﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/229. számú
törvényjavaslat
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból
származó kamattámogatások után fizetendő járadékról
Budapest, 2006. június
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2
2006. évi .... törvény
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból
származó kamattámogatások után fizetendő járadékról
A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében az általános adófizetési
kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva,
a különadó, valamint és a költségvetési forrásból származó kamattámogatások utáni
járadék fizetési kötelezettségről az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.
Általános rendelkezések
1.	§ (1) A 2-3. § rendelkezései szerint meghatározott személy, e törvényben előírt
adóalap után különadó, a 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére kötelezett.
(2)	A különadóból és a járadékból származó bevétel, a központi költségvetést illeti
meg.
(3)	Az (1) bekezdésben említett járadék adónak minősül. Az e törvényben nem
szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)
rendelkezései az irányadók.
A magánszemély adókötelezettsége
2.	§ (1) Az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemélynek a
különadót a személyi jövedelemadó bevallásában bevallott vagy az adóhatóság
adatszolgáltatás alapján történő adómegállapítása alapján megállapított összevont
adóalap járulékalap felső határát meghaladó része (különadó-alap) után kell
megfizetnie. Ezt a rendelkezést kell alkalmaznia az egyszerűsített vállalkozói adó
(eva)-alany egyéni vállalkozónak is az eva-alapba nem tartozó, a személyi
jövedelemadó bevallásában bevallott összevont adóalap járulékalap felső határát
meghaladó része (különadó-alap) után.
(2)	Az egyéni vállalkozói tevékenységet (is) folytató - az (1) bekezdésben nem
említett - magánszemély a különadót
a)	a személyi jövedelemadó adóbevallásában bevallott összevont adóalap járulékalap
felső határa meghaladó része és
b)	vállalkozói jövedelemadózás esetén a vállalkozói bevételek vállalkozói
költségekkel csökkentett része, átalányadózás esetén az átalányadó-alap
együttes összege (különadó-alap) után fizeti.
(3)	Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal),
akkor a b) pont szerinti különadó-alaprészt a személyi jövedelemadóról szóló 1995.
évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 49/B. § (15) bekezdésének vagy 55. §-
ának értelemszerű alkalmazásával úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldi
telephelynek betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
(4)	Az e § szerint fizetendő különadó mértéke 4 százalék.
3
(5)	Az (1)-(2) bekezdés szerinti különadóra adóelőleget (különadó-előleg) kell
fizetni a következők szerint:
a)	A kifizető a magánszemélynek fizetett (juttatott) bevétel különadó-előlegét a
személyi jövedelemadó előleggel a együtt állapítja meg és igazolja Szja tv. 46-48. §-
ának rendelkezései szerint, ha
aa)	olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható a magánszemélyre
vonatkozó, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott járulékalap felső határának
túllépése, vagy
ab)	ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a (2) bekezdés a)
pontjában meghatározott, járulékalap felső határát meghaladó bevételt juttat, vagy
ac)	a magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában, nyilatkozatban
kéri a különadó-előleg levonását.
b)	A magánszemély - a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, járulékalap felső
határának túllépését követően és/vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti különadó
fizetési kötelezettsége esetén az adóév elejétől számított adóalap azon része után,
amely után nem történt különadó-előlegfizetés, a Szja tv. 49. §-a rendelkezéseinek
értelemszerű alkalmazásával fizet különadó-előleget.
(6)	Az e § szerinti különadóval kapcsolatos egyéb kötelezettségeket, eljárási rendet
(bevallás, adóhatósági adómegállapítás, befizetés, visszatérítés) a kifizető, a
magánszemély, illetőleg az adóhatóság a Szja tv. és az Art. rendelkezéseinek
értelemszerű alkalmazásával teljesíti.
A társas vállalkozás adókötelezettsége
3.	§ (1) A társas vállalkozás 4 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az
adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének - amely, ha nemzetközi
szerződés így rendelkezik, nem tartalmazza a külföldi fióktelep, telephely útján végzett
tevékenység révén keletkezett, külföldön adóztatható eredményt - a (2) bekezdésben
felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett összege
(különadó-alap) után.
(2)	Növelő tételek:
a)	a jövedelemre tekintettel külföldön megfizetett (fizetendő), ráfordításként
elszámolt adó,
b)	az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt visszafizetési kötelezettség
nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott
eszköz könyv szerinti értéke, és az ezzel összefüggésben elszámolt, az átvevő által
meg nem térített általános forgalmi adó,
c)	az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény
terhére elszámolt összege,
d)	az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
(3)	Csökkentő tételek:
a)	az adózás előtti eredmény javára elszámolt kapott (járó) osztalék,
4
b)	az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül
kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz és térítés nélkül átvett eszköz
könyv szerinti értéke,
c)	az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény
javára elszámolt összege,
d)	az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke.
(4)	Az (1) bekezdés szerint megállapított különadó bevallásával egyidejűleg az
adófizetésre kötelezett az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap
első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra adóelőleget vall be az esedékességi időre
eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra,
negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be
adóelőleget.
(5)	Az adóelőleg
a)	az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának összege, ha az adóévet
megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
b)	az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának a működés naptári napjai
alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben,
c)	átalakulás esetén az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles
a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal
egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a
bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig
adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság és a részlegesen
átalakuló szövetkezet e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül. Az
átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a
fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő társas vállalkozás (ideértve a részlegesen
átalakuló szövetkezetet is), ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás
benyújtását megelőzi,
d)	az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első
napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a
külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató
európai részvénytársaság, illetve az európai részvénytársaság által bevallott
adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.
(6)	A könyvvezetés pénznemének évközben történő változtatása a bevallott
adóelőleget nem érinti.
(7)	Az adóelőleg háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes.
A hitelintézet adókötelezettsége
4.	§ (1) A hitelintézet a költségvetési forrásból származó, az adóévben
kamattámogatás címén kapott összeg után 20 százalékos mértékkel járadékot állapít
meg és fizet.
(2)	A hitelintézet az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításához köteles
elkülönített nyilvántartást vezetni.
5
(3)	A járadékelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig kell
megfizetni. A járadékelőleg összege a negyedévben ténylegesen kapott
kamattámogatás 20 százaléka.
Vegyes rendelkezések
5.	§ (1) A 3. § szerinti kötelezettséget a külföldi vállalkozó kizárólag a belföldi
telephelye útján végzett tevékenysége alapján állapítja meg.
(2)	A 4. § alapján megállapított járadékot az adózás előtti eredmény terhére, a 3. §
szerinti különadót a társasági adóval azonosan kell elszámolni.
6.	§ (1) Ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett (fizetendő) adó beszámításáról
rendelkezik, a 3. § alapján megállapított különadóból adóvisszatartás formájában
levonható a külföldön fizetett (fizetendő) adó, de a beszámított összeg az adóévre
fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó csökkentéseként nem érvényesíthető.
(2)	A fizetendő különadó a 3. § szerint megállapított különadó csökkentve a (1)
bekezdés szerint beszámított összeggel.
(3)	A 3. § szerint fizetendő különadó várható összegének a már megfizetett előleggel
csökkentett különbözetét, valamint a 4. § szerinti járadék várható összegének a már
megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20.
napjáig kell megfizetni.
(4)	A fizetendő különadót és a 4. § szerinti járadékot az adóévre vonatkozó
beszámoló elkészítésére előírt határidőig - beszámoló készítési kötelezettség
hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig, illetve az adóévben a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő
hitelintézet a 4. § szerinti járadékot a kikerülést követő 90. napig - kell megállapítani,
bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
Fogalmak
7.	§ E törvény alkalmazásában
1.	összevont adóalap: a Szja tv. VI. fejezete szerint megállapított adóalap;
2.	járulékalap felső határa: a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben
az egy naptári napra meghatározott összeg teljes naptári évre számított éves összege;
3.	társas vállalkozás: a Tao tv. hatálya alá tartozó adózó, kivéve a Munkavállalói
Résztulajdonosi Program szervezetét, a közhasznú társaságot, a közhasznú,
kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságot, a
vízitársulatot, az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a
köztestületet, az egyházat (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító
okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a
lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az önkéntes
kölcsönös biztosító pénztárat és a felsőoktatási intézményt (ideértve az általa
létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthont;
4.	hitelintézet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény
hatálya alá tartozó hitelintézet;
6
5.	beszámoló: a számvitelről szóló törvény szabályai szerint készített beszámoló, ide
nem értve a konszolidált beszámolót; az adóévről beszámoló készítésére nem
kötelezett esetében a számvitelről szóló törvény kettős könyvvitelt vezetőkre
vonatkozó előírásai szerint készített nyilvántartást;
6.	telephely: az adóalany tevékenysége gyakorlásának a székhelytől különböző
helyen lévő, a cégjegyzékben feltüntetett helye, a külföldön lévő telephely, illetve
külföldi székhelyű adóalany esetében a nemzetközi szerződésben meghatározott
belföldön lévő telephely.
Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések
8.	§ (1) E törvény - a (2)-(8) bekezdés figyelembe vételével - 2006. szeptember 1-
jén lép hatályba.
(2)	E törvény 2. §-a (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja, 4.§-a, 7. §-ának 1-
2.	és 4. pontja, valamint az 5. §-a (2) bekezdésének, a 6. §-a (3)-(4) bekezdésének a 4.
§-a szerinti járadékot érintő rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(3)	Az egyéni vállalkozó a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához a
különadó-alapot, választása szerint
a)	a 2006. év egészére a 2. § b) pontja szerint megállapított összeg harmadrésze - a
tevékenységét 2006-ban megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó az így
meghatározott különadó-alapnak a tevékenység 2006. augusztus 31-ét követő naptári
napjainak a 2006. évben folytatott tevékenység naptári napjaihoz viszonyított
arányával számítva, vagy
b)	2006. szeptember 1-je és december 31-e között megszerzett vállalkozói bevétel,
vállalkozói költséggel csökkentett összegeként, átalányadózás esetén, az ugyanezen
időszakban megszerzett bevételből számított átalányadó alapként
határozza meg.
(4)	Ha az egyéni vállalkozó 2006. évi adókötelezettség megállapításához a (3)
bekezdés b) pontja szerinti módszert választja, akkor nyilvántartási kötelezettségét úgy
köteles teljesíteni, hogy az adókötelezettsége teljesítéséhez és az ellenőrzéshez
szükséges adatok rendelkezésre álljanak.
(5)	A (3) bekezdés alapján megállapított várható adóalap után az egyéni vállalkozó
a 2. § (4) bekezdése szerinti mértékkel számított különadót 2006. december 20.-áig
köteles megfizetni.
(6)	A társas vállalkozás a 2006. évi adókötelezettsége megállapításához a különadó-
alapot, választása szerint
a)	a 2006. adóév egészére megállapított különadó-alapnak a szeptember 1-jétől az
adóéve utolsó napjáig számított napoknak a működése naptári napjai arányával
számítva, vagy
b)	a 2006. adóévéről készített beszámolóban kimutatott adózás előtti eredmény (és
az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. augusztus 31-ére készített közbenső
7
mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza
meg.
(7)	A (6) bekezdés b) pontja szerinti különadó-alap választása esetén a társas
vállalkozás 2006. augusztus 31-ére köteles közbenső mérleget készíteni, és azt a
különadó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni.
(8)	A társas vállalkozás a 2006. adóévében várható különadó összegét az adóéve
utolsó hónapjának 20. napjáig köteles a megfizetni.
INDOKOLÁS
az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és a költségvetési forrásból
származó kamattámogatások után fizetendő járadékról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében, az általános adófizetési
kötelezettséget meghaladó közteherviselésre képes adófizetők szolidaritására alapozva,
különadók bevezetése is indokolt. A javaslat a magánszemélyek, társas vállalkozások
különadójára és a hitelintézetek részére költségvetési forrásból utalt kamattámogatás
alapján fizetendő járadékra vonatkozó szabályokat tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza a különadó, illetve a járadék fizetésére kötelezetteket,
rendelkezik arról, hogy a bevétel az állami költségvetést illeti meg, valamint az eljárási
kérdések tekintetében az adózás rendjéről szóló törvény alkalmazását írja elő.
a 2. §-hoz
A Javaslat a magánszemélyek különadó kötelezettségét fogalmazza meg.
E szerint azok a magánszemélyek fizetik a különadót, akiknek az adóbevallásukban
(adóhatósági adómegállapításukban) bevallott összevont adóalapot képező jövedelme
meghaladja a járulékalap adott évre vonatkozó felső határát. A különadó a járulékalap
felső határát meghaladó rész 4 százaléka. Az egyéni vállalkozó - kivéve, ha az
egyszerűsített vállalkozói adó alanya - különadót - az előzőekben említett
kötelezettség mellet - a vállalkozói tevékenysége alapján is fizet. Ennek alapja a
vállalkozói bevételek összegéből a vállalkozói költségekkel csökkentett rész -
átalányadózás esetén - az átalányadó-alap. A különadó mértéke 4 %.
Ha az egyéni vállalkozó külföldön is rendelkezik telephellyel (állandó bázissal), akkor
a különadó alapját úgy határozza meg, hogy az ne tartalmazza a külföldi telephelynek
betudható adóalapot, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.
Annak érdekében, hogy az adó a költségvetés tárgyévi bevételei között
pénzforgalmilag megjelenjen, adóelőleget kell fizetni.
Ha a magánszemély a jövedelmet kifizetőtől kapja, akkor a kifizető a különadó-
előleget a személyi jövedelemadó előleggel együtt állapítja meg a személyi
8
jövedelemadó törvény megfelelő rendelkezései szerint. Ennek megfelelően különadó-
előleget akkor kell levonnia,
>	ha olyan rendszeres bevételt juttat, amely alapján várható, hogy a
magánszemély e bevétel révén a járulékalap felső határát meghaladó
jövedelmet ér el, vagy
>	ha ugyanazon magánszemélynek az adóév elejétől számítva a járulékalap felső
határát meghaladó bevételt juttat, vagy
>	ha magánszemély legkésőbb a kifizetés (a juttatás) időpontjában nyilatkozatban
kéri a különadó-előleg levonását.
A magánszemély az értékhatár túllépését követően az adóév elejétől számított adóalap
azon része után, amely után nem történt különadó-előlegfizetés, ugyancsak a személyi
jövedelemadó törvény megfelelő rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával fizet
különadó-előleget.
Minden esetben maga állapítja meg és fizeti a különadó-előleget a vállalkozói
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége alapján.
A befizetett adóelőleg és adó különbözete a személyi jövedelemadó bevallásban
rendezhető.
a 3. §-hoz
A Javaslat a társas vállalkozások különadó fizetési kötelezettségéről rendelkezik. A
javaslat szerint az adó alanya minden társasági adóalany, kivéve az alapítványt, a
közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a
lakásszövetkezetet, a közhasznú társaságot, a vízitársulatot, az önkéntes kölcsönös
biztosító pénztárat, a szociális szövetkezetet, az iskolaszövetkezetet, az MRP-t és a
közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságot.
Az adó alapjaként a Javaslat az adózás előtti nyereségnek az adott támogatással növelt
(függetlenül attól, hogy pénzben vagy más formában történik az ellenérték nélküli
átadás), a kapott támogatással és a kapott osztalékkal csökkentett összegét (ha pozitív)
határozza meg.
Az adó mértéke az adóalap 4% -a.
A különadóra adóelőleget kell fizetni, és azt az adóév végén a várható szintre fel kell
tölteni.
A különadóból adókedvezmény nem érvényesíthető, de - mivel jövedelemadó - a
kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmények szerinti adómentességet, vagy
beszámítást lehetővé kell tenni (természetesen figyelemmel arra is, hogy a társasági
adónál is fennáll ilyen lehetőség).
a 4. §-hoz
A Javaslat a hitelintézetekre vonatkozóan adónak minősülő, járadék fizetési
kötelezettségről rendelkezik. A járadék alapja a költségvetési forrásból kapott
kamattámogatás (pl. lakáshitelhez nyújtott támogatás). Az adó mértéke 20 %. A
9
járadék ráfordításként kell elszámolni, így „kettős adóztatást” nem eredményez. A
járadékra negyedévente előleget kell fizetni.
a 5-6. §-hoz
A Javaslat megfogalmazza, hogy ha nemzetközi szerződés a külföldön fizetett
(fizetendő) adó beszámításáról rendelkezik, akkor a társas vállalkozás a megállapított
különadóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő)
adót, de a beszámított összeget az adóévre fizetendő más jövedelem- vagy vagyonadó
csökkentéseként nem érvényesítheti.
Itt rendelkezik a Javaslat arról, hogy fizetendő különadó várható összegének, illetve a
járadéknak a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó
hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni, illetve, hogy az adóévre fizetendő különadót
és járadékot a beszámoló elkészítésére előírt határidőig - beszámoló készítési
kötelezettség hiányában az adóév utolsó napját követő 150. napig - kell megállapítani,
bevallani és megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Külön
rendelkezik a javaslat arról, ha az adózó hitelintézetként történő működése az adóéven
belül szűnik meg. Ilyen esetben a járadékkal a hitelintézeti státusz megszűnését követő
90 napon belül kell elszámolni.
a 7-8. §-hoz
A Javaslat a törvény alkalmazásához szükséges fogalmakat határozza meg, továbbá
rendelkezik a hatálybalépésről, amelynek időpontja 2007. január 1-je, kivéve az egyéni
vállalkozót vállalkozói tevékenysége alapján terhelő, továbbá a társas vállalkozások
kötelezettségét, amely 2006. szeptember 1-jétől lép hatályba.
A Javaslat a 2006. évi különadó kötelezettség adóalapjának meghatározását a
vállalkozás döntésére bízza. E szerint
a)	az egyéni vállalkozó a tevékenység alapján fizetendő különadót 2006-ban az
adóalap harmadrésze (a tevékenységét 2006-ban megkezdő vagy megszüntető egyéni
vállalkozó a tevékenység 2006. augusztus 31-ét követő naptári napjainak a 2006.
évben folytatott tevékenység naptári napjaihoz viszonyított arányával meghatározott
része) után vagy a 2006. augusztus 31-e után elért bevétele és költsége (átalányadózó
az említett időszakban elért átalanyadó-alapja) figyelembe vételével határozhatja meg.
b)	a társas vállalkozás az adóév egészére megállapított különadó-alapból - a
szeptember 1-jétől az adóéve utolsó napjáig számított napoknak a működése naptári
napjai arányával - számítva, vagy a 2006. adóévéről készített beszámoló alapján
kimunkált és a 2006. augusztus 31-ére készített közbenső mérleg alapján
meghatározott különadó-alap adatainak különbözete alapján határozza meg.