T/6460.
törvényjavaslat
a mozgóképről
Előadó: Dr. Hiller István
nemzeti kulturális örökség minisztere
2003. évi … törvény
a mozgóképről
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a magyar mozgóképkultúra értékeinek gyarapítása és megőrzése, a magyarországi filmipar fejlesztése, nemzetközi viszonylatban való versenyképessé tétele, a mozgóképkultúra fejlődését szolgáló források hatékony felhasználását elősegítő támogatási rendszer, valamint az ezt szolgáló és az európai uniós szabályozással összhangban álló jogszabályi háttér megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A törvény hatálya a magyar, illetve a magyar részvétellel készülő filmalkotások előállítására, terjesztésére és archiválására, valamint a magyarországi filmterjesztésre terjed ki.
(2) E törvény hatálya nem terjed ki a gazdálkodó és egyéb szervezetek, továbbá az állami szervek által feladataik ellátása céljából, kizárólag belső használatára készített audiovizuális alkotásaira, továbbá a külön törvényben meghatározott televíziós műsorszolgáltatási tevékenységre, valamint a játék céljára forgalomba hozott multimédia alkotásokra.
(3) E törvény I. fejezetét, II. fejezetének 1. és 4. címét kell alkalmazni a mozgóképszakmai célok megvalósulását szolgáló támogatásokra, ha azok forrása a központi költségvetésben, helyi vagy kisebbségi önkormányzat költségvetésében meghatározott előirányzat, illetve ha a támogatást a kormány, központi költségvetési szerv, helyi vagy kisebbségi önkormányzat többségi tulajdonában álló közhasznú társaság vagy közalapítvány nyújtja, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által nyújtott mozgóképszakmai támogatásokra.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. mozgóképszakma: a mozgóképkultúra illetve a mozgóképipar körébe tartozó tevékenységek, valamint az ilyen tevékenységeket végző személyek összessége.
2. filmalkotás: bármely technikai eljárás útján létrehozott olyan mű, amely meghatározott sorrendbe állított mozgóképek hang nélküli vagy hanggal összekapcsolt sorozatából áll, és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján szerzői műnek minősül.
3. film alkotói: a filmalkotás céljára készült irodalmi és zeneművek szerzői, a filmalkotás rendezője és mindazok, akik a filmalkotás egészének kialakításához alkotó módon járultak hozzá, továbbá a filmalkotásban felhasznált egyéb művek szerzői.
4. filmelőállító: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely saját nevében kezdeményezi és megszervezi a filmalkotás megvalósítását, gondoskodva ennek anyagi és egyéb feltételeiről.
5. magyar filmelőállító: olyan filmelőállító, amely magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, és vezető tisztségviselőinek többsége az Európai Unió valamely tagállamának, vagy a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezményt aláró valamely országnak, vagy az Európa Tanáccsal illetve az Európai Unióval az audiovizuális együttműködésről szóló megállapodást aláíró ország állampolgára, és benne ezen országok állampolgárai vagy jogi személyei rendelkeznek többségi irányítást biztosító befolyással.
6. koprodukciós filmalkotás: különböző államok joghatósága alá tartozó filmelőállítók által készített filmalkotás, amelyet két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény, vagy az érintett államok jogszabályai ilyennek minősítenek.
7. a) magyar filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 75 pontot ér el.
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás: olyan koprodukciós filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 30 pontot ér el, és a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányad kétoldalú koprodukció esetén eléri a húsz, többoldalú koprodukció esetén a tíz százalékot, kivéve, ha két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény eltérően rendelkezik.
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás: olyan filmalkotás, amelyben a magyar részvétel a 3. § szerinti táblázat alapján legalább 15 pontot ér el, és nem minősül magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak.
8. eredetileg magyar nyelven gyártott filmalkotás: az olyan filmalkotás, amely az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:
a) eredeti változata magyar nyelven került bemutatásra,
b) eredetileg két vagy több nyelven került bemutatásra, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelvű része,
c) eredetileg valamely magyarországi kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség életével, kultúrájával van összefüggésben.
9. közvetlen támogatás: a jelen törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott szervek által mozgóképszakmai célokra nyújtott pénzügyi juttatás, ide értve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által nyújtott támogatást is.
10. közvetett támogatás: a jelen törvényben meghatározott mozgóképszakmai, így különösen mozgóképipari célok megvalósítását szolgáló, külön jogszabályokban megállapított adó- és befektetési kedvezmények.
11. normatív támogatás: olyan támogatás, amely a jelen törvényben meghatározott illetve a támogató szervezet által meghirdetett feltételek teljesítése esetén illeti meg az azt igénylő filmelőállítót, illetve filmterjesztőt, mely támogatást a filmterjesztő a filmalkotás terjesztéséhez, a filmelőállító filmalkotása elkészítéséhez használhat fel.
12. szelektív támogatás: olyan támogatás, amely a filmalkotás jellemzőitől (így különösen forgatókönyv, költségvetés, művészi érték, a filmalkotás szerzőinek, alkotóinak és szereplőinek személye), vagy az egyéb támogatandó cél jellegétől függően, a támogató szervezet pályázat útján vagy egyedi kérelem elbírálását követően hozott döntése alapján illeti meg a filmelőállítót, filmterjesztőt illetve a jelen törvény szerinti egyéb igénylőt.
13. strukturális támogatás: olyan támogatás, amelyet a támogató szervezet több költségvetési évre vonatkozó kötelezettségvállalással folyamatosan nyújt az igénylőnek, a jelen törvény szerinti több éven keresztül megvalósuló, vagy évente azonos módon megvalósuló mozgóképszakmai célokra, feltéve, hogy az igénylő a támogatás teljes időszaka alatt megfelel a törvény, illetve a támogató által meghatározott feltételeknek.
14. támogató szervezet: az 1. § (3) bekezdésében meghatározott, mozgóképszakmai célok támogatását végző szervezet vagy intézmény.
15. filmterjesztés: a filmalkotás eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele
a) forgalmazással, illetve az arra történő felkínálással,
b) moziüzemeltetéssel,
c) filmalkotás bármely adathordozón, így különösen videón és DVD-n történő kiadásával, értékesítésével, bérbeadásával, haszonkölcsönbe adásával,
d) filmalkotások Magyarországra történő kereskedelmi célú behozatalával,
e) kereskedelmi célú birtoklással.
16. mozi: filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresített, bármely képmegjelenítő eszközzel felszerelt helyiség.
17. moziüzemeltetés: filmalkotások közönség előtti, moziban történő bemutatására irányuló üzletszerű tevékenység.
18. filmterjesztő: filmterjesztéssel üzletszerűen foglalkozó gazdasági társaság vagy egyéb szervezet.
19. filmterv fejlesztés: filmterv és forgatókönyv létrejöttét, eladhatóságát és eladását, illetve megvalósíthatóságát és későbbi megvalósítását célzó kutatói, alkotói, tervezési és szervezési munkák összessége.
20. filmgyártás: a filmalkotás felvételének megkezdésétől a filmalkotás első eredeti példányának előállításáig vezető alkotói, szervezési, gazdasági és műszaki tevékenységek összessége.
21. filmgyártás előkészítés: a filmgyártás megkezdését megelőző, közvetlenül annak anyagi, műszaki, szervezési feltételeinek biztosítását célzó alkotó és szervező tevékenység.
22. műhely: megfilmesítésre szánt filmtervek illetve forgatókönyvek fejlesztésére alakult alkotói közösség, amelynek tagjai az általuk választott gazdasági forma kereti között szorosan együttműködnek, kifejezetten filmtervek és filmterv-csomagok fejlesztése és filmalkotások gyártásának előkészítése céljából.
23. megrendelésre készülő filmalkotás: az, az egyéb magyar részvételű filmalkotás, vagy egyéb filmalkotás, amely a jelen törvény szerint nem részesíthető közvetlen támogatásban, és a gyártásában részt vevő magyar vállalkozás a 27. § szerinti nyilvántartásba vett, filmgyártási tevékenységet folytató, magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, amely, ezen tevékenysége révén az adott film tekintetében nem minősül filmelőállítónak.
24. nem megrendelésre készülő filmalkotás: minden olyan filmalkotás, amelynek gyártásában az adott film tekintetében magyar filmelőállítónak minősülő vállalkozás vesz részt, illetve gyártásához magyar vállalkozás vagy természetes személy támogatást nyújt, és e támogatása fejében a filmalkotással kapcsolatban vagyoni jellegű joga keletkezik.
25. közvetlen filmgyártási költség: az adott filmalkotás költségvetésében szereplő, a filmalkotás előállítója által pénzügyileg teljesített, bizonylattal igazolt kifizetés. Nem minősül közvetlen filmgyártási költségnek a filmelőállító által felszámított árrés.
26. nemzeti filmvagyon: az államot a szerzői jogról szóló, hatályon kívül helyezett 1969. évi III. törvény 41. § (3) bekezdése alapján megillető szerzői vagyoni jogok, a szerzői jogról szóló, 1999. évi LXXVI. törvény 64. §-a alapján megillető felhasználási jogok, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 82. §-a alapján, mint szomszédos jogi jogosultat megillető jogok összessége, mely a kincstári vagyoni körbe tartozik.
3. cím
A filmalkotások besorolása
3. § (1) A játékfilmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
|
Magyar elemek |
Elérhető pont |
|
1. Szerzők: |
|
Rendező |
10 |
|
Forgatókönyvíró |
7 |
|
Zeneszerző |
3 |
|
Összesen |
20 |
|
2. Előállító |
15 |
|
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás |
15 |
4. Szereplők (képben vagy hangban megjelenő): |
|
Főszereplők (a jelenetek legalább felében) |
10 |
Mellékszereplők |
5 |
|
Összesen |
15 |
5. Művészeti és technikai munkatársak: |
|
Operatőr és stábja |
4 |
Hangmérnök |
2 |
Vágó |
2 |
Díszlet |
1 |
Jelmez |
1 |
Maszk |
1 |
Szakalkalmazottak |
2 |
Munkások |
2 |
|
Összesen |
15 |
6. Forgatási és utómunka: |
|
a) A filmalkotás elkészítésének helye |
|
Forgatási helyszínek (legalább a jelenetek felében) |
3 |
Muszter-laboratórium |
2 |
b) A forgatás céljára igénybe vett technika |
|
Kép |
2 |
Világítás |
2 |
Technikai szerkezetek |
1 |
c) Hangi utómunka (keverés) |
5 |
d) Laboratóriumi munkák (trükk, fényelés) és elektronikus képi utómunka |
5 |
|
Összesen |
20 |
(2) Az animációs filmalkotásokat az alábbi táblázat alapján elért pontszámoknak megfelelően kell besorolni a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, és az egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák valamelyikébe:
|
Magyar elemek |
Elérhető pont |
|
1. Szerzők: |
|
|
Irodalmi könyv szerzője |
6 |
|
Figuratervező |
4 |
|
Képes-forgatókönyv író |
7 |
|
Rendező |
10 |
|
Zeneszerző |
3 |
|
Összesen |
30 |
|
2. Előállító |
15 |
|
3. Eredetileg magyar nyelven történő gyártás |
10 |
4. Szereplők (figurák hangjai) |
3 |
5. Művészeti és technikai munkatársak: |
|
Képtervezők és vezető képtervező |
10 |
Háttértervező |
4 |
Animátorok |
10 |
Kifestők |
7 |
Kompozitáló |
3 |
|
Összesen |
34 |
|
6. Utómunkák |
|
|
Vágó |
4 |
|
Hangmérnök |
4 |
|
Összesen |
8 |
4. § E törvény célja
a) a magyar mozgóképkultúra értékeinek megőrzése és gyarapítása, a filmalkotások létrehozásának, széles körben való hozzáférésének, valamint a mozgóképpel kapcsolatos művészeti, tudományos és oktatási tevékenységek támogatásán keresztül;
b) a megfelelő jogi háttér és pénzügyi erőforrások biztosítása ahhoz, hogy a magyar filmgyártás sikeresen helyt tudjon állni a nemzetközi, különösen az európai audiovizuális piacon;
c) olyan szakmai struktúra megalkotása, amely a rendelkezésre álló költségvetési és egyéb erőforrások hatékony felhasználásával képes biztosítani színvonalas hazai audiovizuális alkotások létrejöttét és terjesztését, valamint a hazai mozgóképipari infrastruktúra fejlesztését;
d) a hazai mozgóképszakma működéséhez szükséges hatósági és egyéb állami feladatok megállapítása;
e) meghatározni a nemzeti filmvagyon megőrzésének és hasznosításának intézményi kereteit, ezzel összefüggésben az államot illető vagyoni jogok egységes rendezését;
f) a nemzetközi, különösen az európai mozgóképszakmai kapcsolatok kiépítésének elősegítése és fejlesztése.
5. § (1) A jelen törvényben meghatározott célok elérése érdekében a törvény meghatározza a magyar mozgóképkultúra és mozgóképipar hazai és nemzetközi szerepének betöltéséhez szükséges mértékű költségvetési és költségvetésen kívüli forrás biztosításának módját.
(2) Jelen törvény alkalmazása során úgy kell eljárni, hogy a magyar mozgóképszakma törvényben meghatározott forráselosztó- és intézményrendszerének szakmai és művészeti függetlensége ne sérüljön.
(3) A jelen törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során törekedni kell a közpénzek hatékony és eredményes felhasználására, továbbá úgy kell eljárni, hogy az állami támogatások felhasználása átlátható és ellenőrizhető legyen.
(4) A jelen törvény alkalmazása, illetve a törvényben meghatározott állami támogatási rendszer működtetése során úgy kell eljárni, hogy az segítse a különböző társadalmi kisebbségekhez tartozó, valamint a fogyatékkal élő emberek társadalmon belüli esélyegyenlőségének megteremtését.
6. § Jelen fejezet célja olyan átfogó támogatási rendszer kereteinek meghatározása, amely kiszámíthatóságával elősegíti a magyar mozgóképipar stabilitását, hatékonyabbá és jobban ellenőrizhetővé teszi a közpénzek felhasználását, továbbá az állami támogatásban részesülő filmalkotásokra és mozgóképszakmai szervezetekre egységes alapfeltételeket állapít meg. Ennek megfelelően a támogatási rendszer működtetése során különösen az alábbi céloknak és alapelveknek kell érvényesülniük:
a) a magyar, és a magyar részvétellel készülő filmalkotások számának növelése,
b) a filmelőállításnak, a filmalkotások finanszírozásának tervezhetőbbé tétele,
c) a filmalkotások elkészülésének, valamint azok közönséghez való eljutásának biztosítása,
d) a normatív és szelektív támogatási elemek megfelelő arányának megteremtése,
e) az iparágban fellelhető saját források mozgósítása, illetve a mozgóképipari befektetések ösztönzése,
f) a határontúli magyar filmkultúra eddigi értékeinek megőrzése és az új értékek létrehozásának támogatása.
8. § (1) A Magyar Mozgókép Közalapítvány (továbbiakban: Közalapítvány), mint a Kormány és a mozgóképszakmai szervezetek által alapított szervezet, a jelen törvényben meghatározott alapelvek szerint végzi az állami költségvetésben meghatározott forrás elosztását.
(2) A Közalapítvány működése során keletkezett egyéb bevételeinek elosztására is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A Közalapítványnak feladatai ellátása során figyelemmel kell lennie a különböző társadalmi igények kiszolgálására, a magyar filmipar sokszínűségének biztosítására. Így különösen lehetőséget kell adnia a különböző filmalkotói nemzedékek, műhelyek, irányzatok esélyegyenlőségen alapuló, minél teljesebb körű bemutatkozására, alkotói céljaik megvalósítására. Ezért az elosztási rendszer kialakítása során meghatározza az egyes részterületek közötti arányokat, egyensúlyt teremt az alkotói, filmelőállítói, terjesztési és nézői szempontok, valamint a művészeti és gazdasági érdekek között.
(4) A Közalapítvány feladatai különösen:
a) a Közalapítványnak juttatott állami költségvetési forrás, valamint ez egyéb forrásokból származó bevételek elosztási rendszerének működtetése,
b) pályázati elvek kidolgozása, különös tekintettel a pályázók esélyegyenlőségére, a pályázatok egyértelműségére, átláthatóságára és összehasonlíthatóságára, illetve a következőkben felsoroltakra:
- a magyar filmművészet és filmipar folyamatos jelenlétének biztosítása a hazai, az európai, valamint az Európán kívüli filmpiacon,
- a magyar és egyetemes filmkultúra magyarországi terjesztésének elősegítése,
- a mozgóképalkotások megőrzésének és védelmének támogatása,
- a mozgóképszakmán belüli képzések és tudományos tevékenységek támogatása.
c) a támogatás odaítélésétől kezdődően a filmalkotások elkészültének, valamint az egyéb támogatott célok megvalósulásának folyamatos felügyelete és ellenőrzése,
d) a mozgóképszakma nemzetközi képviselete, a nemzetközi kapcsolatok ápolása.
(5) A Közalapítvány a jelen törvényben meghatározott pályázati és támogatási elvek, illetve feltételek érvényesülését biztosító szabályokat az alapító okiratában, illetve a támogatási szabályzatában állapítja meg. A Közalapítvány általános pályázati és támogatási feltételeit, valamint a támogatások elosztásának mechanizmusát meghatározó támogatási szabályzatot a nemzeti kulturális örökség minisztere (továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá, és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
(6) A Közalapítvány minden év február 28-ig a Kulturális Közlönyben közzéteszi, illetve egyéb szükséges módon nyilvánosságra hozza
a) a tárgyévre vonatkozó pályázati tervezetét, meghatározva, hogy az adott évben milyen mozgóképszakmai célokat, milyen keretösszegben kíván támogatni,
b) a 16-17. §-okban foglalt normatív támogatások feltételrendszerét, a 16. § (5) bekezdésének megfelelően.
A Közalapítvány a pályázatok meghirdetése során köteles az abban foglaltak szerint eljárni, illetve a szükségszerűen felmerült változásokról és annak okairól a nyilvánosságot megfelelő időben tájékoztatni.
(7) A Közalapítvány köteles minden év március 31-ig a miniszter számára értékelést készíteni az előző évben nyújtott támogatások hasznosulásáról.
(8) A szervezeti és működési szabályzat, a támogatási szabályzat, illetve a vagyonkezelési szabályzat által szabályozott kérdések körét a Közalapítvány alapító okiratában kell meghatározni. A Közalapítvány alapító okiratának, szervezeti és működési szabályzatának, támogatási szabályzatának, vagyonkezelési szabályzatának, valamint a működését meghatározó egyéb dokumentumoknak meg kell felelniük a jelen törvény rendelkezéseinek.
9. § (1) A Közalapítvány kezelő szerve a Kuratórium, amely kizárólagos hatáskörrel kezeli a Közalapítvány vagyonát, dönt annak felhasználásáról a Közalapítvány céljainak megfelelően és érdekében.
(2) A Kuratórium elnökét és tagjait az Alapítók jelölik és a kormány jóváhagyásával a miniszter nevezi ki. A Kuratórium megbízatása 3 évre szól. A Kuratórium elnöke és tagjai újra jelölhetők.
10. § (1) A miniszter a mozgóképszakma támogatását szolgáló állami és az audiovizuális iparból igénybe vehető források hasznosulásának összehangolása érdekében létrehozza a Mozgókép Koordinációs Tanácsot (a továbbiakban: Tanács).
(2) A Tanács a miniszter által összehívott konzultatív testület, melybe az alábbi intézmények és szervezetek jogosultak egy-egy képviselőt delegálni:
a) Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma,
b) Gyermek Ifjúsági és Sportminisztérium,
c) Oktatási Minisztérium,
d) Informatikai és Hírközlési Minisztérium,
e) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium,
f) Magyar Mozgókép Közalapítvány,
g) Magyar Történelmi Film Közalapítvány,
h) Országos Rádió és Televízió Testület,
i) Nemzeti Kulturális Alapprogram,
j) Nemzeti Filmiroda,
k) közszolgálati televíziós műsorszolgáltatók,
l) országos, földi sugárzású kereskedelmi televíziós műsorszolgáltatók,
m) mozgóképszakma szakmai szervezetei.
(3) A (2) bekezdés k)-l) pontjaiban meghatározott műsorszolgáltatók egyenként egy, az m) pont szerinti szakmai szervezetek együttesen három tagot delegálhatnak a Tanácsba oly módon, hogy az alkotókat, a filmelőállítókat és a filmterjesztőket egy-egy delegált képviselje.
11. § (1) A Tanács hatáskörébe tartozik:
a) a mozgóképszakmai támogatásokat nyújtó pályázatok összehangolása,
b) a mozgóképszakmai pályázatok naptárának elkészítése,
c) a Tanácsban részt vevő szervezetek közös pályázatainak megszervezése,
d) a nemzetközi mozgóképszakmai pályázati rendszerbe való bekapcsolódás elősegítése,
e) a mozgóképszakmai állami támogatási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó koncepciók elkészítése.
(2) A Tanács a tagok közötti megállapodások, illetve ajánlások formájában hozza meg döntéseit.
(3) A Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Nemzeti Filmiroda látja el, egyebekben a Tanács maga állapítja meg ügyrendjét és azt a Kulturális Közlönyben közzéteszi. A Tanács működéséhez szükséges forrást a Nemzeti Filmiroda költségvetésében kell biztosítani.
12. § (1) A mozgóképszakma közvetlen támogatásának típusai:
a) szelektív támogatás,
b) normatív támogatás,
c) strukturális támogatás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási típusokon belül a támogatást nyújtó szervezetek visszatérítendő illetve vissza nem térítendő támogatásokat nyújthatnak. A visszatérítendő támogatások esetében a visszatérítés módját és mértékét a támogató szervezetek határozzák meg.
(3) Jelen törvény alapján az alábbi mozgóképszakmai tevékenységek céljára nyújtható támogatás:
a) filmterv fejlesztés,
b) filmgyártás előkészítés,
c) filmgyártás,
d) filmterjesztés,
e) filmkópia felújítás és archiválás,
f) mozgóképszakmai kutatás és képzés,
g) mozgóképszakmai rendezvényszervezés, illetve rendezvényen való részvétel,
h) mozgóképszakmai kiadványok készítése, kiadása,
i) infrastrukturális fejlesztések.
(4) A Magyar Mozgókép Közalapítvány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mindegyikére nyújt támogatást. Az egyéb támogató szervezetek mozgóképszakmai tevékenységeket döntésük szerint támogathatnak.
(5) Nem részesülhet a jelen törvény szerinti támogatásban olyan tevékenység, amely a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény hatálya alá tartozó reklám, illetve a 21. § (5) bekezdése szerinti V. kategóriába sorolandó film előállítására, terjesztésére, archiválására irányul.
13. § (1) A közvetlen támogatás mértéke magyar filmalkotás esetében a filmalkotás gyártási költségvetésének, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás költségvetéséből a magyar filmelőállítót terhelő hányadnak a 80 %-áig terjedhet.
(2) A támogató szervezet jogosult a filmalkotás gyártási költségének, illetve a magyar filmelőállítót terhelő költségvetési hányadnak a 100 %-át is támogatásként megítélni, amennyiben az igénylő kielégítően igazolja, hogy a támogatott filmalkotás elkészítéséhez szükséges forrás más módon nem biztosítható, a támogatás a magyar kultúra szempontjából különösen indokolt, és a filmalkotás gyártási költsége, illetve annak a magyar filmelőállítót terhelő hányada nem haladja meg a támogató szervezet által az egy filmalkotás gyártására nyújtható támogatási összeg felső határát.
(3) Jelen törvény alapján közvetlen támogatás nyújtható a magyar, valamint a magyar részvételű koprodukciós filmalkotásnak, valamint az olyan egyéb magyar részvételű filmalkotásnak, amely magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazza, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető. A támogató szervezet a jelen szakasz szerinti támogatási mérték megállapításakor figyelembe veszi a támogatott filmalkotásban a 3. § szerinti táblázatok alapján számítandó magyar részvétel arányát. A magyar filmelőállító kisebbségi pénzügyi hozzájárulását tartalmazó, és nemzetközi egyezmény alapján európai koprodukciónak minősíthető filmalkotás részére nyújtott közvetlen támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogató szervezet által nyújtható maximális támogatási összegnek a 3. § szerint számítandó magyar részvételi aránynak megfelelő hányadát.
(4) A támogató szervezet előírhatja, hogy a nyújtott támogatás legfeljebb 80 %-át a támogatott Magyarországon köteles elkölteni.
(5) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás magyar filmelőállítóját a magyar filmalkotás előállítójával megegyező jogok és kötelezettségek illetik meg illetve terhelik.
14. § (1) A jelen törvényben meghatározott közvetlen és közvetett támogatásban a 27. §-ban meghatározott és a Nemzeti Filmiroda által nyilvántartásba vett személyek és szervezetek részesülhetnek, amennyiben megfelelnek a jelen törvény rendelkezéseinek, valamint a támogató szervezet által meghatározott feltételeknek.
(2) A 12. § (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti tevékenység esetében kizárólag a filmelőállító, a d) pont szerinti tevékenység esetében pedig kizárólag a filmterjesztő részesíthető közvetlen támogatásban.
(3) Nem részesülhet közvetlen és közvetett támogatásban:
a) akit a Nemzeti Filmiroda nem vett a 27. § szerinti nyilvántartásba, vagy onnan törölt,
b) akinek az állammal szemben fennálló adó-, járulék- vagy egyéb köztehertartozása van,
c) aki a vonatkozó jogszabályok szerinti köteles példány szolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,
d) aki a támogató szervezet által nyújtott támogatás felhasználásával nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik,
e) az a szervezet, amelynek vezető tisztségviselői vagy tulajdonosai között olyan személy van, aki a támogatási igény benyújtását megelőző három évben olyan szervezet vezető tisztségviselője volt, amely a vezető tisztségviselésének időtartama alatt felhasznált közvetlen támogatással a támogatóval szemben nem számolt el, vagy elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el,
f) aki ellen csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás van folyamatban.
(4) A támogató szervezet a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kizáró feltétel alól legkorábban a beszámolási határidő lejártát követő három év elteltével adhat felmentést. Lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettség esetén ilyen felmentés a kötelezettség teljesítéséig nem adható.
(5) Nem nyújtható közvetlen vagy közvetett támogatás a támogató szervezet támogatásokról döntő tisztségviselőinek, valamint ezek a Ptk. 685. § b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak, továbbá nem nyújtható támogatás olyan szervezetnek, amellyel a fenti személyek tagsági jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, illetve abban részesedéssel rendelkeznek, kivéve ha törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján egyéb jogszabály az adott támogató szervezetre más összeférhetetlenségi szabályt állapít meg.
(6) Közvetlen támogatás kizárólag a támogatott és a támogató szervezet közötti szerződéskötést követően nyújtható. Ha a támogatott szerződésszegése folytán a támogatott cél nem valósul meg, a támogatás összegét a támogatott köteles a támogató szervezetnek visszafizetni.
15. § (1) Szelektív támogatás a 12. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységek esetében pályázat útján nyújtható. Ha törvény másként nem rendelkezik, a támogató szervezet a támogatási szabályzatában meghatározott mértékig és feltételek mellett egyedi támogatást is nyújthat, ha a pályázati úton előzőleg kiválasztott célok megvalósítása másként nem biztosítható.
(2) Szelektív támogatás filmgyártás céljára kizárólag akkor nyújtható, ha a támogató szervezet megállapította, hogy a támogatást igénylő filmelőállító rendelkezik
a) a gyártás megkezdéséhez szükséges, megfelelő előkészítettségi állapotban lévő gyártási és költségvetési tervvel,
b) a filmalkotás – a támogatási igény összege nélkül számított – gyártási költségvetésének fedezetével,
c) a szerzői és szomszédos jogi jogosultaknak a megfilmesítéshez, valamint a filmalkotás terjesztéséhez való hozzájárulásaival, illetve az erről szóló szerződésekkel.
(3) Szelektív támogatás magyar részvételű koprodukciós filmalkotás gyártására, a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételeken túl kizárólag akkor nyújtható, ha a magyar filmelőállító rendelkezik a filmalkotás első eredeti negatívjának, vagy sokszorosításra alkalmas eredeti példányának tulajdonjogával, illetve jogosult arról bemutatásra alkalmas műpéldányt készíteni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételnek magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetében a filmalkotás valamelyik előállítója tekintetében kell teljesülnie.
(4) A támogató szervezet döntéseit a támogatott alkotásokra illetve a pályázatokra vonatkozó pontos információk birtokában, valamennyi körülmény gondos mérlegelésével hozza meg. A támogató szervezet köteles a támogatott cél megvalósulását folyamatosan figyelemmel kísérni és ellenőrizni, valamint a jelen törvénnyel összhangban álló mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek biztosítják a támogatott filmalkotások előállításának befejezését.
16. § (1) Normatív támogatás illeti meg a filmelőállítót, amennyiben a filmelőállító által előállított, vagy a filmelőállító által alkalmazott rendező által rendezett filmalkotás a támogató szervezet által meghatározott mozi-nézőszámot eléri, vagy a támogató szervezet által meghatározott filmfesztiválokra meghívást, illetve jelölést kap, vagy azokon díjban részesül.
(5) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmelőállítók által igényelhető normatív támogatások mértékét illetve keretösszegét, azok egymáshoz viszonyított arányát, az ezek alapjául szolgáló gyártási feltételrendszert, mozi-nézőszámokat, és filmfesztiválokat, fesztiválonként meghatározva a jogosultság feltételeit.
17. § (1) Normatív támogatás illeti meg a filmterjesztőt a magyar és magyar részvételű koprodukciós filmalkotások, valamint az „art” besorolású filmalkotások terjesztése, illetve „art” besorolású mozi üzemeltetése után.
(2) A támogató szervezet évente nyilvánosságra hozza az adott évben a filmterjesztők által igényelhető normatív támogatások mértékét, meghatározva a jogosultság feltételeit.
(3) A 16-17. §-okban foglaltakon kívül a támogató szervezet egyéb, a 12. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységekre is nyújthat normatív támogatást, az általa előzőleg nyilvánosságra hozott feltételek szerint, tekintettel valamennyi mozgóképes műfajra. A Magyar Mozgókép Közalapítvány a 16-17. §-okban meghatározott valamennyi normatív támogatási formában nyújt támogatást, az egyéb támogató szervezetek e támogatási formákat döntésük szerint alkalmazhatják.
Nemzeti Filmiroda
1. cím
18. § (1) A Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Iroda) ellátja a mozgóképszakma működésével összefüggő államigazgatási feladatokat, melynek során a jelen törvényben meghatározott hatósági és szolgáltató tevékenységet végez.
(2) Az Iroda a miniszter által alapított központi közigazgatási szerv, melynek költségvetése a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetén belül kerül megállapításra.
(3) Az Iroda élén az Igazgató áll, akit a miniszter nevez ki és ment fel. A kinevezés időtartama öt év. Az Iroda Igazgatójának és alkalmazottainak jogállására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Iroda szervezetére, működésére és eljárási rendjére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
19. § (1) Az Iroda az alábbi feladatokat látja el:
a) a filmalkotásokat a kiskorúak védelme érdekében a jelen törvény szerint besorolja,
b) a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásokat, valamint az ilyen filmalkotásokat terjesztő mozikat a jelen törvény szerint besorolja,
c) a jelen törvény szerinti támogatást igénylő mozgóképszakmai szervezetekről és filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról közhitelű nyilvántartást vezet,
d) azokat a filmalkotásokat, amelyek előállításához a jelen törvény szerinti támogatást igényelnek, a magyar filmalkotás, a magyar részvételű koprodukciós filmalkotás, vagy egyéb magyar részvételű filmalkotás elnevezésű kategóriák szerint besorolja,
e) igazolja a közvetett támogatások igénybételére vonatkozó jogosultságot,
f) mozgóképszakmai statisztikai és adatszolgáltatási tevékenységet végez,
g) ellátja a Mozgókép Koordinációs Tanács működtetésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat,
h) ellátja a jelen törvényben, vagy a jelen törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott egyéb mozgóképszakmai feladatokat.
(2) Az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglalt eljárásokra az államigazgatás eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az eljárásban az Iroda által hozott határozat ellen a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez lehet fellebbezni.
(3) Az Iroda által a jelen törvény alapján végzett nyilvántartási, besorolási tevékenységért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
20. § (1) A Magyarországon forgalomba kerülő filmalkotásokat a kiskorúak egészséges szellemi és lelki fejlődése érdekében a 21.§-ban meghatározott kategóriákba be kell sorolni és a besorolást a jelen törvény rendelkezéseinek megfelelően közzétenni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az olyan terjesztői hálózatba nem kerülő filmalkotásokra, amelyek államközi egyezmények vagy szakmai szervezetek által szervezett filmnapok (filmhetek), filmfesztiválok alkalmával országosan és egy évben legfeljebb tíz alkalommal kerülnek bemutatásra.
21. § A filmalkotások besorolási kategóriái a következők:
(1) Azt a filmalkotást, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, az I. kategóriába kell sorolni.
(2) Azt a filmalkotást, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenkét éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott.
(3) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
(4) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.
(5) Azt a filmalkotást, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen filmalkotás minősítése: csak felnőttek számára ajánlott.
22. § Az Iroda létrehozza és működteti a Korhatár Bizottságot, amely az Irodának javaslatot tesz a filmalkotások kategóriákba sorolására, valamint a megállapított korhatár megfelelő feltüntetésének ellenőrzésére.
23. § (1) A hat tagból álló Korhatár Bizottság összetétele a következő:
a) kettő, a filmterjesztés vagy a mozgóképoktatás területén szakmai tapasztalattal rendelkező pedagógus végzettségű személy,
b) kettő, a média gyermekek fejlődésére gyakorolt hatására vonatkozóan szakmai tapasztalattal rendelkező pszichológus végzettségű személy,
c) a filmterjesztők két képviselője.
(2) A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, az Oktatási Minisztérium, az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Országos Rádió és Televízió Testület egy-egy, a gyermek-és ifjúságvédelem területén tapasztalattal rendelkező delegáltja a Korhatár Bizottság ülésein szakértőkén részt vehet.
(3) Az Iroda nyílt és meghívásos pályázati eljárás során választja ki a (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt tagokat, a c) pontban megjelölt tagokat a filmterjesztők delegálják a Korhatár Bizottságba.
24. § (1) A filmterjesztő köteles az Iroda által megállapított kategória szerinti jelzést valamennyi általa forgalomba hozott adathordozón, illetve annak csomagolásán, továbbá a filmalkotással kapcsolatos minden közleményben és hirdetésben, külön jogszabályban meghatározottak szerint, jól észlelhető módon feltüntetni.
(2) Amennyiben az Iroda döntése ellenére a korhatár szerinti jelölés nem, vagy hamis módon kerül feltüntetésre, az Iroda a filmterjesztőt, illetve a jogellenes helyzet kialakulásáért felelős személyt vagy szervezetet bírság megfizetésére kötelezheti, amelyet mozgóképszakmai célokra kell fordítani. A bírság összege a jogsértő terjesztéssel a filmterjesztő által elért bevétel kétszeresének megfelelő összegig, vagy ha ez nem állapítható meg, vagy a jogsértésért nem a filmterjesztő felelős, tízezer forinttól hárommillió forintig terjedhet. A meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
25. § (1) Az Iroda a művészi értékű vagy kulturális jelentőségük miatt támogatásra érdemes filmalkotásoknak, terjesztésük elősegítése céljából a filmalkotás előállítójának vagy terjesztőjének kérelmére „art” minősítést adhat.
(2) Az Iroda bármely mozinak, amelynek üzemeltetője a külön jogszabályban meghatározott feltételek betartását vállalja, az üzemeltető kérelmére „art” minősítést ad. „Art” minősítés, több termes mozi esetén, a mozi valamely termének is adható, amennyiben a moziüzemeltető az „art” mozikra vonatkozó feltételek betartását az adott terem tekintetében vállalja.
26. § (1) A filmalkotások „art” minősítésére az Iroda által felállított öttagú Filmszakmai Bizottság tesz javaslatot. A Filmszakmai Bizottság tagjait az Iroda igazgatója nevezi ki. A Bizottság tagjainak filmművészeti, filmtudományi vagy mozgóképtanári végzettséggel illetve gyakorlattal kell rendelkezniük.
(2) Az Iroda „art” minősítést ad valamennyi terjesztésre kerülő filmalkotásnak,
a) amely művészeti értékével hozzájárul a magyar, az európai illetve az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez, valamint sokszínűségéhez, vagy
b) amely nemzetközileg elismert filmfesztiválon díjat nyert, vagy
c) amelyet a Filmszakmai Bizottság művészeti, oktatási vagy egyéb kulturális szempontból jelentősnek ítél.
(3) Az Iroda folyamatosan ellenőrzi az „art” minősítéssel ellátott mozikat a tekintetben, hogy megfelelnek-e az „art” mozi minősítés jogszabályban előírt feltételeinek. A feltételek be nem tartása esetén a minősítést az Iroda visszavonja.
27. § (1) A közvetlen illetve közvetett állami támogatásra való jogosultság megállapíthatósága érdekében az Iroda nyilvántartást vezet
a) a támogatást igénylő filmelőállítókról, filmterjesztőkről és egyéb mozgóképszakmai szervezetekről, valamint a támogatást igénylő természetes személyekről,
b) az előkészítés, illetve gyártás alatt álló, támogatásban részesült filmalkotásokról, valamint a terjesztésre kerülő filmalkotásokról.
(2) A nyilvántartásba vétel nem feltétele a támogatás nyújtásának azon szervezetek, illetve intézmények esetében, amelyek kizárólag oktatási, könyvtári illetve közgyűjteményi feladataik ellátása érdekében végeznek filmterjesztési tevékenységet, kivéve a kifejezetten mozgóképszakmai tárgyú közgyűjteményeket. Ezen szervezeteknek a támogatás igénylésekor nyilatkozniuk kell arról, hogy a 28. § (7) bekezdése szerinti kizáró feltételek velük szemben nem állnak fenn.
28. § (1) Nyilvántartásba vételét bármely magyar állampolgár természetes személy, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint belföldi illetőségű egyéni vállalkozó, magyarországi székhellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami támogatást kíván igénybe venni.
(2) A nyilvántartásban, ha a támogatást szervezet igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylő nevének, székhelyének, cégjegyzékszámának vagy bírósági nyilvántartási számának, adószámának, képviselője nevének és lakóhelyének.
(3) A nyilvántartásban, ha a támogatást természetes személy igényli, szerepelnie kell a támogatást igénylő nevének, lakóhelyének, születési helyének és idejének, adószámának vagy azonosító jelének.
(4) A (2) és (3) bekezdésben felsorolt adatokat a nyilvántartásba vételi kérelemmel együtt a támogatást igénylő jelenti be az Irodának, amely a törvényben meghatározott adatok közlése esetén a kérelmezőt nyilvántartásba veszi.
(5) A nyilvántartásban valamennyi támogatást igénylő esetében szerepelnie kell:
a) annak a tevékenységnek, amelyre az igénylő a támogatást kéri,
b) az igénylő által igénybe vett közvetlen állami támogatás összegének, megjelölve a támogatott tevékenységet illetve filmalkotást,
c) annak a ténynek, hogy az igénylő az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató által meghatározott határidőben és feltételek szerint elszámolt-e, ennek hiányában a támogatóval fennálló fizetési kötelezettsége mértékének.
(6) Az (5) bekezdésben felsorolt adatokat, valamint az azokban bekövetkező változásokat az állami támogatást nyújtó szervezet jelenti be az Irodának.
(7) Nem vehető nyilvántartásba, illetve törölni kell a nyilvántartásból azt az igénylőt, aki az általa igénybe vett közvetlen állami támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról a támogató szervezet által meghatározott határidőben és feltételek szerint nem számolt el, elszámolását a támogató szervezet nem fogadta el, vagy a támogató szervezettel szemben lejárt, teljesítetlen fizetési kötelezettséggel rendelkezik, mindaddig, amíg a támogatóval szembeni fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Ilyen esetben az újbóli nyilvántartásba vételre legkorábban az elszámolási vagy a teljesítési határidő lejártát követő három év elteltével kerülhet sor, kivéve, ha az igénylő a támogató szervezettel szembeni fizetési kötelezettségét időközben teljesítette.
(8) Külön jogszabály a jelen szakasz alkalmazása során a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatok nyilvántartásba vételét is előírhatja.
29. § (1) Az Iroda nyilvántartásba vesz minden olyan filmalkotást, amelynek előkészítéséhez vagy gyártásához állami támogatást vettek igénybe.
(2) A (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell az előkészítés vagy gyártás alatt álló filmalkotás tervezett címének, a filmalkotás előállítója nevének, a 31. § szerinti eljárásban megállapított minősítés eredményének, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az Iroda – a 20. § (2) bekezdése szerinti filmalkotások kivételével – minden terjesztésre kerülő filmalkotást nyilvántartásba vesz.
(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szerepelnie kell a terjesztésre kerülő filmalkotás címének, a filmalkotás előállítója és terjesztője nevének, a 20. § és a 25. § szerinti besorolási eljárások alapján adott minősítésnek, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a törvényben meghatározott célok teljesüléséhez szükséges egyéb adatoknak.
30. § (1) Az Iroda nyilvántartásának adatai közérdekű adatoknak minősülnek és nyilvánosak, kivéve a nyilvántartott természetes személyek illetve szervezetek képviselőinek születési adatai, lakóhelye, és adóazonosító jele, amelyek személyes adatok, és csak abban az esetben nyilvánosak, ha az érintett személy vagy szervezet a nyilvánosságra hozatalhoz előzőleg írásban hozzájárult. Ebben az esetben ezeket az adatokat kizárólag az állami támogatásokról döntő szervezetek és csak a feladatuk ellátásához szükséges célra használhatják fel, az érintett hozzájárulásától számított három évig.
(2) Az adatszolgáltatással egyidejűleg az Iroda köteles felhívni az érintett személy vagy szervezet figyelmét az (1) bekezdésben foglaltakra, és hozzájárulását kérni személyes adatainak kezeléséhez.
31. § (1) Az Iroda minden olyan filmalkotást, amelynek előállításához közvetlen vagy közvetett állami támogatást igényelnek, a filmelőállító kérelmére, a törvény alapján besorol az alábbi kategóriák valamelyikébe:
a) magyar filmalkotás,
b) magyar részvételű koprodukciós filmalkotás,
c) egyéb magyar részvételű filmalkotás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást az Iroda a filmelőállító által az Irodához benyújtott, a külön jogszabályban felsorolt okiratok alapján végzi el.
(3) Az Iroda a filmelőállítók megkeresésére megvizsgálja és igazolja a filmalkotás gyártási költségvetésében a közvetlen filmipari gyártási költségek összegét, amely igazolás a közvetett támogatás igénybevételének alapbizonylata.
(4) Az Iroda az érintett kérelmére, vagy más közigazgatási szerv megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolást ad a nyilvántartásában szereplő adatokról.
32. § (1) Az Iroda ellátja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program mozgóképszakmai információs rendszerének működtetéséhez szükséges adatgyűjtési és adatkezelési feladatokat.
(2) Az Iroda a jelen törvény szerinti nyilvántartásait elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezi, melynek kezelésének szabályzatát kidolgozza, és a Kulturális Közlönyben közzéteszi.
(3) Az Iroda a mozgóképszakmai támogatást nyújtó szervezetek megkeresésére, a nyilvántartásában szereplő filmelőállítók, filmterjesztők és mozgóképszakmai szervezetek tekintetében igazolja a közvetlen állami támogatásokkal való elszámolás tényét a támogató szervezetek által a 28. § (5)-(6) bekezdése szerint szolgáltatott adatok alapján.
33. § (1) Az Iroda a filmelőállítással kapcsolatos kérdésekben jogi segítséget illetve tanácsot ad a hozzá forduló természetes személyeknek és szervezeteknek, valamint a hozzá benyújtott megfilmesítési és egyéb, a filmgyártással összefüggő szerződéseket véleményezi.
(2) Az Iroda segíti a filmelőállítókat, filmterjesztőket és mozgóképszakmai szervezeteket a nemzetközi koprodukciós kapcsolatok létrehozásában, a miniszternek javaslatot tesz nemzetközi koprodukciós egyezmények megkötésére, illetve azok tartalmára.
34. § (1) A Magyar Nemzeti Filmarchívum (a továbbiakban: Filmarchívum) a minisztérium irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szerv.
(2) A Filmarchívum alapfeladata, hogy ellássa a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, feldolgozásával, megőrzésével kapcsolatos feladatokat, szakmai szolgáltatásokkal, kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar kultúra fejlődéséhez és segítse a mozgóképkultúrával összefüggő oktatást.
(3) A Filmarchívum gondozza a sajtótermékek kötelespéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról szóló 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet alapján részére átadott filmalkotásokat és videó-dokumentumokat.
(4) A Filmarchívum igazgatóját a miniszter nevezi ki és menti fel, szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.
35. § (1) A nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog a Filmarchívumhoz kerül.
(2) A Filmarchívum a nemzeti filmvagyont sem részben, sem egészben nem idegenítheti el, nem ruházhatja át, és nem terhelheti meg.
(3) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások eredeti negatív példányai, illetve ennek hiányában a filmalkotások legalább egy műpéldánya – ha a kötelespéldány szolgáltatásról szóló jogszabály másként nem rendelkezik – a Filmarchívum tulajdonát képezik.
(4) A nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a miniszter rendeletben állapítja meg. Ez nem érinti a szerzői jogi törvény alapján a jogosultakat megillető jogok érvényesítését.
(5) A Filmarchívum a megőrzésre átvett, illetve a kötelespéldány szolgáltatás keretében vagy egyéb módon a gyűjteményébe került filmeket kizárólag a szerzői jogi törvényben foglaltak szerint használhatja fel.
V. fejezet
36. § (1) Ez a törvény 2004. április 1-jén lép hatályba. A 2. § 15. e) pont az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés kihirdetésének napján lép hatályba.
(2) A 2. § 15. d) pontja helyébe az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződés kihirdetésének napján az alábbi rendelkezés lép:
„d) filmalkotások az Európai Unió területére történő kereskedelmi célú behozatalával,”
(3) A törvény hatályba lépésének időpontjában már terjesztés alatt álló filmalkotásokat a korhatárok, illetve az „art”-minősítés tekintetében nem kell ismételten, e törvény rendelkezései szerint besorolni, azokra továbbra is a korábbi korhatár-megjelölések, illetve a Magyar Mozgókép Közalapítvány által elismert „art”-minősítések alkalmazhatók.
37. § (1) Felhatalmazást kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy rendeletben állapítsa meg
b) a 25. § (2) bekezdése szerinti „art” mozivá minősítés, valamint a moziknak a fogyatékkal élő emberek számára való hozzáférhetőségének feltételeit,
c) a nemzeti filmvagyonba tartozó filmalkotások többcsatornás és hatékony terjesztésének részletes szabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját.
(2) Felhatalmazás kap a nemzeti kulturális örökség minisztere, hogy a törvény hatályba lépéséig az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően megalapítsa a Nemzeti Filmirodát, és annak alapító okiratát a pénzügyminiszter egyetértésével megállapítsa.
38. § (1) E törvény hatályba lépést követő 90 napon belül a Magyar Mozgókép Közalapítvány alapítói a közalapítvány alapító okiratát a törvény rendelkezéseivel kötelesek összhangba hozni.
(2) A 8. § (6) bekezdésében foglaltakról eltérően a Magyar Mozgókép Közalapítvány a 2004. évre vonatkozó pályázati tervezetét 2004. április 10-ig köteles nyilvánosságra hozni.
Módosuló jogszabályok
39. § E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 59. § (5) bekezdése a következőképp módosul:
„(5) A miniszter működteti a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtárt, amely a multimédia és elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központja. Az informatikai és hírközlési miniszter külön jogszabályban meghatározottak szerint működteti a Nemzeti Audiovizuális Archívumot (továbbiakban: NAVA). A NAVA szakmai felügyeletét az informatikai és hírközlési miniszter, valamint a nemzeti kulturális örökség minisztere közösen látja el. ”
40. § (1) E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. §-a az alábbi 36. és 37. pontokkal egészül ki:
[4. § E törvény alkalmazásában]
“36. Filmiroda által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda) a mozgóképről szóló 2003. évi …. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 23. pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát illetve az igazolt adókedvezményre jogosító támogatás összegét.
37. Filmiroda által kiadott befektetési igazolás: olyan okirat, amelyet a Filmiroda az Mktv. 2. § 24. pontja szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás esetében a jogtulajdonossá váló befektető részére állít ki, és amely tartalmazza a jogtulajdonossá váló adózó megnevezését, székhelyét, adószámát illetve a jogszerzést eredményező adókedvezményre jogosító befektetés összegét.”
(2) A Tao. tv. 7. § (1) bekezdése következő q) ponttal egészül ki:
[7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:]
“q) a Filmiroda által kiadott befektetési igazolás alapján jogszerzést eredményező befektetés összege, de legfeljebb a Filmiroda által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség 10 százaléka, feltéve, hogy a filmalkotást nem kell a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába sorolni.”
(3) A Tao. tv. 8. § (1) bekezdésének n) pontja a következő nf) alponttal egészül ki:
[8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha]
“nf) az adózó a támogatást a filmalkotás megrendelője részére juttatta, az adózó számára a Filmiroda által kiadott támogatási igazolás szerinti közvetlen filmgyártási költség 10 százalékáig, feltéve, hogy a filmalkotást nem kell a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába sorolni.”
(4) A Tao. tv. 22. §-a a következő (1)-(3) bekezdéssel egészül ki:
“(1) Az adózó a 4. § 36. pontja szerinti támogatási igazolás alapján, a támogatás juttatásának adóéve adójából a támogatás összegének, de legfeljebb a támogatási igazolásban szereplő közvetlen filmgyártási költség 10 százalékának megfelelő adókedvezményt vehet igénybe. Ha az adóévi adó az adókedvezmény összegére nem nyújt fedezetet, akkor az adókedvezmény fennmaradó része – az adózó döntése szerint – a következő három adóév adójából érvényesíthető.
(2) Az adózó a 4. § 37. pontja szerinti befektetési igazolás alapján, a befektetés juttatásának adóéve adójából a befektetés összegének, de legfeljebb a befektetési igazolásban szereplő közvetlen filmgyártási költség 10 százalékának megfelelő adókedvezményt vehet igénybe. Ha az adóévi adó az adókedvezmény összegére nem nyújt fedezetet, akkor az adókedvezmény fennmaradó része – az adózó döntése szerint – a következő három adóév adójából érvényesíthető.
(3) Nem érvényesíthető az (1)-(2) bekezdés szerinti adókedvezmény, ha a filmalkotást a Mktv. 21. § szerinti V. kategóriába kell sorolni.”
INDOKOLÁS
a mozgóképről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A film – tekintettel arra, hogy önálló művészeti ágként való elismerése mellett szórakoztatóipari vállalkozásnak is tekinthető – az egyik legnagyobb kommunikációs erővel bíró jelenség. Napjainkban az emberek szabadidejének meghatározó részét a mozgóképkultúra illetve mozgóképipar termékeinek fogyasztása tölti ki moziban, televízióban, videón, DVD-n, számítógépen és a jövőben szóba jöhető egyéb közvetítő eszközökön. Egyrészt ipar, azaz előállítója számára üzleti vállalkozás tárgyaként jelenik meg, másrészt kommunikációs lehetőség a filmelőállítókon kívül a létrehozásához alkotó módon hozzájáruló felek, valamint a filmgyártást támogató államok számára.
A filmek ugyanakkor – a gyártásukat és bemutatásukat magában foglaló üzleti tevékenység nemzetektől elszakadó, multinacionális jellege mellett – továbbra is erősen nemzetekhez kötődő alkotások, éppen művészeti sajátosságaik miatt, így azok szinte minden esetben köthetőek valamely ország illetve nép kultúrájához, szorosan összefonódnak azok nemzeti identitásával. A film tehát hatékony és közérthető kultúraközvetítő, így az egyik legalkalmasabb eszköz egy ország számára, hogy bemutassa, illetve formálja a világ előtt róla kialakítandó képet, továbbá nevét, kultúráját napirenden tartsa, illetve gazdagítsa az országok közötti kulturális párbeszédben.
A kis országok – saját piacuk korlátozott felvevőképessége miatt – nem képesek csupán a magánszféra közreműködésével, állami segítség nélkül gazdag és nemzetközi szinten is versenyképes mozgóképkultúrát létrehozni. Ha a jogalkotó elismeri, hogy a magyar mozgóképre – amellyel a világ kulturális piacára is ki lehet lépni – szükség van, akkor ezzel együtt el kell ismernie az állami szerepvállalás szükségességét is. Ahhoz, hogy ennek a szerepvállalásnak a módját és mértékét meg lehessen határozni, a mozgóképkultúra kettős – egyszerre művészeti és ipari – jellegét kell alapul venni. Noha a kultúra más területén is érvényesülnek üzleti, piaci megfontolások, a mozgókép és a tágabb értelemben vett audiovizuális ipar által indukált gazdasági eredmények meghaladják a többi művészeti ág hasonló jellegű hatásait. Ebből következően a viszonylagosan nagy mértékű állami támogatási szükséglettel ebben a szektorban állítható szembe az állam számára legnagyobb mértékű gazdasági és államháztartási hasznosulás.
Az elérhető kedvező gazdasági hatások azonban nem vezethetnek az állami támogatás, a közpénzek meggondolatlan felhasználásához, a lazuló ellenőrzéshez. A támogatásról döntő kormányzat, és a támogatás elosztását végző szakmai szervezetek szigorú elvek szerint tartoznak elszámolni a szektor által felhasznált összegekkel, bemutatva azok kulturális és gazdasági hasznosulását. Az államnak tehát oly módon kell forrásokat biztosítania a filmszakma számára, hogy egyszerre biztosítsa a művészet autonómiáját és a közpénzek hatékony felhasználását. Ebben áll az állam szabályozó szerepe, és e szabályozó szerep jogi és szervezeti alapelveit hivatott meghatározni a mozgóképről szóló törvény.
Részletes indokolás
A Preambulumhoz
A mozgóképtörvény célja, hogy a megfelelő jogi háttér és a szükséges erőforrások egyidejű biztosításával a magyar filmgyártás a megváltozott társadalmi körülmények között a gazdasági és kulturális versenyben sikeresen helyt tudjon állni. Cél továbbá az, hogy olyan új szakmai struktúra jöjjön létre, amely a rendelkezésére álló költségvetési és egyéb erőforrások hatékony felhasználásával egyaránt képes biztosítani a magyar és magyar részvételű koprodukciós filmek gyártásának támogatását, ösztönözni az egyéb magyar részvételű, vagy külföldi filmek magyarországi gyártását, szabályozni a filmmel kapcsolatos hatósági és egyéb állami funkciók ellátását, a hazai és nemzetközi filmszakmai kapcsolatok kiépítését és fejlesztését, valamint – a törvénnyel párhuzamosan bevezetett egyéb szabályozókon keresztül – a mozgóképipar működési volumenének növekedését.
Az 1. §-hoz
Meghatározásra került a törvény területi és tárgyi hatálya, mely szerint szabályozási tárgykörébe tartozik minden olyan alkotás előállítása, terjesztése, valamint archiválása, amely vagy magyar, vagy magyar részvétellel készül, valamint valamennyi filmalkotás magyarországi terjesztése.
A magyar részvétel hangsúlyozása azért fontos, hiszen tekintettel a hazai szűkös piacra és anyagi forrásokra, a törvény egyik fontos célja, hogy a magyar alkotók és alkotások a meglevő anyagi erőforrások révén hatékonyan be tudjanak kapcsolódni a nemzetközi filmipar vérkeringésbe, illetve főként az európai uniós követelményekre tekintettel, az európai filmgyártás is jelen lehessen a magyar filmpiacon.
A mozgóképtörvény ezért nem lehet ellentétes az Európa Tanács által elfogadott és hazánkban kihirdetetett filmszakmai egyezményekkel (az Audiovizuális örökség védelméről szóló Európai Egyezmény, az Európai Filmkoprodukciós Egyezmény és a Határokon átlépő televíziózásról szóló Európai Egyezmény), hanem szabályozásával támogatnia kell azok érvényesülését.
Ugyancsak meghatározásra került az a felhasználási, forgalomba hozatali és tevékenységi kör, amelyet nem kíván szabályozni a törvény.
A (3) bekezdésben az a jogalkotói cél fogalmazódott meg, hogy a törvény hatálya minden olyan, a mozgóképszakmára fordított pénztámogatásra vonatkozzék, amelyeknek forrása központi, illetve helyi önkormányzati költségvetési előirányzat, és amelyet közalapítvány, illetve valamely, az állam vagy önkormányzat és azok szervei többségi tulajdonában lévő közhasznú társaság nyújt. A törvény külön nevesíti a Nemzeti Kulturális Alapprogram által nyújtott támogatásokat is, mivel az NKA olyan elkülönített állami pénzalap, amely mozgóképszakmai célokat is támogat. Ilyen elkülönített pénzalapként az NKA-n kívül a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény hatálya tartózó Műsorszolgáltatási Alap foglalkozik audiovizuális alkotások támogatásával. A törvény természetesen nem vonja hatálya alá a Műsorszolgáltatási Alap tevékenységét, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az Alap – mint a törvény szerinti egyik támogató szervezet – a törvény támogatásról szóló rendelkezéseit eljárása során alkalmazza.
A 2-3. §-okhoz
Tekintettel arra, hogy a jelen törvény az első mozgóképről szóló törvényi szintű jogi norma hazánkban, így a jogalkotónak jutott az a feladat, hogy a filmszakmában eddig elterjedt fogalmakat úgy válogassa össze és illessze be a törvényszövegbe, hogy azok segítséget tudjanak nyújtani mind a mozgóképszakmában dolgozók, mind a területtel kapcsolatos jogalkalmazó tevékenységet ellátó szervek számára.
Mindemellett a fogalomrendszer kialakítása során fontos szempont volt, hogy az összhangban legyen a más jogszabályokban, így különösen a szerzői jogról szóló törvényben, a rádiózásról és televíziózásról szóló törvényben már szereplő fogalmakkal úgy is, hogy tekintettel a terület specifikus jellegére, némi változtatásra volt szükség.
A magyar filmelőállító fogalmának meghatározásakor a törvényalkotó figyelembe vette a vonatkozó európa tanácsi és európai uniós követelményeket, így a magyar filmelőállító személye nem szigorú értelemben vett nemzetspecifikus, hiszen az ilyennek tekinthető egyetlen követelmény az, hogy Magyarországon bejegyzett társaság legyen az előállító, a társaság vezetői tisztségviselői pedig az Európai Unió, vagy olyan országok polgárai is lehetnek, amelyek részesei a törvényben meghatározott audiovizuális tárgyú nemzetközi szerződéseknek.
A filmterjesztés meghatározásánál a törvény külön nevesíti a mozgóképszakmában speciálisan jelen lévő tevékenységeket (video- és DVD-kiadás, moziüzemeltetés, stb.), a filmelőállító fogalma esetében pedig – eltérve a szerzői jogi törvénytől – kiveszi a természetes személyeket a filmelőállítók alanyi köréből. Ennek oka, hogy a mozgóképszakmai (elsősorban filmgyártási) támogatások felhasználásának és felhasználásának ellenőrzése szempontjából indokolható kikötés, hogy az előállító gazdasági társaság legyen. További lényeges ok, hogy az előállítókra vonatkozó adókedvezményeket kifejezetten gazdasági társaságok vehetik igénybe.
A fogalmak között szereplő „megrendelésre készülő” illetve „nem megrendelésre készülő filmalkotás” definíciói kifejezetten az adókedvezmények alkalmazhatósága érdekében kerültek a törvénybe, ezek a fogalmak ily módon a társasági adóról és a személyi jövedelemadóról szóló törvények megfelelő rendelkezéseit értelmezik, illetve azokkal együtt alkotnak egységes szabályozást.
A magyar film, a magyar részvételű koprodukciós film és az egyéb magyar részvételű film meghatározásának ésszerűvé és könnyebbé tétele miatt a jogalkotó a 7/1998. (I. 23.) sz. kormányrendelettel kihirdetett európai filmkoprodukciós egyezmény II. Függelékében szereplő táblázatot vette alapul. Ugyanakkor tekintettel a filmelőállítás összetett és bonyolult folyamataira, annak részletezése nélkül rendkívül nehéz lenne helyesen meghatározni az említett fogalmakat. Ugyanezen megfontolásból volt szükséges a speciális közreműködői és alkotói részvételt tartalmazó animációs műfaj pontrendszerének kidolgozása is.
A táblázat szerint az eredetileg magyar nyelven történő gyártással lehet a legtöbb pontot megszerezni, ami az előállító nemzeti jellegének feloldásával szemben próbálja elősegíteni a magyar részvételt, illetve a határon túli magyar filmgyártás számára mindenképpen előnyt jelent. A 3. § (3) bekezdése azokra a műfajokra, illetve filmalkotásokra vonatkozik, amelyeknél valamelyik alkotói vagy közreműködői kategória hiányzik. Ezek esetében az arányosság elve érvényesül, vagyis az adott filmalkotásoknak az általuk elérhető maximális pontszámhoz képest kell elérniük a 15, 30 vagy 75 százalékot.
A 4-5. §-okhoz
A törvény céljainak és az azok eléréséhez szükséges feladatoknak elvi szintű kinyilatkoztatására a mozgóképszakmában működők részéről az előzetes egyeztetések során határozott igény merült fel, hiszen számukra ez jelenti a biztosítékot arra, hogy a mindenkori kormányzat elismeri a magyar filmkultúra értékeit, és fontosnak tartja az annak megőrzéséhez gyarapításához szükséges megfelelő anyagi és intézményi háttér biztosítását.
A kis országok – saját piacuk korlátozott felvevőképessége miatt – nem képesek csupán a magánszféra közreműködésével, állami segítség nélkül gazdag és nemzetközi szinten is versenyképes mozgóképkultúrát létrehozni. A magyar mozgóképre – amellyel a világ kulturális piacára is ki lehet lépni – szükség van, és a törvény célja az, hogy meghatározza az ehhez szükséges állami szerepvállalás módját és mértékét.
A szabályozásnak egyúttal szervesen kell kapcsolódnia az Európai Unió audiovizuális modernizációs programjának valamennyi eleméhez, hiszen az egységesülő Európában és az Unió támogatási rendszerében deklarált cél a kulturális sokszínűség fenntartása, az ún. „kis” kultúrák és nyelvek fokozott védelme. A mozgóképtörvény egyik célja mindezek figyelembe vételével az, hogy a filmes szellemi műhelyek eséllyel pályázhassanak ezeknek a forrásoknak a megszerzésére és a mára sok tekintetben korszerűtlenné vált audiovizuális infrastruktúra felzárkózzon és alkalmassá váljon az európai együttműködésre.
A törvény nem titkolt célja, hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány működésében eddig fellelhető működési zavarokat kiküszöbölje, hiszen ezt követően a törvény által kimondva is e szervezet válik a 38. §-ban meghatározott forrásból nyújtandó támogatások elosztásának meghatározó letéteményesévé. Ez új kihívást jelent a Közalapítványnak, mivel a megnövekedett anyagi erőforrások jelentősen megnövelik a szervezet által ellátandó feladatok körét és nő a Közalapítvány felelőssége is, így fontos a szervezet hatékony, átlátható és törvényes működése.
A 8. § általánosságban határozza meg a Közalapítvány feladatait, amelyek ellátása során fokozott figyelemmel kell lennie mindvégig arra, hogy megtalálja a filmpiaci szereplők gazdasági és művészi érdekei közötti kényes egyensúlyt. A Közalapítványnak tehát úgy kell kidolgoznia és működtetnie a közvetlen költségvetési támogatások elosztásának rendszerét, hogy minél több anyagi erőforrás aktivizálódjék a szférában, ám ez ne járjon a magyar filmművészet színvonalának sérelmével. Az anyagi forrásokhoz való hozzájutás esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a Közalapítványnak lehetőség szerint biztosítania kell a mindenkori fiatal-, közép- és idősebb nemzedékhez tartozó filmalkotók hasonló mértékű támogatását.
A szakasz a mozgóképszakma és a mindenkori kormány számára garanciákat is beépített a törvénybe azzal, hogy egy előzetes pályázati tervezet közzétételét tette kötelezővé, illetve a pályázatok értékeléséről beszámoló készítését rendelte el. A Támogatási Szabályzat miniszteri jóváhagyáshoz történő kötése ugyancsak az állami erőforrások megfelelő elosztásának garanciáját szolgálja.
A 10-11. §-okhoz
A Mozgókép Koordinációs Tanács felállításának indoka a többcsatornás filmtámogatási rendszer hatékonyabb működésének elősegítése. Mivel a törvényjavaslat hangsúlyosan tartalmazza az állami támogatásokon kívüli egyéb források bevonásának jelentőségét a magyar mozgóképszakmába, ezért a filmszakmáért felelős kulturális miniszter feladatává teszi a Tanács felállítását. A törvény nem tartalmazhat kötelező rendelkezéseket a műsorszolgáltatók működésére (erről kizárólag a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény intézkedhet), ugyanakkor megteremti az intézményes kereteit a filmiparban is érdekelt televíziós műsorszolgáltatók és a filmtámogatási rendszert működtető szervezetek közötti egyeztetésre.
A Tanács feladata, hogy összehangolja az állami és az audiovizuális ágazatban érdekelt legnagyobb piaci szereplők által biztosított források felhasználását (a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerint a műsorszolgáltatók reklámbevételük törvényben meghatározott hányadát új, eredetileg magyar nyelven készült filmalkotások létrehozására kötelesek fordítani). A törvény nem kötelezi – nem kötelezheti –, csupán érdekeltté kívánja tenni a műsorszolgáltatókat abban, hogy részt vegyenek a filmszakmai források koordinációjában.
A Tanács konzultatív testület, vagyis harmadik felekre nézve kötelező erejű normákat nem hozhat, csupán a tagjaik között létrejött megállapodásoknak lehet kötelező ereje, ezek részletes szabályiról, betartásáról azonban a Tanácsnak kell saját ügyrendjében rendelkeznie. Ez a rendelkezés a Tanács jogállásából ered, illetve abból, hogy tagjai számára a koordinációban való részvétel nem kötelező.
A filmszakma közvetlen állami támogatási formáinak meghatározását az Értelmező rendelkezések tartalmazzák. A normatív – bizonyos automatizmusokon nyugvó – támogatás bevezetésének célja, hogy a kiszámíthatóvá tegye a rendszer működésének szabályait, illetve az igénylők előre számolhassanak bizonyos juttatásokkal, amelyeket a törvényben illetve a támogató által meghatározott feltételek teljesítése esetén biztosan megkapnak. A törvényben nevesített normatív támogatási formák azt a jogalkotói cél szolgálják, hogy a támogatások egyrészt elősegítsék a filmek nézettségének, illetve művészi színvonalának emelkedését (referencia alapú támogatások), továbbá ösztönözzék a gyártási folyamat átláthatóságának javítását és a közvetett támogatásokon kívüli források bevonását (gyártási célú támogatások).
A szelektív támogatást a filmszakma kulturális, művészeti oldala indokolja, amely esetében törvényi automatizmusok nem működtethetőek, hanem a támogató szubjektív értékítéletének van szerepe. A megvalósítandó filmtervek, forgatókönyvek elbírálásánál ez a fajta támogatási forma dominál, ugyanakkor a szelektív rendszer sem nélkülözheti az előre rögzített, az igénylő által ismert feltételeket.
Egyes támogatási célok, nagyobb volumenű projektek esetében a cél megvalósulása több költségvetési éven is átnyúlhat. Ilyen esetekben a kiszámítható finanszírozás érdekében a támogató jogosult több évre vonatkozó kötelezettséget vállalni a támogatás teljesítésére a törvényben, illetve a támogatási szabályzatában meghatározott feltételek teljesítése esetén. A strukturális támogatás másik esetében a cél a több éven át, minden évben azonos módon megvalósuló projekteket támogatása.
A támogatható tevékenységek meghatározásánál a jogalkotó arra törekedett, hogy a mozgóképszakma körébe tartozó, ennek megfelelően a törvény hatálya alá eső mindazon tevékenységeket felsorolja, amelyek támogatása összeegyeztethető a törvény céljával. A (4) szakasz azon filmek támogatását tiltja, amelyek a médiatörvény szerinti V. kategóriába tartoznak. Az Országos Rádió és Televízió Testület vonatkozó állásfoglalása szerint ebbe a kategóriába kifejezetten a pornó- és pusztán az öncélú erőszakot bemutató filmek tartoznak.
A 13. § (1) bekezdése az Európai Bizottság által a filmalkotásokkal és az audiovizuális művekkel kapcsolatos jogi kérdésekről kiadott közleményében foglaltakkal összhangban került megfogalmazásra. E szerint az állami támogatás mértéke az egyes filmprodukciók esetében nem haladhatja meg a film költségvetésének 50 %-át, ugyanakkor az „alacsony költségvetésű” és az úgynevezett „nehéz” (művészileg értékes, illetve a korlátozott nyelvi területtel rendelkező országokból származó) filmek esetében lehetőség van ennél magasabb támogatási arány megállapítására is. Tekintettel arra, hogy a magyar filmek esetében mindkét kategória alkalmazható, ezért az (1) bekezdés 80 %-ban állapítja meg a támogatási intenzitás általános mértékét, ugyanakkor a (2) bekezdés lehetővé teszi a 100 %-os támogatási arányt, ha azt művészi és finanszírozási okok egyébként indokolják.
A (3) szakasz a magyarnak nem minősülő produkciók támogatási arányának meghatározásakor a magyar részvétel arányát tekinti mérvadónak. A koprodukciónak nem minősülő, de jelentősebb magyar részvételt, illetve hazai költést indukáló produkciók esetében nem kívánja kizárni a támogatás lehetőségét, de meghatározza annak felső határát.
A 14. § rögzíti a támogatható személyek és szervezetek körét. A filmgyártási támogatások esetében a filmelőállítót tekinti annak a személynek, amely a produkció megvalósulásáért, és így a támogatás felhasználásáért felelősséget visel. A közpénzfelhasználás megbízhatóságának garanciális elemeit tartalmazza (3)-(4) bekezdés, amennyiben bizonyos feltételek esetén nem teszi lehetővé támogatás nyújtását.
E szakaszok rendelkezései az állami támogatások felhasználását kívánják törvényi keretek közé helyezni annak érdekében, hogy a közpénzfelhasználás jól ellenőrizhető módon, átlátható viszonyok között, ugyanakkor hatékony módon történjen. Az itt megfogalmazottak mögött továbbá az a jogalkotói prioritás húzódik meg, hogy a támogatott filmek a lehető legnagyobb biztonsággal elkészüljenek. Ezt szolgálják a 15. § (2)-(4) bekezdéseinek rendelkezései, amelyek a támogató szervezetet kötelezik a támogatott produkció elkészüléséhez szükséges háttér szigorú vizsgálatára, illetve a filmgyártás vagy az egyéb támogatott cél megvalósulásának folyamatos ellenőrzésére.
A normatív elem kötelező beemelése a támogatási rendszerbe a törvény egyik jelentős újítása. A filmszakma és a korábbi jogalkotói kezdeményezések régóta szorgalmazzák a közönségvonzó illetve fesztiválsikert hozó filmek készítésében érdekeltté tevő, „jutalmazó” jellegű rendszer kialakítását. A 16. § ennek szabályait tartalmazza, figyelembe véve azt az esetet is, amikor a támogatásra jogosult producer és a rendező következő filmjüket nem egymással együttműködve készíti el.
A 17. § teszi lehetővé az „art” besorolású filmek terjesztőinek (forgalmazók és mozi-üzemeltetők) normatív támogatását, ezzel is segítve az Európai Unió audiovizuális politikájában megfogalmazott cél – az európai művek széles körű európai forgalmazása – teljesülését.
A Nemzeti Filmiroda felállítását a mozgóképszakma működtetésével kapcsolatos hatósági és egyéb állami feladatok ellátása teszi szükségessé. Ezeket a hatósági feladatokat ugyanis mindenképpen célszerű elválasztani a támogató szervezetek támogatási tevékenységétől, ugyanakkor oly módon kell ellátásukat megszervezni, hogy a mozgóképszakmában támogatóként megjelenő valamennyi szervezet számára képes legyen a hatóság hiteles adatokat szolgáltatni, illetve azonos színvonalon egyéb szolgáltatásokat nyújtani.
Az Iroda a közigazgatási hierarchiát tekintve a szakminisztérium alá tartozó olyan szerv, amely rendelkezik a mozgóképszakmai államigazgatási tevékenységek ellátásához szükséges szaktudással. Az Iroda elsőfokú hatósági tevékenységeket végez, melyeket a minisztérium keretein belül nem lehet megfelelő hatékonysággal elvégezni, továbbá a közigazgatás korszerűsítéséről szóló kormányzati koncepció szerint a minisztériumok által eddig végzett hatósági tevékenységeket a tárcákon kívül kell ellátni.
Az európai intézményeknek a kiskorúak védelméről szóló dokumentumai különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy az audiovizuális művekhez való hozzáféréskor a nézők megfelelő tájékoztatást kapjanak az adott mű tartalmáról, és a gyermekek személyiségfejlődésére esetlegesen káros hatásairól. Az elmúlt években a kormány-programokban is kiemelt helyen szerepelt a mozgóképi területen terjedő erőszak visszaszorítása, így kézenfekvővé vált a mozifilmek korhatári besorolásának e törvénybeli szabályozása.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 2002. évi módosítása során a médiajogi szabályozásba bekerültek a korhatárokra vonatkozó rendelkezések, melyeket – az egységes audiovizuális korhatár-besorolás érdekében – a mozgóképtörvény valamennyi filmalkotásra kiterjeszt. A 20. § ennek megfelelően deklarálja a kiskorúak egészséges lelki és szellemi fejlődésének védelmét, illetve a filmforgalmazók és filmterjesztők korhatár besorolási kötelezettségét (A korlátozott terjesztésre kerülő művek esetében a kötelező besorolás alkalmazása nem indokolt).
A törvény – noha az Iroda működésének részletes szabályait miniszteri rendelet hatáskörébe utalja – a korhatár-besorolás esetében megállapítja azokat a garanciális szabályokat, melyek rögzítése törvényi szinten indokolt. Ilyen a Korhatár Bizottság összetétele, melynél lényeges feltétel a megfelelő szakértelemmel rendelkező személyek részvétele oly módon, hogy abban a besorolással leginkább érintett filmforgalmazók és filmterjesztők képviselői is jelen legyenek.
Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a megállapított korhatár-kategória a filmalkotás minden példányán látható legyen, ellenkező esetben a rendelkezés nem tudja betölteni figyelemfelhívó, tájékoztató szerepét. Ennek megfelelően a normához szankció is kapcsolódik bírság formájában, melynek mértékét az alkotmányos elveknek megfelelően jogszabályban kell rögzíteni. A be nem fizetett bírság köztartozássá minősítésének azért van nagy szerepe, mert a köztartozással rendelkező személy vagy szervezet a köztartozással járó egyéb joghátrányok mellett e törvény szerint nem részesülhet támogatásban. Az Iroda ezen eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alkalmazandó, így a bírságot kiszabó határozat ellen jogorvoslatnak van helye.
Az európai művek széles körű terjesztésének elősegítése az Európai Unió audiovizuális politikájának középpontjában áll. Ez a törekvés Magyarország érdekeivel is egyezik, hiszen kis piaccal és korlátozott nyelvterülettel rendelkező államként filmjeinek terjesztésének ösztönzésére a lehető legtöbb rendelkezésre álló eszközt igénybe kell vennie. Ehhez ugyanakkor Magyarországnak is megfelelő nyitottságot kell mutatnia ez európai művek befogadására. Noha az „art” kategória bevezetése nem kizárólag az európai filmalkotások támogatását teszi lehetővé, az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az „art” mozikként működő filmszínházak műsoraikat nagyrészt európai művekből állították össze.
Az „art” besorolású filmek terjesztésének támogatása érdekében a törvény mind a filmalkotások, mind pedig a mozik besorolásáról rendelkezik. A besorolás részletes szabályait ugyancsak a miniszteri rendelet állapítja meg, mely szabályok meghatározása során célszerű figyelembe venni az „art” mozik európai hálózatára vonatkozó szakmai feltételeket.
A támogatási rendszer hatékony működtetésének és a különböző állami kedvezmények jogszerű igénybe vételének egyik fontos alapfeltétele a megfelelő nyilvántartási rendszer működtetése. Ehhez a törvénynek külön rendelkeznie kell a szervezetek és a magánszemélyek regisztrációjáról, amelynek alapja az állami támogatás (közvetlen vagy közvetett) igénylése. A nyilvántartásba vett adatok közül a támogatás igénylésének jogszerűsége szempontjából a 28. § (5) bekezdésében meghatározott adatoknak van a legnagyobb jelentőségük, mivel ez a szakasz teszi lehetővé a nyilvántartásból való törlés megállapítását (melyhez a támogatások elosztásáról szóló rendelkezések a támogatás tilalmának jogkövetkezményét fűzik).
A 28. § (4) és (6) bekezdései biztosítják azt, hogy a szükséges adatok beérkezzenek az Irodához, és így az képes legyen a nyilvántartásba vétel feltételeit maradéktalanul megállapítani.
A 29. § a készülő és a terjesztésre kerülő filmalkotások nyilvántartásba vételéről rendelkezik, mely egyrészt a későbbi statisztikai adatszolgáltatás céljait szolgálja, másrészt azt, hogy a támogatások útja ne csak a támogatott személyek és szervezetek, de a támogatott produkciók és egyéb tevékenységek felől is megkereshető és nyomon követhető legyen.
A regisztrált adatoknak – tekintettel arra, hogy a nyilvántartás a közpénzek felhasználásának ellenőrzését szolgálja – nyilvánosaknak kell lenniük, kivéve azokat a személyes adatokat, amelyek kezeléséhez a törvény szigorúbb szabályt állapít meg.
A besorolási eljárás fontos eleme a nemzeti film, illetve a koprodukciós film státusz megállapítása, mivel a későbbiekben ez ad lehetőséget a közvetlen vagy közvetett (vagy mindkét) támogatási forma igénybevételére, illetve annak megállapítására, hogy az adott filmalkotás a 13. § (3) és 16. § (3) bekezdése alapján milyen mértékű támogatásra jogosult. Az Iroda a film fenti státuszának megállapításakor az adott állammal kötött koprodukciós megállapodást, ennek hiányában pedig a törvény rendelkezéseit veszi figyelembe.
Az Iroda ellátja a mozgóképszakmai statisztikai adatgyűjtésből eredő feladatokat, amelynek fontos szerepe van abban, hogy Magyarország eleget tudjon tenni az Európai Unió adatszolgáltatási normáinak és ajánlásainak, valamint kellő információval lássa el a hazai filmszakmát, ezzel is elősegítve, hogy a filmiparban megalapozott üzleti és szakmai döntések szülessenek.
Ugyancsak a szakmai döntéshozatalt, és Magyarországnak az európai audiovizuális iparban és kultúrában való aktívabb részvételét segíti az Iroda nemzetközi közvetítő és kapcsolattartó szerepe a koprodukciós együttműködések létrehozása érdekében.
A fejezet a Magyar Nemzeti Filmarchívumot jelöli meg az államot, mint tulajdonos megillető – azaz a nemzeti filmvagyon körébe tartozó – filmek jogtulajdonosaként. Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény szerint az éves költségvetési törvény rendelkezése alapján az ÁPV Rt. térítésmentesen átadhatja a tulajdonában lévő filmszakmai társaságoknál lévő filmek vagyoni értékű jogait.
A fenti értelmű rendelkezést a 2004. évi költségvetési törvényjavaslat tervezett módosítása tartalmazná, mely rendelkezne arról, hogy az ÁPV Rt. a vállalkozói vagyonába tartozó filmstúdiók és filmszakmai cégek tulajdonában lévő magyar filmek szerzői vagyoni jogainak és a kópiák tulajdonjogainak – a filmvagyon jogi és könyvvizsgálói vizsgálata és értékelése után – átruházási szerződések útján történő megszerzését követően térítésmentesen átruházza azokat a Magyar Nemzeti Filmarchívumra, 2004. március 31-i hatállyal.
Mindezekből következően a törvény azt deklarálja – mivel csak ez tartozik szabályozási tárgykörébe –, hogy az értelmező rendelkezésekben meghatározott nemzeti filmvagyonra vonatkozó vagyonkezelői jog a Filmarchívumhoz kerül. Ehelyütt garanciális szabályként rögzíti a jogszabály azt is, hogy a Filmarchívum a tulajdonában lévő nemzeti filmvagyont nem idegenítheti el, nem ruházhatja át és nem terhelheti meg. Meg kell továbbá teremteni az intézményi feltételeit annak, hogy a filmvagyon hasznosításából származó bevételből (nyereségből) tisztes részesedést kapjanak a jogosultak (szerzők, jogutódok) és más filmszakmai célokra (gyártás, kópia-felújítás, digitalizálás) is forrás teremtődjön. Éppen ezért a 35. § (4) bekezdése értelmében a Filmarchívum tulajdonába kerülő filmek többcsatornás és hatékony terjesztésének részletszabályait, valamint a terjesztésből befolyt bevétel felosztásának módját a miniszter rendeletben állapítja meg.
A törvény e fejezete mondja ki, hogy a Filmarchívum a minisztérium irányítása alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szerv. A Filmarchívum feladatait az igazgató felett munkáltatói jogkört gyakorló miniszter által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.
A Filmarchívumot más-más felhasználási jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik a költségvetési törvény alapján tulajdonába került és a kötelespéldány szolgáltatás keretében átvett filmek tekintetében. Ezt a különbségeket a törvény külön rendelkezése világítja meg. (35. § (5) bekezdés)
A filmipar különböző jellegű filmalkotások (törvény definícióinak megfelelően) előállítását végzi. Iparági szemléletű (tehát nem művészi, műfaji) megközelítésben a filmalkotások két csoportra oszthatók (az értelmező rendelkezések 23. és 24. pontjainak megfelelően):
a) Megrendelésre készülő alkotások, ahol a jogtulajdonos (jellemzően külföldi) megbízása alapján és kizárólagos finanszírozása mellett készül el a megrendelt filmalkotás, vagy annak egy meghatározott része. A kivitelezésben részt vevő iparági szereplőknek az ezért járó díjon felül további jogosultságuk nem keletkezik az adott produkció vonatkozásában.
b) Nem megrendelésre készülő alkotások, ahol az iparági szereplők egy jól körülhatárolható köre (jellemzően produkciós cégek illetve alkotók) egymással, különböző állami, vagy egyéb alapítvánnyal, alappal, esetleg külföldi koprodukciós partnerrel együttműködve valósítja meg a produkciót, közösen megteremtve annak pénzügyi fedezetét. Ebben az esetben a felek befektetésük arányában a filmalkotás jogtulajdonosaivá válnak.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításaival az alábbi adókedvezmény-konstrukciók valósulnak meg:
a) A megrendelésre készülő alkotások esetében magát a megrendelőt kell érdekeltté tenni abban, hogy produkcióját Magyarországra hozza, és hazai iparági szereplőket bízzon meg a megvalósítással. A megrendelő számára kell tehát olyan környezetet biztosítani, ami attraktívvá teszi számára a magyarországi forgatást. A vizsgált filmszakmai szempontok alapján a visszatérítés javasolható, mint technika a kedvezménynyújtás formájára. Az alapelv, hogy a bérmunka-produkció megrendelője a Magyarországon igazoltan teljesített, közvetlen filmgyártási ráfordításai után visszatérítésre jogosult. Ha a visszatérítés eléri a legalább 10 % -os mértéket (azaz a megrendelő számára ennyivel olcsóbb a magyarországi forgatás), akkor az már nagyban javítja a hazai filmipar versenyképességét az összes régióbeli versenytárssal szemben. A visszatérítési rendszer indirekt módon, a megrendelő számára a visszatérítést ténylegesen teljesítő magyarországi adóalanynak biztosított adókedvezmény nyújtásán keresztül valósulhat meg.
b) A nem megrendelésre készülő alkotások esetében a befektetőket, a filmelőállítókat (ko-producereket) kell arra ösztönözni, hogy minél több produkciót hozzanak létre, azaz minél többet fektessenek be filmalkotásokba. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a filmekbe történő befektetés az átlagos befektetési instrumentumoknál jóval kockázatosabb, és magyarnál nagyságrenddel nagyobb angolszász, vagy francia piacon is csak minden tizedik, tizenötödik film képes az elkészítés és a bemutatás költségein felül hasznot hozni (ko)producereinek, jogtulajdonosainak. Ennek tudatában, illetve néhány külföldi példa ismeretében egyértelműen megfogalmazható az, hogy a filmek létrehozásába történő befektetés csak akkor vonzó a magántőke számára, ha az a megtérülés kockázatát nagyban csökkentő, jelentős mértékű adókedvezménnyel párosul. A rendszer beindításának és működtetésének érdekében indokolható tehát, hogy azok a társasági befektetők, akik a nem megrendelésre készülő filmalkotások létrehozására vagyoni jogot keletkeztető pénzbeli ráfordítást teljesítenek (filmelőállítóként beszállnak egy film finanszírozásába), ezen ráfordítások Magyarországon elköltött részének függvényében váljanak jogosulttá társasági adófizetési kötelezettségük csökkentésére.
Mindkét fenti konstrukcióra érvényes az az alapelv, hogy az igénybe vehető kedvezmény számításának alapja a Magyarországon igazoltan, közvetlen filmgyártási ráfordításként elköltött összeg. Kívánatos, hogy az adókedvezménnyel élni tudó és akaró adóalanyok ne csak az adott produkcióval közvetlen kapcsolatot teremtve léphessenek be a kedvezményt jelentő konstrukciókba, hanem lehetőségük legyen egyéb – akár indirekt – módon is adómegtakarításukat a filmipari adókedvezményeken keresztül realizálni. Megfontolásra érdemes tehát olyan tőkepiaci instrumentumok, egyéb technikák bevezetése, amelyek összegyűjtik az ilyen célú, forrásokat, és kiközvetítik azokat a felhasználási végpontok, az adott produkciók felé.