﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/316. számú
törvényjavaslat
az európai szövetkezetről
Előadó:
Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. június
2006. évi ... törvény
az európai szövetkezetről
A törvény célja, hogy - az európai belső piac kiteljesedése, valamint a letelepedés
szabadságának akadálymentes működése érdekében - létrehozza a magyarországi székhelyű
európai szövetkezet alapításának és működésének belső jogi kereteit, továbbá megállapítsa a
munkavállalói részvétel európai közösségi joggal harmonizált szabályait. Mindezek
érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
ELSŐ RÉSZ
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE ÉS MEGSZŰNÉSE
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hatály
1.	§ (1) A magyarországi székhelyű európai szövetkezet (rövidített néven: SCE) alapítására,
szervezetére, működésére és megszűnésére az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló,
2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) és az e
törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
(2)	E törvény rendelkezéseit magyarországi székhelyű jogi személyre vagy jogi személyiség
nélküli gazdasági társaságra, valamint Magyarországon honos természetes személyre mint az
európai szövetkezet alapítójára akkor is megfelelően alkalmazni kell, ha a létrejövő európai
szövetkezet székhelye külföldön van.
(3)	A magyarországi székhelyű európai szövetkezet alapítása és működése során a
munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását e törvény
második részében foglalt szabályok szerint kell biztosítani.
(4)	E törvény második részének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a részt vevő
jogalanyok (52. §), az európai szövetkezet, ezek leányvállalata vagy telephelye belföldön
foglalkoztatott munkavállalói képviselőinek (a különleges tárgyaló testület és a képviseleti
testület tagjainak, valamint az európai szövetkezet felügyelőbizottságában, illetve
igazgatótanácsában lévő munkavállalói küldötteknek) a megválasztására, visszahívására,
valamint a részt vevő jogalanyok, az európai szövetkezet, az üzemi tanács, a munkavállalók
és a munkavállalói képviselők ezzel kapcsolatos jogaira és kötelességeire, akkor is, ha a
létrejövő európai szövetkezet székhelye külföldön van.
(5)	Ahol e törvény vagy a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának
vagy az érintett tagállamnak a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályaira utal, belföldi
székhelyű európai szövetkezet vagy alapító esetében azon a szövetkezetekről szóló 2006. évi
X.	törvényt (a továbbiakban: Sztv.), és az Sztv. 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt
felhatalmazás alapján kiadott kormányrendeletet kell érteni.
(6)	Ahol a Rendelet az európai szövetkezet székhely szerinti tagállamának vagy az érintett
tagállamnak a részvénytársaságokra vonatkozó jogszabályaira utal, azon a gazdasági
2
társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), illetve a cégnyilvánosságról,
a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban:
Ctv.) rendelkezéseit kell érteni.
(7)	Ha törvény valamely tevékenység folytatására szövetkezeti formát ír elő, illetve
amennyiben törvény valamely tevékenység végzését szövetkezeti formában lehetővé teszi,
azon az európai szövetkezeti formát is érteni kell.
(8)	Más jogszabályokban szabályozott jogviszonyai tekintetében
a)	az európai szövetkezet tagja a szövetkezet tagjának,
b)	az európai szövetkezet személyesen közreműködő tagja a szövetkezet személyes
közreműködésre (munkavégzésre) kötelezett tagjának,
c)	az európai szövetkezet vezető tisztségviselője a szövetkezet vezető tisztségviselőjének
minősül.
Nyilvántartásba vétel
2.	§ Az európai szövetkezet alapításának nyilvántartásba vételére, valamint az európai
szövetkezetre vonatkozó cégeljárásra a Ctv. irányadó.
A cégbíróság hatásköre
3.	§ A Rendelet 7., 29., 30., 35., 54., és 76. cikkében meghatározott esetekben illetékes
hatóságnak az a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság (a továbbiakban: cégbíróság)
minősül, amelynek illetékességi területén az európai szövetkezet, a Rendelet 29. cikkének (2)
bekezdésében, egyesülés esetében az alapító székhelye van. A Rendelet 73. cikkében
meghatározott esetekben illetékes hatóságnak a cégbíróság minősül azzal, hogy az európai
szövetkezet felszámolását az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi)
bíróság rendeli el.
II.	Fejezet
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA
Székhely
4.	§ Az európai szövetkezet alapszabályában meghatározott székhelye a központi
ügyintézés helye.
Az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítása
5.	§ (1) Ha a szövetkezet egyesülés útján európai szövetkezet alapításában vesz részt, a
létrejövő európai szövetkezetben részt venni nem kívánó, kisebbségben maradó tagokkal (a
továbbiakban: kisebbségi tagok) el kell számolni.
(2)	Az egyesülő szövetkezet igazgatósága - a közgyűlés által meghatározott fordulónapra -
elkészíti a szövetkezet vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, amely alapjául
szolgál a kisebbségi tagokkal való elszámolás módjáról szóló tervezetnek. A kisebbségi
tagokkal való elszámolás a vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőke és a jegyzett tőke, illetve
a saját tőke és a mérleg főösszeg arányának figyelembevételével történik.
3
(3)	A vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet a számvitelről szóló 2000. évi
C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai szerint kell elkészíteni. Az egyesülő
szövetkezet vagyonmérleg-tervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is
elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az egyesülésről való döntés időpontját
legfeljebb hat hónappal előzte meg. A vagyonmérleg-tervezet és a vagyonleltár-tervezet
elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza.
(4)	A vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet elfogadásáról a közgyűlés dönt. A
vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig - a (3) bekezdésben foglalt esetet
kivéve - nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap.
(5)	A vagyonmérleg-tervezet adatai és az igazgatóság előterjesztése alapján a közgyűlés
tételesen megállapítja a kisebbségi tagokat megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási
módját.
(6)	A kisebbségi tagokat megillető vagyonhányadot a létrejövő európai szövetkezet
cégbejegyzését követő harminc napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött
megállapodás későbbi időpontot jelöl meg.
III.	Fejezet
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET SZERVEZETE
Nem egységes irányítási rendszer
6.	§ (1) A nem egységes irányítási rendszerű európai szövetkezet ügyvezetését igazgatóság
látja el, amely az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább három természetes
személy tagból áll.
(2)	Ötven főnél kisebb létszámú európai szövetkezetben az alapszabály az igazgatóság
helyett ügyvezető elnöki tisztséget rendszeresíthet. Az ügyvezető elnök az igazgatóság
hatáskörében jár el.
(3)	A nem egységes irányítási rendszerű európai szövetkezet vezető tisztségviselői az
igazgatóság tagjai, vagy az ügyvezető elnök.
(4)	Az igazgatóság tagjait, illetve az ügyvezető elnököt a közgyűlés választja meg és hívja
vissza.
7.	§ (1) Az európai szövetkezet felügyelőbizottsága az alapszabályban meghatározott
számú, de legalább három természetes személy tagból áll.
(2)	Ha a felügyelőbizottság a tagját kijelöli arra, hogy az az igazgatóságból kivált valamely
igazgató helyett tagként eljárjon, a kijelölt felügyelőbizottsági tag ezt a tisztséget az új
igazgatósági tag megválasztásáig, de legfeljebb hatvan napig töltheti be. Az európai
szövetkezet alapszabálya ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.
4
Egységes irányítási rendszer
8.	§ (1) Az egységes irányítási rendszerben működő európai szövetkezet ügyvezetését az
igazgatótanács látja el. Az európai szövetkezet vezető tisztségviselői az igazgatótanács tagjai.
(2)	Az igazgatótanács legalább öt és - ha az alapszabály a munkavállalói részvétel
érvényesítése érdekében eltérően nem rendelkezik - legfeljebb tizenegy természetes személy
tagból áll.
(3)	Az igazgatótanács tagjainak többsége független személy. Az európai szövetkezet
alapszabálya ennél magasabb arányt is megállapíthat.
(4)	Függetlennek minősül az igazgatótanács tagja, ha az európai szövetkezettel az
igazgatótanácsi tagságán kívül - figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra is - más
jogviszonyban nem áll.
(5)	Nem minősül függetlennek az igazgatótanács tagja különösen akkor, ha
a)	az európai szövetkezet munkavállalója vagy volt munkavállalója e jogviszonyának
megszűnésétől számított öt évig,
b)	az európai szövetkezet vagy igazgatótanácsa számára és javára ellenérték fejében
szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat,
c)	az európai szövetkezet eredményes működése esetén igazgatótanácsi tagsága alapján
vagyoni juttatásokra jogosult (pl. jegyzési jogot biztosító kötvény, sikerdíj),
d)	az európai szövetkezet valamely - nem független - igazgatótanácsi tagjának vagy vezető
állású munkavállalójának közeli hozzátartozója [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pont] vagy élettársa,
e)	az európai szövetkezet igazgatótanácsának nem független tagjával egy másik gazdálkodó
szervezetben (Ptk. 685. § c) pont) olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független
tagnak irányítási, ellenőrzési joga van,
f)	az európai szövetkezet független könyvvizsgálója, a könyvvizsgáló alkalmazottja vagy
üzlettársa e jogviszony megszűnésétől számított három évig.
9.	§ (1) Ha az európai szövetkezet tevékenységének jellege vagy más ésszerű ok indokolja,
a szövetkezet az alapszabályban bizottságokat (jelölési, javadalmazási bizottság stb.) hozhat
létre.
(2)	Egységes irányítási rendszerű európai szövetkezetben audit bizottság létrehozása
kötelező. A bizottságnak legalább három tagja van, akiket az igazgatótanács a független tagjai
közül választ.
(3)	Az audit bizottság hatáskörébe tartozik:
a)	a számviteli törvény szerinti éves beszámoló véleményezése,
b)	javaslattétel a könyvvizsgáló személyére, díjazására,
c)	a könyvvizsgálóval megkötendő szerződés előkészítése, valamint az alapszabály
felhatalmazása alapján a szövetkezet képviseletében a szerződés aláírása,
d)	a könyvvizsgálóval szembeni szakmai követelmények és összeférhetetlenségi előírások
érvényre juttatásának figyelemmel kísérése, a könyvvizsgálóval való együttműködéssel
kapcsolatos teendők ellátása, valamint - szükség esetén - az igazgatótanács számára
intézkedések megtételére való javaslattétel;
5
e)	a pénzügyi beszámolási rendszer működésének értékelése és javaslattétel a szükséges
intézkedések megtételére,
f)	az igazgatótanács munkájának segítése a pénzügyi beszámolási rendszer megfelelő
ellenőrzése érdekében,
g)	továbbá mindazon kérdések, amelyeket az európai szövetkezet alapszabálya a
hatáskörébe utal.
IV.	Fejezet
SZÉKHELYÁTHELYEZÉS
10.	§ (1) Ha az európai szövetkezet székhelyének egy másik tagállamba történő
áthelyezését határozza el, a szövetkezet köteles - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -
azon hitelezőknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló, le nem járt követelései a
székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig
biztosítékot nyújtani.
(2)	A hitelező a biztosítékadásra vonatkozó igényét a székhelyáthelyezésről hozott döntés
közzétételét követő 30 napos jogvesztő határidőn belül jelentheti be az európai szövetkezet
igazgatóságának (igazgatótanácsának).
(3)	Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha azzal egyébként - jogszabály rendelkezése vagy
szerződés alapján - már rendelkezik vagy az európai szövetkezet pénzügyi, vagyoni
helyzetére tekintettel a biztosítékadás indokolatlan.
(4)	Az igazgatóság (igazgatótanács) a kérelem előterjesztésére biztosított határidő lejártát
követő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasításáról
indokolással ellátott határozatot a hitelezőnek kézbesíteni. Az elutasító vagy nem megfelelő
biztosíték nyújtásáról szóló határozat felülvizsgálatát az érintett hitelező a határozat
kézhezvételétől számított nyolc napon belül az európai szövetkezet székhelye szerint illetékes
cégbíróságtól kérheti.
(5)	A cégbíróság - a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő
alkalmazásával - a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül határoz. A
cégbíróság az eljárás lefolytatását követően elutasítja a kérelmet, vagy az európai
szövetkezetet megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi.
11.	§ (1) Ha a Magyarországon működő európai szövetkezet székhelyét más tagállamba
helyezi át, az új székhely bejegyzése napjával - mint mérlegfordulónappal - köteles a
számviteli törvény szerinti beszámolókészítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és
közzétételi kötelezettségének eleget tenni, az új székhely bejegyzése napjától számított 150
napon belül.
(2)	Ha az európai szövetkezet székhelyét egy másik tagállamból Magyarországra helyezi át,
a székhelyáthelyezés cégbírósági bejegyzése napjával köteles eszközeiről és az eszközök
forrásairól a számviteli törvény előírásainak megfelelő nyitóleltárt és nyitómérleget készíteni.
(3)	Az európai szövetkezet könyvviteli nyilvántartásait a (2) bekezdés szerinti
nyitóleltárban szereplő eszközök és források tételes adatai (eredeti bekerülési érték, elszámolt
értékcsökkenés, értékvesztés, értékelési különbözet) figyelembevételével kell megnyitni.
6
(4)	Ha a beszámoló és a könyvvezetés pénzneme az európai szövetkezet székhelyének
Magyarországra történő áthelyezésekor megváltozik, a (2) bekezdés szerinti nyitóleltárt és
nyitómérleget a székhely áthelyezése előtt alkalmazott pénznemben kell elkészíteni, majd ezt
kell - ugyanezen időponttal - a beszámoló és a könyvvezetés választott pénznemére a
számviteli törvény előírásai szerint átszámítani.
V.	Fejezet
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
12.	§ (1) Az európai szövetkezet végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnésére a
Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Az európai szövetkezet fizetésképtelensége esetén a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezéseit kell
alkalmazni.
MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAVÁLLALÓK BEVONÁSA AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET
DÖNTÉSHOZATALI RENDJÉBE
VI.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
13.	§ Az európai szövetkezetben biztosítani kell a munkavállalók döntéshozatalba történő
bevonását.
14.	§ A legalább két részt vevő jogalany által vagy átalakulással létrehozandó európai
szövetkezet munkavállalóinak a döntéshozatali rendbe történő bevonására a 16-52. §
rendelkezéseit kell alkalmazni.
15.	§ (1) A kizárólag természetes személyek vagy egyetlen részt vevő jogalany és
természetes személyek által létrehozandó európai szövetkezet esetében a munkavállalók
bevonására a 16-52. § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha az alapítók - legalább két
tagállamban - összesen legalább ötven munkavállalót foglalkoztatnak.
(2)	Ha a munkavállalók létszáma - függetlenül attól, hogy őket egy vagy több tagállamban
foglalkoztatják - nem éri el az ötvenet vagy az ötvenet meghaladja, de foglalkoztatásukra
egyetlen tagállamban kerül sor, a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali
rendjébe történő bevonására az európai szövetkezet, illetve magyarországi telephelye és
leányvállalata esetében az Sztv. szabályait kell alkalmazni.
(3)	Ha a (2) bekezdés hatálya alá tartozó európai szövetkezet bejegyzése után az európai
szövetkezetben, annak telephelyein és leányvállalataiban foglalkoztatott összes munkavállaló
-	legalább két tagállamban foglalkoztatott - legalább egyharmada ezt kéri vagy a legalább két
tagállamban foglalkoztatott összes munkavállaló száma eléri az ötven főt, a
munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására a 16-52.
§ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
7
(4)	Ha egy másik tagállamban az (1) bekezdés szerint alapított európai szövetkezetben a
munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, az európai szövetkezet székhelyének
Magyarországra történő áthelyezése esetén legalább a korábbival egyező szintű részvételi
jogokat kell biztosítani.
16.	§ (1) A munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő
bevonásának szabályait
a)	a 19-31. §-ban meghatározott eljárás alapján vagy
b)	e törvényben meghatározott esetekben, a VIII. fejezet rendelkezései szerint kell
megállapítani.
(2)	Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az európai szövetkezet, annak
leányvállalata vagy telephelye belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és
konzultációs jogaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a
továbbiakban: Munka Törvénykönyve) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Az e rész szerinti tárgyalások és eljárások során a különleges tárgyaló testület, a
képviseleti testület, a munkavállalói képviselők, az európai szövetkezet igazgatósága,
igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott más szerv), továbbá a felügyelőbizottság, és a
részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek
megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
17.	§ (1) A VIII. fejezet rendelkezéseit az európai szövetkezet bejegyzésének napjától - a
(2) bekezdésben meghatározott kivétellel - akkor kell alkalmazni, ha
a)	a különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei így
állapodnak meg, vagy
b)	a 26. §-ban meghatározott időtartamon belül megállapodás nem jön létre, továbbá a
különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot, és
minden részt vevő jogalany ügyvezető szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása
mellett, folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárást.
(2)	A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49-51. §) akkor kell alkalmazni, ha
az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak, és
a)	az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezet
igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában érvényesültek munkavállalói részvételi
jogok;
b)	az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, és a részt vevő szövetkezetekben vagy
valamelyik részt vevő szövetkezetben a munkavállalók részvételi joggal rendelkeztek, úgy,
hogy ez a részt vevő szövetkezetek valamennyi munkavállalójának huszonöt százalékát
érintette;
c)	az a) és b) ponton kívül más módon létrehozott európai szövetkezet esetében a részt vevő
jogalanyokban vagy valamelyik részt vevő jogalanyban a munkavállalók részvételi joggal
rendelkeztek, úgy, hogy ez a részt vevő jogalanyok valamennyi munkavállalójának ötven
százalékát érintette.
(3)	A munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell akkor is, ha a részt
vevő jogalanyokban vagy valamely részt vevő jogalanyban a munkavállalói részvétel joga
biztosított, és bár az érintett munkavállalók aránya nem éri el a (2) bekezdés b), illetve c)
8
pontjában meghatározott arányt, a különleges tárgyaló testület mégis a 49-51. § szerinti
szabályok alkalmazásáról dönt.
(4)	Ha a részt vevő jogalanyokban egymástól eltérő munkavállalói részvételi jogokat
biztosítottak, a különleges tárgyaló testület dönt arról, hogy az európai szövetkezetben - a
részt vevő jogalanyokban létező jogok közül - melyik érvényesüljön. Ha a különleges
tárgyaló testület a döntést nem hozza meg, az európai szövetkezetben érvényesülő
munkavállalói részvételi jogokra a részt vevő jogalanyokban létező részvételi jogok közül a
munkavállalókra kedvezőbb szabályok az irányadók.
(5)	A különleges tárgyaló testület minden, e § alapján hozott döntéséről köteles a részt vevő
jogalanyok ügyvezető szerveit tájékoztatni.
18.	§ Ha a közösségi szinten működő vállalkozás, vagy egy közösségi szinten működő
vállalkozáscsoporthoz tartozó ellenőrző vállalkozás [52. § (4)-(8) bekezdés] a Rendelet és e
törvény rendelkezései szerint jött létre, rá az európai szövetkezetre vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni, kivéve, ha a különleges tárgyaló testület úgy dönt, hogy a munkavállalóknak
az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására irányuló megállapodás
megkötése érdekében a tárgyalásokat nem kezdi meg, vagy a már megkezdett tárgyalásokat
berekeszti (30. §). Ez utóbbi esetben az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a
munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló
2003.	évi XXI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
VII.	Fejezet
A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET
A különleges tárgyaló testület megalakítása
19.	§ (1) Az európai szövetkezet alapítását megelőzően, a részt vevő jogalanyok, érintett
leányvállalatok és telephelyek munkavállalóinak képviseletére egy különleges tárgyaló
testületet kell létrehozni, abból a célból, hogy a munkavállalóknak az európai szövetkezet
döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról szóló megállapodás megkötése érdekében a részt
vevő jogalanyok ügyvezető szerveivel tárgyalást folytasson.
(2)	A részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei az európai szövetkezet alapítására vonatkozó
döntés meghozatalát, valamint az egyesülési tervezet, az átalakulási tervezet közzétételét
követő lehető legrövidebb időn belül kötelesek megtenni a különleges tárgyaló testület
megalakításához szükséges lépéseket. Ennek keretében a munkavállalói képviselőket
tájékoztatni kell a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevéről és
székhelyéről, az ott foglalkoztatott munkavállalók számáról, valamint arról, hogy a tervezett
alapítás milyen hatással lehet a munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi
jogaira.
20.	§ (1) A különleges tárgyaló testület legalább tíz tagból áll. A testületben a tagállamot,
ahol a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok vagy telephelyek munkavállalót
foglalkoztatnak, a tagállamokban foglalkoztatott összes munkavállalók számának minden
megkezdett tíz százaléka után egy hely illeti meg.
(2)	Ha az európai szövetkezet egyesüléssel jön létre, a különleges tárgyaló testületben
minden olyan bejegyzett és az adott tagállamban munkavállalókat foglalkoztató részt vevő
9
szövetkezet munkavállalóinak képviseletét is biztosítani kell, amely az európai szövetkezet
bejegyzésekor jogutódlással megszűnik. Ennek érdekében, a különleges tárgyaló testületbe
további tagokat kell jelölni. E tagok száma azonban nem haladhatja meg az (1) bekezdés
alapján megállapított tagok számának egyötödét, és nem vezethet kettős képviselethez az
érintett munkavállalók tekintetében.
(3)	Ha az egyesülésben részt vevő szövetkezetek száma magasabb, mint ahány további tag -
a (2) bekezdés alapján - a különleges tárgyaló testületbe jelölhető, a rendelkezésre álló helyek
a különböző tagállamokban lévő részt vevő szövetkezetek között oszlanak meg, az általuk
foglalkoztatott munkavállalók száma szerinti csökkenő sorrendben.
21.	§ (1) A részt vevő jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely belföldön
foglalkoztatott munkavállalói képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját (tagjait)
a)	az üzemi tanács,
b)	ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács,
c)	ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik.
(2)	A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölésével egyidejűleg gondoskodni kell
póttag jelöléséről is.
(3)	A jelölés során biztosítani kell azt, hogy minden egyes részt vevő jogalany
munkavállalói képviselethez jussanak a különleges tárgyaló testületben, amennyiben ez a
tagok számának növelése nélkül lehetséges.
(4)	A különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölése során a nők és a férfiak arányát a részt
vevő jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely által belföldön foglalkoztatott nők és
férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani.
22.	§ (1) Ha a 21. § (1) bekezdése szerinti valamely részt vevő jogalanynál, érintett
leányvállalatnál vagy telephelyen nincs üzemi tanács, e jogalany, leányvállalat vagy telephely
munkavállalóinak képviselőjét az üzemi tanács, a központi üzemi tanács, illetve a központi
üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni. A munkavállalók képviselője a jelölő
gyűlésen az üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minősül.
(2)	A részt vevő jogalany, leányvállalat vagy telephely ügyvezető szerve köteles tájékoztatni
a munkavállalókat a különleges tárgyaló testület megalakításának szándékáról, továbbá arról,
hogy a munkavállalók képviselőjét az (1) bekezdés szerinti jelölő gyűlésre meg kell hívni.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti munkavállalói képviselőt a részt vevő jogalanynál,
leányvállalatnál vagy telephelyen foglalkoztatott, a munkáltatóval munkaviszonyban álló
munkavállalók választják meg.
(4)	A munkavállalói képviselő megválasztásával kapcsolatos feladatok lebonyolítása a
választási bizottság feladata. A választási bizottság három tagból áll, akiket a munkavállalók
közvetlenül választanak. A választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét,
időpontját, gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás
szabályait.
(5)	Munkavállalói képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki a
munkáltatóval legalább hat hónapja munkaviszonyban áll. A választásra jogosult, valamint a
10
választható munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a választási bizottság kérésére öt napon
belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási bizottság állapítja meg és teszi közzé.
A választás érvényességére a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében foglaltak
irányadók. Érvénytelen választás esetén a választást harminc napon belül meg kell ismételni.
A megismételt választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak
több mint egyharmada jelen van.
(6)	A munkavállalók képviselőjének azt a munkavállalót kell tekinteni, aki a leadott
érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezte.
23.	§ (1) A részt vevő jogalany ügyvezető szerve köteles a többi részt vevő jogalany
ügyvezető szervét haladéktalanul tájékoztatni a jogalanynál, leányvállalatánál vagy
telephelyén kijelölt tag nevéről és elérhetőségéről, valamint arról, hogy a tag melyik
leányvállalat vagy telephely munkavállalója.
(2) A részt vevő jogalanyok ügyvezető szerve az (1) bekezdés alapján kapott tájékoztatást
köteles a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén működő üzemi tanácsnak (központi
üzemi tanácsnak) haladéktalanul továbbítani.
24.	§ (1) A különleges tárgyaló testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a)	lemond,
b)	valamely részt vevő jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen munkáltatói
jogok gyakorlására válik jogosulttá,
c)	munkaviszonya - a 21. § (5) bekezdésében foglalt esetet ide nem értve - megszűnik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt esetben a tag helyére az azonos tagállamban választott póttag
lép.
(3)	A különleges tárgyaló testület az európai szövetkezet bejegyzésének napján megszűnik.
A különleges tárgyaló testület eljárása
25.	§ (1) A különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei - ha e
törvény eltérően nem rendelkezik vagy a különleges tárgyaló testület másként nem határoz -
megállapodásban rögzítik a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe
történő bevonására vonatkozó szabályokat. A megállapodást írásba kell foglalni.
(2)	A megállapodás megkötése érdekében az ügyvezető szervek a különleges tárgyaló
testület részére - az európai szövetkezet bejegyzéséig - folyamatos tájékoztatást nyújtanak az
európai szövetkezet alapításának tervéről, és a tájékoztatás alapjául szolgáló iratokat a
különleges tárgyaló testület rendelkezésére bocsátják.
26.	§ (1) A megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat a különleges tárgyaló
testület megalakulása után haladéktalanul meg kell kezdeni, és hat hónap alatt be kell fejezni.
(2)	A felek közös megegyezéssel úgy határozhatnak, hogy a tárgyalások időtartamát
meghosszabbítják. A tárgyalások tartama ebben az esetben sem haladhatja meg a különleges
tárgyaló testület megalakításától számított egy évet.
11
27.	§ (1) A különleges tárgyaló testület a tárgyalások során - munkája segítésére - szakértőt
vehet igénybe, ideértve a megfelelő közösségi szintű szakszervezetetek képviselőit is. A
szakértő a testület kérésére - szavazati jog nélkül - jelen lehet a tárgyalásokon.
(2) A különleges tárgyaló testület jogosult tájékoztatni az eljárásban nem érintett
szakszervezeteket és más külső szervezeteket is a tárgyalások megkezdéséről.
28.	§ A különleges tárgyaló testület működésével és a tárgyalásokkal kapcsolatban
felmerülő indokolt és szükséges költségeket (helyiség, szakértői és tolmácsdíj, utazási és
szállásköltség stb.) - az általuk foglalkoztatott munkavállalók arányában - a részt vevő
jogalanyok viselik. A részt vevő jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására
a Munka Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell.
A különleges tárgyaló testület határozatai
29.	§ (1) A különleges tárgyaló testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több
mint a fele jelen van.
(2)	A döntéshozatal során minden tagnak egy szavazata van. Ha e törvény eltérően nem
rendelkezik, a különleges tárgyaló testület határozatait - a teljes taglétszámához képest
számított - egyszerű szótöbbséggel hozza meg, feltéve, hogy e szótöbbség egyidejűleg
valamennyi munkavállaló többségét is képviseli.
(3)	Ha a munkavállalókat részvételi jogok illetik meg
a)	az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítása esetén azon részt vevő
szövetkezetekben, amelyek az összes munkavállaló legalább huszonöt százalékát
foglalkoztatják,
b)	az európai szövetkezet nem egyesüléssel történő alapítása esetén pedig azon részt vevő
jogalanyokban, amelyek az összes munkavállaló legalább ötven százalékát foglalkoztatják,
a részvételi jogok csökkentéséhez a különleges tárgyaló testület - a teljes taglétszámához
képest számított - kétharmados szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. E határozat
csak akkor hozható meg, ha az igenlő szavazatot leadó tagok az összes munkavállalónak
legalább - két különböző tagállamban foglalkoztatott - kétharmadát képviselik.
30.	§ (1) A különleges tárgyaló testület - a teljes taglétszámához képest számított -
kétharmados szótöbbséggel hozott határozatával, feltéve, hogy e tagok a részt vevő
jogalanyok valamennyi munkavállalójának legalább - két különböző tagállamban
foglalkoztatott - kétharmadát képviselik, úgy dönthet, hogy nem kezdi meg a tárgyalásokat
vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti. Ebben az esetben az európai szövetkezet
belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatására és a velük való konzultációra a
Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	A különleges tárgyaló testület az (1) bekezdés szerinti határozatot nem hozhatja meg, ha
az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és az átalakuló szövetkezetben a
munkavállalóknak részvételi joga van.
(3)	A felek közös megegyezéssel bármikor újra megnyithatják a tárgyalásokat.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalától számított két év elteltével, az európai
szövetkezet, annak leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tíz százaléka vagy
12
képviselőik írásban kérhetik az európai szövetkezet igazgatóságától (igazgatótanácsától) a
különleges tárgyaló testület összehívását. A kérelem alapján a testületet össze kell hívni. Ha a
testület kezdeményezi a tárgyalásokat, de a felek között megállapodás nem jön létre, a
belföldön foglalkoztatott munkavállalók jogaira a Munka Törvénykönyvének a
munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.
A munkavállalók bevonására vonatkozó megállapodás tartalma
31.	§ (1) A 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodásnak legalább a következő kérdésekre
kell kiterjednie:
a)	a megállapodás hatálya;
b)	az európai szövetkezetben működő képviseleti testület összetétele, tagjainak száma, és a
helyek elosztása;
c)	a képviseleti testület feladatai, valamint a tájékoztatással és konzultációval kapcsolatos
eljárása;
d)	a képviseleti testület üléseinek gyakorisága;
e)	a képviseleti testület számára elkülönített pénzügyi és dologi eszközök;
f)	ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy a képviseleti testület helyett egy
vagy több tájékoztatási és konzultációs eljárást hoznak létre, ezen eljárások szabályai;
g)	ha az egyeztetések során a felek úgy döntenek, hogy az európai szövetkezetben a
munkavállalók számára részvételi jogokat biztosítanak, akkor e szabályok lényege, ideértve
az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában részt vevő azon tagok
számát, akiket a munkavállalók jogosultak választani, kinevezni, javasolni vagy ellenezni, e
tagok munkavállalók általi megválasztására, kinevezésére, ajánlására vagy ellenzésére
vonatkozó eljárási szabályokat, valamint e tagok jogait;
h)	a megállapodás hatálybalépésének időpontja és a megállapodás időtartama, továbbá azon
esetek nevesítése, amelyek a megállapodás újratárgyalására alapul szolgálnak - ideértve azt
az esetet is, amikor az európai szövetkezet létrehozása után az európai szövetkezetben, annak
leányvállalatainál és telephelyein szerkezeti változások következnek be -, továbbá az újbóli
egyeztetésre vonatkozó eljárás.
(2)	A megállapodás tartalmára - a felek eltérő rendelkezése hiányában - nem kell
alkalmazni a 36-51. §-ban meghatározott szabályokat.
(3)	Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, a megállapodásban a munkavállalók
bevonásának legalább az átalakuló szövetkezetben meglévővel azonos szintjét kell biztosítani.
32.	§ (1) Ha az európai szövetkezet székhelye szerinti tagállamának joga lehetővé teszi és az
európai szövetkezet alapszabálya előírja, hogy a munkavállalók, illetve azok képviselői
jogosultak a közgyűlésen, a részközgyűlésen vagy az ágazati közgyűlésen részt venni és
szavazni, akkor ezen jogok - a (2) bekezdés szerinti esetekben - az európai szövetkezet
belföldön foglalkoztatott munkavállalóit is megilletik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogok akkor illetik meg az európai szövetkezet belföldön
foglalkoztatott munkavállalóit, ha
a)	a különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei a 19. § (1)
bekezdés szerinti megállapodásban így határoztak, vagy
b)	olyan szövetkezet alakul át európai szövetkezetté, amelyben a munkavállalók az (1)
bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, vagy
13
c)	a nem átalakulással létrehozott európai szövetkezet alapításában olyan szövetkezet vett
részt, amelyben a munkavállalók az (1) bekezdés szerinti jogokkal rendelkeztek, feltéve, hogy
a munkavállalók részvétele az európai szövetkezet alapításában részt vevő szövetkezetek
közül e szövetkezetben biztosított a legmagasabb arányban, és
ca)	a 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a 26. §-ban meghatározott határidőn belül
nem kötötték meg, továbbá
cb)	a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti
határozatot és minden részt vevő jogalany ügyvezető szerve úgy határoz, hogy a VIII.
fejezet rendelkezéseinek alkalmazása mellett folytatja az európai szövetkezet bejegyzésére
irányuló eljárást, és a 17. § (2) bekezdésének b) és c) pontja, vagy (3) bekezdése alapján a
munkavállalói részvételre vonatkozó szabályokat (49-51. §) kell alkalmazni.
Titoktartás
33.	§ (1) Az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát), illetve az európai
szövetkezet alapításában részt vevő jogalany ügyvezető szervét az e törvényben foglalt
tájékoztatási kötelezettség csak abban az esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem
veszélyezteti az európai szövetkezet vagy a részt vevő jogalany, illetve azok
leányvállalatának vagy telephelyének üzleti titkaihoz fűződő jogos érdekeit.
(2)	Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) vagy a részt vevő jogalany
ügyvezető szerve nem adta meg a tájékoztatást, a különleges tárgyaló testület, a képviseleti
testület vagy a munkavállalói képviselők kérelmére a cégbíróság kötelezheti az európai
szövetkezetet, illetve a részt vevő jogalanyt a felvilágosítás megadására.
(3)	A különleges tárgyaló testület, továbbá a képviseleti testület tagja és póttagja azokat a
tényeket, adatokat, amelyeket részére a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei vagy az
európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általuk felhatalmazott szerv) -
testületi tagságára tekintettel - kifejezetten üzleti titokként adott át, harmadik személynek
nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat semmilyen más módon nem
használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységében. Ez a
kötelezettség a különleges tárgyaló testület, és a képviseleti testület tagját és póttagját
megbízatása megszűnése után is terheli.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kötelezettség terheli a munkavállalói képviselőket is a
tájékoztatási és konzultációs eljárások során megismert tények, adatok tekintetében, továbbá
a munkavállalói küldötteket, a tolmácsot és a szakértőt is.
Munkajogi védelem
34.	§ (1) A különleges tárgyaló testület és a képviseleti testület belföldön foglalkoztatott
tagjának és póttagjának, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban részt vevő munkavállalói
képviselőnek, továbbá az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy
felügyelőbizottságában lévő munkavállalói küldötteknek a munkajogi védelmére a Munka
Törvénykönyve üzemi tanács tagjára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy a feladatai ellátásához szükséges időtartamra
mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, és erre az időre távolléti díja illeti meg. A
képviseleti testület tagját ez a jog a továbbképzéséhez szükséges időtartamra is megilleti. A
14
munkaidő-kedvezmény időtartamára - ha a 31. § szerinti megállapodás eltérően nem
rendelkezik - a Munka Törvénykönyve 62. §-ának (2) bekezdése megfelelően irányadó.
Jogorvoslat
35.	§ (1) Az e részben meghatározott jogok vagy kötelezettségek megsértése esetén a
különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a tájékoztatási és konzultációs eljárásban
részt vevő munkavállalói képviselők - a Munka Törvénykönyve rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával - az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa), továbbá a részt vevő
jogalanyok ügyvezető szervei ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog az európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát),
továbbá a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveit is megilleti a különleges tárgyaló
testülettel, a képviseleti testülettel, illetve a munkavállalói képviselőkkel szemben.
VIII.	Fejezet
VÁLASZTHATÓ SZABÁLYOK
A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszűnése
36.	§ (1) A képviseleti testület az európai szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve
telephelyei munkavállalóinak képviselőiből áll.
(2)	A képviseleti testület megalakítására a 20. § (1) bekezdése, a 21. § (1)-(2) és (4)
bekezdése, továbbá a 22. § rendelkezései megfelelően irányadók.
37.	§ A képviseleti testület megalakítását követően haladéktalanul tájékoztatni kell az
európai szövetkezet igazgatóságát (igazgatótanácsát) a képviseleti testület tagjainak nevéről és
elérhetőségéről, valamint arról, hogy a tag melyik részt vevő jogalany, leányvállalat vagy
telephely munkavállalója. Az igazgatóság (igazgatótanács) ezekről az adatokról
haladéktalanul tájékoztatja az európai szövetkezet valamennyi leányvállalatának,
telephelyének ügyvezető szervét, valamint a munkavállalók képviseleti szerveit.
38.	§ (1) A képviseleti testület megbízatása három évre szól.
(2)	A képviseleti testület megszűnik, ha
a)	az európai szövetkezet jogutód nélkül megszűnik,
b)	megbízatási ideje lejárt,
c)	visszahívják,
d)	tagjainak száma bármely okból több mint egyharmaddal csökkent.
(3)	A képviseleti testület visszahívásáról szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult
munkavállalók legalább harminc százaléka - írásban - indítványozza. A szavazás érvényes,
ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz a
leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. Visszahívásra irányuló
indítvány egy éven belül ismételten nem tehető.
(4)	A képviseleti testület visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
15
(5)	A képviseleti testületet olyan időben kell megválasztani, hogy a korábbi képviseleti
testület megbízatásának lejártát követően működését azonnal megkezdhesse. Ha a képviseleti
testület a (2) bekezdés c)-d) pontban meghatározott okból szűnt meg, három hónapon belül új
képviseleti testületet kell választani.
39.	§ (1) A képviseleti testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a)	lemond;
b)	megbízatásának ideje lejárt;
c)	visszahívják;
d)	az európai szövetkezetnél, valamely leányvállalatánál vagy telephelyén munkáltatói
jogok gyakorlására válik jogosulttá;
e)	munkaviszonya megszűnik;
f)	az a leányvállalat vagy telephely, amelyhez a képviselő tartozik, megszűnik.
(2)	A képviseleti testület tagjának visszahívására a tagot jelölő üzemi tanács (központi
üzemi tanács) jogosult. A tag visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele
szükséges. A visszahívásról szavazást kell tartani, ha ezt a tagot jelölő üzemi tanács tagjainak
legalább harminc százaléka javasolja. Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül
ismételten nem tehető.
(3)	Ha a képviseleti testület belföldön lévő leányvállalatánál vagy telephelyén választott
tagjának megbízatása a képviseleti testület megbízatásának lejárta előtt megszűnik, helyére a
belföldön választott póttag lép.
A képviseleti testület működése
40.	§ (1) A képviseleti testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ.
(2)	Ha a képviseleti testület legalább tizenöt tagból áll, háromtagú ügyvezető bizottságot
választ. A bizottságnak tagja a képviseleti testület elnöke. Az elnököt és a két tagot különböző
tagállamokból kell választani.
(3)	A képviseleti testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A
testület elfogadja saját ügyrendjét. Ha az ügyrend eltérően nem rendelkezik, a képviseleti
testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
41.	§ (1) A képviseleti testület - munkájának segítésére - szakértőt vehet igénybe.
(2)	A képviseleti testület működésével kapcsolatban felmerülő indokolt és szükséges
költségeket (tárgyalások szervezése, szakértői és tolmácsdíj, utazási és szállásköltség stb.) az
európai szövetkezet viseli. Ugyanígy köteles biztosítani a testület tagjainak a feladatuk
megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi és dologi eszközöket. Az európai szövetkezet által
viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-át
megfelelően alkalmazni kell.
42.	§ (1) A képviseleti testület megalakítását követően, a testület kérésére az európai
szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) - legfeljebb - évente megvizsgálja, hogy az egyes
tagállamokban foglalkoztatott munkavállalói létszám a 36. §-ban foglaltakhoz képest
változott-e oly mértékben, amely a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének a
16
változását indokolja. A vizsgálat eredményéről a képviseleti testületet az igazgatóság
(igazgatótanács) tájékoztatja.
(2) Ha a képviseleti testület létszámának, illetve összetételének megváltoztatása indokolt, a
testület kezdeményezi, hogy az érintett tagállamokban megfelelő létszámú tagot válasszanak.
Az új választással megszűnik az adott tagállamban foglalkoztatott munkavállalók képviseletét
ellátó tag megbízatása.
43.	§ (1) Megalakításától számított legkésőbb négy év elteltével a képviseleti testület
köteles vizsgálatot lefolytatni, és határozatot hozni arról, hogy a 31. § szerinti megállapodás
megkötése érdekében tárgyalást kezdeményez-e az európai szövetkezet igazgatóságával
(igazgatótanácsával) vagy a továbbiakban is a 36-51. § szerinti szabályokat alkalmazza.
(2)	Ha a képviseleti testület tárgyalások kezdeményezéséről határoz, a 26-31. §
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3)	Ha a törvényben megállapított határidő alatt a megállapodás nem jön létre, a
munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonására
továbbra is a 36-51. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkavállalók tájékoztatása és a konzultáció szabályai
44.	§ A képviseleti testület hatásköre csak olyan kérdésekre terjed ki, amelyek az európai
szövetkezetet, annak egy másik tagállamban lévő leányvállalatát vagy telephelyét érintik,
továbbá amelyek meghaladják az egyes tagállamokban működő döntéshozó szervek
hatáskörét.
45.	§ (1) Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a képviseleti testület
megalakulását, és a 37. § szerinti tájékoztatást követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja
meg a képviseleti testület tagjait. A képviseleti testület jogosult évente egy alkalommal az
igazgatósággal (igazgatótanáccsal) ülést tartani annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és
konzultáljon az igazgatóság (igazgatótanács) által összeállított jelentés alapján az európai
szövetkezet gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról. Az ülés időpontjában és
helyszínében az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület előzetesen
megállapodik, és arról az igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja a leányvállalatok,
telephelyek ügyvezető szerveit.
(2)	Az igazgatóság (igazgatótanács) és a képviseleti testület megállapodása alapján egy éven
belül több ülés is tartható.
(3)	Az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az ülést megelőző legalább 15
nappal a képviseleti testület rendelkezésére bocsátja az igazgatóság (igazgatótanács), illetve a
felügyelőbizottság üléseinek napirendjét, valamint a közgyűlés elé terjesztett valamennyi
dokumentum másolatát.
46.	§ (1) Az európai szövetkezet gazdasági helyzetéről és annak várható alakulásáról történő
tájékoztatás és konzultáció keretében, a 45. § szerinti jelentés kiterjed különösen
a)	az európai szövetkezet szerkezetére, valamint gazdasági és pénzügyi helyzetére;
b)	az üzleti tevékenység, a termelés (szolgáltatás), valamint az értékesítés várható
fejlődésére;
17
c)	a foglalkoztatási helyzetre és annak várható alakulására;
d)	a befektetésekre és befektetési programokra;
e)	a szervezetet érintő lényeges változásokra;
f)	az egyesülésre;
g)	az új munkamódszerek és termelési eljárások bevezetésére;
h)	a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve
üzletrészek, továbbá a termelés áthelyezésére;
i)	a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve
üzletrészek tevékenységének csökkentésére vagy megszüntetésére;
j) a csoportos létszámcsökkentésre;
k) az európai szövetkezet társadalmi felelősségvállalásával kapcsolatos döntésekre.
(2)	Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) az (1) bekezdés h)-j)
pontjaiban meghatározott, a munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő intézkedés
végrehajtását tervezi, köteles a döntést megelőzően legalább 15 nappal a képviseleti testületet
tájékoztatni.
(3)	Tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a (2)
bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tett-e, a képviseleti testület, illetve - sürgős esetben
-	az ügyvezető bizottság jogosult az igazgatósággal (igazgatótanáccsal), illetve az európai
szövetkezet megfelelő szintű vezetésével tárgyalást kezdeményezni annak érdekében, hogy
tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók lényeges érdekeit érintő rendkívüli
körülményekről. Ha a tárgyaláson a képviseleti testület nevében az ügyvezető bizottság vesz
részt, az ülésre meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel
közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg.
(4)	Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) olyan döntést hoz, amely
nincs összhangban a képviseleti testület - legkésőbb - a (3) bekezdés szerinti tárgyaláson
kifejtett véleményével, a testület - a megállapodás elérése érdekében - 8 napon belül írásban
kezdeményezheti újabb tárgyalás tartását. Az újabb tárgyalást a kezdeményezéstől számított
15 napon belül kell megtartani. Az újabb tárgyalás megtartásáig a döntés nem hajtható végre.
Ha a képviseleti testület határidőn belül nem kéri az újabb tárgyalás megtartását, vagy a
tárgyaláson nem jelenik meg, illetve ha a felek az újabb tárgyalás eredményeként sem jutnak
megállapodásra, az igazgatóság (igazgatótanács) a működésére egyébként irányadó szabályok
szerint jár el. Ha a tárgyaláson megállapodás jön létre, azt írásba kell foglalni.
(5)	Ha az európai szövetkezet igazgatósága (igazgatótanácsa) a 45-46. §-ban meghatározott
eljárás rendjét megsérti, a képviseleti testület az európai szövetkezet székhelye szerinti
munkaügyi bírósághoz fordulhat. Mind az elsőfokon, mind a másodfokon eljáró bíróság a
kérelemről nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz. Ha a bíróság megállapítja az
eljárás rendjének megsértését, elrendeli az eljárási cselekmény végrehajtását vagy
megismétlését.
47.	§ (1) A képviseleti testület, illetve az ügyvezető bizottság tagjai a 45-46. § szerinti
tárgyalás előtt jogosultak az igazgatóság (igazgatótanács) képviselőjének távollétében
tanácskozni.
(2)	Ha a tanácskozást az ügyvezető bizottság tartja, a tanácskozásra meg kell hívni a
képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel közvetlenül érintett munkavállalók
választottak meg.
18
48.	§ A képviseleti testületnek, illetve az ügyvezető bizottságnak a 45-46. § szerinti
tárgyaláson részt vevő tagjai - az üzleti titok körén kívül - kötelesek tájékoztatni az európai
szövetkezet, annak leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalói képviselőit a tájékoztatás,
illetve a konzultáció tartalmáról és eredményéről.
A munkavállalói részvétel szabályai
49.	§ (1) Az európai szövetkezetnek, leányvállalatainak, illetve telephelyeinek
munkavállalói az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában
ugyanolyan arányban jogosultak küldöttről dönteni, amilyen arány a részt vevő jogalanyok
közül abban volt, amely a munkavállalói részvétel legmagasabb szintjét biztosította.
(2)	Ha az európai szövetkezet átalakulással jön létre, és a részt vevő szövetkezetre irányadó
tagállami jog munkavállalói részvételt ír elő az igazgatótanácsban vagy a
felügyelőbizottságban, a munkavállalói részvételt - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
-	az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában ezzel azonos
arányban és módon kell biztosítani.
(3)	Ha egyik részt vevő jogalanyban sem érvényesültek munkavállalói részvételi jogok, az
európai szövetkezet nem köteles azt biztosítani.
(4)	A munkavállalói küldötteket - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a képviseleti
testület választja, jelöli ki, ajánlja, az európai szövetkezet, annak leányvállalata vagy
telephelye munkavállalói közül. A képviseleti testület jogosult a munkavállalói küldöttek
visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását ellenezze.
A képviseleti testület dönt a munkavállalói küldöttek számára rendelkezésre álló helyek
elosztásáról oly módon, hogy valamennyi tagállam munkavállalói képviselethez jussanak
vagy a munkavállalók a tagállamok szerinti megoszlásuk arányában legyenek képviselve.
(5)	A képviseleti testület úgy is határozhat, hogy a munkavállalói küldötteket - a
munkavállalók tagállamok szerinti megoszlásának arányában - a munkavállalók választják,
jelölik ki vagy ajánlják. Ebben az esetben a munkavállalók jogosultak a munkavállalói
küldöttek visszahívására, valamint arra, hogy a más által javasolt személyek megválasztását
ellenezzék. A képviseleti testületnek meg kell határoznia a munkavállalói küldöttek
választására, jelölésére, ajánlására, ellenzésére, továbbá visszahívására vonatkozó eljárás
szabályait.
(6)	A képviseleti testület tagja nem választható, jelölhető, ajánlható munkavállalói
küldöttnek.
50.	§ A munkavállalói küldötteket az igazgatótanácsban, illetve a felügyelőbizottságban a
többi taggal azonos jogok illetik meg (ideértve a szavazati jogot is) és azonos kötelezettségek
terhelik.
51.	§ (1) Ha a munkavállalói küldötteket megillető helyek elosztása következtében valamely
tagállam munkavállalói nem jutnak képviselethez, a képviseleti testület e tagállamok
egyikéből kijelöl egy küldöttet. Ebben az esetben az európai szövetkezet székhelye szerinti
tagállam munkavállalóját előnyben kell részesíteni.
19
(2)	Ha a belföldön foglalkoztatott munkavállalók képviseletére az igazgatótanácsban vagy a
felügyelőbizottságban több hely áll rendelkezésre, az a leányvállalatok, telephelyek által
foglalkoztatott munkavállalók arányában oszlik meg.
IX.	Fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
52.	§ (1) E rész alkalmazásában
a)	a munkavállalók bevonása: minden olyan mechanizmus, amely által a képviseleti
testület, a munkavállalói képviselők vagy a munkavállalók részt vehetnek az európai
szövetkezet döntéseinek meghozatalában. A munkavállalók bevonása magában foglalja a
munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt, továbbá - ha a 31. § alapján
megkötött megállapodás vagy e törvény így rendelkezik - a munkavállalói részvétel jogának
gyakorlását is;
b)	munkavállalói képviselők: az üzemi tanács tagja és póttagja;
c)	különleges tárgyaló testület: a 19-22. §-ban foglaltak szerint létrehozott testület, amely a
részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveivel tárgyal a munkavállalók bevonása szabályainak
meghatározásáról;
d)	képviseleti testület: a munkavállalók képviseletét ellátó testület, amely a 31. § alapján
megkötött megállapodás, vagy a 36-39. §-ban meghatározott szabályok szerint kerül
megalakításra az európai szövetkezet, annak az Európai Közösség területén lévő
leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció
céljából, továbbá, ha az európai szövetkezetben munkavállalói részvételi jogok állnak fenn,
ezek gyakorlására;
e)	tájékoztatás: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők tájékoztatása az
európai szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv)
által olyan kérdésekben, amelyek
ea)	az európai szövetkezetet,
eb)	az európai szövetkezet egy másik tagállamban lévő leányvállalatát vagy telephelyét
érintik, vagy
ec)	meghaladják az egyes tagállamokban működő döntéshozó szervek hatáskörét;
f)	konzultáció: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők és az európai
szövetkezet igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az általa felhatalmazott más szerv) közötti
párbeszéd és véleménycsere kialakítása;
g)	munkavállalói részvétel: a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők azon
joga, hogy
ga)	megválasszák vagy kijelöljék a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjait,
vagy
gb)	ajánlják, illetve ellenezzék a felügyelőbizottság vagy az igazgatótanács egyes tagjainak
kinevezését;
h)	a részvételi jogok csökkenése: az európai szövetkezet igazgatótanácsában vagy
felügyelőbizottságában a g) pont szerinti munkavállalói részvétel alacsonyabb, mint a részt
vevő jogalanyokban meglévő legmagasabb arány;
i)	részt vevő jogalany: a Római Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti
társaságok, beleértve a szövetkezeteket is, valamint valamely tagállam joga szerint létrehozott
és e jog szerint működő, az európai szövetkezet létrehozásában közvetlenül részt vevő
jogalanyok;
20
j) leányvállalat: olyan gazdasági társaság vagy szövetkezet, amely felett a részt vevő
jogalany vagy az európai szövetkezet meghatározó befolyást [52. § (4)-(8) bekezdés]
gyakorol;
k) érintett leányvállalat vagy telephely: a részt vevő jogalany olyan leányvállalata vagy
telephelye, amelyre nézve javasolják, hogy az európai szövetkezet alapításával annak
leányvállalatává vagy telephelyévé váljon;
l) ügyvezető szerv: a szövetkezet igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a részvénytársaság
igazgatósága vagy igazgatótanácsa, a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője, továbbá más
jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet ügyvezetése;
m) belföldön foglalkoztatott munkavállaló: a részt vevő jogalanyok, az európai szövetkezet,
illetve ezek leányvállalatai vagy telephelye által Magyarország területén foglalkoztatott
munkavállaló - ideértve a Munka Törvénykönyve 76/C. §-ának (2) bekezdésében foglalt
esetet is -, tekintet nélkül arra, hogy az európai szövetkezet székhelye Magyarországon vagy
külföldön van.
(2)	Az (1) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatásnak olyan időben, módon és tartalommal
kell történnie, hogy a képviseleti testületnek, illetve a munkavállalói képviselőknek elegendő
ideje és ismerete legyen a lehetséges hatások elemzésére, és ha szükséges, az igazgatósággal,
igazgatótanáccsal (vagy az általa felhatalmazott más szervvel) való konzultáció
előkészítésére.
(3)	Az (1) bekezdés f) pontja szerinti konzultáció rendjét úgy kell kialakítani, hogy az
lehetővé tegye a képviseleti testület, illetve a munkavállalói képviselők számára, hogy a
kapott tájékoztatás alapján olyan időben nyilváníthassanak véleményt az európai szövetkezet
igazgatósága, igazgatótanácsa által tervezett intézkedésekről, hogy e vélemény a
döntéshozatal során még figyelembe vehető legyen. Konzultációnak az (1) bekezdés ea)-ec)
pontjaiban meghatározott kérdésekben van helye.
(4)	Az (1) bekezdés j) pontja alkalmazásában a meghatározó befolyás fennállását - az (5)-
(6)	bekezdésben foglalt kivétellel - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, ha a részt vevő
jogalany vagy az európai szövetkezet egy gazdasági társaság vagy szövetkezet (a
továbbiakban együtt: ellenőrzött társaság) tekintetében közvetlenül vagy közvetve
a)	az ellenőrzött társaság jegyzett tőkéjének többségével, vagy
b)	az ellenőrzött társaságban való részesedéshez kapcsolódó szavazatok többségével
rendelkezik, illetve
c)	az ellenőrzött társaság ügyvezető vagy felügyelő szerve tagjai több mint a felének
kijelölésére jogosult.
(5)	Nem vélelmezhető meghatározó befolyás a csődeljárás, a felszámolási eljárás, valamint
a végelszámolás körében a felszámoló, illetve a végelszámoló által tett intézkedés alapján.
(6)	A részt vevő jogalany, illetve az európai szövetkezet nem minősül meghatározó
befolyással rendelkezőnek a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 1989.
december 21-i 4064/89/EGK tanácsi rendelet 3. cikke (5) bekezdésének a) és c) pontja
szerinti esetekben.
(7)	A (4) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában a részt vevő jogalany, illetve az európai
szövetkezet szavazati, illetve kijelölési jogaként kell számításba venni minden más, általa
ellenőrzött társaságot megillető jogot, továbbá minden olyan személy vagy testület jogait, aki,
21
illetve amely a saját nevében, de a részt vevő jogalany, illetve az európai szövetkezet vagy az
általuk ellenőrzött másik társaság javára jár el.
(8)	Ha a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek ugyanazon vállalkozáscsoporthoz
tartozó két vagy több részt vevő jogalany, illetve európai szövetkezet is megfelel, az ellenkező
bizonyításáig azt a részt vevő jogalanyt, illetve európai szövetkezetet kell meghatározó
befolyással rendelkezőnek tekinteni, amely a (4) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek
megfelel.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ, MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
X.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
53.	§ (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2006. augusztus 18.
napján lép hatályba.
(2)	E törvény 58. §-ának (2) bekezdése a törvény kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3)	E törvény 58. §-ának (3) bekezdése 2007. január 1-jén lép hatályba.
54.	§ (1) Ez a törvény az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i,
1435/2003/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2)	Ez a törvény az európai szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel
tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2003. július 22-i 2003/72/EK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
XI.	Fejezet
MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
55.	§ A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (2) bekezdése d)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaügyi pernek minősül:]
„d) az európai részvénytársaságban, valamint az európai szövetkezetben a munkavállalók
döntéshozatalba történő bevonására vonatkozó szabályok megsértésére”
[alapított igény érvényesítése.]
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
56.	§ A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
22
[685. § E törvény alkalmazásában]
„c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a
szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai
részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az
egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági
társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a
költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó
tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetre vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést
tartalmaz;”
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
57.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. §-a 22. pontjának g) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[52. § E törvény alkalmazásában:
22. nettó árbevétel:]
„g) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi
székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél,
továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep
(telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési
kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti,
-	illetve ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett
szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep
(telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati
tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló
törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor aj) alpont szerinti nettó árbevétel,”
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
58.	§ (1) A Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[3. § (1) E törvény alkalmazásában]
„a) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a
szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai
részvénytársaság, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a
vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az
önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyesülés, ideértve az
európai gazdasági egyesülést is, a végrehajtói iroda, a sportegyesület, valamint mindazon jogi
személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő
érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK
rendelete alapján az Európai Unió területén található;”
(2)	A Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
23
[(1) A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a
következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:]
„b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követelések - ideértve az
önálló zálogjogot, valamint azt a követelést is, amely kizárólag a zálogtárgyból történő
kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség) - a zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe
véve a 49/D. § (1) bekezdése alapján már kifizetett összeget is; ha a zálogtárgyat több
zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdése az irányadó; e
rendelkezés alkalmazásában a zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik
az a követelés, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták, illetve a végrehajtási jogot a
felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont] bejegyezték,”
(3)	A Cstv. 57. § (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a
következő sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:]
„b) a felszámolás kezdő időpontja előtt vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések a
zálogtárgy értékének erejéig, figyelembe véve a 49/D. § (2) bekezdése alapján már kifizetett
összeget is; ha a vagyont több zálogjog terheli, akkor a kielégítés sorrendjére a Ptk. 256. §-
ának (1) bekezdése az irányadó,”
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
59.	§ (1) A Ctv. 24. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás
magyarországi fióktelepe, és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a
jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását - a változások számától
függetlenül - évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejegyzés és
közzététel végett bejelenteni.”
(2)	A Ctv. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Európai szövetkezet esetében a cégjegyzék a 24-26. §-ban meghatározottakon
túlmenően tartalmazza az európai szövetkezet ügyvezetésének típusát (igazgatóság, ügyvezető
elnök vagy igazgatótanács).”
(3)	A Ctv. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az európai gazdasági egyesülés vagy az európai részvénytársaság, illetve az európai
szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a cégbíróság a
cégjegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, illetve az európai részvénytársaság
vagy az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását végző hatóságot és az európai
gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, illetve az európai szövetkezet nyilvántartási
számát.”
(4)	A Ctv. 60. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
24
„(4) Az európai szövetkezet alapítása során az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően
kell alkalmazni.”
(5)	A Ctv. 2. számú melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
60.	§ E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az egyes polgári jogi szabályok módosításáról szóló 1984. évi 33. törvényerejű
rendelet 6. §-a;
b)	a Polgári Törvénykönyv módosításáról szóló 1988. évi XXV. törvény 4. §-a;
c)	a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi
XCII. törvény 39. §-a;
d)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 76. §-
ának (2) bekezdése;
e)	az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 41. §-ának (1)
bekezdése;
f)	a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII.
törvény 130.§-ának (3) bekezdése;
g)	az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról szóló
1998. évi XXXIII. törvény 61. §-a és az azt megelőző alcím;
h)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó jogszabályok
módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 173. §-ának (1) bekezdése;
i)	az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997.
évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági
cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról
szóló 2003. évi XLIX. törvény 32. §-a és az azt megelőző alcím, továbbá 33. §-a és az
azt megelőző alcím;
j) a sportról szóló 2004. évi I. törvény 80. §-a (2) bekezdésének b) pontja;
k) az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló
2004.	évi XXVII. törvény 45. §-ának (1) bekezdése;
l) az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 54. §-a és az azt
megelőző alcím, továbbá 56. §-a és az azt megelőző alcím;
m) a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 61. §-a és az azt megelőző
alcím;
n) a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi
XLIX. törvény módosításáról szóló 2006. évi VI. törvény 1. §-a.
25
Melléklet az európai szövetkezetről szóló 2006. évi .... törvényhez
A Ctv. 2. számú mellékletének II. 10. pontja helyébe a következő szöveg lép:
„10. az európai szövetkezet esetén
a)	bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges okiratok:
aa)	a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő
bevonásáról szóló megállapodás, vagy
ab)	a különleges tárgyaló testület határozata arról, hogy a munkavállalóknak az európai
szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásáról nem kezdenek tárgyalásokat vagy a
megkezdett tárgyalásokat berekesztik, vagy
ac)	az európai szövetkezet alapításában résztvevők közös nyilatkozata arról, hogy a
munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonásának
szabályairól - külön törvényben meghatározott határidőn belül - a különleges tárgyaló
testülettel megállapodás nem jött létre;
b)	európai szövetkezet átalakulással (egyesüléssel) történő alapításának bejegyzéséhez
szükséges további okiratok:
ba)	az érintett szövetkezetek közgyűlésének határozatai az átalakulásról,
bb)	az átalakuló (jogelőd) szövetkezet vagyonmérleg-tervezete és vagyonleltár-
tervezete,
bc)	az átalakulással létrejövő európai szövetkezet vagyonmérleg-tervezete és
vagyonleltár-tervezete,
bd)	az átalakulási vagy egyesülési szerződés,
be)	az átalakulásra vonatkozó közlemények Cégközlönyben való megjelenését igazoló
okiratok (lappéldányok);
c)	az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítása esetén valamennyi érintett
tagállam hatóságának tanúsítványa arról, hogy az egyesülésre vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket betartották,
d)	ha az európai szövetkezet a székhelyét Magyarországra helyezi át, a külföldi
nyilvántartó hatóság tanúsítványát arról, hogy az európai szövetkezet a székhelyáthelyezésre
vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket betartotta.”
26
Általános indokolás
1.	Az Európai Tanács 2003-ben elfogadta az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló
2003. július 22-i, 1435/2003/EK tanácsi rendeletet (a továbbiakban: Rendelet) és az európai
szövetkezet statútumának a munkavállalói részvétel tekintetében történő kiegészítéséről szóló
2003. július 22-i, 2003/72/EK tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv).
E jogszabályok megalkotására nem minden előzmény nélkül került sor. E közösségi
jogszabályok egy olyan közösségi szintű jogalkotási folyamat részét képezik, amelynek
legfőbb jellemzője, hogy a közösségi jog talaján álló, tehát nem a tagállami jog
rendelkezésein alapuló vállalkozási formákat hoz létre, teremti meg alapításuk jogalapját. Az
SCE-n kívül e körbe tartozik az európai gazdasági egyesülés és az európai részvénytársaság.
Hosszabb távon azonban más szupranacionális formák szabályozása is várható.
Az SCE sui generis jogi személy forma, amely a nemzeti jogi szabályozás alapján működő
szövetkezetek mellett, kiegészítő jelleggel alapítható. A nemzeti jogok szerint alapított
szövetkezetektől szupranacionális jellegében különbözik, tehát abban, hogy alapítására nem a
belső jogi normák, hanem a közösségi jog ad felhatalmazást, illetve működésének szabályait
is - túlnyomórészt - ez utóbbi határozza meg.
2.	A közösségi jog által támasztott jogalkotási feladat alapvetően két egységre bontható.
Egyrészt a Rendelet felhatalmazása alapján, annak szabályait kiegészítendő, meg kell (lehet)
alkotni bizonyos normákat, másrészt, az Irányelv implementációja során a kollektív munkajog
körébe tartozó szabályozást kell kialakítani.
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 4. §-a úgy rendelkezik, hogy mind a gazdálkodó
szervezetek jogállása, mind a munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető kérdések törvényi
szabályozási szintre tartoznak, így egyértelmű, hogy az implementációs kötelezettség
teljesítése során megalkotandó új szabályokat az Országgyűlésnek kell elfogadnia.
Az európai részvénytársasággal összefüggő belső jogalkotási módszerre figyelemmel az
európai szövetkezetek vonatkozásában is az a megoldás látszik célszerűnek, hogy a magyar
jogi szabályozás az SCE-re vonatkozó rendelkezéseket egységesen tartalmazza, tehát egy
törvény rendezze az SCE-re vonatkozó konkrét szabályok mellett a munkajog tárgykörébe
tartozó kérdéseket is.
Meg kell jegyezni, hogy a munkavállalók bevonását szabályozó Irányelv kevés opcionális
rendelkezést tartalmaz, alig enged mozgásteret a tagállami jogalkotásnak. A hazai szabályozás
feladata ezért leginkább abban merült ki, hogy a törvényt, az irányelvi rendelkezéseket
némileg pontosítva, a magyar szabályozási rendszerbe illesztve alkossa meg.
A hatályos szövetkezeti szabályozás érelmében a már működő szövetkezetek részben az 1992.
évi I. törvény, illetve a 2000. évi CXLI. törvény hatály alá tartoznak. E szabályozási
kettősséget szünteti meg a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban:
Sztv.), kimondva, hogy a már működő szövetkezetek 2007. június 30. napjáig kötelesek
alapszabályukat az új előírásoknak megfelelően módosítani vagy gazdasági társasággá
átalakulni. Figyelemmel arra, hogy 2007. június 30. napjáig nem tekinthetőek egységes
27
szabályozás alá tartozónak a már működő hazai szövetkezetek, nem volt indokolt, hogy az
európai szövetkezetre vonatkozó szabályozás a magyar szövetkezetekre vonatkozó
jogszabályokba kerüljön elhelyezésre.
Az Sztv. ugyanakkor - hatályba lépésének időpontjától, vagyis 2006. augusztus 1. napjától -
alkalmas arra, hogy az európai szövetkezetekre vonatkozó szabályozás körében mint székhely
szerinti tagállami előírás kerüljön megjelölésre.
3.	Az SCE-re vonatkozó jogi szabályozás célja, hogy a tagállamok nemzeti joga szerint
alapított szövetkezetek, illetve egyéb részt vevő jogalanyok egy olyan európai szövetkezeti
formát hozhassanak létre, ami a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó közösségi rendelet
szerint jön létre és működik.
Az SCE alapvető célja tagjai szükségleteinek kielégítése és/vagy tagjai gazdasági és szociális
tevékenységeinek fejlesztése, különösen a tagokkal kötött olyan megállapodások útján,
amelyek célja árukkal vagy szolgáltatásokkal történő ellátás. Az SCE célja lehet továbbá
tagjai szükségleteinek oly módon történő kielégítése, hogy a fenti módon előmozdítsa
tagjainak gazdasági tevékenységben, egy vagy több SCE-ben és/vagy nemzeti szintű
szövetkezetben való részvételét [1. cikk (3) bek.].
Az SCE jogi személy [1. cikk (5) bek.], a cégjegyzékbe való bejegyezéssel jön létre, legalább
30.000 € jegyzett tőkével. Ha a tagállami jogszabályok egyes, speciális tevékenységet folytató
szövetkezetre ennél magasabb minimum tőkét állapítanak meg (pl. hitelintézetek), akkor ezek
a követelmények az ilyen tevékenységet folytató SCE-re is irányadók [3. cikk (3) bek.]. Az
SCE tőkéje részjegyekre oszlik.
Amennyiben a szövetkezet alapszabálya eltérően nem rendelkezik, az SCE alapításakor
egyetlen tag felelőssége sem haladhatja meg az általa jegyzett összeg mértékét. Amennyiben
az SCE tagjainak felelőssége korlátozott, az SCE elnevezésében fel kell tüntetni a „korlátolt
felelősségű” kifejezést.
Alapvető jelentőségű az a tény, hogy az SCE székhelye a Közösségen belül szabadon
megválasztható anélkül, hogy az a meglévő szövetkezet megszüntetését, vagy új szövetkezet
alapítását kívánná meg (7. cikk).
4.	A törvényjavaslat nemcsak a Rendelet végrehajtását szolgálja, hanem egyúttal a
munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását
szabályozó 2003/72/EK tanácsi irányelv szabályainak való megfelelést is biztosítja.
Az Irányelv és a Rendelet szoros kapcsolatban állnak egymással. A Rendelet
preambulumának (17) bekezdése kimondja, hogy az Irányelv rendelkezései a Rendelet
elválaszthatatlan részét képezik, és a két uniós jogi aktust együttesen kell alkalmazni. A
Rendelettel szerves egységet képező, azt kiegészítő Irányelv az SCE megalakulása és
működése során a munkavállalók transznacionális tájékoztatását és a velük való konzultációt,
továbbá a részvételüket biztosító alapvető követelményeket fogalmazza meg.
Az Irányelv egységes jogszabályi keretet kíván teremteni annak érdekében, hogy a különböző
tagállamokban bejegyzett jogalanyok közösségi szinten képesek legyenek megtervezni és
végrehajtani üzleti vállalkozásuk átszervezését. A szabályok azt is garantálják, hogy az SCE
28
létrehozása nem vonja maga után az alapító jogalanyokon belül a munkavállalók bevonása
már meglévő gyakorlatának megszűnését vagy háttérbe szorulását.
Az Irányelv szabályainak jelentőségét az is alátámasztja, hogy a Rendelet kimondja, hogy az
SCE bejegyzésének feltétele annak vizsgálata, hogy milyen formában valósul meg a
munkavállalóknak a döntéshozatali rendbe történő bevonása [11. cikk (2) bekezdés]. Az
Irányelv szabályait az SCE alapszabálya sem írhatja felül, vagy módosíthatja [11. cikk (4)
bekezdés], tehát a munkavállalók bevonására vonatkozó szabályoknak - az Irányelv által
meghatározott valamely módon - feltétlenül érvényesülniük kell.
Az Irányelv 1. cikkének (2) bekezdése szerint minden SCE-re nézve a munkavállalók
bevonását biztosító szabályokat kell felállítani, méghozzá a 3-6. cikkekben leírt egyeztető
eljárással, továbbá a 7. cikkben meghatározott körülmények fennállása esetén az Irányelv
mellékletében foglaltakkal összhangban.
Kiemelendő, hogy az Irányelvben meghatározott tájékoztatási, konzultációs és részvételi
jogok transznacionális jellegűek. Az alapító jogalanyokban meglévő, nemzeti jog által
szabályozott konzultációs, tájékoztatási és részvételi jogok - az Irányelv alkalmazására
tekintet nélkül - az adott tagállam szintjén fennmaradnak, akkor is, ha az adott társaság az
SCE alapításával annak leányvállalatává válik, illetve ha az alapító jogalany leányvállalata
vagy telephelye válik az SCE leányvállalatává vagy telephelyévé.
Az Irányelv értelmében három módja van a munkavállalóknak az SCE döntéshozatali
rendjébe történő bevonására: a tájékoztatás, a konzultáció és a részvétel.
5.	A Rendelet közvetlen alkalmazását, valamint a kiegészítő Irányelv átvételét a magyar
jogalkotónak 2006. augusztus 18-ig kell biztosítania.
Részletes indokolás
ELSŐ RÉSZ
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA, SZERVEZETE ÉS MEGSZŰNÉSE
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Hatály
Az 1. §-hoz
Azon kérdésekben, amelyeket a Rendelet nem szabályoz, nem utalja az SCE alapszabályára,
vagy nem hívja fel közvetlenül a tagállami szövetkezeti (egyes esetekben a részvénytársasági)
jogot, a törvény rendelkezései az irányadók. Ennek megfelelően az 1. § (1) bekezdése
kimondja, hogy a magyarországi székhelyű SCE alapítására, szervezetére, működésére és
megszűnésére a Rendeletet és a törvényben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.
29
Ugyanakkor, a törvénynek vannak olyan rendelkezései is, amelyeket az SCE magyarországi
székhelyű, vagy Magyarországon honos alapítójára akkor is alkalmazni kell, ha a létrejövő
szövetkezet székhelye külföldön van [1. § (2) bekezdés]. Ilyen például az egyesülés, a
kisebbségi tagokkal való elszámolás szabályai, hitelezővédelmi szabályok.
A magyarországi székhelyű SCE alapítása és működése során a munkavállalóknak a
szövetkezet döntéshozatali rendjébe történő bevonását a törvény második részében foglalt
szabályok szerint kell biztosítani.
Figyelemmel arra, hogy 2007. június 30. napjával a magyarországi székhelyű szövetkezetekre
már egységes szabályozás, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Sztv.)
rendelkezései lesznek irányadóak, a törvény úgy rendelkezik, hogy ahol a törvény székhely
szerinti tagállamnak, vagy az érintett tagállamnak a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályaira
utal, azon - belföldi szélhelyű SCE vagy alapító esetében - az Sztv-t, illetve annak
végrehajtási rendeleteit kell érteni.
A rendelet számos szabályozási kérdésben a székhely szerinti tagállamnak, illetve az érintett
tagállamnak a részvénytársaságokra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályira utal. A
magyar társasági jog a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvénnyel (a
továbbiakban: új Gt.), az eljárásjogi szabályozás a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról
és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénnyel (a továbbiakban: új Ctv.)
újrakodifikálásra került, így a részvénytársasági jogot ezen új törvények megjelölésével kell
meghatározni. Az új Gt. és Ctv. 2007. július 1-jén lép hatályba.
A javaslat 1. § (7) és (8) bekezdései egyértelművé teszik, hogy amennyiben törvény valamely
tevékenység folytatására szövetkezeti formát ír elő, illetve amennyiben törvény valamely
tevékenység végzését szövetkezeti formában lehetővé teszi, azon az európai szövetkezeti
formát is érteni kell, illetve egyértékűvé teszi az európai szövetkezet tagjainak, vezető
tisztségviselőinek jogviszonyát a szövetkezet tagjáéval, vezető tisztségviselőjével.
Nyilvántartásba vétel
A 2. §-hoz
A javaslat 2. §-a rögzíti, hogy az európai szövetkezet alapításának nyilvántartásba vételére,
valamint az európai szövetkezetre vonatkozó cégeljárásra a Ctv. irányadó. A Ctv. tartalmazza
azon speciális feltételeket, amelyek az SCE bejegyzéséhez szükségesek.
A cégbíróság hatásköre
A 3. §-hoz
A Rendelet 78. cikk (2) bekezdése a tagállam kötelezettségévé teszi, hogy kijelölje azt a
hatóságot, amely a 7., 21., 29., 30., 54. és 73. cikkben meghatározott esetekben eljár.
A hivatkozott cikkek a székhelyáthelyezés, az alapítás (cégbejegyzés), egyesüléssel történő
alapítás, a közgyűlés hatóság általi összehívása, valamint az SCE alapítására vonatkozó
előírások megsértése jogkövetkezményeinek alkalmazására vonatkozó szabályokat
tartalmazzák. Ebből következően, minden esetben olyan kérdésekről van szó, amelyek
összhangban állnak a cégbíróság Ctv.-ben meghatározott regisztráló hatósági, valamint a
30
törvényességi felügyeleti eljárással kapcsolatos feladataival. A 78. cikk (2) bekezdése alapján
tehát kompetens hatóságként a cégbíróságot kell megnevezni. Erre vonatkozóan a javaslat 3.
§-a rendelkezik a cégbíróság hatásköréről.
A Rendelet 73. cikkében meghatározott esettel összefüggésben rendelkezik a javaslat arról,
hogy a törvényes működés helyreállításához szükséges eljárást a cégbíróság folytatja le [73.
cikk (1) és (2) bek.], azonban annak sikertelensége esetén az SCE felszámolását a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. §-ára figyelemmel
az SCE székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság rendeli el.
II.	Fejezet
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET ALAPÍTÁSA
Székhely
A 4. §-hoz
A Rendelet 6. cikke főszabályként kimondja, hogy az SCE székhelyének a Közösség
területén, abban a tagállamban kell lennie, ahol a szövetkezet központi ügyintézésének a helye
található. Ezen túlmenően a tagállamok előírhatják az illetékességi területükön bejegyzett
SCE-re, hogy a szövetkezet székhelye és központi ügyintézés helye nemcsak egy
tagállamban, hanem ugyanazon a helyen (címen) legyen.
Az új Ctv. 7. §-a szerint a cég székhelye a központi ügyintézés helye. Ez kifejezetten a
székhely elvét követő szabályozás. A Rendelet által megfogalmazott opcionális rendelkezés
alapján, a belső joggal való összhang megteremtése érdekében, a javaslat 4. §-a a magyar
székhellyel létrejövő SCE-re ugyanezt az előírást tartalmazza.
Az európai szövetkezet egyesüléssel történő alapítása
Az 5. §-hoz
A javaslat 5. §-ra tartalmazza az SCE egyesüléssel történő alapításával összefüggő
szabályokat. A Rendelet 28. cikk (1) bekezdése az egyesülő szövetkezetek hitelezőinek,
illetve kötvénytulajdonosainak védelme körében az SCE székhelye szerinti jognak a
részvénytársaságok egyesülésekor érvényesülő szabályait rendeli alkalmazni. A tagállamnak e
körben tehát nincs jogalkotási hatásköre, feladata.
A 28. cikk (2) bekezdése felhatalmazza ugyanakkor a tagállamokat, hogy az egyesülést
ellenző tagok megfelelő védelmének biztosítása érdekében rendelkezéseket fogadjanak el.
A javaslat 5. §-a rendezi az egyesülés ellen szavazó, illetve a létrejövő szövetkezetben részt
venni nem kívánó, kisebbségben maradó tagokkal (a továbbiakban: kisebbségi tagok) való
elszámolás feltételeit. A kisebbségi tagokkal való elszámolás feltétele, hogy az egyesülő
szövetkezet igazgatósága - a közgyűlés által meghatározott fordulónapra - elkészítse a
szövetkezet vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, valamint a kisebbségi
tagokkal való elszámolás módjáról szóló tervezetet. A vagyonmérleg-tervezetek és a
vagyonleltár-tervezetek elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény tartalmazza. A tervezetek elfogadásáról a közgyűlés dönt. A
31
vagyonmérleg-tervezetek fordulónapjától a döntés időpontjáig főszabály szerint nem telhet el
hosszabb idő, mint három hónap. A vagyonmérleg-tervezetek adatai és a vezető
tisztségviselők előterjesztése alapján tételesen meg kell állapítani a kisebbségi tagokat
megillető vagyonhányadot, továbbá ennek kiadási módját.
III.	Fejezet
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET SZERVEZETE
Nem egységes irányítási rendszer
A 6-7. §-hoz
A Rendelet lehetővé teszi, hogy az európai szövetkezetek akár az ún. egységes irányítás
rendszer (monista rendszer), akár az ún. nem egységes irányítási rendszer (dualista rendszer)
szerint alakítsák ki ügyviteli, illetve irányító és felügyelő szerveiket. A Rendelet mindkét
struktúrát szabályozza és a szövetkezet alapítóira ruházza azt a jogot, hogy megválasszák az
SCE-ben érvényesülő irányítási modellt.
A Rendelet szerint az SCE szervezeti egységei közé tartozik a dualista rendszerben az
igazgatóság mint irányító szerv és a felügyelőbizottság mint ellenőrző szerv (37-41. cikk). A
monista rendszerben az operatív irányítás szerve egyedül az igazgatótanács (42-44. cikk),
amely tagjai közt megoszlanak az irányítási és ellenőrzési feladatok.
A mindkét irányítási modellre egyaránt vonatkozó szabályokat a Rendelet 45-51. cikke
tartalmazza. Közös szabály például, hogy az irányító testületekben a tagsági jogviszony az
alapszabályban meghatározott ideig, de maximum hat évig tarthat. Az alapszabályban
megállapított feltételekkel a tagok akár többször is újraválaszthatók.
A javaslat 6. és 7. §-ai tartalmazzák a nem egységes irányítási rendszerre vonatkozó
szabályokat.
A dualista rendszerben működő SCE ügyvezetéséért az igazgatóság felelős. A Rendelet
szerint az SCE alapszabálya határozza meg az igazgatóság, a felügyelőbizottság, illetve az
igazgatótanács tagjainak számát. A tagállamok azonban meghatározhatják minimum és
maximum létszámot. A Rendelet előírja azonban, hogy az igazgatótanácsnak legalább három
személyből kell állnia, ha a munkavállalóknak az európai szövetkezet döntéshozatali rendjébe
történő bevonását az Irányelv szerint szabályozzák. Az Sztv. a szövetkezeti szervek létszáma
tekintetében a minimum létszámot határozza meg, a maximum létszám meghatározását az
alapszabály körébe utalja.
A Rendelet 46. cikk (1) bekezdése továbbá kimondja, hogy az SCE alapszabálya előírhatja,
hogy társaság is az SCE valamely szervének tagja lehet, kivéve, ha az SCE székhelye szerinti
tagállam a szövetkezetekre más szabályokat határoz meg. Az Sztv. 29. § (2) bekezdése
alapján megállapítható, hogy vezető tisztségviselővé, illetve felügyelőbizottsági taggá csak
természetes személy választható.
32
Mindezekre figyelemmel a javaslat 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy az igazgatóság
legalább három természetes személy tagból áll.
A Rendelet felhatalmazást ad a tagállamoknak arra, hogy úgy rendelkezzenek, hogy a
szokásos gazdasági tevékenység körébe eső ügyek vitele egy vagy több felelős ügyvezető
igazgató feladatát képezi, a szövetkezetre vonatkozó tagállami jogszabályok alapján.
Figyelemmel arra, hogy az Sztv. ismeri az ún. ügyvezető elnöki tisztséget az ötven főnél
kisebb létszámú szövetkezetek esetében, a javaslat 6. § (2) bekezdése rendelkezik az
ügyvezető igazgató jogintézményének lehetőségéről.
A javaslat 6. § (3) bekezdése rögzíti, hogy ki minősül vezető tisztségviselőnek az SCE
vezetésében. Amennyiben igazgatóság működik, az igazgatóság tagjai, amennyiben
ügyvezető elnököt választanak, ő minősül vezető tisztségviselőnek.
A javaslat 6. § (4) bekezdése szerint az igazgatóság tagjait, illetve az ügyvezető elnököt az
SCE közgyűlése választja és hívja vissza. A javaslat ezzel él a Rendelet adta felhatalmazással,
amely a Rendelettől eltérő szabályozásra ad lehetőséget, és a magyar szövetkezeti joggal
összhangban közgyűlési választáshoz köti a vezető tisztségviselői megbízás létrejöttét. (A
Rendelet 37. cikk (2) bekezdése szerint ugyanis az SCE igazgatóságának tagjait a
felügyelőbizottság választja meg és hívja vissza.)
A Rendelet 37. cikk (3) bekezdésével összhangban a javaslat 7. § (2) bekezdése rögzíti, hogy
amennyiben a felügyelőbizottság a tagját kijelöli arra, hogy az az igazgatóságból kivált
valamely igazgató helyett tagként eljárjon, a kijelölt felügyelőbizottsági tag ezt a tisztséget az
új igazgatósági tag megválasztásáig, de legfeljebb hatvan napig töltheti be. Az európai
szövetkezet alapszabálya ettől eltérő időtartamot is meghatározhat.
Egységes irányítási rendszer
A 8- 9. §-hoz
A magyar szövetkezeti jog a dualista rendszer szerinti szövetkezeti irányítást szabályozza. A
Rendelet 42. cikkének (4) bekezdése felhatalmazást ad a dualista elvet követő tagállamoknak
arra, hogy a Rendelet kereti között szabályokat alkossanak a monista rendszerű SCE-re.
Indokolt volt tehát néhány alapvető szabály megalkotása a monista irányítási rendszer
tekintetében is, hiszen hazánkban nem csak dualista rendszerben működő SCE-t lehet majd
létrehozni, hanem a monista igazgatásra épülő szövetkezetet is.
A javaslat 8. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az egységes irányítási rendszerben működő
SCE ügyvezetését legalább öt, legfeljebb tizenegy természetes személy tagból álló
igazgatótanács látja el.
Mivel az egységes irányítási rendszerben nincs felügyelőbizottság, amely a tagok érdekében
ellenőrizné a szövetkezet vezetését, az ellenőrzési és irányítási funkciókat az igazgatótanács
keretein belül kell megosztani az egyes tagok között. A javaslat 8. §-ának (3) bekezdése ezért
kimondja, hogy az igazgatótanács tagjainak többsége független személy. Az SCE
33
alapszabálya ennél magasabb arányt is megállapíthat. A 8. § (4) bekezdése szerint akkor
minősül az igazgatótanács tagja függetlennek, ha az SCE-vel e tagsági jogviszonyán kívül
más jogviszonyban nem áll. Az (5) bekezdés példálódzó felsorolással meghatározza azokat az
eseteket, amelyek fennállta esetén az igazgatótanács tagja nem minősül függetlennek.
Mivel a monista rendszerben az ellenőrzési funkciók az igazgatótanácson belül valósulnak
meg, a javaslat ennek szervezeti kereteit is megteremti. Ennek érdekében a javaslat 9. § (1)
bekezdése lehetővé teszi, hogy amennyiben az SCE tevékenysége vagy más ésszerű ok
indokolja, a szövetkezet az alapszabályában bizottságokat hozhat létre. A javaslat nem
határozza meg taxatíven a bizottságok fajtáját, így nem is korlátozza az alapítók azon jogát,
hogy szabadon hozzanak létre bizottságokat. Egy bizottság létrehozásának kötelezettséget
azonban a javaslat előírja.
A javaslat 9. § (2) bekezdése szerint monista irányítási rendszerben működő SCE-ben audit
bizottság létrehozása kötelező. A bizottság legalább három főből áll, és tagjai kizárólag az
igazgatótanács független tagjai lehetnek. A javaslat 9. §-ának (3) bekezdése határozza meg az
audit bizottság feladatait azzal, hogy g) pont értelmében az alapszabály további kérdéseket is
az audit bizottság hatáskörébe sorolhat.
IV.	Fejezet
SZÉKHELYÁTHELYEZÉS
A 10. §-hoz
A javaslat 10. §-a tartalmazza a székhelyáthelyezésre vonatkozó rendelkezéseket. A Rendelet
egyik legjelentősebb rendelkezése, hogy az SCE székhelyét áthelyezheti egy másik
tagállamban anélkül, hogy az áthelyezés az SCE megszűntetését és új jogi személy
létrehozását eredményezné.
A Rendelet a székhelyáthelyezéssel összefüggő szabályok között részletesen rendezi az
áthelyezést ellenző és kilépési szándékát közlő tagokkal szembeni elszámolási kérdéseket, így
tagállami szabályozásnak nincs helye. A 7. cikk (7) bekezdése azonban lehetőséget biztosít a
tagállamnak arra, hogy meghatározza azokat a hitelezővédelmi követelményeket, melyek
teljesítését az SCE igazolni tudja, így azt, hogy megfelelő védelmet biztosított hitelezői
számára. A javaslat ezen tagállami követelményként előírja, hogy az SCE köteles azon
hitelezőknek, akiknek a szövetkezettel szemben fennálló, le nem járt követelései a
székhelyáthelyezésről hozott döntés közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig
biztosítékot nyújtani. Nem jogosult biztosítékra a hitelező, ha azzal egyébként már
rendelkezik vagy az európai szövetkezet pénzügyi, vagyoni helyzetére tekintettel a
biztosítékadás indokolatlan.
Amennyiben az SCE elutasítja a hitelező biztosítékadási kérelmét, a hitelező kérelmére a
cégbíróság harminc napon belül felülvizsgálja a szövetkezeti döntést, melynek keretében vagy
elutasítja a kérelmet vagy biztosítékadásra kötelezi a szövetkezetet.
34
A 11. §-hoz
A javaslat 11. §-a rendezi továbbá a székhelyáthelyezéssel kapcsolatban felmerülő számviteli
kérdéseket. Mivel a számviteli törvény általános előírásai a folyamatosan működő
gazdálkodókra vonatkoznak, az európai szövetkezet tekintetében speciális rendelkezéseket
kell alkotni. A székhelyáthelyezést követően az európai szövetkezetre az áthelyezés előtti
székhely szerinti tagállam szabályai helyett az új székhely szerinti tagállam szabályai
vonatkoznak, amelyhez számviteli szempontból nyitómérleg készítési, illetve zárómérleg
készítési kötelezettséget szükséges rendelni. Természetesen a végrehajtáshoz szükséges
részletszabályokra vonatkozóan a számviteli törvény előírásai az irányadóak.
V.	Fejezet
AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET MEGSZŰNÉSE
A 12. §-hoz
Az SCE jogutód nélküli megszűnésére végelszámolási eljárással kerülhet sor. Amennyiben az
SCE fizetésképtelensége következik be, az SCE megszűntetésére a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezései az irányadóak.
MÁSODIK RÉSZ
A MUNKAVÁLLALÓK BEVONÁSA AZ EURÓPAI SZÖVETKEZET
DÖNTÉSHOZATALI RENDJÉBE
VI.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A 13. §-hoz
A javaslat második része általános rendelkezései között található első §-a meghatározza az e
részt alkotó rendelkezések célját, vagyis azt, hogy az SCE-ben a munkavállalók tájékoztatási,
konzultációs és részvételi jogosítványokkal rendelkezzenek.
A 14. §-hoz
Az Irányelv a szabályainak alkalmazását attól is függővé teszi, hogy az SCE-t milyen módon
hozták létre. Arra az esetkörre, mikor az SCE-t legalább két jogalany vagy egy tagállam joga
szerint alapított szövetkezet átalakulásával hozták létre, az Irányelv a szabályainak
alkalmazását - a 15. §-ban szabályozott esettől eltérően - általánosan kötelezővé teszi oly
módon, hogy a munkavállalók bevonására vonatkozó rendelkezéseit erre az esetre állapítja
meg, míg III. szakaszában (melyet a javaslat 15. §-a ültet át) a más módon létrehozott SCE-
ben ezen szabályok alkalmazását feltételekhez köti. Ehhez igazodva a 14. § kimondja, hogy
az említett két módon létrehozandó SCE esetében a munkavállalóknak az SCE döntéshozatali
rendjébe történő bevonására a törvény második részének szabályait (16-52. §) kell alkalmazni.
A 15. §-hoz
35
A § az Irányelv III. szakaszát (8. cikk) ülteti át. Az Irányelv a kizárólag természetes
személyek, vagy egyetlen jogalany és természetes személyek által létrehozandó SCE esetében
a munkavállalók bevonására vonatkozó szabályok alkalmazását az alapítók által
foglalkoztatott munkavállalók számától, illetve azok tagállamonkénti megoszlásától teszi
függővé. Az Irányelv ezáltal számol azzal a lehetőséggel, hogy a természetes személyek
közreműködésével alapítandó SCE alapításában részt vevők lehet, hogy csak kevés
munkavállalót foglalkoztatnak, ezért indokolt, hogy a foglalkoztatott munkavállalók csak egy
bizonyos száma felett (továbbá ha ezeket több tagállamban foglalkoztatják) kelljen az
Irányelv részletesen kidolgozott rendelkezéseinek megfelelni.
Ennek megfelelően a 15. § (1) bekezdése kimondja, hogy a kizárólag természetes személyek,
vagy egyetlen jogalany és természetes személyek által létrehozandó SCE esetében a
munkavállalók bevonására vonatkozó szabályokat akkor kell alkalmazni, ha az alapítók -
legalább két tagállamban - összesen legalább ötven munkavállalót foglalkoztatnak.
Rendelkezni szükséges azonban arra is, hogy a munkavállalók bevonására mely szabályok
vonatkozzanak, ha a munkavállalók száma akár egy, akár több tagállamban nem éri el az
ötvenet, vagy eléri az ötvenet, de őket egyetlen tagállamban foglalkoztatják. Az Irányelv a
munkavállalók bevonására ebben az esetben az SCE-ben a létesítő okirat szerinti székhely
tagállamának, az SCE leányvállalatában és telephelyein azok helye szerinti tagállam más
ilyen típusú jogalanyokra vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Mivel
Magyarországon a munkavállalók bevonása vonatkozásában a szövetkezetekre vonatkozó
rendelkezések alatt az Sztv. szabályait kell érteni, ezért a (2) bekezdés kimondja, hogy ebben
az esetben a munkavállalóknak az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására az SCE,
illetve magyarországi telephelye és leányvállalata esetében az Sztv. szabályait kell
alkalmazni.
A (3) bekezdés szabályozza azt az esetet, mikor a munkavállalók száma az SCE bejegyzését
követően éri el azt a mértéket és megoszlást, melynek fennállásakor már az alapítás során a
törvény második részében található rendelkezéseket kellett volna alkalmazni. Az ötven fő, és
azok legalább két tagállamban való foglalkoztatása esetén ugyanis a törvény munkavállalók
bevonására vonatkozó rendelkezései alapján ki kell alakítani a munkavállalók bevonásának az
SCE-ben gyakorolni kívánt formáját. Ettől függetlenül, a munkavállalók érdekében a tervezet
megteremti annak lehetőségét, hogy ezen szabályokat az SCE bejegyzését követően az SCE-
ben, annak telephelyein és leányvállalataiban foglalkoztatott összes munkavállaló - legalább
két tagállamban foglalkoztatott - legalább egyharmada kérésére alkalmazni kelljen.
Az Irányelv fontosnak tartja azt, hogy az ily módon létrehozott SCE-ben a munkavállalók
számára egyszer már biztosított jogok székhelyáthelyezés esetén is fennmaradjanak. A (4)
bekezdés ezért előírja, hogy ha a kizárólag természetes személyek, vagy egyetlen jogalany és
természetes személyek által létrehozott SCE-ben a munkavállalók részvételi joggal
rendelkeztek, az SCE székhelyének Magyarországra történő áthelyezése esetén legalább a
korábbival egyező szintű részvételi jogokat kell biztosítani.
A 16. §-hoz
A munkavállalóknak a döntéshozatali rendbe történő bevonására vonatkozó szabályokra,
illetve azok kialakítására két lehetséges módon lehet eljutni: vagy a törvény 19-31. §-ában
található eljárás alapján, vagy pedig a törvény VIII. fejezetében (36-51. §) szereplő szabályok
36
alkalmazásával. Azt, hogy mely esetekben kell a VIII. fejezetet alkalmazni, a javaslat 17. §-a
határozza meg.
A javaslat - az Irányelv erre irányuló szándékával (15. cikk) összhangban - a munkavállalók
bevonására vonatkozó szabályok meghatározása során biztosítja a munkavállalók
tájékoztatási és konzultációs típusú jogaira vonatkozó, a javaslattól eltérő vagy azt kiegészítő
szabályok érvényesülését azáltal, hogy kimondja, hogy a törvény által nem szabályozott
kérdésekben a belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak tájékoztatási és konzultációs
jogaira a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell
alkalmazni.
A javaslat általános szabályai között kell szerepelnie annak az általánosan érvényesítendő
alapelvnek is, hogy az egymással tárgyaló felek a jóhiszeműség és tisztesség
követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni [Irányelv 4.
cikk (1) bekezdés, 11. cikk].
A 17. §-hoz
E § határozza meg azokat az eseteket, hogy mikor kell a javaslat VIII. fejezetében (vagyis az
Irányelv mellékletében) található választható szabályokat alkalmazni azzal, hogy az általános
feltételek fennállása esetén a fejezetben lévő, a munkavállalók részvételére vonatkozó
rendelkezések csak további speciális körülmények fennállása esetén kötelezőek.
Az Irányelv 7. cikkének megfelelően a javaslat előírja, hogy két esetben kell a VIII. fejezetet
alkalmazni. Az egyik lehetőség, hogy a felek a tárgyalások során így állapodnak meg (és így a
munkavállalók bevonásának módjára vonatkozó szabályok meghatározását az általuk
szabadon kialakítható megállapodás helyett e fejezetre bízzák). A másik esetben a tárgyaló
felek el sem jutnak semmilyen megállapodásig, azonban a szándékuk megvan arra, hogy a
munkavállalóknak az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására vonatkozó eljárás a
törvénynek megfelelő módon alakuljon. Ez a szándék akkor vélelmezhető, ha a különleges
tárgyaló testület nem hoz olyan határozatot, hogy a részt vevő jogalanyok ügyvezető
szerveivel a tárgyalásokat el sem kezdi, vagy a már megkezdett tárgyalásokat berekeszti
(ilyen döntés esetén ugyanis a munkavállalók tájékoztatására és a velük való konzultációra a
Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kellene alkalmazni). Ha a különleges tárgyaló testület
ilyen határozatának meghozatala hiányában a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei úgy
határoznak, hogy folytatják az SCE bejegyzésére irányuló eljárást, a javaslat kimondja, hogy
ebben az esetben is a VIII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az említet feltételek fennállásán túl a VIII. fejezetnek a munkavállalók részvételére
vonatkozó szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha a részt vevő jogalanyokban már
működött a munkavállalók részvételét szabályozó rendszer, és ez a munkavállalók bizonyos -
az SCE létrehozásának módjától függően eltérő módon megállapított - hányadát érintette.
Megfelelően az Irányelv azon szándékának, hogy az átalakuló szövetkezetben érvényesülő
jogok az SCE-ben is minél szélesebb körben továbbra is érvényesüljenek, ez az arány egy
szövetkezet átalakulásával létrehozott SCE esetében nem meghatározott, így bármilyen
alacsony arány fennállása esetén a részvételre vonatkozó rendelkezéseknek érvényesülniük
kell. Más a helyzet a szövetkezetek egyesülésével illetve az egyéb módon létrehozandó SCE-
nél: itt az érintettségnek 25, illetve 50 %-osnak kell lennie. Ez utóbbi feltételek hiányában is
lehetőség van a részvételi szabályok alkalmazására, ehhez azonban a különleges tárgyaló
testület erre vonatkozó kifejezett döntése szükséges [Irányelv 7. cikk (2) bekezdés].
37
Az Irányelv 7. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy kimondják, hogy
az Irányelv mellékletének (vagyis a javaslat VIII. fejezetének) a munkavállalói részvételre
vonatkozó szabályait az egyesüléssel alapított SCE esetében nem kell alkalmazni. A tárgyaló
felek döntési szabadságának minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében e korlátozó
szabály megalkotása lehetőségével nem kívántunk élni.
Ha a részt vevő jogalanyokban eltérő munkavállalói részvételi jogokat biztosítottak, a
különleges tárgyaló testület dönt arról, hogy az SCE-ben - a részt vevő jogalanyokban létező
jogok közül - melyik érvényesüljön. Az Irányelv 7. cikke (2) bekezdésének c) pontja
lehetőséget ad a tagállamnak arra, hogy a különleges tárgyaló testület ilyen döntésének
hiányában az alkalmazandó részvételi formára vonatkozó szabályokat megállapítsa. Ezért a
17.	§ (4) bekezdése kimondja, hogy ha a különleges tárgyaló testület a döntést nem hozza
meg, az SCE-ben érvényesülő munkavállalói részvételi jogokra a részt vevő jogalanyokban
létező részvételi jogok közül a munkavállalókra kedvezőbb szabályok az irányadók.
A különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok együttműködését segítő előírás,
hogy a különleges tárgyaló testület minden, a 17. § alapján hozott döntéséről köteles a részt
vevő jogalanyok ügyvezető szerveit tájékoztatni.
A 18. §-hoz
Az Irányelv a saját szabályait részesíti előnyben akkor is, ha létrehozandó SCE egyébként a
94/45/EK vagy a 97/74/EK irányelv hatálya alá tartozó közösségi szinten működő
vállalkozásnak, vagy közösségi szinten működő vállalkozáscsoporthoz tartozó ellenőrző
vállalkozásnak is minősül. Ezért a 18. § szerint az SCE-re ebben az esetben is a törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez alól kivételt a különleges tárgyaló testület tehet, ha arról
határoz, hogy a munkavállalóknak az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására
irányuló megállapodás megkötése érdekében a tárgyalásokat nem kezdi meg, vagy a már
megkezdett tárgyalásokat berekeszti (30. §). Ilyen döntést követően az Irányelv 15. cikkének
megfelelően a 95/45/EK és a 97/74/EK irányelvet a hazai jogrendbe átültető, az európai
üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való
konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény (a továbbiakban:
Eüttv.) rendelkezései határozzák meg a munkavállalók bevonásának módját.
VII.	Fejezet
A KÜLÖNLEGES TÁRGYALÓ TESTÜLET
A különleges tárgyaló testület megalakítása
A 19. §-hoz
A javaslat VII. fejezete rögzíti a különleges tárgyaló testülettel kapcsolatos előírásokat.
A 16. és 17. §-ból, továbbá a Rendelet 11. cikkének (2) bekezdéséből következik, hogy az
SCE akkor jegyezhető be, ha a felek megkötötték a munkavállalók bevonását szabályozó
megállapodást; vagy ha megállapodtak a törvény 36-51. §-ának alkalmazásában; vagy a
különleges tárgyaló testület arról határoz, hogy a tárgyalásokat nem kezdi meg, vagy a már
megkezdett tárgyalásokat berekeszti; végül, ha e határozat meghozatala nélkül telik le a
38
tárgyalások lefolytatására vonatkozó határidő, és minden részt vevő jogalany ügyvezető
szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása mellett, folytatja az SCE bejegyzésére
irányuló eljárást.
Mindezen feltételek vizsgálatának előzetes feltétele, hogy az adott SCE alapításának
folyamatában létrehozzák a munkavállalóknak az SCE döntéshozatali rendjébe történő
bevonásáról szóló megállapodás megkötése érdekében a részt vevő jogalanyok ügyvezető
szerveivel tárgyalást folytató különleges tárgyaló testületet. Erről rendelkezik a 19. § (1)
bekezdése.
Az Irányelv értelmében [3. cikk (1) bekezdés] az SCE létrehozása tervének elkészítését
követően a lehető legrövidebb időn belül meg kell tenni a szükséges lépéseket (beleértve a
munkavállalók képviselővel való információközlést is) a megállapodáshoz vezető tárgyalások
megkezdése érdekében. Indokolt e rendelkezés pontosítása a (2) bekezdésben, ezért a javaslat
előírja, hogy a különleges tárgyaló testület megalakításához szükséges intézkedéseket az SCE
létrehozásáról szóló döntés meghozatalát, valamint az egyesülési, illetve az átalakulási
tervezet - a Rendelet 24. és 35. cikke szerinti - közzétételét követő lehető legrövidebb időn
belül meg kell tenni. A különleges tárgyaló testület létrehozásának előfeltétele, hogy a részt
vevő jogalanyok ügyvezető szervei a munkavállalói képviselőket tájékoztatják a részt vevő
jogalanyok, érintett leányvállalatok és telephelyek nevéről és székhelyéről, az ott
foglalkoztatott munkavállalók számáról. A javaslat emellett a tervezett alapításnak a
munkavállalók tájékoztatási, konzultációs és részvételi jogaira való hatásairól is tájékoztatási
kötelezettséget rendel el.
A 20. §-hoz
A § az Irányelv 3. cikke (2) bekezdésének megfelelően a különleges tárgyaló testület
tagjainak létszámát és a tagság kialakításának szempontjait tárgyalja. A különleges tárgyaló
testület tagjainak létszámát alapvetően a részt vevő jogalanyok, érintett leányvállalatok vagy
telephelyek munkavállalóinak az összes munkavállaló számához tagállamonként számított
aránya határozza meg. Ezt azt jelenti, hogy a testületben a tagállamot, ahol a részt vevő
jogalanyok, érintett leányvállalatok vagy telephelyek munkavállalót foglalkoztatnak, a
tagállamokban foglalkoztatott összes munkavállalók számának minden megkezdett tíz
százaléka után egy hely illeti meg. Ebből következik, hogy a különleges tárgyaló testület
legalább tíz tagból áll [20. § (1) bekezdés].
Az Irányelv azonban a fenti szemponton túl annak biztosítását is előírja, hogy minden egyes
részt vevő jogalany munkavállalói képviselethez jussanak a különleges tárgyaló testületben.
Ezen kötelezettség érvényesítése során azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ezáltal a
különleges tárgyaló testület tagjainak száma nem növekedhet [21. § (3) bekezdés]. Ez alól a
szabály alól azonban a javaslat a szövetkezetek egyesülésével létrejövő SCE esetében kivételt
tesz. A 20. § (2) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a különleges tárgyaló testületben minden
olyan bejegyzett és az adott tagállamban munkavállalókat foglalkoztató részt vevő
szövetkezet munkavállalóinak képviseletét is biztosítani kell, amely az SCE bejegyzésekor
jogutódlással megszűnik. Ezen munkavállalói képviselők azonban növelhetik a különleges
tárgyaló testület tagjainak számát azzal, hogy e tagok száma nem haladhatja meg az általános
szabályok szerint megállapított tagok számának egyötödét, és nem vezethet kettős
képviselethez az érintett munkavállalók tekintetében. A kettős képviselet tilalma azt jelenti,
hogy ha az adott szövetkezet munkavállalói az adott tagállamban foglalkoztatott
munkavállalók száma okán (vagyis az általános szabályok szerint) képviselőt már delegáltak a
39
különleges tárgyaló testületbe, akkor a fenti speciális szabály alapján nem küldhetnek további
képviselőt a különleges tárgyaló testületbe.
Azt a lehetőséget is szabályozza a (3) bekezdés, mikor a rendelkezésre álló további helyek
nem teszik lehetővé az összes egyesüléssel megszűnő szövetkezet munkavállalóinak
képviseletét. Ebben az esetben a különleges tárgyaló testületben rendelkezésre álló helyek a
különböző tagállamokban lévő részt vevő szövetkezetek között oszlanak meg, az általuk
foglalkoztatott munkavállalók száma szerinti csökkenő sorrendben.
A 21. §-hoz
Az Irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a tagállamok határozzák meg a
különleges tárgyaló testület azon tagjai megválasztásának vagy kinevezésének módját, akiket
a területükön választanak vagy neveznek ki. Élve ezzel a felhatalmazással, a 21-24. §
szabályozza a tagok megválasztásának, továbbá megbízatása megszűnésének módját. A tagok
megválasztásának szabályozásakor nem kívántunk eltérni a hasonló munkavállalói jogokat
rögzítő két törvény, az Eüttv., valamint az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV.
törvény által alkalmazott megoldástól, ezért a tagok megválasztását az üzemi tanácsok
hatáskörébe utaltuk (21. §). A 22. § rendelkezik azon munkavállalók képviseletéről a
különleges tárgyaló testület tagjainak megválasztása során, akik munkáltatójánál nem
működik üzemi tanács.
A 21. § (1) bekezdése szerint a részt vevő jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely
belföldön foglalkoztatott munkavállalói képviseletében a különleges tárgyaló testület tagját
(tagjait)
a)	az üzemi tanács,
b)	ha központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanács,
c)	ha több központi üzemi tanács működik, a központi üzemi tanácsok közösen jelölik. A
javaslat - számolva a különleges tárgyaló testület tagjának megbízatása időtartamának lejárta
előtt történő kiesésének lehetőségével - elrendeli, hogy a különleges tárgyaló testület
tagjainak kijelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is.
Az Irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján a (3) bekezdés előírja, hogy a tag
jelölése során biztosítani kell azt, hogy minden egyes részt vevő jogalany munkavállalói
képviselethez jussanak a különleges tárgyaló testületben, amennyiben ez a tagok számának
növelése nélkül lehetséges.
Az Irányelv előírja, hogy a munkavállalók képviselőinek jelöléséhez, kinevezéséhez vagy
megválasztásához alkalmazott módszereknek törekedniük kell a nemek közötti egyensúly
előmozdítására. Ennek alapján - hasonló módon az Eüttv.-hez - a 21. § (4) bekezdése
rendelkezik arról, hogy a különleges tárgyaló testület tagjainak kijelölése során a nők és a
férfiak arányát a részt vevő jogalany, érintett leányvállalat vagy telephely által belföldön
foglalkoztatott nők és férfiak arányának figyelembevételével kell megállapítani.
Az Irányelv alapján a tagállamok előírhatják, hogy a szakszervezetek képviselői is lehessenek
különleges tárgyaló testületi tagok, akár munkavállalói a részt vevő jogalanyoknak, az érintett
leányvállalatnak vagy telephelynek, akár nem. Mivel a különleges tárgyaló testületben az
adott részt vevő jogalanyban, érintett leányvállalatban vagy telephelyen foglalkoztatott
munkavállalók tagságát tartottuk elsődlegesnek, ezzel a felhatalmazással nem kívántunk élni.
40
A 22. §-hoz
A 22. § az üzemi tanáccsal nem rendelkező munkahelyen foglalkoztatott munkavállalókat a
különleges tárgyaló testület tagjainak megválasztása során képviselő személy
megválasztásának szabályait határozza meg. A képviselőt az üzemi tanács, a központi üzemi
tanács, illetve a központi üzemi tanácsok jelölő gyűlésére meg kell hívni, ahol a képviselő az
üzemi tanács, illetve a központi üzemi tanács tagjának minősül. Ezen szabály érvényesítése
érdekében a (2) bekezdés rendelkezik arról, hogy a részt vevő jogalany, leányvállalat vagy
telephely ügyvezető szerve köteles tájékoztatni a munkavállalókat a különleges tárgyaló
testület megalakításának szándékáról, továbbá arról, hogy a munkavállalók képviselőjét a
jelölő gyűlésre meg kell hívni. Ha a munkavállalók képviselőjét több üzemi tanács jelölő
gyűlésére is meg lehetne hívni, akkor azoknak természetesen meg kell állapodniuk abban,
hogy melyik lesz az az üzemi tanács, melynek gyűlésén a képviselő részt vesz.
Képviselő az lehet, aki - a választási bizottság szervezésében megtartott választáson - a
munkavállalók által leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet szerezte meg.
A képviselői választást szervező három - a munkavállalók által közvetlenül megválasztott -
tagból álló választási bizottság meghatározza a választás eljárási rendjét, időpontját,
gondoskodik a választás lebonyolításáról és megállapítja a szavazatszámlálás szabályait.
A választásra jogosult, valamint a választható (vagyis a cselekvőképes és a munkáltatóval
legalább hat hónapja munkaviszonyban álló) munkavállalók jegyzékét a munkáltatónak a
választási bizottság kérésére öt napon belül rendelkezésre bocsátott adatai alapján a választási
bizottság állapítja meg és teszi közzé.
A választás érvényességére a javaslat a Munka Törvénykönyvének 51/A. § (1) bekezdésében
foglaltakat rendeli alkalmazni. A hivatkozott szabály szerint a választás akkor érvényes, ha
azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem kell
figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában
a)	keresőképtelen beteg,
b)	szülési vagy a Munka Törvénykönyve 138-140. §-ában meghatározott okból fizetés nélküli
szabadságon van,
c)	sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, továbbá
d)	egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van,
feltéve, hogy a választáson nem vett részt.
Ha a választás érvénytelen, akkor azt harminc napon belül meg kell ismételni. A megismételt
választást akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint
egyharmada jelen van.
A 23. §-hoz
A § a különleges tárgyaló testület megválasztott tagjaival kapcsolatos tájékoztatási
kötelezettségeket rögzíti.
A különleges tárgyaló testületnek az adott munkáltatónál megválasztott tagjáról a többi
munkáltatót, illetve a munkáltatóknál működő üzemi tanácsokat is tájékoztatni kell. Ezért a §
előírja, hogy a részt vevő jogalany ügyvezető szerve köteles a többi részt vevő jogalany
ügyvezető szervét haladéktalanul tájékoztatni a jogalanynál, leányvállalatánál vagy
41
telephelyén kijelölt tag nevéről és elérhetőségéről, valamint arról, hogy a tag melyik
leányvállalat vagy telephely munkavállalója. A részt vevő jogalanyok ügyvezető szerve az
előzőekben említett tájékoztatást köteles a jogalanynál, leányvállalatánál vagy telephelyén
működő üzemi tanácsnak (központi üzemi tanácsnak) haladéktalanul továbbítani.
A 24. §-hoz
A különleges tárgyaló testület és tagja megbízatásának megszűnését az Irányelv egyáltalán
nem szabályozza, azonban szükség van ezen kérdések rendezésére. Mivel a különleges
tárgyaló testület feladata az SCE bejegyzésének feltételét képező tárgyalások lebonyolítása, a
különleges tárgyaló testület megbízatása az SCE bejegyzésének napján természetszerűleg
megszűnik.
A különleges tárgyaló testület tagja azonban több okból is megválhat a testülettől, ezért az (1)
bekezdés kimondja, hogy a tag megbízatása megszűnik, ha
a)	lemond,
b)	valamely részt vevő jogalanynál, érintett leányvállalatnál vagy telephelyen munkáltatói
jogok gyakorlására válik jogosulttá,
c)	munkaviszonya - a 21. § (5) bekezdésében foglalt esetet ide nem értve - megszűnik.
A tag megbízatásának megszűnése esetén a tag helyére az azonos tagállamban választott
póttag lép.
A különleges tárgyaló testület eljárása
A 25. §-hoz
A 25-28. § tartalmazza a különleges tárgyaló testület eljárása során érvényesülő szabályokat,
továbbá - a meglehetősen részletes irányelvi szabályok miatt - külön cím alatt a 29-30. §
rögzíti a különleges tárgyaló testület eljárása során alkalmazandó határozathozatali
küszöböket.
Az Irányelv 6. cikke szerint a 3., 4. és 5. cikkben előírt tárgyalási eljárásra alkalmazandó
jogszabályok - kivéve, ha az irányelv másképpen rendelkezik - annak a tagállamnak a
jogszabályai, ahol az SCE létesítő okirat szerinti székhelye található. Tekintettel arra, hogy
ilyen szabály hazánkban jelenleg nincs, e rendelkezés kapcsán nem volt szükség jogalkotási
lépésre.
A különleges tárgyaló testület létrehozásának fő célja a munkavállalóknak az SCE
döntéshozatali rendjébe történő bevonását szabályozó megállapodás megkötése a részt vevő
jogalanyok ügyvezető szerveivel. Az Irányelv 3. cikke (3) bekezdésének megfelelően a
különleges tárgyaló testületnek és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szerveinek (amennyiben
a tárgyalások eredményesek voltak) írásbeli megállapodásban kell rögzíteniük a
munkavállalóknak az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására vonatkozó szabályokat.
A 16. § (3) bekezdésében említett kölcsönös együttműködésre vonatkozó alapelvet a
megállapodás megkötése érdekében konkretizálja a (2) bekezdés, mely szerint az ügyvezető
szervek a különleges tárgyaló testület részére - az SCE bejegyzéséig - folyamatos
tájékoztatást nyújtanak az SCE alapításának tervéről, és a tájékoztatás alapjául szolgáló
iratokat a különleges tárgyaló testület rendelkezésére bocsátják.
42
A 26. §-hoz
A Rendelet 11. cikke az SCE bejegyzésének feltételei között utal az Irányelvben szereplő, a
megállapodás megkötésére rendelkezésre álló határidőre. Az Irányelv 5. cikke alapján a
javaslat a határidőt a különleges tárgyaló testület megalakulását követő hat hónapban állapítja
meg, mely határidőt a felek közös megegyezéssel legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják.
Ha ezen határidő alatt nem jön létre megállapodás, és a különleges tárgyaló testület nem
hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot, és minden részt vevő jogalany
ügyvezető szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása mellett, folytatja az SCE
bejegyzésére irányuló eljárást, akkor az SCE bejegyzésének napjától a munkavállalóknak az
SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonására a VIII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni
(17. §).
A 27. §-hoz
A különleges tárgyaló testület adott esetben bonyolultabb szakmai kérdésekkel kerülhet
szembe, ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a különleges tárgyaló testület a tárgyalások során
-	munkája segítésére - szakértőt vehessen igénybe. Az Irányelv 3. cikkének (5) bekezdése
alapján - a közösségi szintű koherencia és következetesség előmozdítása érdekében -
megfelelő közösségi szintű szakszervezetetek képviselőit is lehet szakértőként igénybe venni.
A szakértő a testület részére nyújtott szakvéleményének kialakítása, vagy adott szakkérdés
azonnali megválaszolása érdekében a testület kérésére - szavazati jog nélkül - jelen lehet a
tárgyalásokon.
Annak érdekében, hogy az SCE alapítása során a tárgyalások megkezdésének ténye a
munkavállalókat képviselő szervezeteknél minél szélesebb körben ismert legyen, a (2)
bekezdés lehetővé teszi, hogy a különleges tárgyaló testület tájékoztassa az eljárásban nem
érintett szakszervezeteket és más külső szervezeteket is a tárgyalások megkezdéséről.
A 28. §-hoz
A költségekkel kapcsolatban az Irányelv 3. cikkének (7) bekezdése rendelkezik arról, hogy a
különleges tárgyaló testület működésével, és általában a tárgyalásokkal kapcsolatos minden
költséget a részt vevő jogalanyok fedeznek olyan módon, hogy a különleges tárgyaló testület
számára lehetővé váljon feladatának megfelelő módon történő teljesítése. Az Irányelv
lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy - ezzel az elvvel összhangban lévő - költségvetési
szabályokat állapítsanak meg.
A 28. § a részt vevő jogalanyok által viselt - példálózó jelleggel részletezett - költségeket az
általuk foglalkoztatott munkavállalók arányában rendeli felosztani.
A részt vevő jogalanyok által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka
Törvénykönyvének 63. §-át megfelelően alkalmazni kell. A Munka Törvénykönyvének
felhívott §-a alapján a költségek mértékét a munkáltató és az üzemi tanács közösen állapítja
meg, és vita esetén egyeztetésnek van helye.
Az Irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállam olyan költségvetési megszorítást alkalmazzon,
hogy a költségek csak egy szakértő igénybevételét fedezhetik. A felek tárgyalásait nem
kívántuk ily módon korlátok közé szorítani, ezért e szabályozási lehetőséggel nem éltünk.
43
A különleges tárgyaló testület határozatai
A 29-30. §-hoz
Az Irányelv részletesen meghatározza a különleges tárgyaló testület határozatképességére, és
döntéseinek eredményességére vonatkozó, illetve ezzel összefüggő egyéb szabályokat,
melyeket a 29-30. § ültet át.
A különleges tárgyaló testület akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint a fele
jelen van [Irányelv 3. cikk (4) bekezdés].
A különleges tárgyaló testület döntéshozatala során minden tagnak egy szavazata van. A
különleges tárgyaló testület határozatait - a teljes taglétszámához képest számított - egyszerű
szótöbbséggel hozza meg, feltéve, hogy e szótöbbség egyidejűleg valamennyi munkavállaló
többségét is képviseli. Azon szabálynak, hogy a szótöbbség egyben a munkavállalók
többségét is képviselje, az az oka, hogy a képviselet a 20. § alapján nem minden esetben
arányos a munkavállalói létszám megoszlásával.
Ettől szigorúbb döntéshozatali szabályokat az Irányelv két esetben követel meg: a
munkavállalókat megillető részvételi jogok csökkentéséhez, továbbá a részt vevő
jogalanyokkal való tárgyalások berekesztéséhez, illetve ahhoz, hogy a tárgyalásokat el sem
kezdik. Az Irányelv értelmében a részvételi jogok csökkenése azt jelenti, hogy az SCE
igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában a munkavállalói részvétel alacsonyabb, mint
a részt vevő jogalanyokban meglévő legmagasabb arány [52. § (1) bekezdés h) pont].
Míg a munkavállalókat megillető részvételi jogok csökkentése esetén csak a részt vevő
jogalanyokban részvételi joggal érintett munkavállalók - az SCE alapításának módja szerint
eltérően - meghatározott aránya felett kell a szigorúbb döntéshozatali szabályokat alkalmazni,
a tárgyalások elől való elzárkózásról, illetve a tárgyalások berekesztéséről való döntést
mindenképpen a speciális döntéshozatali módon kell meghozni. Ez utóbbi szabály oka, hogy
az Irányelv a tárgyalások lefolytatására és megállapodás megkötésére kívánja a feleket
ösztönözni.
Az első eset szerint ha a munkavállalókat részvételi jogok illetik meg
a)	az SCE egyesüléssel történő alapítása esetén azon részt vevő szövetkezetekben, amelyek
az összes munkavállaló legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják,
b)	az SCE nem egyesüléssel történő alapítása esetén pedig azon részt vevő jogalanyokban,
amelyek az összes munkavállaló legalább ötven százalékát foglalkoztatják,
a részvételi jogok csökkentéséhez a különleges tárgyaló testület - a teljes taglétszámához
képest számított - kétharmados szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. E határozat
csak akkor hozható meg, ha az igenlő szavazatot leadó tagok az összes munkavállalónak
legalább - két különböző tagállamban foglalkoztatott - kétharmadát képviselik.
A b) pontba azonban nem értendő bele az átalakulással történő SCE-alapítás, mert a 31. § (3)
bekezdése szerint ha az SCE átalakulással jön létre, a megállapodásban a munkavállalók
bevonásának legalább az átalakuló szövetkezetben meglévővel azonos szintjét kell biztosítani.
Ebből következik, hogy ha az átalakuló szövetkezetben érvényesültek részvételi jogok, azokat
a megállapodásban nem lehet csökkenteni.
44
Ennek a szabálynak akkor is érvényt szerez az Irányelv, mikor - megállapodás hiányában - a
javaslat VIII. fejezetében szereplő részvételi szabályokat kell alkalmazni a 17. § (1) bekezdés
b)	pontja alapján. Erre az esetre a 49. § (2) bekezdése előírja, hogy ha az SCE átalakulással
jön létre, és a részt vevő szövetkezetre irányadó tagállami jog munkavállalói részvételt ír elő
az igazgatótanácsban vagy a felügyelőbizottságban, a munkavállalói részvételt az SCE
igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában ezzel azonos arányban és módon kell
biztosítani.
Ha azonban születik megállapodás, akkor annak tartalmára - a felek eltérő rendelkezése
hiányában [lásd a 31. § (2) bekezdését] - nem kell alkalmazni a 36-51. §-ban meghatározott
szabályokat, azonban figyelemmel kell lenni a 31. § (3) bekezdésében megszabott korlátra is.
A 30. § tárgyalja a szigorú döntéshozatali szabályok alkalmazásának másik esetét. Eszerint a
különleges tárgyaló testület - a teljes taglétszámához képest számított - kétharmados
szótöbbséggel hozott határozatával, feltéve, hogy e tagok a részt vevő jogalanyok valamennyi
munkavállalójának legalább - két különböző tagállamban foglalkoztatott - kétharmadát
képviselik, úgy dönthet, hogy nem kezdi meg a tárgyalásokat vagy a már megkezdett
tárgyalásokat berekeszti.
Az Irányelvnek az átalakuló szövetkezetben érvényesülő munkavállalói jogok védelmére
irányuló szándékát fejezi ki az a tilalom, hogy a különleges tárgyaló testület a fenti
határozatot nem hozhatja meg, ha az SCE átalakulással jön létre, és az átalakuló
szövetkezetben a munkavállalóknak részvételi joga van.
Az említett döntés meghozatala esetén az SCE belföldön foglalkoztatott munkavállalóinak
tájékoztatására és a velük való konzultációra a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell
alkalmazni. A tagállami jog által rögzített munkavállalói részvételi jogok alkalmazását az
Irányelv kizárja [15. cikk (2) bekezdés], tehát adott esetben sor kerülhet fennálló részvételi
jogok megszűnésére is. Ez indokolja a minősített szavazattöbbséget.
Az Irányelv azonban ilyen döntés meghozatala esetén is lehetővé kívánja tenni, hogy a
későbbiekben a munkavállalók bevonásáról megállapodás szülessen. Ezért úgy rendelkezik,
hogy a tárgyalásokat a felek közös megegyezéssel bármikor újra megnyithatják. Továbbá a
30.	§ (1) bekezdése szerinti döntés meghozatalától számított két év elteltével, az SCE, annak
leányvállalatai és telephelyei munkavállalóinak tíz százaléka vagy képviselőik írásban
kérhetik az SCE igazgatóságától (igazgatótanácsától) a különleges tárgyaló testület
összehívását. A kérelem alapján a testületet össze kell hívni. Ha a testület kezdeményezi a
tárgyalásokat, de a felek között megállapodás nem jön létre, a belföldön foglalkoztatott
munkavállalók jogaira a Munka Törvénykönyvének a munkavállalók tájékoztatására és a
velük való konzultációra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A munkavállalók bevonására vonatkozó megállapodás tartalma
A 31. §-hoz
Az Irányelv a különleges tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei
közötti tárgyalások tárgyát is részben meghatározza azzal, hogy a tárgyalások
eredményeképpen létrejövő megállapodásban bizonyos kérdéseket kötelező jelleggel rögzíteni
rendel [4. cikk (2) bekezdés]. Ezen kötelező tartalmi elemeket rögzíti a javaslat 31. §-ának (1)
bekezdése.
45
Az Irányelv szabályozásában a munkavállalók az SCE döntéshozatali rendjében érvényesülő
jogaikat nem közvetlenül, hanem az ún. képviseleti testület által gyakorolják. Ezért a
megállapodásban rögzíteni kell a képviseleti testület hatáskörét és működésének szabályait.
Lehetőség van azonban arra is, hogy a munkavállalók jogait ne a képviseleti testület
gyakorolja, hanem a tájékoztatási és konzultációs jogokat a munkavállalók egy külön, a felek
által tetszőlegesen meghatározott eljárás keretében érvényesítsék. Ez utóbbi mellett való
döntés esetén ennek az eljárásnak a szabályait is a megállapodásban kell részletesen
meghatározni.
Az Irányelv hangsúlyozza, hogy a megállapodásban nem kell a VIII. fejezet rendelkezéseinek
megfelelni, hacsak a felek nem rendelkeznek így [(2) bekezdés].
Az átalakuló szövetkezetben biztosított munkavállalói jogok minél szélesebb körű védelmét
szolgáló elv érvényesülését biztosítja az az előírás is, hogy az átalakulással létrejövő SCE-re
vonatkozó megállapodásban a munkavállalók bevonásának szintje nem lehet alacsonyabb az
átalakuló szövetkezetben meglévő szintnél [(3) bekezdés].
Az Irányelv 4. cikkének (5) bekezdése értelmében a megállapodás meghatározhatja a
munkavállalóknak az SCE közgyűlésén, részközgyűlésén vagy az ágazati közgyűlésen történő
részvételi jogosultságára vonatkozó szabályokat. Tekintettel azonban arra, hogy ilyen
jogosultságokat a magyar jog a Rendelet hatályba lépésének napján nem ismert, és így nem
teljesülnek a Rendelet 59. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek, ezt a szabályt a
magyarországi székhellyel történő SCE alapítása esetén nem kell alkalmazni.
A 32. §-hoz
A Rendelet 59. cikkének (4) bekezdése alapján, ha a Rendelet hatálybalépésének napján az
SCE alapszabályában meghatározott székhely szerinti tagállam joga lehetővé teszi, az SCE
alapszabálya megengedheti az alkalmazottak képviselőinek részvételét a közgyűlésen, illetve
a rész- vagy ágazati közgyűlésen, feltéve, hogy az alkalmazottak képviselői együttesen
legfeljebb az összes szavazati jog 15%-át ellenőrzik. E jogok hatálya megszűnik, mihelyt az
SCE alapszabály szerinti székhelyét olyan tagállamba helyezik át, amelynek joga nem teszi
lehetővé e részvételt.
Az Irányelv 9. cikke a Rendelet fenti szabályát kiegészíti azokkal a feltételekkel, melyek
fennállása is szükséges ahhoz, hogy az SCE alapszabálya e jogosultságot a munkavállalók
számára megteremtse.
Az Irányelv 4. cikkének (5) bekezdése alapján a munkavállalók ezen speciális, tájékoztatási,
konzultációs és részvételi jognak nem minősülő jogosultságára vonatkozó szabályokat
ugyancsak a megállapodásban lehet rendezni. Tekintettel arra, hogy a Rendelet
hatálybalépésének napján ilyen szabály a hazai szövetkezeti jogban nem létezett, ezt a
rendelkezést a magyarországi székhelyű SCE esetében nem lehet alkalmazni. Figyelemmel
azonban arra, hogy más tagállamban székhellyel rendelkező SCE esetében fennállhatnak a
fenti feltételek, ezen SCE belföldön foglalkoztatott munkavállalói vonatkozásában
érvényesülnek az Irányelv azon szabályai, melyek meghatározzák, hogy e jogok mely
esetekben illetik meg a munkavállalókat.
46
Két alapesetben lehetséges a belföldön foglalkoztatott munkavállalóknak a közgyűlésen, a
részközgyűlésen vagy az ágazati közgyűlésen részt venni és szavazni: vagy a felek a
megállapodásban így határoznak, vagy az SCE alapításában olyan szövetkezet vett részt,
melyben érvényesültek ilyen jogok. Ez utóbbi eset is két alesetre bomlik attól függően, hogy
milyen módon vett részt a szövetkezet az SCE alapításában. Ugyanis míg a munkavállalók
ilyen jogosultságához az átalakulással létrehozott SCE esetében elegendő az, hogy az
átalakuló szövetkezetben érvényesültek ilyen jogok, addig az egyéb módon alapított SCE
esetében csak részletes feltételek teljesülésekor (melyek alapvetően a részt vevő
szövetkezetben érvényesülő és az SCE-ben is érvényesítendő részvételi joggal kapcsolatosak)
rendelkezhetnek a munkavállalók e speciális jogosítványokkal.
A nem átalakulással létrehozott SCE esetében tehát akkor lehetséges a munkavállalóknak a
közgyűlésen, a részközgyűlésen vagy az ágazati közgyűlésen részt venni és szavazni, ha az
SCE alapításában olyan szövetkezet vett részt, amelyben a munkavállalók ilyen jogokkal
rendelkeztek, feltéve, hogy a munkavállalók részvétele az SCE alapításában részt vevő
szövetkezetek közül e szövetkezetben biztosított a legmagasabb arányban, és
a)	a 19. § (1) bekezdése szerinti megállapodást a 26. §-ban meghatározott határidőn belül nem
kötötték meg, továbbá
b)	a különleges tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot és
minden részt vevő jogalany ügyvezető szerve úgy határoz, hogy a VIII. fejezet
rendelkezéseinek alkalmazása mellett folytatja az SCE bejegyzésére irányuló eljárást, és a 17.
§ (2) bekezdésének b) és c) pontja, vagy (3) bekezdése alapján a munkavállalói részvételre
vonatkozó szabályokat (49-51. §) kell alkalmazni [32. § (2) bekezdés].
Titoktartás
A 33. §-hoz
A 33-36. § a javaslat második része vonatkozásában generálisan alkalmazandó, garanciális
jellegű szabályokat határozza meg.
A 33. § a részt vevő jogalanyok, illetve az SCE igazgatósága (igazgatótanácsa) tájékoztatási
kötelezettségére, továbbá - másik oldalról - az informált személyek titoktartási
kötelezettségére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
Az Irányelv 10. cikkével összhangban a javaslat az üzleti titok védelme érdekében előírja,
hogy az SCE igazgatóságát (igazgatótanácsát), illetve az SCE alapításában részt vevő
jogalany ügyvezető szervét a törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettség csak abban az
esetben terheli, ha tájékoztatás nyújtása nem veszélyezteti az SCE vagy a részt vevő jogalany,
illetve azok leányvállalatának vagy telephelyének üzleti titkaihoz fűződő jogos érdekeit.
Számolva azzal, hogy a tájékoztatás megadására kötelezettek esetleg nem a fenti
rendelkezésben rögzített indokok alapján, vagy arra nem jogosan hivatkozva tagadják meg a
tájékoztatást, a javaslat lehetővé teszi, hogy a tájékoztatás megtagadása esetén a különleges
tárgyaló testület, a képviseleti testület vagy a munkavállalói képviselők kérelmére a
cégbíróság kötelezheti az SCE-t, illetve a részt vevő jogalanyt a felvilágosítás megadására. Az
Irányelv lehetőséget ad arra, hogy az információszolgáltatás megtagadását a tagállam előzetes
engedélyhez kösse [10. cikk (2) bekezdés], azonban tekintettel arra, hogy a javaslat a
tájékoztatás indokolatlan megtagadása esetére lehetővé teszi a cégbíróság általi kötelezést, az
opcionális lehetőséggel nem kívántunk élni.
47
Természetesen a tárgyaló, és a munkavállalókat képviselő felek részére üzleti titokként átadott
információ, adat illetéktelen személy részére történő hozzáférhetővé tétele sérti a részt vevő
jogalanyok, vagy az SCE érdekeit, ezért a javaslat előírja, hogy a különleges tárgyaló testület,
továbbá a képviseleti testület tagja és póttagja azokat a tényeket, adatokat, amelyeket részére a
részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei vagy az SCE igazgatósága, igazgatótanácsa (vagy az
általuk felhatalmazott szerv) - testületi tagságára tekintettel - kifejezetten üzleti titokként
adott át, harmadik személynek nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra, és azokat
semmilyen más módon nem használhatja fel az e törvényben meghatározott célok elérésén
kívüli tevékenységében. Ez a kötelezettség a különleges tárgyaló testület, és a képviseleti
testület tagját és póttagját megbízatása megszűnése után is terheli [(3) bekezdés].
Ez a kötelezettség terheli a munkavállalói képviselőket is a tájékoztatási és konzultációs
eljárások során megismert tények, adatok tekintetében, továbbá a munkavállalói küldötteket, a
tolmácsot és a szakértőt is [(4) bekezdés].
Az Irányelv 10. cikkének (3) bekezdése értelmében valamennyi tagállam a területén lévő SCE
számára meghatározhat egyes, a tájékoztatással és véleménynyilvánítással kapcsolatos -
közvetlenül és lényegében ideológiai útmutatásként szolgáló - rendelkezéseket, azzal a
feltétellel, hogy az ezen Irányelv elfogadásának időpontjában a nemzeti jogszabályokban már
vannak ilyen rendelkezések. Mivel ilyen szabályok a magyar jogban a megjelölt időpontban
nem voltak, e szabályozási lehetőség nem áll fenn.
Munkajogi védelem
A 34. §-hoz
Az Irányelv 12. cikke előírja, hogy a különleges tárgyaló testület tagjai, a képviselő-testület
tagjai és a munkavállalók tájékoztatási és konzultációs eljárás alapján feladatokat ellátó
képviselői, valamint a munkavállalók azon képviselői, akik az SCE felügyeleti vagy ügyviteli
szervében részt vesznek, és akik az SCE, annak leányvállalata vagy telephelye, vagy a részt
vevő jogalany alkalmazottjai, feladataik gyakorlása során ugyanolyan védelmet élveznek, és
ugyanolyan biztosítékokat kapnak, mint amilyeneket a foglalkoztatásuk szerinti országban a
nemzeti jogszabályok és/vagy gyakorlat a munkavállalók képviselői számára előír.
Ezen szabályt ülteti át a 34. §, mely kimondja, hogy a különleges tárgyaló testület és a
képviseleti testület belföldön foglalkoztatott tagjának és póttagjának, a tájékoztatási és
konzultációs eljárásban részt vevő munkavállalói képviselőnek, továbbá az SCE
igazgatótanácsában vagy felügyelőbizottságában lévő munkavállalói küldötteknek a
munkajogi védelmére a Munka Törvénykönyve üzemi tanács tagjára vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Ezen személyek a feladataik ellátásához szükséges időtartamra mentesülnek a munkavégzési
kötelezettség alól, és erre az időre távolléti díjuk illeti meg őket. Az Irányelv melléklete 2.
pontjának g) alpontja alapján a képviseleti testület tagját ez a jog a továbbképzéséhez
szükséges időtartamra is megilleti. A javaslat a munkaidő-kedvezmény időtartamára - ha a
31.	§ szerinti megállapodásban a felek eltérően nem rendelkeznek - a Munka Törvénykönyve
62. §-ának (2) bekezdését rendeli megfelelően alkalmazni. A felhívott szabály a következőket
mondja ki: „az üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökét havi munkaideje
tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Az üzemi tanács tagjai és
48
elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az üzemi megállapodás e
törvénytől eltérően is meghatározhatja. A kedvezmény mértéke ebben az esetben sem
haladhatja meg a tag, illetve az elnök teljes munkaidejének felét. A munkaidő-kedvezmény
időtartamára távolléti díj jár.”
Jogorvoslat
A 35. §-hoz
Az Irányelv 13. és 14. cikke felhívja a tagállamokat arra, hogy megfelelően biztosítsák a
munkavállalók jogainak érvényesítését, továbbá másik oldalról azt, hogy maguk a
munkavállalók képviselői is teljesítsék az Irányelvben foglalt kötelezettségeiket.
E garanciális szabályokat határozza meg a 35. §. Az (1) bekezdés generális jelleggel
kimondja, hogy a törvény második részében meghatározott jogok vagy kötelezettségek
megsértése esetén a különleges tárgyaló testület, a képviseleti testület, a tájékoztatási és
konzultációs eljárásban részt vevő munkavállalói képviselők - a Munka Törvénykönyve
rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - az SCE igazgatósága (igazgatótanácsa), továbbá
a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei ellen munkaügyi jogvitát kezdeményezhetnek.
E jog az SCE igazgatóságát (igazgatótanácsát), továbbá a részt vevő jogalanyok ügyvezető
szerveit is megilleti a különleges tárgyaló testülettel, a képviseleti testülettel, illetve a
munkavállalói képviselőkkel szemben.
Ezen rendelkezés eljárásjogi alapját a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosítása teremti meg (55. §), mely által munkaügyi pernek minősül az SCE-ben a
munkavállalók döntéshozatalba történő bevonására vonatkozó szabályok megsértésére
alapított igény érvényesítése.
VIII.	Fejezet
VÁLASZTHATÓ SZABÁLYOK
A képviseleti testület összetétele, megalakítása és megszűnése
A 36. §-hoz
A javaslat VIII. fejezetében (36-51. §) kaptak helyet azok - az Irányelv mellékletében
rögzített - kiegészítő jellegű szabályok, melyeket akkor kell alkalmazni, ha a különleges
tárgyaló testület és a részt vevő jogalanyok ügyvezető szervei így állapodnak meg, vagy a 26.
§-ban meghatározott időtartamon belül megállapodás nem jön létre, továbbá a különleges
tárgyaló testület nem hozza meg a 30. § (1) bekezdése szerinti határozatot, és minden részt
vevő jogalany ügyvezető szerve úgy határoz, hogy e szabályok alkalmazása mellett, folytatja
az SCE bejegyzésére irányuló eljárást. A VIII. fejezet részvételre vonatkozó rendelkezéseit
csak további feltételek fennállása esetén kell alkalmazni [17. § (2)-(3) bekezdés].
A 36. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a képviseleti testület az SCE, annak leányvállalatai, illetve
telephelyei munkavállalóinak képviselőiből áll. Mivel a képviseleti testület tagjai
megválasztásának módja az Irányelv melléklete 1. részének e) pontja alapján lényegében
megegyezik a különleges tárgyaló testület tagjai megválasztására vonatkozó szabályokkal,
49
továbbá a b) pont szerint a képviselő-testület tagjainak megválasztása vagy kinevezése a
nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban történik, a képviseleti testület
megalakítására a javaslat a 20. § (1) bekezdését, a 21. § (1)-(2) és (4) bekezdését, továbbá a
22.	§ rendelkezéseit rendeli megfelelően irányadónak.
A 37. §-hoz
Mivel a képviseleti testület látja el az SCE-ben a munkavállalók képviseletét a tájékoztatási,
konzultációs és részvételi jogainak gyakorlása során, annak létrehozásáról és tagjainak
elérhetőségéről minden érintett szervnek tudnia kell. Ezért - az Irányelv melléklete 1.
részének f) pontjában szereplő szabály alapján - a § kimondja, hogy a képviseleti testület
megalakítását követően haladéktalanul tájékoztatni kell az SCE igazgatóságát
(igazgatótanácsát) a képviseleti testület tagjainak nevéről és elérhetőségéről, valamint arról,
hogy a tag melyik részt vevő jogalany, leányvállalat vagy telephely munkavállalója. Az
igazgatóság (igazgatótanács) ezekről az adatokról haladéktalanul tájékoztatja az SCE
valamennyi leányvállalatának, telephelyének ügyvezető szervét, valamint a munkavállalók
képviseleti szerveit.
A 38-39. §-hoz
Az Irányelv melléklete nem szól ezekről a kérdésekről, ezért a javaslat határozza meg -
összhangban a Munka Törvénykönyvével és az Eüttv.-nyel - a képviseleti testület, illetve
tagjainak megbízatására és a megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat.
A képviseleti testület működése
A 40. §-hoz
E § tartalmazza a képviseleti testület szervezetére vonatkozó szabályokat. A képviseleti
testület élén az elnök és az elnökhelyettes áll.
Az Irányelv melléklete 1. részének c) pontjában kapott felhatalmazás (a képviselő-testület -
amennyiben ezt mérete indokolja - tagjai közül egy legfeljebb háromtagú bizottságot választ)
alapján a (2) bekezdés előírja, hogy ha a képviseleti testület legalább tizenöt tagból áll,
háromtagú ügyvezető bizottságot választ. A bizottságnak tagja a képviseleti testület elnöke.
Az elnököt és a két tagot különböző tagállamokból kell választani.
A képviseleti testület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. A testület
elfogadja saját ügyrendjét [Irányelv melléklete 1. részének d) pontja]. Ha az ügyrend eltérően
nem rendelkezik, a képviseleti testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
A 41. §-hoz
Hasonlóan a különleges tárgyaló testület működésére vonatkozó szabályokhoz, a képviseleti
testület is igénybe vehet szakértőt [Irányelv melléklete 2. részének f) pontja]. Az Irányelv
előírásainak [melléklet 2. rész h) pont] megfelelően a képviseleti testület működésével
kapcsolatban felmerülő indokolt és szükséges költségeket, valamint a tagjainak a feladatuk
megfelelő ellátásához szükséges pénzügyi és dologi eszközöket az SCE-nek kell biztosítani.
Az SCE által viselt költségek mértékének megállapítására a Munka Törvénykönyvének 63. §-
át megfelelően alkalmazni kell.
50
Az Irányelv ebben az esetben is felhatalmazza a tagállamot, hogy az SCE által viselt
költségek mértékét korlátozzák, azonban - ahogy ezt már a különleges tárgyaló testület
működéséhez szükséges költségekkel kapcsolatban is említettük - a felek szabad döntését
nem kívántuk költségvetési szabályokkal korlátozni.
A 42. §-hoz
A 42-43. § a képviseleti testület létrehozását követően beállt esetleges változások okán
megtehető intézkedéseket határozza meg.
Az Irányelv melléklete 1. részének b) pontja kötelezővé teszi a tagállamoknak, hogy
szabályokat határozzanak meg annak biztosítására, hogy a képviselő-testületben a tagok
számát és a helyek elosztását az SCE-ben, és annak leányvállalatainál és telephelyein történő
változások figyelembevételével kiigazítsák.
A § ennek alapján legfeljebb évente lehetőséget biztosít arra, hogy a képviseleti testület
kérésére az SCE igazgatósága (igazgatótanácsa) megvizsgálja, hogy az egyes tagállamokban
foglalkoztatott munkavállalói létszám a képviseleti testület megalakításakori létszámhoz
képest változott-e oly mértékben, amely a képviseleti testület létszámának, illetve
összetételének a változását indokolja. A vizsgálat eredményéről a képviseleti testületet az
igazgatóság (igazgatótanács) tájékoztatja. Ha e vizsgálat alapján a képviseleti testület
létszámának, illetve összetételének megváltoztatása indokolt, a testület kezdeményezi, hogy
az érintett tagállamokban megfelelő létszámú tagot válasszanak. Az új választással megszűnik
az adott tagállamban foglalkoztatott munkavállalók képviseletét ellátó tag megbízatása.
A 43. §-hoz
A VIII. fejezet alkalmazására akkor kerül sor, ha a felek nem tudtak megállapodást kötni,
illetve ha abban állapodtak meg, hogy a munkavállalók bevonását nem külön erre vonatkozó
megállapodással, hanem a VIII. fejezet szerint kívánják kialakítani (17. §). A képviseleti
testület létrehozását követően beállt változások adott esetben azonban indokolttá tehetik, hogy
a felek mégiscsak saját igényük alapján határozzák meg a munkavállalók bevonásának
szabályait. E kérdés megvizsgálását az Irányelv nem hagyja teljes mértékben a felekre
[melléklet 1. rész g) pont].
Az Irányelv alapján a § kimondja, hogy megalakításától számított legkésőbb négy év
elteltével a képviseleti testület köteles vizsgálatot lefolytatni, és határozatot hozni arról, hogy
a 31. § szerinti megállapodás megkötése érdekében tárgyalást kezdeményez-e az SCE
igazgatóságával (igazgatótanácsával) vagy a továbbiakban is VIII. fejezet szerinti szabályokat
alkalmazza. Ha a képviseleti testület tárgyalások kezdeményezéséről határoz, a
megállapodásról az SCE igazgatóságával (igazgatótanácsával) a képviseleti testület tárgyal a
26-31. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával. Ha a 26. §-ban meghatározott idő (6
hónap, mely legfeljebb 6 hónappal hosszabbítható meg) alatt a megállapodás nem jön létre, a
munkavállalóknak az SCE döntéshozatali rendjébe történő bevonását továbbra is a 36-51. §
alapján kell biztosítani.
A munkavállalók tájékoztatása és a konzultáció szabályai
A 44. §-hoz
51
A 44-48. § a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szabályozó
rendelkezéseket tartalmazza.
Az 52. § (1) bekezdésének e) és f) pontjával összhangban a 44. § kimondja, hogy a képviseleti
testület hatásköre csak olyan kérdésekre terjed ki, amelyek az SCE-t, annak egy másik
tagállamban lévő leányvállalatát vagy telephelyét érintik, továbbá amelyek meghaladják az
egyes tagállamokban működő döntéshozó szervek hatáskörét.
A 45. §-hoz
A képviseleti testület és az SCE igazgatósága (igazgatótanácsa) közötti folyamatos
tájékoztatás és konzultáció megkezdésére az SCE alapítását követően haladéktalanul sort kert
keríteni. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy az SCE igazgatósága (igazgatótanácsa) a
képviseleti testület megalakulását, és a képviseleti testület összetételéről szóló tájékoztatást
(37. §) követően haladéktalanul első tárgyalásra hívja meg a képviseleti testület tagjait. Az
első tárgyalást követően - az Irányelv melléklete 2. részének b) pontjával összhangban - a
javaslat évente egy közös ülés megtartását írja elő. A felek természetesen ennél gyakoribb
ülésekben is megegyezhetnek [(2) bekezdés].
Az ülések alapjául az igazgatóság (igazgatótanács) által készített jelentések, továbbá az
igazgatóság (igazgatótanács), illetve a felügyelőbizottság üléseinek napirendje, valamint a
közgyűlés elé terjesztett valamennyi dokumentum másolata szolgál, mely utóbbiakat az
ülések előtt legalább 15 nappal kell az igazgatóságnak (igazgatótanácsnak) a képviseleti
testület rendelkezésére bocsátania [(3) bekezdés].
Az Irányelv melléklete 2. részének d) pontja lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy
megállapítsák a tájékoztatási és konzultációs ülések elnöklésére vonatkozó szabályokat. Mivel
álláspontunk szerint e kérdést nem indokolt törvényi szinten, és a tárgyaló felek eljárását
feleslegesen korlátozó módon szabályozni, e felhatalmazással nem kívántunk élni.
A 46-48. §-hoz
A javaslat 46-48. §-ai rögzítik az igazgatóság (igazgatótanács) által készített jelentés tartalmi
elemeit, továbbá a munkavállalók érdekeit jelentősen érintő intézkedések kapcsán, és az
eljárási szabályok megsértése esetén megteendő (megtehető) intézkedéseket.
Az Irányelv melléklete 2. részének b) pontjával összhangban a javaslat 46. §-ának (1)
bekezdése sorolja fel azokat a munkavállalók szempontjából is releváns kérdéseket, melyekre
az igazgatóság (igazgatótanács) által készített jelentésnek ki kell terjednie.
A munkavállalók érdekeit jelentős mértékben érintő három intézkedés (a vállalkozások,
telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges üzem-, illetve üzletrészek, továbbá a
termelés áthelyezése; a vállalkozások, telephelyek vagy a működés szempontjából lényeges
üzem-, illetve üzletrészek tevékenységének csökkentése vagy megszüntetése; csoportos
létszámcsökkentés) megtétele előtt az igazgatóságnak (igazgatótanácsnak) azonban külön is
tájékoztatnia kell a képviseleti testületet [Irányelv melléklete 2. részének c) pontja, javaslat
46.	§ (2) bekezdés].
52
Függetlenül attól, hogy az igazgatóság (igazgatótanács) eleget tett-e ezen kötelezettségének, a
képviseleti testület, illetve - sürgős esetben - az ügyvezető bizottság jogosult az
igazgatósággal (igazgatótanáccsal), illetve az SCE megfelelő szintű vezetésével tárgyalást
kezdeményezni annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjon és konzultáljon a munkavállalók
lényeges érdekeit érintő rendkívüli körülményekről.
Az Irányelv szabályozása a munkavállalók érdekeit jelentősen érintő döntések kapcsán is a
munkavállalók és az igazgatóság (igazgatótanács) közötti megegyezést tartja kívánatosnak.
Ezért a 46. § (4) bekezdése előírja, hogy ha az SCE igazgatósága (igazgatótanácsa) olyan
döntést hoz, amely nincs összhangban a képviseleti testület - legkésőbb - a tárgyaláson
kifejtett véleményével, a testület - a megállapodás elérése érdekében - 8 napon belül írásban
kezdeményezheti újabb tárgyalás tartását. Az újabb tárgyalást a kezdeményezéstől számított
15 napon belül kell megtartani. Az újabb tárgyalás megtartásának biztosítéka, hogy annak
megtartásáig a döntés nem hajtható végre. Ha azonban a képviseleti testület határidőn belül
nem kéri az újabb tárgyalás megtartását, vagy a tárgyaláson nem jelenik meg, illetve ha a
felek az újabb tárgyalás eredményeként sem jutnak megállapodásra, az igazgatóság
(igazgatótanács) a működésére egyébként irányadó szabályok szerint jár el. Ha a tárgyaláson
megállapodás jön létre, azt írásba kell foglalni.
A fent ismertetett eljárási szabályok minél hatékonyabb és gyorsabb érvényesítését szolgálja a
javaslat 46. §-ának (5) bekezdése, melynek értelmében ha az SCE igazgatósága
(igazgatótanácsa) a 45-46. §-ban meghatározott eljárás rendjét megsérti, a képviseleti testület
az SCE székhelye szerinti munkaügyi bírósághoz fordulhat. Mind az elsőfokon, mind a
másodfokon eljáró bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, tizenöt napon belül határoz. Ha
a bíróság megállapítja az eljárás rendjének megsértését, elrendeli az eljárási cselekmény
végrehajtását vagy megismétlését.
Az ismertetett eljárási szabályok kiegészítéseként - az Irányelv melléklete 2. részének d)
pontjával összhangban- a 47. § kimondja, hogy a képviseleti testület, illetve az ügyvezető
bizottság tagjai a 45-46. § szerinti tárgyalás előtt jogosultak az igazgatóság (igazgatótanács)
képviselőjének távollétében tanácskozni. Ha a tanácskozást az ügyvezető bizottság tartja, a
tanácskozásra meg kell hívni a képviseleti testület azon tagjait, akiket az intézkedéssel
közvetlenül érintett munkavállalók választottak meg.
A tárgyalások során elért eredményekről magukat a munkavállalókat is tájékoztatni kell, ezért
a javaslat 48. §-a értelmében - az Irányelv melléklete 2. részének e) pontjának megfelelően -
a képviseleti testületnek, illetve az ügyvezető bizottságnak a 45-46. § szerinti tárgyaláson
részt vevő tagjai - az üzleti titok körén kívül - kötelesek tájékoztatni az SCE, annak
leányvállalatai, illetve telephelyei munkavállalói képviselőit a tájékoztatás, illetve a
konzultáció tartalmáról és eredményéről.
A munkavállalói részvétel szabályai
A 49-51. §-hoz
Az Irányelv melléklete 3. részével összhangban a javaslat 49-51. §-ai rögzítik a
munkavállalók részvételére vonatkozó szabályokat.
Ezen szabályok alkalmazásának feltételeit a 17. § (2) és (3) bekezdése határozza meg. Az
Irányelv szándéka az, hogyha az SCE alapításban részt vevő jogalanyban érvényesültek
53
részvételi jogok, akkor azok szintje - ha a felek a 31. § szerinti megállapodásban másként
nem határoznak - ne csökkenjen. Ezért a javaslat 49. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az
SCE-nek, leányvállalatainak, illetve telephelyeinek munkavállalói az SCE igazgatótanácsában
vagy felügyelőbizottságában ugyanolyan arányban jogosultak küldöttről dönteni, amilyen
arány a részt vevő jogalanyok közül abban volt, amely a munkavállalói részvétel legmagasabb
szintjét biztosította [Irányelv melléklete 3. részének b) pontja].
Ennek kiegészítéseként az átalakulással létrejövő SCE esetében az Irányelv értelmében ha a
részt vevő szövetkezetre irányadó tagállami jog munkavállalói részvételt ír elő az
igazgatótanácsban vagy a felügyelőbizottságban, a munkavállalói részvételt - az (1)
bekezdésben foglaltakon túlmenően - az SCE igazgatótanácsában vagy
felügyelőbizottságában ezzel azonos arányban és módon kell biztosítani.
Természetesen ha egyik részt vevő jogalanyban sem érvényesültek munkavállalói részvételi
jogok, az SCE nem köteles azt biztosítani. Továbbá akkor sem kell részvételi jognak
érvényesülnie, ha a részt vevő jogalanyokban érvényesülő részvételi jog nem érinti a
munkavállalóknak a 49-51. § kötelező alkalmazásához szükséges arányát, és a különleges
tárgyaló testület nem dönt a részvételi jogok alkalmazásáról [17. § (3) bekezdés].
A munkavállalói küldötteket vagy a képviseleti testület, vagy - a munkavállalók tagállamok
szerinti megoszlásának arányában - maguk a munkavállalók választják, jelölik ki, ajánlják,
illetve ellenzik a más által javasolt személyeket, továbbá ők jogosultak dönteni a
munkavállalói küldöttek visszahívásáról is. Az előbbi esetben az arányos képviselet
érdekében a képviseleti testület dönt a munkavállalói küldöttek számára rendelkezésre álló
helyek elosztásáról oly módon, hogy valamennyi tagállam munkavállalói képviselethez
jussanak vagy a munkavállalók a tagállamok szerinti megoszlásuk arányában legyenek
képviselve.
Ha a munkavállalói küldöttekről - a képviseleti testület határozata alapján - maguk a
munkavállalók döntenek, akkor a képviseleti testületnek meg kell határoznia a munkavállalói
küldöttek választására, jelölésére, ajánlására, ellenzésére, továbbá visszahívására vonatkozó
eljárás szabályait [Irányelv melléklete 3. részének d) pontja].
A javaslat kizáró szabálya szerint a képviseleti testület tagja nem választható, jelölhető,
ajánlható munkavállalói küldöttnek.
Az Irányelv melléklete 3. részének e) pontjával összhangban az 50. § kimondja, hogy a
munkavállalói küldötteket az igazgatótanácsban, illetve a felügyelőbizottságban a többi taggal
azonos jogok illetik meg (ideértve a szavazati jogot is) és azonos kötelezettségek terhelik.
Az 51. § (1) bekezdése előírja, hogy ha a munkavállalói küldötteket megillető helyek
elosztása következtében valamely tagállam munkavállalói nem jutnak képviselethez, a
képviseleti testület e tagállamok egyikéből kijelöl egy küldöttet. Ebben az esetben az SCE
székhelye szerinti tagállam munkavállalóját előnyben kell részesíteni.
Az Irányelv melléklete 3. részének d) pontjában található felhatalmazással élve az 51. § (2)
bekezdése kimondja, hogy ha a belföldön foglalkoztatott munkavállalók képviseletére az
igazgatótanácsban vagy a felügyelőbizottságban több hely áll rendelkezésre, az a
leányvállalatok, telephelyek által foglalkoztatott munkavállalók arányában oszlik meg.
54
IX.	Fejezet
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Az 52. §-hoz
A javaslat e §-a az Irányelv 2. cikkével összhangban határozza meg a javaslat második
részének alkalmazásához szükséges fogalom-meghatározásokat és az ahhoz kapcsolódó
normatív rendelkezéseket.
HARMADIK RÉSZ
ZÁRÓ, MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
X.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Az 53. §-hoz
Az SCE-re vonatkozó törvényi szabályozás a Rendelet és az Irányelv kötelező
alkalmazásának időpontjában, vagyis 2006. augusztus 18-án lép hatályba.
A javaslat módosító rendelkezései között azonban szerepelnek olyan törvényi rendelkezések,
amelyek hatálybalépési időpontja szükségszerűen eltér ezen dátumtól, így ezen rendelkezések
tekintetében a javaslat 53. §-ának (2) és (3) bekezdése megfelelő rendelkezést rögzít.
Az 54. §-hoz
E § határozza meg azon uniós normákat, amelyek végrehajtásához, illetve átültetéséhez
szükséges rendelkezéseket a törvényi szabályozás tartalmazza.
XI.	fejezet
MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK
A Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
Az 55. §-hoz
A javaslat 55. §-a kiegészíti a Pp. 349. §-ának (2) bekezdés d) pontjában meghatározott
munkaügyi per meghatározását.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítása
Az 56. §-hoz
A § kiegészíti a Ptk. 685. §-ának c) pontját, és a gazdálkodó szervezet fogalmát kibővíti az
európai szövetkezettel.
55
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
Az 57. §-hoz
A SCE-nek, mint új jogi személynek a hazai jogba való bevezetése szükségessé teszi az
adójogszabályok közül a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítását, mely törvény
esetében az SCE magyarországi telephelyénél értelmezett nettó árbevétel fogalmát kellett az
SCE esetében meghatározni. Az SCE bevezetése miatt szükségessé vált egyéb adójogszabály-
módosítások már korábban megtörténtek.
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
Az 58. §-hoz
A § (1) bekezdése kibővítve a Cstv. 3. § (1) bekezdését, a Cstv. személyi hatálya alá vonja az
európai szövetkezetet.
A § (2) és (3) bekezdések kiküszöbölik a 2006. évi VI. törvény hatálybalépési koherencia-
hibáját, elősegítve ezzel, hogy egységes szabályozás valósuljon meg valamennyi, a Cstv.
hatálya alá tartozó jogalany, így az európai szövetkezet tekintetében is.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
Az 59. §-hoz
A javaslat 59. §-a megteremti a teljes szabályozási összhangot a Rendelet és az új Ctv. között.
A 60. §-hoz
A § deregulálja azokat a jogszabályhelyeket, melyek a javaslat által módosított
rendelkezéseket korábban módosították.
56