﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1140. számú
törvényjavaslat
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó: Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2006. október
2006. évi... törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997. évi LXXXI. törvény módosítása
l.§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra
jogosult
a)	az a nő, aki az 57. életévét betöltötte,
b)	az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte,
feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj. 5. §-a szerinti
biztosítással járó jogviszonyban nem áll.”
2.§
(1)	A Tny. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult - ideértve
az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - az a személy, aki 33
év szolgálati időt szerzett, és megfelel a 9. §-ban meghatározott egyéb
feltételeknek.”
(2)	A Tny. 10. §-a (2) bekezdésének bevezető szövegrésze helyébe a
következő rendelkezés lép:
„ Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a 38 év szolgálati időnél”
3.§
A Tny. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„13. § (1) A 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő
öregségi nyugdíj összegét a 22. § alapján meghatározott havi átlagkeresetből
kell kiszámítani azzal, hogy az 1987. december 31-ét követően és 2013. január
1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér
összegét is - naptári évenként csökkenteni kell
a)	az elért keresetek, jövedelmek után a kifizetés időpontjában hatályos
jogszabályok szerint számított - az elért keresetből, jövedelemből levont -
egészségbiztosítási járulék, nyugdíj járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj,
valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá
b)	a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti
csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével.
(2)	Ha a 2013. január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi
nyugdíj összegének kiszámítása során a 22. § (5) bekezdését kell alkalmazni, az
1988. január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíj járulék 1988. január
1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell csökkenteni.
(3)	A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző
naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes
években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év
kereseti szintjéhez kell igazítani.”
4.§
A Tny. 18. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra
jogosult, aki
a)	60. életévét betöltötte, és
b)	legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint
c)	a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(3)	Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő is, aki 2011. december
31-éig
a)	59. életévét betöltötte, és
b)	legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint
c)	a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(4)	A 2009. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra
kerülő előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az
öregségi nyugdíj összegét
3
a)	annyiszor 0,1 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap
hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte,
b)	1,2 százalékkal, továbbá annyiszor 0,2 százalékkal kell csökkenteni,
ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61.
életévét nem töltötte be.
(5)	A 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő
előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi
nyugdíj összegét
a)	annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap
hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte,
b)	3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni,
ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61.
életévét nem töltötte be.
(6)	Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.”
5.	§
A Tny. a következő 22/A. §-sal egészül ki:
„22/A. § (1) Annak a saját jogú nyugellátásban részesülő, illetve a saját
jogú nyugellátás szüneteltetését a 83/A-83/B. § alapján kérő személynek a
nyugellátását, aki 2006. december 31-ét követően a Tbj. 5. §-a szerinti
biztosítással járó jogviszonyban áll, kérelemre minden megszerzett 365 nap
szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos - a
13. § (3) bekezdése szerint növelt - összegének 0,4 százalékával meg kell
emelni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átlagos havi összeget úgy kell meghatározni,
hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, járulékalapot
képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani ezen időszaknak a
biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjasnak
keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel,
és el kell osztani 12-vel.”
6.§
A Tny. 64. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
4
„(10) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a munkaképesség-csökkenésen
alapuló ellátásban részesülő személyt az esedékes orvosi felülvizsgálattól eltérő
időpontban is kötelezheti - a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett -
orvosi felülvizsgálat céljából történő személyes megjelenésre, ha olyan tény
vagy körülmény jut a tudomására, amely valószínűsíti, hogy a korábban
megállapított munkaképesség-csökkenés nem áll fenn vagy az a megállapítottnál
kisebb mértékű. Amennyiben a munkaképesség-csökkenésen alapuló ellátásban
részesülő személy az orvosi felülvizsgálaton nem jelenik meg, az ellátásra való
jogosultságát - az erről szóló határozat keltét követő hónap első napjával - meg
kell szüntetni.”
7.§
A Tny. 72. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §
jelenlegi szövegének számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) Az orvosi bizottság szakvéleményének megérkezéséig a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárását felfüggesztheti.”
8.	§
A Tny. 79. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a
határozat beérkezését követő tizenöt napon belül]
,,b) az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban, illetve Svájcban élők
részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt és az adott államban
vezetett átutalási betétszámlára (bankszámlára),”
[teljesíti.]
9-§
A Tny. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § (1) Az öregségi, valamint a 6. § (4) bekezdése szerinti nyugdíj
tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási
5
jogviszonyban álló jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak
újbóli folyósítását nem kéri.
(2)	A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett
nyugdíjasnak minősül.
(3)	Az újbóli folyósítás során a jogosultat az (1) bekezdés szerinti ellátás
szüneteltetést megelőző összegének a 22/A. § szerinti emeléssel, továbbá az
időközben végrehajtott emelésekkel - az egyes emelések esedékességi
időpontjának figyelembevételével - növelt összege illeti meg. A tizenharmadik
havi nyugdíjra jogosultságnál [6/A. § (1) bekezdésének a) pontja] a szünetelés
időtartamát is figyelembe kell venni.”
10. §
A Tny. a következő 83/B. §-sal egészül ki:
„83/B. § (1) A 62. életévét be nem töltött
a)	előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban,
b)	korkedvezményes nyugdíjban,
c)	bányásznyugdíjban,
d)	korengedményes nyugdíjban, illetve
e)	az egyes művészeti tevékenységet folytatok öregségi nyugdíjában
részesülő személynek, amennyiben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó
jogviszonyt létesít, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő
tevékenységet folytat, melyből származó, járulékalapot képező havi jövedelme
eléri a kötelező legkisebb munkabérnek a kifizetéskor érvényes összegét, e
jogviszony (tevékenység) tartamára, de legfeljebb a 62. életév betöltéséig a
nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.
(2)	A nyugdíj-szüneteltetés kötelezettségének fennállása esetén a
nyugellátásban részesülő személy a 97. § (5) bekezdése alapján köteles
bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek az (1) bekezdésben meghatározott
jogviszonyra és a jövedelemre vonatkozó adatokat.
(3)	A nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjas bejelentésére, vagy ha a nyugdíjas
a bejelentési kötelezettségét nem, vagy azt késedelmesen teljesítette,
határozatban intézkedik a szüneteltetésről és a jogalap nélkül felvett nyugellátás
visszafizettetéséről. Az ellátás újbóli folyósításáról is határozatban kell
intézkedni.
6
(4)	A bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy annak
késedelmes teljesítése esetén a nyugdíjas a 91. § (1) és (3)-(4) bekezdés
alkalmazásával mulasztási bírsággal sújtható.
(5)	Az ellátás újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében
foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(6)	Az (l)-(5) bekezdésben foglalt, kötelező szüneteltetéssel összefüggő
rendelkezéseket a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
nyugdíjára is alkalmazni kell, a rájuk vonatkozó - külön törvény szerinti - eltérő
nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályokra figyelemmel.”
11-	§
A Tny. a következő 88/A. §-sal egészül ki:
„88/A. § A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogosult a 87-88. §-ok
szerinti megtérítési igényt megalapozó eseménnyel kapcsolatban a más
hatóságnál, illetve egyéb szervnél indult eljárás során hozott, a megtérítési igény
érvényesítéséhez szükséges döntés megismerésére, a döntés alapjául szolgáló
iratokba betekinthet, azokról másolatot készíthet. Az eljáró nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv megkeresésére a kért iratok másolatát az érintett szerv 30 napon
belül köteles megküldeni.”
12. §
A Tny. 90. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § Ha a nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátást a határozat
kézbesítését követő 15 napon belül nem folyósítja, a késedelmesen folyósított
nyugellátás összege után - a határidő lejártát követő naptól - késedelmi kamatot
fizet. A késedelmi kamat naptári napokra számított mértéke a felszámítás
időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.”
13.	§
(1)	A Tny. 97. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz
szükséges, a Tbj. 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat
7
a)	a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a
mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott Magyarországon
be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében
eljáró foglalkoztatott a tárgyévet követő év április 30-áig,
b)	a Tbj. 5. § (3) bekezdése szerinti biztosított és a Tbj. 26. § (7) bekezdése
szerinti felszolgáló (az a)-b) pontban foglaltak a továbbiakban együtt:
nyilvántartásra kötelezett) a tárgyévet követő év augusztus 31-éig
évenkénti rendszerességgel köteles a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére
közölni. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a nyilvántartásra kötelezett
megbízása alapján - az Art. 7. §-a (l)-(2) és (6) bekezdésének alkalmazásával -
meghatalmazottja, illetve képviselője is teljesítheti. Az adatszolgáltatást utolsó
alkalommal 2007-re vonatkozóan - 2008. április 30-áig, illetőleg augusztus 31-
éig - kell teljesíteni.”
(2) A Tny. 97. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget
a)	a nyugdíjazás évére, valamint a tárgyév április 30-a - a (2) bekezdés b)
pontja szerinti esetben augusztus 31-e - előtti nyugdíjigény benyújtása esetén a
nyugdíjazás évét megelőző évre vonatkozóan soron kívül,
b)	a 2008. január 1-ét megelőző időtartamra vonatkozó visszamenőleges és
az Art. szerinti elévülési időn túli időszakra vonatkozó adatszolgáltatást
közvetlenül	'
a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell teljesíteni.”
14.	§
A Tny. 101. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy]
„g) az öregségi nyugdíj és a 6. § (4) bekezdése szerinti ellátások
szüneteltetésének részletes eljárási szabályait,”
[rendeletben határozza meg.]
8
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
15.	§
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Ktv.) 17. §-a (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
,f) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkező
köztisztviselő a (11) bekezdés szerint kérelmezi.”
(2)	A Ktv. 17. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges
szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti
határozatával kell igazolni.”
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történőfoglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. töltény
-	módosítása
16.	§
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV.
törvény (a továbbiakban: Alk. tv.) 5. §-ának (8)-(9) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(8) A kiállító a tárgyévet követő év március 31 -éig az állami
adóhatóságnak elektronikus úton szolgáltat adatot mindazon munkavállalókról,
akik az AM könyvet kiváltották. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a
munkavállaló nevét, adóazonosító jelét, születési helyét és idejét, anyja születési
nevét, lakóhelyét, a munkaviszony időtartamát és az ellátások alapjául szolgáló
keresetet, valamint azok esetében, akiknek az igazolást kiadta, az igazolás
szerinti adóköteles jövedelmét és megfizetett adóelőlegét. Magánnyugdíjpénztár
tagja esetében az adatszolgáltatásnak külön kell tartalmaznia a pénztári tagság
fennállása alatti munkaviszony időtartamát és az ellátási alap összegét. A kiállító
az AM könyvet az igazolás kiadásával egyidejűleg visszaadja a
munkavállalónak, és kérelmére új könyvet állít ki.
9
(9) Az állami adóhatóság a (8) bekezdésben meghatározott, a kiállító által
bejelentett adatokat évente a tárgyévet követő év augusztus 31-éig - első
alkalommal a 2007. évre vonatkozóan, 2008. augusztus 31-éig - elektronikus
úton hivatalból adja át az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős
egészségbiztosítási szerv, továbbá a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szerv és a magánnyugdíjpénztárak részére.”
17.	§
Az Alk. tv. 7. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A Kincstár ezen összeg 50 százalékát a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 8
százalékát - az állami adóhatóság által megjelölt - magánnyugdíjpénztáraknak,
33 százalékát az Egészségbiztosítási Alapnak, 9 százalékát a Munkaerőpiaci
Alapnak utalja át.”
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása
18.	§
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 14. § (1) bekezdése c) pontjának bevezető szövegrésze
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Törvény e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat állapíthat meg:]
,,c) a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos eljárásokban”
Hatályba léptető és záró rendelkezések
19. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2007.
január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 1-3. §-a, 10. §-a és 15. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
10
20. §
(1)	Azon személyek esetén, akik előrehozott, csökkentett összegű
előrehozott öregségi nyugdíjra 2009. január 1-je, illetve 2012. január 1-je előtt
jogosultságot szereztek, e jogosultságukat bármikor érvényesíthetik, tekintet
nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjat mikor, illetve milyen
időponttól kezdődően állapítják meg. Az előrehozott öregségi nyugdíj összegét
azon rendelkezések szerint kell megállapítani, amelyek arra az időpontra
alkalmazandóak, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat
megállapítják.
(2)	Azon személyek esetén, akik a korengedményes nyugdíjra vonatkozó
megállapodást a munkáltatóval 2006. december 31-éig megkötötték, az
előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság
megállapítására az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi
nyugdíjra vonatkozó, 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell
alkalmazni.
(3)	Azon személyek esetén,
a)	akik a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási
állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.)
rendelkezései alapján legkésőbb 2006. december 31-én beléptek a prémiumévek
programba, és munkavégzésre irányuló jogviszonyukat ezzel összefüggésben
határozott idejűvé módosították, valamint
b)	akiknek e törvény rendelkezései alapján előrehozott öregségi nyugdíjra
való jogosultságuk megszerzésének időpontja későbbi, mint az a) pontban
említett kinevezés-módosításban szereplő, a munkavégzésre irányuló jogviszony
megszűnésére meghatározott időpont,
munkavégzésre irányuló jogviszonyuk megszűnése időpontjának - a kinevezés-
módosításban foglaltaktól eltérően - az előrehozott öregségi nyugdíjra való
jogosultságuk megszerzésének időpontját kell tekinteni. Ez a rendelkezés nem
zárja ki, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony ezen időpont előtt
valamely, a Péptv.-ben szabályozott okból megszűnjön.
(4)	A Tny.
a)	12. §-a (1) bekezdésének - e törvény 21. §-ának (3) bekezdésével
megállapított - rendelkezéseit,
b)	13. §-ának - e törvény 3. §-ával megállapított - rendelkezéseit
a 2007. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások
kiszámítása során kell alkalmazni.
11
(5)	Aki 2007. december 31-én a Tny. - e törvény 10. §-ával megállapított -
83/B. §-a (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti ellátásban részesül, a sajátjogú
nyugellátásának szüneteltetésére a 2009. december 31-e után végzett
jövedelemszerző tevékenység időtartamára köteles.
21. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a Tny.
aa)	83. §-ának (3) bekezdése,
ab)	95. §-a (5) bekezdésének ba) alpontjában a Két. 114. §-ának (3)
bekezdésében meghatározottakra is figyelemmel -"szövegrész;
b)	az Alk. tv.
ba)	5. §-a (7) bekezdésének ötödik mondata,
bb)	5. §-ának (10) bekezdése.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny.
a)	11. §-ának (3) bekezdésében a „9. § (l)-(2) bekezdésében” szövegrész
helyébe a „9. §-ban” szövegrész,
b)	11/A. §-ának (1) bekezdésében a „9. § (l)-(2) bekezdésben” szövegrész
helyébe a „9. §-ban” szövegrész,
c)	55. §-ának (4) bekezdésében a „három hónapon belül” szövegrész
helyébe az „egy hónapon belül” szövegrész,
d)	91. §-ának (1) bekezdésében „az e törvényben meghatározott”
szövegrész helyébe „a jogszabályban meghatározott” szövegrész
lép.
(3)	2008. január 1-jén a Tny. 12. §-ának (1) bekezdésében az „1,5-1,5
százalék” szövegrész helyébe a „2-2 százalék” szövegrész lép.
(4)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tny. 22. §-a (1)
bekezdésének - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi
III. törvény módosításáról szóló 2005. évi CLXX. törvény 63. §-ának (1)
bekezdésével megállapított - g) pontjának jelölése h) pontra változik.
Általános indokolás
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre fordított kiadások a GDP közel 10 %-át
teszik ki (EU átlag 10,7 %), ez az arány az EU idősödéssel foglalkozó
munkacsoportjának prognózisa szerint 2050-re eléri a GDP 14,5 %-át (bruttó
kiadás figyelembe vételével 17 %), míg az EU 25-ök átlaga 12,8 % lesz. A
Nyugdíjbiztosítási Alap járulékfizetéssel nem fedezett hiánya tovább nő. A hiány
növekedésnél a következő 50 évben a jelenlegi okok mellett meghatározó a
demográfiai változás: az idősek aránya a népességen belül megduplázódik. A
fenntartható finanszírozás biztosítása, a rendszer igazságosabbá tétele érdekében a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény [Tny.],
valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a rövid
távon megvalósítandó javaslatokat tartalmazza.
A nyugdíjazáskor várható élettartam örvendetesen növekszik (a rendszerváltás óta
férfiaknál nőknél is közel 2 évet nőtt), de ha ez nem jár együtt az aktivitásban
töltött évek számának növekedésével, akkor egyre kevesebb munkavállalónak kell
egyre nagyobb terhet vállalnia, és a már nyugdíjban lévők helyzete sem javulhat.
Jelenleg a tényleges nyugdíjazási életkor az öregségi nyugdíjaknál 58,6 év, a
rokkantsági nyugdíjaknál 50,3 év. Az újonnan nyugdíjazottak közel fele
rokkantsági nyugdíjas lesz, az öregségi nyugdíjasok 94 %-a is a nyugdíjkorhatár
előtt kéri nyugdíjazását. A korhatár előtt nyugdíjazottak 16 %-a továbbra is
dolgozik. A törvényjavaslat célja, hogy a biztosítottak ne a mielőbbi nyugdíjba
vonulásban legyenek érdekeltek, maradjanak aktívak, amíg egészségük engedi. Az
európai általános gyakorlat szerint a korhatár előtti nyugdíjazáshoz meg kell
szüntetni a biztosítási jogviszonyt, és a nyugdíjasnak választania kell, hogy kereső
tevékenységet kíván folytatni vagy nyugdíjat igénybe venni.
A nyugdíjak átlagos színvonala az átlagos nettó keresetekhez viszonyítva 64 %, ez
viszonylag kedvezőnek minősíthető, de belső aránytalanságokat takar: az újonnan
megállapított nyugdíjak színvonala kiugróan magas, egyes korosztályok
nyugellátása elmarad ettől a szinttől. Az elmaradások korrigálására az elmúlt évben
elfogadásra került a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló 2005. évi CLXXIII.
törvény. A törvényjavaslat az új nyugdíjak színvonal ingadozásának mérséklését és
az általános színvonalhoz történő közelítését tartalmazza.
2
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A korhatár előtti nyugdíjazás életkor és szolgálati idő feltételrendszere nem
változik, de mivel a születési évekhez kötött szabályozás már a jelenleg nyugdíjat
igénylőket nem érinti, a szabályozás egyszerűbb megfogalmazást tartalmaz. A
jogosultsági feltételrendszer kiegészül azzal, hogy az előrehozott nyugdíjazáshoz a
biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Az előrehozott nyugdíj, azaz a rugalmas
nyugdíjazási lehetőség funkciója, hogy akinek a munkaképessége csökkent, vagy
nincs mód a foglalkoztatására, annak nyugdíjazási lehetőséget biztosítson. Mindkét
esetben értelemszerű a biztosítási jogviszony megszüntetése. Ez nem zárja ki, hogy
az érintett a nyugdíjazást követően újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen, de ezt új
munkaszerződéssel, 62 éves életkora előtt a nyugdíj szüneteltetésével együtt teheti
meg. (Vállalkozóknál az új munkaszerződés helyett a kiegészítő tevékenységűvé
átminősülés értendő.) A javasolt módosítás - annak érdekében, hogy a folyamatban
lévő felmentéseket ne érintse - 2008. január 1-jétől lép hatályba.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat a Tny. 9. §-ának megfelelően egyszerűbb megfogalmazást
tartalmaz. A csökkentett előrehozott nyugdíj is akkor vehető igénybe 2008-tól, ha
az érintett a biztosítási jogviszonyát megszünteti, egyéb tartalmi módosítás nem
történik.
A 3. §-hoz
A nyugdíjakat jelenleg az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, az adóval csökkentett,
részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani. A részleges valorizálás
szabálya szerint a nyugdíjazás előtti utolsó három év keresete nem kerül
felszorzásra és a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére
kell felszorozni. Ez a részleges valorizálás azt eredményezi, hogy az egyes években
megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás, az induló
nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78 %-a volt, ez 14 % ponttal
magasabb, mint pl. 10 évvel ezelőtt és 14 % ponttal meghaladja az átlagos
nyugdíj színvonalat is. A növekedés kb. felét az átlagos szolgálati idő növekedés
eredményezte, a másik 7 % körüli növekedés többnyire az ellentmondásos
szabályozás következménye.
3
Annak érdekében, hogy mérséklődjenek a nyugdíj-megállapítás időpontjához
kapcsolódó aránytalanságok, a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek részleges
valorizálását teljessé kell tenni. A nyugdíj-megállapításhoz figyelembe veendő
minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni.
Ez a változtatás a következő években várhatóan átlagosan 2,5-4,5 % közötti
mértékben növeli a nyugdíjalapot. Ugyanakkor a nettó nyugdíj megállapításához a
járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kellene figyelembe venni, ez
a következő években 12-15 %-kal mérsékelné a nyugdíjalapot. Annak érdekében,
hogy induló nyugdíjak színvonala az átlagos színvonal körül alakuljon, az
átlagosan 7 %-os színvonal mérséklést ne haladja meg, a törvényjavaslat olyan
megoldást tartalmaz, hogy a teljes valorizálást követően a járulékokkal csökkentett
keresetekből történne a számított személyi jövedelemadó levonása, így
összességében a 7-8 % körüli nyugdíj színvonal mérséklés következik be. A
javasolt változás 2008. január 1-jétől kerül bevezetésre, így azokat a személyeket
nem érinti, akiknek a felmondása folyamatban van.
A 4. §-hoz
A Tny. 18. §-ának hatályos rendelkezései szerint 2009. január 1-jétől előrehozott
nyugdíjat 59 évesen lehet igénybe venni, legalább 37 év szolgálati idő szükséges,
és aki 40 év szolgálati idővel rendelkezik, a biztosításmatematikailag indokolt
csökkentés nélkül igénybe vehetné. Nyugdíjcsökkentés csak a 37-39 évi szolgálati
idők esetén kerülne érvényesítésre.
Ez a szabályozás a többi járulékfizetőre hárítja a korai nyugdíjazás terhét, ami nem
engedhető meg, ezért a biztosításmatematikailag jelenleg indokolt többletterhet a
korai nyugdíjat igénylőknek is vállalni kell, nyugdíjcsökkentés formájában. A
biztosításmatematikailag indokolt mérték a jelenlegi várható élettartam mellett havi
0,3-0,4 % közötti. A törvényjavaslat szerint a korai nyugdíjazásnál a csökkentés
sávosan és fokozatosan valósul meg. 2009. évtől a biztosításmatematikailag
indokolt mértéknél kisebb mértékű a csökkentés, a 61-62 éves életkor között
nyugdíjba menőknél a havi mérték annyiszor 0,1 %, ahány hónap hiányzik a 62. év
betöltéséhez, a 61. év előtt nyugdíjazottaknál ez a mérték havi 0,2 %.
2010. január 1-jétől a 61-62 éves életkor között nyugdíjba menőknél a havi mérték
annyiszor 0,3 %, ahány hónap hiányzik a 62. év betöltéséhez, a 61 év előtt
nyugdíjazottaknál annyiszor 0,4 %, ahány hónap hiányzik a 61. év betöltéséhez.. Ez
a csökkentési mérték annak feltételezésével került kiszámításra, hogy a - jelenlegi
szabályozáshoz hasonlóan - a nyugdíj a korhatár betöltésekor nem kerül
újraszámításra.
4
A jelenlegi és a várható demográfiai folyamatok mellett a nőknél és a férfiaknál is
bekövetkezett nyugdíjazáskor várható élettartam-növekedés indokolttá teszi, hogy
2009-ben ne kerüljön sor a korai nyugdíjazási lehetőség életkorának mérséklésére a
férfiaknál sem, hanem maradjon a jelenlegi 60 éves életkor. A nemenként egységes
szabályozás követelményére és nők magasabb várható élettartamára tekintettel a
korai nyugdíjazási lehetőséget nőknél is 60 évben javasoljuk meghatározni, de 3 év
átmenet után, 2012-től.
A korai nyugdíjazás egy kedvezmény annak érdekében, hogy akinek nehézséget
okoz a munkaerő piacon való elhelyezkedés, vagy az egészségi állapota már nem
engedi meg a munkavégzést, legyen módja visszavonulni. Ehhez mindkét esetben
logikus követelmény annak előírása, hogy a biztosítási jogviszonyokat meg kell
szüntetni.
Az 5. §-hoz
Jelenleg a nyugdíjas alkalmazottak után csak a munkáltató fizet járulékot, a
kiegészítő tevékenységet végző vállalkozók nem fizetnek járulékot a
Nyugdíjbiztosítási Alapba. 2007. január 1-jétől egységessé válik a járulékfizetés és
a nyugdíjas biztosított is fizet nyugdíjjárulékot. (Ezt a változást a járulék fizetésről
szóló törvény tartalmazza.) A többletjárulék-fizetéshez többletjuttatás kapcsolódik.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben jelenleg a nyugdíj újraszámítása nem
minden esetben eredményezne magasabb nyugdíjat, ezért a többletjárulék-
fizetéshez speciális nyugdíjemelés kapcsolódik. A Tny. új 22/A §-a tartalmazza,
hogy minden 365 napos járulékfizetés után az átlagos járulékalap 0,4 %-ával kell a
nyugellátást megemelni. A járulékfizetés előírása 2007. január 1-jén lép hatályba,
2008-tól igényelhető az első nyugdíjnövelés.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy - indokolt esetben - az
időszakos felülvizsgálattól eltérő időpontban is kötelezhető legyen az ügyfél az
Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága előtti megjelenésre,
jogosultságának felülvizsgálata érdekében. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis
a munkaképesség-csökkenés alapján járó ellátások esetében a jogosultsághoz
szükséges orvosi vizsgálaton való megjelenésre az ügyfél csak akkor kötelezető, ha
az az ellátás iránti igény elbírálásához szükséges, vagy ha az orvosi bizottság által
megjelölt esedékes felülvizsgálat időpontja elérkezik. A törvényjavaslat szerinti
5
rendkívüli orvosi vizsgálat lehetőségének szabályozásával a jogalap nélküli
kifizetések visszaszorítása várható.
A 7. §-hoz
A törvényjavaslat rendezi, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv - a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény 32. §-ának (6) bekezdésében szabályozott esetben - az orvosi
bizottság szakvéleményének megérkezéséig az eljárását felfüggesztheti.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a nyugellátások folyósítását, figyelemmel arra, hogy
2006. március 31 -ét követően a magyar-svájci szociális biztonsági egyezmény
alkalmazását az 1408/71/EGK rendelet alkalmazása váltotta fel.
A 9. §-hoz
A Tny. új 83/A §-a szerint, 1 hónap a legrövidebb idő, amelyre a nyugdíjat
szüneteltetni lehet, ez a biztosított kérelmére történik. Az újbóli folyósításnál az
időközi emeléseken túl a biztosítási jogviszony alatt többletjárulék-fizetéssel elért
külön nyugdíjemelést is érvényesíteni kell. A 13. havi nyugdíjra jogosultsághoz a'
nyugdíj szüneteltetés idejét is figyelembe kell venni.
A 10. §-hoz
A korhatár előtti nyugdíjazás lehetősége egy kedvezmény annak érdekében, hogy
akinek a munkavégző-képessége csökkent, vagy a munkaerő piacon elhelyezkedni
nem tud, ne maradjon ellátatlan. Az európai gyakorlat is az, hogy a korai
nyugdíjazás akkor biztosított, ha az érintett nem folytat kereső tevékenységet.
Kereső tevékenység esetén a nyugdíjat vagy csökkentik, vagy szüneteltetik. A Tny.
új 83/B §-a a nyugdíj-szüneteltetés előírását tartalmazza minden olyan esetben, ha a
biztosítási jogviszonyhoz kötött kereső tevékenységből származó jövedelem az
adott hónapban eléri a minimál bért, és az érintett még nem töltötte be a 62 éves
életkort (szolgálati nyugdíjnál a külön törvény szerinti életkort). A kereső
tevékenységet a nyugdíjasnak be kell jelentenie a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak.
Aki ezt a kötelezettségét elmulasztja, mulasztási bírsággal sújtható, és a jogalap
nélkül felvett nyugdíjat vissza kell fizetnie. Ez a módosítás a 2008. január 1-jétől
megállapított nyugellátásokra vonatkozik, és a korábban megállapított nyugdíjak
6
esetén - az új élethelyzethez alkalmazkodásra felkészülés érdekében - 2010-től
alkalmazandó.
All. §-hoz
A törvényjavaslat biztosítja, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny.
szerinti megtérítési kötelezettség megállapításához jogosult legyen a más
hatóságnál, szervnél indult, a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges eljárás
során hozott döntés alapjául szolgáló iratokba történő betekintésre, illetve az adatok
megismerésére.
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a késedelmesen folyósított nyugellátás
összege után a nyugdíjfolyósító szerv késedelmi kamatot köteles fizetni az eddigi
késedelmi pótlék helyett - figyelemmel a Tny. egységes fogalomhasználatára is -,
amelynek mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat
kétszeresének 365-öd része.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja, illetve módosítja az állami adóhatóságnak a
nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási határidejére vonatkozó rendelkezéseket,
tekintettel arra, hogy az APEH a nyugdíjak megállapításához szükséges éves,
konszolidált adatokat, a tárgyévet követő év április 30-ig, az adóbevallások
időpontjára figyelemmel teljes körűen nem tudja átadni.
A 14. §-hoz
A rendelkezés a Kormány számára ad felhatalmazást arra, hogy a nyugdíj
szüneteltetés részletes eljárási szabályait a törvény végrehajtási rendeletében
szabályozza.
A 15. §-hoz
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény jelenleg csak 62 éves
kortól és a rokkant nyugdíjazás esetén ad lehetőséget arra, hogy a köztisztviselő
kezdeményezze a felmentését. Mivel a korhatár előtti nyugdíjazásnál kötelező lesz
7
a biztosítási jogviszony megszüntetése, biztosítani kell, hogy ebben az esetben is
legyen lehetőség a felmentés kezdeményezésére.
A 16-17. §-hoz
A törvényjavaslat figyelemmel van a magánnyugdíjpénztári tagdíj bevallási és
befizetési rendjének módosítására, a tagdíjnak az adóhatósághoz történő
bevallására és befizetésére. Ezzel összhangban a törvényjavaslat - az alkalmi
munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó
közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény
módosításával - előírja az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás
esetében is az adóhatósághoz történő adatszolgáltatás teljesítését, valamint a
tagdíjaknak a magánnyugdíjpénztár felé történő átutalását.
A 18. §-hoz
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai közé a baleseti táppénz és a baleseti
járadék tartozik. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény 65. §-ának (5) bekezdése az igény érvényesítésére vonatkozó
eljárási szabályok körében előírja, hogy a baleseti járadék iránti igény elbírálására
és folyósítására a Tny.-nek a nyugellátások megállapítására és folyósítására
vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Tny. további baleseti ellátásokra
(baleseti-, rokkantsági nyugdíj, baleseti hozzátartozói ellátások) vonatkozó
szabályozást is tartalmaz. Annak érdekében, hogy a jogalkalmazás számára
egyértelművé váljon, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 14. § (1) bekezdése c) pontjának hatálya
alá tartozik a Tny. is, szükséges „a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásai”
kifejezést alkalmazni az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos
eljárásra utalás helyett.
A 19-21. §-hoz
A törvényjavaslat 2007. január 1-jén lép hatályba, de az előrehozott nyugdíj
jogosultsági feltételeire, a kereső tevékenység miatti nyugdíj szüneteltetésre
vonatkozó, valamint az e változásokhoz kapcsolódó szabályozás 2008. január 1-jén
lép hatályba.
A záró rendelkezések rögzítik, hogy a jogosultsági szabályok változása előtt jogot
szerzettek jogosultságukat nem vesztik el akkor sem, ha a módosítás előtt nem
8
veszik igénybe a nyugdíjat, a szerzett jog azonban a nyugdíj kiszámítás szabályaira
nem vonatkozik. Azokra a személyekre sem vonatkozik a jogosultságot érintő
módosítás, akik a korengedményes nyugdíjra a megállapodást 2006. december 31-
ig megkötötték vagy a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási
állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerint, akik a határozott idejű
szerződést 2006. december 31-ig megkötötték, szerződésük határideje
meghosszabbodik az előrehozott nyugdíjra jogosultságukig.
A hosszú, 40 év feletti szolgálati idővel rendelkezők számára a nyugdíj
mértékszabály 2008. január 1-jétől, a nyugdíj megállapítási szabályok változásával
egyidejűleg évi 1,5 %-ról évi 2 %-ra módosul. Ez az érintetteknek (kb. évi 20-25
ezer fő) 1 %-os nyugdíjnövelést jelent.