﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/239. számú
törvényjavaslat
egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. június
2006. évi ... törvény
egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról
1.	§
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„23. § (1) A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti
meg.
(2)	A legfőbb ügyész mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi
jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az
Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke
teszi meg.
(3)	Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának
megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg.”
2.	§
(1)	Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 14. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„14. § Az alkotmánybírákat az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.”
(2)	Az Abtv. 17. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyben a jelenlegi d)
pont jelölése e) pontra változik:
(Az Alkotmánybíróság elnöke)
„d) az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedést,”
(3)	Az Abtv. 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt a következő ügyekben:)
„g) az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztése;”
3
3.	§
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„9. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az országgyűlési képviselővel azonos
mentelmi jog illeti meg.
(2)	A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az
Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén
szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.”
4.	§
(1)	Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 4. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem
vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény
vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a
becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy
közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a képviselőnek nem
volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.”
(2)	A Kjtv. 5. § (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A képviselőt csak bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni vagy vele
szemben más, szabadságelvonással járó kényszerintézkedést alkalmazni, és ellene csak az
Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani
vagy folytatni.
(2)	A mentelmi jog abban az esetben sem akadálya az (1) bekezdésben meg nem jelölt - így különösen
közlekedési hatósági és rendészeti - eljárásokban intézkedések elrendelésének és foganatosításának, ha
az országgyűlési képviselővel szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja áll
fenn.
4
(3)	A mentelmi jog nem jelenti akadályát az országgyűlési képviselők felelősségre vonásának a
Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező nemzetközi bíróság előtt, az annak
joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmény miatt.”
5.	§
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Obtv.)
11.	§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az országgyűlési biztost az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2)	A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni.
(3)	A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a
szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke
teszi meg.”
6.	§
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bsz.) 5. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A hivatásos bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(2)	A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a
képviselők kétharmadának szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést
az Országgyűlés elnöke teszi meg.
(3)	A hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Országos Igazságszolgáltatási
Tanács (a továbbiakban: OIT) elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt. A mentelmi jog
megsértése esetén szükséges intézkedést az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének
javaslatára a köztársasági elnök teszi meg.
(4)	Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az
országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal
mentelmi jog illeti meg.”
5
7.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 551. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„551. § (1) A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek ellen e tisztségük
fennállása alatt csak a mentelmi jog felfüggesztése után indítható büntetőeljárás.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti személyek gyanúsítottkénti kihallgatására csak a mentelmi jog
felfüggesztése, illetve az arra jogosult előzetes hozzájárulásának megadása után kerülhet sor, és ezt
megelőzően az ilyen személlyel szemben - a tettenérés esetét kivéve - e törvény szerinti
kényszerintézkedés nem alkalmazható.”
8.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény a következő 137/A. §-sal és az azt megelőző
következő alcímmel egészül ki:
„Közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség
137/A. § A külön törvényben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személy szabálysértési ügyében a
mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a
legfőbb ügyész terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz -
az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez vagy szervhez.”
9. §
(1)	Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény (a
továbbiakban: Epjtv.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az európai parlamenti képviselőt az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.”
(2)	Az Epjtv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § Az európai parlamenti képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a mentelmi jog
szempontjából úgy kell tekinteni, mintha európai parlamenti képviselő lenne.”
6
(3)	Az Epjtv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az Európai Parlament
dönthet. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Európai Parlament teheti meg.”
10. §
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 62. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
„62. § (1) A Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagját az e
megbízatásával összefüggésben elkövetett cselekmények tekintetében az országgyűlési képviselők
jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg.
(2)	Rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem
rendelkező tagját az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
(3)	A Honvédelmi Tanács tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli állapot idején -
függetlenül attól, hogy az őket e törvény vagy külön törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi Tanács
a jelenlévő tagok kétharmadának a szavazatával dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges
intézkedést a köztársasági elnök teszi meg.”
11.	§
(1)	E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Kjtv. 8. § (3) bekezdésének első mondatában az „1993. évi CX.” szövegrész, 14. § a) pontjában az
„1995. évi XL” szövegrész, 23. § c) pontjában az „1996. évi LVII” szövegrész,
b)	az Obtv. 12-14. §-a,
c)	az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 31. § (1) bekezdése, valamint
d)	az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1996. évi LXXXVIII. törvény.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Kjtv. 3. § (1) bekezdésének második mondatában a
„1996. évi LXXXVIII.” szövegrész helyébe „az egészségügyi hozzájárulásról szóló”, 8. § (4)
bekezdésében a „a fegyveres erők, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és a rendészeti
szervek” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a rendvédelmi
szervek” szöveg, valamint a Bsz. 17. § (2) bekezdésében „az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a
továbbiakban: OIT)” szövegrész helyébe az „OIT” szöveg lép.
7
12.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosításáról szóló 1997. évi
LXX. törvény 6. §-a,
b)	a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról
és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2001. évi XXXI. törvény 14. § (3) bekezdése,
c)	a Be. 152. § (3) bekezdésének első mondatában az „ , illetőleg a hozzájárulás megadását”
szövegrész, valamint e bekezdés második mondata,
d)	az Epjtv. 10. § (3) bekezdése, valamint 12. § (2), (3) és (6) bekezdése és 23. §-a.
(2)	A Be. 552. § (1) bekezdés első mondatában és (2) bekezdés első mondatában az „ , illetőleg a
hozzájárulás megadására” szövegrész helyébe a „vagy - ha a külön törvény ilyet meghatároz - az arra
való javaslat megtételére” szöveg lép.
8
INDOKOLÁS
Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi
hagyományaink által meghatározott formában az alkotmányos függetlenséggel rendelkező tisztségviselők
befolyásmentes működésének garanciájaként indokolt megőrizni, ugyanakkor a jogintézmény
megtépázott tekintélyét vissza kell állítani, ezért a védett személyek körét jelentősen szűkíteni, a védelem
tartalmát pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében egyértelműsíteni kell.
Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) töredékére csökkenti a mentelmi jogban részesülők számát,
mivel a jogosultakat az Alkotmányban nevesített tisztségviselőkre korlátozza, ezért egyrészt az
ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót és ügyészségi ügyintézőt a jövőben egyáltalán nem illetné meg
a mentelmi jog, másrészt a bírósági ülnökök mentelmi joga a módosítás értelmében csak az anyagi jogi
védelemre (az ülnöki tevékenységgel összefüggő véleménynyilvánításra és a szavazat miatti
felelősségmentességére) terjedne ki, eljárási védelmük azonban megszűnne.
Bizonytalan a jogalkalmazási gyakorlat abban a tekintetben, hogy a jogosultak egyes rendőri
intézkedésekkel - különösen a légzésminta adására kötelezéssel - kapcsolatban élhetnek-e mentelmi
jogukkal. A jövőre nézve egyértelművé kell tenni, hogy a büntető- és szabálysértési eljáráson kívüli
intézkedéseket - a szabadság elvonásának kivételével - a mentelmi jog jogosultjaival szemben
bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén is alkalmazni lehet.
Lényegesen átalakul, áttekinthetőbbé válik a mentelmi jog szabályozási rendszere. Az eddigi széttagolt,
tisztségenként eltérő, ám sokban párhuzamos szabályok helyett a mentelmi jog egységesül. Az
országgyűlési képviselőkre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések képezik a szabályozás alapját: ezekre az
egyéb tisztségekhez kapcsolódó szabályok - az Alkotmánybíróságról szóló törvényben szereplő jelenlegi
megoldáshoz hasonlóan - tartalmilag hivatkoznak, így a külön törvények csak az adott tisztségre
vonatkozó speciális eljárásjogi szabályokat tartalmazzák (a felfüggesztésre jogosult, illetve a mentelmi jog
megsértése esetén intézkedni jogosult szerv megjelölése). Ezen felül a szabálysértési- és büntetőeljárás
9
szabályai is igazodnak az új megoldáshoz, kiküszöbölve egyben a jelenlegi szabályozási hiányokat és
párhuzamosságokat.
A 34/2004. (IX. 28.) AB határozat alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a mentelmi
jognak az országgyűlési képviselőknek a más közhatalmat gyakorló személyt érintő - a közügyek
megvitatásával kapcsolatos - értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására és általa nem ismerten valótlan
tényállítására is ki kell terjednie. A szabályozásnak természetesen e követelményeket is ki kell elégítenie.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés az egységes mentelmi szabályok megteremtése érdekében módosítja a Magyar
Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 23. §-át úgy, hogy az ügyészekre és a legfőbb
ügyészre az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jogot rendeli alkalmazni azzal az eltéréssel,
hogy az ügyész mentelmi jogának felfüggesztéséről - a legfőbb ügyész kivételével - nem az
Országgyűlés, hanem a legfőbb ügyész dönt. Az ügyészségi titkárok, fogalmazók, nyomozók és
ügyészségi ügyintézők mentelmi jogát a Javaslat megszünteti, így velük szemben büntetőeljárás,
szabálysértési eljárás és az ezekhez kapcsolódó kényszerintézkedés a törvény hatályba lépésének
időpontjától az általános szabályok szerint, előzetes hozzájárulás nélkül folytatható le.
A 2. §-hoz
Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) módosítása rendezi
az alkotmánybírák mentelmi jogával kapcsolatos fontosabb kérdéseket. A hatályos szabályozás szerint
is az alkotmánybírákat az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illeti meg, az Abtv.-ben
csak az ettől eltérő rendelkezéseket kell rendezni. Az alkotmánybírák mentelmi jogának megsértése
esetén az Alkotmánybíróság elnöke teszi meg a szükséges intézkedéseket, az alkotmánybírák mentelmi
jogának felfüggesztéséről pedig az Alkotmánybíróság teljes ülése dönt.
A 3. §-hoz
Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 9. §-a helyébe lépő rendelkezés szerint
az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog
illeti meg, melynek felfüggesztéséről az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával
dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést pedig az Országgyűlés elnöke teszi meg.
10
A 4. §-hoz
Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása nyomán a képviselői
anyagi jogi mentesség a 34/2004. (IX. 28.) AB határozattal összhangban abban az esetben terjed ki a
közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint
rágalmazásra is, amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve
valótlan.
Jóval pontosabb és egyértelműbb megfogalmazást nyerne a mentelmi jog eljárási oldalát képező
képviselői sérthetetlenség: a Javaslat elfogadása esetén egyértelművé válik, hogy a képviselőt csak
bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehetne őrizetbe venni vagy vele szemben más,
szabadságelvonással járó kényszerintézkedést alkalmazni, ugyanakkor a büntető- és szabálysértési
eljáráson kívüli intézkedéseket - a szabadság elvonásának kivételével - a mentelmi jog jogosultjaival
szemben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén is alkalmazni lehet. E
szabályozás egyértelművé teszi, hogy a büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás megkezdésével nem
járó rendőri intézkedések kiállására, így különösen a légzésminta adására abban az esetben is
kötelezhetőek a mentelmi joggal védett személyek, ha az intézkedéssel nyert bizonyíték adott esetben
büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás megindítására is alapot adhat.
Szerződésben vállalt nemzetközi kötelezettsége a Magyar Köztársaságnak, hogy biztosítsa az
országgyűlési képviselők felelősségre vonását a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt, melynek statútumát
az Országgyűlés a 72/2001. (XI. 7.) OGY határozattal megerősítette. A Statútum hatvanadik
ratifikációs okmányát az ENSZ főtitkáránál 2002. április 11-én letétbe helyezték, így a Statútum 2002.
július 1-jén hatályba lépett. E kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a Javaslat rögzíti, hogy a
mentelmi jog nem képezi akadályát a Magyar Köztársaság által elismert joghatósággal rendelkező
nemzetközi bíróság előtt, az annak joghatósága alá tartozó büntetőjogilag üldözendő cselekmények
miatt történő felelősségre vonásnak.
Az 5. §-hoz
A Javaslat az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt úgy módosítaná,
hogy az országgyűlési biztosok is az országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jogot élvezzenek. A
legfontosabb szabály - mely már eddig is megegyezett a képviselőkre vonatkozó rendelkezéssel -
azonban nem változik: a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők
kétharmadának a szavazatával dönt, és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az
Országgyűlés elnöke teszi meg.
11
A 6. §-hoz
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosításával a hivatásos
bírót is az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg, ugyanakkor az ülnökök esetében
csak az anyagi jogi mentesség marad fenn az igazságszolgáltatásban való részvétellel összefüggő
cselekmények tekintetében. A Legfelsőbb Bíróság elnöke mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában
az Országgyűlés - az országgyűlési képviselők mentelmi jogának felfüggesztéséhez hasonlóan - a
képviselők kétharmadának szavazatával dönt, és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges
intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg, míg a hivatásos bíró mentelmi jogának felfüggesztése
tárgyában az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének javaslatára a köztársasági elnök dönt.
A 7. §-hoz
A Javaslat szerint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 551. §-ának
új (1) bekezdése az eddigi, a szabályozást feleslegesen megkettőző felsorolás helyett külön törvényre
(ezek a jogállást szabályozó törvények) utalja annak meghatározását, hogy mely közjogi tisztséget
betöltő személyek ellen mikor indítható büntetőeljárás.
A jogalkalmazást segíti, hogy a Javaslat csak a büntetőeljárásról szóló törvényben felsorolt
kényszerintézkedés alkalmazását tiltaná. Így a jövőben a jogosultak egyes rendőri intézkedésekkel -
különösen a légzésminta adására kötelezéssel - kapcsolatban bűncselekmény vagy szabálysértés
elkövetésének gyanúja esetén nem élhetnének mentelmi jogukkal.
A 8. §-hoz
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény új 137/A. §-sal egészül ki, mely alapján a külön
törvényekben meghatározott közjogi tisztséget betöltő személyek szabálysértési ügyében a mentelmi jog
felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész
terjeszti elő a mentelmi jog felfüggesztésére vagy az arra való javaslat megtételére jogosult személyhez
vagy szervhez. Ez a megoldás is hozzájárul a közjogi tisztséget betöltő személyek mentelmi jogával
kapcsolatos szabályok egységesítéséhez, hiszen eddig a különböző jogállási törvények eltérően rendezték
a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó indítvány előterjesztését.
A 9. §-hoz
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény
módosítása nyomán az európai parlamenti képviselőket is az országgyűlési képviselőkével azonos
mentelmi jog illeti meg. A törvényből ennek megfelelően kikerülnek azok a szabályok, amelyek
meghatározták az európai parlamenti képviselők mentelmi jogának tartalmát. Elmarad továbbá az eljárási
12
szabályok többsége is, hiszen ezeket a Be. és a szabálysértési törvény módosítása minden fontos közjogi
tisztséget betöltő személy, így az Európai Parlament magyarországi képviselői vonatkozásában
egységesen rendezné a Javaslat szerint.
A 10. §-hoz
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításával a Honvédelmi
Tanács külön törvény alapján mentelmi joggal nem rendelkező tagjait is a megbízatásukkal
összefüggésben elkövetett cselekmények tekintetében az országgyűlési képviselőkével azonos tartalmú
mentelmi jog illetné meg. A Javaslat nem változtat azon a szabályon, miszerint a Honvédelmi Tanács
tagjai mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában rendkívüli állapot idején - függetlenül attól, hogy az
őket e törvény vagy külön törvény alapján illeti meg - a Honvédelmi Tanács a jelenlévő tagok
kétharmadának a szavazatával dönt.
A 11-12. §-hoz
A Javaslat az elfogadása esetén a kihirdetését követő nyolcadik napon lépne hatályba. Ezzel
egyidejűleg a Javaslat hatályon kívül helyezné a módosított törvények azon rendelkezéseit, melyek a
mentelmi jog tartalmára vagy a felfüggesztésével kapcsolatos eljárásra vonatkoznak, és nem állnak
összhangban az országgyűlési képviselők mentelmi jogával, illetve a Be.-be és a szabálysértési
törvénybe bekerült egységes szabályokkal.