﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l094. számú
törvényjavaslat
az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és
mentességekről szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező
képviselői határozatának kihirdetéséről
Előadó: Dr. Szekeres Imre
honvédelmi miniszter
Budapest, 2006. október
2
2006. évi... törvény
az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és
mentességekről szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező
képviselői határozatának kihirdetéséről
1.§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a tagállamok kormányainak a Tanács keretében
ülésező képviselőinek az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított
kiváltságokról és mentességekről szóló Határozata (a továbbiakban: Határozat) kötelező hatályának
elismerésére.
2.§
Az Országgyűlés a Határozatot e törvénnyel kihirdeti.
3.§
A Határozat hiteles szövege a következő:
„A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ
KÉPVISELŐI HATÁROZATA (10/11/2004)
az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és
mentességekről
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAI KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN
ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,
mivel:
(1)	2004. július 12-én a Tanács elfogadta az Európai Védelmi Ügynökség (a továbbiakban: az
Ügynökség) létrehozásáról szóló 2004/551/KKBP együttes fellépést1.
(2)	Az Ügynökség működésének megkezdéséhez az Európai Unió ezen Ügynöksége és annak
személyzete részére - kizárólag az Ügynökség és az Európai Unió érdekében - biztosítani kell az
ehhez szükséges kiváltságokat, mentességeket és könnyítéseket,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:
í
HL L 245., 2004.7.17., 17. o.
3
1.	cikk
Joghatóság alóli mentesség, házkutatás, lefoglalás, igénybevétel,
elkobzás és a korlátozás bármely más formája alóli mentesség
Az Ügynökség helyiségei és épületei sérthetetlenek. Az Ügynökség helyiségei és épületei mentesek
a házkutatás, igénybevétel, elkobzás vagy kisajátítás alól. Az Ügynökség vagyona és követelései
nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy bírósági intézkedés tárgyát.
2.	cikk
Az irattár sérthetetlensége
Az Ügynökség irattára sérthetetlen.
3.	cikk
Adók és vámok alóli mentesség
(1)	Az Ügynökség, az Ügynökség eszközei, bevételei és egyéb vagyona mentes mindenfajta
közvetlen adó alól.
(2)	A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az
ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének
elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor az Ügynökség
célkitűzéseinek, funkcióinak és feladatainak teljesítésére, hivatalos használatra jelentős összegű
beszerzéseket hajt végre, amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz. E rendelkezések alkalmazása
azonban nem járhat a Közösségen belüli versenyt torzító hatással.
(3)	A közvetett, illetve a forgalmi adók alól a (2) bekezdés szerint mentes beszerzéseket kizárólag
a mentességet biztosító tagállammal létrejött megállapodásban foglalt feltételek mellett lehet eladni
vagy más módon elidegeníteni.
(4)	Nem adható mentesség azon adók és egyéb közterhek alól, amelyek közüzemi szolgáltatások
díjának felelnek meg.
4.	cikk
Védelmi árucikkek átruházása az Ügynökség hivatalos használatára
Az Ügynökség célkitűzése, funkciói és feladatai teljesítése érdekében hivatalos használatára szánt
védelmi árucikkek tagállamok közötti átruházása tekintetében
-	az Ügynökség mentességet élvez a tagállamok által kirótt fizetési kötelezettségek és illetékek
alól, kivéve az eljárási díjakat;
-	a tagállamok - a nemzeti törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban, a nemzetközi jogból
fakadó kötelezettségeik sérelme nélkül - a lehetséges mértékben igyekeznek lehetővé tenni az ilyen
átruházást.
4
5. cikk
A kapcsolattartásra vonatkozó könnyítések és mentességek
A tagállamok hozzájárulnak ahhoz, hogy az Ügynökség a területükön hivatalos célból szabadon,
engedélyeztetés nélkül tartson kapcsolatot, és ezen jogosultságát védelemben is részesítik. Az
Ügynökség jogosult rejtjeleket használni, továbbá hivatalos leveleket és egyéb hivatalos
küldeményeket futár vagy lepecsételt poggyász útján küldeni és fogadni, amelyekre a diplomáciai
futárokra és poggyászokra vonatkozó kiváltságok és mentességek vonatkoznak.
6.	cikk
Belépés, tartózkodás és távozás
Szükség esetén a tagállamok biztosítják a 7. cikkben említett személyek hivatalos célú belépését,
tartózkodását és távozását. Mindazonáltal igazolni kell, hogy az ebben a cikkben biztosított
bánásmódra igényt tartó személyek a 7. cikkben meghatározott osztályba tartoznak.
7.	cikk
Az Ügynökség személyzetének kiváltságai és mentességei
(1)	Az egyes tagállamok területén az Ügynökség szerződéses alkalmazottai állampolgárságra
való tekintet nélkül a következő mentességeket élvezik:
a)	a hivatalos funkcióik gyakorlása során szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozásaik, illetve
végrehajtott cselekedeteik tekintetében mentességet élveznek a joghatóság alól, ez a mentesség a
hivataluk megszűnését követően is megilleti őket;
b)	minden hivatalos iratuk, dokumentumuk és egyéb hivatalos anyaguk sérthetetlen;
c)	házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási korlátozások,
illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá.
(2)	Az Ügynökség szerződéses alkalmazottai, akiknek az illetménye és juttatása a 9. cikk
értelmében az Ügynökséget megillető adó hatálya alá tartozik, az Ügynökség által kifizetett
illetmények és juttatások tekintetében mentesül a nemzeti jövedelemadó alól. Ezek a fizetések és
juttatások azonban figyelembe vehetők a más forrásokból származó jövedelem után fizetendő adó
kiszámításánál. Ezt a bekezdést nem kell alkalmazni az Ügynökség volt szerződéses
alkalmazottainak és az azok eltartott hozzátartozóiknak kifizetett távozási díjakra, kártalanításokra
vagy egyéb juttatásokra.
8.	cikk
Mentességből való kizárás
A 7. cikkben említett személyeknek biztosított mentesség nem terjed ki az adott személy által
okozott közlekedési balesetből eredő károkozás, haláleset vagy személyi sérülés okán harmadik
személy által indított polgári peres eljárásra.
5
9. cikk
Adózás
(1)	Az Ügynökség személyzeti szabályzatában meghatározott feltételek mellett és eljárások
szerint az Ügynökség legalább egy évig foglalkoztatott szerződéses alkalmazottai az Ügynökség
által részükre kifizetett illetmények és juttatások után kötelesek adót fizetni az Ügynökség javára.
(2)	Az Ügynökség e cikkben említett szerződéses alkalmazottainak, továbbá bármely más, az
Ügynökséggel munkaszerződést kötött személynek a nevéről és címéről tájékoztatni kell a
tagállamokat. Az Ügynökség a személyzet minden tagja részére éves kimutatást készít az
Ügynökség által a kérdéses évben kifizetett javadalmazás teljes bruttó és nettó összegéről, beleértve
a kifizetésekre vonatkozó minden részletet és azok természetét, valamint a forrásnál visszatartott
összegeket.
(3)	Ezt a cikket nem kell alkalmazni az Ügynökség volt szerződéses alkalmazottainak és azok
eltartott hozzátartozóiknak kifizetett távozási díjakra, kártalanításokra vagy egyéb juttatásokra.
10.	cikk
A személyzet védelme
Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának kérésére a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek
az ebben a határozatban említett azon személyek biztonsága és védelme érdekében, akiknek
biztonsága az Ügynökségnél való alkalmazásuk miatt veszélybe került.
11.	cikk
Lemondás a mentességről
(1)	Az e Határozat által biztosított kiváltságok és mentességek megadása az Ügynökség és az
Európai Unió érdekében, és nem az érintett személyek javára történik. Az Ügynökségnek és az
ilyen kiváltságokat és mentességeket élvező személyeknek minden egyéb tekintetben kötelessége
tiszteletben tartani a tagállamok törvényeit és rendeleteit.
(2)	Egy tagállam illetékes hatósága vagy bírósága kérésére az Ügynökség vezetőjének, illetve a
tagállamok által az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértők esetében az adott tagállam illetékes
hatóságának le kell mondania az Ügynökség, annak ügyvezető igazgatója vagy személyzetének
egyéb tagjai által a 7. cikk értelmében élvezett mentességről, amennyiben az ilyen mentesség
akadályozza az igazságszolgáltatást, illetve amennyiben ez az Ügynökség érdekeinek sérelme
nélkül megtehető. Az ilyen lemondással kapcsolatos jogvita esetén, - amennyiben az illetékes
hatósággal vagy bírósággal folytatott konzultációk nem vezetnek kölcsönösen kielégítő eredményre
az ügyet a 12. cikkel összhangban kell rendezni.
(3)	Az Ügynökség mentességről való lemondása esetén a tagállam igazságügyi hatósága által
elrendelt kutatást és lefoglalást az Ügynökség ügyvezető igazgatójának vagy egy általa kijelölt
személynek a jelenlétében kell lefolytatni, a bizalmas kezelésre vonatkozó szabályok betartása
mellett.
(4)	Az igazságszolgáltatás zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az Ügynökség
mindig együttműködik a tagállamok illetékes hatóságaival, és megteszi a szükséges lépéseket az e
határozatban biztosított kiváltságokkal és mentességekkel való bármilyen visszaélés
megakadályozására.
(5)	Amennyiben egy tagállamban az illetékes hatóság vagy a bíróság úgy ítéli meg, hogy az e
határozat által biztosított kiváltsággal vagy mentességgel visszaélés történt, és a mentességről való
lemondásra irányuló kérelmet nyújt be az Ügynökséghez, az Ügynökség és az illetékes hatóság
vagy bíróság konzultációt tart az ilyen visszaélés tényének megállapítására. A lemondásról szóló
döntést a (2) bekezdésnek megfelelően kell meghozni. Amennyiben a konzultációk nem járnak
mindkét fél számára kielégítő eredménnyel, az ügyet a 12. cikkben meghatározott eljárásnak
megfelelően kell rendezni.
12.	cikk
A viták rendezése
A mentességről való lemondás megtagadásából, illetve az Ügynökségnek vagy a 7. cikk (1)
bekezdés értelmében hivatalos pozíciójából fakadóan mentességet élvező személynek mentességgel
való visszaéléséből eredő vitákat a Tanács vizsgálja ki a kérdés rendezése érdekében.
13.	cikk
Az Ügynökséghez kirendelt nemzeti szakértőkre vonatkozó rendelkezések
A 6. cikk, a 7. cikk (1) bekezdése, a 8. cikk, all. cikk és 12. cikk rendelkezéseit az Ügynökséget
létrehozó együttes fellépés 11. cikkének (3.2) bekezdése alapján az Ügynökséghez kirendelt
nemzeti szakértőkre is alkalmazni kell.
14.	cikk
Együttműködés a tagállamok hatóságaival
Az Ügynökség e határozat alkalmazása érdekében köteles együttműködni a tagállamok illetékes
hatóságaival.
15.	cikk
Értékelés
Az e határozat hatálybalépését követő két éven belül, illetve - attól függően, hogy melyik
következik be korábban - az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépését
követően, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, amennyiben
szükséges, értékelik és módosítják ezen határozat rendelkezéseit, vagy határoznak azok lejáratáról.
16.	cikk
Területi hatály
a)	Ezt a határozatot kizárólag a tagállamok anyaországaiban kell alkalmazni.
b)	Bármely tagállam értesítheti az Európai Unió Tanácsának főtitkárát, hogy ezt a határozatot más
olyan területeken is alkalmazni kell, amelyek nemzetközi kapcsolataiért az adott tagállam felelős.
7
17.	cikk
Hatálybalépés
Ez a határozat az azt követő második hónap első napján lép hatályba, hogy tíz tagállam, valamint az
a tagállam, amelyben az Ügynökség található, értesítette a Tanács főtitkárságát, hogy az ezen
határozatnak a nemzeti jogrendjükben történő alkalmazásához szükséges eljárások befejeződtek, és
azon tagállamok tekintetében, amelyek ilyen értesítést küldtek. Ezt a határozatot ezekben a
tagállamokban - a nemzeti jog sérelme nélkül - az elfogadás napjától kell alkalmazni.
Ez a határozat a többi tagállam tekintetében az azt követő második hónap első napján lép hatályba,
hogy az adott tagállam a Tanács főtitkársága részére értesítést küldött a saját nemzeti jogrendjében
történő alkalmazásához szükséges eljárások befejezéséről.
18.	cikk
Kihirdetés
Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.”
4.§
Az Országgyűlés jóváhagyja a Határozat e törvény hatályba lépése napjától történő ideiglenes
alkalmazását.
5.§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	E törvény 4. §-a a Határozat 17. cikk első bekezdés első mondatában meghatározott időpontban
hatályát veszti.
(3)	A Határozat hatályba lépésének naptári napját, valamint a (2) bekezdésben meghatározott
időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter azok ismertté válását követően a Magyar
Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a honvédelmért felelős miniszter, a
külpolitikáért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.

INDOKOLÁS

Az EU Tanácsa 2004. július 12-én fogadta el az Európai Védelmi Ügynökség létrehozásáról szóló,
2004/551/KKBP együttes fellépést, amellyel létrehozta a védelmi képesség fejlesztési, kutatási,
beszerzési és fegyverkezési ügynökséget, az EDA-t (European Defence Agency). Az Ügynökség
szerepel a 2004. október 29-én aláírt, az Európai Alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben (I-
41. cikk a közös biztonság- és védelempolitikára vonatkozó különös rendelkezések, 3. pont).
Az Ügynökségben való magyar részvételt az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) tevékenységében
történő részvételről szóló 2205/2004. (VIII. 27.) Korm. határozat hagyta jóvá.
A tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői 2004. november 10-én fogadták
el az Európai Védelmi Ügynökség és annak személyzete részére biztosított kiváltságokról és
mentességekről szóló határozatot. A címzettekre nézve kötelező határozatot az állam- és
kormányfői összetételben ülésező Tanács hozta, a jogi aktust így a magyar jogban nemzetközi
szerződésként kell kezelni, azaz a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi
L. törvény (Nsztv.) előírásait követve a megállapodást (határozatot) törvényben kell kihirdetni.
Ennek indoka az, hogy a megállapodás (Határozat) rendelkezései a Magyar Köztársaság
külkapcsolatai szempontjából olyan kiemelkedő fontosságú tárgykört érintenek, amelyekről az
Alkotmány szerint minősített többséggel elfogadott vagy egyéb törvény rendelkezik (pl. házkutatás
alóli mentesség - Be., megállapodás 1. cikk); az alapvető jogok és kötelességek tartalmának
meghatározását és érvényesülésének lényeges biztosítékait érinti (pl. adómentesség, megállapodás
7.	cikk); a Magyar Köztársaság joghatósága alá tartozó személyek jogait és kötelezettségeit
közvetlenül szabályozza (pl. jogi eljárás alóli mentesség, megállapodás 1. cikk).
A határozat szerint az Ügynökség a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően működése során
mentességeket és kiváltságokat élvez. Az Ügynökség helyiségei és épületei sérthetetlenek. Az
Ügynökség helyiségei és épületei mentesek a házkutatás, igénybevétel, elkobzás vagy kisajátítás
alól. Az Ügynökség vagyona és követelései nem képezhetik kényszerítő közigazgatási vagy
bírósági intézkedés tárgyát.
Az Ügynökség, annak követelései, bevételei és egyéb vagyona mentes mindenfajta közvetlen adó
alól. A tagállamok kormányai lehetőség szerint kötelesek megtenni a megfelelő intézkedéseket az
ingó és ingatlan vagyontárgyak árában foglalt közvetett, illetve forgalmi adók összegének
elengedése vagy visszatérítése érdekében mindazon esetekben, amikor az Ügynökség
célkitűzéseinek, funkcióinak és feladatainak teljesítésére, hivatalos használatra jelentős összegű
beszerzéseket hajt végre, s amelyek ára ilyen jellegű adót tartalmaz.
Az Ügynökség szerződéses alkalmazottai hivatalos funkcióik gyakorlása során szóbeli vagy írásbeli
megnyilatkozásaik, illetve végrehajtott cselekedeteik tekintetében mentességet élveznek a bírósági
eljárások alól; házastársaikat és eltartott családtagjaikat is beleértve nem tartoznak a bevándorlási
korlátozások, illetve a külföldiek nyilvántartására vonatkozó szabályok hatálya alá. A mentesség
nem teljed ki az adott személy által okozott közlekedési balesetből eredő károkozás, haláleset vagy
szeméiyi sérülés okán harmadik személy által indított polgári peres eljárásra.
A határozatot a ratifikáló államokban - a nemzeti jog sérelme nélkül - az elfogadás napjától kell
alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a határozat a szerződés ideiglenes alkalmazását a belső jogi
rendelkezésekkel összhangban rendeli el, és mivel az Nsztv. szerint az ideiglenes alkalmazást a
9
kihirdető jogszabályban, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg hagyhatja jóvá az Országgyűlés,
így a határozatot a Magyar Köztársaság a törvény hatályba lépésének napjától fogja alkalmazni.