﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/1095. számú
törvényjavaslat
a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX.
törvény módosításáról
Előadó:
dr. Veres János
pénzügyminiszter
2006. október
2
2006. évi.....törvény
a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény
módosításáról
1.	§
(1)	A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a
továbbiakban: Jht.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, vagy az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más államnak (a továbbiakban: EGT-állam) területén
lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ide értve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is
(a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően
jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.”
(2)	A Jht. 3. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) pénzkölcsön nyújtása Magyarország, vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított
jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);”
(3)	A Jht. 3. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve
kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és
hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti.”
2.	§
A Jht. a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A jelzálog-hitelintézet EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett akkor
nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg,
előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghitelt (a továbbiakban: EGT jelzáloghitel-vásárlás),
ha a fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog
terheli, amely a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot
nyújt. Az EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a
magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha
a)	a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyezésre kerül és
b)	a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a
bírósági végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén
más követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.
(2)	Az EGT jelzáloghitel nyújtásának, illetőleg vásárlásának további feltétele, hogy a jelzálog-
hitelintézet
a)	írásos elemzése hitelt érdemlően alátámassza, hogy az érintett EGT-állam jelzálogjogra,
bírósági végrehajtásra, valamint a felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárásra
vonatkozó szabályozása az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, és
3
b)	módszertani és leíró szabályzatot készítsen az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanon
alapított jelzálogjog fedezete mellett történő EGT jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás
feltételeiről, továbbá
c)	benyújtsa a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az
a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását
arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT jelzáloghitel-
nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz.
(3)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti szabályzat tartalmazza a jelzálog-hitelintézet által az
EGT jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás során alkalmazni kívánt szerződéses feltételek
részletes bemutatását, a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értéke megállapításának
módját, a hitelezési folyamat bemutatását, továbbá a fedezetül kikötött jelzálogjog
rendelkezésre állása ellenőrzésének, valamint a jelzálogjog érvényesítésének módját.
(4)	A jelzálog-hitelintézet az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett történő
jelzáloghitel-nyújtást, illetve -vásárlást a (2) bekezdés szerinti dokumentumok Felügyelethez
történő beérkezésétől számított egy hónap elteltével kezdheti meg, ha a Felügyelet nem emel
kifogást.
(5)	A jelzálog-hitelintézet köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az érintett EGT-állam
jogrendjének változását. A hitelezést érintő lényeges változásról a jelzálog-hitelintézet a
Felügyeletet és a vagyonellenőrt haladéktalanul köteles tájékoztatni.
(6)	Ha az EGT-állam jogrendjének változása miatt a módszertani és leíró szabályzatot
módosítani kell, a szabályzat módosítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak értelemszerűen
irányadók.
(7)	A teljes hitelállományban az EGT jelzáloghitelek aránya nem lehet több 15%-nál”
3.	§
A Jht. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ugyanazon ingatlanra, illetőleg ingatlanokra alapított jelzálogjog fedezete mellett
nyújtott egyes jelzáloghitelek és a bankári kötelezettségek együttes összege nem haladhatja
meg a fedezetül lekötött valamennyi ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének összegét (a
továbbiakban: hitelbiztosítéki érték).”
4.	§
(1)	A Jht. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek
megvásárlásakor, valamint az önálló zálogjog vásárlások időpontjában a legalább ötéves
futamidej ű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan
százaléknál.”
(2)	A Jht. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(3) A jelzáloghitelekből, valamint önálló zálogjog visszavásárlásából eredő tőkekövetelések
állományának mértéke - ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket,
továbbá a visszavásárlási vételár kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét - nem haladhatja
meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.”
(3)	A Jht. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg.
Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet érték-megállapítási szabályzatot készít, amelyet a
Felügyelet hagy jóvá.”
5.	§
A Jht. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitel szerződést - a kölcsönszerződés és a
zálogszerződés külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni.
Elegendő azonban csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a
kölcsönszerződést, illetve zálogszerződést,
a)	amellyel a jelzálog-hitelintézet javára kizárólag keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak,
vagy
b)	amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás
esetén a módosítás hatályba lépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú
kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége
fennállásáról és a jelzálog-hitelintézet követelései e szerződések alapján történő
kielégítésének tűréséről.”
6.	§
(1)	A Jht. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó
kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító
részvénytársaságtól,
a)	amely szerződést Magyarország, vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított
jelzálogjog biztosít és a jogosult javára elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a
jelzálogjogot alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog-hitelintézet
az eredeti jogosult helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom
áll fenn, és a kapcsolódó kölcsönrész esetében a 3. § (3) bekezdésében meghatározott
szabályok szerint kötöttek,
b)	amely az eladó pénzügyi intézmény vagy biztosító részvénytársaság könyvvizsgálója
szerint problémamentes minősítésű,
c)	amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre
vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege nem haladja
meg a hitelbiztosítéki értéket, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem
haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget és
d)	amely szerződéseket tartalmazó okiratok megfelelnek a 6. §-ban foglalt követelményeknek
függetlenül attól, hogy a 6. § b) pontja szerinti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a
kölcsön folyósítása előtt, vagy azt követően tették.”
5
(2)	A Jht. 8. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a felek a jelzáloghitel-vásárlásról szóló szerződésben másként nem állapodnak meg,
úgy a jelzáloghitel-vásárlással az ennek tárgyát képező, illetve az ezt biztosító szerződéses
jogviszonyból származó és az eladó pénzügyi intézményt, vagy biztosító részvénytársaságot
megillető valamennyi jog átszáll a jelzálog-hitelintézetre.”
(3)	A Jht. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Jelzálog-hitelintézet olyan Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló
zálogjogot vásárolhat meg,
a)	amelyet az eladó hitelintézet jelzáloghitel biztosítékaként a (2) bekezdésben meghatározott
valamennyi egyéb feltételnek megfelelően alapított és
b)	amelyet az eladó hitelintézet - az eladással egyidejűleg - részletvétel keretében vagy
halasztott fizetés mellett azzal a feltétellel vásárol vissza, hogy a jelzálogjog a visszavásárló
hitelintézetre a teljes vételár megfizetése napján száll át.”
(4)	A Jht. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a visszavásárló hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási
szerződésből, illetőleg szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi,
továbbá, ha a Felügyelet a visszavásárló hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a
felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi
visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a
kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet
illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az
engedményező értesítési kötelezettségének hatályával [Ptk. 328. § (4) bek.] tájékoztatni.
Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak
azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig
törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető hitel, illetve az abból még fennálló, a
hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe
véve - többet teljesített.”
7.	§
A Jht. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító
részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás
kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely kizárólag
a 10. § (2) bekezdése alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával,
értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.”
8.	§
(1)	A Jht. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni.”
6
(2) A Jht. 11. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:]
„d) a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;”
9.	§
A Jht. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek
bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket - a dematerializált formában
kibocsátott jelzáloglevelek kivételével - folyamatos sorszámozással kell ellátni, és azonos
formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont
címletként is kibocsáthatók.”
10.	§
A Jht. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a Tpt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint ismertető
kerül közzétételre, annak a Tpt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául
szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.”
11.	§
(1)	A Jht. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó
kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés
szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat
jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a
kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint
kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke
is figyelembe vehető.”
(2)	A Jht. 14. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét - a (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett - a
jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles.”
(3)	A Jht. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetőleg azok fedezetét
érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív) ügyletet
jogosult a derivatív partner szerződésben megadott előzetes hozzájárulása esetén - az erre
vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint - a jelzáloglevelek rendes fedezeteként
figyelembe venni. A derivatív partner a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet
tekintetében felmondási jogát a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén nem
gyakorolhatja. Rendes fedezetként a származtatott (derivatív) ügyletből származó
7
követelésnek vagy kötelezettségnek az ezek fedezetéül szolgáló biztosítékkal korrigált
összegét kell nyilvántartásba venni. Ha a korrigált összeg a jelzálog-hitelintézet számára
kötelezettség, akkor azt negatív előjellel kell a fedezetek között számba venni. A rendes
fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések és kötelezettségek
jelenértéken számított egyenlege nem haladhatja meg a forgalomban lévő jelzáloglevelekből
származó kötelezettségek jelenértékének 12%-át”
(4)	A Jht. 14. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a
fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes
fedezetként legfeljebb 60% mértékéig vehető figyelembe. Amennyiben a fedezetül lekötött
ingatlan lakóingatlan [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-a (4)
bekezdésének a) pontja], akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási
vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe.”
(5)	A Jht. 14. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (8) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik
naptári évétől kell elérnie.”
(6)	A Jht. 14. §-ának (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:
a)	a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz;
b)	a Magyar Állam által kibocsátott értékpapír;
c)	az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térség és a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által
kibocsátott értékpapír,
d)	az Európai Befektetési Bank (EIB), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD),
az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(EBRD) által kibocsátott azon értékpapírok, melyek kötelezettje a kibocsátó,
e)	a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett kibocsátott értékpapír,
f)	azon értékpapírok, amelyek tőke- és kamattörlesztéséért a c) és d) pontban felsorolt
kibocsátók valamelyike kezességet vállalt,
g)	a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésében
szabályozott körbe nem tartozó - hitel.”
(7)	A Jht. 14. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a
jelenlegi (12)-(14) bekezdés jelölése (13)-(15) bekezdésre változik:
„(12) A (11) bekezdés c), d) és f) pontjaiban felsorolt egyazon kötelezettel szembeni összes
követelés mértéke nem haladhatja meg az adott időpontban fennálló összes pótfedezet 2%-át”
12.	§
A Jht. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) EGT jelzáloghitel akkor vonható rendes fedezetbe, ha a jelzálog-hitelintézet
8
a)	a megelőző két naptári évben az adott tagállamban jelzáloghitelt nyújtott, vásárolt,
előlegezett meg, számítolt le;
b)	a fedezethez kapcsolódó kockázatokról kellőképpen meggyőződött és
c)	fedezet-nyilvántartási szabályzata lehetővé teszi az adott tagállam területén lévő ingatlanon
alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel fedezetbe vonását.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő fedezet-nyilvántartási szabályzatot a Felügyelet
abban az esetben hagyja jóvá, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételek az adott
tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel
esetében teljesülnek.”
13.	§
(1)	A Jht. 15. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a Felügyelet
engedélyével a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő
kötelezettségét egészben vagy részben más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.”
(2)	A Jht. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jelzáloglevélből és származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség átruházása
során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az
átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél tulajdonos és a fedezetbe vont származtatott
(derivatív) ügylet szerződött partnerének hozzájárulása. Az átruházással - az engedély
kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív)
ügyletből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli.”
(3)	A Jht. 15. §-a (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:]
„c) az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, ezen belül
a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekre vonatkozó részletes információkat,
valamint a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetését;”
(4)	A Jht. 15. §-ának (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:]
„f) részleges átruházás esetén annak igazolását, hogy az átruházás a jelzálog-hitelintézet
fizetőképességének folyamatos fenntartása és a jelzáloglevél tulajdonosok kielégítése
érdekében szükséges, illetve a vagyonellenőr írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az átruházással
nem érintett jelzáloglevelek tulajdonosai az átruházást követően nem kerülnek hátrányosabb
helyzetbe.”
(5)	A Jht. 15. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással
érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését. A Felügyelet részleges átruházás
9
esetén az átruházás engedélyezését akkor is megtagadhatja, ha az az átruházással nem érintett
jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését veszélyezteti.”
14.	§
A Jht. 18. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza]
„b) a 14. § (11) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.”
15.	§
A Jht. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására
vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő
követelések teljesítése érdekében a bíróság - a felszámolást elrendelő végzésében - a
felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel, a fedezeti gondnok pedig e feladat ellátására a
vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében
eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog-
hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámolóbiztossal.
(3)	Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe
vont származtatott (derivatív) ügyelekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában
nem válnak lejárttá (esedékessé).
(4)	A jelzáloglevelekből eredő követeléseket a fedezeti gondnok - a felszámolónak történő
bejelentésükre tekintet nélkül - a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott
vagyontárgyai terhére, a felszámolási eljáráson kívül, a jelzáloglevélben foglalt kamatfizetési
és beváltási (törlesztési) időpontokban elégíti ki. A rendes fedezetek nyilvántartásába
bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereit a fedezetbe vont ügyletből
eredő követeléseik erejéig a jelzáloglevél tulajdonosokkal azonos jogok illetik, ezen
követeléseik kielégítésére a jelzáloglevelekből eredő követelések kielégítésére irányadó
szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(5)	Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a fedezeti gondnok díjának, és a jelen
bekezdésben meghatározott egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint
a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a
jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel
a)	a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és
pótfedezet,
b)	a rendes fedezeteknek a 14. § (7) bekezdésében meghatározott mértékét meghaladó,
fedezetbe nem vonható hányada, valamint a jelzálog-hitelintézetnek a felszámolás kezdő
időpontjában meglévő, de fedezetbe nem vont likvid eszközeinek az a része, amely megfelel a
jelen törvény pótfedezetekkel szemben támasztott követelményeinek.
Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti- és likvid eszközök nem képezik a
felszámolási vagyon részét.
10
(6)	Ha a jelzáloglevelekből, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő
követelések kielégítésére a követelések megnyíltakor a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben
meghatározott vagyontárgyai nem elegendőek, a jelzáloglevelek tulajdonosainak, és a
fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereinek követelései a
fedezetből követelésük arányában kerülnek kielégítésre. Ha a követelés lejáratakor arányos
kielégítés történt, úgy az (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból származó későbbi
bevételek terhére és erejéig a fedezeti gondnok köteles a ki nem elégített követeléseket - a
lejáratok sorrendjében, azonos lejáratú követelések tekintetében követelésarányosan -
kifizetni. Késedelmes teljesítés esetén a jelzáloglevél tulajdonos az érintett jelzáloglevélre
vonatkozó kibocsátási feltételekben meghatározott mértékben késedelmi kamatra is jogosult.
Az eredeti lejárati időtől kezdődően járó késedelmi kamatot a jelzáloglevelekből eredő tőke-
és kamatkövetelések kielégítését követően kell kiegyenlíteni.”
16.	§
A Jht. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A fedezeti gondnokra a pénzügyi intézmény felszámolójára, a fedezeti gondnoki
feladatok ellátására kinevezett természetes személyre pedig a felszámolóbiztosra irányadó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A fedezeti gondnok a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően kizárólagosan jogosult a
20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak tekintetében - a vagyonellenőri
jogosultságok változatlan fennállása mellett - a jelzálog-hitelintézet nevében eljárni.
(3)	A fedezeti gondnok jogosult a 15. § szerinti jelzáloglevél-átruházást, vagy a forgalomban
lévő jelzáloglevelek visszavásárlását kezdeményezni, továbbá köteles a fedezetül szolgáló
követeléseket a jelzálog-hitelintézet nevében érvényesíteni. A fedezeti gondnok jogosult
továbbá fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletet kötni, az ilyen ügylet fedezetbe vont
származtatott (derivatív) ügyletnek minősül. A felszámolás kezdő időpontjától a 14. § (8)
bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a fedezeti gondnok
a 20. § (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyat értékesíti, úgy a vagyontárgy helyébe
lépő érték kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség
kielégítésére használható fel. A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott
vagyontárgyainak a felszámolási vagyontól elkülönült nyilvántartásáért a fedezeti gondnok a
felelős.
(4)	A fedezeti gondnok köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a 20. § (5)
bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból mindenkor biztosított legyen a követelések
esedékességkor történő teljes körű kielégítése (fizetőképesség folyamatos fenntartása). Ha ez
maradéktalanul nem biztosítható, úgy a fedezeti gondnok úgy köteles eljárni, hogy - a
jelzáloglevelek lejárati időpontjától függetlenül - a jelzáloglevél tulajdonosok kielégítése
tőkekövetelésük arányában történjen.
(5)	A felszámolás kezdő időpontját követően a 20. § (5) bekezdésében meghatározott
vagyontárgyakkal kizárólag a fedezeti gondok rendelkezhet, ezen vagyontárgyak tekintetében
a felszámoló rendelkezése semmis. A jelzáloglevél tulajdonosok, valamint a rendes fedezetek
nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnerei valamennyi
11
követelésének kielégítését, vagy más jelzálog-hitelintézetre történő átruházását követően a 20.
§ (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak a felszámolási vagyonba kerülnek.
(6)	A fedezeti gondnok a 3. § (2) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatási, befektetési
szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem
jogosult.
(7)	A fedezeti gondnok, vagy bármely jelzáloglevél tulajdonos a felszámolás kezdő időpontját
követő két éven belül követelheti, hogy a bíróság a felszámolási vagyon terhére rendelje el a
20.	§ (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kiegészítését, ha bizonyítja, hogy e
vagyontárgyak a jelzáloglevél tulajdonosok követeléseinek kielégítését nem fedezik. A
határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a bíróság a 20. § (5) bekezdésében meghatározott
vagyontárgyakból álló vagyon kiegészítéséről határoz, úgy e határozat jogerőre emelkedését
követően az érintett vagyon feletti rendelkezési jog kizárólag a fedezeti gondnokot illeti meg.
(8)	A bíróság - ide nem értve a felszámolási zárómérleg elfogadását - azt követően jogosult a
felszámolás befejezéséről, és a jelzálog-hitelintézet megszüntetéséről dönteni, hogy a
jelzáloglevelekből, valamint a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő
valamennyi követelést kielégítették, más jelzálog-hitelintézetre átruházták, vagy az ezek
fedezetére szolgáló vagyon teljes mértékben felhasználásra került.”
17.	§
(1)	A Jht. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyaira -
követeléseik erejéig - kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosok, valamint a fedezetbe vont
származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések tekintetében ezen ügyletek
szerződött partnerei vezethetnek végrehajtást.”
(2)	A Jht. 21. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jelzáloglevél tulajdonosokkal, illetve a fedezetbe vont származtatott (derivatív)
ügyletek szerződött partnereivel szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási
költségek kiegyenlítését követően kerül sor.”
18.	§
A Jht. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon
túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa
összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél évenként helyszíni ellenőrzést
végez.”
19.	§
A Jht. 24. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben
alkalmazhat bírságot:]
12
„a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (13) bekezdésében foglalt jelentési, illetve a 18. és 19. §-ban
foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget;”
„e) a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (8) bekezdése szerinti arányt.”
20.	§
A Jht. 26. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra
(ÁEKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról
szóló 85/611/EGK (1985. december 20.) tanácsi irányelvet módosító 88/220/EGK (1988.
március 22.) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
21.	§
(1)	E törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A Jht. e törvény 5. §-ával módosított 6. §-át a törvény hatályba lépését megelőzően
megkötött jelzáloghitel szerződések módosítása esetén is alkalmazni kell.
(3)	A Jht. e törvény 6. §-ának (4) bekezdésével módosított 8. §-ának (6) bekezdését a törvény
hatályba lépését követően indult felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Jht. 2. §-ának (4) bekezdése, 3.
§-ának (4) bekezdése, 5. §-ának (6) bekezdése, 11. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint a
23. §-a b) pontjának utolsó mondata.
13
Általános indokolás
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosításának célja a
jelzáloghitelezés szabályainak továbbfejlesztése, valamint egyes rendelkezések pontosítása.
A módosítás bővíti a jelzálog-hitelintézetek finanszírozási lehetőségeit. Ennek érdekében
lehetővé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézetek a pénzügyi vállalkozásoktól is vásárolhassanak
jelzáloghiteleket, így forrást biztosítanak e szervezetek hitelezési tevékenységéhez. A
módosítás szerint a jelzáloghitel, illetve önálló zálogjog vásárlásánál az egyes hiteleknek nem
kell minden esetben megfelelni a törvény egyes korlátozásainak, hanem a teljes
hitelállományt vizsgálva kell eleget tenni az előírásoknak. Ezáltal egyes hitelek
meghaladhatják a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékének 70%-át, illetve
futamidejük rövidebb lehet 5 évnél.
A törvény lehetővé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézet az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlan
fedezete mellett nyújtson jelzáloghitelt, illetve ilyen hitelt megvásároljon abban az esetben, ha
e fedezetekre bejegyzett jelzálogjog a magyar szabályozás szerinti jelzálogjoggal azonos
biztonságot nyújt.
A törvény a hatályos rendelkezést kiegészítve lehetőséget ad arra, hogy a kötelezettek
egyoldalú kötelezettségvállalásának közjegyzői okiratba foglalása esetén a jelzáloghitel
szerződés közjegyzői okiratba foglalásától a jelzálog-hitelintézet eltekintsen.
A módosítás kiegészíti a jelzáloglevelek fedezetére vonatkozó szabályokat a derivatív
ügyletek fedezetbe vonása érdekében.
A törvény jelentősen módosítja a jelzálog-hitelintézet felszámolására vonatkozó szabályokat a
jelzáloglevél tulajdonosok, valamint a fedezetbe vont származtatott ügyletek partnereinek
érdekében. A módosítás szerint a fedezetet biztosító vagyontárgyak nem válnak a
felszámolási vagyon részévé, hanem a fedezeti gondnok kezelésébe kerülnek, aki ebből
biztosítja a jelzáloglevél tulajdonosok, valamint a fedezetbe vont származtatott ügyletek
szerződött partnerei követeléseinek kielégítését.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A hatályos Jht. szerint jelzálog-hitelintézet csak Magyarország területén lévő ingatlanon
alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújthat pénzkölcsönt. A Jht. 3. § (1) és (2)
bekezdésének módosítása szerint a jelzálog-hitelintézetek EGT-állam területén lévő
ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett is nyújthatnak kölcsönt.
A jelzálog-hitelintézetek az eddig hatályos Jht. alapján hitelbiztosítéki értéket üzletszerűen
kizárólag hitelintézetek és biztosító részvénytársaságok részére határozhatnak meg. A törvény
lehetővé teszi forgalmi érték megállapítását is, valamint megszünteti a megrendelő
személyére vonatkozó korlátozást. A jelzálog-hitelintézetek így bármely személynek, vagy
szervezetnek végezhetnek értékbecslést, illetve adhatnak adatokat.
14
A 2. §-hoz
A törvény meghatározza az EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett történő
kölcsönnyújtás, röviden EGT jelzáloghitel nyújtásának és vásárlásának feltételeit. A jelzálog-
hitelintézet csak akkor nyújthat, illetve vásárolhat meg EGT jelzáloghitelt, ha az ingatlanon
alapított jelzálogjog a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Ennek két
fontos feltételét emeli ki a törvény: a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzését és a jelzálog-hitelintézet kielégítési elsőbbségét bírósági végrehajtás, valamint
felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén.
A jelzálog-hitelintézetnek írásos elemzést kell készítenie az adott EGT-állam jelzálogjoggal,
illetve annak érvényesítésével kapcsolatos szabályozásáról, valamint módszertani és leíró
szabályzatot kell készítenie az érintett EGT-államban történő hitelnyújtás feltételeiről a
hitelezési folyamat részletes bemutatásával. A vagyonellenőrnek állásfoglalást kell kiadnia
arról, hogy e szabályzat megfelel-e az EGT jelzáloghitelezéssel szemben támasztott
feltételeknek. Az említett dokumentumokat a jelzálog-hitelintézetnek be kell nyújtania a
Felügyelet részére. Amennyiben a Felügyelet 30 napon belül nem emel kifogást, a jelzálog-
hitelintézet megkezdheti az EGT jelzáloghitel nyújtását, illetve vásárlását az adott államban.
A jelzálog-hitelintézetnek az EGT jelzáloghitelezés megkezdését követően is figyelemmel
kell kísérnie az adott EGT-állam jogrendjét. Ha az EGT-állam jogrendjében olyan változás
történik, amely érinti a hitelezés feltételeit tartalmazó szabályzatot is, akkor módosítani kell a
szabályzatot.
A törvény korlátot szab az EGT jelzáloghitelek teljes hitelállományban képviselt arányára.
A 3. §-hoz
A törvény egyértelművé teszi, hogy a jelzálog-hitelintézet által nyújtott egyes hitelek
túlléphetik a fedezetül szolgáló ingatlan, illetve ingatlanok hitelbiztosítéki értékének 70%-át,
nem haladhatják meg ugyanakkor az ingatlan(ok) hitelbiztosítéki értékének 100%-át.
A 4. §-hoz
A hatályos előírás szerint a teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor a
legalább ötéves lejáratú hitelek aránya nem lehet kevesebb 80%-nál. Emellett a hatályos Jht.
8.	§ (2) bekezdésének b) pontja a jelzálog-hitelintézet által megvásárolt jelzáloghitelekre
egyedileg is előírja, hogy a hátralévő futamidejük a vásárláskor legalább öt év legyen. Ezt a
rendelkezést az önálló zálogjog vásárlásánál is alkalmazni kell a hatályos Jht. 8. § (4)
bekezdése a) pontjának visszautaló szabálya szerint. A törvény módosítása szerint a
jelzáloghitel, illetve önálló zálogjog vásárlásánál az egyes hiteleknek nem kell minden
esetben megfelelni a futamidőre vonatkozó korlátozásnak, hanem a teljes hitelállományt
vizsgálva kell eleget tenni az előírásnak. Ezért a Jht. 8. § (2) bekezdésének módosítása már
nem tartalmazza a futamidővel kapcsolatos szabályt, ezzel összefüggésben ugyanakkor a
módosítás kiegészíti a Jht. 5. §-ának (1) bekezdését. A kiegészítés alapján a teljes
hitelállományra vonatkozó korlátozásnak a kölcsönszerződések megkötésének időpontja
mellett a jelzáloghitel, illetve az önálló zálogjog vásárlásakor is meg kell felelni.
A törvény kiegészíti azt a szabályt, amely szerint a tőkekövetelések állományának mértéke
nem haladhatja meg a fedezetek együttes hitelbiztosítéki értékének 70%-át. A kiegészítés
15
szerint a jelzálog-hitelintézet által közvetlenül folyósított jelzáloghiteleket, a megvásárolt
hiteleket és az önálló zálogjog visszavásárlásából eredő követeléseket is figyelembe kell venni
a portfolióra vonatkozó korlát vizsgálatánál. Ez a módosítás kapcsolódik a Jht. 8. §-a (2) és
(4)	bekezdésének módosításához, amely lehetővé teszi a jelzáloghitelek, illetve önálló
zálogjog vásárlásánál is, hogy a hitelek egyedileg meghaladják a fedezetül szolgáló ingatlan
hitelbiztosítéki értékének 70%-át.
Az 5. §-hoz
A hatályos szabályozás előírja, hogy a jelzáloghitel szerződést közjegyzői okiratba kell
foglalni. A kölcsönszerződés és a zálogszerződés azonban elválhat egymástól, például akkor,
ha a személyes és a dologi adós személye különbözik. Ezért a törvény pontosítja ezt a
rendelkezést azzal, hogy a kölcsönszerződés és a zálogszerződés külön okiratba foglalása
esetén mindkettőt közjegyzői okiratba kell foglalni.
A módosítás továbbá lehetőséget ad arra, hogy a kötelezettek egyoldalú
kötelezettségvállalásának közokiratba foglalása esetén a jelzáloghitel szerződés közokiratba
foglalásától a jelzálog-hitelintézet eltekintsen. Ebben az esetben a szerződést elegendő teljes
bizonyító erejű magánokiratba foglalni. Az egyoldalú kötelezettségvállalás közokiratba
foglalása is biztosítani tudja a végrehajtás gyorsabbá tételét. E rendelkezés ugyanakkor
egyszerűsítheti a hitelszerződés megkötését.
A törvény szerint a keretbiztosítéki jelzálogjogot alapító szerződést sem kell közjegyzői
okiratba foglalni, mert ez az okirat nem alkalmas a végrehajtásra.
A 6. §-hoz
A törvény bővíti a jelzálog-hitelintézetek finanszírozási lehetőségeit. A módosítás szerint a
jelzálog-hitelintézetek hitelintézetek vagy biztosító részvénytársaságok mellett pénzügyi
vállalkozásoktól is vásárolhatnak jelzáloghiteleket, tekintettel a pénzügyi vállalkozások
lakáshitelezésben játszott szerepének folyamatos emelkedésére.
A módosítás alapján - kapcsolódva a Jht. 5. § (1) és (3) bekezdésének módosításához -a hitel
és a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékének arányára vonatkozó 70%-os
korlátnak, valamint az 5 éves futamidővel kapcsolatos előírásnak nem minden egyes hitelnél,
hanem portfolió szinten, a teljes hitelállományt vizsgálva kell megfelelni.
A 7. §-hoz
A törvény módosítja a jelzálog-hitelintézetek befektetési lehetőségeit meghatározó
rendelkezést. A módosítás egyrészt feloldja a közvetett tulajdonosi részesedésre vonatkozó
korlátozást a hitelintézetekre vonatkozó szabályozással összhangban. Másfelől lehetővé teszi,
hogy a jelzálog-hitelintézetek közvetlen tulajdonába kerüljenek befektetési alapkezelők is,
amelyek tevékenysége kapcsolódhat a jelzálog-hitelintézet alaptevékenységéhez.
A 8. §-hoz
A módosítás törli a Jht. 11. §-a (2) bekezdésének a Tpt.-re utaló mondatrészét. A
jelzáloglevél, mint sorozatban kibocsátott értékpapír Magyar Köztársaság területén történő
forgalomba hozatalára ettől függetlenül változatlanul a Tpt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A
16
módosítás - kapcsolódva a Tpt. 1. § a) pontjának 2007. január 1-jén hatályba lépő
módosításához - lehetővé teszi, hogy magyar kibocsátó külföldön történő forgalomba
hozatalánál a forgalomba hozatal helyének joga szerint járjanak el.
A törvény pontosítja továbbá a Jht. 11. § (2) bekezdésének d) pontját tekintettel arra, hogy a
Jht. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a jelzáloglevél kizárólag névre szóló értékpapír lehet.
A 9. §-hoz
A Jht. eddig hatályos rendelkezése szerint az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket
folyamatos sorszámozással kell ellátni és azonos formátumban kell kibocsátani. Ez a
rendelkezés a dematerializált formában kibocsátott jelzáloglevelek esetén alkalmazhatatlan,
ezért a módosítás szerint a dematerializált jelzáloglevelekre az előírás nem vonatkozik.
A 10. §-hoz
A kibocsátási tájékoztatóra vonatkozó 2003/71/EK irányelv, valamint az irányelv
végrehajtását szolgáló 809/2004/EK rendelet meghatározza a tájékoztató tartalmi elemeit,
amelyeken túl a tagállamok nem írhatnak elő többlet tartalmi elemeket. Ezért a törvény a
tájékoztató helyett csak az ismertetőre határoz meg többlet tartalmi elemeket, amennyiben a
kibocsátó a Tpt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján ismertetőt tesz közzé.
A 11. §-hoz
A törvény kiegészíti a jelzáloglevelek rendes fedezetére vonatkozó rendelkezést. Eszerint a
jelzáloglevelek fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet a jelzáloglevelek rendes
fedezeteként lehet figyelembe venni. A törvény rögzíti továbbá, hogy a derivatív partner a
rendes fedezetbe vont ügyletet a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén sem
mondhatja fel.
A törvény előírja, hogy a rendes fedezetbe vont származtatott ügyletek egyenlege nem
haladhatja meg a jelzáloglevelekből származó kötelezettségek jelenértékének 12%-át.
A hatályos Jht. szerint a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár
összege az ingatlanfedezet hitelbiztosítéki értékének 60%-áig vehető figyelembe rendes
fedezetként. A Jht. 14. §-ának (7) bekezdését módosító rendelkezés szerint, ha a fedezet
lakóingatlan, akkor a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető figyelembe rendes fedezetként,
tekintettel a lakáshitelek alacsonyabb kockázatára.
A törvény pontosítja, illetve kiegészíti a pótfedezetként figyelembe vehető eszközök körét
meghatározó rendelkezést.
A 12. §-hoz
A törvény meghatározza, hogy az EGT-állam területén lévő ingatlan fedezete mellett nyújtott
jelzáloghitel milyen esetekben vonható rendes fedezetbe. EGT jelzáloghitel fedezetbe
vonásának feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet már legalább két éves tapasztalattal
rendelkezzen az adott EGT tagállamban lévő ingatlanok hitelezésében, meggyőződjön a
fedezethez kapcsolódó kockázatokról és módosítsa a fedezet-nyilvántartási szabályzatát is. A
17
fedezet-nyilvántartási szabályzat módosítását a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha a felsorolt
feltételek teljesüléséről meggyőződött.
A 13. §-hoz
A törvény kiegészítve a hatályos szabályozást biztosítja annak lehetőségét, hogy a jelzálog-
hitelintézet - átalakítása vagy felszámolása esetén - jelzáloglevélből és a fedezetbe vont
származtatott ügyletből eredő kötelezettségét csak részben ruházza át másik jelzálog-
hitelintézetre. A módosítás rögzíti azt is, hogy részleges átruházás esetén az átruházással nem
érintett jelzáloglevelek tulajdonosai nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe.
A 14. §-hoz
A törvény pontosítja a módosítások következtében megváltozott hivatkozás számozását.
A 15-16. §-hoz
A törvény átdolgozza a jelzálog-hitelintézet felszámolására vonatkozó szabályokat. Az új
szabályozás alapvető célja a fedezetbe vont eszközökkel való gazdálkodás elkülönítése a
felszámolási eljárás során.
A módosítás szerint a jelzálog-hitelintézet elleni felszámolás megindulásakor a
jelzáloglevelekből eredő követelések, valamint a fedezetbe vont származtatott ügyeletek
szerződött partnereinek követelései nem válnak lejárttá. A fedezeti gondnok gondoskodik a
követelések kifizetéséről a jelzáloglevélben, illetve a szerződésben foglalt törlesztési
időpontoknak megfelelően. A fedezeti gondnok kezeli a fedezetül szolgáló elkülönült
vagyontömeget, amíg nem kerül átruházásra egy másik jelzálog-hitelintézetre, vagy
valamennyi követelést ki nem elégítettek, illetve a teljes vagyont fel nem használták. A
fedezeti gondnok nem lehet azonos a jelzálog-hitelintézet felszámolóbiztosával és a
jelzáloglevelek tulajdonosainak kielégítését szolgáló vagyon nem képezi a felszámolási
vagyon részét. A jelzáloglevél tulajdonosok követeléseinek kielégítését követően esetlegesen
fennmaradó vagyontárgyak a felszámolási vagyonba kerülnek.
A törvény kimondja, hogy a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött
partnereinek a jelzáloglevél tulajdonosokkal azonos jogokat kell biztosítani a jelzálog-
hitelintézet elleni felszámolási eljárásban.
A 17. §-hoz
A törvény biztosítja, hogy a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött
partnerei a jelzáloglevél tulajdonosokkal azonos jogokat élvezzenek a jelzálog-hitelintézet
elleni végrehajtási eljárásban is.
A 18. §-hoz
Az eddig hatályos szabályozás szerint a Felügyelet a jelzálog-hitelintézetnél legalább
évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez. A törvény meghagyja a jelzálog-hitelintézetek
különleges, évenként történő ellenőrzésének kötelezettségét, megszünteti ugyanakkor ennek
átfogó jellegét meghatározó előírást. A jelzálog-hitelintézetek különleges felügyeletének
fenntartása a jelzáloghitelezés kiemelt biztonsága és a jelzáloglevelek alacsony kockázatának
18
biztosítása érdekében változatlanul fontos alapelv. A helyszínen kívüli, valamint a korábbi
ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve azonban elegendő, ha a Felügyelet a
kockázatosnak, problémásnak ítélt folyamatokat ellenőrzi éves rendszerességgel.
A 19. §-hoz
A törvény pontosítja a módosítások következtében megváltozott hivatkozások számozását.
A 20. §-hoz
A törvény módosítja a jogharmonizációs záradékot, a hatályos szöveg ugyanis még az
Európai Unióhoz történő csatlakozást megelőzően alkalmazott jogszabályi hivatkozást
tartalmaz. A törvény emellett rögzíti, hogy a Jht. a hatályos 85/611/EGK irányelv egy
rendelkezésének - a 22. cikk 4. bekezdésének - való megfelelést szolgálja, amit a
85/611/EGK irányelvet módosító 88/220/EGK irányelv fogadott el.
A 21. §-hoz
A törvény hatályba léptetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.