﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1204. számú
törvényjavaslat
#
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosításáról
Előadó: Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi......törvény
a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
módosításáról
1.	§ A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a
továbbiakban: Etv.) 1. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„E törvényt kell alkalmazni akkor is, ha az elismerés a szakmai gyakorlaton alapul.”
2.	§ Az Etv. 8. § (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha olyan külföldi bizonyítvány vagy oklevél jogi hatályát kell megállapítani, amelyet
valamely, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve kötelezőnek elismerő államban [13.
§ (1) bekezdés] állítottak ki, az eljáró hatóság a megkeresést a Lisszaboni Egyezmény
IX.2. Cikke szerinti külföldi információs központhoz intézi.”
3.	§ Az Etv. 14. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A külföldi közös fokozatot tanúsító oklevél az (1)—(3) bekezdések megfelelő
alkalmazásával abban az esetben ismerhető el hazai felsőoktatási intézményben
megszerezhető felsőfokú végzettségi szintet tanúsító oklevélként, ha
a)	a külföldi közös fokozat legalább egy, a Lisszaboni Egyezményt magára nézve
kötelezőnek elismerő állam [13. § (1) bekezdés] belső joga szerint felsőoktatási
fokozatnak minősül, és
b)	a közös fokozatot kiállító valamennyi külföldi felsőoktatási intézmény államilag
elismert felsőoktatási intézménynek minősül abban az államban, amelyben a
székhelye van.”
4.	§ Az Etv. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni - az 53/A. §-ban foglalt eltérésekkel -
ha a kérelmező akár önálló vállalkozóként, akár foglalkoztatottként külön
jogszabályban meghatározott tevékenységet szándékozik gyakorolni Magyarországon.”
5.	§ Az Etv. a következő 53/A. §-sal egészül ki:
„53/A. § (1) A (2)-(9) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a kérelmező
a)	mérgező termékek kereskedelmével vagy forgalmazásával kíván foglalkozni
Magyarországon, és szakmai tevékenysége külön jogszabály hatálya alá tartozik,
vagy
b)	a 45-53. § hatálya alá tartozó, külön jogszabályban meghatározott szakmai
tevékenysége mérgező termékek felhasználását igényli.
2
(2)	Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység Magyarországon szabályozott
szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására
akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a)	önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként öt
egymást követő éven keresztül folytatta,
b)	önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként két
egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan
igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek kereskedelmére és
forgalmazására jogosult valamely tagállamban,
c)	önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három
egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység
megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által
elismert képzésben részesült,
d)	foglalkoztatottként három egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy
rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek
kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban, vagy
e)	foglalkoztatottként négy egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja,
hogy a tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására
felkészítő, a tagállam által elismert képzésben részesült.
(3)	A (2) bekezdés rendelkezései kizárólag azon becsomagolt mérgező termékek
kereskedelmére és forgalmazására vonatkoznak, amelyeket eredeti csomagolásukban
szándékoznak a fogyasztókhoz eljuttatni.
(4)	Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység Magyarországon szabályozott
szakmai tevékenység, a kérelmező a szabályozott szakmai tevékenység gyakorlására
akkor jogosult, ha a tevékenységet valamely tagállamban
a)	önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként hat
egymást követő éven keresztül folytatta,
b)	önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként három
egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy rendelkezik olyan
igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek felhasználására jogosult
valamely tagállamban,
c)	önálló vállalkozóként vagy gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjeként négy
egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a tevékenység
megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a tagállam által
elismert képzésben részesült,
d)	foglalkoztatottként négy egymást követő éven keresztül folytatta, feltéve, hogy
rendelkezik olyan igazolással, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek
felhasználására jogosult valamely tagállamban, vagy
e)	foglalkoztatottként öt egymást követő éven keresztül folytatta, és bizonyítja, hogy a
tevékenység megkezdését megelőzően a tevékenység gyakorlására felkészítő, a
tagállam által elismert képzésben részesült.
(5)	A (4) bekezdés a), c) és e) pontjai nem alkalmazhatók, ha a kérelmező külön
jogszabályban meghatározott, nagyon mérgező termékeket, illetve irtószereket kíván
felhasználni.
3
(6)	A (4) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott esetben, ha a kérelmező külön
jogszabályban meghatározott, nagyon mérgező termékeket, illetve irtószereket kíván
felhasználni, akkor a kérelmező kizárólag abban az esetben jogosult a nagyon mérgező
termékek, illetve irtószerek magyarországi felhasználására, ha a kérelmező igazolása
azt is tanúsítja, hogy mely nagyon mérgező termék vagy termékek, illetve irtószer vagy
irtószerek felhasználására jogosult valamely tagállamban.
(7)	A (2) bekezdés a) pontja, a (4) bekezdés a) pontja és a (6) bekezdés szerinti esetben
a kérelmező akkor folytatta tevékenységét az előírt időtartamig, ha tevékenységét a
kérelem benyújtásakor is folytatja, vagy ha tevékenységét megszüntette, akkor a
tevékenység megszüntetésétől a kérelem benyújtásáig nem telt el két évnél hosszabb
időtartam.
(8)	Ha a kérelmező azon igazolásából, amely tanúsítja, hogy mérgező termékek
kereskedelmére és forgalmazására jogosult valamely tagállamban, vagy a kérelmező
által a tevékenység megkezdését megelőzően elvégzett, a tevékenység gyakorlására
felkészítő, a tagállam által elismert képzése alapján megállapítható, hogy
a)	a kérelmező csak meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására
vagy felhasználására jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt csak meghatározott
mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására készítette
fel, vagy
b)	a kérelmező meghatározott mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására
vagy felhasználására nem jogosult, illetve a képzés a kérelmezőt meghatározott
mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására nem
készítette fel,
akkor az eljáró hatóság az igazolásban foglalt korlátozásoknak megfelelően korlátozza
azon mérgező termékek körét, amelyek kereskedelmére, forgalmazására vagy
felhasználására a kérelmező jogosult Magyarországon.
(9)	A (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a (8) bekezdésben
meghatározott mérgező anyagokkal megegyező aktív hatóanyagokat tartalmazó,
valamint az emberi, állati vagy növényi egészségre nézve a (8) bekezdésben
meghatározott mérgező termékekével megegyező, közvetlen vagy közvetett kockázatot
jelentő mérgező termékek esetében.”
6.	§ Az Etv. 67. §-a a következő új (5)—(6) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés
számozása (7) bekezdésre változik:
„(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért
felelős miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy az 53/A. § (5)
bekezdése szerinti nagyon mérgező termékek, illetve irtószerek felsorolását együttes
rendeletben közzétegyék.
(6)	Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért
felelős miniszter, hogy hatáskörében - a nagyon mérgező termékek vonatkozásában a
kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben -
4
a)	rendeletben közzétegye az 53/A. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti szakmai
tevékenységek felsorolását,
b)	kijelölje azt a hatóságot, amelynek feladatkörébe tartozik a Magyarországon
folytatott, mérgező termékek kereskedelmére, forgalmazására vagy felhasználására
vonatkozó szakmai gyakorlatról vagy jogosultságról szóló igazolás kiállítása,
c)	megállapítsa a mérgező termékekkel kapcsolatos szakmai tevékenységek szakmai
gyakorlaton alapuló elismerésének részletes eljárási szabályait.”
7.	§ Az Etv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
69. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 89/48/EGK irányelve a legalább hároméves felsőoktatási képzésben
szerzett oklevelek kölcsönös elismerésének általános rendszeréről,
b)	a Tanács 92/51/EGK irányelve a szakmai képzés elismerésének második, a
89/48/EGK irányelvet kiegészítő általános rendszeréről,
c)	a Tanács 99/42/EK irányelve a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása
alá eső foglalkozásokhoz kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető
bizonyítványok elismerésének szabályairól,
d)	a Tanács 77/452/EGK irányelve az általános ápolók bizonyítványainak kölcsönös
elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás
szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács
77/453/EGK irányelve a tagállamok ápolók tevékenységére vonatkozó
jogszabályainak az összehangolásáról,
e)	a Tanács 93/16/EGK irányelve az orvosok szabad mozgásáról és az oklevelek
kölcsönös elismeréséről,
f)	a Tanács 78/686/EGK irányelve a fogszakorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről,
beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását
elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács 78/687/EGK irányelve a tagállamok
fogorvosok tevékenységére vonatkozó jogszabályainak az összehangolásáról,
g)	a Tanács 80/154/EGK irányelve a szülésznői bizonyítványok kölcsönös
elismeréséről, beleértve a letelepedés jogának és a szolgáltatásnyújtás
szabadságának gyakorlását elősegítő intézkedéseket; valamint a Tanács
80/155/EGK irányelve a tagállamok szülésznők tevékenységére vonatkozó
jogszabályainak az összehangolásáról,
h)	a Tanács 85/432/EGK irányelve a tagállamok meghatározott gyógyszerészi
tevékenységekre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról; valamint a Tanács
85/43 3/EGK irányelve a gyógyszerész oklevelek kölcsönös elismeréséről, beleértve
a gyógyszerészeti tevékenység gyakorlása céljából történő letelepedést elősegítő
intézkedéseket,
i)	a Tanács 85/384/EGK irányelve az építészek okleveleinek kölcsönös elismeréséről,
beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő
intézkedéseket,
j) a Tanács 78/1026/EGK irányelve az állatorvosi oklevelek kölcsönös elismeréséről,
beleértve a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlását elősegítő
intézkedéseket,
k) a Tanács 81/1057/EGK irányelve az orvosok, általános ápolók, fogorvosok és
állatorvosok okleveleinek, végbizonyítványainak és bizonyítványainak kölcsönös
5
elismeréséről szóló 75/362/EGK, 77/452/EGK, 78/686/EGK és 78/1026/EGK
irányelvek kiegészítéséről,
l) az Európai Parlament és a Tanács 2001/19/EK irányelve a szakképesítések
elismerésének általános rendszeréről szóló 89/48/EGK és 92/5 l/EGK tanácsi
irányelv, valamint az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az
építészmérnöki, a gyógyszerészi és az orvosi hivatásról szóló 77/452/EGK,
77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK,
80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK és 93/16/EGK
tanácsi irányelv módosításáról,
a Tanács 74/556/EGK irányelve a toxikus termékekkel kapcsolatos
tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra vonatkozó átmeneti
intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve a
közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes
rendelkezések megállapításáról.”
8.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
9.	§ Ez a törvény a toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és
forgalmazásra vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű
használatával, beleértve a közvetítők tevékenységeit is, kapcsolatos tevékenységekre
vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló 74/556/EGK tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
6
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A toxikus termékekkel kapcsolatos tevékenységekre, kereskedelemre és forgalmazásra
vonatkozó átmeneti intézkedésekre, és az ilyen termékek hivatásszerű használatával, beleértve
a közvetítők tevékenységét is, kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó részletes rendelkezések
megállapításáról szóló 74/556/EGK irányelv (továbbiakban: Irányelv) átültetése
jogharmonizációs kötelezettség. A törvénymódosítás és a felhatalmazása alapján készülő
miniszteri együttes rendeletek megteremtik az összhangot a közösségi jog szabályaival. A
törvénymódosítás célja a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése.
Az Irányelv - a liberalizált és az átmeneti irányelvek szabályozása alá eső foglalkozásokhoz
kapcsolódó, szakmai képzésben megszerezhető bizonyítványok elismerésének szabályairól
szóló európai tanácsi 99/42/EK irányelv rendelkezéseihez hasonlóan - a végzettségek
elismerésén túl az Irányelvben meghatározott tevékenységek esetében pusztán a szakma
meghatározott ideig történő gyakorlását is elégséges követelménynek tekinti egy másik
tagállamban történő munkavégzéshez.
A jogosultsági idő szempontjából az Irányelv különbséget tesz abban a tekintetben, hogy a
Sérelmező milyen minőségben, milyen formában végezte a mérgező anyagokkal kapcsolatos
szabályozott szakmai tevékenységet. A törvényjavaslat - eltérően az Etv. egyéb szakaszaira
vonatkozó szabályozástól — specifikusan a mérgező anyagokkal történő kereskedés,
forgalmazás vonatkozásában határozza meg, hogy ki minősül gazdálkodó szervezet vezető
tisztségviselőjének.
A módosítás eredményeként a hazai szabályozás is pontosan meghatározza azoknak a mérgező
anyagoknak a listáját, illetve azokat a mérgező anyagokkal kapcsolatos tevékenységi köröket,
amelyek vonatkozásában a szakma egy bizonyos ideig történő gyakorlása jogosultságot
eredményez magyarországi munkavégzésre is.
A törvényjavaslat a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, valamint az ennek
végrehajtására kiadott, a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos
egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM
rendelettel összhangban használja a mérgező, valamint a nagyon mérgező termékek fogalmát.
Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítására irányuló bolognai folyamat során a Bolognai
Nyilatkozatot aláíró országok vállalták, hogy aláírják és jóváhagyják a felsőoktatási
képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én
Lisszabonban aláírt egyezményt is, továbbá hogy országaikban elősegítik a közös fokozatok
adományozását és elismerését.
E két fejlemény miatt is időszerűvé vált az Etv. módosítása.
7
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az Irányelvnek vannak olyan rendelkezései is, amelyek nem sorolhatók az Etv. 1. §-ában
jelenleg meghatározott személyi hatály alá, ezért az Etv. személyi hatályát célszerű
kiterjeszteni arra a körre is, amelynek tagjai nem valamely oktatási intézményben megszerzett
képzettségük, hanem korábbi szakmai gyakorlatuk alapján kapnak az adott tevékenység
végzésére jogosultságot.
A 2. §-hoz
Az Európai Felsőoktatási Térség kialakítására irányuló bolognai folyamat során a Bolognai
Nyilatkozatot aláíró országok vállalták, hogy aláíiják és jóváhagyják a felsőoktatási
képesítéseknek az európai régióban történő elismeréséről szóló, 1997. április 11-én
Lisszabonban aláírt egyezményt is, melyet hazánk a 2001. évi XCIX. törvénnyel hirdetett ki. A
Lisszaboni Egyezményhez csatlakozott országok az egyezmény IX.2. Cikke és X.3. Cikke
értelmében országukban létrehoznak és működtetnek egy olyan központot, amely elősegíti a
felsőoktatásra és a felsőfokú képesítésekre vonatkozó hivatalos és pontos információkhoz való
hozzáférést. E nemzeti információs központok mára Európa szinte valamennyi országára és
számos Európán kívüli országra is kiterjedő nemzetközi hálózatot (European Network of
National Information Centres on Academic Mobility and Recognition - ENIC) alkotnak. A
Lisszaboni Egyezményt jóváhagyó ország által kiadott oklevelek jogi hatályáról, az oklevelek '
megszerzéséhez vezető képzés jellegéről az adott ország e központja illetékes tájékoztatást
adni. Jelen módosítás azért is indokolt és aktuális, mert a gyakorlatban többször vitás
kérdésként merült fel, hogy melyik az a külföldi illetékes hatóság, amely egy adott oklevélről,
képzésről jogosult állásfoglalás kiadására, illetve eltérő tartalmú szakvélemények esetén
melyiket tekintse az eljáró hatóság irányadónak.
A 3.§-hoz
A Bolognai Nyilatkozatot aláíró országok felsőoktatásért felelős miniszterei 2005-ben
Bergenben tartott megbeszélésükről kiadott nyilatkozatukban a 2005-2007-ig tartó időszak
prioritásai között határozták meg, hogy országaikban elősegítik a közös fokozatok odaítélését
és elismerését.
A fentiek megvalósulásához szükséges jogszabályi háttér megteremtése két jogalkotási
folyamat keretében történt, illetve történik meg most hazánkban.
Első lépésben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény hatálybalépésével lehetővé
vált a magyar felsőoktatási intézmények számára, hogy külföldi felsőoktatási intézményekkel
közös oklevél kiadásához vezető közös képzést folytassanak. Mivel ezek a közös képzések
magyar fokozat megszerzésével is járnak, az oklevelek tulajdonosai Magyarországon
végzettségüket és képzettségüket a magyar fokozattal tanúsíthatják.
Második lépésként az Etv. jelen módosításával kívánja a jogalkotó megteremteni a jogszabályi
hátterét az olyan közös oklevelek magyarországi elismerésének, amelyek esetében a közös
fokozatot tanúsító oklevélhez vezető képzésben kizárólag külföldi felsőoktatási intézmények
vettek részt. A tervezett szabályozás a Lisszaboni Elismerési Egyezmény Bizottsága által 2004.
júniusban elfogadott ajánláson alapszik.
8
A 4. §-hoz
Az Ety. 45-53. §-ai tartalmazzák a szakmai gyakorlaton alapuló elismerés szabályait. Mivel az
Etv. 53/A. §-a szintén számos előírást tartalmaz a szakmai gyakorlaton alapuló elismerésre
vonatkozólag, ezért e helyütt érdemes utalni arra, hogy az 53/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell
az e §-okban lefektetett szabályokat alkalmazni.
Az 5. §-hoz
A paragrafus a külön EüM-FVM-KVVM együttes rendeletben meghatározott mérgező
termékek kereskedelmével vagy forgalmazásával, illetve a mérgező termékek felhasználását
igénylő tevékenységi körökkel kapcsolatban külön-külön meghatározza azokat a szakmai
gyakorlatra vonatkozó jogosultsági időket, melyek igazolása esetén a kérelmező jogosulttá
válik hasonló hazai tevékenység végzésére.
A szabályozás kizárólag az eredeti csomagolásban lévő mérgező anyagok kereskedelmére és
forgalmazására vonatkozik.
A törvényjavaslat az Irányelv 3. cikkével összhangban olyan tevékenységek esetén, amelyek
nagyon mérgező anyagok hivatásszerű használatával járnak, további korlátozásokat határoz
meg.
»
Ezen anyagok a következők:
-	hidrogén-cianid és oldható sói,
-	hidrogén-fluorid és oldható sói,
-	akrilonitril,
-	sűrített cseppfolyósított ammónia,
-	metil-bromid,
-	klórpikrin,
-	foszfor-hidrogén és annak felszabadítására képes termékek,
-	etilén-oxid,
-	szén-diszulfid,
-	szén-tetraklorid és
-	triklór-acetonitril.
A csatlakozási szerződés II. melléklete 3. A szolgáltatások nyújtásának szabadsága fejezetének
2.	pontja úgy módosította a 74/557/EGK irányelvet Magyarország tekintetében, hogy továbbra
is a nemzeti szabályozás hatálya alá tartoznak a 3/1969. (V. 16.) EüM rendelet hatálya alá
tartozó anyagok és készítmények, azaz az irtószernek minősülő (fentebb, és a 74/556/EGK
irányelvben felsorolt) biocidok.
A törvényjavaslat pontosan előírja, hogy milyen körülmények fennállása esetén jogosult a
kérelmező az adott mérgező anyagokkal kapcsolatos tevékenység hazai folytatására. Fontos
előírás, hogy a kérelmezőnek igazolnia kell azt, hogy a mérgező anyagok mely körére terjed ki
a kereskedés, illetve a forgalmazás lehetősége, így a benyújtott dokumentumok alapján az
eljáró hatóság a mérgező anyagok körének meghatározásával korlátozhatja a tevékenység
végzésére jogosító engedélyt.
9
A 6.§-hoz
E szakasz alapján az egészségügyért felelős miniszter, a növényegészségügyért felelős
miniszter és a környezetvédelemért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben
tegye közzé a Magyarországon nagyon mérgező termékek és irtószerek listáját.
Az egészségügyért felelős miniszter és a növényegészségügyért felelős miniszter - a nagyon
mérgező termékek vonatkozásában a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben —
felhatalmazást kap arra, hogy a mérgező termékek felhasználásával kapcsolatos szakmai
tevékenységek listáját, az eljáró hatóságokat valamint a mérgező termékekkel kapcsolatos
szakmai tevékenységek szakmai gyakorlaton alapuló elismerésének részletes eljárási szabályait
megalkossa.
A 7. §-hoz
E szakasz a jogi aktusok felsorolásával az Európai Unió jogának való megfelelést részletezi.
A 8.§-hoz
A szakasz a hatályba lépésről rendelkezik.
A 9. §-hoz
A szakasz a vonatkozó uniós tanácsi irányelvnek való megfelelést rögzíti.
10