﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1203. számú
törvényjavaslat
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Kóka János
gazdasági és közlekedési miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi ...
törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény, a közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, a
víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, valamint a Nemzetközi Tengerészeti
Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi módosításokkal egységes
szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXIX. törvény módo-
sításáról az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I. Fejezet
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
1.§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/B. §-a he-
lyébe a következő rendelkezés lép:
„3/B. § (1) A légiközlekedési hatóság jogosult külföldi lajstromba felvett polgári
légijármüvet (a továbbiakban: külföldi légijármű) és annak személyzetét a Magyar
Köztársaság területén ellenőrizni. A légiközlekedési hatóság az ellenőrzésről jelen-
tést készít.
(2)	A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés befejezése után a légijármű parancs-
nokát vagy a légijármű üzemben tartójának képviselőjét tájékoztatja az ellenőrzés
eredményéről. Amennyiben a légiközlekedési hatóság az ellenőrzése során észleli,
hogy a külföldi légijármű vagy annak személyzete a nemzetközi szerződésekben fog-
lalt feltételeknek nem felel meg, a jelentést megküldi a légijármű üzemben tartójának
és az érintett külföldi állam légiközlekedési hatóságának.
(3)	A légiközlekedési hatóság a jelentést haladéktalanul az Európai Bizottság, va-
lamint - kérésükre - a tagállamok légiközlekedési hatóságai és az Európai Repülés-
biztonsági Ügynökség rendelkezésére bocsátja.
(4)	Amennyiben a jelentés lehetséges biztonsági kockázatra utal, vagy a jelentés
szerint a légijármű nem felel meg a nemzetközi biztonsági előírásoknak és a repülés
biztonságát veszélyezteti, a jelentést késedelem nélkül meg kell küldeni valamennyi
tagállam légiközlekedési hatóságának és az Európai Bizottságnak.
(5)	Az ellenőrzés eredményéről a légiközlekedési hatóság tájékoztathatja más ál-
lam légiközlekedési hatóságát, továbbá az érintett nemzetközi szervezeteket.
(6)	Abban az esetben, ha a légiközlekedési hatóság - a (2) bekezdésben meghatá-
rozottakon túl - a külföldi légijármű olyan sérüléséről vagy meghibásodásáról szerez
tudomást, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, a légijármű további repülését
azonnali hatállyal megtiltja a sérülés vagy a meghibásodás kijavításáig. Erről tájékoz-
í
tatja a közlekedésbiztonsági szervet, valamint a légijármű üzemben tartójának és
lajstromozó államának légiközlekedési hatóságát.
(7)	A légiközlekedési hatóság az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat csak
a légiközlekedés biztonságára vonatkozó intézkedéseivel összefüggésben használ-
hatja fel. A légijármű hiányosságára vagy hibájára vonatkozóan önkéntesen adott
információval összefüggésben a jelentés az információt adó személy adatait nem
tartalmazhatja."
2.§
Az Lt. 61. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A légiforgalom irányítására kijelölt szervnek az általa kezelt - légtér igénybevé-
teli díj fizetésére köteles - forgalom után az egységes európai égbolt létrehozására
vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet („keretrendelet”) 4. cikke rendelkezésének megfelelő-
en kijelölt nemzeti felügyeleti hatóság (a továbbiakban: felügyeleti hatóság) részére
felügyeleti díjat kell fizetnie. A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő
felügyeleti díj mértéke - a külön jogszabály szerint légtér igénybevételi díj fizetésére
kötelezett - repülésenként 600 forint, de összesen legfeljebb évi 300 millió forint. A
felügyeleti díjat negyedéves részletekben, az adott negyedév - felügyeleti hatóság
részére megküldött - forgalmi statisztikai adatai alapján a negyedévet követő hónap
huszadik napjáig kell forintban átutalni a felügyeleti hatóság számlájára.
(6)	A felügyeleti díj a felügyeleti hatóságot illeti meg, és azt csak a légiforgalmi
szolgálattal kapcsolatos feladatainak ellátásával összefüggésben használhatja fel.”
3- §
Az Lt. ÖTÖDIK RÉSZE a következő Vl/A. Fejezettel és 65/A. §-sal egészül ki:
„Vl/A. Fejezet
Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok
„65/A. § (1) A külön törvényben meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos
repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek haladék-
talan bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében a
polgári légijármű üzemben tartójának, a repülőtér üzemben tartójának és a légifor-
galmi szolgálatnak külön jogszabályban meghatározottak szerint baleseti ügyeleti
szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szol-
gálatot kell fenntartania, vagy csatlakoznia kell olyan szervezethez, amely a
légiközlekedési hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja. A
légiközlekedési hatóság a jóváhagyást megelőzően a közlekedésbiztonsági szervtől
véleményt kérhet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat és repülésbizton-
sági szolgálat egy szervezet keretében is ellátható.
(3)	A külön jogszabályban meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülő-
események, repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek haladéktalan
bejelentése, valamint a szükséges intézkedések meghozatala érdekében az állami
légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének baleseti ügyeleti szolgálatot, to-
vábbá az állami célú légiközlekedés biztonságának fenntartása érdekében — a kato-
nai légügyi hatóság felügyelete alatt - az üzemben tartó és az üzemeltető szervezet
vezetőjének közvetlen alárendeltségében működő repülésbiztonsági szolgálatot kell
fenntartania.
(4)	Az (1) és (3) bekezdés szerinti baleseti ügyeleti szolgálattal és repülésbiztonsá-
gi szolgálattal kapcsolatos részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg.”
4.§
(1)	Az Lt. 66/A. §-a (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő
szövegrész lép:
„(1) A törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban elő-
írt”
(2)	Az Lt. 66/A. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(1) A törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban elő-
írt]
,,h) zajkorlátozásra”
[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]
5-§
Az Lt. 67 §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvános repülőtér üzemben tartója a légiközlekedés védelmével kapcsola-
tos feladatainak teljesítésére külön jogszabály alapján fegyveres biztonsági szolgála-
tot hoz létre, vagy e feladatokkal ilyen tevékenységet végző, erre feljogosított szer-
vezetet bízhat meg.”
6-§
(1)	Az Lt. 69. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvános repülőtér - a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér ka-
tonai szektorának kivételével a lajstromba bejegyzett polgári légijármű, továbbá a
magyar tulajdonban lévő, lajstromozásra nem kötelezett polgári légijármű üzemben
tartása, valamint polgári légiforgalmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevé-
kenység - harmadik személynek okozott kár megtérítése céljából, a külön jogsza-
bályban meghatározott - felelősségbiztosítási fedezet fennállása esetén végezhető.”
(2)	Az Lt. 69. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (2) bekez-
désének jelölése (3) bekezdésre változik:
„(2) Nyilvános repülőtér üzemben tartására - közös felhasználású katonai és pol-
gári repülőtér katonai szektorának kivételével továbbá polgári légiforgalmi irányító
szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint légiközlekedési
tevékenység végzésére a 22. § szerinti, a légiközlekedési hatóság hatáskörébe tar-
tozó engedély megadásához és érvényben tartásához a kérelmezőnek megfelelő
felelősségbiztosítási fedezettel kell rendelkeznie. A gazdasági célú légiközlekedési
tevékenység (71. § 27. pont) végzésére vonatkozó engedély abban az esetben ad-
ható, illetve tartható érvényben, ha a kérelmező a 2407/92/EGK tanácsi rendelet 7.
cikkének megfelelően felelősségbiztosítással rendelkezik.”
7.§
Az Lt. 74. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alapján rendeletben állapítja meg]
,,c) a miniszter a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgál-
tatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004.
április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikke szerinti el-
osztási eljárás szabályait.”
8-§
Az Lt. 74/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74/A. § (1) Ez a törvény a tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési
szolgáltatásokra vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló,
2004. április 29-i 847/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 96/67/EGK irányelve (1996. október 15.) a közösségi repülőterek földi
kiszolgálási piacára való bejutásról - a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezé-
sének rendjéről szóló 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelettel együtt;
b)	a Tanács 2000/79/EK irányelve (2000. november 27.) az Európai Légitársaság-
ok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége
(ETF), az Európai Közforgalmú Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális
Légitársaságok Szövetsége (ÉRA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA)
által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szer-
vezéséről szóló európai megállapodásról - a polgári repülés hajózó személyzete re-
pülési idejének szabályozásáról szóló 16/2003. (IV. 3.) GKM rendelettel együtt;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a
harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról,
a 3. cikk kivételével.”
II. Fejezet
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása
9.§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 18/A. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni a közúti
szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vo-
natkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a
2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 3820/85/EGK rendelet hatá-
lyon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet, - a vezetési idő, a megszakítás és pihenőidő tekintetében - e tör-
vény, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett, a nemzetközi közúti fuvarozást
végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR)
hatálya alá tartozó munkát végeznek.”
10.	§
A Kkt. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közúti közlekedési szolgáltatások körét, azok végzésének és az azokhoz
használt, továbbá a nem közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek üzemelte-
tésének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.”
11.§
(1)	A Kkt. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Azé törvényben, valamint külön jogszabályban]
,,c) a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról,
a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
3820/85/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. március 15-i
561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben és e törvényben a vezetési
időre, a megszakításra és pihenőidőre, továbbá a 2001. évi IX. törvénnyel kihirdetett
nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló ki-
hirdetett Európai Megállapodásban (AETR) a vezetési időre, a megszakításra és pi-
henőidőre,”
[vonatkozó rendelkezések megsértői bírságot kötelesek fizetni.]
(2)	A Kkt. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bírságolással kapcsolatos eljárás lefolytatására - a (11) bekezdésben megha-
tározott ellenőrzési jogosultsághoz igazodóan - a közlekedési hatóság, a vámható-
5
ság, a rendőrség, a katasztrófavédelmi hatóság és a Határőrség, a c) pontban foglal-
tak tekintetében a munkaügyi hatóság is (a továbbiakban együtt: eljáró hatóság) jo-
gosult.”
(3)	A Kkt. 20. §-ának (11) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[(11) A Magyar Köztársaság területén magyar vagy külföldi rendszámú közúti jár-
művel végzett tevékenységre az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések
megtartását]
,,e) az (1) bekezdés e) pontja tekintetében - az üzembentartó telephelyén is - kü-
lön jogszabály alapján a katasztrófavédelmi hatóság"
[jogosult ellenőrizni.]
12.	§
A Kkt. 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az Európai Gazdasági Térség más tagállamában kiadott érvényes hatósági
engedéllyel és jelzéssel ellátott jármű forgalomba helyezése előtt a közlekedési ha-
tóság - a típusvizsgálat és a (3) bekezdésben meghatározott forgalomba helyezés
előtti vizsgálat mellőzésével — a jármű eredeti okmányai, valamint a származási or-
szág hatósági nyilvántartásai alapján, szemle alkalmazásával állapítja meg a jármű
nyilvántartásba veendő műszaki adatait.”
13.	§
A Kkt. 29. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a
közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a külön jogsza-
bályban meghatározott módon, a magánút tulajdonosának (kezelőjének) a kérelmé-
re, a közlekedési hatóság engedélyével szabad. A magánút közforgalom számára
való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell
jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie. A bárki
által igénybe vehető létesítményhez vezető utakat, valamint az ahhoz tartozó belső
úthálózatot a közlekedési hatóság engedélyével közútként (országos közútként, helyi
közútként) vagy közforgalom elől el nem zárt magánútként kell megépíteni.”
14.	§
A Kkt. 29/B. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[(2) Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedé-
lyezéséről szóló külön jogszabályban meghatározott]
„a) engedélyezési eljárásokban ügyfél az építtető, az útkezelő, a közművek tulajdo-
nosa (kezelője), az ingatlantulajdonos, az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog-
szerű használó, akinek ingatlanát a közlekedési létesítmény terület-igénybevétellel
érinti, ingatlana a közlekedési létesítmény területével közvetlenül határos, vagy aki-
nek kapubejárója az útépítéssel közvetlenül érintett szakaszához csatlakozik,
b) engedélyezési eljárásokban az eljárás megindításáról a közlekedési hatóság
nyolc napon belül, illetőleg amennyiben közmeghallgatás, helyszíni szemle, hatósági
egyeztetés megtartása szükséges, az arról szóló értesítéssel egyidejűleg értesíti az
ügyfeleket - ideértve a külföldi ügyfeleket is - hirdetményi úton, továbbá jelentős
számú ügyfél esetén hirdetményi úton vagy közhírré tétel útján,”
15.	§
A Kkt. 33. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt közútkezelők, vagy az általuk
megállapodás alapján megbízott, külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó
szervezetek,
a)	az autópályák és autóutak,
b)	az országos főutak 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó
tehergépkocsival történő	^
használatáért, az autópályák, az autóutak és az országos főutak üzemeltetésére,
fenntartására és felújítására fordítandó úthasználati díjat szedhetnek, valamint ke-
zelhetik - a követelés elévülésének (a jogvesztés) időpontjáig - az úthasználati díjjal,
illetve pótdíjjal összefüggő külön jogszabályban megjelölt személy- és járműazonosí-
tó adatokat. A díjfizetéssel érintett országos közutakat - ideértve erre irányuló szer-
ződés esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos
közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfizetésének elmaradása
esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit valamint a beszedett díj és
pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek alapján - a miniszter
a pénzügyminiszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”
16.	§
A Kkt. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (3) bekezdés
számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Amennyiben az úthasználati díjat nem fizették meg, az (1) bekezdés a) és b)
pontjában megjelölt közútkezelők, vagy az általuk megállapodás alapján megbízott,
külön jogszabályban meghatározott gazdálkodó szervezetek a jogosulatlan úthasz-
nálat időpontjától számított 60 napos jogvesztő határidőn belül kötelesek postára
adni a külön jogszabály szerinti pótdíj-fizetési felszólítást. Ha az üzemben tartó (gép-
járművezető) a helyszíni ellenőrzés alkalmával a pótdíjat nem fizette meg, e 60 na-
pos jogvesztő határidő a helyszíni ellenőrzés időpontjától kezdődik. A pótdíjfizetési
kötelezettség egy év alatt évül el. A pótdíj után késedelmi kamat nem követelhető.”
7
17-§
A Kkt. 39. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az útcsatlakozást hozzájárulás nélkül vagy nem a hozzájárulásban foglaltak
szerint létesítették és az a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek nem
felel meg, a közlekedési hatóság az útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak
elbontására vagy átépítésére kötelezheti.”
18.	§
A Kkt. 44. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A közlekedési hatóság a külön engedély alapján üzemeltetett, valamint a nem
közúti közlekedési szolgáltatást végző járművek esetében az (1) bekezdés c)-e)
pontjában megjelölt ellenőrzéseket a jármű telephelyén is végezheti, az f) pontban
meghatározott jármüfenntartó tevékenységet csak telephelyen ellenőrizheti.”
19.	§
(1)	A Kkt. 44/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a
tachográfokra vonatkozó közösségi rendeletben:
a)	a gépjármű vezetőjére és a gépjármű üzembentartójára meghatározott kötelezett-
ségek ellenőrzése,
b)	a közúti és telephelyi ellenőrzést végzők képzésének, továbbképzésének, vala-
mint az ellenőrzési és vizsgálati módszerek kialakítása,
c)	a menetíró készülék (tachográf) beépítését, javítását és illesztését végző műhelyre
vonatkozó követelmények ellenőrzése, valamint
d)	az ellenőrzéshez szükséges tachográf kártyák (a gépjárművezetői kártya, az el-
lenőri kártya, a műhelykártya és az üzembentartói kártya) kiadása és az ahhoz
kapcsolódó nyilvántartás kezelése
- a 20. § (11) bekezdésben és a 44. § (2) bekezdésben az ellenőrző hatóságok fel-
adatkörét meghatározó előírások sérelme nélkül - a közlekedési hatóság feladata.”
(2)	A Kkt. 44/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdésben meghatározott közösségi jogi aktusok rendelkezései vég-
rehajtásának ellenőrzése során a közúti szállítást végző egyes járművek személyze-
tének vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről szóló külön jogszabály rendelkezé-
seit kell alkalmazni.”
(3)	A Kkt. 44/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (2) bekezdésben meghatározott ellenőrzések tagállami végrehajtásához
kapcsolódóan a közlekedési hatóság feladata:
8
a)	a 44. § (1) bekezdésének c), d), e) és h) pontjában, továbbá az e § (2) bekezdé-
sében meghatározott közúti és telephelyi ellenőrzési feladatok ellenőrző hatósá-
gok közötti folyamatos koordinációja,
b)	a más tagállam közúti ellenőrző hatóságaival való adat-, tapasztalat- és informá-
ciócsere, továbbá koordináció az összehangolt közúti ellenőrzések biztosítására,
valamint
c)	az ellenőrző hatóságok által végzett közúti és telephelyi ellenőrzések statisztikai
adatainak gyűjtése, összesítése, valamint ennek alapján adatszolgáltatás az Eu-
rópai Bizottság részére.”
20.	§
(1)	A Kkt. 48. § (3) bekezdése a) pontjának 5. alpontja helyébe a következő rendel-
kezés lép:
[(3) Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy]
„5. a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek üzemben tartásának
általános szabályait, és az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése
esetén kiszabható bírságok összegét,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének a) pontja a következő 12. és 13. alponttal egé-
szül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy]
„12. a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagút-
jaira vonatkozó biztonsági minimum-követelményeket,
13.	a közúti szállítást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenő-
idejének ellenőrzése szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(3)	A Kkt. 48. § (3) bekezdése b) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendel-
kezés lép:
[(3) Felhatalmazást kap
b)	a miniszter, hogy]
„4. az országos közutak kezelésének szabályait és a helyi közutak kezelésének
szakmai szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg.]
9
(4)	A Kkt, 48. §-a (3) bekezdésének b) pontja a következő 24. alponttal egészül ki:
[(3) Felhatalmazást kap
b)	a miniszter, hogy]
„24. a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett
közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályait”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5)	A Kkt. 48. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Felhatalmazást kap]
,,g) a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben a díjfizetéssel érintett
országos közutakat - ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján mű-
ködtetett országos közutat is - vagy azok egyes szakaszait, a díj, valamint megfize-
tésének elmaradása esetén a pótdíj mértékét, a fizetés módját és feltételeit, valamint
a beszedett díj és pótdíj kedvezményezettjét - a Kormány által jóváhagyott elvek
alapján
[rendeletben állapítsa meg.]
21.§
A Kkt. 49. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § (1) Ez a törvény a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok
összehangolásáról, a 3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról,
valamint a 3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006.
március 15-i 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jog aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2002/15/EK irányelve (2002. március 11.) a
közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szerve-
zéséről, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel és a munkaügyi
ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvénnyel együtt;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15. ) a
közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos
3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltétele-
iről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. cikkének (1) és
(2)	bekezdése.”
10
III. Fejezet
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
22.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 80.
§-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A közlekedési hatóság ügyintézési határideje a kérelemre indult vasúti pályával
és tartozékaival kapcsolatos műszaki engedélyezési eljárásban 90 nap. Az eljárás
megindításáról az ismert ellenérdekű, illetve érintett ügyfeleket a hatóság a kérelem
beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti.”
23.	§
(1)	A Vtv. 88. §-a (2) bekezdésének 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy:]
„7. a Hivatal, illetve a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgál-
tatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére és megosztására vo-
natkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben,”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A Vtv. 88. §-ának (2) bekezdése a következő 24. alponttal egészül ki:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„24. a vasúti közlekedés biztonságára vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg.]
IV.	Fejezet
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
24.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 2. §-a (1) be-
kezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az állam feladata] '
,,f) a hajózási, víziúti és kikötői operatív információs rendszer - beleértve a folyami
információs szolgáltatásokat - kiépítése, fejlesztése és működtetése, a külön jóg-
ii
szabályban megállapított információs alapszolgáltatásoknak a felhasználóknak való
térítésmentes rendelkezésre bocsátása;”
25.	§
A Vkt. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 20 tengeri mérföldnél hosszabb utakon közlekedő tengeri személyhajó és
tengeri gyorsjáratú vízi jármű, illetve az államhatárt átlépő belvízi személyhajó üzem-
ben tartója köteles felkutatási és mentési célokra a hajón utazó személyek nevét,
életkorát és nemét tartalmazó utasnyilvántartást vezetni és azt szükség esetén a fel-
kutató és mentőszolgálatok rendelkezésére bocsátani.”
26.	§
A Vkt. 34. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nemzetközi forgalomban részt vevő magyar lobogót viselő belvízi, illetve ten-
geri nagyhajó parancsnoka és első helyettese az Európai Gazdasági Térség tagál-
lamának állampolgára lehet.”
27.	§
A Vkt. MÁSODIK RÉSZE a következő Vll/A. fejezettel és 48/B. §-sal egészül ki:
„Vll/A. Fejezet
Hajózásbiztonsági vagy közbiztonsági érdeket érintő adat kezelése
48/B. §
(1)	A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott folyami információs szolgál-
tatás alkalmazása során hajózásbiztonsági és forgalomkönnyítési célokból rögzített
adatok kezelésére, valamint a külföldi folyami információs szolgálatokkal folytatott
adatcserére a folyami információs szolgáltatási központot működtető hajózási ható-
ság, illetve az általa a központ technikai üzemeltetésével megbízott szervezet jogo-
sult.
(2)	A folyami információs szolgáltatások alkalmazása során rögzített adatok forrását
bármilyen felhasználás esetében fel kell tüntetni.”
28.	§
A Vkt. 72. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § (1) A 2. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt, a 69. § (1) bekezdésében
meghatározott víziutakkal kapcsolatos és a 71. §-ban foglalt állami feladatok forrását
a központi költségvetés elkülönítetten biztosítja.
12
(2)	A költségvetési forrásból finanszírozott szervezetek között a folyami információs
szolgáltatások működtetésével összefüggésben végrehajtott adatközlés térítésmen-
tes. # ,
(3)	Az adatközlés során az adatok elektronikus formátumban való rendelkezésre ál-
lása esetén az adatok elektronikus formátumban kerülnek átadásra.”
29.	§
(1)	A Vkt. 88. §-ának (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[(1) Felhatalmazást kap a Kormány]
„]) a folyami információs szolgáltatások működtetési és fejlesztési feladatainak, va-
lamint a térítésmentes alapszolgáltatások körének”
[rendeletben történő megállapítására.]
(2)	A Vkt. 88. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Felhatalmazást kap a miniszter]
,,f) a víziközlekedés ágazati információs rendjének, a folyami információs szolgálta-
tások működtetési és fejlesztési feladatai - beleértve a külföldi folyami információs
szolgálatokkal folytatott adatcserét - részletes szakmai és működtetési szabályainak,
valamint a folyami információs szolgáltatások eszközeinek és szoftvereinek
típusjóváhagyási rendjének,”
[rendeletben történő megállapítására.]
30.	§
A Vkt. 90. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„90. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 94/25/EK irányelve (1994. június 16.) a kedv-
telési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási
rendelkezések közelítéséről, 8. cikk;
b)	a Tanács 98/41/EK irányelve (1998. június 18.) a Közösség tagállamainak kikötő-
ibe érkező vagy onnan induló személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról, 8.
és 9. cikk;
c)	a Tanács 1999/63/EK irányelve (1999. június 21.) az Európai Közösség Hajótu-
lajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek
Szövetsége az Európai Unióban (FST) között a tengerészek munkaidejének szerve-
zésére vonatkozóan kötött megállapodásról, az egyes foglalkoztatáspolitikai és
egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt;
d)	a Tanács 93/104/EK irányelve (1993. november 23.) a munkaidő-szervezés
egyes szempontjairól, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel
együtt;
13
e)	az Európai Parlament és a Tanács 2000/34/EK irányelve (2000. június 22.) a
munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 93/104/EK tanácsi irányelvnek az
abból kizárt ágazatok és tevékenységek szabályozása céljából történő módosításá-
ról, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénnyel együtt;
f)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.)
a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgál-
tatásokról, 9. cikk.”
V.	Fejezet
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az
1993. évi módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdeté-
séről szóló 2003. évi LXXIX. törvény módosítása
31.§
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003.
évi LXXIX. törvény 4. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a §
eredeti szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet
magyar nemzeti bizottságának feladatait és működésének rendjét rendeletben álla-
pítsa meg.”
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
32.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8.
napon lép hatályba, egyidejűleg
a)	hatályát veszti
aa)	a Vtv. 88. §-a (1) bekezdésének f) pontja,
ab)	a közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról rendelkező 2002. évi
LXVIII. törvény 9. §-a és 25. §-a,
ac)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel ösz-
szefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról rendelkező 2003. évi XX.
törvény 62. §-a,
ad)	a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról rendelkező 2004.
évi XXV. törvény 30. §-a;
b)	az Lt. 23. §-ának (5) bekezdésében az „a Tanács 2407/92/EGK rendeletében”
szövegrész helyébe az „1992. július 23-ai 2407/92/EGK tanácsi rendeletben” szöveg
lép.
(2)	E törvény 2. §-a a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.
14
(3)	E törvény 12. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 11. §-ának (1) bekezdése és 19. §-a 2007. április 11-én lép hatályba.
33.	§
Az Lt. 61. §-ának az e törvény 2. §-ával megállapított (5) bekezdésében meghatáro-
zott, a légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díj éves felső
határa 2007. évben a 2007. január 1-jétől a 32. § (2) bekezdésében meghatározott
napig eltelt naponként 822 000 forinttal csökken.
34.	§
(1)	Ez a törvény a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges ren-
delkezéseket állapítja meg:
a)	az Európai Parlament és Tanács 847/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a tag-
államok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra vonatkozó
megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról, 5. cikk;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendelete (2006. március 15.) a
közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról, a
3821/85/EGK és a 2135/98/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
3820/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
(2)	Ez a törvény a következő uniós jog aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/36/EK irányelve (2004. április 21.) a har-
madik országok közösségi repülőtereket használó légijármüveinek biztonságáról, a
3. cikk kivételével;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2006/22/EK irányelve (2006. március 15.) a
közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos
3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltétele-
iről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről, 2. cikkének (1) és
(2)	bekezdése;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a
közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgálta-
tásokról, 9. cikk.
15
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Európai Unióban fennálló tagságából adódó kötelezettségei-
nek folyamatos végrehajtása és a tagállamokban kiépülő egységes, határokon átnyú-
ló rendszerekbe való megfelelő integrációja érdekében az érintett jogszabályok fo-
lyamatos felülvizsgálata és korszerűsítése szükséges.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) megalkotá-
sát követően a tagállami kötelezettségek teljesítését elősegítve többször is módosult.
Az Lt. módosítására vonatkozó javaslat jelentős részben olyan rendelkezéseket tar-
talmaz, amelyek a légiközlekedési igazgatás megfelelő működését biztosítják a
szükséges jogszabályi feltételek megteremtésével.
A légiközlekedési hatóság által a külföldi polgári légijárművek esetében végrehajtha-
tó ellenőrzés szabályainak részletesebb és egyértelmű kifejtése a harmadik országok
közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról szóló 2004. április
21 -i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek végrehajtá-
sát segíti elő. Az irányelv által előírt ellenőrzési rendszer hazánkban 2003 óta létezik,
a javaslat szerinti módosítás a közösségi szabályozással összhangban az ellenőrzés
és az annak alapján nyert információk megosztásának hatékonyságát biztosítja.
A légiközlekedési hatóságnak a légiforgalmi szolgálatok felügyeletével kapcsolatos
feladatai ellátásához szükséges források biztosítása érdekében - összhangban az
európai uniós jogi aktusokkal, továbbá a légiközlekedési szektorban alkalmazott
„használó fizet” elv érvényesítése alapján - a javaslatban meghatározott felügyeleti
díj bevezetése szükséges.
A nyilvános repülőterek légiközlekedés védelemmel kapcsolatos feladatai igen szé-
les körűek, és a feladatok magas szinten történő végrehajtása mellett a repülőtér
gazdaságos működtetését is biztosítani kell. Ezért az Lt. lehetőséget teremtett arra,
hogy a repülőterek a védelemmel kapcsolatos feladataikat külső szervezeteken ke-
resztül, illetve kiszervezéssel oldják meg. Azonban a repülőtér légiközlekedés vé-
delmi feladatai közül nem minden feladat látható el külső szervezeteken keresztül.
A légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási
követelményekről szóló, 2004. április 21-ei 785/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelettel (a továbbiakban: közösségi rendelet) összefüggésben a
légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó hazai szabályozás
átalakítása vált szükségessé. Ennek keretében a közösségi rendelet végrehajtását
elősegítő rendelkezések bevezetésére, továbbá a közösségi rendelet által nem
szabályozott esetekre olyan nemzeti szabályozás megalkotására került sor, amely a
közösségi szabályok keretei között a hazai sajátosságokat messzemenően
figyelembe veszi.
A közösségi rendelet rendelkezései csak a légifuvarozókra és légijárművek üzemben
tartóira vonatkoznak. A légiközlekedéssel kapcsolatos tevékenységek veszélyes
üzem jellegére tekintette! azonban szélesebb körre szükséges előírni a kötelező
felelősségbiztosítás megkötését. Ezt hivatott biztosítani a nemzeti szabályozás.
16
A módosítás a jogértelmezés egységét segíti elő azáltal, hogy a jelenlegi
szabályozástól eltérően nem az engedélyek kiadásának feltételeként említi a
felelősségbiztosítás meglétét. Szintén a pontosítás szellemében a tervezet
egyértelművé teszi, hogy a felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége nem
terjed ki az állami célú légiközlekedésre és az állami célú légiközlekedéssel
összefüggő tevékenységekre.
A veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára,
átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó rendelkezések
ellenőrzésére a katasztrófavédelmi hatóságot is indokolt feljogosítani.
Az Európai Bizottság 2006. június 28-ai ülésén döntött arról, hogy az EK Szerződés
226. cikke alapján kötelezettségszegési eljárás keretében indokolt véleményt bocsát
ki hazánk ellen az Európai Közösség más tagállamában már regisztrált járművek
(használt járművek) hazai forgalomba helyezésére vonatkozó hatályos szabályozás
miatt.
A Magyarország területén egyre nagyobb számban nyíló bevásárló központokhoz
vezető utak és belső úthálózatának hatósági engedélyezése során merült fel a ható-
ság részéről a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)
hatályos szövege pontosítására vonatkozó javaslat. Az engedélyezést egyértelműen
kötelezővé kell tenni, akár közútként, akár magánútként kívánják azokat megépíteni.
A hatályos szabályozás félreérthető, a javaslat ezek egyértemű szabályozását céloz-
za.
A jelenlegi hazai díjfizetési rendszerbe bevont úthálózat autóútra és országos főút
esetében a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsira történő kiterjesztésé-
nek indoka, a forgalom meghatározó - lakosságot zavaró, környezetet szennyező,
vagy az útburkolatot különösen rongáló - részének a gyorsforgalmi utakon tartása, a
szomszédos országok gyakorlatához való idomulás, a gyorsforgalmi úthálózat or-
szághatárokig való kiépítéséig a nagytérségi szállítási szerepet betöltő utak egyéb
főutakat érő többletterhelés hatásának megfizettetése.
Az autós társadalom több képviselője, illetve a Magyar Autóklub, mint az autósok
érdekvédelmi szervezete is hangot adott álláspontjának, mely szerint igazságtalan
helyzetet eredményez, hogy a Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) foglalt öt éves elévü-
lési időn belül bármikor követelhető, hogy a jogosulatlan úthasználó pótdíjat fizessen.
Emellett technikailag is nehezen megvalósítható, hogy öt évig meg kell őrizni a mat-
rica megvásárlását igazoló bizonylatot. Erre tekintettel indokolt a Ptk.-ban foglalt öt
éves elévülési határidő nagymértékű csökkentése. Ebben a körben a GKM, az ÁAK
Zrt. és a Magyar Autóklub egyeztette álláspontját és teljes körű konszenzus jött létre
a felek között.
Bizonytalan jogi helyzetet eredményez, hogy nincs jogszabályban egyértelműen
meghatározva, hogy az engedély nélkül létesített útcsatlakozással kapcsolatos eljá-
rásban az elbontásra, illetve az átépítésre kötelező döntés milyen szempontok mér-
legelése alapján történik. Engedély nélkül, vagy a kezelői hozzájárulásban foglaltak-
tól eltérően épített, de a vonatkozó közlekedésbiztonsági követelményeknek megfe-
17
lelő útcsatlakozás kapcsán ugyanis nincs olyan közérdek, amely az elbontásra köte-
lezést indokolttá tenné.
Ugyancsak a bizonytalan jogi helyzet feloldását szolgálja, hogy konkretizálásra kerül,
hogy szabálytalan útcsatlakozás építése esetén ki kötelezhető annak elbontására.
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelvének honosítása tagállami
kötelezettségünk, amelyet 2006. április végéig teljesíteni kellett volna, haladékkal
2006 augusztusáig teljesíthetjük. A közösségi irányelv honosítását kormányrendelet-
ben kell elkészíteni, mivel több tárca számára ad feladatot, amelynek itt felhatalma-
zását rendezzük.
Az Európai Parlament és a Tanács a 2006. április 11-én közzétett 561/2006/EK ren-
deletével (2006. március 15), valamint 2006/22/EK irányelvével a közúti közlekedés-
biztonság szempontjából kiemelten fontos közösségi szabályozási területen, a közúti
járművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozóan új szabályozást jelentetett meg
és egyben hatályon kívül helyezte a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jog-
szabályok összehangolásáról szóló, 1985. december 20-ai 3820/85/EGK tanácsi
rendeletet. A Közösségi normák változásának a hazai jogi szabályozásban való kö-
vetése és a hazai végrehajtáshoz tartozó szabályozási felhatalmazás a Kkt. soron
kívüli módosítását igénylik.
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) elfo-
gadása óta végrehajtási feladatok teljesítése és az alacsonyabb szintű jogszabályok
megalkotása során felmerült körülmények alapján a vasúti törvény felhatalmazó ren-
delkezéseinek technikai jellegű módosítása vált szükségessé.
A vasúti engedélyezési eljárási kérelmek benyújtása nagy mennyiségű dokumentáci-
ót kíván. Gyakorlatban tapasztalható, hogy a tervanyagok és egyéb dokumentációk
szakmai színvonala, minősége kifogásolható, így nagyfokú ellenőrzést kíván. Mivel
egy kérelem elintézése egyidejűleg több szakmai területet érint (konkrétan: vasúti
pályát, hidat, biztosító- és védelmi berendezést, térvilágítást, gépészeti
rakodóberendezést, egyes esetekben felsővezetéket is) a hatóságon belüli felülvizs-
gálatot valamennyi szakterület vonatkozásában el kell végezni.
A jelenleg hatályos Vtv. 30 napos ügyintézési határidőt ír elő a közlekedési hatóság-
nak a műszaki engedély kiadására, amely egy nagyon sok érdekelt részvételével
lefolytatott engedélyezési eljárásnál a gyakorlatban nem teljesíthető. Az érdemi felül-
vizsgálat és határozat meghozatalának reális időtartama 90 nap.
Az Európai Parlament és a Tanács 2005. szeptember 7-ei 2005/44/EK irányelve a
közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgálta-
tásokról (River Information Services - RIS) kötelezte a tagállamokat az irányelv belső
jogukba való átültetésére és a szolgáltatások megvalósítására. A RIS olyan szolgál-
tatások együttese, amelyek egyes elemeit a Magyar Köztársaság már korábban
megvalósította és részben költségvetési, részben közösségi források felhasználásá-
val fejlesztette. Ezek további üzemeltetése és a RIS további elemeinek megvalósítá-
sa a víziközlekedésről szóló 2000. évi LXII. törvény 2. §-a (1) bekezdésének f) pontja
szerint állami feladat.
18
A víziközlekedésről szóló törvény esetében ezen kívül az Európai Bíróság C-47/02
és C-405/01 határozatai teszik szükségessé a tengeri hajók parancsnokának és első
tisztjének állampolgárságával összefüggő rendelkezések felülvizsgálatát.
A Magyar Köztársaság csaknem négy évtizede csatlakozott a Nemzetközi Tengeré-
szeti Szervezethez, amelynek tevékenysége a természetes és az épített környezet-
tel, a tengerészeti tevékenységek biztonságával összefüggésben a kormányzati
munka egyre szélesebb területét érinti. Figyelemmel tehát arra, hogy a Nemzetközi
Tengerészeti Szervezetben vállalt tagságunkkal összefüggésben jelentkező felada-
tok több tárca tevékenységét érintik, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet magyar
nemzeti bizottságra vonatkozó előírásokat indokolt a kormány által kiadott jogsza-
bályban rögzíteni. A jelzett okokkal összefüggésben a javaslat szerint a Nemzetközi
Tengerészeti Szervezetről szóló 1948. évi egyezménynek az 1993. évi módosítások-
kal egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXIX.
törvény 4. §-a új második bekezdéssel egészül ki, miszerint a törvény végrehajtásá-
ban közreműködő, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet nemzeti bizottságára vo-
natkozó előírásokat a kormány rendeletben szabályozza.
19
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A harmadik országok közösségi repülőtereket használó légijárműveinek biztonságá-
ról szóló 2004. április 21-i 2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megfe-
lelő végrehajtása érdekében a külföldi polgári légijárműveknek a légiközlekedésről
szóló 1995. évi XCVII. törvényben (a továbbiakban: Lt.) szabályozott légiközlekedési
hatósági ellenőrzésével kapcsolatban pontosabb és egyértelmű rendelkezéseket tar-
talmaz a javaslat, amely egyúttal meghatározza a hatóság tudomására jutott adatok
és ellenőrzési eredmények továbbításának törvényi szintű szabályait is.
A 2. §-hoz
Az Egységes Európai Légtér (Single European Sky) koncepció alapjait biztosító négy
közösségi alaprendelet közül a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai
égbolt keretében történő ellátásáról („léginavigációs-szolgálati rendelet”) szóló 2004.
március 10-i 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet lehetőséget ad ar-
ra, hogy a légtérfelhasználók által megfizetett díjtételben figyelembe veendő költsé-
gek közé legyenek sorolva a nemzeti felügyeleti hatóságok (légiközlekedési hatóság)
részéről felmerülő költségek is.
A javaslat szerint a Polgári Légiközlekedési Hatóságnak, mint elsőfokú hatóságnak a
légiforgalmi szolgálatok felügyeleti és ellenőrzési tevékenységével kapcsolatban je-
lentkező költségeit a magyar légtérben a légiforgalmi szolgálatok végzésére kijelölt
szerv a légtérfelhasználóktól - külön jogszabályban meghatározott díjban érvényesí-
ti, és azt a javaslat alapján a hatóság részére átutalja.
A 3. §-hoz
A 2006. január 1-jétől felállított Közlekedésbiztonsági Szervezet hatékony munka-
végzését és a közösségi jogi aktusok által előírt gyors információáramlást segítik elő
a módosítás révén az üzemben tartó szervezetek által létrehozandó baleseti és repü-
lésbiztonsági szolgálatok. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy ilyen jellegű szervezet-
hez csatlakozzanak azok, akik nem tudják önállóan létrehozni a szolgálatot, a ren-
delkezés lényege ugyanis az, hogy minden érintett üzemben tartó esetében ellássa
valamilyen szervezet ezt a feladatot. Az alaprendelkezések - jogbiztonsági okokból -
törvényi szintű szabályozását a javaslat tartalmazza, hivatkozott részletszabályokat a
légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és a légiközlekedési rendellenessé-
gek szakmai vizsgálatának szabályairól szóló rendelet módosításának indokolt sza-
bályoznia.
A 4. §-hoz
A légiközlekedési bírság intézményének meghatározása - az erről szóló rendelkezés
felvezető szövegének módosításával történő - pontosítást igényel, hogy az állam-
20
háztartásról szóló törvényben meghatározott követelményekkel összhangban a tör-
vényen alapuló alkalmazás egyértelműen megállapítható legyen.
A repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasz-
nosításának és megszüntetésének szabályairól szóló 176/1997. (X. 11.) Korm. ren-
deletben, valamint a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek
kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének részletes műszaki szabályairól
szóló 18/1997. (X. 11.) KHVM-KTM együttes rendeletben meghatározott zajkorláto-
zásokkal összefüggő jogkövető magatartás elősegítéséhez - az eddigi tapasztalatok
alapján - indokolt a légiközlekedési hatóság által alkalmazható szankció bevezetése.
Az 5. §-hoz
A nyilvános repülőterek légiközlekedés védelemmel kapcsolatos feladatainak magas
szinten történő végrehajtása mellett a repülőtér gazdaságos működtetését is biztosí-
tani kell, ezért az Lt. lehetőséget teremtett arra, hogy a repülőterek a védelemmel
kapcsolatos feladataikat külső szervezeteken keresztül, illetve kiszervezéssel oldják
meg. A repülőtér légiközlekedés védelmi feladatai közül azonban nem minden fel-
adat látható el külső szervezeteken keresztül. A feladatok közül a Fegyveres Bizton-
sági Őrség kiszervezése nem minden esetben valósítható meg. Továbbá a hatályos
szabályozás alapján a védelmi feladatok felügyelete is kiszervezhető, amely nem
fogadható el, mert a repülőtérnek legalább a kiszervezett védelmi tevékenységek
felügyeletéért felelnie kell, az ezzel kapcsolatos felelősséget nem ruházhatja át.
A kiszervezhető feladatok felsorolását, illetve a kiszervezés részletes feltételeit a tör-
vényi rendelkezés pontosítása után a polgári légiközlekedés védelmének szabályai-
ról és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének
rendjéről szóló 104/2004. (IV. 27.) Korm. rendelet módosítása állapítja meg.
A 6. §-hoz
A légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási
követelményekről szóló, 2004. április 21-ei 785/2004/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelettel (a továbbiakban: közösségi rendelet) összefüggésben a
légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó hazai szabályozás
átalakítása vált szükségessé. Ennek keretében a közösségi rendelet végrehajtását
elősegítő rendelkezések bevezetésére, továbbá a közösségi rendelet által nem
szabályozott esetekre olyan nemzeti szabályozás megalkotására került sor, amely a
közösségi szabályok keretei között a hazai sajátosságokat messzemenően
figyelembe veszi.
A közösségi rendelet rendelkezései csak a légifuvarozókra és légijárművek üzemben
tartóira vonatkoznak. A polgári célú légiközlekedési tevékenység veszélyes üzem
jellegére tekintettel azonban az Lt. kihirdetése óta szélesebb körre írja elő a kötelező
felelősségbiztosítás megkötését. Ezt hivatott biztosítani a nemzeti szabályozás.
A módosítás a jogértelmezés egységét segíti elő azáltal, hogy a jelenlegi szabályo-
zástól eltérően nem az engedélyek kiadásának feltételeként említi a felelősségbizto-
21
/■
sítás meglétét. A tervezet kimondja, hogy a nyilvános repülőtérre, valamint a lajst-
romba bejegyzett, továbbá a magyar tulajdonban lévő, lajstromozásra nem kötelezett
polgári légijárműre felelősségbiztosítást kell kötni. A módosítás alapján külön bekez-
dés rendelkezik arról, hogy nyilvános repülőtér üzemben tartására, polgári légifor-
galmi irányító szolgálat által légiforgalmi irányítói tevékenység ellátására, valamint
légiközlekedési tevékenység végzésére engedély csak akkor adható, ha a kérelmező
megfelelő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik.
Ugyanígy a pontosítás szellemében a tervezet egyértelművé teszi, hogy a
felelősségbiztosítás megkötésének kötelezettsége nem terjed ki az állami célú
légiközlekedésre és az állami célú légiközlekedéssel összefüggő tevékenységekre. A
jelenlegi szabályozás szerint ez az Lt. 22. §-a alapján megállapítható, tekintettel arra,
hogy az állami célú légiközlekedési, illetve azzal összefüggő tevékenység nem
engedélyköteles.
A tervezet - az egységes értelmezés elősegítése érdekében - kifejezetten csak
polgári repülőtérre, légijárműre, légiforgalmi irányító szolgálatra vonatkozóan
rendelkezik a biztosítási kötelezettségről. Ezt a szabályozást az állami célú
légiközlekedési és azzal összefüggő tevékenység mögötti közvetlen állami felelősség
teszi lehetővé.
A légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó részletes előírásokat a
légifuvarozókra és légijárművek üzemben tartóira vonatkozó biztosítási követelmé-
nyekről szóló 2004. április 21-i 785/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
valamint a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.)
Korm. rendelet tartalmazza
A 7. §-hoz
A tagállamok és harmadik országok közötti légiközlekedési szolgáltatásokra
vonatkozó megállapodások tárgyalásáról és végrehajtásáról szóló, 2004. április 29-i
847/2004/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikke előírja, hogy a
tagállam által kötött légiközlekedési megállapodásokban biztosított jogokat
megkülönböztetéstől mentes, átlátható eljárás alapján kell elosztani. A javaslat
felhatalmazást ad a közlekedésért felelős miniszternek arra, hogy az eljárás
részletszabályait rendeletben határozza meg.
A 8. §-hoz
A javaslat az Lt. jogharmonizációs záradékát a harmadik országok közösségi
repülőtereket használó légijárműveinek biztonságáról szóló 2004. április 21-i
2004/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelésre tekintettel
egészíti ki.
22
A 9. §-hoz
A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló
tanácsi rendeletek változása miatt a hatályos rendelkezés megfogalmazásának
pontosítása szükséges.
A 10. §-hoz
A Legfelsőbb Bíróság 2/2006. Polgári jogegységi határozatában foglaltak alapján a
szabályozás további alkalmazhatósága és a felelősségi kérdések biztosítása, vala-
mint a Kkt. 48. §-a (3) bekezdése a) pontjának 5. alpontjában adott felhatalmazással
való összhang megteremtése érdekében szükséges a módosítás.
A 11. §-hoz
A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló
tanácsi rendeletek változása miatt a hatályos rendelkezés megfogalmazásának pon-
tosítása szükséges. A veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére,
az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó
rendelkezések ellenőrzésére a katasztrófavédelmi hatóságot is indokolt feljogosítani.
A 12. §-hoz
Az Európai Bizottság 2006. június 28-ai ülésén döntött arról, hogy az EK Szerződés
226. cikke alapján kötelezettségszegési eljárás keretében indokolt véleményt bocsát
ki hazánk ellen az Európai Közösség más tagállamában már regisztrált járművek
(használt járművek) hazai forgalomba helyezésére vonatkozó hatályos szabályozás
miatt.
A Szerződésnek az áruk szabad mozgásáról szóló rendelkezései (az EK Szerződés
28. és 30. cikke) megsértése (2005/4933. sz. jogsértés) miatt indított eljárásban az
Európai Bizottság kifogásolja, hogy eltérő szabályozást alkalmaz hazánk a Magyar-
országon már nyilvántartásba vett és az Európai Közösség más tagállamából beho-
zott járművek esetében.
A járműnyilvántartás közhiteles adattartalmának biztosítása érdekében azonban a
közlekedési hatóság a külföldi okmányok vizsgálata mellett szemle keretében állapít-
ja a nyilvántartásban rögzítendő műszaki adatokat.
A 13. §-hoz
A bevásárló központokhoz vezető utak és azok belső úthálózatának hatósági enge-
délyezése tekintetében egyértelmű szabályok szükségesek, akár közútként, akár
magánútként kívánják azokat megépíteni. A javaslat a hatályos szabályozás, ponto-
sítását szolgálja.
23
A 14. §-hoz
Indokolatlan az ügyféli körből a kérelem benyújtóját, az építtetőt kihagyni.
Nem szolgálja a jogbiztonságot, hogy a Kkt. a Két. felhatalmazása alapján úgy állapít
meg eltérő ügyfélfogalmat, hogy az ügyfelek köre nincs pontosan meghatározva.
Ezért szükséges a szintén közvetlen jogi érdekeltségekkel rendelkező és a gyakor-
latban az eljárásban ügyfélként részt vevő útkezelők és a közművek ügyféli jogait
deklarálva megállapítani az engedélyezési eljárásban részt vevő ügyfelek körét.
A hatályos szabályozás abban az esetben is kötelezővé teszi a hirdetményi úton,
továbbá közhírré tétel útján történő értesítést, ha azt az ügyfelek száma nem indokol-
ja. A helyi lapban történő közzététel - még a lehető legszűkebb tartalom közlése
esetén is - jelentős többletkiadást jelent a területi közlekedési hatóság számára. Erre
figyelemmel célszerűbb a jelenlegi szabályozás pontosítása, amely a hirdetményi
közzététel mellett lehetőségként és nem kötelezettségként írná elő az eljárás megin-
dításáról szóló értesítés közhírré tételét jelentős számú ügyfél esetében.
Az értesítés módja tekintetében közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános sza-
bályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 29. § (6) bekezdése lehetőséget biztosít az
általánostól eltérő szabályozásra. Ennek alapján a Ket.-tel kapcsolatos „saláta-
törvény” a közlekedési hatósági eljárások megindulása esetén már nem tette kötele-
zővé a hirdetményi út mellett a közhírré tétellel való értesítést is. Számos esetben a
hirdetményi értesítés célszerűbb, olcsóbb és egyszerűbb, illetve a közhírré tétel mód-
ja nem mindig határozható meg.
Az építési engedélyezési eljárásban a helyszíni szemle gyakran nem a „helyszínben
zajlik, éppen ezért „szemlé’-nek sem lehet nevezni. A „hatósági egyeztetés” foga-
lomnak az a lényege, hogy ez egy hatósági aktus, ugyanakkor mégsem minősül a
Két. szerinti helyszíni szemlének vagy tárgyalásnak. Ugyanakkor erről a fogalomról a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi Lili. törvény is említést tesz, így a
szabályozás indokolt.
A 15. §-hoz
A jelenlegi hazai díjfizetési rendszerbe bevont úthálózat autóútra és országos főút
esetében a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépkocsira történő kiterjesztésé-
nek indoka, a forgalom meghatározó - lakosságot zavaró, környezetet szennyező,
vagy az útburkolatot különösen rongáló - részének a gyorsforgalmi utakon tartása, a
szomszédos országok gyakorlatához való idomulás, a gyorsforgalmi úthálózat or-
szághatárokig való kiépítéséig a nagytérségi szállítási szerepet betöltő utak egyéb
főutakat érő többletterhelés hatásának megfizettetése.
A tárca elképzelései szerint 2008. évben a gyorsforgalmi úthálózaton bevezetésre
kerül az elektronikus (használattal arányos) díjfizetés. A díjfizetési kötelezettség ki-
terjesztésének legfontosabb indoka, hogy ne legyen lehetséges a tehergépjármű-
forgalom számára az útdíj-fizetési kötelezettség elkerülése. Az ehhez kapcsolódó
cselekvési terv első lépése a matricás díjfizetési mód főutakra történő kiterjesztése a
tehergépjárművek számára 2007. évtől, amelyet 2008. évtől - térben és járműkate-
góriák tekintetében - fokozatosan vált majd fel az elektronikus díjszedési rendszer.
24
A gyorsforgalmi utak körében azon autópályák és autóutak tartoznak, amelyek azo-
nosítása „M” jellel történik (ma: MO, M1, M3, M5, M6, M7, M9, M30, M35, M70). A
főutak körébe azon országos úthálózati elemek tartoznak, amelyek azonosítása 1, 2,
vagy 3 számjeggyel történik. Az esetlegesen szükségessé váló díjmentes szakaszok
körét GKM rendeletben javasoljuk szabályozni.
A 16. §-hoz
A Magyar Autóklub és sok magánszemély jelezte, hogy igazságtalan és technikailag
is nehezen megvalósítható, hogy a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.)
foglalt ötéves elévülési időn belül bármikor követelhető, hogy a jogosulatlan úthasz-
náló pótdíjat fizessen, illetve, hogy öt évig meg kell őrizni a matrica megvásárlását
igazoló bizonylatot. Erre tekintettel indokolt, hogy a Kkt. - a Ptk.-ban foglalt ötéves
elévülési időnél - lényegesen rövidebb igényérvényesítési határidőre vonatkozó sza-
bályozást tartalmazzon.
A 17. §- hoz
Bizonytalan jogi helyzetet eredményez, hogy nincs jogszabályban egyértelműen
meghatározva, hogy az engedély nélkül létesített útcsatlakozással kapcsolatos eljá-
rásban az elbontásra, illetve az átépítésre kötelező döntés milyen szempontok mér-
legelése alapján történik. Amennyiben ugyan engedély nélkül létesült az útcsatlako-
zás, de az alkalmas a biztonságos közlekedésre, úgy nincs olyan közérdek, amelyre
tekintettel a hatóságnak az elbontás, illetve átépíttetés mellett kellene dönteni.
A mérlegelési szempontok deklarálása ugyanakkor az ügyfelek és az eljárást gyak-
ran kezdeményező közútkezelő számára is irányadó lenne, valamint a hatósági dön-
tését is alátámasztaná.
Szintén bizonytalan jogi helyzetet eredményez, hogy nincs jogszabályban meghatá-
rozva a kötelezett személye. Tekintettel arra, hogy nincs olyan útcsatlakozás, amely-
nek ne lenne tulajdonosa, illetve a tulajdonos minden esetben - végső esetben pol-
gári jogi úton - ráhatással van az érdekkörébe tartozó ingatlanára, indokolt a tulajdo-
nost kötelezni.
A 18. §-hoz
A Kkt. 44. §-a (7) bekezdésének jelenlegi szövegezéséből az következik, hogy a sa-
ját számlás szállítási tevékenységet végző vállalkozások telephelyi ellenőrzéséhez a
közlekedési hatóságnak nincs törvényi felhatalmazása. E hiányosságot kívánja a
megszüntetni javaslat a 44. § (7) bekezdésének kiegészítésével.
A 19. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács 561/2006/EK rendeletével (2006. március 15.)
hatályon kívül helyezte a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok
összehangolásáról szóló, 1985. december 20-ai 3820/85/EGK tanácsi rendeletet. A
25
Kkt. 44/A. §-ának (2) bekezdésében szövegszerűen hivatkozott közösségi szabályo-
zás 2007. április 11-ével történő megváltozása szükségessé teszi a Kkt. jelenleg ha-
tályos szövegének változtatását.
A 20. §-hoz
Az Európai Parlament és a Tanács 2004/54/EK irányelvének honosítása tagállami
kötelezettségünk, amelyet - figyelemmel a több tárca részére adott feladatra - kor-
mányrendeletben kell végrehajtani. A javaslat a szabályozási felhatalmazást tartal-
maz, továbbá pontosítja a közúti közlekedési szolgáltatások és a közúti járművek
üzemben tartásának általános szabályait meghatározó jogalkotási felhatalmazást.
A közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályokkal kapcsolatos
3820/85/EGK és a 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásának minimumfeltétele-
iről és a 88/599/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2006/22/EK
irányelv (2006. március 15.) hazai végrehajtása a Kkt. kiegészítését igényli további
felhatalmazó rendelkezésekkel. A Kormány részére a több tárcához tartozó ellenőrző
hatóságok közös eljárási keretszabályai tekintetében, a közlekedésért felelős minisz-
ter részére a közlekedési hatóság közúti ellenőrzési tevékenységének részletes sza-
bályozásához szükséges a szabályozási felhatalmazás biztosítása.
A 21. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelést tartalmazó rendelkezés.
A 22. §-hoz
A vasúti engedélyezési eljárási kérelmek benyújtása nagy mennyiségű dokumentáci-
ót kíván. Gyakorlatban tapasztalható, hogy a tervanyagok és egyéb dokumentációk
szakmai színvonala, minősége kifogásolható, így nagyfokú ellenőrzést kíván. Mivel
egy kérelem elintézése egyidejűleg több szakmai területet érint (konkrétan: vasúti
pályát, hidat, biztosító- és védelmi berendezést, térvilágítást, gépészeti
rakodóberendezést, egyes esetekben felsővezetéket is) a hatóságon belüli felülvizs-
gálatot valamennyi szakterület vonatkozásában el kell végezni.
A jelenleg hatályos Vtv. 30 napos ügyintézési határidőt ír elő a közlekedési hatóság-
nak a műszaki engedély kiadására, amely egy nagyon sok érdekelt részvételével
lefolytatott engedélyezési eljárásnál a gyakorlatban nem teljesíthető. Az érdemi felül-
vizsgálat és határozat meghozatalának reális időtartama 90 nap.
A 23. §-hoz
A rendelkezés a vasúti törvénynek az igazgatási szolgáltatási díjak miniszteri rende-
letben történő megállapítására vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseit egészíti ki.
26
A külföldön végzett vasúti hatósági eljárások esetében a hatóság külföldön történő
eljárásával felmerülő, számlával igazolt költségek nem igazgatási szolgáltatási díj
formájában, hanem költségtérítés formájában kerülnek megfizetésre. Ezt az indokol-
ja, hogy az ilyen eljárások költségigénye és költségszerkezete alapvetően eltér a bel-
földi díjaktól, illetve nagymértékben változó az eljárás helye függvényében. Erre te-
kintettel nem állapítható meg „átlagos díj”, így a számla ellenében történő költségtérí-
tés indokolt.
A normaszöveg a díjak megosztásának szabályozására vonatkozó kiegészítést az
indokolja, hogy a vasúti hatósági eljárásokkal kapcsolatban a költségek nem
kizárólag az eljáró hatóságnál (megyei közlekedési hatóságok, Központi Közlekedési
Felügyelet) merülnek fel, az eljárások bizonyos részfolyamatait a Közlekedési
Főfelügyelet végzi, ezért a díjak megosztása indokolt, ennek azonban előfeltétele a
törvényi felhatalmazás.
Az újabb felhatalmazó rendelkezés beépítésének indoka, hogy a vasúti közlekedés
biztonságára vonatkozó szabályok olyan nagy terjedelmű, speciális vasútszakmai
szabályokat foglalnak magukban, amelyek megalkotása nem igényel kormányrende-
leti szintű szabályozást, ehelyett a miniszteri rendeletben való szabályozásuk indo-
kolt. Ezen túlmenően a módosítás a Vtv. 30. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal
való koherencia megteremtése érdekében szükséges.
A 24. §-hoz
A javaslat nevesíteni kívánja az állami feladatok körében az Európai Unió által ki-
emelten kezelt folyami információs szolgáltatásokat.
A folyami információs szolgáltatások működtetésére vonatkozó szerződés három
éves időszakra került megkötésre, amelyben az egyes évekre azonos összegű mű-
ködtetési díj, mintegy 100 millió forint megfizetése szerepel. A szerződésben foglalt
rendelkezések lehetővé teszik a szerződéses összeg évenkénti felülvizsgálatát, va-
lamint az árváltozások és a szolgáltatás bővülésének mértékében történő megváltoz-
tatását.
A folyami információs szolgáltatások rendszerének megvalósítása, azaz a fejlesztés
2007. évi költsége mintegy 190 millió forintot tesz ki. A rendszer további fejlesztése a
2010-ig terjedő időszakban előreláthatóan mintegy 1,3 milliárd forint forrás felhaszná-
lását teszi szükségessé.
A 25. §-hoz
A határforgalom ellenőrzésének meggyorsítása és szükség esetén az esetleges
mentési műveleteknél a személyek felkutatása megköveteli az utasok nyilvántartá-
sának vezetését a nemzetközi forgalomban közlekedő személyhajókon. A javaslat
egyúttal rögzíti a személyes adatok megőrzésének időtartamát is. A tengeri sze-
mélyhajón utazó személyek nyilvántartására vonatkozóan elfogadott közösségi ren-
delkezéseknek a belvízi hajózásban való alkalmazása segíti a hajózás biztonságá-
nak fokozását és hozzájárul az egységes tengeri és belvízi gyakorlat erősödéséhez
[az Európai Közösség tagállamainak területén lévő kikötőt érintő forgalomban részt
27
vevő személyhajókon utazó személyek nyilvántartásáról szóló 11/2002. (VIII. 12.)
GKM rendelettel harmonizált 98/41/EK irányelv]. A balesetet szenvedett külföldi
személyhajón utazó idegen állampolgárok nevei alapján, kellő jártasság hiányában,
nem mindig állapítható meg kellő biztonsággal a személy neme. A személy neme és
kora az azonosításnál nélkülözhetetlen adat.
A 26. §-hoz
Az Európai Bíróság határozata nem tette hozzáférhetővé harmadik államok polgárai
számára a hajóparancsnoki, illetve első tiszti szolgálat ellátását. így alkotmányossági
okokból a közösségi tagállamok polgárai, illetve az EGT tagállamainak polgárai ré-
szére biztosítható a hajóparancsnoki, illetve első tiszti szolgálat ellátása.
A 27. §-hoz
A közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgál-
tatásokról (RIS) szóló, 2005. szeptember 7-ei 2005/44/EK európai parlamenti és ta-
nácsi irányelv 9. cikkében szereplő rendelkezések törvényi szintű átültetése indokolt,
ezért az adatok védelme, biztonsága és újra történő felhasználása kapcsán szüksé-
ges biztosítani,hogy
-	a RIS működéséhez szükséges személyes adatok feldolgozását az egyének sza-
badságának és alapvető jogainak védelmére vonatkozó közösségi szabályoknak -
többek között a 95/46/EK és a 2002/58/EK irányelvnek - megfelelően végzik el;
-	megfelelő intézkedések történjenek a RIS üzenetek és feljegyzések kárt okozó
eseményekkel és visszaéléssel, többek között a jogosulatlan hozzáféréssel, módosí-
tásokkal vagy elvesztéssel szembeni védelme érdekében.
Ezen kívül a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2003. novem-
ber 17-ei 2003/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt rendelkezé-
sekre is figyelemmel kell lenni.
A 28. §-hoz
A folyami információs szolgáltatások működtetését a javaslat szerint a hajózási ható-
ságok, ezen belül a Közlekedési Főfelügyelet útján szükséges ellátni, amely számára
a finanszírozási feltételeket a víziközlekedésről szóló 2000. évi LXII. törvény javasolt
módosítása biztosítja.
Szükséges annak biztosítása is, hogy a költségvetési finanszírozással létrehozott
adatokhoz azok adatgazdái térítésmentes hozzáférést és használatot biztosítsanak a
központ technikai működtetőjének, mivel azok létrehozására többszörösen nem költ-
hető költségvetési forrás, ugyanakkor a használati célhoz önmagukban elégtelenek,
azaz azokat a folyami információs szolgáltatások működtetésért felelős hajózási ha-
tóság tovább bővíti, illetve fejleszti.
28
A 29. §-hoz
A szolgáltatások tényleges alkalmazásához további részletes - elsősorban műszaki
jellegű - szabályozásra van szükség. A javasolt módosítás az erre vonatkozó felha-
talmazások beiktatásával a további részletes szabályozás jogi feltételeit kívánja meg-
teremteni.
A 30. §-hoz
A javasolt módosítás egyrészt kiegészíti a harmonizált uniós jogi aktusok felsorolását
a 2005/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkével, másrészt lecseréli
az uniós jogi aktusokra hivatkozást az európai uniós csatlakozást követő formátumú
záradékkal.
A 31. §-hoz
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet magyar nemzeti bizottságra vonatkozó előírá-
sokat indokolt jogszabályban rögzíteni. A módosítás jogalkotási felhatalmazást te-
remt a Kormány részére.
A 32. §-hoz
A hatálybalépésre, egyes rendelkezések hatályon kívül helyezésére vonatkozó
rendelkezéseket, továbbá közösségi rendeletre való hivatkozás pontosítását
tartalmazza.
A 33. §-hoz
A légiforgalom irányítására kijelölt szerv által fizetendő felügyeleti díjra vonatkozó
kötelezettség az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény rendelkezései
alapján csak negyvenöt nappal a kihirdetést követően léphet hatályba. A 2007. év-
ben a kötelezettség nem terjed ki teljes naptári évre, erre tekintettel átmeneti rendel-
kezésben a töredékévre vonatkozó díjfizetési összeghatár meghatározása szüksé-
ges.
A 34. §-hoz
Az e törvény által megvalósított, uniós jogi aktusoknak való megfelelést tartalmazó
rendelkezés.
29