﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/5157.
számú
törvényjavaslat
a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
Előadó: Dr. Magyar Bálint
oktatási miniszter
Budapest, 2003. szeptember
2003. évi ... törvény
a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról

Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és
fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését,
ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának meg-
felelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi
érdekek érvényre juttatását, a következő törvényt alkotja.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
1. §
(1)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatás-
fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt
szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami
pénzalap.
(2)	Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar
gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a
gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését,
a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak
körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.
2. §
Az Alap tárgyévi forrásai:
a)	a 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a
továbbiakban: járulék);
b)	a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott
állami támogatás;
c)	az Alap - tárgyévet megelőző - pénzmaradványa;
d)	belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek;
e)	nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;
f)	visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, valamint az
Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés;
g)	egyéb bevételek.
3.	§
(1)	A járulék megfizetésére kötelezett - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a
belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági
társaság.
(2)	Nem köteles járulékot fizetni a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról
szóló 1999. évi XCV. törvény 3. §-a szerint mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági
társaság.
(3)	Mentes a járulékfizetési kötelezettség alól az alapítás évében a jogelőd nélkül alapított
gazdasági társaság.
4.	§
(1)	A járulék alapja a helyi adókról szóló törvény szerint megállapított, üzleti évi
(évesített) korrigált nettó árbevétel.
(2)	A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves bruttó összege) az (1) bekezdés
szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka.
(3)	A járulék éves bruttó összegéből - e törvényben meghatározott körben és mértékig -
levonható a gazdasági társaság saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési
tevékenység közvetlen költsége, valamint a költségvetési gazdálkodási rendszerben működő
és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2. § (1) bekezdésében
meghatározott szervezetektől megrendelt kutatási-fejlesztési tevékenység költsége. A
levonható költségeket mind a saját szervezetben végzett, mind a vásárolt kutatás-fejlesztés
esetében csökkenteni kell a levonásnál figyelembe vett költségek fedezetéül szolgáló, az
államháztartás valamely alrendszeréből nyújtott támogatással.
5.	§
(1)	A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság
a)	a járulék éves bruttó összegét,
b)	a 4. § (3) bekezdése szerint elszámolható módon és mértékben felmerült
kötelezettségcsökkentő tételek éves összegét,
2
c)	az a) és b) pont szerinti összegek különbözeteként megállapított éves nettó
kötelezettségét (a továbbiakban: a járulék éves nettó összege) maga állapítja meg és
vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó
napjáig.
(2)	Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak)
előleget kell fizetnie a harmadik hónapot követő hó 20. napjáig.
(3)	A járulékfizetésre kötelezettnek - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a
járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap
első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési
időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.
(4)	A járulékelőleg
a)	az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző
adóév időtartama 12 hónap volt,
b)	az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12
hónapra számított összege minden más esetben.
(5)	Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott
járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített,
megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének
napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás
esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.
(6)	Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor,
továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.
(7)	A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében a
(3)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell
járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig
járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első
két előlegfizetési időszakában az előleg mértéke a járulék várható éves nettó összegének
időarányos része azzal, hogy a járulék éves bruttó összegéhez képest a 4. § (3) bekezdése
szerinti kötelezettségcsökkentő tételek időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe
vehetők.
(8)	A befizetett előleg és a járulék éves nettó összege közötti különbözetet az adóévet követő
adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az
időponttól lehet visszaigényelni.
(9)	A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e
törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének
ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.
3
(10)	A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A
naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján
hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és
fizet előleget.
6. §
A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot külön
jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett
számlájára.
7. §
A 2.§ b) pontjában meghatározott központi költségvetési támogatás éves mértéke nem
lehet kevesebb, mint a járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel
megelőző évre elszámolt befizetéseinek összege.
Az Alap felhasználása
8.	§
(1)	Az Alap pénzeszközeit a külön jogszabályokban, illetve a pályázati kiírásokban
meghatározott kedvezményezettek a következő jogcímeken használhatják fel:
a)	a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának
fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának
elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok, projektek
finanszírozását;
b)	a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek
fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz,
infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő
részvételt, összhangban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettség-vállalásaival;
c)	a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs
hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, beleértve konferenciák
tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeit;
d)	a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben; a régiók és a
kistérségek innovációs képességének növelésére;
e)	a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleértve a
nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási
problémák áthidalásának támogatását;
f)	kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innováció
emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés támogatására; a
kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint
az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására;
4
g)	a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok
gyakorlati alkalmazására.
(2)	Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi
szerződésben meghatározottak szerint különösen:
a)	a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és
innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására;
b)	a technológia-intenzív kisvállalkozások támogatására tőkebefektetés, továbbá a tudás-
és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető kockázati
tőkealapokban történő részvétel révén;
c)	a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;
d)	a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását
szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok,
koncepciók készítésére;
e)	az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére,
szakkiállítások rendezésére, kiadványok készítésére, innováció-ösztönzési célú
díjakhoz történő hozzájárulásra.
(3)	Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli
támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabály, illetve nemzetközi
szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat - a fejlesztési célú beruházások
kivételével - az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban, a Kutatási és
Technológiai Innovációs Tanács jóváhagyásával, az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának
5%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.
(4)	Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a
kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.
(5)	az Alap kezelésével - így különösen működtetésével, felhasználásával, a pályázatok
megismertetésével, a szerződések előkészítésével, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi
feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel - kapcsolatos költségeket az Alap
finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap
tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át.
9.	§
Az Alapból legalább a gazdasági társaságok által befizetett járulék összegét a gazda-
sági társaságok által megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre
kell fordítani.
Az Alap kezelése és ellenőrzése
10.	§
5
(1)	Az Alap feletti rendelkezési jogot az oktatási miniszter gyakorolja, és felelős annak
felhasználásáért.
(2)	Az oktatási miniszter rendelkezési jogát a (3) bekezdésben meghatározott
feladatkörben a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökére ruházza át.
(3)	Az Alap működtetésével kapcsolatos feladatok körében a Nemzeti Kutatási és
Technológiai Hivatal elnöke:
a)	javaslatot tesz az innovációs járulékról szóló jogszabályok tartalmára;
b)	elkészíti és jóváhagyásra az e törvény 11. §-ával létrehozott Tanács elé terjeszti az
Alap felhasználási tervét, valamint a pályázati stratégiát;
c)	meghatározza az Alapból nyújtott támogatások felhasználása ellenőrzésének, az Alap
követelései behajtásának, a pénzügyi garanciák érvényesítésének módját;
d)	külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt az Alap pénzeszközeinek
felhasználásáról;
e)	ellátja az Alap felhasználásával kapcsolatos államháztartási információs feladatokat;
f)	elkészíti az Alap felhasználásáról szóló éves beszámolót;
g)	külön jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik az Alap pénzeszközeinek
felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozataláról;
h)	ellátja az Alap pénzeszközei felhasználásának szakmai értékelésével kapcsolatos
feladatokat.
11.	§
(1)	Az Alapra vonatkozó stratégiai kérdésekkel foglalkozó testület a Kutatási és
Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: Tanács).
(2)	A Tanács legfeljebb tizenöt tagú testület. A Tanács tagjainak többségét a gazdaság és a
tudomány nem kormányzati képviselői alkotják.
(3)	A Tanács - a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében az EU által
társfinanszírozott intézkedések kivételével - egyetértési jogot gyakorol az Alapra vonatkozó
felhasználási terv, valamint a pályázati stratégiák kialakításában, beleértve a pénzügyi
támogatások finanszírozási és döntéshozatali módjának és eszközeinek szakmapolitikai
célokat érvényesítő meghatározását.
(4)	A Tanács előzetes véleményezési joggal rendelkezik a Nemzeti Fejlesztési Terv
végrehajtása keretében az Alapból támogatott és az EU által társfinanszírozott intézkedések,
különösen a felhasználás terv és a pályázati stratégiák tekintetében, valamint támogatási
igényeket elbíráló, független szakmai bizottságok összetételének meghatározásában.
(5)	A Tanács figyelemmel kíséri az Alapból nyújtott támogatások társadalmi és gazdasági
hasznosulását, a felhasználás stratégiai céljainak megvalósulását.
(6)	A Tanács véleményezi az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról a Kormány részére
évente készített beszámolót.
(7)	A (3) és (4) bekezdés szerinti előterjesztéseket a Nemzeti Kutatási és Technológiai
Hivatal elnöke terjeszti a Tanács elé.
12. §
E törvény alkalmazásában
6
a)	kutatás-fejlesztés: a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli
mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 1. § 1.,
14., valamint 16. pontjaiban meghatározott alapkutatás, ipari vagy alkalmazott kutatás,
valamint kísérleti (pre-kompetitív) fejlesztés;
b)	technológiai innováció: minden olyan tudományos, műszaki, szervezeti, pénzügyi és
kereskedelmi jellegű tevékenység, beleértve az új ismeretanyagba történő befektetéseket is,
amely ténylegesen vagy szándék szerint műszakilag új vagy továbbfejlesztett termékek,
eljárások és szolgáltatások megvalósításához vezet.
Záró rendelkezések
13.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2004. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 15-16. §-a a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba, azzal, hogy
rendelkezéseit a 2004. évi központi költségvetés tervezésekor alkalmazni kell.
(3)	A 7. §-ban előírt kötelezettséget először a 2006. évi költségvetési törvényben kell
érvényesíteni.
14.	§
A járulék éves bruttó összege a 4. § (1) bekezdésben meghatározott vetítési alap
a)	0,2 százaléka 2004-ben,
b)	0,25 százaléka 2005-ben,
c)	0,3 százaléka 2006-tól.
15.	§
(1) Az Alap 2004. évi forrásainak része a fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési
Célelőirányzat, valamint a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok
előirányzat 2003. december 31-i maradványa is.
(3)	A 2005. évben a központi költségvetési támogatás nem lehet kevesebb a 2004. évi
központi költségvetési támogatásnál.
16.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Központi Műszaki
Fejlesztési Alapprogramról szóló 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet, valamint az azt
módosító 158/2001. (IX. 12.) Korm. rendelet és a 252/2002. (XII. 5.) Korm. rendelet; a
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok lebonyolításának szabályairól szóló 251/2002.
(XII. 5.) Korm. rendelet; az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságról szóló 226/1999. (XII.
30.) Korm. rendelet; valamint a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok céljára rendelt
előirányzat felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 27/2002. (V. 17.) OM
rendelet.
7
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési
Célelőirányzatot, illetve a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok
előirányzatot megillető követeléseket és az azokat terhelő kötelezettségeket az Alap veszi át.
(3)	Ahol jogszabály fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési Célelőirányzatot, illetve fejezeti
kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok előirányzatot említ, ott e törvény
hatálybalépését követően az Alapot kell érteni.
(4)	Ahol jogszabály Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságot említ, ott e törvény
hatálybalépését követően Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsot kell érteni.
17.	§
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg
a)	az Alap működtetésére és felhasználására, valamint a járulékfizetési kötelezettségre
irányuló részletes szabályokat és eljárásokat;
b)	a Tanács létrehozására és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat.

INDOKOLÁS
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvényjavaslathoz

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat része a kutatás-fejlesztés irányítási, finanszírozási és intézményi
rendszere átfogó reformjának, amely a Kormányprogram innováció alapú
versenyképesség-növelő célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja. Az elkülönített állami
pénzalap létrehozása kifejezi azt a kiemelt figyelmet, amely a Kormány
gazdaságpolitikájában és általában az állam gazdaságszabályozó tevékenységében a
kutatás és fejlesztés, tágabban az innováció ügyét megilleti.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal létrehozott központi pénzforrás lehetővé fogja
tenni, hogy érzékelhetően növekedjék a nemzetgazdaság összes kutatási-fejlesztési
ráfordítása, amely - az elmúlt évtizedben bekövetkezett drasztikus csökkenés után - az utóbbi
években növekedésnek indult, de még jelenleg is igen alacsony, mind a gazdaságfejlődés
szükségleteihez képest, mind nemzetközi összehasonlításban.
Az Alap létrehozásával gyökeresen új helyzet áll elő a kutatás-fejlesztés és az innováció
állami támogatásában. A kutatás és fejlesztés támogatására szolgáló központi forrás a követ-
kező években a 2002. évi ismert összeghez képest 20-40%-kal bővül, a vállalkozások piac
által generált és ellenőrzött K+F tevékenységének központi támogatási lehetősége viszont
megtöbbszöröződik. Ezzel megteremtődik a keresletvezérelt kutatás és innováció támogatási
politika forrása. Egyben lehetővé válik, hogy az eddiginél nagyobb arányban részesüljenek
központi támogatásban a versenyképesség erősítéséhez, technológiai és piaci áttörésekhez
szükséges kritikus méretet elérő kutatási-fejlesztési projektek.
A javaslatban szabályozott befizetési kötelezettség formája járulék, ami azt jelenti, hogy - az
adóktól eltérően - a vállalkozások ennek fejében ellenszolgáltatásra tarthatnak igényt, amely a
tárgyi és intézményi kutatási-fejlesztési infrastruktúra-fejlesztésben, általánosan hozzáférhető
szolgáltatásaiban, valamint a pályázati úton elnyerhető támogatásokban ölt testet.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Alapban költségvetési és államháztartáson kívüli források egyesítése valósul meg. Ez az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerint elkülönített állami pénzalap
formájában lehetséges.
Az elkülönített állami pénzalapként történő működés a vonatkozó törvények és
kormányrendeletek szerint pontosan szabályozott gazdálkodást jelent, ugyanakkor lehetővé
9
teszi, hogy az innovációs, illetve K+F tevékenység állami támogatása, a források tervezése és
a felhasználás szabályozása jobban igazodjon a kutatás és a technológiai innováció hosszabb
időhorizontú folyamataihoz, mint a költségvetési gazdálkodási rend szerint felhasználásra
kerülő, jelenlegi K+F (cél)előirányzatok.
A javaslat az Alap működésének lényeges rendezőelveként fogalmazza meg, hogy az a
kutatás-fejlesztés teljes tevékenységi körén belül kizárólag a gazdaságban és a társadalmi élet
egyéb területein hasznosuló kutatás-fejlesztési tevékenység támogatását és ösztönzését, a
kutatási eredmények hasznosítását, ezáltal a technológiai innováció előmozdítását szolgálja. A
törvényhozói szándéknak ez a kinyilvánítása iránymutatásul szolgál a szükségszerűen
sokrétűen szabályozott felhasználási célok értelmezéséhez.
A 2.§-hoz
A javaslat szerint az Alap két fő bevételi forrása a gazdasági társaságok által fizetett
innovációs járulék és a központi költségvetési támogatás. Az innovációs járulék befizetése
révén jelentős mértékben nő az innovációs, illetve K+F tevékenység támogatására fordítható
központi forrás összege. A járulékfizetési kötelezettség biztosítja az üzleti szféra
hozzájárulását e tevékenység finanszírozásához.
A központi költségvetési támogatás előírása a törvényben kifejezi az állam elkötelezettségét e
tevékenység előmozdítása iránt. Az Alap - két fő bevételi forrása mellett - belföldről és
külföldről önkéntes befizetéseket, visszatérítéseket, segélyeket és adományokat fogadhat.
A támogatások visszatérítésének, valamint az eredményből való részesedésnek a források
közötti megjelenítése nem igényli ezen rendszerelemek kötelező alkalmazását a támogatási
pályázatoknál, de a döntéshozók mérlegelésétől függően lehetőséget ad ilyen konstrukciók
meghirdetésére is.
A 3-5. §-hoz
A javasolt befizetési szabályozás jellemzője a kifejezetten mérsékelt közteherviselés. A
javaslat szerint innovációs járulék megfizetésére kötelezett a gazdasági társaságok széles,
normatív módon meghatározott köre. A befizetési kötelezettség széles körre való
kiterjesztésével és egyidejűleg alacsony kulcs alkalmazásával érhető el az egyes kötelezettek
mérsékelt terhelése.
A javaslat kivonja a befizetésre kötelezettek köréből a mikrovállakozásokat. (Ide a 10 főnél
kevesebbet foglalkoztató vállalkozások értendők törvényben meghatározott mérlegfőösszeg és
éves nettó árbevétel alatt.) Ennek indoka elsősorban a terhelhetőségükre vonatkozó
közgazdasági megfontolásokban rejlik. A technológiapolitikának kifejezett célja a magas
tudástőkével működő mikrovállalkozások fejlődésének támogatása, de ez a célcsoport a
mikrovállalkozás méretű többszázezer társas és egyéni vállalkozásnak szám szerint elenyésző
hányadát teszi ki. A mikrovállalkozások kivonása a befizetői körből mintegy 3 milliárd Ft-tal
csökkenti az Alapba befolyó összeget. Ezzel közel 300 ezer egyszeres és kettős könyvvitelt
vezető társas vállalkozás mentesül a befizetési kötelezettség és az ezzel összefüggő
adminisztrációs feladatok alól. Ugyanakkor ezzel arányosan nagymértékben csökken a
beszedés és az ellenőrzés költsége, éppen abban a körben, ahol a befizetés és a költségek
aránya a legkedvezőtlenebb.
10
Ezekkel a megfontolásokkal függ össze, hogy a javaslat a járulék kötelezettséget eleve csak a
társas vállalkozásokra írja elő, mivel az egyéni vállalkozások túlnyomó többsége a
mikrovállalkozás kategóriában tartozik.
A befizetésre kötelezettek körének a javaslatban foglalt szabályozása azt jelenti, hogy nem
tartozik a tervezett törvény hatálya alá a közhasznú társaság, a szövetkezet (ideértve a
szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti valamennyi
jogalanyt), az egyesülés, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat
(víziközmű társulat és a vízitársulat) stb., és nem sorolható ide az Sztv. hatálya alá tartozó
- nem a Gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv., hanem külön törvény
alapján létesíthető - fióktelep sem. Nem tartozik továbbá a tervezet hatálya alá az üzleti
évben nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény (Eva törvény)
előírásai szerint vezető gazdasági társaság (Sztv. 2/A.§).
Számvitelileg pontosan meghatározható a járulék alapjául javasolt korrigált nettó árbevétel.
Mentes a halmozódástól, viszonylag jól kifejezi a vállalkozások teljesítményét, és biztosítja,
hogy a befizetői körbe bevont valamennyi vállalkozás (tehát a veszteséget kimutatók is) részt
vegyen a forrás képzésében.
A javaslat az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvénnyel összhangban szabályozza a
járulékkötelezettség bevallásának és a befizetésnek a rendjét.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végző,
illetve azt finanszírozó vállalkozások e tevékenység számvitelileg kimutatott közvetlen
költségeit levonják bruttó járulékfizetési kötelezettségükből. Ezáltal a szabályozás mérsékli a
tudástőke felhalmozásába saját döntésük alapján befektető vállalkozások terheit. Az elvégzett
háttérszámítások szerint e levonási lehetőség nem csökkenti számottevően (legfeljebb 9-10%-
kal) az Alap forrásait. Ennek az a magyarázata, hogy a mintegy 28 ezer befizetésre kötelezett
vállalkozásból kezdetben csak néhány száz élhet a levonás lehetőségével.
A javasolt szabályozás további várható hatása, hogy a vállalkozásokat nemcsak a saját
kutatás-fejlesztési tevékenység végzésére ösztönzi, hanem K+F szolgáltatások - költségvetési
gazdálkodási rendszerben működő vagy non-profit kutatóhelytől történő - megrendelésére is,
serkentve ezáltal e kutatóhelyek K+F tevékenysége iránti piaci keresletet és főképpen a
vállalkozások és a főhivatású kutatóhelyek közötti hasznosítási célú kutatási-fejlesztési
együttműködést.
A 6. §-hoz
A járulékrendszer hatékony működtetése érdekében a javaslat úgy rendelkezik, hogy a
járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely azt külön jogszabályban
meghatározott módon utalja át az Alapnak.
A 7. §-hoz
A Kormányprogramban szereplő versenyképességi cél eléréséhez szükséges, hogy ne
csökkenjen az állami költségvetés hozzájárulása a projektrendszerű, hasznosuló kutatás és
fejlesztés, valamint a technológiai innováció támogatásához. Ebből a felismerésből kiindulva
a vállalkozási szektor képviselői a javaslat egyértelmű politikai támogatásának feltételéül
szabták, hogy az állam annyival járuljon hozzá az Alap forrásaihoz, mint a vállalkozások
befizetéseinek összege. Mivel az állami költségvetés tervezésének időszakában pontosan a
11
tárgyévet két évvel megelőző év vállalkozási befizetéseinek összege határozható meg
pontosan, a javaslat a garanciális szabályt erre tekintettel határozza meg. Ez a szabályozás
először a 2006. évi állami költségvetésben érvényesíthető. Az ezt megelőző évben átmeneti
rendelkezések érvényesülnek.
A 8. § -hoz
A törvényjavaslat részletesen meghatározza azokat a jogcímeket, amelyekre az Alap forrásai
felhasználhatók. E jogcímek taxatív felsorolását adják azoknak a kutatási és technológiai
innovációs tevékenységeknek, amelyek hozzájárulnak a nemzetgazdaság
versenyképességének javításához.
Az Alapból nyújtott támogatások leghatékonyabb módon történő felhasználását és
átláthatóságát biztosítja a források nyílt pályázati úton történő kihelyezése. Pályázaton kívüli
támogatásra - beleértve a más jogszabályban, illetve nemzetközi szerződésben meghatározott
módon adható támogatásokat is - legfeljebb az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 5 %-áig
kerülhet sor.
Az Alap működtetésével kapcsolatos kiadásokat az Alap fedezi. Az Alap kezelésével
kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át.
A 9. §-hoz
A kutatások hasznosulásának hangsúlyozott igénye és a vállalkozások jelentős arányú
tehervállalása a K+F támogatási források képzésében szükségessé teszi, hogy a pályázati
források elosztási arányai a vállalkozások javára változzanak. Ennek garanciájaként írja
elő a törvényjavaslat, hogy legalább a gazdasági társaságok által befizetett járulék
összegét a gazdasági társaságok által megvalósított kutatási és technológiai innovációs
tevékenységek támogatására kell fordítani. Az állami költségvetésnek a 7. §-ban
szabályozott hozzájárulása ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a nem vállalkozási
kutatóhelyek megalapozott kutatási-fejlesztési projektjei továbbra is kellő támogatásban
részesüljenek.
A 10. §-hoz
Az Alap feletti rendelkezési jogot az oktatási miniszter gyakorolja, aki ezt a jogát
átruházhatja. A rendelkezések tartalmazzák az átruházott hatáskörben eljáró Nemzeti Kutatási
és Technológiai Hivatal elnökének, mint az Alap feletti rendelkezési jog gyakorlójának
felelősségét és feladatait. A feladatok részletes leírását a végrehajtási kormányrendelet
tartalmazza.
A 11. §-hoz
A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács létrehozása és delegálása az Alappal
összefüggő stratégiai funkciókban kifejezi, hogy a kutatással és a technológiai innovációval
összefüggő gazdaságirányítási tevékenységben és az Alapban lévő források
12
felhasználásában az állam érdemi együttműködésre törekszik a magánszférával és a
társadalmi partnerekkel, ezért a Tanács tagjainak többségét a gazdaság és a tudomány nem
kormányzati képviselői alkotják. A Tanács széleskörű egyetértési és véleményezési
jogkörrel rendelkezik az Alap forrásainak felhasználása tekintetében, beleértve a pénzügyi
támogatások finanszírozási és döntéshozatali módjának és eszközeinek szakmapolitikai
célokat érvényesítő meghatározását. Véleményezési joggal rendelkezik támogatási
igényeket elbíráló, független bizottságok összetételének meghatározásában. Ez a
szabályozás garantálja, hogy a járulék befizetéseket teljesítő vállalkozási szektor képviselői
megfelelő súllyal vegyenek részt a pályázati támogatások odaítélésében.
A kutatás-fejlesztés és innováció kormányzati irányítási rendszerében a Tanács a 226/1999.
(XII. 30.) Korm. rendelettel szabályozott Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság helyére lép.
A köz- és a magánszféra közötti együttműködés kiterjedtebbé válik, tartalmában
hangsúlyozottan jelennek meg a kutatási eredmények hasznosítására, a komplex innovációs
folyamat előmozdítására, a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtására, a nemzetközi kutatási-
fejlesztési együttműködésekre vonatkozó feladatok.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat tárgyára vonatkozó definíciók kidolgozása a hatályos hazai számviteli, adó,
és állami támogatásokra vonatkozó jogszabályokkal, valamint az OECD-ben elfogadott
fogalomrendszerrel összhangban történt.
A technológiai innováció fogalmának meghatározása az OECD módszertani kiadványán
(Frascati kézikönyv) alapul. A definíció értelmezéséhez figyelembe kell venni, hogy
technológiai innovációnak minősül a biotechnológiai, kémiai, élettani kutatások
eredményeképpen létrejövő ténylegesen vagy szándék szerint új vagy továbbfejlesztett
termék, eljárás és szolgáltatás is.
A 13-14. §-hoz
A törvény hatálybalépésének időpontja - a 13. § (2) bekezdésének kivételével - 2004. január
1-je. A hatálybalépés időpontja biztosítja, hogy az Alap létrehozásával és működésével
kapcsolatos felkészülési feladatok elvégezhetők legyenek.
A járulék induló mértéke 2004. évben a korrigált nettó árbevétel 0,2 %-a. A javaslat további
két lépésben a járulék mértékének évi 0,05 %-os emelkedésével számol. A bevont forrás
fokozatos növelését az indokolja, hogy a támogatást igénylő vállalkozási kör képessége az
Alapból finanszírozott nagyobb, nemzetgazdasági jelentőségű kutatási-fejlesztési projektek
indítására fokozatosan alakulhat ki. Ugyanakkor szükséges a kiszámítható mértékű,
fenntartható forrásnövekedés biztosítása a versenyképesség-növekedési cél elérése érdekében.
A 15-17. §-hoz
Az Alap létrejötte miatt szükségessé válik a 98/1996. (VII. 10.) Korm. rendelet, a 251/2002.
(XII. 5.) Korm. rendelet, valamint a 226/1999. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályon kívül
helyezése és a 162/1998. (IX. 30.) Korm. rendelet módosítása. Az átmenetet biztosítja az a
rendelkezés, amely szerint, ahol a jogszabály a fejezeti kezelésű Műszaki Fejlesztési
13
Célelőirányzatot és a fejezeti kezelésű Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok
előirányzatot említi, ott a törvény hatálybalépését követően a Kutatási és Technológiai
Innovációs Alapot kell érteni.
A Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása során a 2004. évtől ez az Alap biztosítja a Központi
Műszaki Fejlesztési Célelőirányzat (KMŰFA) jogutódjaként - Nemzeti Fejlesztési Terv
Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjában - a pályázatok jelentős részének
megújult formában történő működtetését, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
forrásait is felhasználva, továbbá biztosítja az ERFA hazai társfinanszírozását.
E szabályok között tartalmazza a törvény a fenti (cél)előirányzatok maradványáról történő
rendelkezést.
A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy elkészítse e törvény végrehajtási rendeletét az Alap
forrásaira, működtetésére, felhasználására és a járulékfizetési kötelezettségre vonatkozóan,
valamint megalkossa a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács működését érintő
részletes szabályokat.
14