﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1139. számú
törvényjavaslat
a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII.
törvény módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési
miniszter
Budapest, 2006. október
2006. évi... törvény
a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény
módosításáról
1§
A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a
továbbiakban: Grtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény hatálya a természetes és jogi személynek, valamint jogi
személyiség nélküli gazdasági társaságnak - ideértve a külföldi székhelyű
vállalkozás magyarországi fióktelepét is - (a továbbiakban együtt: vállalkozás)
reklámozóként, reklámszolgáltatóként vagy reklám közzétevőként végzett
gazdasági reklámtevékenységére, valamint a szponzorálásra terjed ki.”
2-§
A Grtv. 2. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
,,x) Szponzorálás: minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez,
tevékenységhez, továbbá - rendezvénnyel vagy tevékenységgel
összefüggésben - valamely személy számára, amelynek célja, illetve
közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának vagy
igénybevételének ösztönzése.”
3-	§
A Grtv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Nem nyújtható szponzorálás dohányárura vonatkozóan olyan
rendezvényhez illetve tevékenységhez, amely az Európai Gazdasági Térség
több államát érinti vagy azokban zajlik, vagy más módon határokon átnyúló
hatással rendelkezik."
4-§
A Grtv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 13. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértéséért a
szponzorálást nyújtó és a szponzorálást elfogadó vállalkozás egyaránt
felelős.”
2
5.§
A Grtv. 16. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tiltott szponzorálás miatti reklámfelügyeleti eljárást ügyfélként
kezdeményezni jogosultak az egészségvédelemmel összefüggő feladatokat
ellátó közigazgatási szervek és a nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi
szervezetek is.”
6-§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit
a hatálybalépését követően nyújtott szponzorálásra kell alkalmazni.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény
módosításáról szóló 2001. évi I. törvény 15. §-ának (4) és (5) bekezdése,
valamint 16. §-ának (3) bekezdése, továbbá
b)	a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény
módosításáról szóló 2005. évi LXXVII. törvény 8. §-a.
(3)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	a Grtv. 14. §-ának (1) bekezdésében a „(3) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „(3)-(4) bekezdésben” szöveg,
b)	a Grtv. 15. §-a (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe
a „(3) bekezdésben” szöveg, az „a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó
rendelkezések” szövegrész helyébe az „a gazdasági reklámtevékenységre,
továbbá a tiltott szponzorálásra vonatkozó rendelkezések” szöveg, az „e
rendelkezések megsértése miatti eljárásokat" szövegrész helyébe az „e
rendelkezések megsértése miatti eljárásokat (a továbbiakban együtt:
reklámfelügyeleti eljárás)” szöveg,
c)	a Grtv 16. §-a (2) bekezdésének első mondatában a „gazdasági
reklámtevékenységre” szövegrész helyébe a „gazdasági
reklámtevékenységre vagy a tiltott szponzorálásra” szöveg,
d)	a Grtv. 16. §-a (4) bekezdésének első mondatában a „reklám közzétételét”
szövegrész helyébe a „reklám közzétételét, illetve a tiltott szponzorálást
megvalósító rendezvény vagy tevékenység befejeztét” szöveg,
e)	a Grtv. 17. §-ának (2) bekezdésében a „15. § (2) bekezdése” szövegrész
helyébe a „15. § (3) bekezdése” szöveg,
f)	a Grtv. 18. §-ának (1) bekezdésében a „reklám jogsértő voltát” szövegrész
helyébe a „reklám jogsértő voltát, vagy a tiltott szponzorálást (a továbbiakban
együtt: jogsértés)” szöveg lép.
3
7-§
Ez a törvény a tagállamok dohánytermékek reklámozására és
szponzorálására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 2003. május 26-i 2003/33/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke c) pontjának, 5. cikke (1)
bekezdésének és 7. cikkének való megfelelést szolgálja.
4
Általános indokolás
I.	A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény (a
továbbiakban: Grtv.) jogharmonizációs záradéka alapján - a 2005. évi
LXXVII. törvénnyel történt módosítása óta - megvalósítja a tagállamok
dohánytermékek reklámozására és szponzorálására vonatkozó törvényi,
rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló 2003/33/EK
európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv)
megfelelő szabályozást.
Az Európai Bizottság azonban kötelezettségszegési eljárást indított hazánk
ellen, amelyben két ponton kifogásolja szabályozásunknak az Irányelvből
fakadó követelményekkel való összeegyeztethetőségét. A Javaslat a
Bizottság kifogásai mentén az Irányelvnek való maradéktalan megfelelést
szolgálja.
II.	A Grtv. hatályos rendelkezése - a 2001. évi I. törvénnyel történt módosítás
óta - a dohányáruk reklámozásának általános tilalmát mondja ki a 13. § (1)
bekezdésében: „Tilos közzétenni dohányáru reklámját.”
Az Irányelv átültetése nem jelentett szigorítást a dohány-reklám
vonatkozásában, minthogy az Irányelv nem kötelezi a tagállamokat teljes
tilalomra, hanem tételesen meghatározza azokat az eseteket, amikor meg kell
tiltani a reklámozást (sajtóban és más nyomtatott kiadványokban, rádiós
műsorszórásban, információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokban),
továbbá a rádióműsorok, valamint a több tagállamot érintő vagy több
tagállamban zajló, illetve más módon határokon átnyúló hatást gyakorló
rendezvények vagy tevékenységek dohányipari cégek általi szponzorálását,
beleértve a dohánytermékek ingyenes vagy árengedménnyel történő
terjesztését is.
Az Irányelv tehát kizárólag ezeken a csatornákon keresztül tiltja meg a
dohányreklámozást, ebből következően egyéb területekre nem vonatkozik a
tilalom. Az irányelv (12) preambulumi bekezdése ugyanakkor rámutat arra,
hogy a tagállamok közegészségügyi megfontolásokból akár szigorúbb
rendelkezéseket is bevezethetnek:
„A reklámozás egyéb formái, úgymint a közvetett reklámozás, valamint a
határokon átnyúló hatással nem rendelkező rendezvények vagy
tevékenységek szponzorálása nem tartozik ennek az irányelvnek az
alkalmazási körébe. A Szerződésre is figyelemmel, továbbra is a tagállamok
hatáskörébe tartozik, hogy ezeket a kérdéseket az emberi egészség
védelmének biztosítása érdekében a saját maguk által szükségesnek ítélt
módon szabályozzák.”
A hatályos magyar szabályozás az általános dohányreklám-tilalom alól szűk
körben tesz kivételt:
■	a dohányáruk forgalmazóinak szóló szakmai célú reklám;
■	a dohányáruk eladási helyén való bemutatás és árfeltüntetés;
5
■	elsődlegesen nem a Magyar Köztársaság területén való forgalmazásra
nyomtatott vagy kiadott idegen nyelvű sajtótermék; valamint
■	a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű esemény
vonatkozásában.
Ez utóbbi felmentést ugyanakkor az Európai Bizottság nem találta az Irányelv
rendelkezéseivel, különösen az 5. cikk (1) bekezdésével
összeegyeztethetőnek, mondván, hogy az veszélyezteti a közösségi
szabályozás azon célkitűzésének megvalósulását, hogy a határon átnyúló
hatással rendelkező rendezvények, tevékenységek esetében ne legyenek
szponzorálás útján kijátszhatóak a reklámozás közvetlen formáira vonatkozó
korlátozások.
A fenti kifogásra figyelemmel szükséges hatályon kívül helyezni a Grtv.
módosításáról szóló 2005. év LXXVII. törvény azon szakaszát, amely a Grtv.
módosításáról szóló 2001. évi I. törvény 15. § (4) és (5) bekezdését módosítja
oly módon, hogy kivételes esetben nemzetgazdasági szempontból
kiemelkedő jelentőségű esemény vonatkozásában lehetőséget teremt a
dohányreklám-tilalom alóli felmentésre.
III.	A Bizottság rámutatott továbbá arra, hogy az a magyar szabályozási
megközelítés, amely szerint az általános dohányreklám-tilalom
értelemszerűen magában foglalja a dohányáruval összefüggő szponzorálás
általános tilalmát is - lévén a szponzorálás célja az esetek túlnyomó
többségében gyakorlatilag reklámtevékenység útján érhető el, így
amennyiben az tiltott, célját vesztve értelmetlenné válik -, elégtelen az
Irányelv átültetése céljából. A Bizottság érvelése szerint az Irányelv
egyértelműen megkülönbözteti egymástól a reklámtevékenységet és a
szponzorálást.
A szponzorálás fogalmát az Irányelv 2. cikkének c) pontja a következőképpen
határozza meg: „bármilyen nyilvános vagy magánjellegű hozzájárulás bármely
rendezvényhez, tevékenységhez vagy bármely egyén számára, amelynek
célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása egy dohánytermék vásárlásának
ösztönzése”.
A Bizottság állásfoglalása alapján a szponzorálásnak, azaz a termékek - e
körben a dohánytermékek - vásárlása ösztönzésének létezik olyan formája is,
amelyik nem reklámtevékenységben, azaz kereskedelmi tájékoztatásban
nyilvánul meg. Ezt erősíti meg az Irányelv célkitűzésének az 1. cikk (1)
bekezdésében a következőképpen történő megfogalmazása: „az irányelvnek
a célja, hogy közelítse a tagállamoknak azokat a törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseit, amelyek a dohánytermékek reklámozására és
azok vásárlásösztönzésére vonatkoznak (...) a dohánytermékekkel
kapcsolatos szponzorálás által, beleértve a dohánytermékek ingyenes
terjesztését is”. Ezek szerint a szponzorálás irányulhat egyrészről
reklámozásra (és ezáltal a vásárlásösztönzésre), másrészt egyéb módon
vásárlásösztönzésre is.
6
E meghatározással összefüggésben az Irányelv 5. cikkének (1) bekezdése a
„több tagállamot érintő vagy több tagállamban zajló, vagy más módon
határokon átnyúló hatást gyakorló rendezvények és tevékenységek
szponzorálásának” tilalmát mondja ki.
A Grtv. 13. §-ának általános dohányreklám-tilalma kiterjed a szponzorálásnak
arra a formájára is, amely reklámtevékenység érdekében történő
hozzájárulást jelent. így e tekintetben nem szükséges a hatályos szabályozás
módosítása. Amennyiben valamely rendezvényen megjelenő tiltott
dohányreklám szponzorálási megállapodással függ össze, ez a
reklámfelügyeleti eljárásban - részben a Javaslatban eszközölt kiegészítések
révén - megfelelően figyelembe vehető, s a bírságösszeg meghatározását
befolyásoló körülményként minősül.
A Bizottság kifogása nyomán a Javaslat a szponzorálás fennmaradó -
atipikus - formájára nézve külön megjeleníti annak tilalmát. Ez a tilalom
azonban - a közösségi jogi kötelezettség által közvetlenül meghatározott
körben maradva - csak a határon átnyúló vonatkozású rendezvények,
tevékenységek vonatkozásában kerül kimondásra.
A szponzorálás tilalma önálló kimondásának következményeit ugyanakkor a
törvény egészén végig kell vezetni a szabályozás koherenciája érdekében:
kezdve a törvény tárgyi hatályától, a felelősségi rendezésen át, a tilalom
kikényszerítését szolgáló eljárásig és a megfelelő jogkövetkezmények
előírásáig.
Az Irányelv 7. cikke is kifejezetten előírja a tagállamok számára az Irányelv
alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértésére alkalmazandó
szankciókra vonatkozó szabályok elfogadását, és minden szükséges
intézkedést ezek végrehajtásának biztosítása érdekében. Ennek keretében
biztosítani kell különösen, hogy azok a személyek vagy szervezetek,
amelyeknek a nemzeti jogszabályok értelmében bizonyíthatóan jogos érdeke
fűződik az Irányelvvel ellentétes reklámozás, szponzorálás vagy más
tevékenység visszaszorításához, jogi eljárást indíthassanak az ilyen
reklámozás vagy szponzorálás ellen, vagy felhívhassák egy panaszok
ügyében eljárni vagy megfelelő bírósági eljárást indítani jogosult
közigazgatási szerv figyelmét az ilyen reklámozásra vagy szponzorálásra.
A szponzorálási tilalom kikényszerítése beilleszthető a reklámfelügyeleti
eljárás keretei közé, ennek a törvény szövegében való következetes
végigvezetését szolgálják a Javaslat rendelkezései. Ugyanakkor a
reklámfelügyeleti eljárásnak a szponzorálási tilalom bevezetése miatti
speciális továbbalakításának igényét - a gyakorlati tapasztalatok alapján - a
Grtv. átfogó felülvizsgálata alkalmával indokolt ismételten megvizsgálni.
IV.	A Javaslat az Irányelvi szabályozással való maradéktalan
összeegyeztethetőség megteremtését szolgálja annak érdekében, hogy a
Bizottság a kötelezettségszegési eljárást lezárja. Egyéb szempontú
szabályozási elemeket nem tartalmaz.
7
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat a szponzorálási tevékenység kifejezett szabályozása kapcsán
kiterjeszti a törvény tárgyi hatályának meghatározását.
A 2. §-hoz
A „szponzorálás” fogalmának meghatározása az irányelvi szabályozással
összhangban történik.
A 3. §-hoz
A dohányáruval összefüggő szponzorálás tilalmának kimondása az Európai
Gazdasági Térség több államát érintő, vagy azokban zajló, vagy más módon
határokon átnyúló hatással rendelkező rendezvények és tevékenységek
vonatkozásában nem érinti azt, hogy a Grtv. 13. §-a (1) bekezdésében előírt
általános dohányreklám-tilalom következtében az olyan szponzorálási
tevékenység, amely valamely dohányáru vásárlásának ösztönzését reklám
útján célozza, illetve éri el közvetlenül vagy közvetve, szintén általános körben
tilos.
E rendelkezés alkalmazásában határokon átnyúló hatással rendelkező
rendezvénynek illetve tevékenységnek tekinthető különösen az a rendezvény
illetve tevékenység,
-	amely az Európai Gazdasági Térség több államában megrendezésre
kerülő rendezvény- illetve tevékenységsorozat része,
-	amelyre - annak jellegéből adódóan - az Európai Gazdasági Térség
több államából érkeznek résztvevők,
-	amelyet olyan módon hirdettek meg, hogy a hirdetés az Európai
Gazdasági Térség több államában hozzáférhetővé vált, vagy
-	amely rendezvényen történtekről vagy tevékenységről - annak
jellegéből adódóan - az Európai Gazdasági Térség több államában
tájékoztatást nyújtanak.
A 4. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a Grtv. rendelkezései megsértéséért fennálló felelősség
megállapításának szabályait. A tiltott szponzorálással kapcsolatban a
szponzorálást nyújtó és a szponzorálást elfogadó vállalkozás is felelős.
Az 5. §-hoz
A nemdohányzók védelmét ellátó társadalmi szervezetek eljárás-
kezdeményezési jogát a Javaslat az Irányelv 7. cikke második
albekezdésének végrehajtása érdekében biztosítja.
8
A 6. §-hoz
Az új szabályozás hatálybalépésére a Javaslat - figyelemmel a közösségi
jogsértés kiküszöbölésének sürgető igényére is - harminc napos felkészülési
időt biztosít, azzal, hogy az új rendelkezéseket csak a hatálybalépését
követően nyújtott szponzorálásra kell alkalmazni. Értelemszerűen a
reklámozás érdekében megvalósuló, dohányáruval összefüggő szponzorálási
tevékenység kapcsán, amelynek tekintetében a szabályozás nem változik,
nincs ilyen átmeneti rendezés.
A Grtv. módosításáról szóló 2001. évi I. törvény 15. §-ának (4) és (5)
bekezdése és 16. §-ának (3) bekezdése, valamint a Grtv. módosításáról szóló
2005. évi LXXVII. törvény 8. §-a alapján lehetőség lenne a 2006. augusztus
31-én hatályát vesztett, a dohányreklámra vonatkozó tilalom alóli felmentés
eljárási szabályairól szóló 34/2006. (VI. 8.) GKM rendelet helyett új miniszteri
rendelet alkotására, és a dohányreklám-tilalom alóli felmentésre. A Javaslat a
közösségi jognak való teljes megfelelés érdekében hatályon kívül helyezi a
felmentési lehetőséggel összefüggő rendelkezéseket.
A Javaslat a továbbiakban azokat a - technikai jellegű - kiegészítéseket
tartalmazza, amelyek elfogadása szükséges a szponzorálás tilalmával
összefüggő hatósági ellenőrzési és eljárási kérdések tisztázásához.
A Javaslat pontosítja a reklámfelügyeleti jogosultsággal felruházott hatóságok
közötti hatáskörmegosztást kimondó rendelkezéseket, amelyek a korábbi
törvénymódosítások miatt elcsúszott jogszabályhely-hivatkozásokat
tartalmaznak.
A 7. §-hoz
A Javaslat önálló jogharmonizációs hivatkozást tartalmaz, amelyből kiderül,
hogy ez a módosítás biztosítja az Irányelv szponzorálással összefüggő
rendelkezéseinek való teljes megfelelést. Az önálló jogharmonizációs
hivatkozás szerepeltetésének nem csupán a jogharmonizációs tevékenység
nyomon követhetőségéhez fűződő érdekre figyelemmel van jelentősége,
hanem az Irányelv 10. cikkéből fakadó azon kötelezettség miatt is, hogy az
átültető nemzeti szabályozásban megfelelően hivatkozni kell az irányelvre.
9