﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/233. számú
törvényjavaslat
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2006. június
2
2006.	évi.......................törvény
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról
Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek
felhasználásának hatékonyabbá tétele, a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal
összefüggő szabályok egyszerűsítése, a kis- és középvállalkozás-fejlesztési
intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a vállalkozások hitelhez jutásának,
valamint a hazai és európai közösségi források felhasználásának elősegítése céljából a
következő törvényt alkotja:
1.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Polgári Törvénykönyvről
szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 74/G. §-a, azzal hogy a szervezetek,
amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatályba lépése előtt a Ptk. 74/G. §-a
alapján jogosultak voltak, alapítványt e törvény hatálybalépését követően sem
alapíthatnak, ahhoz nem csatlakozhatnak és annak alapítói joga gyakorlásra nem
jelölhetők ki.
(2)	A közalapítvány alapítására jogosult - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007.
december 31. napjáig köteles kérni a bíróságtól a közalapítvány megszüntetését. A
kérelem alapján a bíróság a közalapítványt nemperes eljárásban megszünteti. A
megszűnt közalapítvány vagyonát az alapító a hitelezők kielégítése után köteles a
megszűnt közalapítvány céljához hasonló célra fordítani és erről a nyilvánosságot
megfelelően tájékoztatni.
(3)	Az a közalapítvány, amelynek alapítását törvény, nemzetközi szerződés írta elő,
vagy amelynek alapítója az Országgyűlés, mindaddig működhet - ha az alapítást
elrendelő vagy annak helyébe lépő törvény, illetve nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik - amíg a Ptk. 74/E. §-ának (1) bekezdésében vagy 74/G.§-ának (9)
bekezdésében meghatározott megszűnési okok be nem következnek.
(4)	A közalapítvány működésére - a (2) bekezdés szerinti esetben annak
megszüntetéséig - a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit az alábbi eltéréssel
kell alkalmazni:
a)	A közalapítvány csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben
legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B.§) rendelkezik, és amelyben felelőssége nem
haladja meg vagyoni hozzájárulása mértékét. Közalapítvány által létrehozott
gazdálkodó szervezet további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó
szervezetben részesedést nem szerezhet;
b)	A közalapítvány alapítványt nem hozhat létre, ahhoz nem csatlakozhat, azzal nem
egyesíthető, a közalapítvány alapítvány alapító jogainak gyakorlására nem jelölhető ki;
c)	A közalapítvány pályázat kiírása nélkül évente a vagyona 5 %-ának mértékéig, de
legfeljebb összesen egymillió forint (közvetlen vagy közvetett) támogatást nyújthat az
alapító okiratban foglalt célokra;
3
d)	A közalapítvány tevékenysége újabb közfeladat ellátásával nem bővíthető, a
közalapítvány alapító jogainak gyakorlására más személy nem jelölhető ki;
e)	A közalapítvány alapító okiratban megjelölt kezelő szerve (szervezete) a
közalapítvány működéséről az alapítónak évente beszámolni és gazdálkodásának
legfontosabb adatait nyilvánosságra hozni köteles. A közalapítvány gazdálkodásának
törvényességét és célszerűségét - a helyi önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat
képviselő-testülete által alapított közalapítvány kivételével - az Állami Számvevőszék
ellenőrzi;
f)	A közalapítvány alapító okiratának módosítását (módosítással egybeszerkesztett
szövegét) a Magyar Közlönyben, illetve az önkormányzat hivatalos lapjában - ennek
hiányában a helyben szokásos módon - közzé kell tenni.
(5)	Ha közalapítvány a Ptk. 74/G. §-ának (3) bekezdésében szabályozott módon jött
létre, az államháztartás körén kívüli alapítója a közalapítvány megszüntetése esetére a
közalapítványéhoz hasonló célú alapítvány létrehozását határozhatja el, ebben az
esetben az alapítványi vagyonrendelés céljára felhasználhatja a közalapítvány -
hitelezők kielégítése után - megmaradt vagyonából a (2) bekezdés szerint
rendelkezése alá kerülő részt.
(6)	A közalapítvány alapítására jogosult, valamint a minisztérium vagy országos
hatáskörű szerv által, vagy általuk együttesen, illetve ezeknek államháztartáson kívüli
alapítóval közösen 1994. január 1-je előtt alapított, és e törvény hatálybalépésekor még
alapítványi formában működő szervezetek jogutód nélküli megszüntetésére a (2) és (5)
bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a bíróság döntését közös alapítás
esetén sem akadályozza, ha a kérelmet az alapítók nem együttesen terjesztették elő.
(7)	Ha a (2) bekezdésben megjelölt időpontig a közalapítvány, illetve a (6) bekezdés
szerinti alapítvány megszüntetését annak alapítója vagy alapítóinak egyike sem kérte,
a megszüntetésről a bíróság a Ptk. 74/E. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az
ügyész keresete alapján határoz.
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása
2.	§
(1)	A koncesszióról szóló - módosított - 1991. évi XVI. törvény a következő alcímmel
és 10/A. §-al egészül ki:
Koncesszió-köteles tevékenységet végző állami vagy önkormányzati tulajdonban álló
gazdálkodó szervezet magántulajdonos részére történő értékesítése (privatizációja)
esetén irányadó szabályok
10/A. § (1) Ha a koncesszió-köteles tevékenységet végző, a 2. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetet értékesítik magántulajdonos részére -
melynek következtében már nem felel meg a többségi állami vagy önkormányzati
tulajdonra illetve szavazati jogra vonatkozó előírásoknak - legkésőbb a privatizációs
eljárás megindításával egyidejűleg koncessziós pályázatot kell lefolytatni a
koncesszió-köteles tevékenység átengedésére. A koncessziós eljárásra, az e §-ban
foglalt eltérésekkel, a törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
4
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a pályázati kiírásnak a 8. § (2) bekezdésében
meghatározottakon túl tartalmaznia kell, hogy a pályázónak az (1) bekezdés szerinti
gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárásban ajánlatot kell
benyújtania.
(3)	A pályázatok elbírálására a 9. §-ban előírt határidő az (1) bekezdés szerinti
gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt privatizációs eljárás lefolytatásához
szükséges időtartammal meghosszabbodik.
(4)	A koncessziós pályázatok elbírálása során a pályázat elbírálására jogosult csak azt
vizsgálhatja, hogy a benyújtott pályázatok megfelelnek-e a törvényben és a kiírásban
meghatározott feltételeknek, ugyanakkor nyertest nem hirdethet. A pályázat nyertesére
vonatkozó döntést az (1) bekezdés szerinti gazdálkodó szervezet értékesítésére kiírt
privatizációs eljárás nyertesére vonatkozó döntéssel egyidejűleg - a privatizációs
pályázat kiírójával egyetértésben - hozza meg a koncessziós pályázat kiírója.
(5)	A koncessziós pályázat és a privatizációs eljárás együttes nyertese az, aki a
koncessziós és a privatizációs pályázat feltételeinek megfelel, és egyben az állam vagy
az önkormányzat számára összességében a legkedvezőbb ajánlatot tette.
(6)	A nyertes személy az ágazati törvényben meghatározott koncessziós időszak
végéig gyakorolhatja a jogszabályokban biztosított jogait oly módon, hogy a
privatizáció során megszerzett társaság minősül koncessziós társaságnak. A társaságra
a 26. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
3.	§
(1)	Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 15. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki::
/Az (1) bekezdésben foglalt feltétel teljesülését nem kell vizsgálni/
„d) akkor, ha a támogatás igénylője olyan munkáltató, akire a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya nem
terjed ki.”
(2)	Az Áht. 15. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően támogatás akkor nyújtható, ha/
„a) a támogatás iránti kérelem benyújtója a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott
követelmények közül az Mt. 75/A. §-ában foglaltak megsértése miatt nem felel meg a
támogatásra való jogosultság feltételeinek, és”
(3)	Az Áht. 15. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (4) bekezdés alkalmazásában a munkáltató munkaügyi kapcsolatrendszere
akkor minősül rendezettnek, ha
a)	a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.)
3.	§-a (1) bekezdésének a) pontja alapján, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony
5
létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések
megsértése,
b)	a Met. 3. §-a (1) bekezdésének l)-n) pontjai alapján, a nála működő szakszervezet,
üzemi/közalkalmazotti tanács (üzemi megbízott/közalkalmazotti képviselő), illetve
ezek tisztségviselőjének az Mt. Második Részében meghatározott jogai megsértése,
c)	a Met. 3. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján, az európai üzemi tanács
létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt
szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések
munkáltató általi megsértése
a támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül meghozott jogerős és
végrehajtható határozattal nem került megállapításra.”
(4)	Az Áht. 15. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) E § alkalmazásában munkáltatón munkavégzés céljából természetes személyt
foglalkoztató természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező más szervezetet kell érteni. Amennyiben a támogatás igénylője helyi
önkormányzat, önkormányzati költségvetési szerv, illetve többcélú kistérségi társulás
vagy annak költségvetési szerve, úgy a rendezett munkaügyi kapcsolatok
követelményének - a támogatás céljától függően -, amennyiben
a)	a támogatást költségvetési szerv használja fel, vagy a támogatás felhasználása
egyértelműen költségvetési szervet érint, a költségvetési szerv,
b)	a támogatás felhasználása költségvetési szervet nem érint, az önkormányzat
képviselő-testületének hivatala, illetve a többcélú kistérségi társulás munkaszervezete
tekintetében kell teljesülnie.”
(5)	Áht. 18/C. §-a (6) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kincstárban pénzforgalmi számlát vezet/
„d) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (a továbbiakban: ÁPV Rt.) a
hozzárendelt vagyon és a privatizációs tartalék pénzeszközeinek kezelésére,”
(6)	Az Áht. 18/F. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Az ÁKK Rt. felügyelő bizottságának hatásköre nem terjed ki az államadósság-
kezelési stratégia, az ezzel kapcsolatos teljesítmény-mutatók és a finanszírozási tervek
véleményezésére.”
(7)	Az Áht. a következő új 24/A. §-sal egészül ki és az eredeti 24/A. § számozása
24/B. §-ra változik:
„24/A. § (1) A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője a költségvetési törvényben
meghatározott (különösen oktatási, tudományos, egészségügyi, szociális, kulturális,
sport célú) közfeladat ellátására rendelkezésére álló támogatási célú fejezeti kezelésű
előirányzatból a támogatási döntések előkészítéséhez szükséges szakértői munkára
társadalmi jellegű, jelentős közéleti személyekből, illetve szakértőkből álló testületet is
felállíthat.
6
(2)	A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője által felkért testületi tagok
tevékenységüket díjazás nélkül végzik, részükre a (3) bekezdés szerinti végrehajtási
rendeletben (szabályzatban) megállapított módon költségtérítés adható.
(3)	Az előirányzat (1) bekezdés szerinti előirányzatrésze felhasználásának részletes
szabályait - így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal
kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó
összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés
részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét -
kormányrendeletben foglaltak figyelembevételével a fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetője a pénzügyminiszterrel együttes rendeletben (jogalkotási jog hiányában
közösen kiadott nyilvános szabályzatban) határozza meg.”
(8)	Az Áht. 36. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
/A Kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor/
„f) Javaslatot tesz a minisztériumi fejezetekben azokra az előirányzatokra amelyek
felhasználását a Kormány csak akkor engedélyezi, ha az adott minisztériumi fejezet
negyedéves jelentése alapján költségvetésének várható alakulása ezt lehetővé teszi.”
(9)	Az Áht.49. §-a a következő q) ponttal egészül ki:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik/
„q) negyedévenként jelentést nyújt be a Kormánynak a hatáskörébe tartozó fejezeti
bevételek és kiadások teljesüléséről és várható éves alakulásáról.”
(10)	Az Áht. 95. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony
létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez
a)	központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv
esetén külön törvény egyedi rendelkezése,
b)	helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, illetve
a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve esetén a többcélú kistérségi
társulás egyedi előzetes engedélye,
c)	helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi
önkormányzat egyedi előzetes engedélye,
d)	az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos
kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye
szükséges.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén a
törvényben meg kell határozni a gazdálkodó szervezet székhelyét, tagját (tagjait),
szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét, valamint a szervezet működésének
időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.
(4)	A központi költségvetési szerv a Kormány előzetes engedélyét köteles kérni a
részvételével működő gazdálkodó szervezetben való, a jegyzett tőke huszonöt
százalékát meghaladó - de legalább százmillió forintot elérő - tőkeemeléshez, továbbá
7
az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi befolyása
megszűnik. A Kormány meghatározza azt is, hogy az így létrejövő kisebbségi
részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig tartandó vagy
tartható fenn. Külön törvény rendelkezése (annak módosítása) szükséges a gazdálkodó
szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy átalakulásához.”
(11)	Az Áht. 109/G. § (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonában lévő kincstári vagyonnak minősülő erdő
használatából, haszonbérbe adásából származó bevételt az ÁPV Rt. azok
esedékességével és megfizetésével egyidejűleg átutalja a KVI-nek. A KVI ezen
bevételére a 109/C. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
(12)	Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő zsa) - zsc) pontokkal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg:/
„zsa) a támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának részletes
szabályait, így különösen: a támogatási döntési jogköröket és az előirányzattal
kapcsolatos egyéb rendelkezési jogokat, a testületi tagokra vonatkozó
összeférhetetlenségi (kizárási) szabályokat, továbbá a személyes felelősségviselés
részletes szabályait, valamint a testületi tagok kiválasztásának rendjét;
zsb) az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban
meghatározott, egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy szakmai tevékenységére,
annak jellemzőire, eredményességére és hatékonyságára, ezek értékelésére vonatkozó,
közzé-, illetve hozzáférhetővé teendő adatok körét;
zsc) a költségvetési szervek számvitele egységes kezelésének elősegítése céljából a
megfelelő standardizált rendszerek kidolgozására, bevezetésére, alkalmazására
vonatkozó szabályokat.”
(13)	Az Áht. 124. §-a (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Felhatalmazást kap a szociális és munkaügyi miniszter, hogy rendeletben
megállapítsa a rendezett munkaügyi kapcsolatok e törvényben meghatározott feltételei
igazolásának módját és általános eljárási szabályait.”
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
4.	§
(1)	Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi -
módosított - XXXIX. törvény (a továbbiakban: Privtv.) 22. §-ának helyébe a
következő rendelkezés lép:
„22. § Az ÁPV Rt. saját vagyonának valamennyi pénzeszközét - kivéve a munkáltatói
lakásépítési kölcsönök visszafizetéséből származó, továbbá a külföldi kiküldetések
8
valutakeretének fedezetét biztosító pénzeszközöket - a Magyar Nemzeti Banknál
vezetett pénzforgalmi számlán köteles tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírt
nem vásárolhat.”
(2)	A Privtv. 24/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ÁPV Rt. hozzárendelt vagyonának és a privatizációs tartalék valamennyi
pénzeszközét a Magyar Államkincstárnál vezetett pénzforgalmi számlán köteles
tartani, betétet nem helyezhet el, és értékpapírokat is kizárólag a privatizációval és a
vagyonkezeléssel összefüggésben vásárolhat.”
(3)	A Privtv. melléklete a következők szerint módosul.
/A tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő társaságok - az állami
tulajdon arányának és az állami tagsági (részvényesi) jogokat gyakorló miniszter,
illetőleg szerv megjelölésével - a következők:/
Társaság neve	Tartós állami részesedés legalacsonyabb mértéke
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: gazdasági és közlekedési miniszter	
Állami Autópálya Kezelő Rt.	25 %+ 1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság	
Hitelgarancia Rt.	50%+1 szavazat
Regionális Fejlesztési Holding Rt.	100%
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt.	50%+1 szavazat
Tulajdonosi jogokat gyakorló szerv: Országos Foglalkoztatási Közalapítvány	
Agora Ipari Kft.	100%
Erfo Ipari Kht.	100%
Kézmű Kht.	100%
Főkefe Kht.	100%
Savaria Nett-Pack Kft.	100%
Szegedi SZEFO Rt.	100%
Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: önkormányzati és területfejlesztési miniszter	
Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.	50%+1 szavazat
VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság	100 %
Sportlétesítmények Vállalat Rt.	75%
9
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
5.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló - módosított - 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„8/C § (1) Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a
munkáltatók munkaügyi kapcsolatai rendezettségének más szervek előtti eljárásokban
történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet. A hatósági nyilvántartás
tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a
munkaügyi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható határozata
jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
a)	a foglalkoztató nevét székhelyét, adószámát, természetes személy foglalkoztató
esetében nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b)	a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
c)	a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és
végrehajthatóvá válásának időpontját, továbbá
d)	az alkalmazott jogkövetkezmény megnevezését, mértékét.
(2)	A hatósági nyilvántartás adatait az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi
Főfelügyelőség az általa létrehozott informatikai rendszerben kezeli. Az (1)
bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő rögzítése
az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által, illetve területi
szervei útján történik a jogsértést megállapító határozat jogerősítésének napján, a
közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának
jogerőre emelkedésének napján.
(3)	Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a
nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló határozat
meghozatalától számított öt év elteltével törli.
(4)	Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség az általa vezetett
nyilvántartás adatai alapján az öt éven belül munkaügyi jogsértést elkövető
munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés jogszabályhelyre
utalással történő megnevezését és az alkalmazott jogkövetkezményt a honlapján
történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”
10
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosítása
6.	§
(1)	A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló - módosított - 2001. évi
XX. törvény ( a továbbiakban: MFB Tv.) 2. §-ának c) - d) pontjai helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az MFB Rt. feladata, hogy a 3. § (l)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi
körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a
prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú
gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához
szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más
hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen/
„c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a
kis- és középvállalkozások - beruházásainak, kísérleti fejlesztéseinek fejlesztési hitel-
és tőkefinanszírozásában, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi
gazdálkodók beruházásainak fejlesztési hitelfinanszírozásában;
d)	az európai uniós tagsághoz kapcsolódó állami és önkormányzati fejlesztések,
beruházások pénzügyi lebonyolításában, valamint - külön jogszabályban szabályozott
eljárás szerint - az Európai Közösség pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó
feladatok (ideértve a nemzetközi gazdasági vagy pénzügyi intézménytől történő
forrásbevonást és közvetítést is) közreműködő szervezetként történő ellátásában;”
(2)	Az MFB Tv. 3. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MFB Rt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti
pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - külön jogszabály, illetőleg az
érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az
elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból, illetőleg európai
közösségi forrásokból finanszírozott operatív programokhoz kapcsolódó -
elsődlegesen a közreműködő szervezetként végzett tevékenység eredményességét
növelő - feladatokat láthat el, így különösen:
a)	támogatott pályázatok kezelését;
b)	döntés-előkészítést;
c)	pénzügyi lebonyolítást;
d)	monitoring végzését;
e)	a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;
f)	tanácsadást, valamint
g)	egyéb, az a)-f) pontokban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat.”
(3)	Az MFB Tv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MFB Rt. a külön törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet esetében
a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat, valamint a 2. mellékletben
11
meghatározott gazdálkodó szervezet üzletrésze tekintetében vagyonkezelői jogot
gyakorol.”
(4)	Az MFB Tv. 8. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/Az MFB Rt. kizárólag/
„c) az e törvény 1. mellékletében meghatározott gazdasági társaságban, vagy”
/szerezhet tulajdonrészt./
(5)	Az MFB Tv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az MFB Rt. egy gazdasági társaságban - a (3) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott társaságok kivételével - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb
50 % - 1 szavazat mértékű tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.”
(6)	Az MFB Tv. a következő 2. melléklettel egészül ki és az MFB Tv. mellékletének
jelölése 1. mellékletre változik.:
„Az MFB Rt. a 3. § (4) bekezdése alapján a következő gazdálkodó szervezetek
üzletrésze tekintetében vagyonkezelői jogot gyakorol:
Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság, IT Információs Társadalom
Informatikai és Távközlési Szolgáltató Közhasznú Társaság, PROMEI
Modernizációs és Euroatlanti Integrációs Projekt Iroda Közhasznú Társaság.”
(7)	Az MFB Tv. (6) bekezdéssel átszámozott 1. mellékletének bevezető szövege
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az MFB Rt. a 8. § (3) bekezdésének c) pontja alapján 100 %-ot elérő tulajdoni
részesedéssel rendelkezhet a következő gazdasági társaságokban:”
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény
7.	§
(1)	Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló - a 2005. évi
XXVI. és a 2005. évi LXXXIII. törvénnyel módosított - 2003. évi CXXV. törvény (a
továbbiakban: Ebt.) a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § (1) A hatóság az egyenlő bánásmód követelménye megtartásának más
szervek előtti eljárásokban történő igazolása céljából hatósági nyilvántartást vezet,
mely tartalmazza azoknak a foglalkoztatóknak az adatait, amelyekre vonatkozóan a
hatóság jogerős és végrehajtható határozata az Áht. 15. § (9) bekezdés aa) pontjában
meghatározott jogsértést állapított meg. A nyilvántartás tartalmazza
a)	a foglalkoztató nevét székhelyét, adószámát, természetes személy foglalkoztató
esetében nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, adóazonosító jelét,
b)	a jogsértést megállapító határozat keltét és számát,
12
c)	a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének időpontját,
valamint
d)	az alkalmazott jogkövetkezmény megjelölését.
(2)	A hatósági nyilvántartás adatait a hatóság az általa vezetett informatikai
rendszerben kezeli. Az (1) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai
adatbázisban történő rögzítését a hatóság végzi a jogsértést megállapító határozat
jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata esetén a
bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.
(3)	A hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául szolgáló
határozat meghozatalától számított öt év elteltével törli.
(4)	A hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján az egyenlő bánásmód
követelményével összefüggésben a foglalkoztatás területén öt éven belül jogsértést
elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, az elkövetett jogsértés
jogszabályhelyre utalással történő megnevezését, és az alkalmazott jogkövetkezményt
a honlapján történő közzététel útján nyilvánosságra hozza.”
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
8.	§
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Feotv.) 121.
§-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„121. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény - a saját bevételéből és tulajdonában
lévő vagyonával - létesíthet gazdálkodó szervezetet, illetve ezekben részesedést
szerezhet, feltéve, hogy a vagyoni hozzájárulásnak nem része kincstári vagyon.”
(2)	A Feotv. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„124. § Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében az államháztartásról
szóló törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontját az e törvényben meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.”
Záró rendelkezések
9.	§
(1)	E törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - a kihirdetését
követő 30. napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Áht. 15. §-a (6) bekezdésének utolsó
mondata, 95. §-ának (7) bekezdése, 104/A .§-ának (1) bekezdésében a „Közalapítvány
és” szövegrész, 104/A .§-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a közpénzek
felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével
és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003.
évi XXIV. törvény 38. § (4) bekezdése hatályát veszti.
(3)	Az Áht. - e törvény 3. §-ának (10) bekezdésével megállapított - 95. § (2)
bekezdésének a) pontját és (3) bekezdését a hatályba lépést követően történő
13
gazdálkodó szervezet alapításkor, illetve abban való részesedés szerzéskor kell
alkalmazni. Az e törvény hatályba lépésekor már bejegyzett azon gazdálkodó
szervezetek esetében, amelyekben központi vagy társadalombiztosítási költségvetési
szerv részesedéssel rendelkezik, és amelyek 2007. október 31-ig nem felelnek meg az
Áht. 95. § új (2) bekezdés a) pontja szerinti törvényi feltételeknek, 2007. december 31-
ig kezdeményezni kell a jogutód nélküli megszüntetést, vagy azokban a központi
költségvetési szerv, illetve a társadalombiztosítási költségvetési szerv tagsági
(részvényesi) jogviszonyának megszüntetését.
(4)	A Feotv. - e törvény 8. §-ával megállapított - 121. §-a (1) bekezdésének
rendelkezéseit a hatályba lépést követően történő gazdálkodó szervezet alapításkor,
illetve az abban történő részesedés szerzéskor kell alkalmazni.
(5)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88.§-a (1)
bekezdésének a) pontjában a „közalapítványt hozhat létre, és” szövegrész e törvény
hatálybalépésével egyidejűleg, a 33/A. §-ának n) pontja pedig 2007. december 31.
napjával hatályát veszti.
(6)	Az e törvény 2. §-ával megállapított a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.
törvény rendelkezéseit e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
10.	§
E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosításáról szóló 2005. évi LXVI. törvény 8. §-ának (1) bekezdése;
b)	a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 9. §-ának (5) bekezdése.
11.§
(1)	E törvény hatálybalépése után elkövetett, jogerős és végrehajtható határozattal
megállapított jogsértések tekintetében az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi
Főfelügyelőség a Met. e törvénnyel beiktatott 8/C. §-ának (4) bekezdése szerinti
nyilvántartási adatokat első alkalommal e törvény hatálybalépésének napján hozza
nyilvánosságra.
(2)	A 2006. január 1-je és e törvény hatálybalépése között elkövetett jogsértéseknek,
illetve munkáltatóknak a Met. e törvénnyel beiktatott 8/C. §-ának (4) bekezdése
szerinti adatait az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség a
támogatást nyújtó szerv megkeresésére rendelkezésre bocsátja.
12. §
(1)	E törvény hatálybalépése után elkövetett, jogerős és végrehajtható határozattal
megállapított jogsértések tekintetében az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Ebt. e
törvénnyel beiktatott 17/A. §-ának (4) bekezdése szerinti nyilvántartási adatokat első
alkalommal e törvény hatálybalépésének napján hozza nyilvánosságra.
(2)	A 2006. január 1-je és e törvény hatálybalépése között elkövetett, bírsággal
sújtott jogsértéseknek, illetve munkáltatóknak az Ebt. e törvénnyel beiktatott 17/A. §-
14
ának (4) bekezdése szerinti adatait az Egyenlő Bánásmód Hatóság a támogatást nyújtó
szerv megkeresésére rendelkezésre bocsátja.
13. §
A támogatást nyújtó szervek a 11. § (2) bekezdésében, valamint a 12. § (2)
bekezdésében meghatározott megkeresést e törvény hatálybalépésétől számított 30
napon belül küldik meg az országos Munkabiztonsági és Munkaügyi
Főfelügyelőséghez és az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz.
15
Általános indokolás
A törvény-javaslat első része önálló rendelkezéseket tartalmaz, a további része pedig
egyes, az állam gazdálkodásával összefüggő törvények módosításait foglalja magába.
A törvény-javaslat első része 2007. december 31-ei hatállyal megszünteti a
közalapítványt, mint szervezet-típust, a megszüntetésig tartó átmeneti időszakban
pedig szigorítja működési kereteit.
A közalapítvány megszüntetése azért indokolt, mert az a létrehozásakor kitűzött
eredeti jogalkotói célt nem kellő mértékben valósította meg. A közalapítvány
intézménye sok esetben a közpénzek elfolyatásának egyik alapvető csatornájává vált
az elmúlt években. A közalapítványok túlnyomó része ugyanis csak nevében
alapítvány, nem a részére elkülönített célvagyonból működik, hanem minden évben
rendszeres költségvetési „előirányzatot”, támogatást kap, s azt nehezen áttekinthetően,
korlátozott ellenőrzés mellett újraosztja. Valójában azért jöttek létre, hogy - az
alapítóval érdekazonosságban - élvezzék az alapítványi formával járó előnyöket (pl.
az alapítótól való vagyoni elkülönültséget). A közalapítványok államháztartásból
történő támogatása helyett speciális fejezeti kezelésű előirányzat alakítható ki.
Ezzel összefüggésben az államháztartási törvény módosítása bevezeti az ún.
támogatási célú fejezeti kezelésű előirányzat intézményét. A támogatási célú fejezeti
kezelésű előirányzat konstrukciója teljes mértékben képes helyettesíteni a
közalapítvány intézményét. Az ilyen speciális előirányzatra vonatkozó előírások
lehetővé teszik a közpénzek átláthatóbb, hatékonyabb, olcsóbb felhasználását, továbbá
lehetővé teszik a „civilszféra” szakértőinek bevonását és érdemi hatáskörrel való
felruházását a költségvetési támogatások döntés-előkészítésében.
Az Áht. módosításával megteremtődik az összhang a privatizációs törvény
tekintetében az ÁPV Rt. a Kincstárban vezetheti a számlát. Ezen kívül egy olyan
fiskális szabály is megfogalmazásra kerül, mely szerint a szakminisztereknek
negyedévenként jelentést kell készíteniük a Kormány részére tárcájuk költségvetési
helyzetéről, és javaslatot kell tenniük az éves várható alakulásáról is.
Az államháztartási törvény módosítása a rendezett munkaügyi kapcsolatok
igazolásával összefüggésben is szükségessé vált. A feladat ellátásának feltételei a
rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeinek igazolására alkalmas iratokról szóló
1/2006. (II. 2.) FMM rendelet módosításáról szóló 8/2006. (V. 22.) FMM rendelet
kiadásával, eljárásjogi eszközökkel biztosítására kerültek, azonban a feladat még
hatékonyabb ellátása úgy biztosítható, ha létrejön a törvényi alapja egy olyan
informatikai adatbázis létrehozásának, amelyhez a támogatást nyújtó szervek részéről
a közvetlen hozzáférés lehetősége biztosított. Az erre alkalmas informatikai rendszer
kialakításáig is szükséges lehetővé tenni azt, hogy a kiállított hatósági bizonyítványok
ne csak egy adott eljárásban, hanem meghatározott érvényességi időn belül akár
különböző támogatást nyújtó szervek előtt folyamatban lévő eljárásokban is
felhasználhatóak legyenek. Ezen túlmenően a jogalkalmazási gyakorlat egyértelművé
tétele érdekében indokolt kiegészíteni az Áht. 15. §-ának (2) bekezdését a rendezett
munkaügyi kapcsolatok követelménye alóli további kivételekkel, figyelemmel arra,
hogy a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye a határon túli szervezetek
16
esetében nem értelmezhető, mivel azok nem tartoznak a magyar munkajogi szabályok
hatálya alá. Szükséges egyebekben meghatározni, hogy az önkormányzatok számára
nyújtott támogatások esetében az önkormányzatra vagy az önkormányzat mely
intézményére vonatkozóan kell a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének
teljesülnie.
A felsőoktatási törvény módosítása a közvagyon, illetve a közpénzek átlátható,
hatékony kezelése, felhasználása érdekében az államháztartási törvénnyel való
összhang megteremtését szolgálja. Megszűnik az indokolatlan különbségtétel az
államháztartási és a felsőoktatási törvény között a kincstári szolgáltatások térítése
tekintetében, valamint - más (központi) költségvetési szervhez hasonlóan - állami
felsőoktatási intézmény is alapíthatna gazdálkodó szervezetet, illetve szerezhetne ilyen
szervezetben részesedést.
A koncessziós törvény módosítására a privatizációs törvénnyel összefüggésben van
szükség. A többségi állami tulajdonú társaságok a koncessziós törvény értelmében
pályáztatás nélkül is végezhetnek koncessziós tevékenységet. Privatizáció esetén e
társaságok elveszítenék koncessziós jogukat, ezért a törvény-javaslat a koncessziós
törvény módosításával új pályázati konstrukciót vezet be: a koncessziós és a
privatizációs pályázat összekapcsolásával a koncessziós jog és a tulajdonosi jog egy
kézbe kerül.
A privatizációs törvény módosítása több, egymástól független okból szükséges:
1.	Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részleges privatizációját teszi lehetővé a
törvényben előírt minimális állami tulajdoni hányad 100%-ról 25%+1 szavazatra
csökkentése.
2.	Az ÁPV Zrt. hozzárendelt vagyonának és privatizációs tartalékának számláját a
továbbiakban nem a jegybank, hanem a Kincstár vezeti. E pénzeszközöket a
jegybanktörvény alapján jelenleg is be kell számítani a kincstári egységes számla
egyenlegébe, az új megoldás egyértelművé teszi a helyzetet. E rendelkezéshez
csatlakozik az államháztartási törvény módosítása, amely megjeleníti az ÁPV
Zrt. kincstárnál történő számlavezetési kötelezettségét.
3.	Az MFB törvény módosításával összhangban a privatizációs törvény
mellékletében meg kell határozni azon társaságok körét, amelyek esetében a
tulajdonosi jogokat az MFB Zrt gyakorolja.
Az MFB törvény módosításának célja a vállalkozói banki feladatok kialakítása, a kis-
és középvállalkozás-fejlesztési intézményrendszer hatékonyabbá tétele, továbbá a
vállalkozások hitelhez jutásának, valamint a hazai és európai közösségi források
felhasználásának elősegítése.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása olyan rendelkezéseket
tartalmaz, amely megteremti a jogi hátterét az Országos Munkabizottsági és
Munkaügyi Főfelügyelőség által az egyes munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben
hozott határozatok, illetve az abban foglalt adatok nyilvántartásának, valamint az ezen
nyilvántartásból adatoknak jogszabályban meghatározott szervek és személyek részére
történő átadását.
17
Az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítása az Egyenlő Bánásmód Hatóság
által a munkaügyi ellenőrzések során hozott határozatok, illetve a határozatokban
foglalt adatok nyilvántartásának jogszabályban meghatározott szervek és személyek
részére történő átadását szabályozza.
18
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
E § a közalapítvány - mint szervezettípus - megszüntetését célozza. Erre vonatkozóan
módosítani kell a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt (Ptk.), és
átmeneti szabályokat kell hozni. A törvénymódosítás hatályba lépésekor már
bejegyzett közalapítványokra - azok megszüntetéséig - az itt meghatározott, a Ptk-ból
már ismert egyes jogszabályi előírásokat továbbra is alkalmazni kell, kiegészítve
néhány új korlátozó rendelkezéssel.
A törvénymódosítás fontos eleme, hogy a meglévő közalapítványok többségének
megszüntetésére kifejezett előírásokat tartalmaz. Ezért a (3) bekezdésben lévő
átmeneti rendelkezések előírják az alapítónak, hogy 2007. december 31-ig
kezdeményezze a közalapítvány megszüntetését. Ez a kötelezettség azonban nem
vonatkozik a törvényben szabályozott, illetve nemzetközi szerződésben szereplő vagy
az Országgyűlés által alapított közalapítványokra (az alapító ezek tekintetében is élhet
természetesen a közalapítvány megszüntetésének lehetőségével, ha ehhez ilyen
tartalmú törvénymódosítás, illetve a nemzetközi szerződés ilyen jellegű módosítása
kapcsolódik).
Annak érdekében, hogy a közalapítvány - mint szervezettípus - megszüntetése
következtében előálló lehetőséget, az alapítványok létrehozásának, illetve az azokhoz
való csatlakozásnak a lehetőségét a jövőre nézve is kizárjuk, a tervezet kimondja, hogy
mindazok a szervezetek, amelyek közalapítvány létrehozására e törvény hatályba
lépése előtt jogosultak voltak, alapítványt a törvény hatálybalépését követően sem
alapíthatnak és ahhoz nem csatlakozhatnak.
E fenti kodifikációs megoldás ellenére az Áht. és a helyi önkormányzatokról szóló
1990. évi LXV. törvényből (Ötv.) a közalapítvány létesítésre utaló - a szervezettípus
megszüntetése miatt okafogyottá vált - szövegrészeket hatályon kívül kell helyezni.
Felül kell vizsgálni továbbá a 2003. évi XXIV. törvény (ún. „üvegzsebtörvény”) 38. §
(4)	bekezdését is, hiszen a közalapítványok alapításának megtiltásával okafogyottá
válik az 1994. előtt - a Kormány, illetve a minisztériumok vagy országos hatáskörű
szervek által - alapított, és még alapítványi formában működő szervezetek
közalapítvánnyá történő átalakításának illetve az azokkal történő egyesítésének
lehetősége. E bekezdést tehát hatályon kívül kell helyezni és egy új szabályt kell
alkotni a kormányzati szervek alapítványainak megszüntetésére, rendezve azt is, hogy
mi az eljárás akkor, ha az alapítványt a kormányzati szerv államháztartáson kívüli
szervezettel közösen hozta létre.
19
A 2. §-hoz
A lóversenyzés helyzetének a rendezésével kapcsolatos hosszabb távú koncepció
kidolgozása kapcsán felmerült problémák, valamint az Állami Autópálya Kezelő Zrt.
(ÁAK Zrt.) esetleges többségi privatizációja egyaránt felvetik azt a szakmai
hiányosságot, hogy a többségi állami tulajdonú társaságok tevékenysége - azok
privatizációja esetén - kényszerűen megszakadna, mert a koncessziós tevékenységet
alanyi jogon (külön szerződés nélkül) végzik.
E tekintetben a koncessziós törvény módosítása szükséges, amely által - ezen speciális
esetekben - a privatizációs eljárással összekötve bonyolítja le az állam a koncessziós
pályázatot.
A 3. §-hoz
(1)-(4) bekezdésekhez: Az Áht. 15. §-ának (2) bekezdése sorolja fel azokat a
támogatás típusokat, amelyek esetében a rendezett munkaügyi kapcsolatok
követelményének teljesülését nem kell vizsgálni. A kivételek körét ki kell egészíteni
az Mt. hatálya alá nem tartozó határokon túli szervezetek részére folyósított
támogatások körével, mivel e szervezeteknek nincsen a magyar munkajogi szabályok
betartására vonatkozó kötelme. Szükséges egyebekben kiegészíteni a szabályrendszert
az önkormányzatok által igényelhető támogatások esetében olyan szabállyal is,
amelyek egyértelműen meghatározzák, hogy ilyen esetben a rendezett munkaügyi
kapcsolatok követelménye az önkormányzattal, illetőleg az önkormányzat valamely
intézményével szemben áll fenn.
Az (5) bekezdéshez: Az ÁPV Zrt. a hozzárendelt állami vagyonnal és a privatizációs
tartalékkal történő gazdálkodás során tartalmilag állami pénzeket kezel. E
pénzeszközöket a jegybanktörvény alapján jelenleg is be kell számítani a kincstári
egységes számla egyenlegébe, ám e számlák vezetésének a Kincstárhoz történő
telepítése egyértelműbb helyzetet teremt. Az ÁPV Zrt., mint gazdasági társaság
számláját továbbra is az MNB-nél vezetheti. E módosítás megteremti az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az állam tulajdonában lévő
vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvény módosítása
közötti összhangot.
(6)	bekezdéshez: A felügyelő bizottság a jegybankhoz hasonlóan az ÁKK Zrt., mint
gazdasági társaság működését vizsgálja.
(7)	bekezdéshez: E bekezdés alapján az egyes megszűnő államháztartáson kívüli
szervezetek (pl. az 1. § alapján a közalapítványok) révén adott támogatások kisebb
személyi és dologi költséggel, nagyobb szakszerűséggel és átláthatósággal való
nyújtásához szükséges szabályozási konstrukciót állapít meg. További indok az Áht.
ezen módosítására, hogy az államháztartásban az egyes költségvetési fejezetet
felügyelők a forrásaik egyre nagyobb részét (összességében mintegy felét) nem
(költségvetési) intézményrendszeren keresztül használják fel, hanem általuk
központosítottan kezelt előirányzat elosztásáról döntenek közfeladatok támogatása
céljából. A törvény lehetővé és szabályozottá teszi, hogy az ilyen támogatási célú
előirányzat elosztásában „civil” jellegű testület döntés-előkészítő szerepet tölthet be. E
20
bekezdés nem fedi le a fejezeti kezelésű előirányzatok teljes körét és működését, csak
egy sajátos döntés-előkészítési rendszert ír le. A törvényi szabályozást tárca-rendelet
részletezné, a kormányrendeleti szabályozás alapján, melyre vonatkozó
felhatalmazással ugyancsak kiegészülne az Áht.
(8)	bekezdéshez: A javaslat a költségvetési egyensúly megtartását biztosítja.
(9)	bekezdéshez: A javaslat a költségvetési egyensúly megtartását biztosítja.
(10)	bekezdéshez: Az Áht. ezen módosítása alapján a központi és a
társadalombiztosítási költségvetési szervek a hatályba lépést követően gazdálkodó
szervezetet csak akkor hozhatnak létre, illetve szerezhetnek abban részesedést, ha ezt
külön törvény egyedi jelleggel (társaságonként) lehetővé teszi, meghatározva ezen
szervezet jogszabályi feladatát (rendeltetését), székhelyét, tevékenységi körét stb. is. A
már meglévő gazdálkodó szervezeteket 2007. október 31-ig felül kell vizsgálni, és
2007.	december 31-ig azok megszüntetését kell kezdeményezni, kivéve azokat,
amelyekről utóbb az itt említett tartalmú törvényi szabályozás születik.
(11)	bekezdéshez: Az Áht. 109/G. § (8) bekezdésének módosítása technikai jellegű,
eddig itt jelent meg először az ÁPV Zrt.
(12)-(13)	bekezdésekhez: Kiegészítésre kerülnek az Áht-nek a felhatalmazó
rendelkezései, részben a rendezett munkaügyi kapcsolatok, valamint adatközlési és
számviteli felhatalmazások miatt.
A 4. §-hoz
(1)	és (2) bekezdéshez: Az ÁPV Zrt. a hozzárendelt állami vagyonnal és a
privatizációs tartalékkal történő gazdálkodás során tartalmilag állami pénzeket kezel. E
pénzeszközöket a jegybanktörvény alapján jelenleg is be kell számítani a kincstári
egységes számla egyenlegébe, ám e számlák vezetésének a Kincstárhoz történő
telepítése egyértelműbb helyzetet teremt. Az ÁPV Zrt. - mint gazdasági társaság - a
saját vagyonával összefüggő valamennyi pénzeszközét érintően ugyanakkor továbbra
is az MNB-nél vezetheti számláját. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény (Áht.) és a Priv. törvény közötti összhang megteremtése érdekében a Priv.
törvényt is módosítani kell.
(3)	bekezdéshez: Az MFB törvény módosításával összefüggésben módosítani kell a
Priv. törvény mellékletét is annak érdekében, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló
szerv a Magyar Fejlesztési Bank legyen a Hitelgarancia Zrt. (50%+1 szavazat), a
Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (100%), a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.
(50%+1 szavazat) esetében.
A Priv. törvény mellékletében több -az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány
tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó - társaság szerepel, melyek esetében az érvényes
társasági forma, illetve a társaság és a tulajdonosi joggyakorló nevének pontos
megjelölése érdekében pontosítani kell a Priv. törvény előírásait.
Az 5. §-hoz
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénybe olyan rendelkezések
épülnek be, amelyek megteremtik a jogi hátterét az Országos Munkabiztonsági és
21
Munkaügyi Főfelügyelőség által az egyes munkaügyi ellenőrzéssel összefüggésben
hozott határozatok, illetve az abban foglalt adatok nyilvántartásának, illetve az ezen
nyilvántartásból adatoknak jogszabályban meghatározott szervek és személyek részére
történő átadásának, illetve nyilvánosságra hozatalának.
A 6. §-hoz
(1)	bekezdéshez: A Javaslat pontosítja az MFB feladatait, így lehetővé válik a
beruházások mellett a kísérleti fejlesztések finanszírozásában történő szerepvállalás.
(2)	és (3) bekezdéshez: A Javaslat pontosítja hogy az MFB az Európai Közösség
pénzeszközeinek igénybevételéhez kapcsolódó feladatok ellátása során közreműködő
szervezetként vesz részt. A Javaslat lehetővé teszi, hogy az MFB a külön törvényben
meghatározott gazdálkodó szervezet esetében a Magyar Állam nevében tulajdonosi
jogokat gyakoroljon, valamint az MFB törvény 2. számú mellékletben meghatározott
gazdálkodó szervezet esetében vagyonkezelői tevékenységet folytathasson.
(4)	- (7) bekezdéshez: A Javaslat pontosítja a 8. § (3) bekezdés c) pontjában a
melléklet jelölését, továbbá megteremti az összhangot a gazdasági társaságokról szóló
2006. évi IV. törvény által használt terminológiával és rendelkezik az MFB közvetlen
és közvetett társasági részesedés szerzéséről, vagyonkezelői tevékenységéről.
A 7. §-hoz
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvénybe- hasonlóan a Met-hez - olyan rendelkezések épülnek be, amelyek
megteremtik a jogi hátterét az Egyenlő Bánásmód Hatóság által az egyes munkaügyi
ellenőrzéssel összefüggésben hozott határozatok, illetve az abban foglalt adatok
nyilvántartásának, illetve az ezen nyilvántartásból adatoknak jogszabályban
meghatározott szervek és személyek részére történő átadásának, illetve nyilvánosságra
hozatalának.
A 8. §-hoz
A közvagyon, illetve a közpénzek átlátható, hatékony kezelése, felhasználása céljából
a § nagyobb összhangot teremt az Áht. és a felsőoktatásról szóló törvény között. E
szerint megszűnik az indokolatlan különbségtétel a kincstári szolgáltatások térítése
tekintetében, valamint más (központi) költségvetési szervhez hasonlóan alapíthatna
gazdálkodó szervezetet, illetve szerezhetne ilyen szervezetben részesedést az állami
felsőoktatási intézmény is.
A 9-13. §-hoz
Záró és átmeneti rendelkezések.