MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6231.
számú
törvényjavaslat
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és egyéb munkajogi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Burány Sándor
foglalkoztatáspolitikai
és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2003. október
2003. évi …. törvény
a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény és egyéb munkajogi
tárgyú törvények módosításáról
1. §
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) az alábbi új 41/A. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A kollektív szerződést a szerződő felek együttesen kötelesek a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) a megkötést követő 30 napon belül nyilvántartásba vételre bejelenteni és a kapcsolódó adatszolgáltatást teljesíteni (a továbbiakban együtt: bejelentési kötelezettség).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív szerződés
a) módosítását,
b) felmondását,
c) hatályának a 34. és a 36. §-ban foglaltakat érintő változását, továbbá
d) hatályának megszűnését.
(3) Az (1) bekezdésben, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződésnek a szerződést kötő felek eredeti aláírásával ellátott példányát a minisztériumban letétbe kell helyezni.
(4) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, hogy – az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével – rendeletben határozza meg:
a) a bejelentési kötelezettség teljesítésének, illetőleg
b) a kollektív szerződések nyilvántartásának
részletes szabályait.”
2. §
Az Mt. 85/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„85/B. § (1) Jogutódlás esetén a jogelőd és jogutód munkáltató – legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal – köteles tájékoztatni a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet, szakszervezet hiányában az üzemi tanácsot, üzemi tanács hiányában a nem szervezett munkavállalók képviselőiből létrehozott bizottságot a jogutódlás
a) időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) okáról,
c) a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeiről,
továbbá – a megállapodás érdekében – köteles konzultációt kezdeményezni a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb intézkedésekről.”
3. §
Az Mt. 119. § (6)-(7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3)-(5), illetve a (7) bekezdés alkalmazása során az ügyelet teljes időtartamát munkaidőként kell figyelembe venni, ha a munkavégzés időtartama nem mérhető.
(7) A munkavállaló munkaideje a (3) bekezdésben foglalt napi tizenkét órát, illetve készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében a napi 24 órát legfeljebb egy órával haladhatja meg, ha a téli időszámítás kezdetének időpontja a munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaidő tartamára esik.
(8) Az (1) és a (3)-(7) bekezdés rendelkezéseitől érvényesen eltérni nem lehet.”
4. §
Az Mt. 123. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A pihenőidő mértéke a (2) bekezdésben meghatározott esetben legalább hét óra, ha a nyári időszámítás kezdetének időpontja annak tartamára esik.”
5. §
Az Mt. 124. §-a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően, a 124/A. § (4) bekezdése szerint a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatható részmunkaidős munkavállaló heti pihenőnapjának nem kell vasárnapra esnie.”
6. §
Az Mt. 124/A. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkavállaló az (1) bekezdés alapján – a megszakítás nélküli, illetve a három- vagy ennél többműszakos munkarendben, a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál, illetve munkakörben, a részmunkaidő esetén a felek megállapodása alapján rendes munkaidőben kizárólag szombaton és vasárnap foglalkoztatott, valamint az idénymunkát végző munkavállaló kivételével – vasárnap végez munkát, számára az ezt közvetlenül megelőző szombaton rendes munkaidőben történő munkavégzés nem rendelhető el.”
7. §
(1) E törvény 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mt. 38. § (4) bekezdése, valamint az Mt. 117/B. § (3) bekezdéséből a „munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy” szövegrész.
8. §
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 37. § (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A végkielégítésre való jogosultság szempontjából emellett figyelmen kívül kell hagyni a 22. § (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott időtartamot is, kivéve a közeli hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.”
9. §
A Kjt. 64. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fizetési fokozat megállapításánál a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számítására a 87/A. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.”
10. §
A Kjt. a következő új 87/A. §-sal egészül ki:
„87/A. § (1) E törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni
a) az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,
b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban töltött időt,
c) a szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá
d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint
e) a hivatásos nevelő szülői jogviszonyban
töltött időt.
(2) Ha jogszabály, kormányhatározat vagy a bíróság jogerős ítélete alapján megállapítható, hogy a munkaviszony megszüntetésére a közalkalmazott politikai vagy vallási meggyőződése, továbbá munkavállalói érdekképviseleti szervezethez való tartozása, illetve ezzel összefüggő tevékenysége miatt került sor, a munkaviszony megszüntetésétől 1990. május 2-áig a munkaviszonyban nem töltött időtartamot az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe be kell számítani.
(3) A közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál az (1)-(2) bekezdésen túlmenően figyelembe kell venni
a) a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett,
b) az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát, továbbá
c) a sor-, vagy tartalékos katonai szolgálatban, illetve a polgári szolgálatban eltöltött időt.
(4) A (3) bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításakor figyelmen kívül kell hagyni a sor-, vagy tartalékos katonai szolgálatnak, illetve a polgári szolgálatnak azt a tartamát, amely e § rendelkezése szerint egyébként közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősül.
(5) Ha a közalkalmazotti jogviszony megállapításakor azonos időtartamra több jogviszony vehető figyelembe, közülük erre az időre csak egy jogviszony számítható be.”
11. §
(1) E törvény hatályba lépésétől számított 60 napon belül a Kjt. 87/A. § (3) bekezdés c) pontjára tekintettel a munkáltató köteles a 2004. január 1-jei hatállyal a közalkalmazott fizetési fokozatát és illetményét megállapítani.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Kjt. 80. §-ában a „147. § (6) bekezdése” szövegrész helyébe a „147. § (6)-(7) bekezdése” szövegrész,
b) a Kjt. módosításáról szóló 1997. évi LVI. törvény 10. § (3) bekezdés a) pontjában a „87. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „87/A. § (1) bekezdés” szövegrész
lép.
(3) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Kjt. 87. § (2)-(5) bekezdése hatályát veszti.
12. §
E törvény hatályba lépésével az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 23. § (1) bekezdésében az „európai tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos” szövegrész helyébe „európai üzemi tanácsra vonatkozó törvényi rendelkezésekkel kapcsolatos” szövegrész, 24. §-ában az „Egyesült Királyságra történő kiterjesztéséről szóló 97/78/EK irányelvével” szövegrész helyébe az „Egyesült Királyságra történő kiterjesztéséről szóló 97/74/EK irányelvével” szövegrész lép, valamint 25. §-ának (2)-(3) bekezdése hatályát veszti.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat jogalkotási kötelezettségből adódó, valamint a jogbiztonságot növelő, a foglalkoztatást rugalmasabbá tévő, és a részmunkaidős munkavállalók érdekeinek jobban megfelelő szabályokat fogalmaz meg.
A Javaslat tartalmazza a Munka Törvénykönyve (Mt.) és a kapcsolódó törvények legutóbbi, a 2003. évi XX. törvénnyel kihirdetett jogharmonizációs módosításához, illetőleg az európai üzemi tanácsról szóló törvényhez az Európai Bizottság által tett pontosító jellegű javaslatok átvezetését. Ezen túlmenően, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását egy alkotmánybírósági határozat teszi szükségessé. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben (Kjt.) a közalkalmazott fizetési fokozata megállapításához figyelembe veendő jogosító idők között sor- illetve tartalékos katonai és a polgári szolgálat időtartamát, az Alkotmánybíróság 25/2003. (V. 21.) AB határozata alapján 2003. december 31-i határidővel fel kell tüntetni. Szükséges továbbá összhangot teremteni az Mt. és a Kjt. között a gyermek gondozására kiadandó fizetés nélküli szabadság feltételeit illetően.
A Javaslatban szerepel a téli és nyári időszámításra való átállás kapcsán a munkarend szabályainak tisztázása. A módosítással megteremtődik a kollektív szerződések önálló regisztrációjának törvényi alapja is, valamint megtörténik néhány korábbi törvénymódosításból eredő kodifikációs hiba kijavítása az európai uniós jogharmonizáció vonatkozásában.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat önálló törvényi alapot teremt a kollektív szerződések regisztrációjának. A bejelentési kötelezettséget eddig végrehajtási rendelet rögzítette, az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programra (OSAP) támaszkodva. Ennek megfelelően eddig csupán statisztikai célú adatfelhasználásra alkalmas rendszer létezett. A kollektív szerződések nyilvántartásával kapcsolatos adatgyűjtést – mivel az alapvetően igazgatási, nyilvántartási céllal történik – szükséges az OSAP-ból kiemelve, a munka világához tartozó jogszabályi körben önállóan szabályozni. A bejelentési kötelezettség és az ehhez kapcsolódó nyilvántartásba vétel – bár nyomós közérdek teszi szükségessé – nem államigazgatási eljárás. Ezért szükségtelen az eljárási szabályokat ehhez igazodó következetességgel megfogalmazni.
A szabályozással egyúttal megteremtődik a nyilvántartásba bejelentett, letétbe helyezett – több munkáltatóra kiterjedő hatályú – kollektív szerződések nagyobb nyilvánossága. Továbbá így biztosítható, hogy a munka világához tartozó jogszabályi körben történjen a szabályozás. A részletszabályok a szociális partnerek egyetértésével miniszteri rendeletben kerülnek meghatározásra.
Az Mt-be új szabályként iktatandó 41/A. § miatt szükséges hatályon kívül helyezni a 38. § (4) bekezdését.
A 2. §-hoz
A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás esetén a jogelőd és a jogutód munkáltató által a munkavállalók képviselőivel való konzultáció kezdeményezésére irányuló kötelezettségét – az Európai Bizottság ezzel kapcsolatosan kifejtett álláspontjának való megfelelés céljából – szükséges volt kiegészíteni annak kifejezett megfogalmazásával, hogy a munkavállalói képviselőkkel vonatkozó konzultációt „a megállapodás érdekében” kell kezdeményezni.
A 3-4. §-hoz
Tekintettel a nyári időszámítás alkalmazására, az óraátállítással összefüggésben előállhat olyan helyzet, hogy az abban az időpontban munkát végző munkavállaló munkaideje meghosszabbodik (ősszel), vagy pihenését töltő munkavállaló pihenőideje megrövidül (tavasszal). E helyzetre a munkajog eddig nem tartalmazott speciális rendelkezést.
A Javaslat az európai normáknak megfelelően teszi lehetővé a munkaidő egy órával történő meghosszabbodását, illetőleg a pihenőidő egy órával való megrövidülését. Ez utóbbira azonban általában nem, csak abban az esetben van lehetőség a munkaidő megszervezésének szabályairól szóló, a 2000/34/EK irányelvvel módosított 93/104/EK irányelv értelmében, ha 17. cikkében meghatározott, eltérésre alapot adó speciális körülmények fennállnak. Ennek megfelelően a Javaslat csak az általánostól eltérően foglalkoztatott – a készenléti jellegű munkakörben, a megszakítás nélküli, illetve a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá az idénymunkát végző – munkavállaló esetében teszi lehetővé a pihenőidő csökkentését.
Az 5-6. §-hoz
A Javaslat kiegészíti azon munkavállalók körét, akik esetében kivételt lehet tenni az alól a szabály alól, hogy vasárnapi munkavégzésüket közvetlenül megelőző szombaton részükre munkavégzés nem rendelhető el. Erre a foglalkoztatás – munkavállalók érdekeit is szolgáló – rugalmassága érdekében van szükség. Így a két egymást követő hétvégi napon való munkavégzésre a felek megállapodása alapján részmunkaidőben oly módon történő foglalkoztatás esetén, amely kizárólag hétvégi (szombati és vasárnapi) munkavégzést jelent, valamint a rendeltetése folytán vasárnap is működő munkáltatónál nyílik lehetőség, ahol a szóban forgó szigorú szabály alkalmazása – különösen kis alkalmazotti létszám esetén – lehetetlenné tenné, hogy az ott dolgozók számára pihenőidőként egybefüggő hétvége legyen kiadható.
Összefüggésben azzal, hogy a Javaslat lehetővé kívánja tenni a részmunkaidőben kizárólag szombat-vasárnap történő munkavégzésről történő megállapodást, szükséges a pihenőidő kiadására vonatkozó szabályok tekintetében is az összhangot megteremteni.
A 7. §-hoz
A törvény hatályba lépésére 2004. január 1-jén kerül sor. A hatályon kívül helyezendő rendelkezések a kollektív szerződések regisztrációjával kapcsolatos új szabályokkal, valamint az Európai Bizottság észrevételével állnak összefüggésben.
A 8-11. §-hoz
A Kjt. 37. § (4) bekezdésének szövege nem követte az Mt. 138. § (5) bekezdése azon módosítását, amely a gyermek otthoni gondozása, ápolása céljára igénybe vehető fizetés nélküli szabadság kiadását – ha a munkavállaló, vagy a közalkalmazott gyermekgondozási segélyben részesül – a gyermek tíz éves kora helyett tizennégy éves koráig, illetőleg a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek tizenkét éves koráig tette lehetővé. A jelen Javaslat e hiányosságot pótolja, megteremtve az összhangot a két jogszabály között.
Az Alkotmánybíróság 25/2003. (V. 21.) AB határozatában megállapította: mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy a Kjt-ben a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításánál, továbbá a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál nem teremtődtek meg maradéktalanul a közalkalmazotti jogviszony kezdete előtt kötelező katonai szolgálatban töltött idő figyelembevételének, illetve beszámításának jogszabályi feltételei. Az új 87/A. §-ba foglalt rendelkezések a Kjt. 64. § (2) bekezdését és 87. § (2)-(5) bekezdését egybeszerkesztve, a korábbinál áttekinthetőbben fogalmazzák meg a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időre vonatkozó előírásokat. Így a jogalkalmazást megkönnyítendő, egy jogszabályhelyen található valamennyi, a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő számításával kapcsolatos szabály. A sor- vagy tartalékos katonai szolgálat és a polgári szolgálat időtartamát a fizetési fokozat megállapítása szempontjából be kell számítani a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe. Mivel azonos időtartamra csak egy jogviszony vehető figyelembe, ha a katonai vagy polgári szolgálat időtartama alatt a jogosult közalkalmazotti jogviszonyban állt, nem a katonai vagy polgári szolgálat, hanem a közalkalmazotti jogviszony idejét kell beszámítani. A törvény átmeneti szabályokat is tartalmaz a fenti előírásokhoz kapcsolódóan. Az új rendelkezésekkel összefüggésben minden munkáltatónak 2004. január 1-jével újra el kell végeznie közalkalmazottai besorolását, és áttekintenie az ahhoz figyelembe veendő időt.
A fentieken túlmenően, a közalkalmazottakra nem indokolt alkalmazni az Mt. 147. § (7) bekezdését, tekintettel arra, hogy az speciálisan az ún. „utazó munkavállalókra” – a vasúti, közúti, légi személy- és árufuvarozásban dolgozókra – tartalmaz szabályt, akik munka- és nem közalkalmazotti jogviszonyban állnak.
A 12. §-hoz
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 25. §-ának (2)-(3) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy az – az Európai Bizottság álláspontja szerint – nincs összhangban a vonatkozó 94/45/EK irányelv rendelkezéseivel. Így nincs lehetőség arra, hogy azoknál a közösségi szinten működő vállalkozásoknál, vállalkozáscsoportoknál, amelyeknél a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük való konzultációhoz fűződő jog biztosítására minden munkavállalóra kiterjedő hatályú megállapodás van hatályban a törvény hatálybalépésének idején, 2004. május 1-jén, ne kelljen alkalmazni a törvény rendelkezéseit. Ilyen esetben is a törvény rendelkezéseinek megfelelően kell lépéseket tenni az európai üzemi tanács létrehozására megállapodással, vagy annak hiányában a törvényben megszabott módon. Szükséges továbbá elvégezni néhány, a törvény Magyar Közlönyben megjelent helytelen szövegével összefüggő technikai jellegű szövegpontosítást.