszüntetése
1.	Ha a kulturális javak már nem teljesítik a jelen Jegyzőkönyv 10. Cikkében megha-
tározott feltételek egyikét, a Bizottság feloldhatja a kiemelt védelmi státuszt a szóban
forgó kulturális javaknak a jegyzékből való törlésével.
2.	A 12. Cikk súlyos megsértése esetén, amely megsértés a kiemelt védelem alatt
álló kulturális javak egyikének katonai cselekmény támogatására való használatából
ered, a Bizottság feloldhatja annak kiemelt védelmi státuszát. Amennyiben a fenti
jogsértések folyamatosan előfordulnak, a Bizottság kivételesen megszüntetheti ezt a
státuszt a szóban forgó kulturális javaknak a jegyzékből való törlésével.
3.	A Főigazgató köteles haladéktalanul értesítést küldeni az Egyesült Nemzetek Fő-
titkárának és a jelen Jegyzőkönyvben részes valamennyi Félnek, a Bizottságnak a
kiemelt védelem feloldása vagy megszüntetése iránti valamely döntéséről.
4.	Az ilyen döntés meghozatala előtt a Bizottság lehetőséget nyújt a Feleknek véle-
ményük kifejtésére.
IV.	FEJEZET - BÜNTETŐJOGI FELELŐSSÉG ÉS BÍRÓSÁGI HATÁSKÖR
15.	Cikk A jelen Jegyzőkönyv súlyos megsértése
1.	A jelen Jegyzőkönyv értelmében jogsértést követ el az a személy, aki szándéko-
san és az Egyezmény vagy a jelen Jegyzőkönyv rendelkezéseit megsértve az alábbi
cselekmények valamelyikét elköveti:
a.	kiemelt védelem alatt álló kulturális javakat támadás célpontjává tesz;
b.	kiemelt védelem alatt álló kulturális javakat vagy közvetlen környéküket ka-
tonai cselekmény támogatására használ;
c.	az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv értelmében védelem alatt álló kultu-
rális javakban nagyfokú pusztítást végez, vagy azokat eltulajdonítja;
d.	az Egyezmény és a jelen Jegyzőkönyv értelmében védelem alatt álló kultu-
rális javakat támadás célpontjává tesz;
24
e.	az Egyezmény értelmében védelem alatt álló kulturális javak ellen lopást,
fosztogatást vagy rongáló tevékenységet folytat, vagy a javakat eltulajdonít-
ja.
2.	Mindegyik Fél szükség szerint olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek segítsé-
gével az adott államon belüli törvények szerint a jelen Cikkben említett cselekmények
bűntettnek minősülnek, és az ilyen cselekmények megfelelő büntetéssel sújthatók.
Ennek során a Felek a törvények és a nemzetközi jog általános elveit betartják, bele-
értve azokat a szabályokat is, amelyek az egyéni büntetőjogi felelősséget bármilyen
más személyekre is kiterjeszthetik, akik közvetlenül nem vettek részt a cselekmény
elkövetésében.
16.	Cikk Büntető joghatóság
1.	Anélkül, hogy a 2. pont rendelkezéseit érintené, mindegyik Fél megteszi a szüksé-
ges jogi intézkedéseket, hogy a 15. Cikkben meghatározott bűncselekmények fölött
büntető joghatóságot szerezzen az alábbi esetekben:
a.	ha az ilyen cselekményt az illető Állam területén követték el;
b.	ha a feltételezett elkövető az illető Állam állampolgára;
c.	a 15. Cikk 1. pontjának a-c. bekezdésében meghatározott cselekmények ese-
tében, ha a feltételezett elkövető az illető Állam területén tartózkodik.
2.	A büntető joghatóság gyakorlása tekintetében az Egyezmény 28. Cikkének sérel-
me nélkül:
a.	a jelen Jegyzőkönyv nem zárja ki az egyéni büntetőjogi felelősséget vagy a
büntető joghatóság gyakorlását a belső törvények vagy az alkalmazandó
nemzetközi jog szerint, és nem befolyásolja a büntető joghatóság gyakorlását
a bevett nemzetközi jog szerint;
b.	Azt az esetet kivéve, amikor egy Állam annak ellenére, hogy nem tagja a jelen
Jegyzőkönyvnek, de elfogadja és alkalmazza annak rendelkezéseit a 3. Cikk
2.	pontjával összhangban, a fegyveres erők tagjai és valamely a jelen Jegyző-
könyvet nem aláíró Állam állampolgára, kivéve azokat az állampolgárokat,
amelyek a nem aláíró Állam fegyveres erőinél szolgálnak, a jelen Jegyzőkönyv
értelmében nem tartoznak egyéni büntetőjogi felelősséggel és a jelen Jegyző-
könyv nem tartalmaz olyan kötelezettséget, amely a nevezett személyek feletti
büntető joghatóság megállapítására vagy azok kiadatására vonatkozik.
17.	Cikk Büntetőeljárás
1.	Az a Fél, amelynek területén a 15. Cikk 1. pontjának a-c. bekezdésében meghatá-
rozott cselekmény feltételezett elkövetője tartózkodik, amennyiben a szóban forgó
Fél nem adja ki az említett személyt, köteles az ügyet maradéktalanul és indokolatlan
késlekedés nélkül az illetékes hatóságainak átadni büntetőeljárás céljából az államon
belüli törvények vagy, amennyiben alkalmazható, a nemzetközi jog vonatkozó szabá-
lyai szerinti eljárások lefolytatásával.
2.	Bármely olyan személynek, aki ellen az Egyezménnyel vagy a jelen Jegyzőkönyv-
vel kapcsolatosan eljárás folyik - tekintet nélkül a nemzetközi jog vonatkozó szabá-
lyaira, amennyiben azok alkalmazhatók - a belső törvények és a nemzetközi jog sze-
rint pártatlan tárgyalást kell biztosítani, és egyetlen esetben sem kaphat az említett
személy kedvezőtlenebb biztosítékokat, mint amelyeket a nemzetközi jog előír.
25
18.	Cikk Kiadatás
1.	A 15. Cikk 1. pontjának a-c. bekezdéseiben meghatározott cselekmények a Felek
között a jelen Jegyzőkönyv hatálybalépése előtt fennálló bármely kiadatási egyez-
mény részének tekintendők, mint kiadatási bűncselekmények. A Felek vállalják, hogy
a közöttük a jövőben létrejövő valamennyi kiadatási egyezmény részét képezik a fen-
ti cselekmények.
2.	Ha valamelyik Fél, amely egyezmény meglétéhez köti a kiadatást egy olyan Féltől
kap kiadatási kérelmet, amellyel nincs kiadatási egyezménye, a megkeresett Fél sa-
ját választása szerint a jelen Jegyzőkönyvet tekintheti a kiadatás jogi alapjának a 15.
Cikk 1. pontja a-c. bekezdéseiben meghatározott cselekményekre nézve.
3.	Azok a Felek, amelyek nem kötik a kiadatást egyezmény meglétéhez, a 15. Cikk 1.
pontjának a-c. bekezdésében meghatározott cselekményeket egymás közt kiadatási
bűncselekményeknek tekintik a megkeresett Fél törvényeiben előírt feltételektől füg-
gően.
4.	Amennyiben szükséges, a Felek közötti kiadatás szempontjából a 15. Cikk 1. pont-
jának a-c. bekezdésében meghatározott cselekmények akként kezelhetők, mintha
azokat nemcsak azon a helyszínen követték volna el, ahol előfordultak, hanem azon
Felek területén, amelyek a 16. Cikk 1. pontja szerint büntető joghatóságot létesítet-
tek.
19.	Cikk Kölcsönös jogsegély
1.	A Felek a legnagyobb mértékű segítséget nyújtanak egymásnak a 15. Cikkben
meghatározott cselekményekkel összefüggő vizsgálatok, büntető vagy kiadatási eljá-
rások tekintetében, beleértve az eljárásokhoz szükséges birtokukban lévő bizonyíté-
kok megszerzésében nyújtott segítséget.
2.	A Felek az 1. pont szerinti kötelezettségeiket a közöttük létrejött, kölcsönös jogse-
gélynyújtásra vonatkozó egyezményekkel és egyéb megállapodásokkal összhang-
ban teljesítik. Ilyen egyezmények vagy megállapodások hiányában a Felek belső tör-
vényeikkel összhangban nyújtanak egymásnak segítséget.
20.	Cikk Megtagadás okai
1.	Kiadatás szempontjából a 15. Cikk 1. pontjának a-c. bekezdésében meghatáro-
zott cselekmények, kölcsönös jogsegély szempontjából pedig a 15. Cikkben megha-
tározott cselekmények nem tekintendők politikai bűncselekményeknek, politikai indí-
tékból elkövetett bűncselekményeknek. Következésképpen az ilyen cselekmények
alapján kért kiadatás vagy kölcsönös jogsegély nem tagadható meg pusztán azon az
alapon, hogy politikai bűncselekményekről, politikai bűncselekményekkel összefüggő
cselekményekről van szó.
2.	A jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem értelmezhető kiadatásra vagy
kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségként, ha a megkeresett Félnek
alapos oka van azt hinni, hogy a 15. Cikk 1. pontjának a-c. bekezdéseiben meghatá-
rozott cselekmények alapján kért kiadatás, vagy a 15. Cikkben meghatározott cse-
lekményekkel kapcsolatos kölcsönös jogsegélykérelem egy személy vád alá helye-
zését vagy megbüntetését célozza a nevezett személy faja, vallása, nemzetisége,
26
etnikai származása vagy politikai véleménye miatt, vagy hogy a kérés teljesítése a
fenti okok bármelyike miatt kárt okoz a nevezett személynek.
21.	Cikk Egyéb jogsértésekkel kapcsolatos intézkedések
Az Egyezmény 28. Cikkét nem érintve, mindegyik fél olyan jogszabályi rendelkezé-
seket, közigazgatási és fegyelmi intézkedéseket foganatosít, amelyek az alábbi tettek
visszaszorításához szükségesek, amennyiben szándékosan követték el azokat:
a.	kulturális javaknak az Egyezményt vagy a jelen Jegyzőkönyvet sértő hasz-
nálata;
b.	kulturális javaknak a megszállott területről való tiltott kivitele, egyéb elszállí-
tása vagy azok tulajdonjogának átruházása, amely az Egyezményt vagy a
jelen Jegyzőkönyvet sérti.
V.	FEJEZET - KULTURÁLIS JAVAK VÉDELME NEM NEMZETKÖZI JELLEGŰ
FEGYVERES ÖSSZEÜTKÖZÉSEK IDEJÉN
22.	Cikk Nem nemzetközi jellegű összeütközések
1.	Nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetében, amely valamelyik ré-
szes Fél területén fordul elő, a jelen Jegyzőkönyvet kell alkalmazni.
2.	A jelen Jegyzőkönyv nem alkalmazható belső zavargások és feszültségek esetei-
re, mint például felkelések, elszigetelt és időnként előforduló erőszakos cselekmé-
nyek és egyéb hasonló jellegű cselekmények.
3.	A jelen Jegyzőkönyv rendelkezései semmiféle legitim módon nem használhatók fel
hivatkozási alapként ahhoz, hogy valamelyik Állam szuverenitására vagy a kormány
felelősségi körére utalva az Államban fenntartsa és visszaállítsa a törvényt és a ren-
det, vagy megvédje az Állam nemzeti egységét és területi integritását.
4.	A jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezése sem sérti annak a Félnek a 15. Cikk-
ben meghatározott jogsértések fölötti elsődleges büntető joghatóságát, amelynek a
területén a nem nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés előfordul.
5.	A jelen Jegyzőkönyv egyetlen rendelkezésére sem lehet hivatkozni annak indoklá-
sára, hogy bármilyen okból is, közvetlen vagy közvetett beavatkozásra kerüljön sor
egy olyan részes Állam fegyveres összeütközésébe, vagy belső vagy külső ügyeibe,
amelynek területén a szóban forgó összeütközés előfordul.
6.	Az összeütköző Felek jogi helyzetét nem érinti a jelen Jegyzőkönyvnek a fenti 1.
pontban meghatározott helyzetre való alkalmazása.
7.	Az UNESCO felajánlhatja szolgálatait az összeütköző Feleknek.
VI.	FEJEZET - INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK
23. Cikk A Felek értekezlete
27
1.	A Felek értekezletét az UNESCO Közgyűlésével egyidejűleg és a Magas Szerző-
dő Felek értekezletével összehangolva kell összehívni, amennyiben a Főigazgató
ilyen értekezletet összehívott.
2.	A Felek értekezlete elfogadja saját Eljárási Szabályzatát.
3.	A Felek értekezlete az alábbi feladatokat látja el:
a.	a 24. Cikk 1. pontjával összhangban megválasztja a Bizottság tagjait;
b.	jóváhagyja a Bizottság által, a 27. Cikk 1. pontjának a. bekezdésével össz-
hangban kidolgozott irányvonalakat;
c.	irányvonalakat készít az Alapnak a Bizottság által történő felhasználásra vo-
natkozólag, és ellenőrzi azt;
d.	mérlegeli a Bizottságnak a 27. Cikk 1. pontja d. bekezdése alapján előter-
jesztett jelentését;
e.	megvitatja a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásával kapcsolatos problémákat, és
amennyiben szükséges, javaslatokat tesz.
4.	A Felek legalább egyötödének kérésére a Főigazgató összehívja a Felek rendkívü-
li értekezletét.
24.	Cikk A Bizottság
1.	Ezennel megalakul az UNESCO-n belül a Kulturális Javak Fegyveres Összeütkö-
zés Esetén Való Védelmével Foglalkozó Bizottság. A Bizottság 12 aláíró Félből áll,
amelyeket a Felek értekezlete választ meg.
2.	A Bizottság rendes értekezleteire évente kerül sor, és rendkívüli üléseket hívhat
össze, amennyiben szükségesnek tartja.
3.	A Bizottság tagjainak kiválasztása során a Felek törekednek arra, hogy a világ kü-
lönböző régiói és kultúrái igazságosan képviselve legyenek.
4.	A Bizottságban részt vevő Felek olyan személyeket választanak képviselőként,
akik a kulturális örökség, honvédelem vagy a nemzetközi jog terén képzettek, és
egymással tanácskozva törekednek arra, hogy a Bizottság egészét tekintve a fenti
területeken kellő szakmai tapasztalat álljon rendelkezésre.
25.	Cikk A megbízatás időtartama
1.	A Felek bizottsági tagsági megbízatása négy éves időtartamra szól, és a megbíza-
tás egyszer hosszabbítható meg.
2.	A fenti 1. pont rendelkezéseire való tekintet nélkül, az első választás idején kijelölt
tagok felének megbízatása a Felek azon első rendes értekezletének befejeztével
megszűnik, amely a tagokat megválasztó ülést követi. Az értekezlet elnöke az első
választást követően sorshúzással választja ki ezen tagok nevét.
26.	Cikk Eljárási Szabályzat
1.	A Bizottság elfogadja saját Eljárási Szabályzatát.
2.	A Bizottság a tagok többségének jelenléte esetén határozatképes. A Bizottság a
döntéseit szavazó tagjainak kétharmados többségével hozza.
28
3.	A Felek nem vehetnek részt olyan döntésekről szóló szavazásban, amely fegyve-
res összeütközések behatásainak kitett kulturális javakat érint, és ahol az összeütkö-
zésben részes Felekként szerepelnek.
27.	Cikk Funkciók
1.	A Bizottság az alábbi funkciókat látja el:
a.	irányelvek kidolgozása a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásához;
b.	a kulturális javak kiemelt védelmének engedélyezése, feloldása vagy meg-
szüntetése, valamint kiemelt védelem alatt álló kulturális javak jegyzékének
létrehozása, vezetése és továbbfejlesztése;
c.	a jelen Jegyzőkönyv végrehajtásának figyelemmel kísérése és felügyelete,
valamint kiemelt védelem alatt álló kulturális javak feltárásának elősegítése;
d.	a Felek által készített jelentések tanulmányozása és megjegyzésekkel való
ellátása, szükség esetén az abban foglaltak tisztázása iránti intézkedés, va-
lamint saját jelentés készítése a Felek értekezlete számára a jelen Jegyző-
könyv végrehajtásáról;
e.	a 32. Cikk szerinti nemzetközi segítség iránti kérelem fogadása és mérlege-
lése;
f.	az Alap felhasználásának meghatározása;
g.	minden egyéb funkció ellátása, amelyet a Felek értekezlete a Bizottság ha-
táskörébe rendel.
2.	A Bizottság a funkcióit a Főigazgatóval együttműködve látja el.
3.	A Bizottság együttműködést folytat nemzetközi és nemzeti kormányzati és nem
kormányzati szervezetekkel, amelyek célkitűzései az Egyezményben, az Első Jegy-
zőkönyvében és a jelen Jegyzőkönyvben lefektetett célokkal egyezőek. Annak érde-
kében, hogy hatásköre megvalósítását elősegítse, a Bizottság értekezletére tanács-
adói minőségben olyan kiemelkedő szakmai szervezeteket is meghívhat, amelyek
hivatalos kapcsolatban vannak az UNESCO-val, beleértve a Kék Pajzs Nemzetközi
Bizottságot (ICBS) és annak testületeit. A római székhelyű Kulturális Javak Megőrzé-
sének és Helyreállításának Tanulmányozására Létrehozott Nemzetközi Központ
(ICCROM), valamint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) képviselőit is fel-
kérhetik részvételre tanácsadói minőségben.
28.	Cikk Titkárság
A Bizottság munkáját az UNESCO Titkársága segíti, amely a Bizottság anyagait és
napirendi pontjait állítja össze az értekezletekre és a döntések végrehajtásáért is fe-
lelős.
29.	Cikk Kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmére létre-
hozott Alap
1.	Ezennel egy Alap jön létre az alábbi célokra:
a.	pénzügyi és egyéb segítség nyújtása béke idején hozott óvintézkedések és
egyéb intézkedések támogatására, többek között az 5. Cikk, a 10. Cikk b. be-
kezdése és a 30. Cikk szerint; és
b.	pénzügyi és egyéb segítség nyújtása a kulturális javak védelmét célzó átmene-
ti és egyéb intézkedésekre vonatkozólag fegyveres összeütközések idején
29
vagy közvetlenül az ellenségeskedések befejezését követő helyreállítási idő-
szakban, többek között a 8. Cikk a. bekezdése szerint.
2.	Az Alap az UNESCO Pénzügyi Szabályzatának rendelkezéseivel összhangban
álló vagyonkezelő alap.
3.	Az Alaptól származó összegeket csak a Bizottság által meghatározott célra lehet
felhasználni, amely a 23. Cikk 3. pontja c. bekezdésében előírt irányvonalak szerint
történik. A Bizottság kizárólag bizonyos programok és tervek céljára szánt hozzájáru-
lásokat is elfogadhat, feltéve, hogy a Bizottság a nevezett programok és tervek meg-
valósítása mellett döntött.
4.	Az Alap vagyona a következőkből tevődik össze:
a.	a Felek önkéntes hozzájárulásai;
b.	hozzájárulások, ajándékok és hagyatékok, amelyek
i.	más Államoktól;
ii.	az UNESCO-tól, az Egyesült Nemzetek egyéb szervezeteitől;
iii.	vagy egyéb kormányközi és nem kormányzati szervezetektől;
iv.	állami és egyéb szervektől vagy egyénektől származnak;
c.	az Alap vagyona után járó kamat;
d.	gyűjtésekből és az Alap javára szervezett események bevételeiből szárma-
zó források; és
e.	minden egyéb forrás, amelynek igénybevételét az Alapra alkalmazandó
irányvonalak engedélyezik.
VII.	FEJEZET - ISMERETTERJESZTÉS ÉS NEMZETKÖZI TÁMOGATÁS
30.	Cikk Terjesztés
1.	A Felek igyekeznek megfelelő eszközökkel, főként oktatási és ismeretterjesztő
programok segítségével elérni, hogy az egész lakosság jobban becsülje és tartsa
tiszteletben a kulturális javakat.
2.	A Felek kötelesek a jelen Jegyzőkönyvet mind béke, mind fegyveres összeütközés
idején a lehető legszélesebb körben terjeszteni.
3.	Minden katonai vagy polgári hatóság, amely fegyveres összeütközés idején felelős
a jelen Jegyzőkönyv alkalmazásáért, köteles annak szövegét teljes mértékben meg-
ismerni. Ennek érdekében a Felek szükség szerint:
a.	kulturális javak védelmét célzó irányelveket és irányvonalakat építenek be a
katonai kézikönyvekbe;
b.	az UNESCO-val, valamint kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel
együttműködve, békeidőben oktatási és képzési programokat dolgoznak ki és
valósítanak meg;
c.	a Főigazgató útján tájékoztatják egymást azokról a törvényekről, a közigazga-
tási rendelkezésekről és intézkedésekről, amelyeket az a. és b. bekezdések
szerint foganatosítottak;
d.	a Főigazgató útján haladéktalanul tájékoztatják egymást azokról a törvényekről
és közigazgatási rendelkezésekről, amelyeket a jelen Jegyzőkönyv alkalmazá-
sa érdekében fogadnak el.
30
31.	Cikk Nemzetközi együttműködés
A jelen Jegyzőkönyv súlyos megsértésének eseteiben a részes Államok közösen, a
Bizottság útján vagy egyénileg, az UNESCO-val és az Egyesült Nemzetek Szerveze-
tével együttműködésben és az Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányával
összhangban lépnek fel.
32.	Cikk Nemzetközi támogatás
1.	Valamely Fél nemzetközi támogatást kérhet a Bizottságtól kiemelt védelem alatt
álló kulturális javak érdekében, valamint a jelen Jegyzőkönyv 10. Cikkében meghatá-
rozott törvények, közigazgatási rendelkezések és intézkedések előkészítése, kidol-
gozása és végrehajtása ügyében.
2.	Valamely összeütköző Fél, amely nem tagja a jelen Jegyzőkönyvnek, de a 3. Cikk
2.	pontja szerint elfogadja és alkalmazza a rendelkezéseket, szükséges nemzetközi
segítséget kérhet a Bizottságtól.
3.	A Bizottság a nemzetközi támogatás iránti kérelem benyújtását illetően eljárási
szabályzatot fogad el, és meghatározza, milyen formában lehet nemzetközi támoga-
tást adni.
4.	A Felek támogatást élveznek abban a törekvésükben, hogy a Bizottság útján min-
den technikai közreműködést megadjanak a segítséget kérő Feleknek vagy összeüt-
köző Feleknek.
33.	Cikk UNESCO-támogatás
1.	Bármely Fél kérheti az UNESCO technikai közreműködését kulturális javai védel-
mének megszervezése tekintetében, mint például a kulturális javak oltalmazására tett
előkészületek, megelőző és szervezési intézkedések veszélyes helyzetekre, valamint
a kulturális javak nemzeti leltárának elkészítése, vagy a jelen Jegyzőkönyv alkalma-
zásával kapcsolatos minden egyéb kérdésben. Az UNESCO a közreműködést saját
munkatervének és lehetőségeinek keretei között állapítja meg.
2.	A Felek támogatást élveznek abban a törekvésükben, hogy kétoldalú vagy többol-
dalú technikai közreműködést nyújtsanak.
3.	Az UNESCO saját kezdeményezésére javaslatokat tehet a fenti ügyben a Felek-
nek.
VIII.	FEJEZET - A JEGYZŐKÖNYV VÉGREHAJTÁSA
34.	Cikk Védőhatalmak
A jelen Jegyzőkönyvet az összeütköző Felek érdekeinek oltalmazására rendelt Vé-
dőhatalmak közreműködésével kell alkalmazni.
35.	Cikk Egyeztető eljárás
1.	A Védőhatalmak minden olyan esetben felajánlják jó szolgálataikat, amelyben azt
a kulturális javak érdekében hasznosnak találják, nevezetesen, ha az összeütköző
31
Felek álláspontja eltér a jelen Jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazása vagy értelme-
zése tekintetében.
2.	Ebből a célból mindegyik Védőhatalom, akár valamelyik Fél vagy a Főigazgató
felkérésére, vagy saját elhatározásából javasolhatja az összeütköző Feleknek, hogy
kiküldöttjeik, különösen pedig a kulturális javak védelmével megbízott hatóságok
képviselői, esetleg alkalmasnak mutatkozó az összeütközésben nem részes Állam
területén jöjjenek össze. Az összeütköző Felek kötelesek a találkozóra vonatkozóan
hozzájuk intézett felhívásnak eleget tenni. A Védőhatalmak az összeütköző Felek
hozzájárulását fogják kérni ahhoz, hogy ezen a találkozón valamely, az összeütkö-
zésben nem részes Állam állampolgára, vagy a Főigazgató által ajánlott személy el-
nöki minőségben vegyen részt.
36.	Cikk Védőhatalmak nélküli egyeztetés
1.	Olyan összeütközésben, amelyben Védőhatalom kijelölésére nem kerül sor, a Fő-
igazgató felajánlhatja jó szolgálatait vagy bármely más módon közreműködhet az
egyeztetésben vagy közvetítésben a Felek közötti nézeteltérés megoldása céljából.
2.	Valamelyik Fél vagy a Főigazgató felkérésére a Bizottság elnöke javasolhatja az
összeütköző Feleknek, hogy kiküldöttjeik, különösen pedig a kulturális javak védel-
mével megbízott hatóságok képviselői esetleg alkalmasnak mutatkozó valamely, az
összeütközésben nem részes Állam területén folytassanak tárgyalást.
37.	Cikk Fordítások és jelentések
1.	A Felek hivatalos nyelvükre lefordítják a jelen Jegyzőkönyvet, és a Főigazgató út-
ján közlik egymással a hivatalos fordításokat.
2.	A Felek négyévente jelentést tesznek a Bizottságnak a jelen Jegyzőkönyv végre-
hajtásáról.
38.	Cikk Állami felelősség
A jelen Jegyzőkönyv egyetlen, az egyéni büntetőjogi felelősségre vonatkozó rendel-
kezése sem érinti az Államok nemzetközi jog szerinti felelősségét, beleértve a jóváté-
tel-adási kötelezettséget.
IX.	FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39.	Cikk A Jegyzőkönyv nyelve
A jelen Jegyzőkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelven készült, és
mind a hat szöveg egyenlően hiteles.
40.	Cikk Aláírás
A jelen Jegyzőkönyv az 1999. március 26-i keltezést viseli. 1999. május 17-től 1999.
december 31-ig aláírásra nyitva áll Hágában valamennyi Magas Szerződő Fél részé-
re.
41.	Cikk Megerősítés, elfogadás és jóváhagyás
32
1.	A jelen Jegyzőkönyvet a jelen Jegyzőkönyvet aláíró Magas Szerződő Feleknek
alkotmányos szabályaikkal összhangban meg kell erősíteniük, el kell fogadniuk vagy
jóvá kell hagyniuk.
2.	A megerősítő okiratokat a Főigazgatónál kell letétbe helyezni.
42.	Cikk Csatlakozás
1.	A jelen Jegyzőkönyv 2000. január 1-jétől fogva csatlakozásra nyitva áll a többi
Magas Szerződő Fél részére.
2.	A csatlakozás az erre vonatkozó okiratnak a Főigazgatónál való letétele útján tör-
ténik.
43.	Cikk Hatálybalépés
1.	A jelen Jegyzőkönyv húsz megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási ok-
irat letételétől számított három hónap múlva lép hatályba.
2.	Ezt követően mindegyik Félre nézve a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csat-
lakozási okiratának letételétől számított három hónap múlva lép hatályba.
44.	Cikk Fegyveres összeütközés esetén való hatálybalépés
Az Egyezmény 18. és 19. Cikkében meghatározott helyzet bekövetkezése esetén
jelen Jegyzőkönyv azonnal hatályba lép azon összeütköző Felek vonatkozásában,
akik az ellenségeskedések vagy a megszállás kezdetét megelőzően vagy azt köve-
tően letétbe helyezték a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratot.
Ezekben az esetekben a Főigazgató a fenti 46. Cikkben előírt értesítéseket a leg-
gyorsabb módon továbbítja.
45.	Cikk Felmondás
1.	Mindegyik Fél felmondhatja a jelen Jegyzőkönyvet.
2.	A felmondást a Főigazgatónál letett irattal kell bejelenteni.
3.	A felmondás az azt bejelentő irat kézhezvételétől számított egy év elteltével lép
életbe. Mindazonáltal, ha az év leteltének időpontjában a felmondó Fél fegyveres
összeütközésben áll, a felmondás hatálybalépése az ellenségeskedések befejezésé-
ig vagy a kulturális javak hazaszállításával kapcsolatos műveletek befejezéséig,
amelyik később történik, függőben marad.
46.	Cikk Értesítések
A Főigazgató a 41. és 42. Cikkekben említett megerősítésre, elfogadásra, jóváha-
gyásra vagy csatlakozásra vonatkozó összes okiratról éppúgy, mint a 45. Cikk alap-
ján történő felmondásokról értesíti a Magas Szerződő Feleket, valamint az Egyesült
Nemzetek Szervezetét.
47.	Cikk Az Egyesült Nemzeteknél történő bejegyzés
A Főigazgató kérésére a jelen Jegyzőkönyv az Egyesült Nemzetek Titkárságán az
Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikkével összhangban bejegyzésre kerül.
33
ENNEK HITELÉÜL a megfelelően meghatalmazott alulírottak aláírták a jelen Jegyző-
könyvet.
KÉSZÜLT Hágában, az 1999. év március hó 26. napján egyetlen példányban, ame-
lyet az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének
irattárában kell elhelyezni, és amelynek hitelesített másolatát valamennyi Szerződő
Államnak meg kell küldeni.”
3.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban: Btk.) a
következő alcímmel és 160/B. §-sal egészül ki:
„Kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése
160/B. § (1) Aki háború idején nemzetközi szerződés által védett kulturális ja-
vakat
a)	megtámad,
b)	katonai célra igénybe vesz vagy felhasznál,
c)	eltulajdonít vagy fosztogat,
d)	megrongál vagy megsemmisít,
bűntettet követ el, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a nemzetközi szerződés által vé-
dett kulturális javak közvetlen környékét katonai célra igénybe veszi, vagy felhasznál-
ja.
(3)	A büntetés öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) be-
kezdésben meghatározott bűncselekményt nemzetközi szerződés szerinti különleges
vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javakra követik el.
(4)	A (3) bekezdés szerint büntetendő, aki a nemzetközi szerződés szerinti kü-
lönleges vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javak közvetlen környékét katonai
célra igénybe veszi, vagy felhasználja.
(5)	Az (1)-(4) bekezdések alkalmazásában
1.	kulturális javak: az 1957. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a kultu-
rális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában Hágában, 1954.
május 14-én kelt nemzetközi egyezmény 1. Cikkében meghatározott kulturális javak,
2.	különleges védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyez-
mény 8. Cikkében meghatározott kulturális javak,
3.	kiemelt védelem alatt álló kulturális javak: az 1. pontban említett egyezmény
Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének 10. Cikkében meghatározott kulturális javak.”
34
4.	§
(1)	Ez a törvény 2006. május 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Btk.
160. §-ának a) pontjából az „a nemzetközileg védett kulturális javakban,” szövegrész
a hatályát veszti.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelmi mi-
niszterrel egyetértésben a nemzeti kulturális örökség minisztere (a továbbiakban:
miniszter) gondoskodik.
(3)	Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben hirdesse ki:
a)	a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló
1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikke szerinti, a Magyar Köztársaság területén külön-
leges védelem alatt álló kulturális javak listáját, valamint a jelen Jegyzőkönyv 10.
Cikke szerinti, a Magyar Köztársaság területén kiemelt védelem alatt álló kulturális
javak listáját,
b)	a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló
1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikkének 6. pontjában említett különleges védelem
alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékét, valamint a jelen Jegyzőkönyv 27.
Cikke 1. pontjának b. bekezdésében említett kiemelt védelem alatt álló kulturális ja-
vak listáját.
35
INDOKOLÁS
a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló
1954. évi Hágai Egyezmény Második Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetésé-
ről és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	A II. világháború nagy pusztításait követően, 1954. május 14-én fogadták el
a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló Hágai
Egyezményt, amelyet Magyarország az 1957. évi 14. számú törvényerejű rendelettel
hirdetett ki.
Az Egyezmény a kulturális javak védelmének kettős rendszerét vezette be: a
4.	Cikk szerint ugyanis védelem illeti a kulturális javakat bármely támadás, lopás,
fosztogatás, vagy rongáló tevékenységgel szemben (általános védelem), ezen felül
pedig különleges védelemben részesíti azon kulturális javakat, amelyeket ilyen címen
nemzetközi jegyzékbe vett az UNESCO.
2.	Az Egyezmény megalkotása nagyon jelentős lépésnek számított, de már
kezdettől fogva kiütköztek hiányosságai. Ezt felismerve az UNESCO kezdeményezé-
sére éveken keresztül komoly munka folyt, hogy pontosítsák az Egyezmény rendel-
kezéseit, és az eltelt évtizedek során felmerült problémákra is megoldást találjanak.
A szakértői tárgyalások eredményeképpen létrejött Második Kiegészítő Jegy-
zőkönyv (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) tervezetét 1999. március 14-26. között Há-
gában 93 ország - köztük Magyarország - részvételével diplomáciai értekezlet tár-
gyalta és végleges szövegét március 26-án egyhangúlag elfogadta. A Jegyzőkönyv
2004. március 9. napján hatályba lépett.
3.	Az Országgyűlés 48/2005. (VI. 4.) OGY határozatával döntött a Jegyző-
könyv megerősítéséről, valamint felkérte a Kormányt, hogy a megerősítő okirat letét-
be helyezését követően haladéktalanul terjessze az Országgyűléshez a Jegyzőkönyv
kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
A megerősítő okirat letétbe helyezése 2005. október 26-án megtörtént. A
Jegyzőkönyv hazánk vonatkozásában a megerősítő okirat letétbe helyezését követő
3 hónap elteltével, azaz 2006. január 26-án hatályba lépett.
A Jegyzőkönyv a nemzetközi kulturális védelmi módszerek több hatékony
eszközét vezeti be és az 1954-es Hágai Egyezmény előírásait a védelem tekinteté-
ben több helyen pontosítja és kiegészíti.
4.	A Jegyzőkönyv I. fejezete tartalmazza az értelmező rendelkezéseket, vala-
mint rendelkezik a Jegyzőkönyv alkalmazási területéről és az Egyezményhez való
viszonyáról. A II. fejezet világosan meghatározza az elkerülhetetlen katonai szükség
azon pontosan körülírt eseteit, amikor erre hivatkozással megengedhető a kulturális
javak elleni támadás. A béke idejére vonatkozó előkészületi intézkedéseket és felké-
36
szítést illetően a fejezet kibővíti a Részes Államok kötelezettségeit. Emellett tisztázza
(és jelentősen korlátozza), hogy mit tehet egy megszálló hatalom a megszállt terüle-
ten lévő kulturális javakkal, nagyon szigorú korlátokat megállapítva a régészeti feltá-
rásokkal és a kulturális javak átalakításával, használatának megváltoztatásával kap-
csolatban. Megköveteli továbbá a megszálló hatalomtól, hogy tiltsa és akadályozza
meg a kulturális javak bárminemű jogtalan kivitelét, egyéb módon történő elszállítá-
sát, illetve tulajdonjogának átruházását.
A III. fejezet létrehozza a kulturális javak kiemelt védelmének kategóriáját. Ki-
emelt védelem esetén még az ellenség általi durva visszaélés esetében is csak akkor
jogszerű a kulturális javak megtámadása, ha azokat a harcok közvetlen támogatásá-
ra használják, és még ebben az esetben is minden válaszlépésnek szigorúan ará-
nyosnak kell lennie.
A humanitárius nemzetközi jog területén nagyon jelentős előrelépést szabá-
lyoz a IV. fejezet. Egyrészt a kulturális javak védelmének és tiszteletben tartásának
megszegésével kapcsolatban új cselekményeket rendel büntetni, másrészt a legsú-
lyosabbakkal kapcsolatban lehetővé teszi az egyetemes büntető igazságszolgáltatás
alkalmazását és a kiadatást.
Az V. fejezet kiterjeszti a Második Jegyzőkönyv hatályát nem nemzetközi konf-
liktusokra is, míg a VI. fejezet - a Jegyzőkönyv jelentős vívmányaként - először állít
fel intézményrendszert az 1954-es Hágai Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban.
Ez alapján a Részes Államok kétévente értekezletet tartanak, ahol megválasztják a
Kulturális Javak Fegyveres Összeütközés Esetén Való Védelmével Foglalkozó Bi-
zottság 12 tagját, hogy azok rendszeresen, évente legalább egyszer, valamint szük-
ség esetén találkozzanak. A Bizottság főbb feladatai közé tartozik, hogy figyelemmel
kísérje és elősegítse az Egyezmény végrehajtását, megvitassa a kiemelt védelemre
irányuló előterjesztéseket és meghatározza az - e Jegyzőkönyvben létrehozott - fő-
ként önkéntes hozzájárulásokból összetevődő Alaptól kapott pénzügyi segítség fel-
használásának módját.
A Kék Pajzs Nemzetközi Bizottságának (ICBS) és testületeinek, valamint a
Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Tanulmányozására Létrehozott
Nemzetközi Központnak (ICCROM) és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának
(ICRC) fontos tanácsadói szerepük lesz a Bizottsággal és a Részes Államok értekez-
letével kapcsolatban, továbbá kiemelt védelem megadására irányuló indítványok
esetében javaslattal élhetnek.
A VII. fejezet megerősíti az 1954-es Egyezmény rendelkezéseit az Egyez-
ménnyel, a Jegyzőkönyvekkel, valamint a kulturális javak védelmére vonatkozó alap-
elvekkel kapcsolatos információkat és az azokkal kapcsolatos továbbképzést illetően,
valamint kiterjeszti a Részes Államok kötelezettségét arra, hogy ne csak a katonasá-
got és a kormány kulturális tisztviselőit, hanem az egész lakosságot oktassák és in-
formálják a kulturális javak védelméről.
5.	A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló, 2005. július 1-
jével hatályba lépett 2005. évi L. törvény 10. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a
nemzetközi szerződést kihirdető jogszabálynak tartalmaznia kell a szerződés és a
belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges jogszabályváltozásokat.
37
Az Egyezményt kihirdető 1957. évi 14. törvényerejű rendelet hatálybalépésé-
vel egyidejűleg nem került sor a belső jog Egyezménynek való megfeleltetésére, ho-
lott az Egyezmény 4. Cikke olyan büntetőjogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz, ame-
lyek a magyar jogban nem minősülnek bűncselekménynek. A Jegyzőkönyv 15. Cikke
pedig újabb, kulturális javak ellen irányuló jogsértéseket szankcionál.
A magyar büntetőjogban jelenleg nem megfelelően biztosított a kulturális javak
védelme fegyveres összeütközés esetén. A Btk. 160. §-ának a) pontja büntetni ren-
deli ugyan a katonai parancsnokot, amennyiben az általa folytatott hadművelet sú-
lyos kárt okoz a nemzetközileg védett kulturális javakban, de mind az Egyezmény,
mind a Jegyzőkönyv ennél szélesebb körű védelmet ír elő. Erre tekintettel a Btk.-t
módosító rendelkezéseket a Javaslat 3. §-a tartalmazza.
38
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a rendelkezik a Jegyzőkönyv kihirdetéséről, a 2. § tar-
talmazza a Jegyzőkönyv hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar
nyelvű fordítását.
A 3. §-hoz
1.	Az Egyezmény 4. Cikkének 1. pontja tiltja a kulturális javak katonai célra
történő felhasználását azzal az indokkal, miszerint az ilyen célú igénybevétel a java-
kat fegyveres összeütközés esetén megsemmisülésnek vagy megrongálásnak teheti
ki. A 4. Cikk további pontjai szankcionálják a kulturális javak elleni lopást, fosztoga-
tást, rongáló tevékenységet, valamint a kulturális javakkal szembeni megtorló rend-
szabályt.
A „kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése” alcím alatt a Javaslat
olyan, eddig büntetőjogilag nem értékelt elkövetési magatartásokat rendel büntetni,
mint a kulturális javak elleni támadás, katonai célra történő igénybevétel vagy fel-
használás, eltulajdonítás, fosztogatás, megrongálás, továbbá megsemmisítés.
Támadás alatt jelen esetben nem a büntető jogalkalmazói gyakorlatban első-
sorban a jogos védelem körében elterjedt támadásfogalmat, hanem olyan harci cse-
lekményt kell érteni, amelyet valamely harcban álló fél a másik ellen indít. Erre vo-
natkozóan irányadó az 1989. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a háború
áldozatainak védelmére vonatkozóan Genfben 1949. augusztus 12-én kötött Egyez-
mények I. Kiegészítő Jegyzőkönyve 49. Cikkének 1. pontjában foglalt meghatározás,
amely szerint: „Támadás alatt az ellenség ellen irányuló erőszakos cselekmények
értendők, akár támadó, akár védelmi jellegűek.”
Katonai célú igénybevételnek vagy felhasználásnak minősül például, ha az in-
gatlan kulturális javak területére katonai egységet telepítenek, vagy harcállást létesí-
tenek. A többi elkövetési magatartás tekintetében irányadóak a jogalkalmazói gyakor-
latban általánosan elfogadott és használt fogalmi elemek.
A Javaslat a nemzetközi szerződés által védett kulturális javakat részesíti bün-
tetőjogi védelemben. Az Egyezmény 1. Cikke kimondja, hogy a népek kulturális
örökségére nézve nagy jelentőségű ingó vagy ingatlan javak, továbbá azok az épüle-
tek, amelyek az ingó kulturális javak megőrzésére vagy kiállítására szolgálnak, ere-
detre vagy tulajdonosra való tekintet nélkül az Egyezmény általi általános védelem
alatt állnak.
A Javaslat szerinti új bűncselekményi tényállás (1) bekezdésének elkövetési
tárgya az Egyezmény 1. Cikke szerinti, általános védelem alatt álló kulturális javak,
az elkövetési magatartások pedig megfelelnek az Egyezmény 4. Cikkében tiltott ma-
gatartásoknak.
39
A bűncselekményt csak háború idején lehet elkövetni, az elkövetés helye
azonban - több humanitárius jogi tényállástól eltérően - nem korlátozódik a hadmű-
veleti vagy megszállt területre, tehát fegyveres összeütközés vagy megszállás alatt
nem álló területeken is elkövethető.
2.	Az Egyezmény 4. Cikkének 1. pontja szerint a büntetőjogi védelmet a kultu-
rális javak közvetlen környékére is ki kell terjeszteni, amennyiben a kulturális javak
igénybevétele vagy felhasználása katonai céllal történik. Erre tekintettel az általános
védelem alatt álló kulturális javak közvetlen környékének katonai célú igénybevétele
vagy felhasználása szintén öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
3.	A különleges védelem alatt álló kulturális javak kategóriáját az Egyezmény
vezette be. Az Egyezmény 8. Cikke értelmében az ingó kulturális javak fegyveres
összeütközés esetén való elrejtésére szolgáló óvóhelyek és műemlékközpontok he-
lyezhetők különleges védelem alá.
A kiemelt védelemről a Jegyzőkönyv 10. Cikke rendelkezik, miszerint azok az
emberiség számára kiemelkedő jelentőségű, a kulturális örökség részét képező javak
helyezhetők kiemelt védelem alá, amelyeket megfelelő belső jogszabályok védenek,
feltéve azonban, hogy nem használják fel azokat katonai célra. A Jegyzőkönyv 15.
Cikkének 1. pontja az Egyezmény szerinti büntetőjogi védelmet kiterjeszti a kiemelt
védelem alatt álló kulturális javak körére is.
A Javaslat súlyosabban minősülő bűncselekménynek minősíti a különleges
vagy kiemelt védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi védelmének megsértését,
bármely ezek ellen irányuló magatartást öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesz-
téssel szankcionál.
4.	A Jegyzőkönyv 15. Cikke 1. pontjának b. bekezdése értelmében jogsértést
követ el az is, aki kiemelt védelem alatt álló kulturális javak közvetlen környékét kato-
nai cselekmény támogatására használja, a különleges védelem alatt álló kulturális
javak közvetlen környékének védelméről pedig az Egyezmény 4. Cikkének 1. pontja
rendelkezik. A bűncselekmény büntetési tétele a (3) bekezdés szerinti bűntettel meg-
egyező, azaz öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés.
5.	Az Egyezmény értelmében a védelem alatt álló kulturális javak ingók és in-
gatlanok egyaránt lehetnek. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátás-
ról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 1. számú mellékletének s)
pontjában adott meghatározás szerint a magyar jogi terminológiában kulturális javak-
nak azonban csak az alábbiak minősülnek: „az élettelen és élő természet keletkezé-
sének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet, Magyarország történelmének
kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyí-
tékai, valamint a művészeti alkotások”. Figyelembe véve, hogy az Egyezmény a „kul-
turális javak” fogalma alatt ingatlan javakat is ért, szükséges a Javaslat szerinti új
bűncselekményi tényállás e fogalmához értelmező rendelkezést adni. A kulturális
javak körének meghatározásánál az értelmező rendelkezésben foglaltakat (tehát az
Egyezmény és a Jegyzőkönyv előírásait) kell irányadónak tekinteni.
40
A 4. §-hoz
1.	A jogbiztonság követelményére, és a Btk.-t módosító rendelkezésekre tekin-
tettel a Javaslat szerint a törvény a kihirdetést követő későbbi időpontban, 2006. má-
jus 1-jével lép hatályba.
A „kulturális javak nemzetközi védelmének megsértése” alcím alatt szabályo-
zott bűncselekmény elkövetői köre nem korlátozott, azokat háború idején bárki elkö-
vetheti. A Btk. jelenleg hatályos 160. §-a szerinti bűnös hadviselés bűntettét azonban
csak katonai parancsnok követheti el. Erre, valamint arra a körülményre tekintettel,
hogy a Javaslat a kulturális javak háború idején történő védelméről önálló törvényi
tényállást vezet be, a Javaslat a Btk. 160. § a) pontjából „a nemzetközileg védett kul-
turális javakban,” szövegrészt hatályon kívül helyezi.
2.	A jogbiztonság megköveteli, hogy a nemzetközi szerződések által védett
kulturális javak listája a magyar jogszabályokban egyértelműen megismerhető le-
gyen. Ehhez az szükséges, hogy a nemzeti kulturális örökség minisztere rendeletben
hirdesse ki egyrészt a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelmé-
ről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikke szerinti, a Magyar Köztársaság terüle-
tén különleges védelem alatt álló kulturális javak listáját, valamint a jelen Jegyző-
könyv 10. Cikke szerinti, a Magyar Köztársaság területén kiemelt védelem alatt álló
kulturális javak listáját, másrészt pedig a kulturális javak fegyveres összeütközés
esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény 8. Cikkének 6. pontjában
említett különleges védelem alatt álló kulturális javak nemzetközi jegyzékét, valamint
a jelen Jegyzőkönyv 27. Cikke 1. pontjának b. bekezdésében említett kiemelt véde-
lem alatt álló kulturális javak listáját.
Az Egyezmény Végrehajtási Szabályzata 12. Cikkének 2. pontjában kapott
felhatalmazás alapján az UNESCO Főigazgatója a különleges védelem alatt álló kul-
turális javakról listát vezet, a kiemelt védelem alatt álló javakat pedig a Kulturális Ja-
vak Fegyveres Összeütközés Esetén Való Védelmével Foglalkozó Bizottság tartja
nyilván (Jegyzőkönyv 27. Cikk 1. pont b. bekezdése). A nemzeti kulturális örökség
minisztere a Javaslat szerinti felhatalmazás alapján ezeket a nemzetközi listákat te-
szi közzé rendeletében, másrészt pedig meg kell állapítania a Magyar Köztársaság
területén a különleges és a kiemelt védelem alatt álló kulturális javak listáját is.