﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/4919.
számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
•	•	r i r	r • Á r	r 1
a jogi segítségnyújtásról
Előadó: Dr. Bárándy Péter
igazságügy-miniszter
2003. augusztus
2003. évi .... törvény
•	•	r i r	r • Á r	r i
a jogi segítségnyújtásról
Annak érdekében, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben
lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi
tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik
megoldása során, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. RÉSZ
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK ÉS
IGÉNYBEVÉTELÜK FELTÉTELEI
I.	FEJEZET
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOK
A támogatás formái
2
1.	§ (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő e törvény
szerinti igénybevételének jogát biztosítja peren kívül (a továbbiakban e Fejezetben:
támogatás) a támogatott személynek (a továbbiakban: fél).
(2)	A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb
iratot készít (a továbbiakban: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban
meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: a jogi
szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy
megelőlegezi.
(3)	A jogi segítő óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az
Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet
alacsonyabb.
2.	§ (1) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez
jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viseli (5. §), a jogi
szolgáltatás igénybe vétele a fél számára nem jár költségekkel.
(2)	Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez
jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezze (6. §), az
előlegezett díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított
határidőn belül kell az állam részére visszatérítenie. A visszatérítésre legfeljebb egy
éves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is
engedélyezhető.
Tárgyi hatály
3.	§ (1) A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha
a)	olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per
lefolytatására kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez
jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány
készítésére van szükség,
b)	peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren
kívüli lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot
készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja,
c)	jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a
közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi
tanácsadás,
d)	mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen
lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybe
vétele) szükséges a jogról való tájékoztatás,
e)	kötelezettséget keletkeztető közigazgatási eljárásban vesz részt, és a
fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy
jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
3
f)	részére abban a kérdésben szükséges jogi tanácsadás, hogy jogainak
védelme érdekében mely hatóságnál milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen
eljárás kezdeményezése érdekében beadvány készítésére van szükség,
g)	bűncselekmény sértettje, és a feljelentés megtételéhez,
büntetőeljárásbeli jogainak megismeréséhez vagy a bűncselekménnyel okozott kár
megtérítése iránti eljárás megindításához van szüksége jogi tanácsadásra vagy
beadvány készítésére,
h)	büntetőügyben tanúként megidézésre került és a tanúzási kötelezettség
mibenlétéről, illetve teljesítéséről van szüksége jogi tanácsadásra,
i)	polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem
elkészítéséhez kér segítséget.
(2)	Magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ügyében jogi
tanácsadásra akkor is sor kerülhet, ha az érintett bírósági vagy hatósági eljárás
külföldön van folyamatban.
(3)	Nem lehet támogatást nyújtani
a)	szerződés készítésére, kivéve ha a szerződést kötő felek közösen kérik
a támogatást, és valamennyiük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei,
b)	jogi tanácsadásra a következő területeken:
1.	pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételei,
2.	olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak
ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni,
kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy
megterhelése,
c)	alkotmányjogi panasszal kapcsolatban,
d)	a magánszemély vállalkozási jellegű tevékenységével kapcsolatos
ügyben,
e)	társadalmi szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos
ügyben,
f)	vámügyekkel kapcsolatban.
Személyi hatály
4.	§ (1) Támogatásban részesíthető a fél, ha:
a)	magyar állampolgár;
b)	Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező vagy
menekültügyi eljárásban részt vevő külföldi személy;
c)	nem magyar állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal
kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján;
d)	az Európai Unió tagállamának állampolgára;
4
e)	az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában
jogszerűen tartózkodó állampolgára.
(2)	A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügy-miniszter
nyilatkozata irányadó.
(3)	E törvénynek az Európai Unió tagállamaira vonatkozó rendelkezései
nem alkalmazhatók Dániára.
Rászorultság
5.	§ (1) A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli, ha a fél
rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres
pénzbeli juttatása), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), vagyona
pedig - a 9. §-ban foglaltak figyelembe vételével - nincs.
(2) Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak
tekintendő az a fél, aki
a)	rendszeres szociális segélyben részesül,
b)	közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való
jogosultságát állapították meg, vagy
c)	átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy.
6.	§ (1) A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél
rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a teljes munkaidőben történő
foglalkoztatás alapján járó munkabér mindenkori legkisebb összegét (minimálbér), és
vagyona - a 9. §-ban foglaltak figyelembe vételével - nincs.
7.	§ (1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe
be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha
ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában, vagy államigazgatási eljárásban -, és
ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.
(2)	A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál az (1) bekezdés
alapján kiszámított összegből le kell vonni
a)	jogszabály alapján a fél által fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét,
és
b)	lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató)
által folyósított hitel havi törlesztő-részletének a félre eső összegét, ha a lakás a hitel
felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigény külön jogszabályban meghatározott
feltételeinek.
5
8.	§ (1) A rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél
rendelkezésre álló jövedelme az 5. vagy a 6. §-ban megállapított összeghatárt
meghaladja, de a fél
a)	a jogi szolgáltatás igénybe vételét lehetetlenné tévő mértékben
akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
b)	számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes
körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos
tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen
összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy
c)	a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell
fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi
épségét, egészségét, vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
(3)	Nem lehet a rászorultságot megállapítani, ha a félnek a támogatás
iránti kérelem előterjesztését megelőző évben elért nettó átlagkeresete legalább 30
százalékkal meghaladja a rászorultsághoz vizsgált, levonások [7. § (2) bek.] nélküli
havi nettó jövedelmét.
9.	§ (1) Nem lehet a rászorultságot megállapítani akkor, ha a fél
rendelkezésre álló jövedelme nem haladja meg az 5. vagy a 6. §-ban megállapított
összeghatárt, de a fél olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával
(értékesítésével, megterhelésével, stb.) a jogi szolgáltatás igénybe vételének költségeit
fedezni tudná. E szabály alkalmazásában nem vehető figyelembe az a vagyontárgy,
amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás
igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.
(2)	Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni
különösen
a)	a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
b)	a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását
szolgálja,
c)	a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely
nélkül a fél foglakozásának gyakorlása lehetetlenné válik, és
d)	azokat a vagyontárgyakat, amelyek az 5. és 6. §-ban meghatározott
mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.
A támogatás kizártsága
10.	§ (1) Nem lehet támogatást nyújtani, ha a szükséges támogatást az
ügyben a fél korábban már megkapta, vagy ha a fél ügyében eljáró közigazgatási szerv
a fél beadványának elkészítésében segítséget nyújtott. Ha a fél a tanúzási kötelezettség
teljesítéséről a kérelem előterjesztésétől számított 2 éven belül részesült jogi
tanácsadásban, részére ugyanilyen típusú támogatás nem engedélyezhető.
6
(2)	Nem részesíthető a fél támogatásban, ha
a)	valamely, korábban nyújtott támogatást valótlan adatok szolgáltatása
miatt megvontak tőle, a megvonás időpontjától számított 2 évig,
b)	a fél a korábban igénybevett jogi szolgáltatás díját - bár arra köteles
lett volna - nem térítette vissza az államnak, vagy
c)	a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló
vizsgálat elvégzését akadályozza.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a fél kivételesen
részesíthető támogatásban, ha igazolja, hogy a jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb
személyes körülményei olyan fokban romlottak meg, hogy önhibáján kívül nem képes
a jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére.
II.	FEJEZET
TÁMOGATÁSOK A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN
A támogatás formái
11.	§ (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben
meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a
felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél
részére a következő támogatásokat nyújtja:
a)	teljes vagy részleges költségmentesség,
b)	teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog,
c)	pártfogó ügyvédi képviselet (a továbbiakban e Fejezetben együtt:
támogatás).
(2) A költségmentesség, a költségfeljegyzési jog és a pártfogó ügyvédi
képviselet a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (a továbbiakban:
Pp.) meghatározott kedvezményeket jelenti a fél számára.
A támogatás igénybevételének feltételei
12.	§ (1) A támogatásra a 4. § (1) bekezdésének a)-e) pontjában
meghatározott feltételeknek megfelelő fél jogosult.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésétől függetlenül
támogatásban részesíthető
7
a)	a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata
iránt kérelmet benyújtó személy;
b)	külföldi fél [4. § (1) bek. b)-e) pont] olyan perekben, amelyekben a
felet rászorultságára tekintet nélkül illeti meg a költségfeljegyzési jog.
(3)	Az 14. § (3) bekezdésében foglaltak szerint támogatásban
részesíthető a közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú szervezet és a munkavállalói
érdekképviseleti szervezet.
13.	§ Költségmentességre az 5. és 7-9. §-okban meghatározott
feltételeknek megfelelő fél jogosult.
14.	§ (1) Költségfeljegyzési jogra a 6. és 7-9. §-okban meghatározott
feltételeknek megfelelő fél jogosult.
(2)	A fél a jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül jogosult
költségfeljegyzési jogra (tárgyi költségfeljegyzési jog) a következő perekben:
a)	az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;
b)	a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;
c)	a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés
megszüntetése iránti per;
d)	a gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per;
e)	a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a
kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a
tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra
irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is;
f)	a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti
jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony
alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban:
munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi
illetékfeljegyzési jog illeti meg;
g)	a bányakár megtérítése iránti per;
h)	bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy
egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése,
i)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 21. §-ának (2)
bekezdésében és X. Fejezetében szabályozott eljárások,
j) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvényben szabályozott nyugellátás és hozzátartozói nyugellátás iránti igény
érvényesítésével kapcsolatos eljárás,
k) az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével
kapcsolatos eljárás.
8
(3)	A közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezet és a
munkavállalói érdekképviseleti szervezet vagyoni helyzetétől függetlenül
költségfeljegyzési jogra rászorultnak tekintendő az általa közérdekből, külön
jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.
15.	§ A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a költségmentességben
vagy költségfeljegyzési jogban részesült személyt illeti meg,
a)	aki jogban járatlansága és az ügy bonyolultsága folytán személyesen
eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait
hatékonyan gyakorolni, vagy
b)	akinek a perében a jogi képviselet kötelező.
A támogatás kizártsága
16.	§ A feltételek teljesítése esetén sem lehet támogatást nyújtani, ha
a)	a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen
eredménytelennek látszik,
b)	mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az
engedményezés a támogatás igénybe vételével történő perlés lehetővé tételét célozta,
c)	az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul,
d)	a per a fél gazdálkodó tevékenységével vagy társadalmi szervezet
alapításával kapcsolatos,
e)	az ügyben a perlés (jogi képviselet) költségeit vagy ténylegesen a jogi
képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként
megkapta,
f)	a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve, ha lehetőség
van a 10. § (3) bekezdésben foglaltak alkalmazására, vagy
g)	azt törvény egyéb okból kizárja.
III.	FEJEZET
TÁMOGATÁSOK A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN
A támogatás formái
17.	§ (1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntetőeljárásokban a
18-20. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:
9
a)	személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére [a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 343. § (3) bek.],
b)	pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az
egyéb érdekeltek [Be. 57. § (3) bek.], valamint a pótmagánvádló [Be. 343. § (3) bek.]
részére (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás).
(2) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet
tartalmát a Be. határozza meg.
A támogatás igénybevételének feltételei
18.	§ A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a
pártfogó ügyvédi képviselet; a pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség
és a pártfogó ügyvédi képviselet az e törvényben foglalt egyéb feltételek teljesítése
esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető.
19.	§ (1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb
érdekelt és a pótmagánvádló akkor tekintendő rászorultnak, ha jövedelmi és vagyoni
viszonyai alapján megfelel a 5. és a 7-9. §-okban foglalt feltételeknek; nem
részesíthető azonban támogatásban, ha a 16. § e) és f) pontjában foglaltak fennállnak.
(2) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira
tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a
16.	§ e) pontjában foglaltak fennállnak.
20.	§ (1) A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a 19. § szerint rászorult
sértettet, magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy
bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán
képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére.
(2) A pártfogó ügyvédi képviseletre jogosultság az (1) bekezdésben
foglalt körülmények mérlegelése nélkül megilleti
a)	a kiskorú sértettet és magánfelet,
b)	a költségmentességben részesült, jogi szakvizsgával nem rendelkező
pótmagánvádlót.
II.	RÉSZ
A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE, FOLYÓSÍTÁSA ÉS VISSZATÉRÍTÉSE
IV.	FEJEZET
KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
10
Illetékesség
21.	§ Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e
Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi
Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának a fél lakóhelye
szerint illetékes megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el.
A támogatás engedélyezése iránti kérelem
22.	§ (1) A félnek a kérelmet egy példányban, az erre a célra
rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a
következő adatokat:
a)	a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok
(név, születési időpont, anyja neve, lakóhelye; foglalkozására, jövedelmére és
vagyonára vonatkozó adatok; a vele egy háztartásban élő személyek ezen adatai),
b)	azt, hogy az ügyben korábban vett-e már igénybe támogatást (vagy
kapott arra engedélyt), és
c)	azt, hogy korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-
e őt az állam felé fizetési kötelezettség.
(2) A kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem
jár.
A kérelem elbírálásának határideje
23.	§ (1) A megyei hivatal a kérelemről - ha a támogatás
igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen
történő benyújtásakor azonnal, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon
belül határozattal dönt. A kérelem elutasításáról szóló határozatot indokolással kell
ellátni.
(2) Ha a kérelem hiányos, a megyei hivatal a hiányok rövid határidővel
történő pótlására hívja fel a felet.
Adatváltozás bejelentése
24.	§ A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban
bekövetkezett változásokat köteles a megyei hivatalnak 8 napon belül bejelenteni.
A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése
25.	§ (1) A megyei hivatal a kérelem elbírálásakor és a támogatás
engedélyezésének felülvizsgálatakor a felet és a jogvitában érdekelt ellenfelét is
11
meghallgathatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat
nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében
megkeresheti vagy a kérelemben megjelölt adatok valódiságát a fél lakásán vagy
tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanban személyesen is megvizsgálhatja.
(2) A meghallgatásról és a vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
Kézbesítés
26.	§ A határozatot a jelenlévő félnek át kell adni, egyébként részére
postai úton kézbesíteni kell.
A támogatás felülvizsgálata és megvonása
27.	§ (1) A felülvizsgálat során a megyei hivatal elrendelheti a támogatás
engedélyezéséhez szükséges igazolások ismételt csatolását, és egyéb bizonyítást
folytathat le.
(2) A megyei hivatal a támogatást megvonja és a támogatás összegének
visszatérítésére kötelezi a felet, ha
a)	a felülvizsgálat során - felhívás ellenére - nem nyilatkozik a támogatás
engedélyezéséhez szükséges adatairól, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt
igazolásokat,
b)	a támogatás igénybevételének feltételei a kérelem előterjesztésekor
sem álltak fenn és a fél a támogatás iránti kérelmében valótlan adatot szolgáltatott,
c)	a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
Segítségnyújtás a támogatás igénybe vételéhez, egyéb tanácsadás
28.	§ (1) A támogatásról, a támogatás engedélyezésének,
felülvizsgálatának, megvonásának, és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők
személyéről és elérhetőségükről a megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet illeték- és
díjmentesen tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez
szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni
helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a
kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás
megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid
tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben.
Fellebbezés
12
29.	§ (1) A fél a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül
az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat
Országos Hivatalához (a továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat
be, ha a megyei hivatal:
a)	a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
b)	a kérelmétől eltérően engedélyez számára támogatást (ideértve azt is,
ha a fél részére kérelmétől eltérően illetékfeljegyzési jogot engedélyeznek), vagy
c)	a támogatást megvonja.
(2) A fellebbezést a megyei hivatalhoz kell benyújtani, amely annak saját
hatáskörben helyt adhat, egyébként az iratokkal együtt három napon belül felterjeszti
azt az országos hivatalhoz.
30.	§ (1) Az országos hivatal az elsőfokú határozatot helyben hagyja, ha
pedig helyt ad a fellebbezésnek, a határozatot megváltoztatja, vagy - ha a
rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a döntéshez - a hiányok megjelölésével új
eljárás lefolytatására kötelezi a megyei hivatalt.
(2) A fellebbezés eredményeképpen hozott határozatot indokolással kell
ellátni.
31.	§ A megyei hivatal megismételt eljárására az első fokú eljárásra
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
Bírósági felülvizsgálat
32.	§ (1) A másodfokon jogerőre emelkedett határozat felülvizsgálatát a
fél a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a
kérelemről nemperes eljárásban határoz, eljárására - ha az eljárás nemperes jellegéből
más nem következik - a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság az
ügyben a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz, a jogszabálysértő
határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás
lefolytatását rendeli el. A bíróság a megyei és az országos hivatal mérlegelését
felülvizsgálhatja, a határozat meghozatala során - a támogatások engedélyezésére
előírt mérlegelési szempontok szerint - méltányosságot is gyakorolhat.
(2) A felülvizsgálat iránti kérelmet az országos hivatalhoz kell
benyújtani, amely azt az iratokkal együtt továbbítja a bíróságnak.
A támogatás nyilvántartása
33.	§ (1) A megyei hivatal a támogatás igénybe vételéről - a támogatás
iránti kérelmek elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése
érdekében - nyilvántartást vezet.
13
(2) A megyei hivatalok által vezetett nyilvántartás országos adatbázist
alkot.
34.	§ (1) A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a)	a fél nevét, születési időpontját, anyja nevét, és lakóhelyét,
b)	a kérelem elbírálására vonatkozó következő adatokat:
1.	a határozat tartalma (engedélyezés, elutasítás),
2.	a határozathozatal időpontja,
3.	a jogorvoslati kérelem elbírálása, jogerőre emelkedés
időpontja,
4.	a megismételt eljárás adatai (1-6. pontok szerint),
5.	a támogatás formája
6.	a támogatás felülvizsgálatára vonatkozó adatok.
35.	§ (1) A megyei hivatal a nyilvántartásban rögzített adatokat a
támogatás iránti kérelem előterjesztéstől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli,
továbbá köteles azokat megvédeni a jogosultatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás
vagy jogszabályellenes felhasználás ellen.
(2) A megyei hivatal a nyilvántartás adataiból megkeresésre tájékoztatást
ad a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy
nyomozó hatóság, a bírósági és közigazgatási végrehajtást foganatosító hatóság
részére, valamint a 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jogi segítő számára.
A támogatás visszatérítése
36.	§ Ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a megyei
hivatal kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte, és a tartozását a
jogerős határozat alapján nyilvántartja.
37.	§ A visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén a megyei hivatal
-	a fél kérelmére, indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjedő
halasztást vagy részletfizetést adhat a teljesítésre, kivéve, ha a visszatérítésre a 27. §
(2)	bekezdésében foglaltak alapján kerül sor.
38.	§ (1) Ha a fél a 37. § alapján megállapított fizetési feltételeket sem
teljesíti, a megyei hivatal írásban felszólítja arra, hogy a hátralékot egy összegben 30
napon belül fizesse meg.
(2)	A támogatást az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű fejezeti kezelésű célelőirányzatának
(a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni.
14
(3)	A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó
köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén a megyei hivatal megkeresi a
tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.
Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása
39.	§ A megyei és az országos hivatal eljárására az e törvényben nem
szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
V.	FEJEZET
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS
SZABÁLYOK
A támogatásra irányuló kérelem
40.	§ A félnek a támogatásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie a
kért támogatást (jogi tanácsadás, okirat szerkesztés), de legalább annak rövid leírását,
hogy milyen ügyben, kérdésben kér jogi segítséget.
Határozathozatal
41.	§ A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:
a)	a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését,
b)	a jogi szolgáltatás tárgyát, célját,
c)	a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi
segítő jogi szolgáltatás nyújtására fordított idejének figyelembe vételével hány óra
díját téríti vagy előlegezi meg a fél helyett,
d)	a jogi szolgáltatás igénybe vételének határidejét,
e)	a támogatás összegének állam részére történő visszatérítésére való
kötelezést, ha a fél helyett az állam a jogi szolgáltatás díját csak előlegezi.
A jogi szolgáltatás igénybevétele
42.	§ (1) A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás
engedélyezéséről szóló határozatban foglalt határidőn belül kezdheti meg. E határidő 1
hónaptól 3 hónapig terjedhet.
43.	§ (1) Ha a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy a
félnek a legfeljebb négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul
igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás igénybe vétele érdekében közvetlenül a
jogi segítőhöz fordulhat (jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás utólagos
engedélyezésével).
15
(2)	A félnek a jogi szolgáltatás igénybe vétele érdekében a támogatás
engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, és a támogatás
igénybevételének feltételeit igazoló okiratokat a jogi segítőnek át kell adnia. Ha a jogi
segítő a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratok és a fél nyilatkozata
alapján a feltételeket biztosítottnak látja, a fél részére a 3. §-ban meghatározott jogi
szolgáltatást nyújtja.
(3)	A jogi segítő a támogatás kizártságának megállapítása érdekében a
megyei hivataltól rövid úton tájékoztatást kérhet arról, hogy a fél az ügyben részesült-e
már támogatásban, azt tőle megvonták-e, vagy a részére korábban nyújtott támogatás
összegét visszatérítette-e.
(4)	Ha a jogi szolgáltatás e §-ban foglalt módon történő igénybe
vételének nincs helye, vagy a jogi segítő a bemutatott okiratok és a fél előadása
alapján nem látja biztosítottnak a támogatás igénybevételének feltételeit, a felet
tájékoztatja arról, hogy a jogi szolgáltatást csak a megyei hivatal támogatást
engedélyező határozata alapján veheti igénybe.
44.	§ (1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevételét a megyei hivatal utólag
támogatásként engedélyezi, az erről szóló határozatban megállapítja a jogi segítő
díjának összegét is.
(2) A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén is részesül a jogi segítő
díjazásban - a határozatban foglalt összegben -, ha a beadvány készítésének
elmaradása azzal a következménnyel járt volna, hogy a fél valamely jognyilatkozat
megtételére előírt határidőt elmulasztja. Ilyen esetben a felet a megyei hivatal
határozattal kötelezi a jogi segítő részére megfizetett díj megtérítésére.
45.	§ A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását követően a támogatás
igénybevétele feltételeinek utólagos vizsgálata érdekében megküldi a megyei
hivatalnak a fél által részére átadott okiratokat, amelyeket a hivatal a támogatás
engedélyezése iránti kérelemként kezel. A megyei hivatal a támogatás
engedélyezéséről szóló határozatát a jogi segítőnek is megküldi, aki a kérelem
elutasításáról szóló határozat ellen jogorvoslattal élhet (29-32. §).
46.	§ Ha a támogatást engedélyező határozatban foglalt időtartam lejárt,
a jogi segítő tájékoztatja a felet, hogy ezt követően csak a megyei hivatal további
időtartamot engedélyező határozata alapján járhat el a fél ügyében, vagy ha ennek
feltételei fennállnak, a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok
szerint nyújt jogi szolgáltatást (43-45. §).
47.	§ A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának,
megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről a jogi segítő a hozzá jogi szolgáltatás
igénybe vétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja, részére a
támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre
16
bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt. E tevékenységéért a jogi segítő díjat nem
számíthat fel.
A támogatás felülvizsgálata
48.	§ (1) A megyei hivatal a támogatás igénybevétele feltételeinek
fennállását annak jogerős engedélyezésétől számított 1 éven belül bármikor
felülvizsgálhatja.
A jogi szolgáltatás díjának fedezete
49.	§ (1) A jogi segítő részére a jogi szolgáltatás díját a célelőirányzat
terhére kell megfizetni. A célelőirányzat csak a díj összegének megfizetésére
használható fel.
(2) A célelőirányzat terhére történő kifizetések célelőirányzat-
módosítás nélkül teljesíthető kiadások.
A díj megfizetése a jogi segítő részére
50.	§ (1) Ha a jogi szolgáltatás igénybe vétele a támogatást engedélyező
határozat alapján, annak meghozatalát követően történik, a jogi szolgáltatás
nyújtásáról a jogi segítő a külön jogszabályban foglalt módon értesíti a megyei
hivatalt, amely intézkedik a díj megfizetése iránt.
(2)	Ha a jogi szolgáltatás igénybe vétele a támogatás feltételeinek
utólagos vizsgálata mellett történik, a jogi segítő a támogatás feltételeit igazoló
okiratok megküldésével együtt a jogi szolgáltatás nyújtásáról szóló, és a kifizetéshez
szükséges dokumentumokat is megküldi a megyei hivatal részére. A megyei hivatal a
támogatás engedélyezésével együtt, a jogerős határozatban foglaltak alapján
intézkedik a díj megfizetése iránt.
51.	§ A megyei hivatal a tárgyhónapban hozott, a kifizetést lehetővé tévő
határozatok alapján a tárgyhót követő hónap 10. napjáig küldi meg a minisztériumnak
a célelőirányzat terhére teljesítendő kiadások listáját, amely alapján a minisztérium
gondoskodik a díjak átutalásáról.
VI.	FEJEZET
A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A támogatás engedélyezése iránti kérelem
17
52.	§ (1) A polgári eljárásban biztosított támogatás engedélyezését a fél a
tárgyalás berekesztéséig vagy a nemperes eljárás befejezéséig kérheti. A részleges
költségmentesség vagy költségfeljegyzési jog mértékének megváltoztatása iránt a fél a
per folyamán is előterjeszthet kérelmet, ha a bíróság olyan összegű költség
előlegezésére kötelezi, amely a perrel kapcsolatban addig felmerült költségekhez
képest a per költségeit jelentősen megemeli.
(2)	A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog, továbbá az
illetékmentesség és az illetékfeljegyzési jog hatálya - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - a kérelem előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára, valamint - a
törvényben foglalt eltérésekkel - a végrehajtási eljárásra is kiterjed.
(3)	Ha a fél a költségmentesség vagy költségfeljegyzési jog
engedélyezését az eljárás megindítását követően kéri, annak hatálya - ha törvény
eltérően nem rendelkezik - nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés előtti
szakaszára. Ha a fél a per során ismeretlen helyen tartózkodott, a részére engedélyezett
költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.
53.	§ A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a)	a kért támogatást (költségmentesség, költségfeljegyzési jog),
b)	a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az
ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; vagy ha a per még nem indult
meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás
lefolytatására illetékes bíróságot.
A támogatást engedélyező határozat
54.	§ (1) A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell
a)	a perre vonatkozó adatokat (bíróság, - ha ismert - az ügyszám, felek
neve, címe, a per tárgya);
b)	azt, hogy a fél költségmentességben részesül, vagy költségfeljegyzési
jogra jogosult, illetve - ha ennek a 15. §-ban foglalt feltételei fennállnak - megilleti-e
a pártfogó ügyvédi képviselet joga;
c)	azt, hogy a fél a támogatásra mely időponttól szerzett jogosultságot;
d)	a költségmentesség, illetve a költségfeljegyzési jog teljes vagy
részleges jellegét; ha részleges, az milyen költségekre vagy a költségek mely
hányadára vonatkozik.
(2)	A megyei hivatal a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog
teljes vagy részleges jellegéről, és a részlegesség mértékéről mérlegelési jogkörében
dönt, annak során az ügy tárgyi súlyát, bonyolultságát és a fél rendelkezésre álló
jövedelmét, valamint a fél által várhatóan előlegezendő költségek összegét mérlegeli.
18
(3)	Ha a fél részére költségmentesség nem engedélyezhető, de jövedelmi
és vagyoni viszonyai alapján a költségfeljegyzési jog vagy illetékfeljegyzési jog
engedélyezésének feltételei fennállnak, részére a megyei hivatal a kérelmétől eltérően,
hivatalból költségfeljegyzési jogot, vagy illetékfeljegyzési jogot engedélyez. A
határozatot indokolással kell ellátni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a fél
költségfeljegyzési jog engedélyezését kéri, de csak az illetékfeljegyzési jog
feltételeinek felel meg.
Kézbesítés
55.	§ (1) A támogatás engedélyezéséről szóló jogerős határozatot
(ideértve az illetékfeljegyzési jog engedélyezéséről szóló határozatot is) a megyei
hivatal megküldi a kérelemben megjelölt bíróságnak.
(2)	Ha a per ügyszáma csak a kérelem benyújtását követően válik
ismertté, a fél köteles arról a megyei hivatalt értesíteni.
A támogatás felülvizsgálata és megvonása
56.	§ (1) A megyei hivatal a támogatás feltételeinek fennállását
felülvizsgálja
a)	a per jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest -
kétévente,
b)	az eljárás bármely szakaszában - ideértve a felülvizsgálati kérelem
(Pp. 270. §) elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az
engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(2)	A végrehajtható okirat kiállítása előtt a megyei hivatal felülvizsgálja
a végrehajtást kérő fél részére korábban engedélyezett támogatást. Ebben az esetben a
perindítást megelőzően vagy azzal egyidejűleg előterjesztett, támogatás engedélyezése
iránti kérelem előterjesztésére és elbírálására vonatkozó szabályok megfelelő
alkalmazásával kell eljárni.
57.	§ (1) Ha a támogatás megvonására a 27. § (2) bekezdés b) pontjában
foglalt okból kerül sor, a támogatás megvonásának kérdésében hozott határozat
hatálya visszahat az eljárás megindítására. A megyei hivatal a határozatában felhívja a
felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül
a)	leletezés terhe mellett fizesse meg az illetéket,
b)	végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által előlegezett
költségeket,
c)	helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek a Pp. 89. §-ában
foglalt feltételei fennállnak.
19
(2) Ha a megyei hivatal a támogatást azért vonja meg, mert az
engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de a
támogatás engedélyezése nem az (1) bekezdésben meghatározott okra vezethető
vissza, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az esetleg felmerülő illetéket
leróni, és az előlegezett költségeket megfizetni.
Eljárás tárgyi költségfeljegyzési jog fennállása esetén
58.	§ (1) A tárgyi költségfeljegyzési jog engedélyezése iránt nem kell a
kérelmet előterjeszteni, annak fennállásáról a bíróság hivatalból határoz. A megyei
hivatal a bíróság tárgyi költségfeljegyzési jog fennállásáról szóló jogerős határozata
alapján intézkedik a költségek előlegezéséről.
(2)	A bíróság határozatának kézhezvételét követően a megyei hivatal
felhívja a felet azon adatainak a közlésére, amelyeket a támogatás igénybevételéről
szóló nyilvántartásba be kell jegyezni.
(3)	A támogatás felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések a tárgyi
költségfeljegyzési jog esetében nem alkalmazhatók.
A támogatás nyilvántartása
59.	§ (1) A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:
a)	a bíróság megnevezése, a per ügyszáma, a felek neve és a per tárgya,
b)	a per során a fél helyett előlegezett illeték és költség összege
(költségjegyzék).
Eljárás az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem
előterjesztése esetén
60.	§ (1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási
hellyel rendelkező fél az Európai Unió valamely tagállamának bírósága, egyéb
hatósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást
igénybe venni, az erre irányuló kérelmét a lakóhelye szerint illetékes megyei
hivatalban is előterjesztheti.
(2)	A megyei hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelmet - a külön
jogszabályban meghatározottak szerint - továbbítja az Európai Unió tagállamának
illetékes hatóságához.
(3)	A megyei hivatal elutasítja a kérelmet, ha azt nem az (1) bekezdésben
meghatározott ügyben terjesztik elő. Az elutasító határozatot indokolással kell ellátni,
a határozat ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok
szerint van helye jogorvoslatnak.
20
A támogatások igénybevétele
61.	§ (1) A támogatás engedélyezése alapján a fél helyett az állam által
előlegezendő, perrel kapcsolatos költség előlegezéséről a külön jogszabályban
foglaltak szerint a támogatás engedélyezésének ügyében első fokon eljárt megyei
hivatal intézkedik a bíróság előlegezést kimondó határozata alapján.
(2) Ha a fél részére pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyeztek, a fél
képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő vagy a bíróság által kirendelt
más ügyvéd (ügyvédi iroda) köteles nevéről, irodájának címéről és
bankszámlaszámáról a megyei hivatalt 8 napon belül értesíteni.
A támogatás visszatérítése
62.	§ (1) A megyei hivatal pervesztessége arányában kötelezi a
költségfeljegyzési jogban részesült pervesztes felet vagy a támogatásban részesült fél
pernyertessége folytán a perköltség viselésére köteles perbeli ellenfelét a fél által meg
nem fizetett illeték és a fél helyett a megyei hivatal által előlegezett költség
visszatérítésére, ha a bíróság ennek kötelezettségét jogerős határozatában
megállapította.
(2)	A 37. §-ban foglalt halasztás vagy részletfizetés csak a fél részére
engedélyezhető; a perbeli ellenfél a határozat jogerőre emelkedést követő 30 napon
belül köteles a teljesítésre. Különös méltánylást érdemlő esetben a megyei hivatal a fél
részére a 37. §-ban foglalt határidőnél hosszabb időtartamra is biztosíthat halasztást
vagy részletfizetést.
(3)	A határozat ellen a tartozás jogalapjára hivatkozással nem lehet
jogorvoslattal élni.
(4)	A teljesítés elmulasztása esetén a megyei hivatal - a szükséges
eljárások megindítása érdekében - megkeresi az illetékhivatalt, illetve a tartozás
összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.
VII.	FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS SZABÁLYOK
A támogatás engedélyezésére és igénybevételére vonatkozó eltérő szabályok
63.	§ (1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezése a VI. Fejezetben foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával történik.
21
(2)	A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárás bármely szakaszában elő
lehet terjeszteni a megyei hivatalhoz.
(3)	A támogatás engedélyezése nem hat vissza a büntetőeljárás
megindulására.
(4)	A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen
kívül a büntetőeljárásban szereplő egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor.
(5)	Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és
ez - a határidőkre tekintettel - a jogainak a sérelmével járhat, a fél a határidő
elmulasztása esetén erre hivatkozással a büntetőügyben igazolási kérelmet terjeszthet
elő, a megyei hivatal pedig részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként jogi segítőt vagy
kivételesen a bíróság székhelyén működő ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.”
VIII.	FEJEZET
A JOGI SEGÍTŐ
A jogi segítő feladatokat ellátó személyek
64.	§ (1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást
nyújt és pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi
szolgáltatás). Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki az országos hivatal által
vezetett jogi segítői névjegyzékben (a továbbiakban: névjegyzék) szerepel.
(2)	A névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat az országos hivatal a
világhálón is közzéteszi.
65.	§ (1) A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő
a)	nevét (szervezet esetében képviselőjének nevét is),
b)	irodájának, alirodájának címét, telefonszámát,
c)	ügyvédi, közjegyzői kamarai tagságát,
d)	közreműködési kötelezettségének terjedelmét
1.	szakterületét vagy szakterületeit,
2.	az általa havonta ellátni vállalt ügyek számát,
e)	által megjelölt azt a nyelvet, amelyen a jogi szolgáltatás nyújtását
vállalja,
f)	azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben a jogi segítő ténylegesen
jogi szolgáltatást nyújtott.
(2)	A jogi segítő a névjegyzékben szerepelő adataiban bekövetkezett
változásokról az országos hivatalt 8 napon belül köteles értesíteni.
22
66.	§ (1) A névjegyzékbe felvételre kerül az országos hivatallal jogi
segítői feladatok ellátására szolgáltatási szerződést kötő
a)	jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet, alapítvány,
kisebbségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban e Fejezetben
együtt: társadalmi szervezet),
b)	ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó
jelleggel végző európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
c)	közjegyző.
(2)	Társadalmi szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor
kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas
helyiséggel és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely
alapján az ügyvéd - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és
megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja.
(3)	Jogi oktatást végző egyetem (egyetem) akkor is kérheti felvételét a
névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és
jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek
fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő
tevékenységet.
(4)	Az ügyvéd és a közjegyző akkor kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha
tevékenységét, illetve szolgálatát nem szünetelteti, nem áll fegyelmi eljárás hatálya
alatt és felelősségbiztosításának fennállását igazolja.
A szolgáltatási szerződés
67.	§ (1) A szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal
arra, hogy - a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül - a hozzá e törvény
alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt, amelyet csak e
törvényben foglalt okból jogosult megtagadni.
(2)	A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal - a minisztérium
nevében és helyett eljárva - kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott
jogi szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti.
Az országos hivatalnak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel - erre
irányuló kérelmükre - a szolgáltatási szerződést meg kell kötnie.
(3)	A szolgáltatási szerződés három éves időtartamra köthető;
módosítására akkor van lehetőség, ha a jogi segítő névjegyzékben szerepelő adataiban
változás következett be, vagy ha szakterületét kívánja módosítani, illetve a havonta
ellátni vállalt ügyek számát emelni.
A jogi segítő közreműködési kötelezettsége
23
68.	§ (1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és közjegyző,
valamint a társadalmi szervezet megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi
szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok
alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás
nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is.
(2)	Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben
szereplő ügyvéd és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - társadalmi szervezet láthat
el. A névjegyzékben szereplő társadalmi szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a
sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58. §-ának (3) bekezdésében
meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként
büntetőeljárásban nem járhat el.
(3)	Ha az egyetem a jogi segítői tevékenységének folytatására nem
rendelkezik ügyvéd megbízottal, jogi segítői tevékenységére e törvény rendelkezései a
következő eltérésekkel alkalmazandók:
a)	csak peren kívüli segítségnyújtást végezhet,
b)	az egyetemet terheli a polgári jogi felelősség a szakszerűtlen
segítségnyújtásból eredő károk megtérítéséért,
c)	a jogi szolgáltatás nyújtását a szervezeti egységet vezető oktató
felügyelete mellett jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal
rendelkező egyetemi oktató végezheti.
69.	§ (1) A jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra
vonatkozó közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa
megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő
jogi szolgáltatásra terjed ki.
(2)	A jogi segítő a szakterületét a névjegyzékben a következők szerint
jelölheti meg:
a)	polgári és közigazgatási ügyek,
b)	büntetőügyek,
c)	az a) vagy b) pontban foglalt szakterületen belül egyéb szakterület
(társadalmi szervezet esetében).
(3)	A büntetőügyekben történő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget
vállaló jogi segítő büntetőügyben lát el pártfogó ügyvédi képviseletet, a 3. § (1)
bekezdésének g) és h) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtja, továbbá
büntetőügyben rendkívüli jogorvoslati kérelmet készít.
(4)	A polgári és közigazgatási ügyekben történő jogi segítségnyújtásra
kötelezettséget vállaló jogi segítő polgári eljárásban lát el pártfogó ügyvédi képviselet
és - a sértettek és tanúk jogvédelme [3. § (1) bek. g) és h) pontja], valamint
24
büntetőügyekben rendkívüli jogorvoslati kérelmek készítése kivételével - peren kívüli
szolgáltatásokat nyújt.
(5)	A társadalmi szervezet a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt
szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben, illetve milyen
ügyfélkör számára nyújt jogi szolgáltatásokat.
70.	§ (1) A jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei
fennállnak - a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles
a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha
a)	a közreműködést mint ügyvéd és közjegyző is köteles lenne
megtagadni az ügyvédekről vagy a közjegyzőkről szóló törvény alapján, vagy a reá
vonatkozó etikai szabályzat értelmében,
b)	már teljesítette a közreműködési kötelezettségét a szolgáltatási
szerződésben meghatározott számú ügyben, illetve a jogi szolgáltatás nyújtása nem
tartozik a szolgáltatási szerződésben meghatározott szakterületébe, vagy
c)	a fél által kért vagy a hivatal által engedélyezett okirat vagy beadvány
készítése, nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lehetséges.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt körülményről a jogi segítő
köteles a félnek részletes felvilágosítást adni, s ha ügyében a jogi segítségnyújtás más
jogi szolgáltatás útján biztosítható, részére ezt a jogi szolgáltatást nyújtani.
(3)	A jogi segítő a közreműködés megtagadásáról - a megtagadás okának
megjelölésével - haladéktalanul tájékoztatja a megyei hivatalt, és ezen okirat
másolatát a fél kérelmére részére is átadja.
Törlés a névjegyzékből
71.	§ (1) Az országos hivatal a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a
szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári
Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az e törvényben foglalt
eltérésekkel megfelelően irányadóak, a szerződés felmondásának nincs helye.
(2)	A szerződést az országos hivatal felbontja, ha a jogi segítői
névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy már a
felvételkor sem álltak fenn, felbonthatja, ha a jogi szolgáltatás nyújtásával
kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező társadalmi
szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét
megállapították, vagy a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdésének b)
pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta.
(3)	A jogi segítő a szerződést akkor bonthatja fel, ha a névjegyzékbe
történő felvétel feltételei megszűntek.
25
IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
IX.	FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
Hatályba lépés
72.	§ (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004.
április 1-jén lép hatályba.
(2)	A törvény 1. §-ának (3) bekezdése és 86. §-ának (2) bekezdése a
kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3)	A törvény VIII. Fejezete és 74-75. §-a 2004. január 1-jén lép
hatályba.
(4)	A törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, 4. §-ának (3)
bekezdése, valamint 60. §-a 2004. május 1-jén lép hatályba.
(5)	2006. január 1-jén lép hatályba a törvény II. és III., valamint - a 60. §
kivételével - VI. és VII. Fejezete, 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, 77-
85.	§-a, és 86. §-ának (1) bekezdése.
Átmeneti rendelkezések
73.	§ (1) Ezt a törvényt a polgári és büntetőeljárásokban akkor kell
alkalmazni, ha a támogatás iránti kérelmet e törvény hatályba lépését követően
nyújtották be.
(2)	A 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás csak azon
bűncselekmények esetén biztosítható, amelyeket e törvény hatályba lépését követően
követtek el.
Felhatalmazás
74.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a
megyei és országos hivatal létrehozására, szervezetére és működésére vonatkozó
szabályokat.
26
75.	§ Felhatalmazást kap az igazságügy-miniszter, hogy rendelettel
állapítsa meg
a)	az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem
előterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat, a támogatásokra való rászorultság
igazolásának módját, valamint a támogatás folyósításának és visszatérítésének
részletes szabályait,
b)	a pénzügyminiszterrel egyetértésben a jogi segítő peren kívül nyújtott
szolgáltatásának díját és a díj megfizetésének módját,
c)	a jogi segítők adatait tartalmazó névjegyzék vezetésének részletes
szabályait,
d)	a megyei és országos hivatalban foglalkoztatottak képesítési
feltételeire vonatkozó szabályokat.
X.	FEJEZET
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK
76.	§ (1) Az Itv. 33. §-ának (2) bekezdése a következő 28. ponttal
egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése,
valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön
jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva
illetékmentes eljárások:)
„28. a jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárás.”
(2)	Az Itv. 57. §-ának (1) bekezdése a következő p) és r) ponttal egészül
ki:
(Illetékmentes a polgári ügyekben:)
„p) a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott közigazgatási
határozat bírósági felülvizsgálata,
r) a költségmentesség és költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti
eljárás.”
(3)	Az Itv. 57. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
27
(Illetékmentes a büntető ügyekben:)
„d) a személyes költségmentesség engedélyezése iránti eljárás.”
77.	§ (1) A Pp. 7. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A külön jogszabályban meghatározott esetben és módon a fél - kérelmére -
részben vagy egészben mentesíthető a pervitellel összefüggő költségek előlegezése,
illetve viselése alól.”
(2)	A Pp. 76. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ügyészt, valamint a külön jogszabállyal erre feljogosított szervezetet
költségek előlegezésére nem lehet kötelezni, hanem a költségfeljegyzési jogra
irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
(3)	A Pp. 84-88. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím
és rendelkezések lépnek és a Pp. a következő 86/A. §-sal egészül ki:
„Költségkedvezmények
84.	§ (1) Azt a felet (ideértve a beavatkozót is), aki jövedelmi és vagyoni
viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja, jogai érvényesítésének
megkönnyítése végett - kérelmére - a külön törvényben foglalt feltételek szerint teljes
vagy részleges költségmentesség illeti meg. A költségmentesség az alábbi
kedvezményeket jelenti:
a)	illetékmentesség;
b)	mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj,
ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle
költsége stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése
alól;
c)	mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól;
d)	pártfogó ügyvédi képviseletre való igény, ha azt törvény lehetővé
teszi.
(2)	A fél nem részesíthető költségmentességben, ha azt külön törvény kizárja.
(3)	A teljes költségmentesség az (1) bekezdésében meghatározott valamennyi
költségre, a részleges költségmentesség pedig a költségek meghatározott hányadára,
vagy tételesen meghatározott költségekre vonatkozik. Ha a fél részleges
28
költségmentességben részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a 85.
§-ban meghatározott költségfeljegyzés joga.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja alá eső azon költségeket, amelyeknek előlegezése
alól a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az
ügygondnoki díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére - a perköltségek viselésére
vonatkozó általános szabályok figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy
részleges jellegétől függetlenül - a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha
költségmentességben részesül.
85.	§ (1) Azt a felet (beavatkozót), aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán
képtelen a perrel kapcsolatos költségek előlegezésére, kérelmére a külön törvényben
foglalt feltételek fennállása esetén a teljes vagy részleges költségfeljegyzés
kedvezménye illeti meg. A költségfeljegyzésre jogosult fél helyett a 84. § (1)
bekezdésének b) pontjában megjelölt költségeket az állam előlegezi és a felet megilleti
az illetékfeljegyzés joga is. Ha a felet a bíróság a perköltség megfizetésére kötelezi, az
állam által előlegezett költségeket és a feljegyzett illetéket köteles az államnak
megfizetni.
(2)	A teljes költségfeljegyzési jog a 84. § (1) bekezdésének b) pontjában
meghatározott valamennyi költségre, a részleges költségfeljegyzési jog pedig a
költségek valamely, bíróság által meghatározott hányadára, vagy tételesen
meghatározott költségekre vonatkozik. A külön törvényben meghatározott, az ügy
tárgyára tekintettel érvényesülő tárgyi költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési
jog) - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a teljes költségfeljegyzési jog
kedvezményét biztosítja a félnek.
(3)	A tárgyi költségfeljegyzési jog a vértulajdonság-vizsgálat és a származás
megállapításához szükséges más orvos szakértői (élettani) vizsgálat költségének,
valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tartásra kötelezett
jövedelmének megállapításához szükséges szakértői vizsgálat költségének előlegezése
alól nem mentesít.
(4)	Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségfeljegyzési jognál
több kedvezményt biztosít a külföldi bíróság előtt, a költségfeljegyzésre
rászorultságtól függetlenül jogot biztosító perekben ezen előnyösebb szabályokat kell
alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi féllel szemben is.
(5)	A tárgyi költségfeljegyzési jog fennállásáról a bíróság hivatalból határoz;
ha végzésében azt állapítja meg, hogy a tárgyi költségfeljegyzési jog nem áll fenn, a
végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A tárgyi költségfeljegyzési jog
fennállását megállapító jogerős határozatát a bíróság megküldi az Igazságügyi
Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálata felek lakóhelye
szerint illetékes megyei hivatalának (a továbbiakban: jogi segítségnyújtó hivatal). A
felet addig nem lehet kötelezni az illeték megfizetésére, amíg a bíróság nem állapítja
29
meg jogerős határozatával azt, hogy az ügyben a tárgyi költségfeljegyzési jog nem áll
fenn.
86.	§ (1) A költségmentesség és az illetékmentesség a végrehajtási eljárás során
le nem rótt illetékek, valamint az állam által előlegezett költségek viselése alól a
feleket nem mentesíti.
(2) A költségmentesség, a költségfeljegyzési jog, az illetékmentesség, valamint
az illetékfeljegyzési jog fennállása nem érinti az ellenfél javára megítélt perköltség,
továbbá a végrehajtási eljárás során a felek által megfizetett illetékek és előlegezett
költségek (végrehajtási költségek) megtérítésének kötelezettségét.
86/A. § (1) Ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság - a Pp. 3. §-a (1)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően - tájékoztatja a költségkedvezmények igénybe
vételének feltételeiről.
(2)	Ha a költségmentességben vagy költségfeljegyzési jogban részesült fél
helyett az államnak költséget kell előlegezni, a bíróság az előlegezés szükségességéről
-	az azt kimondó jogerős határozat megküldésével - 8 napon belül értesíti a jogi
segítségnyújtó hivatalt.
(3)	Ha a költségmentességben vagy költségfeljegyzési jogban részesült fél
helyett az állam által előlegezett költség viselésére az ellenfél köteles, ennek tényét a
bíróság - a költség összegének megállapítása nélkül, a pervesztesség százalékos
arányának meghatározásával - a perköltség viseléséről rendelkező határozatában
megállapítja. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról - a szükséges adatok
közlésével - 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó hivatalt.
(4)	Ha a költségfeljegyzési jogban részesült fél a perköltség viselésére köteles, a
bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában - a költség összegének
megállapítása nélkül, a pervesztesség százalékos arányának meghatározásával -
megállapítja annak tényét, hogy a helyette az állam által megelőlegezett költséget
köteles az államnak megfizetni. Az első fokon eljárt bíróság a jogerős határozatról - a
szükséges adatok közlésével - 8 napon belül értesíti a jogi segítségnyújtó hivatalt.
87.	§ (1) A pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének hatálya - a külön
törvényben foglalt eltérésekkel - az eljárás jogerős befejezéséig tart.
(2)	Ha a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére a per folyamán kerül sor,
az ügyfél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló, a külön törvényben
meghatározott jogi segítő köteles a személyéről a bíróságot 8 napon belül tájékoztatni.
(3)	Ha jogi segítő a fél képviseletét pártfogó ügyvédként nem vállalja és ez - a
határidőkre tekintettel - a fél jogainak sérelmével járhat, a fél a határidő elmulasztása
esetén erre hivatkozással igazolási kérelmet terjeszthet elő, a bíróság pedig a fél
30
részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként jogi segítőt, vagy kivételesen a bíróság
székhelyén működő ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(4)	A pártfogó ügyvéd az őt megillető munkadíjat és költségtérítést a
perköltségben elmarasztalt ellenféltől közvetlenül behajthatja. A pervesztes ellenfél -
ha a pártfogó ügyvéd díját vagy költségeit a bíróság előlegezte - köteles ezt
közvetlenül az államnak megfizetni.
88.	§ (1) A költségmentesség és költségfeljegyzési jog, valamint pártfogó
ügyvédi képviselet engedélyezésének előfeltételeire, engedélyezésére, valamint
felülvizsgálatára és megvonására vonatkozó szabályokat, továbbá az állam által
előlegezett költségek behajtásának szabályait külön törvény állapítja meg.
(2)	E törvény és az (1) bekezdés szerinti külön törvény rendelkezései az
illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, felülvizsgálatára és megvonására is
megfelelően alkalmazandók.
(4)	A Pp. 121. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a fél költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, a
keresetlevélhez csatolni kell a költségmentesség, illetve a költségfeljegyzési jog
(illetékfeljegyzési jog) engedélyezéséről szóló jogerős határozatot. Ha a törvény a
kereset benyújtására határidőt állapít meg és e határidő lejártáig a jogerős határozat
nem született meg, a keresetlevél kivételesen enélkül is benyújtható, de a
keresetlevélben nyilatkozni kell arról, hogy a költségmentesség vagy
költségfeljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet benyújtották a jogi segítségnyújtó
hivatalhoz. Ebben az esetben a pert a jogerős határozat meghozataláig akkor lehet
folytatni, ha a keresetlevélben erre irányuló kérelmet terjesztettek elő, egyébként az
eljárás lefolytatására előírt határidőket a jogerős határozatnak a bíróság részére történő
kézbesítése időpontjától kell számítani.”
(5)	A Pp. 124. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A bíróság a keresetlevél megvizsgálásával egyidejűleg dönt a tárgyi
költségfeljegyzési jog fennállásról (85. §).”
(6)	A Pp. 338. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(1) A bizonyítási eljárással járó költségek előlegezésére a közigazgatási
szervet nem lehet kötelezni, hanem reá a költségfeljegyzési jog esetében irányadó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
78.	§ A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosításáról szóló 1954. évi VI. törvény 26. §-a, 27. §-ának (2) bekezdése, a polgári
perrendtartás egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1957. évi VIII. törvény 30.
§-a, az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény a hatályát veszti.
31
79.	§ A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) Az eljárás során költségmentesség és költségfeljegyzési jog
engedélyezésének nincs helye.”
80.	§ A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34. §-ának
(2)	bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E költségek előlegezése alól a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog
kedvezménye nem mentesít.”
81.	§ A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 173. §-a a következő
mondattal egészül ki:
„A hagyatéki eljárásban a Pp. költségkedvezményekre vonatkozó szabályai nem
alkalmazhatók.”
82.	§ (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 57. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A sértett, magánvádló, magánfél, vagy egyéb érdekelt kérelmére - ha
annak a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglalt feltételei fennállnak - a
törvényben meghatározott szervezet engedélyezi a pártfogó ügyvédi képviseletet. Ha a
bíróság észleli, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének feltételei a
felsoroltak valamelyikénél fennállnak, e személyt tájékoztatja arról, hogy pártfogó
ügyvédi képviselet engedélyezését kérheti, ha pedig az ügyész a Polgári
perrendtartásban meghatározottak szerint perindításra jogosult, erre az ügyész
figyelmét felhívhatja.”
(2)	A Be. 230. §-ának (1) bekezdése az első mondatot követően a
következő mondattal egészül ki:
„A pótmagánvádló a vádindítványt személyesen akkor nyújthatja be, ha a
vádindítványban nyilatkozik arról, hogy a személyes költségmentesség és a pártfogó
ügyvédi képviselet engedélyezése iránt a külön jogszabályban foglaltak szerint
kérelmet terjesztett elő a jogi segítségnyújtó hivatalhoz.”
(3)	A Be. 231. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A bíróság a vádindítványt elutasítja, ha)
32
„b) a pótmagánvádlót ügyvéd nem képviseli, kivéve, ha a természetes
személy pótmagánvádló jogi szakvizsgával rendelkezik [56. § (4) bek.] vagy ha a
vádindítványban arról nyilatkozott, hogy személyes költségmentesség engedélyezése
iránt kérelmet terjesztett elő,”
(4)	A Be. 231. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és a
jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
„(3) Ha a pótmagánvádló a személyes költségmentesség engedélyezése
iránt kérelmet terjesztett elő, a bíróság a személyes költségmentesség engedélyezéséről
szóló jogerős határozat kézhezvételét követő 30 nap elteltével vizsgálja meg a
vádindítványt abból a szempontból, hogy azt el kell-e utasítani.”
(5)	A Be. 343. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A pótmagánvádló részére - ha annak a jogi segítségnyújtásról szóló
törvényben foglalt feltételei fennállnak - a törvényben meghatározott szervezet
személyes költségmentességet engedélyez. A személyes költségmentesség
engedélyezése esetén
a)	a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviseletre jogosult,
b)	a pótmagánvádlót és pártfogó ügyvédjét a büntetőügy iratairól kért
másolat egyszeri kiadása során illetékfeljegyzési jog illeti meg,
c)	a pártfogó ügyvéd díját és igazolt készkiadását pedig az állam
előlegezi.
(4)	A pótmagánvádló pártfogó ügyvédjének díjára a kirendelt védő díjazására
vonatkozó jogszabályt kell alkalmazni.”
(3)	A Be. 604. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „és a
pótmagánvádló” szövegrész a hatályát veszti.
83.	§ (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 1. §-ának (1) bekezdésében a
„Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatalával és a megyei (fővárosi)
hivatalaival (a továbbiakban együtt: PFSZ Hivatala) szövegrész helyébe a „Pártfogó
33
Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalával és a megyei
(fővárosi) hivatalaival (a továbbiakban együtt: PJSZ Hivatala)” szövegrész lép.
(2)	Az Iasz. 6. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Tisztviselő a PJSZ Országos Hivatalában és megyei hivatalában
foglalkoztatott, a jogi segítségnyújtás körébe tartozó támogatások iránti kérelmeket
intéző igazságügyi alkalmazott is.”
(3)	Az Iasz. 8. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontjában, 11. §-ának (3)
bekezdésében, 14/A. §-ának (4) bekezdésében, 33. §-ának (1) bekezdésében, 103/A. §-
a (1) bekezdésének b) pontjában, 104. §-ának (1) bekezdésében, 105. §-ának (1) és (2)
bekezdésében és a 6. számú melléklete Vezetői pótlékok rovata 2. pontjában a „PFSZ”
szövegrész helyébe a „PJSZ” szövegrész lép.
84.	§ A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.
törvényerejű rendelet 95. §-ának (1) bekezdésében a „Pártfogó Felügyelői Szolgálat
Országos Hivatalánál” szövegrész helyébe a „Pártfogó Felügyelői és Jogi
Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalánál” szövegrész lép.
85.	§ (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 21. §-a (4)
bekezdésének második mondata és 201. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § Az e törvényben szabályozott nyugellátás, hozzátartozói nyugellátás
iránti igények érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illetékmentes, az
igények érvényesítésével kapcsolatos közigazgatási eljárás költségmentes.”
(3)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
törvény 61. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az egészségbiztosítási ellátások iránti igények érvényesítésével
kapcsolatos valamennyi eljárás illetékmentes, az igények érvényesítésével kapcsolatos
közigazgatási eljárás költségmentes.”
(4)	A külön törvényben meghatározott bírósági eljárásokkal
kapcsolatban írt tárgyi költségmentességen tárgyi költségfeljegyzési jogot kell érteni.
86.	§ (1) Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ügytv.) 31. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd meghatalmazás útján is elláthat, ha a
külön jogszabály szerinti jogi segítőként működik; díjazására ebben az esetben is a
kirendelt ügyvéd díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
34
(2) Az Ügytv. 131. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a §
eredeti szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(1) A kirendelt ügyvéd óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az
Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet
alacsonyabb.”
87.	§ (1) A Pp. 85. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Külföldiek részére a költségmentes perlés kedvezménye - az (5)
bekezdésben foglalt eltérésekkel - csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi
megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A 84. § (3) bekezdésében
megjelölt tárgyi költségmentesség a külföldit nemzetközi megállapodás vagy
viszonosság hiányában is megilleti, a perköltség-biztosíték alól azonban a külföldi - az
(5)	bekezdésben foglalt kivétellel - a 84. § (3) bekezdése esetében is csak akkor
mentesül, ha ezt nemzetközi megállapodás vagy viszonosság lehetővé teszi. A
viszonosság fennállása tekintetében az igazságügy-miniszter nyilatkozata irányadó.
(5)	Az Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli
államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar
állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre, perköltség-
biztosíték letételére pedig nem kötelezhető. A költségmentesség ebben az esetben a
tárgyalásra történő utazás költségeire is kiterjed, ha a fél tárgyaláson történő jelenléte a
törvény alapján kötelező.
(6)	Ha külföldi állam joga a magyar félnek a tárgyi költségmentességnél több
kedvezményt biztosít a külföldi bíróság előtt, a tárgyi költségmentes perekben ezen
előnyösebb szabályokat kell alkalmazni a magyar bíróság előtt pereskedő külföldi
féllel szemben is.”
(2) A Pp. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) Költségmentesség esetén a bíróság az ügy vitelére a fél kérésére
pártfogó ügyvédként a bíróság székhelyén működő ügyvédet vagy ügyvédi irodát
rendel ki, feltéve, hogy a kirendelés az ügy körülményeire tekintettel szükséges. A
bíróság hivatalból rendel ki pártfogó ügyvédet a jogi képviselővel nem rendelkező,
költségmentességben részesült fél számára, ha ügyében a jogi képviselet kötelező.
(2)	A pártfogó ügyvédi képviselet elrendelésének hatálya az eljárás jogerős
befejezéséig tart.
(3)	A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt
ellenféltől közvetlenül behajthatja, a pervesztes ellenfél pedig - ha a pártfogó ügyvéd
díját vagy költségeit a bíróság előlegezte - köteles ezt közvetlenül az államnak
megfizetni.”
35
88.	§ Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és
azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án
aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I.
törvény 3.§-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 2003/8/EK irányelve a határokon
átnyúló jogviták tekintetében a joghoz való hozzájutás javításáról, a jogi
segítségnyújtásra irányadó közös minimumszabályok megteremtése útján.
INDOKOLÁS
a jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmány deklarálja, hogy a Magyar Köztársaság független, demokratikus
jogállam. A jogállamiság követelménye, az alapjogok érvényesítése,
érvényesíthetősége többek között azt is jelenti, hogy az államnak meg kell teremtenie
azt a jogszabályi és intézményes közeget, amely lehetővé teszi az egyén számára azt,
hogy képes legyen érvényesíteni jogainak megsértéséből eredő igényeit. A bírói
jogérvényesítés esetében az állam kötelezettsége ennél fogva nem merülhet ki abban,
hogy bírói utat biztosít a személyek számára jogvitáik rendezésére, de kötelezettsége
az is, hogy megteremtse a bírói út igénybe vételének valóságos lehetőségét. E
valóságos lehetőség abban testesül meg, hogy az egyéni jogérvényesítés nem lehet
függvénye az egyén jogi, gyakorlati ismereteinek, illetve anyagi viszonyainak. Az
államnak tehát olyan támogatási rendszert indokolt kiépítenie, amely kompenzálja,
kiegyenlíti a jogi ismeretekben vagy az anyagi lehetőségekben mutatkozó esetleges
hiányosságokat; csak az így kialakított feltételrendszer biztosíthatja a
jogérvényesítéshez kapcsolódó alapjogok maradéktalan megvalósulását.
Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a jogérvényesítés feltételeinek egyik
meghatározó elemét adó támogatási rendszer - a jogi segítségnyújtó rendszer -
kialakítása tekintetében a jogalkotót széleskörű mérlegelési jogkör illeti meg. E
mérlegelési jogkör kiterjed úgy a támogatott személyi kör behatárolására, mint a
támogatás módozatainak és mértékének meghatározására. A támogatásban való
részesülés ennél fogva nem minősül alkotmányos alapjognak, az törvényi
rendelkezésen és bírói (hatóság) mérlegelésen alapuló kedvezmény: a támogatás
típusának meghatározása, terjedelme, a részesülés feltételeinek, illetve az igénybe
vétel megítélésénél figyelembe veendő tények megállapítása a jogalkotó mérlegelése
körébe tartozik, amely mérlegeléssel szemben azonban fennáll az a követelmény, hogy
ne sértse a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
36
Az állami jogi segítségnyújtás hatályos intézményei elsődlegesen a bírósági
eljárásokhoz kötődnek és a különböző költségkedvezmények és jogi képviselet
formájában vehetik igénybe a segítséget a rászorulók. A jogi segítségnyújtásról szóló
törvényjavaslat - a továbbiakban: Javaslat - átfogó jogi segítségnyújtó
intézményrendszer kiépítését célozza, amely a hatályos segítségnyújtási formák - a
polgári és büntetőeljárásokhoz kapcsolódó költségkedvezmények, rászorultsági alapon
biztosított jogi képviselet - mellett magában foglalja a bírósági és a hatósági
eljárásokon kívüli segítségnyújtást is. A jogalkotót ebben az esélyegyenlőség
alkotmányos elvén alapuló azon állami célkitűzés vezérli, amely szerint törekedni kell
mindenféle esélyegyenlőtlenség kiküszöbölésére: arra, hogy mindazok, akik anyagi,
szociális vagy egyéb okokból kifolyólag nem képesek saját jogaik, jogi lehetőségeik
felismerésére, nincsenek abban a helyzetben, hogy jogaikat a bírósági vagy hatósági
igény állapotába juttassák, intézményes keretek között segítséget, támogatást
kapjanak. A társadalom olyan hátrányos helyzetű rétegeinek szánt új jogintézmény
létrehozásáról van szó, amely a pozitív diszkrimináció eszközével járul hozzá az
esélyegyenlőtlenségek kiküszöböléséhez, s amely nagy lépést jelent az
esélyegyenlőség megteremtése felé. Az új segítségnyújtási formák tekintetében is
érvényre kívánja ugyanakkor a jogalkotó juttatni azokat a követelményeket, amelyeket
a hatályos jogszabályok által biztosított támogatások esetében is irányadóak:
jogszabályban történik meg a támogatott személyi kör meghatározása, valamint a
támogatás módjának, mértékének, és bizonyos esetekben a visszatérítésének a
szabályozása.
Az alapjogi követelményeken túlmenően az igazságszolgáltatás modernizációja
-	együtt a rendszerváltozást követően lezajlott társadalmi-gazdasági folyamatokkal - is
szükségessé teszi az átfogó állami jogi segítségnyújtó intézményrendszer
megteremtését. E folyamatok azzal is együtt jártak, hogy a szolgáltatás igénybevétele a
jogkeresők számára ma már jelentős kiadásokkal jár: számolni kell tehát azzal, hogy a
jogérvényesítési lehetőségek igénybe vétele terén ebből a szempontból jelentős
különbségek mutatkoznak a jogalanyok között. Ugyancsak e folyamat szükségszerű
következménye az, hogy az anyagi és eljárásjogok alkalmazása, az ügyfél jogainak
gyakorlása legtöbb esetben magas szintű jogi ismereteket feltételez, az igényét
érvényesítőnek tehát számos esetben jogi szakembert kell igénybe vennie az
eljárásokban. A jogi segítségnyújtás jól működő, átfogó rendszere másrészről
hosszabb távon az igazságszolgáltató hatóságok tevékenységének hatékonyságát és a
jogérvényesítésre szolgáló költségvetési források ésszerű felhasználását is elősegítheti.
E hatóságok munkája ugyanis gördülékenyebbé válhat az eljárásokban jogi
segítségnyújtásban részesülő ügyfelek kereseteinek, kérelmeinek intézése révén, az
ügyfelek pert megelőző tájékoztatása, részükre szakszerű jogászi segítség biztosítása
pedig elősegítheti a jogviták peren kívüli megoldását.
A bírósághoz fordulás, a védelem jogának biztosítása, az ügyfél ügyének
pártatlan hatóság általi elbírálása és a hatékony jogérvényesítési mechanizmusok
működtetése nemzetközi jogi normákból is levezethető kötelezettsége az államnak. Az
Emberi Jogok Európai Egyezménye a polgári és a büntető ügyekben egyaránt előírja a
független és pártatlan bíróság előtti tisztességes, nyilvános és ésszerű időn belüli
37
eljáráshoz való jogot, illetve rendelkezik a büntetőeljárás speciális garanciáiról. Az
Emberi Jogok Európai Bírósága az említett rendelkezéseket úgy értelmezi, hogy azok
magukban foglalják a bírósághoz fordulás jogát is, amelynek hatékonynak
(ténylegesnek) kell lennie. A Bíróság több ítéletében kifejtette, hogy ha a bírósághoz
fordulás jogát nem jogi, hanem személyes (anyagi) tényezők korlátozták, ez a helyzet
ugyanúgy sértheti az Egyezményt, mint a jogi akadályok, s ennek megelőzése
esetenként pozitív állami intézkedéseket is igényel. A jogi segítségnyújtás
kérdéskörével az Európa Tanács is kiemelten foglalkozik, s ezzel kapcsolatban
számos, a tagállamok kormányai részére megfogalmazott ajánlást is kiadott (Ajánlás
az igazsághoz való hozzáférés elősegítéséről [No R (81) 7], Ajánlás a szegényeknek a
joghoz és igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférésének biztosításáról [No R
(93) 1]). Az ajánlások leszögezik, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés joga
minden demokratikus társadalomnak alapvető eleme, hiszen a tagállamokban a
bírósági eljárások gyakran olyan összetettek, időigényesek és költségesek, hogy a
magánszemélyek - különösen a vagyoni és társadalmi szempontból hátrányos
helyzetűek - jogaikat nem gyakorolhatják akadálymentesen.
A megfelelő színvonalon működő állami jogi segítségnyújtó rendszer működése
Európai Uniós csatlakozásunk szempontjából is elengedhetetlen: annak biztosítása
egyrészt az igazságszolgáltatás működőképességéből, mint a csatlakozás egyik
politikai kritériumából, másrészt a tagállamok hatóságai közötti igazságügyi
együttműködésből fakadó kötelezettségünk. E követelmények többek között azt is
jelentik, hogy a több államra kiterjedő jogi vonatkozású ügyekben biztosítanunk kell
valamennyi uniós polgár számára a jogérvényesítés megfelelő színvonalát, így a jogi
segítségnyújtás intézményrendszerének működése révén a más tagállam bírósága előtti
eljárás nehézségei (utazás, nyelvismeret, jogismeret hiánya stb.) miatt szükséges
segítségnyújtás lehetőségét is. Másik oldalról pedig azt jelentik ezek a követelmények,
hogy az uniós tagállamoknak támogatniuk kell saját polgáraikat abban, hogy más
állam bíróságai előtti eljárásokban eredményesen kérhessenek jogi segítséget:
lehetőséget kell arra biztosítani, hogy az állampolgárok saját tagállamukban terjesszék
elő a jogi segítségnyújtás iránti kérelmeiket, s a tagállam erre kijelölt szerve továbbítsa
azt a megfelelő külföldi hatósághoz. Ezek megvalósítása a célja a Tanács 2003/8/EK
irányelvének a jogi segítségnyújtásra irányadó közös minimumszabályok
megteremtése útján a határokon átnyúló jogviták tekintetében a joghoz való hozzájutás
javításáról (az irányelv a polgári eljárásokra vonatkozik). A közösségi szabályozás
alapvetően nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy a jogi segítségnyújtásra
vonatkozó rendszerüket a saját jogi hagyományaiknak és társadalmi-politikai
megfontolásaiknak megfelelően alakítsák ki. Azt ugyanakkor garantálniuk kell a
tagállamoknak, hogy az a személy, aki egy másik tagállamban indít eljárást vagy
ilyennel érintett, egyenlő elbánásban részesüljön az eljárás államában lakóhellyel
rendelkezőkkel; illetve, hogy azok a nehézségek, amelyek az ügy határokon átnyúló
jellegéből adódnak, ne akadályozzák a jogi segítségnyújtást. A jogi segítségnyújtás
büntetőügyekben is fontos szerephez jut, hiszen például az áldozatok védelmével
kapcsolatos állami feladatok között szerepel a sértettek büntetőeljárásban való
részvételükhöz kapcsolódó, és azon kívüli segítése is, így a jogi tanácsadás, vagy
éppen a büntetőeljárásban való jogszerű részvétellel felmerült költségek megtérítése
38
(az Európai Tanács 2001. március 15-ei kerethatározata az áldozatok helyzetéről).
Ugyancsak érinti a jogi segítségnyújtás kérdéskörét az Európai Unió Alapvető Jogok
Kartájának tervezete, amely 47. cikkében rögzíti a jogi segítségnyújtás kötelezettségét:
eszerint segítséget kell nyújtani azok számára, akiknek a joghoz való hatékony
hozzájutás (hatékony joggyakorlás) - saját lehetőségeik hiányában - csak ennek révén
biztosítható.
A bírósági, valamint a bírósági és hatósági eljárásokon kívüli jogi
segítségnyújtás intézménye tehát az alapjogi követelmények és a nemzetközi jogi
előírások tiszteletben tartásán túl az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló
kormányzati szándékon és elhatározáson nyugszik. Olyan, az Alkotmányban
megfogalmazott alapjogok érvényesítését elősegítő intézményrendszer a jogi
segítségnyújtás, amely a pozitív diszkrimináció eszközével kívánja támogatni
mindazok jogainak érvényre juttatását, akik arra hátrányos helyzetükből kifolyólag
egyébként nem lennének képesek. A Kormány ennek érdekében fogalmazta meg a
programjában annak követelményét, hogy létrejöjjön a szociálisan rászorulók számára
egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és
eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A
Javaslat a polgári és a büntetőeljárásokban biztosított, valamint a peren kívüli
segítségnyújtás vonatkozásában egyaránt meghatározza a jogi segítségnyújtás
keretében nyújtható támogatásokat, a támogatásokra való jogosultság feltételeit,
valamint azt, hogy a támogatások hogyan vehetők igénybe, illetve milyen szervezeti
keretek között működik az állami jogi segítségnyújtás.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A Javaslat szerint a jogi segítségnyújtás nem csak polgári és
büntetőeljárásokban, hanem bírósági eljárásoktól függetlenül, akár a mindennapi
életben felmerülő jogi kérdések, vitás ügyek megoldása érdekében is igénybe vehető.
A Javaslat I. Fejezete határozza meg az ilyen típusú segítségnyújtás típusait és
igénybevételének feltételeit. Az ún. peren kívüli segítségnyújtás akként valósul meg,
hogy a jogi segítséget nyújtó szakember - a Javaslat szerinti jogi segítő -
közreműködésével felmerülő költségeket az állam az ügyfél helyett megtéríti a jogi
segítőnek, vagy e költségek előlegezését vállalja át a féltől. A peren kívüli
segítségnyújtás az arra rászorult személyeknek biztosítható, őket támogatja az állam
az említett költségek átvállalásával. A jogi segítő tevékenysége a felmerült vitás ügy
vagy tisztázatlan jogi kérdés megoldása érdekében történő tájékoztatás adásra, jogi
tanácsadásra terjed ki, illetve ha arra szükség van, a jogi segítő olyan beadványt vagy
egyéb iratot is készíthet a fél számára, amellyel az említett ügy megoldása
elősegíthető. A jogi segítő közreműködése nem terjed ki az ügyfél hatósági vagy
bírósági eljárásban történő jogi képviseletére, még akkor sem, ha az említett jogvita
vagy egyéb vitás ügy végleges megoldása ilyen hatóságok előtt történhet.
39
A jogi segítő rászorultsági alapon nyújtott szolgáltatásáért jogszabályban
meghatározott díj jár részére, amely tartalmazza az ügy ellátásáért fizetendő
munkadíját és költségeinek megtérítését. Ezen, jogszabályban meghatározott díjazást
fizeti meg, vagy előlegezi meg az ügyfél helyett az állam a jogi segítségnyújtás
keretében. A Javaslat úgy rendelkezik, hogy a jogi segítő munkadíját óradíjban kell
meghatározni, amelynek összegét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja
meg évente. A törvényben megállapított összeg nem lehet kevesebb az előző évre
megállapított óradíjnál; a költségvetési törvényben történő óradíj-meghatározás célja
ugyanis alapvetően az, hogy a díjazás értékállandóságának biztosítását a jogalkotó
évente elvégezze az egyéb, a költségvetési törvényben meghatározott kiadásokkal
együtt.
A jogi segítségnyújtás a Javaslat szerint rászorult személyeknek nyújtható, a
rászorultság fokától függő mértékben és módon. A Javaslat a rászorultság mértéke
szempontjából két csoportot határoz meg: az első esetében a jogi segítő
tevékenységének ellneértékét az állam teljes mértékben átvállalja a féltől, vagyis azt
helyette megfizeti a jogi segítőnek. A második csoport esetében pedig csak
megelőlegezi a fél helyett az állam a jogi szolgáltatás nyújtásával felmerülő
költségeket és azt a félnek utóbb vissza kell térítenie az állam számára. A második
esetben tehát azzal valósul meg a segítségnyújtás, hogy az ügyfélnek nem kell a jogi
segítő díját a szolgáltatásának igénybevételekor megfizetnie, hanem arra olyan
határidőt biztosít számára az állam, amely alatt a jövedelmi és vagyoni viszonyaihoz
mérten kevésbé megterhelően, egyéb kötelezettségeit is ellátva tud annak eleget tenni.
A támogatásra való jogosultság megállapításakor arról is döntés születik, hogy a
támogatott fél a rászorultak mely csoportjába tartozik, s ettől függően a jogi segítő
állam által megfizetett díja tekintetében keletkezik-e visszatérítési kötelezettsége. E
visszatérítési kötelezettségről - együtt a támogatásra való jogosultság
megállapításával - határozat rendelkezik, s ebben az eljáró hatóság mérlegelésétől
függően kerül megállapításra az, hogy a jogi segítő díját a fél milyen feltételekkel
köteles az államnak visszatéríteni. A Javaslat csupán abban a tekintetben határolja be
a hatóság mérlegelési jogkörét, hogy a díj visszatérítésére nem lehet egy évnél
hosszabb határidőt biztosítani, egyébként a hatóság dönthet akár az egyösszegű, akár
pedig - a tetszőlegesen meghatározható összegű és ütemezésű - részletekben való
visszatérítés előírása mellett is.
A 3. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy a peren kívüli jogi segítségnyújtás milyen
esetekben biztosítható az arra rászoruló feleknek. A Javaslat tárgyi hatálya ennek
megfelelően összefoglalja azokat az eseteket, amelyek kapcsán felmerülhet a jogászi
közreműködés szükségessége, és amely eseteket a jogalkotó olyanként kíván
elismerni, mint amelyekben az államnak biztosítania kell a polgárok segítését.
E felsorolás értelmében általában igénybe vehető a jogi segítségnyújtás a
jogvitákkal összefüggésben és azok megoldásának elősegítésére akár jogi tanácsadás,
akár valamilyen okirat, beadvány készítésének formájában, ideértve nevesítetten a
40
rendkívüli jogorvoslati kérelmek elkészítését is. Figyelemmel arra, hogy a peren
kívüli jogi segítségnyújtó rendszer működtetésének egyik alapvető célja a perek
lehetőség szerinti elkerülése, ezért a Javaslat kiemelt figyelmet szentel a peren kívüli
közvetítésben történő részvétel támogatására. A Javaslat szerint, ha a támogatott fél
ilyen közvetítésben vesz részt, úgy jogi segítségnyújtásként tájékoztatás adható
számára arról, hogy a közvetítést lezáró megállapodás aláírása számára milyen
következményekkel jár, illetve milyen módon segíthető elő a jogvita peren kívüli
lezárása. Nem csak jogvitákkal összefüggésben merülhet fel a jogi segítségnyújtás
szükségessége, ezért a Javaslat attól függetlenül is biztosítja a támogatást, ha a félnek
a mindennapi megélhetéséhez kapcsolódó területen szükséges a tájékoztatás. A peren
kívüli jogi segítségnyújtás a jogviták mellett minden olyan egyéb vitás ügy
megnyugtató lezárását is elősegítheti, amelyben nem bírósági, hanem valamely egyéb
hatósági eljárás kerül lefolytatásra, vagy később ilyennek lenne helye. Ezért a Javaslat
külön nevesíti segítségnyújtásként azt, ha a félnek arról szükséges tájékoztatást adni,
hogy ügyében mely hatósághoz, szervezethez kell fordulnia, vagy ha ilyen eljárás
kezdeményezése érdekében részére az eljárást kezdeményező iratot kell
megszerkeszteni. Kifejezetten a közigazgatási eljárásokhoz kötődő segítségnyújtási
forma a hatóság részére történő beadvány készítés és az ügyfél eredményes
joggyakorlásához szükséges jogi tanácsadás. A peren kívüli jogi segítségnyújtás fő
szabály szerint nem a büntetőeljárásokhoz, illetve a büntetőjogi kérdésekben való
eligazodáshoz kötődő jogászi közreműködés biztosítása. Mivel a terheltek
jogvédelmét szolgáló intézményeket a büntetőeljárásról szóló törvény részletesen
szabályozza, e vonatkozásban a Javaslat nem tartalmaz rendelkezéseket. A
bűncselekmények sértettjei és a büntetőeljárásokban tanúként megidézett személyek
részére azonban biztosít a Javaslat segítségnyújtást: az előbbi esetben akár jogi
tanácsadást, akár beadványkészítést a feljelentés megtételéhez vagy a
bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti eljárás megindításához, az utóbbi
esetben pedig tájékoztatást a tanúzási kötelezettséggel összefüggő jogi kérdésekről.
A Javaslat által meghatározott esetek közül számos kötődik bírósági vagy
hatósági eljárásokhoz. Ha ez az eljárás külföldi bíróság vagy hatóság előtt folyik,
ugyanúgy szükséges lehet az ügyvédi költségek finanszírozására képtelen személy
számára segítséget nyújtani annak érdekében, hogy jogait megfelelően tudja
érvényesíteni az ilyen eljárásokban. A Javaslat ezért számukra is lehetőséget ad
segítségnyújtásra, jogi tanácsadás formájában.
Bizonyos területeken a Javaslat kizárja a segítségnyújtást részben arra
tekintettel, hogy azt a fél más módon megkaphatja, vagy annak okán, hogy a
támogatás biztosítása nem illeszkedik a segítségnyújtással megcélzott jogviszonyok
körébe. Ezen utóbbiak tekintetében arra kell figyelemmel lenni, hogy a Javaslat a
rászoruló személyek minden napi életvitelét megnehezítő jogi problémák orvoslását
célozza, a magánszemélyeket e minőségükben érintő kérdések tekintetében kíván
segítséget nyújtani. A Javaslat ezért kizárja a támogatást abban az esetben, ha a jogi
szakértelmet kívánó kérdés vállalkozási jellegű tevékenységgel kapcsolatos, vámügyet
érint, vagy a magánszemély szervezet létrehozásával és működtetésével kapcsolatos
ügyével van összefüggésben. Nem biztosítható támogatás akkor sem, ha a jogi
41
segítségnyújtás (a tanácsadás, illetve az okiratszerkesztés) más módon biztosítható: két
esetet nevesít a Javaslat e körben, a pénzintézet által folyósított hitel felvételét, illetve
azokat a jogügyleteket, amelyeket ügyvéd, vagy közjegyző által készített okiratba kell
foglalni. Az utóbbi esetkörben egy kivételt határoz meg a Javaslat: arra tekintettel,
hogy kiemelt cél a magánszemélyek segítése a lakhatással kapcsolatos kérdések alapos
megismerésében, olyan jogügylet tárgyában adható jogi tanács, amelyek tárgya a fél
lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése, vagy megterhelése. Általában kizárja a
Javaslat ugyanakkor a szerződés készítését jelentő segítségnyújtást, kivéve, ha a
szerződő felek valamennyien megfelelnek a Javaslat szerinti támogatási feltételeknek.
A 4. §-hoz
A Javaslat meghatározza azt a személyi kört, amely a Javaslat szerinti
segítségnyújtásban részesíthető. A Javaslat személyi hatályt meghatározó
rendelkezései tehát abban a tekintetben adnak eligazítást, hogy mely személyek azok,
akik a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti eljárást megindíthatják és az ennek
alapján hozott határozat értelmében - a Javaslatban foglalt egyéb feltételek teljesülése
esetén - támogatásban részesíthetők. A magyar állampolgárok mellett külföldi
személyek is részesülhetnek támogatásban, ha a Javaslat 4. §-ának (1) bekezdésében
foglalt feltételeknek megfelelnek. A külföldi személyek körében kiemelt csoport az
Európai Unió tagállamának állampolgárai, illetve más államoknak az Európai Unió
tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgárai, akik számára a segítségnyújtás
lehetőségét biztosítani kell a vonatkozó uniós normák alapján. Figyelemmel arra,
hogy az unió tagállamai között Dánia speciális helyzetben van a tagállamok közötti
igazságügyi együttműködést tekintve, a Javaslat nem terjeszti ki a tagállam fogalmát
Dániára, mivel az nem vesz részt a jogi segítségnyújtást is magában foglaló
igazságügyi együttműködésben. Egyéb külföldi személyek ugyanakkor csak akkor
tartoznak a Javaslat személyi hatálya alá, ha az állampolgárságuk szerinti állam a
Magyar Köztársasággal nemzetközi megállapodást kötött a jogi segítségnyújtásban
történő részesítés vonatkozásában, vagy az államok között ilyen kérdésekben
viszonosság áll fenn. Speciális a helyzetük azoknak a személyeknek, akik
menekültként érkeznek az ország területére; esetükben állampolgárságukra tekintet
nélkül biztosítja a Javaslat a segítségadásban való részesülés lehetőségét.
Az 5-6. §-hoz
A Javaslat szerinti jogi segítségnyújtásra - a 4. §-ban meghatározott személyi
körön belül - azok a magánszemélyek jogosultak, akik megfelelnek a Javaslatban
megfogalmazott rászorultsági feltételeknek. A rászorultság jövedelmi és vagyoni
viszonyokon alapuló rászorultságot jelent, amely akkor állapítható meg, ha a fél
jövedelme nem éri el a Javaslatban meghatározott összeget (rászorultsági küszöb) és a
Javaslat szerint meghatározott vagyona sincs. Bizonyos ellátásokban részesülő
személyek esetében a vagyon megléte nem vizsgálandó a rászorultsághoz, mivel a
meghatározott szociális ellátás biztosítása már annak figyelembe vételével történik,
hogy az érintett személy nem rendelkezik számottevő vagyonnal. Ez a személyi kör a
Javaslat szerint azokat foglalja magában, akik rendszeres szociális segélyben
42
részesülnek, akiknek megállapították a jogosultságát az egészségügyi szolgáltatásra
vagy közgyógyellátásban részesülnek, illetve akik átmeneti szállást igénybevevő
hajléktalan személyek.
A rászorultság szempontjából két csoportot képez a Javaslat. A jogi segítő
közreműködéséért járó díj megfizetését az állam azoktól vállalja át, akik havi nettó
jövedelme nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegét. A jogi segítő díját az állam csupán előlegezi azon
személyek helyett, akik esetében havi nettó jövedelem nem haladja meg a teljes
munkaidőben történő foglalkoztatás alapján járó munkabér mindenkori legkisebb
összegét, a minimálbért. A havi nettó jövedelem adódhat a fél munkabéréből vagy
munkáért járó egyéb pénzbeli juttatásból, de a különféle, rendszeres szociális ellátások
összegét is be kell számítani a jövedelembe.
A 7. §-hoz
A Javaslat figyelemmel van arra, hogy ha a támogatást kérő személlyel együtt
más személyek is élnek egy háztartásban, úgy a vizsgálandó jövedelembe e személyek
jövedelme is beletartozik. Mivel ugyanakkor a kiadásokat is közösen viselik az
érintettek, ezért a rászorultsághoz vizsgált jövedelembe be kell számítani a féllel egy
háztartásban élők jövedelmét, de azt el is kell osztani a háztartásban élők számával. A
rászorultság vizsgálata tehát az egy főre eső jövedelem alapján történik. Vannak
ugyanakkor olyan esetek, amikor a közös háztartásban élés ténye ellenére sem lehet
azt feltételezni, hogy a jövedelmek és a kiadások is egyaránt közösek és azok a
háztartás tagjai között egyenlő arányban oszlanak meg. A Javaslat ezért kimondja,
hogy az egy főre eső jövedelem számításánál figyelmen kívül kell hagyni annak a
személyét és a jövedelmét, aki ellenérdekű személy abban a jogvitában, egyéb vitás
kérdésben, amellyel kapcsolatban a jogi segítségnyújtás szükségessé válik.
Az egy főre eső jövedelem számításán felül a Javaslat a magánszemélyt terhelő
kiadásokat más területen is számításba veszi. Ha a fél jogszabály alapján járó
tartásdíjat, vagy járadékot fizet, úgy ennek havi összegét le kell vonni a jövedelem
összegéből, ugyanígy levonható a lakásvásárlásához, felújításához vagy építéséhez
pénzintézet által nyújtott kölcsön havi törlesztő részlete. Az utóbbi esetben csak olyan
kölcsönügyletek alapján fizetendő összegek levonására van lehetőség, amelyeket olyan
lakásvásárlásához biztosítottak, amely megfelelt a hitel felvételekor a külön jogszabály
szerinti méltányolható lakásigény feltételeinek. Ezzel a Javaslat lényegében azokat a
személyeket zárja ki a támogatottak köréből, akik jelentősebb értékű, illetve méretű
lakás vásárlásához vettek fel hitelt.
A 8. §-hoz
A rászorultsági küszöböt meghaladó összegű havi jövedelem ellenére -
hasonlóan a Javaslat 7. §-ában foglaltakhoz - támogatásban lehet részesíteni olyan
személyeket is, akik még e magasabb összegű jövedelem ellenére sem képesek a jogi
szolgáltatást piaci alapon igénybe venni. Ilyen elbírálás alá eshetnek azok a
43
személyek, akik a jövedelmükkel való rendelkezésük gyakorlásában
akadályoztatottak, vagy akik a jövedelmüket a jogi szolgáltatás igénybevételétől
eltérő más célra kell hogy fordítsák annak érdekében, hogy saját vagy a velük egy
háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét, vagy megélhetésüket ne sodorják
veszélybe (ilyen kiadás lehet pl. a gyógykezelés költsége, vagy valamely természeti
katasztrófa elhárításának költsége, stb). Olyan esetek is előfordulhatnak, hogy a fél
valamilyen személyes körülménye folytán hátrányosabb helyzetben van más
jogkeresőkhöz képest és számára a jogi szolgáltatás igénybevétele így különös
nehézséget vagy további kiadást jelent. A Javaslat ezen utóbbi körben két ilyen
körülményt nevesít: a fél fogyatékosságát, valamint a lakóhelye szerinti állam magas
megélhetési költségeit, de természetesen csak a konkrét ügy összes adatainak
mérlegelése alapján lehet eldönteni, hogy fennáll-e az érintett személy esetében ilyen
körülmény és az a felsoroltakon kívül még milyen más eseteket fed le.
A gyakorlatban számos esetben előfordul, hogy a támogatás iránti kérelem
előterjesztésének időpontjában a fél jövedelme alapján megfelel a rászorultsági
feltételeknek (havi jövedelme a rászorultsági küszöb alatt van), de a kérelem
benyújtását megelőző időszakban olyan magasabb összegű jövedelemben részesült,
amelyből arra lehet következtetni, hogy az ezen időszakban elért jövedelme még a
kérelem elbírálásának időpontjában is képessé teszi őt a jogászi közreműködés
költségeinek vállalására. A Javaslat a rászorultság megállapításának akadályát e
körben akként állapítja meg, hogy a fél nem tekinthető rászorultnak, ha a kérelem
előterjesztését megelőző évben elért nettó átlagkeresete legalább 30 %-kal meghaladja
azt a nettó jövedelmét, amelyet a rászorultság megállapításához vetnek vizsgálat alá.
Ezen összehasonlítás szempontjából nem lehet figyelembe venni a Javaslat 7. §-ának
(2) bekezdésében meghatározott, a jövedelmet csökkentő kiadásokat.
A 9. §-hoz
A rászorultság megállapításának feltétele a jövedelem összegének vizsgálatán
kívül a fél vagyoni helyzetéből adódó rászorultság is. Ha ugyanis a fél jövedelme
alacsonyabb a Javaslatban meghatározott rászorultsági küszöbnél, ám jelentős
vagyonnal rendelkezik, nem állapítható meg rászorultsága, hiszen e jelentős vagyon
képessé teszi őt arra, hogy a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit állja. A
Javaslat tételesen meghatározza azokat a vagyontárgyakat, amelyek e szempontból
nem vehetők figyelembe - így pl. a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyak,
bizonyos esetekben az ingatlan vagy a gépjármű -, de mérlegelésre is ad lehetőséget
abban a tekintetben, hogy az adott vagyontárgy elidegenítése vagy éppen
megterhelése arányban állhatna-e azzal az előnnyel, amelyet a félnek a jogi
szolgáltatás igénybevétele jelent.
A 10. §-hoz
A Javaslat személyi hatálya alá tartozó személy bizonyos esetekben még
rászorultsága esetén sem jogosult az állami jogi segítségnyújtó rendszer
szolgáltatásainak igénybevételére. A támogatást kizártsága alapvetően két okból
44
eredhet: a fél felróható magatartásából vagy abból, hogy a jogi segítségnyújtás részére
más módon biztosított. Az előbbi esetek körébe tartozik az, ha a fél a támogatás iránti
kérelmében valótlan adatokat szolgáltatott és emiatt meg is vonták jogát a
támogatásra, de az is, ha akadályozza a kérelmében foglaltak ellenőrzésére szolgáló
vizsgálatot, vagy a támogatás összegének visszatérítésére vonatkozó
kötelezettségének nem tett eleget. Természetesen előfordulhat az is, hogy a fél
önhibáján kívül nincs abban a helyzetben, hogy a korábban helyette előlegezett jogi
segítői díjat az államnak visszatérítse, mert jövedelmi és vagyoni helyzete vagy
egyéb, a rászorultság megállapításának alapjául szolgáló személyes körülményei
jelentősen megromlottak. Ilyenkor a Javaslat lehetőséget ad újabb támogatás
nyújtására, természetesen csak akkor, ha ezen megváltozott körülmények alapján is
megállapítható a rászorultság.
A támogatás kizártságát megalapozhatja az is, ha a szükséges segítséget a fél
korábban már megkapta - akár a Javaslatban szabályozott jogi segítségnyújtás
keretében, akár más intézményrendszer működése révén -; ilyen eset lehet az is, ha a
fél ügyében eljárt hatóság segítséget nyújtott a hatósághoz intézendő beadvány
elkészítésében. Speciális szabályt tartalmaz a Javaslat a tanúzási kötelezettséggel
összefüggő jogi tanácsadás vonatkozásában: a fél ezt két évente csak egy alkalommal
kaphatja meg, függetlenül attól, hogy ezen időszak alatt hány ügyben került tanúként
megidézésre.
A 11. §-hoz
A Javaslat II. Fejezete a bírósági eljárások során nyújtandó jogi segítség
szabályait rögzíti, ezen belül is a polgári eljárásokban igénybe vehető támogatásokat
és azok feltételeit. Az állami jogi segítségnyújtás körébe tartozó támogatások e téren a
teljes vagy részleges költségmentesség, a teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog
és a pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása. Azt, hogy ezen kedvezmények a polgári
eljárásban résztvevő fél számára milyen előnyöket jelentenek, a Polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg. A
Pp. 84. §-a értelmében - amely a Javaslattal módosul - a költségmentesség a perléssel
kapcsolatos költségek előlegezése és viselése alól mentesít, 85. §-a pedig a
költségfeljegyzési jog tartalmát határozza meg: a fél mentesül a költségek előlegezése
alól, azok viselésére pedig a perköltség viselésére vonatkozó szabályok szerint
köteles. A Pp. 87. §-a rendelkezik arról, hogy milyen eljárás irányadó a pártfogó
ügyvédi képviselet engedélyezése esetén.
A polgári eljárásban biztosított támogatások valamennyi polgári peres és
nemperes eljárásban igénybe vehetők, kivéve természetesen azokat az eseteket, amikor
az adott eljárásra vonatkozó törvény zárja ki a támogatás biztosítását. A támogatást
mind az eljárást kezdeményező fél (felperes, kérelmező), mind ellenfele, az
ellenérdekű fél, vagy a beavatkozó, illetve a perbe hívott személy is igénybe veheti, ha
megfelel a Javaslatban foglalt feltételeknek.
45
A 12-14. §-hoz
A polgári eljárásokban biztosított támogatás igénybevételének feltételei a peren
kívüli jogi segítségnyújtás feltételrendszeréhez igazodóan kerülnek megállapításra
azzal a céllal, hogy a jogi segítségnyújtás valamennyi területén egységes szabályok
szerint történjen a támogatás iránti kérelmek elbírálása. Ennek megfelelően rögzíti a
Javaslat, hogy a támogatásra jogosult személyi kör a 4. § (1) bekezdésének a)-e)
pontjában meghatározott személyi kör (magyar állampolgárok, uniós polgárok,
bizonyos feltételekkel egyéb külföldi személyek). A külföldiek tekintetében két
speciális csoportot nevesít a Javaslat: a menekültügyi eljárásban hozott határozat
felülvizsgálatát kérő személyeket és az ún. tárgyi költségfeljegyzési jogra lehetőséget
adó perekben résztvevő külföldi személyeket. Ők attól függetlenül részesei a
támogatási rendszernek (a Javaslatban meghatározott egyéb feltételek teljesülése
esetén), hogy az állampolgárságuk szerinti állam és a Magyar Köztársaság között
köttetett-e olyan nemzetközi szerződés vagy fennáll-e olyan viszonossági gyakorlat,
amely lehetőséget teremt a külföldi részére jogi segítségnyújtásra. A polgári eljárásban
biztosított támogatás abban a tekintetben is speciális, hogy korlátozott körben nem
csak magánszemélyek, de szervezetek is részesülhetnek segítségnyújtásban a Javaslat
14.	§-ának (3) bekezdése szerint.
A polgári eljárásokban biztosított támogatások esetében nem csak a személyi
hatály, hanem a rászorultsági feltételrendszer meghatározása is igazodik a peren kívüli
segítségnyújtás igénybevételének feltételeihez. Költségmentességre a Javaslat szerint
így az jogosult, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján a peren kívüli támogatások
igénybevétele során teljes mértékben mentesül a jogi segítő díjazásának megfizetése
alól. Ezek a személyek a nyugdíjminimum alatti jövedelemmel rendelkező személyek,
de természetesen a költségmentességre való rászorultság megállapítása során is
alkalmazni kell a jövedelem kiszámítására, a rászorultsági küszöbnél magasabb
összegű jövedelem figyelembevételére, vagy pl. a vagyoni helyzet vizsgálatára
vonatkozó szabályokat. Ugyanezek a rendelkezések az irányadóak a költségfeljegyzési
jogra való jogosultság megállapítása esetén is azzal a különbséggel, hogy a
rászorultsági küszöb e támogatás esetében nem a nyugdíjminimum, hanem a
mindenkori minimálbér összege.
Mind a költségmentesség, mind a költségfeljegyzési jog rászorultsági alapon
biztosított segítségnyújtási forma. A költségfeljegyzési jog tekintetében ugyanakkor a
Javaslat bizonyos pertípusokban (természetesen ide értendők az ilyen nemperes
eljárások is) előírja, hogy a feleket jövedelmi és vagyoni helyzetükre tekintet nélkül,
annak vizsgálatát mellőzve megilleti a költségfeljegyzés, vagyis a költség előlegezése
alóli mentesülés joga (tárgyi költségfeljegyzési jog). Ez lényegében a hatályos Pp.
szerinti tárgyi költségmentesség helyébe lép, hiszen a Javaslat 14. §-ának (2)
bekezdése a hatályos szabályok szerint tárgyi költségmentes pereket sorolja ebbe a
körbe. A Javaslat nem csak a költségmentességnek a bírósági eljárásban való
alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendeletben meghatározott tárgyi
költségmentes eljárásokat sorolja fel ehelyütt fel, hanem azokat az eljárásokat is,
amelyek esetében más törvények mondják ki a tárgyi költségmentesség tényét. Ezek az
46
eljárások a külföldiek számára is jövedelmi és vagyoni vizsgálat nélkül biztosítják a
költségfeljegyzés jogát.
A Javaslat kivételes jelleggel szervezetek számára is lehetőséget ad a jogi
segítségnyújtás szolgáltatásainak igénybe vételére. A Javaslat szerint
költségmentességre ugyan nem jogosultak, de költségfeljegyzés joga a szervezet
vagyoni helyzetétől függetlenül megilleti őket az általuk indított olyan perekben,
amelyek közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indíthatók. További
feltétele a költségfeljegyzési jognak a szervezetek esetében az, hogy az adott szervezet
a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint
közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú jogállást szerzett szervezet vagy
munkavállalói érdekképviseleti szervezet legyen.
A 15. §-hoz
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog mellett a harmadik támogatási
forma a pártfogó ügyvédi képviselet joga. Ez önállóan nem biztosítható, csak mint a
költségmentességhez vagy a költségfeljegyzési joghoz társuló kedvezményt veheti
igénybe az, aki megfelel a költségmentesség vagy a költségfeljegyzési jog feltételeinek
és azt számára engedélyezték is. További feltétele a pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezésének az, hogy a fél személyesen eljárva ne legyen képes a perben
érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait gyakorolni. A támogatás
engedélyezése - hasonlóan a pártfogó ügyvéd hatályos szabályok szerinti
kirendeléséhez - az engedélyező hatóság mérlegelésén alapul, hiszen csak az ügy
sajátosságai (bonyolult a jogi megítélése vagy a bizonyítási eljárás), illetve a
kérelmező személyes adottságai (jogban járatlan, az ügy tárgyához érzelmileg erősen
kötődő, gyenge kommunikációs képességekkel bíró, stb.) alapján dönthető el a
képviselet engedélyezésének szükségessége. Nem kell ugyanakkor ezeket a
körülményeket vizsgálni abban az esetben, ha a költségmentességben, vagy
költségfeljegyzési jogban részesült fél ügyében a jogi képviselet kötelező, ilyen
eljárásban ugyanis a költségkedvezményben részesült felet automatikusan megilleti a
pártfogó ügyvédi képviselet joga. A pártfogó ügyvédi képviselet által nyújtott
kedvezmények a költségmentességben és a költségfeljegyzési jogban részesülő
személyek esetében annyiban térnek el, hogy - az általános szabályokkal összhangban
-	az előbbi esetben a pártfogó ügyvéd díját a félnek nem kell megfizetnie
pervesztessége esetén sem, az utóbbi esetében ugyanakkor a kedvezmény csak a
pártfogó ügyvéd díjának előlegezése alól mentesít.
A 16. §-hoz
A Javaslat - hasonlóan a peren kívüli segítségnyújtás rendszeréhez - a
támogatott személyi körbe tartozó és rászorult peres felek esetén is kizárja a
támogatás igénybevételét a törvényben meghatározott esetekben. A Javaslat a 16. §-
ának a)-c) pontjaiban lényegében a hatályos szabályokat veszi át, egyébként pedig
ugyancsak a peren kívüli segítségnyújtás kizártságának eseteihez hasonló kizárási
feltételeket fogalmaz meg. Nem vehető igénybe a költségmentesség és a
47
költségfeljegyzési jog így pl. ha a per a fél gazdálkodó tevékenységével vagy
társadalmi szervezet alapításával kapcsolatos, ha a fél a perlés (ideértve a jogi
képviseletet is) költségeit más állami támogatási rendszerben már megkapta, vagy ha
a kérelem előterjesztésével kapcsolatban járt el neki felróható módon. Az utóbbi
esetben a Javaslat a 10. § (2) bekezdésére utal vissza: így tehát nem vehető igénybe a
költségkedvezmény a korábbi kedvezmény valótlan adatok szolgáltatása miatti
megvonása esetén ettől számított két évig, akkor sem vehető az igénybe, ha a fél
akadályozza a kérelmében foglalt vizsgálat elvégzését, vagy a korábbi támogatás
összegét nem térítette vissza az államnak. Természetesen a peres
költségkedvezményekkel összefüggésben is lehetőség van azon méltányossági
szabály alkalmazására, amely annak ellenére lehetővé teszi a támogatás
igénybevételét, hogy a fél a korábbi támogatás összegét még nem térítette vissza az
államnak [a 10. § (3) bekezdése szerint ilyen eset lehet a jövedelmi és vagyoni, egyéb
személyes körülmények időközbeni megromlása miatt fennálló teljesítőképtelenség].
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy támogatást kizáró okokat más törvény is
megállapítson; a Javaslatban a cégeljárás és a hagyatéki eljárás vonatkozásában
található ilyen szabály (79. §, 81. §).
A 17. §-hoz
A Javaslat III. Fejezete a büntetőeljárásokban nyújtott jogi segítség alapvető
szabályait rögzíti, nagyrészt visszautalva a peren kívüli segítségnyújtás szabályaira,
illetve bizonyos tekintetben a polgári eljárásokkal kapcsolatban rögzített szabályokra.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) a
büntetőeljárásban résztvevő valamennyi személy vonatkozásában létrehozott jogi
segítségnyújtást biztosító intézményeket. Ezek közül a Javaslat hatálya alá a
pótmagánvádló személyes költségmentessége és a sértett, a magánvádló, a magánfél
és egyéb érdekelt, valamint a pótmagánvádló pártfogó ügyvédi képviselete tartozik.
Ez tehát azt jelenti, hogy az említett segítségnyújtási formák tekintetében az
engedélyezés a Javaslat szerinti feltételekkel és eljárás keretében történik. A polgári
eljárásokhoz hasonlóan a Javaslat ehelyütt is csak utal az eljárási törvényre - a Be.-re
-	a támogatásokkal együtt járó kedvezmények meghatározása vonatkozásában.
A 18-20. §-hoz
A büntetőeljárásokban biztosított támogatások igénybevételének ugyancsak
hármas feltétele van: a támogatott személy a törvény személyi hatálya alá tartozzon,
rászorult legyen és ne álljanak fenn vele kapcsolatban támogatást kizáró okok. A
személyi hatályra vonatkozó szabály jelentősen eltér a Javaslat többi részében
foglaltaktól, hiszen a büntetőeljárásban biztosított támogatások - az egyéb feltételek
teljesülése esetén - a fél állampolgárságára tekintet nélkül vehetők igénybe.
A rászorultsági feltételek alapvetően polgári eljárásban biztosított
költségmentesség feltételrendszeréhez igazodnak: a jövedelmi és vagyoni helyzet
vizsgálata mellett (e tekintetben a Javaslat a költségmentességnél is hivatkozott 5. és
7-9. §-ra utal vissza) támogatást kizáró okokat is szabályoz a Javaslat. Kiemelt
48
személyi kört képeznek a kiskorú sértettek és magánfelek, hiszen jövedelmi és
vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül jogosultak a III. Fejezetben megjelölt
támogatásokra. Az ő esetükben is vizsgálni kell azonban azt, hogy fennáll-e
támogatást kizáró ok, vagyis a büntetőeljárásban való részvétellel kapcsolatos
költségek vagy jogi képviselet biztosítása más állami támogatási rendszerben már
megtörtént-e, vagy fennállnak-e a 10. § (2) bekezdésében megjelölt, a kérelmező
felróható magatartásából fakadó körülmények. Hangsúlyozni kell, hogy a
bűncselekmények károsultjainak a kárenyhítés vonatkozásában adott támogatása nem
minősülhet olyan segítségnyújtásnak, amely alapján a Javaslatban foglalt támogatások
igénybevétele kizárt, hiszen a 16. § e) pontja csak a kifejezetten a perlés - a
büntetőeljárásban történő részvétel - megkönnyítése céljára nyújtott támogatásokat
minősíti ilyennek.
A 21. §-hoz
A Javaslat olyan átfogó jogi segítségnyújtó rendszer működését szabályozza,
amely mind a polgári és büntetőeljárásokban, mind pedig a peren kívüli területen
történő segítségnyújtást is lehetővé teszi. A Javaslat értelmében a támogatások a
különböző területeken közel azonos feltételek szerint vehetők igénybe és azok
engedélyezéséről 2006. január 1-jétől egységesen ugyanaz a hatóság, az Igazságügyi
Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálata dönt. Tekintettel
arra, hogy a peren kívüli segítségnyújtás szabályai a Javaslat 72. §-ának (1) bekezdése
értelmében már 2004. április 1-jével hatályba lépnek, a Szolgálat a segítségnyújtással
kapcsolatos hatósági tevékenységét már ezen időponttól megkezdi. A Szolgálatot
megyeszékhelyeken működő megyei hivatalok és a fővárosban működő országos
hivatal alkotja, amelynek külön erre a célra létrehozott szervezeti egységei fogják a
jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket elbírálni és az egyéb igazgatási feladatokat
ellátni. A Javaslat IV. Fejezete azokat az eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek
mind a bírósági eljárásokhoz kötődő, mind pedig a peren kívüli támogatások
engedélyezésére irányuló eljárás során egyaránt alkalmazandók.
A támogatás iránti kérelmeket első fokon a megyei hivatalok bírálják el, ezért a
kérelmet a félnek a lakóhelye szerint illetékes megyei hivatalnál kell előterjesztenie.
Amennyiben az eljárás folyamán a fél lakóhelye megváltozik, ez a kérelmének
elbírálását nem érinti, hiszen a Javaslat az engedélyezésen túl számos más esetben is
az első fokon eljárt hivatal számára állapít meg feladatokat.
A 22. §-hoz
A jogi segítségnyújtás keretében nyújtott támogatásokra való jogosultság
elbírálása összetett feladat, hiszen annak során nem csak a fél jövedelmi és vagyoni
viszonyait, hanem egyéb személyes körülményeit és a segítséggel érintett ügyet is
alaposan meg kell vizsgálni. A Javaslat ezért előírja, hogy a félnek a támogatás iránti
kérelemben milyen adatokat kell megjelölnie. Ezek az adatok részint személyének
beazonosítására, részint a jövedelmi és vagyoni viszonyainak tisztázására szolgálnak,
illetve azon okok feltárását teszik lehetővé, amelyek fennállása esetén a támogatás
49
nyújtása kizárt. A Javaslat e kérelem előterjesztésére - tekintettel annak összetett
tartalmára - nyomtatvány rendszeresítését írja elő, amely egyrészt a hiánytalan
kérelmek előterjesztését is elősegíti, másrészt a kérelmek időszerű feldolgozására is
lehetőséget ad. A Javaslat szerint a kérelem előterjesztése illeték- vagy díjfizetési
kötelezettséggel nem jár.
A 23-26. §-hoz
A Javaslat a közös eljárási szabályok körében rendezi a kérelem elbírálásának
határidejét. Figyelemmel arra, hogy számos esetben a támogatott jogi szolgáltatás
igénybevétele sürgősen szükséges, a Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a kérelem
benyújtását követően rögtön meg is történjen annak elbírálása és az arról szóló
határozat meghozatala. Erre csak olyan kérelmek esetében van lehetőség, amelyet a
fél személyesen nyújt be a megyei hivatalhoz és az tartalmazza valamennyi, a kérelem
elbírálásához szükséges adatot. Ezen esettől eltekintve a kérelem elbírálásának
határideje 15 nap, természetesen azonban - szükség esetén - ez a hiánypótlásra előírt
határidővel meghosszabbodhat. Figyelemmel arra, hogy a támogatás iránti kérelem
elutasítása esetén az arról szóló határozat ellen fellebbezésnek van helye, a Javaslat
előírja a határozat indokolással történő ellátásának kötelezettségét.
A támogatás iránti kérelem elbírálása alapvetően attól függ, hogy a fél a
kérelmében milyen adatokat szolgáltatott. Emiatt szükséges az adatváltozásokat is a
kérelmet elbíráló hivatal tudomására hozni, hiszen az a döntést befolyásolhatja vagy a
féllel történő kapcsolattartást is érintheti. A Javaslat ezért arra kötelezi a felet, hogy az
adatváltozásokat 8 napon belül jelentse be a megyei hivatalnak.
A jogi segítségnyújtó rendszer akkor működik jól, ha annak révén a valóban
rászorult személyek részesülnek állami segítségben. Ennek biztosítása azt is
szükségessé teszi, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozatokat a hatóság kiszűrhesse és az
ilyen nyilatkozatot tevő személyeket a támogatásból kizárhassa. A Javaslat ezért
biztosítja a megyei hivatalnak azt a jogot, hogy a kérelem elbírálásakor ne csak a fél
nyilatkozata alapján döntsön, hanem meghallgathassa ellenfelét is, megkereshesse a
közölt adatokat nyilvántartó hatóságokat, továbbá hogy szükség esetén a fél lakásán
vagy egyéb ingatlanában is helyszíni vizsgálatot tarthasson. Alapvető érdek fűződik
ahhoz, hogy a hivatal e tevékenysége során megismert adatok az iratok részét
képezzék, ezért a Javaslat előírja, hogy az említett meghallgatásról és vizsgálatról
jegyzőkönyvet kell készíteni.
Amennyiben a fél a támogatás iránti kérelem elbírálásáról szóló határozat
meghozatalakor jelen van [pl. 23. § (1) bek.], részére a határozat kézbesítése annak
átadásával történik. Minden egyéb esetben postai úton kell a határozatot kézbesíteni.
A 27. §-hoz
A támogatásra való jogosultság számos körülménytől függ, amelyekben -
különösen, ha a segítségnyújtás egy hosszabb időtartamú per folyamán történik -
50
időközben változás állhat fenn. Részben erre, részben pedig a fél által közölt adatok
valódisága ellenőrzésének szükségességére figyelemmel rendelkezik a Javaslat úgy,
hogy a támogatás nyújtása annak engedélyezését követően felülvizsgálható. Ha a
felülvizsgálat során azt állapítja meg a megyei hivatal, hogy a támogatás feltételei már
nem állnak fenn, vagy annak engedélyezésekor sem álltak fenn, bizonyos esetekben a
támogatást meg is vonhatja, amely azzal a következménnyel jár, hogy annak összegét
vissza kell fizetni, illetve a fél bizonyos ideig nem kérhet más ügyben sem támogatást.
Fontos kiemelni, hogy csak a fél felróható magatartására visszavezethető, a
Javaslatban tételesen meghatározott esetekben vonható meg a támogatás annak
érdekében, hogy adott esetben a szakszerűtlen elbírálás ne eshessen az ügyfél kárára.
A Javaslat ezért a következő esetekben írja elő a támogatás megvonását: ha a fél nem
segíti elő a felülvizsgálat elvégzését (az ahhoz szükséges adatokat nem szolgáltatja),
ha a támogatás engedélyezésekor sem felelt meg a támogatás feltételeinek és a
kérelmében ezekről valótlan adatokat is szolgáltatott, továbbá ha fennállnak a 10. §
(2) bekezdésében meghatározott kizáró okok (visszatérítési kötelezettség
elmulasztása, a kérelemben foglalt adatok ellenőrzésére szolgáló vizsgálat
akadályozása).
A 28. §-hoz
A jogi segítségnyújtó intézményrendszernek elő kell segítenie azt is, hogy a
felek a támogatás iránti kérelmüket hiánytalanul, az időszerű elbírálást elősegítve
tudják előterjeszteni jogaik és kötelezettségeik ismeretében. Ennek biztosítása
érdekében a Javaslat előírja, hogy a megyei hivatal a hozzá forduló feleket e
kérdésekről tájékoztatni köteles, továbbá atekintetben is segítenie kell a támogatások
igénybevételét, hogy a feleket a jogi segítők személyéről és elérhetőségéről is
tájékoztatja. E segítségnyújtásnak ki kell terjednie a kérelem előterjesztéséhez
szükséges nyomtatványok rendelkezésre bocsátására, valamint a kitöltésükben történő
közreműködésre is, ha a fél arra nem képes. A feleknek e szolgáltatások
igénybevételéért díjat vagy illetéket nem kell fizetniük.
A jogi segítségnyújtó hivatalok tehát a Javaslat szerint nem csak a támogatásra
való jogosultság elbírálását végzik, hanem a támogatások igénybevétele érdekében
közvetlen segítséget is nyújtanak az arra rászorulóknak. Figyelemmel arra, hogy
számos esetben a fél részére szükséges tájékoztatás megadása jóval egyszerűbb és
kevésbé költségigényes tevékenység, mint a rászorultság megállapítása, majd ez
alapján a jogi segítő közreműködése, azt követően pedig díjának rendezése, a Javaslat
egyszerűbb ügyekben közvetlen segítségadásra is kötelezi a megyei hivatalokat. Ilyen
tájékoztatásra csak az egyszerű megítélésű kérdésekben kerülhet sor akkor, ha a
tájékoztatás rövid időtartamban és terjedelemben elvégezhető. A Javaslat e körben az
ügyfél ügyének elbírálására köteles hatóságról történő tájékoztatást nevesíti, valamint
az eljárás lefolytatásával kapcsolatos, az ügyfelet terhelő költségekről történő
tájékoztatást. Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy bármilyen más tárgykörben
megvalósulhasson a hivatal említett tájékoztató tevékenysége.
51
A 29-32. §-hoz
A Javaslat a támogatás iránti kérelem elutasítása és a támogatás kérelemtől
eltérő biztosítása, valamint megvonása esetére biztosítja a jogorvoslat lehetőségét. A
határozat ellen fellebbezés nyújtható be, amelyet az Igazságügyi Minisztérium
Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatala bírál el. A
fellebbezést a megyei hivatalhoz kell benyújtani. Ha a fellebbezés alapos, annak a
megyei hivatal is helyt adhat saját hatáskörben, egyéb esetben azt fel kell terjesztenie
az ügy irataival együtt a fellebbezést elbíráló országos hivatalhoz. Alapos fellebbezés
esetén a határozat megváltoztatható, vagy új eljárás lefolytatásának előírása mellett
hatályon kívül is helyezhető. A fellebbezést elbíráló határozatot indokolni köteles a
hivatal; a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásra az első fokú eljárásra
irányadó szabályok vonatkoznak.
A Javaslat nem csak a fellebbezés, hanem a bírósági felülvizsgálat lehetőségét
is biztosítja a fél számára abban az esetben, ha a határozat másodfokon emelkedett
jogerőre, vagyis az ügyben fellebbezést nyújtottak be. A felülvizsgálatot a jogerős
határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni; azt az országos
hivatalhoz kell benyújtani, amely továbbítja a kérelmet az iratokkal együtt a
bíróságnak. A bíróság a kérelem tárgyában nemperes eljárás során dönt, amelyre a
szükséges eltérésekkel a Polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni. Annak
érdekében, hogy a támogatás igénybevétele tárgyában mielőbb megszülessen a
végleges döntés, a Javaslat 30 napos ügyintézési határidőt ír elő a bíróság számára, e
határidő alatt kell a kérelmet elbírálni. Ha a kérelem alapos, úgy a bíróság a
határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül is helyezheti új eljárás
lefolytatásának elrendelésével. A bíróságnak a határozat megváltoztatására vonatkozó
jogköréből az következik, hogy a bíróság teljeskörűen megvizsgálhatja a támogatás
engedélyezéséhez szükséges körülményeket és az alapvetően mérlegelési jogkörben
eldönthető kérdések tárgyában is határozhat.
A 33-35. §-hoz
Az átfogó jogi segítségnyújtó rendszer működtetésének egyik célja az, hogy az
állam által nyújtott támogatásokról naprakész, egész országra kiterjedő és az ügyfelek
visszatérítési kötelezettségét is rögzítő nyilvántartás működjön. Csak ilyen feltételek
mellett lehet folyamatosan áttekinteni a segítségnyújtó rendszer működtetésének
hatékonyságát és nem utolsó sorban nyomon követni az állami kiadásokat és azok
megtérülését. A Javaslat ennek érdekében a megyei hivatalokat nyilvántartás
vezetésére kötelezi, amely nyilvántartások együttesen országos adatbázist alkotnak. A
nyilvántartásban rögzítésre kerülnek a fél azonosítására szolgáló adatai, továbbá a
támogatás igénybevételével kapcsolatos legfontosabb adatok, így különösen az, hogy
részére a hivatal milyen időpontban, milyen típusú támogatást engedélyezett, illetve
az a későbbiekben felülvizsgálatra került-e. A Javaslat szerint a támogatás iránti
kérelem előterjesztésétől számított 10 évig kell nyilvántartani, illetve kezelni a
nyilvántartásban rögzített adatokat annak érdekében, hogy azok a visszatérítési
kötelezettség teljesítésének biztosítását megfelelően szolgálják, illetve adatai a
52
támogatás iránti, későbbiekben előterjesztendő kérelmek elbírálása során is
felhasználhatóak legyenek. Összhangban azokkal a jogszabályi rendelkezésekkel,
amelyek az állami szervek által vezetett nyilvántartások adataiból történő tájékoztatás
adást szabályozzák, a Javaslat rögzíti, hogy a nyilvántartás adataiból csak
megkeresésre adható tájékoztatás a Javaslatban foglalt hatóságok részére (bíróság,
ügyészség, nyomozóhatóság, végrehajtást foganatosító hatóság). Bizonyos esetekben
a jogi segítő is betekintést nyerhet a nyilvántartás adataiba: a Javaslat szerinti ugyanis
a fél a támogatás iránti kérelmet nála is előterjesztheti. A nyilvántartás adataiból
történő tájékoztatás adás szabályozása természetesen nem érinti az adatok statisztikai
célú felhasználását, amelyre széles körben szükség van a Javaslatban foglalt célok
megvalósítása érdekében.
A 36-38. §-hoz
A Javaslat szerint a támogatás mértéke szempontjából alapvetően két típusú
támogatás engedélyezhető: egyrészt amely esetében a terheket az állam átvállalja az
ügyfelektől, illetve amelyek esetében csupán az előlegezés alól mentesíti a támogatott
személyt. A visszatérítési kötelezettség az utóbbi esetben tehát magából a támogatás
jellegéből fakad, ezt a kötelezettséget a megyei hivatal már a támogatás
engedélyezésekor megállapítja, majd a támogatás nyilvántartásában is rögzíti. A
Javaslat a támogatott fél személyes körülményeire figyelemmel lehetőséget teremt
arra, hogy indokolt esetben a visszatérítésre megállapított határidő - a Javaslat 2. §-
ának (2) bekezdése értelmében egy év - meghosszabbítható legyen, ennek kérdésében
ugyancsak a megyei hivatal dönt határozattal. A Javaslat 6 hónapban maximalizálja
ezt a meghosszabbítást, amely határidőben természetesen a részletfizetési
kedvezmény megállapítására is lehetőség van. Az említett kedvezmények csak olyan
fél számára biztosíthatók, aki kötelezettségei teljesítése terén a jogszabályi
kötelezettségeit betartva jár el. Ennek megfelelően a Javaslat 37. §-ában biztosított
kedvezmény (a fizetési határidő meghosszabbítása) nem alkalmazható olyan esetben,
ha a visszatérítésre a támogatás megvonása miatt kerülne sor.
A meghosszabbított határidő lejártakor - önkéntes teljesítés hiányában - a
megyei hivatal írásbeli felszólítást küld a félnek a tartozás egy összegben történő
megfizetésére felhívással. Figyelemmel arra, hogy a támogatások összegének
fedezetére a Javaslat elkülönített célelőirányzatot hoz létre, a visszatérített
támogatásokat is e célelőirányzat javára kell megfizetni. A célelőirányzat az
Igazságügyi Minisztérium fejezeten belül kerül kialakításra. Figyelemmel arra, hogy
állami támogatás visszatérítéseként kezelendő a jogi segítségnyújtás keretében a fél
helyett megelőlegezett jogi segítői díj, vagy pereskedéssel kapcsolatos költség
visszatérítése is, ezért a Javaslat előírja, hogy a vissza nem térített támogatás adók
módjára behajtható köztartozásnak minősül.
A 39. §-hoz
A támogatásra való jogosultság elbírálása hatósági jogkör gyakorlása, hiszen
annak eredményeként a fél jogot szerez a támogatás igénybevételére, ez pedig
53
különböző kedvezményekre jogosítja. A Javaslat ezért rögzíti, hogy a megyei és az
országos hivatal eljárása államigazgatási eljárás, melyre a törvényben nem
szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell
alkalmazni.
A 40-41. §-hoz
A Javaslat V-VII. Fejezetei tartalmazzák azokat a speciális eljárási
rendelkezéseket, amelyeket a peren kívüli, illetve a polgári és büntetőeljárások során
biztosított támogatások igénybevételével kapcsolatban kell alkalmazni. A Javaslat V.
Fejezete szabályozza a peren kívüli támogatásokra vonatkozó különös szabályokat, így
a kérelem elbírálására vonatkozó további rendelkezéseket is. Ha a fél jogi segítő peren
kívüli közreműködését kívánja igénybe venni, úgy az erre irányuló kérelmében meg
kell jelölnie, hogy milyen típusú segítséget kér - tanácsadást vagy okirat szerkesztését
-, továbbá elő kell adnia annak az ügynek, tisztázandó jogi kérdésnek a lényegét is,
amellyel kapcsolatban a segítségre szüksége van. Ezeket a tényeket a kérelem
elbírálása tárgyában hozott határozatnak is tartalmaznia kell, továbbá a támogatás
igénybevétele vonatkozásában is döntést kell hozni számos egyéb kérdésben. Meg kell
határozni a jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy hány órányi jogi segítői
közreműködésre vonatkozik az állami támogatás, a támogatás csak előlegezés alóli
mentesítésre vonatkozik-e, vagy teljes körű átvállalása a költségeknek. Meg kell
határozni azt is, hogy milyen határidőn belül vehető igénybe a jogi szolgáltatás és
milyen határidők, illetve fizetési feltételek vonatkoznak az esetleges visszatérítési
kötelezettség teljesítésére is.
A 42-47. §-hoz
A támogatás igénybevétele két módon történhet. A fél a támogatás iránti
kérelemnek helyt adó határozat birtokában a jogi segítői névjegyzékben szereplő
valamely jogi segítőhöz fordul, aki - ha az ügyben közreműködésre köteles - részére
a megállapított jogi szolgáltatást nyújtja. A félnek legfeljebb három hónap áll
rendelkezésre arra, hogy az ügyében eljáró jogi segítőt felkeresse, mivel a Javaslat
szerint a megyei hivatal legfeljebb három hónapi határidőt biztosíthat határozatában a
jogi szolgáltatás igénybevételére. A Javaslat emellett arra is lehetőséget ad, hogy a fél
a szükséges segítség igénybevétele céljából közvetlenül a jogi segítőhöz forduljon, s
csak a jogi szolgáltatás nyújtását követően történjen meg a támogatás engedélyezése.
A Javaslat szerint erre akkor kerülhet sor, ha a kért jogi szolgáltatás legfeljebb 2 óra
időtartamban elvégezhető, vagy az legfeljebb 4 óra időtartamban nyújtható, de annak
igénybevétele feltétlenül szükséges a jogi segítőhöz fordulás időpontjában. A jogi
segítő közreműködési kötelezettsége az utóbbi esetben a következők szerint alakul: ha
az ügyben egyébként a Javaslat VIII. Fejezetében foglalt szabályok értelmében
közreműködésre köteles, úgy az ügyfelet fel kell hívnia azoknak az adatoknak a
szolgáltatására, amelyeket a félnek a támogatás iránti kérelmében is meg kell jelölnie.
Ha ezen adatok és a fél nyilatkozata (ebben az esetben is ki kell tehát tölteni a
támogatás iránti kérelem előterjesztésére szolgáló nyomtatványt) alapján a jogi segítő
megállapítja, hogy a fél a támogatásra jogosult, úgy részére a kért jogi szolgáltatást
54
nyújtja. A támogatásra való jogosultság megállapítása érdekében a jogi segítő a
támogatásokról vezetett nyilvántartás adataiba is betekinthet annak megállapítása
érdekében, hogy fennáll-e valamely, a támogatás igénybevételét kizáró ok. Ha nincs
helye közvetlenül a jogi segítőhöz fordulni, vagy a jogi segítő nem látja biztosítottnak
a támogatásra való jogosultságot, úgy erről a felet tájékoztatni kell, aki a szolgáltatást
ezt követően már csak akkor veheti igénybe, ha a támogatás engedélyezése tárgyában
a megyei hivatalhoz kérelmet terjeszt elő és annak a hivatal helyt ad.
Ha a jogi segítő a hozzá segítségért folyamodó fél számára a Javaslat 43. §-ában
foglalt módon jogi szolgáltatást nyújt, neki kell eljárnia a támogatás engedélyeztetése
és díjának megfizetése iránt is. Ebből a célból megküldi a fél által előterjesztett
támogatás engedélyezése iránti kérelmet a hivatalnak, továbbá a jogi szolgáltatás
nyújtására vonatkozó szükséges adatokról is tájékoztatja a hivatalt. Ha a hivatal a
támogatást utóbb engedélyezi, úgy a határozatában a jogi segítő díját is megállapítja; a
támogatásra való jogosultság hiányában is részesül azonban a jogi segítő díjazásban
akkor, ha sürgős esetben nyújtott szolgáltatást, olyan esetben, amikor a felet a
jognyilatkozat megtétele vonatkozásában határidő terhelte. Ezen utóbbi eset
természetesen azzal jár, hogy a fél nem tekinthető támogatásra jogosult személynek és
ennek megfelelően az abból eredő kedvezmények sem illetik meg; a hivatal ezért a
jogi segítőnek megfizetett díj megtérítésére kötelezi, amelyre a visszatérítési
kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a megyei hivatal
utóbb a kérelem elutasításáról határoz, úgy az ellen a jogi segítő is élhet jogorvoslattal.
A támogatást engedélyező határozatban a megyei hivatal azt is megjelöli, hogy
hány órányi jogászi közreműködés díját téríti meg vagy előlegezi meg a fél helyett. Ha
a jogi szolgáltatás nyújtásakor a jogi segítő észleli, hogy a kért jogi szolgáltatás
elvégzésére ezen időtartam nem elegendő, úgy erről köteles tájékoztatni a felet és ezt
követően a támogatás engedélyezésére vonatkozó általános szabályok szerint kell
eljárni: vagy előbb engedélyeztetni kell a jogi szolgáltatás pótlólagos igénybevételét a
megyei hivatallal, vagy - ha ennek feltételei fennállnak - a jogi szolgáltatást nyújtani
kell és utólag kell intézkedni annak engedélyezése iránt.
A jogi segítő külön díj felszámítása nélkül köteles segítséget nyújtani a hozzá
forduló ügyfeleknek és megadni részükre azt a tájékoztatást, amely a jogi
segítségnyújtás körébe tartozó támogatások igénybevételéhez szükséges. Így
különösen segítséget kell adni a jogi segítségnyújtás engedélyezése iránti kérelmek
elkészítéséhez, az erre szolgáló nyomtatványok kitöltéséhez és a jogi segítő ilyen
nyomtatványokkal is köteles ellátni a felet.
A 48. §-hoz
A peren kívüli segítségnyújtás körébe tartozó támogatás igénybevételének
feltételeit is felül lehet vizsgálni, a Javaslat ezt a jogerős engedélyezéstől számított egy
éven belül teszi lehetővé. A felülvizsgálat jogkövetkezményeire a Javaslat 27. §-ában
foglaltak irányadóak.
55
A 48-51. §-hoz
A jogi segítségnyújtás reformja abban is megnyilvánul, hogy a jogi
segítségnyújtás céljára szolgáló pénzösszegeket a Javaslat egy erre elkülönített
célelőirányzatba helyezi az Igazságügyi Minisztérium fejezeten belül. Ennek a
célelőirányzatnak a terhére kell a jogi segítők díját megfizetni és a célelőirányzat
másra nem fordítható. Amennyiben a célelőirányzat a költségvetési év során kimerül,
úgy célelőirányzat-módosítás nélkül lehet teljesíteni a célelőirányzat terhére történő
kifizetéseket.
A jogi segítő díjának megfizetése iránt a jogi segítőnek kell eljárni oly módon,
hogy értesíti a támogatást engedélyező megyei hivatalt a jogi szolgáltatás nyújtásáról,
amely a kifizetést határozatban rendeli el. A kifizetést elrendelő határozatok alapján a
megyei hivatal értesíti a minisztériumot a célelőirányzat terhére történő kifizetések
szükségességéről, s a minisztérium ennek megfelelően teljesíti a kiadást. Amennyiben
a Javaslat 43-45. §-ában foglalt módon történik a jogi szolgáltatás nyújtása (a
támogatás feltételeinek utólagos vizsgálatával), úgy a támogatás iránti kérelem
eljuttatásával egyidejűleg a jogi segítő már a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos
adatokat is megküldi a megyei hivatalnak. A megyei hivatal a támogatás
engedélyezésével egyidejűleg határoz a kifizetésről is, s a határozat jogerőre
emelkedése után jár el a minisztériumnál a kifizetés érdekében.
Az 52-53. §-hoz
A Javaslat VI. Fejezete a polgári eljárásban biztosított támogatások
igénybevételére vonatkozó különös szabályokat tartalmazza. E szerint a támogatás
engedélyezését az eljárás befejezéséig lehet kérni (peres eljárás esetében a tárgyalás
berekesztéséig). Ezen időpontig van a bíróság abban a helyzetben, hogy a költségek
viselése tárgyában a költségkedvezmények igénybevételétől függően döntsön.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a Javaslat értelmében a költségkedvezmények
engedélyezéséről már nem a bíróság, hanem a megyei hivatalok döntenek, ezért a
bíróság az említett döntése meghozatalakor természetesen csak a már a megyei hivatal
által jogerősen engedélyezett támogatásokra tud figyelemmel lenni. Külön
rendelkezést tartalmaz a Javaslat a részleges költségmentesség és költségfeljegyzési
jog mértékének megváltoztatása iránti kérelem előterjesztéséről, tekintettel arra, hogy
az már egy korábban engedélyezett támogatáshoz kapcsolódik. A fél akkor terjeszthet
elő ilyen kérelmet, ha a költségek előlegezése vonatkozásában perbeli kötelezettségei
jelentősen megváltoznak, vagyis ha a bíróság újabb költségek előlegezésére kötelezi és
ezek a költségek az addig felmerült költségekhez képest jelentősen megnövelik az
adott eljárás költségigényességét.
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog hatálya a kérelem
előterjesztésétől kezdve a per egész tartamára kiterjed, kivéve ha törvény eltérően
rendelkezik. A félnek a költségkedvezmények igénybe vételére vonatkozó szándékát
mielőbb jeleznie kell ugyanakkor, hiszen a Javaslat kimondja, hogy az eljárás
megindítását követően kért kedvezmény nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés
56
előtti szakaszára. Ha tehát az illetéket már le kellett róni, vagy a bíróság határozatának
megfelelően a félnek már költségeket kellett előlegeznie, úgy ezen kötelezettségei alól
a későbbiekben előterjesztett támogatás iránti kérelme már nem mentesíti.
A támogatás iránti kérelem általános szabályaihoz képest a Javaslat 53. §-a a
következő adatok szolgáltatására kötelezi a felet a támogatás engedélyezése iránti
kérelemben. A félnek meg kell jelölnie azt, hogy milyen típusú támogatást kér (11. §),
továbbá közölnie kell a támogatással érintett per adatait, vagy ha az még nem indult
meg, azokat az adatokat, amely alapján az eljárást a későbbiekben be lehet azonosítani.
Az 54-55. §-hoz
A kérelem elbírálására vonatkozóan a Javaslat speciális szabályokat nem
tartalmaz, ugyanakkor az 54. § részletesen meghatározza a támogatás
engedélyezéséről szóló határozat tartalmát. A fél azonosításához szükséges adatok
mellett a határozatnak tartalmaznia kell a per adatait, az engedélyezett támogatás
megnevezését, azt az időpontot, amelytől számítva a felet megilletik a támogatással
együtt járó kedvezmények [52. § (2) és (3) bek.], továbbá a költségmentesség vagy
költségfeljegyzési jog részlegessége esetén azt is meg kell jelölni, hogy ez a
részlegesség milyen mértékű vagy ha az tételesen meghatározott, milyen költségekre
terjed ki.
A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog teljes vagy részleges formában
történő engedélyezése további differenciálás a feleknek nyújtott támogatások között. A
megyei hivatal döntése e körben mérlegelésen alapul, a Javaslat csupán annak
szempontjait rögzíti: ezek az ügy tárgyi súlya és bonyolultsága, a fél jövedelmi,
vagyoni helyzete és az eljárásban várhatóan előlegezendő költségek összege. A
megyei hivatalnak azt kell tehát mérlegelnie, hogy az ügyfélnek az eljárással
kapcsolatban milyen típusú és mértékű segítségre van feltétlenül szüksége az eljárás
adatainak ismeretében.
A költségmentességen és a költségfeljegyzési jogon kívül további
költségkedvezményeket is ismernek a jogszabályok. Az illetékekről szóló 1990. évi
XCIII. törvény szabályozza az illetékfeljegyzési jogot, amely részint ugyancsak
rászorultsági alapon biztosított költségkedvezmény. Ha a megyei hivatal észleli, hogy
a fél kérelme alapján részére költségmentesség vagy költségfeljegyzési jog ugyan nem
engedélyezhető, de megfelel az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére vonatkozó
feltételeknek, úgy számára illetékfeljegyzési jogot is engedélyezhet a hivatal.
Ugyanígy kell eljárni a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog viszonylatában is;
ez is a kérelemtől eltérő engedélyezést jelent, amely ellen a Javaslat 29. §-ának (1)
bekezdése értelmében a fél fellebbezhet.
A támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézbesítése az általános
szabályok szerint történik, a jogerős határozatot ugyanakkor a kérelemben megjelölt
bíróságnak is meg kell küldeni annak érdekében, hogy az a továbbiakban az eljárása
során már tekintettel tudjon lenni az ügyfél költségmentességére, vagy a részére
57
engedélyezett egyéb kedvezményre. Tekintettel arra, hogy főszabály szerint a
felperesnek már a keresetlevélhez csatolnia kell a költségkedvezmény
engedélyezéséről szóló határozatot, ezért a kérelem előterjesztésekor még a per száma
nem lehet ismert, ezt azonban - amint ismertté válik - szükséges a megyei hivatal
tudomására hozni annak érdekében, hogy a bíróság a kérelem jogerős elbírálásáról
szóló határozatot minél egyszerűbben a megfelelő ügy irataihoz tudja helyezni.
Az 56-57. §-hoz
A Javaslat általános jelleggel lehetővé teszi az engedélyezést követően a
támogatás feltételeinek felülvizsgálatát. Ugyanez irányadó a perekben biztosított
költségkedvezmények és pártfogó képviselet esetében is: a Javaslat a per jogerős
befejezéséig teszi lehetővé a felülvizsgálatot. Ezen határidőn belül kétévente kötelező
a felülvizsgálat, egyébként bármikor elvégezhető, ha adat merül fel arra nézve, hogy
már nem állnak fenn a támogatás feltételei, vagy a kérelem előterjesztésekor sem
álltak fenn. Speciális szabályok vonatkoznak az eljárás befejezését követően indított
végrehajtási eljárásban irányadó költségkedvezményekre. A Javaslat 52. §-ának (2)
bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvényben foglalt eltérésekkel kiterjed a
támogatás a végrehajtási eljárásra is, ez azonban az 56. § (2) bekezdésére figyelemmel
ténylegesen azt jelenti, hogy a végrehajtható okirat kiállítása előtt a megyei hivatal
kötelezően elvégzi a felülvizsgálatot. Ha a fél tehát végrehajtás iránti kérelmet terjeszt
elő, úgy a végrehajtási eljárásban akkor illetik meg a költségkedvezmények, ha annak
engedélyezéséről a megyei hivatal döntött, vagy legalább a korábban engedélyezett
támogatás feltételeit felülvizsgálta.
A Javaslat 27. §-a értelmében ha a felülvizsgálat során megállapítja a megyei
hivatal azt, hogy a támogatás feltételei nem állnak fenn, bizonyos esetekben meg is
vonhatja a támogatást. A Javaslat 57. §-a e körben visszautal a 27. §-ra, vagyis az ott
meghatározott esetekben kerülhet sor a támogatásnak felülvizsgálat eredményeképpen
történő megvonására. A támogatás megvonásáról határozatot kell hozni, amelyben azt
is rögzíteni kell, hogy milyen időponttól nem illetik meg a kedvezmények a felet. Fő
szabály szerint a megvonás a jövőre nézve történik, egyedül a 27. § (2) bekezdésének
b)	pontjában foglalt esetre figyelemmel kell visszamenőlegesen megvonni a
támogatást: ha a fél a támogatás engedélyezésekor a kérelmében valótlan adatokat
szolgáltatott és a valós helyzetre figyelemmel részére a támogatást már nem lehetett
volna engedélyezni. A támogatás megvonása azzal jár, hogy a félnek a perrel
kapcsolatos költségeket meg kell előlegeznie, erre a hivatal a határozatában kötelezi.
Különbséget kell tenni e vonatkozásban a visszamenőleges hatályú, illetve a jövőre
nézve történő támogatás megvonása között. Az előbbi esetben a perrel kapcsolatban
addig felmerült költségeket is köteles a fél megelőlegezni, míg az utóbbi esetben csak
a megvonás időpontjától felmerülő költségekre vonatkozik ez a kötelezettsége.
Az 58. §-hoz
58
Figyelemmel arra, hogy a tárgyi költségfeljegyzési jog nem rászorultsági alapon
biztosított kedvezmény, hanem az ügy tárgya alapján illeti meg a felet, ezért erről nem
a megyei hivatal határoz, hanem a bíróság. A bíróságnak hivatalból kell döntenie a
költségfeljegyzési jog fennállásáról és az engedélyezésről a szükséges intézkedések
megtétele érdekében (ügyfél helyett történő előlegezés) értesítenie kell a megyei
hivatalt. A támogatás engedélyezése e körben tehát továbbra is bírósági hatáskörben
marad, a bíróság határozata ellen a Polgári perrendtartás szerint lehet jogorvoslattal
élni. Ebből következik, hogy a támogatás felülvizsgálatára sem jogosult a megyei
hivatal, hiszen nem a fél körülményei, jövedelmi, vagyoni helyzete, stb. a támogatás
engedélyezésének az alapja.
Az 59. §-hoz
A peren kívüli támogatásokhoz hasonlóan a polgári eljárásban biztosított
támogatások engedélyezését is nyilvántartja a megyei hivatal a fél visszatérítési
kötelezettségének rögzítése céljából. Az általános adatokon túlmenően a per adatait is
rögzíteni kell a nyilvántartásban, továbbá a fél helyett előlegezett költségekről is
nyilvántartást kell vezetni.
A 60. §-hoz
A 2003/8/EK irányelv megfogalmazza azt, hogy a tagállamok kötelesek
elősegíteni a polgáraiknak más tagállamok bíróságai előtt folyó eljárásokban a jogi
segítségnyújtás keretébe tartozó támogatások igénybevételét. Ezzel összhangban a
Javaslat előírja, hogy ha a magyarországi fél az Európai Unió valamely tagállamának
bírósága előtt perel, úgy a jogi segítségnyújtás igénybevétele iránti kérelmét a
lakóhelye szerint illetékes megyei hivatalban is előterjesztheti. A megyei hivatal
továbbítja a kérelmet az elbírálására jogosult tagállami hatósághoz. A hivatalnak a
kérelmet annyiban kell érdemben megvizsgálnia, hogy azt olyan ügyben terjesztik-e
elő, amely ügyben a 60. §-ban foglalt eljárásnak van helye. A kérelmet nem fogadja be
a hatóság, ha az ennek a feltételnek nem felel meg; erről határozatot kell hoznia, amely
ellen jogorvoslatnak van helye.
A 61. §-hoz
A perekben biztosított támogatások engedélyezéséről a megyei hivatal értesíti
az ügyben eljáró bíróságot, amely a költség előlegezéséről szóló határozatát a
későbbiekben megküldi a megyei hivatalnak, hogy az a fél helyett a költség
előlegezéséről intézkedni tudjon. Annak érdekében, hogy pártfogó ügyvédi képviselet
engedélyezése esetén a díjazásra jogosult jogi képviselő adatai az előlegezés
érdekében eljáró megyei hivatal előtt ismertek legyenek, a jogi képviselő köteles
személyéről és címéről, bankszámlaszámáról a megyei hivatalt 8 napon belül
értesíteni.
A 62. §-hoz
59
A pervesztes fél köteles a per költségeinek viselésére a Polgári perrendtartás
szerint. Költségfeljegyzési jog engedélyezése esetén ez a személy a támogatott fél is
lehet, költségmentesség engedélyezése esetén azonban csak a költségmentességben
nem részesített perbeli ellenfél köteles az állam által előlegezett költségek
megtérítésére pervesztessége esetén. A megyei hivatal a perköltség viseléséről döntő
bírósági határozat alapján mondja ki a visszatérítési kötelezettséget az általa vezetett
költségjegyzék adatait figyelembe véve. Az általános eljárási szabályok lehetőséget
adnak visszatérítési kötelezettség teljesítése során részletfizetés vagy halasztás
engedélyezésére, ez azonban természetesen ilyen esetben is csak a támogatásban
részesített fél esetében biztosítható, a támogatásban nem részesített perbeli ellenfél 30
napon belül köteles a költségek megfizetésére. Figyelemmel arra, hogy a perléssel
kapcsolatos költségek jóval meghaladhatják a peren kívüli támogatások költségeit,
ezért a Javaslat 62. §-ának (2) bekezdése a halasztást és részletfizetést lehetővé tévő
37.	§-ban foglaltakhoz képest hosszabb határidő biztosítására is lehetőséget ad a
halasztás vagy részletfizetés tekintetében.
A perköltség viselésének kötelezettségét az állam által előlegezett költségek
tekintetében is a bíróság mondja ki az eljárást befejező határozatában. A megyei
hivatal visszatérítést kimondó határozata ennél fogva csak a költségek összege
tekintetében vitatható, mivel a visszatérítési kötelezettség jogalapjának hiánya miatt a
pert befejező határozattal szemben lehet jogorvoslattal élni.
Mivel a jogi segítségnyújtás keretébe tartozó támogatások visszatérítése
jogszabályban foglalt kötelezettsége a félnek vagy perbeli ellenfelének, ezért annak
elmulasztása esetén a tartozás behajtása érdekében eljáró szervet keresi meg a megyei
hivatal a szükséges eljárások lefolytatása érdekében.
A 63. §-hoz
A polgári eljárásokban biztosított támogatásokra vonatkozó szabályok szerint
történik a büntetőeljárásokban biztosított támogatások odaítélése és igénybevétele is.
A Javaslat VII. Fejezete csupán néhány eltérést határoz meg e körben, így pl. azt, hogy
a büntetőeljárás bármelyik szakaszában előterjeszthető a támogatás iránti kérelem és
az általános jelleggel nem hat vissza a büntetőeljárás megindulására. A támogatás
iránti kérelem elbírálásakor csak a fél nyilatkozata, illetve az abban foglaltak
ellenőrzése a hivatal feladata, a büntetőeljárásban szereplő egyéb személyek
meghallgatására nem kerülhet sor. Ugyancsak rögzíti a Javaslat azt, hogy ha a fél
képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja megfelelő határidőben, úgy a
megyei hivatal feladata a pártfogó ügyvéd kirendelése.
A 64-66. §-hoz
A jogi segítségnyújtás keretében a támogatott jogi szolgáltatások a következők
lehetnek: polgári és büntetőeljárásban pártfogó ügyvédi képviselet, a peren kívüli
segítségnyújtás körében pedig jogi tanácsadás és okirat szerkesztés. Ezeket a
tevékenységeket az ún. jogi segítők látják el, akikről az országos hivatal névjegyzéket
60
vezet. A névjegyzéket - annak érdekében, hogy a jogkeresők őket a szolgáltatások
nyújtása miatt közvetlenül is fel tudják keresni - a világhálón is közzé kell tenni. A
névjegyzékben a jogi segítő legfontosabb adatain (neve, irodája, kamarai tagsága) túl
azokat az adatokat is közzé kell tenni, amelyek alapján megállapítható, hogy a jogi
segítő az adott ügyben a jogi szolgáltatás nyújtására köteles-e, vagyis közreműködési
kötelezettsége mire terjed ki. Annak érdekében, hogy a jogi segítői névjegyzék
naprakész legyen, a Javaslat előírja a jogi segítők számára az adataikban bekövetkezett
változások 8 napon belüli bejelentésének kötelezettségét.
A jogi segítői kör alapvetően három csoportból tevődhet össze. A névjegyzékbe
felvételüket kérő ügyvédekből és közjegyzőkből, valamint jogvédelemmel foglalkozó
társadalmi szervezetekből. Az ügyvédek és a közjegyzők - tekintettel arra, hogy a jogi
szolgáltatások nyújtása egyébként is a tevékenységük - kamarai tagságuk és
felelősségbiztosításuk fennállásának igazolása esetén minden további feltétel igazolása
nélkül felvehetők a névjegyzékbe, a társadalmi szervezetek esetében azonban a
névjegyzékbe történő felvételnek további feltételei is vannak. A Javaslat
összefoglalóan társadalmi szervezet névvel illeti a társadalmi szervezeteken kívül az
alapítványokat, a kisebbségi önkormányzatokat és a jogi egyetemeket is. Az előbbiek
esetében a névjegyzékbe vétel feltétele az, hogy rendelkezzenek a felek fogadására
alkalmas helyiséggel és olyan ügyvéd megbízottal, akik nevükben és megbízásukból a
jogi szolgáltatást ténylegesen nyújtják. A jogi egyetemek esetében nem csak ilyen
feltételekkel kérhető a névjegyzékbe vétel, hanem az ún. jogklinikák részére is
lehetővé teszi a Javaslat a jogi segítői tevékenység végzését. A jogklinikák esetében
elegendő az, ha a jogvédő tevékenységet folytató szervezeti egység felek fogadására
alkalmas helyiséggel rendelkezik és a tevékenységét jogi szakvizsgával vagy állam- és
jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktató vezeti.
A 67. §-hoz
A jogi segítők a Javaslat értelmében önkéntes alapon látják el feladatukat,
hiszen a névjegyzékbe kérelmük alapján nyernek felvételt. A névjegyzékbe vételt
követően ún. szolgáltatási szerződésben rögzíti a jogi segítő és az országos hivatal azt,
hogy a jogi segítő milyen ügyek ellátására kötelezi magát, ezért pedig az állam milyen
díjazást biztosít részére. Figyelemmel arra, hogy a jogi segítségnyújtás keretében
végezhető jogi segítői tevékenységet és az azért járó díjazást alapvetően a jogszabály
rögzíti, ezért a szolgáltatási szerződések megkötésének leginkább a jogi segítők
közreműködési kötelezettségének rögzítése szempontjából van alapvető jelentősége.
Aki a jogi segítői névjegyzékbe felvételt nyert, azzal a szolgáltatási szerződést meg
kell kötnie az országos hivatalnak. A szerződés három éves időtartamra köthető, azt
akkor lehet módosítani, ha a jogi segítő adataiban változás történt, vagy szakterületét
kívánja módosítani, illetve az ellátni vállalt ügyek számát kívánja a jogi segítő növelni.
E rendelkezéssel a Javaslat célja az, hogy az állam által támogatott jogi szolgáltatások
nyújtását végző személyi kör viszonylag állandó legyen, a jogi segítői névjegyzékbe
történő betekintéssel a felek naprakészen tudjanak tájékozódni az őket segítő
személyek és szervezetek köréről.
61
A 68-69.§-hoz
A jogi segítségnyújtás körébe tartozó jogi szolgáltatásokat a Javaslat
értelmében ténylegesen a jogászi szakma képviselői: ügyvédek és közjegyzők
nyújtják. E tevékenységükre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint ha a rájuk
vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelően járnak el, csupán a tevékenységükért
járó díjazás történik más módon. A Javaslat ezért rögzíti, hogy olyan jogi
szolgáltatásokat nyújthatnak a jogi segítségnyújtás keretében, mint amelyet a
tevékenységükre vonatkozó jogszabályok egyébként lehetővé tesznek és a jogi
szolgáltatás nyújtásáért fennálló felelősségük is ennek megfelelően áll fenn.
A Javaslat meghatározza azt, hogy a jogi segítők egyes csoportjai a Javaslatban
megjelölt jogi segítői tevékenységek közül melyeket végezhetik. E szerint polgári
eljárásban pártfogó ügyvédi képviseletet ügyvéd és a névjegyzékben szereplő
társadalmi szervezet láthat el, az utóbbi esetében azonban - összefüggésben a Javaslat
66.	§-ának (2) bekezdésével - a jogi szolgáltatás tényleges nyújtása a társadalmi
szervezet által megbízott ügyvéd útján történik. Speciális szabályok vonatkoznak a
jogi segítőként működő egyetemre abban az esetben, ha nem rendelkezik ügyvéd
megbízottal; ilyen esetben ugyanis az egyetem pártfogó ügyvédi tevékenységet nem
végezhet. Büntetőeljárásban pártfogó ügyvédként ugyancsak ügyvéd járhat el, a
névjegyzékben szereplő társadalmi szervezet pedig korlátozott körben vállalhat
büntetőeljárásban pártfogó ügyvédi képviseletet: csak a sértett képviseletét láthatja el,
és csak akkor, ha megfelel a Be. 58. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek. Az
ügyvéd megbízottal nem rendelkező egyetem pártfogó ügyvédi képviseletet ugyancsak
nem láthat el büntetőeljárásban ugyanúgy, mint polgári eljárásban. A Javaslat az
ügyvéd megbízottal nem rendelkező egyetemekre további előírásokat is tartalmaz
annak rögzítése mellett, hogy csak a peren kívüli segítség nyújtás körében járhatnak el.
Ezen további szabályok szerint a jogi szolgáltatás nyújtását csak az egyetem jogvédő
tevékenységet végző szervezeti egysége vezetőjének felügyelete mellett egyetemi
oktató végezheti, ha szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal
rendelkezik. További előírás az egyetem tevékenységével kapcsolatban az, hogy a
szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a polgári jogi felelősség az egyetemet terheli.
A jogi segítői névjegyzék tartalmazza a jogi segítők szakterületére vonatkozó
adatokat is. E szerint a jogi segítő közreműködése általános jellegű lehet - a jogi
segítségnyújtás körébe tartozó jogi szolgáltatások bármelyikét végezheti a Javaslat 68.
§-ában foglalt korlátozásokkal -, vagy szakterület szerint meghatározott. A Javaslat
három szakterületet ismer: a polgári és közigazgatási ügyeket, a büntető ügyeket és
társadalmi szervezetek esetében az ún. egyéb szakterületet. Ez az egyéb szakterület azt
jelenti, hogy a társadalmi szervezet a polgári és a közigazgatási, valamint a büntető
ügyek csoportján belül megjelölheti azt, hogy milyen típusú ügyekben és milyen
személyi körnek nyújt szolgáltatásokat. A polgári és közigazgatási ügyek csoportja a
polgári eljárásban történő pártfogó jogi képviseletet jelenti, valamint a peren kívüli
szolgáltatások nyújtását azokkal a kivételekkel, amelyek büntető ügyekhez
kapcsolódnak. Ezek a kivételek a következők: a 3. § (1) bekezdésének g) és h)
pontjában meghatározott jogi szolgáltatás, valamint az i) pont szerinti jogi szolgáltatás
62
akkor, ha jogorvoslati kérelem elkészítésére büntetőeljárásban kerül sor. A
büntetőügyek szakterülete a büntetőeljárásban történő pártfogó jogi képviseletet jelenti
és a peren kívüli jogi szolgáltatások közül azokat, amelyek nem tartoznak a polgári és
közigazgatási ügyek szakterületébe.
A jogi segítő közreműködési kötelezettségét nem csak szakterület szerint
határolhatja be, hanem az általa ellátandó ügyek számát tekintve is. E szerint a jogi
segítő megjelölheti, hogy a szolgáltatási szerződés időtartama alatt egy hónapban hány
fél ügyét látja el maximálisan.
A 70. §-hoz
A jogi segítségnyújtás körébe tartozó jogi szolgáltatások igénybevétele akként
történik, hogy a fél a jogi segítőt keresi fel a szolgáltatás nyújtása érdekében, akit e
körben közreműködési kötelezettség terhel. Ha tehát a fél ügye szakterületébe tartozik
és még nem érte el az adott hónapban az elvállalt ügyek száma a szolgáltatási
szerződésben megjelölt határt, a jogi segítő köteles a fél számára a megyei hivatal által
engedélyezett szolgáltatást nyújtani, vagy a fél által kért szolgáltatást - a támogatásra
való jogosultság feltételeinek igazolását követően - a jogosultság utólagos elbírálása
mellett nyújtani. A Javaslat tekintettel van arra, hogy az ügyvédek és a közjegyzők
esetében eljárásuknak jogszabályi korlátai is vannak, illetve a tevékenységükre
vonatkozó szakmai, etikai szabályok is körülhatárolják azt. A Javaslat ezért rögzíti azt,
hogy ezen szabályok megsértésére nem kényszerítheti a közreműködési kötelezettség a
jogi segítőt, ilyen előírásokra való hivatkozásokra a szolgáltatás nyújtását
megtagadhatja. Annak érdekében ugyanakkor, hogy a fél a szükséges segítséget
ügyében megkapja, a Javaslat előírja a jogi segítő számára azt, hogy tájékoztassa az
ügyfelet a szolgáltatás nyújtásának akadályairól és ha más módon az ügyfélnek a
segítség megadható, azt a jogi segítő tegye meg. A közreműködés megtagadásáról a
megyei hivatalt is értesíteni kell és a fél kérelmére arról részére is okiratot kell
kiállítani.
A 71. §-hoz
A jogi segítők a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerint teljesítik jogi
segítői kötelezettségeiket. A szerződés a Javaslat szerint három évre köthető, ennek
figyelembevételével a jogi segítőt a három év elteltével törölni kell a névjegyzékből,
kivéve azt az esetet, ha a szerződés megszűnésének időpontjára már új szerződést
kötött. A Javaslat a szerződés egyéb okból történő megszűnését illetően a Polgári
Törvénykönyv rendelkezéseire hivatkozik, azt azonban rögzíti, hogy a szerződés
felmondásának nincs helye.
Annak érdekében, hogy a jogi segítői névjegyzékben folyamatosan olyan
személyek és szervezetek szerepeljenek, akik a jogi segítői feladatokat színvonalasan
és a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően látják el, a Javaslat nem csak a
névjegyzékbe vétel feltételeinek hiányában teszi lehetővé a szerződés felbontását,
hanem olyan esetben is, ha a jogi segítő nem teljesíti a jogszabályban foglalt
63
kötelezettségeit a szolgáltatás nyújtását illetően. Ilyen felbontási ok lehet az, ha az
országos hivatal megállapítja, hogy a jogi segítő legalább három alkalommal
alaptalanul tagadta meg a közreműködést arra hivatkozással, hogy arra közreműködési
kötelezettsége a szakterületére és az általa ellátni vállalt ügyek számára tekintettel nem
terjed ki. Ugyancsak felbonthatja az országos hivatal a szerződést akkor, ha a jogi
segítő fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét állapították meg a jogi segítségnyújtás
körébe tartozó szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban.
A 72-73. §-hoz
A jogi segítségnyújtás különböző területeire vonatkozó szabályok a Javaslat 72.
§-a értelmében különböző időpontokban lépnek hatályba. Az általános hatálybalépési
időpont 2004. április 1-je, a nagy számú kivételekre tekintettel ugyanakkor lényegében
csak a peren kívüli szolgáltatások nyújtására vonatkozó szabályok lépnek ebben az
időpontban hatályba.
A Javaslatnak az ügyvédek kirendelési óradíjának meghatározására vonatkozó
szabályai már a törvény kihirdetését követő napon hatályba lépnek annak érdekében,
hogy a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor már figyelembe lehessen
venni a rendelkezéseket.
A peren kívüli szolgáltatások nyújtása 2004. április 1-jével veszi kezdetét,
ennek az az előfeltétele, hogy a jogi segítői szervezetrendszer ezen időpontra
felállhasson. Ennek érdekében a Javaslat a jogi segítőkre vonatkozó szabályait - a
VIII.	Fejezetét -, valamint a felhatalmazó rendelkezéseit már 2004. január 1-jével
hatályba lépteti.
A Javaslat számos rendelkezése kapcsolódik az Európai Uniós csatlakozással
teljesítendő követelményekhez, ezeket a Javaslat 2004. május 1-jével lépteti hatályba.
A polgári és büntetőeljárásokban biztosított támogatások újraszabályozása
2006. január 1-jével lép hatályba. A Javaslat ezekre vonatkozó fejezeteinek hatályba
lépési időpontja ehhez igazodik, ugyancsak ezzel az időponttal lépnek hatályba a
kapcsolódó egyéb jogszabályok vonatkozó módosításai.
A polgári és büntetőeljárásokban biztosított támogatások esetében átmeneti
szabályt is megfogalmaz a Javaslat: e szerint az új szabályokat a törvény hatályba
lépését - ez a vonatkozó fejezetek esetében 2006. január 1-je - követően előterjesztett
kérelmek alapján engedélyezett támogatások esetében kell alkalmazni. A peren kívüli
szolgáltatások általános jelleggel 2004. május 1-jét követően nyújthatók, e körben a
Javaslat csupán a sértettek részére történő segítségnyújtás terén tartalmaz korlátozó
rendelkezést: a 2004. május 1-jét követően elkövetett bűncselekmények sértettjei
részesülnek a Javaslat szerinti támogatásokban.
A 74-75. §-hoz
64
A Javaslat számos felhatalmazást tartalmaz alacsonyabb szintű jogszabályok
megalkotására. A Kormányt rendelet alkotásra hatalmazza fel a megyei és az országos
hivatal létrehozása és a szükséges szervezeti rendelkezések megalkotása terén. A
Javaslat egyéb végrehajtási rendeleteinek kiadására az igazságügy-miniszter kap
felhatalmazást: így a támogatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése terén, a
jogi segítők díjazása, a jogi segítői névjegyzék vezetése terén, valamint az igazságügy-
miniszter jogosult meghatározni a megyei és az országos hivatalban foglalkoztatottak
képesítési feltételeit is.
A 76. §-hoz
A jogi segítségnyújtás célja az, hogy az arra jövedelmi és vagyoni viszonyaik
folytán rászorultak állami segítséget kapjanak a jogérvényesítés során. E célkitűzésre
figyelemmel a Javaslat a támogatások engedélyezése iránti eljárások illetékterhei
vonatkozásában is tekintettel van az eljárások kezdeményezőinek helyzetére. A
Javaslat 76. §-a illetékmentességet biztosít ezért a jogi segítségnyújtás körébe tartozó
valamennyi támogatás engedélyezésére irányuló bírósági és közigazgatási eljárásban.
A 77-78. §-hoz
A Javaslat megjelöli a jogi segítségnyújtás körébe tartozó támogatásokat,
azonban a bírósági eljárásokhoz kapcsolódó támogatások tartalmát továbbra is az
eljárási jogszabályok határozzák meg. A Javaslat 77. §-a tartalmazza a Polgári
perrendtartás erre vonatkozó módosításait. A hatályos Pp. 7. §-a a bíróság feladataként
határozza meg a fél mentesítését a pervitellel összefüggő költségek előlegezése vagy
viselése alól; a Javaslat átfogalmazza a Pp. említett rendelkezését oly módon, hogy
már nem utal e körben a bíróságra.
A Pp. 76. §-ának (4) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyész és a külön
jogszabállyal erre feljogosított szervezet vonatkozásában a költségmentesség
szabályait kell alkalmazni; a Javaslat a költségfeljegyzési jogra történő utalásra cseréli
fel az említett szövegrészt.
A Pp. 84. §-a tartalmazza a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseket. A
költségmentesség tartalma a hatályos szabályoknak megfelelően alakul, a Javaslat
csupán a pártfogó ügyvéd díjával egészíti ki azokat a költségeket, amelyek előlegezése
és megfizetése alól a fél a költségmentesség folytán mentesül. Beiktatja továbbá a
Javaslat a teljes és a részleges költségmentesség fogalmát is, a részleges
költségmentesség tekintetében pedig meghatározza az elrendelésének módját is: az
vagy a költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre
vonatkozhat. Ha a fél részleges költségmentességet kap, úgy a Javaslat szerint a
költségmentességgel nem érintett költségekre is megilleti a költségfeljegyzés joga. A
Javaslat kimondja, hogy a törvényben meghatározott költségeket a
költségmentességben részesült fél helyett az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki
díjat.
65
A Javaslat új támogatási formaként bevezeti a költségfeljegyzés kedvezményét.
A költségfeljegyzés - hasonlóan a költségmentességhez - rászorultsági alapon járó
kedvezmény, amely a perrel felmerülő költségek előlegezése alól mentesíti a felet,
továbbá az illetékfeljegyzés jogát is magában foglalja. Ha a fél a perköltség
megfizetésére köteles, úgy a helyette előlegezett költségeket és az illetéket is köteles
az államnak megtéríteni, erre tehát a kedvezmény már nem terjed ki. A
költségfeljegyzés ugyancsak lehet teljes és részleges attól függően, hogy a perrel
kapcsolatos valamennyi költség előlegezése alól mentesít, vagy csupán egyes
költségek vagy a költségek bizonyos hányada az, amelyet a félnek a kedvezmény
folytán nem kell megelőlegeznie. A Javaslat 14. §-ának (2) és (3) bekezdése
meghatározza azokat az eljárásokat, amelyekben a feleket jövedelmi és vagyoni
viszonyaitól függetlenül illeti meg a költségfeljegyzés joga. Ezek az eljárások a
hatályos szabályok szerinti ún. tárgyi költségmentes eljárások; a Javaslat e körben
rögzíti, hogy a tárgyi költségfeljegyzési jog minden esetben teljes költségfeljegyzési
jogot biztosít a fél számára. A Javaslat törvényi szintre emeli a költségmentességnek a
bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendeletben
foglalt azon szabályokat, amelyek a tárgyi költségmentesség ellenére történő
előlegezésre vonatkoznak: a Javaslat mint a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére
történő előlegezést határozza azt meg. Ugyancsak a tárgyi költségfeljegyzési jogot
biztosító eljárásokban érvényesülő speciális szabály az, hogy ha abban külföldi fél
vesz részt és a külföldi fél államában ugyanilyen perben az adott állam a tárgyi
költségfeljegyzési jognál is szélesebb körű kedvezményt biztosít a magyar félnek, úgy
az ilyen perben a hazai bíróság előtt is e szélesebb körű kedvezményeket kell
biztosítani a külföldi félnek.
A Javaslat 2006. január 1-jétől hatályba lépő szabályai szerint a polgári
eljárásokban biztosított költségkedvezmények engedélyezéséről a továbbiakban nem a
bíróság, hanem a megyei hivatalok fognak dönteni. Ezek a hivatalok vizsgálják meg a
fél jövedelmi és vagyoni viszonyait, a bíróságnak nem lesznek a költségkedvezmények
engedélyezésével, felülvizsgálatával vagy megvonásával kapcsolatos feladatai, kivéve
a bírósági felülvizsgálatot. A tárgyi költségfeljegyzési jog engedélyezése ehhez képest
speciális terület, hiszen azt nem a fél személyes körülményeire tekintettel biztosítja a
Javaslat, hanem az ügy tárgyánál fogva. Abban a kérdésben, hogy az adott bírósági
eljárás a tárgyi költségfeljegyzési jogot biztosító eljárások körébe tartozik-e, a Javaslat
továbbra is a bíróságnak biztosítja a jogot a döntésre. Arról a bíróságnak hivatalból
kell határoznia, s ha azt állapítja meg, hogy a tárgyi költségfeljegyzési jog nem áll
fenn, az erről szóló végzés ellen fellebbezni lehet. A bíróság a tárgyi költségfeljegyzési
jog fennállását megállapító jogerős határozatát köteles megküldeni a megyei
hivatalnak annak érdekében, hogy az el tudjon járni a költségek előlegezése
érdekében. A tárgyi költségfeljegyzési jog fennállásáról a keresetlevél
megvizsgálásával egyidejűleg kell dönteni; mindaddig, amíg a bíróság nem állapítja
meg jogerősen a tárgyi költségfeljegyzési jog fennállásának hiányát, a felet nem lehet
illeték megfizetésére kötelezni.
A Javaslat a hatályos szabályokkal megegyezően határozza meg a
költségmentességre, az illetékmentességre és az illetékfeljegyzési jogra vonatkozó
66
közös szabályokat, a kedvezményekkel nem érintett költségeket és illetéket
(végrehajtási eljárás illetékének és költségének viselése, ellenfél javára megítélt
perköltség megtérítése). A Javaslat rögzíti a bíróság és a megyei hivatal
kapcsolattartására vonatkozó szabályokat, így azt, hogy a felet előlegezésre kötelező
határozatról, továbbá a támogatással érintett ügyben a perköltség viseléséről
rendelkező határozatról a bíróságnak 8 napon belül értesítenie kell a megyei hivatalt.
A perköltség viselése körében a bíróság a Javaslat szerint a jövőben csak azt mondja
ki, hogy melyik fél köteles az állam által megelőlegezett költségek megtérítésére,
továbbá, hogy a pervesztesség milyen százalékos arányban áll fenn. Annak
kérdésében, hogy ténylegesen milyen összegű költséget kell a félnek vagy ellenfelének
visszatérítenie az államnak, a döntést már a megyei hivatal fogja határozatában
kimondani. A Javaslat rögzíti, hogy ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság
köteles őt tájékoztatni a költségkedvezmény igénybevételének feltételeiről.
A Javaslat újraszabályozza a pártfogó ügyvédi képviselet szabályait is.
Kimondja, hogy a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének hatálya az eljárás
jogerős befejezéséig tart, továbbá elhagyja a jogszabályból azt a szövegrészt, amely a
pártfogó ügyvéd bíróság általi kirendelését írja elő. Annak érdekében, hogy a bíróság
mielőbb tudomást szerezzen a fél pártfogó ügyvédjének személyéről, a Javaslat előírja
a képviseletet ellátó jogi segítő részére azt, hogy személyéről 8 napon belül
tájékoztassa az eljáró bíróságot. Figyelemmel arra, hogy a jogi segítői szervezet
önkéntes alapon működik, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy a fél e szervezet
keretében nem jut megfelelő időben az ügyét ellátó jogi segítőhöz. A Javaslat ezért
kivételes jelleggel fenntartja a kirendelés jogintézményét, de csak olyan esetben, ha a
fél képviseletét határidőben nem vállalja jogi segítő és emiatt a félnek igazolási
kérelmet kell előterjesztenie a határidők elmulasztása miatt. A Javaslat előírja azt,
hogy a pártfogó ügyvéd a perköltségben elmarasztalt féltől közvetlenül hajthatja be az
őt megillető díjat, de azt is rögzíti, hogy a pártfogó ügyvéd állam által előlegezett díját
a perköltség viselésére köteles fél közvetlenül az államnak köteles megfizetni.
A Javaslat a költségkedvezmények körének változására figyelemmel
fogalmazza át a Pp. 88. §-át és e körben külön törvényre utal, mint a kedvezmények
engedélyezését, felülvizsgálatát és megvonását szabályozó jogszabályra.
A pert indító félnek fő szabály szerint már a keresetlevélhez csatolnia kell a
költségkedvezményt engedélyező jogerős határozatot. A bíróság egyrészt ennek
figyelembevételével fogja már a keresetlevél első megvizsgálását elvégezni, másrészt
a felet is csak ezen időponttól illetik meg a kedvezmények. A Javaslat nem zárja ki azt,
hogy a fél az eljárás folyamán terjessze elő a kedvezmények iránti kérelmét, ennek
azonban már főszabály szerint nincs visszaható hatálya az eljárás kezdetére. Ha a fél a
keresetleveléhez nem csatolja a költségkedvezmény engedélyezéséről szóló
határozatot, a bíróság a továbbiakban úgy jár el, mintha a fél költségkedvezményre
nem lenne jogosult. A Javaslat olyan eljárások esetében, amelyekben a kereset
benyújtására határidőt állapítanak meg a jogszabályok, biztosítja annak a lehetőségét,
hogy a fél a költségkedvezmény engedélyezésére irányuló eljárás megindításával
egyidejűleg benyújthassa a keresetét. Ilyen esetben a keresetlevélben nyilatkozni kell a
67
kérelem benyújtásáról és arról is, hogy a fél kívánja-e a per folytatását a kérelme
jogerős elbírálása előtt.
A Javaslat 78. §-a a Pp. 84-88. §-ainak újraszabályozására figyelemmel
hatályon kívül helyezi az ezeket a jogszabályhelyeket módosító jogszabályokat.
A 79-81. §-hoz
Mind a Javaslat, mind pedig annak a Pp.-t módosító rendelkezései lehetőséget
adnak arra, hogy külön törvények kizárják a költségkedvezmények biztosításának
lehetőségét vagy e körben eltérő szabályokat állapítsanak meg. A Javaslat 79. §-a a
cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi
CXLV. törvény módosításával zárja ki a cégeljárásban a költségmentesség és a
költségfeljegyzési jog engedélyezését, összhangban a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet
hatályos rendelkezéseivel. Ugyancsak ennek figyelembevételével módosul a
közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, s ezzel a Javaslat a hagyatéki eljárásban
zárja ki a költségkedvezmények szabályainak alkalmazását. A bírósági végrehajtási
eljárásban a költségkedvezmények továbbra is alkalmazhatók, ugyanakkor egyes
költségek előlegezése - árverés közhírré tétele a hirdetmény közzétételén kívül és
szakértő becsüs közreműködésével kapcsolatos költségek - alól e
költségkedvezmények sem mentesítenek.
A 82. §-hoz
A Javaslat 82. §-a a Javaslat III. és VII. Fejezetével összhangban módosítja a
Be. egyes rendelkezéseit. Előírja, hogy ha annak feltételei fennállnak, a sértett,
magánvádló, magánfél vagy egyéb érdekelt kérelmére a jogi segítségnyújtásról szóló
törvényben meghatározott szervezet - a megyei hivatal - engedélyezi a pártfogó
ügyvédi képviseletet. A bíróságnak az engedélyezés feltételeiről tájékoztatnia kell az
érintett személyt, ha észleli hogy az engedélyezés feltételei fennállnak.
A Be. szerint a pótmagánvádló személyesen nem járhat el, az általa
kezdeményezett eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. Figyelemmel azonban arra,
hogy a Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén pártfogó ügyvédi
képviselet engedélyezését kérheti a pótmagánvádló, a Javaslat lehetővé teszi a
vádindítvány személyesen történő benyújtását, ha a fél a vádindítványban nyilatkozik
a támogatás engedélyezése iránti kérelem előterjesztéséről. Ilyen esetben az ügyvédi
képviselet hiánya miatt a vádindítványt nem lehet elutasítani, az engedélyezésről szóló
jogerős határozat kézhezvételét követő 30 nap elteltével lehet a vádindítványt
elutasítani az ügyvédi képviselet hiányára tekintettel.
A Javaslat az egyéb rendelkezésekre figyelemmel fogalmazza újra a
pótmagánvádló személyes költségmentességéről rendelkező 343. § (3) és (4)
bekezdését. A Javaslat ehelyütt is törli a bírósági kirendelésre vonatkozó
szövegrészeket és ezek helyett a jogi segítségnyújtásról szóló törvényben foglalt
engedélyezésre utal. A rászorultsági alapon biztosított képviselőt a Be.-ben pártfogó
68
ügyvédként nevesíti a Javaslat, a Be. 604. §-a (2) bekezdésének b) pontjából pedig
törli a pótmagánvádlóra vonatkozó szövegrészt arra figyelemmel, hogy a személyes
költségmentessége engedélyezésének feltételeit 2006. január 1-jétől már nem a Be.
felhatalmazása alapján kiadott rendelet, hanem a jogi segítségnyújtásról szóló törvény
és végrehajtási rendeletei fogják szabályozni.
A 83-84. §-hoz
A jogi segítségnyújtási iránti kérelmekről döntő megyei hivatalok és országos
hivatal a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala és megyei hivatalai
keretében fognak működni. A Javaslat ezért módosítja a Pártfogó Felügyelői Szolgálat
elnevezését Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat elnevezésre. A
Javaslat e körben az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997.
évi LXVIII. törvényt és a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979.
évi 11. törvényerejű rendeletet módosítja.
A 85. §-hoz
A Javaslat a jelenleg hatályos jogszabályok szerinti tárgyi költségmentes
eljárásokat olyan eljárásokként definiálja, amelyekben a felet az ügy tárgyánál fogva
illeti meg a költségfeljegyzés joga. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat 14. §-ának (2)
bekezdésében nem csak a 6/1986. (VI.26.) IM rendeletben meghatározott tárgyi
költségmentes eljárások vannak felsorolva, hanem az egyéb törvényekben
költségmentessé nyilvánított eljárások is, ezért a Javaslat ezeknek a törvényeknek a
szükséges módosításait is elvégzi. Az érintett törvények az egészségügyről szóló 1997.
évi CLIV. törvény és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény.
A 86. §-hoz
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény értelmében az ügyvéd megbízás
vagy kirendelés alapján láthat el ügyvédi tevékenységet. Mivel a Javaslat bevezeti az
ún. jogi segítőként történő eljárást, szükséges az ügyvédi törvényben is utalni az ilyen
típusú eljárásra, hiszen az nem kirendelés alapján történik, de az ügyvéd díjazását ilyen
esetben is a kirendelt ügyvéd díjazására vonatkozó szabályok rendezik. Beépíti
továbbá a Javaslat az ügyvédekről szóló törvénybe azt a rendelkezést is, amely szerint
a kirendelt ügyvéd óradíját a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben
kell meghatározni oly módon, hogy az nem haladhatja meg az előző évre
meghatározott óradíj összegét.
A 87. §-hoz
A polgári eljárásokban biztosított támogatások (költségkedvezmények és
pártfogó ügyvédi képviselet) új szabályai 2006. január 1-jén lépnek hatályba.
Szükséges ugyanakkor már csatlakozásunk időpontjától beiktatni a Pp-be azokat a
szabályokat, amelyek az Európai Unió tagállamainak állampolgárai vonatkozásában
69
rendezik a költségkedvezményekre való jogosultság feltételeit. Ez alapján míg a
külföldiek részére - kivéve a tárgyi költségmentes eljárásokat - nemzetközi szerződés
vagy viszonosság alapján engedélyezhető költségmentesség, az uniós polgárok és az
Európai Unión kívüli államok valamely tagállamban tartózkodó állampolgárai a
magyar állampolgárokkal megegyező feltételek szerint jogosultak költségmentességre,
perköltség biztosíték letételére pedig állampolgárságukra tekintettel nem kötelezhetők.
A Javaslat már 2004. május 1-jétől beépíti a Pp-be azt a szabályt, amely a tárgyi
költségmentes ügyekben ad lehetőséget a külföldiek szélesebb körű
kedvezményezésére a külföldi államban érvényesülő szabályokra figyelemmel.
Ugyancsak már 2004-től módosulnak a pártfogó ügyvéd kirendelésének
szabályai: a bíróság hivatalból köteles a kirendelésre, ha a költségmentes fél ügyében a
jogi képviselet kötelező, a pártfogó ügyvédi képviselet pedig főszabály szerint az
eljárás jogerős befejezéséig tart. Tartalmazza a Javaslat az arra vonatkozó rendelkezést
is, hogy a perköltség viselésére köteles fél az államnak köteles megfizetni a pártfogó
ügyvéd részére előlegezett díjat.
A 88. §-hoz
A jogharmonizációs záradék rögzíti, hogy a Javaslat megfelel a tárgykörben
született közösségi szabályozásnak: a Tanács 2003/8/EK. irányelvének, amely a
határokon átnyúló jogviták tekintetében rendezi a jogi segítségnyújtásra vonatkozó
közös minimum szabályokat.