﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1035. számú
törvényjavaslat
az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről
Előadó: Dr. Molnár Lajos
egészségügyi miniszter
Budapest, 2006. október
2006. évi ... törvény
az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről
A törvény hatálya
1.	§
(1)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság tevékenységének célja a biztosítottak
egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmének ellátása, az
egészségbiztosítási szolgáltatások minőségének ellenőrzése, őrködés a szereplők
tisztességes piaci magatartásának megtartása fölött, az egészségbiztosítási ellátást
nyújtók és az egészségügyi szolgáltatók biztosítottakkal kapcsolatos tevékenysége
felügyeletének ellátása, az egészségbiztosítási befizetések felhasználásának és az
egészségbiztosítás szereplőinek törvényes és szakmailag magas színvonalú
működésének ellenőrzése, valamint a kapcsolódó hatósági ügyek ellátása.
(2)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság hatásköre - figyelemmel a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 1999. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban:
PSZÁF tv.) rendelkezéseire is - kiterjed:
a)	egészségbiztosítási szolgáltatásaik tekintetében
aa)	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) hatálya alá tartozó egészségbiztosítási szervek,
ab)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
(a továbbiakban: Öpt.) szerinti önkéntes kölcsönös egészségpénztár,
ac)	a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény
hatálya alá tartozó biztosítók
(az aa)-ac) pont szerinti szervezetek a továbbiakban együtt: egészségbiztosítók),
valamint
b)	az egészségügyi szolgáltatók
e törvény szerinti tevékenységének felügyeletére.
(3)	E törvény alkalmazásában egészségbiztosítási szolgáltatás a (2) bekezdés a) pontja
szerinti egészségbiztosító és a (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató
között kötött szerződés alapján nyújtott ellátás, szolgáltatás.
(4)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a (2) bekezdés ab) és ac) alpontja
szerinti egészségbiztosítók tekintetében az egészségbiztosító és az egészségügyi
szolgáltató közötti szerződések szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok
teljesülését, a nyújtott szolgáltatások minőségét vizsgálja. Ez a jogkör nem érinti a
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: PSZÁF) PSZÁF tv.-
ben meghatározott hatáskörét.
(5)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság döntése ellen - a közigazgatási eljárás
keretében - fellebbezésnek helye nincs. Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság
határozatának bírósági felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérhető. A
bíróság az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság határozatát megváltoztathatja.
2
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság feladat- és hatásköre
2.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők
jogainak védelmével, a társadalombiztosítás körében egészségügyi és
egészségbiztosítási szolgáltatást nyújtók szakmailag, minőségileg, a törvényeknek és
az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők érdekeinek megfelelő működés
ellenőrzésével, az ellátások - beleértve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-
ellátást is - nyújtásának biztosításával kapcsolatban lát el feladatokat, illetve ellátja a
külön törvényben meghatározott egyéb feladatokat.
Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők védelmével és az egészségügyi
szolgáltatók működésével kapcsolatos feladatok
3.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság jóváhagyja az egészségbiztosítás keretébe
tartozó egészségügyi szolgáltatások biztosítására irányuló finanszírozási szerződések,
valamint az egészségbiztosítás körében kötött egyéb szerződések (a továbbiakban
együtt: biztosítási szerződés) általános szerződési feltételeit, valamint - hivatalból
vagy kérelemre - ellenőrzi és értékeli az egyéb finanszírozási szerződési feltételeket,
szükség esetén javaslatot tesz a szerződések módosítására.
4.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság nyilvános minőség-értékelési rendszert
működtet, amelynek keretében:
a)	az egészségbiztosítókkal szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi
szolgáltatók minőségének mérésére és értékelésére alkalmas indikátorrendszert
alakít ki, működtet, illetve az egészségügyi szolgáltatókkal működtettet, és
kidolgozza az ahhoz való nyilvános hozzáférést garantáló eljárásrendet,
b)	ellenőrzi és értékeli a 3. § szerinti szerződési feltételek, valamint a megkötött
biztosítási szerződések teljesítését,
c)	elvégzi a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók minősítését, és ennek,
valamint a b) pont szerinti ellenőrzésnek az eredményét a honlapján közzéteszi.
5.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság ellenőrzi az egészségbiztosítási
szolgáltatások hozzáférhetőségét és minőségét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy
ezek nem felelnek meg a jogszabályokban foglalt és az egyéb, az egészségügyi
szolgáltatás nyújtására vonatkozó hatósági, illetve egészségbiztosítási előírásoknak,
valamint az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők jogos érdekeinek, az Állami
3
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál kezdeményezi a szükséges intézkedések
megtételét.
6. §
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a várólista alapján nyújtható egészségügyi
ellátásokkal kapcsolatban a honlapjáról elérhetővé teszi a várólistát vezető
egészségügyi szolgáltatók és az állami vérellátó szolgálat honlapjait.
7.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az egészségügyi szakellátás körében a
honlapján elérhetővé teszi a térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi
szolgáltatásoknak és az egészségügyi szolgáltatók térítés ellenében nyújtott egyéb
szolgáltatásainak a térítési díját.
8.	§
(1)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság - amennyiben a biztosított kérelmére,
illetve hivatalból azt állapítja meg, hogy a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező,
a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem vagy nem
megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződéséből folyó kötelezettségét - szükség
szerint, sorrendben az alábbi intézkedéseket teszi:
a)	felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a kötelezettsége teljesítésére,
b)	a biztosított kérelmére a területi ellátási kötelezettség alapján ellátásra köteles
szolgáltató helyett más, a progresszivitás azonos szintjén lévő, területi ellátási
kötelezettséggel rendelkező egészségügyi szolgáltatót jelölhet ki a biztosított
ellátására abban az esetben, ha a biztosított az ellátást a szolgáltató hibájából
nem vagy nem az arra irányadó szabályok szerint kapta meg,
c)	pénzbírságot szab ki,
d)	felszólítja az egészségbiztosítót a finanszírozási szerződés felfüggesztésére,
súlyos jogszabálysértés esetén felmondására.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a szolgáltatás fejében járó finanszírozási
díjat az egészségbiztosító a kijelölt szolgáltatónak téríti meg, amelyet a mulasztó
szolgáltató tárgyhavi finanszírozásából von le.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti pénzbírság mértéke legfeljebb 10 millió Ft lehet.
A pénzbírság kiszabásánál tekintettel kell lenni:
a)	a szabály megsértésének, illetőleg a hiányosság súlyosságára,
b)	a cselekménynek az 1. § (2) bekezdés szerinti szervezetre és annak tagjaira,
ügyfeleire gyakorolt hatására,
c)	a cselekménynek az egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatására,
d)	a felelős személyeknek az eljárás során tanúsított együttműködésére,
4
e)	az intézkedéssel érintett személy jó-, illetve rosszhiszeműségére, az általa a
szabályszegéssel vagy a mulasztással elért vagyoni előnyre,
f)	az intézkedés alapjául szolgáló adatok, tények, információk eltitkolására,
illetve annak szándékára,
g)	a szabályok megsértésének ismétlődésére, illetőleg gyakoriságára.
9.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi a saját hatáskörben,
vagy más szervek által az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatban
lefolytatott vizsgálatok eredményét.
10.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság kezdeményezheti az adott tárgykörben a
jogalkotásért felelős miniszternél az egészségbiztosítás keretében a szolgáltatásokat és
szolgáltatókat érintő jogszabály megalkotását.
11.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság kivizsgálja a biztosítottak biztosítási
jogviszony során igénybevett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszait,
szükség esetén lefolytatja a 8. § szerinti eljárást.
12.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság közzéteszi az egészségügyi tevékenységek,
a kórképek és az elszámolási tételek magyar nyelvű leírásához használható kifejezések
jegyzékét.
A felügyeleti ellenőrzéssel és a piacfelügyeleti eljárással kapcsolatos feladatok
13.	§
(1)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság ellenőrzi az 1. § (2) bekezdése szerinti
szervezetek tekintetében az e törvényben, valamint - az egészségbiztosítással
összefüggő tevékenységük tekintetében - az 1. § (2) bekezdése szerinti
jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását. Amennyiben az egészségbiztosítási
felügyeleti hatóság ellenőrzése során olyan jogsértést tapasztal, amely a PSZÁF
hatáskörébe tartozik, a szükséges intézkedések megtétele érdekében tájékoztatja a
PSZÁF-ot.
(2)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a piacfelügyeleti eljárása keretében
vizsgálja a betegbiztosítás általános szerződési feltételeit, valamint a biztosító
biztosítottakkal kapcsolatos magatartását, így különösen az egyenlő bánásmód
5
követelményének a biztosítás kötése során megvalósuló megsértését, valamint a
biztosító szerződéskötéstől való elzárkózását.
Az egészségbiztosítási szolgáltatások kapacitásának biztosításával kapcsolatos
feladatok
14.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az egészségügyi szakellátási
kötelezettségről szóló törvény szerint:
a)	ellenőrzi, hogy a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség teljesítéséhez
szükséges kapacitás megfelelő minőségű és mennyiségű rendelkezésre állása
biztosított-e,
b)	váratlan esemény (különösen járványügyi érdekből, katasztrófahelyzetben,
tömeges megbetegedés, tömegszerencsétlenség, stb.) vagy előre nem látható
módon bekövetkező ellátási szükséglet esetén az országos tisztifőorvos
egyetértésével és az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásával az
egészségbiztosítónál kezdeményezheti a kapacitásokon felüli kapacitásra
történő szerződéskötést,
c)	egyetértési jogot gyakorol a külön törvényben felsorolt finanszírozási
szerződések megkötése és módosítása tekintetében, ebben a körben
törvényességi vizsgálatot végez,
d)	pályázat kiírását rendelheti el a normatíva-felosztás módosítására.
Az Egészségbiztosítási Alappal és a központi költségvetéssel kapcsolatos
feladatok
15.	§
(1)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság az Egészségbiztosítási Alap
költségvetése elkészítésének folyamatában az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságot
irányító miniszter útján véleményezési jogot gyakorol.
(2)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóságot irányító miniszter az
Egészségbiztosítási Alap költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási
javaslatot tájékoztatásul, az Egészségbiztosítási Alap zárszámadására vonatkozó
törvény tervezetét véleményezésre megküldi az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság
részére.
(3)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság évente értékeli az egészségbiztosítás
helyzetét, működési feltételeinek alakulását, az értékelésről az egészségbiztosítási
felügyeleti hatóságot irányító miniszter útján tájékoztatja a Kormányt.
(4)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság vizsgálatot, illetve ellenőrzést
kezdeményezhet az Egészségbiztosítási Alap kezelésével és felhasználásával
összefüggő kérdésekben.
6
16. §
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság javaslatot tesz azokra az egészségügyi
szolgáltatásokra, amelyeket a külön jogszabályok alapján a központi költségvetés
garantál és finanszíroz, és ebben a körben véleményezési jogot gyakorol az ellátások
tartalmának kialakítása tekintetében.
A gyógyszerellátással kapcsolatos feladatok
17.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság a gyógyszerellátás körében:
a)	minősíti azt a számítógépes rendszert, amely az egészségügyi szolgáltató
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz
nyújtott támogatással történő rendelését működteti,
b)	külön törvény szerint ellenőrzi
ba)	a gyógyszertárban szakmai feladatot ellátó személyek szakmai
függetlenségének biztosítását,
bb)	a közfinanszírozásban részesülő gyógyszer támogatással történő
forgalmazására szerződött gyógyszertár, valamint a gyógyszergyártó- és
forgalmazó, illetve támogatással történő gyógyszerrendelésre jogosult orvos
közötti nem kívánatos magatartás összehangolását.
Hatósági feladatok
18.	§
(1)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság elbírálja a vizitdíjjal és a kórházi
napidíjjal kapcsolatos, hozzá benyújtott panaszokat.
(2)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság elbírálja a biztosítónak a külön törvény
szerinti, várólistával kapcsolatos döntései ellen hozzá benyújtott panaszokat.
19.	§
Az egészségbiztosítónak az egészségügyi szolgáltató kapacitásnövelő fejlesztése
tárgyában a külön jogszabályban foglaltak szerinti eljárásban hozott döntése elleni
panaszt az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság bírálja el.
20.	§
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság másodfokon eljár a hatáskörébe tartozó
alábbi hatósági ügyekben:
a)	az 1. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott központi
egészségbiztosítási igazgatási szerv által elsőfokon elbírált ügyekben,
7
b)	a várólistával kapcsolatos külön jogszabály szerinti döntések,
c)	azokban a gyógyszerreklámmal és gyógyszerismertetéssel kapcsolatos
ügyekben, ahol az Országos Gyógyszerészeti Intézet jár el első fokon,
d)	azokban a gyógyászati segédeszköz-reklámmal és gyógyászati segédeszköz-
ismertetéssel kapcsolatos ügyekben, ahol az Egészségügyi Engedélyezési és
Közigazgatási Hivatal jár el első fokon.
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság gazdálkodása
21. §
(1)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság bevételeit
a)	felügyeleti díj,
b)	igazgatási-szolgáltatási díj,
c)	felügyeleti bírság,
d)	egyéb bevételek
képezik.
(2)	A felügyeleti díj
a)	az 1. § (2) bekezdése a) pontjának aa) alpontjában meghatározott szervek
tárgyévet megelőző évi bevételeinek 0,02 %-a,
b)	az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában meghatározott szervezetek
esetében az egészségpénztárba a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag
által fizetett munkáltatói hozzájárulások és a támogatótól befolyt összegek
együttes összegének 0,15%-a.
(3)	Az egészségbiztosító a felügyeleti díjat a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a
tárgyév május 30-áig, a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben negyedéves
részletekben, a tárgynegyedévet követő negyvenötödik napig köteles megfizetni az
egészségbiztosítási felügyeleti hatóság részére.
(4)	Az 1. § (2) bekezdése a) pontjának ac) alpontjában meghatározott szervezetek nem
életbiztosítási ág betegség ágazatból származó díjbevételei után fizetett felügyeleti díj
20%-át a PSZÁF utalja át az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság részére a biztosítói
befizetést követő hónap 20. napjáig.
(5)	Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság díjbevételeivel önállóan gazdálkodik,
bevételeit - a bírságból származó bevétel kivételével - működésének fedezetére
használja fel és azok más célra nem vonhatók el. A bírság felhasználásának mértékére
a külön jogszabályok rendelkezései irányadók.
Záró rendelkezések
22. §
(1)	Ez a törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.
8
(2)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki az egészségbiztosítási
felügyeleti hatóságot vagy hatóságokat.
23.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület
megszűnik.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi
XXXIX. törvény
a)	9/A. §-ának (1) bekezdésében az „az egészségbiztosítási ágazat
tekintetében az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület,” és az „együtt”
szövegrész,
b)	9/B. §-ának (1) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Ellenőrző
Testületnek 9,” szövegrész,
c)	9/B. §-ának (2) bekezdése,
d)	9/B. §-a (6) bekezdésének e) pontja,
e)	9/C. §-ának (5) bekezdésében az „Az Egészségbiztosítási Ellenőrző
Testület határozatképességéhez legalább 6,” szövegrész,
f)	9/C. §-a (6) bekezdésének a) pontjában az „az Egészségbiztosítási
Ellenőrző Testület esetén legalább 4,” szövegrész
a hatályát veszti.
24.	§
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
törvény (a továbbiakban: Eütv.) 31. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben a beteget a biztosítási jogviszonyával összefüggésben éri joghátrány,
a betegjogi képviselő az eset kivizsgálása érdekében az egészségbiztosítási felügyeleti
hatósághoz fordulhat.”
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Eütv. 57. §-a (2) bekezdésének
felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egészségügyért felelős miniszter - az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság
véleményének kikérését követően - rendeletben határozza meg azokat a fertőző
betegségeket, amelyek esetében”
[a)	életkorhoz kötötten,
b)	megbetegedési veszély esetén, illetőleg
c)	külföldre történő kiutazás esetén a kiutazó költségén
kötelező védőoltás elrendelésének van helye.]
9
(3)	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és
védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. §-ának i) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„ i) adatkezelő: a betegellátó, az intézményvezető, az adatvédelmi felelős, az n) pont
szerinti ellátásszervező, az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság, továbbá
közegészségügyi-járványügyi közérdekből az 5. § (3) bekezdése szerinti tisztiorvos,
illetve közegészségügyi felügyelő, valamint a 22. § szerinti esetekben az ott
meghatározottak szerint, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár, valamint ezek igazgatási szervei (a továbbiakban együtt:
társadalombiztosítási igazgatási szervek) és az egészségügyi adatok nélkül, a 3. § b)
pontjában meghatározott személyazonosító adat tekintetében - az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 5. § (1)
bekezdés e) pontjában meghatározott feladatellátása érdekében - az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ);”
(4)	Az Eüak. 4. §-ának (1) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi és személyazonosító adat kezelésének célja:]
„e) a betegjogok érvényesítése.”
(5)	Az Eüak. 22. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti
célok érdekében, a gyógyszer-, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer-,
gyógyászati segédeszköz-, és gyógyfürdőrendeléssel összefüggésben a következő
egészségügyi és személyazonosító adatokat kezelheti: a beteg neve, lakcíme, születési
ideje, TAJ száma, betegségének BNO kódja, az egészségügyi szolgáltató neve, címe, a
működési engedélye száma, ágazati azonosító kódja, vényazonosító kódja, továbbá a
rendelt gyógyszer-, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer-, gyógyászati
segédeszköz-, és gyógyfürdő ellátás, valamint közgyógyellátott beteg esetében a
közgyógyellátási igazolvány száma.”
(6)	Az Eüak. 22/B. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az ellátás szervezőnek az érintetteket külön jogszabályban foglaltak szerint
tájékoztatni kell az ellátásszervező adatkezeléséről, az adatkezelésre vonatkozó
lényeges szabályokról, és formanyomtatványon lehetőséget kell biztosítani, hogy
nyilatkozhasson, amennyiben nem járul hozzá az adatai kezeléséhez.”
(7)	A PSZÁF tv. 3. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §
eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
10
„(2) Az (1) bekezdés e) és f) pontja szerinti szervezetek egészségbiztosítással
kapcsolatos tevékenysége tekintetében az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság jár el.
(3)	Amennyiben a PSZÁF eljárása során azt észleli, hogy az eljárás a (2) bekezdés
alapján az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozik, az ügyet az
addig keletkezett iratokkal együtt átteszi az egészségbiztosítási felügyeleti
hatósághoz.”
(8)	Az Öpt. 1. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény hatálya és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a
továbbiakban: Felügyelet) intézkedési jogköre, valamint az egészségbiztosítási
felügyeleti hatóság külön jogszabály szerinti jogköre az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott szervezetekre az alakuló közgyűlésük időpontjával kezdődően terjed
ki.”
(9)	Az Öpt. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A pénztárak törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok
szerint, állami felügyeletét e törvény VI. Fejezete alapján a Pénzügyi Szervezetek
Állami Felügyelete látja el. Az egészségpénztárak egészségbiztosítási
szolgáltatásaikkal összefüggő, külön törvény szerinti felügyeletét az
egészségbiztosítási felügyeleti hatóság látja el.”
(10)	Az Öpt. 9/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár által fizetett felügyeleti díj mértéke a pénztárba a tagok által fizetett
tagdíjak, a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulások és a támogatótól
befolyt összegek együttes összegének (a továbbiakban: pénztári befizetés)
a)	nyugdíjpénztár és önsegélyező pénztár esetében kettő és fél
b)	egészségpénztár esetében egy
ezreléke.”
11
Általános indokolás
Az egészségbiztosítás 1500 milliárd forintos kiadásának elköltését a biztosítottak
képviseletében ma semmilyen hatóság nem felügyeli. Ezt nem pótolja sem az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ), illetve az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) ellenőrzése az
egészségügyi szolgáltatók felett, sem az Állami Számvevőszék vagy az egészségügyi
miniszter ellenőrzési jogai az OEP mint az Egészségbiztosítási Alap kezelője felett.
Nem készül rendszeres értékelés és nyilvántartás arról, melyik kórházban milyen
eredményesen gyógyítanak, vagy arról, hogy milyen magas a szövődmények aránya.
Az OEP jelenleg ugyanúgy kénytelen finanszírozni a minőségileg nem megfelelő, a
betegeket megalázó körülmények között kezelő intézményeket, mint a magas
színvonalon dolgozókat, mert a hatályos jogi környezetben nincs lehetősége a
finanszírozás felmondására.
Az egészségügyi szolgáltatók piacán - az egyes ellátásokat, illetőleg ellátási szinteket
tekintve lényegesen eltérő mértékben ugyan, de - ma is létezik piaci verseny.
Bizonyos alágazatokban megfigyelhető továbbá domináns piaci szereplők megjelenése
(pl. a tulajdonszerzési korlátozások ellenére patikaláncok kialakulása, laborok illetve
diagnosztikai szolgáltatók/szolgáltatások összevásárlása, gyógyászati segédeszköz-
gyártók, forgalmazók beépülése az egészségügyi szolgáltatókba stb.). Mindez azt jelzi,
hogy az egészségügyi (köz)szolgáltatások sajátos piacán is szükség van az általános
piacfelügyeletet kiegészítő, ágazati piacfelügyeletre, ami megakadályozza, hogy a
kötelező biztosítást szervező biztosító(k) szolgáltatói monopóliumokkal kerüljenek
szembe. Erre a feladatra ma nincs az egészségügyi ágazatban megfelelő szerv, az
ÁNTSZ egészségügyi szakfelügyeleti és egyúttal közegészségügyi és járványügyi
hatósági szerepe miatt nem tehető azzá.
Tájékozatlan és kiszolgáltatott betegek, pénzügyi és szakmai szempontból nem kellően
hatékonyan felügyelt pénzköltés jellemzi a mai magyar egészségügyet. Az ellátó- és
biztosítási rendszer nem igazságos és nem számon kérhető, a szolgáltatások minősége
erősen változó. A betegek előtt nem ismertek a szolgáltatók minőségi, illetve szakmai
mutatói, mindez a betegek kiszolgáltatottságát, bizonytalanságát növeli, és alapot
teremt az egészségügy feketepiacának, a hálapénzrendszernek a működéséhez is. Ezért
gondoskodni kell arról, hogy az ellátási szerkezet, a kínált szolgáltatások, az
igénybevételi feltételek megváltoztatása mellett a jogosultságok és a forrásfelhasználás
jogszerűsége, a tájékozottsághoz és nyilvánossághoz fűződő alapvető érdekek
érvényesüljenek.
A Kormány kiemelt célja, hogy más pályára állítsa az egészségügy mai, a köztulajdon
dominanciáján alapuló, biztosítói és szolgáltatói monopóliumokkal, kizárólagos és
különleges jogokkal működő, döntően adminisztratív módon szabályozott piacát. Ez a
cél magában hordozza azt a feladatot, hogy egyrészt más típusú szabályozást kell
kialakítani, másrészt pedig más típusú felügyeleti intézményrendszert kell működtetni,
mert a torzításmentes verseny feltételeinek betartatását és a sajátos fogyasztóvédelmi
feladatok ellátását, továbbá a kötelező közszolgáltatás körébe tartozó
12
szolgáltatásokhoz való hozzáférést folyamatosan kell biztosítani. Ehhez pedig olyan
típusú felügyeleti szerv szükséges, mint amilyen más, a piacnyitáson átesett,
liberalizált ágazatokban már működik.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet tevékenységének célja a biztosítottak egészségügyi
szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztóvédelmének ellátása, az egészségbiztosítási
szolgáltatások minőségének ellenőrzése, őrködés a szereplők tisztességes piaci
magatartásának megtartása fölött, az egészségbiztosítási ellátást nyújtók és az
egészségügyi szolgáltatók biztosítottakkal kapcsolatos tevékenysége felügyeletének
ellátása, az egészségbiztosítási befizetések felhasználásának és az egészségbiztosítás
szereplőinek törvényes és szakmailag magas színvonalú működésének ellenőrzése,
valamint a kapcsolódó hatósági ügyek ellátása. Tekintve, hogy az Egészségbiztosítási
Felügyelet központi hivatalként fog működni, ezért a szervezet létrehozataláról és
jogállásáról a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény értelmében kormányrendelet
rendelkezik, jelen törvényjavaslat az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság
feladatairól és hatásköréről szól.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság (a továbbiakban:
felügyelet) tevékenységének céljait, hatáskörét tartalmazza. A felügyelet hatásköre -
egészségbiztosítási szolgáltatásaik tekintetében - a kötelező egészségbiztosítás
ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) hatálya alá
tartozó egészségbiztosítási szervek (OEP és igazgatási szervei), az Önkéntes
Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban:
Öpt.) szerinti önkéntes kölcsönös egészségpénztárak, a biztosítókról és a biztosítási
tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény hatálya alá tartozó biztosítók (a
törvényjavaslat alkalmazásában a továbbiakban együtt: egészségbiztosítók), valamint
az egészségügyi szolgáltatók e törvény szerinti tevékenységének felügyeletére terjed
ki. Tekintve, hogy a kiegészítő egészségpénztárakat és a biztosítókat a Pénzügyi
Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) is felügyeli, szükséges a két
szervezet hatáskörének elhatárolása. Ezen szervezetek tekintetében a felügyelet az
egészségbiztosító és az egészségügyi szolgáltató közötti szerződések
szabályszerűségét, az egészségszakmai szabályok teljesülését és a nyújtott
szolgáltatások minőségét vizsgálja. Ez a jogkör azonban nem érinti a PSZÁF
hatáskörét, vagyis a nevezett szervezetek pénzügyi felügyelete továbbra is a PSZÁF
feladata marad.
A felügyelet szakmai függetlenségét biztosítandó a javaslat kimondja, hogy a
felügyelet döntése ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, a bíróságnak
ugyanakkor lehetősége van a határozat megváltoztatására.
13
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat felsorolja a felügyelet feladatait általánosságban, majd részletesen
szabályozza ezeket.
A 3. §-hoz
Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők védelmével és az egészségügyi
szolgáltatók működésével kapcsolatos feladatai körében a javaslat először a
felügyeletnek a különböző, biztosítás körében kötendő szerződések általános és egyéb
szerződési feltételeinek jóváhagyási, ellenőrzési és értékelési feladatait tartalmazza.
A 4. §-hoz
A felügyelet a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások
megfelelő minőségének biztosítása érdekében nyilvános minőség-értékelési rendszert
működtet, amelynek keretében
-	olyan indikátorrendszert alakít ki és működtet, illetve az egészségügyi
szolgáltatókkal működtettet, amely alkalmas az egészségbiztosítókkal
szerződéses jogviszonyban álló egészségügyi szolgáltatók minőségének
mérésére és értékelésére,
-	kidolgozza az indikátorrendszerhez való nyilvános hozzáférést garantáló
eljárásrendet,
-	ellenőrzi és értékeli az egészségbiztosítás körében kötött szerződések általános
és egyéb szerződési feltételeinek, valamint a megkötött szerződések teljesítését,
-	mindezek alapján elvégzi a finanszírozott egészségügyi szolgáltatók
minősítését.
Az ellenőrzés és a minősítés eredményét a felügyelet a nyilvánosság biztosítása
érdekében honlapján közzéteszi.
Az 5. §-hoz
A felügyelet lényeges feladata az egészségbiztosítási szolgáltatások
hozzáférhetőségének és minőségének ellenőrzése. Tekintve azonban, hogy nem lenne
szerencsés párhuzamos hatósági jogkör kialakítása, amennyiben a felügyelet azt
állapítja meg, hogy a szolgáltató a hozzáférhetőség és minőség tekintetében nem felel
meg a vonatkozó előírásoknak, valamint az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők
jogos érdekeinek, a szükséges intézkedések megtétele érdekében az ÁNTSZ-hez
fordulhat.
A 6. §-hoz
A felügyelet a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokkal kapcsolatban - a
nyilvánosság minél szélesebb körű biztosítása érdekében - a honlapjáról elérhetővé
teszi a várólistát vezető egészségügyi szolgáltatók és az állami vérellátó szolgálat
14
honlapjait. Ezeken a honlapokon ugyanis - külön törvény rendelkezése szerint -
lényeges információk találhatók a várólistákkal kapcsolatban.
A 7. §-hoz
Annak érdekében, hogy a biztosítottak megfelelően tájékozódhassanak arról, hogy
kezelésük, ellátásuk az egészségügyi szakellátás körében (járóbeteg-szakrendelőkben,
kórházakban) mennyibe kerül, a felügyelet honlapján elérhetővé teszi a térítési díj
ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatásoknak és az egészségügyi
szolgáltatók térítés ellenében nyújtott egyéb szolgáltatásainak a térítési díját.
A 8. §-hoz
A felügyelet a javaslatban meghatározott szankciókat alkalmazhatja, amennyiben a
biztosított kérelmére, illetve hivatalból úgy ítéli meg, hogy a területi ellátási
kötelezettséggel rendelkező, a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi
szolgáltató nem vagy nem megfelelően teljesíti a finanszírozási szerződéséből folyó
kötelezettségét. A felügyelet első ízben felszólítja az egészségügyi szolgáltatót a
kötelezettsége teljesítésére, majd lehetősége van arra is, hogy más egészségügyi
szolgáltatót jelöljön ki az ellátás elvégzésére. Ezt követően pénzbírságot szabhat ki, a
legsúlyosabb esetben pedig joga van arra, hogy felszólítsa az egészségbiztosítót a
finanszírozási szerződés felfüggesztésére, végső esetben pedig annak felmondására. A
szakasz továbbá a pénzbírság megfizetésének szabályait tartalmazza.
A 9. §-hoz
A felügyelet a nyilvánosság biztosítása érdekében a honlapján közzéteszi az
egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatban lefolytatott vizsgálatok
eredményeit.
A 10. §-hoz
A javaslat rögzíti a felügyeletnek a jogalkotási folyamatban betöltött szerepét. A
szakasz megteremti a felügyelet lehetőségét arra, hogy kezdeményezze az adott
tárgykörben a jogalkotásért felelős miniszternél az egészségbiztosítás keretében a
szolgáltatásokat és szolgáltatókat érintő jogszabály megalkotását.
A 11. §-hoz
A biztosított közvetlenül is fordulhat a felügyelethez a biztosítási jogviszony során
igénybevett egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos panaszaival. A felügyelet a
panaszokat kivizsgálja, és amennyiben szükségesnek látja, alkalmazhatja a 8. §-ban
megfogalmazott szankciókat.
A 12. §-hoz
15
Annak érdekében, hogy a betegek tájékoztatáshoz való joga teljes legyen, külön
törvény előírja, hogy a gyógykezelések, kórképek magyar nyelven is kerüljenek
feltüntetésre. Az egészségügyi tevékenységek, a kórképek és az elszámolási tételek
magyar nyelvű leírásához használható kifejezések jegyzékét pedig a felügyelet teszi
közzé a honlapján.
A 13. §-hoz
A felügyelet lényeges feladata - és létrehozásának egyik fő célja - a felügyeleti
ellenőrzés illetve piacfelügyeleti eljárás végzése. A felügyelet a törvény hatálya alá
tartozó szervezetek tekintetében ellenőrzi az e törvényben és az egyéb vonatkozó
jogszabályokban foglalt rendelkezések betartását. Ebben a körben szükséges a PSZÁF-
tól történő elhatárolás, annak érdekében, hogy ne kerüljön sor párhuzamos
ellenőrzésre. Ennek érdekében a javaslat előírja, hogy amennyiben a felügyelet
ellenőrzése során olyan jogsértést tapasztal, amely a PSZÁF hatáskörébe tartozik, a
szükséges intézkedések megtétele érdekében tájékoztatja a PSZÁF-ot.
Tekintve, hogy a piacfelügyelet általánosságban nem a felügyelet hatáskörébe tartozik,
a javaslat meghatározza azt a kört, ahol a felügyelet piacfelügyeleti eljárása során
eljárhat anélkül, hogy hatáskörelvonás történne. A felügyelet piacfelügyeleti eljárása a
betegbiztosítás általános szerződési feltételeinek, valamint a biztosító biztosítottakkal
kapcsolatos magatartásának, így különösen a biztosítás kötése során fellépő
indokolatlan diszkriminációnak, valamint a biztosító szerződéskötéstől való
elzárkózásának vizsgálatára terjed ki.
A 14. §-hoz
A felügyelet ellát az egészségügyi szakellátási kötelezettségről szóló törvényből
fakadó feladatokat is. Ezeket a feladatokat a nevezett törvény tartalmazza részletesen,
csupán a teljesség kedvéért kerülnek ezen javaslatban is felsorolásra. A felügyelet
ebben a körben
-	ellenőrzi, hogy a biztosítási szerződésből eredő kötelezettség teljesítéséhez
szükséges kapacitás megfelelő minőségű és mennyiségű rendelkezésre állása
biztosított-e,
-	váratlan esemény (különösen járványügyi érdekből, katasztrófahelyzetben,
tömeges megbetegedés, tömegszerencsétlenség, stb.) vagy előre nem látható
módon bekövetkező ellátási szükséglet esetén az országos tisztifőorvos
egyetértésével és az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásával az
egészségbiztosítónál kezdeményezheti a kapacitásokon felüli kapacitásra
történő szerződéskötést,
-	egyetértési jogot gyakorol a külön törvényben felsorolt finanszírozási
szerződések megkötése és módosítása tekintetében, ebben a körben
törvényességi vizsgálatot végez,
-	pályázat kiírását rendelheti el a normatíva-felosztás módosítására.
A 15. §-hoz
16
Tekintve, hogy a javaslat értelmében az Egészségbiztosítási Ellenőrző Testület
megszűnik, feladatait a felügyelet veszi át, így továbbra is lesz olyan szerv, amely az
Egészségbiztosítási Alap költségvetését figyelemmel kíséri. Ennek során a felügyelet
az Egészségbiztosítási Alap költségvetése elkészítésének folyamatában - a hatóságot
irányító miniszter útján - véleményezési jogot gyakorol; az Egészségbiztosítási Alap
költségvetésének végrehajtásáról szóló zárszámadási javaslatot tájékoztatásul, az
Egészségbiztosítási Alap zárszámadására vonatkozó törvény tervezetét
véleményezésre meg kell küldeni a részére; évente értékeli az egészségbiztosítás
helyzetét, működési feltételeinek alakulását, az értékelésről pedig az
egészségbiztosításért felelős miniszter útján tájékoztatja a Kormányt. A felügyelet
vizsgálatot, illetve ellenőrzést kezdeményezhet továbbá az Egészségbiztosítási Alap
kezelésével és felhasználásával összefüggő kérdésekben.
A 16. §-hoz
A felügyelet nemcsak az Egészségbiztosítási Alap költségvetése, hanem a központi
költségvetés tekintetében is lát el feladatokat. Ez utóbbi körben javaslatot tesz azokra
az egészségügyi szolgáltatásokra, amelyeket a külön jogszabályok alapján a központi
költségvetés garantál és finanszíroz, és ebben a körben véleményezési jogot gyakorol
az ellátások tartalmának kialakítása tekintetében. Ezzel a szakasszal összefüggésben a
záró rendelkezések között található - az egészségügyi törvény módosításával életbe
lépő - az a szabály, amely értelmében az egészségügyért felelős miniszter a felügyelet
véleményének kikérését követően határozza meg azokat a fertőző betegségeket,
amelyek esetében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.
A 17. §-hoz
A 14. §-ban foglaltakhoz hasonlóan jelen szakasz is külön törvényben megjelenő
szabályokat tartalmaz, az áttekinthetőség érdekében. A felügyelet ugyanis a
gyógyszerellátás körében is rendelkezik jogosítványokkal, amelyek az alábbiak:
-	minősíti azt a számítógépes rendszert, amely az egészségügyi szolgáltató
gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, valamint gyógyászati ellátás árhoz
nyújtott támogatással történő rendelését működteti,
-	ellenőrzi a gyógyszertárban szakmai feladatot ellátó személyek szakmai
függetlenségének biztosítását, valamint a közfinanszírozásban részesülő
gyógyszer támogatással történő forgalmazására szerződött gyógyszertár, és a
gyógyszergyártó- és forgalmazó, illetve támogatással történő
gyógyszerrendelésre jogosult orvos közötti nem kívánatos magatartás
összehangolását.
A 18-20. §-hoz
A javaslat a felügyelet által ellátott hatósági ügyeket tartalmazza. A felügyelet a
javaslat szerint a vizitdíjjal és a kórház napidíjjal, valamint a külön törvény szerinti
várólistával kapcsolatos panaszokat bírálja el, illetve eljár az egészségbiztosítónak az
17
egészségügyi szolgáltató kapacitásnövelő fejlesztése tárgyában. Másodfokon pedig az
alábbi ügyekben jár el:
-	az OEP által elsőfokon elbírált ügyek,
-	a várólistával kapcsolatos külön jogszabály szerinti döntések,
-	azokban a gyógyszerreklámmal és gyógyszerismertetéssel kapcsolatos
ügyekben, ahol az Országos Gyógyszerészeti Intézet jár el első fokon,
-	azokban a gyógyászati segédeszköz-reklámmal és gyógyászati segédeszköz-
ismertetéssel kapcsolatos ügyekben, ahol az Egészségügyi Engedélyezési és
Közigazgatási Hivatal jár el első fokon.
A 21. §-hoz
A szakasz a felügyelet gazdálkodásának alapjait tartalmazza. A felügyelet bevételeit
felügyeleti díj, igazgatási-szolgáltatási díj, felügyeleti bírság és egyéb bevételek
képezik. Ezek között a törvény a felügyeleti díj befizetésének szabályait tartalmazza
részletesen.
A 22-24. §-hoz
A 22. § hatályba léptető és felhatalmazó rendelkezést tartalmaz. A felhatalmazó
rendelkezésben kap lehetőséget a Kormány, hogy a törvényben az egészségbiztosítási
felügyeleti hatóság részére előírt feladatok ellátására hatóságot jelöljön ki, hozzon
létre.
A javaslat a záró rendelkezések között tartalmazza az Egészségbiztosítási Ellenőrző
Testület megszűnését (feladatait azonban átveszi a felügyelet), valamint a javaslat
megfelelő alkalmazása érdekében szükséges törvénymódosításokat (az egészségügyi
törvény, az egészségügyi adatvédelmi törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító
pénztárakról szóló törvény és a PSZÁF törvény módosítása). Ezen kívül tartalmazza az
egészségügyi adatvédelmi törvény kétirányú módosítását. Egyrészt azt, amely
lehetőséget teremt arra, hogy az OEP meghatározott célok érdekében, a gyógyszer-,
különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer-, gyógyászati segédeszköz-, és
gyógyfürdőrendeléssel összefüggésben a következő egészségügyi és személyazonosító
adatokat kezelhesse: a beteg neve, lakcíme, születési ideje, TAJ száma, betegségének
BNO kódja, az egészségügyi szolgáltató neve, címe, a működési engedélye száma,
ágazati azonosító kódja, vényazonosító kódja, továbbá a rendelt gyógyszer-,
különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer-, gyógyászati segédeszköz-, és
gyógyfürdő ellátás, valamint közgyógyellátott beteg esetében a közgyógyellátási
igazolvány száma. A másik módosítás az ellátásszervező adatkezelésére vonatkozik, és
ezzel kapcsolatos pontosító rendelkezést tartalmaz.
18