﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/436. számú
törvényjavaslat
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2006. június
2006. évi — törvény
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény
módosításáról
1§
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 8. §-a (3)
bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak
szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének
harminc-ötven százalékában nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó
időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik.”
2. §
(1)	A Kt. 9. §-ának (l)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az érettségi vizsga állami vizsga. Az érettségi vizsgát országosan egységes
vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi vizsgakövetelmények) szerint kell
megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az
érettségi vizsga vizsgakövetelményei alapján kell meghatározni. Az érettségi vizsga központi
vizsgakövetelményeit az iskola - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - a helyi tantervében
meghatározottak alapján helyi vizsgakövetelményekkel egészítheti ki. A központi
vizsgakövetelmények megállapítása és kihirdetése, az értékelés szabályozása az állam
feladata. Ha az érettségi vizsga vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik, a vizsgát az
iskola szervezi meg. A szóbeli vizsgák nyilvánosak. A nyilvánosságot a vizsgabizottság
elnöke korlátozhatja, illetve kizárhatja, ha azt a vizsga rendjének fenntartása indokolja. A
vizsga az oktatás nyelvén - magyarul, a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, illetve más idegen
nyelven - folyik. A vizsgázó az írásbeli dolgozatát - a vizsgaszabályzatban meghatározottak
szerint - megtekintheti, és csatolhatja az értékeléssel kapcsolatos véleményét.
(2)	Az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg az érettségi vizsga
megszervezésére, lebonyolítására, az érettségi vizsga vizsgatantárgyaira, az érettségi vizsga
vizsgatantárgyainak követelményeire, a vizsgázók teljesítményének értékelésére, a
jelentkezésre és az ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseket. Az érettségi vizsga
vizsgaszabályzatát a Kormány rendeletben adja ki. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának a
Kormány részére történő benyújtása előtt be kell szerezni az Országos Köznevelési Tanács és
a Közoktatáspolitikai Tanács véleményét, a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és
oktatást érintő kérdésekben az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértését.
(3)	A tanuló - tanulói jogviszonyának fennállása alatt abban az iskolában, amelyben a
vizsgára történő jelentkezéshez szükséges tanulmányait befejezte, ha az érettségi vizsga
vizsgaszabályzata másképp nem rendelkezik - a tizenkettedik, e törvényben meghatározott
esetben a tizenharmadik évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet.
(4)	A tanulói jogviszony megszűnése után bármelyik, a bizonyítvány kiállítására
jogosult iskolában tehető - az érettségi vizsga vizsgaszabályzata szerint - érettségi vizsga.
2
Érettségi vizsga tehető a tanulói jogviszony fennállása alatt és a tanulói jogviszony
megszűnését követően az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott
vizsgaközpontban is. Az érettségi vizsgát minden esetben a vizsga időpontjában érvényes
vizsgakövetelmények szerint kell letenni.”
(2) A Kt. 9. §-ának (7)-(10) bekezdései helyébe a következő (7)-(10) bekezdés lép:
„(7) Az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti alapvizsgát kell
szervezni, illetve művészeti záróvizsga szervezhető. Az e bekezdésben szabályozott
vizsgákon központilag meghatározott vizsgatantárgyakból, az iskola helyi tantervében
meghatározottak szerint, az iskola által kidolgozott követelmények alapján kell vizsgát tenni.
(8)	Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és felsőoktatási
intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe
való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A
felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy a felvételhez az érettségi vizsga egyes
vizsgatantárgyaiból milyen szintű követelményekre épülő vizsgát és vizsgaeredményeket kell
teljesíteni. Az érettségi vizsga egyes vizsgatantárgyaiból letett vizsga - az érettségi vizsga
vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A felsőoktatási intézmény a
felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a
középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak
szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.
(9)	Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére
szervezett szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama
követelményeinek teljesítése után - a (3)-(4) és a (6) bekezdésben meghatározottak szerint -
szakmai vizsgát tehet. A szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és
kiadásáról, a tanulói jogviszony megszűnése után az iskolarendszeren kívüli szakmai vizsga
letételének lehetőségéről, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító
bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.
(10)	Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság
címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.”
3-§
A Kt. 11. §-a (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A tanuló joga különösen, hogy]
,,b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; a középiskolában -
jogszabályban meghatározottak szerint - az angol nyelv elsajátításához felkészülési
lehetőséget kapjon;”
4.§
A Kt. 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az oktatási miniszter a 20-22. §-ban meghatározottakon kívül más közoktatási
intézményt alapíthat, illetve alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a
3
szakképzési törvény előírásainak, továbbá engedélyezheti olyan sajátos pedagógiai program
alapján nevelő és oktató általános iskola, középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a
tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni kell a közoktatási
intézmény alapításával, tevékenységével, óvoda és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel
kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket a fenntartónak kell
viselnie.”
5-§
(1)	Kt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános iskolának nyolc évfolyama van.”
(2)	A Kt. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapító okirata szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő
általános iskola, másik nyolc évfolyammal működő általános iskola vagy legalább hat
évfolyammal működő gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések
alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell
tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére -
egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon.”
' 6.§
A Kt. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (7)
bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével
meg kell szervezni a gimnáziumban - a (4) bekezdésben meghatározott - nyelvi előkészítő
évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők létszáma
alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam
osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy gimnázium keretei között.”
7.§
A Kt. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az adott évfolyamban indítható osztály, osztályok számának figyelembevételével
meg kell szervezni a szakközépiskolában - a (2) bekezdésben meghatározott - nyelvi
előkészítő évfolyamot, illetve a nyelvi előkészítő évfolyam további osztályát, ha a jelentkezők
létszáma alapján ez indokolt. A nyelvi előkészítő évfolyam, illetve a nyelvi előkészítő
évfolyam osztálya több középiskola tanulóiból is megszervezhető egy szakközépiskola keretei
között.”
8.§
(1)	A Kt. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A többcélú intézmény lehet
a)	egységes iskola vagy összetett iskola,
4
b)	közös igazgatású közoktatási intézmény,
c)	általános művelődési központ (a továbbiakban: ÁMK)
d)	egységes gyógypedagógiai, konduktív-pedagógiai módszertani intézmény,
e)	egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény.”
(2)	A Kt. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében
szervezetileg egységes intézmény. Az egységes iskola a különböző típusú iskolák feladatait
egységes közös és ehhez kapcsolódó, iskolatípus szerint elkülönülő tananyag és
követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az összetett iskola a különböző típusú iskolák
feladatait az egyes feladatoknak megfelelő külön tananyag és követelményrendszer
alkalmazásával valósítja meg. Tizenkettő - e törvényben meghatározott feltételek teljesülése
esetén - tizenhárom évfolyammal működhet az általános iskola és a gimnázium, az általános
iskola és a szakközépiskola, illetve az általános iskola és gimnázium, valamint
szakközépiskola feladatait is ellátó egységes középiskola. Az egységes középiskola az
alapozó szakaszon folyó oktatást nem szakrendszerű oktatásként is megszervezheti. A nyolc
évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az egységes középiskola
tagintézményeként is működhet.”
(3)	A Kt. 33. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény több különböző
pedagógiai szakszolgálatot szervezetileg egységes intézményként lát el. Az egységes
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény - a szakértői és rehabilitációs bizottsági feladatok
kivételével - részt vehet a pedagógiai szakszolgálatok ellátásában, az utazó szakember-hálózat
működtetésében, a többi gyermekkel, tanulóval együtt azonos óvodai csoportban, iskolai
osztályban nevelésben-oktatásban részt vevő gyermekek, tanulók ellátásában. Az egységes
pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény elláthatja a gyógytestnevelés feladatait is.”
9-§
A Kt. 40. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény
működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az
intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének
folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok
végrehajtását. Az intézményi minőségirányítási programnak tartalmaznia kell az
intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben
foglalkoztatottak teljesítmény értékelésének szempontjait és az értékelés rendjét. A
minőségirányítási program végrehajtását - az országos mérés, értékelés eredményeivel együtt
-	évente értékeli a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) oly módon, hogy kifejezze
az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az
intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az
intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői
szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak.
A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a
helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.”
5
10. §
A Kt. 48. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha az egységes iskola az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a
szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, biztosítania kell a tanuló
részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, ennek tartalmi és szervezeti követelményeit
pedagógiai programjában rögzítenie kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a
nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az - általános iskola és a
középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként működik.”
11. §
A Kt. 66. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi
(3)-(6) bekezdés jelölése (5)-(8) bekezdésre módosul:
„(3) A kötelező felvételt biztosító iskola a jelentkező felvételét, átvételét nem kötheti
felvételi követelmény teljesítéséhez. Az e bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha
a többcélú közoktatási intézmény az általános iskola feladatait is ellátja.
(4)	Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett
gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat
felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az
általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak
alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti oktatásban. Ha az egységes
iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola
feladatai közül legalább kettőt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a
közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő
tanulmányokat kell folytatni.”
12. §
A Kt. 67. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való
részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló
életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában részt vehet az is, aki nem rendelkezik
alapfokú iskolai végzettséggel, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét
betölti."”
13.	§
A Kt. 75. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a többcélú közoktatási intézmény több iskolatípus feladatait is ellátja, a
tankötelezettség ideje alatt a tanulói jogviszony nem szüntethető meg, amíg a tanulmányok
folytatására bármelyik iskolai feladatot ellátó intézményegységben lehetőség van. A
tankötelezettség megszűnése után a tanulói jogviszony megszüntetésére az egységes
iskolában a középiskolára, az összetett iskolában, továbbá a közös igazgatású közoktatási
6
intézmény és az általános művelődési központ iskolai feladatot ellátó intézményegységeiben
az ellátott feladatoknak megfelelő iskolatípusra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
14.	§
A Kt. 85. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles
a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést
szolgáló feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban:
önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe
kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek
tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg
milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell
továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével
összefüggő elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a
gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv
elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a
települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell
kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és
diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű
szakszervezetek, - ha nem működik települési kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos
kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv
végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi
önkormányzat az e törvény 103. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a
nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben
foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a
többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési
terve - települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati
intézkedési tervnek tartalmaznia kell.”
15.	§
(1)	A Kt. 99. §-a a következő (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a
közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az
anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik
évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell
teijednie.
(6)	Az országos mérés, értékelés összesített és intézményekre vonatkozó eredményét
az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és a mérés, értékelés során
szerzett intézményi szintű adatokat - a további feldolgozhatóság céljából - hozzáférhetővé kell
tenni.”
(2)	A Kt. 99. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az adott általános iskolában folyó pedagógiai tevékenység három egymást
követő országos mérés, értékelés eredményei szerint nem éri el a jogszabályban
7
meghatározott minimumot, az oktatási miniszter kezdeményezésére a fenntartó - a
megkereséstől számított hat hónapon belül - köteles intézkedési tervet készíteni. Az
intézkedési terv elkészítése során fel kell tárni azokat az okokat, amelyek a pedagógiai
tevékenység színvonalának elmaradásához vezettek. Az intézkedési tervben kell meghatározni
a feltárt okok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, illetve az ennek végrehajtásához
szükséges iskolafejlesztési programot. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell azokat az
intézkedéseket, amelyekkel biztosítani lehet az intézkedési terv végrehajtásáig a megfelelő
színvonalú oktatást. A fenntartó az intézkedési terv elkészítéséhez az intézkedési tervben
foglaltak végrehajtásához - jogszabályban meghatározottak szerint - pedagógiai szakmai
szolgáltató intézmény, szakértő vagy más szakmai szervezet közreműködését köteles igénybe
venni. Az intézkedési terv az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
jóváhagyásával válik érvényessé. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont
hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását.”
16.	§
(1)	A Kt. 114. § (1) bekezdés b) pont hetedik gondolatjelének helyébe a következő
rendelkezés lép:
[b) az általános iskolában, illetve az általános műveltséget megalapozó évfolyamokon
minden esetben, továbbá - a 115-116. §-ban meghatározott kivétellel - a szakiskolában és a
középiskolában]
a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótlóvizsga és első
alkalommal a javítóvizsga; a tanulói jogviszony fennállása alatt - az érettségi
vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - az érettségi vizsga, az első szakmai vizsga;”
(2)	A Kt. 114. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi,
érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való
részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való
részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú
művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.”
17.	§
A Kt. a következő 133. §-sal egészül ki:
„133. § (1) A 2006. évi ... törvény 1. §-ával megállapított 8. § (3) bekezdésének
harmadik mondata alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell
megszervezni az oktatást. Ehhez az általános iskoláknak a helyi tantervűket 2007. szeptember
30-ig szükség szerint át kell dolgozni és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. A
helyi tanterv jóváhagyásához szakértő igénybevételére nincs szükség.
(2)	A 2006. évi ... törvény 3. §-ával megállapított Kt. ll.§-a (1) bekezdésének b)
pontja alapján az iskolának először a 2010/2011-es tanévtől kell lehetővé tenni a felkészülést
az angol nyelv elsajátítása céljából.
8
(3)	A 2006. évi... törvény 5. §-ával megállapított Kt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján
a fenntartónak 2008. augusztus 31-ig gondoskodnia kell a nyolc évfolyamnál kevesebb
évfolyammal működő általános iskolájának tagintézménnyé történő átalakításáról vagy az
általános iskolai feladatok - e törvényben meghatározottak szerinti - iskolafenntartás nélkül
történő megoldásáról. A 2006/2007. tanévtől kezdődően kell vizsgálni azt a kérdést, hogy
indult-e hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és a nyolcadik
évfolyamon indított osztályokat akkor lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói
létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát. Ennél a számításnál a tényleges
tanulói létszámot kell figyelembe venni. A tagintézménnyé történő átalakítás a költségvetési
évhez igazodva is végrehajtható. A nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő
általános iskola megszüntetése esetén nincs szükség az aránytalan teher vizsgálatára, abban az
esetben, ha a helyi önkormányzat az általános iskolai feladatellátásról kistérségi társulás által
fenntartott iskola igénybevételével gondoskodik és a tanulók szállítása iskolabusszal
megoldott. Amennyiben a helyi önkormányzat az e bekezdésben meghatározottak szerint nem
tud gondoskodni a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola
tagintézménnyé történő átalakításáról, vagy az általános iskolai feladatok ellátásáról, az
Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont engedélyével tovább működtetheti az
iskolát. Az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont az általános iskola székhelye
szerint illetékes többcélú kistérségi társulás és a megyei közigazgatási hivatal bevonásával
dönt. A továbbműködési engedély iránti kérelmet 2007. január 31-ig lehet benyújtani.
(4)	A 2006. évi... törvény 6. §-ával megállapított Kt. 28. §-a (7) bekezdése alapján az
iskolának először a 2010/2011-es tanévtől kötelező a nyelvi előkészítő évfolyam
megszervezése.
(5)	A 2006. évi ... törvény 9. §-ával megállapított Kt. 40. §-ának (11) bekezdése
alapján első ízben a 2008/2009. évet kell értékelnie a közoktatási intézményeknek. Az
Oktatási és Kulturális Minisztérium a 2008/2009. tanév értékelésének hozzáférhetővé tételéről
köteles első ízben gondoskodni. Ettől az időponttól kezdődően kötelező a 2006.évi ....törvény
15.	§-ával megállapított Kt. 99. §-ának (5) bekezdésében meghatározottak szerint végezni a
tizedik évfolyamon a mérést.
(6)	A 2006. évi ... törvény 10. §-ával megállapított Kt. 48. §-ának (10) bekezdése
alapján az egységes iskola átdolgozza pedagógiai programját oly módon, hogy a
továbbhaladás feltételeit a 2007/2008-as tanévtől kezdve biztosítani tudja.
(7)	A 2006. évi ... törvény 16. §-ával megállapított Kt. 114. § (2) bekezdését a
2007/2008-as tanévtől kezdve kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akik abban a tanévben
kezdik meg a tanulmányaikat az adott iskolatípus legalacsonyabb évfolyamán, ezt követően
felmenő rendszerben.
(8)	A 2006/2007-es tanévben a munkáltató a Kt. 1. számú mellékletében
meghatározott kötelező órán felül a nevelési-oktatási intézményben további legfeljebb heti
négy foglalkozást, tanítást elrendelhet. Ebből két órát kizárólag egyéni foglalkozás,
szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása céljából lehet elrendelni. A
négy óráért ellenszolgáltatás nem jár. A négy óra elrendelése után rendelhet el a munkáltató -
külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint és óradíjért - további tanítási óra
megtartását.”
9
18.	§
A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS
MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, „A normatív hozzájárulás meghatározásakor
figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása” alcím 1. b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[l.A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
,,b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként
figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a
létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján
vendégtanulók - kivéve, ha e törvény alapján közösen szervezik meg több iskola részére a
nyelvi előkészítő osztályt - a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet
figyelembe venni;”
19. §
(1)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT
PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” főcím ,,B) PEDAGÓGUS ÉS
SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS- MUNKAKÖRÖK” alcímet követő felsorolás - a II.
jelölésig - helyébe a következő rendelkezés lép:
9
[B) PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS- MUNKAKÖRÖK]
- óvodapedagógus	32
- óvodapedagógus gyakorló óvodában	24
- óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek óvodájában	21
- óvodapedagógus, fogyatékos gyermekek gyakorló óvodájában	15
- nem szaktanítást végző tanító általános iskolában	22
- nem szaktanítást végző tanító gyakorló általános iskolában	14
- szaktanítást végző tanító, tanár általános iskolában	22
- szaktanítást végző tanító, tanár gyakorló általános iskolában	14
- nem szaktanítást végző osztálytanító általános iskola egésznapos (iskolaotthonos)	22
osztályában	
- nem szaktanítást végző osztálytanító gyakorló általános iskola egésznapos	14
(iskolaotthonos) osztályában	
- nem szaktanítást végző osztálytanító fogyatékos tanulók általános iskolája egésznapos	20
(iskolaotthonos) osztályában	
- tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában	21
- tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók gyakorló általános iskolájában	15
- tanár középiskolában, szakiskolában	22
- tanár alapfokú művészetoktatási intézményben	22
- tanár gyakorló középiskolában, szakiskolában, alapfokú művészetoktatási intézményben	12
- tanár, gyógypedagógus (terapeuta) fogyatékos tanulók középiskolájában,	21
szakiskolájában	
- napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár általános iskolában,	23
középiskolában, szakiskolában	
- napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár gyakorló általános	20
iskolában, középiskolában, szakiskolában	
- napközis foglalkozást, tanulószobai foglalkozást tartó tanító, tanár, gyógypedagógus	22
(terapeuta) fogyatékos tanulók általános iskolájában, középiskolájában, szakiskolájában	
- szakközépiskolai és szakiskolai gyakorlati oktató, szakoktató, fogyatékos tanulók	25
iskolájában műhely oktató	
- kollégiumi nevelő	24
- kollégiumi nevelő gyakorló kollégiumban	22
10
-	kollégiumi nevelő fogyatékos tanulók kollégiumában	22
-	fejlesztő pedagógus iskolában	24
-	fejlesztő pedagógus gyakorló és fogyatékos tanulók iskolájában	22
-	pszichológus, szociálpedagógus nevelési-oktatási intézményben	26
-	pszichológus, szociálpedagógus gyakorló nevelési-oktatási intézményben	20
-	konduktor, logopédus nevelési-oktatási intézményben	21
-	konduktor, logopédus gyakorló nevelési-oktatási intézményben	12
-	könyvtárostanár (tanító) nevelési-oktatási intézményben	22
-	könyvtárostanár (tanító) a gyakorló nevelési-oktatási intézményben	14
-	könyvtárostanár (tanító) fogyatékos tanulók gyakorló nevelési-oktatási intézményében	21
-	pszichológus, szociálpedagógus, konduktor, logopédus, pedagógus, gyógypedagógus,	21
gyógytestnevelő a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben.
(2)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pont helyébe a következő
rendelkezés lép:
„6. A pedagógus kötelező óráját az óvodában a gyermekekkel való közvetlen, a teljes
óvodai életet magában foglaló foglalkozásra (óvodai foglalkozások), az iskolában és a
kollégiumban a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai
foglalkozás, egyéni foglalkozás), kollégiumi foglalkozásra, napközis és tanulószobai
foglalkozásra kell fordítani. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati oktatásvezető-helyettes
a kötelező órája keretében ellátja a tanulók gyakorlati és elméleti képzését. A tanulókkal való
közvetlen foglalkozás körébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való
egyéni törődés feladatainak [52. § (7) bekezdés] megtartása, azoknak a szakköröknek,
érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek,
házi bajnokságoknak, iskolák közötti versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli
foglalkozásoknak [53. § (2) bekezdés b)-d) pontja] megtartása, amelyeket az iskolai nem
kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek, kollégiumban a szabadidő
eltöltését szolgáló és az egyéni törődést biztosító foglalkozások [53. § (7) bekezdés]
megtartása.”
(3)	A Kt. 1. számú Harmadik rész II/9. pont helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra
előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le
nem kötött részében munkaköri feladatként - a munkaköri leírásában foglaltak szerint vagy a
munkáltató utasítása alapján - ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb
feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat,
értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez
kapcsolódó ügyviteli tevékenységet, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos
helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és
sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai
programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy
csoportfoglalkozások [53. § (2) bekezdés e) pontja] megtartásában, a gyermekek, tanulók
felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek
megelőzésével, a gyermek- és i^úságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az
intézményi dokumentumok készítésében. A gyakorlati oktatásvezető és a gyakorlati
oktatásvezető-helyettes ellátja a gyakorlati képzést szervezők ellenőrzését. A pedagógus e
bekezdés alapján végzett munkája kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítéssel is
elismerhető.”
11
(4)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész 11/18. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„18. A munkáltató elrendeli, hogy a pedagógus - a rendes munkaidőn belül, a
munkakörére, beosztására megállapított kötelező órájánál, munkaköri feladatként, külön
díjazás nélkül - többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán
kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van. Az így elrendelt órák száma egy héten a
két órát nem haladhatja meg. A munkáltató, ha szükséges, óradíj fizetése mellett is elrendelhet
további tanítást. Egyéni foglalkozás, szabadidős foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás
megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el, ha előtte a díjazás nélküli foglalkozást
elrendelték. Az óradíj összege nem lehet kevesebb a Munka Törvénykönyve rendkívüli
munkaidőben végzett munkáért járó díjazás megállapítására vonatkozó rendelkezései alapján
számítható óradíj összegénél. A Kormány rendeletben állapítja meg a további tanítás
elrendelésének feltételeit, valamint az óradíj megállapításának szabályait. Az elrendelés adott
tanévre szólhat.”
(5)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II. pontja a következő 21. ponttal egészül
ki:
„21. A nevelési-oktatási intézmény vezetője - a fenntartó által meghatározott időpontig -
elkészíti a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelezőóra-beosztását és megküldi a
fenntartónak. A fenntartó és az intézményvezetők közösen áttekintik az órabeosztást, és a
kirendelés keretében történő foglalkoztatás [Mt. 106. §] szabályainak alkalmazásával
biztosítják az ellátatlanul maradt feladatok végrehajtását. A kirendelés ideje egy tanítási évben
nem haladhatja meg a százkilencven tanítási órát.”
20. §
A Kt. 3. számú melléklet „Osztály, csoport létszámhatárok, a tanórai és tanórán kívüli
foglalkozások szervezésének rendje” II. rész 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot
legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az
óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon csak két
iskolai osztály indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is,
ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.”
21.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2006. szeptember 1-jén
hatályba.
(2)	Az e törvény 16. §-ával megállapított Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész „A
VEZETŐK ÉS A BEOSZTOTT PEDAGÓGUSOK KÖTELEZŐ ÓRASZÁMA” főcím ,3)
PEDAGÓGUS ÉS SZAKVIZSGÁZOTT PEDAGÓGUS MUNKAKÖRÖK” alcíme és az
alcímet követő felsorolás, továbbá az 1. számú melléklet Harmadik rész n/l., 11/18., 11/19.
pontja 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
12
a)	a Kt. 25. §-a (1) bekezdésében az „alapműveltségi vizsgára, ”, (2) bekezdésében az
„alapműveltségi vizsgára, illetve” szövegrész, (4) bekezdésének harmadik mondata; a Kt. 27.
§-ának (4) bekezdése, (12) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga letételére, továbbá”
szövegrésze; a Kt. 29. §-a (5) bekezdésének „befejezi az alapműveltségi vizsgára való
felkészülést, továbbá” szövegrésze; a Kt. 30. §-a (9) bekezdés negyedik mondatának
„alapműveltségi vizsgán és az”, ötödik mondatának „alapműveltségi vizsgán, illetve az”
szövegrésze; a Kt. 31. §-a (1) bekezdésének illetve a tanuló nem készülhet fel az
alapműveltségi vizsga letételére” szövegrésze; a Kt. 48. §-a (1) bekezdés b) pontja hatodik
gondolatjeles bekezdésének „ az alapműveltségi vizsga követelményeit és témaköreit, ha ennek
megszervezését a középiskolai és szakiskolai pedagógiai program előírja, továbbá”
szövegrésze; a Kt. 51. §-a (2) bekezdésének „alapműveltségi vizsgára, illetve” szövegrésze; a
Kt. 52. §-a (l)-(2) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga, ” szövegrésze; a Kt. 71. §-a (1)
bekezdésének „az alapműveltségi vizsga vagy” és „az alapműveltségi vizsgabizonyítványt,
illetve” szövegrésze; a Kt. 72. §-a (1) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga, ” szövegrésze;
a Kt. 84. §-a (5) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga,” szövegrésze; a Kt. 91. §-a (4)
bekezdésének c) pontja; a Kt. 93. §-a (1) bekezdés c) pontjának „az alapműveltségi vizsga és”
szövegrésze; a Kt. 95. §-a (7) bekezdése a) pontjának „az alapműveltségi vizsga, illetve”
szövegrésze; a Kt. 95. §-a (9) bekezdésének „az alapműveltségi vizsga, ” szövegrésze, a Kt.
95/A. §-a (2) bekezdés c) pontjának „az alapműveltségi vizsga és” szövegrésze; a Kt. 99. §-a
(1)	bekezdésének „ az alapműveltségi vizsga és” szövegrésze; a Kt. 101. §-a (2) bekezdésének
az „alapműveltségi vizsga vagy” szövegrésze; a Kt. 104. §-a (4) bekezdés a) pontjának „az
alapműveltségi vizsga és” szövegrésze; a Kt. ,116. §-a (1) bekezdés e) pontjának
„alapműveltségi vizsga,” szövegrésze; a Kt. 121. §-a (1) bekezdés 32. pont b) alpontjának
„az alapműveltségi vizsga, ” szövegrésze; a Kt. 124. §-ának (1) bekezdése;
b)	a Kt. 30. §-a (11) bekezdésének a) pontjából a „vagy a 17. § (1) bekezdésében
meghatározott végzettség, szakképzettség és egyetemi, főiskolai szakirányú továbbképzés
keretében szerzett - a tevékenység folytatására jogosító —„ szöveg;
c)	a Kt. 10. § (3) bekezdésének g) pontjában, a Kt. 14. §-a (1) bekezdésének i)
pontjában és a Kt. 19. §-a (1) bekezdésének k) pontjában a „jogszabályban meghatározottak
szerint az oktatási jogok miniszteri biztosához forduljon. ” szöveg helyébe „az oktatási jogok
tanácsadójához” szöveg, a Kt. 94. §-ának (6) bekezdésében az „oktatási jogok miniszteri
biztosát, továbbá az Országos Köznevelési Tanács javaslatára jóváhagyja az oktatási jogok
miniszteri biztosa hivatalának költségvetését” szöveg helyébe az „oktatási jogok
tanácsadóját” szöveg lép;
d)	a Kt. 9. §-ának (11) bekezdése;
e)	a Kt. 93. §-a (1) bekezdésének i) pontja.
(4)	A Kt. 57. §-ának (4) bekezdésében a foglalkozás"" szöveg helyébe, a „nevelési
program” szöveg, a Kt. 72. §-ának (2) bekezdésében az „Oktatási Minisztérium” szöveg
helyébe az „ Oktatási és Kulturális Minisztérium, szakképesítést tanúsító bizonyítvány esetén a
Szociális és Munkaügyi Minisztérium” szöveg, a Kt. 78. §-a (7) bekezdésének d) ponljában
„az illetékes szakorvos” szöveg helyébe „ a jogszabályban meghatározott szakértő” szöveg, a
Kt. 108.§-ának (5) bekezdésében az „ Oktatási Minisztérium ” szöveg helyébe az „ Oktatási és
Kulturális Minisztérium, szakiskolát a Szociális és Munkaügyi Minisztérium”, továbbá ahol a
Kt. oktatási miniszterről rendelkezik, annak helyébe oktatási és kulturális miniszter szöveg
lép.
13
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat legfontosabb célkitűzése a közoktatás rendszere szakmai hatékonyságának
növelése. A javaslat rendelkezései minden esetben figyelembe veszik a "gyermek mindenek
felett álló érdekét", ezért a bevezetésre kerülő változások legfontosabb szempontja az, hogy a
közoktatás rendszerében csökkenjenek a különbségek a gyermekek, a tanulók esélyei között
amiatt, hogy milyen óvodába, iskolába járnak. A javaslat nagyobb hangsúlyt helyez a tanulók
képességének, tehetségének kibontakoztatására, s ebből a célból eltolja a rendelkezésre álló, a
felhasználható időkereteket az iskolai oktatás korai szakaszában a készségek, képességek
fejlesztését szolgáló nem szakrendszerű oktatás irányába.
A javaslat további lehetőségeket biztosít az ésszerű, racionális munkaszervezéshez,
önkormányzati feladatellátás-tervezéshez. Számos olyan területen, ahol a feladatellátás közös
intézményben történő megoldása törvényes úton nem volt lehetséges, feloldja a korábbi
kötöttségeket és biztosítja a racionális szervezetalakítás intézményműködtetés jogi kereteit.
Az egységes iskola tanulói szempontból a legjobban garantálja a korai iskolaváltás
kényszerének megszűnését, a pedagógiai folyamat egységes folyamatként való kezelését.
A javaslat újrafogalmazza és áttekinthetőbbé teszi a pedagógusok sajátos munkaidejét,
a heti teljes munkaidő felosztását kötelező óraszámban ellátott feladatokra és kötelező
óraszámon felül ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban történő foglalkoztatás szabályait
egységesíti, rendszerezi. A munkaidő hatékony kihasználása érdekében a hatályos törvényi
rendelkezésekhez képest pontosabban fogalmazza meg a heti teljes munkaidő egy-egy
részében ellátható tevékenységeket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
(az 1. §-hoz)
A javaslat megemeli azt az időkeretet, amely alapján az általános iskolák ötödik és
hatodik évfolyamán nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. Az időalapba bevonja a nem
kötelező tanórai foglalkozások időkeretét is. Ez a megoldás elősegíti, hogy az iskolák
nagyobb időkeretet tudjanak szentelni a tanulói készségek, képességek fejlesztésére. A 2003.
évi LXI. törvény írta elő, hogy az ötödik, hatodik évfolyamon a kötelező tanórai
foglalkozások huszonöt-negyven százalékában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni. E
rendelkezésnek a bevezetése 2004. szeptember 1-jén indult az első évfolyamon. így 2008.
szeptember 1-jére "ér el" az ötödik évfolyamra. A nem szakrendszerű oktatás megtartásához
szükséges pedagógus szakképzettségeket a 2003. évi törvénymódosítás szabályozta.
(a 2. §-hoz)
Az alapműveltségi vizsga - alapvizsgaként - 1993-ban megjelent a törvény
szövegében. Eredeti célja szerint az akkor tíz évfolyamos iskolaként szabályozott általános
iskolai tanulmányokat zárta volna le. Az általános iskola nyolc évfolyamos működése miatt a
vizsga célja kérdésessé vált. A törvényben való benntartása ez idáig azért látszott
szükségesnek, hogy a szakképzésbe történő belépés egyik előfeltételeként szolgáljon. Az
elmúlt időszak alapján azonban megállapítható, hogy a szakképzésben sincs szükség erre a
14
vizsgatípusra, mivel az Országos Képzési Jegyzék szerint belépési szintekre, kompetenciákra
alapul a szakképzésbe való belépés. Ezt a vizsgát egyébként először 2008-ban lehetne
megkövetelni a tanulóktól.
(a 3. §-hoz)
A javaslat alapján minden tanulónak biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek
alapján fel tud készülni az angol nyelvből.
(a 4. §-hoz)
A § hatályos szövege több helyen tartalmazta az alapműveltségi vizsgára történő
utalást. Figyelembe véve, hogy ez a vizsga-típus megszűnik, az érintett bekezdést a javaslat
újrafogalmazza.
(az 5. §-hoz)
A javaslat megszünteti a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános
iskolákat. Ezek az iskolák másik iskola tagintézményeként folytathatják tevékenységüket. Az
átmeneti szabályok alapján a változtatásra két évük lesz az iskolafenntartóknak.
(az 6. §-hoz)
A nyelvi előkészítő évfolyamok indításánál a javaslat kötelezővé teszi a jelentkező
igények figyelembe vételét az osztályok indításának tervezése során. A közoktatásról szóló
törvény e rendelkezései alapján az adott tanítási évben indítható iskolai osztályok számát a
fenntartó határozza meg. A szülői igények teljesítésére a fenntartói döntés keretei között
kerülhet sor. Az érintett tanulók a nyelvi előkészítő évfolyamot vendégtanulói jogviszony
keretében vehetik igénybe.
(a 7. §-hoz)
A javaslat előírja a nyelvi előkészítő évfolyamok indítását a szakközépiskolák részére
is. Ily módon lehet biztosítani az esélyegyenlőséget.
(a 8. §-hoz)
A javaslat bővíti a többcélú intézmények körét, megkönnyítve ezzel az
önkormányzatok intézményalapítási lehetőségét.
A javaslat újrafogalmazza az egységes iskola fogalmát. Az egységes iskola bármelyik
iskolatípus feladatait elláthatja, így nincs akadálya annak, hogy a gimnázium és az általános
iskola, a szakiskola és az általános iskola, a gimnázium, az általános iskola és az alapfokú
művészetoktatás feladatait egy pedagógiai program, egy helyi tanterv alapján oktassák. Az
egységes iskola tanulói szempontból a legjobban garantálja a korai iskolaváltás kényszerének
megszűnését, a pedagógiai folyamat egységes folyamatként való kezelését.
15
(a 9. §-hoz)
A javaslat előírja, hogy a közoktatási intézményekben a szülők bevonásával
végezzenek teljesítményértékelést. Ennek eredményeképpen meg lehet határozni azokat a
célokat, amelyekkel javítani lehet az intézmény teljesítményét.
(a 10. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény 2005. évi módosítása iktatta be azt a rendelkezést,
amely alapján az általános iskolai és a középiskolai feladatot ellátó egységes iskolának
gondoskodnia kell a tanulók folyamatos továbbhaladása szakmai feltételeinek
meghatározásáról. A javaslat kiegészíti a hatályos rendelkezéseket a szakiskolai feladatokkal
is, figyelembe véve, hogy számos olyan többcélú intézmény működik az országban, amelynél
indokolt az említett iskolai szintű szabályozás elvégzése.
(all. §-hoz)
A javaslat következetesen végigviszi a felvételi eljárás rendszerének újragondolását.
Az újrafogalmazott 42. §-sal összhangban biztosítja, hogy a többcélú intézményekben
tanulmányokat folytatók az adott iskolában elért eredményeik alapján léphessenek magasabb
évfolyamra, akkor is, amikor az egyes iskolatípusok között egyébként "iskolaváltásra" kerülne
sor. Az egységes iskola pedagógiai programja tartalmazza azokat a közös követelményeket,
amelyeket minden* tanulónak el kell sajátítania. Tartalmazza továbbá az elágazási pontot,
amelytől kezdődően a tanulók felkészültsége, képessége alapján kiegészítő tanulmányok
folytatására kerül sor más iskolatípus követelményei szerint. így például egyik lehetséges
megoldás, hogy az egységes iskola, amelyben az általános iskolai feladatok mellett ellátják a
gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatait is, a kilencedik vagy a tizedik
évfolyamon azonos követelmények szerint felkészíti az összes tanulót. A pedagógiai program
meghatározza, hogy az elért tanulmányi eredmények alapján melyik tanuló melyik "ágon"
folytathatja tovább a tanulmányait a kilencedik vagy a tizedik évfolyam befejezését követően.
(a 12. §-hoz)
A javaslat a törvény hatályos szövegét hozzáigazítja a tankötelezettség megváltozott
időpontjához.
(a 13. §~hoz)
A javaslat a tanulói jogviszony iskola által történő megszüntetését hozzáigazítja az
elmúlt évtizedekben kialakult többcélú intézmények rendszeréhez. Az új rendelkezések
biztosítják a tanulmányok folytatásának lehetőségét mindaddig, ameddig az adott többcélú
intézményben lehetőség van arra, hogy a tanuló az adott intézményen belül folytathassa a
tanulmányait.
(a 14. §-hoz)
A javaslat újrafogalmazza a helyi önkormányzati intézkedési terv készítésének
kötelezettségét. Indokolt, hogy az önkormányzatok áttekintsék azokat az intézkedéseket,
amelyek az esélyegyenlőség megvalósításának célját szolgálják. Nincs szükség
16
önkormányzati intézkedési terv készítésére, ha a többcélú kistérségi társulás intézkedési terve
tartalmazza mindazokat, amelyeket az önkormányzati intézkedési tervnek kell tartalmaznia.
(a 15. §-hoz)
A közoktatásról szóló törvény 2000 óta fokozatosan megteremtette annak jogi
feltételeit, hogy a közoktatásban érvényesüljön a "minőségfejlesztés" követelménye. A
hatályos rendelkezések azonban nem tartalmaznak rendelkezést arra az esetre, ha az ágazati
irányítás keretében lefolytatott országos mérési, értékelési tevékenység során visszatérően
eredménytelenséget állapítanak meg. A javaslat a segítségnyújtást helyezi előtérbe.
Elsődleges cél minden esetben, hogy a "leszakadó" intézmény támogatást kapjon a
fejlődéshez.
(a 16. §-hoz)
Az érettségi vizsgaszabályzat szerint minden tanuló a tanulói jogviszonyának
fennállása alatt bármelyik tantárgyból lényegében korlátlanul jelentkezhet érettségi vizsgára.
A többcélú intézményekben a tanulói jogviszony az érettségi bizonyítvány megszerzése után
is fennáll. Ezért a gyakorlatban számtalan esetben előfordult, hogy a tanulók egy vagy több
tantárgyból kétszer vagy még többször is érettségi vizsgát tettek. Ezért indokolt, hogy az
érettségi vizsgaszabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a tanulói jogviszony fennállása
alatt milyen módon élhet a tanuló ingyenesen a vizsgázás jogával.
A javaslat a korábbinál pontosabban határozza meg azt a kört, amely a finanszírozás
szempontjából eltérő szabályozás alá esik. Nem biztosítja az ingyenességet minden sajátos
nevelési igényű tanuló részére, csak akkor, ha az érintett fogyatékossága miatt az indokolt.
Világosan meghatározza azt is, hogy az alapfokú művészetoktatás igénybe vételénél milyen
körben biztosított az ingyenesség és "meddig". Ehhez a javaslathoz kapcsolódnak a
javaslatnak azok a rendelkezései is, amelyek következetesen végigviszik az első szakképesítés
ingyenességét, szűk kivételtől eltekintve.
(a 17. §-hoz)
A javaslatnak számos olyan új intézkedése van, amelynél meg kell határozni azokat a
lépéseket, amelyek alapján az érintetteknek a végrehajtást meg kell szervezniük. A
közoktatásról szóló törvény 133. §-ának beiktatásával beépültek mindazok az átmeneti
szabályok, amelyek biztosítják, hogy országosan egységes jogalkalmazói gyakorlat alakuljon
ki.
(a 18. §-hoz)
A hatályos rendelkezések alapján a vendégtanuló után nem vehető igénybe normatív
költségvetési támogatás, ha saját döntésük alapján folytatják ily módon tanulmányaikat. E
rendelkezést kellett feloldani, figyelembe véve, hogy a napközis foglalkozások és a nyelvi
előkészítő osztályok "intézmények közötti" létrehozásának lehetőségét megteremti a javaslat.
(a 19. §-hoz)
A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak kötelező óraszáma a heti teljes munkaidő
egy részét tölti ki. Ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy a munkáltató a heti teljes munkaidőn
17
belül a kötelező óraszámra meghatározott időn túl további tanítást rendeljen el munkaköri
feladatként. A javaslat korlátokat állít fel az ily módon elrendelhető többlettanításra.
A javaslat előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetői tekintsék át a
pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-beosztását. Ez által lehetőség nyílik
arra, hogy áttekintsék az egyes munkáltatóknál felhasznált munkaidőt és adott esetben éljenek
a Munka Törvénykönyve által nyújtott lehetőséggel, a kirendeléssel. A kirendelés lényege,
hogy a munkavállalót a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál
történő munkavégzésre is kötelezik. Ennek feltétele, hogy a munkavállaló kirendelésére
ellenszolgáltatás nélkül kerüljön sor és a munkavállaló a kirendelés során olyan
munkáltatónál végezzen munkát, amelynek tulajdonosa - részben vagy egészben - azonos a
munkáltató tulajdonosával. Ezzel a megoldással tehát az azonos fenntartói körbe tartozó
intézmények élhetnek. A Munka Törvénykönyve a kirendelés idejét negyvennégy
munkanapban határozza meg. A javaslat ezt az időtartamot „átszámolta” pedagógus kötelező
órára.
(a 20. §-hoz)
A javaslat könnyíti a fenntartók mozgásterét, mivel a hatályos rendelkezésekhez
képest szélesebb körben lehetővé teszi a létszámhatárok átlépését.
(a 21. §-hoz)
9
A javaslat meghatározza a törvény hatályba léptető rendelkezéseit. A javaslat
rendelkezései közül 2006. szeptember 1-jén lép hatályba minden olyan előírás, amely nem
érinti az induló tanítási évet, illetve amelyek az induló tanítási évben is bevezethetők. Azok a
rendelkezések, amelyek hosszabb felkészülési időt igényelnek az általános hatályba lépés
időpontjától eltérően későbbi időpontban lépnek hatályba.
18