﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/777. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális
biztonságról szóló, Budapesten, 2006. május 12-én aláírt Egyezmény
kihirdetéséről
Előadó: dr. Molnár Lajos
egészségügyi miniszter
Budapest, 2006. július
2006. évi... törvény
a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról
szóló, Budapesten, 2006. május 12-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
l.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Koreai
Köztársaság között a szociális biztonságról szóló, Budapesten, 2006. május 12-én
aláírt Egyezmény kötelező hatályának elismerésére.
2.§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3-§
Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY A SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL A KOREAI
KÖZTÁRSASÁG ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
A Koreai Köztársaság és Magyar Köztársaság (a továbbiakban a „Szerződő Felek”),
mivel szabályozni kívánják a két ország viszonyát a szociális biztonság területén,
az alábbiakban állapodtak meg:
I.	RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	cikk
Fogalommeghatározások
(1)	A jelen Egyezményben a következő kifejezések az alábbi jelentéstartalommal
szerepelnek:
(a)	„állampolgár”:
(i)	a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) vonatkozásában, a módosított
állampolgársági törvény által meghatározott koreai állampolgár,
2
(ii)	a Magyar Köztársaság (a továbbiakban: Magyarország) vonatkozásában azok a
természetes személyek, akik az állampolgárságról szóló jogszabályok értelmében
magyar állampolgárnak tekintendők;
(b)	Jogszabályok”: a szociális biztonságnak a jelen Egyezmény 2. cikkében
meghatározott ágazataira és rendszereire vonatkozó törvények, rendeletek;
(c)	„illetékes hatóság”: a 2. cikkben megjelölt jogszabályok által szabályozott szociális
biztonsági ágazatokért és rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy
megfelelő hatóságok;
(d)	„teherviselő”: az az intézmény vagy az a hatóság, amelynek feladata a jelen
Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályok végrehajtása;
(e)	„biztosítási időszak”: a Szerződő Fél joga szerint járulékfizetési időszakként
elismert és teljesített időszak, illetőleg az említett jog szerinti járulékfizetési
időszaknak megfelelő időtartam;
(f)	„ellátás”: a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott jogszabályokban rögzített
pénzbeli ellátások;
(g)	„lakóhely”: az a hely, ahol az illető személy állandó jelleggel lakik a Szerződő
Felek bármelyikének jogszabályai szerint;
(h)	„tartózkodás helye”: az a hely, ahol az illető személy ideiglenes jelleggel
tartózkodik, amely esetben a tartózkodás hosszúsága rendszerint kapcsolódik az
előzetesen meghatározott tartózkodási célkitűzés megvalósulásához.
(2)	A jelen cikkben nem definiált kifejezések a hatályos, vonatkozó jogban használt
jelentéstartalommal értendők.
2.	cikk
Tárgyi hatály
(1)	A jelen Egyezmény az alábbi jogszabályokra vonatkozik:
(a)	Korea vonatkozásában,
(i)	a nemzeti nyugdíjtörvény és
(ii)	csak a II. rész vonatkozásában a foglalkoztatásbiztosítási törvény;
(b)	Magyarország vonatkozásában,
(i)	a társadalombiztosítási járulékok fizetésére vonatkozó jogszabályok,
(ii)	a társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozó jogszabályok,
(iii)	csak a II. rész tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló törvénynek a munkanélküliek ellátásához
3
kapcsolódó fizetési kötelezettséget szabályozó rendelkezései.
(2)	Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a jelen cikk (1)
bekezdésében említett jogszabályok nem foglalják magukban az egyik Szerződő Fél és
egy harmadik fél által a szociális biztonságról megkötött egyezményeket vagy más
nemzetközi megállapodásokat, illetve azokat a jogszabályokat, amelyeket ezek
hatályba léptetése céljából hoznak létre.
(3)	A jelen Egyezmény alkalmazandó azokra a jövőbeni jogszabályokra is, amelyek a
jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott jogszabályokat módosítják, kiegészítik,
egységesítik vagy ezeket hatályon kívül helyezik.
(4)	A jelen Egyezmény alkalmazható azokra a jogszabályokra, amelyek az egyik
Szerződő Fél meglévő jogszabályainak hatályát terjesztik ki egy új kedvezményezetti
körre, ha arról az egyik Szerződő Fél illetékes hatósága írásban értesíti a másik
Szerződő Fél illetékes hatóságát, és ez utóbbi az értesítés kézhezvételétől számított hat
hónapon belül nyilatkozik a kiterjesztés elfogadásáról.
3.	cikk
Személyi hatály
A jelen Egyezmény mindazon személyekre alkalmazandó, akik korábban vagy
jelenleg is valamelyik Szerződő Fél joghatósága alá tartoztak vagy tartoznak, valamint
e személyek azon hozzátartozóira és hátramaradottaira, akik az adott Szerződő Fél
hatályos jogszabályai szerint annak minősülnek.
4.	cikk
Egyenlő bánásmód elve
(1)	Amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, bármelyik Szerződő
Félnek az igényjogosultságra és az ellátások fizetésére vonatkozó jogszabályainak
alkalmazása során a 3. cikkben meghatározott bármely személyt, akiknek lakó- vagy
tartózkodási helye a Szerződő Felek területén található, ugyanolyan bánásmódban kell
részesíteni, mint amilyenben e Szerződő Fél állampolgárai részesülnek. A fentiek — a
jelen bekezdésben meghatározott személyektől származó jogosultságaik tekintetében
—	azokra a hozzátartozókra és hátramaradottakra is alkalmazandók, akiknek lakó-
vagy tartózkodási helye bármelyik Szerződő Fél területén található.
(2)	Az első bekezdés nem alkalmazandó azon egyösszegű járulék-visszafizetésekre,
amit Korea a saját jogszabályai szerint eszközöl.
(3)	Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Fél
jogszabályai alapján szerzett ellátás nem képezheti csökkentés, módosítás,
felfüggesztés, visszavonás vagy elkobzás tárgyát annak alapján, hogy a jogosult a
másik Szerződő Fél területén tartózkodik vagy lakik, és az ellátás a másik Fél területén
4
is kifizetendő.
(4)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján fizetendő ellátások a másik Szerződő
Fél azon állampolgárait is megilletik, akiknek tartózkodási helye nem a Szerződő
Felek területein található, ugyanolyan feltételekkel, mint amilyeneknek az első
Szerződő Fél azon állampolgárainak kell megfelelniük, akiknek tartózkodási helye a
Szerződő Felek területén kívül található.
(5)	Az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségének eleget téve Magyarország a
jelen Egyezmény alkalmazása során az Európai Unió azon állampolgárait, akik
valamilyen gazdasági tevékenység folytatása céljából gyakorolják a szabad mozgáshoz
való jogukat, a magyar állampolgárokkal egyenlő bánásmódban részesíti. A Szerződő
Felek e célból együttműködnek. Az igazgatási költségeket kivéve, ez a rendelkezés
nem jelent semmilyen többletköltséget a koreai Fél számára.
5.	cikk
Ellátások egybeesése
(1)	Az egyik Szerződő Fél azon jogszabályai, amelyek más igényjogosultságok,
ellátások vagy jövedelmek egyidejű fennállása esetére kizárják vagy korlátozzák az
igényjogosultságot vagy az ellátást, a másik Szerződő Fél jogszabályainak
alkalmazásából adódó esetekre is megfelelően alkalmazandók.
(2)	Ugyanazon jellegű, ugyanazon kötelező biztosítási időből származó több ellátásra
vagy jövedelemre szóló igényjogosultságot a jelen Egyezmény alapján sem
megszerezni, sem fenntartani nem lehet. Ez azonban nem érvényes a rokkantság, az
öregség vagy a halál esetén járó ellátásokra.
II.	RÉSZ
A BIZTOSÍTOTTI JOGVISZONYRÓL SZÓLÓ RENDELKEZÉSEK
6.	cikk
Általános rendelkezések
(1)	Amennyiben a jelen rész másként nem rendelkezik, az egyik Fél területén
munkavállalóként alkalmazott személy — alkalmazása vonatkozásában — kizárólag e
Szerződő Fél joghatósága alá tartozik.
(2)	Az a személy, akinek lakóhelye az egyik Szerződő Fél területén található, de önálló
vállalkozóként a másik Szerződő Fél vagy mindkét Szerződő Fél területén dolgozik,
önálló vállalkozása vonatkozásában csak az első Szerződő Fél joghatósága alá tartozik.
(3)	Az a személy, akit munkavállalóként mindkét Szerződő Fél területén alkalmaznak,
vagy önálló vállalkozó az egyik Szerződő Fél területén és alkalmazottként dolgozik a
5
másik Szerződő Fél területén, csak azon Szerződő Fél joghatósága alá tartozik,
amelynek területén lakóhelye található.
7.	cikk
Kiküldött munkavállalók
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett telephellyel rendelkező munkáltató
alkalmazásában álló személyt munkáltatója ennek képviseletében történő
munkavégzés céljából a másik Szerződő Fél területére küldi, az első harminchat hónap
alatt e munka vonatkozásában az első Szerződő Fél kötelező biztosításról szóló
jogszabályai alkalmazandók a továbbiakban is, úgy mintha a munkavállaló továbbra is
az első Szerződő Fél területén állna alkalmazásban. A jelen bekezdést azon
munkavállalónál is alkalmazni kell, akit az egyik Szerződő Fél területén működő
munkáltatója kiküld a másik Szerződő Fél területén működő leány- vagy
fiókvállalatához.
(2)	Amennyiben a kiküldetés meghaladja a jelen cikk (1) bekezdésében megjelölt
időtartamot, az (1) bekezdésben említett Szerződő Fél joghatósága további harminchat
hónappal meghosszabbodik, feltéve, ha mindkét Szerződő Fél illetékes hatóságai vagy
az általuk kijelölt teherviselők vagy egyéb szervek helyt adnak a munkavállaló és a
munkáltató ez irányú közös kérelmének.
8.	cikk
Tengerészek és a repülőgépek hajózó személyzete
(1)	Az Egyezmény rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek a tengerjáró hajón
szolgálatot teljesítő személyek kötelező biztosításáról szóló jogszabályait.
(2)	Az a személy, aki egy repülőgépen tisztként vagy a repülőgép személyzetének
tagjaként áll alkalmazásban, e munka tekintetében annak a Szerződő Félnek a
joghatósága alá tartozik, amelynek területén az őt alkalmazó vállalkozás központi
irodája található. Ha azonban a vállalkozás fiókirodával vagy képviselettel rendelkezik
a másik Szerződő Fél területén, és a személy e fiókiroda vagy képviselet
alkalmazásában áll, és nem tartozik a 7. cikk hatálya alá, annak a Szerződő Félnek a
joghatósága alá tartozik, amelynek területén a fiókiroda vagy képviselet működik.
9.	cikk
Diplomáciai képviseletek tagjai és köztisztviselők
(1)	A jelen Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény (1961.
április 18.), valamint a konzuli kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezmény (1963. április
24.) rendelkezéseit nem érinti.
6
(2)	Azok a köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá tartozó
személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében - családtagjaikkal együtt - az
egyik Szerződő Fél hatóságai vagy intézményei a másik Szerződő Fél felségterületére
küldenek, továbbra is a küldő Szerződő Fél jogszabályai szerint vannak biztosítva.
10.	cikk
Módosító rendelkezés
A Szerződő Felek illetékes hatóságai vagy az általuk kijelölt teherviselők vagy más
szervek közös megegyezéssel kivételeket tehetnek a II. rész rendelkezései alól:
a)	a munkavállaló és munkáltatója közös kérelmére, vagy az önálló vállalkozó
kérelmére, az érintett személy tekintetében, vagy
b)	a személyek bármely kategóriája tekintetében.
III.	RÉSZ
AZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
11.	cikk
A jóváírható időtartamok összesítése és a nyugdíjszámítás
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint valamely ellátásra való jogosultság
megszerzése, fenntartása vagy újraéledése biztosítási idők megszerzésétől függ, akkor
ennek a Szerződő Félnek a teherviselője - ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai
alapján nincsenek meg a szükséges feltételek az ellátási igényjogosultságra - szükség
szerint figyelembe veszi a másik Szerződő Félnek a jogszabályai szerint szerzett
biztosítási időket is, mintha azokat az általa alkalmazott jogszabályok szerint szerezték
volna, feltéve, hogy azok nem ugyanazon időszakra esnek.
(2)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott ellátások nyújtása
olyan foglalkozásban szerzett biztosítási idő megszerzésétől függ, amelyre külön
rendszer létezik, vagy az ellátásra való jogosultság meghatározott szakmában vagy
foglalkozásban töltött idő függvénye, úgy ezen ellátások nyújtására a másik Szerződő
Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időket csak akkor lehet figyelembe venni,
ha azokat a megfelelő rendszerben, ennek hiányában pedig hasonló szakmában vagy
foglalkozásban szerezték. Ha a biztosítási idők egybeszámítása nem alapozza meg az
igényjogosultságot az ellátás külön rendszerében, a biztosítási időket a biztosítás
általános rendszerében kell egybeszámítani.
(3)	A beszámítandó biztosítási időknek a mértékére a másik Szerződő Fél azon
jogszabályai mérvadók, amelyek szerint azokat megszerezték.
(4)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint a III. rész alkalmazása
nélkül is fennáll az ellátásra való igényjogosultság, úgy az ellátást ennek a Szerződő
7
Félnek a teherviselője kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok előírásai szerint
figyelembe veendő biztosítási idők alapján állapítja meg.
12.	cikk
Különleges rendelkezések Korea tekintetében
(1)	A koreai jog azon követelménye, amely szerint a rokkantsági nyugdíj és a
hátramaradotti ellátás elnyeréséhez az szükséges, hogy a biztosítási esemény
bekövetkezésének időszakában a szóban forgó személy jóváírható időtartammal
rendelkezzék, teljesültnek tekintendő, ha a személy a biztosítási esemény
bekövetkezésének a koreai jog alapján meghatározott időszakában, Magyarország joga
alapján szerez ellátásra jogosultságot.
Amennyiben all. cikk (1) bekezdésével és a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban
a koreai jogszabályok szerinti ellátásokra való jogosultság meghatározásakor
figyelembe veszik a Magyarország joghatósága szerint jóváírható időtartamokat, a
fizetendő ellátást az alábbiak szerint kell meghatározni:
a)	A koreai hivatal először köteles azt a nyugdíj összeget kiszámítani, amelyet akkor
kellene fizetni az adott személynek, ha valamennyi figyelembe vett — a két Szerződő
Fél joghatósága alatt keletkezett — időtartam koreai joghatóság alatt keletkezett volna.
A nyugdíj összegének meghatározásához a koreai hivatalnak figyelembe kell vennie az
adott személy szokásos átlagos havi jövedelmét abban az időszakban, amely alatt a
koreai jog alapján szerzett jogosultságot.
b)	A koreai hivatal ezt követően az a) pont szerint kiszámított nyugdíj összeg
alapulvételével, saját joga alapján figyelembe vett biztosítási időszakok időtartama, és
a két Szerződő Fél joghatósága alatt keletkezett biztosítási időszakok összes
időtartamának arányosítása útján számítja ki a koreai jogszabályok szerint fizetendő
részleges ellátást.
(2)	A másik Szerződő Fél állampolgárai ugyanolyan feltételek mellett kaphatnak
egyösszegű visszatérítést, mint a koreai állampolgárok.
(3)	A koreai joghatály alá tartozó biztosítási időszakra alkalmazni kell a koreai
jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyek járulékfizetés elmulasztása miatt
korlátozzák a rokkantsági nyugdíjra és hátramaradotti ellátásra egyébként jogosult
személyek jogosultságát.
13.	cikk
Különleges rendelkezések Magyarország tekintetében
(1)	Ha az érintett személy csak a biztosítási idők egybeszámításának
figyelembevételével rendelkezik a magyar jogszabályok szerinti nyugdíjra való
jogosultsággal, úgy a magyar teherviselő kiszámítja a nyugdíj azon összegét, amelyet
viselnie kellene, ha a nyugdíj kiszámításánál mindkét Szerződő Fél jogszabályai
szerint megszerzett összes biztosítási időket kellene figyelembe venni. Az így
kiszámított nyugdíjnak azon részét folyósítja, amely a magyar jogszabályok szerint
8
megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett
összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának megfelel.
(2)	Az (1) bekezdés értelmében kiszámított ellátás összege vonatkozásában csak a
magyar jogszabályok szerint szerzett jövedelmet, valamint fizetett járulékokat kell
figyelembe venni.
14.	cikk
Az összeszámítás szempontjából figyelembe vehető legrövidebb időszak
Az Egyezmény 11-13. cikke nem alkalmazható az egyik Szerződő Fél esetében a
személy öregségi, rokkantsági vagy hozzátartozói ellátásra való jogosultságának
megállapítására, kivéve ha az illető személy e Szerződő Fél jogszabályai szerint
legalább 12 hónap biztosítási időszakot szerzett. E biztosítási időszakokat a másik
Szerződő Fél a teljesítés és az elszámolás vonatkozásában úgy veszi figyelembe,
mintha azok a saját jogszabályai szerint teljesültek volna.
IV.	RÉSZ
VEGYES RENDELKEZÉSEK
15.	cikk
Igazgatási megállapodás
(1)	A Szerződő Felek illetékes hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásához
szükséges intézkedések rögzítésére igazgatási megállapodást kötnek.
(2)	A Szerződő Felek kapcsolattartásért felelős hivatalaikat az igazgatási
megállapodásban nevezik meg.
16.	cikk
Információcsere és kölcsönös segítségnyújtás
(1)	A Szerződő Felek illetékes hatóságai és hivatalai hatáskörüknek megfelelően
kötelesek:
a)	a jelen Egyezmény alkalmazásához szükséges információkat az általuk alkalmazott
jogszabályok által megengedett mértékben egymással közölni;
b)	a jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény alapján alkalmazott jogszabályok
értelmében járó ellátásokra való jogosultság meghatározásával, illetőleg ezek
folyósításával kapcsolatban egymásnak segítséget nyújtani; és
9
c)	a lehető legrövidebb időn belül közölni egymással a jelen Egyezmény alkalmazása
érdekében hozott intézkedéseket, valamint azokat a saját jogszabályaikban
bekövetkező változásokat, amelyek a jelen Egyezmény alkalmazását érinthetik.
(2)	A jelen cikk (1) bekezdés b) pontjában említett segítségnyújtás ingyenes, kivéve a
15. cikk (1) bekezdésének megfelelően létrehozott igazgatási megállapodásban
meghatározandó eseteket.
17.	cikk
Adatvédelem
(1)	Amennyiben a jelen Egyezmény alapján és mindkét Szerződő Félnél alkalmazott
jogszabályok szerint személyes jellegű adatok közlésére kerül sor, úgy a Szerződő
Felek felségterületén hatályos jogszabályok figyelembevétele mellett az alábbi
rendelkezések érvényesek:
a)	A jelen Egyezmény, valamint az Egyezmény hatálya alá tartozó jogszabályok
végrehajtása szempontjából az egyik Szerződő Fél adatokat közölhet a másik Szerződő
Fél teherviselőinek. A fogadó Szerződő Fél ezeket az adatokat ilyen célra dolgozhatja
és használhatja fel. Minden egyéb esetben az adatok egyéb teherviselők felé csak az
átadó teherviselő előzetes beleegyezésével, valamint az erre a teherviselőre vonatkozó
hazai jogszabályoknak megfelelően adhatók át.
b)	A fogadó teherviselő egyedi esetekben és megkeresés alapján tájékoztatja az
adatszolgáltató teherviselőt az átadott adatok felhasználásának céljáról és az ezáltal
elért eredményekről.
c)	Az adatszolgáltató teherviselő köteles figyelemmel lenni a közlendő adatok
helyességére, valamint azoknak az adatszolgáltatással elérni kívánt cél szempontjából
való szükségességére. Ilyen esetben figyelembe kell venni az illető Szerződő Fél
mindenkori belső jogszabályai szerint érvényes adatszolgáltatási tilalmakat.
Amennyiben kiderül, hogy a közölt adatok hibásak, vagy hogy olyan adatokat
közöltek, amelyeket az adatszolgáltató Szerződő Fél jogszabályai szerint nem lett
volna szabad közölni, úgy erről haladéktalanul értesíteni kell a fogadó teherviselőt. A
fogadó teherviselő, amennyiben az helyénvaló, köteles az adatokat helyesbíteni vagy
törölni.
d)	Azon személyt, akire az adatok vonatkoznak, a róla szóló adatokról és azok
felhasználási céljáról, a felhasználás jogalapjáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy
kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat, kérelmére tájékoztatni kell.
Egyébként az érintett személy jogai a személyéről meglévő információkról való
tájékozódása tekintetében annak a Szerződő Félnek a belső jogszabályaihoz
igazodnak, amelynek valamely szervétől a tájékoztatást kérik.
e)	Ha az egyik Szerződő Fél valamely teherviselője a jelen Egyezmény alapján
személyes adatokat szolgáltatott, úgy a másik Szerződő Fél fogadó szerve a rá
10
vonatkozó belső jog által előírt felelősségvállalása keretében nem hivatkozhat az
érintett személlyel szemben arra, hogy a közölt adatok helytelenek voltak. A helytelen
adatszolgáltatás miatt fizetett kártérítésre a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga
az irányadó.
f)	Az átadott személyes adatokat haladéktalanul törölni kell, ha azok már nem
szükségesek azon cél érdekében, amiért közölték őket.
g)	A személyes adatok átadását, illetve átvételét az átadó és a fogadó teherviselő
köteles rögzíteni.
h)	Az átadó és a fogadó teherviselő köteles gondoskodni az átadott személyes adatok
hatékony védelméről az illetéktelen hozzáférés, valamint a jogtalan megváltoztatás és
az illetéktelen nyilvánosságra hozatal ellen.
i)	Mind az adatátvevő, mind az adatátadó Szerződő Fél köteles - az érintett kérelmére
-	az általa kezelt helytelen adatot helyesbíteni, illetőleg a jogellenesen kezelt adatot
törölni. A helyesbítésről vagy törlésről a másik Felet haladéktalanul értesíteni kell.
j) A Szerződő Felek biztosítják, hogy az adatvédelemmel kapcsolatos jogaik
megsértése esetén az érintett személyek a jogsértés helye szerinti Szerződő Fél joga
alapján jogorvoslatra jogosultak legyenek.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a vállalati és az üzleti
titkokra is.
18.	cikk
A dokumentumok díjmentessége és hitelesítési kötelezettség alól való mentesítése
(1)	Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján a Szerződő Fél illetékes
hatóságához vagy hivatalához benyújtott valamely okirat teljesen vagy részben
mentesül a díjak és illetékek — ideértve a konzuli és ügyintézési díjakat is —
megfizetése alól, e mentesség azokra a hasonló jellegű okiratokra is vonatkozik,
amelyeket a jelen Egyezmény alkalmazása során a másik Szerződő Fél illetékes
hatóságához vagy hivatalához nyújtanak be.
(2)	A jelen Egyezménnyel kapcsolatban bármelyik Szerződő Fél illetékes hatósága
vagy hivatala által benyújtott okiratokat és tanúsítványokat diplomáciai és konzuli
hatóságokkal hitelesíttetni nem szükséges.
(3)	Az egyik Szerződő Fél hatósága vagy teherviselője által hiteles és pontos
másolatként tanúsított dokumentummásolatokat a másik Szerződő Fél hatóságának
vagy teherviselőjének minden további hitelesítés nélkül is ekként kell elfogadnia.
19.	cikk
11
A kapcsolattartás nyelve
(1)	Ha a jelen Egyezmény vagy az Egyezmény által érintett jogszabályok végrehajtása
szükségessé teszi, a Szerződő Felek illetékes hatóságai és teherviselői közvetlenül
levelezhetnek mind egymással, mind a világ bármely pontján tartózkodó, bármely
személyekkel is. A levelezés nyelve a Szerződő Felek bármelyik hivatalos nyelve vagy
az angol is lehet.
(2)	Egyik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy hivatala sem utasíthat vissza
semmilyen kérelmet vagy okiratot kizárólag azért, mert az a másik Szerződő Fél egyik
hivatalos nyelvén íródott.
20.	cikk
Kérelmek, nyilatkozatok vagy fellebbezések benyújtása
(1)	Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti ellátásra vonatkozó kérelmet a
másik Szerződő Félnek egy olyan teherviselőjénél nyújtották be, amely a rá vonatkozó
jogszabályok szerint jogosult a megfelelő ellátás folyósítása iránti kérelem átvételére,
akkor a kérelem úgy tekintendő, mintha azt az első Szerződő Fél teherviselőjénél
ugyanazon a napon nyújtották volna be. Ez a rendelkezés, amennyiben helyénvaló, az
egyéb kérelmekre, valamint nyilatkozatokra és jogorvoslatokra is megfelelően
alkalmazandó.
(2)	Az egyik Szerződő Fél azon illetékes hatóságának vagy teherviselőjének, amelynél
a kérelmet, nyilatkozatot és jogorvoslatot benyújtották, rögzítenie kell, hogy a
dokumentumot mikor kapta kézhez, és haladéktalanul továbbítania kell azt a másik
Szerződő Fél illetékes hatóságához vagy teherviselőjéhez.
(3)	Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelem a
másik Szerződő Fél jogszabályai szerint folyósítandó ellátás iránti kérelemnek is
minősül, feltéve, ha a kérelmező olyan információt bocsát rendelkezésre, amely
bizonyítja, hogy az illető személy biztosítási időszakot szerzett a másik Szerződő Fél
jogszabályai szerint. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó akkor, ha a kérelmező
kifejezetten kéri, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett ellátásra
vonatkozó igényjogosultság megállapítását halasszák el.
21.	cikk
Az ellátások kifizetése
(1)	A Szerződő Fél hivatala a jelen Egyezmény szerinti ellátásokat e Szerződő Fél
hivatalos fizetőeszközében fizeti ki.
(2)	Ha a Szerződő Fél területén kívül tartózkodó személyek részére történő
kifizetéseket, illetve a pénzeszközök átutalását valamelyik Szerződő Fél részéről
devizakontroll vagy egyéb, a kifizetést korlátozó intézkedésnek vetik alá, az adott
Szerződő Fél köteles késedelem nélkül megfelelő intézkedéseket foganatosítani az
12
Egyezmény 3. cikkében meghatározott, a másik Szerződő Fél területén lakó vagy
tartózkodó személyeknek a jelen Egyezmény alapján folyósítandó bármely összeg
kifizetésének biztosítására.
22.	cikk
Jogviták rendezése
A jelen Egyezmény értelmezése vagy alkalmazása során felmerülő jogvitákat a
Szerződő Felek illetékes hatóságai közötti tárgyalások útján kell rendezni.
V.	RÉSZ
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23.	cikk
Átmeneti rendelkezések
(1)	A jelen Egyezmény az ellátásra való jogosultságot legkorábban az Egyezmény
hatálybalépésének napjától biztosítja.
(2)	Az (1) bekezdéstől függően, az ellátásra való jogosultságnak a jelen Egyezmény
alapján történő meghatározása során mind a jelen Egyezmény hatálybalépése előtt
fennálló biztosítási időtartamot, mind pedig a hatálybalépés időpontja előtt történt
bármely más lényeges eseményt figyelembe kell venni. Azonban egyik Szerződő Fél
hivatalának sem kell figyelembe vennie azokat a biztosítási időtartamokat, amelyek
korábban keletkeztek, mint a saját jogszabályaik alapján jóváírható időtartamok
tekintetében meghatározott legkorábbi időpont.
(3)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt hozott, igényjogosultságokra vonatkozó
döntések/megállapítások nem korlátozhatják a jelen Egyezmény alapján keletkező
jogokat.
(4)	A jelen Egyezmény hatálybalépése előtt meghatározott ellátások kérelemre újból
meghatározhatók, ha kizárólag az Egyezmény rendelkezései alapján következik be
változás. Ha a jelen bekezdés előző mondata alapján elvégzett új meghatározás
eredményeként megszűnik a nyugdíjjogosultság, vagy a nyugdíj összege kevesebb
lesz, mint a jelen Egyezmény hatálybalépése előtti utolsó időszakra kifizetett összeg, a
nyugdíj korábban fizetett összegét kell továbbra is folyósítani.
(5)	A 7. cikk alkalmazásakor olyan személyek esetében, akiket a jelen Egyezmény
hatálybalépése előtt küldtek az egyik Szerződő Fél területére, a cikkben említett
foglalkoztatási időtartamok kezdetének az Egyezmény hatálybalépésének napját kell
tekinteni.
13
(6)	A III. rész rendelkezéseit csak azokra az ellátásokra kell alkalmazni, amelyekre
vonatkozóan a jelen Egyezmény hatálybalépésének napján, vagy ezt követően
nyújtottak be kérelmet.
24.	cikk
Hatálybalépés
A jelen Egyezmény azon hónapot követő harmadik hónap első napján lép hatályba,
amikor a Szerződő Felek írásban értesítették egymást arról, hogy a jelen Egyezmény
hatálybalépéséhez szükséges összes követelménynek eleget tettek.
25.	cikk
Az Egyezmény időtartama és felmondása
(1)	A jelen Egyezmény azon hónapot követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig marad
hatályban, amikor valamelyik Szerződő Fél a jelen Egyezmény felmondásáról a másik
Felet írásban értesítette.
(2)	Az Egyezmény felmondása esetén a jelen Egyezmény alapján szerzett ellátásra
való jogosultság, vagy az ellátások kifizetése érvényben marad. A Szerződő Felek
kötelesek megállapodni a folyamatban lévő jogszerzési ügyekről.
A FENTIEK HITELÉÜL, a megfelelően felhatalmazott alulírott személyek aláírták a
jelen Egyezményt.
KÉSZÜLT két példányban Budapesten, 2006. május 12-én, magyar, koreai és angol
nyelven; amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó.
(Aláírások) ”
4-§
(1)	Ez a törvény a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a az Egyezmény 24. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló megállapodást
rendeletben hirdesse ki.
14
INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti, a szociális biztonságról
szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) megkötésének szakmai előkészítésére
2005-ben került sor. Az Egyezmény aláírására a 2029/2006. (II. 24.) Korm. határozat
felhatalmazása alapján Budapesten, 2006. május 12-én került sor.
Az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére - tekintettel arra, hogy az
közjogi természetű jogokat és kötelezettségeket keletkeztet a magyar állam
tekintetében és törvényhozási tárgykörbe tartozó kérdéseket szabályoz - a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (Nsztv.) 7. §-ának
megfelelően az Országgyűlés adhat felhatalmazást. Az Nsztv. 9. §-a értelmében, ha a
nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad
felhatalmazást, azt törvényben kell kihirdetni.
Az Egyezmény tárgyi hatálya a két fél egyetértése alapján csak azon
jogszabályokra terjed ki, amelyek a nyugdíjbiztosítási jogviszonyok alapján nyújtott
ellátásokat és a biztosítási kötelezettség speciális eseteit szabályozzák, valamint az
Egyezmény II. része - a biztosítotti jogviszonyról szóló rendelkezések - tekintetében a
munkanélküliek ellátásához kapcsolódó fizetési kötelezettséget szabályozó
rendelkezésekre.
Az Egyezmény személyi hatálya kiterjed mindazokra, akik az Egyezmény
tárgyát képező jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint ezen
személyek igényjogosult hátramaradt hozzátartozóira. Ez a fogalommeghatározás
megfelel az európai normáknak, továbbá összhangban áll a magyar
társadalombiztosítási jogszabályok rendszerével, amelyek néhány speciális kivételtől
eltekintve a biztosítási kötelezettség és az ellátásokra való jogosultág szempontjából
nem tesznek különbséget egyes személyek állampolgársága szerint.
Az Egyezmény az európai normáknak megfelelően - és más hatályos kétoldalú
egyezményekhez hasonlóan - főszabályként kimondja, hogy a munkavállaló
biztosítási kötelezettsége azon szerződő állam jogszabályai szerint áll fenn, amelynek
területén kereső tevékenységét folytatja, akkor is, ha a munkaadó a másik szerződő
állam területén van. Az általános szabályok alól kivételt képeznek a munkaadó által a
másik ország területére munkavégzésre kiküldött dolgozók, az önálló vállalkozók és az
állami alkalmazásban álló személyek, a külképviseletek tagjai és alkalmazottai
biztosítására vonatkozó rendelkezések.
A különleges rendelkezések között a nyugdíjbiztosítás speciális kérdései és a
két állam tekintetében alkalmazandó különleges rendelkezések szerepelnek. A
biztosítási idők összeszámítására és az ellátások megállapítására vonatkozó szabályok
az Európai Unióban is alkalmazott arányosítás (pro rata) elvén alapulnak.
A vegyes rendelkezések között szerepelnek az okiratok illetékmentességéről, az
Egyezmény végrehajtása során az illetékes szervek közötti érintkezésről és annak
15
hivatalos nyelvéről, a kérelmek benyújtásának joghatályáról, az adatvédelem
szabályairól, a kifizetések pénzneméről, az Egyezmény alkalmazása során felmerülő
vitás kérdések rendezési módjáról rendelkező szabályok.
A törvényjavaslat hatályba léptető rendelkezései - az Nsztv. 10. §-ában foglalt
rendelkezéseknek megfelelően - rögzítik, hogy az Egyezményt kihirdető törvénynek
az Egyezmény szövegét tartalmazó része az Egyezmény 24., a hatálybalépését
kimondó cikke szerinti időpontban lép hatályba. Ennek konkrét napját nem a törvény,
hanem a naptári nap ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával a külügyminiszter állapítja meg.
16