T/5669.
számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával
összefüggő módosításáról
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2003. október
2003. évi … törvény
egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról
1. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/A. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik - az 57/B. – 57/D. §-okban meghatározott feladatokat kivéve - ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:”
(2) Az Flt. 57/A. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]
„az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaadói és munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e), és g) pontjai szerinti adatok igénylésére jogosultak.”
2. §
Az Flt. az 57/A. §-át követően a következő alcímmel és 57/B-57/E. §-okkal egészül ki:
57/B. §
(1) Az európai közösségi jog alapján fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése feltételeinek megteremtése, a munkaviszonyra vonatkozó információs önrendelkezési jog érvényesülésének elősegítése, a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságának növelése érdekében Egységes Munkaügyi Nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) kell létrehozni és működtetni.
(2) A Nyilvántartás a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszonyok (3) bekezdésben foglalt adatainak nyilvántartását tartalmazza.
(3) A Nyilvántartás a (2) bekezdésben meghatározott munkaviszonyokat, illetőleg ahhoz kapcsolódóan a munkavállalókat és munkaadókat a következő adatok szerint tartja nyilván:
A) Munkavállaló adatai:
a) személyi adatok (név, születéskori név, nem, anyja neve, születési helye, dátuma),
b) TAJ-szám,
c) állampolgárság,
d) a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód.
B) Munkaadó adatai:
a) Adószám, adószámmal nem rendelkező magánszemély munkaadó esetében adóazonosító jel,
b) Megnevezés,
c) Telephely címe,
d) Székhely címe,
e) Saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód.
C) A munkaviszony kezdetének és megszűnésének időpontja.
(4) A munkaadónak a Nyilvántartás adatbázisának létrehozása és működtetése érdekében, a Nyilvántartást működtető szervvel szembeni bejelentési kötelezettségét az 57/E. § tartalmazza.
57/C. §
(1) Az 57/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokból adatok igénylésére jogosultak
a) TAJ-szám alkalmazásával
aa) a nyugdíj- és egészségbiztosítás szervei a társadalombiztosítási szabályokban előírt bejelentési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése,
ab) a szociális igazgatás szerve a munkanélküliek jövedelempótló támogatása továbbfolyósítása és a rendszeres szociális segély megállapítása,
b) az állami adóhatóság szervei az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék, társadalombiztosítási járulék, továbbá a munkaadói és a munkavállalói járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése,
c) az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség és megyei (fővárosi) felügyelőségei a munkaviszony létesítésével, valamint megszűnésével és megszüntetésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség, továbbá a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése,
d) a megyei (fővárosi) munkaügyi központ a munkanélküli ellátásra való jogosultság ellenőrzése,
e) a menekültügyi hatóság, valamint a központi és területi idegenrendészeti hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adategyeztetés céljából.
(2) Az 57/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra nem azonosítható módon, népszámlálási célra azonosítható módon átadhatók.
(3) A munkaadó és a munkavállaló a saját adataikhoz a megfelelő azonosítók alkalmazásával hozzáférhetnek, azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérhetnek.
(4) A Nyilvántartásból adat más szerv és természetes személy részére csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltatható.”
57/D. §
(1) Az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó Munkaügyi Nyilvántartó Központ működteti. A Foglalkoztatási Hivatal az adatfeldolgozás egyes részfeladataival más szervezetet is megbízhat.
(2) Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság – külön megállapodásban foglaltak szerint – az (1) bekezdésében meghatározott, a Nyilvántartást működtető szerv rendelkezésére bocsátja a munkavállalóknak és a munkaadóknak a 2002. és 2003. évekre vonatkozó, következő adatait:
a) a munkaadó adószáma, megnevezése, egyéb cégadatai a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap szerint;
b) a munkaadónál munkaviszonyban álló munkavállaló neve, születéskori neve, születési helye, születési dátuma, anyja neve,
c) társadalombiztosítási azonosító jele.
57/E. §
(1) Az a munkaadó, aki a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaviszonyban munkavállalót foglalkoztat, köteles bejelenteni az 57/D. § (1) bekezdésében meghatározott, a Nyilvántartást működtető szervnek
a) a munkaszerződés megkötését követően, legkésőbb a munkavállaló munkába lépéséig a munkaviszony létrejöttének időpontját,
b) legkésőbb a munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon a megszűnés időpontját.
(2) A (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt bejelentésnek tartalmaznia kell továbbá a munkavállalónak az 57/B. § (3) bekezdése A) pontjának a)-c) alpontjában, valamint a munkaadónak az 57/B. § (3) bekezdése B) pontjának a)-d) alpontjában meghatározott adatait.
(3) Ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkavállalót eredeti munkakörében tovább foglalkoztatják, a bírósági ítélet által tartalmazott, az (1) bekezdésben foglaltakat érintő változást a munkaadó legkésőbb a bírósági ítélet közlését követő napon köteles bejelenteni.
(4) Ha a munkaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet, vagy a munkaadó és a munkavállaló megállapodása a munkavégzés megkezdését követően utólag rendelkezik, a munkáltató az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bejelentési kötelezettségét a megállapodás megkötését, illetőleg a hatósági határozat vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedését követően haladéktalanul a munkaviszony kezdetének időpontjára visszamenőleges hatállyal köteles teljesíteni.
(5) Az 57/D. § (1) bekezdésében meghatározott, a Nyilvántartást működtető szerv a munkaadónak visszaigazolja az e §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítését.”
3. §
(1) Az Flt. 58. §-ának (8) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(8) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben határozza meg
„f) az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás keretében használt, a munkaadó és a munkavállaló által, a saját adatokhoz való hozzáférést biztosító kód, továbbá a munkaügyi ellenőrzés számára a hatósági hozzáférést biztosító kód képzésének, kiadásának és alkalmazásának
szabályait.]
(2) Az Flt. 58. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg a munkaügyi nyilvántartási és bejelentési kötelezettségre, valamint a bejelentési kötelezettség teljesítésének visszaigazolására vonatkozó szabályokat.”
4. §
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:]
„b) a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,”
[megtartására.]
5. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 21. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
„l) a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése és szükség esetén pontosítása érdekében.”
6. §
(1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 43. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[43. § (1) A 42. §(1) bekezdése alapján nyilvántartásba vett adatokból
„b) a munkaügyi és szociális igazgatás szervei az ellátás megállapítása, folyósítása, munkaügyi ellenőrzés céljából az a)-d) és f)-g) pontjai, a Foglalkoztatási Hivatal Munkaügyi Nyilvántartó Központja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése, és szükség esetén pontosítása érdekében a 42. § (1) bekezdésének a) és g) pontjai, továbbá - a családi állapot kivételével - a b) pontja”
szerinti adatokat igényelheti.]
(2) A Tbj. 44. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A foglalkoztató az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelentést tesz a személyi adatok és a TAJ-szám megjelölésével az általa foglalkoztatott biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a biztosított pénztártag-e. Ebben az esetben meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját. A bejelentést az illetékes egészségbiztosítási szervhez a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét, befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 12. napjáig kell benyújtani.”
7. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 82. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat - az Egységes Munkaügyi Nyilvántartásnak a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatbázisa kiépüléséig - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a rendelkezésére álló társadalombiztosítási nyilvántartások alapján szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.”
8. §
(1) Ez a törvény a (2) bekezdésben foglaltak kivételével 2004. május 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Flt. 57/A. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(2) A törvény 2. §-ában az Flt. 57/D. §-át megállapító rendelkezés 2004. március 1-jén, a törvény 7. §-a a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatályba lépése napján lép hatályba.
I N D O K O L Á S
az egyes törvényeknek az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A törvényjavaslat célja az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás ( a továbbiakban: Nyilvántartás) létrehozása és működése törvényi feltételeinek megteremtése.
A Nyilvántartás a törvény hatálybalépését követően a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkaviszonyokat (ideértve azokat a munkaviszonyokat is, amelyeket nem az Mt. hatálya alá tartozó munkaadók pl. közigazgatási szervek létesítenek) fogja nyilvántartani, és ezzel összefüggésben tartalmazza majd a munkaadók és a velük munkaviszonyban álló munkavállalók adatait.
A Nyilvántartás létrehozása hozzá fog járulni a munkaerőpiac átláthatóságának javulásához, a munkavállalók jogbiztonságának növeléséhez, az európai közösségi jog által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése feltételeinek megteremtéséhez, valamint a munkaügyi ellenőrzési rendszer fejlesztéséhez.
A Nyilvántartás elősegíti majd az Európai Unió tagállamaira vonatkozó foglalkoztatáspolitikai irányelvek és specifikus irányelvek érvényesülését is, amelyek között (a 9. pontban) szerepel a „be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá”. Ehhez kapcsolódik a szükséges törvényes kényszerítő eszközök javításának és a szankcionálás elősegítésének igénye. Tekintettel arra, hogy Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió tagállamává válik, kötelező lesz a fenti prioritás beépítése a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervbe. A Nyilvántartás megteremtése az előző célokon kívül tehát elősegíti a specifikus irányelvben megfogalmazottak teljesítését is.
A rendszer biztosítani fogja az Európai Unióhoz történő csatlakozással keletkező adatszolgáltatási és statisztikai kötelezettségek teljesítésének feltételeit a munkaviszonyok fennállása és a külföldiek foglalkoztatása terén.
A nyilvántartási rendszer széles körű támogatást fog nyújtani a munkaügyi ellenőrzés részére. Biztosítani fogja azt, hogy már a munkába lépéstől egyértelműen ellenőrizhető legyen a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség teljesítése. Működésével megteremtődnek azok a törvényi és technikai feltételek, amelyek szükségesek a bejelentés nélküli munkavégzés feltárását és szankcionálását előíró EU foglalkoztatási irányelv teljesítéséhez. A munka aktualitásának külön hangsúlyt ad az a tény, hogy ezen irányelv végrehajtása a jelenlegi olasz EU elnökségi periódus kiemelt stratégiai céljai között szerepel.
A Javaslat a munkaviszony keletkezésére és megszűnésére vonatkozóan azonnali bejelentési kötelezettséget ír elő a munkaadó számára. Ennek alapján a Javaslat által meghatározott körben jobban megismerhetővé válnak megismerhetővé a munkaerőpiaci mozgások, a fluktuáció mérhetővé válik. Ezzel a munkaerőpiaci folyamatok átláthatósága javul, ami nagymértékben hozzájárul a munkaügyi tervezés statisztikai feltételei megteremtéséhez. A jogszabályi feltételek kialakítása a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.évi LXXV. törvény módosításával valósulna meg.
A Nyilvántartásnak a működése során a saját adatainak ellenőrzése céljából igénybe kell venni más nyilvántartások (Országos Egészségbiztosítási Pénztár TAJ adatbázisa, Lakcímnyilvántartás) adatait is. Az ehhez szükséges törvényi feltételeket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény, valamint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása teremti meg.
A Javaslat tartalmazza továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítását is. Erre azért van szükség, mert az európai közösségi jog által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat – a Nyilvántartás ehhez szükséges adatbázisának kiépüléséig - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fogja szolgáltatni a Központi Statisztikai Hivatal részére.
az 1. §-hoz
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 57/A. §-a szabályozza, hogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a Foglalkoztatási Hivatal, az Országos Munkaügyi és Munkabiztonsági Főfelügyelőség, valamint a munkaügyi központ a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával milyen adatokat tarthatnak nyilván. A Javaslat kiegészíti a törvény rendelkezéseit az Egységes Munkaügyi Nyilvántartást (a továbbiakban: Nyilvántartás) szabályozó 57/B-57/E. §-okkal. A Nyilvántartásra vonatkozó szabályok meghatározzák az azt működtető szerv által kezelhető adatok körét. Ezért e külön szabályozásra figyelemmel szükséges módosítani a törvény 57/A. §-ának (1) bekezdését oly módon, hogy e § szabályai nem vonatkoznak a Foglalkoztatási Hivatal szervezetébe tartozó, a Nyilvántartást működtető szerv adatnyilvántartására.
Az Flt. 57/A. §-a (3) bekezdése c) pontjának hatályos rendelkezése meghatározza, hogy az adóigazgatás szervei a Nyilvántartásból milyen adatok igénylésére jogosultak. A szerv megjelölése nem áll összhangban az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 6. §-ában foglaltakkal, amely az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt és szerveit összefoglaló néven állami adóhatóságként határozza meg. A Javaslat a jogszabályok közötti összhang megteremtése érdekében módosítja a törvény 57/A. §-a (3) bekezdésének a) pontját.
a 2. §-hoz
A Javaslat az Flt-t a Nyilvántartásra vonatkozó új 57/B-57/E. §-okkal egészíti ki. A Javaslat meghatározza a Nyilvántartás létrehozásának és működtetésének célját, rendelkezik arról, hogy a Nyilvántartásban honnan és milyen adatok gyűjthetők, milyen célból kezelhetők. A Javaslat szabályozza a Nyilvántartás kapcsolatát más nyilvántartásokkal, továbbá azt, hogy mely szervezetek és milyen módon juthatnak hozzá e nyilvántartásban tárolt adatokhoz, és azokat milyen célra használhatják fel. Ebben a törvényben kerülnek rögzítésre a nyilvántartásban szereplő személyek adatkezeléssel kapcsolatos jogaira, valamint azok gyakorlásának módjára vonatkozó szabályok.
A Javaslat biztosítja a munkavállalók és a munkaadók számára, hogy saját adataikhoz megfelelő azonosítók használatával hozzáférjenek, és azokról, illetve felhasználásukról tájékoztatást kérjenek.
A Nyilvántartásból adat a törvény által tartalmazott szerveken kívül, más szerv, vagy személy részére csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltatható. A Nyilvántartás adatai statisztikai célra felhasználhatók, statisztikai célú felhasználásra nem azonosítható módon, népszámlálási célra azonosítható módon átadhatók.
A Javaslat rendelkezik a Nyilvántartás létrehozásának módjáról, melynek kiinduló adattartalma úgy jön létre, hogy az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság a nyilvántartást működtető szerv részére bocsátja a munkavállalóknak és a munkaadóknak 2002. és 2003. évre vonatkozó, a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap szerinti adatait. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy egy-egy munkaadónál 2002. és 2003. december 31-én kik álltak munkaviszonyban.
A Nyilvántartás adattartalma naprakészségének biztosítása érdekében a Javaslat 2004. május 1-jétől azonnali bejelentési kötelezettséget ír elő az Mt. hatálya alá tartozó munkaadók számára, a munkaviszony létesítéséről, illetőleg megszüntetéséről. A munkaadó a munkaviszony létrejöttének időpontját legkésőbb a munkaszerződés megkötését követően, a munkavállaló munkába lépésének napjáig, a munkaviszony megszűnésének időpontját legkésőbb a munkaviszony megszűnését, illetőleg megszüntetését követő napon köteles bejelenteni. A Javaslat bejelentési kötelezettséget ír elő abban az esetben is, ha a bíróság jogerősen megállapítja, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, és a munkaadó a munkavállalót eredeti munkakörében újra foglalkoztatja. Ugyancsak fennáll a bejelentési kötelezettség, ha a munkaviszony fennállásáról hatósági határozat, bírósági ítélet vagy a munkaadó és a munkavállaló megállapodása utólag, a munkavégzés megkezdését követően rendelkezik.
a 3. §-hoz
A törvény a Nyilvántartást érintő legfontosabb, törvényi szabályozást igénylő kérdéseket szabályozza. A Nyilvántartás működésére vonatkozó részletes szabályokat a törvény felhatalmazása alapján alacsonyabb szintű jogszabályok fogják tartalmazni. A Javaslat felhatalmazza a Kormányt a munkaügyi nyilvántartási és bejelentési kötelezettségre, ennek keretében a bejelentési kötelezettség teljesítésének visszaigazolására vonatkozó részletes szabályok megalkotására. A Nyilvántartás keretében használt azonosító kód kiadására és alkalmazására, valamint a Nyilvántartást kezelő szervezetre vonatkozó működési szabályok kiadására az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kap felhatalmazást.
a 4. §-hoz
A Javaslat a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításával biztosítja annak jogi feltételeit, hogy a munkaügyi ellenőrzés a Nyilvántartással összefüggő azonnali bejelentési kötelezettség teljesítésére is kiterjedjen.
az 5. §-hoz
A Nyilvántartás adatainak naprakészen tartása érdekében arra is szükség van, hogy a Lakcímnyilvántartó Hivatal törvényi felhatalmazás alapján biztosítsa a Nyilvántartásban szereplő munkavállalók természetes azonosítóinak ellenőrzését és aktualizálását. Az ehhez szükséges törvényi feltételek biztosítása érdekében a Javaslat módosítja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényt.
a 6. §-hoz
A munkaviszonyok nyilvántartásához kapcsolódó adatok ellenőrzésére és aktualizálására – törvényi felhatalmazás alapján – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár TAJ adatbázisa is eseti felhasználásra kerül. Ehhez a megfelelő jogszabályi feltételeket a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) módosítása teremti meg.
A Tbj. 8 napon belüli bejelentési kötelezettséget ír elő a foglalkoztató számára a biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról. A Nyilvántartással érintett, az 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkaadói körben a 8 napon belüli bejelentésre – az azonnali bejelentési kötelezettség miatt - nincsen szükség. Ugyanakkor a 8 napos bejelentési határidő fenntartása a többi munkáltató (költségvetési szervek, közigazgatási szervek, bíróságok, ügyészségek stb.) vonatkozásában sem indokolt, mert ebben a körben a munkaviszony fennállásának nyilvántartása megoldott. Továbbá a társadalombiztosítási szabályokban két különböző határidő fenntartása indokolatlan adminisztrációs terhet jelentene a társadalombiztosítási szervek és a munkaadók részére. Ezért a Javaslat a Tbj. erre vonatkozó szabályát úgy módosítja, hogy a munkáltatóknak a bejelentést a biztosítás kezdetét, megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, illetőleg a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő hónap 12. napjáig kell benyújtani.
a 7. §-hoz
A Javaslat megteremti a feltételeit az európai közösségi jog alapján fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének. A külföldi állampolgárságú munkavállalókra vonatkozó adatok összeállításáról szóló 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokat – az Egységes Munkaügyi Nyilvántartás –a kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatbázisának kiépüléséig – az Országos Egészségbiztosítási Pénztár szolgáltatja a Központi Statisztikai Hivatal részére.
Ennek a kötelezettségnek az előírását a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása tartalmazza.
a 8. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépésének időpontjaként – 2. §-nak az Flt. 57/D. §-át megállapító szövegrésze, és a 7. § kivételével - 2004. május 1-jét határozza meg. A javaslat 2. §-ának az Flt. 57/D. §-át megállapító szövegrésze 2004. március 1-jén, a 7. § - figyelemmel arra, hogy a 311/76/EGK rendelet által előírt adatszolgáltatási kötelezettséget az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően kell teljesíteni, a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.