﻿Képviselői önálló indítvány

2003. évi.....törvény
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI.
törvény módosításáról
1.§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény (a továbbiakban:
Vht.) a következő 182/A. §-sal egészül ki:
„182/A. § (1) A végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását [174. §
d)	pont] a december 1-től március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja
el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt
lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
(2)	A végrehajtó a lakás kiürítésének elhalasztásáról jegyzőkönyvet készít,
amelynek másolatát megküldi a feleknek.
(3)	A bíróság - erre irányuló végrehajtási kifogás esetén - a kiürítés
foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha
a)	a kötelezettnek, vagy a vele egy háztartásban élő személynek a
kiürítendő lakóingatlanon kívül van más lakóingatlana,
b)	a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről
gondoskodik, vagy
c)	a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő
lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.”
2.§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba,
rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Vht. 154/A. §-ának (10)
bekezdésében a „182. §” szövegrész helyébe a „182-182/A. §” szövegrész lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a bírósági végrehajtásról
szóló 1994. évi Lili. törvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló
2000. évi CXXXVI. törvény 183. §-ának (3) bekezdése a hatályát veszti.

Indokolás

A bírósági végrehajtás eredményeként kilakoltatott személyek elhelyezése
nehezen megoldható problémát jelent mind a hatóságoknak, mind pedig az adott
lakókörnyezetben élőknek. A kilakoltatásra általában családokkal szemben kerül sor,
akik sok esetben kiskorúakkal együtt kerülnek az utcára. Esetükben új lakás keresése,
ingóságaik elhelyezése akár a szociális ellátórendszer szolgáltatásainak igénybe vétele,
akár egyéb megoldások útján több napot, hetet, akár hónapokat is igénybe vehet, addig
pedig a téli hónapokban életük, testi épségük védelme, személyük és vagyonuk
védelme alapszinten sem biztosított. Ez a helyzet tehát nem garantálja olyan, az
Alkotmányban meghatározott alapjogok hatékony védelmét, mint például az élethez,
az emberi méltósághoz való jog, vagy a gyermekekek esetében a jog a megfelelő testi,
szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz, amelyeket
pedig az államnak is elő kell segítenie. A módosítás ezért az önhibájukon kívül, a
legkritikusabb időszakban ilyen helyzetbe jutott családoknak kíván segítséget nyújtani
ahhoz, hogy a lakás elvesztése miatti helyzet ne járjon automatikusan együtt az élet
veszélyeztetésével, az emberi méltóság sérelmével, december 1-je és március 1-je
közötti időszakra ugyanis kizárja a kilakoltatások foganatosítását.
Az indítvány figyelemmel van arra, hogy a bírósági végrehajtás alapvető célja a
hitelezői jogok védelme a bírósági határozatokban foglalt kötelezettségek
teljesítésének kikényszerítésével. Az indítvány ezért nem teszi parttalanná a halasztás
lehetőségét. Csak olyan esetekben teszi azt lehetővé, amikor ténylegesen emberi életet
veszélyeztető helyzet áll fenn, vagyis ha magánszemélynek kell lakóingatlanból
kiköltöznie. Nem biztosítja továbbá olyan személyek védelmét sem, akik rosszhiszemű
magatartásukkal jutottak az ingatlanhoz (önkényes lakásfoglalók), vagy
magatartásukkal akadályozták a hatósági eljárást (ilyen személyekkel szemben
szabható ki a Vht. 45/A. §-ában szereplő végrehajtási rendbírság). A törvényjavaslat 2.
§-ának (2) bekezdése a pénzkövetelések végrehajtása során foganatosított lakáskiürítés
esetére is alkalmazni rendeli a halasztás szabályait. Ennek indoka az, hogy nemcsak az
eredetileg is lakáskiürítésre irányuló eljárásban szükséges a bentlakók ideiglenes
védelme, hanem a végrehajtási értékesítést - pénzkövetelés behajtása érdekében tartott
árverést, nyilvános pályázatot - követően foganatosított lakáskiürítés esetében is
(ilyenkor a lakás korábbi tulajdonosa a kiköltöztetendő személy).
A halasztást a bírósági végrehajtónak hivatalból kell megtennie és a feleket
arról az intézkedéséről készült jegyzőkönyv megküldésével kell tájékoztatnia. A
halasztás az ellene előterjeszthető jogorvoslat szempontjából egy tekintet alá esik a
többi végrehajtói cselekménnyel: a jogszabálysértő intézkedéssel (elmulasztásával)
szemben a Vht. 217. §-a szerinti végrehajtási kifogás terjeszthető elő. Ha a kifogást
elbíráló bíróság jogszabálysértőnek találja a végrehajtó intézkedését, azt
megsemmisítheti, vagy őt meghatározott intézkedés megtételére is kötelezheti; ezek a
szabályok vonatkoznak a jogszabálysértő halasztás, illetve annak elmulasztása esetére
is. A törvény ugyanakkor további három olyan okot is rögzít, amelyekre hivatkozással
kifogás terjeszthető elő, habár ezen körülmények vizsgálata a halasztás tekintetében
4
nem feladata a végrehajtónak (nem is lehet az, hiszen ezen körülmények felderítésére a
végrehajtó eljárása nem alkalmas, továbbá az időszerű intézkedést sem teszi lehetővé).
Ezek az okok a következők: ha a kötelezett más módon tud lakhatásáról gondoskodni,
tehát nem szükséges a lakás használatára egyébként jogosult végrehajtást kérő terhére
biztosítani a téli elhelyezését; ha maga a végrehajtást kérő gondoskodik a kötelezett
más ingatlanban történő elhelyezéséről, továbbá, ha a kötelezett védelmére hivatott
halasztás éppen a végrehajtást kérőt sodorná olyan helyzetbe, hogy a téli hónapokban
nem tudna lakhatásáról gondoskodni. Ezen utóbbi kitétel rendkívüli fontossággal bír,
hiszen a végrehajtás során a kötelezettnek (annak, aki a jogosult jogainak sérelmével
tartózkodik az ingatlanban) biztosított kedvezmény sem eredményezheti azt, hogy a
jogosultnak - annak a személynek, akit a bíróság jogerős határozatával jogosított fel a
lakás birtoklására - éppen ezen indítvánnyal védeni szándékozott jogait veszélyeztesse.
A törvényjavaslat a kihirdetését követő harmadik napon lépne hatályba annak
érdekében, hogy már az idei tél folyamán is alkalmazhatóak legyenek a halasztás
szabályai.
A törvényjavaslat 2. §-ának (3) bekezdése a 2000. évi CXXXVI. törvénnyel
bevezetett ún. általános költségátalány fizetésének szabályait rendeli továbbra is
alkalmazni a rendelkezést hatályon kívül helyező jogszabályhely hatályon kívül
helyezésével. A költségátalány bevezetésének indoka a törvény elfogadásának
időpontjában az volt, hogy az önálló bírósági végrehajtói szervezet igazgatásával
kapcsolatos feladatokat a végrehajtók önkormányzati szerve, a Magyar Bírósági
Végrehajtói Kamara mindenfajta költségvetési támogatás nélkül vette át a
bíróságoktól, továbbá a törvény számos, teljesen új feladatot is a kamara
kötelezettségévé tett (adós gazdálkodó szervezetek nyilvántartása, végrehajtási ügyek
számítógépes nyilvántartása, stb.). A törvény hatályba lépése óta eltelt két év
tapasztalatai arra engednek következtetni, hogy az önálló bírósági végrehajtói
szervezet működésének hatékonysága csak a kamarai szakmai és igazgatási felügyelet
még szorosabbá tételével, fokozottabb kamarai szerepvállalással tartható fenn, illetve
növelhető. Az adósok és kötelezettek felkutatása, a végrehajtási cselekmények
különböző, elektronikusan vezetett nyilvántartásokban időszerűen történő rögzítése is
egyre inkább összehangolt cselekvést és komoly informatikai hátteret igényel, amelyet
csak egységes irányítással a szakmai önkormányzat tud biztosítani, ezért a kamara
működésének részbeni fedezetét jelentő kamarai költségátalány fizetésének szabályait
indokolt továbbra is fenntartani. Hangsúlyozni kell, hogy a modem informatikai
háttérrel rendelkező bírósági végrehajtás nemcsak a belső jog érvényesülése
szempontjából kiemelkedő fontosságú. Az európai unió igazságügyi együttműködésre
vonatkozó joganyaga is olyan irányba fejlődik tovább, hogy a végrehajtás rendszerét
nemcsak a tagállamokon belül, hanem európai szinten kívánja összehangolni. Példa
erre az európai fizetési meghagyásra, vagy a nem vitatott követelések európai
végrehajtására vonatkozó rendelettervezet, amelyek a végrehajtható okiratok, illetve a
végrehajtás alapjául szolgáló okiratok tagállamok közötti közvetlen és szabad
áramlását írják elő, ezek alkalmazása is azt feltételezi, hogy a végrehajtási szervezet
irányítása problémamentesen történjen. Az indítvány az első lépcsőt jelenti ennek
megvalósításához.

dr. Eörsi Mátyás
SZDSZ