﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/899. számú
törvényjavaslat
a nemzeti agrár kárenyhítési rendszerről
Előadó:
Gráf József
földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2006. szeptember
2
2006. évi ... törvény
a nemzeti agrár kárenyhítési rendszerről
Az Országgyűlés a mezőgazdaságot sújtó elemi károk hatásának enyhítésében való termelői
érdekközösség kialakítása, öngondoskodó felelősségük megerősítése és az állami segítség
hatékonyabbá tétele érdekében a következő törvényt alkotja:
Általános rendelkezések
1.	§
(1)	A törvény célja a mezőgazdasági termelők önkéntes befizetéséből és az állam ezzel
azonos összegű költségvetési támogatásából keletkező pénzügyi forrás létrehozása, amely a
befizető mezőgazdasági termelők körében az elemi csapás okozta károk részbeni
megtérítésére (a továbbiakban: kárenyhítő juttatás) szolgál.
(2)	A kárenyhítő juttatással kapcsolatos feladatokat a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium (a továbbiakban: FVM) kijelölt szervezete (a továbbiakban: Szervezet) látja el.
2. §
E törvény alkalmazásában
a)	elemi kár: szántó, valamint szőlő- és gyümölcsös ültetvény művelési ágú termőföldön
aszály-, árvíz-, belvíz- és fagykár;
b)	mezőgazdasági termelő: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 2. cikk a) pontja szerinti
termelő - ideértve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket is - aki, illetve amely
a földterületet hasznosítja;
c)	termőföld: az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 143. b) cikk (5) bekezdésében
meghatározott terület, csökkentve a gyep művelési ágú területtel;
d)	tárgyévi hozamérték: a termőföldről a tárgyévben betakarított termékek külön
jogszabályban meghatározott áron számított értéke;
e)	referencia hozamérték: a tárgyévet megelőző - elemi csapástól mentes - három év
átlagtermése és a tárgyévi ténylegesen hasznosított terület alapul vételével külön
jogszabályban meghatározott áron számított hozamérték;
f)	hozamérték csökkenés: a referencia hozamérték és a tárgyévi hozamérték különbsége;
g)	elemi csapás: a tárgyévi ténylegesen hasznosított területre számítva több mint 30
százalékos hozamérték csökkenést okozó elemi kár.
A kárenyhítőjuttatásra való jogosultság feltételei
3. §
(1)	Kárenyhítő juttatást a Szervezettel erre irányuló szerződést (a továbbiakban:
kárenyhítési szerződés) kötő mezőgazdasági termelő (a továbbiakban: szerződő) igényelhet.
(2)	A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége a termőföldön bekövetkezett elemi csapás
esetén a kárenyhítési szerződés alapján áll fenn.
3
(3)	Kárenyhítési szerződés megkötésére az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki (amely)
a)	a Magyar Köztársaság területén termőföldet használ és
b)	külön jogszabály szerint nyilvántartásba vették.
(4)	A kárenyhítési szerződésben meg kell határozni :
a)	a szerződő nevét, lakcímét (székhelyét), adóazonosító jelét, adószámát,
bankszámlaszámát, valamint a külön jogszabály szerinti nyilvántartási számot (a
továbbiakban együtt: személyazonosító adatok),
b)	a használt termőföld nagyságára és elhelyezkedésére vonatkozó adatokat,
c)	a 7. § (1)-(2) bekezdése szerint megállapított éves befizetési kötelezettség összegét,
d)	a szerződő hozzájáruló nyilatkozatát a személyazonosító adatainak kezeléséhez,
e)	a befizetés határidejét és módját.
4.	§
(1)	A kárenyhítő juttatásra a szerződő fél abban az esetben jogosult, amennyiben
a)	a használatában lévő termőföld vonatkozásában kárenyhítési szerződés legalább a
tárgyév első napjától, a 2006. évben legkésőbb a 12. §-ban meghatározott végrehajtási
rendelet hatályba lépésének napjától számított 30. naptól folyamatosan fennállt, ideértve azt
az esetet is, amikor a földhasználó személyében bekövetkezett változás miatt az új
földhasználó a termőföldre új kárenyhítési szerződést köt;
b)	a használatában lévő termőföld vonatkozásában kárenyhítési szerződés szerinti
befizetési kötelezettség az elbírálás időpontjában nem áll fenn;
c)	a használatában lévő termőföldön az ő használati ideje alatt bekövetkezett árvíz-,
belvíz-, és fagykárt annak bekövetkezésétől számított 10 napon belül a külön jogszabályban
kijelölt szakigazgatási szervhez (a továbbiakban: Szakigazgatási Szerv) bejelentette;
d)	a használatában lévő termőföldön az ő használati ideje alatt elemi csapás
következett be és kárenyhítő juttatásra vonatkozó, a Szakigazgatási Szerv által felülvizsgált
igényét legkésőbb a tárgyév november 10. napjáig a Szervezethez benyújtotta.
(2)	A kárenyhítő juttatást annak részére kell megállapítani, aki a kárenyhítő juttatásra
vonatkozó igények elbírálásakor szerződőnek minősül.
(3)	A szerződő legkésőbb a kárenyhítő juttatásra vonatkozó igényének benyújtásával
egyidejűleg köteles bejelenteni a Szervezetnek a kárenyhítési igényével érintett elemi kárra
biztosítóval történt szerződés kötését, valamint e szerződés alapján az igénnyel érintett elemi
kárral összefüggésben a biztosító által a részére megállapított összeget. Ha ez az összeg csak
az igénybejelentést követően válik ismertté, akkor a szerződő azt a tudomásszerzéstől
számított 8 napon belül köteles bejelenteni. A szerződéskötésre vonatkozó bejelentési
kötelezettség elmulasztása esetén a szerződő a Szervezet által kifizetett kárenyhítő juttatásra
jogosulatlanná válik, és azt a Szervezet felszólításának kézhezvételétől számított 30 napon
belül köteles visszafizetni.
5.	§
(1)	Amennyiben a szerződő fél a tárgyév november 10. és december 31. között ismertté vált
elemi kár miatt:
4
a)	kárenyhítő juttatásra jogosulttá válik, úgy az őt e címen megillető összeget, vagy
b)	a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megállapított mértéknél nagyobb összegű
kárenyhítő juttatás illetné meg, úgy a különbözetet
a tárgyévet követő év március 1-ig kell részére kifizetni.
(2) A szerződő fél az (1) bekezdés szerinti elemi kárt köteles bejelenteni a 4. § (1) bekezdés
c)	pontja szerint. A kárenyhítő juttatásra vonatkozó, a Szakigazgatási Szerv által felülvizsgált
igényt az elemi kár bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell a Szervezethez benyújtani.
A kárenyhítőjuttatás pénzügyi forrásai, megállapítása és kifizetése
6. §
A kárenyhítési szerződések alapján történő rendszeres befizetések a kárenyhítő juttatás
forrásául szolgáló, a FVM költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának (a
továbbiakban: előirányzat) bevételét képezik.
7.	§
(1)	A szerződő, az általa használt termőföld után évenként szántó művelési ág esetén
hektáronként 1000 forintot, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén hektáronként 3000
forintot köteles a szerződésben rögzített számlaszámra történő befizetéssel, az előirányzat
javára teljesíteni.
(2)	A szerződő éves befizetési kötelezettségének összegét az általa használt termőföld
nagysága és az (1) bekezdés szerinti mérték alapján kell meghatározni. A befizetést a tárgyév
szeptember 30. napjáig kell teljesíteni.
(3)	A szerződés - a Ptk. XXVI. fejezete szerinti - megszűnése esetén a szerződő által az
előirányzatra korábban befizetett összeg nem fizethető vissza.
8.	§
(1)	Az állam központi költségvetési forrásból évenként a 6. § szerinti befizetéssel azonos
összegű támogatással járul hozzá a kárenyhítés pénzügyi forrásaihoz.
(2)	Az előirányzat támogatása az FVM költségvetésében a 2007. évtől nem lehet kevesebb,
mint a tárgyévet megelőző évben a termelők által a 6. § szerint befizetett összeg.
(3)	A 6. § szerinti termelői befizetés és a támogatási előirányzat ezzel azonos összege
kizárólag az e törvény szerinti célokra használható fel.
(4)	A (3) bekezdés szerinti összeg maradványa nem vonható el, nem csoportosítható át, nem
csökkenthető és nem zárolható, arra a mindenkori költségvetési törvény által előírt tartalék- és
maradványképzési kötelezettség nem vonatkozik. Az összeg tárgyévben kárenyhítő juttatásra
fel nem használt részét a következő évre kötelezően át kell vinni.
5
9.	§
(1)	A szerződő elemi csapás esetén legfeljebb a hozamérték csökkenés összegének
megfelelő kárenyhítő juttatásra jogosult. Amennyiben a 6. § szerinti bevételek, és a 8. § (1)
bekezdés szerinti támogatás együttes összege nem fedezi a tárgyévben maximálisan adható
kárenyhítés összegét, úgy a kárenyhítő juttatás mértékét az adott évben valamennyi
szerződőnél arányosan csökkenteni kell.
(2)	A Szervezet kárenyhítési kötelezettsége legfeljebb a hozam érték-csökkenésnek a
biztosító által - a 4. § (3) bekezdése szerinti biztosítási szerződés alapján - nem fedezett
részére terjed ki.
(3)	Az elemi csapás esetén a szerződőket megillető kárenyhítő juttatás megállapításáról és
odaítéléséről évenként egyszer, a tárgyév december 20-áig - az 5. § (1) bekezdés szerinti
igény elbírálásáról pedig a tárgyévet követő év február 28-ig - kell döntést hozni.
10.	§
A szerződőket a 11. § (1) bekezdés e) pontja szerint megillető kárenyhítési juttatásra
vonatkozó kifizetési tervet a Szervezet jóváhagyásra bemutatja a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszternek.
11. §
(1)	A Szervezet e törvényben foglalt feladatai teljesítéséhez:
a)	szerződést köt a mezőgazdasági termelővel,
b)	nyilvántartja és kezeli a szerződő személyazonosító adatait,
c)	fogadja a 6-8. § szerinti befizetéseket és biztosítja ezek elkülönített kezelését és
nyilvántartását,
d)	összesíti és feldolgozza a szerződők által benyújtott kárenyhítési igénybejelentéseket,
e)	a kifizetési tervben javaslatot tesz a szerződőket megillető kárenyhítő juttatás összegére
és annak jóváhagyása után a döntéstől számított 30 napon belül intézkedik azok kifizetéséről.
(2)	A Szervezet a kárenyhítésre való jogosultság fennállásának megállapítása, a kárenyhítő
juttatás kifizetése céljából kezelheti a szerződők személyazonosító és a földhasználatra
vonatkozó adatait, valamint a befizetésekre vonatkozó adatokat a kárenyhítési szerződés
fennállása alatt, továbbá ezt követően az ezzel összefüggő eljárások befejeződéséig.
Záró rendelkezések
12. §
(1)	Ez a törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Felhatalmazást kap a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, hogy a Szervezet és
a Szakigazgatási Szerv kijelölését, a hozamérték kiesés kiszámításának módját, az elemi
csapás bejelentésének, igazolásának, valamint a kárenyhítő juttatás megállapításának és
jogosulatlan igénybevétel esetén visszafizettetésének részletes szabályait rendeletben
határozza meg.
6
Általános indokolás
Az egyre szélsőségesebbre forduló időjárás megnöveli a mezőgazdasági termelés kockázatát.
A termelés színvonalát és eredményességét nagymértékben befolyásolja az ár- és belvíz, az
aszály, a téli és tavaszi fagy gyakori bekövetkezése. A korábbi években a termelők támogatást
kaphattak a mezőgazdasági biztosítási díjak részbeni megtérítésére, amely 2004-től - forrás
hiányában - megszüntetésre került. Ennek hatására a mezőgazdasági termelők körében
jelentősen - mintegy egyharmadára - visszaesett a biztosítási kedv.
A biztosítási védettség visszaszorulása, valamint az utóbbi években egyre gyakoribb
természeti csapások következtében a kormányzatra nagy nyomás nehezedik a kárenyhítő
támogatás nyújtása érdekében. Ugyanakkor sem notifikált nemzeti támogatási konstrukció,
sem e célra felhasználható költségvetési forrás nem áll rendelkezésre. Ezért elemi csapás
bekövetkezése esetén kormányzati kárenyhítő intézkedésre csak igen korlátozott mértékben és
más célt szolgáló költségvetési források kárenyhítésre történő átcsoportosítása árán, az EU
csatlakozás óta így sem volt mód. Így halaszthatatlan egy új típusú, a termelők és az állam
közös kockázatán - és tehervállalásán - alapuló mezőgazdasági kárenyhítési rendszer
kiépítése, amely elemi csapás bekövetkezése esetén kárenyhítő juttatást nyújt a rendszerbe
bekapcsolódó termelők részére. A kárenyhítési rendszer alapvető szabályait e törvény
tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény célját, valamint a kárenyhítési rendszer működéséhez felhasználható forrásokat
határozza meg. E szerint a kárenyhítési juttatás pénzügyi forrása a mezőgazdasági termelők
önkéntes befizetéséből, valamint az állam ezzel azonos összegű költségvetési támogatásából
képezhető. A kárenyhítési rendszer működtetésének feladatait a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter által kijelölt szervezet (a továbbiakban: Szervezet) látja el.
A 2. §-hoz
Az Európai Unió előírásaival és szabályaival összhangban meghatározza a törvényben
előforduló alapvető fogalmakat, így többek között az elemi kár, az elemi csapás, a hozamérték
kiesés megállapításának szabályait.
A 3. §-hoz
Rendelkezik arról, hogy kárenyhítő juttatást a rendszerhez szerződéssel csatlakozó
mezőgazdasági termelők kaphatnak. Szerződés megkötésére az a külön jogszabály szerinti
nyilvántartásban szereplő (regisztrált) mezőgazdasági termelő jogosult, aki Magyarország
területén gazdálkodik, termőföldet használ. A meghatározott tartalmú szerződés a Szervezet
és a termelő között jön létre.
A 4. §-hoz
A kárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételeit határozza meg. Alapvető, hogy kárenyhítő
juttatásra csak az a mezőgazdasági termelő jogosult, aki a törvény előírásai szerint
kárenyhítési szerződéssel rendelkezik, a szerződésben meghatározott befizetési
7
kötelezettségét teljesítette és a használatban lévő termőföldön bekövetkezett elemi kárt -
annak bekövetkezésétől számított 10 napon belül - az illetékes szakigazgatási szervhez
bejelentette, valamint kárenyhítési igényét tárgyév november 10-ig benyújtotta.
A mezőgazdasági termelő, amennyiben a törvényben megnevezett elemi kárra biztosító
társasággal szerződést kötött, azt - a kárenyhítési igényének benyújtásával egyidőben -
köteles a Szervezethez bejelenteni. A kárenyhítési juttatás - a törvény 9. § (2) bekezdése
szerint - a hozamérték-csökkenésnek a biztosító által nem fedezett részére állapítható meg.
Az 5. §-hoz
A mezőgazdasági termelő az esetleg november 10. és december 31. között bekövetkezett
elemi kár után is jogosult kárenyhítési juttatásra, amelynek bejelentésére és kifizetésére külön
szabályok szerint kerülhet sor.
A 6-8. §-hoz
A kárenyhítő juttatás pénzügyi forrásai egyrészt a mezőgazdasági termelők befizetéseiből -
szántóföldi művelési ág esetén hektáronként 1000 Ft, gyümölcsös művelési ág esetén pedig
3000 Ft - másrészt a termelői befizetésekkel azonos összegű költségvetési támogatásból
keletkeznek. Meg kell teremteni annak jogi feltételeit, hogy ezek a befizetett összegek, illetve
az ehhez kapcsolódó költségvetési források más célokra ne legyenek felhasználhatók, azokat
ne lehessen átcsoportosítani, vagy csökkenteni, esetleg zárolni. A kárenyhítésre tárgyévben fel
nem használt összeget a következő évre kötelezően át kell vinni. Csak ezen jogos biztosítékok
teremthetik meg a folyamatos működés feltételeit, valamint a termelők felé a bizalomhoz
szükséges garanciákat.
A 9. §-hoz
Az egyes években kárenyhítő juttatás címén - az erre jogosultak részére - legfeljebb termelők
által befizetett összeg, illetve az ezzel azonos összegű költségvetési támogatás fizethető ki.
Amennyiben a jogosultság alapján megállapított kárenyhítési juttatási igény a rendelkezésre
álló összeget meghaladná, arányos csökkentést kell végrehajtani. A kifizetésre - a november
10.	utáni elemi károk esetét kivéve - egy évben egyszer, a tárgyévet követő február 28-ig kell
döntést hozni.
A 10. §-hoz
A törvény rendelkezik a befizetések és kifizetések rendszerének kialakításáról és
működéséről. A működtetést végző Szervezet a kárenyhítési kérelmek feldolgozása után
elkészíti kifizetési javaslatát, amelyet a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hagy
jóvá.
A 11. §-hoz
A törvény meghatározza, hogy a Szervezetnek a feladatai végrehajtásához mit szükséges
teljesítenie. Szerződést kell kötnie a termelővel, nyilvántartani az adatait, fogadni és kezelni a
befizetéseket, összesíteni a kárenyhítési igénybejelentéseket és javaslatot tenni a kárenyhítési
juttatás összegére. Ezen tevékenységéhez felhatalmazást kap a szerződő személyi adatainak
kezelésére.
8
A 12. §-hoz
Ez a § rendelkezik a törvény hatálybaléptetéséről és felhatalmazást ad a földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszternek, hogy a Szervezet és a Szakigazgatási Szerv kijelölését, a
hozamérték kiesés kiszámításának módját, az elemi csapás bejelentésének, igazolásának,
valamint a kárenyhítő juttatás megállapításának és jogosulatlan igénybevétel esetén
visszafizettetésének részletes szabályait rendeletben határozza meg.