﻿Országgyűlés Hivatala
Irományszám: T~ / \)QQ
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
Érkezett: 2006 JÚN 23.
T/366. számú
törvényjavaslat
a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. június
2006. évi.... törvény
a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról
l-§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (1)
bekezdés felvezető szövege, valamint a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a
közigazgatási szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a
közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a
köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;”
(2)	A Ktv. 17. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
,,c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való
továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a munkáltató által felajánlott másik köztisztviselői
munkakört a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés];”
(3)	A Ktv. 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta
egyenlő részletekben jogosult.”
(4)	A Ktv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.”
(5)	A Ktv. 19. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a köztisztviselő a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési
szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó
szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
2
c)	végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak
számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is
számításba kell venni.”
(6)	A Ktv. a következő új 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § A köztisztviselőt soron kívül minősíteni kell, ha a 34. § (4) bekezdése szerinti
teljesítményértékelés alapján megállapítható, hogy a köztisztviselő a teljesítménykövetelményeket nem
vagy nagyon csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.”
(7)	A Ktv. 45. §-a a következő új (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A központi hivatal vezetőjének és helyettesének, testület által vezetett szerv esetében a testület
elnökének és tagjainak, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét a
munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap
huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.”
2.§
(1)	A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 30. § (1)
bekezdés felvezető szövege, valamint b)-c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a (4) bekezdésben foglalt korlátozással - felmentéssel
akkor szüntetheti meg, ha”
,,b) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, a központi
költségvetési szerv vezetője vagy az önkormányzati képviselő-testület munkáltatót érintő döntése -
különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése -
következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség;
c)	a magasabb vezető, illetve vezető beosztás ellátásával történő megbízás visszavonását, határozott
időre szóló megbízás esetén a határozott idő leteltét követően a közalkalmazott eredeti vagy más
munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség;”
(2)	A Kjt. 37. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely
költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely
gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt korábbi munkáltatójának haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
3
c)	végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak
számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is
számításba kell venni.”
(3)	A Kjt. 37/A. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövege az (1)
bekezdés jelölést kapja:
„(2) A közalkalmazott a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre
havonta egyenlő részletekben jogosult.”
3.	§
(1)	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: Hszt.) 56. § (1) bekezdés felvezető szövege, valamint a) és c) pontjai helyébe
a következő rendelkezések lépnek:
„A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás
figyelembevételével — felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a)	az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, az országos
parancsnok vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-
testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további
szolgálatára nincs lehetőség;”	'
,,c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot;”
(2)	A Hszt. 56. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
,,c) a vezetői kinevezés visszavonását követően a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem
biztosítható.”
(3)	A Hszt. 56. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok
következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a)	állapotának megfelelő betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs,
b)	a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy
c)	rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”
4
(4)	A Hszt. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó
átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó
napján kell kifizetni.”
(5)	A Hszt. 63. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely
költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely
gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban
bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c)	végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak
számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is
számításba kell venni.”
(6)	A Hszt. 245/H. .§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő
új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) E szervek országos parancsnokai és helyettesei illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró
határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem
haladhatja meg.
(3)	E szervek területi szerveinek vezetője - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik
-	főosztályvezetői, a szervezeti egységek vezetője főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a
helyi szervek vezetője főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi vagy osztályvezetői, a szervezeti
egységek vezetője osztályvezetői beosztási illetményre jogosult.”
4-§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi
XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 59. § (1) bekezdés felvezető szövege, valamint c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
„Az állomány tagjának szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével
-	felmentéssel akkor szüntethető meg, ha”
,,c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot;”
5
(2)	A Hjt. 59. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok
következménye, az állomány tagja akkor menthető fel, ha
a)	állapotának megfelelő más betölthető beosztás a Honvédségnél számára nem biztosítható,
b)	a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy
c)	rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.”
(3)	A Hjt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti
díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.”
(4)	A Hjt. 67. §-a a következő új (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely
költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely
gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban
bejelenteni,
b)	a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
' c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak
számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is
számításba kell venni.”
(5)	A Hjt. a következő új 109/A. §-sal egészül ki:
„109/A. § A Honvéd Vezérkar főnöke és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, valamint
helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az
illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.”
5-§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/T. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az e fejezet alapján foglalkoztatott munkavállalók esetében alkalmazni kell a Ktv. 14/A. §-ában
foglaltakat.
6
(4)	A munkáltató működésével összefüggő okból történő felmondás esetén a munkavállaló a 97. § (2)
bekezdésében foglaltaktól eltérően:
a)	a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletben
jogosult,
b)	a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(5)	Ha a munkavállaló a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési
szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó
szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a)	a felmondási időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
b)	végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak
számítása során a felmondással megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is
számításba kell venni.”	‘
6. §
(1)	E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	A Ktv. e törvény 1. § (3) bekezdésével megállapított 18. § (4) bekezdésének, 1. § (4) bekezdésével
megállapított 19. § (7) bekezdésének, 1. § (5) bekezdésével megállapított 19. § (9) bekezdésének, a Kjt
e törvény 2. § (2) bekezdésével megállapított 37. § (12) bekezdésének, 2. § (3) bekezdésével
megállapított 37/A. § (2) bekezdésének, a Hszt. e törvény 3. § (4) bekezdésével megállapított 63. § (5)
bekezdésének, 3. § (5) bekezdésével megállapított 63. § (7) bekezdésének, a Hjt. e törvény 4. § (3)
bekezdésével megállapított 60. § (2) bekezdésének, 4. § (4) bekezdésével megállapított 67. § (8)
bekezdésének, valamint az Mt. e törvény 5. §-ával megállapított 193/T. § (4)-(5) bekezdésének
rendelkezéseit az e törvény hatályba lépését követően közölt felmentésekre, illetve felmondásokra kell
alkalmazni.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ktv. 17. § (4) bekezdése, 20/A. § (1)
bekezdésében a „ - feltéve, hogy a 17. § (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet
eredményre - ” szövegrész, 20/A. § (5) bekezdés b) pontja, 31. § (6) és (8) bekezdésében a
„végzettségének, képzettségének megfelelő másik vezetői vagy ennek hiányában” szövegrészek, 34. §
(8)-(9) bekezdése, a 61. § (2) bekezdése, 64. § (4) bekezdése, a Kjt. 30. § (3) bekezdése, 37. § (10)
bekezdésében az „ - eltérő megállapodás hiányában - ” szövegrész, a Hszt. 56. § (3) bekezdése,
245/D. § (2) bekezdésében a „végzettségének, képzettségének és” szövegrész, valamint a Hjt. 59. § (3)
bekezdése.
7
(4)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a Ktv. 11/A. § (4) bekezdésében az „öt” szövegrész helyébe
a „nyolc” szöveg, 11/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „a miniszterelnök kabinetfőnöke” szövegrész
helyébe az „a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter” szöveg, 19. § (6) bekezdésében a „17. § (4)-(5)
bekezdése” szövegrész helyébe a „17. § (5) bekezdése” szöveg, 30/A. § (1) bekezdésében a „15%-át”
szövegrész helyébe a „20%-át” szöveg, 30/A. § (2) bekezdésében a „legalább három éves
közigazgatási” szövegrész helyébe a „szakmai” szöveg, valamint a „legalább 10 éves közigazgatási”
szövegrész helyébe a „szakmai” szöveg, 43. § (4) bekezdésében az „a 34. § (1) bekezdésben
meghatározott teljesítmény értékeléstől függően” szövegrész helyébe a „szakmai munkája értékelése
alapján” szöveg, a Kjt. 23. § (5) és (7) bekezdéseiben, valamint 30. § (6) bekezdésében az „a
végzettségének, illetve képesítésének megfelelő” szövegrészek helyébe a „más” szövegek, a Hszt. 63. §
(4)	bekezdésében a „(3) vagy (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „(5) bekezdés b) pontja” szöveg lép.
(5)	E törvény hatályba lépésétől számított egy évig a Ktv. 30/A. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói cím közigazgatási vagy jogi szakvizsgával
nem rendelkező köztisztviselőnek is adományozható, azzal a feltétellel, hogy a szakvizsgát az
adományozástól számított egy éven belül le kell tennie. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt
a szakmai tanácsadói vagy főtanácsadói cím a törvény erejénél fogva megszűnik. A határidőbe nem
számíthatók be a Ktv. 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.
INDOKOLÁS
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a közszféra négy foglalkoztatási törvénye - a
köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Hszt.), valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) - tekintetében
egységesen szabályozza újra a jogviszony megszűnésével kapcsolatos juttatásokat. A szabályozás
célja annak biztosítása, hogy a felmentés tényére tekintettel biztosított juttatásokra (a végkielégítés,
illetve a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkereset vagy távolléti díj
megfizetése) csak abban az esetben legyen jogosult a foglalkoztatott, ha a munkavégzési
kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt a közszférában nem létesít újabb' foglalkoztatási
jogviszonyt. Ezt a végkielégítési jogosultság esetében ugyanakkor - az áthelyezéssel való
jogviszony-megszüntetés esetéhez hasonló eredménnyel - olyan szabályozás keretében szükséges
biztosítani, amely a ki nem fizetett végkielégítés szolgálati időszakának beszámítását az új
munkáltatónál kötelezővé teszi. A Javaslat szerint emellett - az említett törvények vonatkozásában
-	felmentés esetén megszűnik az új munkakör felajánlására vonatkozó munkáltatói kötelezettség,
illetve - a Ktv. tekintetében - alacsony színvonalú feladatellátás esetén kötelezővé válik a soron
kívüli minősítés.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a Ktv. felmentési szabályainak módosításával biztosítja annak lehetőségét, hogy a
közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő létszámcsökkentés elrendelése tekintetében a
közigazgatási szerv vezetője is dönthessen, továbbá a vezetői megbízás visszavonása esetén fenntartja
ugyan a munkáltató számára az új munkakör felmentés előtti felajánlásának kötelezettségét, e
munkakör minősége tekintetében azonban a törvény nem tesz megkötést. Ezzel összefüggésben
2
megszűnik a kötelezettség a vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselők tekintetében a
közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén más munkakör felajánlására.
A Javaslat a végkielégítés kifizetését eltérést nem engedően a felmentési idő leteltéhez köti, míg a
felmentési időre járó átlagkereset kifizetését - az illetményhez hasonlóan, funkciójának
megfelelően - havonta egyenlő részletekben rendeli el.
A Javaslat a hivatali szervezet vezetője által adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai
főtanácsadói címek arányát - a közigazgatási reform keretében megvalósuló szervezeti
egyszerűsítéssel, illetve a vezetői szintek csökkenésével összefüggésben - a közigazgatási szerv
felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 15 %-áról a 20 %-ára emeli azzal, hogy a
cím adományozásához szükséges, a közszolgálatban töltött idő alsó korlátját megszünteti. A Ktv.
Önálló rendelkezésében kell szabályozni a központi hivatal vezetője és helyettese, testület által
vezetett szerv esetében a testület elnökének és tagjai, valamint a közigazgatási hivatalok vezetői és
helyettesei illetményét azzal, hogy az illetmény mértéke az illetményalap huszonnyolcszorosát nem
haladhatja meg.
A Javaslat előírja a köztisztviselő soron kívüli minősítését arra az esetre, ha a teljesítményértékelés
alapján megállapítható, hogy a köztisztviselő a teljesítménykövetelményeket nem vagy nagyon
csekély mértékben, illetve nagyon alacsony színvonalon teljesítette.	.
A 2. §-hoz
A Javaslat a Kjt. felmentési szabályainak módosításával biztosítja annak lehetőségét, hogy a
létszámcsökkentés elrendelése tekintetében a központi költségvetési szerv vezetője is dönthessen,
továbbá a vezetői és a magasabb vezetői beosztás visszavonása esetén abban az esetben biztosít
módot a felmentésre, ha eredeti vagy más munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs
lehetőség. A felmentés idejére járó juttatások szabályozása a Ktv. módosítására irányuló javaslat
tartalmával megegyezik.
A 3. §-hoz
A Javaslat a Hszt. felmentési szabályainak módosításával biztosítja annak lehetőségét, hogy a
létszámcsökkentés elrendelése tekintetében az országos parancsnok is dönthessen, továbbá
lehetőséget biztosít a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetésére abban az esetben is, ha a
hivatásos állomány tagja szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot. A Javaslat korlátozza a
hivatásos állomány tagja számára a felmentést megelőzően új beosztás felajánlására vonatkozó
munkáltatói kötelezettséget.
3
A felmentés idejére járó juttatások szabályozása a Ktv. módosítására irányuló javaslat tartalmával
megegyezik. A Javaslat a Ktv. módosításával összhangban rendezi a fegyveres szervek országos
parancsnokai és helyettesei - eddig államtitkári (helyettes államtitkári) juttatásokhoz kötötten
meghatározott - illetménye megállapításának rendjét.
A 4. §-hoz
A Javaslat a Hjt. felmentési szabályainak módosításával lehetőséget biztosít a szolgálati viszony
megszüntetésére abban az esetben is, ha az állomány tagja szolgálati nyugellátásra szerzett
jogosultságot. A felmentés idejére járó juttatások szabályozása a Ktv. módosítására irányuló
javaslat tartalmával megegyezik.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a Ktv. módosítására irányuló javaslat tartalmával megegyezően határozza meg az Mt.-nek a
közszférában foglalkoztatott munkavállalók felmentése idejére járó juttatásokra vonatkozó szabályait.
A 6. §-hoz
A Javaslat a hatálybalépést úgy rendezi, hogy a felmentéssel kapcsolatos, a foglalkoztatottak
számára biztosított jogosultságok korlátozását is megvalósító rendelkezéseket a törvény hatályba
lépését követően közölt felmentésekre kell alkalmazni.
A Javaslat végül elvégzi a javasolt módosításokból fakadó hatályon kívül helyezéseket és technikai
módosításokat is.