﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1093. számú
törvényjavaslat
egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal
kapcsolatos módosításáról
Előadó: dr. Molnár Lajos
egészségügyi miniszter
Budapest, 2006. október
2006. évi ... törvény
egyes, az egészségügyet érintő törvényeknek az egészségügyi reformmal
kapcsolatos módosításáról
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
1	. §
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségbiztosítási ellátások közül az egészségügyi szolgáltatások - e
törvény keretei között és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott finanszírozási,
vizsgálati és terápiás eljárási rendek figyelembevételével - az egészségi állapot által
indokolt mértékben vehetők igénybe.”
2.	§
Az Ebtv. 5/B. §-ának j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a § a következő k) és l) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
,j) központi várólista: a külön jogszabályban meghatározott nagyköltségű
ellátások igénybevételére váró betegek jegyzéke, továbbá a szerv, illetve vérsejtképző
őssejt átültetésére váró betegek listája (transzplantációs várólista);
k) intézményi várólista: az adott intézményben a betegellátás sorrendjét
meghatározó jegyzék, amely - a transzplantáció kivételével - műtétek, nagy értékű
eszközök, beavatkozások, vizsgálatok meghatározott sorrend szerinti elvégzése
érdekében kerül kialakításra [aj) és k) pont a továbbiakban együtt: várólista];
l) biztosító: az E. Alap kezeléséért felelős egészségbiztosítási szerv.”
3. §
Az Ebtv. II. fejezete 1. címének helyébe a következő szövegrész lép:
2
„Térítésmentesen, valamint vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetése mellett
igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások”
4. §
Az Ebtv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A biztosítottat az e törvény szerint járó egészségügyi szakellátásra a
finanszírozott egészségügyi szolgáltató orvosa vagy külön jogszabályban
meghatározott feladatot ellátó orvos utalhatja be.
(2)	A beutaló orvos a vizsgálatot és a gyógykezelést a biztosított egészségi
állapota által indokolt progresszivitási szinten szakellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltatók közül
a)	a biztosított területi ellátására kötelezett egészségügyi szolgáltatónál,
b)	fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetében a biztosított kérésére az a) pont
szerinti szolgáltatón túl a külön jogszabály szerinti területi beutalási szabályzatban
foglaltak szerint választható további két szolgáltató közül a biztosított által választott
egészségügyi szolgáltatónál
kezdeményezheti.
(3)	A biztosított kérelmére a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve
engedélyezheti az ellátásnak a (2) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti
szolgáltatótól eltérő szolgáltatónál történő igénybevételét, amennyiben a biztosított
korábbi ellátása során járóbeteg-szakellátás esetében a (2) bekezdés a) pontja szerinti
szolgáltató, fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás esetében a (2) bekezdés a) és b) pontja
szerinti szolgáltatók súlyos szakmai szabályszegést követtek el.
(4)	A biztosított ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti egészségügyi
szolgáltató, továbbá az a szolgáltató, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az
ellátást vállalta.
(5)	A biztosított területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak
akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos
ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra a biztosító
által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik.
(6)	A szolgálati jogviszonyban álló és egyes külön jogszabályban
meghatározott tevékenységet végző biztosítottak, továbbá a fogva tartott személyek
külön jogszabályban meghatározott rendben jogosultak az egészségügyi szolgáltatás
igénybevételére.
3
(7)	A gyógyító céllal rendelhető finanszírozott ellátások keretében - a (8)
bekezdésben foglalt kivételekkel - valamennyi szakmailag indokolt beavatkozás
elvégezhető.
(8)	Nem az E. Alap terhére vehetők igénybe:
a)	az Eütv. 142. §-a
aa)	(2) bekezdése a) pontjában meghatározott ellátások,
ab)	(3) bekezdésének c)-i) pontjában meghatározott ellátások,
b)	a külön jogszabályban meghatározott munkahigiénés szűrő- és ellenőrző
vizsgálatok,
c)	a külön jogszabályban meghatározott foglalkozás-egészségügyi
alapszolgáltatások, amennyiben azok nem az ellátást igénybevevő biztosított
foglalkozási megbetegedése, illetőleg üzemi balesete miatt váltak szükségessé,
d)	a külön jogszabály által elrendelt orvosszakértői vizsgálatok és
szakvéleményezés, kivéve, ha a vizsgálatra és szakvéleményezésre
társadalombiztosítási vagy szociális juttatásra, kedvezményre való jogosultság
megállapítása céljából kerül sor,
e)	a külön jogszabályban meghatározott különösen veszélyes (extrém) sportolás
közben bekövetkezett baleset miatt szükségessé vált ellátások,
f)	hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása,
g)	a nem gyógyító célú, kizárólag esztétikai vagy rekreációs célból nyújtott
egészségügyi szolgáltatás,
h)	az egészségi állapotot pozitív irányban alapvetően nem befolyásoló,
szakmailag nem bizonyítottan hatásos ellátás,
i)	külsődleges nemi jellegek megváltoztatására irányuló beavatkozás,
j) a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások kivételével a
Magyarországon szakmailag elfogadott, de a finanszírozásba még be nem fogadott
eljárás, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz alkalmazása, illetve a befogadott
egészségügyi szolgáltatás befogadástól eltérő alkalmazása,
k) a biztosított kísérőjének részére az egészségügyi szolgáltató által biztosított
szállás és étkezés,
l) a járművezetői alkalmassági vizsgálatok,
m) a lőfegyvertartásra vonatkozó orvosi alkalmassági vizsgálatok,
n) alkohol, illetve kábítószer hatása alatt állás esetén a detoxikálás,
o)	alkohol, illetve kábítószer szintjének kimutatása érdekében végzett
vérvizsgálatok,
p) látlelet kiadása,
r) a nem kötelező védőoltások,
s) az a)-r) pontban meghatározott ellátások keretében, annak részeként
kezdeményezett további járóbeteg-szakellátások.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározott ellátások körébe tartozó beavatkozásokat
az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
4
(10)	A járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató a biztosítottat -
magyar nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban
tájékoztatja
a)	a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti OENO-
kóddal együtt),
b)	az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében
igénylésre kerülő finanszírozási összeg várható mértékéről,
c)	a biztosított által fizetendő vizitdíj összegéről,
d)	az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az
az ellátás igénybevételének feltétele.
(11)	A fekvőbeteg-gyógyintézet a biztosítottat elbocsátásakor - magyar
nyelven, közérthetően megfogalmazott - elszámolási nyilatkozatban tájékoztatja
a)	a biztosított által igénybe vett ellátásról (a külön jogszabály szerinti BNO- és
HBCs-kóddal együtt),
b)	az a) pont szerinti ellátásért az egészségbiztosítási finanszírozás keretében
igénylésre kerülő finanszírozási összeg várható mértékéről,
c)	az ellátási napok számáról és ez alapján a biztosított által fizetendő kórházi
napidíj összegéről,
d)	az ellátásért fizetendő külön jogszabály szerinti térítési díjról, amennyiben az
az ellátás igénybevételének feltétele.
(12)	A biztosított az elszámolási nyilatkozat mindkét példányának aláírásával
igazolja, hogy az abban megnevezett ellátást igénybe vette. Az aláírt elszámolási
nyilatkozat egyik példányát a biztosítottnak át kell adni, másik példányát pedig az
egészségügyi szolgáltató a biztosított egészségügyi dokumentációjának részeként
megőrzi.”
5.	§
Az Ebtv. a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A biztosított a (2) és (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével
külön jogszabály szerinti vizitdíj fizetése mellett jogosult igénybe venni a 11-13. §-ban
meghatározott ellátásokat.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell vizitdíjat fizetni
a)	a háziorvosi ellátásért és a fogászati alapellátásért, ha a biztosított által az
adott naptári évben igénybe vett háziorvosi ellátásokért és fogászati alapellátásokért
teljesített vizitdíjfizetés elérte a külön jogszabályban meghatározott mértéket,
b)	a háziorvosi ellátásért, ha annak keretében csak a gyógyszerrendelés
asszisztens általi - külön jogszabályban foglaltaknak megfelelő - ismétlésére kerül
sor,
5
c)	a járóbeteg-szakellátásért, illetőleg a fogászati szakellátásért, ha a biztosított
által az adott naptári évben igénybe vett járóbeteg-szakellátásokért és fogászati
szakellátásokért teljesített vizitdíjfizetés elérte a külön jogszabályban meghatározott
mértéket.
(3)	A biztosított a (4) és (6) bekezdésben foglalt esetek kivételével külön
jogszabály szerinti kórházi napidíj megfizetése mellett jogosult igénybe venni a 14. §-
ban meghatározott fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásokat.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell kórházi napidíjat fizetni
fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért, ha
a)	a biztosított által az adott naptári évben igénybe vett fekvőbeteg-
gyógyintézeti ellátásokért teljesített kórházi napidíjfizetés elérte a külön jogszabályban
meghatározott mértéket, vagy
b)	az ellátás igénybevétele során a biztosított elhalálozott.
(5)	A biztosított a 16. § szerinti orvosi rehabilitációs ellátást
a)	járóbeteg-szakellátás keretében vizitdíj fizetése mellett,
b)	fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretében kórházi napidíj fizetése mellett
jogosult igénybe venni, azzal, hogy az a) pontban meghatározott esetben a (2)
bekezdés c) pontját, a b) pontban meghatározott esetben pedig a (4) bekezdésben
foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(6)	Az (1), (3) és (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell vizitdíjat,
illetőleg kórházi napidíjat fizetni, ha
a)	az ellátás az Eütv. 56-74. §-a szerinti kötelező járványügyi intézkedés részét
képezi,
b)	az ellátás az Eütv. 228-232. §-a szerinti katasztrófa-egészségügyi ellátás
részét képezi,
c)	az ellátás keretében a biztosított külön jogszabályban meghatározott
népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatot vesz igénybe,
d)	az ellátás külön jogszabály szerinti terhesgondozás, illetőleg szülés és
gyermekágyas anya gondozásának részét képezi,
e)	a biztosított az ellátás igénybevételekor a 6. életévét még nem töltötte be,
f)	az ellátás az Eütv. 3. §-ának n) pontja szerinti életmentő beavatkozásnak
minősül.
(7)	A biztosított külön jogszabályban meghatározott mértékű emelt összegű
vizitdíj ellenében jogosult
a)	a háziorvosi ellátásra, amennyiben
aa)	a biztosított kezdeményezése alapján az ellátás igénybevételére nem a
rendelőben kerül sor,
ab)	a biztosított saját kezdeményezésére nem annál a háziorvosnál veszi
igénybe az ellátást, amelyikhez be van jelentkezve,
6
b)	az ügyeleti ellátásra, amennyiben annak részeként nem az Eütv. 3. §-ának n)
pontja szerinti életmentő beavatkozásra kerül sor,
c)	a járóbeteg-szakellátásra, amennyiben
ca)	azt más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, mint
amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte,
cb)	a biztosított a beutalóval igénybe vehető ellátást beutaló nélkül veszi
igénybe.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével külön jogszabályban
meghatározott mértékű kedvezményes összegű vizitdíj, illetőleg kórházi napidíj
ellenében jogosult az ellátásra a külön jogszabály szerinti hatósági bizonyítvánnyal
rendelkező biztosított.
(9)	A finanszírozott egészségügyi szolgáltató köteles
a)	a biztosítottakat az ellátás igénybevételét megelőzően a díjfizetési
kötelezettségről tájékoztatni,
b)	az (1)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a külön jogszabályban
meghatározott összegű vizitdíjat, illetőleg a kórházi napidíjat beszedni.
(10)	A vizitdíjjal és a kórházi napidíjjal kapcsolatos panaszt az
egészségbiztosítási felügyeleti hatósághoz lehet benyújtani.”
6.	§
Az Ebtv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § (1) Az egészségügyi ellátás keretében a biztosított a kezelőorvos által
gyógyító céllal rendelt, az egészségbiztosításért felelős miniszter által az adott
finanszírozott ellátásra meghatározott finanszírozási eljárási rend, valamint a vizsgálati
és terápiás eljárási rend szerinti szolgáltatásokra jogosult. Ha a biztosított állapota és a
gyógyítás szempontjai azt szükségessé teszik, a kezelőorvos a finanszírozási eljárási
rendben, valamint a vizsgálati és terápiás eljárási rendben foglaltaktól eltérhet. Az
egészségügyi szolgáltató a biztosított kérésére a 23. § f) pontjának figyelembevételével
térhet el a finanszírozási eljárási rendben, illetve a vizsgálati és terápiás eljárási
rendben foglaltaktól.
(2)	Amennyiben az adott ellátás tekintetében az egészségbiztosításért felelős
miniszter nem határoz meg finanszírozási, illetőleg vizsgálati és terápiás eljárási
rendet, a biztosított a kezelőorvos által gyógyító céllal rendelt, a szolgáltatónál
rendelkezésre álló mindazon finanszírozott vizsgálati és terápiás ellátásra jogosult,
amely egészségi állapotának lehetséges mértékű helyreállításához szükséges.
7
(3)	Az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során a biztosított - a 23. § b)
pontjában foglaltak figyelembevételével - a finanszírozott egészségügyi szolgáltató
munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost igényelhet, amennyiben azt
a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás szakmai tartalma és az ellátás
sürgőssége nem zárja ki.
(4)	A biztosított, amennyiben a vizsgálatok eredményét vitatja, vagy a javasolt
vizsgálati, illetve terápiás módszerrel nem ért egyet, egy további orvosi
szakvéleményre és javaslatra jogosult.”
7.	§
Az Ebtv. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató
egyes ellátások elvégzését - amennyiben a biztosított egészségi állapota nem indokolja
az azonnali ellátását - előjegyzés alapján is teljesítheti.
(2)	Amennyiben a kezelőorvos a biztosított részére a kizárólag várólista alapján
nyújtható egészségügyi ellátásokról szóló jogszabály által nevesített ellátást rendel, a
biztosított az ellátásra a várólistára történő felkerülés időpontja szerint jogosult. Ettől
eltérni az ellátás szakmai indokoltsága, továbbá az ellátás várható eredménye alapján
lehet. Az eltérés lehetőségének szakmai szabályait az egészségbiztosításért felelős
miniszter rendeletben szabályozza.
(3)	Az egészségügyi szolgáltató az ellátás természete, továbbá tartós
kapacitáshiány esetén alakíthat ki várólistát.
(4)	A várólistára való felvételre jogosult:
a)	a Tbj. 5. §-a szerinti biztosított,
b)	a Tbj. 16. §-ának (1) bekezdése alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult
személy,
c)	az a)-b) pont hatálya alá nem tartozó személyek közül az, akinek biztosítója
az ellátás igénybevételét a Közösségi rendelet 22. cikke 1. bekezdésének c) pontja,
illetve kétoldalú egyezmény alapján előzetesen, vagy az egyezményben
meghatározottak szerint engedélyezte.
(5)	A biztosított jogosult a kezelőorvosánál mindazon vizsgálatok
kezdeményezésére és - a kezelőorvos javaslata alapján - elvégeztetésére, amelyek a
várakozás sorrendjét befolyásoló egészségi állapotváltozás megállapításához
szükségesek.
(6)	A biztosított részleges vagy teljes térítési díj megfizetése mellett sem
jogosult a várólista szerinti sorrendet megelőzően az ellátás igénybevételére, azonban
a (7) bekezdésben foglaltak szerint kérheti a biztosító külön jogszabály szerinti területi
8
szervétől, hogy engedélyezze az ellátásnak a 18. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatótól
eltérő szolgáltatónál történő igénybevételét.
(7)	Az ellátás más egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételének
engedélyezésére akkor van mód, ha a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve
megállapítja, hogy az ellátásra történő várakozás a biztosított egészségügyi állapotát
nagymértékben hátrányosan befolyásolja, vagy a várólistán elfoglalt hely
megállapítása során jogszabálysértés vagy súlyos szakmai szabályszegés történt.
(8)	Amennyiben a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve
megállapítja, hogy a (7) bekezdés szerinti jogszabálysértés vagy súlyos szakmai
szabályszegés történt, akkor kérheti a várólistára besorolást végző orvossal szembeni
fegyelmi eljárás megindítását annak munkáltatójától.
(9)	Amennyiben a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve azt állapítja
meg, hogy a várólista gép, műszer, orvostechnikai eszköz (a továbbiakban: eszköz)
tartós hiánya miatt indokolatlanul hosszú, az ÁNTSZ területileg illetékes megyei
szervénél kezdeményezheti annak vizsgálatát, hogy az egészségügyi szolgáltató
megfelel-e a működési engedély kiadásának feltételéül külön jogszabályban
meghatározott szakmai minimumfeltételeknek.
(10)	A biztosító (6)-(9) bekezdés szerinti döntése ellen az egészségbiztosítási
felügyeleti hatósághoz lehet panaszt benyújtani. Az egészségbiztosítási felügyeleti
hatóság által a panasz tárgyában hozott határozat ellen fellebbezéssel élni nem lehet.
(11)	A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a nem biztosítási jogviszony
keretében történő ellátás igénybevételére - így különösen a (4) bekezdés hatálya alá
nem tartozó személyek ellátása érdekében - bejelentkezési listát alakíthat ki, ide nem
értve a szerv- és szövetátültetést. A bejelentkezési listát a nem finanszírozott
többletkapacitás terhére lehet kialakítani.
(12)	A (11) bekezdés szerinti bejelentkezési lista alapján nyújtott ellátást térítési
díj ellenében, a bejelentkezési listára történő felkerülés időpontja szerinti sorrend
alapján lehet igénybe venni. Ilyen esetben a térítési díjat az egészségügyi szolgáltató
határozza meg, az azonban nem lehet kevesebb, mint az adott ellátásért a kötelező
egészségbiztosítás alapján járó finanszírozási összeg 100%-a.
(13)	A bejelentkezési lista adattartalmára, nyilvánosságára, az adatokban
bekövetkezett változások kezelésére a várólista adattartalmára vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.
(14)	Amennyiben a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve
megállapítja, hogy az egészségügyi szolgáltató által vezetett várólista a bejelentkezési
lista szerint igénybevett ellátások miatt indokolatlanul hosszú, akkor az
egészségbiztosítási felügyeleti hatósághoz fordulhat. Az egészségbiztosítási felügyeleti
hatóság a bejelentkezési lista szerinti beavatkozások elvégzését határozatával
9
felfüggesztheti. A (10) bekezdés szerinti rendelkezéseket ez esetben megfelelően
alkalmazni kell.”
8.	§
Az Ebtv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A várólista az adott egészségügyi ellátásra besorolt biztosítottak
legfontosabb személyazonosító adatait (családi és utónév, anyja neve, nem, születési
év, lakóhely, társadalombiztosítási azonosító jel) és az ellátásra való jogosultság
sorrendjét tartalmazza. A biztosítottak egyéb adatait az egészségügyi dokumentáció
tartalmazza, amelyet az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban
meghatározott rendelkezések szerint kell kezelni.
(2)	A központi várólistát az állami vérellátó szolgálat működteti. Az állami
vérellátó szolgálat a működtetéshez a külön jogszabályban meghatározott
közreműködőt vehet igénybe. Az intézményi várólistát az adott ellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában e feladatra kijelölt
személy vezeti.
(3)	A várólista adatai - kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon -
intézményi várólista esetében az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató honlapján,
központi várólista esetén az állami vérellátó szolgálat honlapján megtekinthetőek,
ebben a formájukban nyilvánosak. A transzplantációs várólista kivételével az ellátás
igénybevételének várható időpontját is közzé kell tenni. Az egészségbiztosítási
felügyeleti hatóság honlapjáról a várólista alapján ellátást nyújtó egészségügyi
szolgáltatók és az állami vérellátó szolgálat honlapjának is közvetlenül elérhetőeknek
kell lenniük.
(4)	A várólista adatait a honlapon - folyamatosan, de legkésőbb a változást
követő 3 napon belül - úgy kell közzétenni, hogy abból egyértelműen megállapítható
legyen az adott biztosított számára a várólistán elfoglalt helye. A közzétételre
vonatkozó részletes szabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletben
határozza meg.
(5)	A (3) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása érdekében a biztosított egyedi
azonosítót határoz meg. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított
egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára történő
felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egyedi azonosítót a biztosított zárt
borítékban - ajánlott postai küldeményként - kezelőorvosa útján eljuttatja az
intézményi várólista esetén az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóhoz, központi
várólista esetén az állami vérellátó szolgálathoz.
(6)	Az egyedi azonosító tartalmára vonatkozó szabályokról a biztosítottat
kezelőorvosa tájékoztatja. Amennyiben az állami vérellátó szolgálat, illetve az
10
egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólista kezeléséért felelős személy észleli,
hogy az adott várólistára érkező egyedi azonosító egy másik, az adott várólistán levő
biztosított egyedi azonosítójával megegyezik, akkor a később beérkezett egyedi
azonosítót olyan sorszámmal látja el, amely egyértelműen alkalmas az egyedi
azonosítók megkülönböztetésére. Erről a biztosítottat a kezelőorvos útján az állami
vérellátó szolgálat, illetve az intézményi várólista kezeléséért felelős személy
tájékoztatja.”
9.	§
Az Ebtv. 21. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A biztosított jogosult a járóbeteg-ellátás keretében gyógyászati céllal rendelt
gyógyszer, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszer, gyógyászati segédeszköz és
gyógyászati ellátás árához, illetőleg a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelés alatt számára
rendelt végleges gyógyászati segédeszköz árához, továbbá a gyógyászati segédeszköz
javítási és kölcsönzési díjához nyújtott támogatásra, amennyiben]
„b) azt a finanszírozott egészségügyi szolgáltató e feladatra kijelölt orvosa,
vagy a biztosító külön jogszabály szerinti területi szervével e feladatra szerződést
kötött orvos rendeli, illetve a háziorvosi ellátást nyújtó szolgáltató e feladatra kijelölt
asszisztense a korábbi rendelést megismétli, és”
10.	§
(1)	Az Ebtv. 23. §-a következő új b) ponttal egészül ki:
[A biztosított részleges térítés mellett jogosult]
„b) az ellátást végző orvos 19. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti
megválasztására;”
(2)	Az Ebtv. 23. §-ának d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosított részleges térítés mellett jogosult]
„d) az Eütv. 3. §-ának n) pontja szerinti életmentő beavatkozás kivételével a
fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, ha azt a biztosított beutaló nélkül veszi igénybe;
e)	az Eütv. 3. §-ának n) pontja szerinti életmentő beavatkozás kivételével a
fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, amennyiben azt saját kezdeményezésére nem a
területi ellátásra kötelezett egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, ide nem értve a
11
18. § (2) bekezdésének b) pontja és (3) bekezdése, valamint a 20. § (6) bekezdése
szerinti esetet;”
11.	§
(1)	Az Ebtv. 24. §-ának (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A 23. § b) pontja alapján fizetett részleges térítési díjból az egészségügyi
szolgáltató a térítési díj ellenében végzett ellátásban közreműködő személyeket a
szabályzatában meghatározott módon külön juttatásban részesítheti.”
(2)	Az Ebtv. 24. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 23. § c) pontjában meghatározott fogászati ellátások térítési díját 15%-
kal csökkenteni kell, amennyiben a biztosított részt vett a külön jogszabályban előírt,
időszakos fogászati szűrővizsgálaton.”
(3)	Az Ebtv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató a biztosított részére külön térítési
díj ellenében abban az esetben nyújthatja a 23. § g) pontjának gb) alpontja szerinti
többletszolgáltatást, ha
a)	a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a többletszolgáltatás
nélkül is igénybe vehetné, és
b)	az egészségügyi szolgáltató a többletszolgáltatás nyújtása mellett a
finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson folyamatosan és teljeskörűen tud ellátást
nyújtani.”
12. §
Az Ebtv. 25. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A biztosított által a 23. § b), d) és e) pontja alapján fizetendő részleges
térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, amit az ellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltató az ellátásért - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a
biztosító felé elszámolhat, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem
haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.”
13.	§
Az Ebtv. 26. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az
eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
12
„(2) A biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve - a biztosító által
meghatározott keretek között - méltányosságból a gyógyászati segédeszközök árához
a külön jogszabályban foglaltaktól eltérő gyakorisággal támogatást nyújthat.”
14.	§
Az Ebtv. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti ellátásokat árhoz nyújtott
támogatással rendelik, a biztosított nyilatkozik
a)	a kezelőorvos kérelmére arról, hogy a kezelőorvoson kívül más orvos által
rendelt gyógyászati ellátást az adott naptári évben hány alkalommal vett igénybe,
b)	a kezelőorvos, illetve asszisztens kérésére arról, hogy a kezelőorvoson kívül
más orvos a betegségével összefüggésben 30 napon belül milyen gyógyszert, milyen
mennyiségben rendelt számára, illetőleg az asszisztens milyen gyógyszer rendelését
ismételte meg,
c)	a kezelőorvos kérelmére arról, hogy annak kihordási idején belül milyen
gyógyászati segédeszközt rendeltek számára.”
15.	§
Az Ebtv. 31. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell
határozni]
„i) az egészségügyi szolgáltatónál működő intézményi várólista kezelésére
jogosult személy(ek) és az egészségügyi szolgáltatónál intézményi várólista alapján
egészségügyi szolgáltatást nyújtó személy(ek) nevét.”
16.	§
Az Ebtv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatással történő rendelésre jogosító szerződés mellékletét képezi az
orvos nyilatkozata arról, hogy
a)	áll-e gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység
végzésére irányuló jogviszonyban gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz
gyártóval, forgalmazóval, nagykereskedővel, vagy
b)	rendelkezik-e a gyógyszer- vagy gyógyászati segédeszköz gyártó,
forgalmazó, nagykereskedő korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban
többségi befolyást biztosító tulajdoni hányaddal, vagy
13
c)	tagja-e ilyen tevékenységet folytató közkereseti társaságnak, betéti
társaságnak, illetve egyéni vállalkozóként folytatja-e a megjelölt tevékenységek
valamelyikét.”
17.	§
Az Ebtv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:
„35/A. § A 18/A. § alapján beszedett vizitdíj és kórházi napidíj az egészségügyi
szolgáltató saját bevételét képezi.”
18.	§
Az Ebtv. 36. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság, valamint a biztosító ellenőrzi, hogy
az egészségügyi szolgáltató a vizitdíj és kórházi napidíj beszedésével kapcsolatos
kötelezettségeit, valamint az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségeit
teljesíti-e.”
19. §
(1)	Az Ebtv. 37. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi szolgáltató megtéríti
a)	az elszámolt ellátás finanszírozási összegét, ha az ellenőrzés során
megállapítják, hogy
aa)	a finanszírozási szerződésben nem szereplő ellátást,
ab)	más forrásból megtérülő ellátást,
ac)	el nem végzett ellátást,
ad)	orvos szakmailag indokolatlanul vagy nem a hatályos jogszabályoknak
megfelelően nyújtott ellátást
számolt el, vagy
ae)	az egészségügyi szolgáltató vagy beutalásra jogosult orvosa nem a hatályos
jogszabályoknak megfelelően járt el az egészségügyi szolgáltatások rendelésénél,
b)	a kifizetett finanszírozási többletet, ha az ellenőrzés során megállapítják,
hogy egy ellátást több vagy magasabb összegű finanszírozásra jogosító jogcímen
számolt el.
Az a) pont ab) alpontjának alkalmazásakor az ellátásért az e törvény alapján
beszedett vizitdíjat és kórházi napidíjat nem kell figyelembe venni.”
(2)	Az Ebtv. 37. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
14
„(11) A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az adott ellátás után járó
finanszírozási összegnek csak 90 százalékára jogosult, amennyiben a 36. § (4)
bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a kiállított elszámolási
nyilatkozatot a biztosítottal nem írattatta alá. Ha a teljes finanszírozási összeg már az
egészségügyi szolgáltatónak ki lett fizetve, annak 10 százalékát az egészségügyi
szolgáltató visszatéríti. Amennyiben az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a
finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem teljesítette a 18/A. § (9) bekezdésének b)
pontja szerinti kötelezettségét, az egészségügyi szolgáltató a be nem szedett vizitdíjak,
illetve kórházi napidíjak összegének megfelelő összeget megfizeti a biztosító részére.”
20. §
(1)	Az Ebtv. 38. § (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati
segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során a biztosító,
valamint a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve vizsgálja”
(2)	Az Ebtv. 38. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Gyógyszer támogatással történő kiszolgáltatásának, illetve gyógyászati
segédeszköz támogatással történő forgalmazásának ellenőrzése során a biztosító,
valamint a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve vizsgálja]
„e) az egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz
hibás teljesítése esetén a szavatossági igény külön jogszabály szerinti érvényesítéséhez
kapcsolódó adatokat.”
(3)	Az Ebtv. 38. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A visszatérítési kötelezettség a támogatás jogalap nélküli elszámolását követő
2	éven belül támogatás elszámolása során is érvényesíthető.”
(4)	Az Ebtv. 38. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az
eredeti (5) és (6) bekezdések számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) Amennyiben a biztosító, valamint a biztosító külön jogszabály szerinti
területi szerve a megyei szakfőorvos közreműködésével végzett ellenőrzés során az
egyedi méretvétel alapján rendelésre készített gyógyászati segédeszköz
vonatkozásában olyan hibás teljesítést állapít meg, amely szavatossági igény
érvényesítésével nem szüntethető meg, és a gyógyászati segédeszköz készítéséért
elszámolt támogatás összege meghaladja a külön jogszabályban meghatározott
15
mértéket, akkor a társadalombiztosítási támogatás elszámolására vonatkozó szerződést
azonnali hatállyal fel kell mondani.”
21. §
Az Ebtv. 42. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi
átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.”
22. §
Az Ebtv. 68/A. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való
tudomásszerzésével egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a
követelés teljes kiegyenlítéséig fenntartja.”
23.	§
Az Ebtv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A magánszeméllyel szemben jogalap nélkül felvett, illetőleg igénybe
vett ellátás visszatérítése, illetőleg megtérítése címen fennálló követelést a biztosító
külön jogszabály szerinti területi szerve méltányos esetben mérsékelheti vagy
elengedheti.
(2)	A biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve méltányos esetben a
kirótt kamatot, késedelmi pótlékot, illetve mulasztási bírságot mérsékelheti vagy
elengedheti.”
24.	§
Az Ebtv. 75. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kizárólagos méltányossági jogkörben hozott intézkedéssel, illetőleg
határozattal szembeni fellebbezést
a)	a biztosító bírálja el, amennyiben első fokon a biztosító külön jogszabály
szerinti területi szerve járt el,
b)	az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság bírálja el, amennyiben első fokon a
biztosító járt el.”
16
25.	§
Az Ebtv. a következő 75/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Illeték- és költségmentesség
75/A. § A Tbj.-ben meghatározott egészségbiztosítási ellátások (beleértve a
méltányosságból igénybe vehető ellátásokat is) iránti igények érvényesítésével
kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentesek.”
26.	§
(1)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„e) a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a beutalásra jogosult orvosok
körének és a beutalási rend,
f)	a vizitdíj és a kórházi napidíj mértékének, fizetésére és elszámolására
vonatkozó szabályoknak,”
[meghatározására].
(2)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdésének r) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„r) az egészségbiztosítást érintő eljárási szabályok,”
[meghatározására].
(3)	Az Ebtv. 83. §-a (2) bekezdése a következő új zs) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„zs) a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályainak”
[meghatározására.]
17
(4)	Az Ebtv. 83. §-a (4) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy
rendeletben határozza meg]
„g) a várólistasorrend kialakításának egészségügyi szakmai feltételeit,”.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
27.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. §-
ának n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„n) életmentő beavatkozás: sürgős szükség esetén a közvetlen életveszély
megállapítására irányuló vizsgálat, amennyiben annak során megállapításra kerül a
közvetlen életveszély fennállása, továbbá a közvetlen életveszélyt elhárító
beavatkozás.”
28.	§
Az Eütv. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beteget a külön jogszabályban meghatározott esetben és módon kell
várólistára helyezni.”
29.	§
Az Eütv. 13. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota
lehetővé teszi - arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját
meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint közvetlen életveszély nem áll fenn
és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási
Alapon keresztül sincs biztosítva.”
30.	§
18
Az Eütv. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A beteg köteles a jogszabály által előírt vagy a jogszabály alapján a
szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni.”
31.	§
Az Eütv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) Az életmentő beavatkozás szükségességének gyanújával ellátásra
jelentkező beteget az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszonytól függetlenül meg
kell vizsgálni, és az egészségi állapota által indokolt életmentő beavatkozásban kell
részesíteni.
(2)	Az életmentő beavatkozás igénybevételének jogcímét a beteg vizsgálatát és
ellátását követően kell megállapítani.
(3)	Minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül -
az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai
szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni.”
32.	§
Az Eütv. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mentésnek minősül továbbá
a)	az orvos által rendelt azonnali, illetve sürgős (két órán belüli) betegszállítás,
melyhez legalább szakápolói felügyelet kötelező,
b)	a sürgősségtől függetlenül mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás,
c)	a más jogszabályokban meghatározott életmentő ténykedésekhez az azt
végző orvos, illetve munkacsoport szállítása (pl. szervátültetés),
d)	életmentő orvosi eszköz és gyógyszer, valamint átültetésre kerülő szerv
sürgős szállítása,
e)	a mozgóőrség (mentési készenlét biztosítása meghatározott helyen és ideig).”
33.	§
Az Eütv. 142. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) Az állam a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az
éves költségvetési törvényben meghatározott módon - a központi költségvetésben és
19
az Egészségbiztosítási Alap költségvetésében biztosítja a megfelelő szintű és
minőségű egészségügyi ellátások működésének fedezetét.
(2)	Az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül, az e
törvényben és a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - az alapcsomag
részeként - kell biztosítani a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy részére
a)	a járványügyi ellátások közül
aa)	a kötelező védőoltást (kivéve a külföldre történő kiutazás miatt szükséges
védőoltást),
ab)	a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatot,
ac)	a kötelező orvosi vizsgálatot,
ad)	a járványügyi elkülönítést,
ae)	a fertőző betegek szállítását,
b)	a mentést, amennyiben az adott személy a 94. § (2) bekezdése szerint
azonnali ellátásra szorul,
c)	az életmentő beavatkozást.
(3)	Ha törvény kivételt nem tesz, az e törvényben foglalt ellátások és feladatok
közül a központi költségvetésben kell biztosítani
a)	a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ellátások,
b)	a (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott ellátások máshonnan meg
nem térülő,
c)	a Magyarországon lakóhellyel rendelkező várandós és gyermekágyas anya
részére a család- és nővédelmi gondozás keretében
ca)	az egészségi állapotának védelmét és magzata egészséges fejlődésének
ellenőrzését szolgáló szűrővizsgálatok,
cb)	a magzat egészséges fejlődését biztosító életmódról való tájékoztatás,
cc)	a szülésre, szoptatásra és csecsemőgondozásra való felkészítés,
d)	az (5) bekezdésben meghatározott személy részére az állami érdekből végzett
orvosbiológiai kutatások keretén belüli gyógyító célú eljárások alkalmazásával
kapcsolatos ellátások,
e)	a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy elhalálozását követően a
halottvizsgálat, illetve a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal összefüggő
ellátások,
f)	a vérellátás megszervezése, valamint a vér rendelkezésre állása,
g)	a 35-36. §-ban foglalt népegészségügyi feladatok,
h)	az elsődleges megelőzést szolgáló népegészségügyi feladatok közül a g)
pontban foglaltakon túl az egészség fejlesztése, az egészségnevelés szervezése, a
családtervezési tanácsadás,
i)	a katasztrófa-egészségügyi ellátás,
j) az egészségügyi szakképzésre és kötelező továbbképzésre vonatkozó állami
támogatás,
k) az e törvény alapján az államot terhelő kártalanítási kötelezettségek
teljesítése,
l) az e törvény alapján az államot terhelő megtérítési kötelezettségek teljesítése
[70. §], valamint
20
m) a külön törvényben vagy törvényi felhatalmazás alapján
kormányrendeletben meghatározott feladatok
költségének fedezetét.
(4)	Az Egészségbiztosítási Alap költségvetésén keresztül kerül biztosításra a
kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a
továbbiakban: Ebtv.) meghatározott egészségbiztosítási ellátások fedezete.
(5)	A (3) bekezdés d) pontja szerinti ellátásra - a központi költségvetés terhére
-	a Magyarországon lakó-, illetve tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgár
és a vele biztosítási jogviszony tekintetében egy elbírálás alá eső, továbbá nemzetközi
szerződés alapján az ellátásra jogosult nem magyar állampolgár jogosult. Ha
jogszabály másként nem rendelkezik, az egészségügyi ellátás finanszírozása
tekintetében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni magyar állampolgár külföldön
végzett szervtranszplantációjára is.
(6)	Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének fedezete e törvény és az
Ebtv. alapján a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül
sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató által - külön jogszabályban foglaltak
figyelembevételével - meghatározott térítési díj ellenében vehető igénybe.”
34.	§
Az Eütv. a következő 164/A. §-sal egészül ki:
„164/A. § (1) A külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat a
157. és 158. §, a 159. § (2) bekezdése, a 161. § (1) és (2) bekezdése, a 162. és 163. §,
továbbá a 164. § (1) bekezdése és a külön jogszabály rendelkezései alapján végezhető.
Utólagos, beavatkozással nem járó (retrospektív) vizsgálat esetén a kutatási alany
tájékoztatására és a vizsgálatba való belegyezésére vonatkozóan az egészségügyért
felelős miniszter eltérő szabályokat határozhat meg.
(2)	A külön jogszabály szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat esetében a
szakmai-etikai engedélyt a külön jogszabály szerinti kutatás-etikai bizottság a kérelem
benyújtását követő negyvenöt napon belül adja meg.”
35.	§
Az Eütv. 187. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„187. § (1) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi
meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján
21
a)	tizennyolcadik életévét betöltött cselekvőképes és korlátozottan
cselekvőképes,
b)	a (6) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén tizennyolcadik életévét
be nem töltött korlátozottan cselekvőképes, valamint
c)	a 187/B. § szerinti esetben a cselekvőképtelen
személynél végezhető el.
(2)	A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az
egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és írásban tájékoztatja a
fogamzásgátlás - általa, illetve partnere által alkalmazható - egyéb lehetőségeiről, a
beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és következményeiről, a fogamzó-,
illetve nemzőképesség helyreállításának esélyéről.
(3)	A művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelem benyújtásakor az
egészségügyi szolgáltató tájékoztatja továbbá a kérelmezőt arról, hogy amennyiben a
kérelmező a művi meddővé tételre irányuló beavatkozás igénybevételére vonatkozó
szándékát fenntartja - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, a tájékoztatást követő
hat hónap elteltével az egészségügyi szolgáltatónál történő ismételt megjelenése
szükséges. Ha a kérelmező e tájékoztatást követő hat hónap elteltével az egészségügyi
szolgáltatónál megjelenik és nyilatkozik arról, hogy a művi meddővé tétel elvégzése
iránti kérelmét fenntartja, a beavatkozás elvégzésére az ettől az időponttól számított
hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a kérelem fenntartásáról szóló nyilatkozat
megtételét követően a beavatkozás soron kívüli elvégzését szülészeti vagy más műtéti
esemény lehetővé teszi.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a huszonhatodik életévet
betöltött kérelmező tekintetében úgy kell alkalmazni, hogy a kérelmezőnek a
tájékoztatását követő három hónap elteltével kell ismételten megjelennie az
egészségügyi szolgáltatónál, és a megjelenését követő három hónap elteltével kerülhet
sor a beavatkozás elvégzésére.
(5)	A művi meddővé tétel iránti kérelmet közokiratban vagy teljes bizonyító
erejű magánokiratban kell előterjeszteni.
(6)	Egészségügyi indokból kerül sor a beavatkozás elvégzésére akkor, ha
szakorvos véleménye alapján
a)	a terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztetné,
vagy a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos
fogyatékosságban szenvedne, és
b)	más fogamzásgátlási módszer alkalmazása nem lehetséges vagy
egészségügyi okból nem javasolható.
(7)	A (6) bekezdés szerinti egészségügyi indokból végzett beavatkozás esetén a
(2)-(4) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”
22
36. §
Az Eütv. a következő új 187/A. és 187/B. §-sal egészül ki:
„187/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes személy kérelmező művi meddővé
tétel elvégzése iránti kérelmének érvényességéhez a gyámhatóság hozzájárulása és
a)	törvényes képviselője vagy
b)	a korlátozottan cselekvőképes személy által cselekvőképesként a 16. § (1)
bekezdésének a) pontja alapján megnevezett személy
hozzájárulása szükséges.
(2)	Ha a korlátozottan cselekvőképes személy kérelme ellenére a törvényes
képviselő vagy a gyámhatóság a beavatkozás elvégzéséhez nem járul hozzá, a
kérelmező a Fővárosi Bíróságnál keresetet indíthat a jognyilatkozat vagy a
jognyilatkozatok pótlása iránt.
(3)	A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, a kérelmező és a törvényes
képviselő, illetve a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon belül
határoz. A bíróság a jognyilatkozatot abban az esetben pótolja, ha a művi meddővé
tétel elvégzése a kérelmező érdekét - figyelembe véve különösen a kérelmező
egészségügyi, személyi és családi körülményeit - nem sérti.
(4)	A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül
terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
(5)	Ha a korlátozottan cselekvőképes személy művi meddővé tételére irányuló
kérelem érvényességéhez szükséges jognyilatkozatot a bíróság pótolja, a 187. § (3) és
(4)	bekezdése szerinti várakozási idő a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől
kezdődik.
(6)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kérelmet az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott személy nyújtja be, úgy annak érvényességéhez a korlátozottan
cselekvőképes személy egyetértése szükséges.
(7)	Amennyiben a korlátozottan cselekvőképes személy egészségügyi okból
kéri a művi meddővé tétel elvégzését, az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket
nem kell alkalmazni, az (1) bekezdés a)-b) pontjában megjelölt személyeket azonban a
beavatkozás elvégzéséről, és annak indokairól a beavatkozás megkezdését megelőzően
tájékoztatni kell. A tájékoztatás megtörténtéig a beavatkozás nem végezhető el.
23
187/B. § (1) Cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló
beavatkozás kizárólag jogerős bírósági határozat alapján, a fogamzóképesség elérését
követően végezhető el.
(2)	A cselekvőképtelen személy művi meddővé tételének engedélyezése iránt
az érintett személy törvényes képviselője - tizennyolcadik életévét be nem töltött
cselekvőképtelen személy esetében a gyámhatósággal együttesen - indíthat keresetet a
Fővárosi Bíróságnál.
(3)	A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban a cselekvőképtelen személy, a
törvényes képviselő, valamint a gyámhatóság meghallgatását követően, harminc napon
belül határoz.
(4)	A bíróság a cselekvőképtelen személy művi meddővé tételére irányuló
beavatkozás elvégzését akkor engedélyezi, ha más fogamzásgátlási módszer
alkalmazása nem lehetséges vagy egészségügyi okból nem javasolható, és
a)	a cselekvőképtelen személy gyermek felnevelésére nem képes, és a
beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy akaratával megegyezik,
b)	a terhességből születendő gyermek orvosilag valószínűsíthetően súlyos
fogyatékosságban szenvedne, és a beavatkozás elvégzése a cselekvőképtelen személy
akaratával nem ellenkezik, vagy
c)	a bekövetkező terhesség a nő életét, testi épségét, egészségét közvetlenül
veszélyeztetné.
(5)	A bíróság határozata ellen annak közlésétől számított tizenöt napon belül
terjeszthető elő fellebbezés. A határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”
37.	§
Az Eütv. 207. §-a (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„E költségeket az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv fizeti ki,
melynek a költségvetés azt megtéríti.”
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
38.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2. §-ának (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
24
„(3) A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való
jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve -
törvényben meghatározott ellátások kivételével - társadalombiztosítási járulékfizetési
kötelezettségük, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvényben meghatározott díjfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza
meg. A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz - a
biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.”
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosítása
39.	§
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) a következő 54/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Egészségügyi szolgáltatás társadalombiztosítási rendszer keretében történő
igénybevétele során fizetendő vizitdíj és kórházi napidíj kedvezménye
54/A. § (1) A jegyző - kérelemre - az egészségügyi szolgáltatás
társadalombiztosítási rendszer keretében történő igénybevétele során fizetendő vizitdíj
és kórházi napidíj külön jogszabályban meghatározott kedvezményes összegben
történő megfizetésére (a továbbiakban: vizitdíjkedvezmény) való jogosultságot állapít
meg annak az Ebtv. alapján biztosítottnak minősülő személynek, akinek családjában az
egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj
mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát. A kérelmet benyújtó személy
jogosultságának megállapítása esetén egyidejűleg a család valamennyi, a 4. § (1)
bekezdésének d) pontja szerinti - az Ebtv. alapján biztosítottnak minősülő - tagjának
meg kell állapítani a vizitdíjkedvezményre való jogosultságát.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti vizitdíjkedvezményre való jogosultság fennállását a
jegyző - 1 év időtartamra - hatósági bizonyítvány kiállításával igazolja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány tartalmazza
a)	a vizitdíjkedvezményre jogosult személy személyazonosító adatait és TAJ-
számát,
b)	a vizitdíjkedvezményre való jogosultság tényét,
c)	a bizonyítvány érvényességi idejét.
(4)	Ha a kérelmet
a)	rendszeres szociális segélyben vagy időskorúak járadékában részesülő,
b)	a családjában a Gyvt. 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult gyermeket gondozó,
25
c)	a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdése szerint rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosult
személy nyújtja be, a jegyző a vizitdíjkedvezményre való jogosultságot - a (2)
bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiállításával - külön jövedelemvizsgálat
lefolytatása nélkül állapítja meg.”
40.	§
Az Szt. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetés terhére kell biztosítani az 50. § (1) és (2)
bekezdése alapján kiállított közgyógyellátási igazolvány után fizetendő térítés,
valamint az 54/A. § alapján kiállított hatósági bizonyítvánnyal igénybevett
egészségügyi szolgáltatások után járó vizitdíj- és napidíjkedvezmény fedezetét.”
Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény
módosítása
41.	§
(1)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény (a továbbiakban: Öpt.) 10. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A pénztár az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből az alapszabályban
meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:]
„b) szociális kockázat bekövetkezte esetén, jogszabály által előírt szociális
kötelezettségek alapján biztosított kiegészítő ellátás, valamint a gyógyszer és
gyógyászati segédeszköz árának támogatása és az egészségügyi szolgáltatás
igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi
napidíjhoz való hozzájárulás (önsegélyező pénztár);”
(2)	Az Öpt. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugdíjpénztár kizárólag nyugdíjszolgáltatást nyújthat, az önsegélyező
pénztár kizárólag önsegélyező feladatokat láthat el. Az egészségpénztár elláthatja az
(1)	bekezdés b) pontjában felsoroltak közül a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök
árának támogatását, az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály
alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulást, a
pénztártag betegség miatti keresőképtelensége esetén a kieső jövedelmének teljes vagy
26
részbeni pótlását, valamint a pénztártag halála esetén a hátramaradottak támogatását (a
továbbiakban: egészségügyi célú önsegélyező feladat) is.”
Záró rendelkezések
42.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1-
jén lép hatályba.
(2)	E törvény 35. és 36. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba azzal,
hogy rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(3)	Az Ebtv. 18. §-ának e törvény 4. §-ával megállapított (10) bekezdése 2008.
január 1-jén lép hatályba.
(4)	A (2) bekezdés szerinti hatálybalépést megelőzően, de 2006. június 30-át
követően benyújtott kérelmek esetében az e törvény szerinti, a beavatkozás elvégzését
megelőző kötelező várakozási idő időtartamába a kérelem benyújtását követő, a (2)
bekezdés szerinti hatálybalépéséig eltelt időtartam beszámítandó.
(5)	Az Öpt. e törvénnyel megállapított 10. § (1) bekezdésének b) pontját a
pénztáraknak 2007. május 31-ét követően kell kötelezően alkalmazniuk. Amennyiben
a pénztár e rendelkezéseket nem alkalmazza, annak tekintetében a 2006. december 31-
én hatályos szabályok az irányadók.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Ebtv.
aa)	22. §-a (1) bekezdése b) pontjának bb) alpontja, 26. §-a (1) bekezdésének d)
pontja, 61. §-ának (9) bekezdése és 62. §-ának (3) bekezdése,
ab)	22. §-ának (4) bekezdésében az „ellátását biztosító gyógypedagógiai
intézmény,” és az „és a fogyatékos gyermekek rehabilitációs célú szolgáltatását
biztosító intézmény” szövegrész,
b)	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény 60. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
c)	az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával
összefüggő törvénymódosításokról szóló 1996. évi LXXXIX. törvény 3. §-a,
d)	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény módosításáról szóló 1996. évi XV. törvény 4. §-a,
e)	az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI.
törvény 252. §-ának (3) bekezdésében a „10. § (1) bekezdésének b) pontját,”
szövegrész,
f)	az Eütv. 9. §-ának (4) és (5) bekezdése, valamint a 247. §-a (2) bekezdésének
a)	pontja,
27
g)	az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2004. évi XXVI. törvény 46. §-a,
h)	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
és az egészségügyi szakellátási kötelezettségről, továbbá egyes egészségügyet érintő
törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2005.
évi CLXXXII. törvény 3. és 7. §-a, valamint 19. §-a (6) bekezdésének af pontja,
i)	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosításáról szóló 1998. évi LXVIII. törvény 9. §-ának (1) bekezdése,
j) az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes
törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 233. §-a,
k) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
és egyéb, az egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2005. évi
XLIX. törvény 19. §-a,
l)	az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes
törvények jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és
az egészségügyi hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi
LXX. törvény 22. §-a,
m) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló 1999.
évi LXXI. törvény 7., 11. és 15. §-a,
n) egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények
módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 11. §-a,
o) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény 54. §-ának (2) bekezdése.
(7)	Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI.
törvény (a továbbiakban: Ept.) 170. §-a nem lép hatályba.
(8)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv. 5. §-ában az
„egészségbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv” szövegrész helyébe az
„egészségbiztosító (a továbbiakban: biztosító)” szöveg, 5/A. §-ában és 81. § (1)
bekezdésében az „egészségbiztosítás igazgatási szerveinek” szövegrész helyébe az
„egészségbiztosítási igazgatási szerv” szöveg, 9. §-ában az „a megyei, fővárosi
egészségbiztosítási pénztárral (a továbbiakban: MEP)” szövegrész helyébe az „a
biztosító külön jogszabály szerinti területi szervével” szöveg, 27. § (1) és (2), valamint
(6)	és (11) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében, 38. § (4)
bekezdésében az „a MEP” szövegrész helyébe az „a biztosító külön jogszabály szerinti
területi szerve” szöveg, 25. §-ának (5) bekezdésében a „23. § a), c)-e), valamint”
szövegrész helyébe „23. § a) és c), valamint”, 26. §-a - e törvény 13. §-ával
átszámozott - (3) bekezdésének a) pontjában a „23. § d)-g) és j)” szövegrész helyébe a
„23. § b), d)-g) és j)” szövegrész, 30. § (1) és (3) bekezdésében, valamint 32. § (4) és
(5)	bekezdésében az „A MEP” szövegrész helyébe az „A biztosító külön jogszabály
szerinti területi szerve” szöveg, 21. § (1) bekezdésének e) pontjában, valamint 22. §
(3)	bekezdésében az „a MEP-pel” szövegrész helyébe az „a biztosító külön jogszabály
szerinti területi szervével” szöveg, 26. § (1) bekezdésében az „Az Országos
Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe az „A
28
biztosító” szöveg, 27. § (5) és (11) bekezdésében „az illetékes MEP” szövegrész
helyébe az „a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, 27. § (7)
bekezdésében „az illetékes MEP-től” szövegrész helyébe az „a biztosító külön
jogszabály szerinti területi szervétől” szöveg, 27. § (10) bekezdésében, 35. § (4) és (5),
valamint (7) bekezdésében, 38/C. § (2) bekezdésében, valamint (3) bekezdés b) és f)
pontjában, (4) bekezdésében, (5) bekezdés c) pontjában „az OEP” szövegrész helyébe
az „a biztosító” szöveg, 30/A. §-ában „Az OEP” szövegrész helyébe „A biztosító”
szöveg, 50. § (2) bekezdésében „Az OEP” szövegrész helyébe az „A biztosító külön
jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, 29. § (5) bekezdésében az „a jogosult
lakóhelye szerint illetékes MEP-nél” szövegrész helyébe az „a biztosító külön
jogszabály szerinti területi szervénél” szöveg, 29. § (6) bekezdésében az „a jogosult
lakóhelye szerint illetékes MEP-hez” szövegrész helyébe az „a biztosító külön
jogszabály szerinti területi szervéhez” szöveg, 31. § (6) bekezdésében az „a MEP-nek”
szövegrész helyébe az „a biztosító külön jogszabály szerinti területi szervének”
szöveg, 36. § (1), (4), (6) és (9) bekezdésében, valamint 38/B. § (1) és (2)
bekezdésében „Az OEP, illetve a MEP” szövegrész helyébe az „A biztosító, illetve a
biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, 36. § (8) bekezdésében,
38/A. §-ában és 38/B. §-ának (3)-(5) bekezdésében „az OEP, illetve a MEP”
szövegrész helyébe „a biztosító, illetve a biztosító külön jogszabály szerinti területi
szerve” szövegrész, 38. §-ának - e törvény 20. §-ának (4) bekezdésével átszámozott -
(6)	bekezdésében „az OEP és a MEP” szövegrész helyébe az „a biztosító és a biztosító
külön jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, 36. § (7) bekezdésében „az OEP-nél,
illetve a MEP-nél” szövegrész helyébe az „a biztosítónál, illetve a biztosító külön
jogszabály szerinti területi szervénél” szöveg, 36. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a
„szakemberei (a továbbiakban: ellenőr) ellenőrzik” szövegrész helyébe a „szakemberei
(a továbbiakban: ellenőr) útján ellenőrzi” szövegrész, 36. §-ának (3) bekezdésében
„Az OEP, illetve a MEP az ellenőrző hálózatának szakemberei útján” szövegrész
helyébe az „A biztosító, illetve a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve
szakemberei útján” szövegrész, 38. §-ának (2) bekezdésében „az ellenőrző hálózat
munkatársai” szövegrész helyébe „a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve”
szöveg, a „vizsgálják” szöveg helyébe „vizsgálja” szöveg, 38/C. § (3) bekezdés d)
pontjában „az OEP-től” szövegrész helyébe az „a biztosítótól” szöveg, 62. § (2)
bekezdés c) pontjában a „foglalkoztató székhelye, telephelye szerint illetékes
egészségbiztosítási pénztár” szövegrész helyébe a „biztosító külön jogszabály szerinti
területi szerve” szöveg, 63. § (1) bekezdésében az „a Tbj. 5. §-ának (1) bekezdésében
említett jogviszonyt létesítő munkáltató székhelye szerint illetékes MEP-nél”
szövegrész helyébe az „a biztosító külön jogszabály szerinti területi szervénél” szöveg,
64. § (2) bekezdésében, 71. § (3) bekezdésében „az egészségbiztosítási szerv”
szövegrész helyébe az „a biztosító” szöveg, 68/A. §-ának (4) bekezdésében az
„egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe a „biztosító” szöveg, 80. §-ának (2)
bekezdésében „Az egészségbiztosítási szerv” szövegrész helyébe „A biztosító”
szöveg, 65. § (2) bekezdésében „a lakóhely szerint illetékes MEP, vasutas dolgozók
esetén a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a
biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, 65. § (3) bekezdésében az
„Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a
továbbiakban: OOSZI)” szövegrész helyébe az „Országos Orvos szakértői Intézet (a
29
továbbiakban: OOSZI)” szöveg, 69. §-ában „az illetékes egészségbiztosítási szerv”
szövegrész helyébe az „a biztosító” szöveg, 70. § (3) bekezdésében az „a foglalkoztató
vagy egyéb szerv székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP, illetőleg a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a biztosító külön
jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, az „illetékes a visszafizetésre” szövegrész
helyébe a „rendelkezik hatáskörrel a visszafizetésre” szöveg, 70. § (4) bekezdésében
az „a foglalkoztató székhelye szerint illetékes MEP, illetőleg a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság” szövegrész helyébe az „a biztosító külön
jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, 70. § (5) bekezdésében „az ellátásban
részesült személy lakóhelye szerint illetékes MEP” szövegrész helyébe az „a biztosító
külön jogszabály szerinti területi szerve” szöveg, 73. §-ában az „az illetékes
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek látják el” szövegrész helyébe az „az illetékes
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv látja el” szöveg, 75. §-ának (1) bekezdésében az „a
munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes MEP-hez” szövegrész helyébe az
„a biztosító külön jogszabály szerinti területi szervéhez” szövegrész, 75. §-ának (3)
bekezdésében az „a MEP szakigazgatási egysége, illetőleg a Vasutas
Társadalombiztosítási Igazgatóság erre illetékes egysége” szövegrész helyébe az „a
biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve” szövegrész, az „a MEP vezetője,
illetőleg a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője” szövegrész helyébe az
„a biztosító külön jogszabály szerinti területi szervének vezetője” szövegrész, 76. §-
ának (1) bekezdésében az „a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes
egészségbiztosítási pénztár, MEP ellen, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság
esetében a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság ellen” szövegrész helyébe az „a
biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve ellen” szövegrész, 79. § (1)
bekezdésében az „Az OEP és igazgatási szervei” szövegrész helyébe az „A biztosító”
szöveg és a „tarthatnak” szöveg helyébe „tarthat” szöveg, 79. § (3) bekezdésében az
„Az egészségbiztosítás igazgatási szervei” szövegrész helyébe az „A biztosító” szöveg
és a „szolgáltathatnak” szöveg helyébe „szolgáltathat” szöveg, 80. § (1) bekezdésében
„az egészségbiztosítási igazgatási szervek” szövegrész helyébe az „a biztosító” szöveg,
80. § (3) bekezdésében „az egészségbiztosítási szervnek” szövegrész helyébe az „a
biztosítónak” szöveg, 81. § (1) bekezdésében a „társadalombiztosítási szervek”
szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek” szöveg, 82. §
(2)	bekezdésében „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe az „a
biztosító” szöveg lép.
(9)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebtv.
a)	2. §-ának (2) bekezdésében „az egészségbiztosítási” szövegrész helyébe az
„a pénzbeli egészségbiztosítási” szövegrész,
b)	10. §-a (1) bekezdésének da) alpontjában és (4) bekezdésében, 16. §-a (1)
bekezdésének b) pontjában, 23. §-ának i) pontjában, 27. §-ának (8) és (9)
bekezdésében, 83. §-ának (3) és (4) bekezdésében az „egészségügyi miniszter”
szövegrész helyébe az „egészségbiztosításért felelős miniszter” szövegrész,
c)	10. §-a (1) bekezdése d) pontjának db) alpontjában a „munkaköri
alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat,” szövegrész helyébe a
30
„munkaköri alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálatokat és az ahhoz szükséges
további járóbeteg-szakellátásokat,” szövegrész,
d)	50. §-ának (1) bekezdésében „Az OEP - az E. Alap éves költségvetésében
meghatározott keretek között -” szövegrész helyébe az „A biztosító külön jogszabály
szerinti területi szerve - a biztosító által meghatározott keretek között -” szövegrész
lép.
(10)	Az Ebtv. 81. §-ának (1) bekezdése a „nyilvántartásokat,” kifejezést
követően az „egészségügyi szolgáltatói jelentéseket,” szövegrésszel egészül ki.
(11)	Az Ept. 169. §-a (2) bekezdésének az Öpt. 2. §-a
a)	(6) bekezdésének cj) alpontját megállapító része az „- a hátramaradottak
segélyezése halál esetén;” szövegrészt követően az „- az egészségügyi szolgáltatás
igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő vizitdíjhoz, illetve kórházi
napidíjhoz való hozzájárulás;” szövegrésszel,
b)	(7) bekezdését megállapító része a cg) alpontot követően a „ch) az
egészségügyi szolgáltatás igénybevétele során külön jogszabály alapján fizetendő
vizitdíjhoz, illetve kórházi napidíjhoz való hozzájárulás; ” szövegrésszel
egészül ki.
31
Általános indokolás
Jelen törvényjavaslat a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetéséhez szükséges
módosításokat, az ellátási csomagok meghatározását, a várólista alapján nyújtható
egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos szabályozás átalakítását, a művi meddővé
tétellel kapcsolatos módosításokat, az orvosbiológiai kutatásokkal kapcsolatos és
egyéb kisebb, jogtechnikai jellegű módosításokat tartalmaz. Ezen tárgykörökben a
törvényjavaslat módosítja:
•	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt
(Ebtv.),
•	az egészségügyről szóló 1997. CLIV. törvényt (Eütv.),
•	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt,
•	a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt, és
•	az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvényt.
Magyarországon indokolatlanul magas az orvos-beteg találkozások száma. Az
ingyenesség hamis érzete miatt a betegek nem érzik azt, hogy az egészségügyben
szolgáltatást vásárolnak és tudomásul veszik a hálapénzfizetés elvtelen és igazságtalan
szokását. Az indokolatlan ellátás-igénybevétel több szempontból is jelentős terhet
jelent az Egészségbiztosítási Alap számára. Egyrészt nehezíti az ellátások szakmai
biztonságának és minőségének fenntartását és javítását, mivel az indokolatlan
vizsgálatok a rendelkezésre álló kapacitásokat, a valóban beteg személyekre fordítható
időt csökkentik. Másrészt egy-egy orvos-beteg találkozás önmagában is költséggel jár,
ami a biztosítottak és munkáltatóik által fizetett járulékból működő Egészségbiztosítási
Alapot terheli. Az ellátás finanszírozásán túl azonban még jelentősebb terhet jelent a
kassza számára az indokolatlan ellátás során felírt gyógyszerek támogatása. Ezért
javasoljuk, hogy az európai országok kétharmadához hasonlóan Magyarországon is
kerüljön bevezetésre a díjfizetési kötelezettség az egészségügyben. A vizitdíj és a
kórházi napidíj a külföldi tapasztalatok alapján azt fogja eredményezni, hogy a
biztosítottak költségtudatos szolgáltatásvásárlóvá válnak, erősödik az egyéni
felelősségvállalás, ezáltal ésszerűsödik az ellátórendszer igénybevétele. Ezen
túlmenően a vizitdíj és a napidíj bevezetése a hálapénz visszaszorításában is jelentős
szerepet tölthet be.
Az Ebtv. módosítása kiterjed a várólista alapján nyújtható egészségügyi ellátásokkal
kapcsolatos szabályozás átalakítására is. A módosítás célja a várólistarendszer
átláthatóságának fokozottabb biztosítása, az egészségügyi szolgáltatások magasabb
szintű hozzáférhetőségének megvalósítása. A tervezet kimondja, hogy a biztosított a
várólistára történő felkerülés időpontja szerint jogosult az ellátásra, ettől eltérni csak
szakmai indokoltság, illetve a várható eredmény alapján lehet. A várólista alapján
nyújtható ellátásokkal összefüggésben kulcsszerepe van a biztosítónak és az
egészségbiztosítási felügyeleti hatóságnak: az előbbi döntése alapján mód van az
ellátásnak a beutalási rendtől eltérő más egészségügyi szolgáltatónál történő
igénybevételére, ha az ellátásra történő várakozás a biztosított egészségügyi állapotát
nagymértékben hátrányosan befolyásolja.
32
A várólista csak a legszükségesebb adatokat tartalmazza, a beteg egyéb adatai az
egészségügyi dokumentáció részét képezik. A várólista adatai kizárólag
személyazonosításra alkalmatlan módon tekinthetőek meg a várólistát vezető szervek
honlapján, természetesen a beteg - egyedi azonosító rendszer kialakítása révén -
ellenőrizni tudja a várólistán elfoglalt helyét.
A törvényjavaslat pontosan körülhatárolja a biztosítási jogviszonytól független
ellátások körét, a biztosítási alapon járó ellátások körét, valamint a biztosításon felül,
térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét. Az alapcsomag azokat az ellátásokat
foglalja magába, amelyeket minden Magyarországon tartózkodó személy
térítésmentesen vehet igénybe, függetlenül attól, hogy biztosítottnak minősül-e. Az
alapcsomagban nyújtott ellátások fedezetét biztosított esetében az Egészségbiztosítási
Alap, míg a nem biztosított személy esetében a központi költségvetés fedezi.
Mindezek alapján az alapcsomag az életmentő beavatkozást, a mentést, valamint a
járványügyi ellátásokat tartalmazza. Az életmentő beavatkozás a közvetlen életveszély
megállapítására vonatkozó vizsgálatra, valamint a közvetlen életveszélyt elhárító
beavatkozásra terjed ki. A járványügyi ellátások nyújtása állami érdek és kötelezettség.
A térítésköteles csomagba tartoznak azok az ellátások, amelyekért a biztosítottnak is
fizetni kell. Így többek között fizetni kell a finanszírozási és szakmai protokollban
foglaltaktól eltérően igénybe vett ellátásokért, a különböző alkalmassági vizsgálatokért
(pl. gépjárművezetői, lőfegyvertartói, különböző foglalkozások alkalmassági
vizsgálata), a hivatásos sportolók ellátásáért, az esztétikai célból nyújtott
szolgáltatásokért, a detoxikálásért, a nem kötelező védőoltásokért.
Az Alkotmánybíróság 43/2005. (XI. 14.) AB határozatában 2006. június 30-i hatállyal
megsemmisítette az Eütv. 187. §-ának (2) bekezdését. A hivatkozott jogszabályhely a
családtervezési célból történő művi meddővé tétel feltételeit határozta meg. Az
Alkotmánybíróság rámutatott, hogy „a jogalkotó - az Alkotmány keretei között - az
egészségügyi beavatkozásokra vonatkozó döntésképesség biztosítása és az ifjúság
védelme érekében jogosult különleges rendelkezéseket megfogalmazni”. Erre
tekintettel jelen törvényjavaslat célja az alkotmánybírósági határozatban foglaltak
nyomán létrejövő helyzet újraszabályozása, a művi meddővé tétel új szabályainak
megalkotása, fokozott garanciális elemek beiktatása az eljárásba. Így a törvényjavaslat
arra tesz javaslatot, hogy a beavatkozás elvégzésére csak részletes felvilágosítás,
tájékoztatás, elegendő gondolkodási idő és az önkéntesség garanciáinak fokozott
ellenőrzése mellett kerülhessen sor.
33
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Ebtv. 2. §-a alapelvi szinten rendelkezik arról, hogy a kötelező egészségbiztosítás
egészségügyi szolgáltatásai a kötelező egészségbiztosítás keretében az egészségi
állapot által indokolt mértékben vehetők igénybe. Szükséges ezt a 6. §-sal
összefüggésben kiegészíteni a finanszírozási eljárási rendekre, valamint a vizsgálati és
terápiás eljárási rendekre történő utalással, ugyanis ez vonatkozik arra, hogy a
finanszírozott ellátást milyen tartalommal veheti a biztosított az Egészségbiztosítási
Alap terhére igénybe.
A 2. §-hoz
A javaslat definiálja a központi és az intézményi várólista fogalmát azzal a céllal, hogy
a későbbiekben a várólistákra vonatkozó generális szabályok mellett - az ellátás
természetének eltérő volta miatt - eltérő szabályok is érvényesülhessenek. A központi
várólista a transzplantációs várólistán kívül magában foglalja a külön jogszabályban
meghatározott nagyköltségű ellátások igénybevételére váró betegek jegyzékét is. Ilyen
nagyköltségű ellátás a PET-CT.
A biztosító fogalmának meghatározása a 42. § (8) bekezdésével együtt tesz eleget a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvényben foglaltaknak. A törvényjavaslat
biztosítóként nevezi az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervet (az
Országos Egészségbiztosítási Pénztár).
A 3. §-hoz
A vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése szükségessé teszi a korábbi cím kiegészítését
arra vonatkozóan, hogy a meghatározott egészségügyi szolgáltatások igénybevétele
vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetése mellett lehetséges.
A 4. §-hoz
Az Ebtv. 18. §-ának módosításával átalakításra kerülnek a beutalás törvényi szabályai.
A módosítás eredményeként az Ebtv. szerint járó egészségügyi szakellátásra a
beutalásra jogosult orvos a biztosítottat az egészségi állapota által indokolt
progresszivitási szinten szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók közül ahhoz
utalhatja be, amelyik a biztosított területi ellátására kötelezett. Fekvőbeteg-
gyógyintézeti ellátások esetében a biztosított ezen kívül választhat a külön
34
jogszabályban meghatározásra kerülő területi beutalási szabályzatban foglaltak szerint
választható további két szolgáltató közül. Ez, a korábbinál szigorúbb beutalási rend
annak érdekében szükséges, hogy tervezhetőbb legyen a szakellátási kapacitás
földrajzi megoszlása és kiegyensúlyozottabb legyen a meglévő kapacitások
kihasználtsága. Azokban az esetekben, amikor a biztosítottat korábbi ellátása során
valamilyen súlyos szakmai szabályszegés miatt sérelem ért és ezért ő a felkínált
szolgáltatók egyikében sem kíván ellátást igénybe venni, a biztosított kérelmére a
biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve engedélyezheti az ellátásnak egy
másik egészségügyi szolgáltatónál történő igénybevételét. Ezen eseteket leszámítva
következmények nélkül nem lehet eltérni a beutalási rendtől: amennyiben a biztosított
a járóbeteg-szakellátás igénybevétele során tér el ettől, akkor az Ebtv. e
törvényjavaslat 5. §-ával megállapított 18/A. §-a (7) bekezdésének c) pontja alapján
emelt összegű vizitdíjat kell fizetnie, ha pedig a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
igénybevétele során tér el a beutalási rendtől, akkor az Ebtv. 23. §-ának e
törvényjavaslat 10. §-ával megállapított d) és e) pontja és 25. §-ának e törvényjavaslat
12.	§-ával megállapított (6) bekezdése alapján részleges térítési díjat kell fizetni.
A biztosított érdekét védik azok a garanciális szabályok is, amelyek értelmében a
biztosított ellátását nem tagadhatja meg a beutaló szerinti egészségügyi szolgáltató,
továbbá az a szolgáltató, amely a beutaló orvos előzetes jelzése alapján az ellátást
vállalta. A biztosított területi ellátására nem kötelezett szolgáltató az ellátást csak
akkor tagadhatja meg, ha a területi ellátási kötelezettségű feladatainak folyamatos
ellátását a területen kívüli betegek fogadása veszélyezteti, és az ellátásra a biztosító
által lekötött szabad kapacitással nem rendelkezik.
Ebben a szakaszban kerülnek meghatározásra - az ellátási csomagok
meghatározásának részeként - azok az egészségügyi szolgáltatások, amelyek
különböző okok miatt nem az Egészségbiztosítási Alap terhére vehetők igénybe, tehát
amelyekért a biztosítottnak is fizetnie kell akkor is, ha azt egyébként finanszírozott
egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.
A törvényjavaslat módosítja a korábbi finanszírozási előkalkulációra vonatkozó
szabályokat. Az új szabályok alapján valamennyi egészségügyi szolgáltató köteles lesz
elszámolási nyilatkozatot adni a biztosítottnak, ha a biztosított fekvőbeteg-
gyógyintézeti ellátást vesz igénybe, 2008. január 1-jétől pedig akkor is, ha járóbeteg-
szakellátást vesz igénybe. Az elszámolási nyilatkozatban a biztosított tájékoztatást kap
arról, hogy az egészségügyi szolgáltató milyen ellátást, kezelést kíván a biztosító felé
elszámolni, és ezért milyen összeget igényel. Az elszámolási nyilatkozat tartalmazni
fogja továbbá a kórházban töltött napok számát, a fizetendő kórházi napidíj és vizitdíj
összegét, valamint a biztosított által fizetendő térítési díjat, ha az adott ellátásért kell
ilyet fizetni. Az elszámolási nyilatkozat két példányát alá kell írattatni a biztosítottal.
Ha ezt a szolgáltató elmulasztja, és ez egy ellenőrzés során bizonyítást nyer, akkor az
Ebtv. 37. §-ának e törvény 19. §-ával megállapított (11) bekezdése alapján az adott
ellátás után járó finanszírozási összeg 10 százalékát a biztosító felé vissza kell
térítenie. Az elszámolási nyilatkozat formai követelményeit (ideértve a kórházi
35
kezelések magyar nyelven történő, közérthető megfogalmazását) az
egészségbiztosítási felügyeleti hatóság fogja meghatározni.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat által bevezetésre kerül a vizitdíj és a kórházi napidíj fizetési
kötelezettség az egészségügyben. Az alapellátásban (háziorvosi, házi gyermekorvosi
ellátás, fogászati alapellátás), továbbá a járóbeteg-szakellátás keretében igénybe
vehető ellátások esetén vizitdíjat kell fizetni. Az aktív és krónikus fekvőbeteg-
szakellátás esetén kórházi napidíj fizetésére kötelezett az azt igénybe vevő. A
fizetendő vizitdíj és kórházi napidíj mértékét az Ebtv. végrehajtási rendelete fogja
meghatározni. A társadalombiztosítási rendszerünket jellemző szolidaritás elvnek
megfelelően egyes ellátásokat, illetve társadalmi csoportokat mentesíti a
törvényjavaslat a díjfizetés alól. Így nem kell díjat fizetni:
-	állami feladathoz kapcsolódó ellátásokért és a népegészségügyi szempontból
kiemelt jelentőségű ellátásokért (ide tartozik a katasztrófa-egészségügy, a járványügyi
intézkedések, a szűrések meghatározott köre, terhesgondozás, gyermekágyas anyák
gondozása, szülés);
-	az életmentő beavatkozásért, melynek pontos fogalmát az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának e törvényjavaslat 27. §-ával módosított n) pontja
tartalmazza;
-	6 éves életkor alatti gyermekeknek;
-	a kórházi ellátás igénybevétele során elhalálozott biztosítottnak,
-	abban az esetben, ha a háziorvosi ellátás keretében a korábbi gyógyszerrendelés
asszisztens általi megismétlésére kerül sor.
Az indokoltan magas számban ellátást igénybe vevő biztosítottak terheinek
könnyítését szolgálja a felső korlát alkalmazása. A felső korlát mértékét szintén az
Ebtv. végrehajtási rendelete fogja meghatározni. Az a biztosított, akinek az adott
naptári évben teljesített díjfizetése elérte a felső korlátot, az adott évben már mentesül
a díjfizetési kötelezettség alól.
Emelt összegű vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetésére kötelezett az ellátást
igénybevevő, ha:
-	a háziorvosi ellátást saját kezdeményezése alapján nem a rendelőben veszi
igénybe (házhoz hívja az orvost),
-	a háziorvosi ellátást a saját kezdeményezésére nem annál a háziorvosnál veszi
igénybe, amelyikhez be van jelentkezve (tehát a saját háziorvost helyettesítő orvosnál
történő igénybevétel nem tartozik ide),
-	ügyeleti ellátást vesz igénybe és az életmentő beavatkozásnak minős,
-	a járóbeteg-szakellátást más finanszírozott egészségügyi szolgáltatónál veszi
igénybe, mint amelynél a beutaló orvos azt kezdeményezte,
-	a kizárólag beutalóval igénybe vehető járóbeteg-szakellátást beutaló nélkül
veszi igénybe.
36
Az emelt összegű vizitdíj és kórházi napi díj összegét szintén az Ebtv. végrehajtási
rendelete fogja meghatározni.
A javaslat ezen szakaszának (8) bekezdése a szociálisan rászorultak terheit
szándékozik csökkenteni azáltal, hogy lehetővé teszi a díjfizetési kötelezettség
kedvezményes összeggel történő teljesítését. Az a biztosított, aki a szociális
igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény e törvényjavaslat 39.
§-a által megállapított 54/A. §-ában foglaltaknak megfelelően kiállított hatósági
bizonyítvánnyal rendelkezik, az Ebtv. végrehajtási rendeletében meghatározásra
kerülő - kedvezményes összegű - vizitdíj és kórházi napi díj megfizetésére köteles az
ellátás igénybevétele során.
A szolgáltató köteles a biztosítottat tájékoztatni a díjfizetési kötelezettségről és a
fizetendő díj összegéről. Az egészségügyi szolgáltató jól látható helyre kifüggeszti a
díjfizetési kötelezettségről szóló tájékoztatót. A finanszírozott egészségügyi
szolgáltató köteles valamennyi, az Ebtv. alapján biztosítottnak minősülő személytől a
vizitdíjat és a kórházi napidíjat beszedni, ezt elengedni - a törvény alapján
mentességet élvező személyek és esetek kivételével - annak ellenére nem lehet, hogy a
beszedett vizitdíj és kórházi napidíj az egészségügyi szolgáltató saját bevételét fogja
képezni.
A 6. §-hoz
Az Ebtv. 19. §-ának módosítása amiatt szükséges, hogy az egészségbiztosításért
felelős miniszter által meghatározásra kerülő finanszírozási eljárási rend (protokoll)
alkalmazásának törvényi alapja legyen. Így a vizsgálati és terápiás eljárási rend mellett
figyelembe kell venni a finanszírozási protokoll rendelkezéseit is, amely konkrétan
meg fogja határozni, hogy az adott indikáció alapján milyen ellátások milyen mértékű
igénybevételére jogosult a biztosított az Egészségbiztosítási Alap terhére. Az
egészségügyi szolgáltató a biztosított kérésére csak abban az esetben térhet majd el a
finanszírozási, vizsgálati és terápiás eljárási rendekben foglaltaktól, ha a biztosított az
eltérés által indukált többletköltséget megtéríti a szolgáltató részére, az ugyanis nem
lesz elszámolható az egészségbiztosító felé.
A hálapénz elleni küzdelem részeként új elemként jelenik meg az egészségbiztosítási
törvényben az a szabály, amelynek értelmében az egészségügyi szolgáltatás
igénybevétele során a biztosított - az Ebtv. 23. §-ának e törvényjavaslat 10. §-ával
megállapításra kerülő b) pontjában foglaltak figyelembevételével - a finanszírozott
egészségügyi szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos helyett másik orvost
igényelhet, amennyiben azt a biztosított egészségi állapota által indokolt ellátás
szakmai tartalma és az ellátás sürgőssége nem zárja ki.
37
A 7. §-hoz
A javaslat ezen §-a az Ebtv. 20. §-át módosítja. Abban az esetben, ha a biztosított
egészségi állapota nem indokolja az azonnali ellátást, azt a szolgáltató előjegyzés
alapján is teljesítheti. Ez nem jelenti az előjegyzésre történő kötelezést, csak
lehetőséget ad a szolgáltató részére az ellátások ütemezett tervezésére.
A szabályozás elvi éllel mondja ki, hogy - az ellátás természete, illetve a tartós
kapacitáshiány miatt kialakított - kizárólag várólista alapján nyújtható ellátások esetén
(mint például transzplantáció, nagy értékű műszeres beavatkozások, implantátumok
stb.) a várólistára történő felkerülés időpontja a döntő, természetesen szakmai
indokoltság vagy az ellátás várható eredménye alapján ettől el lehet térni. Az
eltérésnek vannak olyan egészségügyi szakmai szabályai, amelyeket a biztosítottnak
mindenképpen meg kell ismernie, ezért az egészségbiztosításért felelős miniszter e
tárgykört rendeletben szabályozza. (Ilyen eset lehet például az, amikor egy szerv
transzplantációjánál az adott szerv a várólistán első helyen álló biztosított részére nem
ültethető be, mert nincs meg a megfelelő vércsoport-egyezőség.)
Minden biztosított jogosult az olyan vizsgálatok elvégeztetésére, amelyek a várakozás
sorrendjét befolyásoló állapotváltozás megállapításához szükségesek, viszont még
térítési díj fizetése esetén sem jogosult a várólista-sorrendet megelőző ellátás
igénybevételére. Lehetőség nyílik a módosítás elfogadásával arra, hogy a biztosító
külön jogszabály szerinti területi szerve döntsön az ellátás más egészségügyi
szolgáltatónál történő teljesítéséről, ha a várakozás a biztosított állapotát
nagymértékben hátrányosan befolyásolja, vagy a sorrend megállapításánál
jogszabálysértés vagy súlyos szakmai szabályszegés történt. A jogszabálysértést vagy
a súlyos szakmai szabályszegést elkövető orvos ellen fegyelmi eljárás indítható,
aminek kezdeményezésére a biztosító területi szerve jogosult. Ha a biztosító területi
szerve megállapítja, hogy várólista indokolatlan hosszúságát valamilyen gép, műszer,
orvostechnikai eszköz hiánya okozza, akkor az Állami Népegészségügyi és
Tisztiorvosi Szolgálatnál kezdeményezheti a szakmai minimumfeltételeknek történő
megfelelőség vizsgálatát. A biztosító jelzett döntései ellen a javaslat az
egészségbiztosítási felügyeleti hatósághoz való fordulás lehetőségét rögzíti, a
fellebbezés kizárásával.
A javaslat lehetővé teszi, hogy a finanszírozott egészségügyi szolgáltató nem
biztosítási jogviszony keretében történő ellátásra bejelentkezési listát hozzon létre, ide
nem értve a szerv-, szövetátültetéseket. A bejelentkezési lista alapján ellátást térítési
díj ellenében lehet igénybe venni kizárólag a nem finanszírozott többletkapacitás
terhére. A bejelentkezési lista alapján térítési díj ellenében tehát mindenki jogosult
ellátást igénybe venni, függetlenül attól, hogy biztosított-e. A térítési díjat az
intézmény határozza meg, de az mindenképpen több, mint az adott ellátásért az
egészségbiztosítás által nyújtott finanszírozási összeg. A javaslat arra is tartalmaz
rendelkezést, hogy ellenőrizhető és összehasonlítható legyen a bejelentkezési lista és a
várólista, és amennyiben a várólista alapján nyújtott ellátások igénybevétele a
38
bejelentkezési lista miatt szenvedne sérelmet, akkor ez utóbbi alapján végzett ellátások
nyújtása felfüggeszthető.
A 8. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a várólista pontosan milyen adatokat tartalmaz. A
központi várólistát az állami országos vérellátó szolgálat működteti azzal, hogy külön
jogszabályban meghatározott közreműködő igénybevételére van lehetőség (pl.
Transzplantációs Bizottságok). Az intézményi várólistát az egészségügyi szolgáltató
szervezeti és működési szabályzatában megjelölt személy vezeti. A javaslat szerint
várólista adatai kizárólag személyazonosításra alkalmatlan módon és legkésőbb 3
napon belüli frissítéssel megtekinthetőek a várólistát vezető szervek (az állami
vérellátó szolgálat és az intézmények) honlapján. Az egészségbiztosítási felügyeleti
hatóság honlapjáról minden várólistát vezető szerv honlapja elérhető lesz.
Természetesen a biztosított egyedi azonosító rendszer kialakításával ellenőrizni tudja a
várólistán elfoglalt helyét is. Az egyedi azonosító nem tartalmazhat a biztosított
egészségügyi és személyazonosító adataival összefüggő, továbbá a várólistára történő
felvétel időpontjára vonatkozó adatot. Az egyedi azonosítót a biztosított - kezelőorvos
által nyújtott tájékoztatás alapján - önmaga határozza meg, és kezelőorvosa útján
juttatja el a várólistát vezető szervhez. Ez garancia a személyazonosításra
alkalmatlanság követelményének betartásához, viszont lehetőséget biztosít arra, hogy
anonim módon bárki tájékozódhasson a sorrend alakulásáról. Amennyiben két
azonosító egyazon várólistán megegyezik, akkor a később beérkezett azonosítót
sorszámmal látja el a várólistát vezető szerv és erről a biztosítottat is tájékoztatja.
A 9. §-hoz
A vizitdíj fizetési kötelezettség bevezetésével egyidejűleg lehetővé teszi a
törvényjavaslat, hogy a háziorvosnál meghatározott időintervallumon belül az
asszisztens írja fel a vényre azt a gyógyszert, amit a biztosított krónikus betegségére a
háziorvos korábbi rendelkezése alapján rendszeresen szed. A gyógyszerrendelés
asszisztens általi ismétlési jogának bevezetése teszi szükségessé ezen szakasz
módosítását.
A 10. §-hoz
A részleges térítésre vonatkozó szakasz e törvényjavaslat több másik szakaszával függ
össze. Így jelen módosítás alapján részleges térítési díjat kell fizetnie a biztosítottnak
az intézményen belüli orvosválasztás esetén, valamint akkor, ha fekvőbeteg-
gyógyintézeti ellátást nem a beutalóban megnevezett egészségügyi szolgáltatónál vagy
beutaló nélkül vesz igénybe. Az ezen esetekben fizetendő térítési díj mértékéről az
39
Ebtv. 25. §-ának az e törvényjavaslat 12. §-ával megállapított (6) bekezdése
rendelkezik.
A 11. §-hoz
Az Ebtv. 24. §-a (3) bekezdésének jelenlegi megfogalmazásán annyit módosít a
törvényjavaslat ezen szakasza, hogy a fogpótlásnak a biztosítottat terhelő térítési díját
15 százalékkal csökkenteni kell, amennyiben a biztosított részt vett a külön
jogszabályban előírt, időszakos fogászati szűrővizsgálaton, míg a korábbi változat
szerint a térítési díjat növelni lehetett, ha a biztosított nem vett részt a szűrésen.
Tartalmában tehát az a változás, hogy kötelezettség lesz a csökkentés, és a korábbi 10
százalék helyett 15 százalékkal kell.
Az Ebtv. 23. §-a g) pontjának gb) alpontja szerint a biztosított térítési díj ellenében
jogosult az egészségi állapota által nem indokolt, az intézmény e célra kijelölt
részlegében magasabb színvonalú elhelyezésre. A biztosítottak érdekének védelmében
szükséges rendelkezni arról, hogy a finanszírozott egészségügyi szolgáltató a
biztosított részére külön térítési díj ellenében abban az esetben nyújthat ilyen
többletszolgáltatást, ha a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál az ellátást a
többletszolgáltatás nélkül is igénybe vehetné, és az egészségügyi szolgáltató a
többletszolgáltatás nyújtása mellett a finanszírozási szerződése szerinti kapacitáson
folyamatosan és teljes körűen tud ellátást nyújtani.
A 12.§-hoz
A törvényjavaslat 10. §-ával összefüggésben rendelkezik ezen szakasz arról, hogy az
intézményen belüli orvosválasztás esetén, valamint a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás
nem beutaló szerinti vagy beutaló nélküli igénybevétele esetén fizetendő részleges
térítési díj mértéke annak az összegnek a 30 százaléka, amit az ellátást nyújtó
egészségügyi szolgáltató az ellátásért - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a
biztosító felé elszámolhat, azzal, hogy a biztosított által fizetendő összeg nem
haladhatja meg a külön jogszabályban meghatározott összeget.
A 13. §-hoz
A biztosítóhoz (OEP) évente beérkező méltányossági kérelmek 20-25%-át teszik ki
azok a kérelmek, amelyek a gyógyászati segédeszközök árához az egészségügyi
miniszteri rendeletben meghatározott kihordási időre felírható mennyiséget meghaladó
támogatás igénylésére irányulnak. A méltányossági kérelmek ezen nagyságrendje
olyan munkaterhet jelent, amelyet csak óriási erőfeszítések árán lehet határidőben
elbírálni. Indokolt ezért a méltányossági jogkörben nyújtható támogatások közül a
gyógyászati segédeszközök árához külön jogszabályban foglaltaktól eltérő
40
gyakorisággal történő támogatás nyújtására vonatkozó méltányossági jogkört a
biztosító külön jogszabály szerinti területi szervéhez telepíteni.
A 14. §-hoz
Az Ebtv. 29. §-ának (2) bekezdését a gyógyszerrendelés háziorvosi asszisztens általi
megismétlésének lehetőségével összefüggésben (9. §) szükséges módosítani.
A 15. §-hoz
Az Ebtv. 20. §-ának e törvényjavaslat 7. §-a által megállapított (8) bekezdése miatt
szükséges előírni, hogy a finanszírozási szerződésben meg kell nevezni azon
személyeket, akik az egészségügyi szolgáltatónál működő intézményi várólista
kezelésére jogosultak és az egészségügyi szolgáltatónál intézményi várólista alapján
egészségügyi szolgáltatást nyújtanak.
A 16. §-hoz
Az Ebtv. 32. §-ának (3) bekezdése szerint a támogatással történő rendelésre jogosító
szerződés mellékletét képezi az orvos arra vonatkozó nyilatkozata, hogy áll-e
gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz ismertető tevékenység végzésére irányuló
jogviszonyban gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz gyártóval, forgalmazóval,
nagykereskedővel, illetve rendelkezik-e a gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz
gyártó, forgalmazó, nagykereskedő felett jelentős befolyást biztosító tulajdoni
hányaddal. Tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.
törvény már nem ismeri a jelentős befolyás fogalmát, szükséges a bekezdés
pontosítása. A 2006. évi IV. törvény hatálybalépésének időpontjától a Polgári
Törvénykönyv 685/B. §-a rendelkezik „többségi befolyás” fogalmáról.
A 17. §-hoz
A vizitdíj és a kórházi napidíj teljes összege a szolgáltatónál marad, az a saját bevételét
képezi, felhasználásáról saját belátása szerint dönthet.
A 18. §-hoz
Az egészségbiztosítási felügyeleti hatóság és a biztosító az egészségügyi szolgáltató
helyszínén ellenőrzi, hogy a vizitdíj és a kórházi napidíj beszedésével kapcsolatos
kötelezettségeit, valamint az elszámolási nyilatkozattal kapcsolatos kötelezettségeit
teljesíti-e.
41
A 19. §-hoz
Az Ebtv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségügyi szolgáltató meghatározott
feltételek fennállása esetén köteles megtéríteni az általa nyújtott ellátás után elszámolt
finanszírozási összeget, így például akkor, ha az ellátás más forrásból megtérül. Az
említett példa esetében a beszedett vizitdíjat és kórházi napidíjat nem lehet úgy
figyelembe venni, mintha ebből a forrásból térült volna meg az ellátás, még akkor sem,
ha az ellátás után elszámolt finanszírozási összeg alacsonyabb az ellátásért beszedett
vizitdíjnál.
A finanszírozott egészségügyi szolgáltató az adott ellátás után kapott finanszírozási
összeg 10 %-át köteles visszafizetni, ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy
a kiállított elszámolási nyilatkozat a biztosítottal nem lett aláíratva. Ha a szolgáltató
azon kötelezettségének elmulasztása kerül megállapításra, hogy a vizitdíjat és a
kórházi napidíjat nem szedte be, akkor a szolgáltató a be nem szedett összegnek
megfelelő összeget megtéríti a biztosítónak.
A 20. §-hoz
Az egyedi méretvétel alapján, rendelésre készített gyógyászati segédeszköz
gyártójával szemben jelenleg az akár többszöri hibás teljesítés esetén sincs lehetősége
fellépni a biztosítónak. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy amennyiben a biztosító,
valamint a biztosító külön jogszabály szerinti területi szerve a megyei szakfőorvos
közreműködésével végzett ellenőrzés során az egyedi méretvétel alapján rendelésre
készített gyógyászati segédeszköz vonatkozásában olyan hibás teljesítést állapít meg,
amely szavatossági igény érvényesítésével nem szüntethető meg, és a gyógyászati
segédeszköz készítéséért elszámolt támogatás összege meghaladja a külön
jogszabályban meghatározott mértéket, akkor a társadalombiztosítási támogatás
elszámolására vonatkozó szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.
Az Ebtv. 37. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a finanszírozott egészségügyi
szolgáltatót terhelő megtérítési, illetve visszatérítési kötelezettség a jogalap nélkül
igénybe vett finanszírozást követő két éven belül a finanszírozás elszámolása során is
érvényesíthető. Ennek analógiájára vezeti be ezen szakasz, hogy a visszatérítési
kötelezettség a támogatás jogalap nélküli elszámolását követő 2 éven belül támogatás
elszámolása során is érvényesíthető.
A 21. §-hoz
42
Az Ebtv. 42. §-a (2) bekezdésének pontosítása azért szükséges, mert a „kereset”
fogalmat az adózás rendjéről szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról szóló törvény sem használja, mivel mind az adóalap,
mind a járulékalap meghatározásánál a jövedelmet kell figyelembe venni.
A 22. §-hoz
Az Ebtv. 68/A. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a megtérítésre kötelezettet a
megtérítésre előírt összeg után a Polgári Törvénykönyvben meghatározott
kamatfizetési kötelezettség terheli. Az eljárás gyorsítása és egyszerűsítése a célja
annak a rendelkezésnek, amellyel kiegészül az Ebtv. ezen szakasza. Ennek értelmében
nem kell a kamatot megfizetni, ha az érintett az eljárásról való tudomásszerzésével
egyidejűleg a felelősségét írásban elismeri, és nyilatkozatát a követelés teljes
kiegyenlítéséig fenntartja.
A 23. §-hoz
Az Ebtv. 72. §-ának jelenlegi szövege nem egyértelmű, ezért szükséges az egész
szakaszt pontosítani, így egyértelmű lesz, hogy a méltányossági jogkör gyakorlása a
67-68. § szerinti megtérítés címen fennálló követeléshez kapcsolódó kamat
mérséklésére vagy elengedésére is vonatkozik, bármely - magánszemély vagy
foglalkoztató - kötelezett esetén. Az Ebtv. 72. §-ának jelenleg hatályos szövege nem
utalja a MEP vezetőjének méltányossági jogkörébe a késedelmi pótlék mérséklésének,
elengedésének lehetőségét, holott ugyanezt a kirótt kamatra, mulasztási bírságra
lehetővé teszi. Indokolatlan e különbségtétel az egyes szankciók elengedési,
mérséklési lehetőségei közt, a szankciók elnevezése függvényében.
A 24. §-hoz
A kizárólagos méltányossági jogkörben hozott döntések esetén a mérlegelés kiterjed a
normaszövegben meghatározott ténybeli feltételekre, valamint a döntés
megválasztására, azaz a megengedő diszpozícióra tekintettel a kérelem teljesítésére
vagy az elutasítására, illetve a biztosított által kezdeményezett kérelem mértékének a
kérelemtő eltérő megállapítására (pl. térítési díj teljes vagy részbeni átvállalása,
gyógyszerhez nyújtható ártámogatás összege, a táppénz folyósítás idejének -
legfeljebb 90 nappal történő meghosszabbítása). Az Ebtv. 26. §-ában foglalt esetekben
elsőfokon a biztosító (OEP) szakfőosztálya jár el, amint jelen törvényjavaslat sem
változtat. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény szabályai szerint az elsőfokú hatáskört úgy kell megállapítani,
illetve a szervezetrendszert úgy kell kialakítani, hogy legyen a fellebbezés elbírálására
jogosult, az elsőfokú hatóságtól szervezeti, illetve feladatkör szempontjából elkülönült
szerv. Tekintettel arra, hogy létrehozásra kerül az egészségbiztosítási felügyeleti
43
hatóság, indokolt a fellebbezést hozzátelepíteni azon ügyekben, amikor a biztosító
(OEP) járt el elsőfokon.
A 25. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról szóló 1997. évi
LXXX. törvény 14. § (2) bekezdése értelmében egészségbiztosítás keretében igénybe
vehető ellátások a következők: egészségügyi szolgáltatások, pénzbeli ellátások,
baleseti ellátások. Mivel az egészségbiztosítási ellátások köre szélesebb, mint a
pénzbeli ellátásoké, az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges az
egészségbiztosítási ellátásokkal kapcsolatos eljárások illeték- és költségmentességének
külön cím alatt történő szabályozása. E módosító javaslattal egyidejűleg szükséges az
Ebtv. 61. §-ának (9) bekezdését hatályon kívül helyezni.
A 26. §-hoz
A Kormány felhatalmazást kap a beutaló nélkül igénybe vehető szakellátások, a
beutalásra jogosult orvosok körének és a beutalási rend, a vizitdíj és a kórházi napidíj
mértékének, fizetésére és elszámolására vonatkozó szabályoknak, az
egészségbiztosítást érintő eljárási szabályoknak, valamint a várólista alapján nyújtható
ellátások részletes szabályainak a meghatározására.
A 27. §-hoz
Az ellátási csomagok részeként szükséges az életmentő beavatkozásnak az Eütv. 3. §-
ában meghatározott fogalmát módosítani. Az életmentő beavatkozás magában foglalja
a sürgős szükség esetén a közvetlen életveszély megállapítására irányuló vizsgálatot,
amennyiben annak során megállapításra kerül a közvetlen életveszély fennállása,
továbbá a közvetlen életveszélyt elhárító beavatkozást. Életmentő beavatkozásra
minden, Magyarországon tartózkodó személy jogosult lesz, attól függetlenül, hogy
biztosított-e.
A 28. §-hoz
A módosítás a törvényjavaslat 7. és 8. §-ával az Ebtv.-ben kialakított várólistára
vonatkozó szabályozásához kapcsolódó pontosítást tartalmaz.
A 29. §-hoz
44
Az ellátási csomagok meghatározásával kapcsolatban kerül kiegészítésre az Eütv.-nek
a tájékoztatáshoz való jogról szóló része azzal, a betegek érdekeit és jogait védő
rendelkezéssel, amely értelmében az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget
-	amennyiben a beteg állapota lehetővé teszi - arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és
az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint
közvetlen életveszély nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi
költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva.
A 30. §-hoz
Szintén az ellátási csomagok meghatározásával kapcsolatban szükséges az Eütv.-nek a
betegek kötelezettségéről rendelkező részében rögzíteni, hogy a beteg köteles a
jogszabály által előírt vagy a jogszabály alapján a szolgáltató által megállapított
térítési díjat megfizetni. Ez a rendelkezés egyaránt vonatkozik biztosítottra és nem
biztosítottra.
A 31. §-hoz
Az ellátási csomagok meghatározásának részeként szükséges az Eütv. 77. §-át
módosítani. A szakasz hatályos szövege értelmében ugyanis a sürgős szükség vagy
veszélyeztető állapot gyanújával ellátásra jelentkező beteget az igénybevétel alapjául
szolgáló jogviszonytól függetlenül meg kell vizsgálni, és amennyiben a vizsgálat
sürgős szükség, illetve veszélyeztető állapot fennállását igazolja, a beteget az
egészségi állapota által indokolt sürgősségi ellátásban kell részesíteni. A sürgős
szükség fogalmát az Eütv. 3. §-ának i) pontja viszont úgy határozza meg, hogy az
sokkal szélesebb körben alkalmazhatóvá teszi a 77. §-t, mint az indokolt lenne.
Szükséges ezért a 77. § oly módon történő módosítása, hogy az csak az életmentő
beavatkozás szükségességének gyanújával jelentkező betegekre vonatkozzon.
A 32. §-hoz
Az Eütv. 94. §-ának módosítása annak érdekében szükséges, hogy az egyszerű
betegszállítási feladatok elhatárolhatók legyenek a mentésnek minősülő azonnali és
sürgős betegszállítási feladatoktól. Így megvalósulhat a mentési és betegszállítási
feladatok teljes szétválasztása.
A 33. §-hoz
Az ellátási csomagok meghatározásának részeként szükséges az Eütv. 142. §-át
újrakodifikálni. Ezen szakasz (2) bekezdése határozza meg azokat az ellátásokat,
amelyeket az igénybevétel alapjául szolgáló előzetes jogviszony előzetes igazolása
nélkül kell biztosítani a Magyar Köztársaság területén tartózkodó személy részére
45
(állampolgárságától függetlenül). Az ebbe a körbe tartozó járványügyi ellátások
költségének fedezetét minden esetben a központi költségvetésben kell biztosítani, míg
a szintén ebbe a körbe tartozó életmentő beavatkozás és mentés költségének fedezetét
a biztosítottak esetében az Egészségbiztosítási Alap viseli, a nem biztosítottak
esetében pedig végső soron a központi költségvetés. A szakasz (3) bekezdése
határozza meg azokat az ellátásokat, amelyek költségének szintén a központi
költségvetésben kell biztosítani. Az az egészségügyi szolgáltatás, amely költségének
fedezete az Eütv. és az Ebtv. alapján a központi költségvetésben és az
Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva, az egészségügyi szolgáltató által
-	külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével - meghatározott térítési díj
ellenében vehető igénybe
A 34. §-hoz
Az Eütv. ezen új szakasszal történő kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy az
Oviedói Egyezmény orvosbiológiai kutatásokról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvének
megfelelően a beavatkozással nem járó kutatások is szabályozva legyenek.
A 35. §-hoz
A tervezett új szabályozás értelmében az Eütv. 187.§-a helyébe lépő új rendelkezésnek
megfelelően művi meddővé tételre irányuló beavatkozás a 18. életévüket betöltött
korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképes személyek kérelmére végezhető el -
kivéve az egészségügyi indokból végzett beavatkozást és a meghatározott, szigorú
feltételek mellett, cselekvőképtelen személyeken végzett beavatkozást.
A javaslat következtében tehát bővülne azon személyek köre, akik e tekintetben
fennálló önrendelkezési jogukkal élhetnek.
A Polgári Törvénykönyv szerinti cselekvőképesség és az önrendelkezési jog teljes
körű gyakorlásához egységesen előírt életkori határ a 18 életév. Ez az az életkor,
amelynek betöltése után az egyént megilleti, hogy önállóan, felelőssége tudatában
döntsön - például valamely egészségügyi beavatkozás, ellátás elfogadásáról,
visszautasításáról vagy a terhesség-megszakítás kérdésében -, vagyis ezen életkor
betöltésével a jog értelmében az egyének az ügyeik viteléhez szükséges belátási
képességgel rendelkeznek.
A beavatkozás elvégzését megelőző kötelező várakozási idő meghosszabbításával (az
eddigi 3 hónap helyett 3+3 hónap, illetve 26 év alatti kérelmező esetében 6+6 hónap
gondolkodási idővel) a javaslat védelmet kíván nyújtani a meggondolatlan
döntéshozatallal szemben. Javasolt változás továbbá, hogy még a kérelem
benyújtásakor az egészségügyi szolgáltató kijelölt orvosa a kérelmezőt szóban és
írásban is tájékoztatja a fogamzásgátlás egyéb, az irreverzibilitás veszélyével együtt
46
nem járó lehetőségeiről, illetve a beavatkozás jellegéről, lehetséges kockázatairól és
következményeiről, elegendő gondolkodási, illetve megfontolási időt hagyva a
kérelmezőnek, hiszen az említett tájékoztatást követő 3, illetve 6 hónap elteltével
ismételten meg kell jelennie a kérelemben foglaltak megerősítése céljából.
A 36. §-hoz
Saját gyermekvállalása vagy művi meddővé tétele tekintetében nem teljes mértékben
cselekvőképes személy is lehet döntésképes. Ezt a tényt alátámasztja a Polgári
Törvénykönyvnek a cselekvőképesség korlátozását csupán egyes ügycsoportokra
vonatkozóan is megengedő szabálya, továbbá maga az Eütv. is több privilegizáló
rendelkezést tartalmaz a betegjogokkal kapcsolatban a 16. életévüket betöltött
kiskorúak, illetve akár a cselekvőképtelen személyek vonatkozásában.
A korlátozottan cselekvőképes személyek esetében mindenképpen szükséges
fokozottabb garancia biztosítása érdekében a javaslat szerint a korlátozottan
cselekvőképes személy kérelmének érvényességéhez a törvényes képviselőjének,
illetve a korlátozottan cselekvőképes személy által megnevezett azon cselekvőképes
személynek a hozzájáruló nyilatkozata is szükséges, aki az Eütv. 16. §-a (6) bekezdése
szerint jogosult helyette a beleegyezés, illetve a visszautasítás jogát gyakorolni. A
korlátozottan cselekvőképes személyek esetleges nagyobb befolyásolhatóságának
ellensúlyozására szükséges továbbá a gyámhatóság jóváhagyása is. Amennyiben a
korlátozottan cselekvőképes személy az előírt hozzájárulásokat nem kapja meg, a
bíróság dönt a beavatkozás elvégezhetőségéről, lehetőséget adva az érintett személy
önrendelkezési jogának védelmére.
A cselekvőképtelen személyek esetében merül fel a legerőteljesebben azon
garanciarendszer szükségessége, mely kizárja a művi meddővé tételi beavatkozásnak
az érintett személy akarata ellenére történő elvégzését. A javaslat kizárólag a
cselekvőképtelen személy, a törvényes képviselője és - tizennyolcadik életévét be nem
töltött cselekvőképtelen személy esetében - a gyámhatóság bevonásával történő
bírósági eljárás útján, jogerős határozat alapján teszi lehetővé a beavatkozás
elvégzését, az érintett vagy a születendő gyermek egészségi állapota, illetve a
gyermeknevelésre való elvi alkalmatlanság szerint meghatározott, erősen korlátozott
esetkörben.
A 37. §-hoz
A törvényjavaslat megoldást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az élődonoros
transzplantáció esetén a donornak járó költségtérítést melyik állami szerv fizesse ki. A
jelenleg hatályos szabályozás szerint ugyanis az adományozással kapcsolatos
47
jövedelemkiesést, az adományozásról szóló nyilatkozat megtételével, továbbá az
utazással kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt, a társadalombiztosítási
jogviszony alapján nem fedezett költségeket az állam viseli, de a jogalkotó nem
rendelkezett a kifizetés konkrét kötelezettjéről, így a rendelkezés hatályosulása
problematikus. A javaslat szerint az E. Alapot kezelő szerv a kifizető, mely számára a
költségvetés téríti meg az évente mintegy 15-20 élődonoros transzplantációban
résztvevő donor költségeit.
A 38. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása amiatt
szükséges, mert a társadalombiztosításban való részvételi és járulékfizetési
kötelezettség mellett az egészségügyi szolgáltatások tekintetében az
egészségbiztosítási törvény szerinti vizitdíj, illetve kórházi napidíj fizetési
kötelezettség teljesítése is az ellátásra való jogosultság feltétele lesz.
A 39. §-hoz
A szociálisan rászoruló személyeknek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló 1993. évi III. törvényben meghatározásra kerülő köre kedvezményes összeggel
teljesítheti vizitdíj és kórházi napidíj fizetési kötelezettségét. A jegyző - a biztosított
kérelemére - a vizitdíj és kórházi napidíj külön jogszabályban meghatározott
kedvezményes összegben történő megfizetésére (a továbbiakban: vizitdíjkedvezmény)
való jogosultságot hatósági bizonyítványban annak az Ebtv. alapján biztosítottnak
minősülő személynek igazolja, akinek családjában az egy fogyasztási egységre [az
1993. évi III. törvény 4. §-a (1) bekezdésének n) pontja] jutó havi jövedelem nem
haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 százalékát. A
hatósági bizonyítvány egy évig érvényes és tartalmazza a vizitdíjkedvezményre
jogosult személy személyazonosító adatait és TAJ-számát, a vizitdíjkedvezményre
való jogosultság tényét, a bizonyítvány érvényességi idejét. Az eljárást egyszerűsíteni
hívatott az a szabály, amelynek értelmében a jegyző a vizitdíjkedvezményre való
jogosultságot külön jövedelemvizsgálat lefolytatása nélkül állapítja meg, ha a kérelmet
rendszeres szociális segélyben vagy időskorúak járadékában részesülő személy, vagy a
családjában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény 19. §-a alapján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermeket gondozó személy, illetve ugyanezen törvény 20. §-ának (3) bekezdése
szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult személy nyújtja be.
A 40. §-hoz
A vizitdíj és kórházi napidíj teljes összege és kedvezményes összege közötti különbség
fedezetét a központi költségvetésben szükséges biztosítani, amiből azok az
48
egészségügyi szolgáltatók részesülnek havi jelentés alapján kompenzációban, akik
vizitdíj, illetve kórházi napi díj kedvezményes összegben történő teljesítésére jogosult
személyeknek nyújtottak ellátást.
A 41. §-hoz
A vizitdíj és kórházi napidíj bevezetésével együtt a törvényjavaslat lehetővé teszi,
hogy az önsegélyező pénztár a tagjai által fizetett vizitdíjhoz, illetőleg kórházi
napidíjhoz hozzájárulhasson.
A 42. §-hoz
A törvényjavaslat elfogadása esetén 2007. január 1-jén lép hatályba, azonban a
járóbeteg-szakellátáshoz kapcsolódó elszámolási nyilatkozatra vonatkozó szabályok
csak 2008. január 1-jén.
A 2006. június 30-át követően és e törvény hatálybalépését megelőzően benyújtott,
művi meddővé tétel elvégzésére irányuló kérelmek esetében már eltelt várakozási idő
figyelembe vehető.
Ezeken a rendelkezéseken túl a záró szakasz további pontosító jellegű módosításokat,
deregulációs rendelkezéseket és a 2. §-sal meghatározott biztosító-fogalomnak az
Ebtv. szövegén történő átvezetését tartalmazza.
49