﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
KORMÁNYA
T/437. számú
törvényjavaslat
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2006. június
2006. évi.... törvény
a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
módosításáról
l-§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
»(1) A gazdasági tanács a felsőoktatási intézmény feladatainak végrehajtása
megalapozásában, a rendelkezésére bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon
hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntéseket előkészítő és
végrehajtásuk ellenőrzésében részt vevő, a fenntartói döntések előkészítésében - e törvényben
meghatározottak szerint - közreműködő testület. A gazdasági tanács a kincstári vagyonnal
történő gazdálkodás keretében a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami
vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében hoz döntést. Ha a gazdasági tanács a Kincstári
Vagyoni Igazgatóság feladatkörében jár el, képviseletét a pénzügyminiszter javaslatára
delegált tag látja el.”
2.§
(1)	Az Ftv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanács
a)	közreműködik a szenátus döntéseinek előkészítésében, így különösen benyújtja a
szenátus részére:
aa)	a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét,
ab)	a felsőoktatási intézmény számviteli rendjét,
ac)	fejlesztés indítását,
ad)	gazdálkodó szervezet alapítását, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzését,
gazdálkodó szervezettel történő együttműködést,
ae)	a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott, valamint a tulajdonában lévő
ingatlan vagyon hasznosítását, elidegenítését,
aj) azé törvényben meghatározottak szerinti hitelfelvételt,
ag)	együttműködési megállapodás megkötését,
ah)	a felsőoktatási intézmény szervezete, szervezeti egysége létesítését, átalakítását,
megszüntetését;
b)	- a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetekben - gazdasági
szempontból véleményezi a felsőoktatási intézmény által készített pályázatokat;
c)	benyújtja a szenátus részére a felsőoktatási intézmény költségvetését és a számviteli
rendelkezések szerinti beszámolóját;
d)	dönt azokban az ügyekben, amelyek ellátására a szenátus felhatalmazta.”
2
(2) Az Ftv. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A gazdasági tanács a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami
vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében hozott döntését megküldi a Kincstári Vagyoni
Igazgatóságnak. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság a döntés ellen harminc napos jogvesztő
határidőn belül kifogással élhet. A kifogásolt döntés nem hajtható végre.”
3-§
Az Ftv. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felsőoktatási intézményben az kezdheti meg tanulmányait, aki felvételt nyert. A
felvétel jelentkezés alapján, az e célra szolgáló jelentkezési lap benyújtásával történik. A
felsőoktatási intézménybe jelentkező korlátlan számú jelentkezési lapot nyújthat be. A
felvételi jelentkezési lapon meg kell jelölni, hogy a jelentkező milyen munkarend szerinti
képzésre, továbbá hogy az első tanévre államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésre
jelentkezik. Ha a jelentkező több lehetőséget jelöl meg, azokat rangsorolnia kell.”
4.§
Az Ftv. 40. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki az időarányos fizetési kötelezettségének nem
tett eleget. A hallgató államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésbe való besorolása egy
tanév időtartamra szól. A felsőoktatási intézmény a hallgató besorolásról e törvény
rendelkezései alapján hoz döntést.”
5-§
Az Ftv. 46. §-a (5) bekezdése c) pontjának a helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hallgató joga, hogy vagyoni viszonyaim, jövedelmi helyzetére, tanulmányi
eredményére tekintettel pénzbeli, illetve természetbeni gondoskodásban részesülhessen, e
körben különösen]
,,c) fizetési kötelezettségeinek teljesítéséhez - a Kormány által meghatározott feltételek
és szabályok szerint - mentességet, részletfizetési kedvezményt, halasztást kapjon,”
3
6. §
Az Ftv. 49. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[A hallgató kötelessége, hogy]
,,e) teljesítse a tanulmányai folytatásához kapcsolódó fizetési kötelezettségét, így
különösen államilag támogatott képzés keretében képzési hozzájárulást, költségtérítéses
képzésben költségtérítést fizessen.”
7.§
Az Ftv. 51. §-ának (3)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A Kormány határozza meg
a)	az állami költségvetés, valamint a képzési hozzájárulás terhére biztosított hallgatói
juttatásokhoz való hozzáférés feltételeit, ennek során a kedvezményeket, támogatásokat ahhoz
a feltételhez kötheti, hogy a hallgató a nappali oktatás munkarendje szerint készüljön fel, vagy
államilag támogatott képzésben vegyen részt,
b)	a diákigazolvány kiadásával, a kollégiumi ellátás igénybevételével és a lakhatási
támogatással, az egyes tanulmányi ösztöndíjak igénybevételével kapcsolatos feltételeket,
továbbá egyes, a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokért való fizetés elveit,
c)	a rászorultsági alapon adható juttatásokat.
(4)	A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy
a hallgatói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve végrehajtani.
A szervezeti és működési szabályzat - az állami költségvetés, valamint a képzési hozzájárulás
terhére biztosított hallgatói juttatások tekintetében - kormányrendeletben meghatározott
keretek között meghatározza az egyes juttatásokhoz való hozzájutás feltételeit, valamint a
hallgatók részére további jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg.”
8.§
Az Ftv. 53. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatási intézményben folyó képzés lehet államilag támogatott vagy
költségtérítéses képzés. Az államilag támogatott képzés költségeinek többségét az e
törvényben meghatározottak szerint az állami költségvetés, a költségtérítéses képzés
költségeit a hallgató viseli. Az államilag támogatott alap- és mesterképzésben tanulmányokat
folytató hallgató képzési hozzájárulás fizetésére köteles.”
4
9.§
(1)	Az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a
tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy az 59. § (4)
bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel nem teljesítése esetén, illetve egyéb okból
tanulmányait költségtérítéses képzésben folytatja tovább, helyére - ilyen irányú kérelem
esetén - a felsőoktatási intézményben költségtérítéses formában tanulmányokat folytató
kiemelkedő tanulmányi teljesítményű hallgató léphet. Ha a felsőoktatási intézményben
államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a
felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói
jogviszonya nem szünetelt nem szerzett legalább harminc kreditet, tanulmányait a következő
tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja.”
(2)	Az Ftv. 55. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses
képzés közötti átsorolás rendjét a Kormány határozza meg.”
10.	§
Az Ftv. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő
számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató - az elsőként megkezdett
képzésének legkésőbb harmadik félévében létesített további (párhuzamos) hallgatói
jogviszonyára tekintettel -
a)	egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha
b)	ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség,
szakképesítés megszerzésére készül fel.”
11.	§
Az Ftv. 60. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata határozza meg a
záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét,
eredményének kiszámítási módját. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a
felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Záróvizsgát a felsőoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.”
5
12. §
Az Ftv. 79. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jogi személy, székhelye
Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Hallgatói Önkormányzatok Országos
Konferenciája jogosult a Magyar Köztársaság címerének használatára. A Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciáját a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felett az ügyészség gyakorol
törvényességi felügyeletet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.”
13.	§
Az Ftv. 107. §-ának (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A regisztrációs központ veszi nyilvántartásba az e törvénnyel létrehozott jogi személy
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottságot, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsot és a Magyar Rektori Konferenciát.”
14.	§
Az Ftv. 111. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot a regisztrációs központ veszi
nyilvántartásba, alapító okiratát az oktatási és kulturális miniszter adja ki. A Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szervezeti és működési szabályzatot készít, amelyet az
oktatási és kulturális miniszter hagy jóvá.”
15.	§
Az Ftv. 113. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács alapító okiratát az oktatási és kulturális
miniszter adja ki, a Tanácsot a regisztrációs központ veszi nyilvántartásba. A Felsőoktatási és
Tudományos Tanács szervezeti és működési szabályzatot készít, melyet az oktatási és
kulturális miniszter hagy jóvá.”
16.	§
Az Ftv. 114. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmény képviseletére,
érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendszerének működésével
6
kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve
a döntés előkészítője részére. A Magyar Rektori Konferencia jogi személy, székhelye
Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség
gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Magyar Rektori Konferenciát a regisztrációs központ
veszi nyilvántartásba. A Magyar Rektori Konferencia beszámolási és könyvvezetési
kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
17.	§
(1)	Az Ftv. 125. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege, valamint a) pontja és az §-t
megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS, ILLETVE TÉRÍTÉSI DÍJ FIZETÉSE ELLENÉBEN
IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK
(1)	Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető
szolgáltatások a következők:
a)	a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények
teljesítéséhez, a bizonyítvány, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez
szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások,
terepgyakorlatok legfeljebb két alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a
sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga
letétele, illetve a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 68. § (3)
bekezdésében foglaltak szerint,”
(2)	Az Ftv. 125. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a
tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és
vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását, vagy késedelmes teljesítését
fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség alkalmankénti mértéke nem
haladhatja meg a hallgatói normatíva öt százalékát.”
18.	§
Az Ftv. a következő 125/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
„A KÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG
125/A. § (1) Az államilag támogatott tanulmányokat folytató hallgató - nemzetközi
szerződés eltérő rendelkezése hiányában - alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben a
harmadik félévtől kezdődően, mesterképzésben a teljes tanulmányi idő alatt képzési
hozzájárulás fizetésére köteles.
(2)	A hallgató által fizetendő képzési hozzájárulás irányadó éves összege az éves -
finanszírozási csoportok szerint számított - képzési normatívák számtani átlaga
másfélszeresének alapképzésben húsz százaléka, mesterképzésben harminc százaléka.
7
(3)	A képzési hozzájárulás tényleges összegét a felsőoktatási intézmény állapítja meg,
azzal, hogy az irányadó összegnél ötven százalékkal alacsonyabb, illetve magasabb mértéket
nem határozhat meg. A hátrányos helyzetű hallgató mentesül a képzési hozzájárulás
megfizetése alól. A felsőoktatási intézmény a képzési hozzájárulás fizetésére kötelezett
hallgatói legfeljebb tizenöt százalékát - a Kormány által meghatározott feltételek és szabályok
szerint - mentesítheti a képzési hozzájárulás megfizetése alól. A felsőoktatási intézmény a
mentességet és a tényleges képzési hozzájárulás összegét olyan módon állapítja meg, hogy a
képzési hozzájárulás intézményi éves bevétele elérje, vagy meghaladja a képzési hozzájárulás
fizetésére kötelezettek létszámának és a (3) bekezdés szerint számított irányadó összegek
szorzatának együttes összegét.
(4)	A képzési hozzájárulásból származó bevételnek Kormány által meghatározott
mértékét - legalább egyharmadát, de legfeljebb felét - a kiemelkedő tanulmányi teljesítményű
hallgatók támogatására kell fordítani. A fennmaradó részt a szenátus döntése alapján az
intézmény fejlesztésére kell fordítani.
(5)	A képzési hozzájárulás fizetésének részletes szabályait a Kormány állapítja meg.”
19.	§
Az Ftv. 126. §-ának (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„A költségtérítés összegét a felsőoktatási intézmény - a képzéssel kapcsolatos
valamennyi ráfordításra tekintettel — határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy annak összege
nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított folyó féléves kiadások egy hallgatóra
jutó hányadának száz százaléka.”
20. §
Az Ftv. 129. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felsőoktatási intézmény a diákotthonban elhelyezett hallgatókra tekintettel
megállapított, a kollégiumi normatív támogatásnak megfelelő összegű támogatásra jogosult,
ha a diákotthon a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján államilag támogatott
képzésben részt vevő hallgató elhelyezését biztosítja és a diákotthont a 122. § (1) bekezdés b)
pontja szerinti PPP keretében a felsőoktatási intézmény és a diákotthon fenntartója közötti
szerződés szerint működtetik. A diákotthon fenntartója - az (5) bekezdésben foglaltaktól
elértően — a felsőoktatási intézménnyel kötött szerződésben meghatározott szolgáltatásra
jogosult.”
8
21. §
Az Ftv. 147. §-ának 10. és 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„10. hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során
családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után
rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, illetve rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult, vagy állami gondozott volt,”
„36. szakmai feladatra jutó folyó kiadások: az adott feladatra elszámolt működési,
fenntartási és felhalmozási célú kiadások, de legalább a képzési és a fenntartói normatíva
együttes összegének megfelelő összeg,”
22.	§
Az Ftv. 152. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény 10/A. §-a és 10/B. §-a rendelkezései
alapján utoljára 2006-ban lehet ösztöndíjat odaítélni, a már megállapított ösztöndíjakat e
törvény hatálybalépése nem érinti, azokat az ösztöndíjas jogviszony kezdetekor hatályos
rendelkezések szerint kell az ösztöndíj tartamának megfelelően folyósítani.”
23.	§
Az Ftv. 153. §-ának (1) bekezdésének 7. és 12. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 23. ponttal egészül ki:
[(1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza]
„7. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, a felsőoktatási intézmények
iratkezelésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal,
az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási
kérdéseket, a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és a költségtérítéses
képzés közötti átsorolásnak a rendjét [35. § (2) és (11) bekezdés, 55. § (6) bekezdés, 73. § (1)
bekezdés],”
„12. a hallgatói juttatások és egyéb kedvezmények igénybevételi rendjét [51. § (3)
bekezdés, 104. § (5) bekezdés, 118. § (6) bekezdés, 119. § (3) bekezdés, 125/A. § (4)
bekezdés],”
„23. a hallgatói hozzájárulási kötelezettség megállapításának, nyilvántartásának és
teljesítésének, a soron kívüli teljesítéshez kapcsolódó és egyéb kedvezmények biztosításának
rendjét, [125/A. (6) bekezdés].”
9
24.	§
Az Ftv. 158. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je
előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények
alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi
felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító,
illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére
biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói
jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. E
rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jétől eltérhet.”
25.	§
Az Ftv. 2. számú melléklet „A hallgatók adatai” címének 1. bb) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[l.E törvény alapján nyilvántartott adatok:
b)	a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorandusz, doktorjelölt) jogviszonnyal
összefüggő adatok:]
„ bb) a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe
vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje, a képzési hozzájárulás
adatai,”
26.	§
(1)	E törvény - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Ftv. 46. §-a (7) bekezdése d) pontjának az „oktatási jogok miniszteri biztosához”
szövegrésze helyébe az „oktatási jogok tanácsadójához” szövegrész, az Ftv. 48. §-a (4)
bekezdésének „melynek havi összege nem lehet kevesebb, ” szövegrésze helyébe a „melynek
havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkozatás esetén, nem
lehet kevesebb,” szövegrész, az Ftv. 55. §-a (2) bekezdésének „valamely képzési ciklusban
záróvizsgát tett” szövegrésze helyébe a „valamely képzési ciklusban végbizonyítványt
szerzett' szövegrész, az Ftv. 59. §-a (2) bekezdésének ,Jía az ismétlő javítóvizsga nem volt
sikeres” szövegrésze helyébe a ,Jía a javítóvizsga nem volt sikeres” szövegrész, az Ftv. 75. §-
ának (3) bekezdésének „az oktatási jogok miniszteri biztosának" szövegrésze helyébe „az
oktatási jogok tanácsadójának” szövegrész, az Ftv. 82. §-a (1) bekezdés c) pontjának az
„oktatási jogok miniszteri biztosához” szövegrésze helyébe az „oktatási jogok
tanácsadójához” szövegrész, az Ftv. 112. §-a (9) bekezdésének „az oktatási jogok miniszteri
biztosának” szövegrésze helyébe „az oktatási jogok tanácsadójának” szövegrész, az Ftv.
114. §-a (3) bekezdésének „szabályzatában” szövegrésze helyébe „alapszabályában”
szövegrész, az Ftv. 115. §-a (13) bekezdés b) pontjának „az e törvény 106. §-ának (1)
10
bekezdésében” szövegrésze helyébe „a 106. § (1) bekezdésében” szövegrész, az Ftv. 120. §-a
(3)	bekezdésének „a saját bevételéből az átmenetileg szabad pénzeszközeit” szövegrésze
helyébe „a saját bevételéből és előző évi bevételi előirányzat maradványaiból átmenetileg
szabad pénzeszközeit - amennyiben nincs lejárt kötelezettsége szövegrész, az Ftv. 138. §-a
(1)	bekezdésének „megfelel az e törvény 137. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
feltételeknek,” szövegrésze helyébe a „megfelel a 137. § (2) bekezdésében meghatározott
feltételnek, ” szövegrész, az Ftv. 139.§-a (8) bekezdése b) pontjának „a 46. § (2) bekezdésének
f)	pontjában foglaltaktór szövegrésze helyébe az „a 46. § (2) bekezdésénekf) pontjában és a
125/A. §-ban foglaltaktór szövegrész, az Ftv. 140. §-a (1) bekezdésének „az e törvény 23. §-
ának (5) bekezdésében meghatározott” szövegrésze helyébe „a 23. § (5) bekezdésében
meghatározott” szövegrész lép,
b)	az Ftv. 7. §-a (4) bekezdésének, 18. §-a (5) bekezdésének, 23. §-a (5) bekezdésének
és (7) bekezdés h) pontjának, 26. §-a (4) bekezdésének, 32. §-a (1) bekezdésének, 35. §-a (1)
bekezdésének, 54. §-a (2) bekezdésének, 89. §-a (2)-(3) bekezdésének, 91. §-a (3)
bekezdésének, 95. §-a (3) bekezdésének, 102. §-a (l)-(3) és (5)-(6) bekezdésének, 103. §-a
(1)-(2)	bekezdésének, 104. §-a (1) és (4)-(6) bekezdésének, 105. §-a (l)-(3) és (5)
bekezdésének, 106. §-a (l)-(4) és (6) bekezdésének, 107. §-a (1) és (3) bekezdésének, 110. §-
a (3)-(4) és (6) bekezdésének, 111. §-a (2) és (8) bekezdésének, 112. §-a (1) és (6)
bekezdésének, 113. §-a (l)-(2) és (8) bekezdésének, 116. §-a (2) bekezdésének, 117. §-a (1)
és (3) bekezdésének, 139. §-a (6)-(7) és (11) bekezdésének, 145. §-a (3)-(4) és (7)
bekezdésének, 151. §-a (4) és (7) bekezdésének, 153. §-a (2) bekezdés felvezető szövegének,
(4)	bekezdésének „oktatási miniszter” szövegrésze helyébe „oktatási és kulturális miniszter”
szövegrész, az Ftv. 37. §-a (8) bekezdésének, 107. §-a (3) bekezdésének „az oktatási
miniszternél" szövegrésze helyébe „az oktatási és kulturális miniszternél” szövegrész, az Ftv.
106. §-a (4) bekezdésének, 114. §-a (6) bekezdésének „az oktatási miniszternek” szövegrésze
helyébe „az oktatási és kulturális miniszternek” szövegrész, az Ftv. 129. §-a (5)
bekezdésének „az oktatási miniszterrel” szövegrésze helyébe „az oktatási és kulturális
miniszterrel” szövegrész, az Ftv. 151. §-a (7) bekezdésének „az oktatási minisztertől”
szövegrésze helyébe „az oktatási és kulturális minisztertől” szövegrész, az Ftv. 23. §-a (9)
bekezdésének, 37. §-a (8) bekezdésének, 38. §-a (1) és (3) bekezdésének, 45. §-a (2)
bekezdésének, 98. §-a (3) bekezdésének, 110. §-a (8) bekezdésének, a 111. §-a (2) és (5)
bekezdésének, 113. §-a (2) és (5) bekezdésének, 118. §-a (2) és (3) bekezdésének, 122. §-a (4)
bekezdésének, 127. §-a (4) bekezdésének, 128. §-a (2)-(3) és (7) bekezdésének, 149. §-a (11)
bekezdésének „ Oktatási Minisztérium ” szövegrésze helyébe „ Oktatási és Kulturális
Minisztérium” szövegrész, az Ftv. 127. §-a (4) bekezdésének „az Oktatási Minisztériummal”
szövegrésze helyébe „az Oktatási és Kulturális Minisztériummal” szövegrész, az Ftv. 113. §-
a (1) bekezdésének „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi” szövegrésze helyébe a „szociális
és munkaügyi” szövegrész lép,
c)	hatályát veszti az Ftv. 62. § (5) bekezdésének ,„ képzési forma” szövegrésze,
valamint a 73. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, az Ftv. 103. §-a (1) bekezdés ac)
pontjának „az oktatási jogok miniszteri biztosának hivatalát;” szövegrésze, az Ftv. 153. §-a
(2)	bekezdés a) pontja.
(3)	E törvény 1-2. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.
11
27.	§
(1)	Az Ftv. - e törvény 3. §-ával megállapított - 39. §-ának (3) bekezdését első
alkalommal a 2007/2008. tanévre vonatkozó felvételi jelentkezési eljárásban kell alkalmazni.
(2)	Az Ftv. - e törvény 6., 17-18. és 25. §-ával, megállapított - 49. §-ának e) pontját,
125. §-ának (1) bekezdés a) pontját és (4) bekezdését, 125/A. §-át, 2. számú melléklet „A
hallgatók adatai” címének 1. bb) pontját a 2007. szeptember 1-jén az első évfolyamon alap- és
mesterképzésben (egységes, osztatlan képzésben) államilag támogatott képzés keretében
tanulmányaikat megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben
kell alkalmazni. A 2007. szeptember 1-jén államilag támogatott mesterképzésben első
évfolyamon tanulmányokat kezdő hallgatók képzési hozzájárulás fizetésére 2008. szeptember
1-jétől kezdődően kötelesek.
(3)	Az Ftv. - e törvény 4-5., 8-11. és 19. §-ával, továbbá 26. §-a (2) bekezdésének b)
pontjával megállapított - 40. §-ának (3) bekezdését, 46. §-a (5) bekezdésének c) pontját, 53. §-
ának (1) bekezdését, 55. §-ának (l)-(2) bekezdését, 56. §-ának (3) bekezdését, 60. §-ának (6)
bekezdését, 126. §-a (2) bekezdését a 2007. szeptember 1-jén tanulmányaikat az első
évfolyamon megkezdő hallgatók tekintetében, majd ezt követően felmenő rendszerben kell
alkalmazni.
(4)	Az Ftv. - e törvény 13. §-ával megállapított - 107. §-ának (6) bekezdése alapján a
regisztrációs központ a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Magyar
Rektori Konferencia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és
Tudományos Tanács hatósági nyilvántartásba vételét - e törvény hatályba lépését, illetve az
alapító okirat kiadását követően - hivatalból kezdeményezi.
12
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény javasolt módosítása a törvény
kisebb - technikai jellegű - pontosításain túl az államháztartás működésének átalakításából
fakadó, a felsőoktatás területén érvényesítendő intézkedések megvalósítását szolgálja.
A törvényjavaslat tartalmazza a jellemzően az állami fenntartású felsőoktatási
intézményekben létrehozott, az intézmények részét képező gazdasági tanácsok állami
vagyonkezeléssel kapcsolatos döntési jogosítványainak a biztosítását, ebből következően az
állami vagyonnal összefüggő döntéshozatalnak az adott felsőoktatási intézményhez való
telepítését, mely megoldás a hatékonyabb, az oktatói, tudományos munkát jobban szolgáló
működést eredményez.
Az indítvány összhangban a 2006-2010 közötti kormányzati ciklus kiemelt céljával, a
képzés finanszírozásának átalakításával, a fenntartható, igazságos finanszírozási konstrukció
egyik elemeként javaslatot tesz a tanulmányi idő alatti képzési hozzájárulás bevezetésére,
elősegítve ezzel a felsőoktatási képzéshez való hozzájutás azonos mértéke és feltételei mellett
a társadalmi teherviselés méltányosabb formáját és az állami források gazdaságosabb
elosztását. A képzési hozzájárulás bevezetésére a 2007. szeptember 1-jén első évfolyamon
államilag támogatott képzés keretében tanulmányokat kezdő hallgatók tekintetében, majd ezt
követően felmenő rendszerben kerül sor.
A törvénytervezet a hallgatói tanulmányok ösztönzésére vonatkozó további
rendelkezéseket is tartalmaz. A kreditrendszerű oktatással összhangban a felsőoktatási
intézmény a már hatályos rendelkezések szerint a tanulmányi- és vizsgaszabályzatában
meghatározhatja, hogy hány kreditet kell összegyűjtenie a hallgatónak ahhoz, hogy
tanulmányait államilag támogatott képzésben folytathassa. Az a hallgató, aki a tanévben nem
szerez legalább harminc kreditet, tanulmányait kizárólag költségtérítéses képzésben
folytathatja. Kiegészül a szabályozás azzal, hogy a felsőoktatási intézmény költségtérítéses
képzésében részt vevő hallgatóinak átsorolási lehetőséget ad, amelynek értelmében államilag
támogatott képzésben folytathatják tanulmányaikat. Megmarad az a lehetőség, hogy a hallgató
—	ha képes rá — több szakon is folytathat egyidejűleg tanulmányokat, de a szabályozás arra
ösztönöz, hogy a tanulmányi idő párhuzamos képzés esetén ne növekedjen.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint kötelező jelleggel az állami
felsőoktatási intézményekben kell gazdasági tanácsot létrehozni. Nem állami felsőoktatási
intézményben ennek a testületnek a létrehozása nem a törvény rendelkezésétől, hanem a
fenntartó döntésétől függ. Az állami - költségvetési szervként működő - felsőoktatási
intézmények a felsőoktatásról szóló törvény 120-124. §-ában széles körű, az állami
vagyonkezelési tevékenységet is érintő jogosultságokat kaptak. Ezek a speciális szabályok is
jelezték, hogy a felsőoktatási intézményi működés és a költségvetési szervekre általában előírt
13
szabályok sok tekintetben nem feleltethetőek meg a közintézeti jellegnek. Megalapozott az
igény, hogy az állami vagyon kezelésével kapcsolatos, ezidáig a Kincstári Vagyoni
Igazgatóság által ellátott feladatokat a felsőoktatási intézmény tevékenységét és tényleges
működését követni és megítélni képes, az intézmény szervezetének részeként működő,
azonban a külső szakértői részvételt is biztosító, e tekintetben önálló jogalanyisággal bíró
szervezeti egység, a gazdasági tanács vegye át. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság kifogásolási
joga az állami vagyonkezelés egységességének megőrzését szolgálja.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 30. §-ának (1) bekezdése
szerint, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége nem jogi
személy. A Ptk. eltérést engedő rendelkezéseivel élve a javaslat a jogi személy felsőoktatási
intézmény szervezeti egységét, a gazdasági tanácsot önálló jogi személyiséggel ruházza fel. A
Ptk. 28. §-ának (3) bekezdése szerint a jogi személy jogképes. Ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik, jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek
jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A javaslat gazdasági tanács
jogképességét korlátozza, így annak mint jogi személynek a jogosultságai és kötelezettségei
kizárólag az állami vagyonkezelés intézményi feladataira terjedhetnek ki.
A felsőoktatási intézmény rektora, gazdasági főigazgatója, ennek hiányában gazdasági
igazgatója hivatalból tagja a gazdasági tanácsnak. A gazdasági tanács vezetőjét a tagok közül
választják. A vezető képviseli a tanácsot. A felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései nem
zárják ki azt, hogy a rektor vagy a gazdasági (fő)igazgató legyen a tanács vezetője. Az
előbbiekből következően szükséges a lehetséges személyi összeütközések kizárása, mivel az
állami vagyon kezelése kapcsán létesített jogviszonyokban előfordulhatna, hogy mindkettő
felet - a felsőoktatási intézményt és a gazdasági tanácsot - ugyanaz a személy képviselje vagy
a képviselő által ellátott más feladat lenne összeegyeztethetetlen a gazdasági tanács
vezetésével. így amennyiben a gazdasági tanács a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak a
felsőoktatási intézmény kezelésében lévő állami vagyon tekintetében fennálló hatáskörében
hoz döntést, képviseletét a felsőoktatásról szóló törvény 23. §-ának (5) bekezdése szerint, a
pénzügyminiszter javaslata alapján az oktatási és kulturális miniszter által delegált tagja látja
el.
A 3.§-hoz
A javasolt módosítás összhangban azzal, hogy az államilag támogatott képzés költségeinek
többségét az állam, ugyanakkor e törvényben meghatározott részét a hallgató viseli, azzal,
hogy költségtérítéses és államilag támogatott képzés között tanulmányi eredménytől függően
évente kötelező átsorolásra kerül sor, nyilvánvalóvá teszi, hogy az állami támogatás
biztosítása, a képzésre történő felvételkor bármely képzési formában két félévre vonatkozik.
A 4.§-hoz
A javaslat a képzési hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítéséhez köti a tanulmányi
továbbhaladás lehetőségét. Figyelemmel van arra ugyanakkor, hogy a fizetési halasztást,
részletfizetési kedvezményt kapott hallgatók esetében eltérő szabályok érvényesülnek.
Az 5. §-hoz
A felsőoktatási törvény meghatározza a hallgatók egyéni jogait és kötelességeit. A módosítás
hallgatói kötelezettségként írja elő az államilag támogatott képzésben a fizetési kötelezettség,
így különösen a képzési hozzájárulás teljesítését a tanulmányok folytatása során, ugyanakkor
korlátozott keretek között lehetőséget ad a felsőoktatási intézményeknek a képzési
14
hozzájárulás mértékétől ötven százalékkal történő eltérésre és a hallgatók legfeljebb tizenöt
százalékánál a fizetés alóli mentesítésre.
A módosítás a részletszabályok kormányrendeleti szintű szabályozására ad lehetőséget. A
javaslat összefügg a 153. § (1) bekezdésének kiegészítésével.
A 6. §-hoz
Alapvető társadalmi érdeket sért, hogy a felsőoktatásban részt vevők mintegy fele
költségtérítés fizetésére kötelezett, míg a hallgatók másik fele ingyenes képzésben vesz részt
és hallgatói juttatásban részesül. A társadalmi igazságosság érvényesítése és a nemzetközi
tendenciák a képzésben részt vevők anyagi hozzájárulásának felülvizsgálatát teszi
szükségessé.
A módosítás hallgatói kötelezettségként írja elő a képzési hozzájárulás fizetését a tanulmányi
idő alatt. A kötelezettség teljesítése alapvető feltétele a felsőoktatási alapszolgáltatásban való
részesülésnek, a tanulmányok folytatásának, a záróvizsgára bocsátásnak.
A 7. §-hoz
A felsőoktatási törvény felhatalmazza a Kormányt arra, hogy a hallgatók számára az állami
költségvetési támogatás terhére biztosított juttatási rendszert szabályozza. A képzési
hozzájárulás bevezetése során a befolyó bevétel egy részét a kiemelkedő tanulmányi
eredményt felmutató hallgatók támogatására kell felhasználni.
A módosítás felhatalmazza a Kormányt a befolyó bevétel terhére biztosított támogatások,
valamint a képzési hozzájárulás fizetésének szabályozásra is.
A 8. §-hoz
A felsőoktatásban részt vevők mintegy fele költségtérítés fizetésére kötelezett, míg a
hallgatók másik fele ingyenes képzésben vesz részt és hallgatói juttatásban részesül. A
társadalmi igazságosság érvényesítése és a nemzetközi tendenciák a képzésben részt vevők
anyagi hozzájárulásának felülvizsgálatát teszi szükségessé. A módosító javaslat a képzési
hozzájárulás bevezetésére tesz indítványt.
A 9. §-hoz
A felsőoktatási törvény szerint a felsőoktatásba belépő hallgatók alapképzés esetében az
érettségi vizsgán, mesterképzés esetében a felvételi követelmények teljesítése során nyújtott
teljesítményük alapján vesznek részt államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. A
két képzési forma közötti lehetőség így akár egyetlen vizsgán nyújtott minimálisan rosszabb
teljesítmény alapján dől el. A felsőoktatási törvény további előírása szerint a felsőoktatási
intézmény megállapíthatja azt a tanulmányi teljesítményt, amelynek elérése esetén a hallgató
államilag támogatott formában folytathatja tanulmányait, és a felsőoktatási intézmény
lehetőséget kap arra, hogy felszabaduló államilag támogatott férőhelyekre költségtérítéses
hallgatókat vehessen át.
A társadalmi igazságosság megkívánja, hogy a képzés során kiemelkedően teljesítő
költségtérítéses hallgatók valóban lehetőséget kapjanak tanulmányaik államilag támogatott
formában történő folytatására.
A módosítás ennek szabályait olyan módon határozza meg, hogy a tanév során legalább
harminc kreditet nem szerzett hallgató a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben
folytathatja tanulmányait.
15
A 10. §-hoz
A felsőoktatási törvény szerint a hallgató egyszerre több képzésben is részt vehet államilag
támogatott formában. Ennek időtartama a törvényben jelenleg az oklevél megszerzésével
korlátozott. Az oklevél megszerzésére azonban a hallgatónak a képzés befejezését követően
korlátlan ideig van lehetősége, ezért szükséges ezen szabály pontosítása.
A módosítás korlátozza a párhuzamos képzés megkezdésének lehetőségét a korábbi
tanulmányok második évére.
A 11. §-hoz
A felsőoktatási intézmény által biztosított szolgáltatás ellenértékét részben az állam, részben
az azt igénybe vevő hallgató fizeti meg. A hallgató a felsőoktatási intézménnyel szemben
fennálló fizetési kötelezettségeit időarányosan teljesíteni köteles. Megalapozott az igény, hogy
a képzés befejezésekor, a záróvizsgára bocsátás időpontjában a hallgató valamennyi
kötelezettségének eleget tegyen. Tekintettel arra, hogy a képzés befejezésével a felsőoktatási
intézmény és a hallgató között az abszolutóriummal a hallgató jogviszony megszűnik,
indokolt, hogy a kötelmi jogviszony alapján létrejött kötelezettség is teljesítésre kerüljön.
A 12. §-hoz
A módosító javaslat a Hallgató Önkormányzatok Országos Konferenciájának a társadalmi
szervezetek mintájára gyakorolt törvényességi ellenőrzésére tesz javaslatot.
A 13-16. §-hoz
A módosító javaslat a regisztrációs központ által vezetett közhiteles nyilvántartás
adattartalmára, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Tanács, a Felsőoktatási és Tudományos
Tanács működésével kapcsolatos miniszteri feladatokra vonatkozó pontosítást tartalmaz.
A javaslat a felsőoktatási intézmények vezetői testületének, a Magyar Rektori Konferenciának
szervezeti kereteit, jogi személyiségét teremti meg. A Magyar Rektori Konferencia
törvényben megvalósított jogalanyisága biztosítja a felsőoktatási intézményi érdekképviselet
megfelelő ellátását, a felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak szervezetszerű gyakorlását, a
felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásában részt vevő testület működésének
jogszabályszerűségét.
A 17. §-hoz
A képzési hozzájárulás bevezetésével nem értelmezhető az ingyenesség fogalma, ezt
helyesbíti az előteijesztés, továbbá szövegpontosítást tartalmaz. A felsőoktatási intézmény
által meghatározott külön fizetési kötelezettség maximális mértékének meghatározására tesz
javaslatot az előteijesztés.
A 18. §-hoz
A módosítás bevezeti a képzési hozzájárulást, e rendelkezések a képzési hozzájárulás törvényi
szintű szabályait határozzák meg.
16
A képzési hozzájárulás javasolt átlagos mértéke a felsőoktatási intézményekben folyó képzés
költségvetési támogatásának háromnegyedét kitevő képzési és fenntartói normatíva átlagos
mértékének alapképzésben 20%-a, mesterképzésben 30%-a. Ennek éves mértéke a
2008/2009-es tanévben várhatóan 105 ezer forint. A hallgatók által ténylegesen fizetendő
összeget a felsőoktatás intézmények határozzák meg, az átlagtól legfeljebb 50%-os mértékben
eltérve, továbbá a hallgatók tizenöt százalékát mentesíthetik (e körben kötelezően mentesíteni
kell a hátrányos helyzetű hallgatókat) a fizetés alól. A felsőoktatási intézményeknek úgy kell
megállapítaniuk a ténylegesen fizetendő összeget, hogy annak átlaga elélje a képzési
hozzájárulás átlagos összegét.
A képzési hozzájárulás megállapítása során a fizetendő összeg megállapítására elsődlegesen
tanulmányi alapon kerül sor, a szociálisan hátrányos helyzetben levő hallgatók támogatására
az emelkedő állami hallgatói támogatási keret szolgál majd.
A képzési hozzájárulás az intézmény bevétele, az nem vonható el és nem zárolható. A befolyt
összegnek a kormány által meghatározott részét, de legalább harmadát, legfeljebb a felét a
kiemelkedő hallgatók tanulmányi támogatására kell fordítani, melynek részletes szabályait a
Kormány állapítja meg. A fennmaradó rész intézményi fejlesztésekre fordítandó, melyekről a
felsőoktatási intézmény szenátusa dönt.
A 19. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a költségtérítés összegének meghatározása alapjául szolgáló
kiadásokat.
A 20. §-hoz
A módosító javaslat diákotthon tekintetében a kollégiumi normatíva folyósítási szabályait a
PPP (az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés,
Public Priváté Partnership Program) megállapodás és konstrukció sajátosságaira tekintettel
pontosítja.
A 21. §-hoz
A felsőoktatásról szóló törvény módosított tartalmú fogalmainak bevezetését a
családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény - 2006. január 1-
jétől hatályos - rendelkezései tették szükségessé. A törvény a rendszeres gyermekvédelmi
támogatás intézményét a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény formára cserélte fel,
módosítva a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvényt. Figyelemmel arra, hogy a hátrányos helyzetű hallgató fogalmának meghatározása
nem egy adott időállapotra vonatkozik, hanem a hallgató korábbi élethelyzetére figyelemmel
definiált, így a rendszeres gyermekvédelmi támogatás és kedvezmény fogalmának együttes
megtartása indokolt.
A 22. §-hoz
A törvénymódosítás a Széchenyi István, Békésy György Posztdoktori és a Szent-Györgyi
Albert Ösztöndíjnak az ösztöndíjas jogviszony tartamához kötött folyósítási szabályait
pontosítja. Az átmeneti rendelkezés figyelemmel van az 1993. évi, és a 2005. évi
felsőoktatásról szóló törvény megváltozott tartalmú szabályaiból, és az újabb törvényi
szabályozás bevezetéséből, az ösztöndíjrendszer átalakításából következő helyzetben a
jogbiztonság fenntartására.
17
A 23. §-hoz
A javaslat a képzési hozzájárulás teljesítésének és nyilvántartásának részletes szabályait
tartalmazó kormányrendeleti szabályozás megalkotására ad felhatalmazást. A felsőoktatásról
szóló törvény jelen módosítása a jogintézmény alapvető szabályait tartalmazza. Nem
lehetséges, ugyanakkor a legmagasabb jogforrási szinten indokolatlan is a képzési
hozzájárulásra vonatkozó részletszabályoknak kizárólag a felsőoktatási törvényben való
meghatározása. A képzés sokféleségéből, a hallgatók egyéni sajátosságaiból, a hallgatói
jogosultságok gyakorlása folytán bekövetkező helyzetek sokféleségéből, a további vagy
vendéghallgatói jogviszony létesítésének lehetőségéből adódik a végrehajtási rendelet
megalkotásának szükségessége.
A 24. §-hoz
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezései a tanulmányi idő
megváltozott szabályok szerinti nyilvántartását vezette be. A megváltozott jogszabályi
rendelkezések alkalmazásához való felkészülési időt — melyet az Alkotmánybíróság több
határozattal értelmezett - a törvény a felmenő rendszerben történő bevezetéssel biztosítja,
ugyanakkor szabadságot ad — az intézmény döntésétől függően — az új rendszerre való
áttérésre 2015. szeptember 1-je után a 2006. szeptember 1-je előtt hallgatói jogviszonyt
létesítettek esetén is. A 2005. évi felsőoktatásról szóló törvény 53-56. §-ainak alkalmazását a
felsőoktatásról szóló törvény 161. §-a a 2006. szeptember 1-jén induló képzések tekintetében
teszi kötelezővé. Figyelemmel arra, hogy a 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkezdett,
az 1993. évi LXXX. törvény 85. §-ának rendelkezései szerint folytatott főiskolai, egyetemi
szintű végzettség megszerzését biztosító képzés legalább három, illetve négyéves képzés,
ugyanakkor a négy-, illetve az ötéves időtartamot csak kivételes esetben haladhatja meg, a
bevezetett új szabályokra kilenc év elteltével való áttérési lehetőség a felsőoktatási
tevékenység tartós jogviszonyt eredményező jellegével is összeegyeztethető.
A 25. §-hoz
A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvény rendelkezéseivel összhangban a javaslat törvényi szinten ad felhatalmazást a képzési
hozzájárulással kapcsolatos személyes adatok intézményi kezelésére.
26-27. §-hoz
A módosítás által meghatározott új rendelkezések hatályba lépését, illetve a megváltozott
szabályok megfelelő bevezetését szolgálják a törvényjavaslat záró rendelkezései.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény a miniszteri biztosi intézmény új működési
szabályait állapította meg. A hivatkozott törvényi rendelkezésekre tekintettel indokolt a
felsőoktatásról szóló törvény alkalmazását megkönnyítő módosítások átvezetése az oktatási
jogvédelem elért szintjének megtartása.
18