﻿2003. évi .... törvény
a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi
végrehajtásáról
Az Országgyűlés az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 28. §-ában foglaltak alapján, a Magyar Köztársaság 2001. és
2002.	évi költségvetéséről szóló - módosított - 2000. évi CXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Költségvetési Törvény) 2002. évi végrehajtásáról a 2002. évi
önkormányzati és kisebbségi, valamint országos kisebbségi választások pénzügyi
támogatásáról szóló 40/2002. (VII. 4.) OGY határozatban, a nemzeti és etnikai
kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló 105/2001. (XII. 21.) OGY
határozat módosításáról szóló 52/2002. (VII. 19.) OGY határozatban, a Magyar
Televízió, a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítványok kiegészítő
támogatásáról szóló 108/1999. (XII. 22.) OGY határozat módosításáról szóló
75/2002. (X. 31.) OGY határozatban, a hajléktalan emberek ellátását végző
közhasznú szervezetek működési támogatásának elosztásáról szóló
112/2002. (XII. 19.) OGY határozatban foglaltakra figyelemmel a következő
törvényt alkotja:
Első rész
A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002. évi végrehajtása
A főösszegek
1.	§
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetésének 2002.
évi végrehajtását - a 3. §-ban foglalt adósságtörlesztési kiadások, valamint a
hitelfelvételek nélkül -
a)	4 357 257,8 millió forint, azaz négymillió-háromszázötvenhétezer-
kettőszázötvenhét egész nyolctized millió forint bevétellel,
b)	5 826 868,4 millió forint, azaz ötmillió-nyolcszázhuszonhatezer-
nyolcszázhatvannyolc egész négytized millió forint kiadással, és
c)	1 469 610,6 millió forint, azaz egymillió-négyszázhatvankilencezer-hatszáztíz
egész hattized millió forint hiánnyal hagyja jóvá.
2. §
A központi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítését az 1. számú
melléklet költségvetési fejezetenként, címenként, alcímenként, jogcím-
csoportonként, jogcímenként, előirányzat-csoportonként és kiemelt
előirányzatonként tartalmazza.
A költségvetés finanszírozásával kapcsolatos egyes rendelkezések
3.	§
(1)	Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Költségvetési Törvény 4. §-a (1)
bekezdésének megfelelően a központi költségvetés deviza- és forintadósság-
állományából 2002-ben a pénzügyminiszter az adósságtörlesztési számla terhére
a)	73 325,6 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a Magyar Nemzeti
Bank javára,
b)	13 412,1 millió forint összegű forinthitel-törlesztést teljesített a belföldi hitelezők
javára,
c)	202 143,8 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a Magyar
Nemzeti Bank javára,
d)	27 638,7 millió forint összegű devizahitel-törlesztést teljesített a külföldi
hitelezők javára,
e)	673 01 2,3 millió forint összegben fizetett vissza forint államkötvényeket a
belföldi és külföldi hitelezőknek,
f)	15 989,9 millió forint összegű kincstári takarékkötvény-törlesztést teljesített a
belföldi hitelezők javára,
g)	39,6 millió forint összegben fizetett vissza devizakötvényeket a külföldi
hitelezőknek.
4.	§
Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az e törvény 1. §-ában megállapított hiány
finanszírozására a Költségvetési Törvény 4. §-a (1) bekezdésének felhatalmazása
alapján a pénzügyminiszter 2002-ben
a)	694 299,7 millió forint összegben forint-államkötvényeket értékesített és adott át,
b)	358 566,4 millió forint összegben növelte a kincstárjegyek állományát,
c)	201 645,7 millió forint összegben forinthiteleket vállalt át,
d)	226 685,2 millió forint összegben devizahiteleket vett fel és vállalt át.
5.	§
Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy 2002-ben az e törvény 3. §-ában megállapított
visszafizetések finanszírozására a pénzügyminiszter a Költségvetési Törvény 4. §-a
(1)	bekezdésében kapott felhatalmazás alapján
a)	998 939,4 millió forint összegű forint-államkötvényt értékesített,
b)	6622,6 millió forint összegben devizabetétet használt fel.
6. §
Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter - a Költségvetési Törvény
4.	§-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a Kincstári Egységes
Számla (a továbbiakban: KESZ) folyamatos likviditása és a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjaiból teljesített kiadásokhoz vállalt állami garancia fedezetének
megteremtése érdekében, illetve az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése
céljából 76 175,0 millió forinttal növelte a kincstárjegyek állományát, valamint
43 977,4 millió forint összegben devizabetétet használt fel.
7.	§
(1)	Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság
2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 22. §-
ában kapott felhatalmazása alapján 2002. január 1-jei hatállyal a Magyar
Államvasutak Részvénytársaság törvényben megjelölt hiteleit a központi
költségvetés adósságának terhére átvállalta 60 408,1 millió forint összegben.
(2)	Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a pénzügyminiszter a Magyar Köztársaság
2000.	évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXV. törvény 23. §-
ában kapott felhatalmazása alapján 2002. január 1-jei hatállyal a Győr-Sopron-
Ebenfurt Vasút Részvénytársaság törvényben megjelölt hiteleit a központi
költségvetés adósságának terhére átvállalta 911,9 millió forint összegben.
A költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyes rendelkezések
8.	§
(1 ) A helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához nyújtott normatív állami
hozzájárulások és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó (e kettő
a továbbiakban: normatív hozzájárulások), valamint a normatív, kötött felhasználású
támogatások, továbbá a helyi önkormányzatok jövedelem-differenciálódását
mérséklő kiegészítések és beszámítások önkormányzatonként és jogcímenként
részletezett elszámolását a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes
rendeletben (a továbbiakban: PM-BM R.) hirdeti ki e törvény hatálybalépését
követő 30 napon belül. A normatív hozzájárulások és normatív, kötött felhasználású
támogatások előirányzatai és pénzforgalmi teljesítése országosan összesített
alakulásának jogcímenkénti összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2)	Az Országgyűlés jóváhagyja azon helyi önkormányzatokat megillető
előirányzatok csökkentését, amelyek év közben együttesen 12 176,8 millió forint
összegben mondtak le a normatív hozzájárulásokról és a normatív, kötött
felhasználású támogatás-előirányzatokról, valamint amelyek intézményátadás
következtében 1 795,4 millió forint összegben nem jogosultak a támogatásra,
továbbá jóváhagyja az intézményátvétel miatti 73,3 millió forint előirányzat-
növekedést. A módosított előirányzatokat a PM-BM R. tartalmazza.
(3)	Az Országgyűlés megállapítja, hogy a normatív hozzájárulások és normatív,
kötött felhasználású támogatások előirányzatainak a helyi önkormányzatokat a
ténylegesen teljesített mutatószámok alapján megillető és a részükre a költségvetési
évben folyósított összegek különbözetei az Áht. 64. § (7) bekezdése szerint történt
elszámolás alapján a következők:
a)	visszafizetési kötelezettség 5578,4 millió forint,
b)	a központi költségvetést terhelő kiegészítés 2499,4 millió forint,
c)	amelyek egyenlegeként a helyi önkormányzatok 2002. év után előírt tartozása
3079,0	millió forint.
(4)	Az Országgyűlés megállapítja, hogy azon helyi önkormányzatokat, amelyek a
feladatmutatókhoz kapcsolódóan normatív hozzájárulások és normatív, kötött
felhasználású támogatás-előirányzatokat saját számításaik alapján az őket
ténylegesen megilletőnél 5%-kal nagyobb mértékben vették igénybe, 210,3 millió
forint igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli. Ennek helyi
önkormányzatonként részletezett összegét a PM-BM R. tartalmazza.
(5)	A helyi önkormányzatokat az Áht. 64/B. §-ának (1) bekezdése alapján
a)	központosított előirányzat jogcímen 368,6 millió forint,
b)	az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás
támogatása jogcímen egyenlegében 20,4 millió forint,
c)	a színházak támogatása jogcímen 0,2 millió forint,
d)	az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (forráshiányos) helyi
önkormányzatok támogatása jogcímen 13,6 millió forint
visszafizetése terheli, amelynek önkormányzatok szerinti részletezését a PM-BM R.
tartalmazza.
(6)	Az Állami Számvevőszékről szóló 1 989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5)
bekezdése alapján a helyi önkormányzatokat
a)	központosított előirányzat jogcímen.....millió forint,
b)	az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése és a közcélú foglalkoztatás
támogatása jogcímen egyenlegében .... millió forint,
c)	a cél- és címzett támogatás jogcímeken.....millió forint
visszafizetése terheli, amelyek önkormányzatok szerinti részletezését a PM-BM R.
tartalmazza.
(7)	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1 992. évi
LXXXIX. törvény 14. §-a alapján - a kötelező lemondásoknak az Állami
Számvevőszék által megállapított elmaradása miatt - ....... millió forint
céltámogatási és ......millió forint címzett támogatási előirányzat visszavonásáról,
illetve csökkentéséről a belügyminiszter rendelkezik.
(8)	Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend.
126. § (1) bekezdés a) pontja alapján az éves beszámoló szerinti visszafizetési
kötelezettségek teljesítésének határideje 2003. március 27. A visszafizetési
kötelezettséghez kapcsolódó késedelmikamat-fizetési kötelezettség 2003. március
28.	napjától keletkezik.
(9)	Az Állami Számvevőszék megállapításához kapcsolódó visszafizetési
kötelezettségek teljesítésének határideje a PM-BM R. hatálybalépését követő 15.
nap.
(10)	Amennyiben a (9) bekezdésben meghatározott határidőt követő 90 napon belül
a befizetések nem érkeznek meg a Magyar Államkincstár (a
továbbiakban: Kincstár) 10032000-01031496-00000000 „Önkormányzatok előző
évről származó befizetései”, valamint a 10032000-01034004-00000000
„Különleges bevételek” bevételi számlájára, a Kincstár az Áht. 64/A. § (6)
bekezdése alapján intézkedik a központi költségvetést megillető követelés
érvényesítéséről.
(11)	Azon önkormányzatok részére, amelyek pótlólagos normatív hozzájárulásra és
normatív, kötött felhasználású támogatásra jogosultak, a Pénzügyminisztérium a
Kincstáron keresztül rendelkezett az összeg - 2537,1 millió forint - átutalásáról
2003.	május 15-én.
9.	§
(1 ) A helyi önkormányzatok központosított előirányzatainak felhasználását a
4.	számú melléklet részletezi.
(2)	A helyi önkormányzatoknak nyújtott színházi támogatásokat
önkormányzatonkénti bontásban az 5. számú melléklet tartalmazza.
(3)	A helyi önkormányzatok 2002. évi címzett és céltámogatási előirányzatának,
teljesítésének és maradványának alakulását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(4)	A helyi önkormányzatoknak nyújtott, területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési
célú támogatás előirányzatának, teljesítésének és maradványának alakulását a
7. számú melléklet tartalmazza.
(5)	A helyi önkormányzatok céljellegű decentralizált támogatási előirányzatának
felhasználását a 8. számú melléklet részletezi.
(6)	A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása előirányzatának
felhasználását a 9. számú melléklet részletezi.
(7)	Az Országgyűlés megállapítja, hogy a helyi önkormányzatok címzett és
céltámogatásának a központi költségvetésben rendelkezésre álló maradványa
36 477,5 millió forint, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési támogatás
maradványa 4945,8 millió forint, a céljellegű decentralizált támogatás maradványa
2862,8 millió forint.
10.	§
Az Országgyűlés jóváhagyja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Részvénytársaság privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő, valamint
tartalékfeltöltési előirányzatainak teljesítését a 14. számú melléklet szerint.
11.	§
(1)	Az egyházi közoktatási intézményfenntartókat................millió forint egyszeri -
a 2002. évi önkormányzati közoktatási támogatást kompenzáló - közoktatási
kiegészítő támogatás illeti meg a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről
szóló 2002. évi LXII. törvény (a továbbiakban 2003. évi költségvetési törvény) 1.
számú melléklet, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és
egyházi kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 2. Egyházi közoktatási intézmények
kiegészítő támogatása jogcím előirányzata terhére 2003 decemberében.
(2)	A közoktatási feladatokat ellátó, nem állami humán szolgáltatók tekintetében a
2002. évi támogatási kötelezettség elszámolása a 2003. évi költségvetési törvény 1.
számú melléklet, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, 11. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Humánszolgáltatás és
egyházi kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 1. Oktatási célú humánszolgáltatások
normatív állami támogatása jogcím előirányzatának terhére történik.
(3)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatokat ellátó, nem állami, egyházi intézmények fenntartói tekintetében a
2002. évi támogatási kötelezettség elszámolása a 2003. évi költségvetési törvény 1.
számú melléklet, XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet,
10. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások
normatív állami támogatása alcím, elszámolásonként meghatározott jogcím-
csoportjainak terhére történik.
12. §
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény 3. §-ának (2) bekezdése alapján az érintett egyházak a 2003.
évi költségvetési törvény 1. számú melléklet, X. Miniszterelnökség fejezet, 9.
Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 5. Egyházak támogatása alcím, 6. Átadásra
nem került ingatlanok utáni járadék jogcím-csoport előirányzata terhére 2003. évben
386 173 ezer forint pótlólagos támogatásra jogosultak. A többlettámogatás
egyházankénti elosztásáról a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok
Államtitkársága gondoskodik.
13.	§
Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok mérlegét a 10. számú melléklet
szerint jóváhagyj a.
14.	§
Az Országgyűlés a központi költségvetés mérlegét a 2/A. és a 2/B. számú
mellékletek szerint hagyja jóvá.
Második rész
Az államadósság, az állami követelések köre, kezelése és változása
15.	§
(1)	A Magyar Államkincstár Részvénytársaság által kezelt, állami kölcsönből,
illetőleg állami alapjuttatás járadékából fennálló követelések állománya 2002.
december 31-én 15 906,7 millió forint, amelyből 1 226,2 millió forint a kölcsön-
típusú, 14 680,5 millió forint a járadék címén előírt követelés.
(2)	Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi
költségvetésének 2001. évi végrehajtásáról szóló 2002. évi XL. törvény (a
továbbiakban: 2001. évi zárszámadási törvény) 15. §-ának (1) bekezdésében foglalt
19 948,7 millió forint követelés 2002. év során a következők szerint változott:
a)	a 2002. évben befolyt kölcsön-típusú törlesztések összege 1,5 millió forint volt, a
járadékjellegű befizetések 3282,4 millió forintot tettek ki,
b)	a jogerős bírói végzéssel lezárt felszámolásoknál elszámolt veszteségek miatt
774,4 millió forinttal csökkent, míg felszámoláshoz kapcsolódóan befizetett
követelés-bejelentési díj, illetőleg szerződés be nem tartását követő szankció
miatt összesen 16,3 millió forinttal emelkedett a követelésállomány összege.
(3)	Az Országgyűlés elfogadja, hogy a (2) bekezdés a) pontjában részletezett
befizetésen felül e követelésekhez kapcsolódva 2002. évben bevételt jelentett a
központi költségvetésnek
a)	14,3 millió forint fix járadék befizetése, továbbá
b)	8,1 millió forint szerződéses és késedelmi kamat befizetése.
16.	§
Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2003. december 31-i hatállyal a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak közreműködésével a központi költségvetés
terhére finanszírozott ellátások megtérítésének és kiadásainak különbözeteként
a)	a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) a központi költségvetésnek
a személyi kárpótlás alapján megállapított életjáradék visszatérítése jogcímén
62,3 millió forintot utaljon vissza,
b)	a központi költségvetés
ba)	a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatások jogcímén 37,5 millió
forintot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: NYUFIG)
10032000-01301108-00000000 számú „Ellátási” számlája javára,
bb)	az Egészségbiztosítási Alapnak (a továbbiakban: E. Alap) közgyógyellátás
finanszírozása jogcímén 1646,3 millió forintot
térítsen meg.
17.	§
Az Országgyűlés
a)	a Ny. Alapnak a 20. § c) pontjában megállapított hiányából a 26. § (2) bekezdés
b)	pontjának figyelembevételével 12 732,5 millió forintot, valamint
b)	az E. Alapnak a 22. § c) pontjában megállapított 86 656,3 millió forint összegű
hiányát
a KESZ hitelállományából 2003. december 31-éig elenged.
18.	§
(1)	Az Országgyűlés elrendeli, hogy 2003. december 31-éig
a)	a Munkaerőpiaci Alap
aa)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 2000. évi költségvetéséről szóló
1999. évi CIX. törvény 14. §-a alapján a „régi” korengedményes nyugdíj 2002.
évi kiadásai jogcímén 6,9 millió forintot a NYUFIG 10032000-01301108-
00000000	számú „Ellátási” számlája javára,
ab)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény 39. §-ának (3) bekezdése alapján 1357,7 millió forintot a NYUFIG
„Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj”
10032000-00284770-00000000 számú (technikai) számla javára
térítsen meg,
b)	a Ny. Alap a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1999. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló 2000. évi CXIX. törvény 21. § b) pontjában előírt
befizetési kötelezettség alapján a központi költségvetésnek a „régi”
korengedményes nyugdíj tartozásállományából 2002. évben a NYUFIG által
beszedett bevételek jogcímén 66,1 millió forintot utaljon át.
(2)	Az Országgyűlés elrendeli, hogy a központi költségvetés a 2001. évi
zárszámadási törvény 18. § c) pontjának végrehajtásaként 2 324,7 millió forintot a
NYUFIG „Munkáltatói befizetésekből finanszírozott korengedményes nyugdíj”
10032000-00284770-00000000 számú (technikai) számla javára 2003. december
31-éig térítsen meg.
Harmadik rész
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2002. évi költségvetésének végrehajtása
Első fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2002. évi kiadásainak és bevételeinek
főösszege, a hiány mértéke
19.	§
(1)	Az Országgyűlés az államháztartás társadalombiztosítás alrendszerének a Ny.
Alap és az E. Alap költségvetése összegezéséből adódó 2002. évi költségvetése
végrehajtását
a)	2 416 226,0 millió forint, azaz kettőmillió-négyszáztizenhatezer-
kettő százhuszonhat millió forint bevételi főösszeggel,
b)	2 517 083,1 millió forint, azaz kettőmillió-ötszáztizenhétezer-nyolcvanhárom
egész egytized millió forint kiadási főösszeggel,
c)	100 857,1 millió forint, egyszázezer-nyolcszázötvenhét egész egytized millió
forint hiánnyal
jóváhagyja.
(2)	A társadalombiztosítási alrendszer 2002. évi összevont költségvetése
végrehajtásának mérlegét e törvény 13. számú melléklete tartalmazza.
Második fejezet
A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása
20.	§
Az Országgyűlés a Ny. Alap 2002. évi költségvetésének végrehajtását
a)	1 391 650,8 millió forint, azaz egymillió-háromszázkilencvenegyezer-
hatszázötven egész nyolctized millió forint bevételi főösszeggel,
b)	1 405 851,6 millió forint, azaz egymillió-négyszázötezer-nyolcszázötvenegy
egész hattized millió forint kiadási főösszeggel,
c)	1 4 200,8 millió forint, azaz tizennégyezer-kettőszáz egész nyolctized millió forint
hiánnyal
jóváhagyja.
21. §
(1)	Az Országgyűlés a Ny. Alap működési előirányzat-maradványát 3118,7 millió
forint összegben jóváhagyja, melyből az előző évi előirányzat-maradvány összege
52.2	millió forint.
(2)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Ny. Alap működési kiadásai
3011,5 millió forint előző évi előirányzat-maradványnak a felhasználását
tartalmazzák.
Harmadik fejezet
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtása
22. §
Az Országgyűlés az E. Alap 2002. évi költségvetésének végrehajtását
a)	1 024 575,2 millió forint, azaz egymillió-huszonnégyezer-ötszázhetvenöt egész
kettőtized millió forint bevételi főösszeggel,
b)	1 111 231,5 millió forint, azaz egymillió-egyszáztizenegyezer-
kettőszázharmincegy egész öttized millió forint kiadási főösszeggel,
c)	86 656,3 millió forint, azaz nyolcvanhatezer-hatszázötvenhat egész
háromtized millió forint hiánnyal
jóváhagyja.
23.	§
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap működési előirányzat-maradványát 2616,5 millió
forint összegben jóváhagyja, amelyből az előző évi előirányzat-maradvány összege
405.2	millió forint.
(2)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy az E. Alap működési kiadásai
3126.2	millió forint előző évi előirányzat-maradványnak a felhasználását
tartalmazzák.
Negyedik fejezet
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásával
kapcsolatos rendelkezések
24.	§
Az Országgyűlés jóváhagyja
a)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a Költségvetési Törvény 76. § (1)
bekezdésében meghatározott, az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (4) bekezdése
szerinti kiértesítési feladatok végrehajtására 335,1 millió forint 2002. évi
felhasználást,
b)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra történt
2002. évi felhasználást a 2. cím, 2. alcím, 1. Terhességi-gyermekágyi segély
jogcím-csoport előirányzatnál 6,9 millió forint, a 6. Gyermekgondozási díj
jogcím-csoport előirányzatnál 12,2 millió forint és a 3. alcím, 4.
Gyógyszertámogatás jogcím-csoport előirányzatnál 2991,5 millió forint
összegben.
25.	§
Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy
a)	a Költségvetési Törvény 67. §-ának e) pontja és 68. §-ának (4) bekezdése szerint
a létszámcsökkentésekkel összefüggő egyszeri, a köztisztviselők
illetményhelyzetének javítását szolgáló, valamint a kötelező legkisebb munkabér
felemeléséből adódó kifizetések fedezetére
aa)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél 1523,8 millió forint,
ab)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél 1885,4 millió forint,
b)	a Költségvetési Törvény 68. §-a (3) és 76. § (5) bekezdésére figyelemmel a
világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra
ba)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és
igazgatási szervei alcím előirányzatnál 412,8 millió forint,
bb)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv
és intézményei alcím előirányzatnál 712,6 millió forint,
c)	a Költségvetési Törvény 68. §-ának (5) és (6) bekezdése, valamint 74. §-ának (1)
és (2) bekezdése alapján
ca)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 1. alcím, 4. jogcím-csoport,
1.	Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátás jogcím és 3.
Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím
előirányzatainak Ny. Alapból finanszírozott nyugellátás (ideértve az E. Alapot
is) részeként történő,
cb)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetnél méltányossági ellátásra a 2. cím,
2.	alcím, 2. Táppénz jogcím-csoportnál 30,8 millió forint, a 3. alcím, 1.
Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportnál 97,3 millió forint és az 5.
Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcím-csoport előirányzatnál
252,0	millió forint,
d)	a Költségvetési Törvény 76. §-ának (1) és (3) bekezdése alapján informatikai
fejlesztésekre
da)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. Központi hivatali szerv és
igazgatási szervei alcím előirányzatnál 2286,0 millió forint,
db)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv
és intézményei alcím előirányzatnál 1847,7 millió forint,
e)	a Költségvetési Törvény 76. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján
ea)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 2. előirányzat-
csoport, 1. Intézményi beruházási kiadások kiemelt előirányzatból a Fiumei
úti ingatlan rekonstrukciójára 881,8 millió forint,
eb)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-
csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzatából a Fővárosi és Pest
Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Fiumei úti ingatlanából történő
kiköltöztetésével és új ingatlanban való elhelyezésével összefüggő
kiadásokra 731,8 millió forint,
f)	a Költségvetési Törvény 109. §-ának (12) bekezdése alapján az évközi kiegészítő
nyugellátás emelése és az egyszeri nyugdíj juttatás végrehajtásával
összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1.
előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2. Munkaadókat terhelő járulékok, 3.
Dologi kiadások kiemelt előirányzatok 2002. évi kiadási előirányzatainál
összesen 273,5 millió forint
felhasználása történt meg.
26. §
(1)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a Költségvetési Törvény 77. § (1)
bekezdése alapján a 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 2. Postaköltségek és egyéb
kiadások jogcím előirányzata terhére
a)	pénzeszköz-átadással a Ny. Alap 1287,4 millió forintot bocsátott az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal rendelkezésére,
b)	teljesítendő kötelezettség az E. Alapot a 2002. évben nem terheli.
(2)	Az Országgyűlés tudomásul veszi, hogy a 2001. évi zárszámadási törvény
a)	16. §-ának a) pontjában előírt visszatérítési kötelezettségeket a Ny. Alap, a 16.
§-ának b) pontjában foglaltakat a központi költségvetés teljesítette,
b)	17. §-ának (1) bekezdése alapján a Ny. Alap költségvetési tartaléka terhére
visszautalta a 2001. évi 1468,3 millió forint többletet a központi költségvetés
részére,
c)	19. §-ában elrendelt feladatot az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
végrehajtotta.
27. §
Az Országgyűlés jóváhagyja a Ny. Alap és az E. Alap mérlegét a 11. és a 12. számú
melléklet szerint.
Negyedik rész
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
módosítása
28. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló - módosított - 1992. évi XXII. törvény
193/V. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„193/V. § A munkavállaló minden naptári évben - külön juttatásként - az adott
közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának
arányában egyhavi személyi alapbérének megfelelő díjazásra jogosult. Ez az összeg
a tárgyévet követően január 16-án - amennyiben ez munkaszüneti nap, akkor az ezt
követő első munkanapon - fizethető ki. Ha a munkaviszony év közben megszűnik,
az egyhavi személyi alapbérének időarányos részét az utolsó munkában töltött
napon ki kell fizetni. A juttatás kifizetését a munkáltatói igazolásra rá kell vezetni.
A juttatás mértékének alapja a tárgyév december hónapjára irányadó személyi
alapbér.”
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
módosítása
29.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köztisztviselő minden naptári évben - külön juttatásként - az adott
közigazgatási szervnél a tárgyévi munkavégzési kötelezettsége időtartamának
arányában egyhavi illetményére jogosult. Ez az összeg a tárgyévet követően január
16-án - amennyiben ez munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon -
fizethető ki.”
(2)	A Ktv. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti juttatás mértékének alapja a tárgyév december
hónapjára irányadó illetmény.”
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
30.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény 68.
§-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tizenharmadik havi illetmény a tárgyévet követően január 16-án -
amennyiben ez munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon - fizethető
ki.”
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
31.	§
(1)	Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény ( a
továbbiakban: Áht.) 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési kiadások között kell elszámolni a nyújtott hiteleket - a 18/B. §
(1)	bekezdés d) és zs) pontjában meghatározott megelőlegezési és likviditási hitelek
kivételével -, illetve bevételként azok visszatérülését.”
(2)	Az Áht. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési kiadások között kell elszámolni az Európai Unió közös
költségvetéséhez való, a közösségi jogszabályok alapján meghatározott
hozzájárulásokat, és bevételként a vámok, valamint a cukor- és izoglükózilleték
beszedési költségének közösségi jogszabály szerinti megtérítését, valamint az
Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződésből eredő
egyösszegű pénzforgalmi visszatérítést.”
(3)	Az Áht. 8/A. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„g) a 18/B. § (1) bekezdés d) és zs) pontjaiban meghatározott megelőlegezési és
likviditási hitelek.”
(4)	Az Áht. 8/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A költségvetésben nem lehet a (3)-(6) bekezdésekben foglaltak szerinti
pénzügyi műveleteket - kivéve a letétbe helyezett, az Európai Unióhoz történő
csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének
napját megelőzően képződött vámbiztosítékot ezen időpontot követő 5 éves
elévülési határidőn belül - a költségvetési hiányt, illetve költségvetési többletet
módosító költségvetési bevételként, illetve költségvetési kiadásként elszámolni.”
(5)	Az Áht. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési kötelezettség elsősorban adó, illeték, járulék, hozzájárulás, bírság
vagy díj formájában írható elő.
(3)	Fizetési kötelezettséget előírni, a fizetésre kötelezettek körét, a fizetési
kötelezettség mértékét, a kedvezmények, mentességek körét és mértékét, továbbá
előlegfizetési kötelezettséget megállapítani - a díj, a bírság kivételével - csak
törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletben
lehet.”
(6)	Az Áht. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A költségvetési év során az államháztartás alrendszereiben a költségvetési
bevételeket és a költségvetési kiadásokat, a finanszírozási célú pénzügyi
műveleteket, valamint az aktív és a passzív pénzügyi elszámolásokat pénzforgalmi
szemléletben - a pénzforgalom nélküli és a pénzforgalmi tételek
megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével - részletesen, teljes
összegükben - az adó, illeték és más bevételek esetében a törvény által biztosított
kedvezményekkel és visszatérítésekkel együtt - kell számba venni.”
(7)	Az Áht. 13/A. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az európai uniós támogatásból megvalósuló program kedvezményezettjével
kötött szerződésben biztosítani kell, hogy a (2) bekezdésben írt feltételek
teljesítésének elmaradása esetén a kedvezményezett haladéktalanul köteles
visszafizetni a nem rendeltetésének és céljának megfelelően felhasznált
közpénzeket, európai uniós támogatást, központi költségvetési juttatást és fejezeti
kezelésű célelőirányzati juttatást. A rendeltetés- és célellenesen felhasznált összegek
adók módjára behajtandók.”
(8)	Az Áht. 13/A. §-a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha az Európai Unió Bizottsága az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó
Szerződés (a továbbiakban: Római Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti
állami támogatás visszafizettetését rendeli el, a visszafizetendő támogatás adók
módjára behajtandó követelésnek minősül.”
(9)	Az Áht. 18/B. §-ának (1) bekezdése a következő z)-zs) ponttal egészül ki:
/A Kincstár feladatai különösen:/
„z) gondoskodik az Európai Unió közös költségvetéséhez való hozzájárulásokkal
kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásáról.
zs) a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - törvényben meghatározott
feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Mezőgazdasági
Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia Részlegtől
érkező - jogszabályban meghatározott - agrártámogatások teljesítéséhez a
támogatások kezelésére létrehozott és akkreditált szervnek (Kifizető Ügynökség).”
(10)	Az Áht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A központi költségvetés bevételeit képezik - a 10. §-ban foglaltaknak a
központi költségvetést megillető részén túl - a privatizációból származó, a
költségvetési törvényben meghatározott bevételek; törvény eltérő rendelkezése
hiányában a koncessziós szerződésekből - ide nem értve a kizárólagos
önkormányzati tulajdon működtetésére, illetve kizárólagos önkormányzati
tevékenységek gyakorlására vonatkozó koncessziós szerződéseket - származó
bevételek; a központi költségvetési szervek tevékenységéből származó bevételek; a
nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az európai uniós tagságból eredő egyes, a
központi költségvetési alrendszerbe tartozó szervek részére, illetve az általuk ellátott
feladatok támogatására belföldre pénzben beérkezett külföldi segélyekből és
adományokból, továbbá egyéb forrásokból származó bevételek. A privatizációból
származó bevételeknek a központi költségvetést megillető összegén felüli része
felhasználásáról a költségvetési törvényben kell rendelkezni.”
(11)	Az Áht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A központi költségvetésben kiadás irányozható elő a központi költségvetési
szervek feladatai, az állam európai uniós tagságból származó és más nemzetközi,
jogszabályi és szerződéses kötelezettségei ellátására, az államháztartás más
alrendszerei, továbbá jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
természetes személy részére. Az 50 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó
értékű, több éves fizetési kötelezettséggel járó szerződések megkötése előtt - ha
törvény másként nem rendelkezik - a Kormánynak az Országgyűlés felhatalmazását
kell kérnie. Az Országgyűlésnek be kell mutatni a szerződés főbb tartalmi elemeit,
az állami finanszírozási szükségletet, ennek kereteit, illetve ütemezését.”
(12)	Az Áht. 23/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves, illetőleg
több évre szóló szakmai programok és projektek egy évnél hosszabb távú
kötelezettségvállalást jelentenek a Kormány részére, ami egyben a fejezetek
számára is a mindenkori fejezeti költségvetési előirányzatokon belüli
kötelezettségvállalással jár.
(2)	Az (1 ) bekezdésben vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten
megtervezni a vállalt társfinanszírozás összegét, amelynek alapja minden esetben az
Európai Unió Bizottsága és a Kormány által jóváhagyott programban vagy a
projektben előirányzott nemzeti finanszírozás. A költségvetési fejezet felügyeletét
ellátó szerv köteles a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt az
adott időszaki fejezeti költségvetések kialakítása során megtervezni és a mindenkori
fejezeti költségvetési kiadási főösszeg keretén belül biztosítani.”
(13)	Az Áht. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Operatív Programok finanszírozását szolgáló európai uniós és a kapcsolódó
hazai előirányzatok átcsoportosításáról az éves költségvetési törvényben kell
rendelkezni.”
(14)	Az Áht. 48. §-ának r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
„r) gondoskodik az állami támogatási programok szabályozásának és az egyedi
állami támogatásoknak - a mezőgazdasági és a halászati támogatások esetében a
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter társfelelőssége mellett - az Európai
Közösségek versenyjogi szabályaival való összehangolásáról;”.
(15)	Az Áht. 48. §-ának s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
„s) ellátja - az Állami Számvevőszék és a Miniszterelnöki Hivatal véleményének
kikérésével - az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztésével,
szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával, valamint a nemzetközi
belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő ellenőrzési módszerek, illetve
megfelelő szakképzés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A pénzügyminiszter az
államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer helyzetéről és működéséről éves
jelentést terjeszt elő a Kormány részére.”
(16)	Az Áht. 49. §-a a következő p) ponttal egészül ki:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -/
„p) a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek vezetőinek éves költségvetési
beszámolója alapján beszámol a pénzügyminiszternek a folyamatba épített, előzetes
és utólagos vezetői ellenőrzési, valamint belső ellenőrzési rendszerek
működtetéséről.”
(17)	Az Áht. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi költségvetési szervek bevételei közül az alaptevékenység bevételei
eredeti előirányzatot meghaladó többletének 50%-a saját bevételeként számolható
el, 50%-a pedig a központi költségvetés, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai költségvetésének központosított bevételét képezi. Teljes egészében saját
bevételként számolható el az a többletbevétel, illetve az azzal összefüggően
végrehajtott előirányzat-emelés összege, amely jogszabály alapján évközi
díjtételemelésből, bírságemelésből keletkezett.”
(18)	Az Áht. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a
költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű
igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban
meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv
gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek
érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség
teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a
kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba
épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés
megszervezéséért és hatékony működéséért.
(2)	A költségvetési szerv vezetője az éves költségvetési beszámoló keretében
beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői
ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről.”
(19)	Az Áht. 100. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A költségvetési szervek - ideértve a társadalombiztosítási költségvetési szervet - a
66. §-ban foglalt költségvetési szervek és a Kincstár kivételével, valamint törvény
eltérő rendelkezése hiányában az alapok és a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai/
„a) pénzkölcsönt (hitelt) - kivéve a 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti
megelőlegezési, likviditási hitelt - nem vehetnek fel,”
(20)	Az Áht. 109/K. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése,
valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési
célkitűzések megvalósítása érdekében a kincstári vagyongazdálkodás céljaira
feleslegessé vált, kincstári vagyonkörbe tartozó ingatlanok ingyenesen
önkormányzati tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselőtestület
határozatáról készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról - a
vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének, valamint a 109/I. § (1)
bekezdésében meghatározott vagyonkörre nézve a védettség jellege szerint illetékes
miniszter egyetértése esetén és a KVI javaslata alapján - a kincstári vagyonért
felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog átruházásáról
a KVI és az önkormányzat szerződésben állapodik meg. E bekezdés rendelkezései
nem alkalmazhatók azokra az ingatlanokra, melyek önkormányzatoknak történő
átadására külön törvényben foglalt feltételek és eljárásrend irányadó.”
(21)	Az Áht. XIII. fejezete (120-122/A. §-a) helyébe a következő rendelkezés lép:
„XIII. FEJEZET
ÁLLAMHÁZTARTÁSI PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉS
Az államháztartási pénzügyi ellenőrzési rendszer
120.	§ (1) Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés alapvető célja számot adni arról,
hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen,
szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.
(2)	Az államháztartás pénzügyi ellenőrzése - mely kiterjed az államháztartás
valamennyi alrendszerére - külső pénzügyi ellenőrzés és államháztartási belső
pénzügyi ellenőrzés keretében történik.
120/A. § (1) Az államháztartás külső pénzügyi ellenőrzésével kapcsolatos
feladatokat az Állami Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és
szervezetét külön törvény állapítja meg.
(2)	Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést
a)	a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység,
b)	a belső ellenőrzési tevékenység és
c)	az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységek központi
harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a közzétett módszertani
útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése
útján kell ellátni.
(3)	A költségvetési bevételek és kiadások tervezése, felhasználása és elszámolása,
valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodás a belső ellenőrzés tárgyát
képezik.
Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
121.	§ (1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a
szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első
szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért,
működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a
pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A költségvetési
szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és
működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források
szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A
pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:
a)	a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési
tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság
miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b)	az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések
szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve
ellenjegyzését,
c)	a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő
könyvvezetés és beszámolás).
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri
elkülönítését biztosítani kell.
(3)	A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy
a)	a költségvetési szerv valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és
célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható
gazdálkodás elveivel;
b)	az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra,
visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;
c)	megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a
költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatosan;
d)	a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és
összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek;
e)	a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és
megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra.
Belső ellenőrzés
121/A. § (1) A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és
tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését
fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet
céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen
értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és
irányítási eljárásainak hatékonyságát.
(2)	A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a
gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés
megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője
részére.
(3)	A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés kialakításáról és megfelelő
működtetéséről a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső
ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv
vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési
szerv vezetőjének küldi meg. A fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv belső
ellenőrzési egysége ellenőrzést végezhet a fejezeti jogosítványokkal rendelkező
szerv felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél, a fejezeti kezelésű
előirányzatok, alapok vonatkozásában, valamint a fejezet többségi tulajdonában
lévő szervezeteknél, továbbá a költségvetésből céljelleggel juttatott és nemzetközi
támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a
támogatások lebonyolításában részt vevő szervezeteknél. Helyi önkormányzatok
esetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben foglaltak az
irányadóak.
(4)	A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális
(feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a)	az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és
soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével,
b)	az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
c)	az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
d)	következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,
e)	a belső ellenőr ellenőrzési tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába
nem vonható be.
(5)	A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és
teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell
végezni, valamint az éves beszámolókról megbízhatósági igazolásokat és az európai
uniós források tekintetében zárónyilatkozatokat kell kibocsátani. A költségvetési
szervek elemi költségvetési beszámolóinak ellenőrzését az Állami Számvevőszék
által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani.
(6)	A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a
pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső
ellenőrzésre vonatkozó standardok szerint végzi.
(7)	A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása
érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe
beléphet, számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz,
adathoz és informatikai rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti
egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
(8)	A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti
egységnél államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más
dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és
titokvédelmi előírások betartásával.
(9)	Büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot
adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén a belső ellenőrzést
végző szerv, illetve szervezeti egység vezetője köteles a költségvetési szerv
vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni.
(1 0) A központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a központi költségvetési szervek
tekintetében a pénzügyi ellenőrzést, továbbá a gazdálkodó szervezeteknek, a
közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális
területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi
szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök -
ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -
felhasználásának ellenőrzését a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv
(Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) végzi.
(11)	A (10) bekezdésben meghatározott szerv hatásköre az állami kezesség vállalása
és beváltása jogosságának ellenőrzésére is kiterjed. Ennek keretében a központi
költségvetés mellett a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál is ellenőrizheti
a kezességi szerződés feltételeinek betartását.
(12)	A (10) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét
külön rendelet határozza meg.
Az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés
központi harmonizációja és koordinációja
121/B. § (1) A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési
rendszerek, valamint a belső ellenőrzési rendszerek fejlesztése, szabályozásának
előkészítése, koordinációja és harmonizációja a teljes államháztartási belső
pénzügyi ellenőrzési rendszer tekintetében a pénzügyminiszter feladata.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében a pénzügyminiszter
a)	koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források
államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszereit, valamint javaslatokat tesz az
ezekhez kapcsolódó jogszabályok kialakítására;
b)	megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja az államháztartási belső
pénzügyi ellenőrzés teljes rendszerében alkalmazandó irányelveket, módszertani
útmutatókat;
c)	figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, módszertani útmutatók,
nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását;
d)	ellátja az Államháztartási Belső Pénzügyi Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság
felállításával, működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos
feladatokat.
Támogatások ellenőrzése
122.	§ A költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatást nyújtó
szerv, illetve szervezeti egység kötelessége a támogatások lebonyolításában részt
vevő szervezetekkel és a kedvezményezettekkel kötött szerződésben kikötni:
a)	a támogatások lebonyolításában részt vevő szervezet, illetve a kedvezményezett
köteles az ellenőrzés érdekében az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság
illetékes szervezetei, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv, a fejezetek
ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító
hatóságai és a kifizető hatóság képviselőit ellenőrzési munkájukban a helyszínen is
-	a megfelelő dokumentumok, számlák, a program megvalósítását igazoló
okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával, illetve a fizikai teljesítés
vizsgálatában - segíteni;
b)	a felhasználással és az ellenőrzéssel összefüggő kötelezettségek megszegése
esetén alkalmazandó szankciókat.
Az adók és más befizetések ellenőrzése
122/A. § (1) Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek
beszedéséért felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek
vonatkozásában ellenőrzi az adózással és más befizetésekkel, továbbá a
költségvetési támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok megtartását.
(2)	Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a
bevallásra, az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség
megállapításra, a bizonylati rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az
adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség teljesítésére, a költségvetési
támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére.
(3)	Az adóellenőrzés részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.”
(22)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének u) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/ A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„u) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső
ellenőrzés részletes szabályait;”
(23)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének v) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„v) az állami támogatási programokra és az egyedi állami támogatásokra vonatkozó
szabályozásoknak az Európai Közösségek versenyjogi szabályaival való
összehangolása rendjét, beleértve az intézményi és az eljárási szabályokat”.
(24)	Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő xa) ponttal egészül ki:
/ A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„xa) az államháztartás alrendszerei és a közvállalkozások közötti pénzügyi
átláthatóság megteremtésének feltételrendszerét, valamint a feltételrendszert
meghatározó jogszabályban előírt kötelezettségek elmulasztása vagy nem megfelelő
teljesítése esetén kiszabható bírság mértékét és részletes szabályait;”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
32.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
-	módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az Egészségbiztosítási Alap az (1) bekezdésben megjelölt ellátásokon túl, azok
finanszírozásával összefüggésben közvetlenül felmerült kamatkiadásra,
bankköltségre, postaköltségre, a társadalombiztosítási kifizetőhely fenntartóját
megillető, a társadalombiztosítási ellátások kifizetőhely által folyósított összegének
1%-ával azonos költségtérítésre, a jóváhagyott működési kiadások külső forrásból
nem biztosított összegének fedezetére, az APEH járulékbeszedési feladatainak
ösztönzésére, továbbá az ellátások fedezetére szolgáló vagyongazdálkodási
tevékenység költségeinek és törvényben meghatározott egyéb kiadásnak a
fedezetére szolgál. Az Egészségbiztosítási Alap működési költségvetését a 10. § (2)
bekezdése szerinti kiadások terhelik.”
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
33.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi III.
törvény 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint
a)	az ellátást igénybe vevő jogosult;
b)	a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő;
c)	a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe
fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó
jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét,
d)	a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,
e)	a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy [a c)-e) pont alattiak a
továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy]
köteles megfizetni [az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett].”
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény módosítása
34.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló -
módosított - 1994. évi LXXX. törvény 48. §-ának (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A külön juttatás a tárgyévet követően január 16-án - amennyiben ez
munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon - fizethető ki. A külön
juttatás összegét a tárgyév december hónapjára járó alapilletmény és rendszeres
pótlék alapján kell megállapítani.”
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
35.	§
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított -
1995.	évi XXXIX. törvény 69/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése,
valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési
célkitűzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a
vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenesen önkormányzati
tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselőtestület határozatáról
készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról - az ÁPV Rt.
Igazgatóságának javaslata alapján, a 6. §-ban meghatározott vagyonkör tekintetében
az ott megjelölt, illetékes miniszterek egyetértése esetén - a részvényesi jogokat
gyakorló miniszter előterjesztése alapján a Kormány dönt. A tulajdonjog
átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik meg. E
bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az ingatlanokra, amelyek
önkormányzatoknak történő átadására külön törvényben foglalt feltételek és
eljárásrend irányadó.”
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény módosítása
36.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
-	módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 109. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos állomány tagja minden naptári évben egyhavi távolléti díjnak
megfelelő összegű külön juttatásra jogosult.
(2)	A külön juttatás a tárgyévet követően január 16-án - amennyiben ez
munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon - fizethető ki, ha pedig a
szolgálati viszony év közben szűnt meg, az egyhavi távolléti díj időarányos részét a
szolgálatteljesítés utolsó napján kell kifizetni.
(3)	A külön juttatásra jogot adó időnek kell tekinteni az 57. § (1) bekezdése,
valamint a 70. § szerinti időtartamokat is.
(4)	A külön juttatás mértékének alapja a tárgyév december hónapjára irányadó
távolléti díj.”
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény módosítása
37.	§
(1)	Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló -
módosított - 1996. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Spi tv.) 1. §-ának b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény hatálya kiterjed/
„b) az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény (a továbbiakban: Priv. tv.) alapján az Állami Privatizációs és
Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) hozzárendelt vagyoni köréből azon
sportcélú ingatlanokra, amelyek 1996. július 23-án az ÁPV Rt. hozzárendelt
vagyonába tartoztak.”
(2)	A Spi. tv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § a) pontjában meghatározott lőtér, repülőtér tulajdonjogát - figyelemmel
az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételekre - a következő sorrend szerint
ingyenesen szerezheti meg:
a)	az ingatlan fekvése szerinti
aa)	települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat vagy az
általa kezdeményezett társulás,
ab)	megyei önkormányzat, a fővárosban a kerületi önkormányzat vagy az általa
kezdeményezett társulás;
b)	az ingatlant használó sportszervezet.”
(3)	A Spi tv. 4/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben az önkormányzat és a sportszervezet az (1) bekezdésben
meghatározott megállapodást 2004. március 31-éig nem köti meg, akkor a
tulajdonátruházási szerződés az 5. § (1) bekezdésében foglalt feltételek együttes
fennállása esetén megköthető.”
(4)	A Spi. tv. 5. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A 3. § és a 4. § szerinti jogosult az ingatlan tulajdonjogát a következő, rá
vonatkozó feltételek együttes fennállása esetén szerezheti meg:/
„b) a sportszervezet, illetve az önkormányzat vállalja, hogy a tulajdonszerzéstől
számított legalább 15 évig az ingatlant - repülőtér esetén a gyermek-, ifjúsági és
sportminiszter, és a gazdasági és közlekedési miniszter által előzetesen, a 3. § (2)
bekezdés b) pontja szerinti sportszervezet véleményének megismerését követően
meghatározott feltételekkel - sportcélra, elsősorban a tulajdonszerzésig gyakorolt
sporttevékenység céljára, illetve sportlétesítményként használja, hasznosítja.”
(5)	A Spi tv. 9. §-ának szövege (1) bekezdésre változik és a § a következő (2)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A törvény hatálya alá tartozó repülőterek tulajdonjogának átruházása során a
légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 40. §-ának rendelkezéseit nem
kell alkalmazni.”
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény
módosítása
38.	§
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló - módosított - 1997. évi LXVII.
törvény 112. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külön juttatást a tárgyév december hónapjára járó illetmény alapján kell
megállapítani, és az a tárgyévet követően január 16-án - amennyiben ez
munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon - fizethető ki.”
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
39.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló - módosított - 1997.
évi LXVIII. törvény 116. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A külön juttatást a tárgyév december hónapjára járó illetmény alapján kell
megállapítani, és az a tárgyévet követően január 16-án - amennyiben ez
munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon - fizethető ki.”
Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
módosítása
40.	§
(1)	Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló - módosított - 1998. évi
XXV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 25. §-ának (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású anyagok és készítmények
nyilvántartásáról és forgalomba hozataláról szóló 10/1987. (VIII. 19.) EüM rendelet
alapján gyógyszernek nem minősülő anyagként vagy készítményként
nyilvántartásba vett termékek gyártói, illetve forgalmazói 2008. december 31-éig
kérhetik készítményeik gyógyszerré vagy más termékké való átminősítését.”
(2)	A Gytv. 25. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés kép:
„(7) Az (5) bekezdés alatti termékek - amennyiben azokat nem minősítették át
gyógyszerré - 2009. január 1. napjától gyógyhatásra való hivatkozással nem
hozhatók forgalomba.”
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása
41.	§
(1 ) A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló - módosított - 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)
119. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állomány tagja minden naptári évben - a tárgyévi szolgálatteljesítési
kötelezettségének arányában - 1 havi távolléti díjnak megfelelő összegű külön
juttatásra jogosult. Ha a szolgálati viszony év közben jött létre, az állomány tagja a
külön juttatás időarányos részére jogosult.”
(2)	A külön juttatás a tárgyévet követően január 16-án - amennyiben ez
munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon - fizethető ki. Ha a
szolgálati viszony év közben szűnt meg, a külön juttatás időarányos részét a
szolgálatteljesítés utolsó napján kell kifizetni.
(3)	A külön juttatás mértékének alapja a tárgyév december hónapjára irányadó
távolléti díj.”
A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény
módosítása
42.	§
(1)	A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló - a 2003. évi XXVIII.
és a 2003. évi XLII. törvénnyel módosított - 2002. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Kö. tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Országgyűlés a 2003. évi központi költségvetés
a)	kiadási főösszegét 5 361 273,2 millió forintban, azaz ötmillió-
háromszázhatvanegyezer kettőszázhetvenhárom egész kettőtized millió
forintban,
b)	bevételi főösszegét 4 792 301,5 millió forintban, azaz négymillió
kettőszázkilencvenkettőezer ötszázegy egész öttized millió forintban,
c)	hiányát 568 971,7 millió forintban, azaz ötszázhatvannyolcezer
kilencszázhetvenegy egész héttized millió forintban
állapítja meg.”
(2)	A Kö. tv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátásának elősegítése,
valamint a foglalkoztatási, a szociális, a sport-, a gazdaság- és a területfejlesztési
célkitűzések megvalósítása érdekében az állam vállalkozói vagyonába tartozó, a
vagyongazdálkodás céljaira feleslegessé vált ingatlanok ingyenesen önkormányzati
tulajdonba adhatók. Az erre vonatkozó igényt a képviselőtestület határozatáról
készített kivonattal kell bejelenteni. A tulajdonba adásról - az ÁPV Rt.
Igazgatóságának javaslata alapján, az 1995. évi XXXIX. törvény 6. §-ában
meghatározott vagyonkör tekintetében az ott megjelölt illetékes miniszterek
egyetértése esetén - a részvényesi jogokat gyakorló miniszter előterjesztése alapján
a Kormány dönt. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az
ingatlanokra, melyek önkormányzatoknak történő átadására külön törvényben
foglalt feltételek és eljárásrend irányadó. A HM-től az ÁPV Rt. hozzárendelt
vagyonába került ingatlanok és volt szovjet objektumok esetében a tulajdonátadás
feltétele, hogy az önkormányzat előzetesen írásban, saját költségvetése terhére
vállalja ezek környezeti állapotfelmérését, szükség esetén kármentesítését. A
tulajdonjog átruházásáról az ÁPV Rt. és az önkormányzat szerződésben állapodik
meg.”
(3)	A Kö. tv. 42. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Amennyiben a tárgyév november 30-áig illetve a november végére eső bankszüneti
napokkal értelemszerűen meghosszabbított időpontig az a) vagy a b) pontban
meghatározott bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi-
juttatás- és járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség
rendelkezésére kell bocsátani.”
(4)	A Kö. tv. 59. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E.
Alap költségvetése összegezéséből adódó 2003. évi
a)	bevételi főösszegét 2 523 424,8 millió forintban, azaz kettőmillió-
ötszázhuszonháromezer-négyszázhuszonnégy egész nyolctized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 2 800 574,7 millió forintban, azaz kettőmillió-nyolcszázezer-
ötszázhetvennégy egész héttized millió forintban,
c)	hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-
egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.”
(5)	A Kö. tv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés az E. Alap 2003. évi
a)	bevételi főösszegét 1 021 963,5 millió forintban, azaz egymillió-
huszonegyezer-kilencszázhatvanhárom egész öttized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 299 113,4 millió forintban, azaz egymillió-
kettőszázkilencvenkilencezer-egyszáztizenhárom egész négytized millió forintban,
c)	hiányát 277 149,9 millió forintban, azaz kettőszázhetvenhétezer-
egyszáznegyvenkilenc egész kilenctized millió forintban
állapítja meg.”
(6)	A Kö. tv. 67. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A gyógyszergyártókkal és -forgalmazókkal külön jogszabály alapján megkötött
szerződések alapján teljesített befizetéseket az E. Alapnál a Kormány által
meghatározott jogcím-csoporton kell nyilvántartani.”
(7)	A Kö. tv. a következő 126. §-sal egészül ki:
„126. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a nemzetgazdaság
szempontjából kiemelten fontos finanszírozandó területekre az előző évek
előirányzat-maradványaiból 2003. évben átcsoportosítást hajthasson végre.”
(8)	A Kö. tv. a következő 127. §-sal egészül ki:
„127. § Az Országgyűlés elrendeli, hogy az E. Alap 573,1 millió forintot utaljon át a
Segítő Jobb Alapítvány részére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló
2001.	évi LXII. törvény hatálya alá tartozó, munkát vállaló személyek esetében a
2002.	évben teljesített társadalombiztosítási befizetéseknek és az igénybevett
ellátások kiadásainak különbözeteként a LXXII. fejezet 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-
csoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím előirányzat terhére 2003.
december 31-éig.”
(9)	A Kö. tv. 1. számú mellékletének adatai a következők szerint változnak:
a)	A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, 25. Fejezeti kezelésű
előirányzatok cím, 2. Ágazati célelőirányzatok alcím, 44. Magyarország által
nyújtott segélyhitelek és segélyek díjtámogatása jogcím-csoport támogatási
előirányzata 100,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport,
3.	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata
100,0	millió forintra, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, 1.
Útfenntartás és fejlesztés jogcím-csoport támogatási előirányzata 55 700,0 millió
forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú
támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 28 630,0 millió
forintra, 26. Autópálya részvénytársaságok támogatása alcím, 2. Állami Autópálya
Kezelő Rt. támogatása jogcím-csoport támogatási előirányzata 5 500,0 millió
forintra, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport 5. Egyéb működési célú
támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 5 500,0 millió
forintra, 27. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, 1.
Gyorsforgalmi úthálózat program jogcím-csoport támogatási előirányzata
86 846,2 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb
intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata
86 846,2 millió forintra, 4. Autóbusz-rekonstrukció jogcím-csoport támogatási
előirányzata 500,0 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport,
3.	Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata
500,0	millió forintra, 5. Vasúthálózat fejlesztése jogcím-csoport támogatási
előirányzata 8 482,6 millió forintra, 2. Felhalmozási költségvetés előirányzat-
csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási kiadások kiemelt előirányzat kiadási
előirányzata 8 482,6 millió forintra, 6. Cegléd-Kiskunfélegyháza pályarehabilitáció
EIB hitelből jogcím-csoport támogatási előirányzata 4 371,2 millió forintra, 2.
Felhalmozási költségvetés előirányzat-csoport, 3. Egyéb intézményi felhalmozási
kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzata 4371,2 millió forintra változik. A
XV. fejezet összesen kiadási előirányzata 335 982,5 millió forintra, támogatási
előirányzata 246 357,2 millió forintra változik.
b)	A XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. GYED,
egyéb szociális ellátások és költségtérítések cím, 2. Jövedelempótló és
jövedelemkiegészítő szociális támogatások alcím, 8. Politikai rehabilitációs és más
nyugdíjkiegészítések jogcím-csoport, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport,
5.	Egyéb működési célú támogatások, kiadások kiemelt előirányzat kiadási
előirányzata 22 300,0 millió forintra változik. A XXI. fejezet összesen kiadási
előirányzata 382 915,5 millió forintra változik.
c)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. Egyéb költségvetési kiadások cím, 1.
Vegyes kiadások alcím kiegészül a 20. Korengedményes nyugdíjtartozás
megtérítése jogcím-csoporttal, amelynek kiadási előirányzata 2 324,7 millió forint,
19.	Vállalkozások költségvetési befizetései cím, 1. Társasági adó alcím bevételi
előirányzata 386 004,8 millió forintra, 20. Fogyasztáshoz kapcsolt adók cím, 1.
Általános forgalmi adó alcím bevételi előirányzata 1 619 493,0 millió forintra
változik, a 26. Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz cím
kiegészül a 2. Egészségbiztosítási Alap támogatása alcímmel, amelynek kiadási
előirányzata 33 073,1 millió forint. A XXII. fejezet összesen kiadási előirányzata
1 015 604,7 millió forintra, összesen bevételi előirányzata 4 116 103,7 millió
forintra változik.
(10)	A Kö. tv. 10. számú mellékletének adatai a következők szerint változnak:
A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. Nyugdíjbiztosítási ellátások kiadásai
cím, 1. Nyugellátások alcím, 4. Egyösszegű méltányossági kifizetések jogcím-
csoport, 3. Méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugdíjemelés jogcím
kiadási előirányzata 900,0 millió forintra, 4. Nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásai alcím,
4.	Egyéb kiadások jogcím-csoport, 2. Postaköltségek és egyéb kiadások jogcím
kiadási előirányzata 3813,5 millió forintra, 5. Nyugdíjbiztosítási költségvetési
szervek és központi kezelésű előirányzatok cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1.
Működési költségvetés előirányzat-csoport, 3. Dologi kiadások kiemelt előirányzat
kiadási előirányzata 4426,6 millió forintra változik.
(11)	A Kö. tv. 11. számú mellékletének adatai a következők szerint változnak:
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. Egészségbiztosítási ellátások
fedezetéül szolgáló bevételek cím, 6. Központi költségvetési hozzájárulások alcím
kiegészül a 6. Központi költségvetésből átadott pénzeszköz jogcím-csoporttal,
amelynek bevételi előirányzata 33 073,1 millió forint, 2. Egészségbiztosítási
ellátások kiadásai cím, 3. Természetbeni ellátások alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátások jogcím-csoport 6. Járóbeteg szakellátás jogcím kiadási előirányzata
77 393,5 millió forintra, 10. Fekvőbeteg szakellátás jogcím kiadási előirányzata
298 836,4 millió forintra, 4. Gyógyszertámogatás jogcím-csoport, 1.
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím kiadási előirányzata 223 644,2 millió forintra,
5.	Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcím-csoport kiadási előirányzata
34 956,7 millió forintra, 4. Egészségbiztosítás egyéb kiadásai alcím, 4. Egyéb
kiadások jogcím-csoport, 2. Postaköltség és egyéb kiadások jogcím kiadási
előirányzata 2 028,2 millió forintra változik. A LXXII. fejezet összesen kiadási
előirányzata 1 299 113,4 millió forintra, összesen bevételi előirányzata 1 021 963,5
millió forintra változik.
Vegyes és záró rendelkezések
43.	§
(1)	Ez a törvény a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 31. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII.	törvény 8. §-ának (2) és (5) bekezdése, 8/A. §-a (3) bekezdésének g)
pontja, 8/A. §-ának (7) bekezdése, 10. §-ának (2)-(3) bekezdése, 13. §-a, 13/A. §-
ának (8) bekezdése, 13/A. §-ának (11) bekezdése, 18/B. §-a (1) bekezdésének z)-zs)
pontja, 21-22. §-a, 23/A. §-ának (1)-(2) bekezdése, 24. §-ának (9) bekezdése, 48. §-
ának r) pontja, 100. §-a (1) bekezdésének a) pontja és 124. §-a (2) bekezdésének v)
pontja az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést
kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3)	Az e törvény 40. §-ával megállapított, az emberi felhasználásra kerülő
gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény 25. §-ának (5) és (7) bekezdése 2003.
november 15-én lép hatályba.
(4)	E törvény 37. §-ával megállapított, az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni
helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Spi tv.)
rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Spi. tv.
5.	§-ának - az e törvény 37. §-ának (4) bekezdésével megállapított - (1) bekezdése
b)	pontjának repülőtérre vonatkozó rendelkezését azokra a tulajdon-átruházásokra
kell alkalmazni, amelyeknél az önkormányzat és a sportszervezet az ingatlan
sportcélú használatáról 2004. március 31-éig nem kötött megállapodást.
44.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. §-a (2) bekezdésének
x) pontja, valamint az azt módosító 1998. évi XC. törvény 80. §-ának (48)
bekezdése és az 1999. évi CXXV. törvény 62. §-ának (63) bekezdése.
b)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. §-a
(1)	bekezdésének g) pontja, valamint az azt módosító 1996. évi CXXVIII. törvény
1. §-a (1) bekezdésének megfelelő része;
c)	a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény
71. §-ának (2) bekezdéséből „az 1997. évi LXXX. törvény 47. § (4) bekezdésében
meghatározott feladatok végrehajtására 250,0 millió forintot,” szövegrész.
45.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-ának (7) bekezdése,
valamint az azt módosító 1995. évi CV. törvény 6. §-ának megfelelő része, 10. §-
ának (9) bekezdése, valamint az azt módosító 1995. évi CV. törvény 6. §-ának
megfelelő része és a 2000. évi XC. törvény 2. §-ának a) pontja, 15. §-a, valamint az
azt módosító 2001. évi L. törvény 1. §-a, 124. §-a (2) bekezdésének y) pontja,
valamint az azt módosító 2001. évi L. törvény 15. §-ának (1) bekezdése az Európai
Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napján hatályukat vesztik.
46.	§
A költségvetés az állami kezesség beváltása során a MILLENÁRIS Programiroda
Kulturális Kht. helyett a KONZUMBANK RT. részére tőke- és kamattartozás
címén 2003. évben 1 667 835 543,0 forintot fizetett ki. Az Országgyűlés elengedi a
MILLENÁRIS Programiroda Kulturális Kht-nak az 1 667 835 543,0 forint
megfizetését.
47.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a központi, a társadalombiztosítási és a
köztestületi költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat megillető külön juttatás
(13. havi illetmény) 2003. évre tervezett egy havi összegét törölje, ha annak
kifizetése még nem történt meg.
48.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a Magyar Rádió Rt. és a
Magyar Televízió Rt. létszám-leépítéseihez nyújtott egyes költségvetési
támogatások előfeltételeként kötött megállapodások alapján, az állami támogatás
igénybevételével elbocsátottak 5 éven belüli újbóli foglalkoztatása következtében
keletkezett és az adott részvénytársaságot terhelő állami követelés legfeljebb azon
részét, amelyet a társaságok az elbocsátottaktól még a visszafoglalkoztatás
feltételeként sem követelhetnek vissza jogszerűen, valamennyi - az adott
részvénytársasággal kötött - megállapodásra vonatkozó külön megállapodás szerint
elengedje, kivéve azon eseteket, amelyeket illetően az elbocsátáskor a
részvénytársaság rosszhiszeműen járt el.
49.	§
(1)	Az Országgyűlés elfogadja, hogy a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezet ne fizesse be a központi költségvetésbe:
a)	az 1. cím Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium központi
előirányzatával kapcsolatosan fennálló 627,0 millió forint, 2000. évet érintő
ellenőrzési pótlékot,
b)	a 11. cím, 1. alcím Piacrajutási támogatások előirányzatával kapcsolatos, az
1	998-2000. évi támogatások felhasználása után megállapított 11 779,2 millió forint
ellenőrzési pótlékot,
c)	a 11. cím, 3. alcím Agrártermelés költségeit csökkentő támogatások
előirányzatával kapcsolatosan fennálló 831,2 millió forint 1999. évi ellenőrzési
pótlékot.
(2)	Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a 100%-ban állami tulajdonú és az
FVM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Agrármarketing Centrum Kht.
4731,2	millió forintot, és a Concordia Közraktár Rt. 150,0 millió forintot, amelyet
az 1998-2000. évre vonatkozó, a piacrajutási támogatásokkal összefüggően a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata megállapított, az FVM befizetési
számlájára ne fizesse be.
50.	§
Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által
"Az informatikai beruházások célszerűségének és hatékonyságának ellenőrzése a
központi költségvetési szerveknél, illetve fejezeti kezelésű célelőirányzatokból
finanszírozott informatikai beruházások ellenőrzése, különösen az Informatikai
Kormánybiztosság (továbbiakban: IKB) 2002. évi kifizetései jogszerűségének
vizsgálata" tárgyában folytatott ellenőrzés eredményeként
a)	a X. Miniszterelnökség fejezetét érintő 3067,6 millió forint
b)	a XXV. Informatikai és Hírközlési Minisztérium fejezetét érintő 12 963,15 millió
forint
központi költségvetés javára történő befizetési kötelezettségük alól az érintett
fejezetek mentesüljenek.
51.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság 2003. évi
költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 62. §-ának a) pontjában a „4. jogcím-
csoport 1., 2. és 3. jogcím,” szövegrész „4. jogcím-csoport 2. és 3. jogcím”
szövegrészre, a 69. §-ának (2) bekezdésében a „6,5 millió forint” szövegrész „7,5
millió forint” szövegrészre, a „10,0 millió forint” szövegrész „ 17,0 millió forint”
szövegrészre, az „1500,0 millió forint” szövegrész „4200,0 millió forint”
szövegrészre, a „400,0 millió forint” szövegrész „900,0 millió forint” szövegrészre
változik.