﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l096. számú
törvényjavaslat
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi
CXXV. törvény módosításáról
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. október
2006. évi.....törvény
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
módosításáról
l-§
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a
továbbiakban: Ebktv.) 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás,
utasítás vagy gyakorlat (a továbbiakban együtt: rendelkezés) nem sérti az egyenlő bánásmód
követelményét,
a)	amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát másik alapvető jog érvényesülése érdekében,
elkerülhetetlen esetben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal
arányos,	,	*
b)	amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott
jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van.
(3)	A 8. § b)-e) pontja szerinti tulajdonságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetés,
valamint jogellenes elkülönítés esetében a (2) bekezdés nem alkalmazható.”
2.	§
Az Ebktv. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott
tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját a velük összehasonlítható
helyzetben lévő személyektől vagy személyek csoportjától - anélkül, hogy azt törvény kifejezetten
megengedné - elkülönít.”
2
3.§
Az Ebktv. 14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hatóság)
„a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat
annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kérelem
alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a
vizsgálat alapján határozatot hoz;”
4.§
Az Ebktv. 15. §-a a következő új (8)—(9) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A kérelemre indult eljárásban az egyéb eljárási költségeket a hatóság, illetve az eljárásban való
részvételével kapcsolatban felmerülő költségek tekintetében az eljárás alá vont, a sérelmet
szenvedett féllel ellenérdekű fél előlegezi meg.
(9)	A kérelem elutasítása esetén a sérelmet szenvedett fél csak akkor viseli az egyéb eljárási
költségeket, ha a hatóság megállapította, hogy rosszhiszemű volt.”
5.§
Az Ebktv. a következő új 15/A-l 5/B. §-okkal egészül ki:	.
„15/A. § (1) Ha az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése
miatt a jogsérelmet szenvedett fél vagy a közérdekű igényérvényesítésre jogosult bíróság előtt
eljárást indított, a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási
szerv az eljárását az ügy jogerős elbírálásáig felfüggeszti.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásával meghozott végzést a hatóság vagy más közigazgatási szerv a
bíróságnak megküldi.	.
(3)	A bíróság az egyenlő bánásmód követelményének e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt
hozott jogerős határozatát a hatóságnak, valamint az előtte folyamatban levő eljárást felfüggesztő, a
15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szervnek megküldi.
3
(4)	A hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott más közigazgatási szerv az
eljárása során ugyanazon törvénysértés esetén a bíróság határozatának kézhezvételét követően az
abban megállapított tényállást alapul véve j ár el.
(5)	A bíróság határozatának jogerőre emelkedését követően az egyenlő bánásmód követelményének
e törvény hatálya alá tartozó megsértése miatt közigazgatási szerv előtt ugyanazon törvénysértés
tekintetében
a)	azonos személy ellen elkövetett törvénysértés miatt eljárás nem indítható,
b)	más személy ellen elkövetett törvénysértés esetén a hatóság vagy a 15. § (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott más közigazgatási szerv a bíróság határozatában megállapított tényállást
alapul véve jár el.
15/B. § (1) A hatóság haladéktalanul törli azokat a személyes és különleges adatokat, amelyek
kezelése a 14. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti hatásköre gyakorlásához nem elengedhetetlenül
szükséges.
(2)	Az eljárás alá vont ügyfél az üggyel összefüggő iratokat és elektronikus adathordozón tárolt
adatokat felhívásra rendelkezésre bocsátja, illetve az egyenlő bánásmód követelményének
megsértése ellenőrzéséhez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését
biztosítja. Nem kötelezhető az ügyfél olyan nyilvántartás, összesítés elkészítésére, amelyet
jogszabály nem ír elő, ha annak elkészítése aránytalan ráfordítást igényelne.
(3)	A hatóság a (2) bekezdés alapján csak olyan különleges adat rendelkezésre bocsátására hívhat
fel, amely kezelése az eljárás céljára tekintettel elengedhetetlenül szükséges, és amely hiányában az
eljárás eredményessége nem lenne biztosítható.
(4)	A közigazgatási hatósági eljárásban a hatóság jogosult a személyes adatokat tartalmazó
nyilvántartás vagy adatbázis szemletárgyként való lefoglalására is.”
6.§
(1)	Az Ebktv. 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Ha a hatóság megállapította az e törvényben foglalt, az egyenlő bánásmód követelményét biztosító
rendelkezések megsértését]
,,b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását,
c)	elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét,”
4
(2) Az Ebktv. 16. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a hatóság megállapította, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta az
esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására, és - a (2)—(4)
bekezdés megfelelő alkalmazásával - az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott
j ogkövetkezményeket alkalmazhatj a. ”
7-§
(1)	Az Ebktv. 17. § (1) bekezdése a következő új mondattal egészül ki:
„A hatóság határozata ellen méltányossági kérelem benyújtásának nincs helye.”
(2)	Az Ebktv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha azt a fél a keresetlevélben,
illetve a hatóság a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kéri.”
8.§
Az Ebktv. a következő új 17/B-17/D. §-okkal és azokat megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület
17/B. § (1) A hatóság 14. § (1) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását Egyenlő
Bánásmód Tanácsadó Testület (a továbbiakban: testület) segíti.
(2)	A testület a hatóság 14. § (1) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott feladatainak
ellátását e törvény egyes rendelkezéseinek értelmezésével segíti. Az értelmezés a hatóságot eljárása
során nem köti.
(3)	A 14. § (1) bekezdésének d)-e) és h)-i) pontjai alapján készített vélemények, jelentések és
javaslatok hatóság által történő elfogadásához a testület egyetértése szükséges.
(4)	A testület tagjai számára - a feladatuk ellátásához szükséges mértékben - a hatóság vezetője a
hatóság kezelésében levő iratokba betekintést enged. A hatóság kezelésében levő iratban található
személyes adatokat a testület tagjai egyedi azonosításra alkalmatlan formában ismerhetik meg.
17/C. § (1) A testület három tagjának felkérésére a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért
felelős miniszter, három további tagjának felkérésére az igazságügyért felelős miniszter tesz
javaslatot a miniszterelnöknek. A felkérni javasolt személyekről a javaslatot tevő miniszterek az
5
egyenlő bánásmód követelménye érvényesítésében részt vevő szervekkel és szervezetekkel előzetes
közös egyeztetést folytatnak.
(2)	A megbízatás ellátására büntetlen előéletű, a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá
tartozó valamely választáson választójoggal rendelkező olyan személy kérhető fel, aki az emberi
jogok védelme és az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése területén kiemelkedő
tapasztalatokkal rendelkezik.
(3)	Nem kérhető fel a testület tagjává az, aki a felkérés időpontjában vagy az azt megelőző két
évben országgyűlési képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, illetve párt alkalmazottja vagy
tisztségviselője volt.
(4)	A testület tagjának megbízatása a felkérés elfogadásával keletkezik, és hat évre szól.
(5)	A testület tagjának megbízatása megszűnik, ha
a)	a tisztségéről lemond,
b)	a megbízatási időtartam letelik,
c)	a tisztségének ellátása alól felmentik, vagy
d)	meghal.
(6)	A miniszterelnök a kinevezésére javaslatot tevő miniszter javaslatára felmenti a testület azon
tagját,
a)	aki neki fel nem róható okból száznyolcvan napnál hosszabb ideig nem képes eleget tenni a
testületi tagságból eredő feladatainak,
b)	aki neki felróható okból kilencven napnál hosszabb ideig nem tesz eleget a testületi tagságból
eredő feladatainak,
c)	akinek bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította,
d)	aki felkérését követően bekövetkezett körülmény folytán nem felel meg a (3) bekezdésben
meghatározott feltételeknek.
(7)	A (6) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott feltétel bekövetkeztét a miniszterelnök
állapítja meg.
(8)	A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(9)	A testület tagja megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül, az (5) bekezdés b)
pontjában meghatározott megszűnési ok esetében a megbízatás megszűnését megelőző harmincadik
napig kell az új tagot kinevezni.
(10)	A testület tagjai feladatuk ellátása során függetlenek, az e törvényben meghatározott
feladatkörükben nem utasíthatóak.
17/D. § (1) A testület saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén az általa
kijelölt tag teljes jogkörben helyettesíti.
6
(2)	A testület elnöke összehívja és vezeti a testület üléseit, továbbá ellátja a testület döntéseinek
előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.
(3)	A testület döntéseit összes tagja többségének szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.
(4)	A testület működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.
(5)	A testület működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a hatóság látja el.”
9.§
Az Ebktv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társadalmi és érdek-képviseleti szervezet a hatóság előtt az (1) bekezdés megfelelő
alkalmazásával eljárást indíthat.”
10.	§
(1)	Az Ebktv. 21. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató a
munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz,
különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor:)
,,f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó
juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 142/A. § (3)
bekezdésében meghatározott munkabér megállapításában és biztosításában;”
(2)	Az Ebktv. 22. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyben a § jelenlegi szövege az (1)
bekezdés jelölést kapja:
„(2) A 21. § f) pontjának alkalmazása során a 8. § a)-e) pontjaiban meghatározott tulajdonság
tekintetében tett közvetett hátrányos megkülönböztetés minden esetben sérti az egyenlő bánásmód
követelményét.”
7
11. §
(1)	Az Ebktv. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami
tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni.”
(2)	Az Ebktv. 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a
településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e
csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra,
egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program
tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a
települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést
fogad el.”
12. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Ebktv.
a)	8. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest
kedvezőtlenebb bánásmódban” szövegrész helyébe a „kedvezőtlenebb bánásmódban, mint
amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy
részesülne” szöveg,
b)	9. §-ában a „más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest
lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz” szövegrész helyébe a „lényegesen
nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben
lévő személy vagy csoport volt, van vagy lenne”,
c)	10. § (1) bekezdésében a „sértő magatartás” szövegrész helyébe a „sértő, szexuális vagy egyéb
természetű magatartás” szöveg,
d)	14. § (1) bekezdés b) pontjában az „indít” szövegrész helyébe az „indíthat” szöveg,
e)	14. § (1) bekezdés c) pontjában a „jogszabályok” szövegrész helyébe a Jogszabályok, állami
irányítás egyéb jogi eszközei és jelentések” szöveg,
f)	14. § (1) bekezdés j) pontjában a Jelentést készít” szövegrész helyébe a „beszámol” szöveg,
g)	15. § (2) bekezdésében „az eljárás megindításáról” szövegrész helyébe „az eljárás
megindításáról, annak jogerős befejezéséről, valamint a döntéssel kapcsolatos bírósági
felülvizsgálat során hozott jogerős ítéletről, illetőleg végzésről” szöveg,
h)	19. § (1) bekezdés a) pontjában a „hátrány érte” szövegrész helyébe a „hátrány érte vagy -
közérdekű igényérvényesítés esetén - ennek közvetlen veszélye fenyeget” szöveg, valamint a
„bizonyítania” szövegrész helyébe a „valószínűsítenie” szöveg,
i)	19. § (2) bekezdésében a „bizonyítása” szövegrész helyébe a „valószínűsítése” szöveg,
j) 20. § (1) bekezdésében a „megsértése olyan” szövegrész helyébe a „megsértése vagy annak
közvetlen veszélye olyan” szöveg, valamint a Jogsértés” szövegrész helyébe a Jogsértés vagy
annak közvetlen veszélye” szöveg,
lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ebktv. 14. § (3) bekezdése, 16. § (4)
bekezdésének második mondata, valamint IV-V. fejezete.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény (a továbbiakban: Mt.) 70/A. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az esélyegyenlőségi tervnek rendelkeznie kell
a)	a fogyatékos személyek akadálymentes munkahelyi környezet megteremtését biztosító külön
intézkedésekről, valamint
b)	a munkáltató szervezetén belüli, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével
kapcsolatos eljárási rendről.”
(5)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mt. 142/A. § (3) bekezdésében a „természetbeni”
szövegrész helyébe a „természetbeni (szociális)” szöveg lép.
(6)	Az Ebktv. e törvény kihirdetésekor hatályos 14. § (3) bekezdésében meghatározott tanácsadó
testület tagjai e törvény erejénél fogva válnak az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjává
azzal, hogy az Ebktv. e törvény 8. §-ával megállapított 17/C. § (4) bekezdésében meghatározott
megbízatási idejük e törvény hatálybalépésekor kezdődik.
(7)	Az Ebktv. 17/C. § (3) bekezdését 2008. június 30-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az
sem kérhető fel az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület tagjává, aki a felkérést megelőző két
évben politikai államtitkár volt.
INDOKOLÁS
az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) nagy részben megegyezik az előző
parlamenti ciklusban a Kormány által benyújtott, az egyes esélyegyenlőségi tárgyú törvények
módosításáról szóló, T/l 8902. számú törvényjavaslatnak az egyenlő bánásmódról és az
esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt (a továbbiakban: Ebktv.) érintő
szövegével, amelyet a köztársasági elnök - nem az Ebktv.-t érintő szempontok miatt -
megfontolásra az Országgyűlésnek visszaküldött, majd a Kormány visszavont.
A Javaslat részben a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli
egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról szóló 2000/43/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: faji
irányelv) teljesebb átültetését célozza, mivel az Európai Bizottság a törvény néhány rendelkezésével
összefüggésben azt a véleményét fogalmazta meg, hogy azok nem teljesen harmonizálnak az
irányelv rendelkezéseivel. A Javaslat ezen túl a törvény eddigi gyakorlati alkalmazása során
(bírósági ítéletekben és az Egyenlő Bánásmód Hatóság gyakorlatában) felmerült kérdésekre kíván -
a törvény koncepcionális elemeit nem érintő módosítással - pontosabb választ adni.
Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületet jelenleg kormányrendelet statuálja, azonban
uniós és számos civil kritika érte emiatt a szabályozást, mivel e testület az irányelvek szerint a
kormányzattól független, civil elemet hivatott megjeleníteni az irányelvek végrehajtásának
ellenőrzésében. Tekintettel arra, hogy a Testület tagjai érdemi közhatalmi jogosítványokkal nem
rendelkeznek (mindössze egyes jelentések kiadásához szükséges az egyetértésük), illetve
tiszteletdíjban nem részesülnek, ezért megalapozott, hogy e civil tanácsadó testület törvényi szinten
kerüljön statuálásra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1, §-hoz
A Javaslat az Alkotmánybíróság - az Alkotmány 54. § (1) bekezdésén és 70/A. §-án nyugvó -
gyakorlatának megfelelően rögzíti, hogy egy magatartás nem minősül diszkriminatívnak, ha az az
alapvető jogokkal összefüggésben a szükségességi-arányossági tesztnek, minden egyéb területen
2
pedig az ésszerűségi tesztnek megfelel [30/1997. (IV. 29.) AB határozat. ABH 1997,130,140.] Mivel
az Ebktv. a foglalkoztatással, a közoktatással, valamint az áruk forgalmazásával és szolgáltatások
nyújtásával összefüggésben speciális kimentési szabályokat határoz meg, a törvény javasolt új 7. § (2)
bekezdése csak azokban az esetekben alkalmazható, amikor maga az Ebktv. eltérő (szigorúbb vagy
enyhébb) kimentési szabályokat nem határoz meg.
A faji irányelv a közvetlen hátrányos megkülönböztetés és a jogellenes elkülönítés esetében
általános kimentési lehetőséget nem enged meg, ezért a Javaslat kizárja az egyenlő bánásmód
követelményének faji hovatartozáson, bőrszínen, nemzetiségen és nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
való tartozáson alapuló megsértése esetén az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerinti általános kimentési
okra való hivatkozást; ami a különös kimentési okok alkalmazhatóságát természetesen nem érinti.
A 2. §-hoz
A Javaslat a jogellenes elkülönítés esetében kizárja az Ebktv. 7. § (2) bekezdése szerinti
általános kimentés alkalmazhatóságát, mivel csak abban az esetben nem minősíti az elkülönítést
jogszerűtlennek, ha azt törvény - példád az Ebktv. 28. §-a - kifejezetten megengedi.
A 3. §-hoz	•
A Javaslat szerint az Egyenlő Bánásmód Hatóság hatáskört kap arra, hogy ellenőrizze: az
arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet.
A 4. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) részletes szabályokat tartalmaz az eljárási költség viseléséről. Mivel
ezen szabályok alkalmazása a diszkrimináció - jellemzően alacsony társadalmi státuszú - áldozatai
esetében méltánytalanságra, a jogvédelem ellehetetlenülésére vezetne, a Javaslat a Ket.-től eltérő
szabályokat határoz meg.
Az 5. §-hoz
A javaslat az Ebktv.-t olyan új 15/A. §-sal egészíti ki, amely a bíróságok szervezetéről és
igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény és a Ket. szabályaira figyelemmel rögzíti a bíróságok és a
hatóság közötti hatáskörmegosztást, rendezve azzal azt a gyakorlati jogértelmezési problémát okozó
helyzetet, amikor az egyenlő bánásmód követelményének ellenőrzésére irányuló közigazgatási
eljárással egyidejűleg azonos tényállás tekintetében személyiségi jogi per vagy munkaügyi bírósági
3
eljárás indul. A módosítással beiktatandó Ebktv. 15/B. § a hatóság eljárása során az adatvédelemmel
kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítás arra is törekszik, hogy a Két. és a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szabályainak
egyaránt megfelelve a közigazgatási eljárás hatékonyságának az elvét szem előtt tartva lehetővé tegye a
gyors és hatékony hatósági bizonyítást.
A 6-9. §-hoz
A Javaslat pontosítja a hatóság által kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat,
valamint a Két. felhatalmazása alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt
indult ügyekben kizáqa a Két. szerinti méltányossági eljárást, továbbá csak akkor teszi kötelezővé a
határozat három hivatásos bíróból álló tanácsban történő felülvizsgálatát, ha azt a fél a
keresetlevelében, vagy a hatóság a keresetlevélre tett nyilatkozatában a bíróságtól kéri.
A Javaslat törvényi szintre kívánja emelni az eddig csak az Egyenlő Bánásmód Hatóságról
és eljárásának részletes szabályairól szóló 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendeletben rögzített, a
Kormánytól független Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületre vonatkozó szabályozást.
A Javaslat a társadalmi-érdekképviseleti szervezetek ügyféli jogállását a jogsérelmet
szenvedett személyek hatékonyabb védelme érdekében külön is rögzíti.
A 10. §-hoz
A Javaslat az egyenlő munkáért egyenlő bért elve tekintetében egyértelműsíti az Ebktv. és a
Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142/A. §-ának
egymáshoz való viszonyát, amikor rögzíti, hogy az Ebktv. rendelkezései - így különösen az eljárási
és kimentési szabályok - vonatkoznak az Mt. 142/A. §-ának szabályozási tartalmára is.
A 11. §-hoz
A Javaslat az Ebktv. jelenlegi 35-36. §-ainak normatartalmát átszerkeszti az Ebktv. 63. §-
ába, egyben kibővíti a helyi esélyegyenlőségi programra vonatkozó szabályozás tartalmát azzal,
hogy a program fakultatív jellegén továbbra sem változtat,
A 12. §-hoz
A Javaslat az Ebktv. számos pontosító jellegű módosítását végzi el, valamint átmeneti
szabályokkal rendezi az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület törvényi szintű statuálásából
következő jogértelmezési kérdéseket.