﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/4489.
számú
törvényjavaslat
a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
Előadó: Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
Budapest, 2003. július
2003. évi.....törvény
a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
Az Országgyűlés
a nemzetközi szerződések jogáról szóló többoldalú nemzetközi egyezmények,
valamint a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és szabályainak
figyelembe vételével, abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi
szerződéseinek megkötésére nézve egységes, korszerű, a Köztársaság
külpolitikai érdekeinek és törekvéseinek érvényesítését, a nemzetközi jogi
kötelezettségek és a belső jogszabályok összhangját eredményesen előmozdító
szabályokat állapítson meg,
a következő törvényt alkotja:
2
I.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1.	§
E törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság két- vagy többoldalú
nemzetközi szerződéseinek előkészítésére, kezdeményezésére, megkötésére,
módosítására, ideiglenes alkalmazására, valamint megszüntetésére,
felmondására, az abból való kilépésre, alkalmazása felfüggesztésére, a
szerződésekkel kapcsolatos fenntartásokra, kifogásokra, nyilatkozatokra és a
szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és
elfogadására.
Fogalmak
2.	§
E törvény alkalmazásában
a)	nemzetközi szerződés: a más állammal vagy a nemzetközi jog egyéb alanyával
kötött, a magyar állam számára nemzetközi jogokat és kötelezettségeket létesítő,
módosító vagy megszüntető, a Magyar Köztársaság valamely erre felhatalmazott
szerve által bármilyen elnevezéssel vagy címmel létrehozott, a nemzetközi jog
által szabályozott írásbeli megállapodás;
b)	nemzetközi szerződés előkészítése: a szerződés tárgya szerint hatáskörrel
rendelkező szervnek a szerződéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítására,
valamint a szerződés koncepciójának, tervezetének kidolgozására irányuló
tevékenysége;
3
c)	nemzetközi szerződés kezdeményezése: a magyar fél szerződéskötési
szándékának a másik (többi) szerződő féllel való közlése, így különösen a
szerződés koncepciójának vagy tervezetének átadása, javaslattétel tárgyalások
folytatására, illetőleg a másik (többi) fél hasonló kezdeményezésének
elfogadása;
d)	nemzetközi szerződés létrehozása: az erre felhatalmazott szerveknek vagy
személyeknek az a tevékenysége, amellyel a szerződés tartalmát a másik (többi)
féllel folytatandó két- vagy többoldalú tárgyalások útján vagy más megfelelő
módon megállapítják, és a megkötendő szerződés szövegét kézjegyükkel történő
ellátással (parafálással), aláírással, jegyzőkönyv, záróokmány felvételével vagy
egyéb, a leendő szerződés tartalmára vonatkozó közös akaratuk rögzítésére
alkalmas eszközzel elfogadják;
e)	nemzetközi szerződés megkötése: az a cselekmény, amely által a nemzetközi
szerződés a Magyar Köztársaság számára kötelezővé válik;
f)	nemzetközi szerződés módosítása: a szerződés tartalmának megváltoztatása,
hatályának kiterjesztése vagy korlátozása.
II.	FEJEZET
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ELŐKÉSZÍTÉSE,
KEZDEMÉNYEZÉSE ÉS LÉTREHOZÁSA
A nemzetközi szerződés előkészítése
3.	§
(1)	A nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés tárgya szerint
hatáskörrel rendelkező miniszter (a továbbiakban: miniszter) az Országgyűlés és
a Kormány által meghatározott külpolitikai elvek figyelembevételével, a
külügyminiszterrel egyetértésben dönt. A miniszter az előkészítésbe
4
érdekképviseleteket, szakmai és társadalmi szervezeteket, valamint más
intézményeket is bevonhat.
(2)	A 2. § a) pontja értelmében nemzetközi szerződésnek nem minősülő,
minisztériumok, országos hatáskörű szervek vagy helyi önkormányzatok által
kötött megállapodások kezdeményezése előtt a külügyminiszter állásfoglalását
kell kérni. Amennyiben a külügyminiszter megállapítja, hogy a megállapodás a
magyar államra nézve nemzetközi jogokat vagy kötelezettségeket keletkeztet, a
további eljárásra e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	A szerződés előkészítésétől kezdődően folyamatosan vizsgálni kell, hogy a
szerződés a belső jogszabályokkal, valamint egyéb nemzetközi jogi
kötelezettségekkel összhangban áll-e. Az összhang megteremtését a szerződés
tartalmának megfelelő alakításával, továbbá a belső jogszabályok és a
nemzetközi jogi kötelezettségek lehetőség szerinti módosításával vagy
megszüntetésével biztosítani kell.
(4)	A nemzetközi szerződés előkészítése során a szerződésből fakadó közvetlen
jogi és politikai következmények értékelésén túl - a jogszabályok előzetes
hatásvizsgálatára vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - fel kell
mérni a várható társadalmi, gazdasági, pénzügyi és egyéb hatásokat is.
A nemzetközi szerződés kezdeményezése és létrehozása
4. §
(1)	A Kormány a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján
felhatalmazást ad az Alkotmány 19. § (3) bekezdés f) pontja szerinti nemzetközi
szerződés kezdeményezésére, továbbá határoz a tárgyalásokkal megbízott
személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól.
(2)	A másik (többi) szerződő fél szándékának előzetes megismeréséhez
szükséges, nemzetközi szerződés kezdeményezésének minősülő cselekmények
5
külön felhatalmazás nélkül elvégezhetőek. Amennyiben e cselekményekre nem
diplomáciai úton kerül sor, azokról a külügyminisztert tájékoztatni kell.
5.	§
(1)	A Kormány a miniszter és a külügyminiszter együttes előterjesztése alapján
felhatalmazást ad a nemzetközi szerződés létrehozására, továbbá határoz a
tárgyalásokkal megbízott személy (küldöttség) kijelöléséről és feladatairól,
valamint a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez szükséges
feladatokról.
(2)	Ha a nemzetközi szerződés megerősítése, elfogadása vagy az ahhoz való
csatlakozás az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az Országgyűlés illetékes
bizottságának meg kell küldeni a szerződés létrehozására adott felhatalmazásról
szóló határozatot.
6.	§
(1)	A nemzetközi szerződés kezdeményezésében, illetőleg létrehozásában eljáró
személy (küldöttség) meghatalmazását a külügyminiszter okirattal tanúsítja.
(2)	Nincs szüksége meghatalmazási okiratra
a)	a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és a külügyminiszternek a
nemzetközi szerződés kezdeményezésére, létrehozására és megkötésére irányuló
cselekmények elvégzéséhez;
b)	a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete vezetőjének a fogadó
állammal, illetőleg a nemzetközi szervezethez akkreditált állandó képviselőjének
a nemzetközi szervezet keretében megkötendő nemzetközi szerződés
kezdeményezésére irányuló cselekmények elvégzésére, illetve a létrehozásról
folytatott tárgyalásokon való részvételre.
6
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a nemzetközi szerződés
kezdeményezéséhez és létrehozásához szükséges előzetes felhatalmazás
megszerzésének kötelezettségét.
III.	FEJEZET
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE
Nemzetközi szerződés megerősítése, jóváhagyása, elfogadása vagy az ahhoz
való csatlakozás
7.	§
(1)	A nemzetközi szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés
végleges szövegének ismeretében
a)	az Országgyűlés a szerződést megerősíti,
b)	a köztársasági elnök a Kormány előterjesztésére a szerződést határozatával
megerősíti,
c)	a Kormány a szerződést jóváhagyja,
d)	az Országgyűlés vagy a Kormány a szerződést elfogadja, illetve ha
e)	az Országgyűlés vagy a Kormány dönt a szerződéshez való csatlakozásról.
(2)	A nemzetközi szerződés megerősítéséről, jóváhagyásáról, elfogadásáról,
illetve az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést - az (1) bekezdés b) pontja
szerinti megerősítés kivételével - az arra hatáskörrel rendelkező szerv a
nemzetközi szerződést kihirdető törvénybe vagy kormányrendeletbe (a
továbbiakban: kihirdető jogszabály) foglalja.
7
A nemzetközi szerződés megerősítését, jóváhagyását, elfogadását vagy az ahhoz
való csatlakozást követő diplomáciai eljárás
8.	§
(1)	A nemzetközi szerződés megkötéséhez szükséges okiratot a külügyminiszter
állítja ki.
(2)	A nemzetközi szerződés hatálybalépéséhez megkívánt belső jogi feltételek
teljesítéséről a külügyminiszter értesíti a másik szerződő felet vagy a többoldalú
nemzetközi szerződés letéteményesét, illetőleg gondoskodik a megfelelő
okiratok kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről. A másik (többi) szerződő fél
hasonló lépéseivel kapcsolatos okiratokat a külügyminiszter veszi át.
(3)	A nemzetközi szerződés hatálybalépését követően a külügyminiszter
gondoskodik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya 102. Cikke szerinti
nyilvántartásba vételről.
(4)	Ha többoldalú nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság Kormányát jelöli
ki letéteményesnek, az ezzel összefüggő feladatokat a külügyminiszter látja el.
(5)	A külügyminiszter a (2)-(4) bekezdés alapján végzett cselekményeiről
tájékoztatja a minisztert.
8
IV.	FEJEZET
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS KIHIRDETÉSE ÉS IDEIGLENES
ALKALMAZÁSA
A nemzetközi szerződés kihirdetése
9.	§
(1)	A nemzetközi szerződést tartalmának megfelelően törvényben vagy
kormányrendeletben kell kihirdetni.
(2)	A köztársasági elnök által megerősített nemzetközi szerződést - lehetőség
szerint a nemzetközi szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő
hatálybalépését megelőzően - ésszerű határidőn belül a Kormány rendeletben
hirdeti ki.
10.	§
(1)	A kihirdető jogszabály tartalmazza
a)	a 7. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a nemzetközi szerződés
megerősítését, jóváhagyását, elfogadását, illetve az ahhoz való csatlakozásról
szóló döntést;
b)	a szerződés hivatalos szövegét, továbbá - ha a szerződés hivatalos szövege
idegen nyelvű - annak hiteles magyar nyelvű fordítását;
c)	a szerződésnek a Magyar Köztársaság tekintetében történő hatálybalépésének,
módosításának és megszűnésének időpontját, amennyiben ez a kihirdető
jogszabály elfogadásának időpontjában ismert;
d)	a szerződéshez magyar részről fűzött vagy a Magyar Köztársaság
szempontjából nemzetközi jogi jelentőséggel bíró fenntartásokat, kifogásokat és
nyilatkozatokat;
9
e)	a 11. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén a szerződés ideiglenes
alkalmazásának fenntartásáról szóló döntést;
f)	a szerződés végrehajtásáért felelős szerv megjelölését; valamint
g)	szükség esetén a szerződés és a belső jog összhangjának megteremtéséhez
szükséges jogszabályváltozásokat és egyéb intézkedéseket.
(2)	A szerződés szövegét, valamint az ahhoz fűzött fenntartásokat, kifogásokat
és nyilatkozatokat tartalmazó rendelkezések hatálybalépésének időpontját úgy
kell meghatározni, hogy az azonos legyen a szerződésnek a Magyar Köztársaság
tekintetében történő hatálybalépésének időpontjával.
(3)	A 7. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén, illetve ha a szerződés
hatálybalépésének naptári napja egyéb okból nem ismert, a kihirdető jogszabály
a (2) bekezdés szerinti rendelkezések tekintetében a szerződés
hatálybalépésének feltételeire utal; azzal, hogy a szerződés hatálybalépésének
naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A kihirdető jogszabálynak az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott
rendelkezései hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy azok
legkésőbb a (2) bekezdés szerinti időpontban hatályba lépjenek.
A nemzetközi szerződés ideiglenes alkalmazása
11. §
(1)	A nemzetközi szerződést vagy annak meghatározott részét - a szerződés
rendelkezéseinek megfelelően, annak hatálybalépéséig - ideiglenesen
alkalmazni lehet, ha a Kormány rendeletében a szerződés ideiglenes
alkalmazását jóváhagyja.
(2)	Ha a nemzetközi szerződés jóváhagyása, elfogadása, illetve az ahhoz való
csatlakozásról szóló döntés a Kormány hatásköre, továbbá ha annak megerősítése a
10
köztársasági elnök hatásköre, a szerződés ideiglenes alkalmazását a Kormány a
kihirdető jogszabályban rendeli el.
(3)	Ha a nemzetközi szerződés megerősítése, elfogadása, illetve az ahhoz való
csatlakozásról szóló döntés az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az
ideiglenesen alkalmazott nemzetközi szerződést az ideiglenes alkalmazásról
szóló kormányrendeletben a 10. § (1) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ki
kell hirdetni.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazása esetén a nemzetközi szerződés megerősítéséről,
elfogadásáról, illetve az ahhoz való csatlakozásról az Országgyűlés az ideiglenes
alkalmazásról szóló kormányrendelet kihirdetését követően egy éven belül dönt,
egyben határoz az ideiglenes alkalmazás fenntartásáról.
(5)	A nemzetközi szerződés ideiglenes alkalmazásáról szóló
kormányrendeletnek úgy kell rendelkeznie, hogy a szerződés ideiglenes
alkalmazása megszűnik, és a jogszabálynak az ideiglenes alkalmazásról szóló
rendelkezései hatályukat vesztik, ha a külügyminiszter a Magyar Közlönyben
közzétett egyedi határozatával megállapítja, hogy
a)	a nemzetközi szerződés a Magyar Köztársaság tekintetében hatályba lépett,
b)	az Országgyűlés a szerződés kihirdetésekor, illetve az ideiglenes
alkalmazásról szóló kormányrendelet kihirdetésétől számított egy éven belül az
ideiglenes alkalmazást nem tartotta fent, vagy
c)	kétoldalú nemzetközi szerződés esetében a másik szerződő fél arról értesítette
a Magyar Köztársaságot, hogy nem kíván a szerződésben részes féllé válni.
(6)	Többoldalú nemzetközi szerződés esetében a szerződés ideiglenes
alkalmazásáról szóló kormányrendeletnek úgy kell rendelkeznie, hogy az adott
állam vonatkozásában a szerződés ideiglenes alkalmazása megszűnik, ha a
külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával
megállapítja, hogy az adott állam arról értesítette a Magyar Köztársaságot, hogy
nem kíván a szerződésben részes féllé válni.
11
A nemzetközi szerződés megszüntetése, felmondása és az abból való kilépés
12.	§
A 3-10. § rendelkezéseit a nemzetközi szerződés megszüntetésére, felmondására
vagy az abból való kilépésre megfelelően kell alkalmazni.
V.	FEJEZET
A NEMZETKÖZI SZERZŐDÉS ÉRTELMEZÉSE ÉS
NYILVÁNTARTÁSA
A nemzetközi szerződés értelmezése
13.	§
(1)	A nemzetközi szerződés értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban a
Magyar Köztársaság és a nemzetközi jog más alanya között felmerült vitát
elsősorban az érintettek közötti közvetlen tárgyalások útján kell rendezni. A
magyar fél álláspontját a miniszter az igazságügy-miniszter és a külügyminiszter
véleményének figyelembevételével alakítja ki.
(2)	Ha a vita közvetlen tárgyalások útján ésszerű időn belül nem rendezhető, a
nemzetközi szerződés megerősítésére, jóváhagyására, elfogadására, illetve az
ahhoz való csatlakozásról szóló döntés meghozatalára jogosult szerv dönt arról,
hogy szükséges-e a vitát a szerződés rendelkezéseinek, illetve a nemzetközi jog
szabályainak figyelembe vételével harmadik fél - különösen az Egyesült
Nemzetek Nemzetközi Bírósága, választott bíróság vagy békéltető bizottság -
elé terjeszteni.
(3)	A harmadik fél döntése kötelező és végrehajtandó, ha a vitát rendező szerv
alapszabálya vagy a vita tárgyát képező szerződés így rendelkezik, avagy a felek
így állapodnak meg. A döntést - a nemzetközi szerződések kihirdetésére
12
vonatkozó rendelkezések értelemszerű alkalmazásával - a Magyar Közlönyben
közzé kell tenni.
A nemzetközi szerződések megőrzése és nyilvántartása
14.	§
(1)	A nemzetközi szerződések eredeti példányait a külügyminiszter őrzi. A
külügyminiszter gondoskodik a többoldalú nemzetközi szerződések
letéteményes által hitelesített másolatainak megőrzéséről is.
(2)	A külügyminiszter a Magyar Köztársaság szempontjából nemzetközi jogi
jelentőséggel bíró nemzetközi szerződésekről nyilvántartást vezet. A
nyilvántartás tartalmazza a nemzetközi szerződések
a)	létrehozatalának helyét és idejét,
b)	a szerződés tárgyát,
c)	a szerződéshez fűzött fenntartásokat, kifogásokat és nyilatkozatokat, illetve
ezek visszavonásának időpontját,
d)	a megerősítés, jóváhagyás, elfogadás, illetve a szerződéshez való
csatlakozásról szóló döntés időpontját,
e)	a megkötés helyét és idejét,
f)	hatálybalépésének időpontját,
g)	a Magyar Köztársaság tekintetében történt hatálybalépésének időpontját,
h)	a kihirdetés időpontját,
i)	a kihirdető jogszabály számát, továbbá
j) a szerződés megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre
vonatkozó, a d)-i) pontok szerinti adatokat.
(3)	A nyilvántartást a Külügyminisztérium honlapján közzé kell tenni.
13
VI.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2004. május 1-
jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban levő
ügyekben is alkalmazni kell.
(2)	E törvény 14. § (3) bekezdése 2005. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet,
valamint az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 26. § (2)
bekezdésének első francia bekezdése.
16.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Egyesült Nemzetek
Alapokmányának törvénybe iktatásáról szóló 1956. évi I. törvény a következő
2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A Biztonsági Tanácsnak az Alapokmány VII. fejezetében biztosított
hatáskörei alapján hozott, a Magyar Köztársaságra nézve kötelező határozatait a
külügyminiszter egyedi határozatával - a nemzetközi szerződések kihirdetésére
vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - a Magyar Közlönyben
közzéteszi.”
14
INDOKOLÁS
a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárást jelenleg az 1982. évi
27. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: tvr.) szabályozza. A tvr. megalkotása
óta a magyar közjogi rendszer alapvetően megváltozott, ami sok esetben
feloldhatatlan értelmezési nehézségeket okoz a tvr. alkalmazása során. Emellett
nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, hogy a rendszerváltás nyomán a
Köztársaság nemzetközi kapcsolatai ugrásszerű fejlődésnek indultak, ami igen
sok nemzetközi szerződés kötésében is megnyilvánult. Mindezek alapján a
nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról egy minden szempontból
korszerű, új törvény megalkotása vált szükségessé.
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény
megalkotásakor, a szerződések kötésével kapcsolatos hatáskörök meghatározása
során a törvényhozónak egyrészt tekintettel kell lennie a magyar közjogi
berendezkedésre. Az Alkotmány szerinti kizárólagos törvényhozási
tárgykörökben általánosan kötelező magatartási szabályt csak az Országgyűlés
alkothat, ennek a követelménynek - a jelen Javaslattal egyidejűleg az
Országgyűlés elé terjesztett alkotmánymódosítással összhangban - a nemzetközi
szerződések esetében is meg kell felelni. A külpolitika alakításáért ugyanakkor
elsősorban a Kormány viseli a felelősséget, ennek megfelelően a nemzetközi
szerződések előkészítésekor a Kormánynak biztosítani kell azokat a
hatásköröket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy e felelősségének meg tudjon
felelni.
15
A törvényalkotás során másrészt figyelembe kell venni, hogy a Magyar
Köztársaság részese a szerződések jogáról szóló, Bécsben az 1969. évi május hó
23. napján kelt szerződésnek (a továbbiakban: bécsi szerződés), amelyet az
1987. évi 12. törvényerejű rendelet hirdetett ki. Ennek megfelelően az ebben a
tárgykörben megszülető magyar törvénynek tekintettel kell lennie a bécsi
szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettségekre is.
A Javaslat jelentősen egyszerűsíti a nemzetközi szerződések
magyarországi érvényesüléséhez vezető belső jogi folyamatot, amikor az esetek
túlnyomó többségében a nemzetközi szerződések megerősítését (jóváhagyását,
elfogadását, az ahhoz való csatlakozásról szóló döntést) és kihirdetését egy
aktussá teszi.
A Javaslat emellett megteremti nemzetközi szerződések - a bécsi
szerződés 25. cikke szerinti - ideiglenes alkalmazásának belső jogi szabályait.
Ennek keretében a Kormány az Országgyűlés hatáskörébe tartozó tárgykörökben
is felhatalmazást kap nemzetközi szerződés ideiglenes kihirdetésére, azonban e
döntését az Országgyűlésnek egy éven belül meg kell erősítenie, máskülönben
az ideiglenes alkalmazás megszűnik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat szerint a törvény hatálya kiterjed a Köztársaság két- vagy
többoldalú nemzetközi szerződéseinek megszületéséhez vezető folyamat minden
elemére, így a szerződés előkészítésére, kezdeményezésére, megkötésére,
módosítására, ideiglenes alkalmazására, valamint megszüntetésére,
felmondására, az abból való kilépésre, alkalmazása felfüggesztésére, a
szerződésekkel kapcsolatos fenntartásokra, kifogásokra, nyilatkozatokra és a
16
szerződésekben való államutódlással kapcsolatos közlések tételére és
elfogadására.
A 2. §-hoz
A Javaslat fogalommeghatározása követi a bécsi szerződés ilyen tárgyú
rendelkezéseit. Míg azonban a bécsi szerződés szerint „a ‘megerősítés’, az
‘elfogadás’, a ‘jóváhagyás’ és a ‘csatlakozás’ minden egyes esetben azt az így
megnevezett nemzetközi aktust jelenti, amellyel egy állam nemzetközi síkon
kifejezi annak elismerését, hogy reá nézve egy szerződés kötelező hatállyal bír”,
a Javaslat e fogalmakat azon belső jogi cselekményekre érti, amelyek során az
arra hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy hozzájárul ahhoz, hogy az adott
szerződés a Magyar Köztársaságra nézve kötelező hatállyal bírjon. A Javaslat a
kötelező hatályt keletkeztető nemzetközi aktusra (a belső jogi feltételek
teljesítéséről szóló okiratok kicserélése, a feltételek teljesítéséről való értesítés
stb.) a szerződés megkötése fogalmat használja. A nemzetközi szerződés
előkészítése, kezdeményezése és létrehozatala tekintetében a Javaslat követi a
tvr. fogalomhasználatát.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerint a nemzetközi szerződés előkészítéséről a szerződés
tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszter a külügyminiszterrel
egyetértésben dönt. A külügyminiszter egyetértési jogát az indokolja, hogy
statútuma szerint „összehangolja a Magyar Köztársaság külpolitikai és
külgazdasági érdekeinek érvényesítését”. A külügyminiszter egyetértési joga
biztosítja a Javaslat azon rendelkezésének gyakorlati érvényesülését is, mely
szerint a szerződés előkészítéséről az Országgyűlés és a Kormány által
meghatározott külpolitikai elvek figyelembevételével kell dönteni.
17
A Javaslat szerint a külügyminiszter véleményét a nemzetközi
szerződésnek nem minősülő, vagyis nemzetközi kötelezettséget nem
keletkeztető - minisztériumok, országos hatáskörű szervek vagy helyi
önkormányzatok által kötött - megállapodások kezdeményezése előtt is ki kell
kérni, mert ezáltal kiküszöbölhető, hogy az adott megállapodás nemzetközi jogi
értelemben mégis kötelezettséget keletkeztető szerződésnek bizonyuljon.
Az előkészítés során a Javaslat szerint kiterjedt hatásvizsgálatot kell
lefolytatni, valamint folyamatosan vizsgálni kell, hogy az előkészítés alatt álló
nemzetközi szerződés mennyiben illeszkedik a belső jogba, illetve mennyire áll
összhangban a Köztársaság egyéb kötelezettségeivel, mivel az illeszkedés és az
összhang megteremtése legkönnyebben az előkészítés során biztosítható.
A 4-5. §-okhoz
A Javaslat szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi
szerződés kezdeményezésére a Kormány ad felhatalmazást, azonban a
‘tapogatózó tárgyalások’ külön felhatalmazás nélkül is elvégezhetőek. A
Kormány hatáskörébe tartozó szerződések esetében a szerződés
kezdeményezéséhez külön felhatalmazásra nincs szükség.
A nemzetközi szerződés létrehozásához azonban minden esetben a
Kormány felhatalmazása szükséges, mivel a bécsi szerződés 18. cikke szerint a
szerződés aláírása után „[a]z állam tartózkodni köteles azoktól a
cselekményektől, amelyek meghiúsítanák a szerződés tárgyát és célját, midőn
megerősítés, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával [alá]írta a szerződést”.
Ennek megfelelően a szerződés létrehozása már bizonyos kötelezettséget
keletkeztet a Magyar Köztársaságra nézve, ami viszont megköveteli, hogy a
létrehozásra minden esetben csak felhatalmazás alapján kerülhessen sor.
18
A Javaslat előírja, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó nemzetközi
szerződés létrehozására adott felhatalmazásról szóló határozatot az
Országgyűlés illetékes bizottságának meg kell küldeni.
A 6. §-hoz
A Javaslat a nemzetközi szerződések kezdeményezésével és
létrehozatalával kapcsolatos cselekményekhez szükséges meghatalmazásról úgy
rendelkezik, hogy azt a külügyminiszter állítja ki. A bécsi szerződés 7. cikkével
egybehangzóan a Javaslat úgy rendelkezik, hogy a köztársasági elnök, a
miniszterelnök és a külügyminiszter a szerződéskötés valamennyi fázisában
meghatalmazási okirat nélkül képviseli a Magyar Köztársaságot. A diplomáciai
képviseletek vezetőinek a fogadó állammal, illetve a nemzetközi szervezethez
akkreditált állandó képviselőnek a nemzetközi szervezet keretében megkötendő
nemzetközi szerződés kezdeményezéséhez, illetve a szerződés létrehozásáról
folytatott tárgyalásokhoz nincs szüksége meghatalmazási okiratra. A bécsi
szerződés 7. cikkével ellentétben a Javaslat ez utóbbi körben a szerződés
végleges szövegének megállapításához megköveteli a meghatalmazási okiratot,
mivel az aláírt, de még meg nem erősített (jóvá nem hagyott, el nem fogadott
stb.) nemzetközi szerződés a bécsi szerződés 18. cikke szerint bizonyos
kötelezettségeket ró az államra, ami viszont garanciális szempontból indokolja a
meghatalmazási okirat megkövetelését.
A 7. §-hoz
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződés megkötésére
akkor kerülhet sor, ha azt
a)	az Országgyűlés a nemzetközi szerződést kihirdető törvényben
megerősíti, elfogadja vagy dönt az ahhoz való csatlakozásról,
19
b)	a Kormány a nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendeletben
jóváhagyja, elfogadja vagy dönt az ahhoz való csatlakozásról, illetve
c)	a köztársasági elnök határozatával a Kormány előterjesztésére
megerősíti.
A javasolt szabályozás jelentősen egyszerűsíti a nemzetközi szerződések
megkötésével kapcsolatos belső jogi eljárást, mivel főszabályként a megerősítés
(jóváhagyás, elfogadás, a csatlakozásról szóló döntés) aktusát a kihirdetés
aktusával egybevonja.
A köztársasági elnök általi megerősítésre akkor kerül sor, ha a szerződés
tárgya szerint a Kormány hatáskörébe tartozna, azonban a szerződés a kötelező
hatály elismeréséhez megerősítést ír elő. A Kormány számára az Alkotmány
nem biztosít hatáskört nemzetközi szerződések megerősítésére, ezért ebben az
esetben - az Országgyűlés munkaterhére is figyelemmel - a köztársasági elnök a
külügyminiszter ellenjegyzése mellett lesz jogosult a szerződés megerősítésére.
A 8. §-hoz
A Javaslat szerint a külügyminiszter gondoskodik azon nemzetközi jogi
cselekmények elvégzéséről, amelyek a szerződés megkötéséhez szükségesek,
így kiállítja ez ehhez szükséges okiratot, a belső jogi cselekmények elvégzéséről
értesíti a másik szerződő felet, illetve a letéteményest, továbbá gondoskodik az
okiratok kicseréléséről vagy letétbe helyezéséről. Ugyancsak a külügyminiszter
látja el a másik (többi) szerződő fél hasonló lépéseivel kapcsolatos feladatokat,
ideértve azt az esetet is, amikor egy többoldalú nemzetközi szerződés a Magyar
Köztársaság Kormányát jelöli ki letéteményesnek.
A külügyminiszter a nemzetközi szerződést az ENSZ Titkárságánál
nyilvántartásba véteti. Az ENSZ Alapokmányának 102. cikke szerint „[o]lyan
nemzetközi szerződésre vagy megállapodásra, amelyeket ... nem iktattak be, a
szerződésben vagy megállapodásban részes felek az Egyesült Nemzetek
20
egyetlen szerve előtt sem hivatkozhatnak.” Ennek megfelelően a nyilvántartásba
vétel elmulasztása esetén a Nemzetközi Bíróság előtt sem lehet az adott
szerződésre hivatkozni.
A 9. §-hoz
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy valamennyi nemzetközi szerződést
tartalmának megfelelően törvényben vagy kormányrendeletben ki kell hirdetni.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat szerint főszabályként a megerősítés,
jóváhagyás, elfogadás, illetve a csatlakozásról való döntés és a kihirdetés egy
aktussal történik, nincs értelme a továbbiakban is fenntartani a nemzetközi
szerződés kihirdetése és közzététele közötti eltérő szabályozást.
A köztársasági elnök által megerősített szerződés tárgya szerint minden
esetben a Kormány hatáskörébe tartozik, ezért azt a Kormány rendeletével
ésszerű határidőn belül kihirdeti. Ha a megerősítés, a jóváhagyás, az elfogadás,
illetve a csatlakozásról való döntés a kihirdetéssel egy aktus által történik, fel
sem merül a visszaható hatály problémája, mivel a szerződés hatálybalépéséhez
szükséges, ezért azt fogalmilag megelőző belső jogi cselekményekkel egyidőben
a kihirdetés is megtörténik. A köztársasági elnök által megerősített szerződések
esetében azonban elképzelhető az a helyzet, hogy a kihirdető jogszabály
megalkotása előtt nemzetközi jogi értelemben hatályba lép a szerződés. Ennek
elkerülésére a javaslat előírja, hogy a kihirdető jogszabályt ésszerű határidőn
belül meg kell alkotni.
A 10. §-hoz
A nemzetközi szerződést kihirdető jogszabálynak - a szerződés hivatalos
szövegén, illetve annak hiteles magyar nyelvű fordításán túl - tartalmaznia kell
mindazokat az információkat, amelyek a szerződésben foglalt kötelezettségek
teljesítéséhez, illetve az általánosan kötelező magatartási szabályok követéséhez
21
szükségesek, így különösen a szerződés hatálybalépésének és megszűnésének
időpontját. Tekintettel arra, hogy főszabályként a kihirdetést és a szerződés
megerősítését, jóváhagyását, elfogadását, illetve az ahhoz való csatlakozásról
szóló döntést egy aktus tartalmazza, a szerződés hatálybalépésének
meghatározása az esetek túlnyomó többségében csak a nemzetközi jogi
hatálybalépés feltételeire történő utalással lehetséges.
A 11. §-hoz
A bécsi szerződés 25. cikke szerint a nemzetközi szerződéseket már
hatálybalépésük előtt ideiglenesen alkalmazni lehet. A Javaslat ennek részletes
szabályait tartalmazza, a Javaslattal egyidejűleg az Országgyűlés elé terjesztett
alkotmánymódosítás pedig úgy rendelkezik, hogy a szerződések ideiglenes
alkalmazásáról a Kormány dönt.
Ha a szerződés tárgya szerint a Kormány illetékes, az ideiglenes
alkalmazásról a szerződést kihirdető kormányrendelet rendelkezik. Ha a
szerződés tárgya szerint az Országgyűlés illetékes, az ideiglenes alkalmazást a
Kormány csak legfeljebb egy évre rendelheti el, ezen túl annak fenntartásáról az
Országgyűlés a szerződés kihirdetésével egyidejűleg, a kihirdető jogszabályban
határoz.
A 12. §-hoz
A Javaslat szerint annak rendelkezéseit nemcsak a nemzetközi szerződés
megszületésének folyamatára, hanem - összhangban a Javaslat hatályával,
illetve a nemzetközi szerződés fogalmának meghatározásával - a szerződés
megszüntetésére, felmondására vagy az abból való kilépésre is megfelelően kell
alkalmazni.
22
A 13. §-hoz
A Javaslat rögzíti a nemzetközi szerződések alkalmazásával kapcsolatos
esetleges viták rendezése során követendő eljárás alapvető szabályait. Az ilyen
jellegű vitákat elsősorban tárgyalások útján kell rendezni, azonban végső
esetben szükséges lehet, hogy a vitát a nemzetközi jog szabályainak megfelelően
harmadik személy döntse el.
A 14. §-hoz
A Javaslat szerint a külügyminiszter őrzi a nemzetközi szerződések
eredeti, illetve a letéteményes által hitelesített példányait. Ennek megfelelően a
külügyminiszter vezet naprakész nyilvántartást a Köztársaság szempontjából
nemzetközi jogi jelentőséggel bíró nemzetközi szerződésekről; e nyilvántartás a
nemzetközi szerződéssel kapcsolatos valamennyi releváns adatot tartalmazza, és
azt a Külügyminisztérium honlapján közzé kell tenni.
A 15. §-hoz
A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárás új szabályozása a ‘közjogi csomag’ egyéb törvényeivel
egyidőben, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásakor, 2004. május 1-jén lép hatályba.
A 16. §-hoz
A Javaslattal egyidejűleg az Országgyűlés elé terjesztett
alkotmánymódosítás megteremti a főhatalomból eredő egyes részjogosítványok
más államokkal történő közös gyakorlásának közjogi alapjait. Az egyik
legfontosabb ilyen nemzetközi szervezet az Egyesült Nemzetek Szervezete,
amelynek Biztonsági Tanácsa az ENSZ Alapokmányának VII. fejezete szerint a
23
tagállamokat kötelező határozatokat hozhat. A Javaslat az ENSZ Alapokmányát
kihirdető 1956. évi I. törvény olyan módosítását javasolja, amely biztosítja azt,
hogy a közösen gyakorolt hatáskör alapján megszülető döntések - amelyek az
Alkotmány javasolt új 2/A. §-a szerint a Magyar Köztársaság joghatósága alatti
személyekre nézve kötelezőek - megismerhetőek legyenek.