﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l098. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről,
az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló,
Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés
kihirdetéséről
Előadó; Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. október
2006. évi... törvény
a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről,
az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló,
Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés
kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és Románia
között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös
segítségnyújtásról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés (a továbbiakban:
Szerződés) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Szerződést e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Szerződés hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„SZERZŐDÉS
a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről,
az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról
A Magyar Köztársaság és Románia (a továbbiakban: Szerződő Felek)
-	attól az óhajtól vezetve, hogy hozzájáruljanak kétoldalú kapcsolataik további fejlődéséhez;
-	az európai integrációs törekvéseik szellemében;
-	figyelemmel a Magyar Köztársaság és Románia között Temesváron, 1996. szeptember 16-
án aláírt, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló Szerződés
rendelkezéseire;
-	figyelemmel továbbá a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista
Köztársaság Kormánya között a magyar-román államhatár rendjéről, a határkérdésekben való
együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Budapesten, 1983. évi október hó 28-
án aláírt Egyezmény alkalmazása során szerzett tapasztalatokra;
-	azzal a szándékkal, hogy megelőzzék, kivizsgálják és rendezzék a közös államhatáron a
határrend-sértéseket;
a következőkben állapodtak meg:
I.	Fejezet
Általános rendelkezések
1.	cikk
A jelen Szerződésben használt kifejezések jelentése a következő:
2
a)	államhatár: azon képzeletbeli függőleges síkrészek összefüggő sorozata, amely a
Magyar Köztársaság államterületét Románia államterületétől a légtérben, a földfelszínén és a
föld mélyében elválasztja;
b)	határvonal: az államhatár és a földfelszín metszési vonala, amelynek adatait
határokmányok rögzítik, s amelyet a terepen a határjelek jelölnek;
c)	határvíz: mindazon természetes vagy mesterséges álló- vagy folyóvíz, amelyen az
államhatár vonala halad a határvonaltól a partokig terjedő szélességben, valamint az
államhatár által metszett vizek az államhatár vonalától számítva mindkét oldalon 50-50 méter
távolságig;
d)	határellenőrző szervek: azok a szervek, amelyek az államhatár őrizetét, a határrend
fenntartását és a határforgalom ellenőrzését végzik.
2.	cikk
(1)	Határrend-sértésnek tekintendők az egyik Szerződő Fél területéről kiinduló olyan
cselekmények vagy mulasztások, amelyeket az államhatáron vagy annak közelében követnek
el, és amelyek vagy azok következményei sértik, veszélyeztetik, vagy károsítják a másik
Szerződő Fél érdekeit, annak területét, környezeti állapotát, a területén tartózkodó személyek
életét, testi épségét vagy egészségét, ezek jogos érdekeit, illetve az ott lévő javakat.
(2)	A következő határeseményeket a Szerződő Felek nem tekintik határrend-sértésnek:
a)	személyeknek az államhatáron történő áttévedése: az államhatár nem szándékos
átlépése pl.: a tájékozódás, a helyismeret hiánya, a nemzetközi vonaton történő elalvás, az
időjárási viszonyok, vagy a beszámítási képesség hiánya miatt;
b)	háziállatoknak az államhatáron történő átkóborlása: őrizetlenül hagyott vagy megriadt
háziállatnak a másik Szerződő Fél területére való átjutása;
c)	légi-, vízi járműnek, egyéb úszó létesítménynek az államhatáron történő
átrepülése/átsodródása: légi-, vízi jármű, úszó létesítmény, illetve egyéb tárgyaknak
elháríthatatlan ok vagy véletlen folytán a másik Szerződő Fél területére történő átkerülése.
II.	Fejezet
A határrend-sértések kivizsgálása, az eljáró illetékes szervek
3.	cikk
A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges intézkedést a magyar-román államhatáron a
határrend megsértésének megelőzése, a következmények elhárítása, hatásuk mérsékelése és a
bekövetkezett károk enyhítése érdekében.
3
4. cikk
(1)	A Szerződő Felek a határrend-sértéseket a határrend-sértés helye szerint illetékes
területi határellenőrző szerveik útján vizsgálják ki és rendezik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokban a határellenőrző szervek
megkeresésére - a Szerződő Felek jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően -
közreműködhetnek más illetékes rendészeti, katonai, környezet- és természetvédelmi szervek.
(3)	A Szerződő Felek központi határellenőrző szervei vizsgálják ki és rendezik azokat a
határrend-sértéseket, amelyeket a területi határellenőrző szervek egyetértés hiánya miatt nem
tudtak rendezni.
(4)	Diplomáciai úton kell kivizsgálni és rendezni azokat a határrend-sértéseket, amelyeket
a Szerződő Felek központi határellenőrző szervei egyetértés hiányában nem tudtak rendezni.
5. cikk
(1)	Bármelyik Szerződő Fél határellenőrző szervei a tudomásukra jutott határrend-
sértésekről és a határrenddel összefüggő egyéb eseményekről (a továbbiakban együtt:
határrend-sértés) haladéktalanul értesítik a másik Szerződő Fél határellenőrző szerveit.
(2)	Az értesítés tartalmazza a határrend-sértés megnevezését, helyét, idejét, körülményeit,
amennyiben rendelkezésre állnak, azok bizonyítékait, valamint a határrend-sértés
körülményeinek közös kivizsgálására irányuló javaslatot.
(3)	Bármelyik Szerződő Fél határellenőrző szervének kezdeményezésére a határellenőrző
szervek közösen vizsgálhatják ki a határrend-sértéseket.
(4)	A Szerződő Felek határellenőrző szervei minden esetben közösen vizsgálják ki az
alábbi határrend-sértéseket:
a)	az államhatáron történő átlövés, az átható robbantás. A jelen cikk értelmében:
-	az államhatáron átható robbantás: az olyan robbanás, amely légnyomás, repesz vagy
szilánkhatás útján a másik Szerződő Fél területén kárt okoz, illetőleg veszélyhelyzetet-idéz
elő;
-	a lőfegyverrel történő átlövés: amikor a lövedék a másik Szerződő Fél területére jut, vagy
azon áthalad, tekintet nélkül ennek következményeire;
b)	a fegyveres területsértés: az államhatár jogellenes, lőfegyverrel történő átlépése a
másik Szerződő Fél területére, ha a személy onnan önszántából visszatér, vagy visszatérni
szándékozik;
c)	az államhatáron történő átkényszerítés: olyan erőszakos vagy fenyegető cselekmény,
amely alkalmas arra, hogy a másik Szerződő Fél területén a határ közelében tartózkodó
személyeket, akaratuk ellenére az államhatár átlépésére késztesse;
d)	a szándékos légtérsértés: az államhatár engedély nélküli szándékos átrepülése;
4
e)	a környezetszennyezés: a Szerződő Felek egyikének területén bekövetkező olyan
cselekmény, amelynek következtében robbanó-, sugárzó, biológiai vagy vegyi anyagok,
veszélyes hulladékok jutnak át a másik Szerződő Fél területére, vagy ilyen anyagot engedély
nélkül juttatnak át a másik Szerződő Fél területére, és ennek következtében az emberek
egészségét károsítják, vagy a másik Szerződő Fél területét, épített és természeti környezetét
szennyezik vagy károsítják;
f)	a tűzokozás: olyan cselekmény, amelynek következtében az egyik Szerződő Fél
területéről a másik Szerződő Fél területére a tűz átterjed, illetve azon keletkezik;
g)	a határjelrongálás: az államhatár megjelölésére szolgáló jel megsemmisülését,
megrongálódását, jogellenes áthelyezését, elmozdítását, illetve eltávolítását eredményező
cselekmény.
(5)	A Szerződő Felek határellenőrző szervei közösen vizsgálják ki továbbá azokat a
határrend-sértéseket is, amelyekkel összefüggésben halál vagy súlyosabb személyi sérülés
következett be, avagy jelentős anyagi kár keletkezett, illetve ha azok közvetlenül
veszélyeztették az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, vagy más módon sértették a
személyi szabadságot.
6.	cikk
(1)	A határellenőrző szervek a határrend-sértések közös kivizsgálása során azon Szerződő
Fél jogát alkalmazzák, amelynek területén a közös vizsgálat történik. Ennek során helyszíni
szemlét tarthatnak, tanúkat, szakértőket hallgathatnak meg, és egyéb intézkedéseket
foganatosíthatnak a bekövetkezett esemény körülményeinek tisztázása és bizonyítékainak
összegyűjtése érdekében.
(2)	A közös vizsgálat nem érinti a Szerződő Felek igazságügyi, államigazgatási és más,
eljárásra jogosult szerveinek hatáskörét.
(3)	A határrend-sértés közös kivizsgálását a Szerződő Felek illetékes szervei magyar és
román nyelven készült jegyzőkönyvekben rögzítik, amelyekhez csatolni kell a kivizsgálás
során összegyűjtött bizonyítékokat.
III.	Fejezet
Intézkedések határrend-sértés esetén, felelősségi és kártérítési szabályok
7.	cikk
(1)	Határrend-sértés esetén a Szerződő Felek haladéktalanul intézkednek a határrend-
sértést előidéző cselekmény abbahagyása iránt, amennyiben ez a cselekmény jellegére
tekintettel lehetséges. Ugyanakkor a felelős Szerződő Fél megfelelő biztosítékot nyújt a másik
Szerződő Félnek arra vonatkozóan, hogy a cselekmény nem fog megismétlődni.
(2)	A határrend-sértésért felelős Szerződő Fél intézkedik az általa a jelen Szerződésbe
ütköző cselekménnyel a másik Szerződő Félnek okozott sérelem jóvátétele érdekében. A
jóvátétel magában foglal minden kárt, legyen az anyagi vagy erkölcsi.
5
(3)	A határrend-sértéssel okozott sérelem jóvátétele történhet az eredeti állapot
helyreállítása, kártérítés vagy elégtétel formájában, ezek külön-külön, vagy együttes
alkalmazásával, figyelemmel az alábbiakra:
a)	az eredeti állapot helyreállítása esetén a határrend-sértés elkövetése vagy
bekövetkezése előtti állapotot kell helyreállítani, feltéve és abban a mértékben, amennyiben a
helyreállítás fizikailag nem lehetetlen; a kompenzáció helyett a helyreállítás választásával
elérhető haszon az elszenvedett kárt nem haladhatja meg;
b)	amennyiben a határrend-sértésért felelős Szerződő Fél a másik Szerződő Félnek
okozott kárt az eredeti állapot helyreállítása útján nem tette jóvá, úgy köteles megtéríteni az
okozott kárt. A kártérítés magában foglal minden anyagilag értékelhető kárt, ideértve a
megállapítható elmaradt hasznot is;
c)	amennyiben a határrend-sértéssel okozott sérelem az eredeti állapot helyreállításával
vagy kártérítés útján nem tehető jóvá, úgy a határrend-sértésért felelős Szerződő Fél köteles
elégtételt adni a másik Szerződő Félnek a cselekménnyel okozott sérelemért. Ez történhet a
jelen Szerződésben foglalt kötelezettségszegés tényének elismerésével, megbánással, formális
bocsánatkéréssel vagy más megfelelő módon. Az elégtétel nem lehet aránytalan a sérelemhez
képest;
d)	a jóvátétel meghatározásakor figyelembe kell venni a sértett Szerződő Fél vagy
bármely személy vagy szervezet, akinek a jóvátétel nyújtandó, szándékos vagy gondatlan
közrehatását a sérelem keletkezésében.
(4)	A jelen cikk (l)-(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények nem érintik a Szerződő
Felek azon kötelezettségét, hogy a továbbiakban is eleget tegyenek a jelen Szerződésben
vállalt kötelezettségeiknek.
8. cikk
(1)	A jelen Szerződés 2. cikk (1) bekezdésben meghatározott és bekövetkezett határrend-
sértésért a Szerződő Felek felelősségét az alábbi körülmények kizárják:
a)	a másik Szerződő Fél beleegyezése,	.
b)	jogos önvédelem,
c)	vis maior, vagy előre nem látható természeti esemény,
d)	végszükség, amennyiben a határrend-sértés elkövetője vagy más személy élete más
ésszerű módon nem menthető meg, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz a másik Szerződő
Fél területén azonos vagy nagyobb sérelmet,
e)	kényszer, feltéve, hogy az elkövetett cselekmény az egyetlen módja valamely súlyos
és közvetlen veszély elhárításának, és a cselekmény nem okoz a másik Szerződő Fél területén
azonos vagy nagyobb sérelmet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott, a felelősséget kizáró körülmény fennállása nem
mentesíti a Szerződő Feleket az adott cselekménnyel okozott anyagi veszteségért való
helytállás kötelezettsége alól.
6
9. cikk
(1)	Amennyiben a határrend-sértés következtében kár keletkezett, és a kár okozójának
kiléte ismert, úgy a kártérítési igény - önkéntes teljesítés hiányában - bírósági úton
érvényesíthető.
(2)	Az (1) bekezdésben említett kártérítési igényt'a kár bekövetkezésének helye szerinti
Szerződő Fél illetékes bírósága bírálja el, saját belső joga alapján.
(3)	Azon károk esetében, amikor a károkozó kiléte nem állapítható meg, az a Szerződő Fél
biztosítja a kár megtérítését:
a)	amelynek területéről a károkozó esemény kiindult, és
b)	a kár amiatt következett be, mert a Szerződő Fél nem teljesítette az államhatár
rendjével kapcsolatos, a jelen Szerződésben vállalt valamely kötelezettségét, továbbá
c)	a kár a határrend-sértés következtében keletkezett, és
d)	az érintett Szerződő Fél felelősségét elismerte, ennek hiányában azt diplomáciai úton
vagy más módon a Szerződő Felek közösen megállapították.	.
(4)	Azokat a jogerős határozatokat és egyezségeket, amelyeket az (l)-(2) bekezdésben
említett kártérítési igény tárgyában az egyik Szerződő Fél illetékes bírósága hozott, illetőleg
ilyen bíróság előtt kötöttek, a másik Szerződő Fél területén a két Szerződő Fél között
hatályos, a kölcsönös jogsegélyt szabályozó szerződés szerint végrehajtják.
(5)	A Szerződő Felek határellenőrző szervei az illetékes bíróságnak átadják a határrend-
sértés kivizsgálásának jegyzőkönyvét, a bizonyítékokat tartalmazó dokumentumokkal együtt,
amelyekből a káresemény okai, körülményei valamint a kár mértékének előzetes becslése
megállapítható.
IV.	Fejezet
A Szerződés végrehajtása
10.	cikk
(1)	A jelen Szerződés végrehajtását	;
-	a Magyar Köztársaság részéről: a Határőrség Országos Parancsnokságának,
-Románia részéről: a Határrendőrség Főfelügyelőségének
képviselői szükség szerint, de legalább évente, a Szerződő Felek területén felváltva tartandó
munkaértekezlet keretében értékelik.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervek vezetői a jelen Szerződés hatálybalépését
követő 30 napon belül, írásban értesítik egymást a jelen Szerződés 4. cikkében meghatározott
illetékes területi és központi szerveik adatairól.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jelen Szerződés hatálybalépésétől
számított 90 napon belül Együttműködési Jegyzőkönyvben rögzítik a jelen Szerződés
végrehajtásának részletes szabályait, különösen az alábbiakat:
7
a)	a határrend-sértések közös kivizsgálásának és rendezésének részletes szabályait;
b)	a személyek jelen Szerződés 12. cikk (2) bekezdése szerinti átadásának részletes
szabályait;
c)	a háziállatok, tárgyak és dokumentumok átadásának, átvételének részletes szabályait;
d)	a személyes adatok átadása, átvétele, törlése során követendő eljárás szabályait;
e)	a 20. cikk (2) bekezdésében foglalt átadás részletes szabályait;
f)	a 21-23. cikkekben meghatározott tájékoztatás és intézkedés szabályait.
11.	cikk
(1)	A határellenőrző szervek tagjai a jelen Szerződésben meghatározott feladatok
végrehajtása során a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság
Kormánya között, a magyar-román államhatár szolgálati célú átlépéséhez szükséges
határátlépési igazolványok egységesítéséről szóló, Budapesten 1982. március 18-án aláírt
Egyezmény alapján kiállított Határátlépési Igazolvánnyal léphetik át a magyar-román
államhatárt. A felkért szakértők és a segédszemélyzet a hivatkozott Egyezményben
szabályozott névjegyzék alapján és személyazonosságot igazoló okmánnyal léphetik át a
közös államhatárt. Az illetékes határellenőrző szervek kölcsönösen, közvetlenül értesítik
egymást a határátlépés helyéről és időpontjáról.
(2)	Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a jelen Szerződésben meghatározott feladatok
végrehajtása során a másik Szerződő Fél területén nem foszthatók meg személyi
szabadságuktól, jogosultak egyenruhájuk viselésére. Személyes tárgyaik, szolgálati irataik,
technikai adathordozóik, járműveik mentesek a vizsgálat és a lefoglalás alól, illetve a vám, az
adó, az illetékek és egyéb pénzügyi terhek megfizetése alól. A felsorolt tárgyak a másik
Szerződő Fél területére visszaviteli kötelezettséggel, ideiglenesen vihetők be, a gépjárművek
ellenőrzése alakiság nélkül történik.
(3)	A Szerződő Felek határellenőrző szervei a határrend-sértések kivizsgálásában
közreműködő személyeknek segítséget nyújtanak a határrend-sértések okainak mielőbbi
kivizsgálásához, a következmények elhárításához. Kérésükre, tartózkodásuk idejére, térítés
nélkül közlekedési eszközöket és elhelyezést biztosítanak, valamint lehetővé teszik a saját
hatóságaikkal történő összeköttetést.
V.	Fejezet
Személyek visszafogadása, háziállatok, tárgyak és dokumentumok átadás-átvétele
12.	cikk
(1)	A közös államhatár jogellenes átlépése miatt elfogott személyeket a Szerződő Felek -
a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia
Kormánya között állampolgáraik és más személyek visszafogadásáról szóló, Bukarestben,
2001. december 10. napján aláírt Egyezmény rendelkezései alapján fogadják vissza
területükre.
8
(2)	A közös államhatáron áttévedt személyeket, akiket az államhatár közelében fogtak el,
a legközelebbi határátkelőhelyen haladéktalanul át kell adni azon Szerződő Fél illetékes
határellenőrzési szervének, amelynek területéről az érintett személyek átléptek.
(3)	A Szerződő Felek megtagadhatják a (2) bekezdésben meghatározott személyek
átadását, amennyiben az érintett személy:
a)	azon Szerződő Fél állampolgára, amelynek területén elfogták, vagy olyan hontalan,
illetve menekült személy, akinek a szokásos tartózkodási helye ezen Szerződő Fél területén
található;
b)	az átadó Szerződő Fél területén, annak törvényei szerint bűncselekményt követett el.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott személyek átadásával egyidejűleg - a Szerződő
Felek vámelőírásainak figyelembevételével - át kell adni azokat a tárgyakat,
dokumentumokat és iratokat is, amelyek náluk voltak, és amelyeket bizonyíthatóan a másik
Szerződő Fél területéről hoztak át.
13.	cikk
(1)	Az államhatáron átkóborolt háziállatokról a Szerződő Felek területileg illetékes
határellenőrző szervei kölcsönösen értesítik egymást és megteszik a szükséges intézkedéseket
azok felkutatására. Az átkóborolt háziállatokat - a Szerződő Felek vám- és állategészségügyi
előírásainak figyelembevételével - rendszerint a megtalálás helyének közelében kell átadni.
(2)	A másik Szerződő Fél területére elháríthatatlan ok (vis maior) vagy véletlen folytán
átkerült tárgyakat - a Szerződő Felek vámelőírásainak figyelembevételével, a legrövidebb
időn belül, a legközelebbi határátkelőhelyen - vissza kell adni azon Szerződő Fél
határellenőrző szervének, ahonnan azok átkerültek.
(3)	A közös államhatáron átkóborolt háziállatok tartásával, állategészségügyi ellátásával, a
másik Szerződő Fél területére átkerült tárgyak és dokumentumok őrzésével, szállításával,
tárolásával kapcsolatos költségeket, ideértve a vámeljárás költségeit is, az átadó Szerződő Fél
belső jogszabályainak megfelelően kell megállapítani.
(4)	A (3) bekezdésben megállapított költségeket önként, vagy bírósági határozat aiapján
az átkóborolt háziállat, illetve az átkerült tárgy vagy dokumentum tulajdonosa téríti meg.
(5)	Az átkóborolt háziállatokért, az átkerült tárgyakért, amennyiben a felkutatásuk nem
vezetett eredményre, kártérítés nem követelhető.
(6)	Az (1) és (3) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a háziállat átkóborlását
azonnal észlelik, károkozás nem történt, és a másik Szerződő Fél területére a visszaterelés
azonnal végrehajtható.
14. cikk
A jelen Szerződés 12. cikkében említett személyek visszafogadását és a 13. cikkben
meghatározott háziállatok és tárgyak visszavételét nem lehet megtagadni.
VI.	Fejezet
A személyes adatok védelme
15.	cikk
(1)	A jelen Szerződés végrehajtása érdekében a Szerződő Felek a következő személyes
adatokat adhatják át egymásnak:
a)	az átadott vagy a határrend-sértést elkövető személy (a továbbiakban: érintett személy)
személyes azonosító adatait: családi név, esetleg a korábbi családi név, utónév, születési idő
és hely, lakóhely, nem, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság, valamint egészségi
állapot, amennyiben ez a visszafogadás végrehajtásához szükséges;
b)	az útlevél, a személyazonosságot igazoló okmány, vagy más, az érintett személynél
lévő okmány adatai: száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás
helye, az érvényesség ideje;
c)	egyéb olyan adatok, amelyek az érintett személy azonosításához szükségesek;
d)	a határrend-sértés körülményeire vonatkozó adatok. .
(2)	A személyes adatok védelmére a Szerződő Felek hatályos jogszabályaiban foglaltak
figyelembevételével, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
a)	a személyes adatok csak a Szerződés végrehajtásában illetékes hatóságoknak adhatók
át. Az adatok további adása más hatóságnak csak ezen adatokat átadó Szerződő Fél előzetes,
írásbeli hozzájárulásával történhet;
b)	az átadott adatok helyességéért és pontosságáért az átadó Szerződő Fél tartozik
felelősséggel. Ha bebizonyosodik, hogy téves vagy át nem adható adatok is átadásra kerültek,
akkor erről a tényről az átvevő Szerződő Felet haladéktalanul értesíteni kell, amely azonnal
intézkedik a téves adatok helyesbítéséről, illetve az át nem adható adatok megsemmisítéséről;
c)	az adat átadásával érintett személy számára - kérésére - felvilágosítást kell adni a
személyével kapcsolatban kezelt adatokról és a tervezett felhasználás céljáról, valamint arról,
hogy adatait kinek és milyen célból továbbították. A tájékoztatási kötelezettség csak akkor
tagadható meg, ha ezt az átadó Szerződő Fél joga lehetővé teszi. Az érintett személy kérheti
személyes adatainak helyesbítését vagy törlését, ha bebizonyosodik, hogy téves vagy át nem
adható adatok is átadásra kerültek;
d)	a Szerződő Felek biztosítják, hogy az érintett személyek adatvédelemmel kapcsolatos
jogaik megsértése esetén, az adatkezeléssel érintett Szerződő Fél joga szerint az illetékes
bírósághoz fordulhassanak, valamint kártérítési igénnyel élhessenek;
10
e)	az átadó Szerződő Fél a személyes adatok átadásakor közli a jogszabályaiban
meghatározott, érvényes adattörlési határidőket. Az átvett adatokat törölni kell, ha az
átvételkor megjelölt felhasználási cél megvalósult, az adatkezelést lehetővé tevő, az átadó
Szerződő Fél joga szerinti határidő lejárt, vagy az adattörlést az átadó Szerződő Fél kéri;
f)	a Szerződő Felek kötelesek a személyes adatok átadásáról, átvételéről és törléséről
nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza az átadó, illetve átvevő szerv és személy nevét, az
átadás (átvétel) és az adattörlés tényét, idejét;
g)	a Szerződő Felek kötelesek megtenni a szükséges szervezési és technikai
intézkedéseket a személyes adatok hatékony védelmének biztosítása, az illetéktelen
hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés és nyilvánosságra hozatal ellen.
VII.	Fejezet
A határvizek használata
16.	cikk
(1)	A határvizeken a Szerződő Felek hajói a fő hajózó meder teljes szélességében,
csónakjai az államhatár vonaláig, napkeltétől-napnyugtáig közlekedhetnek.
(2)	A Szerződő Felek határellenőrzési szerveinek, a rendőrség illetékes szerveinek, a
vámhatóságoknak, a katasztrófavédelmi, a környezetvédelmi, természetvédelmi és
vízgazdálkodási szerveinek szolgálati vízi járművei bármely időpontban a határvizek teljes
szélességében közlekedhetnek.
(3)	Az egyik Szerződő Fél vízi járművei a másik Szerződő Fél területén csak veszély
esetén, illetve segítségnyújtás céljából köthetnek ki. A vízi járműért felelős személy erről
haladéktalanul köteles tájékoztatni a másik Szerződő Fél határellenőrző szervét.
(4)	A Szerződő Felek (2) bekezdésben meghatározott hatóságainak vízi járművei a jelen
Szerződés végrehajtásával összefüggő szolgálati okokból kiköthetnek a másik Szerződő Fél
területén.
17.	cikk
(1)	A Szerződő Felek minden lehetséges intézkedést megtesznek a határvizek megóvása,
és partjaik, illetve medrük megrongálásának megakadályozása érdekében.
(2)	A határvizek vízgazdálkodása a Szerződő Felek között az e tárgyban létrejött
nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően történik.
(3)	A határvonal határokmányok szerinti helyzetének biztosítása érdekében a határvizek
medrét, árterületét egyoldalúan nem lehet megváltoztatni. A határvizek mederkotrása az
államhatárig végezhető.
11
VIII.	Fejezet
Egyéb tevékenységek az államhatáron
18.	cikk
A határvizeken lévő hidak, gátak, zsilipek, töltések és más berendezések létesítése,
használata, átépítése és eltávolítása külön nemzetközi szerződés alapján történik.
19.	cikk
Az államhatáron átvezető vasutakon, határutakon, a vízi utakon a közlekedés rendjét és a
karbantartás szabályait, az államhatáron átvezető létesítmények építését és használatát külön
nemzetközi szerződés tartalmazza.
IX.	Fejezet
Halászat, vadászat, gazdasági tevékenység és környezetvédelem az államhatár közelében
20.	cikk
(1)	A határvizeken a halászat a határvonalig megengedett a Szerződő Felek belső
jogszabályai szerint.
(2)	A vadászat a határvonalig megengedett a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint.
Tilos az államhatáron átlőni, és azon keresztül vadat üldözni. Az államhatár közelében, áz
egyik Szerződő Fél területén meglőtt, de a másik Szerződő Fél területén elhullott vadat vissza
kell adni.
21.	cikk
Ha természeti erő következtében vagy fakitermelés során fák esnek át az államhatár
túloldalára, a Szerződő Felek határellenőrzési szervei erről kölcsönösen tájékoztatják egymást
és intézkednek, hogy ezeket a fákat azon Szerződő Fél területére szállítsák, ahonnan azok
átestek. Ezekben az esetekben a fa államhatáron történő visszaszállítása mentes minden, vám,
adó és illeték alól.
22.	cikk
(1)	A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy az államhatár közelében végzett
gazdasági és egyéb tevékenységet úgy engedélyezik, hogy az a másik Szerződő Fél területét,
természeti és épített környezetét ne veszélyeztesse. Ennek érdekében a Szerződő Felek
minden szükséges intézkedést megtesznek.
(2)	Szilárdásvány-bányászati kutatás és kitermelés az államhatártól számított 20 méteren
belül, a szénhidrogén kutatás és kitermelési tevékenység az államhatártól számított 100
méteren belül, polgári célú robbantási tevékenység a biztonsági távolságon, illetve az
államhatártól számított 100 méteren belül, más veszélyes tevékenység pedig az államhatártól
12
számított 100 méteren belül nem végezhető, a már működő bányákat kivéve, illetve, ha ezt
nemzetközi szerződés másként szabályozza.
23.	cikk
Amennyiben a közös államhatáron környezetszennyező anyagok jutnak át, vagy ennek
veszélye fennáll, a Szerződő Felek határellenőrző szervei haladéktalanul tájékoztatják
egymást és az illetékes környezetvédelmi hatóságokat, és megteszik a károk elhárításához és
következményeik mérsékeléséhez szükséges azonnal intézkedéseket.
X.	Fejezet
Záró rendelkezések
24.	cikk
A jelen Szerződés értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat a Szerződő Felek a jelen
Szerződés 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott illetékes szervei tárgyalások útján, ennek
eredménytelensége esetén diplomáciai úton rendezik.
25.	cikk
(1)	A jelen Szerződést a Szerződő Felek belső jogszabályaival összhangban meg kell
erősíteni. A Szerződés a megerősítéséről szóló későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét
követő 30. (harmincadik) napon lép hatályba.
(2)	A jelen Szerződés határozatlan időre szól. A Szerződést bármely Szerződő Fél
diplomáciai úton írásban felmondhatja. A Szerződés a felmondásról szóló értesítés
kézhezvételét követő 6 (hat) hónap elteltével veszti hatályát.
(3)	A jelen Szerződést a Szerződő Felek közös megegyezéssel írásban módosíthatják vagy
kiegészíthetik. Ebben az esetben az (1) bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.
(4)	A jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között a magyar-román államhatár rendjéről, a
határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten
1983. október 28-án aláírt Egyezmény I. és IH-VI. fejezete hatályát veszti.
Készült Bukarestben, 2005. október 20-án, két eredeti példányban, magyar és román nyelven,
mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
(aláírások)”
13
4.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-ai a Szerződés 25. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lépnek hatályba.
(3)	A Szerződés, illetve a törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős
miniszter gondoskodik.
14
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az
együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló Szerződés (a továbbiakban:
Szerződés) aláírására Bukarestben, 2005. október 20-án került sor.
A Szerződés célja, hogy a Szerződő Felek a nemzetközi szerződésben biztosított jogi
eszközök segítségével a magyar-román államhatár rendjét megóvják, a határrend-sértéseket
megelőzzék, a bekövetkező jogsértő cselekmények következményeit elhárítsák, hatásukat
mérsékeljék és az esetleg bekövetkező károk enyhítése érdekében együttműködjenek és
amennyiben szükséges, kölcsönösen segítséget nyújtsanak egymásnak.
A Szerződés értelmében a Felek határrend-sértésnek tekintik az egyik Szerződő Fél területéről
kiinduló olyan cselekményeket vagy mulasztásokat, amelyeket az államhatáron vagy annak
közelében követnek el, és amelyek vagy azok következményei sértik, veszélyeztetik, vagy
károsítják a másik Szerződő Fél érdekeit, annak területét, környezeti állapotát, a területén
tartózkodó személyek életét, testi épségét vagy egészségét, ezek jogos érdekeit, illetve az ott
lévő javakat.
A nemzetközi szerződés tartalmazza a határrend-sértések kivizsgálásának és rendezésének
legfontosabb szabályait, így az eljáró határellenőrző szerveket, a kártérítési igények
elbírálásának részletes szabályait. Az állam felelősségére vonatkozó szabályok teljes
mértékben összhangban vannak a Felek belső jogszabályaival, az e tárgyban az ENSZ
keretében kialakított „Államok nemzetközi jogba ütköző cselekményeiért való felelősségről”
szóló dokumentumban foglaltakkal, valamint az ennek nyomán kialakult nemzetközi
szokásjoggal. A Szerződés tárgykörében, a nemzetközi kapcsolatokban az állam felelős belső
jogi szabályozása megfelelő alakításáért és területén a jogsértések - köztük a határrend-
sértések - megakadályozásáért.
A Szerződés tartalmazza a határvizek használatára, az államhatáron egyéb tevékenység
végzésére vonatkozó rendelkezéseket is, így a halászat, vadászat, gazdasági tevékenység és a
környezetvédelem legfontosabb szabályait. Fontos és mindkét Fél érdekeit egyaránt szolgálja
az a szabály, hogy amennyiben a közös államhatáron környezetszennyező anyagok jutnak át,
vagy ennek veszélye fennáll, a Szerződő Felek határellenőrző szervei erről haladéktalanul
tájékoztatják egymást és az illetékes környezetvédelmi hatóságokat, és megteszik a károk
elhárításához és következményeik mérsékeléséhez szükséges azonnali intézkedéseket.
A Szerződés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság között a magyar-
román államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös
segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28-án aláírt Egyezményt váltja fel.
15
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Szerződés, tartalmát tekintve - a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 4-5. §-ai alapján
-	törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz. Ilyen szabályok többek között az
államhatár rendjének védelmével, a határrend megsértésének következtében keletkezett károk,
költségek megállapításával, illetve a kárigények megtérítésével, a határvizek használatának
rendjével kapcsolatos rendelkezések.
E szabályokra, valamint a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi
L. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel, a Szerződés szövegének
végleges megállapítására a megerősítés fenntartásával kerülhetett sor.
Ez összhangban áll a Szerződés 25. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéssel, amely
szerint a Szerződést a Felek belső jogszabályaival összhangban meg kell erősíteni.
A 2. §-hoz
A Szerződés szövegének végleges megállapítását követően a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében a Szerződést törvénnyel
szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Szerződés célja, hogy a Szerződő Felek a nemzetközi szerződésben biztosított jogi
eszközök segítségével a magyar-román államhatár rendjét megóvják, a határrend-sértéseket
megelőzzék, a bekövetkező jogsértő cselekmények következményeit elhárítsák, hatásukat
mérsékeljék és az esetleg bekövetkező károk enyhítése érdekében együttműködjenek és
amennyiben szükséges, kölcsönösen segítséget nyújtsanak egymásnak.
1.)	A Szerződésben a Felek meghatározzák a nemzetközi szerződésben használt kifejezések
jelentését, majd a határrend-sértésnek tekintett cselekményeket és mulasztásokat (1-2. cikk).
Ennek értelmében, a Felek határrend-sértésnek tekintik az egyik Szerződő Fél területéről
kiinduló olyan cselekményeket vagy mulasztásokat, amelyeket az államhatáron vagy annak
közelében követnek el, és amelyek vagy azok következményei sértik, veszélyeztetik .vagy
károsítják a másik Szerződő Fél érdekeit, annak területét, környezeti állapotát, a területén
tartózkodó személyek életét, testi épségét vagy egészségét, ezek jogos érdekeit, illetve az ott
lévő javakat. (2. cikk)
2.)	A Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek a
határrend-sértések megelőzése, a következmények elhárítása, hatásuk mérséklése és a
bekövetkezett károk enyhítése érdekében. (3. cikk)
A határrend-sértéseket a Felek a határrend-sértés helye szerint illetékes határellenőrző
szerveik útján vizsgálják ki és rendezik. Azokat a határrend-sértéseket, melyeket a területi
határellcnőrző szervek - egyetértés hiánya miatt - nem tudtak rendezni, a központi
határellenőrző szervek vizsgálják ki és rendezik, eredménytelenség esetén diplomáciai úton
kerül sor azok rendezésére. A vizsgálatokban más rendészeti szervek, továbbá katonai,
környezetvédelmi és természetvédelmi szervek is közreműködhetnek (4. cikk).
16
Bármelyik Szerződő Fél határellenőrző szervének kezdeményezésére a határrend-sértés
kivizsgálása közösen történik. A Szerződő Felek illetékes szervei minden esetben közösen
vizsgálják ki a következő határrend-sértéseket: az államhatáron történő átlövést, az átható
robbantást, a fegyveres területsértést, az államhatáron történő átkényszerítést, a szándékos
légtérsértést, a környezetszennyezést, a tűzokozást és a határjelrongálást. E cselekmények
súlyosan sértik a Felek szuverenitását, területi integritását, természeti vagy épített környezetét.
Közösen vizsgálják ki továbbá azokat a határrend-sértéseket is, amelyekkel összefüggésben
halál vagy súlyosabb személyi sérülés következett be, vagy jelentős anyagi kár keletkezett,
illetve ha azok közvetlenül veszélyeztették az emberi életet, a testi épségét, az egészséget,
vagy más módon sértették a személyi szabadságot. (5. cikk)
A vizsgálat során a határellenőrző szervek helyszíni szemlét tarthatnak, tanúkat, szakértőket
hallgathatnak meg, és a bekövetkezett esemény körülményeinek tisztázása és bizonyítékainak
összegyűjtése érdekében egyéb intézkedéseket foganatosíthatnak. A vizsgálat eredményét a
Felek képviselői jegyzőkönyvben rögzítik, amelyhez csatolni kell az összegyűjtött
bizonyítékokat. (6. cikk)
3.) A határrend-sértés esetén alkalmazandó intézkedéseket, valamint a felelősségi és
kártérítési szabályokat a Szerződés Hl. Fejezete (7-9. cikk) tartalmazza. Az állam
felelősségére vonatkozó szabályok teljes mértékben összhangban vannak a Felek belső
jogszabályaival, az e tárgyban az ENSZ keretében kialakított „Államok nemzetközi jogba
ütköző cselekményeiért való felelősségről” szóló dokumentumban foglaltakkal, valamint az
ennek nyomán kialakult nemzetközi szokásjoggal. A Szerződés tárgykörében, a nemzetközi
kapcsolatokban az állam felelős belső jogi szabályozása megfelelő alakításáért és területén a
jogsértések - köztük a határrend-sértések - megakadályozásáért egyaránt.
Határrend-sértés esetén a Szerződő Felek haladéktalanul intézkednek a határrend-sértést
előidéző cselekmény abbahagyása iránt, egyúttal a felelős Szerződő Fél megfelelő biztosítékot
nyújt a másik Szerződő Félnek arra vonatkozóan, hogy a cselekmény nem fog megismétlődni.
A határrend-sértésért felelős Szerződő Fél intézkedik a sérelem jóvátétele érdekében, amely
történhet az eredeti állapot helyreállítása, kártérítés vagy elégtétel formájában, ezek külön-
külön, vagy együttes alkalmazásával. (7. cikk)
A Szerződő Felek határrend-sértésért való felelősségét kizárja a másik Szerződő Fél
beleegyezése, a jogos önvédelem, a vis maior, vagy előre nem látható természeti esemény, a
végszükség, valamint a kényszer. Ugyanakkor valamely felelősséget kizáró körülmény
fennállása nem mentesíti a Szerződő Feleket az adott cselekménnyel okozott anyagi
veszteségért való helytállás kötelezettsége alól. (8. cikk)
A Szerződés szerint a Felek a határrend-sértések jellegéhez igazodva állapítják meg a
kártérítési igények elbírálásának szabályait. A károkozó kilétének ismeretében főszabálynak
az önkéntes teljesítést tekintik, ennek hiányában a kárigény bírósági úton érvényesíthető,
melyet a kár bekövetkezésének helye szerinti állam illetékes bírósága bírál el, saját államának
joga alapján.
Azon károk esetében, amikor a károkozó kiléte nem állapítható meg, az a Szerződő Fél
biztosítja a kár megtérítését: amelynek területéről a károkozó esemény kiindul, és a kár amiatt
következett be, mert a Szerződő Fél nem teljesítette az államhatár rendjével kapcsolatos, a
jelen Szerződésben vállalt valamely kötelezettségét, továbbá a kár a határrend-sértés
17
következtében keletkezett, és az érintett Szerződő Fél felelősségét elismerte, ennek hiányában
azt diplomáciai úton vagy más módon a Szerződő Felek közösen megállapították.
A Felek kötelezettséget vállaltak arra is, hogy a kártérítési igények tárgyában bíróságaik által
hozott jogerős határozatokat és a bíróságaik előtt kötött egyezségeket a két állam között
hatályos, a kölcsönös jogsegélyt szabályozó szerződés szerint végrehajtják. (9. cikk)
4.)	A Szerződés végrehajtását a Felek kijelölt központi határellenőrző szervei - a Magyar
Köztársaság részéről a Határőrség Országos Parancsnoksága, Románia részéről a
Határrendőrség Főfelügyelősége - rendszeresen értékelik. A Felek felhatalmazzák az említett
központi határellenőrző szerveiket, hogy Együttműködési Jegyzőkönyvben szabályozzák a
közös kivizsgálás részletes szabályait, az államhatáron áttévedt személyek, illetve háziállatok,
a tárgyak és dokumentumok átadásának részletes szabályait, a személyes adatok kezelése
során követendő eljárás szabályait, az elhullott vadak visszaadásának, valamint az államhatár
közelében végzett különböző tevékenységek során előírt tájékoztatás és intézkedés szabályait.
(10. cikk)
A határellenőrző szervek tagjait a Szerződésben meghatározott feladataik végrehajtása
érdekében megillető jogokat és mentességeket a Szerződés 11. cikke tartalmazza.
5.)	A Felek a Szerződés szerint nem tekintik határrend-sértésnek személyeknek az
államhatáron történő áttévedését, háziállatoknak a határon való átkóborlását, légi-, vízi
járműnek, egyéb úszó létesítménynek az államhatáron történő átrepülését/átsodródását. (2.
cikk (2) bekezdés, 12-14. cikk)
6.)	A Szerződés végrehajtása érdekében a határőrizeti szervek személyes adatokat is kezelnek,
az erre vonatkozó adatvédelmi szabályokat a Szerződés 15. cikke tartalmazza.
7.)	A határvizek használatát a Szerződés a hasonló tárgyú nemzetközi szerződéseknek
megfelelően tartalmazza, a Felek kötelezettségévé téve azt, hogy minden lehetséges
intézkedést megtesznek a határvizek megóvása, és partjaik, illetve medrük megrongálásának
megakadályozása érdekében. (17. cikk)
8.)	A Szerződés IX. Fejezete tartalmazza az államhatár közelében a halászat, vadászat,
gazdasági tevékenység és környezetvédelem szabályait, összhangban a Felek kölcsönös
érdekeivel és belső jogi szabályozásával. Fontos és mindkét Fél érdekeit egyaránt szolgálja az
a szabály, hogy amennyiben a közös államhatáron környezetszennyező anyagok jutnak át,
vagy ennek veszélye fennáll, a Szerződő Felek határellenőrző szervei erről haladéktalanul
tájékoztatják egymást és az illetékes környezetvédelmi hatóságokat, és megteszik a károk
elhárításához és következményeik mérsékeléséhez szükséges azonnali intézkedéseket. (23.
cikk)
9.)	A Felek a Szerződés értelmezéséből vagy alkalmazásából eredő vitákat központi
határellenőrző szervei tárgyalások útján, ennek eredménytelensége esetén diplomáciai úton
rendezik. (24. cikk)
A nemzetközi szerződést a Felek belső jogszabályaival összhangban meg kell erősíteni, a
Szerződés a megerősítéséről szóló későbbi diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő 30.
napon lép hatályba. (25. cikk)
18
A 4. §-hoz
A Szerződés a 25. cikk (1) bekezdése értelmében a megerősítéséről szóló későbbi diplomáciai
jegyzék kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba. Ennek naptári napját, annak ismertté
válását követően, a külügyminiszter a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdése értelmében a Magyar Közlönyben közzétett egyedi
határozatával állapítja meg.
A Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Felek között e tárgyban hatályos, 1983. október
23-án kötött Egyezmény I. és ül-VI. fejezetei hatályukat vesztik.
A törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter
gondoskodik.
19