﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l 142. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban
folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény
kihirdetéséről
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. október
2006. évi.....törvény
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban
folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény
kihirdetéséről
1.§	Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Szlovák
Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni
harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény
kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ Az Egyezmény magyar nyelvű sző vege a következő:
„EGYEZMÉNY
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban
folytatott együttműködésről
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
abban a meggyőződésükben, hogy a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben
alapvető jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek,
attól a szándéktól vezérelve, hogy elmélyítsék a bűnüldöző szervek között a
bűnfelderítés terén történő együttműködést és fejlesszék a határon átívelő kapcsolatokat,
azzal a céllal, hogy hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi szervezett bűnözés ellen,
nemzetközi kötelezettségeik és saját jogrendjük által vezérelve,
értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	cikk
Fogalmak meghatározása
A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő:
1.	bűnüldöző szervek', a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési és
bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított hatóságok, illetve szervek;
2
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség
bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei, valamint a Rendvédelmi Szervek
Védelmi Szolgálata;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről: a Rendőri Testület, a Szlovák Köztársaság
Vámigazgatósága, a Vasúti Rendőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei;
2.	központi bűnüldöző szerv: a Szerződő Fél belső jogszabályai szerint meghatározott
országos hatáskörű bűnüldöző szerv;
3.	fedett nyomozó: a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján feljogosított, a bűnüldöző
szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét leplező
tagja;
4.	ellenőrzött szállítás: a bűnüldöző szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a
nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett, lehetővé
teszik a megfigyelés alatt álló személy által birtokolt dolognak a Szerződő Felek területére
történő behozatalát, egy másik állam területére irányuló kivitelét, a Szerződő Felek területén
történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmények felderítése, illetve a
bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek azonosítása a lehető legszélesebb
körben megvalósulhasson;
5.	minősített adat: minden olyan információ (dokumentum, tárgy, tevékenység), amely
függetlenül megjelenésének formájától, keletkezésének módjától, olyan tartalommal
rendelkezik, amely az illetéktelen megismeréssel szemben védelmet igényel, és amelyet a
Szerződő Felek bármelyike jogszabályaival összhangban minősített;
6.	igazságügyi hatóságok:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészség;
7.	központi kapcsolattartó szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről:
-	Rendőri Testület Elnöksége Nemzetközi Rendőri Együttműködési Hivatal;
8.	határterület:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Győr-Moson-Sopron megye területe,
-	Komárom-Esztergom megye területe,
-	Pest megye területe,
-	Nógrád megye területe,
-	Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe;
3
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről:
-	a bratislavai (pozsonyi) kerület területe,
-	a tmavai (nagyszombati) kerület területe,
-	a nitrai (nyitrai) kerület területe,
-	a banská-bystricai (besztercebányai) kerület területe,
-	a kosicei (kassai) kerület területe.
2.	cikk
Az együttműködés tárgya
(1)	A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében mindkét
Szerződő Fél belső jogszabályai alapján a legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése (a továbbiakban:
bűnüldözés) területén.
(2)	A Szerződő Felek együttműködése kiterjed továbbá a határmenti együttműködésre a
közrend védelme érdekében.
(3)	Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől
teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti szuverenitását,
biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.
(4)	Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy
politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai
bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a
bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a
felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege
túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(5)	A jelen Egyezményben szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek
igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. A jelen Egyezmény nem érinti a
Szerződő Feleknek az igazságügyi hatóságok között jogsegélyt szabályozó nemzetközi
szerződésekből eredő kötelezettségeit, valamint az igazságügyi hatóságaiknak az Európai
Unió kötelező jogi aktusai alapján folytatott jogsegélyét.
II.	Fejezet
Az együttműködés általános szabályai
3.	cikk
Együttműködés megkeresés alapján
(1)	A jelen Egyezményben foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző
szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak. A Szerződő
Felek közötti együttműködésre belső jogszabályaikkal és nemzetközi kötelezettségeikkel
összhangban, a jelen Egyezmény rendelkezései szerint kerül sor.
4
(2)	A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Egyezmény eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül,
írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is)
küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli
megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(3)	Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő
Felek belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása,
hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a
teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés
beszerzését követően kerülhet sor.
(4)	Ha a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve nem rendelkezik hatáskörrel vagy
illetékességgel a megkeresés teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra
hatáskörrel rendelkező vagy illetékes szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső szervet.
(5)	Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben
lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve vagy központi kapcsolattartó szerve
erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső szervet.
(6)	Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt
határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó
indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző
szerve eljárásának sikerességét, a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve vagy központi
kapcsolattartó szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét a
megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről.
(7)	A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve az (5)-(6) bekezdésben foglalt értesítést
követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.
(8)	A megkeresések teljesítése során a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervei és a
megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek a megkeresésben megjelölt szabályok,
illetve technikai eszközök alkalmazásával járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a
megkeresett Szerződő Fél belső jogával.
4.	cikk
A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv
(1)	A jelen Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az
alábbiakat tartalmazza:
a)	a megkereső bűnüldöző szerv megnevezését;
b)	a megkeresés tárgyát;
c)	a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;
d)	a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgősségi teljesítés indokait;
e)	ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;
f)	a megkeresés teljesítése során a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve tagjának
részvételére irányuló kérelmet;
5
g)	a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító
adatait, amennyiben azok ismertek.
(2)	A Szerződő Felek a jelen Egyezmény végrehajtása során a magyar és a szlovák
nyelvet használják. A bűnüldöző szervek a kapcsolattartás során más nyelv használatában is
megállapodhatnak.
5.	cikk
A megkereséseket teljesítő szervek
(1)	Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik azokat a
megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak, amelyeket a megkeresett Szerződő
Fél bűnüldöző szervei az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az
egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot, valamint gazdasági titoknak minősülő adatot
kezelő szervtől szereztek be az igazságügyi hatóságok engedélyével a legalább két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítéséhez.
(2)	A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervei az így átvett adatokat az (1)
bekezdésben meghatározott bűncselekmények felderítéséhez használhatják fel.
(3)	A Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást a
bűnüldöző szervekben, azok hatáskörében és a határterületben bekövetkezett változásokról.
(4)	A jelen cikk alkalmazásában gazdasági titok alatt
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak, pénztártitoknak, valamint egyéb, üzleti
titoknak minősülő adatot;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről:
banktitoknak, kereskedelmi titoknak és adótitoknak minősülő adatot kell érteni.
III.	Fejezet
Az együttműködés formái
6.	cikk
Információcsere
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnüldözés hatékonysága érdekében,
megkeresés alapján, különösen az alábbi információkat adják át:
a)	a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a tetteseknek a cselekmény elkövetésével
összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatokat, a bűnöző szervezetek és csoportok felépítéséről
szóló ismereteiket, a típusos tettes- és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt,
illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére,
helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges
6
körülményekre vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a
bűnüldözéshez szükséges;
b)	a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
c)	kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a
nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok
továbbfejlesztése céljából;
d)	ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették,
amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez
eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján
jöttek létre;
e)	a jelen Egyezmény tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;
f)	a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy
annak hasznára vonatkozó adatokat.
7.	cikk
A bűnüldöző szervek közötti közvetlen információcsere
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei között a bűnüldözés hatékonysága érdekében a
megkeresések továbbítása és teljesítése akkor történhet közvetlenül, ha
a)	az információt a határterületen illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervek kérik
egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy
b)	az információcsere halasztást nem tűr, vagy a központi kapcsolattartó szerveken keresztül
történő információcsere a bűnfelderítés érdekeit súlyosan veszélyeztetné.
(2)	Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat
a)	a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási helye
a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés
időszakában ott tartózkodik;
b)	az érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;
c)	olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;
d)	a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbi területekre teljed
ki:
a)	a bűnüldöző szervek számára hozzáférhető bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatok
szolgáltatása;
7
b)	személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;
c)	vezetői engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, hitelességének,
érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;
d)	gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;
e)	a közúti, vízi és légi járművek üzembentartója, vezetője személyazonosságának
megállapítása és felkutatása;
f)	lőfegyvertartási-engedély meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak
vizsgálata;
g)	elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának
megállapítása;
h)	tárgyak és minták utáni tudakozódás;
i)	különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.
8.	cikk
Intézkedések sürgős esetekben
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei - belső jogszabályaik szerint - megkeresésre, a
nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államterületükön igazoltatást, nyilvános
helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt elfoghatják és előállíthatják,
épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső
Szerződő Fél bűnüldöző szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.
9.	cikk
Az információ átadása megkeresés nélkül
A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés nélkül is átadhatnak olyan
információkat, amelyek a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervei számára szükségesek a
bűnüldözéshez, illetve más, a közrendet fenyegető veszély elhárításához.
10.	cikk
A közrend és a bűnügyi helyzet elemzése
A Szerződő Felek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend
helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Szükség esetén közösen elemzik a bűnügyi
helyzetet, a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges
teendőket.
11.	cikk
Személyek és tárgyak körözése
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresésre, belső jogszabályaiknak
megfelelően segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy
felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása
érdekében.
(2)	A megkereső Szerződő Fél kérelmére a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve
körözést rendelhet el. Amennyiben a körözés elrendelésének feltételei bármely okból már
nem állnak fenn, beleértve a (3) bekezdésben szereplő elfogást is, haladéktalanul intézkedni
kell a körözés visszavonására.
(3)	A megkereső Szerződő Fél kérelmére elrendelt körözés alapján az érintett személynek
a megkeresett Szerződő Fél területén történő elfogásáról haladéktalanul értesíteni kell a
megkereső Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.
12.	cikk
A határon átnyúló megfigyelés
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a saját államuk területén végzett felderítő
tevékenységük során jogosultak a szervezett bűnözői csoportban résztvevő vagy a legalább öt
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésével
gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló, vagy kapcsolatba lépő személy megfigyelését a
másik Szerződő Fél területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Fél központi
kapcsolattartó szerve előzetes megkeresés alapján ehhez hozzájárult. A hozzájárulás
feltételhez köthető.
(2)	Amennyiben a határon átnyúló megfigyelést a Rendvédelmi Szervek Védelmi
Szolgálata és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Rendőri Testület felügyeleti
egysége hajtja végre, a megkereséseket közvetlenül küldik meg egymásnak.
(3)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények gyanúja esetén akkor figyelhetik meg az elkövetővel kapcsolatban lévő
személyt, ha megalapozottan feltételezhető, hogy e személy az elkövető azonosításához vagy
felkutatásához segítséget nyújthat, illetve az elkövetőhöz elvezethet.
(4)	A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervének kérésére a határon átnyúló
megfigyelés további folytatását haladéktalanul át kell adni a megkeresett Szerződő Fél
bűnüldöző szervének, A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújthatnak
egymásnak a határon átnyúló megfigyeléshez.
(5)	A határon átnyúló megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek egész
területére érvényes. A határon átnyúló megfigyelés során a Szerződő Felek közös államhatárát
a határátkelőhelyeken kívül és a nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.
(6)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a határon
átnyúló megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is
folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a megkeresett Szerződő Fél illetékes
9
bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg
kell küldeni a megkeresett Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervének. A megkeresésben
ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait is.
(7)	A jelen cikk (6) bekezdésének alkalmazásában illetékes bűnüldöző szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Országos Rendőr-főkapitányság;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről:
-	Rendőri Testület Elnöksége.
(8)	A (6) bekezdés szerinti határon átnyúló megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni,
ha a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve azt kéri, továbbá akkor, ha a határátlépést
követő öt órán belül a határon átnyúló megfigyeléshez szükséges hozzájárulás nem áll
rendelkezésre.
(9)	A határon átnyúló megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	a bűnüldöző szerv határon átnyúló megfigyelést végző tagjára a jelen cikk rendelkezései és
azon Szerződő Fél belső joga vonatkozik, amelynek területén eljár; továbbá köteles a
megfigyelés helye szerint illetékes bűnüldöző szerv utasításai szerint eljárni;
b)	a (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, a bűnüldöző szerv határon átnyúló
megfigyelést végző tagjának rendelkeznie kell a határon átnyúló megfigyeléshez szükséges
hozzájárulással;
c)	a bűnüldöző szerv tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;
d)	a bűnüldöző szerv tagja magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott
helyekre nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi-, és
üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;
e)	a bűnüldöző szerv tagjának jelentést kell készítenie a megkeresett Szerződő Fél központi
kapcsolattartó szerve részére;
f)	amennyiben a határon átnyúló megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is
szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett Szerződő Fél belső
jogszabályai lehetővé teszik; az alkalmazásra kerülő technikai eszközöket az (1) bekezdés
szerinti megkeresésben meg kell jelölni;
g)	az igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályai
alkalmazandók.
(10)	A Szerződő Felek felhatalmazzák az illetékes minisztereiket, hogy a határon átnyúló
megfigyeléssel kapcsolatban Végrehajtási Jegyzőkönyvben állapodjanak meg. Ennek
keretében különösen az alábbi területeket szabályozhatják:
a)	a határon átnyúló megfigyelésre jogosult bűnüldöző szervek és a kapcsolattartásra kijelölt
szervek elérhetőségét;
10
b)	a kapcsolattartás módját, technikai feltételeit;
c)	az alkalmazott technikai eszközök közös használatának szabályait;
d)	a szolgálati járművek közös használatát;
e)	a határon átnyúló megfigyelés során felmerült költségek viselésének szabályait.
13.	cikk
Határon átlépő üldözés
(Forró nyomon üldözés)
(1)	A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve a megkeresett Szerződő Fél területén
előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy határon átlépő üldözését (a
továbbiakban: üldözés), aki a megkereső Szerződő Fél területén mindkét Szerződő Fél belső
jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és
a)	eközben tetten érték, vagy
b)	őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől
megszökött és a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve értesítésével járó késedelem az
elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan
veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az
üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - amint az lehetséges, de legkésőbb az
államhatár átlépésekor - a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét
haladéktalanul értesíteni kell.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott illetékes bűnüldöző szervek a határátlépés helyétől
függően:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Komárom-Esztergom megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Pest megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság,
-	a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Rendőr-főkapitányság;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről:
-	a Rendőri Testület Bratislavai (Pozsonyi) Kerületi Igazgatósága,
-	a Rendőri Testület Tmavai (Nagyszombati) Kerületi Igazgatósága,
-	a Rendőri Testület Nitrai (Nyitrai) Kerületi Igazgatósága,
-	a Rendőri Testület Banská Bystricai (Besztercebányai) Kerületi Igazgatósága,
-	a Rendőri Testület Kosicei (Kassai) Kerületi Igazgatósága.
11
(4)	Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Fél
bűnüldöző szerve azt kéri.
(5)	Ha azt a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének üldözést végrehajtó tagja kéri,
a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az üldözött személyt személyazonosságának
megállapítása érdekében vagy őrizetbe vétele céljából elfoghatja.
(6)	Ha a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az üldözés megszüntetését nem kéri,
és ezt a bűnüldöző szerv megfelelő időben nem tudja átvenni, a megkereső Szerződő Fél
bűnüldöző szervének üldözést végrehajtó tagja az üldözött személyt a helyszínen
visszatarthatja. Ezen intézkedésről a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét
haladéktalanul értesíteni kell.
(7)	Az üldözés a Szerződő Felek teljes területén, időbeli korlátozás nélkül az alábbi
feltételek szerint folytatható:
a)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja a jelen cikk rendelkezései, valamint azon
Szerződő Fél belső joga szerint köteles eljárni, amelynek területén az üldözést végzi;
b)	az üldözés kizárólag szárazföldi úton lehetséges;
c)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja magánlakásba vagy más, a nyilvánosság
számára meg nem nyitott helyiségbe az üldözés során nem léphet be; a nyilvánosság számára
nyitva álló munka-, üzemi-, és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;
d)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos
minőségét;
e)	az igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályai
alkalmazandók;
f)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának egyenruhája, vagy a járművön elhelyezett,
annak felismeréséhez szükséges megkülönböztető jelzések révén egyértelműen
felismerhetőnek kell lennie;
g)	az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes bűnüldöző szervek megérkezéséig
lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;
h)	a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözés befejezését követően haladéktalanul
köteles az üldözés eredményéről a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervénél
vagy központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni; ennek során a megkeresett Szerződő
Fél bűnüldöző szervének kérésére, köteles személyesen jelen lenni az üldözés
körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig; ezt akkor is alkalmazni kell, ha az
üldözött személy elfogására nem került sor.
(8)	Az üldözés során elfogott személyt azon Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szerve
hallgatja ki, amelynek területén e személyt elfogták. Az elfogott személy személyes
szabadsága az elfogás helye szerinti Szerződő Fél belső jogszabályai szerint korlátozható.
12
14.	cikk
Ellenőrzött szállítás
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján a jelen cikkben
meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek a jelen Egyezmény 4. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és időtartamára, a szállítás módjára, a
szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;
b)	a kísérés módját;
c)	az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;
d)	a kísérésben a megkereső Szerződő Fél részéről résztvevők számát, a fedett nyomozó
részvételét;
e)	az ellenőrzött szállításban résztvevők kapcsolattartásának módját;
f)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
g)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;
h)	váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.
(3)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött
szállításra irányuló megkeresést a Szerződő Felek bűnüldöző szervei közvetlenül is
megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a
Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást
alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.
(4)	A bűnüldöző szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük
mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az
ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható mértékben
veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot.
(5)	Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervei irányítják; az
irányítást végző személyéről a megkereső Szerződő Felet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött
szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az
átvételt követően a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervei a szállítmányt kísérhetik,
hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső Szerződő
Fél bűnüldöző szervei a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett Szerződő Fél
jogszabályai és a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve vezetőjének utasításai szerint
kötelesek eljárni.
13
(6)	A jelen Egyezményben foglalt feltételek fennállása esetén a Szerződő Felek biztosítják
egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás
végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső
Szerződő Fél gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett Szerződő Felet.
15.	cikk
Fedett nyomozó alkalmazása
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján hozzájárulhatnak a
megkereső Szerződő Fél fedett nyomozójának saját államuk területén történő alkalmazásához,
amennyiben ez a megkereső Szerződő Fél területén elkövetett vagy előkészületben lévő,
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges,
feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem
lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne.
(2)	A megkeresés teljesítéséről minden egyes esetben a megkeresett Szerződő Fél illetékes
bűnüldöző szerve a belső jogszabályai alapján határoz.
(3)	A megkereső Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél területén a
megkeresett Szerződő Fél fedett nyomozója is alkalmazható.
(4)	A fedett nyomozó alkalmazásához adott hozzájárulás mindenkor a Szerződő Felek
egész területére érvényes.
(5)	A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Egyezmény 4.
cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;
b)	a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;
c)	a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
d)	a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;
e)	a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó
rendelkezéseit;
f)	a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó belső
jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.
(6)	A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott
ideig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama
legfeljebb két évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a
Szerződő Felek bűnüldöző szervei egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a bűnüldöző
szervek eseti megállapodását és a 3. cikk (3) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően
kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell az (5) és a (11)
bekezdésben foglaltakat.
14
(7)	A fedett nyomozó irányítását a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve végzi,
amennyiben a fedett nyomozó a megkereső Szerződő Fél megbízásából végzi munkáját a
másik Szerződő Fél területén. A Szerződő Felek bűnüldöző szervei abban is
megállapodhatnak, hogy a megkeresett Szerződő Fél által rendelkezésre bocsátott fedett
nyomozó a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének megbízásából és irányítása szerint
jár el. Indokolt esetben a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a fentiektől eltérően is
megállapodhatnak.
(8)	A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervének kérésére a fedett nyomozó
alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni.
(9)	A megkeresett Szerződő Fél a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési
és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve minden
szükséges intézkedést megtesz a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozójának biztonsága
érdekében.
(10)	A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a
megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervét haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
(11)	A fedett nyomozó cselekményére a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályai az
irányadóak, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkereső Szerződő Fél belső jogszabályaival.
16.	cikk
Együttműködés a Védelmi Programban
(1)	A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetőeljárás során
védett tanúknak, sértetteknek és terhelteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a
továbbiakban: védett személyek) a másik Szerződő Fél területére történő átköltöztetését, és
ezt követően védelemben részesítését. Ezen intézkedések a Szerződő Felek területén folytatott
büntetőeljárást nem akadályozhatják. A védett személy csak a megkeresett Szerződő Félnek a
tanúvédelemre vonatkozó belső jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban
részesíthető.
(2)	Az (1) bekezdésben szereplő megkeresésnek a jelen Egyezmény 4. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;
b)	a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;
c)	a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;
d)	a védett személynek a megkeresett Szerződő Fél területére történő elhelyezésének okát;
e)	a védelem javasolt formáját, mértékét;
f)	a megkeresett Szerződő Fél területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek
meghosszabbításának lehetőségét.
15
(3)	A megkeresés elfogadását követően a Szerződő Felek illetékes szervei írásban
megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról. Ennek keretében
mérlegelik a védett személy tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, amely megállapodás
mellékletét képezik a védelem ellátásához szükséges iratok.
(4)	A védett személyek átszállításával, egészségügyi biztosításával,
társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket a megkereső Szerződő Fél fedezi. A
megkeresett Szerződő Felet terhelik a védett személyek védelmét ellátó, a védelmi szolgálat
munkatársai munkabérének költségei.
(5)	Ha a védelem már nem biztosítható, arról a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét
haladéktalanul tájékoztatni kell.
(6)	A védett személy köteles a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályait betartani. Ha
a védett személy megsérti a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályait, vagy nem tartja be
a számára megállapított, a védelmi programban meghatározott magatartási szabályokat, erről
a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.
(7)	A védett személynek a védelem érdekeit vagy a megkeresett Szerződő Fél illetékes
szervének a védelem ellátására kijelölt munkatársait indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető
cselekménye esetén a megkeresett Szerződő Fél illetékes szerve haladéktalanul kezdeményezi
a védett személy visszaköltöztetését, melyet a megkereső Szerződő Fél illetékes szerve
köteles teljesíteni.
(8)	A jelen cikk alkalmazásában illetékes szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Országos Rendőr-főkapitányság;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről:
-	Rendőri Testület Elnöksége.
17.	cikk
Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása
(1)	A Szerződő Felek központi bűnüldöző szervei belső jogszabályaik alapján, eseti
megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre a legalább egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítése érdekében, különösen, ha az
Európai Unió több tagállamának területére kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen
bonyolult, vagy ha a Szerződő Felek bűnüldöző szervei felderítő munkájának
összehangolására van szükség.
(2)	A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harminc (30) napon belül
diplomáciai úton kölcsönösen tájékoztatják egymást az (1) bekezdésben szereplő központi
bűnüldöző szerveikről.
16
(3)	A közös bűnfelderítő-csoportra vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott
megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)	a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	a működési területét, a működésének feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának
feltételeit;
c)	összetételét és vezetőjének meghatározását;
d)	kihelyezett tagjainak kötelezettségeit és jogosultságait;
e)	a kihelyezett tagok büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való
felelősségük szabályairól szóló tájékoztatást;
f)	a szervezési intézkedéseket és a működés költségei viselésének szabályait.
(4)	Ha a megkereső Szerződő Fél bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös
bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerződő Fél
belső joga szerinti engedélye szükséges, a részvételre csak az engedély beszerzését követően
kerülhet sor.
(5)	A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve lehetőségei szerint biztosítja a közös
bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges feltételeket.
(6)	A megkereső Szerződő Fél közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
megkeresett Szerződő Fél területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.
(7)	A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének a közös bűnfelderítő-csoportba
kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és
ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett Szerződő Fél közös bűnfelderítő-csoportban
résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a saját bűnüldöző szerveinek átadhatná.
(8)	A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok kizárólag a következő
célokra használhatók fel:
a)	azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	az adatot átadó Szerződő Fél előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére;
c)	a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmény megelőzése
céljából, és a b) pont sérelme nélkül, amennyiben ennek alapján büntetőeljárás indul.
(9)	A megkereső Szerződő Fél közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja működése
során saját államának bűnüldöző szervével együttműködő személyt vehet igénybe.
(10)	A Szerződő Felek vállalják, hogy a (9) bekezdésben megjelölt együttműködő
személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint
amilyet államuk belső jogszabálya előír a bűnüldöző szerveikkel együttműködő személyek,
illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.
17
18.	cikk
Titkos információgyűjtés
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államuk
belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről
kölcsönösen tájékoztatják egymást.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek a jelen Egyezmény 4. cikke (1)
bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	az eszköz vagy módszer megnevezését;
b)	a titkos információgyűjtés időtartamát;
c)	a rögzítendő és átadandó adatok körét;
d)	az adatok átadásának módját;
e)	a másik Szerződő Fél területén folytatott titkos információgyűjtéshez nyújtandó segítség
módját,
f)	annak igazolását, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső Szerződő Fél államában
folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték.
(3)	A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve a megkeresés teljesítését belső
jogszabályai alapján, továbbá, ha a megkeresés teljesítéséhez igazságügyi hatóság engedélye
szükséges, ennek beszerzését követően kezdi meg.
19.	cikk
Közös határmenti járőrszolgálat
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a közrend védelme, a bűncselekmények elleni
fellépés céljából a közös államhatártól számított tíz (10) kilométeres távolságig közös
járőrszolgálatot teljesíthetnek a határmenti térségben. A határmenti térséghez tartozónak kell
tekinteni a tíz kilométeren belül található települést annak közigazgatási határáig abban az
esetben is, ha az meghaladja ezt a távolságot.
(2)	A közös járőrszolgálat a jelen Egyezmény 2. cikkének (1) és (2) bekezdésével
összhangban, kiteljed továbbá a közös államhatár felügyeletére is.
(3)	A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai is
jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani, és őket - amennyiben ki akarják
magukat vonni az ellenőrzés alól - feltartóztatni, azon Szerződő Fél belső jogszabályai
alapján, amelynek területén a közös járőrszolgálatot teljesítik.
18
(4)	Egyéb intézkedésekre, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására - a jelen
Egyezmény 24. cikkének (3) bekezdésére figyelemmel - elsődlegesen azon Szerződő Fél
bűnüldöző szervének tagjai jogosultak, amelynek államterületén a közös járőrszolgálatot
teljesítik.
(5)	A jelen cikk alkalmazásában illetékes bűnüldöző szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Országos Rendőr-főkapitányság,
-	Határőrség Országos Parancsnoksága,
-	Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága;
b)	a szlovák Szerződő Fél részéről:
-	Rendőri Testület Elnöksége,
-	a Szlovák Köztársaság Vámigazgatósága.
(6)	A Szerződő Felek felhatalmazzák az illetékes minisztereiket, hogy a közös határmenti
járőrszolgálattal kapcsolatban Végrehajtási Jegyzőkönyvben állapodjanak meg. Ennek
keretében különösen az alábbi területeket szabályozhatják:
a)	a közös járőrszolgálat teljesítésének helyét, idejét;,
b)	a közös járőrszolgálat vezetésének rendjét;
c)	a jelentéstételi kötelezettség rendjét;
d)	a kapcsolattartás módját és technikai feltételeit;
e)	szolgálati járművek közös használatát;
f)	a közös járőrszolgálat során felmerült költségek viselésének szabályait.
20.	cikk
Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken
(1)	A Szerződő Felek a két állam közös államhatárának közelében, a bűnüldöző szervek
közötti információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási
szolgálati helyeket létesíthetnek, illetve a már működő közös kapcsolattartási szolgálati
helyek feladatai a jelen cikkben meghatározott feladatokkal kibővíthetők.
(2)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek
tagjai saját hatáskörükben, közös helyen teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek
a jelen Egyezményben meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a
jelen Egyezmény szerinti együttműködés összehangolását.
(3)	Az együttműködés kiterjedhet a Szerződő Felek között létrejött hatályos nemzetközi
szerződések alapján a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban
való közreműködésre is.
19
(4)	A bűnüldöző szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő
tagjai a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak intézkedésre, és nemzeti
hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.
(5)	A Szerződő Felek felhatalmazzák kormányaikat, hogy a közös kapcsolattartási
szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az együttműködés módját és a költségviselés
szabályait külön nemzetközi szerződésben szabályozzák.
(6)	A Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati
hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tagja is részt vehet.
21.	cikk
A jelen Egyezmény alkalmazásában a 19-20. cikk tekintetében megkeresett Szerződő
Félnek kell tekinteni azt a Szerződő Felet, amelynek területén a bűnüldöző szerv tagja a jelen
Egyezmény végrehajtásából eredő szolgálati feladatait végzi.
22.	cikk
Összekötő tisztviselő
(1)	Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél központi bűnüldöző szervének
hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhet annak rendőri vagy más
bűnüldöző szerveihez.
(2)	Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen
Egyezmény alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos
segítségnyújtás biztosítása:
a)	a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;
b)	a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;
c)	az Európai Unió külső határainak védelmével és a visszafogadási szerződések
végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;
d)	a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához
szükséges információk átadásával.
(3)	Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be,
bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.
(4)	Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél bűnüldöző szerve
utasításai és az őt fogadó Szerződő Fél bűnüldöző szervével kötött megállapodásban foglaltak
szerint látja el. Az összekötő tisztviselő tevékenységéről rendszeres időközönként tájékoztatja
az őt fogadó Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.
20
(5)	A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik
Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője - a jelen Egyezmény
végrehajtása érdekében - eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban.
(6)	Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes
miniszterei megállapodnak.
IV.	Fejezet
Jogviszonyok a másik Szerződő Fél területén történő eljárás során
23.	cikk
A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai
(1)	Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek bűnüldöző
szerveinek tagjai a jelen Egyezményből származó feladataik végrehajtása érdekében a másik
Szerződő Fél területére érvényes, fényképpel ellátott szolgálati igazolvánnyal léphetnek, és ott
-	külön engedély nélkül - a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak és
kiutazhatnak.
(2)	A jelen Egyezmény 15. cikkében meghatározott fedett nyomozó külön engedély
nélkül, fedőokirattal léphet a megkeresett Szerződő Fél területére, és ott a szükséges
fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen Egyezmény 15.
cikke (6) bekezdésében meghatározott ideig tartózkodhat és kiutazhat. A fedőiratok
mintapéldányait a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei kölcsönösen megküldik
egymásnak.
24.	cikk
Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának
és az elkövető elfogásának szabályai
(1)	A jelen Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső Szerződő Fél
bűnüldöző szervének tagja a megkeresett Szerződő Fél területén jogosult:
a)	egyenruhát viselni;
b)	az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt
elfogni és visszatartani, de haladéktalanul köteles őt a megkeresett Szerződő Fél területileg
illetékes bűnüldöző szervének átadni.
(2)	A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a megkeresett Szerződő Fél
területén a jelen Egyezményből származó feladatai teljesítése, továbbá a szolgálati helyére
történő oda- és visszautazás során magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést, és
viselheti szolgálati fegyverét (sorozatlövésre nem alkalmas maroklőfegyver). A szolgálati
fegyvert azonban csak jogos védelemi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.
(3)	A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Egyezményből
származó feladatai során a megkeresett Szerződő Fél területén, ezen állam belső
jogszabályainak megfelelően, az arányosság követelményének megfelelően a következő
21
kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló
eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati kutya.
(4)	A Szerződő Felek biztosítják, hogy a területükön eljáró, a másik Szerződő Fél
bűnüldöző szervének tagja a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök
alkalmazásának feltételeiről kioktatásban részesüljön.
25.	cikk
Szolgálati viszonyok és a bűnüldöző szervek tagjainak védelme
(1)	A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve tagjának szolgálati jogviszonyára, egyéb
munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.
(2)	A megkeresett Szerződő Fél a területén szolgálatot teljesítő, a másik Szerződő Fél
bűnüldöző szerve tagjának a jelen Egyezményben foglalt feladatai végrehajtása során
ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját bűnüldöző szerve tagjának.
26.	cikk
Büntetőjogi felelősség
A bűnüldöző szervek tagjai, akik a jelen Egyezmény alapján a másik Szerződő Fél
területén végzik tevékenységüket, az általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények
tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon Szerződő Fél bűnüldöző szerveinek tagjaival,
amelynek területén tevékenységüket végzik.
27.	cikk
Kártérítési felelősség
(1)	Amikor az egyik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Egyezmény
rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa az
eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél joga szerint felel,
ahol a károkozás történt.
(2)	Az a Szerződő Fél, amelynek területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett,
a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját bűnüldöző szervének tagja
okozta volna.
(3)	Az a Szerződő Fél, amely bűnüldöző szervének tagja a másik Szerződő Fél területén
harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az
általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek
kifizetett kártérítés összegét.
(4)	Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló
jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a
Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket
a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozták.
22
V.	Fejezet
Adatvédelem
28.	cikk
Az átadható személyes adatok köre
A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerződő Felek a következő személyes
adatokat adhatják át egymásnak:
a)	a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a
bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi
név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és
hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;
b)	az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy más
úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás
helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);
c)	a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyémyomatára, DNS
profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;
d)	a jelen Egyezmény 7. cikkének (3) bekezdése szerinti információkban szereplő személyes
adatokat;
e)	valamint mindazon személyes adatokat, amelyeket az együttműködő Szerződő Felek a
jelen Egyezmény alapján gyűjtenek és adnak át egymásnak.
29.	cikk
Az adatkezelés szabályai
A jelen Egyezményben meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek
bűnüldöző szervei - az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes
adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményben,
valamint a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján
kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő
áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében
foglaltak figyelembe vételével - az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint
járnak el:
a)	a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét és felhasználásuk célját;
b)	az adatokat átvevő Szerződő Fél (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen Egyezményben
meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerződő Fél (a továbbiakban: átadó Fél) által
meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő
Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;
23
c)	az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása
szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll belső jogszabályaival,
meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;
d)	az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és megsemmisítési
határidejét a hatályos belső jogszabályoknak megfelelően. Ha az átadó Fél az átvevő Féllel
speciális megőrzési határidőt közöl, úgy az átvevő Fél köteles azt betartani;
e)	a személyes adatok kizárólag a jelen Egyezmény 1. cikkében megjelölt bűnüldöző
szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli
hozzájárulásával továbbíthatók a c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján;
f)	a jelen Egyezmény alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek
nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább az adatszolgáltatás célját, tartalmát, az átvevő
szervet és az átadás időpontját tartalmazza;
g)	az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani;
h)	a nyilvántartások legalább öt évig megőrizendők, az átadott különleges adatokra vonatkozó
nyilvántartás az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendő
meg;
i)	a nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának
ellenőrzésére használhatók fel.
30.	cikk
Az érintett személy tájékoztatása
Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az
érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes adatairól és felhasználásuk céljáról.
Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia.
31.	cikk
Adatkezelés a másik Szerződő Fél területén folytatott eljárás során
(1)	A jelen Egyezmény végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél területén folytatott
eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő Fél
illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték.
Az adatkezelés ezen Szerződő Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek során be kell
tartani a személyes adatot átadó hatóság által meghatározott adatkezelésre vonatkozó
előírásokat.
(2)	A bűnüldöző szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél területén teljesítik
feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi feldolgozású
személyes adataihoz.
24
32.	cikk
Minősített adatok átadása
A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a
minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat, valamint az
együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó információkat - a jelen
Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabályokra figyelemmel -
közvetlenül küldik meg egymásnak, illetve cserélik ki.
33.	cikk
Minősített adatok védelme
(1)	A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a jelen Egyezmény végrehajtása során az átvett
minősített adatok védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
a)	a minősített adatot átadó Szerződő Fél belső jogszabályai szerint minősített adatokat ezen
adatokat átvevő Szerződő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie és kezelnie, mint
amilyenben a jelen Egyezmény mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját belső
jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti, illetve kezeli. Ez a
melléklet a jelen Egyezmény szerves részét képezi;
b)	a minősített adatot átadó Szerződő Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat
érvényességi idejét;
c)	a minősített adatot átadó Szerződő Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített
adatot átvevő Szerződő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített
adatok jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A
minősített adatot átvevő Szerződő Fél ennek az értesítésnek megfelelően módosítja a
minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő
kezelést;
d)	az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat
átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a belső
jogszabályok előírásai szerint erre jogosultak;
e)	az átadott minősített adatokat a jelen Egyezményben felsorolt szerveken kívüli szerveknek
csak a minősített adatot átadó Szerződő Fél írásban adott hozzájárulása alapján lehet
továbbadni;
f)	az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot átvevő
Szerződő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített
adatot átadó Szerződő Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok megsértésének
körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények mérséklésére, és az
előírások jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre;
g)	a jelen Egyezmény értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére történő
továbbadása csak a minősített adatot átadó Szerződő Fél illetékes hatóságának írásbeli
hozzájárulása esetén megengedett;
25
h)	a jelen Egyezmény 17. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához
szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél kihelyezett tagja részére történő
hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Egyezményben
meghatározott együttműködésben részt vevő bűnüldöző szervek minősítettek, a közös
bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem
vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását.
(2)	A jelen Egyezmény alapján átadott minősített adatok védelmének felügyeletére kijelölt
szervekről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást a jelen Egyezmény
hatálybalépését követő harminc (30) napon belül.
VI.	fejezet
Záró rendelkezések
34.	cikk
Vegyes Bizottság
(1)	A Szerződő Felek a jelen Egyezményben szabályozott együttműködés elősegítésére és
értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről diplomáciai
úton tájékoztatják egymást.
(2)	A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a
Szlovák Köztársaságban felváltva tartja üléseit.
(3)	A Vegyes Bizottság a jelen Egyezmény alkalmazásával összefüggő kérdések
megoldására és az együttműködés továbbfejlesztésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati
szerveinek javaslatokat tehet.
35.	cikk
Költségviselés szabályai
A jelen Egyezmény végrehajtása során - a Szerződő Felek központi kapcsolattartó
szerveinek eltérő megállapodása, vagy a jelen Egyezményben foglalt eltérő rendelkezés
hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját bűnüldöző szervei eljárása során
felmerülő költségeket.
36.	cikk
Más nemzetközi szerződésekhez való viszony
A jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy
többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait.
26
37.	cikk
A viták rendezése
(1)	A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával esetleg felmerülő vitákat a
Szerződő Felek a jelen Egyezmény 34. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében,
tárgyalások útján rendezik.
(2)	Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát
diplomáciai úton rendezik.
38.	cikk
Az Egyezmény hatálybalépése és egyéb rendelkezések
(1)	A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okmányokat a
Szerződő Felek Budapesten cserélik ki. A jelen Egyezmény - a 13. cikk kivételével - a
megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő hónap első napján lép hatályba.
(2)	A jelen Egyezmény 13. cikke az Európai Unió Tanácsának a közös határokon a
határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én kelt Egyezménynek (a továbbiakban:
Schengeni Végrehajtási Egyezmény) és az azon alapuló, illetve azzal egyéb módon
összefüggő jogi aktusoknak mindkét Szerződő Fél általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó
határozatainak hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően a határon átnyúló megfigyelés
a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmények gyanúja esetén alkalmazandó.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően a jelen Egyezménynek
-	a Szerződő Felek közös államhatárának a határátkelőhelyeken kívüli és a nyitvatartási
időn túli - a határon átnyúló megfigyelés keretében történő - átlépésére,
-	a közös államhatár felügyeletével összefüggő közös járőrszolgálatra,
-	a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken történő együttműködésre
vonatkozó rendelkezései csak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 2. cikkének (2)
bekezdésében meghatározott intézkedés esetén alkalmazandók.
(5)	A jelen Egyezmény határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai
úton, írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét
követő 6. (hatodik) hónapot követő napon hatályát veszti.
(6)	Mindkét Szerződő Fél a jelen Egyezmény alkalmazását részben vagy egészben
átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti szuverenitását,
biztonságát, közrendjét. Az ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a
Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen
Egyezmény végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló
értesítésben megjelölt időponttól lép hatályba.
27
(7)	A jelen Egyezmény nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az
Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik.
A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a szlovák
Szerződő Felet.
Készült Pozsonyban, 2006. október 2. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovák
nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.
(aláírások)
28
Melléklet
a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között
a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban
folytatott együttműködésről szóló Egyezmény 33. cikke (1) bekezdéséhez
A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése
A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő
bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről
szóló Egyezmény 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel - a
Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság belső jogszabályai alapján megállapítják, hogy
a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak:
a Magyar Köztársaságban	a Szlovák Köztársaságban	angol nyelvű megfelelője
„Szigorúan titkos!”	PRISNE TAJNE	TOP SECRET
„Titkos!”	TAJNE	SECRET
„Bizalmas!”	PÖVERNÉ	CONFIDENTIAL
„Korlátozott terjesztésű!”	VYHRADENE	RESTRICTED
4- § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 38. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatában állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter
gondoskodik.
29
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés
megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló,
Pozsonyban, 2006. október 6-án aláírt Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) célja a
magyar és szlovák bűnüldöző szervek közötti együttműködés elmélyítése, amelyet a
szervezett bűnözés átalakulása, a határokat átlépő bűncselekmények számának növekedése, az
új elkövetési formák megjelenése, valamint a belső határok nélküli schengeni térség
államainak biztonsági igénye indokol.
Az Egyezményben szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi
hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
Az Egyezményben a bűnüldöző szervek közötti együttműködés főbb területei:
információcsere, intézkedések sürgős esetekben, személyek és tárgyak körözése, határon
átnyúló megfigyelés, határon átlépő üldözés, ellenőrzött szállítás, fedett nyomozó
alkalmazása, együttműködés a Védelmi Programban, közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,
titkos információgyűjtés, közös határmenti járőrszolgálat, együttműködés a közös
kapcsolattartási szolgálati helyeken, összekötő tisztviselők küldése és fogadása.
Az Egyezmény rögzíti a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat; az
együttműködő szerveket; a megkeresések sajátos tartalmi elemeit; az együttműködési
cselekmények és az abban résztvevő, együttműködő bűnüldöző szervek irányításának
szabályait; az együttműködők jogait és kötelezettségeit. A nemzetközi szerződés alapján a
bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködésre a büntetőeljárás keretein kívül, a
bűnmegelőzés és a bűnfelderítés során kerül sor, nem érintve a bűnügyi jogsegély alapján az
igazságügyi szervek hatáskörébe tartozó eljárási cselekményeket.
A Szlovák Köztársaság egyike a Magyarországgal legjelentősebb bűnügyi forgalmat
lebonyolító EU tagállamoknak, ezért különös jelentőséggel bír a jelen Egyezmény
létrehozása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Egyezmény, tartalmát tekintve, törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért
a 2005. évi L. törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, az
Egyezmény kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.
A 2. §-hoz
Az Egyezmény szövegének végleges megállapítását követően, a 2005. évi L. törvény 9. §-a
értelmében, az Egyezményt törvényben kell kihirdetni.
30
A 3.§-hoz
Az Egyezmény a magyar és szlovák bűnüldöző szervek közötti együttműködés elmélyítése
érdekében jött létre.
Az Egyezmény 1. cikke meghatározza a nemzetközi szerződésben használt fogalmakat,
valamint az együttműködő bűnüldöző szerveket, amelyek a Szerződő Felek belső jogszabályai
szerint feljogosítottak bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére. A magyar Fél
részéről: a Rendőrség, a Határőrség, a Vám-és Pénzügyőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési
feladatot ellátó szervei, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. A szlovák Fél
részéről: a Rendőri Testület, a Szlovák Köztársaság Vámigazgatósága, a Vasúti Rendőrség
bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei (1. cikk 1. pont).
Az együttműködési formák jelentős része az államhatárhoz kapcsolódik, például a határon
átnyúló megfigyelés, a határon átlépő üldözés, az ellenőrzött szállítás. Továbbá, több
bűncselekmény (embercsempészet, kábítószer-, fegyvercsempészet, pénzügyi
bűncselekmények egy része, okmányhamisítások) felderítése, megelőzése, leleplezése során a
Szerződő Felek illetékes szervei együttműködésének színhelye főként az államhatár. A fenti
bűncselekmények felderítésében a hatályos magyar jogszabályok szerint több szerv is
illetékes, ezért indokolt, hogy az együttműködésben a Határőrség, valamint a Vám- és
Pénzügyőrség is részt vesz.
Az Egyezményben kijelölt központi kapcsolattartó szervek: a magyar Fél részéről az
Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központja; a szlovák
Fél részéről a Rendőri Testület Elnöksége Nemzetközi Rendőri Együttműködési Hivatal (1.
cikk 7. pont).
Az Egyezmény meghatározza a határterületnek minősülő közigazgatási területet is, amelyen
belül az erre feljogosított bűnüldöző szervek a határterülethez kapcsolódó bűncselekmények
esetén a nemzetközi szerződésben meghatározott közvetlen információcserét folytathatnak (1.
cikk 8. pont és 7. cikk).
A Szerződő Felek közötti együttműködésre a közrend védelme érdekében, olyan
bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése érdekében kerülhet sor,
amelyek mindkét Fél belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendők (2. cikk). Bizonyos együttműködési formák esetén (határon
átnyúló megfigyelés, határon átlépő üldözés, fedett nyomozó) indokolt a bűncselekményi kör
szűkítése (12. cikk (1) bekezdés, 13. cikk (1) bekezdés és 15. cikk (1) (2) bekezdés).
Az Egyezményben szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi
hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre (2. cikk (5) bekezdés).
Az együttműködésre irányuló megkereséseket a központi kapcsolattartó szerveken keresztül,
írásban kell megküldeni és fogadni. Sürgős esetben a megkeresés szóban is előterjeszthető. A
szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni (3. cikk (2) bekezdés). Az
Egyezményben a Felek meghatározták a megkeresésekre alkalmazandó eljárási szabályokat és
azok teljesítésének határidejét (3. cikk), továbbá a megkeresés legfontosabb tartalmi elemeit,
és az együttműködés során használt nyelvet (4. cikk).
31
A bűnüldöző szervek egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhatnak bűnügyi információt,
ha az a másik Fél bűnüldöző szervei számára szükséges a bűncselekmények megelőzéséhez és
felderítéséhez, illetve más, a közrendet fenyegető veszély elhárításához (9. cikk).
A bűnüldöző szervek közötti együttműködés fő területei az alábbiak:
a)	információcsere (6. 7. és 9. cikk),
b)	intézkedések sürgős esetekben (8. cikk),
c)	személyek és tárgyak körözése (11. cikk),
d)	határon átnyúló megfigyelés (12. cikk),
e)	határon átlépő üldözés (13. cikk),
f)	ellenőrzött szállítás (14. cikk),
g)	fedett nyomozó alkalmazása (15. cikk),
h)	együttműködés a Védelmi Programban (16. cikk),
i)	közös bűnfelderítő-csoport létrehozása (17. cikk),
j) titkos információgyűjtés (18. cikk),
k) közös határmenti járőrszolgálat (19. cikk),
1) együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken (20. cikk),
m) összekötő tisztviselők küldése, fogadása (22. cikk).
Az Egyezmény tartalmazza a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat:
a megkeresések kérésének, megtagadásának és teljesítésének eseteit; a megkeresések sajátos
tartalmi elemeit; az együttműködési cselekményeket, és az együttműködő bűnüldöző szervek
irányításának szabályait (III. fejezet).
Az Egyezmény rendelkezik a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjait a másik Szerződő
Fél területén történő eljárás során megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről (IV.
fejezet). Ennek keretében meghatározza a másik Szerződő Fél területén feladatot végző
tisztviselők beutazásának, kiutazásának és tartózkodásának szabályait; az egyenruha
viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának és az elkövető
elfogásának szabályait; továbbá a szolgálati viszonyokra, a büntetőjogi és a kártérítési
felelősségre vonatkozó szabályokat (23-27. cikk).
Az Egyezmény részletes adatvédelmi szabályokat tartalmaz, meghatározza a személyes
adatok kezelésének és a minősített adatok átadásának feltételeit (V. fejezet).
Az Egyezmény a záró rendelkezések között rendelkezik a Vegyes Bizottság felállításáról, a
költségviselés szabályairól, a viták rendezéséről és az Egyezmény hatálybelépéseinek
feltételeiről (VI. fejezet).
A 4.§-hoz
Az Egyezmény a 38. cikkének (2) bekezdése értelmében, a megerősítésről szóló okiratok
kicserélését követő hónap első napján lép hatályba. Ennek naptári napját - a 2005. évi L.
törvény 10. § (4) bekezdésének megfelelően - annak ismertté válását követően a
külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
Az Egyezménynek a határon átlépő üldözésre vonatkozó szabályai (13. cikk) az Európai Unió
Tanácsának a Schengeni Végrehajtási Egyezmény Magyarország általi teljes körű
alkalmazását jóváhagyó határozatának kihirdetése napján lépnek hatályba.
32
A törvény végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Tekintettel arra, hogy
magyar részről több kapcsolattartó, bejelentést fogadó, megkeresésére válaszoló hatóságot
jelöl ki az Egyezmény, szükség van az Egyezmény végrehajtásáért felelős miniszter
meghatározására. A gyakorlati munka elősegítése érdekében szükség lesz továbbá megfelelő
fórum keretében a hazai szervek közötti rendszeres koordinációra, tapasztalatcserére.
33