﻿2003. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három
éves kereteiről
Az Országgyűlés az államháztartás három éves kereteiről és a Magyar Köztársaság
2004.	évi költségvetéséről, valamint annak a végrehajtásához kapcsolódóan egyes
törvények módosításáról, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Áht.) 28. §-a alapján a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HÁROM ÉVES KERETEI
1.	§
A magyar gazdaság tartós növekedésének és a versenyképesség erősítésének
elősegítése érdekében, a kormányzati szektor hiányának az adott évi költségvetési
törvényben az Áht. 8. §-ának (4) bekezdése szerint számított mutatója a bruttó
hazai termék (GDP) 2004-ben 3,8%-át, 2005-ben 2,8%-át, 2006-ban 2,5%-át nem
haladhatja meg.
2.	§
(1)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által elfogadott
Közösségi Támogatási Keretben, illetve az Operatív Programokban meghatározott
prioritás-összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél hosszabb
távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét a
16. számú melléklet mutatja be.
(2)	Az e törvény 16. számú mellékletében meghatározott tárgyévi
kötelezettségvállalási keret-előirányzatok kifizetési előirányzataiból a tárgyévi
költségvetési törvény 1. számú mellékletében nem szereplő összegeket a tárgyévet
követő két év költségvetésében szükséges előirányozni.
(3)	Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból származó támogatások esetén a
16.	számú mellékletben az arra az évre meghatározott kötelezettségvállalási keret-
előirányzat mértékéig vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási keret-
előirányzat összegénél kisebb összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a
következő évben a fennmaradó összeggel növelt kötelezettségvállalási keret-
előirányzat terhére történhet tárgyévi és éven túli kötelezettségvállalás.
(4)	Az Európai Unió Bizottsága és a Magyar Köztársaság által közösen
jóváhagyott, az Európai Unió Kohéziós Alapjából támogatott projektekre
meghatározott összegek (kötelezettségvállalási keret-előirányzatok) egy évnél
hosszabb távú elkötelezettséget jelentenek a Kormány részére. A keretek összegét
a 17. számú melléklet mutatja be.
Az Európai Unió Kohéziós Alapjából finanszírozott projektek esetén a 17. számú
mellékletben az arra az évre meghatározott uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás mértékéig
vállalható tárgyévi és éven túli kötelezettség.
Amennyiben az adott évben a rendelkezésre álló uniós kötelezettségvállalási keret-
előirányzat és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozás összegénél kisebb
összegre történik kötelezettségvállalás, úgy a következő évben a fennmaradó
összeggel növelt uniós kötelezettségvállalási keret-előirányzat és a kapcsolódó
központi költségvetési finanszírozás terhére történhet tárgyévi és éven túli
kötelezettségvállalás.
3.	§
(1)	A több éven átnyúló kötelezettségek fejlesztési céljaiként az Országgyűlés a
következő beruházásokat határozza meg:
a)	gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés;
b)	budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal első szakaszának (a továbbiakban: 4-es metró) építése;
c)	Vásárhelyi-terv.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli egyéb célkitűzéseket az Országgyűlés a
18. számú mellékletben foglaltak szerint hagyja jóvá.
A privatizációs bevételek infrastruktúra-fejlesztési célú felhasználásának
keretszabálya
4.	§
(1)	Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság (a
továbbiakban: ÁPV Rt.) által a privatizációs folyamat befejeződéséig a központi
költségvetésbe befizetett privatizációs bevételek a jóváhagyott költségvetési
előirányzat erejéig Infrastruktúra-fejlesztési Tőkealap Számlát képeznek a
finanszírozáshoz.
(2)	Az éves költségvetési törvényben meghatározott közlekedési infrastrukturális
fejlesztések előirányzatai mértékéig, a privatizációs bevételek beérkezéséig a
központi költségvetés saját forrásai terhére átmenetileg megelőlegezi a kiadások
fedezetét.
(3)	Az Infrastruktúra-fejlesztési Tőkealap Számla elszámolásainak
nyilvántartásáról a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a Kincstári
Egységes Számlán (a továbbiakban: KESZ) belül gondoskodik. A Tőkealap
Számla tárgyhavi képződését és költségvetési előirányzatonkénti felhasználását a
pénzügyminiszter havonta nyilvánosságra hozza, amikor beszámol a Tőkealap
Számla tárgyhavi, tárgyévi és a létrehozataltól számítva halmozott alakulásáról a
privatizációs folyamat befejeződéséig. A Kormány a zárszámadási törvényben
számol be a Tőkealap Számla alakulásáról.
MÁSODIK RÉSZ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG 2004. ÉVI KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK
FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
5.	§
Az Országgyűlés a 2004. évi központi költségvetés
a)	kiadási főösszegét 6 092 963,6 millió forintban, azaz hatmillió-
kilencvenkettőezer-kilencszázhatvanhárom egész hattized millió forintban,
b)	bevételi főösszegét 5 484 447,4 millió forintban, azaz ötmillió-
négyszáznyolcvannégyezer-négyszáznegyvenhét egész négytized millió
forintban,
c)	hiányát 608 516,2 millió forintban, azaz hatszáznyolcezer-ötszáztizenhat
egész kettőtized millió forintban
állapítja meg.
6.	§
(1)	Az 5. §-ban megállapított kiadási és bevételi főösszegek, valamint a központi
költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok saját bevétellel nem
fedezett kiadásaihoz nyújtott költségvetési támogatási előirányzatok költségvetési
fejezetek, címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek, előirányzat-csoportok és
kiemelt előirányzatok szerinti részletezését e törvény 1. számú melléklete
tartalmazza.
(2)	A központi költségvetés mérlegét az Országgyűlés az e törvény 2. számú
mellékletében foglaltak szerint hagyja jóvá.
7. §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy az 5. § c) pontjában
meghatározott hiányt finanszírozza, valamint a KESZ folyamatos likviditását
biztosítsa, és a központi költségvetés adósságát, valamint a Kincstár által kezelt
követeléseit kezelje.
(2)	A központi költségvetésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII.
törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 68. §-ában meghatározott hiteleinek 2004-ben
érvényes kamatlába 6,78%.
Második Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK
MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL, ILLETŐLEG
FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
A központi költségvetés tartalék-előirányzatai
8.	§
(1)	Céltartalék szolgál
a)	a központi költségvetési szerveknél - ide nem értve a társadalombiztosítási
költségvetési szerveket - foglalkoztatott köztisztviselők, közalkalmazottak,
valamint a Vám- és Pénzügyőrségnél foglalkoztatottak 2004. évben
megvalósuló, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek szerinti
létszámcsökkentésével összefüggő egyszeri kifizetések, továbbá
b)	a főtisztviselők illetményének
részbeni, illetőleg teljes fedezetére a X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2.
alcím, 1. Különféle személyi kifizetések jogcímcsoporton. A többlettámogatás
igénylési feltételeinek megállapítására a pénzügyminiszter kap felhatalmazást.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére nem nyújthatnak be igényt azon
központi költségvetési szervek, amelyek kiadási előirányzatát teljes egészében a
saját bevételük fedezi.
Az állam vagyonával és a felhalmozásokkal kapcsolatos rendelkezések
9.	§
(1)	Az ÁPV Rt. 2004. évben a hozzá tartozó állami vagyon értékesítésének és
kezelésének bevételeit az e törvény 13. számú mellékletében részletezett
kiadásokra fordíthatja. Az e kiadási előirányzatok teljesítése után fennmaradó
bevételeknek 1000,0 millió forint összegű záró pénzkészletet meghaladó részéből a
privatizációért felelős miniszter által meghatározott összeget a privatizációs
tartalék növelésére lehet fordítani, az ezen felüli részt be kell fizetni a központi
költségvetésbe.
(2)	2004. évben az ÁPV Rt. hitelfelvételre és kötvénykibocsátásra nem jogosult.
(3)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX.	törvény (a továbbiakban: Priv.tv.) 23. §-ának (2) bekezdése szerinti
privatizációs tartalék a következő célokra használható fel:
a)	jótállással, szavatossággal kapcsolatos kifizetések;
b)	kezességvállalásból - ideértve a készfizető kezességet is -, illetve az
átvállalt tartozásokból eredő kifizetések;
c)	konszern-felelősség alapján történő kifizetések;
d)	elvont vagyontárgyak után beálló kezesi felelősség rendezése;
e)	szerződéses kapcsolaton alapuló tartozások kiegyenlítése;
f)	a belterületi föld ellenértéke alapján, alapítói jogon, a volt szovjet ingatlanok
értékesítése kapcsán az önkormányzatokat megillető kifizetések;
g)	a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló
1989. évi XIII. törvény alapján átalakuló társaságoknak a privatizáció után
visszautalandó 20%-os részesedésigények (Privatizációs Ellenérték
Hányad);
h)	a villamosipari dolgozókkal az energiaszektor privatizációja kapcsán kötött
megállapodás teljesítése;
i)	a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetések;
j) a „reverzális levelek” alapján történő kifizetések;
k) a gázközművekkel kapcsolatos önkormányzati igények rendezése;
l) az a)-k) pontokban szereplő feladatok végrehajtásával kapcsolatos
ráfordítások.
(4)	A privatizációs tartalék záró pénzkészlete nem lehet kevesebb 4000,0 millió
forintnál.
(5)	A privatizációért felelős miniszter jóváhagyásával a 13. számú melléklet I/1/a)
pontja szerinti előirányzata legfeljebb 1500,0 millió forinttal, valamint I/1/d)
pontja szerinti előirányzata legfeljebb 2000,0 millió forinttal túlléphető.
(6)	Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I. 1. c), II. 1., II. 2., II. 3. pontjai szerinti
előirányzatai esetében az ÁPV Rt. egyedi, 1000,0 millió forint feletti döntéseihez a
Kormány egyedi jóváhagyása szükséges.
(7)	Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I. 1. c) pontja szerinti előirányzatában,
valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe
veszi a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek
egységes rendjére meghatározott eljárást. Az információ-szolgáltatási
kötelezettségek teljesítése érdekében az ÁPV Rt. a hatáskörébe tartozó döntésekről
a pénzügyminiszternek a szükséges tájékoztatást megadja.
(8)	Az ÁPV Rt. a 13. számú melléklet I. 1. c) pontja szerinti előirányzatában,
valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott célú döntéseinél figyelembe
veszi az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés (Római Szerződés)
87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra vonatkozó, külön
jogszabályban meghatározott eljárási rendet.
(9)	A Priv.tv. hatálya alá, de nem az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonába tartozó
társaságokban az állami részesedés után 2004. évben kifizetésre kerülő osztalék és
az állami vagyon más hozadéka, valamint az e társaságok értékesítéséből származó
bevételnek a privatizáció költségeivel csökkentett része a központi költségvetést
illeti meg.
(10)	Az ÁPV Rt. a hozzárendelt vagyonába tartozó Martonseed Martonvásári
Mezőgazdasági Kísérleti Gazdaság Rt. részvényeinek 85%-át térítésmentesen
átadja a Magyar Tudományos Akadémia részére 2004. március 31-i határidővel.
10.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy az ÁPV Rt. tárgyi eszközeinek
és készleteinek nemzetközi segélyezés céljára történő, térítésmentes
felhasználásáról eseti döntést hozzon.
11.	§
(1)	Az Áht. 108. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a
kisösszegű követelés értékhatára 80 000 forint.
(2)	Az Áht. 109/A. §-ának (6) bekezdésében meghatározott bruttó értékhatár 15,0
millió forint.
12.	§
(1 ) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) vagyonkezelésében
lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - kivéve, ha törvény
másként rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét képezi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bevételekből 1800,0 millió forintot a KVI törvényben
meghatározott állami feladatainak ellátására fordíthat.
(3)	A (2) bekezdésben írt összeg feletti bevétel terhére a kincstári vagyonért felelős
miniszter engedélyezheti a kincstári vagyonba tartozó műemlékek helyreállítását,
karbantartását.
(4)	A kincstári vagyonért felelős miniszter egyedi hozzájárulása alapján a
kormányzati elhelyezési feladatokkal összefüggésben értékesített kincstári vagyon
teljes bevétele - elsődlegesen - az elhelyezési feladatok teljesítésére, valamint a
KVI törvényben meghatározott állami feladatainak ellátására fordítható.
(5)	A Miniszterelnökség Központi Üdülési és Oktatási Főigazgatósága kezelésében
lévő üdülők és egyéb létesítmények értékesítéséből származó bevétel a
kezelésében maradó létesítmények felhalmozási kiadásaira fordítandó.
(6)	A központi költségvetési szervek a vagyonkezelésükben lévő és működésükhöz
feleslegessé váló ingatlanokat - a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetbe
tartozók kivételével - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat
ellátásának biztosítása érdekében. A felajánlás elfogadásáról a KVI a központi
költségvetési szervet a felajánlást követő 30 naptári napon belül írásban
tájékoztatja.
13.	§
(1)	A Honvédelmi Minisztérium a vagyonkezelésében lévő, a honvédelmi
miniszter által honvédelmi célra feleslegesnek minősített és az államháztartás
alrendszerében más központi költségvetési szerv által hasznosításra nem kerülő
ingó tárgyi eszközeit és készleteit - az Áht. 109/I. § (1) bekezdésének hatálya alá
tartozó vagyontárgyakat kivéve - a kincstári vagyonkörből történő kivonásukat
követően
a)	az ÁPV Rt.-vel történő megállapodás alapján térítésmentesen az ÁPV Rt.
hozzárendelt vagyonába adhatja,
b)	a haditechnikai eszközök kivételével önkormányzatok, karitatív
tevékenységet folytató szervezetek részére, továbbá katasztrófák és súlyos
szerencsétlenségek megelőzése, következményeinek elhárítása vagy
enyhítése céljából az érintett szervezet részére írásbeli megállapodással,
térítésmentesen tulajdonba adhatja,
c)	a környezetvédelemre és a hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályok
figyelembevételével megsemmisíttetheti.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak végrehajtása során a kincstári
vagyonra vonatkozó jogszabályoknak és kormányhatározatoknak a kincstári
vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és jóváhagyására irányadó előírásait
nem kell alkalmazni, a KVI-t azonban - a nyilvántartási feladatok elvégzése
érdekében - az átadott vagy megsemmisített vagyonelemekről részletesen
tájékoztatni kell.
A központi költségvetési szervekkel kapcsolatos rendelkezések és fejezeti
kezelésű előirányzatok
14.	§
(1)	A központi költségvetési szervek (ideértve a Magyar Tudományos
Akadémiához tartozó, költségvetési rendben gazdálkodó intézményeket is) a (2)
bekezdésben felsorolt jogcímeken a tárgyévben ténylegesen befolyó bevételeiknek
95%-át használhatják fel. A fennmaradó 5% a központi költségvetés központosított
bevételét képezi, kivéve az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó
felsőoktatási intézményeket, amelyek ezen összeget felújításra kötelesek fordítani.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt bevételek a következők:
a)	az állami feladatok ellátása során létrehozott áru és készlet értékesítésének
bevétele, kivéve a tankönyvek, jegyzetek, taneszközök, valamint az
egészségügyi, gyógyászati készletek, eszközök, a vér és vérkészítmények, a
mezőgazdasági termékek értékesítési bevételei;
b)	az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások ellenértéke, kivéve a
költségvetési szervek által nyereség nélkül továbbszámlázottat;
c)	az intézmények egyéb sajátos bevételei közül:
ca)	a helyiségek, eszközök tartós és eseti bérbeadásának díja, kivéve a
külföldön működő állami képviseletek bérletidíj-bevételeit,
cb)	a lízingdíjbevétel,
cc)	az elhasználódott, feleslegessé vált készletek értékesítéséből származó
bevétel,
cd)	áruértékesítésből és szolgáltatásból származó vállalkozási bevételek,
ce)	az egyéb bevételek.
(3)	A Szerencsejáték Felügyelet éves szinten - havi bontásban - 2040,0 millió
forintot köteles befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére a tárgyhó
20.	napjáig, december hónapban két alkalommal, 10-ei, illetve 20-ai időponttal.
15.	§
(1)	A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet összes, alaptevékenységből eredő
bevétele - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés
központosított bevételét képezi.
(2)	Nem képezik a központi költségvetés központosított bevételét
a)	a külföldi államoktól és nemzetközi szervezetektől befolyó költségtérítések
és egyéb támogatások,
b)	a pályázatok útján elnyert pénzeszközök,
c)	adományok,
d)	a meghatározott célra átvett pénzeszközök,
e)	a jogszabályokban meghatározott visszatérülések.
(3)	A HM vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből befolyó
bevételnek a köztartozások és az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően
fennmaradó összege a védelmi felülvizsgálatból eredő laktanya-korszerűsítési,
lakásépítési, lakásvásárlási kiadásokra fordítható.
(4)	Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, valamint a felügyelete
alá tartozó egészségügyi és szociális intézmények vagyonkezelésében lévő,
kincstári vagyonba tartozó ingatlanok értékesítéséből befolyó bevételek a
köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően
fennmaradó összege - legfeljebb összesen 3000,0 millió forint értékhatárig -
egészségügyi és szociális célú beruházásra, ingatlanvásárlásra, felújításra és
rekonstrukcióra fordítható.
(5)	A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által alapított közhasznú társaságok
vagyonkezelésében lévő kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel - a
köztartozások és az ingatlan-elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően -
4000,0	millió forint összeghatárig kizárólag a Magyar Állam tulajdonában és a
Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési
szervek vagy az általa alapított közhasznú társaságok vagyonkezelésében, illetve
kincstári vagyonkörbe tartozó, továbbá helyi önkormányzat tulajdonában vagy
vagyonkezelésében lévő sportlétesítmények fejlesztésére, rekonstrukciójára
(beruházásaira), valamint kincstári vagyonba kerülő sportcélú ingatlanok
vásárlására használható fel.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott összeghatár feletti értékesítés esetében a
bevételi különbözet 50%-ának felhasználására az (5) bekezdés szabályait kell
alkalmazni, a különbözet fennmaradó 50%-a a központi költségvetés
központosított bevételét képezi. A gyermek-, ifjúsági és sportminiszter javaslatot
tehet a pénzügyminiszternek magasabb bevételi hányad visszahagyására, a
felhasználás célja, jogcíme, valamint a kedvezményezett egyidejű megjelölése
mellett.
(7)	Az Országházba látogató magyar állampolgárok, illetve magyar anyanyelvűek,
valamint a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az
Európai Unió tagállamainak állampolgárai számára a belépés díjtalan.
16.	§
(1)	A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Feot.)
9/A. §-ának (2) bekezdése szerinti, egy főre megállapított hallgatói normatíva
91 000 Ft/év, a doktori képzésben részt vevők egy főre megállapított támogatási
normatívája 950 400 Ft/év, a köztársasági ösztöndíjban részesülők normatívája
302 500 Ft/év, a diákotthoni elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás
normatívája 50 000 Ft/év, a tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája
7000 Ft/év. A hallgatói normatíva, a lakhatási támogatás normatívája, valamint a
tankönyv- és jegyzettámogatás normatívája szerint biztosított intézményi
előirányzatokat összevonva, hallgatói juttatási keretösszegként használja fel az
intézmény a kormányrendeletben szabályozott módon.
(2)	A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és
hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 44. §-ának (1) bekezdése
szerinti, a Rendőrtiszti Főiskola nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli
juttatásának normatívája 235 000 Ft/fő/év.
(3)	A Feot. 9/D. §-ának (1) bekezdése szerinti sport- és kulturális tevékenység
normatívája 820 forint/fő/év, melynek elosztásáról miniszteri rendelet rendelkezik.
(4)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79/E. §-a
alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye
360 000 forint.
(5)	A Feot. 10/A. §-ában meghatározott Széchenyi István Ösztöndíj havi összege
egyetemi docens (tudományos főmunkatárs) esetében a (4) bekezdésben
megállapított összeg 30%-a, főiskolai tanár esetében a (4) bekezdésben
megállapított összeg 25%-a, a Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj havi összege
oktató, illetve kutató esetében a (4) bekezdésben meghatározott összeg 20%-a,
nem oktató esetében a (4) bekezdésben megállapított összeg 70%-a, a Széchenyi
Professzori Ösztöndíj évi összege 2 820 000 forint/fő.
(6)	A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 106 800 forint.
(7)	A Magyar Tudományos Akadémia tagjai tiszteletdíjának havi összege
a)	az Akadémia rendes tagjai esetében 429 300 forint,
b)	az Akadémia levelező tagjai esetében 333 900 forint.
(8)	A Tudományok Doktora, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Doktora
tudományos fokozattal rendelkezők tiszteletdíjának havi összege 95 400 forint, az
1995.	január 1-je előtt nyugdíjba vonultak esetében - a korábban megállapított
nyugdíj-kiegészítésre tekintettel - 91 400 forint.
17.	§
(1)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményeket az
általuk ellátott közoktatási feladatokra az e törvény 3. számú mellékletének 19-25.,
26. a) pontjában, továbbá a 8. számú melléklet I. részének 1., 2., 4-6. pontjában
megállapított, a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és
támogatásaival azonos jogcímeken és feltételek mellett normatív hozzájárulás és
támogatás illeti meg.
(2)	A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények
gyakorló intézményei esetén a 3. számú melléklet 19-23. és a 24. a)-c) pontja
szerinti jogcímek tekintetében a normatív hozzájárulások kétszerese jár.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási feladatot ellátó központi
költségvetési szerv a létszámjelentésben szereplő feladatmutatók alapján az
intézményi költségvetésben meglévő és az (1) bekezdésben meghatározott
normatíva alapján járó támogatás különbözetét a felügyeletét ellátó szervtől
igényelheti.
(4)	A közoktatási feladatot ellátó központi költségvetési szerv a január 1-jei és a
szeptember 1-jei létszámáról január 15-éig, illetve szeptember 15-éig köteles
adatszolgáltatást teljesíteni. A fenntartó a tényleges, a tanügyi okmányok alapján
dokumentált feladatmutatók szerint jogosult a normatív hozzájárulás és támogatás
igénybevételére.
(5)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott, közoktatási célú normatív
hozzájárulások elszámolása a zárszámadás keretében az önkormányzatokkal
azonos számítási eljárás alapján a 3. számú melléklet Kiegészítő szabályainak
alkalmazásával történik. A 8. számú melléklet I. része 1., 2., 4-6. pontja szerinti
támogatásokkal az ott meghatározott szabályok alapján történik az elszámolás.
18. §
(1)	A központi költségvetés központosított bevételeit képezik az e törvény
1.	számú mellékletében a X. fejezet, 14. cím, a XII. fejezet, 12. cím, a XV. fejezet,
28.	cím, a XVI. fejezet, 11. cím, a XX. fejezet, 12. cím, a XXII. fejezet, 31. cím, a
XXIII. fejezet, 14. cím és a XXV. fejezet, 6. cím alatt meghatározott bevételek
ezen fejezetek adott fejezeti kezelésű előirányzatánál a bevételekkel azonos
összegű támogatás előirányzása mellett.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bevételeknek az előirányzathoz viszonyított
többletbevétele, valamint a bevétel kiesésből eredő csökkenése az adott évi fejezeti
kezelésű előirányzat kiadásának és támogatásának azonos összegű növelését,
illetve csökkentését vonja maga után. Az érintett fejezeti kezelésű előirányzat
kiadási előirányzatának módosítását a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell
végrehajtani.
(3)	A (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni a Sporttal kapcsolatos állami
feladatok finanszírozását szolgáló előirányzatok (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és
Sportminisztérium fejezet, 2. cím, 2. alcím) vonatkozásában a bukmékeri
rendszerű fogadások játékadójából származó bevétel 50%-os mértékéig, a totó
játékadójából származó bevétel 100%-os mértékéig, a sorsolásos játékok adójából
származó bevétel 12%-os mértékéig. A befolyó bevétel működés támogatására
nem használható.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatok saját
bevételét képezik az előirányzat rendeltetésének megfelelő felhasználásra átvett
pénzeszközök, adományok, segélyek és önkéntes befizetések, pályázati nevezési,
eljárási díjak és késedelmi kamatok.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott központi bevételi előirányzatok
beszedéséért, az e törvényben meghatározott előirányzatok teljesítésért - ha
törvény másként nem rendelkezik - az adott fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetője tartozik felelőséggel.
(6)	A beruházás-ösztönzési célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium fejezet, 25. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport) a nemzetgazdaság
szempontjából kiemelkedő jelentőségű beruházásokhoz nyújt támogatást. Az
előirányzat túllépéséhez a Kormány jóváhagyása szükséges.
(7)	A XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 4.
jogcím-csoport Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése előirányzat
túlléphető. Az előirányzat terhére kizárólag az építési, kivitelezési tevékenységet
megelőző, attól elkülönülő feladatok (tervezés, területszerzés, régészet, lőszer és
robbanóanyag mentesítés, közműkiváltások) kiadásai számolhatók el. Az
Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a
pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
fejezeten belül a 25. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport Gyorsforgalmi úthálózat
fejlesztések előkészítése előirányzat javára a fejezeti kezelésű előirányzatokból a
szükséges mértékben átcsoportosítást hajtson végre. Az átcsoportosítást követően
fennmaradt - átcsoportosítással nem fedezhető - többletigény céljára az
előirányzat a Kormány jóváhagyásával léphető túl.
19.	§
A Turisztikai célelőirányzat (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet
25.	cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport) 5%-át az ifjúsági turizmus céljára kell
fordítani. Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert,
valamint a gyermek-, ifjúsági és sportminisztert, hogy rendeletben állapítsa meg a
végrehajtás részletes szabályait.
Harmadik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS TÖBBI
ALRENDSZERÉNEK KAPCSOLATA
A)	A helyi önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszere
A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai
20.	§
(1 ) Az Országgyűlés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív állami
hozzájárulásának és normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadójának
(a továbbiakban: normatív hozzájárulások) jogcímeit és fajlagos összegeit az e
törvény 3. számú mellékletében foglaltak szerint állapítja meg.
(2)	A normatív hozzájárulásokat - a helyi önkormányzatok Áht. 64. § (1)
bekezdésében meghatározott adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók,
mutatószámok alapján - önkormányzatonként és jogcímenként a pénzügyminiszter
és a belügyminiszter az Áht. 64. §-ának (3) bekezdésében meghatározott határidőig
együttes rendeletben hirdeti ki.
21. §
(1)	Az Országgyűlés felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg:
a)	központosított előirányzatként az e törvény 5. számú mellékletében felsorolt,
a helyi önkormányzatok által ellátandó feladatokra,
b)	az önálló színházat fenntartó, illetve színházat vagy színházi produkciót
támogató helyi önkormányzatok részére az e törvény 7. számú mellékletében
foglalt részletezés szerint,
c)	helyi önkormányzatok kiemelt fontosságú beruházási feladataira, a helyi
önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1 992. évi
LXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Cct.) szabályozott címzett és
céltámogatás formájában,
d)	egyes közoktatási feladatok kiegészítő támogatására, egyes szociális
feladatok kiegészítő támogatására, a tűz elleni védekezésről, a műszaki
mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban:
Tüo. tv.) alapján a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó helyi
önkormányzatok részére, valamint a lakossági települési folyékony hulladék
ártalmatlanításának támogatására az e törvény 8. számú mellékletében
meghatározott feltételek szerint. E normatív támogatásokat - a helyi
önkormányzatok Áht. 64. § (1) bekezdésében meghatározott
adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók, illetve szakmai mutatók alapján -
önkormányzatonként és jogcímenként a 20. § (2) bekezdésében
meghatározott rendeletben kell közzétenni az egyes jövedelempótló
támogatások kiegészítése és az önkormányzatok által szervezett, közcélú
foglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatás kivételével,
e)	a termelő, valamint a Cct. szerint támogatásban részesülő humán
infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek
mérséklésére kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési
szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai részére a
területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
rendelkezései szerint,
f)	felhalmozási és vis maior célokra szolgáló céljellegű decentralizált
támogatásokra, amelyek felhasználását a Cct. szabályozza,
g)	a budapesti 4-es - Budapest Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti -
metróvonal első szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló 2003.
évi LV. törvény szerinti építési feladatokra.
(2)	A normatív hozzájárulások és támogatások lemondásból felszabaduló
előirányzatai - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással
összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - az itt meghatározott sorrendben
növelik az e törvény 6. számú mellékletének 1. pontjában, az 1. számú melléklet XI.
Belügyminisztérium fejezet 23. cím 8. alcím 2. Vis maior tartalék jogcím-
csoporton, a 6. számú mellékletének 3. pontjában, valamint 2. pontjában
meghatározott előirányzatokat. Ugyanilyen sorrendben növeli továbbá ezen
előirányzatokat az intézményátadásból felszabaduló olyan összeg, amely a 34. §
szerint nem illeti meg az átvevő intézményt.
(3)	Amennyiben az e törvény 17. §-a, illetve 34. §-a szerint normatív
hozzájárulásokra és támogatásokra jogosult év közben feladatot ad át a feladat
ellátására kötelezett helyi önkormányzat részére, az így felszabaduló előirányzattal
az érintett fejezet előirányzata csökken, a helyi önkormányzatot megillető
normatív hozzájárulás és támogatás előirányzata megemelkedik a 3. és 8. számú
melléklet igényjogosultsági szabályai alapján.
(4)	Ha a helyi önkormányzat normatív hozzájárulásról és támogatásról való
lemondása olyan - nem helyi önkormányzat részére történő - feladatellátással
függ össze, amelyre a feladatot átvevő jogosult e törvény 17. §-a vagy 34. §-a
szerint normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételére, a feladatátadással év
közben felszabaduló összeggel a helyi önkormányzatokat megillető normatív
hozzájárulás, illetve támogatás előirányzatát csökkenteni kell, és az annak további
folyósításáról gondoskodó minisztériumi fejezet ilyen célú előirányzatát meg kell
emelni.
22.	§
(1)	Működőképességük megőrzése érdekében - a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 87. §-ának (1) bekezdése alapján -
kiegészítő támogatásra jogosultak az e törvény 6. számú mellékletében foglalt
feltételeknek megfelelő önkormányzatok.
(2)	A Fővárosi Önkormányzat látja el a közgyűlés által szabályozott módon a 28. §
szabályai szerint - a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok
tekintetében - az Ötv. 87. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatot e
törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alkalmazásával. A Fővárosi
Önkormányzat ehhez abban az esetben igényelhet támogatást, ha a Fővárosi
Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok költségvetéseinek összesített
adataiból e törvény 6. számú mellékletének 1. pontja szerint forráshiány mutatható
ki.
23.	§
Az Áht. 64/A. §-ának (4) bekezdése szerint megállapított, az állami támogatás
jogtalan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása
szempontjából feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulásnak és
támogatásnak minősül az e törvény 3. számú melléklet 1., 3., 7., 11. b), 12-17., 19-
26.	pontja és a 4. számú melléklet B) II. c) pontja, valamint a 8. számú melléklet I.
rész 1., 2., 4-7. pontja, II. rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része szerinti
előirányzatok együttes összege.
24.	§
(1)	A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakóhely szerint az adózók
által 2002. évre bevallott - az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a
továbbiakban: APEH) által településenként kimutatott - személyi jövedelemadó
40%-a illeti meg.
(2)	A települési önkormányzatot az (1) bekezdés szerint a közigazgatási területére
kimutatott személyi jövedelemadó 10%-a illeti meg.
(3)	A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztásának
részletes szabályait a 4. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzatok által beszedett illetékek és más bevételek szabályozása
25. §
(1)	A megyei illetékhivatalok, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által 2004. január
1-jétől beszedett illeték 50%-a a központi költségvetést, 50%-a pedig a fővárosi, a
megyei, illetve a megyei jogú városi önkormányzatokat illeti meg a (2)-(7)
bekezdésben foglaltak szerint.
(2)	A megyei jogú városi önkormányzatot illeti meg a megyei illetékhivatalok által
beszedett illetékből az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény illetékességi
szabályai alapján a megye közigazgatási területén lévő megyei jogú városok
illetékességébe tartozó ügyekből befolyt bevétel, csökkentve az (1) bekezdés
szerinti bevételi részesedéssel, továbbá a (4)-(7) bekezdésben foglalt, kiadásként
visszatartott összeggel.
(3)	A megyei illetékhivatal, valamint a Fővárosi Illetékhivatal által beszedett
illetéknek a központi költségvetés (1 ) bekezdés szerinti bevételi részesedésével és
a (2) bekezdés alapján a megyei jogú várost megillető összeggel csökkentett
illetékbevétel
a)	35%-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a
Fővárosi Önkormányzatot,
b)	65%-ának kétharmada egyenlő összegben - egyhuszad részenként -,
egyharmada a megye, valamint a főváros 2003. január 1-jei lakosságszáma
arányában - a Kincstár országos összesítését követően - a megyei
önkormányzatokat, valamint a Fővárosi Önkormányzatot illeti meg.
(4)	Az illetékhivatalokkal kapcsolatos kiadásokat az illetékbevételből részesedő
önkormányzatok viselik a saját bevételükből az (5)-(7) bekezdésben foglaltak
figyelembevételével.
(5)	A megyei jogú város önkormányzata legkésőbb 2004. január 20-áig
megállapodik a megyei önkormányzattal a beszedendő bevétellel kapcsolatos
kiadások viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kiadások körét és
mértékét - beleértve a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 45. §-ában
szabályozott, illetékekkel összefüggő érdekeltségi célú juttatásokat is -, az
elszámolási kötelezettségeket, az elszámolás ellenőrzésének módját.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti megállapodás hiányában a felmerült kiadásokat a
megyei jogú városi önkormányzat(ok), illetve a megyei önkormányzat a (2) és (3)
bekezdés szerinti, 2003. évben illetékből származó bevételeik arányában viselik. A
megyei jogú városi önkormányzatra eső kiadási hányadot a megyei önkormányzat
visszatarthatja a megyei jogú várost megillető összegből.
(7)	Az illetékhivatal működtetésével összefüggő éves működési költség és az éves
működési költség 10%-át meg nem haladó felhalmozási költség egytizenkettede -
nem havi ütemezésű utalás esetén az egytizenketted rész utalással érintett naptári
napok szerinti hányada - tartható vissza havonta a megyei jogú város(ok)tól,
amely az illetékhivatalt működtető megyei önkormányzatot illeti meg, és
illetékbevételként kell költségvetésében előirányozni és elszámolni.
26. §
(1)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján a belföldi
gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 100%-a az
önkormányzatot illeti meg.
(2)	A termőföld-bérbeadásból származó jövedelem utáni - a települési
önkormányzatok által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a a földterület
fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg.
(3)	A települési önkormányzat jegyzője által, külön jogszabályban meghatározott
esetben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a
környezetvédelmi felügyelőség által a települési önkormányzat területén jogerősen
kiszabott és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a az
illetékes települési önkormányzatot illeti meg.
(4)	A szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó önkormányzati
költségvetési elszámolási számlára vagy annak alszámlájára érkezett bevétel
1 00%-a - függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől - az önkormányzatot illeti
meg.
27.	§
A helyi önkormányzatok megalakulásakor az alapítói jog gyakorlása tekintetében
tanácsi vállalat jogutódjának - állami vagyon felett tulajdonosi jogosítvánnyal
rendelkező szervezet által történő - értékesítéséből származó készpénzbevétel
50%-a az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
A fővárosi önkormányzatok bevételei
28.	§
A Fővárosi Önkormányzatot megillető bevételeknek a fővárosi és a kerületi
önkormányzatok közötti megosztására és átutalására az Ötv. 64. §-ában, valamint a
64/A-64/C. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
29.	§
(1)	A rendszeres gyermekvédelmi támogatás, a rendszeres szociális segély, az
időskorúak járadéka, a normatív alapú ápolási díj, az önkormányzat által szervezett
közcélú foglalkoztatás támogatása, valamint - a Munkaerőpiaci Alapból - a
munkanélküliek jövedelempótló támogatása, az adósságcsökkentési támogatás és
az adósságkezelési szolgáltatáshoz kapcsolódó lakásfenntartási támogatás, továbbá
a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezetből a
gyermektartásdíj megelőlegezése esetében a települési önkormányzat első
alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti, külön
jogszabály szerinti éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(2)	Az e törvény 5. számú melléklet 7., 10., 13. és 21. pontja, a 6. számú melléklet
I.	pontja, a 7. számú melléklet, valamint a 8. számú melléklet I. rész 1., 4-7. pontja,
II.	rész 3. pontja, továbbá a III. és IV. része alapján számított előirányzatok
folyósítása az Áht. 101. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint, nettó
finanszírozás keretében történik.
(3)	A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nek. tv.) 47. §-ának (6) bekezdés b) pontja alapján közoktatási
feladatot ellátó kisebbségi önkormányzatok és a Nek. tv. 47. §-ának (13)
bekezdése alapján közoktatási feladatot ellátó helyi kisebbségi önkormányzatok a
34. § (3) bekezdése szerinti kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatást - a helyi
önkormányzatok útján - az 1. számú melléklet XX. Oktatási Minisztérium fejezet,
11.	Fejezeti kezelésű előirányzatok 2. Normatív finanszírozás alcím, 3.
Humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoport, 2. Egyházi és
kisebbségi közoktatási intézmények kiegészítő támogatása jogcím előirányzatáról
vehetik igénybe. A Kincstár ezen összeget a helyi önkormányzatnak folyósított
központi támogatások nettó finanszírozása keretében a tárgyhónapot követő
hónapban számolja el a kiegészítő támogatás folyósítására szolgáló előirányzat
javára.
B)	A társadalombiztosítás és a központi költségvetés kapcsolata
A Kincstári Egységes Számlához kapcsolt megelőlegezési számláról igénybevett
összeg rendezése
30.	§
(1)	A Nyugdíjbiztosítási Alapot (a továbbiakban: Ny. Alap) és az
Egészségbiztosítási Alapot (a továbbiakban: E. Alap) terhelő ellátások, valamint az
Ny. Alapot és az E. Alapot nem terhelő ellátások folyamatos teljesítése érdekében
a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti pénzügyi hiányok
fedezetére a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről - kormányrendeletben szabályozottak szerint - finanszírozási
tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az Ny. Alap
és az E. Alap a befolyó bevételeikből és az alapot nem terhelő ellátások
megtérítéseiből soron kívül törlesztik.
31.	§
(1)	A Kincstár az E. Alap részére a XXI. Egészségügyi, Szociális és Családügyi
Minisztérium fejezet, 11. cím, 1. alcím, 3. Gyermekgondozási díj jogcím-csoport,
továbbá a 3. alcím, 1. Közgyógyellátás jogcím-csoport előirányzatból a folyósító
szerv által benyújtott és a pénzügyminiszter által jóváhagyott finanszírozási terv
alapján finanszírozást teljesít.
(2)	Az Nyugdíjbiztosítási Alap részére a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 26.
cím, 1 . alcím,
a)	1. Magánnyugdíj-pénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására jogcím-
csoport szerinti támogatás átutalása
aa)	az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat
időarányos összegével,
ab)	a negyedik negyedévben az aa) pont szerinti befizetések és a várható
éves magánnyugdíj-pénztári tagdíjbefizetés különbözetének összegében,
legfeljebb az előirányzat mértékéig
a negyedév utolsó kincstári napján,
b)	2. Ny. Alap kiadásainak támogatása jogcím-csoport szerinti támogatás
átutalása
ba)	az első háromnegyed évben negyedévenként az éves előirányzat
időarányos összegével a negyedév utolsó kincstári napján
bb)	a negyedik negyedévben a ba) pontban teljesített összeget figyelembe
véve a tényleges éves bevételek és kiadások függvényében, legfeljebb az
előirányzat mértékéig a tárgyév december havi utolsó bevétel
beérkezése és utolsó ellátás kifizetése után
történik.
C)	A központi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok kapcsolata
32.	§
A pénzalap - a bevételek befolyása és a kiadások teljesítése időbeni ütemének
eltérése esetén - a finanszírozási igényei teljesítéséhez igénybe veheti az előző évi
maradványát, illetve legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem
húzódóan a KESZ-t. A KESZ igénybevételét indokolt esetben a pénzügyminiszter
engedélyezheti. Az engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény
felmerülése előtt legalább 30 nappal kell benyújtani.
D)	Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegtől
érkező agrártámogatások megelőlegezése
33. §
(1)	Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) részére, az Európai
Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (a továbbiakban: EMOGA) Garancia
Részlegtől érkező agrártámogatások (közvetlen termelői támogatások és piaci
támogatások) teljesítéséhez a központi költségvetés a Kincstár útján kamatmentes
hitelt nyújt.
(2)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői
kifizetések céljaira felvett hitel nagysága nem haladhatja meg a Magyar
Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi
szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, 2004-re vonatkozó EMOGA
Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői támogatások EU költségvetéséből
nyújtandó összegét.
(3)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel
igénybevételről az MVH-nak a Kincstár részére - kormányrendeletben
szabályozottak szerint - 2004. március 16-áig finanszírozási tervet kell készítenie,
amely indokolt esetben módosítható.
(4)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról a közvetlen termelői és
piaci támogatást, valamint a közvetlen termelői támogatás központi költségvetés
előirányzatából fizetett kiegészítését a kedvezményezett akkor is igényelheti, ha az
Áht. 10. §-ában foglalt fizetési kötelezettségével összefüggő, esedékessé vált és
még meg nem fizetett köztartozása van. A kedvezményezettnek köztartozásáról
állami adóhatósági igazolást kell az MVH-hoz benyújtania. A köztartozásnak
megfelelő összeget az MVH a központi költségvetés előirányzatából fizetett
kiegészítő támogatásból vonja le és utalja át az állami adóhatóságnak. A jogosultat
az ezzel csökkentett összeg illeti meg. A köztartozás megfizetéséről és annak
időpontjáról az MVH köteles a kedvezményezettet tájékoztatni.
(5)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt az MVH az
Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron kívül törleszti.
(6)	A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitel azon részét,
amelyet az Európai Unió - sem 2004-ben, sem 2005-ben - nem térít meg az MVH
útján, a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím 5.
alcím 2. jogcím-csoport 2. jogcím Folyó kiadások és jövedelemtámogatások
terhére kell törleszteni.
(7)	A jogosulatlan közvetlen termelői és piaci támogatások visszafizetése a (6)
bekezdésben meghatározott előirányzat javára történik, a bevétellel e kiadási
előirányzat növelhető.
(8)	Az EMOGA Garancia Részlegtől érkező közvetlen termelői és piaci
támogatások árfolyam-különbözetének elszámolása a (6) bekezdésben
meghatározott előirányzat javára, illetve terhére történik.
Negyedik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON
KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
Az egyházak és a társadalmi önszerveződések támogatása
34.	§
(1)	Az Országgyűlés a külön törvényben meghatározott szociális, közoktatási,
felsőoktatási, kulturális közfeladatot (a továbbiakban: humánszolgáltatások) ellátó
intézményt fenntartó egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány,
közalapítvány, országos kisebbségi önkormányzat, közhasznú társaság, gazdasági
társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a
továbbiakban együtt: nem állami intézmény fenntartója) részére működési és
fenntartási célú normatív és egyéb hozzájárulást állapít meg a következők szerint:
a)	A közoktatási feladatot ellátó nem állami intézmény fenntartóját normatív
hozzájárulás illeti meg - figyelemmel a b) pontban foglaltakra - e törvény
3.	számú melléklet 19-25., 26. a) pontjában, továbbá támogatás a 8. számú
melléklet I. részének 1., 2., 4-7. pontjában megállapított, a helyi
önkormányzatok normatív hozzájárulásaival és támogatásaival azonos
jogcímeken és feltételek mellett.
b)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot,
valamint a képzésbe a 2003/2004. tanévtől belépő gyermekek, tanulók,
illetve a foglalkoztatott pedagógusok után az (1) bekezdésben meghatározott
egyéni vállalkozót az a) pont szerinti normatíva 30%-ának megfelelő
hozzájárulás illeti meg.
c)	A nem állami felsőoktatási intézményt az általa ellátott közoktatási feladatra
az e törvény 17. § (1) bekezdése szerinti hozzájárulás és támogatás illeti
meg.
d)	A nem állami felsőoktatási intézmény gyakorlóintézménye esetén az e
törvény 17. § (2) bekezdése szerinti normatív hozzájárulás és támogatás jár.
Ez a hozzájárulás és támogatás jár az egyházi jogi személy által fenntartott
intézmény esetén is, ha egyházi felsőoktatási intézménnyel - a fenntartói
jogok közös gyakorlására - kötött megállapodás keretében közreműködik a
gyakorló intézményi feladatok ellátásában.
e)	Nem jár normatív hozzájárulás és támogatás a szakközépiskolai és
szakiskolai tanulók gyakorlati képzésében részt vevőnek, ha költségei
megtérítésére a Munkaerőpiaci Alap szakképzési alaprészéből igényt tart.
f)	Az egyházi felsőoktatási intézményt a Feot. 9/H. §-ának (4) bekezdése
szerinti állami hozzájárulás illeti meg.
g)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézmény nem állami fenntartóját normatív hozzájárulás
és támogatás illeti meg - figyelemmel a h) pontban foglaltakra - a helyi
önkormányzatok e törvény 3. számú mellékletének 11. bd), 12. a)-d), 13-16.,
17. a), valamint 18. b), továbbá 8. számú melléklete II. részének 3. pontjaiban
megállapított támogatásokkal azonos jogcímeken, összegben és feltételek
mellett.
h)	A személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi
közfeladatot ellátó intézményt fenntartó gazdasági társaságot és az (1 )
bekezdésben meghatározott egyéni vállalkozót a g) pont szerinti normatíva
30%-ának megfelelő hozzájárulás illeti meg.
i)	A nem állami intézmény fenntartójának az e bekezdés alapján megállapított
normatív hozzájárulás és támogatás teljes összegét át kell adnia annak az
intézménynek, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(2)	A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és
támogatáson túl az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi
feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: az egyházak
támogatásáról szóló törvény) 6. §-ában meghatározottak szerint kiegészítő
támogatásra jogosult:
a)	Az egyházak támogatásáról szóló törvény 6. § (3) bekezdése alapján
kiszámított támogatási összeg - az iskolai közoktatást nem végző alapfokú
művészeti oktatási intézmény kivételével - függetlenül az igénybe vett
közoktatási szolgáltatás számától 130 721 forint/év minden valós oktatott
tanuló után, amely a fenntartó egyházat illeti meg az így figyelembe vehető
óvodai ellátottak, iskolai közismereti oktatásban, szakképzési elméleti
oktatásban, gyógypedagógiai oktatásban résztvevők létszáma alapján.
b)	A fenntartó egyházat a kizárólag alapfokú művészetoktatást végző
intézmény tanulólétszáma alapján külön támogatás illeti meg, amelynek
összege az a) pontban meghatározott kiegészítő támogatás 50%-a.
c)	Egyházi felsőoktatási intézmény gyakorló intézménye az e bekezdésben
meghatározott kiegészítő támogatásban nem részesül.
(3)	A közoktatási feladatot ellátó intézményt a Nek. tv. 47. § (4) és (13) bekezdése
alapján fenntartó országos kisebbségi önkormányzat a normatív hozzájáruláson és
támogatáson túl a Nek. tv. 47. § (10)-(12) bekezdése szerint minden valós ellátott
gyermek, illetve oktatott tanuló után 130 721 forint/év kisebbségi fenntartói
kiegészítő támogatásra jogosult, az így figyelembe vehető óvodai ellátottak, iskolai
közismereti oktatásban, szakképzési elméleti oktatásban, gyógypedagógiai
oktatásban résztvevők létszáma alapján.
(4)	A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt
fenntartó egyházi jogi személy a normatív hozzájáruláson túl az egyházak
támogatásáról szóló törvény feltételei szerint kiegészítő támogatásra jogosult.
Ennek mértéke a 3. számú melléklet 12. a)-d), 13-16. és 17. a) pontjában
megállapított normatíva 49,1 %-a.
(5)	Az (1) bekezdés a)-d) és g)-h) pontjában meghatározott normatív hozzájárulás
és támogatás, valamint a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kiegészítő
támogatások elszámolása - az előbbieké az önkormányzatokkal azonos számítási
eljárások alapján - az Oktatási Minisztérium, illetve az Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztérium humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás tárgyévet
követő év előirányzatai terhére, illetve javára történik.
(6)	Ha a nem állami intézményt fenntartónak járó normatív hozzájárulás és
támogatás, valamint kiegészítő támogatás együttes összege a költségvetési évben
meghaladja a 40,0 millió forintot, az elszámolás jogszerűségét független
könyvvizsgáló erről szóló nyilatkozatával kell alátámasztani. A könyvvizsgálat
költségeihez a központi költségvetés az 5. számú melléklet 11. pontjában foglalt
feltételek szerint járul hozzá, amelynek forrása a humánszolgáltató tevékenység
támogatását szolgáló előirányzat.
(7)	A nem állami intézmény fenntartója a (2)-(4) bekezdés alapján biztosított
kiegészítő támogatást köteles a humánszolgáltatást ellátó intézménye(i)
támogatására fordítani.
(8)	A nyilvános könyvtárat és közművelődési intézményt üzemeltető egyházi
fenntartó az 5. számú melléklet 8. pontjában meghatározott támogatásra jogosult a
szakminisztérium által e célra elkülönített keret terhére.
(9)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
92/C. § (3) bekezdése szerinti támogatás összege legalább 90,0 millió forint.
(10)	A normatív hozzájárulásban részesülő nem állami intézmény, valamint a
működéséhez rendszeres központi költségvetési támogatásban részesülő, jogi
személyiséggel rendelkező közgyűjtemény a munkavállalók számára legalább a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 55-80. §-ban
megállapított, a munkaidőre, pihenőidőre, előmeneteli és illetményrendszerre
vonatkozó feltételeket köteles biztosítani.
(11)	A közfeladatot ellátó egyházi szervezet - az önkormányzati intézményekhez
hasonlóan - a feladata ellátásához kapcsolódóan fejlesztési, ingatlan-felújítási és
egyéb támogatásban részesülhet a szaktárcák költségvetéséből.
(12)	A Tüo. tv. alapján a köztestületként működő önkéntes tűzoltóságot fenntartó
helyi önkormányzat, a köztestületi önkéntes tűzoltóság fenntartásához és
működéséhez az átvállalt feladattal arányos állami támogatást a Tüo. tv. 41. §-ának
(6)	bekezdése, illetve 34. §-ának (3) bekezdése értelmében a XI.
Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 14. Köztestületi tűzoltóságok normatív
támogatása alcímének előirányzatából a következő feltételek és normatívák alapján
veheti igénybe:
a)	a támogatást az az önkormányzat veheti igénybe, amelynek területén a
tárgyévet megelőző december 1-jén az önkéntes tűzoltóság a Tüo. tv. 34. § (1)
bekezdése alapján köztestületi tűzoltóságként működött;
b)	valamennyi köztestületi önkéntes tűzoltóság a készenléti szolgálat
működéséhez azonos összegű, 8,2 millió forint alaptámogatásra jogosult;
c)	a b) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzat a
köztestületi tűzoltóságok területén élő lakosság - a tárgyévet megelőző január
1-jei - száma arányában kerül felosztásra.
35.	§
Amennyiben az egyházak támogatásáról szóló törvény 4. §-ának (1) és (2)
bekezdése alapján valamely egyháznak juttatott támogatás nem éri el a 2003. évi
korrekciós támogatással növelt összeget, akkor 2004. évben legalább annak
mértékéig a X. Miniszterelnökség fejezet, 7. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím,
4.	Egyházak támogatása alcím, 10. Egyházi alapintézmények korrekciós
támogatása jogcím-csoport előirányzatából kiegészíthető. Az előirányzatból
támogatható továbbá az az egyház, amely 2003-ban egyházi alapintézmények
korrekciós támogatásban részesült, valamint a támogatást magyarországi
közfeladat ellátásban vállalt szerepe és a határon túli magyar nyelvű egyházi
szervezetekkel történő kapcsolattartásban betöltött szerepvállalása indokolja.
36.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdésének b)
pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2004. évi személyi
jövedelemadó-rendelkezéseknél a parlagfű-mentesítés feladatainak támogatása.
Felhasználása a 2005. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
37.	§
(1)	A pártok támogatására fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím) az
ott megnevezett pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi
XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek.
(2)	A pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló
1989. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint részesülnek támogatásban az e
célra fordítható keretből (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím). Ezen előirányzatnak a
támogatásra jogosult alapítványok részére történő biztosításáról a hivatkozott
törvény szerinti mértékben a Kormány gondoskodik.
(3)	A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatására előirányzott keret (I.
Országgyűlés fejezet, 6. cím) felhasználásáról - kijelölt bizottságának javaslata
alapján - az Országgyűlés dönt.
Ötödik Fejezet
KEZESSÉGVÁLLALÁS, KEZESI HELYTÁLLÁS ÉS
VISZONTGARANCIA
38.	§
(1)	A Kormány által 2004. évben újonnan elvállalásra kerülő egyedi kezesség
együttes összege nem haladhatja meg az e törvény 5. §-ának a) pontjában
megállapított kiadási főösszeg 2,5%-át.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított mérték - a járulékos hitelköltségek és az
árfolyamváltozások miatt bekövetkező emelkedés esetét kivéve - kizárólag az
Országgyűlés jóváhagyásával léphető túl.
39.	§
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a 38. §-ban foglaltakon felül a
központi költségvetés terhére a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal
(IBRD), az Európai Beruházási Bankkal (EIB), az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbankkal (KfW), továbbá
az Északi Beruházási Bankkal (NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési
Bankjával (CEB) kötendő hitelszerződéseknél - összegszerű korlátozás nélkül -
kezességet vagy egyéb, szerződést biztosító önálló kötelezettséget vállaljon.
40.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Rt. (a továbbiakban: MFB Rt.) forrásszerzés
céljából felvett - amerikai dollárban, euróban, svájci frankban vagy forintban
meghatározott - éven túli lejáratú hiteleinek, kölcsöneinek, valamint
kötvénykibocsátásainak együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb
800 000,0 millió forint lehet.
(2)	A Kormány határozata alapján a MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból
származó, valamint a harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és
bankgaranciából származó kötelezettségek együttes állománya 2004. december 31-
én legfeljebb 200 000,0 millió forint lehet.
(3)	A MFB Rt. által a kis- és középvállalkozások hitelfinanszírozása érdekében
forrásszerzés céljából felvett - amerikai dollárban, euróban vagy svájci frankban
meghatározott - éven túli lejáratú hitelekhez és kölcsönökhöz, valamint
kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan a Kormány által vállalható árfolyam-
garancia együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 460 000,0 millió
forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
41.	§
Az Áht. 33. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni a kötvényről
szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet alapján állami kezesség mellett
kibocsátott lakossági kötvények esetén is. Ha a kezesség érvényesítésére a volt
tanácsok által kibocsátott kötvények esetén kerül sor, akkor a kezesség alapján
kifizetett összeg erejéig a jogutód önkormányzatoknak a központi költségvetéssel
szemben azonnali fizetési kötelezettsége keletkezik. A fizetési kötelezettség
teljesítésére a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttesen szólítja
fel az önkormányzatokat.
42.	§
(1)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által forrásszerzés céljából kül- és belföldi
hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott
kötvények együttes állománya 2004. december 31-én legfeljebb 220 000,0 millió
forint lehet.
(2)	A Magyar Export-Import Bank Rt. által a központi költségvetés terhére vállalt
exportcélú garanciaügyletek állománya 2004. december 31-én legfeljebb 80 000,0
millió forint lehet.
(3)	A Magyar Exporthitel Biztosító Rt. által vállalt nem piacképes kockázatok
elleni biztosítások állománya 2004. december 31-én legfeljebb 250 000,0 millió
forint lehet.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben megállapított kereteket a tényleges állományok az év
egyetlen napján sem haladhatják meg.
43.	§
(1)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a
társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban
meghatározott feltételek mellett - a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2)	A Hitelgarancia Rt. a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban:
vállalkozások) hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú
hitelszerződésből, bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat
készfizető kezességet.
(3)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség állománya 2004. december
31-én nem haladhatja meg a 200 000,0 millió forintot.
(4)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt kezesség mértéke vállalkozásonként nem
haladhatja meg a 600,0 millió forintot, továbbá a hitelszerződés esetén az adóst,
illetve a bankgarancia-szerződés alapján a megbízót terhelő fizetési kötelezettség
80%-át.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti költségvetési viszontgarancia kiterjed a Hitelgarancia
Rt-nek a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a
kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény alapján működő
kockázati tőketársaságnak és kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló
kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt
készfizető kezességre is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke
nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(6)	A Hitelgarancia Rt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén a
társaság köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló és a
vállalkozással szemben fennálló követelés behajtására. A társaság által behajtott -
költségekkel csökkentett - összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően a Hitelgarancia Rt. a reá
átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését
együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet
követelését kell kielégíteni.
44.	§
(1)	Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány)
által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési
kötelezettségek 70%-ára - külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett -
a központi költségvetés viszontgaranciát vállal.
(2)	Az (1) bekezdésben vállalt költségvetési viszontgarancia a mezőgazdasági
tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek
érvényesítésére vonatkozik.
(3)	Az Alapítvány a kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: vállalkozások),
hitelintézetekkel szembeni, legfeljebb 15 éves lejáratú hitelszerződésből,
bankgarancia-szerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet.
(4)	Az Alapítvány által a központi költségvetés terhére vállalt készfizető kezesség
állománya 2004. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.
(5)	A kezesség mértéke jogosultanként nem haladhatja meg a hitelszerződés,
illetve a bankgarancia-szerződés szerinti kötelezettségek 80%-os mértékét.
Államilag támogatott agrárhitelek esetében a 10,0 millió forintot meghaladó
hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves
átlagban pedig nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 150,0
millió forintot, agrárintegrátorok esetén a 400,0 millió forintot. Egyéb
hitelszerződések és bankgarancia-szerződések esetében e kötelezettségek éves
átlagban nem haladhatják meg a 70%-os mértéket és jogosultanként a 200,0 millió
forintot.
(6)	Az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítése esetén az
Alapítvány köteles minden szükséges jogi intézkedést megtenni a rá átszálló
követelés behajtására. Az Alapítvány által behajtott - költségekkel csökkentett -
összeg 70%-a a központi költségvetést illeti meg.
(7)	Ha a készfizető kezességvállalás beváltását követően az Alapítvány a reá
átszállt követelést és a hitelintézet az adóssal szemben fennmaradt követelését
együttesen érvényesíti, külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett
megállapodhatnak abban, hogy a behajtási bevételekből először a hitelintézet
követelését kell kielégíteni.
45.	§
Az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel
Központ Rt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a
diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében felvett hiteleiből, illetve
kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés
kezességvállalási díjat nem számít fel. A Diákhitel Központ Rt. éves finanszírozási
tervét a pénzügyminiszter hagyja jóvá.
46.	§
(1)	A 38-39. § alapján vállalt kezesség után a központi költségvetés javára
kezességvállalási díjat kell felszámítani. A kezességvállalási díj mértéke a
kezességgel biztosított kötelezettség összegének legfeljebb 0,5%-a lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott díjat a Kormány nyilvános határozatban
alacsonyabb mértékben is megállapíthatja, illetve indokolt esetben elengedheti.
47.	§
Az agrárkezességek érvényesítésének forrása 2004. január 1-jétől a XII.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 5. alcím 2.
jogcím-csoport 3. jogcím Agrárgazdasági kezességbeváltás jogcímen előirányzott
összeg.
Hatodik Fejezet
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
48.	§
(1)	Az Országgyűlés a következő címek, alcímek, jogcím-csoportok, jogcímek,
előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok tekintetében magának tartja fenn a
jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására:
a)	a pártok támogatása (I. Országgyűlés fejezet, 7. cím),
b)	a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási
tevékenységet végző alapítványok (I. Országgyűlés fejezet, 8. cím),
c)	a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek támogatása (I. Országgyűlés
fejezet, 6. cím),
d)	az országos kisebbségi önkormányzatok támogatása (X. Miniszterelnökség
fejezet, 7. cím, 5. alcím),
e)	az egyházak támogatása (X. Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 4. alcím).
(2)	Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I-VI. és VIII. fejezetek kiadási
és bevételi előirányzatai főösszegének csökkentésére, kivéve az Áht. 46. §-ában
foglaltakat, valamint ha a fejezetek között e fejezet felügyeletét ellátó szervek
vezetői kezdeményeznek előirányzat-átcsoportosítást.
A központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő
kiadásai és bevételei
49.	§
(1)	A 6. §-ban meghatározott kiadási és bevételi előirányzatok közül:
1)	a helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásainál (XI.
Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 1. alcím),
2)	a helyi önkormányzatok normatív, kötött felhasználású támogatásainál (XI.
Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 5. alcím),
3)	a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok
(XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím) közül:
3a) a lakossági közműfejlesztés támogatásánál (1. jogcím-csoport),
3b) a létszámcsökkentéssel kapcsolatos kiadások támogatásánál (10. jogcím-
csoport),
3c) a belső ellenőrzési társulások támogatásánál (13. jogcím-csoport),
3d) az önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás
kiegészítésének támogatásánál (19. jogcím-csoport),
3e) az ECDL számítógép-kezelői vizsga és a nyelvvizsga díjának
visszatérítésénél (22. jogcím-csoport),
amennyiben az 50. § (5) bekezdésében foglalt átcsoportosítási lehetőség már
kimerült,
4)	az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok
támogatásánál (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 3. alcím, 1. jogcím-
csoport), amennyiben a 21. § (2) bekezdésében és az 50. § (5) bekezdésében
foglalt átcsoportosítási lehetőség már kimerült,
5)	a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Duna Televízió
Részvénytársaságok műsorterjesztési költségeire szolgáló előirányzatoknál
(I. Országgyűlés fejezet, 10. cím, 1. alcím; 11. cím, 1. alcím; 12. cím, 1.
alcím),
6)	az állatkártalanítás és állati hulladékmegsemmisítésnél (XII.
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 10. cím, 6.
alcím),
7)	a GYED, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél (XXI.
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 11. cím),
kivéve az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulást (11.
cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport), a terhesség-megszakítást (11. cím, 3.
alcím, 3. jogcím-csoport), a folyósított ellátások utáni térítést (11. cím, 4.
alcím), és a GYED-en lévők után nyugdíjbiztosítási járulék megtérítését a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak (11. cím, 5. alcím),
8)	a polgári szolgálatnál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium fejezet, 8. cím, 2. alcím),
9)	a kárrendezési célelőirányzatnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 13.
cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),
10)	a vállalkozások folyó támogatásai közül a normatív támogatásoknál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 1. alcím), az egyéb vállalati
támogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 3. alcím),
11)	a vegyes kiadások egyes jogcímeinél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet,
17. cím, 1. alcím, 4., 5., 6., 9., 11., 12. és 19., 21. jogcím-csoport),
12)	a fogyasztói árkiegészítésnél (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 15.
cím); a lakástámogatásoknál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 16. cím),
13)	az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésénél (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 18. cím), az agrárgazdasági kezesség
beváltásnál (XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,
10.	cím, 5. alcím 2. jogcím-csoport 3. jogcím), a nemzetközi elszámolások
kiadásainál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 28. cím),
14)	a pénzbeli kárpótlásnál (XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 24. cím, 2.
alcím), kivéve a pénzbeli kárpótlás folyósítási költségeit (24. cím, 2. alcím,
3. jogcím-csoport),
15)	a különféle - a 8. § (1) bekezdésében részletezett - személyi kifizetések
tartalékkeretnél (X. Miniszterelnökség fejezet, 12. cím, 2. alcím, 1. jogcím-
csoport),
16)	a büntetőeljárásról szóló törvény alapján megállapított kártalanításnál
(XIV. Igazságügyi Minisztérium fejezet, 6. cím, 2. alcím, 3. jogcím-
csoport),
17)	az átadásra nem került ingatlanok utáni (egyházi) járadéknál (X.
Miniszterelnökség fejezet, 7. cím, 4. alcím, 6. jogcím-csoport),
18)	a központi költségvetés kamatelszámolásainál, tőke-visszatérüléseinél, az
adósság- és követeléskezelés költségeinél (XLI. fejezet),
19)	a felszámolt vagyon értékesítését elősegítő kamattámogatásnál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 14. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport),
20)	a sporttal kapcsolatos állami feladatok finanszírozását szolgáló
előirányzatoknál (XXIV. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium fejezet,
2.	cím, 2. alcím), a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójából származó
bevétel 50%-os mértékéig, a totó játékadójából származó bevétel 100%-os
mértékéig, a sorsolásos játékok adójából származó bevétel 12%-os
mértékéig,
21)	az egyes pénzbeli támogatásoknál (XXI. Egészségügyi, Szociális és
Családügyi Minisztérium fejezet 10. cím, 2. alcím, 78. jogcím-csoport),
22)	az oktatási célú, valamint a szociális célú humánszolgáltatások normatív
állami támogatásainál, továbbá az egyházi, kisebbségi közoktatási és
szociális intézmények normatíva kiegészítései előirányzatainál (XX.
Oktatási Minisztérium fejezet, 11. cím, 2. alcím, 3. jogcím-csoport, XXI.
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, 10. cím, 19.
alcím), továbbá a szomszédos országokban élő magyarok nevelési-oktatási
tankönyv- és taneszköz-támogatása előirányzatnál (X. Miniszterelnökség
fejezet, 7. cím, 2. alcím, 25. jogcím-csoport),
23)	a felnőttképzés normatív támogatásánál (XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és
Munkaügyi Minisztérium fejezet, 8. cím, 13. alcím),
24)	a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásánál (XI.
Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 1. alcím),
25)	a családi támogatások, egyéb szociális ellátások és költségtérítéseknél
(XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím), kivéve a GYES-en és
GYET-en lévők utáni nyugdíjbiztosítási járulék megtérítését a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak (25. cím, 3. alcím),
26)	a beruházás ösztönzési célelőirányzatnál a 18. § (6) bekezdésének
figyelembevételével (XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet,
25.	cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport),
27)	a Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatnál (XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 29. cím, 1. alcím),
28)	a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásánál (X. Miniszterelnökség fejezet,
9.	Esélyegyenlőség cím, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 1 .
Célelőirányzatok jogcím-csoport, 6. Nemzeti Civil Alapprogram jogcím),
29)	a Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése célelőirányzatnál a
1 8. § (7) bekezdésének figyelembevételével (XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium fejezet 25. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport),
30)	a peren kívüli jogi szolgáltatásoknál (XIV. Igazságügyi Minisztérium
fejezet, 6. cím, 2. alcím, 5. jogcím-csoport),
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
(2)	a) A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 5. Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoportszám, 1. Személyi
juttatások kiemelt előirányzata legfeljebb 6790,0 millió forinttal, a 2.
Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzata legfeljebb 2172,8 millió
forinttal túlléphető, ha a pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek,
feltéve, hogy a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet 19. cím 6. Egyszerűsített
vállalkozói adó alcím, valamint a 20. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím és
a 21. cím, 1. Személyi jövedelemadó alcím együttes előirányzata legalább
102%-ot ér el.
b)	Az a) pontban meghatározott feltételek teljesülése esetén a XI.
Belügyminisztérium fejezet, 5. Rendőrség cím, 1. Országos Rendőr-
főkapitányság és háttérintézményei alcím, 1. Működési költségvetés
előirányzat-csoportszám, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzata
legfeljebb 210,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt
előirányzata legfeljebb 67,2 millió forinttal léphető túl az adónyomozók
érdekeltségi jutalmának biztosítására.
c)	Amennyiben a tárgyév november 25-ig az a) pontban meghatározott bevételi
előirányzatok legalább 89%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és
járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át az APEH, illetve az Országos
Rendőr-főkapitányság rendelkezésére kell bocsátani.
d)	Amennyiben a tárgyév november 25-ig az a) pontban meghatározott bevételi
előirányzatok legalább 88%-ban teljesülnek, az a) pont szerinti előirányzatok
legfeljebb 50%-a bocsátható az APEH, illetve az Országos Rendőr-
főkapitányság rendelkezésére.
(3)	A XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 6. Vám- és Pénzügyőrség cím, 1.
Működési költségvetés előirányzat-csoportszám, 1. Személyi juttatások kiemelt
előirányzata legfeljebb 2605,0 millió forinttal, a 2. Munkaadókat terhelő járulékok
kiemelt előirányzata legfeljebb 834,0 millió forinttal túlléphető, ha a
pénzügyminiszter által előírt feltételek teljesülnek, feltéve, hogy a
Pénzügyminisztérium fejezet
a)	19. cím, 4. Vám- és importbefizetések alcím előirányzata legalább 101,5%-
ot és a 20. cím, 2. Jövedéki adó és 20. cím 3. Fogyasztási-, regisztrációs adó
alcím előirányzata legalább 1 00,5%-ot, vagy
b)	az a) pontban említett előirányzatok együttesen legalább 100,7%-ot érnek el.
Amennyiben tárgyév november 30-áig az a) vagy a b) pontban meghatározott
bevételi előirányzatok legalább 90%-ban teljesülnek, a személyi juttatás- és
járuléktöbblet-előirányzat legfeljebb 100%-át a Vám- és Pénzügyőrség
rendelkezésére kell bocsátani.
A Kormány, a pénzügyminiszter és a fejezet felügyeletét ellátó szervek
vezetőinek különleges jogosítványai
50. §
(1)	A Kormány a védelmi felülvizsgálattal összefüggő szervezeti intézkedésekből
eredő feladatokra tekintettel a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 8. cím, 2.
alcím, 34. Védelmi felülvizsgálat célkitűzéseinek megvalósítása jogcím-csoport
előirányzatból a fejezet más előirányzataiba, továbbá a fejezet intézményi címei,
alcímei között - beleértve címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt
esetben átcsoportosítást hajthat végre.
(2)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a határozatában megjelölt központi
és társadalombiztosítási költségvetési szervek számára 2004. évben engedélyezze
kiemelt előirányzatok közötti - az eredeti előirányzathoz képest történő -
átcsoportosítást, ha a végrehajtott létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri
többletkiadásokra a személyi juttatások és a munkaadókat terhelő járulékok
előirányzata nem nyújt elegendő fedezetet.
(3)	A 8. § (1) bekezdése szerinti előirányzat fejezetekre, címekre, alcímekre,
jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra, kiemelt előirányzatokra
-	felmérés alapján - történő átcsoportosítására a pénzügyminiszter kap
felhatalmazást.
(4)	A pénzügyminiszter év közben fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosítást
hajthat végre a XXII. Pénzügyminisztérium fejezet, 17. cím, 1. alcím, 13.
Rendkívüli beruházási tartalék jogcím-csoport előirányzat terhére.
(5)	A belügyminiszter a pénzügyminiszterrel és a támogatás jellege szerint
illetékes miniszterrel egyetértésben a helyi önkormányzatok által felhasználható
központosított előirányzatok (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcím)
jogcím-csoportjai között, a helyi önkormányzatok működőképességének
megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások (XI. Belügyminisztérium fejezet, 23.
cím, 3. alcím) jogcím-csoportjai között, továbbá a XI. Belügyminisztérium fejezet,
23.	cím, 2. és 3. alcím, valamint a 8. alcím 2. jogcím-csoport között - a
felhasználási igény figyelembevételével - átcsoportosításokat hajthat végre. Ha az
átcsoportosítás a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 2. alcíméről a 3. alcímre
történik, úgy az átcsoportosítás ez utóbbi alcímre az 1., 3., 2. jogcím-csoport
számsorrendjében történik.
(6)	Az Országgyűlés felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy - a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével - a XX. Oktatási Minisztérium fejezet,
11.	Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 10.
Hallgatói létszám képzési többlete (egyházi világi képzés) jogcím-csoport,
valamint 11. Hallgatói létszám képzési többlete (alapítványi felsőoktatás) jogcím-
csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben -
átcsoportosítsa.
(7)	A X. Miniszterelnökség fejezet, 8. cím, 4. alcím 1. jogcím-csoport Terület- és
régiófejlesztési célelőirányzat és a 8. cím, 3. alcím 29. jogcím-csoport 12.
Országos jelentőségű területfejlesztési programok előirányzat felhasználásáról az
európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter - az
Országos Területfejlesztési Tanáccsal történő egyeztetés után - dönt.
(8)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési
minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a XII. Földművelésügyi és
Vidékfejlesztési Minisztérium fejezeten belül a 10. cím 12. alcím SAPARD
támogatásból megvalósuló programok, a 10. cím 4. alcím Fejezeti kezelésű
szakmai előirányzatok, a 10. cím 5. alcím 1. jogcím-csoport Központosított
bevételből működő támogatások előirányzat, a 10. cím 5. alcím 2. jogcím-csoport
Költségvetésből működő támogatások előirányzatai között átcsoportosítást hajtson
végre.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a földművelésügyi és vidékfejlesztési
minisztert, hogy az EU csatlakozás intézményi feladataira - EU
intézményfejlesztés, PHARE projekt - a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium fejezet 1-10. címből átcsoportosítást hajthat végre.
(10)	Az Országgyűlés felhatalmazza a honvédelmi minisztert, hogy a
pénzügyminiszter előzetes egyetértésével a NATO felé vállalt haderő-fejlesztési
célkitűzések, valamint előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása
céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet címei, alcímei között - beleértve
címen belül a kiemelt előirányzatokat is - indokolt esetben átcsoportosítást hajtson
végre.
(11)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztert, hogy a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével az egészségügyi
struktúra-átalakítással összefüggő intézkedésekre a XXI. Egészségügyi, Szociális
és Családügyi Minisztérium fejezet címeinek, alcímeinek, jogcím-csoportjainak és
jogcímeinek előirányzatait és létszámkereteit, a címen belül a kiemelt
előirányzatokat is egymás között átcsoportosítsa.
(12)	Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert, hogy a
pénzügyminiszterrel egyetértésben a XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium
fejezeten belül a 25. cím, 5. Útfenntartási és fejlesztési célelőirányzat alcím, a 25.
cím, 38. Felzárkóztatási Infrastrukturális Fejlesztési Alapprogram alcím, valamint
a 25. cím 3. alcím 4. Gyorsforgalmi úthálózat fejlesztések előkészítése jogcím-
csoport előirányzatokat egymás között - a szükséglet szerinti mértékben -
átcsoportosítsa.
(13)	Az Országgyűlés felhatalmazza a pénzügyminisztert, hogy a nemzeti
kulturális örökség minisztere értesítése alapján a XXIII. Nemzeti Kulturális
Örökség Minisztériuma fejezet, 10. cím, 2. alcím, 8. Közhasznú társaságok
közhasznú feladatainak támogatása jogcím-csoport előirányzatból, valamint a
XXIII. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, 3. cím Művészeti
intézmények előirányzatból a színházi feladatot ellátó közhasznú társaság(ok),
költségvetési szerv(ek) fenntartói feladatainak önkormányzat(ok) részére
megállapodással történő átadásával egyidejűleg az ő(ke)t a megállapodás szerint
megillető összeget a XI. Belügyminisztérium fejezet, 23. cím, 4. alcím, Helyi
önkormányzatok színházi támogatása megfelelő jogcím-csoportjaira átrendezze.
51. §
(1)	Az I. Országgyűlés fejezeten belül a Hivatal gazdasági főigazgatójának, a X.
Miniszterelnökség fejezeten belül a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek,
a XXII. Pénzügyminisztérium fejezeten belül a pénzügyminiszternek - mint a
fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének - tervezési, előirányzat-módosítási,
felhasználási, beszámolási, információszolgáltatási, ellenőrzési kötelezettsége és
joga nem terjed ki az I. Országgyűlés fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím, a X.
Miniszterelnökség fejezet, 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím, 11. Polgári
Nemzetbiztonsági Szolgálatok cím, 9. cím, 1. Esélyegyenlőségi Kormányhivatal
alcím, 8. cím, 1. Nemzeti Fejlesztési Hivatal alcím, illetve a 8. cím, 2. Nemzeti
Területfejlesztési Hivatal alcím, a 12. Tartalékok cím, valamint a XXII.
Pénzügyminisztérium fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím
előirányzatokra.
(2)	Az (1 ) bekezdésben megjelölt jogokat és kötelezettségeket az I. Országgyűlés
fejezet, 5. Közbeszerzések Tanácsa cím felett a Tanács elnöke, a X.
Miniszterelnökség fejezeten belül a 10. Kormányzati Ellenőrzési Hivatal cím
esetében a szervezet elnöke, a 9. cím, 1. Esélyegyenlőségi Kormányhivatal alcím
esetében az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter, a 8. cím, 1. Nemzeti
Fejlesztési Hivatal alcím, illetve a 8. cím, 2. Nemzeti Területfejlesztési Hivatal
alcím esetében az EU integrációs ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el.
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a 11. Polgári Nemzetbiztonsági
Szolgálatok cím felett ugyanezen jogkört a Szolgálatok irányításában
közreműködő politikai államtitkár útján gyakorolja, a XXII. Pénzügyminisztérium
fejezet, 7. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete cím felett a Felügyelet elnöke
látja el.
(3)	A VI. Bíróságok fejezetnél a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője az
Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke.
(4)	A 2. §-ban meghatározottak kivételével a fejezeti kezelésű előirányzatok
Kormány által meghatározott körének tekintetében az előző években vállaltak
beszámításával legfeljebb a tárgyévi eredeti kiadási előirányzat 70%-ának
mértékéig vállalható a következő évekre kötelezettség, legfeljebb a tárgyévet
követő három évre. A tárgyévet követő évekre vállalt összes kötelezettség egyik
évben sem haladhatja meg az eredeti kiadási előirányzat 50%-át.
Az előző években vállalt kötelezettség a tárgyévi előirányzat terhére még
vállalható éven belüli kötelezettséget csökkenti.
(5)	A XI. Belügyminisztérium fejezet, 19. cím, 2. alcím, 60. Építésügyi
célelőirányzatok jogcím-csoport terhére a bevételek tervezett mértékéig lehet
kötelezettséget vállalni.
Hetedik Fejezet
A KÖLTSÉGVETÉSSEL KAPCSOLATOS VEGYES ÉS ÁTMENETI
RENDELKEZÉSEK
52.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 24. §-ának (2)
bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 2004.
évben 12 000 forint.
(2)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-a
szerinti nyugdíjemelés számításánál 2004. évben 6,8%-os országos nettó
átlagkereset-növekedést, 5,8%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
53.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. §-ának (1)
bekezdésében foglalt illetményalap 33 000 forint.
(2)	Az Áht. 93. § (1) bekezdésében foglalt jutalmazási korlát az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatalra, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságára, a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére és szerveikre nem terjed ki. A
(fő)polgármesteri és megyei önkormányzati hivatalok, körjegyzőségek kizárólag
adó- vagy illetékügyi feladatokat ellátó köztisztviselőire jutó személyi juttatási
előirányzatot, illetve a részükre adott jutalmat a korlátozás számításánál figyelmen
kívül kell hagyni.
54.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 69. §-ában
foglalt illetménypótlék számítási alapja 2004. január 1-jétől 17 100 forint.
55.	§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény
103. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb bírói alapilletmény - 1. fizetési
fokozat - 2004. január 1-jétől 304 400 forint.
(2)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi .....törvény 1. §-ának (3) bekezdése
szerinti jogi segítői óradíj 2004. április 1-jétől 2000 forint.
(3)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ának (2) bekezdése szerinti
kirendelt ügyvédi óradíj 2004. január 1-jétől 3000 forint.
56.	§
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994.
évi LXXX. törvény 46/D. §-ának (2) bekezdése szerinti legalacsonyabb ügyészi
alapilletmény (1. fizetési fokozat) 2004. január 1-jétől 304 400 forint.
57.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20. § (8) bekezdése szerinti emelt összegű
rendszeres támogatás havi összege 2004. évben - gyermekenként - 9750 forint.
(2)	A Gyvt. 66/F. § (1) bekezdése szerinti nevelőszülői díj legalacsonyabb összege
-	gyermekenként, fiatal felnőttenként - 12 000 forint/hó.
(3)	A Gyvt. 66/L. § (1) bekezdése szerinti hivatásos nevelőszülői díj
legalacsonyabb összege 105 000 forint/hó.
58.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1 997. évi LXXXIII. törvény
42/D. § (1 ) bekezdése szerinti gyermekgondozási díj havi összege 2004. évben
legfeljebb 83 000 forint lehet.
59.	§
A fogvatartottakat foglalkoztató büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetek (ide
nem értve a büntetés-végrehajtási intézeteket) sajátos többletköltségei részbeni
ellentételezésére 511,7 millió forint fordítható.
60. §
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (10) bekezdésében
meghatározott, kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja
2004. január 1-jétől 2004. augusztus 31-éig 3900 forint/fő/hónap, 2004.
szeptember 1-jétől 2004. december 31-éig 4400 forint/fő/hónap.
61. §
(1)	A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 22. § (1)
bekezdésében meghatározott, a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam
által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés
megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt képzéséhez nyújtható
normatív támogatás mértéke 2004. évben 350 Ft/óra/fő, a fogyatékos felnőtt
képzéséhez nyújtható normatív támogatás mértéke 2004. évben 700 Ft/óra/fő.
(2)	A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a Kormány évente
meghatározza az Fktv. 22. § (1)-(2) bekezdése szerint felnőttképzési normatív
támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.
62. §
(1)	A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 7. §-ának (1) bekezdése, a Párizsi Békeszerződésről szóló
1947. évi XVIII. törvény 27. cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló
1997. évi X. törvény 2. §-ának (4) bekezdése, valamint a termőföld állam által
életjáradék ellenében történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII. 13.)
Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (3) bekezdése alapján az
életjáradék összege 2004. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos
nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2)	Az Étv., valamint a Korm. rendelet alapján a 2004. március 1-je után
megállapított életjáradék mértékét az azok mellékletében megjelölt, de az (1)
bekezdés szerinti mértékben növelt összegben kell meghatározni.
63. §
A Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt. és a Duna Televízió Rt.
műsorterjesztési költségeire a támogatásokat a számlával igazolt fizetési
kötelezettségekhez igazodóan közvetlenül az Antenna Hungária Rt.-nek kell
folyósítani. A támogatás kiszámításánál csak az állandó stúdióra és fix telepítésű
országos rendszerek igénybevételére vonatkozó szolgáltatások tekintendők
műsorterjesztési költségnek, az alkalmi közvetítővonalak költségei még egyidejű
sugárzás esetében sem. A folyósított összeget mind kiadásként, mind állami
támogatásként a megrendelő részvénytársaság köteles a könyvelésében feltüntetni.
64. §
A Paksi Atomerőmű Rt. 2004. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapba 23 930,6 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben
köteles átutalni az Alap számlájára.
65.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek és
kistérségek felzárkóztatásának gyorsítása érdekében 8711,7 millió Ft-ot
csoportosítson át a XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet,
XV. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet, XVI. Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium fejezet, XX. Oktatási Minisztérium fejezet, XXI.
Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet, XXIII. Nemzeti
Kulturális Örökség Minisztériuma fejezet, XXVI. Foglalkoztatáspolitikai és
Munkaügyi Minisztérium fejezet döntési körébe tartozó fejezeti kezelésű
előirányzatok terhére a X. Miniszterelnökség fejezet 8. cím, 4. alcím 1. jogcím-
csoport Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat javára. A Munkaerőpiaci Alap -
az aktív foglalkoztatási eszközök terhére - ugyanezen előirányzat javára
810,0 millió forintot köteles átadni. Az előirányzat felhasználását a Kormány
rendeletben szabályozza.
(2)	Az (1) bekezdés alapján átcsoportosítandó összeg fejezetenkénti mértékét a
Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. §
(5)	bekezdése alapján a fejezeteket felügyelő miniszterek és az érintett megyei
területfejlesztési tanácsok elnökei által kötött megállapodásokban a fejezeteket
terhelő, 2003-2006. évekre vonatkozó összes kötelezettségvállalás arányában kell
megállapítani.
(3)	A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII.
törvény 57. § (5) bekezdése alapján kötött megállapodásokban 2004-2006 évekre
vállalt kötelezettségek teljesítéséről - az (1) és (2) bekezdés szerint átcsoportosított
összegeken felül - az érintett miniszterek gondoskodnak.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a fejlesztési támogatások összehangolása
és decentralizálása érdekében a fejezetek területfejlesztéssel összefüggő fejezeti
kezelésű előirányzataiból a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe
utalandó részt különítse el. Az elkülönített előirányzatok felhasználásának
szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
66.	§
A XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet 10. cím 5. alcím
2.	jogcím-csoport 1. jogcím Fejlesztési típusú támogatások előirányzat terhére kell
teljesíteni a korábbi évekről áthúzódó agrárberuházások kötelezettségvállalásait, a
10.	cím 5. alcím 2. jogcím-csoport 2. jogcím Folyó kiadások és
jövedelemtámogatás előirányzatról pedig a folyó költségként elszámolható,
megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és 2004.
évet terhelő áthúzódó kötelezettségvállalásokat. Ugyancsak a 10. cím 5. alcím 2.
jogcím-csoport 2. jogcím Folyó kiadások és jövedelemtámogatás előirányzatról
kell teljesíteni a kedvezőtlen adottságú térségekben gazdálkodók adósságrendezési
programjának 2004. évet terhelő kiadásait is.
HARMADIK RÉSZ
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK KÖLTSÉGVETÉSÉVEL
KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
67.	§
(1)	Az Országgyűlés az elkülönített állami pénzalapok (a továbbiakban:
pénzalapok) költségvetését - bevételeit és kiadásait - alaponként, jogcímenként e
törvény 9. számú melléklete szerint állapítja meg.
(2)	A pénzalapok év végi egyenlege nem lehet rosszabb a 9. számú mellékletben
jóváhagyott összegnél, kivéve, ha a Munkaerőpiaci Alap törvényben megállapított
„Munkanélküli ellátások” és „Jövedelempótló támogatás” előirányzatai, továbbá a
„Bérgarancia kifizetések” előirányzata, valamint a korengedményes nyugdíj
megtérítendő különbözetének kifizetése kerül túllépésre.
(3)	Amennyiben a munkaadói vagy a munkavállalói járulék bevételek meghaladják
az eredeti előirányzat összegét, úgy a többletbevételt elsősorban a (2) bekezdés
szerinti, előirányzat-módosítás nélkül túlléphető előirányzatok növelésére kell
felhasználni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti túlteljesülés felhasználható a Munkaerőpiaci Alap
egyéb kiadási előirányzatainak növelésére is, amennyiben az előirányzat-
módosítás nélkül túlléphető előirányzatok teljesítése elmarad az időarányostól.
(5)	A pénzalapoknál a jogcímek közötti átcsoportosítást a pénzalapokról szóló
törvények rendelkezései szabályozzák.
(6)	A Munkaerőpiaci Alap 2004-ben a központi költségvetésbe a megváltozott
munkaképességűek támogatására 31 717,5 millió forintot, a munkanélküli
ellátórendszer átalakításához kötődő igazgatási feladatokra 1 000,0 millió forintot,
a közcélú munkavégzés kiadásaira 15 120,0 millió forintot, valamint az aktív
korúak rendszeres szociális segélyezésre 20 162,5 millió forintot ad át.
(7)	A Munkaerőpiaci Alap 5567,4 millió forintot ad át a Humánerőforrás-
fejlesztési Operatív Program hazai társfinanszírozása céljából.
68.	§
(1)	A Munkaerőpiaci Alap az aktív korú nem foglalkoztatottak szociális
segélyezésére fordítandó összes kiadás 75%-át fedezi.
(2)	A 67. § (6) bekezdésében meghatározott, közcélú munkavégzés, valamint az
aktív korú nem foglalkoztatottak szociális segélyezésére fordított összes kiadással
kapcsolatos éves elszámolást a központi költségvetés és a Munkaerőpiaci Alap
között a 2004. december 31-én fennálló állapotnak megfelelően, a 2004. évről
szóló zárszámadás keretében kell elvégezni. A keletkezett különbözet a
Munkaerőpiaci Alapot illeti meg, illetve terheli.
NEGYEDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK 2004. ÉVI
KÖLTSÉGVETÉSE
Első Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI KIADÁSAINAK ÉS
BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY MÉRTÉKE ÉS
FINANSZÍROZÁSÁNAK MÓDJA
69.	§
(1)	Az Országgyűlés a társadalombiztosítási alrendszernek az Ny. Alap és az E.
Alap költségvetése összegzéséből adódó 2004. évi
a)	bevételi főösszegét 2 790 814,4 millió forintban, azaz kettőmillió-
hétszázkilencvenezer-nyolcszáztizennégy egész négytized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 3 069 467,5 millió forintban, azaz hárommillió-
hatvankilencezer-négyszázhatvanhét egész öttized millió forintban,
c)	hiányát 278 653,1 millió forintban, azaz kettő százhetvennyolcezer-
hatszázötvenhárom egész egytized millió forintban
állapítja meg.
(2)	A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi hiányának rendezésére a tárgyévi
költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor.
(3)	A társadalombiztosítási alrendszer 2004. évi összevont költségvetési bevételeit
és kiadásait e törvény 12. számú melléklete tartalmazza.
Második Fejezet
A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
70.	§
(1)	Az Országgyűlés az Ny. Alap 2004. évi
a)	bevételi főösszegét 1 669 605,4 millió forintban, azaz egymillió-
hatszázhatvankilencezer-hatszázöt egész négytized millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 669 605,4 millió forintban, azaz egymillió-
hatszázhatvankilencezer-hatszázöt egész négytized millió forintban,
c)	egyenlegét nulla millió forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint a nyugdíjbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű
előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e
törvény 10. számú melléklete tartalmazza.
Harmadik Fejezet
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP KÖLTSÉGVETÉSE
71.	§
(1)	Az Országgyűlés az E. Alap 2004. évi
a)	bevételi főösszegét 1 121 209,0 millió forintban, azaz egymillió-
egyszázhuszonegyezer-kettőszázkilenc millió forintban,
b)	kiadási főösszegét 1 399 862,1 millió forintban, azaz egymillió-
háromszázkilencvenkilencezer-nyolcszázhatvankettő egész egytized millió
forintban,
c)	hiányát 278 653,1 millió forintban, azaz kettő százhetvennyolcezer-
hatszázötvenhárom egész egytized millió forintban
állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdésben megállapított kiadási és bevételi főösszegek részletezését,
valamint az egészségbiztosítási költségvetési szervek és központi kezelésű
előirányzatok saját bevétellel nem fedezett kiadásaihoz nyújtott támogatást e
törvény 11. számú melléklete tartalmazza.
Negyedik Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI
KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL, AZ EGYES
ELŐIRÁNYZATOK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL,
ILLETŐLEG FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS
RENDELKEZÉSEK
Előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadások
72.	§
A 70. § és a 71. §-ban meghatározott kiadási előirányzatok közül
a)	a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási ellátások kiadásainál a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő előirányzatoknál, illetve
a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím alatt szereplő
előirányzatoknál - a 2. alcím, 3. jogcím-csoport 4. jogcím, a 3. alcím, 1.
jogcím-csoport 1-11. és 13. jogcím, valamint a 4. jogcím-csoport 1., 2. és 3.
jogcím, és az 5. jogcím-csoport kivételével -,
b)	a vagyongazdálkodásnál (LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 3. cím,
LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 3. cím),
c)	az illetménygazdálkodás elkülönített előirányzatánál (LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport és
LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10. jogcím-csoport)
a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
a	r	r ••	•	• r • r	ifit*	•	* * j	r	r	••	* * a
Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter és a pénzügyminiszter
különleges jogosítványai
73.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoporton belül, továbbá 4. Gyógyszertámogatás jogcím-
csoporton belül a jogcímek között az egészségügyi, szociális és családügyi
miniszter a pénzügyminiszter egyetértésével átcsoportosíthat, és a Gyógyító-
megelőző ellátás jogcím-csoport jogcímei együttes kezeléséről dönthet.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztert, hogy a világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztéssel és
kamatkiadással kapcsolatosan a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1.
alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt előirányzat, valamint a 3.
Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát, illetve a LXXII. Egészségbiztosítási
Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 6. Kamatfizetések kiemelt
előirányzat, valamint a 3. Kölcsönök előirányzat-csoport előirányzatát az Áht.
szerinti befizetési kötelezettség teljesítését követően a saját bevételi többlet terhére
megemelje, illetve a saját bevétellel nem fedezett résszel az előirányzatot túllépje.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztert, hogy engedélyezze a nyugellátásban részesülő személyek évközi
nyugellátás-emelése végrehajtásával összefüggésben a LXXI. Nyugdíjbiztosítási
Alap fejezet, 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások, 2.
Munkaadókat terhelő járulékok és a 2. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3. Dologi
kiadások kiemelt előirányzat kiadási előirányzatai tételes elszámolás alapján
történő túlteljesülését.
(4)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztert, hogy
a)	az Ny. Alap kezelőjének javaslatára a 79. § (1) bekezdésében,
b)	az E. Alap kezelőjének javaslatára a 79. § (2) bekezdésében a pénzbeni
ellátásoknál
meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosítson.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztert, hogy a pénzügyminiszter egyetértésével a társadalombiztosítási
költségvetési szerveknél 2004. évben megvalósuló, a Kormány rendeletében
meghatározott feltételek szerinti létszámcsökkentéssel összefüggő egyszeri
kifizetések részbeni, illetve teljes fedezetére
a)	a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10.
Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport
előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, 1. előirányzat-
csoport, 1. Személyi juttatások és 2. Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt
előirányzatokra,
b)	a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 3. alcím, 10.
Illetménygazdálkodás elkülönített előirányzata jogcím-csoport
előirányzatáról az 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím, valamint 2.
Igazgatási szervek alcím, 1. előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások és 2.
Munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatokra
átcsoportosítson.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetése egyes előirányzatainak
felhasználásával kapcsolatos rendelkezések
74.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. jogcím-csoport
jogcímei együttesen kezelt előirányzatainak, a 4. jogcím-csoport jogcímei
együttesen kezelt előirányzatainak és az 5. jogcím-csoport előirányzatának
időarányoshoz viszonyított - egyéb törvényi felhatalmazás hiányában történő -
túllépését év közben az éves előirányzat 5%-áig a pénzügyminiszter, e mérték
felett a Kormány engedélyezheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti túllépés kiszámításánál az érintett előirányzatoknál a
76.	§-ban és az Áht. 102. §-a (12) bekezdésének c) pontjában, valamint e törvény
77.	§ (1) bekezdésében meghatározott előleget nem kell figyelembe venni.
75.	§
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 1. Gyógyító-megelőző
ellátás jogcím-csoport tartalmazza az E. Alapból finanszírozott egészségügyi
ellátások szerződésben foglalt feladataira tárgyévben folyósítandó összeget,
ideértve a személyi juttatást és járulékait, a költségvetési rend szerint gazdálkodó
egészségügyi intézményeknél a 13. havi illetményt és a dologi kiadásokat. Az
előirányzat felhalmozási célú kiadásokra is fordítható.
76.	§
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) az E. Alapból
finanszírozott egészségügyi szolgáltatók részére a tárgyévet megelőző évre
vonatkozó 13. havi illetmény január havi kifizetéséhez kérelemre a tárgyév január
hónapjában előleget folyósíthat. Az előleget az OEP a tárgyév február 1-jétől
tizenegy havi egyenlő részletben vonja le az esedékes finanszírozási összegből.
77.	§
(1)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 4. jogcím-csoport
1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcím előirányzata tartalmazza a 8000,0 millió
forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 2. jogcím-csoport
és 5. jogcím-csoport előirányzatai tartalmazzák a külön jogszabályokban
meghatározott vénykezelési díj fedezetét is.
(3)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 3. alcím, 5. Gyógyászati
segédeszköz támogatás jogcím-csoport előirányzat tartalmazza az OEP által a
járóbeteg-szakellátás részére beszerzett gyógyászati segédeszközök kiadásait is.
78.	§
(1)	Az irányított betegellátási modellkísérlet szervezésére, az erre vállalkozó
egészségügyi szolgáltatókkal (a továbbiakban: szervező) 2004. évre 2 millió
lakosra szerződés köthető. A szervező által ellátott lakosságszámnak meg kell
haladnia a 75 ezer főt. Az irányított betegellátási modellkísérletben a törvény
hatálybalépésekor résztvevő szervezők számára a kötelezően ellátandó
lakosságszám elérésének határideje 2004. június 30-a.
(2)	Az (1 ) bekezdésben meghatározott keret feltöltése érdekében az OEP 700 ezer
fő lakosságszámot érintően pályázatot ír ki e törvény kihirdetését követő 30 napon
belül. A pályázat elbírálása során a nagyobb kockázatközösség megteremtése
érdekében előnyben részesül az a pályázó, aki területi integritással az ellátottak
számát 75 ezer fő fölé emeli. Azok a szervezők, akik 2003. évben 75 ezer fő alatti
biztosított ellátására kötöttek szerződést, az ellátott lakosságszámot pályázat nélkül
legfeljebb 100 ezer főig bővíthetik.
(3)	2004. évre szólóan azzal a nyertes pályázóval, illetve már működő szervezővel
köthető szerződés, aki vállalja - a jogszabályban meghatározott nagy
költségigényű és a személyre nem lebontható ellátások kivételével - az érintett
lakosság kötelező egészségbiztosítás terhére térítésmentesen, illetve támogatás
ellenében igénybe vehető egészségügyi ellátását, illetve az általa nem nyújtott
szolgáltatások tekintetében az ellátások megszervezését.
(4)	A szervező ellátás-szervezési és betegirányítási feladatainak ellátása
tekintetében érintett lakosnak minősül az, aki a szervező által működtetett vagy a
szervezővel e feladat ellátására szerződést kötött háziorvosi szolgálat orvosánál
Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ szám) alapján bejelentkezett és jogosult
az E. Alap terhére finanszírozott ellátás igénybevételére.
(5)	Az érintett lakosság által igénybevett egészségügyi szolgáltatások fedezetéül a
természetbeni ellátások előirányzatának az érintett lakosság kor, nem és a
kormányrendeletben meghatározott egyéb szempontok alapján számított arányos
része, fejkvóta szolgál. A fejkvóta szerinti összeg, valamint az érintett lakosok által
igénybevett egészségügyi szolgáltatások finanszírozási díja közötti különbözet
(bevételi többlet) a fejkvóta szerinti bevétel. A bevételi többlet
a)	10%-os mértékéig a bevételi többlet 80%-a,
b)	1 0%-ot meghaladó mértéke esetén a 1 0% mértékig a bevételi többlet 80%-a,
továbbá a 10% fölötti rész 50%-a
a szervező által az érdekeltségi rendszerében foglaltak alapján kerül felhasználásra.
A fennmaradó összeg a kormányrendeletben foglaltak szerint kerül felhasználásra.
(6)	Az irányított betegellátási modellkísérlettel összefüggő egészségmegőrző,
egészségfejlesztő és betegség-megelőző tevékenységek kiadására, valamint a
szervezési feladatokkal összefüggésben a szervezőket az érintett lakosság
számának megfelelően
a)	évi 500 Ft/fő prevenciós díj,
b)	az első szerződéskötés napjától számított egy éven át, illetve a (2) bekezdés
miatti szerződésmódosítás napjától számított egy éven át 500 Ft/fő szervezési
c)	a b) pontban foglalt időtartamot követően évi 200 Ft/fő szervezési díj
illeti meg.
(7)	A (6) bekezdés c) pontja szerinti díjat az irányított betegellátási modellkísérlet
szervezési és koordinálási feladatai ellátása személyi és tárgyi feltételeinek
biztosítására kell felhasználni.
(8)	A prevenciós- és a szervezési díj a LXXII. Egészségbiztosítási Alap 2. cím, 3.
alcím, 1. Gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoporton belül az e célra szolgáló
jogcím előirányzatát terheli.
(9)	A modellkísérletben 2003. évben szerződéssel rendelkező szervezők esetében
az ellátás szervezése, a modellkísérletben való részvétel 2004. évben folyamatos.
79.	§
(1)	A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a nyugellátások alcímen belül az
adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén
méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 150,0 millió forint,
nyugdíjemelésre 750,0 millió forint (ideértve az E. Alapból finanszírozott
nyugellátásokat is) használható fel.
(2)	A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 2. Egészségbiztosítás
pénzbeni ellátásai alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást
érdemlő körülmények esetén táppénz megállapítására 48,0 millió forint,
terhességi-gyermekágyi segély megállapítására 8,0 millió forint,
gyermekgondozási díj megállapítására 18,0 millió forint, a 2. cím, 3.
Természetbeni ellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére, különös
méltánylást érdemlő körülmények esetén gyógyító-megelőző ellátásra 143,0 millió
forint, gyógyszertámogatásra 4200,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz
támogatásra 1000,0 millió forint használható fel.
80.	§
A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet 5. cím, 1. alcím, 1. előirányzat-csoport, 3.
Dologi kiadások kiemelt előirányzat túlléphető a világbanki informatikai fejlesztés
bankgarancia-lehívásával (beváltásával) összefüggő, illetve felmerülő - jogerős
bírói határozatban meghatározott - kötelezettség összegével.
81. §
A világbanki kölcsönnel összefüggő tőketörlesztésre és kamatkiadásra a LXXI.
Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi hivatali szerv alcím 595,0
millió forintot, a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 5. cím, 1. Központi
hivatali szerv alcím 805,0 millió forintot tartalmaz.
82.	§
A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 4. alcím, 4. jogcím-csoport, 3.
Egyéb kiadások jogcím előirányzata a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.
törvény 119. § (2) bekezdése alapján a Fogyatékos Gyermekek, Tanulók
Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány támogatására fordítható.
ÖTÖDIK RÉSZ
A KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAINAK MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ
RENDELKEZÉSEK ÉS TÖR VÉNYMÓDOSÍTÁSOK
83.	§
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény
módosítása
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló - módosított - 1989. évi XXXIII.
törvény 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pártok kötelesek minden év április 30-áig az előző évi gazdálkodásukról
szóló beszámolót (zárszámadást) a Magyar Közlönyben, valamint saját
honlappal rendelkező pártok a honlapjukon is - e törvény 1. számú
mellékletében meghatározott minta szerint - közzétenni.”
84.	§
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál - ide nem értve a
Külügyminisztériumot -, illetve a Kormány által közvetlenül irányított
központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás - kivéve a 31. § (8)
bekezdés, a 31/C. § (5) bekezdés, a 31/F. § (5) bekezdés és az e szerveknél
legalább egy éve alkalmazásban álló köztisztviselőnek adott vezetői megbízás
esetét - csak pályázat alapján adható.”
(2)	A Ktv. 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A közszolgálati jogviszony - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással -
felmentéssel akkor szüntethető meg, ha/
„a) az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője,
illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a
közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell
végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs
lehetőség;”
(3)	A Ktv. 30/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatali szervezet vezetője szakmai tanácsadói, illetve szakmai
főtanácsadói címet adományozhat a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel
rendelkező köztisztviselőnek. Az adományozható szakmai tanácsadói, illetve
szakmai főtanácsadói címek számát a közigazgatási szerv szervezeti és
működési szabályzatában kell meghatározni. Az adományozható kétféle cím
együttesen nem haladhatja meg a közigazgatási szerv felsőfokú iskolai
végzettségű köztisztviselői létszámának 15%-át.”
(4)	A Ktv. 31/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31/C. § (1) A főtisztviselői kinevezés határozatlan időre szól. A főtisztviselői
kinevezés a köztisztviselő kinevezését, besorolását, vezetői megbízását, a (5)
bekezdésben foglalt kivétellel munkakörét, munkavégzésének helyét nem
érinti.
(2)	A főtisztviselő alapilletményre jogosult, amelynek összege az illetményalap
tizenháromszorosa. Az a)-c) pontban meghatározott főtisztviselőnek
főtisztviselői illetménypótlék jár, amelynek mértéke
a)	központi közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban álló
főosztályvezető esetében a főtisztviselői alapilletmény 25%-a,
b)	helyettes államtitkár, helyettes államtitkári juttatású személy esetében a
főtisztviselői alapilletmény 50%-a,
c)	közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, államtitkári juttatású
személy esetében a főtisztviselői alapilletmény 100%-a.
A főtisztviselő illetménykiegészítésre, vezető főtisztviselő vezetői
alapilletményre és egyéb illetménypótlékra nem jogosult. Ha a főtisztviselőnek
a főtisztviselői kinevezését megelőzően megállapított illetménye magasabb,
mint a megállapítható főtisztviselői illetménye, a magasabb illetményére
jogosult. A főtisztviselő illetményéről a miniszterelnök a kinevezésben
rendelkezik.
(3)	A főtisztviselő alapilletményét - a rendelkezési állományban lévők
kivételével - a kinevezésre, illetve munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult
vezető át nem ruházható hatáskörben, a közigazgatási szerv számára
megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, szakmai munkája
értékelése alapján legfeljebb 20%-kal megemelheti. Az eltérítés a tárgyévre
vonatkozik, azonban a főtisztviselő (5) bekezdésben meghatározott áthelyezése
esetén, valamint rendelkezési állományba kerülésével megszűnik.
(4)	A főtisztviselői kinevezéssel együtt járó személyi juttatás fedezetéül
szolgáló előirányzat pénzügyi feltételeit az éves költségvetési törvénynek a
Miniszterelnökség fejezetében kell biztosítania.
(5)	A miniszterelnök döntése alapján a főtisztviselő kormányzati érdekből a
köztársasági elnök kinevezési jogkörét nem érintve áthelyezhető -
végzettségének, képzettségének megfelelően - a 31/A. § (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott közigazgatási szervhez. Az áthelyezéshez a
főtisztviselő beleegyezése nem szükséges. A miniszterelnök döntéséről - az
egyeztetés során - az áthelyezést megelőzően legalább 30 nappal korábban ki
kell kérni a főtisztviselő munkáltatójának, valamint az új munkáltatójának a
véleményét. A határozott időre szóló áthelyezés lejártát követően a
főtisztviselőt vissza kell helyezni, kivéve, ha foglalkoztatására nincs lehetőség.
Ha a főtisztviselőt nem lehet visszahelyezni, akkor felmentését kell
kezdeményezni, és a 31/D. § (2) bekezdése szerint kell megfelelően eljárni.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott áthelyezés esetén a főtisztviselő
illetményét az áthelyezés helye szerinti közigazgatási szervre vonatkozó
szabályok alapján kell megállapítani. Az áthelyezésétől számított hat hónapon
át megilleti a korábbi illetménye és az új illetménye különbségének összege, ha
az előbbi magasabb volt.”
(5)	A Ktv. 31/E. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A főtisztviselői kinevezést vissza kell vonni, ha/
„a) a főtisztviselő a 31/A. § (4) bekezdésében, a 31/C. § (5) bekezdésében és a
31/F. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz
eleget,”
(6)	A Ktv. 49/I. §-ának (7)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és
a § a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő közszolgálati
jogviszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül
értesíti a köztisztviselő által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.
(8)	A hitelintézet megállapítja, és 8 napon belül írásban közli a
köztisztviselővel a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj
összegét, melyet a köztisztviselő a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől
számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.
(9)	Ha a köztisztviselő a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem
tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a köztisztviselő adatairól 8 napon
belül értesíti az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a
Magyar Államkincstárt a köztisztviselőknek nyújtott kölcsönök állami
kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról,
továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi
azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a
köztisztviselő helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg
nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri
kezességvállalási díj megfizetését a köztisztviselő elmulasztotta, akkor a
köztisztviselő ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak
minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal adók módjára
hajt be.
(1 2) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter
a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
85.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
A közalkalmazottak jogállásáról szóló - módosított - 1992. évi XXXIII. törvény
21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közalkalmazotti jogviszony - ha törvény eltérően nem rendelkezik -
helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat
ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. A Munka
Törvénykönyve 79. §-ának (5) bekezdésében foglalt korlátozás alól a miniszter
eltérést engedélyezhet.”
86.	§
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
(1)	Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 8/A. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„e) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 65. §-a alapján a
Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a
Magyar Nemzeti Bank árfolyamváltozásból származó eredményének
(ideértve az eredménytartalékot is) és a kamatjellegű eredményének
tulajdonítható rész, előjelre való tekintet nélkül;”
(2)	Az Áht. 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség -
kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen
alapuló kötelezettségeket és az e törvényben foglalt kezességvállalást - csak
olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert
feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés
veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott
fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által
meghatározott feltételek szerint - figyelemmel a 22-23. §-okban foglaltakra is -
történhet. A költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell
biztosítani.”
(3)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének c)-d) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A Kincstár feladatai különösen:/
„c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek és nyújtott hitelek, az állam
nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a több éves kihatással
járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam követeléseinek
nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése,
visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott
feladatainak ellátásáról, valamint a központi költségvetés 108/A. §-ban
részletezett külföldi követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a
követelések állományát rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló
negyedévenkénti összegző kimutatás elkészítéséről;
d)	a központi költségvetés terhére, annak forrásaiból - jogszabályban
meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az
Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített
állami pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és
a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi
személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és munkaszervezeteiknek, a
Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal első szakaszának
megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésének szükség
szerinti áthidalására, valamint az évzárás keretében, a következő év január
5-éig esedékes járandóságok fedezetére”
(4)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kincstár feladatai különösen:/
„n) vezeti a kincstári kör és a pénzforgalmi számlatulajdonosok jogszabályban
meghatározott számláit, valamint a külön jogszabály vagy a Kormány által
meghatározott feladatok pénzügyi lebonyolítására szolgáló számlákat;”
(5)	Az Áht. 18/C. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdésben felsorolt pénzforgalmi számlatulajdonosok más
pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával - lakásépítés munkáltatói
támogatása számla és a devizaszámla kivételével - nem rendelkezhetnek,
átmenetileg szabad pénzeszközeiket a Kincstár hálózatában értékesített - az
értékpapírszámlán, illetve értékpapírletéti-számlán nyilvántartott -
állampapírok vásárlásával hasznosíthatják. A Kincstár a pénzforgalmi
számlavezetést, valamint a kincstári körbe tartozók 12/A. § (4) bekezdésében
foglalt letéti pénzeszközei kezelését térítésmentes szolgáltatásként végzi.”
(6)	Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2)-(3) bekezdésében
meghatározott címeken, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes
jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el kell különíteni a működési, a
felhalmozási, a kölcsönök és az egyéb speciális célú előirányzatokat, valamint
be kell mutatni a költségvetésben a költségvetési létszámkeretet (a választott
tisztségviselőket és a foglalkoztatottakat külön-külön).
(2)	A költségvetési törvény törvényi kiemelt előirányzatként állapítja meg a
működési költségvetésen belül a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő
járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai, az egyéb
működési célú támogatások, kiadások és a kamatfizetések előirányzatait,
továbbá a felhalmozási költségvetésen belül az intézményi beruházások, a
felújítás, az egyéb felhalmozási kiadás, a központi beruházás, a lakástámogatás,
a lakásépítés és az államháztartáson kívülre irányuló fejlesztési beruházás
előirányzatait. A bevételi előirányzatokat általában működési és felhalmozási
költségvetés, valamint kölcsönök előirányzat-csoportonként kell megállapítani.
(3)	A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt
előirányzatok között saját hatáskörben - a felügyeletét ellátó szerv és a
Kincstár egyidejű tájékoztatása mellett - az elemi költségvetésében jóváhagyott
összeghez képest átcsoportosítást hajthat végre
a)	a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,
b)	a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
c)	a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
d)	a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára,
mely átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának
növelésére és a felújítás előirányzatának csökkentésére.
(4)	A felújítás előirányzatát a fejezet felügyeletét ellátó szerv csökkentheti a
felügyelete alá tartozó költségvetési szervénél - a pénzügyminiszter
egyetértésével - a működési költségvetés javára.
(5)	A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcím-csoportjain vagy annak
jogcímein belül az előirányzat-csoportok, illetve a kiemelt előirányzatok között
-	nem érintve a (8) bekezdésben foglalt előírást - a fejezet felügyeletét ellátó
szerv vezetője év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások
és a munkaadókat terhelő járulékok előirányzata a pénzügyminiszter
egyetértésével növelhető, ha
a)	az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított
személyi juttatások összesített előirányzatán belül nem hajtható végre,
b)	az eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására
irányul.
(6)	Nem szükséges a pénzügyminiszter (4)-(5) bekezdésben szabályozott
egyetértése a 39. § (5) bekezdésében meghatározott fejezetek esetében. Az
előirányzat-átcsoportosításokról a fejezet felügyeletét ellátó szervnek
tájékoztatnia kell a Kincstárt.
(7)	A személyi juttatások előirányzatának növelése a munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatának megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható
végre, kivéve, ha a költségvetési szerv nyilatkozik arról, hogy a munkaadókat
terhelő járulékok növelése nélkül éves fizetési kötelezettségének eleget tud
tenni. A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi
tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi
kiadások között elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások
egyidejű átcsoportosításával növelhető.
(8)	A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben
meghatározott célra használhatók fel. A fejezeti kezelésű előirányzatok
felhasználását, kezelési költségeit, a rendelkezési jogosultságokat és a
felhasználás ellenőrzését - ha a költségvetési törvény, illetve kormányrendelet
eltérően nem rendelkezik - a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a
pénzügyminiszterrel egyetértésben szabályozza.
(9)	A (8) bekezdés szerinti szabályozás kiterjedhet az előirányzat-maradványok
jóváhagyásának és következő évi felhasználásának, az éven túli
kötelezettségvállalásnak, a visszterhesen (kölcsönök) és visszatérítési
kötelezettséggel nyújtható támogatások folyósításának és visszatérítésének, az
előlegek folyósításának és elszámolásának, a behajthatatlan követelésekről
történő, a 108. § (2) bekezdése szerinti lemondásnak a részletes szabályaira.
(10)	A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék
kivételével - az alcímek közötti átcsoportosításra csak a költségvetési törvény
felhatalmazása alapján kerülhet sor.
(11)	A fejezeti kezelésű előirányzatok
a)	fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez,
b)	más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez
az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt
előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott
módon, előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek)
hatáskörében - a b) pont szerinti esetben fejezetek felügyeletét ellátó szervek
vezetőinek megállapodása alapján - csoportosíthatók át.
(1 2) Költségvetési szervek megszüntetésével, illetve ezzel összefüggésben más
szervezeti formák alapításával kapcsolatos - a törvényi kiemelt előirányzatokra
is kiterjedő - előirányzat-módosítások a fejezet felügyeletét ellátó szerv
hatáskörében, a Kormány rendeletében meghatározott módon hajthatók végre.”
(7)	Az Áht. 39. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami feladatok, központi költségvetési szervek előirányzatainak célját,
rendeltetését nem érintő, fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításra - a
24.	§ (11) bekezdésében foglalt eset kivételével -, továbbá a 36. § (2)
bekezdésében meghatározott létszámkeretek létszámmódosítására a Kormány
jogosult.”
(8)	Az Áht. 48. §-ának g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
„g) gondoskodik a kincstári körbe tartozók költségvetései végrehajtásának
pénzügyi lebonyolításáról, a hiány finanszírozásáról, megköti a nemzetközi
pénzügyi intézményekkel létrehozandó megállapodásokat, figyelemmel
kíséri a költségvetési előirányzatok és a költségvetési létszámkeret
teljesülésének alakulását, a tervezettől jelentős eltérés esetén a Kormánynál
intézkedéseket kezdeményez, tartósan magas tartozásállomány esetén
kincstári biztost jelöl ki, illetve a 98. § (4) bekezdése szerinti szervek,
testületek költségvetési szervei esetében kezdeményezi a Kormánynál az e
törvény szerinti intézkedéseket.”
(9)	Az Áht. 49. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik
„f) a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt
előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket,
ideértve a költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt
előirányzatok adott címre összesített előirányzatát nem érintő -
átcsoportosítást, a 24. § (4)-(5) és (11) bekezdésében foglalt belső
átcsoportosítást, a fejezeti tartalék felhasználását is;”
(10)	Az Áht. 64/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások
igénylésének, évközi pótigénylésének és lemondásának, valamint
elszámolásának szabályait kell alkalmazni - kivéve a 2004. évre vonatkozóan a
(4)	bekezdés rendelkezéseit - a helyi önkormányzatok
jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatásokra és
beszámításokra és az azokat megalapozó, iparűzési adóerőképességre
vonatkozó adatszolgáltatásokra is azzal, hogy a igénylést és az évközi
adatmódosítást az Igazgatóság nem vizsgálja felül.”
(11)	Az Áht 86/F. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép :
„(2) A 24. és 93. §-t a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a)	a fejezet felügyeletét ellátó szerv hatáskörében az egészségbiztosítás
központi hivatali szerve, valamint a nyugdíjbiztosítás központi hivatali
szerve esetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, az
igazgatási szervek tekintetében a társadalombiztosítás központi hivatali
szerveinek vezetői járnak el,
b)	a 24. §-ban meghatározott címeken alcímeket kell érteni; a 24. § (11)
bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható,
c)	fejezeti kezelésű előirányzatokon a „központi kezelésű előirányzatok”-
at kell érteni,
d)	a 93. § (9) bekezdésében a „fejezet összesített előirányzatain” a
központi hivatali szervek, azok igazgatási szervei és a központi kezelésű
előirányzatok összesített előirányzatait kell érteni.”
(12)	Az Áht. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A költségvetési szerv a jóváhagyott bevételi előirányzatain felül
többletbevételét a felügyeletét ellátó szerv egyidejű tájékoztatásával, a
tényleges többletnek megfelelő összegű, saját hatáskörű előirányzat-módosítás
után használhatja fel, a Kormány rendeletében szabályozott módon. A fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetője ezt az előirányzat-módosítási jogosultságot
indokolt esetben, az érintett költségvetési szerv és a Kincstár egyidejű értesítése
mellett magához vonhatja.”
(13)	Az Áht. 93. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, illetve a
Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés előirányzat-maradványát a fejezeti
előirányzat-maradványon belül elkülönítetten kell kimutatni, felhasználására a
vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezései az irányadók.”
(14)	Az Áht. 94. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 87. § (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott költségvetési
szerv a Kormány engedélyével, a b), d), e) pontjában meghatározott
költségvetési szerv a felügyeletét ellátó helyi, helyi kisebbségi, országos
kisebbségi önkormányzat, valamint köztestület engedélyével hozhat létre
társadalmi szervezetet. Ugyanez a szabály vonatkozik a társadalmi szervezet
támogatására is.
(2)	A központi költségvetési szerv és a társadalombiztosítási költségvetési
szerv saját foglalkoztatottjai szakmai és munkavállalói érdekképviseleti
szervezetét, illetve foglalkoztatottjai, ellátottjai oktatási, kulturális, szociális és
sporttevékenységét segítő szervezetet a költségvetésében jóváhagyott összeggel
támogathatja.
(3)	Költségvetési szerv alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de
összesen évi 5,0 millió forint értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal
összefüggő kifizetésre - ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével
összhangban áll - kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre
bocsátásával elért bevételét - a kiadások megtérítése mellett - átengedheti.
(4)	Az (1) és (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi
költségvetésben jóváhagyott azon fejezeti kezelésű előirányzatokra, amelyek
rendeltetése államháztartáson kívüli szervezetek részére
a)	címzetten külön-külön megtervezett, vagy
b)	közösen szereplő és jogszabályban meghatározott eljárásrend szerint,
nyilvános pályázat útján odaítélt, vagy a Kormány rendeletében
meghatározott értékhatárt el nem érő
támogatás.”
(15)	Az Áht. 95/B. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„95/B. § (1) A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó
szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a megbízatás
elfogadásától számított harminc napon belül, majd azt követően kétévente a
köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesznek. A
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség akkor áll fenn, ha a gazdálkodó szervezet
jegyzett tőkéje alapításkor vagy tőkeemelés folytán meghaladja a
kettőszázmillió forintot.
(2)	Az (1 ) bekezdésben meghatározott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget
akkor is teljesíteni kell, ha az ott említett megbízatás időtartama kevesebb, mint
két év. A nyilatkozatot a megbízatás elfogadását megelőző év december 31-i
állapotra vonatkozóan kell megtenni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személyek vagyonnyilatkozatukat,
továbbá a vagyonuk időközi gyarapodásáról készített nyilatkozatukat a
gazdálkodó szervezet legfőbb szervéhez nyújtják be, és csatolják a Ktv. 22/A. §
(7)	bekezdés szerinti felhatalmazást arról, hogy a BM Közigazgatásszervezési
és Közszolgálati Hivatal (a továbbiakban: KKH) a vagyonnyilatkozatban
foglaltak valódiságának ellenőrzése céljából személyes és vagyoni adataikat
kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A
KKH nem jogosult a nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalára. A legfőbb szerv
a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, kezelésére szabályzatot alkot.
(4)	Ha a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy a (2) bekezdés szerinti
nyilatkozat-tételi határidőt elmulasztja, a (3) bekezdésben meghatározott
szervezet harminc napos határidő kitűzésével felszólítja a kötelezettség
teljesítésére. A határidő elmulasztása esetén intézkedni kell az (1) bekezdésben
meghatározott megbízatás visszavonásáról.
(5)	A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség nem terjed ki azokra a
személyekre, akik külön törvény alapján a megelőző évben már
vagyonnyilatkozatot tettek, vagy a tárgyévben tenni kötelesek. A
vagyonnyilatkozat megtételéről, illetve az erre vonatkozó kötelezettségről az
érintett személynek nyilatkozatot kell benyújtania a gazdálkodó szervezet
legfőbb szervéhez. A nyilatkozathoz csatolni kell a vagyonnyilatkozatnak - a
törvényben meghatározott szerv általi - átvételét igazoló okiratot, illetve - a
tárgyévben esedékes másik vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esetén pedig
-	az igazolást utólag kell bemutatni.
(6)	A Ktv. 22/A. § (11)-(12) bekezdése szerinti ellenőrzési eljárást, illetve
külön vagyonnyilatkozat tételét a (3) bekezdésben meghatározott szerv
kezdeményezheti. A Ktv. 22/A. §-a szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának
feladatait a legfőbb szerv által megbízott személy látja el.
(7)	Az ellenőrzési eljárás során a külön törvények alapján tett
vagyonnyilatkozatokba is be lehet tekinteni.
(16)	Az Áht. 96. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó - a
gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó
külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított - eredményének a
társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi
eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.”
(17)	Az Áht. 97. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi
szövege (1 ) bekezdésre változik:
„(2) A központi költségvetési szerv - ide nem értve a fejezet felügyeletét ellátó
szervet - vezetőjével szembeni, az (1) bekezdésben megjelölt feladatok
ellátásához szükséges szakmai és pénzügyi-gazdasági képzettségi, vezetői,
irányítói elvárásokat külön törvény határozza meg.
(3)	A központi költségvetési szerv kötelezettségeinek végrehajtását, a fejezeti
kezelésű előirányzat felhasználására irányuló döntés előkészítését -
amennyiben külön jogszabály erről a jogokat és kötelezettségeket is
meghatározva rendelkezik - felelős testület segítheti. A testületi tag e
minőségében nem utasítható, feladatát az ilyen tisztséget betöltő személyektől
elvárható felelősséggel, fokozott gondossággal köteles ellátni.”
(18)	Az Áht. 99. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -
pénzeszközökkel a külön jogszabály szerint,
a)	időszakonként, elszámolási kötelezettséggel kiutalt
készpénzelőlegeken,
b)	a házipénztárba bevételezhető és ott tartható összegeken,
c)	hitelintézetnél vezetett, a 18/B. § (6) bekezdésében nem említett
jogcímen megszerzett devizaeszközei kezelésére nyitott
devizaszámlán,
d)	a lakásépítés munkáltatói támogatása számlán
kívül nem rendelkezhet.
(2)	A helyi önkormányzati költségvetési szerv és a helyi kisebbségi
önkormányzati költségvetési szerv pénzeszközeit - a képviselő-testület döntése
alapján - a helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzat által
meghatározott belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán, vagy a helyi
önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlán,
illetve pénzforgalmi betétkönyvben, az országos kisebbségi önkormányzati
költségvetési szerv az országos kisebbségi önkormányzat által meghatározott
belföldi hitelintézetnél nyitott bankszámlán kezeli, más hitelintézetnél
bankszámlát nem nyithat, kivéve ha külön törvény másként rendelkezik.”
(19)	Az Áht. 108. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben,
a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi
önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi
kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti -
vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés
jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény
vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kivételt nem tesz - csak
nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb
ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés:
a)	az értékesítési célt szolgáló dolgokra,
b)	a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra,
c)	kincstári vagyon bérbeadására, használatba adására, KVI általi
vagyonkezelésbe adására, amennyiben az az államháztartás
alrendszereihez tartozó szerv számára vagy bármely személy számára
közérdekből történik,
d)	kincstári vagyon cseréjére, amennyiben arra külön jogszabály - ide
nem értve a Ptk.-t - alapján vagy a 109/I. § (1) bekezdésében
meghatározott vagyontárgyakra nézve vagy közérdekből kerül sor,
e)	a kincstári vagyon 109/D. § (6) bekezdésében megjelölt
értékesítésére.”
(20)	Az Áht. 108. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az államháztartás központi költségvetési alrendszeréhez kapcsolódó
vagyon köréből számítástechnikai eszköz és az ahhoz kapcsolódó szoftver
ingyenesen vagy kedvezményesen tulajdonba adható, ha a munkáltató otthoni
munkavégzés céljából számítástechnikai eszközt és az ahhoz kapcsolódó
szoftvert biztosít a munkavállaló részére a munkáltató és a munkavállaló
között létrejött szerződés alapján.”
(21)	Az Áht. 108/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„108/A. § (1) A központi költségvetés külföldi követeléseivel (a továbbiakban
e § alkalmazásában: külföldi követelés) való gazdálkodásért a költségvetési
törvény keretein belül a Kormány felelős.
(2)	A külföldi követelésekkel való gazdálkodás feladatát a pénzügyminiszter
(a továbbiakban: illetékes miniszter) a Kincstár közreműködésével látja el.
(3)	Felhatalmazást kap az illetékes miniszter a 100,0 millió USA dollárnál
kisebb összegű külföldi követelések értékesítésére, azok leépítését célzó
különböző konstrukciók kidolgozására és lebonyolítására, ezzel kapcsolatban
szükség és lehetőség szerint pályázatok kiírására, valamint a külföldi
követelések átütemezésére. A hosszú távú költségvetési szempontok és az
adott viszonylathoz kapcsolódó külgazdaság-politikai meggondolások
figyelembevételével a külföldi követelésekből engedményt adhat, ha azok
lejártak vagy bármilyen okból kétessé váltak. Az illetékes miniszter ezen
felhatalmazás alapján hozott döntéseihez minden esetben a külügyminiszter és
a gazdasági és közlekedési miniszter egyetértése szükséges.
(4)	A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az illetékes miniszter
által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A
beérkezett pályázatok elbírálása az illetékes miniszter által e célra kijelölt
Bíráló Bizottság feladata. Ha a külföldi követelések lebontása kapcsán
magánjogi szerződések megkötése válik szükségessé, az ilyen szerződéseket a
vállalkozókkal az illetékes miniszter által meghatározott feltételek szerint a
Kincstár köti meg, ezt a hatáskört az illetékes miniszter kivételes esetekben
magához vonhatja. A Kincstár gondoskodik a megkötött magánjogi
szerződések végrehajtásáról, illetve az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az
illetékes miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli a központi
költségvetés érdekeit.
(5)	100,0 millió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések
értékesítéséhez, átütemezéséhez a Kormány adhat felhatalmazást.
(6)	A külföldi követelésekkel való gazdálkodásból eredő esetleges
veszteségek közvetlenül az állami vagyont terhelik.
(7)	A külföldi követelésekkel való gazdálkodásról az Országgyűlést a
zárszámadás keretében évente kell tájékoztatni. Ennek során be kell mutatni a
külföldi követelések alakulását országonként, követeléstípusonként, lejárat
szerint, ezeken belül külön a lejárt és a kétessé vált állományt.
(8)	A Magyar Nemzeti Bank - hazai és nemzetközi információi alapján -
közreműködik az illetékes miniszter külföldi követelések kezelésével,
értékesítésével kapcsolatos munkájában. A külföldi követelések
dokumentációjával, a számlavezetéssel, a nyilvántartással kapcsolatos
feladatokat a Magyar Nemzeti Bank végzi. A külföldi követelések
alakulásáról a (7) bekezdésben meghatározott részletezettségben szükség
szerint, de legalább negyedévente a Magyar Nemzeti Bank részletes
kimutatást készít.
(9)	Az illetékes miniszter hatáskörében eljárva más kormányzati és pénzügyi
szervezeteket is megbízhat a külföldi követelések behajtásával kapcsolatos
feladatokkal.”
(22)	Az Áht. 109/D. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A kincstári vagyon értékesítésének módjára vonatkozó szabályzatot a
Kormány hagyja jóvá azzal, hogy a kincstári vagyon az alábbi eljárásokkal
értékesíthető:
a)	nyilvános pályázat,
b)	zártkörű pályázat,
c)	árverés,
d)	zártkörű elhelyezés, ha jogszabályban biztosított jogok gyakorlása
miatt az a)-c) pontban foglalt eljárások nem alkalmazhatók, valamint
a 108. § (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott esetekben.
(4)	A 108. § (1) bekezdése tekintetében a (3) bekezdés a) és c) pontjában
foglalt eljárás nyilvános, a b) pontjában foglalt eljárás zártkörű
versenytárgyalásnak minősül.
(5)	Az értékpapírok értékesítésére az egyes értékpapírokról szóló külön
jogszabályok vonatkoznak.”
(23)	Az Áht. 109/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kincstári vagyonkörbe tartozó, 3 millió forint bruttó forgalmi értéket
meg nem haladó vagyontárgyat a KVI kivételesen, indokolt esetben -
különösen, ha a versenyeztetés költségei a várható árbevételt jelentősen
meghaladnák - a (3) bekezdés d) pontjában megjelölt módon, forgalmi
értéken elidegenítheti. Az értékesítési eljárásra a 109/J. § rendelkezései
megfelelően irányadók.”
(24)	Az Áht. 109/K. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami öröklés révén kincstári vagyonba kerülő és 500 000 forint
hagyatékonkénti összértéket meg nem haladó, muzeális értéknek, műkincsnek
vagy nemesfémtárgynak, védett természeti területnek, illetve védett természeti
értéknek nem minősülő ingó és ingatlan vagyont - ide nem értve a készpénzt,
takarékbetétkönyvet és értékpapírt - a KVI ingyenesen az örökhagyó utolsó
belföldi lakóhelye - ingatlan esetében annak fekvési helye - szerinti helyi
önkormányzat tulajdonába adhatja. Kétség esetén a polgári perrendtartásról
szóló 1952. évi III. törvény általános illetékességre vonatkozó rendelkezéseit
alapul véve kell eljárni. A hagyatékkal járó terheket - ideértve a tárolással járó
indokoltan felmerülő költségeket is - az önkormányzat a KVI-nek - az átadott
vagyon mértéke erejéig - megtéríti. A vagyon átadás-átvételének módjáról az
önkormányzatok és a KVI megállapodást kötnek. Az érték meghatározása
szempontjából a KVI könyveiben szereplő érték az irányadó. A KVI azon,
állami öröklésből származó ingatlanokat, amelyek a Nemzeti Földalapról
szóló 2001. évi CXVI. törvény hatálya alá tartoznak, a hagyatéki eljárás
jogerős befejezését követően átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (a
továbbiakban: Szervezet). A Szervezet egyidejűleg megfizeti a KVI részére a
hagyatéki költségek átadott ingatlanra eső hányadát.”
(25)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„d) a költségvetési szervek egyes típusai - ideértve a felsőoktatási
intézményeket, a fegyveres erőket, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, a
rendvédelmi szerveket, a külképviseleteket, a Magyar Tudományos
Akadémia nem gazdasági társaság formájában működtetett intézményeit és
a társadalombiztosítási költségvetési szerveket -, valamint a
társadalombiztosítási pénzügyi alapok költségvetése tervezésének,
pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának, kincstári gazdálkodásának és
nyilvántartásának - e törvény előírásaival összehangolt - sajátosságainak
megfelelő szervezeti és eljárási rendjére vonatkozó, a kincstári rendszer
általános szabályaitól eltérő részletes szabályait, továbbá a 36. § (2)
bekezdésében meghatározottak létszámnormáit;”
(26)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének t) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„t) az alapok és a hasonló vagy kapcsolódó célú, rendeltetésű fejezeti kezelésű
előirányzatok összehangolt felhasználásának rendjét, továbbá az Európai
Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásai pénzügyi
lebonyolításának és ellenőrzésének részletes szabályait;”
87.	§
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény módosítása
(1 ) A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló -
módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct.) 1/A. §-ának (3)
bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki.
„A b) pontban foglalt előirányzatból a megyei területfejlesztési tanácsok és a
Fővárosi Közgyűlés további összeget vehetnek igénybe, ha az a) pont szerinti
éves előirányzatuknak legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő,
természeti és más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználták. Az
igények teljesítéséről a Pénzügyminisztériummal történő egyeztetést követően
-	a vis maior felhasználás felülvizsgálatával - a belügyminiszter dönt.”
(2)	A Cct. 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság az önkormányzat ellen
benyújtott jogorvoslati kérelemnek helyt ad, és a jogerős bírósági döntés a
Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását jogszerűnek minősíti, úgy a
Belügyminisztérium a fel nem használt címzett vagy céltámogatás előirányzatát
elvonja, az esetlegesen felhasznált támogatást pedig az önkormányzatnak az
Áht. 64/B. § (2) bekezdés szerint számított kamattal növelten a bíróság
döntésétől számított 8 napon belül vissza kell fizetnie a központi
költségvetésnek.”
(3)	A Cct. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az önkormányzat jogosult a beruházását terhelő, előzetesen felszámított,
de le nem vonható ÁFÁ-hoz az arányos központi támogatásra.”
(4)	A Cct. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény szerint
adólevonási jog figyelembevételével született döntésnek minősül a 2003.
december 31. napját megelőzően ÁFÁ-val növelten kapott címzett vagy
céltámogatásra jutó ÁFÁ-ról történő lemondás. E lemondás a beruházás
befejezéséig érvényes. Amennyiben 2003. december 31-éig az előzetesen
felszámított ÁFA levonhatóvá vált és az ÁFA levonásra való jogosultság
napjától számított nyolc munkanapon belül az önkormányzat nem intézkedett
az ÁFÁ-hoz tartozó arányos központi támogatásról történő lemondásról és
felhasználás esetén ezzel egyidejűleg a visszafizetésről, akkor az
önkormányzatok a felhasznált támogatást az Áht. 64/B. §-ának (2) bekezdése
szerint számított kamattal növelten vissza kell fizetnie a központi
költségvetésbe.”
88. §
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló - módosított - 1993. évi
III.	törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„d) közeli hozzátartozó
da)	a házastárs, az élettárs,
db)	a húsz évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a
huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező,
nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt
évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőfokú iskola
nappali tagozatán tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való
tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi,
beszéd- vagy más fogyatékos vérszerinti, örökbefogadott, illetve nevelt
gyermek,
dc)	a 1 8. életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vérszerinti és az
örökbefogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.”
(2)	Az Szt. 38. §-ának (2) bekezdése a következő d)-e) ponttal egészül ki:
/Az önkormányzat rendeletében határozza meg/
„d) a lakásfenntartási támogatás összegét,
e)	a lakásfenntartási költségek számításánál irányadó időszakot és a költségek
igazolásának módját.”
(3)	Az Szt. 124. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszeres szociális segély 37/E. § szerint folyósított összegének 90%-
át, a hajléktalan személy részére folyósított rendszeres szociális segély teljes
összegét a központi költségvetés megtéríti.”
(4)	Az Szt. 124. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az időskorúak járadéka 32/C. § (1) bekezdése szerinti összegének 90%-át,
a bentlakásos intézményben ellátottak és a hajléktalanok részére folyósított
járadék teljes összegét a központi költségvetés megtéríti.”
89.	§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 118. §-ának (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzatok részére biztosított mindenkori éves normatív
költségvetési hozzájárulások összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet
megelőző második évben a helyi önkormányzatok által a közoktatásra fordított
teljes kiadások - csökkentve a felhalmozási és tőkejellegű kiadások és az
intézmények működési célú bevételei, valamint a központosított előirányzatok
összegével - nyolcvan százaléka. A normatív hozzájárulások és egyéb
támogatások együttes összegének el kell érnie az előző évi normatív
hozzájárulások és egyéb támogatások együttes összegét. A nem állami, nem
helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív
költségvetési hozzájárulás összege nem lehet kevesebb, mint a helyi
önkormányzat részére ugyanazon jogcímen megállapított normatív
hozzájárulás. Az éves költségvetésről szóló törvény a társasági adóról szóló
törvény hatálya alá tartozó szervezetek és az egyéni vállalkozók tekintetében
eltérő szabályokat állapíthat meg.”
90.	§
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása
(1)	Az állattenyésztésről szóló - módosított - 1993. évi CXIV. törvény (a
továbbiakban: Átv.) 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. §-ának 19.
pontja szerinti mezőgazdasági kistermelő árbevételként a tenyésztési
hozzájárulással csökkentett bevételt veheti figyelembe.”
(2)	Az Átv. 13. §-a kiegészül a következő (5) bekezdéssel:
„(5) A tenyésztési hozzájárulás adók módjára kerül behajtásra.”
(3)	Az Átv. mellékletének helyébe az e törvény a 15. számú melléklete lép.
91.	§
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
(1)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló -
módosított - 1995. évi XXXIX. (a továbbiakban: Priv. tv.) törvény 3. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ÁPV Rt. köteles az értékesítésre kerülő vagyonról hiteles, a
legfontosabb információkat tartalmazó - a számviteli előírásokkal összhangban
álló - nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a társaságok
cégbírósági nyilvántartásának megfelelő cégkivonatait, legutóbbi letétbe
helyezett mérlegét, valamint az ÁPV Rt. versenyeztetési szabályzatában
meghatározott egyéb alapvető adatokat. A nyilvántartást bárki megtekintheti,
azt az ÁPV Rt. köteles a saját honlapján közzétenni.”
(2)	A Priv.tv. 5. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel és a jelenlegi (3)
bekezdés jelölése (4) bekezdésre változik:
„(3) Az állami vállalat, illetőleg az állam többségi tulajdonában álló gazdasági
társaság tulajdonában lévő egyszemélyes társaság értékesítése során e törvény
27-34. §-ai szerint kell eljárni.”
(3)	A Priv. tv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő lép:
„(1) Az ÁPV Rt. saját vagyonával való gazdálkodásától el kell különíteni az
ÁPV Rt.-hez rendelt vagyont, valamint az 1. § (9) és (10) bekezdése alapján
értékesítésre, kezelésre átvett vagyont és az e vagyonelemek hasznosításával
összefüggő bevételeket és kiadásokat.”
(4)	A Priv. tv. 23. §-ának (2) bekezdése helyébe a követkeő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt célok szerinti, a tárgyévet követő
időszak várható kötelezettségei fedezetére az ÁPV Rt. tartalékot köteles
képezni.”
(5)	A Priv. tv. a 24/A. §-át követően a következő címmel és 24/B. §-sal egészül ki:
„Az ÁPV Rt. értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonnal
való gazdálkodása
24/B.§ (1) Az ÁPV Rt. az e törvény 1. § (9) és (10) bekezdése alapján
értékesítésre és az értékesítésig történő kezelésre átvett vagyonból befolyó
bevételeket elsősorban ezen vagyon értékesítésével, valamint az értékesítése
előkészítésével kapcsolatos kiadásokra, ráfordításokra, beszerzésekre
fordíthatja.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakon felüli bevételek e törvény 23. §-
ának (1) bekezdésében meghatározott célokra fordítható.”
(6)	A Priv. tv. mellékletében a tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke a
következők szerint módosul:
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő
Részvénytársaság
„Szerencsejáték Rt. 50%+1 szavazat,,
(7)	A Priv. tv. melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:
Tulajdonosi joggyakorló szerv: gazdasági és közlekedési miniszter
„Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. 50%+1 szavazat”
92.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény módosítása
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
-	módosított - 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 32. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-
kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-
kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni
megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete
alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet
részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő
célra használható fel.”
(2)	A Hszt. 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben
foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg,
ha/
„a) az Országgyűlés, a Kormány, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője
vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati
képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést
kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;”
(3)	A Hszt. 115/A. §-ának (7)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
és a § a következő (11)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagja szolgálati
viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül
értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett
hitelintézetet.
(8)	A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos
állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj
összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés
kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére
megfizet.
(9)	Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos
állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatalt.
(10)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja az
Magyar Államkincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök
állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló
állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és
adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos
állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg
nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri
kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta,
akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal
szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési
Hivatal adók módjára hajt be.
(1 2) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a pénzügyminiszter
a MagyarÁllamkincstár útján teljesíti.”
(4)	A Hszt. 245/L. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A központi tiszt alapilletményét - a rendelkezési állományban lévőket
kivéve - a munkáltatói jogkört gyakorló vezető, illetve az állományilletékes
parancsnok át nem ruházható hatáskörben, a szerv számára megállapított
személyi juttatások előirányzatán belül, szakmai munkája értékelése alapján
legfeljebb 20%-kal megemelheti. Az eltérítés a tárgyévre vonatkozik, azonban
az a központi tiszt 245/K. §-ának (3) bekezdésében meghatározott áthelyezése
esetén, valamint rendelkezési állományba kerülésével megszűnik.”
93.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény
módosítása
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló - módosított - 1996. évi
CXII. törvény 139. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzügyi intézmények által fizetett éves felügyeleti díj a pénzügyi
intézmény mérlegfőösszegének huszonötszázad ezreléke, kiegészítő pénzügyi
szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás által
fizetett éves felügyeleti díj évi hatvanezer forint, a 3. § (1) bekezdésének h)
pontjában meghatározott, a 2. számú melléklet I. fejezet 12. pont a) alpontja
szerinti ügynöki tevékenységet végző vállalkozás által fizetett éves felügyeleti
díj évi százezer forint, melyet negyedéves részletekben, a negyedévet követő
hónap huszadik munkanapjáig kell a Felügyelet számlájára átutalni.”
94.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról
Az atomenergiáról szóló - módosított - 1996. évi CXVI. törvény 19/A. §-a (2)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A felügyeleti díj éves mértéke:/
„a) atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a
számítási alap szorzata, a számítási alap 194 030 Ft/MWth/év;”
95. §
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény
módosítása
(1)	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló - módosított - 1997. évi
XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki,
és a (3)-(4) bekezdésének jelölése (4)-(5) bekezdésre változik:
„(3) Amennyiben jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan, azzal egyidejűleg
jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás biztosítéka mellett
további hitel nyújtása történik (a továbbiakban ezen hitelrész: kapcsolódó
kölcsönrész), úgy az 5. § (1) bekezdésében, a 6. §-ban, a 7. §-ban és a 8. § (3)-
(4)	bekezdésében a jelzáloghitelre vonatkozó szabályokat a teljes kölcsönre kell
alkalmazni azzal, hogy a kapcsolódó kölcsönrészre a fedezetül kikötött
jelzálogjog nem terjedhet ki.”
(2)	A Jht. 8. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó
kölcsönrészt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a
forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-
vásárlás).
(2)	Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt
vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól
a)	amelyet a jelzáloghitel tekintetében Magyarország területén lévő
ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési
és terhelési tilalom kikötése mellett, illetve a kapcsolódó kölcsönrész
tekintetében a 3. § (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint
nyújtottak és
b)	amelynek a még hátralévő futamideje a vásárlás időpontjában legalább öt
év és
c)	amely a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes
minősítésű és
d)	amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-
hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a
jelzáloghitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki érték hetven
százalékát, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem
haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget
és
e)	amelyre vonatkozó hitelszerződést közjegyzői okiratba foglalták.”
(3)	A Jht. 8. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés c) pontja szerinti vételár-követelése (a
továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló
zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből még
fennálló követelés mértékét.
(6)	A visszavásárlási szerződésből származó fizetési kötelezettség megszegése
esetén és ennek bekövetkezése időpontjától kezdődően az önálló zálogjoggal
biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti
jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi
engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező
értesítési kötelezettségének hatályával (Ptk. 328. § (4) bek.) tájékoztatni. Ebben
az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási
vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a
visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető
hitel, illetve az abból még fennálló követelés együttes összegét figyelembe
véve - többet teljesített.”
(4)	A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a
szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött,
elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási
vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a
szerződés alapján járó kamat is figyelembe vehető.”
(5)	A Jht. 14. § (8) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből
állhat:/
„d) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésben
szabályozott körbe nem tartozó - hitel.”
96.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosítása
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló - módosított -
1997.	évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-ának (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdésben meghatározott összeg számításánál - a kérelem
benyújtásának időpontjában - közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként
kell figyelembe venni
a)	a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b)	a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c)	a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali
oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d)	a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőfokú
iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e)	korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi,
érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban:
tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,
f)	az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa
által eltartott rokont.”
(2)	A Gyvt. 156. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(3) Új gyermekotthont létesíteni, illetve ilyen intézményt átszervezni csak a
törvény rendelkezéseinek megfelelően lehet. A személyes gondoskodás körébe
tartozó gyermekvédelmi ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozását
biztosító ellátások átalakításáról fokozatosan, de legkésőbb 2005. december 31-
éig kell gondoskodni.”
97.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló - módosított - 1997. évi LXXXI.
törvény (a továbbiakban: Tny.) 12. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a 39. §-ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje
nem éri el a tíz évet, az öregségi nyugdíj összegét - a (2)-(3) bekezdés
alkalmazása nélkül - úgy kell meghatározni, hogy a havi átlagkeresetnek a tíz
évhez tartozó (1) bekezdés szerinti százalékos mértékét annyiszor 2
százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik.”
(2)	A Tny. 21. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel
rendelkezik és a - 7. § (1) és (4)-(5) bekezdése szerinti - reá irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30
naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A
nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti
rokkantsági nyugdíj 0,5 százaléka.”
(3)	A Tny. 39. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Ha a biztosítottnak a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének a)-b), g) pontja és a
(2)	bekezdése szerinti biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében -
ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes munkaidőben,
illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott
munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete,
jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb,
akkor a 12. § (1)-(3) bekezdésének, a 20. §-ának, a 29. § (1) és (4)
bekezdésének, valamint a 34. § (2) és (4) bekezdésének alkalmazása során - az
1996.	december 31-ét követő időszak tekintetében - a biztosítási időnek csak
az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a
szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező
kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.”
(4)	A Tny. 41. §-a (5) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A külföldi felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott
tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi
állam joga szerint kiállított bizonyítványt és oklevelet Magyarországon a
külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerték el, illetőleg a külföldi
résztanulmányok idejét a hazai felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán
folytatott tanulmányi időbe beszámították.”
98.	§
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
(1 ) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1 997. évi
LXXXIII. törvény (a továbbiakban Eb. tv.) 16. §-át követő cím helyébe a
következő rendelkezés lép, a 17. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a
jelenlegi szöveg jelölése (1 ) bekezdésre változik:
„Betegszállítás, mentés
(2)	A biztosított jogosult a külön törvényben meghatározott mentés
igénybevételére.”
(2)	Az Eb.tv. 46. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban/
„a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a
biztosítási jogviszony megszűnését követően 30 napon át;”
(3)	Az Eb. tv 48. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a
figyelembe vehető napi átlagkereset hatvanöt százaléka, ennél rövidebb
biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg- gyógyintézeti ellátás tartama alatt
hatvan százaléka.”
99. §
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény módosítása
A közhasznú szervezetekről szóló - módosított - 1997. évi CLVI. törvény 19. §-a
a következő (5) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (5) bekezdés jelölése (6)
bekezdésre változik:
„(5) A közhasznú szervezet köteles a (2) bekezdés szerinti közhasznúsági
jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig saját honlapján,
ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.”
100 . §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
A családok támogatásáról szóló - módosított - 1998. évi LXXXIV. törvény 11. §-
ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családi pótlék összege
a) egygyermekes család esetén	4900 Ft,
b) egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén	5700 Ft,
c) kétgyermekes család esetén	5900 Ft,
d) két gyermeket nevelő egyedülálló esetén	6900 Ft,
e) három-vagy többgyermekes család esetén	7500 Ft,
f) három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló	
esetén	8000 Ft,
g) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy)	
esetén	13300 Ft,
h) a 7. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményben élő, továbbá	
nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,	a g) pont alá nem
tartozó gyermek esetén	6900 Ft.”
101 . §
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása
A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
szóló - módosított - 2001. évi XCV. törvény 126/A. §-ának (7)-(10) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (11)-(12)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A jogszabályban meghatározott központi szerv a hivatásos állomány tagja
szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon
belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján
bejelentett hitelintézetet.
(8)	A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos
állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj
összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés
kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére
megfizet.
(9)	Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési
kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a
hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt.
(10)	A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a
Kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami
kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról,
továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi
azonosításra alkalmatlan módon történhet.
(11)	Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos
állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított - a hitelintézetnek meg
nem térülő - összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri
kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta,
akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal
szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatal adók módjára hajt be.
(1 2) A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettséget a
pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár útján teljesíti.”
102 . §
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény módosítása
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény módosításáról szóló 2002. évi IX. törvény 105. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„105. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
2003.	január 1-jén lép hatályba.
(2)	Az 1997. évi XXXI. törvénynek (a továbbiakban: Gyvt.) e törvény 25. §-a
(3)	bekezdésével megállapított 40. § (3) bekezdése, 52. §-a (1) bekezdésével
megállapított 72. § (1) bekezdésének b) pontja, az 53. §-ával megállapított
73. § (3)-(4) bekezdése, valamint e törvény 86. §-a és 95. §-a 2004. január 1-jén
lép hatályba.
(3)	A Gyvt.-nek e törvény 68. §-a (2) bekezdésével megállapított 94. § (3)-(4)
bekezdése 2005. július 1-jén lép hatályba.
(4)	A Gyvt.-nek e törvény 69. §-ával megállapított 95. § (1)-(2) bekezdése
2006. január 1-jén lép hatályba.”
103	. §
Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény
módosítása
(1)	Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény
(a továbbiakban Esztm.) 82. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Az Szt. 68. §-ának (4) bekezdésében meghatározott, idősek otthonán belüli
intenzív gondozási részlegre, gondozási csoportra vonatkozó szabályt 2005.
január 1-jétől kell alkalmazni.
(5)	Az Szt. 85/C. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, megyei, fővárosi
önkormányzat által kialakítandó speciális intézményre vonatkozó szabályt
2005. január 1-jétől kell alkalmazni.
(6)	Az Szt. 90. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, megyei jogú városok
ellátási kötelezettségére vonatkozó szabályt 2005. január 1-jétől kell
alkalmazni.”
(2)	Az Esztm. 82. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az Szt. 112-113. §-ában meghatározott, rehabilitációs intézményekre
vonatkozó külön szabályokat 2005. január 1-jétől kell alkalmazni.”
(3)	Az Esztm. 82. §-ának (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(15) A Gyvt. 81/A-81/D. §-ában, valamint 109. §-ának l) pontjában
meghatározott, nevelési felügyeletre vonatkozó szabályokat 2005. július 1-jétől
kell alkalmazni.”
104	. §
Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások
szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény módosítása
(1)	Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások
szervezéséről szóló 2003. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eüszt. tv.) 20. §-
ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltató a
bevételeit, a ráfordításait és létszámadatait - kormányrendeletben
meghatározott tartalommal és módon - részletezni köteles beszámolójában,
amelyet a Magyar Államkincstár részére küld meg.”
(2)	Az Eüszt. tv. 35. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg/
„c) az egészségügyi közszolgáltatásban nem költségvetési szervként működő
egészségügyi szolgáltató beszámolója tartalmi elemeit,”
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
105	. §
(1)	Ez a törvény a (2)-(8) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az e törvény 4. §-a 2003. december 30-án lép hatályba.
(3)	Az e törvény 86. §-ával megállapított, az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII.	törvény 18/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja 2004. július 1-jén lép
hatályba.
(4)	Az e törvény 104. §-ával megállapított, az egyes szociális tárgyú törvények
módosításáról szóló 2003. évi IV. törvény rendelkezései 2003. december 30-án
lépnek hatályba.
(5)	Az e törvény 102. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításáról szóló 2002. évi IX.
törvény 105. §-ának (3) bekezdése 2003. december 30-án lép hatályba.
(6)	Az e törvény 111. §-ának a) pontjával megállapított, a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2001. évi
LXXXIV. törvény 14. § a) pontjának szövegrésze 2003. december 30-án lép
hatályba.
(7)	Az e törvény 94. §-ával megállapított, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI.
törvény 19/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja, az e törvény 124. §-ával
megállapított 14. számú melléklet vízkészletjárulékra vonatkozó rendelkezése
2004. február 15-én lép hatályba.
(8)	Az e törvény 96. §-ával megállapított, a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 156. §-ának (3) bekezdése 2003.
december 30-án lép hatályba.
(9)	A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló
nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján az e törvény
9. § (8) bekezdése hatályba lép.
106 . §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV.
törvény 6. §-ának (7) bekezdése,
b)	a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi
CXXXIII. törvény 6. §-ának (3) bekezdése,
c)	a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény
5. § (12) bekezdése,
d)	a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. §-a (1)
bekezdésének k) pontja, valamint az azt megállapító 2003. évi XLV. törvény
35.	§-ának megfelelő része,
e)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 46/A. §-a, valamint az
azt megállapító 2003. évi LV. törvény 10. §-ának (3) bekezdése, 92. §-ának (2)
bekezdésében és 109/A. §-ának (5) bekezdésében a „központosított”
szövegrész, és a 102. §-a (12) bekezdésének c) pontja, valamint az azt
megállapító 1998. évi XC. törvény 80. §-a (31) bekezdésének megfelelő része,
és az azt módosító 1999. évi CXXV. törvény 62. §-a (38) bekezdésének
megfelelő része,
f)	az egyes munkaügyi és szociális törvények módosításáról szóló 1999. évi
CXXII. törvény 51-52. §-a, továbbá az 58. §-a (2) bekezdésének b) pontja és a
(3)-(4) bekezdése, valamint az ezt megállapító 2002. évi XXXIII. törvény
11. §-a,
g)	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
mellékletében szereplő „Kisvállalkozás-Fejlesztő Pénzügyi Rt.” szövegrész,
h)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
66. §-ának (3)-(5) bekezdése és az azt megállapító 2001. évi LXXIX. törvény
23. §-ának megfelelő része, továbbá a 2003. évi IV. törvény 82. §-ának (3)
bekezdése, azzal, hogy a 2003. december 31. napjáig benyújtott, intézményi
elhelyezés iránti kérelmek esetén az 1993. évi III. évi törvény 66. § (3)-(5)
bekezdését kell alkalmazni, továbbá a 132. § (1) bekezdésének j) pontja,
i) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében „az Adó- és
Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) járulékbeszedési
feladatainak ösztönzésére,” szövegrész, 5. §-ának (2) bekezdésében „az APEH
járulékbeszedési feladatainak ösztönzésére,” szövegrész,
j) az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet
érintő törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény 3. §-ának (3)
bekezdése és az azt megállapító 2002. évi LVIII. törvény 49. §-a (5) bekezdése
c)	pontjának vonatkozó része,
k) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 18.
§-a (5) bekezdésének c) pontja és az azt megállapító 2001. évi XXXIV. törvény
9.	§-ának (1) bekezdése és 18. §-a (5) bekezdésének g) pontja,
l) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény	141. §-a (3) bekezdés j)
pontjából a „mentés” szövegrész, a 142. §-a (2)	bekezdésének a) pontja,
valamint a 142. §-a (2) bekezdésének d) pontjából	a „a ritka, a kiemelkedő
költségigényű vagy” szövegrész.
(2)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX.	törvény 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja és az azt módosító 1997. évi IV.
törvény 2. §-ának (1) bekezdése 2003. december 30-án hatályát veszti.
(3)	Az e törvény 9. §-ának (7) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai
Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény
hatálybalépésének napján hatályát veszti.
(4)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 43. §-ának (2)
bekezdése, valamint az azt megállapító 1995. évi CV. törvény 42. §-a 2004.
március 31-én hatályát veszti.
(5)	Az e törvény 86. §-ával megállapított az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII.	törvény 108/A. §-ának (8) bekezdése 2004. július 1-jén hatályát veszti.
107 . §
(1)	Az e törvény 97. §-ával megállapított, a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény 12. §-ának (8) bekezdésében, 21. § (2)
bekezdésében, valamint a 39. §-ában meghatározott rendelkezéseit a 2003.
december 31. napját követő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokra kell
alkalmazni.
(2)	Az e törvény 98. §-a (2)-(3) bekezdésével megállapított, a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény rendelkezéseit a
2004. március 31-jét követően kezdődő keresőképtelenség esetén kell alkalmazni.
108 . §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	az agrárgazdasági és vidékfejlesztési célokhoz nyújtott támogatások részletes
jogcímeit, a támogatások folyósításának, felhasználásának, ellenőrzésének,
valamint a rendeltetéstől eltérő felhasználás szankcionálásának általános
szabályait,
b)	az egyedi támogatások, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében
nyújtott termelési támogatásokat és azok felhasználási szabályait.
c)	az e törvény 34. §-ában meghatározott humánszolgáltatást ellátó, nem állami
intézmények fenntartói számára nyújtott normatív hozzájárulás, illetve
támogatás igénylésére, utalására, elszámoltatására és ellenőrzésére vonatkozó
szabályokat,
d)	az irányított betegellátási modellkísérlet esetében a pályázat kiírásának és
elbírálásának, a prevenciós kiadásokra és a szervezési feladatokra kiutalt
pénzösszeg és a 78. § (5) bekezdés szerinti bevételi többlet kiutalásának,
felhasználásának, ellenőrzésének, visszavonásának, valamint a
modellkísérletben résztvevő ellátásszervezők feladatainak részletes szabályait,
e)	az osztályfőnöki pótlék mértékét oly módon, hogy 2004. szeptember 1-jétől
elérje a pótlékalap 30%-át.
109 . §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az orosz államadósság terhére beérkező
iker-motorkocsik Magyar Államvasutak Rt. részére történő kedvezményes
átengedése érdekében saját hatáskörben a XV. Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium fejezet, 25. cím Fejezeti kezelésű előirányzatok, 7. alcímszámú
Fejezeti tartalék előirányzatot a 2004-ben beérkező, a vasúti személyszállítási
járműpark fejlesztését szolgáló iker-motorkocsik ellenértékének megfelelően
megemelje.
(2)	A Magyar Államvasutak Rt. az (1) bekezdés alapján kapott költségvetési
juttatást soron kívül köteles befizetni a XLI. A központi költségvetés
kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, az adósság- és követeléskezelés költségei
fejezet, 4. cím Tőkekövetelések visszatérülése, 1. alcím Kormányhitelek
visszatérülése előirányzat javára. A támogatás folyósítására a megkötendő
szállítási szerződések szerinti beérkezésnek megfelelően kerül sor, elszámolása a
vasúttársaságnál tőkejuttatásként történik.
110 . §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza az egészségügyi, szociális és családügyi
minisztert, hogy rendeletben határozza meg az irányított betegellátási
modellkísérlet értékelésének módját és szakmai szempontjait.
(2)	A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet legfőbb
szervének az Áht. - e törvény 86. §-ával megállapított - 95/B. § (3) és (6)
bekezdés szerinti határozatát legkésőbb 2004. március 31-ig kell meghozni.
111 . §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének
végrehajtásáról szóló 2001. évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjának
szövegében a „2003. december 31-ig” szövegrész helyébe „2004.
december 31-éig” szövegrész lép,
b)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
38. §-a (1) bekezdésének b) pontjában az „egyházi személyként”
szövegrész helyébe az „egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként”
szövegrész lép.
112 . §
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a rádiózásról és televíziózásról
szóló 1996. évi I. törvény 79. §-ának (1) bekezdése szerinti üzemben tartási díj
2004-re esedékes összegének megfizetését átvállalja. Az összeg megállapításának
alapja: a 2001-ben ténylegesen beszedett üzembentartási- díjbevétel 107%-a,
csökkentve 9,55% (áfával növelt) beszedési költséggel, továbbá a mentesítettek
után 2002-ben térített díjátalány teljes összege. Az így kialakuló kötelezettséget
növelni kell a 2002. szeptember/2001. szeptemberi átlagos, valamint a 2004. évre
tervezett éves átlagos fogyasztói árindex-változás mértékével.
113 . §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a Közösségi Támogatási
Keret Monitoring Bizottsága javaslatára az Európai Bizottság által a Strukturális
Alapok hozzájárulásának módosításáról hozott döntés alapján a 16. számú (a
kötelezettségvállalási keret-összegeket bemutató) mellékletben szereplő
előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást
hajtson végre.
(2)	A kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása amennyiben érinti
az adott évi kifizetési előirányzatokat is, a Kormány az Operatív Programokhoz
kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat
végre.
114	. §
Az Országgyűlés felhatalmazza a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjét, hogy
ha a fejezet által be nem tervezett európai uniós támogatás kerülne 2004-ben
felhasználásra, akkor új előirányzatot nyisson az EU támogatás előirányzatára -
bevételi és kiadási oldalon egyaránt - és a hazai társfinanszírozást a fejezet
előirányzatain belül átcsoportosítással biztosítsa.
115	. §
(1 ) Az Országgyűlés felhatalmazza a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív
Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően,
szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának
módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-
összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra
Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott
mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(2)	A kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása amennyiben érinti
az adott évi kifizetési előirányzatokat is, a Környezetvédelmi és Infrastruktúra
Operatív Program Irányító Hatósága a Környezetvédelmi és Infrastruktúra
Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben
átcsoportosítást hajthat végre.
(3)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program
Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség
esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának
módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-
összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott
mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(4)	A kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása amennyiben érinti
az adott évi kifizetési előirányzatokat is, a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív
Program Irányító Hatósága a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programhoz
kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat
végre.
(5)	Az Országgyűlés felhatalmazza az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program
Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség
esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának
módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-
összegeket bemutató) mellékletben szereplő, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív
Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott
mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(6)	A kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása amennyiben érinti
az adott évi kifizetési előirányzatokat is, az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív
Program Irányító Hatósága az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programhoz
kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat
végre.
(7)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Gazdasági Versenyképesség Operatív
Program Irányító Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően,
szükség esetén az Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának
módosításáról hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-
összegeket bemutató) mellékletben szereplő, a Gazdasági Versenyképesség
Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok között, a döntésben meghatározott
mértékben átcsoportosítást hajtson végre.
(8)	A kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása amennyiben érinti
az adott évi kifizetési előirányzatokat is, a Gazdasági Versenyképesség Operatív
Program Irányító Hatósága a Gazdasági Versenyképesség Operatív Programhoz
kapcsolódó előirányzatok között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat
végre.
(9)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Regionális Operatív Program Irányító
Hatóságát, hogy a Monitoring Bizottság jóváhagyását követően, szükség esetén az
Európai Bizottság által a Strukturális Alapok hozzájárulásának módosításáról
hozott döntés alapján, a 16. számú (a kötelezettségvállalási keret-összegeket
bemutató) mellékletben szereplő, a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó
előirányzatok között, a döntésben meghatározott mértékben átcsoportosítást
hajtson végre.
(10)	A kötelezettségvállalási keret-előirányzatok átcsoportosítása amennyiben
érinti az adott évi kifizetési előirányzatokat is, a Regionális Operatív Program
Irányító Hatósága a Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó előirányzatok
között a szükséges mértékben átcsoportosítást hajthat végre.
116 . §
Az Operatív Programok és az ISPA/Kohéziós Alap projektek esetén tervezett
céltartalék csak az adott Operatív Program, illetve az adott ISPA/Kohéziós Alap
projektek előre nem látható kiadásainak finanszírozására használható. A céltartalék
intézményi kiadási célokra nem használható.
117	. §
Az ÁPV Rt.-nek e törvény hatályba lépéséig a Magyar Köztársaság 2000. évi
költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 6. §-ának (7) bekezdése, a
Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII.
törvény 6. §-ának (3) bekezdése és a Magyar Köztársaság 2003. évi
költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 5. §-ának (12) bekezdése alapján
átadott vagyontárgyak - kivéve azokat, amelyekre külön törvényben foglalt
feltételek és eljárási rend az irányadó - az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának
minősülnek.
118	. §
Az Országgyűlés elrendeli, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény
9/D. §-ának (1)-(3) bekezdéseiben és a 9/E. §-ának (1) bekezdésében
meghatározott, az előirányzatok minimum-összegére vonatkozó előírásoktól 2004.
évben el lehet térni.
119	. §
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény alkalmazásában
teljes egészében élhet adólevonási joggal, illetve nem minősülnek adólevonásra
nem jogosító ténynek:
a)	a 4-es metró építése,
b)	a gyorsforgalmi úthálózatra adott támogatások,
c)	azok az önkormányzati beruházások, amelyek támogatásáról 2003. december
31.	napját megelőzően, a támogatás címzettjét megillető adólevonási jog
figyelembevételével született döntés,
d)	2003. április 25. napjáig benyújtott címzett támogatási beruházási koncepció,
amelynek alapján az Országgyűlés a 2004. évi új címzett támogatásokról
szóló törvényben az adólevonási jog figyelembevételével dönt,
e)	a külön jogszabályban szabályozott intézeti gyógyszerellátásra adott
támogatás.
120	. §
A Kincstár a 4-es metró első szakasza finanszírozása során a Budapesti
Közlekedési Vállalat Rt.-t terhelő, a projektköltség részét képező kifizetésekről
kiállított számla általános forgalmiadó-tartalmát az általános forgalmiadó-bevallás
benyújtására előírt határidőt követő 60 napon belül, visszatérítési kötelezettséggel,
az állami pénzkészlet terhére kamatmentesen megelőlegezi Budapest Főváros
Önkormányzata részére.
121 . §
Az Országgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Magyar Állam a központi költségvetés
terhére a Rendezvénycsarnok Ingatlanfejlesztő és Kezelő Rt. 2003. december 31-ét
követően esedékessé váló, az OTP Rt-vel szemben fennálló 8,0 millió euró és
12 512,5 millió forint összegű, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-vel
szemben fennálló 57,1 millió euró (2003. június 30-i árfolyamon számítva
együttesen 29 848,6 millió forint) összegű hiteleit - annak járulékaival együtt -
2004.	január 1-jei hatállyal ellenérték nélkül átvállalja. Az átvállalás mentesül az
illetékfizetési kötelezettség alól.
122 . §
(1)	Az Országgyűlés felhatalmazza a belügyminisztert és a pénzügyminisztert a
2003. évi LV. törvénnyel jóváhagyott 4-es metró finanszírozása során az adott éves
pénzügyi előirányzat terhére előleg folyósítására, amennyiben a Kincstárhoz
benyújtott kivitelezési szerződésben vállalt kötelezettség szerint történik.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a gazdasági és közlekedési minisztert és a
pénzügyminisztert, hogy az e törvény 3. §-ának a) pontjában jóváhagyott
gyorsforgalmi úthálózat-fejlesztés finanszírozása során az adott éves pénzügyi
előirányzat terhére előleg folyósítására, amennyiben a Kincstárhoz benyújtott
kivitelezési szerződésben meghatározott kötelezettség szerint történik.
123	. §
Budapest Főváros Önkormányzata a 4-es metró megépítésének pénzügyi
lebonyolítására szolgáló pénzforgalmi számláját a Kincstárban vezeti a Magyar
Állam és Budapest Főváros Önkormányzata között létrejött, a beruházás közös
finanszírozásáról szóló szerződésben foglaltak szerint.
124	. §
A vízkészlet-járulékokat az e törvény 14. számú melléklete állapítja meg.
125	. §
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény
a)	232. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2004. évben 11%,
b)	301. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat mértéke 2004. évben 11%,
c)	301. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat mértéke 2004. évben 4%.