﻿Magyar Köztársaság Kormánya
T/1296. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
Budapest, 2006. november
2006. évi
törvény
a 2007. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az államháztartásról szóló - módosított - 1992. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Áht.) 12/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak
olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert
feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés
veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Kormány által egyedileg jóváhagyott
fejlesztési programok esetén a kötelezettségvállalás a Kormány által meghatározott
feltételek szerint - figyelemmel a 22-23. §-okban foglaltakra is - történhet. A
költségvetési fedezetet a költségvetés tervezésekor kell biztosítani.”
(2)	Az Áht. 12/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül a
következő 12/C. §-sal:
„12/B. § (1) Hosszú távú kötelezettségvállalásnak minősülnek a 12/B-C. §-ok
alkalmazásában - az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági
Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből finanszírozott
támogatási programok kivételével - az 500,0 millió forint, általános forgalmi adó
nélkül számított nominális összértéket (a továbbiakban: összérték) meghaladó, az
állami költségvetés terhére szolgáltatás vásárlására, eszköz üzemeltetésére és
karbantartására illetve bérlésére irányuló, határozatlan és 12 hónapnál hosszabb
időre kötött határozott idejű, 1 évet meghaladó felmondási időt magába foglaló
szerződésen alapuló, több évre szóló kötelezettségvállalások. Hosszú távú
kötelezettségvállalást eredményező szerződés kizárólag e § rendelkezései alapján
köthető.
1
(2)	A hosszú távú kötelezettségvállalásokból eredő kifizetések várható, éves
összege egyik évben sem haladhatja meg a költségvetési törvényben kifejezetten az
ilyen kötelezettségvállalásokra az adott évekre megállapított értékhatárt (a
továbbiakban: kifizetési keret).
(3)	A (1) bekezdés szerinti összérték megállapításakor az ugyanazon programhoz
kapcsolódó - akár eltérő jogcímen alapuló - valamennyi várható költségvetési
kifizetést együttesen kell figyelembe venni. E § vonatkozásában program alatt
együttesen azon szolgáltatásvásárlásokra irányuló szerződéseket kell érteni,
amelyekhez a Kormány, illetve az Országgyűlés ugyanazon döntés keretében adja
meg a felhatalmazást.
(4)	A hosszú távú kötelezettségvállalás jóváhagyása érdekében a
kötelezettségvállalás kifizetésének forrását biztosító fejezet felügyeletét ellátó szerv
vezetője a pénzügyminiszterrel együttesen előterjesztést nyújt be a Kormányhoz. A
fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az előterjesztés
megfelelő szakmai színvonalú, gazdasági hatékonysági vizsgálatokat is
tartalmazzon.
(5)	Hosszú távú kötelezettségvállalás - a 22. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel -
csak a Kormány határozata alapján történhet.
(6)	A Kormány, illetve az Országgyűlés hosszú távú kötelezettségvállalási
felhatalmazásának (továbbiakban: kötelezettségvállalási felhatalmazás)
tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás valamennyi lényeges elemét, amelyek
körét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7)	Amennyiben a kötelezettség vállalásához közbeszerzési eljárást, koncessziós
pályázati eljárást, vagy más versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, akkor a
kötelezettségvállalási felhatalmazást - figyelemmel a 12/A. § (5) bekezdésére - az
eljárás megkezdéséhez (a pályázati kiíráshoz) kell kérni.
(8)	Az éves kifizetési kereteket a kötelezettségvállalási felhatalmazásban szereplő
éves értékek a Kormány, illetve az Országgyűlés kötelezettségvállalási
felhatalmazásának hatálybalépése időpontjától terhelik. Amennyiben annak a
szerződésnek a megkötése elmarad, amelyre a kötelezettségvállalási felhatalmazás
szólt, a kifizetési keret lekötött része a kötelezettségvállalási felhatalmazásban
megadott értékekkel automatikusan csökken.
2
(9)	Fennálló hosszú távú kötelezettségvállalás lényeges elemének módosításához a
kötelezettségvállalási felhatalmazást adó Kormány, illetve Országgyűlés
jóváhagyása szükséges.
(10)	A kifizetések jóváhagyott ütemezésének megváltoztatása miatt, a tárgyévi
kifizetési keret tárgyévben nem kifizethető részét a Kormány nyilvános
határozatában, az indok részletes bemutatása mellett átcsoportosíthatja a következő
költségvetési évre, feltéve, hogy az átütemezett kifizetés a következő év június 30-
ig megtörténik.
(11)	A devizában denominált kötelezettségek a Kormány, illetve az Országgyűlés
kötelezettségvállalási felhatalmazásának hatályba lépése időpontjában érvényes,
hivatalos MNB árfolyamon átszámított forint összeg mértékével terhelik a
kifizetési keretet.
(12)	A kifizetési keret nem lehet nagyobb, mint a kötelezettségvállalás évében a
központi költségvetés bevételi főösszegének 3 %-a.
12/C. § (1) A Kincstár negyedévente kimutatást készít a hosszú távú
kötelezettségvállalásokról. A kimutatásnak tartalmaznia kell a
kötelezettségvállalások állományát a fejezetek, és a várható kifizetések éve szerinti
bontásban.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti - törvény eltérő rendelkezése hiányában teljes -
kimutatást a Kincstár a tárgynegyedévet követő 60 napon belül, honlapján
nyilvánosságra hozza.
(3)	A költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője köteles gondoskodni az
(1)	bekezdés szerinti, fejezetéhez tartozó kötelezettségvállalások összesítéséről,
nyilvántartásáról és annak negyedévenkénti, legkésőbb a tárgynegyedévet követő
30 napon belül a Kincstár felé történő jelentéséről.
(4)	A fizetésre kötelezett szerv vezetője köteles a hosszú távú kötelezettségvállalás
alapját jelentő szerződést a megkötését követő 15 napon belül a Kincstárnak és a
költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének bejelenteni.
(5)	A (3) és (4) bekezdések szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a
bejelentési kötelezettséget elmulasztó szervnek megnövelt átutalási díjat kell
fizetnie, amely a Kincstár bevételét képezi.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti átutalási díj megnövelésének mértéke a hosszú távú
kötelezettségvállalás összértékétől, a kifizetésig hátralévő időtől, továbbá
3
késedelmes bejelentés esetén a késedelem mértékétől függ, de legalább 10,0 ezer
forint, legfeljebb 1,0 millió forint. Az így megnövelt átutalási díj megállapításának
és rendezésének részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.
(7)	A költségvetési törvényjavaslat, illetve a zárszámadási törvényjavaslat
benyújtásakor a Kormány tájékoztatni köteles az Országgyűlést a hosszú távú
kötelezettségvállalások állományáról a fejezetek és a várható kifizetések éve
szerinti bontásban.”
(3)	Az Áht. 13/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben megjelölt alrendszerekből támogatás - a 12. § (4)
bekezdésében foglalt támogatás (ide nem értve a humán szolgáltatások nem állami
fenntartói által igényelt támogatásokat) kivételével - nem folyósítható, amíg a
támogatás kedvezményezettjének adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van. A
támogatás iránti kérelem benyújtója ezért a támogató által meghatározott határidőig
nyilatkozik arról, hogy adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen, valamint
hozzájárul ahhoz, hogy a támogatás folyósítója e nyilatkozat valóságtartalmának
igazolását kérje a 18/C. § (13)-(15) bekezdésében meghatározott eljárásban, vagy
közvetlenül az állami, önkormányzati adóhatóságtól, az illetékhivataltól és a
vámhatóságtól. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése szempontjából e
hozzájárulás az eljárás megindítása iránti kérelemnek minősül azzal, hogy az
általános tételű eljárási illetéket azon adóhatóságok számára tekintettel kell leróni,
amelyektől hozzájárulás hiányában külön-külön igazolást kellene beszerezni a
támogatás folyósítása érdekében. Hozzájárulás hiányában a támogatás vagy az
egyes támogatási részletek folyósítását megelőzően a támogatóhoz, az általa
meghatározott határidőig be kell nyújtani az állami adóhatóság, vámhatóság, a
székhely, illetőleg lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság és illetékhivatal 30
napnál nem régebbi igazolását arról, hogy a támogatás kedvezményezettjének nála
nyilvántartott adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása nincsen.”
(4)	Az Áht. 13/A. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Ha a folyósított központi költségvetési támogatást jogosulatlan igénybevétel
vagy felhasználás miatt a jogosult közigazgatási hatósági eljárásban követeli vissza
és a követelést a kötelezett határidőben nem teljesíti - és e törvény alapján más
módon nem hajtható be -, a követelés köztartozásnak minősül, melyet az állami
adóhatóság megkeresésre adók módjára hajt be.”
(5)	Az Áht. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(1) Az államháztartás alrendszerei hiányának adósságot növelő rendezését,
továbbá tartozásokat átvállalni, elengedni, visszatérítendő támogatást vissza nem
térítendő támogatássá átalakítani, illetve bármely más módon adósságot növelő
újabb kötelezettséget vállalni kizárólag az adott alrendszer költségvetése útján,
előirányzattal megtervezve lehet. Az alapok adott évi hiányából a 18/B. § (1)
bekezdésének d) pontja szerint nyújtott megelőlegezési, likviditási hitellel
finanszírozott rész a központi költségvetés adósságát növeli.”
(6)	Az Áht. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű,
működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás
céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó
adatokat a támogatást odaítélő szervezet vagy felügyeleti szervének hivatalos
lapjában vagy honlapján közzé kell tenni, legkésőbb a döntés meghozatalát követő
hatvanadik napig. Honlapon történő közzététel esetén legalább öt évig biztosítani
kell az adatok hozzáférhetőségét. Helyi önkormányzat esetében hivatalos lap vagy
honlap létesítése - e kötelezettség teljesítésével összefüggésben - nem kötelező, a
közzétételre ilyen esetben a helyben szokásos módon kerül sor. Az állami,
önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok megállapíthatják a
nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és hatvan napnál rövidebb határidőt is
meghatározhatnak.
(2)	A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1) bekezdésben meghatározott határidő
előtt - a támogatást visszavonják vagy arról a kedvezményezett lemond. A
közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet
kettőszázezer forint alatti támogatási összegre - melyet adott költségvetési évben
egybe kell számítani - vonatkozóan ezt lehetővé teszi. Az elkülönített állami
pénzalapokból nyújtott nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési
támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget kormányrendeletben
meghatározott módon kell teljesíteni.”
(7)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kincstár feladatai különösen:/
„c) gondoskodik az állam által vállalt kezességek, garanciák, viszontgaranciák és
nyújtott hitelek, az állam nemzetközi pénzügyi és számviteli elszámolásainak, a
többéves kihatással járó pénzügyi kötelezettségvállalásainak, az állam
követeléseinek nyilvántartása, a kötelezettségek teljesítése, követelések kezelése,
visszterhes támogatások visszafizetése jogszabályban meghatározott feladatainak
5
ellátásáról, valamint a központi költségvetés 108/A. §-ban részletezett külföldi
követeléseinek nyilvántartásáról, dokumentálásáról, a követelések állományát
rögzítő számlák vezetéséről és az ezekről szóló negyedévenkénti összegző
kimutatás elkészítéséről;”
(8)	Az Áht. 18/B. §-a (1) bekezdésének zs)-x) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A Kincstár feladatai különösen:/
„zs) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban
meghatározott feltételekkel - kamatmentes megelőlegezési, likviditási hitelt
nyújthat az Európai Mezőgazdasági Garancia Alaptól érkező - jogszabályban
meghatározott - egységes területalapú, és más közvetlen kifizetések, valamint piaci
támogatások, intervenciós intézkedésekből eredő kifizetések, továbbá az Európai
Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott vidékfejlesztési
támogatások - ide nem értve az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programot -
céljaira történő kifizetések teljesítéséhez a támogatások kezelésére létrehozott és
akkreditált szervnek (kifizető ügynökség);
x) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból kamatmentes
megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az Európai Unió részére történő cukor-,
izoglükóz- és inulinilleték (továbbiakban: cukorilleték) fizetési kötelezettség
teljesítésére a cukorilletékek megállapításáért, kivetéséért és beszedéséért felelős
szervnek.”
(9)	Az Áht. 18/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kincstár az ügyfelektől érkező, a jogszabályi előírásoknak meg nem felelő
megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, illetve a rendelkezés
kezdeményezőjének értesítése mellett visszautasítja.”
(10)	Az Áht. 18/B. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kincstár az (1) bekezdés p) pontja szerinti feladatai ellátásához az a) pont
szerinti nyilvántartások adatait is felhasználja. Amennyiben a kötelezettségvállalás
bejelentés kifizetésre vonatkozó adatai nem a bejelentésnek megfelelően
teljesülnek, a kincstár rendelkezésre állási díjat számít fel kormányrendeletben
szabályozott módon.
(10)	A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben
foglalt feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított
normatívák igénylése elbírálásához szükséges, az egyes normatívák igénylését
megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi azonosítókat és
6
személyes adatokat kezelni. E személyes adatokat az egyes költségvetési éveket
lezáró zárszámadásról szóló törvény hatálybalépésének napjáig jogosult kezelni.”
(11)	Az Áht. 24. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A költségvetési szerv vezetője a (2) bekezdésben meghatározott kiemelt
előirányzatok között saját hatáskörben - a felügyeletét ellátó szerv és a kincstár
egyidejű tájékoztatása mellett - az elemi költségvetésében jóváhagyott összeghez
képest átcsoportosítást hajthat végre
a)	a működési költségvetés kiemelt előirányzatai között,
b)	a felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
c)	a működési és felhalmozási költségvetés kiemelt előirányzatai között,
d)	a kölcsönök előirányzat-csoport terhére, illetve javára.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt átcsoportosítások nem irányulhatnak a személyi
juttatások előirányzatának növelésére. A felújítás előirányzatát - a
pénzügyminiszter egyetértésével - a fejezet felügyeletét ellátó szerv csökkentheti a
felügyelete alá tartozó költségvetési szervnél - a személyi juttatások kivételével - a
működési költségvetés javára. E rendelkezés a felsőoktatási intézményekre nem
vonatkozik.”
(12)	Az Áht. 24. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A személyi juttatások előirányzatának növelése a munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatának megfelelő mértékű növelésével együttesen hajtható
végre, kivéve, ha a költségvetési szerv a kincstár részére nyilatkozik arról, hogy a
munkaadókat terhelő járulékok növelése nélkül éves fizetési kötelezettségének
eleget tud tenni. A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi
tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére a dologi
kiadások között elkülönítetten megtervezett összeg csak a személyi juttatások
egyidejű átcsoportosításával növelhető.”
(13)	Az Áht. 24. §-ának (11)-(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével
-	az alcímek, jogcímcsoportok, illetve jogcímek közötti átcsoportosításra csak a
költségvetési törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor.
7
(12)	A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeti egyensúlyi tartalék kivételével
a)	fejezeten belül az (1) bekezdésben foglalt címekhez,
b)	más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez
az előirányzat céljának, rendeltetésének megfelelően, a törvényi kiemelt
előirányzatokra is kiterjedően - a Kormány rendeletében meghatározott módon,
előirányzat-módosítással - a fejezet felügyeletét ellátó szerv(ek) hatáskörében - a
b) pont szerinti esetben a fejezetek felügyeletét ellátó szervek vezetőinek
megállapodása alapján - csoportosíthatók át.”
(14)	Az Áht. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az általános tartalékból elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel
nyújtott támogatás összegét, illetve annak fel nem használt részét az Egyéb vegyes
bevételek számlára kell befizetni, amellyel az adott évi általános tartalék és vegyes
bevételek előirányzatát a Kormány megnövelheti.”
(15)	Az Áht. 31. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza a helyi
önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó
részesedését, a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok
normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét, a helyi
önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó
fejlesztési célú támogatásokat, valamint megállapítja a helyi önkormányzatokat,
illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető - az államháztartás
alrendszereit megillető kötelezettségek beszámításával (nettó módon) finanszírozott
-	támogatások elosztási és folyósítási rendjét.”
(16)	Az Áht. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a központi
költségvetés terhére
a)	a költségvetési törvényben meghatározott mértékeken belül, nyilvános
határozatban egyedi állami kezességet, egyedi állami garanciát, illetve egyedi
viszontgaranciát vállaljon;
b)	a nemzetközi fejlesztési intézményekkel kötendő hitelszerződéseknél
összegszerű korlátozás nélkül egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami
garanciát vállaljon.
(2)	Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy külföldi székhelyű
hitelintézetek és nemzetközi fejlesztési intézmények, mint jogosultak javára vállalt
állami kezességvállalási, állami garanciavállalási szerződés alapján a külföldi
jognak alávesse magát.
8
(3)	A Kormány egyedi állami kezességet, illetve egyedi állami garanciát hitel- és
kölcsönfelvételhez, vagy kötvénykibocsátáshoz vállalhat.
(4)	Az egyedi állami kezességvállalás a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerinti egyszerű
kezesség. A Kormány ettől határozatában indokolt esetben eltérhet.
(5)	Az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele,
hogy a hitel-, kölcsönfelvevőnek, kötvénykibocsátónak (a továbbiakban: kötelezett)
ne legyen korábbi állami kezesség, állami garancia, illetve viszontgarancia
beváltásából az állammal szemben fennálló tartozása, valamint a kötelezett ne
álljon csőd-, felszámolási, adósságrendezési eljárás vagy végelszámolás alatt.
(6)	A Kormány abban az esetben vállalhat egyedi állami kezességet, állami
garanciát, ha a hitel, a kölcsön vagy a kötvény visszafizetése a kötelezett pénzügyi
helyzetére vonatkozó információk (különösen pénzügyi, számviteli kimutatások és
előrejelzések) alapján, illetőleg a rendelkezésre álló további fedezetekre tekintettel
-	az állami kezesség, állami garancia beváltása, egyéb állami többlet-támogatás
nélkül - kellően biztosított.
(7)	Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele kezességi, illetőleg
garanciavállalási díj kikötése. Az Országgyűlés az állami kezesség vállalásáról,
állami garanciavállalásról szóló törvényben, a Kormány az állami kezesség
vállalásáról, állami garancia vállalásáról szóló határozatában a díj megfizetésétől
indokolt esetben eltekinthet, vagy azt alacsonyabb mértékben állapíthatja meg.
(8)	A Kormány az egyedi állami kezesség vállalásáról, állami garancia vállalásáról
szóló határozatában a körülmények mérlegelése alapján előírhatja, hogy az állami
kezesség, illetve állami garancia útján szerzett pénzeszközökből végrehajtott
beszerzésekre a közbeszerzésekről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. A
közbeszerzési eljárás alkalmazását el kell rendelni, ha az állami kezességgel, állami
garanciával érintett beszerzés egyébként a közbeszerzési törvény tárgyi hatálya alá
tartozik, a kezesség, garancia mértéke eléri vagy meghaladja a nemzeti
közbeszerzési értékhatárt, és a Kormány készfizető állami kezességet vagy állami
garanciát vállal.
(9)	Az egyedi állami kezességre, állami garanciára vonatkozó megállapodásokat a
pénzügyminiszter vagy az általa felhatalmazott személy írja alá, és azokat havonta
megküldi az Állami Számvevőszéknek.
(10)	Az egyedi viszontgarancia vállalására az egyedi állami kezességre, állami
garanciára vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni, az e
törvényben meghatározott eltérésekkel.
(11)	Jogszabályi állami kezességet, állami garanciát, illetve jogszabályi
viszontgaranciát csak törvényben lehet vállalni, részletes szabályait e törvény
felhatalmazása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg.
(12)	Jogszabályi állami kezesség, állami garancia vállalásánál a díj kikötésének
kötelezettségéről, a díj mértékéről, illetve a díjfizetés csökkentéséről vagy
mellőzéséről a (11) bekezdés szerinti törvényben kell rendelkezni.
9
(13)	Az egyedi és jogszabályi állami kezesség-, illetve állami garanciavállalások
alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik,
és azt adók módjára kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása,
nyilvántartása és végrehajtása az állami adóhatóság feladata.
(14)	Az egyedi és jogszabályi viszontgarancia alapján a központi költségvetés által
kifizetett összeg behajtása annak a jogi személynek a feladata, amely a
viszontgarancia alapjául szolgáló kezességet, garanciát nyújtja (a továbbiakban:
garantőr szervezet). A garantőr szervezet a követelés behajtásából származó -
külön jogszabályban meghatározott költségekkel csökkentett - bevételt a
költségvetési törvényben meghatározott viszontgarancia arányában köteles a
központi költségvetés részére befizetni. Amennyiben a garantőr szervezet e
kötelezettségének nem tesz eleget, a költségvetésnek meg nem fizetett összeg a
garantőr szervezetnek állammal szembeni tartozásává válik, és azt adók módjára
kell behajtani. Az adók módjára behajtandó tartozás előírása, nyilvántartása és
végrehajtása az adóhatóság feladata.
(15)	Az Állam nevében, a Kormány határozatában megjelölt kedvezményezettel és
az ott meghatározott feltételekkel, a pénzügyminiszter törvényben meghatározott
esetekben jogi személlyel árfolyam-fedezeti megállapodást köthet. Az árfolyam-
fedezeti megállapodás vállalására a (5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen
alkalmazni kell.”
(17)	Az Áht. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) Az Országgyűlés a 33/D. §-nak megfelelő állami
kötelezettségvállalások alapján várható fizetési kötelezettségek fedezetére a
költségvetési törvényben előirányzatokat hagy jóvá.
(2)	A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a)	a Kormány által vállalható egyedi állami kezesség, állami garancia mértékének
felső határát;
b)	az egyedi viszontgarancia állományának felső határát;
c)	a jogszabályi állami kezességvállalásból, állami garanciavállalásból és
jogszabályi viszontgarancia-vállalásból eredő állami kötelezettségek állományának
felső határát vagy a garantőr szervezet kifizetéseihez viszonyított arányát;
d)	a garantőr szervezet által vállalható, viszontgaranciával biztosított kezesség,
garancia állományának felső határát;
e)	az árfolyam-fedezeti megállapodásból eredő állami kötelezettségek
állományának felső határát.
(3)	A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia, egyedi
viszontgarancia és árfolyam-fedezeti megállapodás vállalását a kormányhatározat
kihirdetésének évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott mértékek
terhére kell elszámolni.
10
(4)	A jogszabályi állami kezesség, állami garancia és a jogszabályi viszontgarancia
vállalását az állami kötelezettség keletkezésének évére vonatkozó költségvetési
törvényben meghatározott mérték terhére kell elszámolni.
(5)	A (2) bekezdés szerinti keretösszeget az állami kötelezettségvállalás évében
lejáró állami kezesség, állami garancia, viszontgarancia és árfolyam-fedezeti
megállapodás az állami kötelezettség lejáratának napját követően nem terheli
tovább.
(6)	A (2) bekezdésben szereplő állományok és mértékek az állami kezességgel,
állami garanciával, viszontgaranciával biztosított kötelezettségvállalások, valamint
az árfolyam-fedezeti megállapodás által fedezett források forintban számított
állományának tőkeösszegére vonatkoznak.
(7)	Az egyedi állami kezességvállalási, illetve állami garanciavállalási díj
mértékének felső határát a költségvetési törvényben kell meghatározni.
(8)	A költségvetés bevételeként a kezesség- és garanciadíj költségvetési törvényben
meghatározott felső határa szerint számított díj összegét kell elszámolni.
(9)	Az elengedett kezesség- és garanciavállalási díjak összegét költségvetési
kiadásként kell elszámolni. Elengedett díjnak minősül a költségvetési törvényben
meghatározott felső határ szerinti és a ténylegesen kikötött kezességvállalási,
illetve garanciavállalási díj különbözete.
(10)	A Kormány a zárszámadási törvényjavaslatban köteles beszámolni az
Országgyűlésnek a 33/D. §-nak megfelelő állami kötelezettségvállalásokról, az
azok alapján teljesített kifizetésekről és az azokból származó megtérülésekről.”
(18)	Az Áht. a következő 33/D. §-sal egészül ki:
„33/D. § E törvény alkalmazásában:
a)	állami garancia: olyan önálló, a Magyar Állam nevében vállalt kötelezettség,
amely alapján a Magyar Állam, a központi költségvetés terhére, jogszabályban
illetve szerződésben meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben a
kötelezett nem teljesít, a jogosultnak fizetést teljesít az előzetesen rögzített
összeghatárig;
b)	állami kezesség: a Ptk. szerinti kezességnek megfelelő járulékos, a Magyar
Állam nevében vállalt kötelezettség;
c)	egyedi állami kezesség, állami garancia: a Kormány Magyar Közlönyben
közzétett, nyilvános határozatában, vagy az Országgyűlés által törvényben
egyedileg meghatározott szerződéses kötelezettséghez vállalt állami kezesség vagy
állami garancia;
d)	jogszabályi állami kezesség, állami garancia: jogszabályban meghatározott
feltételek bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül
beálló állami kezesség, vagy állami garancia;
e)	viszontgarancia: jogi személy részére, az általa vállalt kezesség, illetve garancia
érvényesítéséhez kapcsolódó állami megtérítési kötelezettség;
11
f)	egyedi viszontgarancia: a Kormány Magyar Közlönyben közzétett, nyilvános
határozatában vállalt állami viszontgarancia;
g)	jogszabályi viszontgarancia: jogszabályban meghatározott feltételek
bekövetkezése esetén, szerződéskötés vagy nyilatkozat kibocsátása nélkül beálló
viszontgarancia;
h)	árfolyam-fedezeti megállapodás: jogi személy által felvett, éven túli lejáratú
devizahitelen, devizakölcsönön vagy az általa kibocsátott éven túli lejáratú
devizakötvényen alapuló, euróra átszámított fizetési kötelezettségből eredő, a
magyar törvényes fizetőeszközzel szembeni árfolyamkockázat csökkentésére a
Magyar Állammal kötendő ügylet, melynek nyereségét a jogi személy köteles
befizetni a központi költségvetésbe, a veszteséget pedig a központi költségvetés
megtéríti a részére;
i)	kiállítási garancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezéséhez a
Magyar Állam nevében vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;
j) kiállítási viszontgarancia: a 33/B. §-ban meghatározott kiállítások rendezése
érdekében a kiállító által kötött biztosítási szerződéshez a Magyar Állam nevében
vállalt szerződést biztosító önálló kötelezettség;
k) nemzetközi fejlesztési intézmény: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
(IBRD), az Európai Beruházási Bank (EIB), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Bank (EBRD), a német Újjáépítési és Hitelbank (KfW), az Északi Beruházási Bank
(NIB), valamint az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB).”
(19)	Az Áht. 36. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Kormány jogosult - az irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó
fejezetek költségvetésébe tartozó szervek kivételével - a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) és a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó központi költségvetési szervek,
és ezek üzemeltetési, támogatás-lebonyolítási feladatait ellátó költségvetési szervek
létszámkeretének meghatározására.”
(20)	Az Áht. 48. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A pénzügyminiszter/
„c) gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósságból eredő kötelezettségek
kezelésével, teljesítésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
valamint az államadósság és az államháztartási adósság számításáról és
nyilvánosságra hozataláról;”
(21)	Az Áht. 48. §-ának i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
12
/A pénzügyminiszter/
„i) nyilvántartást vezet a központi költségvetés terhére vállalt kezességekről,
garanciákról és viszontgaranciákról; a hosszú távú kötelezettségvállalásokról; az
állam nemzetközi pénzügyi elszámolásairól; az állam követeléseiről; a központi
költségvetés bevételeit érintő kedvezményekről, kedvezmény jellegű
mentességekről és bevétel-átengedésekről;”
(22)	Az Áht. 48. §-a a következő t)-u) pontokkal egészül ki:
/A pénzügyminiszter/
„t) részletes nyilvántartást vezet a kötelezettségvállalási felhatalmazásokról és az
éves kifizetési keretek felhasználásáról,
u) a hosszú távú kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos gazdasági hatékonysági
számítások elvégzéséhez módszertani segédanyagokat tesz közzé a
Pénzügyminisztérium hivatalos honlapján.”
(23)	Az Áht. 49. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője - ha törvény másként nem rendelkezik -/
„f a Kormány rendeletében szabályozott módon gyakorolja a hatáskörébe utalt
előirányzat-módosítási, -átcsoportosítási és -felhasználási jogköröket, ideértve a
költségvetési címen belüli alcímek közötti - kiemelt előirányzatok adott címre
összesített előirányzatát nem érintő - átcsoportosítást, a 24. § (4)-(5) és (11)
bekezdésében foglalt belső átcsoportosítást, a fejezeti általános tartalék
felhasználását is, továbbá meghatározza a fejezeti kezelésű előirányzatok azon
körét, amelyből a határon túli magyar nyelvű oktatási intézmények támogathatók;”
(24)	Az Áht. 64/A. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az illetékes Igazgatóság a rendelkezésre álló iratok és saját nyilvántartásai
alapján, illetve a helyszínen az önkormányzat év végi elszámolásának benyújtásáig
megvizsgálhatja a feladatmutatók alakulását, az igénylés megalapozottságát.
Amennyiben az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti felhívásnak nem, vagy csak
részben tett eleget, és az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti együttes összeg,
valamint az Igazgatóság álláspontja szerinti együttes összeg közötti eltérés
meghaladja a 2 %-ot, de legalább 1 millió Ft-ot, helyszíni vizsgálatot végez. A
vizsgálat eredményéről az Igazgatóság külön jogszabályban meghatározott tartalmú
jegyzőkönyvet vesz föl. A jegyzőkönyvben az Igazgatóság szükséges esetben
felhívja az önkormányzatot, hogy a következő előirányzat-módosítási lehetőségnél
13
az érvényes feladatmutatóit módosítsa, illetve az elszámolásnál az Igazgatóság által
javasolt adatokat érvényesítse.
(3)	Amennyiben a helyi önkormányzat nem tesz eleget
a)	az (1) bekezdés szerinti felhívásnak, és a felhívásban szereplő jogcímeknél az év
végi elszámolás során visszafizetési kötelezettsége és a (4) bekezdés alapján
igénybevételi kamatfizetési kötelezettsége keletkezik, a jogtalanul igénybe vett
előirányzat, de legfeljebb az Igazgatóság felhívásában feltüntetett különbözet után
-	a (4) bekezdés szerinti igénybevételi kamaton felül - jogcímenként kiegészítő
kamatot fizet. A kiegészítő kamat mértéke a jegybanki alapkamat ötven százaléka,
b)	a (2) bekezdésben foglalt felhívásnak, az Igazgatóság határozatban állapítja meg
az önkormányzat helyszíni vizsgálattal érintett feladatmutatóit és támogatási
összegét. A módosított támogatási összeg utalására a határozat jogerőre
emelkedését követő hónapban esedékes nettó finanszírozástól kezdődően kerül sor.
A indokolatlanul igénybe vett előirányzat összege után a (4) bekezdés szerinti
igénybevételi kamatfizetési kötelezettség terheli az önkormányzatot. Ezen eljárásra
-	az itt meghatározott eltérésekkel - a közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt, valamint a 64/D. § (4), (9) és (10)
bekezdését kell alkalmazni. Az igénybevételi kamat mértékének megállapítása
során a Kincstár felhívásában megjelölt előirányzat-módosítási határidőt kell
figyelembe venni.
(4)	A helyi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt teljes
előirányzat után, ha az igényelt, feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív
hozzájárulások és támogatások összege legalább 3 százalékkal meghaladja az
önkormányzatot ténylegesen megillető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke:
a)	ha az önkormányzat a 64. § (5) bekezdés aa) pontja szerinti időpontig lemond
az előirányzatról, a jegybanki alapkamat 25 százaléka,
b)	ha a 64. § (5) bekezdés ab) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról,
a jegybanki alapkamat 50 százaléka,
c)	ha a 64. § (5) bekezdés ac) pontja szerinti időpontig lemond az előirányzatról,
a jegybanki alapkamat,
d)	ha az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve
a jogtalan igénybevételt a kincstár a 64/D. § szerinti felülvizsgálati eljárás
keretében állapítja meg, a jegybanki alapkamat 200 százaléka.
Amennyiben a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az 500 ezer
forintot, az egyébként irányadó kamatmérték 50 százalékát kell fizetni.”
(25)	Az Áht. 64/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
14
„(7) A központi költségvetés a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő
mértékű késedelmi kamatot fizet a helyi önkormányzat részére a teljes eltérés után,
ha - az érdekkörében felmerülő ok miatt - az általa időarányosan folyósított,
normatív hozzájárulásokból és támogatásokból származó forrás legalább 3
százalékkal kevesebb a helyi önkormányzatot ténylegesen megillető összegnél.”
(26)	Az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi
költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében
szereplő támogatásokat az Igazgatóság útján igényli. Az Igazgatóság - a
támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató alapulvételével - a
rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat alapján
szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén,
jogszabályban meghatározott rövid határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra
hívja fel az önkormányzatot. Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz
eleget, vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság a támogatási igényt nem
továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek és erről értesíti az önkormányzatot.”
(27)	Az Áht. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § A helyi önkormányzat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzattal történő
megállapodás alapján a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának
végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önkormányzati hivatal,
(fő)polgármesteri hivatal, körjegyzőség, illetőleg a közös képviselő-testület hivatala
(a továbbiakban együtt: önkormányzati hivatal). E feladatokat az önkormányzati
hivatal - az adott helyi önkormányzat és az érintett helyi kisebbségi
önkormányzatok megállapodása alapján - több település helyi kisebbségi
önkormányzata számára is elláthatja. A megállapodásnak tartalmaznia kell a helyi
kisebbségi önkormányzatok gazdálkodása végrehajtásának rendjét, az ehhez
kapcsolódó feladatellátás jogosultjainak, kötelezettjeinek kijelölését is.”
(28)	Az Áht. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás
elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi
önkormányzat, valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési
beszámolót és időközi költségvetési és mérlegjelentést készít, melynek tartalmát
külön jogszabály határozza meg.”
15
(29)	Az Áht. 86. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap hiányának a
központi költségvetés terhére történő elszámolását a zárszámadásban kell
rendezni.”
(30)	Az Áht. 86/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetése címekre, alcímekre,
jogcím-csoportokra, jogcímekre, előirányzat-csoportokra és kiemelt
előirányzatokra tagozódik. Címet alkotnak a szabályozási szempontból
összetartozó előirányzatok. Címként jelennek meg a működési bevételek és
kiadások, ezen belül alcímet alkotnak a központi hivatali szervek, az igazgatási
szervek és a központi kezelésű előirányzatok. A költségvetési törvényben szereplő
címek címrendet képeznek. A címrend év közbeni megváltoztatására e törvény 20.
§-ában foglaltak az irányadók.”
(31)	Az Áht. 86/H. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A működési vagyon értékesítéséből származó bevételt - amennyiben törvény
másként nem rendelkezik - a társadalombiztosítási költségvetési szervek
fejlesztési célra a pénzügyminiszter engedélye alapján jogosultak felhasználni.”
(32)	Az Áht. 91/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az alapító a költségvetési szerv megszüntetésével egyidejűleg kijelöli vagy a
megszüntetés időpontjáig megalapítja azt a szervezetet, amely a megszűnő
költségvetési szerv feladatait a továbbiakban ellátja.”
(33)	Az Áht. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a jóváhagyott előirányzatokon belül - beleértve a
létszámkeretet is - köteles gazdálkodni. Fel nem használt kiadási előirányzatát a
költségvetési szerv felügyeletét ellátó szerv felülvizsgálja.”
(34)	Az Áht. 95. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdálkodó szervezet alapításához, abban tagsági (részvényesi) jogviszony
létesítéséhez, illetve részesedés szerzéséhez
16
a)	központi költségvetési szerv és társadalombiztosítási költségvetési szerv esetén a
Kormány előzetes engedélye,
b)	helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, illetve a
többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve esetén a többcélú kistérségi
társulás egyedi előzetes engedélye,
c)	helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi kisebbségi
önkormányzat egyedi előzetes engedélye,
d)	az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos
kisebbségi önkormányzat egyedi előzetes engedélye
szükséges.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti alapítás, illetve befolyásszerzés esetén az
előzetes engedélykérő kormány-előterjesztésben be kell mutatni a gazdálkodó
szervezet alapításának, illetve az abban való részvételnek a - más módon, illetve
szervezeti formában el nem érhető - szükségességét, gazdaságosságát és azt, hogy
a piacra lépés nem jár versenytorzító hatással, valamint a gazdálkodó szervezet
székhelyét, tagját (tagjait), szervezeti formáját, feladatát, tevékenységi körét,
továbbá a szervezet működésének időtartamát, ha a társaságot határozott időre
alapítják.
(4)	A központi költségvetési szerv a Kormány előzetes engedélyét köteles kérni a
részvételével működő gazdálkodó szervezetben való, a jegyzett tőke huszonöt
százalékát meghaladó - de legalább százmillió forintot elérő - tőkeemeléshez,
továbbá az olyan tőkeszerkezet-változáshoz, amelynek következtében a többségi
befolyása megszűnik. A Kormány meghatározza azt is, hogy az így létrejövő
kisebbségi részesedés mely időpontig, illetve milyen feltétel bekövetkeztéig
tartandó vagy tartható fenn. Ugyancsak a Kormány előzetes engedélye szükséges a
gazdálkodó szervezet végelszámolással történő megszüntetéséhez vagy
átalakulásához.”
(35)	Az Áht. 95. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltak a kutatás-fejlesztésről és a technológiai
innovációról szóló törvény szerinti hasznosító vállalkozás létrehozása, illetve
gazdasági társaságban e célból történő tagsági (részvényesi) jogviszony létesítése,
illetve részesedés szerzése esetén nem alkalmazandók.”
(36)	Az Áht. 101. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben tárgyévben a helyi önkormányzat a számára jóváhagyott címzett,
illetve céltámogatás
17
a)	tárgyévben igénybe vett összegéről, vagy annak egy részéről lemond, azt
visszafizeti, illetve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási
rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény rendelkezései alapján
elvonásra kerül,
b)	tárgyévet megelőzően igénybe vett összegét, vagy egy részét visszafizeti,
az így felszabaduló előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok
kiegészítő támogatás, valamint az éves költségvetési törvényben meghatározott vis
maior tartalék előirányzatát növeli. A címzett és céltámogatásra, valamint a helyi
önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladataira előirányzott állami
támogatásnak a tárgyévet megelőző évek maradványaiból a tárgyévben igénybe
vett összegével a központi költségvetésben megtervezett tárgyévi ilyen célú
előirányzatot meg kell növelni.”
(37)	Az Áht. 101. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesülő helyi önkormányzat,
központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet (pl.: alapítvány,
költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság, stb.) útján közvetve a beruházás
megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától
(pl.: közterület-használati díj, földterület-, épület-, irodatechnikai berendezés,
felvonulási terület bérlet, adás-vétel, végleges vagy öt éven túl visszatérítendő
ideiglenes pénzeszközátadás stb. jogcímen) bevételhez jut, úgy az e bevétel
összegére jutó arányos állami támogatást vissza kell fizetni a központi
költségvetésbe.”
(38)	Az Áht. 101. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a gyógyító-megelőző ellátás
jogcímcsoporton belül, a költségvetési törvényben meghatározott jogcímeken
kiadásként elszámolja az egészségügyi szolgáltatókat külön jogszabály szerint
megillető támogatást.”
(39)	Az Áht. 102. §-áának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési
támogatás rendelkezésre bocsátása előirányzat-felhasználási keret nyitása útján
történik.
a)	Az előirányzat-felhasználási keretet a jóváhagyott költségvetésben megállapított
kiadási és bevételi előirányzatok különbözeteként, a személyi juttatásokat,
valamint egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és
az államháztartás alrendszereit megillető kötelezettségek (szja-előleg,
nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás,
társadalombiztosítási járulék, munkaadói és munkavállalói szolidaritási járulék),
18
valamint egyéb, az államháztartás alrendszereit megillető, jogszabályban
meghatározott közterhek és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj beszámításával
csökkentett összegben a Kormány rendeletében szabályozott módon kell
meghatározni.
b)	az a) pontban foglalt kötelezettségek teljesítését a kincstár végzi. A teljesítés
érdekében a kincstár megterheli a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv
számláját az általa teljesített kötelezettségek azon összegével, mely az a) pont
szerinti keretből nem volt levonható.”
(40)	Az Áht. 102. §-ának (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon
szervek, amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás
alapján történik, személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal
összefüggésben felmerülő és az állami adóhatóság felé teljesítendő
kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint a felügyelete alá tartozó
költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével -
minden hónap 20-áig teljesítik.”
(41)	Az Áht. 109/A. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstári vagyon tulajdonjogának átruházásából (a továbbiakban:
értékesítés) származó, az értékesítés igazolt költségeit meghaladó bevétel - ha
törvény vagy vagyonkezelés körében történő értékesítés esetén kormányrendelet
másként nem rendelkezik - a központi költségvetés központosított bevételét
képezi.
(4)	A központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő ingatlan
értékesítéséből származó bevétel fejlesztési célokra történő felhasználását -
kormányrendeletben szabályozottak szerint - a pénzügyminiszter
engedélyezheti.”
(42)	Az Áht. 109/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi költségvetési szervek - a társadalombiztosítási költségvetési
szervek kivételével - a vagyonkezelésükben lévő és központi költségvetési
szerv elhelyezését közvetlenül nem szolgáló vagy jogszabályban meghatározott
állami feladat ellátásához nem használt ingatlanokat - beleértve a tartósan bérbe
adott helyiségeket is - kötelesek felajánlani a KVI-nek más állami feladat
ellátása vagy az ahhoz szükséges források biztosítása, illetve a helyi
önkormányzatok részére történő tulajdonba adás előkészítése érdekében. Az
ingatlan értékesítésének kezdeményezése, illetve a tartós bérbeadás
felajánlásnak minősül, amely nem vonható vissza.”
19
(43)	Az Áht. 109/C. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egyes központi költségvetési szervek megfelelő - az ellátott állami
feladathoz és az alkalmazotti létszámhoz igazodó - elhelyezésének
megszervezése - a Magyar Honvédség szervezeteinek kivételével - a KVI
feladata. A Kormány rendeletben határozza meg azon - kincstári vagyon
létrejöttét eredményező, valamely ingatlan használati jogának bármely jogcímen
történő megszerzésére vonatkozó, illetve kincstári vagyon hasznosítását célzó -
jogügyletek körét, amelyhez a központi költségvetési szervek a KVI előzetes
jóváhagyását kötelesek kérni.”
(44)	Az Áht. 109/D. §-ának (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/ Kincstári vagyon a következő eljárásokkal értékesíthető:/
„e) tőzsdei értékesítésre adott megbízás a 108. § (1) bekezdés g) pontjában
meghatározott vagyonelemek tekintetében.”
(45)	Az Áht. 109/F. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot, illetve a kijelölést a KVI -
különösen, ha az adott vagyontárgy más állami feladat ellátásához vagy azt
biztosító források megteremtéséhez szükséges - visszavonhatja. A visszavonás
előtt a KVI köteles kikérni a vagyonkezelő felügyeletét ellátó szerv vezetőjének
véleményét. A felügyeleti szerv vezetője véleményezési jogát a KVI erre
vonatkozó felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül
gyakorolhatja.”
(46)	Az Áht. a következő 109/L. §-sal egészül ki:
„109/L. § A külön jogszabályban meghatározott lakásépítési kedvezménnyel,
fiatalok otthonteremtési támogatásával és a megelőlegező kölcsönnel
összefüggésben az állam javára jelzálogjogot és annak biztosítására szolgáló
elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”
(47)	Az Áht. 110-112. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„110. § (1) E törvény alkalmazásában adósság a hitelviszonyon alapuló fizetési
kötelezettség.
(2)	Az államadósság a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak együttes adóssága.
(3)	A helyi önkormányzati adósság a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatokat
együttesen terhelő adósság, amelynek számításakor az egyes önkormányzatok
egymással szembeni adósságát konszolidálni kell.
(4)	Az államháztartás adóssága az államadósság és a helyi önkormányzati adósság
együttes értéke.
(4)	Az államháztartás adóssága, illetve az államadósság értékének számításakor az
alrendszerek egymással szembeni adósságát konszolidálni kell.
(5)	A maastrichti adósságmutató az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez
csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv
alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint
jelentendő adósságmutató.
111.	§ (1) A központi költségvetés adósságából eredő kötelezettségek kezeléséért,
teljesítéséért és nyilvántartásáért a pénzügyminiszter felelős.
(2) Az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a
helyi önkormányzatok az őket terhelő adósságból eredő kötelezettségek
kezeléséért, teljesítéséért és nyilvántartásáért önállóan felelősek.
112.	§ A pénzügyminiszter köteles az államadósságot és az államháztartási
adósságot alrendszerenként és konszolidáltan rendszeresen, de legalább
negyedévente - kormányrendeletben meghatározottak szerint - nyilvánosságra
hozni. A pénzügyminiszter e feladatának ellátásához az önkormányzatok
kormányrendeletben meghatározott módon, időközönként és tartalommal adatot
szolgáltatnak.”
(48)	Az Áht. 113/A. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzügyminiszter az ÁKK Rt. útján
a)	az éves költségvetési törvény alapján a 18/B. § (1) bekezdésének p) pontja
szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés
fizetőképességének fenntartásáról;
b)	gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság, valamint az állam
átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről;
c)	nyilvántartja a központi költségvetést terhelő adósságot.
(2) E feladatkörében az ÁKK Rt.
a)	elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét,
kidolgozza az államadósság finanszírozási stratégiáját;
21
b)	a költségvetési törvény keretében szervezi a központi költségvetés adósságát
képező állampapír-kibocsátásokat, hitelfelvételeket és hitelátvállalásokat;
c)	gondoskodik a központi költségvetést terhelő adósság terheinek kifizetéséről;
d)	szervezi a másodlagos állampapírpiacot;
e)	a másodlagos állampapírpiacon értékpapír-műveleteket végez, állampapírokat ad
el, vásárol és kölcsönöz, repóügyleteket köt, valamint a központi költségvetést
terhelő adósság kezelése körében az árfolyam- és kamatkockázat csökkentése
érdekében azonnali és határidős, valamint fedezeti ügyleteket köt, továbbá
értékpapír- és letétkezelési feladatokat lát el;
f)	elemzi a központi költségvetést terhelő adósságszolgálat és állampapírpiac
folyamatait;
g)	közreműködik az államháztartási adósság számításában, a 112. § szerinti
kormányrendeletnek megfelelően tájékoztat az államadósság és az államháztartási
adósság alakulásáról és az állampapírpiac folyamatairól;
h)	az állam által garantált értékpapírok kibocsátásával, hitelek felvételével és
kezelésével kapcsolatos feladatokat láthat el;
i)	véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott
hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit;
j) hitel-betét műveleteket végez;
k) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel,
illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok
ellátásában. Az ÁKK Rt. a közreműködésért a központi költségvetés terhére
díjazásban részesül. A díj mértéke az alapügyben szereplő tőke összegének
legfeljebb 0,025 százaléka. Az ÁKK Rt. e feladatainak és díjazásának részletes
szabályait a Kormány rendeletben határozza meg;
l) közreműködhet az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet
hitelfelvételével, kölcsönfelvételével, illetve hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírjának kibocsátásával kapcsolatos feladatok ellátásában, melyért a
gazdálkodó szervezettől a k) pontban meghatározott mértékű díjra jogosult.”
(49)	Az Áht. 116. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § (1) Az Országgyűlés részére az állami költségvetés tárgyalásakor
tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:
1.	az államháztartás bevételeit és kiadásait (a továbbiakban: költségvetési mérleg)
a)	alrendszerenként és összevontan
b)	közgazdasági és funkcionális tagolásban;
2.	az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy
hiányának) összefüggését és kapcsolatát az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv
alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint
jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató),
22
illetve az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó
elsődleges egyenlegmutatóval (maastrichti elsődleges egyenlegmutató);
3.	a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat
(pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként.
(2) Az Országgyűlés részére zárszámadáskor tájékoztatásul a következő mérlegeket
és kimutatásokat kell bemutatni:
1.	az államháztartás költségvetési mérlegeit
a)	alrendszerenként és összevontan,
b)	közgazdasági és funkcionális tagolásban;
2.	az államháztartás alrendszerei költségvetési egyenlegének (többletének vagy
hiányának) összefüggését és kapcsolatát az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv
alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendelet szerint
jelentendő mutatóval: a kormányzati szektor hiányával (maastrichti deficitmutató),
illetve az ugyanott meghatározott kamatkiadásokat figyelmen kívül hagyó
elsődleges egyenlegmutatóval (maastrichti elsődleges egyenlegmutató);
3.	a központi költségvetés adóbevételeiben érvényesülő közvetett támogatásokat
(pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket) tartalmazó kimutatást adónemenként;
4.	az államháztartás könyvviteli mérlegeit alrendszerenként elkülönítetten;
5.	az állami költségvetés finanszírozását bemutató pénzforgalmi kimutatást;
6.	az államháztartás adósságát instrumentumok valamint bel- és külföldi hitelezők
szerinti bontásban összevontan és alrendszerenként;
7.	a központi költségvetés adósságát instrumentumok, bel- és külföldi hitelezők,
forint és deviza, valamint éven belüli és éven túli lejárat szerinti bontásban;
8.	a 110. §-ban meghatározott adósság-kategóriákat összefüggéseikkel együtt;
9.	a központi költségvetés által nyújtott hitelek állományát instrumentumok, bel- és
külföldi hitelfelvevők, lejárat szerinti bontásban.”
(50)	Az Áht. 118. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„118. § (1) A helyi önkormányzatok költségvetésének előterjesztésekor a
képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat
kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
1.	az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, előirányzat felhasználási
tervét,
2.	a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal:
a)	az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a
helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét,
b)	a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és
összesítve,
23
c)	a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket)
tartalmazó kimutatást.
(2)	A helyi önkormányzatok zárszámadásának előterjesztésekor a képviselő-testület
részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges
indokolással együtt - bemutatni:
1.	az adott helyi önkormányzat összes bevételét, kiadását, pénzeszközének
változását,
2.	a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal:
a)	az adott helyi önkormányzat összevont költségvetési mérlegét, elkülönítetten a
helyi kisebbségi önkormányzat mérlegét,
b)	az adósság állományát lejárat, eszközök, bel- és külföldi hitelezők szerinti
bontásban,
c)	a vagyonkimutatást,
d)	a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és
összesítve,
e)	a közvetett támogatásokat (pl. adóelengedéseket, adókedvezményeket)
tartalmazó kimutatást.”
(51)	Az Áht. 124. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„e) az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garancia, viszontgarancia és a
kiállítási garancia, kiállítási viszontgarancia előkészítésének, beváltásának,
nyilvántartásának és a kapcsolódó adatszolgáltatásnak részletes szabályait;”
(52)	Az Áht. 124. §-ának (2) bekezdése a következő zsd-zse) ponttal egészül ki:
/A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
, ,zsd) a 18/B. § (9) bekezdése szerinti rendelkezésre állási díj alkalmazásának
részletes szabályait;
zse) a 102. § (1) bekezdése szerint a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv
részére a központi költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes
szabályait.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
24
2. §
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló - módosított - 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT) 4. §-ának
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap az öregségi nyugdíj, a rokkantsági és baleseti
rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói nyugellátás, a tizenharmadik havi nyugdíj és
az egyösszegű méltányossági kifizetések fedezetére szolgál.”
(2)	Az AT 4. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következő 3. és 4. pontokkal egészül
ki:
/c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve /
„3 a Munkaerőpiaci Alap Start-kártya kiegészítése,
4.	a korkedvezmény biztosítási járulék,”
(3)	Az AT 4. §-a (3) bekezdésének f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
„f a központi költségvetési hozzájárulások, ideértve
1.	a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermeknevelési
támogatásban részesülők után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot,
2.	a magánnyugdíjpénztárba átlépők miatti járulékkiesés pótlására biztosított
költségvetési támogatást,
3.	a központi költségvetésben tervezett, az államháztartásról szóló, többször
módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 86. §-ának (10) bekezdése szerinti
támogatást,
4.	a központi költségvetésben tervezett, a korkedvezmény-biztosítási járulék címen
átadott pénzeszközt;
g)	a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos, a Nyugdíjbiztosítási Alapból
fizetett - jogalap nélkül felvett, vagy más ok miatt - visszatérült, bevételként
elszámolt összeg, ideértve a minimum járulékalappal összefüggő külön adót,”
(4)	Az AT 4. §-ának (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
/ A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
„k) az Egészségbiztosítási Alapból a nyugellátások fedezetére átvett pénzeszköz.”
25
(5)	Az AT 5. §-a (3) bekezdése c) pontjának 5. alpontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
c)	egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„5. a Munkaerőpiaci Alap Start-kártya kiegészítését,”
(6)	Az AT 5. §-a (3) bekezdésének c) pontja a következő 6. alponttal egészül ki:
/A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:
c)	egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„6. a minimum járulékalappal összefüggő külön adót,”
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény módosítása
3.	§
(1)	A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló -
módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Cct. )10. §-ának (1)-(3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Céltámogatás a cél szerinti alapfunkció ellátását szolgáló műszaki-pénzügyi-
gazdasági szempontból előkészített, a településrendezési tervekkel összhangban
lévő önkormányzati feladat hatékony ellátásához szükséges beruházáshoz
igényelhető.
(2)	A céltámogatás csak az alapfunkció ellátására alkalmas és önállóan üzembe
helyezhető beruházáshoz nyújtható.
(3)	a) A céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz az egyéb állami, valamint
decentralizált állami pénzforrásból, az állami célelőirányzatokból (a továbbiakban:
egyéb állami támogatás) is pályázható támogatás. A céltámogatási igény
benyújtásához csatolni kell az egyéb állami támogatások rendelkezésre
bocsátásáról szóló ígérvényeket, valamint hitelfelvételi szándék esetén, a
hitelintézet hitelfedezeti igazolását.
b)	Hitelfelvételi szándék esetén az önkormányzat a hitelintézethez benyújtandó
hitelfedezeti igazolás iránti kérelméhez köteles csatolni a képviselő-testület
döntését arról, hogy a kérelem legalább a hitelfelvétel évére és az azt követő két
26
évre vonatkozóan megfelel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény 88. §-ában foglaltaknak.”
(2)	A Cct. 10. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A céltámogatással megvalósuló beruházáshoz az egyéb állami
támogatásokból és a központi támogatásból ugyanazon jogerős, érvényes, hatósági
(építésre jogosító) engedélyek, azokhoz tartozó tervdokumentáció és beruházási
költség alapján igényelhető támogatás.
(6)	A céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz megvalósíthatósági
tanulmányt kell készíteni. Céltámogatás csak a megvalósíthatósági tanulmány
szakmai értékelése által összességében legelőnyösebb megoldásra adható.”
(3)	A Cct. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Céltámogatás a támogatási igény benyújtása előtt meg nem kezdett
beruházáshoz igényelhető.
(2)	Céltámogatás a jogosultság kihirdetését követően teljesítendő kifizetésekhez
vehető igénybe. Kivéve a 17. § (4) bekezdésében meghatározott kifizetéseket.”
(4)	A Cct. 11. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Közbeszerzési eljárás elmulasztása, továbbá a közbeszerzési eljárásra
vonatkozó jogszabályokba ütköző módon megkötött szerződések semmisségének
jogerős bírósági döntés általi megállapításának esetében
a)	a területfejlesztésért felelős miniszter a címzett és céltámogatás (továbbiakban
együtt központi támogatás) folyósításának megszüntetését kezdeményezi a Magyar
Államkincstárnál, továbbá elvonja a fel nem használt támogatás előirányzatát,
b)	az önkormányzat köteles a felhasznált támogatást a jegybanki alapkamat
kétszeresének megfelelő mértékű kamattal növelten visszafizetni a központi
költségvetésbe a jogerős bírósági döntést követő 8 napon belül.”
(5)	A Cct. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzat a címzett vagy céltámogatásra való jogosultságot
elveszíti, ha
a)	a közbeszerzési eljárás során az önkormányzat a közbeszerzés tárgyára
vonatkozó részletes műszaki leírásban eltér a központi támogatás alapját képező
jogerős, érvényes hatósági (építésre jogosító) engedély és az ahhoz tartozó
tervdokumentáció tartalmától,
b)	a támogatásra jogosultság kihirdetésétől számított tizenkét hónapon belül - a
11.	§ (5) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kezdi meg a kivitelezést,
27
c)	a központi támogatást a beruházás tervezett befejezését követő év végéig nem
használta fel.”
(6)	A Cct. 14. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A 2007. évet megelőzően kiegészítő jegyzékben jóváhagyott
céltámogatással megvalósuló beruházásoknál a tervezett befejezés egy évvel
későbbre módosul. Egyebekben, a kiegészítő jegyzékben szereplő beruházások
esetén a céltámogatás felhasználására vonatkozó feltételek változatlanok.”
(7)	A Cct. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetésből az önkormányzatot megillető központi
támogatást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) folyósítja az
Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium utalványozása alapján, az
önkormányzat számlavezető bankján keresztül.”
(8)	A Cct. 19. §-a (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az önkormányzat az igénybejelentést megelőző tíz évben
értékesítette a kötelező feladat ellátását szolgáló vagyonát, úgy ugyanazon
feladattal összefüggésben e törvény szerinti céltámogatásban csak akkor
részesülhet, amennyiben az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok tették
szükségessé, és az elidegenítésből befolyt vételárat, vagy annak megfelelő összeget
az önkormányzat saját forrásként biztosítja az ugyanazon kötelező önkormányzati
feladat ellátására létesítendő beruházás során.
(3)	A központi támogatással megvalósult létesítmény, amelyet az önkormányzat
tárgyi eszközként aktivált, - amennyiben külön jogszabály nem tiltja - csak olyan
gazdasági társaság vagy közhasznú társaság tulajdonába kerülhet, amelyet
kizárólag az érintett önkormányzat, illetőleg önkormányzatok, vagy kizárólag
önkormányzatok és/vagy az állam, vagy az önkormányzat és a kizárólagosan a
tulajdonában lévő gazdasági társaság alapítottak, és a beruházás befejezésének évét
követő tíz évig a gazdasági vagy közhasznú társaságnak többségi tulajdonosa(i) az
alapító(k)”
(9)	A Cct. 22. §-ának bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy
a)	a céltámogatás igénybejelentésének, döntés-előkészítésének rendjét, valamint a
címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások tekintetében a Kincstár
finanszírozási, elszámolási és ellenőrzési feladatait,
28
b)	a megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét
rendeletben szabályozza.”
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosítása
4.	§
(1)	A Nemzeti Kulturális Alapról szóló - módosított - 1993. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Nkat.) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1)
bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.”
(2)	Az Nkat. 5. §-ának (6) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére
kötelezett által értékesített járulékköteles termék előállításával vagy az általa
nyújtott szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggő, ahhoz kapcsolódó
járulékköteles termékbeszerzések, igénybevett szolgáltatások számlával igazolt,
általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára.”
(3)	Az Nkat. 5/B. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az építtető, (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt - az építési
szerződésben vagy külön nyilatkozatban - írásban tájékoztatni arról, hogy a
megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem.”
(4)	Az Nkat. 6. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja
be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az
állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék
bevételi számla javára. Az adózó a kulturális járulékot az adózás rendjéről szóló
törvény 1. számú mellékletében meghatározott bevallási gyakoriságnak
megfelelően vallja be, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Ha az építési
szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik
egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a
kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális
járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű
használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A
29
járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá
vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési
kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről
szóló törvényt kell alkalmazni.
(2)	Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális járulék
összegét naponta átutalja az Alap számlája javára.”
(5)	Az Nkat. 9/A. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. forgalmazó: a termék első belföldi forgalomba hozatalával foglalkozó
természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó
szervezet, beleértve a gyártót is, mint első forgalombahozót;”
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
5.	§
A bányászatról szóló - módosított - 1993. évi XLVIII. törvény 20. §-ának (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés ba) pontja szerint befizetett bányajáradéknak a 12%-ot
meghaladó részét az Energiaár-kompenzációs befizetés elkülönített számlájára kell
átutalni.”
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
6.	§
(1)	A közoktatásról szóló - módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a
továbbiakban Kt.) 30. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel
küzd - beleértve a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus,
kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) gyermeket és tanulót - (a
30
továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő
gyermek, tanuló), a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő rehabilitációs
célú foglalkoztatásra jogosult. A rehabilitációs célú foglalkoztatás a nevelési
tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható
meg."
(2)	A Kt. 52. §-a (11) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Egyéni - egy-három tanuló részére szervezett - foglalkozás tartható/
"c) az általános iskolában, a középiskolában és szakiskola kilencedik-tizedik
évfolyamán - ha az igazgató a fenntartó egyetértésével az egyéni foglalkozások
megtartásához nagyobb időkeretet nem állapít meg osztályonként és hetente - a
kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló
órakereten felül, a (3) bekezdésben meghatározott heti kötelező tanórai
foglalkozások tizenkettő százalékában a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos
helyzetű tanulók felzárkóztatása, illetőleg az első-negyedik évfolyamra járó tanulók
eredményes felkészítése céljából,"
(3)	A Kt 119. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével és oktatásával, a
pedagógiai szakszolgálatok biztosításával, a korai fejlesztéssel és gondozással,
illetve a fejlesztő felkészítéssel kapcsolatos közoktatási feladatok segítése, a
feladatellátásban közreműködő intézményrendszer működtetése és fejlesztése, az
érintett gyermekek, tanulók részére a különleges gondozás igénybevételéhez
szükséges eszközök, járművek beszerzésének támogatása, a szülői gondozói
tanfolyam megszervezésének segítése céljából a Kormány közalapítványt hoz létre.
A közalapítvány bevételei: a központi költségvetés éves költségvetési törvényben
megállapított mértékű hozzájárulása, törvényben vagy kormányrendeletben előírt
befizetések, illetve természetes személyek, jogi személyek vagy jogi személyiség
nélküli szervezetek önkéntes befizetései, valamint az alapító okiratában
meghatározott egyéb bevételek. A közalapítvány működéséhez szükséges
költségeket a közalapítvány bevételéből kell fedezni.”
(4)	A Kt. a következő 126. §-sal egészül ki:
„126. § (1) Az alapfokú művészetoktatásban a tanulói létszám és a
finanszírozáshoz kapcsolódó heti óraszám meghatározására vonatkozó
rendelkezéseket első ízben a 2007/2008. tanévtől kell alkalmazni. Azok a tanulók,
akik a 2006. december 31-e előtt hatályban lévő rendelkezések alapján térítési-díj
fizetési kötelezettség mellett vehették igénybe az alapfokú művészetoktatást a
31
2007/2008-2009/2010. tanévben a megkezdett tanulmányokat változatlan
feltételekkel folytathatják.
(2)	Ha a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan
és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros
hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulót 2007. január 1. előtt a szakértői
és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az igazgató mentesítette egyes
tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, a mentesítést a
2007/2008-2008/2009. tanévekben a tanulmányok során, továbbá az iskolaváltásnál
a felvételi eljárásban, valamint az érettségi vizsgán, és a szakmai vizsgán
figyelembe kell venni. A szakértői és rehabilitációs bizottság a 2007. január 1. előtt
kezdeményezett eljárást, ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata már
befejeződött, 2007. március 31-ig befejezi. A szakértői és rehabilitációs bizottság a
sajátos nevelési igény megállapítása nélkül arról hoz szakértői véleményt, hogy a
gyermek, tanuló pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozott. Ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata nem
fejeződött be, az iratokat - a szülő értesítése mellett - 2007. január 31-éig megküldi
a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes
nevelési tanácsadónak az eljárás lefolytatása céljából. A szakértői és rehabilitációs
bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik tekintetében az
eljárást befejezte és szakvéleményt készített - a szülő és a nevelési-oktatási
intézmény értesítése mellett - 2007. július 31-ig megküldi a gyermek, tanuló
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési
tanácsadónak. A nevelési tanácsadók ettől az időponttól kezdődően ellátják az e
gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatokat.”
(5)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, "A normatív
hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám
megállapítása" alcím 1/c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
„c) az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanulót egy művészeti
képzésben lehet figyelembe venni - függetlenül attól, hogy több intézménybe,
illetve több tanszakra (szakra) jár, továbbá függetlenül attól, hogy az e pontban
meghatározott óraszámnál többet vesz igénybe - akkor, ha tanköteles, illetve
tankötelezettségének megszűnése után akkor, ha nappali rendszerű iskolai
oktatásban iskolába jár, utoljára annak a tanítási évnek a végéig, amelyben betölti a
huszonkettedik életévét, a következők szerint:
32
ca)	- egy tanulóként kell figyelembe venni azt a tanulót, akinek az iskola a
tanítási év átlagában legalább heti öt tanórai foglalkozást biztosít,
-	azoknak a tanulóknak a létszámát, akiknek az iskola a tanítási év átlagában
heti négy tanórai foglalkozást biztosít, egy egész öt tizeddel elosztva kell
figyelembe venni,
-	azoknak a tanulóknak a létszámát, akiknek az iskola a tanítási év átlagában
heti négy tanórai foglalkozásnál kevesebbet biztosít, hárommal elosztva kell
figyelembe venni,
cb)	az előképző évfolyamokra járó tanulók létszámából - évfolyamonként -
annyi tanuló vehető figyelembe, mint az első alapfokú évfolyamra járó tanulók
létszámának százhúsz százaléka, ennél a számításnál az előképző évfolyam és az
első alapfokú évfolyam tényleges létszámát kell figyelembe venni; ezt a
rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az alapfokú művészetoktatási intézmény
működésének megkezdése óta kevesebb, mint három tanítási év telt el,
cc)	nem vehetők figyelembe az alapfokú és a továbbképző évfolyamokra járó
tanulók, ha az iskolában az előképző évfolyamokat nem szervezték meg,
cd)	nem vehetők figyelembe az előképző évfolyamokra járó tanulók, ha az
iskolában nem szervezték meg az alapfokú évfolyamokat, annak ellenére, hogy az
alapfokú művészetoktatási intézmény működése megkezdése óta több, mint három
tanítási év telt el;”
(6)	A Kt. 1. számú melléklet Második rész „A KÖLTSÉGVETÉSI
HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” cím, "A normatív
hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám
megállapítása" alcím 1/g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A normatív hozzájárulás meghatározásakor]
„g) azoknak a tanulóknak a létszámát, akik a nappali rendszerű iskolai oktatás
keretében a középiskolában, a szakiskolában, a kollégiumban az alapszolgáltatásért
térítési díjat fizetnek, kettővel elosztva kell figyelembe venni; azt a tanulót, aki -
függetlenül az oktatás munkarendjétől - tandíjat fizet, a létszám-meghatározásnál
figyelmen kívül kell hagyni;”
(7)	A Kt. 1. számú melléklet Harmadik rész II/6. pontjában „A tanítási időkeretet a
munkakörre megállapított heti kötelező óraszám egy ötödével csökkenteni kell
minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-nak (2) bekezdésében
megjelölt távollét napjaira vagy a keresőképtelenség időtartamára esik.” szöveg
helyébe „A tanítási időkeretet a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám
egy ötödével csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt.
151. §-nak (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség
33
időtartamára, továbbá a Kormány rendeletében megjelölt távollét napjaira esik.”
szöveg lép.
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
7.	§
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló - módosított -
1995.	évi XXXIX. törvény melléklete a következők szerint módosul:
„Tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter: földművelésügyi és vidékfejlesztési
miniszter
Állattenyésztési Teljesítmény vizsgáló Kft.
Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft.
Zöldségtermesztési Kutató Intézet Rt.
Agroster Besugárzó Rt.
Concordia Közraktár Rt.
ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.
Geodéziai és Térképészeti Rt.
Országos Mesterséges Termékenyítő Rt.
szavazat”
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítása
8.	§
(1)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló - módosított - 1995. évi
LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) a következő 96/A. §-sal egészül ki:
„96/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi,
laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás
során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb
eljárási költségnek minősülnek.”
75%
100%
100%
25% + 1 szavazat
100%
25% + 1 szavazat
25% + 1 szavazat
25% + 1
34
(2) A Kvt. a következő alcímmel és 96/B. §-sal egészül ki:
„ Felügyeleti díj
96/B. § (1) Aki az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó
tevékenységet folytat, éves felügyeleti díjat fizet tárgyév február 28-ig. Aki az
egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységét év
közben kezdi meg, a felügyeleti díj arányos részét fizeti meg, az engedély jogerőre
emelkedését követő 30 napon belül.
(2)	A felügyeleti díj az illetékes felügyelőség bevétele, amelyet a felügyeleti
tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.
(3)	A felügyeleti díj mértéke - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel -
kétszázezer forint.
(4)	Az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó nagylétszámú
állattartási tevékenység esetében a felügyeleti díj mértéke százezer forint.”
(3)	A Kvt. 110. §-ának (7) bekezdése a következő a t) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
„t) rendeletben szabályozza az egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi
vizsgálati költségek, illetve egyéb műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az
eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek
mértékét és fizetésének részletes szabályait.”
(4)	A Kvt. 110. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben
rendeletben állapítsa meg:
a)	az igazgatási szolgáltatási díj fizetésére kötelezett eljárásokat, a fizetendő díj
mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;
b)	a felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat.”
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
9.	§
(1)	A vízgazdálkodásról szóló - módosított - 1995. évi LVII. törvény (a
továbbiakban: Vgtv.) 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
35
„(1) Az állam a kizárólagos tulajdonában, valamint az önkormányzat
(önkormányzati társulás) a törzsvagyonában lévő víziközmű létesítmények
létesítéséről, fenntartásáról, üzemeltetéséről (továbbiakban együttesen: működtetés)
a következő módokon gondoskodhat:
a)	olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre, amelyben kizárólagos részesedéssel
rendelkezik - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont,
b)	az állam és az önkormányzat együttesen olyan gazdálkodó szervezetet hoz létre,
amelyben kizárólagos közös részesedéssel rendelkezik - ide nem értve a
munkavállalói résztulajdont,
c)	a működtetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződésben átengedi.”
(2)	A Vgtv. 9. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép,
és a következő e) ponttal egészül ki:
/Nem minősül koncesszióköteles tevékenységnek:/
„d) az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába
tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a szerződésre
vonatkozó általános előírások alapján kizárólag a tulajdonos állam vagy helyi
önkormányzat(ok) által e célra alapított gazdálkodó szervezetnek - ide nem értve a
munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e gazdálkodó szervezetek által
ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek engedik át a tevékenység
gyakorlását.;
e)	az állam kizárólagos tulajdonába vagy a helyi önkormányzat törzsvagyonába
tartozó vízilétesítmények közül a víziközművek működtetése, ha a kizárólagos
tulajdonos állam és az önkormányzat(ok) által közösen alapított gazdálkodó
szervezetnek - ide nem értve a munkavállalói résztulajdont -, illetőleg a kizárólag e
gazdálkodó szervezetek által ugyancsak e célra alapított gazdálkodó szervezetnek
engedik át a tevékenység gyakorlását.”
(3)	A Vgtv. a következő 30/A-30/B. §-sal egészül ki:
„30/A. § Ha a hatóság által hivatalból indított eljárás kötelezettséget megállapító
határozattal zárul, a közigazgatási hatósági eljárás költségeit a kötelezettnek kell
viselnie.
30/B. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi,
illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás
tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek
minősülnek.”
36
(4)	A Vgtv. 45. § (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány/
„e) a vízgazdálkodással kapcsolatos hatósági jogkör gyakorlására, valamint az
egyéb eljárási költségnek minősülő laboratóriumi vizsgálati költségek, illetve egyéb
műszeres vizsgálatok költségeinek, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása
kapcsán felmerült személyi és dologi költségek mértékére és fizetésének részletes
szabályaira vonatkozó szabályok;”
/rendeletben történő megállapítására./
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény módosítása
10.	§
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló -
módosított - 1995. évi XCIII. törvény 4. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi
rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került
földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-ig az
állam javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a nemzeti park
igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe kell adni. A
kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV.
törvény módosítása
11.	§
(1)	A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló - módosított -
1996.	évi XXV. törvény (a továbbiakban: adósságrendezési tv.) 18. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat a válságköltségvetéséből - a (3) bekezdésben foglalt
feltételek figyelembevételével - kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és
37
számára külön jogszabályban kötelezően előírt feladatok működési kiadásait
finanszírozhatja.”
(2) Az adósságrendezési tv. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. A köztemetők létesítése, bővítése, fenntartása, bezárása, megszüntetése,
kiürítése, újra használatbavétele, halotthamvasztó üzemeltetése (1991. évi XX.
törvény).
2.	A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII.
törvény).
3.	A települési folyékony hulladék leeresztő helyének kijelölése, közcélú
ártalmatlanító telep fenntartása (1991. évi XX. törvény).
4.	A közterület tisztán tartása, a települési szilárd hulladék gyűjtése, elhelyezése
és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátása (1991. évi XX. törvény ,
1995. évi XLII. törvény).
5.	A települési vízellátás, szennyvízelvezetés, az összegyűjtött szennyvizek
tisztítása, a csapadékvíz elvezetése, helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint
az árvíz- és belvízvédekezés (1995. évi LVII. törvény).
6.	A helyi közutak biztonságos közlekedésének, tisztán tartásának, a hó
eltakarításának és az út síkosság elleni védekezésének biztosítása, a helyi közút
forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárítása (1988. évi I. törvény).
7.	A közvilágítási berendezés üzemeltetése (1991. évi XX. törvény).
8.	Az állati hullák ártalmatlanná tétele, az emberre egészségügyi szempontból
veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető, betegség tüneteit
mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtása, az
ebek veszettség elleni kötelező védőoltásának megszervezése (2005. évi CLXXVI.
törvény).
9.	A tűzoltás és a műszaki mentés biztosítása (1973. évi 13. törvényerejű
rendelet).
10.	Az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés és oktatás, továbbá a nemzeti
és etnikai kisebbségek által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez
tartozók óvodai nevelése, általános iskolai nevelése és oktatása (1993. évi LXXIX.
törvény).
11.	A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható testi, érzékszervi,
enyhe értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanulók ellátása (1993. évi LXXIX.
törvény).
12.	A kollégiumi és a nemzeti és etnikai kisebbségi kollégiumi ellátás, a
középiskolai és a szakiskolai ellátás, a nemzeti és etnikai kisebbségek középiskolai
és szakiskolai ellátása, a felnőttoktatás, a nevelési tanácsadás, a logopédiai
szolgáltatás (1993. évi LXXIX. törvény).
38
13.	Az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek
tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, a többi gyermekkel,
tanulóval együtt nem foglalkoztatható, illetőleg oktatható testi, érzékszervi, értelmi,
beszéd- vagy más fogyatékos gyermekek, tanulók óvodai, iskolai, továbbá
kollégiumi ellátása azoknak a tanulóknak, akiknek az állandó lakóhelyén a
tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, a
képzési kötelezettség, teljesítéséhez szükséges feltételek, a különbözeti vizsga,
vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltás, a korai fejlesztő tanácsadó és gondozó
szolgálat, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, a
konduktív pedagógiai ellátás, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel összefüggő
tájékoztató tevékenység, a területi pedagógiai szakmai szolgáltatás (1993. évi
LXXIX. törvény).
14.	Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a
védőnői ellátás (1997. évi CLIV. törvény).
15.	A járó- és fekvőbeteg-szakellátás, gondozást nyújtó egészségügyi
intézmények által ellátott feladatok (1997. évi CLIV. törvény).
16.	A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatási és
gyermekjóléti alapellátások (az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, a
gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti
gondozása) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
17.	A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekvédelmi
szakellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, rehabilitációs intézmények,
nappali ellátást nyújtó intézmények, átmeneti ellátást nyújtó intézmények által
ellátott feladatok, otthont nyújtó ellátás, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás,
utógondozói ellátás (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
18.	A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó szakosított ellátások
megszervezése (1993. évi III. törvény ).
19.	A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások
(lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, átmeneti segély, köztemetés,
közgyógyellátás, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság, rendszeres
gyermekvédelmi kedvezmény, kiegészítő gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli
gyermekvédelmi támogatás) (1993. évi III. törvény, 1997. évi XXXI. törvény).
20.	A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a
hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi
önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (1990. évi LXV.
törvény).
21.	A jövedelempótló támogatásban részesülők számára közhasznú
(közszolgáltatási és államigazgatási feladatok folyamatos működtetéséhez
kapcsolódó) foglalkoztatás szervezése (1991. évi IV. törvény 1993. évi III.
törvény).”
39
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
12.	§
(1)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése
szerinti felhasználásáról szóló - módosított - 1996. évi CXXVI. törvény
(továbbiakban: Szf. törvény) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Ha az adóhatóság az adóév november 15-éig megállapítja a nyilatkozatban
foglalt rendelkezésnek - a magánszemély saját érdekkörébe tartozó -
érvénytelenségét, erről a magánszemélyt az adóév november 30-ig értesíti. Ha az
adóhatóság az adóév november 30-ig a rendelkező magánszemélyt a saját
érdekkörébe tartozó érvénytelenségről nem értesíti, és az általa megjelölt
kedvezményezett a 6. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság
internetes honlapján közzétett tájékoztatóban szerepel, a kérelmet teljesítettnek kell
tekinteni.”
(2)	Az Szf. törvény 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a
jelenlegi (3)-(9) bekezdések számozása (4)-(10) bekezdésekre változik:
„(3) A (2) bekezdésben foglalt szabály nem alkalmazható, amennyiben a
rendelkező nyilatkozatnak - a rendelkező magánszemély saját érdekkörébe tartozó
-	érvényessége (különösen a fizetendő adó összege) november 15-ig nem
állapítható meg. Ez esetben erről a tényről az adóhatóság november 30-ig értesíti a
rendelkező maganszemélyt. Amennyiben az érvényesség kérdésében legkésőbb a
rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig az adóhatóság
a)	a rendelkező nyilatkozat érvényességét megállapító döntést hoz, az utalást
teljesíteni kell,
b)	a rendelkező nyilatkozat érvénytelenségét megállapító döntést hoz, utalás
nem teljesíthető,
c)	nem hoz döntést - a 6. § (7) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel -,
utalás nem teljesíthető.
Az a)-c) pontok szerinti döntésről, vagy a döntés hiányáról a rendelkező
magánszemélyt értesíteni kell. Az a) és b) pont esetében az értesítésnek a
döntéshozatalt követő 30 napon belül, de - mindhárom esetben - legkésőbb a
rendelkező nyilatkozat évét követő év utolsó napjáig meg kell történnie.”
40
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
13.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló - módosított - 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/E törvény alkalmazásában:/
„l) Járulék: a nyugdíjj árulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az
egészségbiztosítási járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás,
az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási
járulék.”
(2)	A Tbj. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egészségügyi szolgáltatásra jogosult és az egészségügyi szolgáltatásra
nem jogosult személyek által a biztosítástól függetlenül térítésmentesen, valamint a
biztosítás alapján térítésmentesen vagy térítés ellenében, továbbá a biztosításon
felül térítés ellenében igénybe vehető ellátások körét külön törvény határozza
meg.”
(3)	A Tbj. 18. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A társadalombiztosítási ellátások fedezetére/
„a) a biztosított természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (a
továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék) és nyugdíjjárulékot, a kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó nyugdíjjárulékot,
/fizet./
(4)	A Tbj. 18. §-ának (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
/A társadalombiztosítási ellátások fedezetére/
41
„e) a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító
munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított,
illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után,
valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet
végző biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot”
/fizet./
(5)	A Tbj. 19. §-ának (2) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke
a)	kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított
esetében 8,5 százalék,
b)	magánnyugdíjpénztár tagja esetében 0,5 százalék.
A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni és társas vállalkozó magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén is 8,5
százalék nyugdíjjárulékot fizet.”
„(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és a kiegészítő
tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. §
(2)	bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási
járulék mértéke 9 százalék.”
(6)	A Tbj. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-
biztosítási járulék mértéke 13 százalék.”
(7)	A Tbj. a 20. § után a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:
„Korkedvezmény-biztosítási járulék
20/A. § (1) A foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott
korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott után a
társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási
járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.
42
(2)	A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére és bevallására, az ezzel
összefüggő nyilvántartási- és adatszolgáltatási kötelezettségre a
társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni
kell.”
(8)	A Tbj. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme
után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a
nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli
egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.”
(9)	A Tbj. 27. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A társas vállalkozás a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre
jogosító munkakörben foglalkoztatott biztosított társas vállalkozó után a
társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási
járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.”
(10)	A Tbj. 29. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító
munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozó a
társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével - a társadalombiztosítási
járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot fizet.”
(11)	A Tbj. 36-37. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas
vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási
járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott
nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja a társas vállalkozónak a személyes
közreműködése alapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező
jövedelem.
(2)	A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének
megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködése alapján járó járulékalapot
képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.
43
37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4)
bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2)
bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A járulék alapja az e
tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó
alapját képező jövedelem.
(2)	Az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni vállalkozó a járulékot - az (1) bekezdésben meghatározott
járulékalaptól eltérően - az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után
fizeti meg.
(3)	A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 10. § (1)
bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles járulék fizetésére.”
(12)	A Tbj. 39. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16.
§ (1) bekezdésének a)-i), l)-p) és s) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult,
köteles havonta a 19. § (4) bekezdésében meghatározott mértékű egészségügyi
szolgáltatási járulékot fizetni a minimálbér alapulvételével. Ha a járulékfizetési
kötelezettség nem áll fenn a naptári hónap teljes tartama alatt, egy naptári napra a
minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti járulékfizetést a kötelezett helyett annak
hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti.”
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
14. §
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló - módosított - 1997. évi
LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 29. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) A Tbj. szerint biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy
az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a TAJ számát igazoló okmányt köteles bemutatni.”
(2)	Az Ebtv. 29. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
44
„(9) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére
való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o)
és r)-s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését
követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj.
16.	§ (1) bekezdés a)-o) és r)-s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek
fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően
az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal
hosszabbodik meg.”
(3)	Az Ebtv. 46. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban/
„a) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a
biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át;”
(4)	Az Ebtv. 48/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a biztosítási jogviszonya megszűnését követően táppénzre
jogosult egészségi állapota alapján várható, hogy a 46. § (1) bekezdésének a)
pontjában meghatározott idő elteltével a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
1997.	évi LXXXI. törvénynek (a továbbiakban: Tny.) 23. §-a szerinti nyugellátásra
válik jogosulttá, a keresőképességét elbíráló orvos a táppénzre való jogosultság
lejárta előtt legalább 15 nappal kezdeményezi a munkaképesség-csökkenés
mértékének külön jogszabály szerint történő megállapítását.”
(5)	Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az OEP - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között -
méltányosságból akkor engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segélynek, a
gyermekgondozási díjnak és a táppénznek a biztosított részére történő folyósítását,
ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Az OEP a
biztosítási jogviszony megszűnését követő 45 napon át járó táppénz folyósítását
legfeljebb 45 nappal méltányosságból meghosszabbíthatja.”
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény módosítása
15. §
45
(1)	Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló -
módosított - 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 4. §-ának (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján az egyházakat megillető összeg
együttesen nem éri el a nyilatkozattal érintett évre bevallott, az összevont adóalapot
terhelő, adókedvezményekkel csökkentett személyi jövedelemadó 0,9 százalékát,
ennek mértékéig az egyházaknak ténylegesen átutalandó összeget a központi
költségvetésből ki kell egészíteni. E kiegészítés összegéből az egyes egyházak a
javukra a személyi jövedelemadójuk 1%-áról közvetlenül rendelkező
magánszemélyek arányában részesülnek.”
(2)	Az Eftv. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § A költségvetési támogatási összegek felhasználásának ellenőrzése az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. §-ának (1) bekezdése
alapján történik.”
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI.
törvény módosítása
16.	§
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló - módosított - 1997.
évi CXXXVI. törvény 4. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(8) Az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat
75 %-áig a tárgyévet követő első, 50%-áig a második és 25%-áig a harmadik évre
vállalhat előre kötelezettséget, az előző években vállaltak beszámításával.”
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosítása
17. §
46
A Magyar Fejlesztési Bank részvénytársaságról szóló - módosított - 2001. évi XX.
törvény (a továbbiakban: MFB. tv.) 5. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB
Rt. által
a)	forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekből és kölcsönökből,
valamint kötvénykibocsátásokból eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;
b)	a Kormány határozata alapján nyújtott hitelfinanszírozásból, valamint
harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó
kötelezettségek teljesítéséért.
(2)	Az Állam nevében, a Kormány határozata alapján, a pénzügyminiszter az
MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és
kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódóan, azok euróban
kifejezett összege tekintetében az MFB Rt-vel árfolyam-fedezeti megállapodást
köthet.
(3)	A költségvetési törvényben meg kell határozni:
a)	az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvehető hitelek és kölcsönök,
valamint a kibocsátott kötvények együttes állományának felső határát;
b)	a Kormány határozata alapján az MFB Rt. által nyújtott hitelfinanszírozásból,
valamint harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából
származó kötelezettségek állományának felső határát;
c)	az MFB Rt. által forrásszerzés céljából felvett, éven túli lejáratú hitelekhez és
kölcsönökhöz, valamint kibocsátott kötvényekhez kapcsolódó árfolyam-fedezeti
megállapodások által fedezett források forintban számított, együttes állományának
felső határát.
(4)	Az MFB Rt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú
forrásbevonásához a pénzügyminiszter - a tulajdonosi jogokat gyakorló
miniszterrel közösen kialakított eljárási rend szerinti - előzetes egyetértése
szükséges.”
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
18. §
(1)	A tankönyvpiac rendjéről szóló - módosított - 2001. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Tpr.) 8. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
47
„(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő
tartós tankönyv és más tankönyv kölcsönzése, a napköziben, tanulószobában
elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg a
tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali
rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki
a)	tartósan beteg,
b)	testi, érzékszervi, értelmi, beszéd fogyatékos, autista (a továbbiakban
együtt: sajátos nevelési igényű),
c)	nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,
d)	rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre [a továbbiakban: normatív
kedvezmények; az a)-d) pont alattiak együtt: normatív kedvezményre jogosultak].
A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél,
gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes
hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető
igénybe a normatív kedvezmény.
Az iskola igazgatója felel a normatív kedvezmények biztosításáért.
(5)	Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való
jogosultság elbírálásánál kit kell
a)	tartósan beteg, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosultnak
tekinteni - kivéve, ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor
elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV.
törvény II. fejezetében,
b)	sajátos nevelési igényűnek tekinteni, a közoktatásról szóló törvény 121. §-
a (1) bekezdésének 29/a. pontjában
foglaltakat kell alkalmazni."
(2)	A Tpr. 8. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Tartós tankönyvet, szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt
tankönyvkölcsönzés útján lehet a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni.
Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg,
a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott
tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve ha az adott
tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt. A
tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből,
megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a
tankönyv, munkatankönyv rendeltetésszerű használatából származó
48
értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A
tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével,
megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség
mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében
kell meghatározni.”
(3)	A Tpr. 8. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a
normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a
normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv,
munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az
iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához
szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány,
digitális tananyag, oktatási program szerezhető be.”
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosítása
19. §
(1)	A földgázellátásról szóló - módosított - 2003. évi XLII. törvény (a
továbbiakban:GET.) 50. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„50. § (1) A háztartási fogyasztó a tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan
-	mint fogyasztásmérővel rendelkező fogyasztási hely - rendeltetésszerű használata
érdekében és mértékéig közvetlen vagy közvetett földgázigényének - ideértve a
vezetékes propán- és butángáz igényt is - kielégítése érdekében kedvezményes
földgázellátásban, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII.
törvényben meghatározott díjfizető tulajdonában álló vagy általa bérelt, illetve
használt lakáscélú épületrész távhőigényének biztosításához kedvezményes
távhőszolgáltatásban részesülhet. A kedvezményes földgázellátás és
távhőszolgáltatás formája közvetlen pénzbeli juttatás nem lehet.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott cél pénzügyi forrását a Szociális és
Munkaügyi Minisztérium fejezetben létrehozott fejezeti kezelésű előirányzat
biztosítja.
(3)	A (2) bekezdés szerinti előirányzat pénzügyi fedezetét
a)	a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezet Energiaár-kompenzációs
befizetés előirányzat (a továbbiakban: Energiaár-befizetés) képezi és
b)	költségvetési támogatás képezheti.
(4)	Az Energiaár-befizetés forrása:
49
a)	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20. §-a
(3)	bekezdésének ba) pontjában meghatározott bányajáradéknak a 12%-ot
meghaladó része és
b)	a közüzemi nagykereskedői engedélyesi tevékenység földgázár-
szabályozásban elismert (az árszabályozásban figyelembevételre kerülő) és a
tényleges importköltségeinek pozitív különbözetéből adódó, az adott naptári évben
keletkező bevételi többlet, melyet a közüzemi nagykereskedői engedélyes köteles
tárgyév december 31-ig megfizetni. Ezt az összeget a közüzemi nagykereskedői
engedélyes egyéb ráfordításként számolja el.”
(2)	A GET 55. §-ának m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A Kormány rendeletben állapítja meg:/
„m) az 50. § (2) bekezdés szerinti előirányzat kezelésének és felhasználásának
szabályait, valamint a kedvezményes földgáz-és távhőszolgáltatásra jogosultak
körét és a támogatás mértékét, formáját, valamint az igénybevételének és
elszámolásának szabályait.”
(3)	A GET 56. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:/
„a) a hatósági árakat és díjakat, valamint az ár- és a díjalkalmazási feltételeket,
az árszabályozás kereteit, illetőleg az Energiaár-befizetésbe befizetendő
jövedelem meghatározásának módját,”
(4)	A GET 56. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben rendeletben állapítja meg:/
„d) az Energiaár-befizetésbe történő befizetésekkel kapcsolatban elismert
költségek és befizetések szabályait,”
(5)	A GET 56. §-a (2) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A miniszter rendeletben állapítja meg:/
„o) az 50. § (4) bekezdés a) pontja szerinti Energiaár-befizetésre vonatkozó
befizetési kötelezettség megfizetésének részletes szabályait,”
50
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
20. §
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló - a 2004. évi CXXXV. törvénnyel
módosított - 2003. évi L. törvény a következő 16. §-sal egészül ki:
„16. § A 2. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott bevétel összege a 2007.
és 2008. évben nem haladhatja meg a 6887,8 millió forintot.”
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
21.	§
(1)	A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló - módosított - 2003. évi
XC. törvény (a továbbiakban: KTIA tv.) 8. §-ának (2) bekezdése a következő g)
ponttal egészül ki:
/Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá külön jogszabályban, nemzetközi
szerződésben meghatározottak szerint különösen:/
„g) az Európai Közösség Szén- és Acélipari Kutatási Alapjába fizetendő magyar
hozzájárulásra.”
(2)	A KTIA tv. 8. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az Alap kezelése során felmerülő - így különösen elemzések, koncepciók,
támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok
megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és
bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az
ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai
Hivatalnál az Alap működtetésével kapcsolatos - költségeket az Alap
finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az
Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 3,3%-át.”
(3)	A KTIA tv. 8. §-a kiegészül a következő (9) bekezdéssel:
„(9) Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik.
Az Alap költségvetési címei között az alap felett rendelkező miniszter-
51
amennyiben a felhasználás illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja -
előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.”
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi
CVII. törvény módosítása
22.	§
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény melléklete a következő rendelkezéssel egészül ki:
a)	Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Encsi kistérség Gibárt
önkormányzattal,
b)	Heves megyében a Gyöngyösi kistérség Pálosvörösmart önkormányzattal, a
Hatvani kistérség Kerekharaszt önkormányzattal,
c)	Nógrád megyében a Balassagyarmati kistérség Ipolyszög önkományzattal, a
Salgótarjáni kistérség Somoskőújfalu önkormányzattal,
d)	Pest megyében a Monori kistérség Monorierdő önkormányzattal,
e)	Tolna megyében a Tamási kistérség Pári önkormányzattal.
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása
23.	§
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény melléklete
III.	Gazdálkodási adatok oszlopának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A közfeladatot ellátó szerv költségvetéséből nyújtott, nem normatív, céljellegű,
működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás
céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó
adatok”
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
24.	§
A felsőoktatásról szóló - módosított - 2005. évi CXXXIX. törvény 162. §-ának (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 127-133. §-ban, továbbá a 141. § (5) bekezdésében és a 143. § (2)
bekezdésében meghatározott finanszírozási rend szerint először a 2008. évi
költségvetést kell összeállítani, illetve a 128. § (2) bekezdés e) pontja és (3)
52
bekezdésének alkalmazása 2008. január 1-jétől kötelező. A hallgatói juttatások
összege a finanszírozási rend bevezetésének időszakában nem lehet kevesebb, mint
a 2005. évi költségvetési évben ezen a jogcímen megállapított összeg.”
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén
lép hatályba.
(2)	Az e törvény 13. §-ának (2), (5), (12) bekezdésével megállapított, a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. §-ának (5)
bekezdése, 19. §-ának (4) bekezdése, 39. §-ának (2)-(3) bekezdése 2007. április 1-
jén lép hatályba.
(3)	Az e törvény 14. §-ának (1)-(5) bekezdésével megállapított, a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 29. §-ának (4)
bekezdés, 29. §-ának (9) bekezdése, 46. § (1) bekezdésének a) pontja, 48/A. § (1)
bekezdése és 50. § (1) bekezdése 2007. április 1-jén lép hatályba.
(4)	Az e törvény 30. §-ával megállapított az alkalmi munkavállalói könyvvel
történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített
befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény rendelkezési 2007. április 1-jén lép
hatályba.
26.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 8.-a és az azt megállapító
1995. évi CV. törvény 4. §-a; 42. §-ának (1)-(6) bekezdése, valamint az azt
megállapító 1995. évi CV. törvény 41. §-a, a 2003. évi XXIX. törvény 406. §- a(1)
bekezdésének c) pontja, a 2002. évi LXII. törvény 78. §-ának (8) bekezdése; 86. §-
a (10) bekezdésének utolsó mondata, valamint az azt megállapító 1997. évi LXXX.
törvény 60. §-a és az 1998. évi XC. törvény 80. § - a (19) bekezdésének megfelelő
része; 102. §-ának (3) és (7) bekezdése; 102/A. §-a, valamint az azt megállapító
53
2001. évi LXXV. törvény 29. §-ának (12) bekezdése, és a 2003. évi XXXVII.
törvény 18. §-a (2) bekezdésének megfelelő része; 109/A. §-ának (5) bekezdése,
valamint az azt megállapító 2002. évi LXII. törvény 78. §-ának (21) bekezdése, a
2003. évi CXVI. törvény 107. §-a (1) bekezdésének e) pontja; 109/G. §-a (1)
bekezdése első mondatának „1991. évi XVIII. törvény” szövegrésze, és az azt
megállapító 1998. évi XC. törvény 80. §-a (38) bekezdésének megfelelő része; a
113. §-a; a 124. §-a (2) bekezdésének cs) pontja, valamint az azt megállapító 2003.
évi CXXIX. törvény 406. §-ának (3) bekezdése; a 124. §-a (2) bekezdésének t)
pontja, valamint az azt megállapító 2003. évi CXVI. törvény 85. §-ának (31)
bekezdése; a 124. §-a (2) bekezdésének q) pontja, valamint az azt megállapító
1999. évi CXXV. törvény 62. §-ának (63) bekezdése; a 124. §-ának (6) bekezdése,
valamint az azt megállapító 2003. évi CXXIX. törvény 406. §-ának (4) bekezdése,
a 2004. évi CXX. törvény 37. §-a (2) bekezdésének b) pontja;
b)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja, valamint az
azt megállapító 1998. évi XCI. törvény 27. §-ának megfelelő része, továbbá a 2003.
évi CXVI. törvény 131. §-ának megfelelő része;
c)	a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény 1. §-a, valamint az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény
83. §-ának (1) bekezdése, továbbá a 2004. évi CXXXV. törvény 89. §-ának (1)-(3)
bekezdése, 2005. évi LXIV. törvény 21. §-a (10) bekezdésének megfelelő része; az
1/A. §-a, valamint az azt megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 2. §-a, a 2004. évi
CXX. törvény 37. §-a (2) bekezdésének fb) pontja, a 2000. évi CXXXIII. törvény
83. §-ának (4) bekezdése; a 2. §-a; a 3. § (1)-(8) bekezdései, valamint az azt
megállapító 2006. évi XXIV. törvény 5. §-a, 2001. évi LXXXII. törvény 2. §-a,
2005. évi LXIV. törvény 21. §-a (10) bekezdésének megfelelő része, 1997. évi
CXXXI. törvény 3. §-a, a 2000. évi CXXXI. törvény 1. §-a, a 2000. évi CXXXIII.
törvény 83. § (5) bekezdése; a 4. §-a, valamint az azt megállapító 2000. évi
CXXXIII. törvény 83. § (6) bekezdése, a 2004. évi CXXXV. törvény 89. § (4)
bekezdése;
a 8. §-a, valamint az azt megállapító 2004. évi CXXXV. törvény 89. § (8)
bekezdése, a 1999. évi CXXV. törvény 85. § (1) bekezdése, a 2000. évi CXXXIII.
törvény 83. § (10) bekezdése; a 9. §-ának (2)-(4) bekezdése, valamint az azt
megállapító 1997. évi CXXXI. törvény 7. §-ának megfelelő része, a 2004. évi
CXXXV. törvény 89. § (9) bekezdésének megfelelő része, a 2006. évi XXIV.
törvény 6. §-a; a 10. § (7) bekezdése, valamint az azt megállapító 2000. évi
CXXXIII. törvény 83. § (14) bekezdése; a 14. § (10)-(12) bekezdései, valamint az
azt megállapító 2006. évi XXIV. törvény 10. § (5) bekezdése, a 2004. évi CXXXV.
törvény 89. § (13) bekezdésének megfelelő része; a 19. § (4) bekezdése, valamint
az azt megállapító 2000. évi CXXXIII. törvény 83. §-a (25) bekezdésének
54
megfelelő része, a 2005. évi LXIV. törvény 21. § (10) bekezdésének megfelelő
része; 21/E. §-a, valamint az azt megállapító 2004. évi CXX. törvény 34. §-a; a
21/F. §-a, valamint az azt megállapító 2001. évi LXXXII. törvény 1. § (6)
bekezdése, a 2004. évi CXXXV. törvény 89. § (18)-(20) bekezdése, a 2005. évi
LXIV. törvény 21. § (10) bekezdésének megfelelő része;
d)	a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 20/A. §-a az azt megelőző
címmel, valamint az azt megállapító 2004. évi CXXXVIII. törvény 4/A. §-a;
e)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. §-a (6) bekezdésének b)
pontja, valamint az azt megállapító 1996. évi LXII. törvény 38. §-a (3)
bekezdésének megfelelő része, továbbá a 2003. évi LXI. törvény 90. §-a (4)
bekezdése c) pontjának megfelelő része; 118. §-a (4) bekezdésének első mondata,
valamint az azt megállapító 2004. évi LXXXV. törvény 91. §-a (20) bekezdésének
megfelelő része, továbbá a 2005. évi CXLVIII. törvény 39. §-a; 121. §-a (1)
bekezdésének 29/b) alpontja, valamint az azt megállapító 2003. évi LXI. törvény
78. §-a (3) bekezdésének megfelelő része; 1. számú melléklet Második rész „A
KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI” címet
követő, "A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-,
tanulói létszám megállapítása" alcímet megelőző 1-4. pontja, valamint az azt
megállapító 2002. évi LXII. törvény 83. §-ának (6)-(7) bekezdése, továbbá a 2004.
évi CXXXV. törvény 122. §-ának (18) bekezdése, az 1999. évi CXXV. törvény 69.
§-ának (7) bekezdése, a 2004. évi CXXXV. törvény 91. §-ának (25)-(26)
bekezdése;
f)	a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja;
g)	az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 156/D. §-a (1) bekezdésének
a) pontja, valamint az azt megállapító 2004. évi CXXXV. törvény 105. §-a (5)
bekezdésének megfelelő része, továbbá a 2005. évi CLIII. törvény 96. §-a;
h)	a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 55. §-ának r) pontja, valamint
az azt megállapító 2005. évi LXIII. törvény 26. §-a (3) bekezdésének megfelelő
része; 56. §-a (2) bekezdésének l) pontja;
i)	a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. §-ának (3) bekezdése, valamint az
azt megállapító 2006. évi XLV. törvény 20. §-a;
j) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2006. évi törvény 13. §-ának (3) bekezdése.
55
27. §
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 22/A. §-ának (10)
bekezdésében foglaltakat 2007-ben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget 2007. október 1-je és 2007. november 1.
között kell teljesíteni.
(2)	Az e törvény 1. §-ával megállapított Áht. 109/A. § (3)-(4) bekezdésében
foglaltakat a 2007. március 1. után megkötött szerződésekből származó bevételek
tekintetében kell először alkalmazni.
(3)	E törvény hatálybalépésével a földhasználó tulajdonába kerül a Ptk. 150-154. §-
ai alapján ingyenes és határidő nélküli használatba, valamint a 155/1951. (VIII. 14.)
MT rendelet alapján ingyenes örökhasználatba adott ingatlan. A földhasználó
tulajdonába kerülő ingatlan tulajdonjogát a földhasználó kérelmére kell az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyezni.
(4)	A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-a (4)
bekezdésének módosulása nem érinti a 2006/2007. tanévre megállapított iskolai
tankönyvrendelést, a tanulók részére a tankönyvellátáshoz biztosított normatív és
más kedvezményeket. A tanuló részére kölcsönzés útján biztosított tankönyv az
eredeti kölcsönzési ideig a tanulónál maradhat. A tanuló részére a kölcsönzött
tankönyv értékesíthető.
(5)	Ahol korábbi jogszabály állami garanciát, állami kezességvállalást vagy állami
helytállást említ, azon 1993. június 30-át követően az e törvényben, illetve az e
törvény alapján szabályozott állami kezességvállalást kell érteni.
(6)	Az e törvény hatálybalépése előtt jogszabály által biztosított, illetve jogszabályi
felhatalmazás alapján vállalt állami kezességre (garanciára, helytállásra) - a
kezességvállalás érintetlenül hagyásával - e törvény rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
(7)	Az Áht. 33-33/A., valamint 33/D. §-ait az e törvény hatályba lépése után vállalt
állami kezességekre, állami garanciákra és viszontgaranciákra kell alkalmazni.
(8)	Az e törvény hatályba lépése előtt az MFB Rt-vel kötött árfolyam-garancia
megállapodáson - a megkötött megállapodás tartalmának változatlanul hagyása
mellett - árfolyam fedezeti megállapodást kell érteni.
(8)	E törvény 1. §-ával megállapított Áht. 12/C. §-ának rendelkezéseit a § hatályba
lépése előtt vállalt olyan kötelezettségvállalások esetében, melyekből 2007. évben,
56
vagy az azt követő években fizetési kötelezettség keletkezik, legkésőbb 2007.
január 31-ig kell teljesíteni.
(9)	E törvény 1. §-ával megállapított Áht. 12/B. §-ának rendelkezései nem
alkalmazandóak azon közbeszerzések esetében, ahol a 2006. december 31-én
hatályos 12/A. § (5) bekezdése alapján a központi vagy társadalombiztosítási
költségvetési szerv, illetve az állam nevében eljáró szerv (személy) a közbeszerzési
eljáráshoz a Kormány előzetes engedélyét megkapta.
(10)	Az e törvény 13. §-ának (3),(5), (8), és (11) bekezdésével megállapított, a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 18. § (1) bekezdésének
a) pontját, 19. §-ának (2) bekezdését, 25. §-át, 36. és 37. §-át 2007. március 1-jétől
kell alkalmazni.
(11)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint
e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény e törvénnyel
megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követő időszakra kifizetett (juttatott,
elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a 2007. január 1-je és
2007. február 28-a közötti időszakra is választhatja a nyugdíjjárulék fizetését. E
választásáról a biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
2007. január 31-éig nyilatkozik a foglalkoztatónak, illetőleg a társas
vállalkozásnak.
(12)	Az e törvény 14. §-ának (3) és (5) bekezdésével megállapított, a kötelező
egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 46. § (1)
bekezdésének a) pontját a hatálybalépést követően bekövetkezett keresőképtelenség
esetén, az 50. § (1) bekezdését pedig a hatálybalépést követően indult ügyekben
kell alkalmazni.
(13)	E törvény 9. §-ának (1)-(2) bekezdésével megállapított, a vízgazdálkodásról
szóló 1995. évi LVII. törvény 9. §-a (1) bekezdésének és a 9. § (2) bekezdése d-e)
pontjának rendelkezéseit a törvény hatályba lépését követően megkötött új, a
víziközművek működtetésére irányuló szerződések vonatkozásában kell
alkalmazni.
(14)	E törvény 9. §-ának (1)-(2) bekezdésével megállapított, a vízgazdálkodásról
szóló 1995. évi LVII. törvény 9. §-a (1) bekezdésének és a 9. § (2) bekezdése d-e)
pontjának alkalmazásában új üzemeltetési szerződésnek minősül a határozott időre
megkötött, a víziközművek működtetésére irányuló szerződés lejártát követő újabb
szerződéskötés, vagy az annak időtartamára vonatkozó szerződésmódosítás is.
57
(15)	A központi költségvetés a foglalkoztatótól 2007. január 1. napjától a
korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékának, 2008. január 1. napjától a
korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékának, 2009. január 1. napjától a
korkedvezmény-biztosítási járulék 50 százalékának, 2010. január 1. napjától 2010.
december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékának a
Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja. A központi
költségvetés által átvállalt korkedvezmény-biztosítási járuléknak a
Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó összegét az éves költségvetési törvény
határozza meg.
28.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Áht. 13/A. §-a (4) bekezdésében a
„18/C. § (12) és (14) bekezdésében felsorolt szervek” szövegrész helyébe a „18/C.
§ (12) és (13) bekezdésében felsorolt szervek” szövegrész lép.
(2)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg az Áht. 24. §-ának (6) bekezdésében a
„(4)-5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)-(5) bekezdésben” szövegrész lép.
(3)	E törvény hatályba lépésével egyidejűleg a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény
91. §-a (1) bekezdésének c) pontjában az „a Szakszervezeti és Munkahelyi
Művelődési Intézmények Egyesülete, a népfőiskolai mozgalmak és más, országos,
illetve regionális közművelődési társadalmi szervezetek” szövegrész helyébe a
„Területi Művelődési Intézmények Egyesülete és a népfőiskolai mozgalmak”
szövegrész lép.
(4)	2007. április 1-jén az Ebtv. 29. § (1) bekezdésének a) pontja hatályát veszti,
valamint az Ebtv. 29. § (3) bekezdésében a „TAJ-számmaF szövegrész helyébe a
„Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ szám)” szöveg lép.
(5)	2007. április 1-jén a Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) pontja hatályát veszti,
valamint a Tbj. 16. § (1) bekezdésének l) pontjában a „kiskorú magyar
állampolgár” szövegrész helyébe a „kiskorú személy” szövegrész lép.
29.	§
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi igazgatási szervei által az
egészségügyi alapellátási vállalkozások felhalmozási célú kiadásainak
támogatására külön jogszabály alapján kötött szerződések 2006. december 31-ei
hatállyal megszűnnek.
58
30.	§
(1)	Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló - módosított - 1997. évi
LXXIV. törvény (a továbbiakban: AMtv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/A munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában
meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti/
„a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
19. § (1) bekezdésében meghatározott nyugdíjbiztosítási járulék, pénzbeli
egészségbiztosítási járulék,”
/befizetési, illetve levonási kötelezettségét./
(2)	Az AMtv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közteherjegy forgalmazója a közteherjegy ellenértékének forgalmazási
költséggel csökkentett részét - külön jogszabályban foglaltak szerint - átutalja
kincstár által vezetett KESZ-re. A kincstár ezen összegből 76%-ot a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 13%-ot az Egészségbiztosítási Alapnak, 11%-ot a
Munkaerőpiaci Alapnak utal át.”
(3)	Az AMtv. 8. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az alkalmi munkavállaló szolgálati időre, valamint az egészségbiztosítási
szolgáltatások közül baleseti egészségügyi szolgáltatásra és baleseti táppénzre
jogosult. Mentesül a munkavállaló a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott
egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség alól.”
31.	§
(1)	2007. és 2008. években az Országgyűlés nem nyújt címzett támogatást új
induló beruházásokhoz.
(2)	Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a címzett támogatási céloknak
megfelelő önkormányzati fejlesztési elképzeléseknek az Új Magyarország
Fejlesztési Terv Operatív Programjaiban minél teljesebb körben történő
szerepeltetését segítse elő.”
59
INDOKOLÁS
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	bekezdéshez
Nem beszélhetünk a kötelezettség vállalásáról akkor, amikor a kötelezettséget
jogszabályi, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozat rója ki. Ezek
kivételként való feltüntetése ezért értelmetlen, így szükséges azt törölni.
(2)	bekezdéshez
A tárgyéven túli állami kötelezettségvállalások jóváhagyása - a költségvetés
középtávú mozgásterének szűkítése miatt -szabályozást igényel.
A tárgyéven túli kifizetésekkel járó beruházások és felújítások költségvetési évben
elvállalható nominális összértékének összegét, a költségvetés bevételi főösszegének
arányában korlátozzuk.
A tárgyéven túli állami kötelezettségvállalások jóváhagyása - a költségvetés hosszú
távú mozgásterének szűkítése miatt - speciális szabályozást igényel. A szabályozás
körének meghatározásához szükséges a hosszú távú állami kötelezettségvállalások
fogalmának bevezetése.
A hosszú távú állami kötelezettségvállalások a költségvetés éves mozgásterét abban
az esetben determinálják jelentős mértékben, ha a kötelezettség állam általi
felmondása nagyobb mértékű kifizetést jelent a következő költségvetési évben,
mint a kötelezettség fenntartása. Ebbe a körbe tartoznak, és azt túlnyomórészt
lefedik a határozott idejű szerződések, illetve az 1 évet meghaladó felmondási időt
magukban foglaló határozatlan idejű szerződések.
A hosszú távú kötelezettségvállalások korlátozása egyfelől a kötelezettségek
jóváhagyásának szigorításban nyilvánul meg, másfelől egy a költségvetés bevételi
főösszegének arányában meghatározott érték túllépésnek tilalmában.
A jóváhagyás előkészítése során a pénzügyminiszter kiemelt szerepét az indokolja,
hogy adott fiskális politika mellett megengedhető jövőbeni kiadásokkal
1
kapcsolatban a pénzügyminiszter rendelkezik összesített információkkal, és e
kiadások mértékért elsősorban a pénzügyminiszter felel.
A hosszú távú kötelezettségek összesített nyilvántartásának hiányában nem hozható
felelős döntés a további kötelezettségek vállalásáról. Az összesített adatokról, a
költségvetést érintő döntéseket megelőzően indokolt tájékoztatni az Országgyűlést.
Az összesített adatok nyilvánosságra hozása nyilvánvalóan része az adófizetők felé
az állami kiadásokkal kapcsolatos elszámolási kötelezettségnek.
Ezért szükséges a Kincstár felé történő megbízható és aktualizált adatszolgáltatás
biztosítása. Annak érdekében, hogy az adatszolgáltatásra az elvárt időhatárokon
belül és az elvárt minőségben sor kerüljön, indokolt az adatszolgáltatás
elmulasztását szankcionálni.
(3)	bekezdéshez
A módosítás arra irányul, hogy az adó- és járulékfizetési fegyelem javuljon a nem
állami intézményfenntartók körében is azáltal, hogy részükre is csak akkor lehet
normatív támogatást és hozzájárulást folyósítani, ha nincs köztartozásuk.
(4)	bekezdéshez
A módosítás lehetőséget ad a humán szolgáltatást végző intézmények nem állami
fenntartói által jogtalanul igénybe vett normatív hozzájárulások és támogatások
központi költségvetésbe történő visszatérülésének biztosítására.
(5)	bekezdéshez
A javaslat a módosuló definíciók alapján a hivatkozást pontosítja.
(6)	bekezdéshez
A közpénzek átláthatósága, a nyilvánosság fokozása érdekében indokolt, hogy a
céljellegű fejlesztési támogatásokon túlmenően a nem normatív, céljellegű
működési támogatások kedvezményezettjeire is kiterjedjen a közzétételi
kötelezettség (ÁSZ javaslat).
E § (2) bekezdése a végrehajtás egyszerűsítése érdekében 200 000 forint értékhatárt
állapít meg, amely összeg alatti támogatás közzététele alól törvény,
kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet mentesítést adhat.
2
(7)	bekezdéshez
A közpénzek átláthatósága, a nyilvánosság fokozása érdekében indokolt, hogy a
nem normatív, céljellegű fejlesztési támogatásokon túlmenően a nem normatív,
céljellegű működési támogatások kedvezményezettjeire is kiterjedjen a közzétételi
kötelezettség (ÁSZ javaslat).
(8)	bekezdéshez
A rendelkezés az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által finanszírozott -
jogszabályban meghatározott - egységes területalapú és piaci támogatások,
kifizetések forrását pontosítja. A megelőlegezés forrásául a kincstári egységes
számlát jelöli ki, a hatályos vonatkozó közösségi jogszabálynak megfelelően
határozza meg a finanszírozás végső forrásául szolgáló uniós pénzügyi alapot,
illetve kimondja e megelőlegezési hitel kamatmentességét. Lehetővé teszi továbbá
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által finanszírozott
vidékfejlesztési támogatások hasonló módon történő megelőlegezését is.
A rendelkezés - pontosításként - a megelőlegezés forrásául a kincstári egységes
számlát jelöli ki.
(9)	bekezdéshez
A számvevőszéki ellenőrzésnél visszatérő értelmezési problémát vetett fel, hogy a
megbízások teljesítésének visszautasítása valójában mely körre vonatkozik. A
bekezdés kiegészítésével egyértelművé válik, hogy az ügyfelektől érkező
megbízásokra vonatkozik a rendelkezés.
(10)	bekezdéshez
Kincstári szolgálatással kapcsolatos adatkezelést szabályozza.
(11)	bekezdéshez
Költségvetési szerv vezetőjének átcsoportosítási jogosítványai.
(12)	bekezdéshez
A személyi juttatások előirányzata alapesetben csak a munkaadókat terhelő
járulékok előirányzatának egyidejű emelésével növelhető. A rendelkezés
3
egyértelművé teszi, hogy a költségvetési szervnek a kincstár részére kell
nyilatkoznia, ha e főszabálytól eltér.
(13)	bekezdéshez
A költségvetési törvény az alcímen túl jogcímcsoporton, illetve jogcímen is
tartalmaz önálló fejezeti kezelésű előirányzatot. Ezen előirányzatok
átcsoportosítására vonatkozóan a törvény nem tartalmaz sem korlátozást sem
engedményt, ezt pótolja a módosítás.
A fejezeti egyensúlyi tartalék felhasználását a költségvetési törvény külön
szabályozza, ezért a paragrafusban foglalt szabályozás ezen előirányzatra nem
vonatkoztatható.
(14)	bekezdéshez
A módosításra azért van szükség, mert az említett előirányzat már nem a
Pénzügyminisztérium fejezeten belül található.
(15)	bekezdéshez
Az Országgyűlés a költségvetési törvényben határozza meg a helyi
önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív hozzájárulásait,
fejlesztési támogatásait.
(16)	bekezdéshez
Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a központi költségvetés terhére
vállalható kezességek, illetve garanciák nyújtására, illetve árfolyam-fedezeti ügylet
megkötésére (korábbi jogszabályokban a jelenlegi árfolyam-fedezeti ügylet
árfolyam-garancia elnevezéssel szerepel). Az Áht-ban mind az egyedileg vállalható
kezességek- és garanciavállalások, illetve az egyedi viszontgarancia és árfolyam-
fedezeti megállapodás, mind a jogszabályon alapuló kezességek- és a jogszabályi
viszontagarancia általános szabályait ki kell mondani. E paragrafus most már
összegyűjtve és rendszerezve tartalmazza az egyedi kormánydöntésen, valamint
jogszabályon alapuló állami kötelezettségek vállalásának és az ezek beváltásából
keletkező követelések behajtásának szabályait.
(17)	bekezdéshez
4
E paragrafus tartalmazza mind a jogszabályi, mind az egyedi
kezességek/garanciákra, viszontgaranciára vonatkozó költségvetési és zárszámadási
előírásokat. Szabályozza a kezesség/garancia beváltások jogkövetkezményeit, a
kezességvállalási díj mértékét, valamint e díj elengedésének költségvetési
elszámolását. Pontosítja, és egységesíti a kezességgel/garanciával,
viszontgaranciával biztosított kötelezettségvállalások, valamint az árfolyam-
fedezeti megállapodás költségvetési kereteinek számítási szabályait.
(18)	bekezdéshez
E módosítás az állami kezességvállalások és garanciák, valamint a hozzájuk
kapcsolódó fogalmak definícióit tartalmazza. Bevezeti és definiálja az állami
garancia fogalmát, alkalmazhatóságának feltételeit. Tisztázza az állami kezesség és
az állami garancia különbségét. Bevezeti az egyedi viszontgarancia fogalmát és
megteremti az összhangot az MFB törvénnyel. Pontosítja a jogszabályi
viszontgarancia definícióját. Tisztázza az árfolyam-fedezeti ügylet — korábban
árfolyam-garancia — jelentését, tartalmát, alkalmazásának feltételeit. Definiálja a
kiállítási garancia és viszontgarancia jelentését, valamint felsorolja a Nemzetközi
Fejlesztési Intézményeknek minősülő hitelintézeteket, valamint három átmeneti,
értelmező rendelkezést tartalmaz.
(19)	bekezdéshez
Egyrészt pontosítás (a Magyar Honvédség már nem a Hszt. hatálya alá tartozik),
másrészt lehetőséget ad a Kormánynak az igazgatási szervek üzemeltetési,
támogatás-lebonyolítási feladatait ellátó, közalkalmazottakat foglalkoztató
(„háttér”) költségvetési szervek létszámkeretének meghatározására is.
(20)-(21)	bekezdéshez
E két módosítás a definíciók változása miatt pontosítja a pénzügyminiszter
adósságkezeléssel, valamint a kezességekkel és garanciákkal kapcsolatos feladatait.
(22)	bekezdéshez
A Kincstár felel a hosszú távú kötelezettségvállalások nyilvántartásáért.
Ugyanakkor a szabad kapacitások felmérése során a pénzügyminiszternek
rendelkeznie kell információval a tervezett kötelezettségvállalásokkal, és a
kötelezettségvállalási felhatalmazásokkal kapcsolatban is. A kötelezettségvállalási
döntések előkészítése céljából, ezekről indokolt összesített nyilvántartást vezetnie.
5
Módszertani anyagok kiadása indokolt a gazdasági hatékonyság növelése
érdekében.
(23)	bekezdéshez
Fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének előirányzatmódosítás, átcsoportosítási
jogköreit érinti a módosítás.
(24)	bekezdéshez
A Kincstár az igények előzetes felülvizsgálata során nem tudott kötelező érvényű
döntést hozni, így az önkormányzatok - hitel helyett - több támogatást
igényelhettek, és azt meg is kapták, alacsonyabb kamatteherrel, mint a banki
hitelkamatok.
Az önkormányzatok normatív hozzájárulásának és támogatásának év végi
elszámolásánál a visszafizetés kamatmentes sávjának szűkítése az önkormányzati
tervezés megalapozottságának erősítését célozza.
(25)	bekezdéshez
A központi költségvetésből a helyi önkormányzatoknak fizetett kamat esetén
szűkül a kamatmentes sáv - igazodva a 64/A § (4) bekezdéséhez - 5 %-ról 3 %-ra.
(26)	bekezdéshez
A helyi önkormányzatok kincstári felülvizsgálat eljárása során megállapított,
jogszabályi előírásoknak nem megfelelő támogatási igényei ne kerüljenek a
döntéshozóhoz.
(27)	bekezdéshez
A helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának szabályszerűségét növeli, ha
a gazdálkodást lebonyolító helyi önkormányzat és helyi kisebbségi önkormányzat
közötti megállapodás kötelező elemeként meghatározásra kerül a feladatellátás
rendje (ÁSZ javaslat).
(28)	bekezdéshez
A helyi önkormányzatok havi pénzforgalmi jelentés készítésére nem kötelezettek,
hanem az Ámr.-ben meghatározott időközi jelentéseket kell elkészíteniük és
továbbítaniuk. A módosítás azért szükséges, hogy a 64/E. § (1) bekezdésben előírt
szankció értelmezhető és érvényesíthető legyen.
6
(29)	bekezdéshez
A bekezdés értelmében mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az
Egészségbiztosítási Alap vonatkozásában a zárszámadás keretében (és a központi
költségvetés terhére) kell rendezni az alapoknál keletkező költségvetési hiányt.
(30)	bekezdéshez
A bekezdés speciális címrendi szabályokat határoz meg a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainál és egységes alkalmazást ír elő címrend évközi
megváltoztatására.
(31)	bekezdéshez
A módosítás célja megteremteni az összhangot az Áht 109/A. §-ának
módosításával.
(32)	bekezdéshez
Előfordul, hogy megszűnő költségvetési szerv feladatait nem újonnan alapított,
hanem már létező szerv veszi át (pl. minisztériumi háttérintézmény feladatait a
minisztérium). Ugyancsak előfordulhat, hogy az új szervezet megalapítására - pl.
hatósági működési engedélyek beszerzése miatt - már a költségvetési szerv
megszüntetése előtt szükség van.
(33)	bekezdéshez
A rendszeres személyi juttatási előirányzat 50%-ának jutalmazási célú felhasználási
korlátjának hatályon kívül helyezésre irányuló módosítás az új
teljesítményösztönzés erősítését szolgája.
(34)	bekezdéshez
A javasolt módosítás alapján a központi és a társadalombiztosítási költségvetési
szervek a hatályba lépést követően külön törvény egyedi rendelkezése helyett a
korábbi - jól bevált és könnyebben végrehajtható - előírásokhoz hasonlóan a
Kormány előzetes jóváhagyása alapján alapíthatnának gazdálkodó szervezetet,
illetve szerezhetnének részesedést abban. (A felsőoktatási intézményeknek (a
vonatkozó törvény alapján) ezt a rendelkezést sem kell alkalmazniuk.)
(35)	bekezdéshez
7
A módosítás összhangba hozza a törvény rendelkezéseit a kutatás-fejlesztésről és a
technológiai innovációról szóló törvény „hasznosító vállalkozások” alapítására
vonatkozó szakaszaival.
(36)	bekezdéshez
A bekezdés egyszerűsítését, pontosítását az elmúlt években bekövetkezett
jogszabályi változások teszik szükségessé. 2005. évtől a területi kiegyenlítést
szolgáló fejlesztési célú támogatás és a céljellegű decentralizált támogatás
előirányzata összevonásra került, így jött létre a helyi önkormányzatok fejlesztési
és vis maior feladataira szolgáló új elnevezésű előirányzat. 2007-től a címzett és
céltámogatás előirányzata nem biztosít forrást új induló beruházások támogatására,
ezért - összhangban a Cct. módosításával - itt is szükséges szabályozni a
folyamatban lévő beruházásokhoz nyújtott címzett és céltámogatások elvonásának,
lemondásának, visszafizetésének rendjét.
(37)	bekezdéshez
Az Állami Számvevőszék önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz
2002-2005. években igénybevett közműfejlesztési támogatás jogszerűségéről
készített jelentése alapján, a visszaélések elkerülése érdekében pontosításra kerül a
fejlesztési támogatás - kivitelezőtől közvetlenül, illetve közvetve az
önkormányzathoz érkező pénzeszköz miatti - arányos visszafizetésének rendje.
(38)	bekezdéshez
A javaslat biztosítja az Egészségbiztosítási Alap kiadásainak a kincstári
elszámolását.
(39)	bekezdéshez
A rendelkezés részben pontosítás, mivel az előirányzat-felhasználási keret nem a
kiadási és bevételi előirányzatok várható teljesülése alapján, hanem ezek
különbözeteként kerül megnyitásra.
A módosítás alapvetően arra irányul, hogy a nettó finanszírozás módszere
kiterjedjen a központi költségvetési szervekre is, melynek következtében nem
halmozódhat fel adó- és járuléktartozás.
8
(40)	bekezdéshez
A módosítás arra irányul, hogy a központosított illetményszámfejtés rendszerébe
tartozó valamennyi szerv esetében egységessé váljon az adatszolgáltatási határidő.
(41)	bekezdéshez
A javaslat célja a kincstári vagyon értékesítéséből származó bevétel
felhasználásának ésszerűsítése, áttekinthetőbbé tétele.
(42)	bekezdéshez
A központi költségvetési szervek a KVI részére kötelesek felajánlani azon
ingatlanjaikat, melyek állami feladat ellátásukhoz feleslegessé váltak. A
Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervek jelenleg kivételt
képeznek. Az állami működés kitűzött racionalizálása jegyében, a
vagyongazdálkodás egy állami szervnél történő összpontosítása céljából a
felajánlási kötelezettséget ezen szervekre is ki kell terjeszteni, ezt a kivételt meg
kell szüntetni.
(43)	bekezdéshez
Kormányzati szándék a minisztériumok és más központi költségvetési szervek
ingatlan vagyonkezelési és hasznosítási feladatainak központosítása, ezzel a
vagyongazdálkodás racionalizálása, a költségvetési bevételek növelése illetve a
kiadások csökkentése. Ennek végrehajtásához a Kincstári Vagyoni Igazgatóság
feladatait ki kell bővíteni a központi költségvetési szervek elhelyezésének
megszervezésével, továbbá biztosítani kell az ingatlanok kincstári vagyonba való
bekerülése feletti ellenőrzést, a költségvetési szervek vagyongazdálkodási
tevékenységének koordinálását.
(44)	bekezdéshez
Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló
törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítése során, a lehető
legmagasabb bevétel elérése érdekében, indokolt a tőzsdei úton való eladás
lehetővé tétele.
(45)	bekezdéshez
A vagyonkezelői jog visszavonását a KVI jelenleg nem gyakorolhatja a
Honvédelmi Minisztérium és a felügyelete alá tartozó szervekkel kapcsolatban. Az
ésszerű vagyongazdálkodást, az erőforrások szétaprózottságának megszüntetését,
9
az ingatlanok más típusú racionális hasznosítását segíti elő a kivételek
megszüntetése.
(46)	bekezdéshez
A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet előírja a támogatással
érintett ingatlanon az állam javára az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzését.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben az ingatlan-nyilvántartásba
feljegyezhető tények között azonban nem szerepel az állam javára feljegyezhető
elidegenítési és terhelési tilalom, és az ott felsoroltakon kívül más jog bejegyzését
illetve tény feljegyzését csak törvény rendelheti el.
(47)	bekezdéshez
A javasolt rendelkezések különféle adósság-kategóriákat definiálnak. Az adósság-
kategóriák pontosítása és rendszerezése elkerülhetetlenné vált. Az „államadósság”
alakulása napi témává vált, az ország nemzetközi megítélésének és az EU-s
adatszolgáltatásoknak egyik kulcskérdése az adósság vizsgálata.
Az adósságkategóriák definiálásával együtt meg kell állapítani az adósság
kezelésének, nyilvántartásának felelőseit is. A módosítási javaslat rendező elve,
hogy az egyes alrendszerek önállóan felelősek saját adósságukért, az átfogó
kategóriák (a négy alrendszer együttes, a három központi alrendszer együttes,
illetve a kormányzati szektor adóssága) prezentálásának felelőse pedig a
pénzügyminiszter. A kormányzati szektor adóssága esetében a pénzügyminiszter
felelőssége a zárszámadás keretében az Országgyűlés tájékoztatására terjed ki, és
nem érinti az MNB és a KSH feladatait.
A javaslat az államháztartás négy alrendszere együttes adósságának publikálására
vonatkozóan ír elő rendszeres tájékoztatási kötelezettséget a Pénzügyminisztérium
számára, melynek alapját az ÁKK Zrt. és az önkormányzatok által szolgáltatott
adatok képezik.
(48)	bekezdéshez
A módosítás a pénzügyminiszter államadósággal kapcsolatos feladatait pontosítja,
melyet az ÁKK Rt. útján gyakorol.
(49)	bekezdéshez
10
A javaslat aktualizálja, pontosítja és az államháztartási alrendszerek
költségvetéseinek és adósságainak fogalmi újracsoportosításával összhangban
értelmezi az Országgyűlés részére tervezéskor és zárszámadáskor benyújtandó
kimutatásokat. Vezérelve, hogy alapvetően az államháztartási beszámolási,
könyvvezetési és információs rendszerben szabványos tartalommal keletkező
adatokat, és ezzel összhangban álló tervadatokat prezentáljon.
Az Áht. eddig is előírta, hogy ki kell mutatni a pénzforgalmi államháztartási
egyenleg és a maastrichti deficitmutató összefüggéseit. A módosítás pontosítja e
rendelkezést azzal, hogy tervezéskor és zárszámadáskor előírja e kimutatási
kötelezettséget kibővítve az ugyanezen módszertan alapján számítandó elsődleges
egyenleg mutató bemutatásával. A költségvetéspolitika formálásában, a
költségvetés fenntarthatóságának elemzésében fontos mutató a folyó gazdálkodás
eredményét kifejező ún. elsődleges egyenleg, amely a múltban felhalmozott
adósság kamatterhe nélkül veszi figyelembe a kiadásokat. E mutatót a mindenkori
Konvergencia Program és a Túlzott Hiány Eljárás keretében készülő
dokumentumok az egyenleg és adósság mellett harmadik vezérmutatóként
rendszeresítik, indokolt tehát a fogalom bevezetése az államháztartási
fogalomtárba.
Az államháztartás alrendszereinek könyvviteli mérlegét a Kormány a zárszámadási
törvényjavaslat általános indokolásának mellékletei között eddig is bemutatta,
ebben az nemcsak eszközök (így pl. a pénzeszközök, a tárgyi és immateriális
eszközök, a készletek), hanem a kötelezettségek és ezáltal a különbségük alapján
számított nettó vagyon alakulása is nyomon követhető.
Az államháztartási szervezetek beszámolási és könyvvezetési rendje gondoskodik a
hitelviszonyon alapuló adósságelemek államháztartási konszolidálásáról, így a
jövőben összeállítható az államháztartás összevont adóssága, elsősorban
instrumentumok szerinti bontásban. A helyi önkormányzatok értékpapír-
adósságának hitelezők szerinti megbontása nem az államháztartási információs
rendszer tárgya, ezért itt statisztikai adatok átvétele segítheti az államháztartás
egészére kiterjedő fő hitelezői kategóriák szerinti kimutatást.
Az adókedvezmények bemutatásának feladata változatlan.
A módosítás révén az Országgyűlés részére átláthatóbb, rendszerezettebb
összeállítások készülhetnek.
(50)	bekezdéshez
A javaslat aktualizálja, pontosítja és az államháztartási alrendszerek
költségvetéseinek és adósságainak fogalmi újracsoportosításával összhangban
értelmezi az Országgyűlés részére tervezéskor és zárszámadáskor benyújtandó
kimutatásokat. Vezérelve, hogy alapvetően az államháztartási beszámolási,
11
könyvvezetési és információs rendszerben szabványos tartalommal keletkező
adatokat, és ezzel összhangban álló tervadatokat prezentáljon.
Az államháztartás alrendszereinek könyvviteli mérlegét a Kormány a zárszámadási
törvényjavaslat általános indokolásának mellékletei között eddig is bemutatta,
ebben az nemcsak eszközök (így pl. a pénzeszközök, a tárgyi és immateriális
eszközök, a készletek), hanem a kötelezettségek és ezáltal a különbségük alapján
számított nettó vagyon alakulása is nyomon követhető.
Az államháztartási szervezetek beszámolási és könyvvezetési rendje gondoskodik a
hitelviszonyon alapuló adósságelemek államháztartási konszolidálásához, így a
jövőben összeállítható az államháztartás összevont adóssága, elsősorban
instrumentumok szerinti bontásban. A helyi önkormányzatok értékpapír-
adósságának hitelezők szerinti megbontása nem az államháztartási információs
rendszer tárgya, ezért itt statisztikai adatok átvétele segítheti az államháztartás
egészére kiterjedő fő hitelezői kategóriák szerinti kimutatást.
A többéves kötelezettségek, az adókedvezmények bemutatásának feladata
változatlan.
A módosítás révén az Országgyűlés információt nem veszít, viszont átláthatóbb,
rendszerezettebb összeállítások készülhetnek.
(51)	bekezdéshez
E pontban a Kormány felhatalmazást kap valamennyi állami kezességvállalás
eljárási szabályainak rendeleti szabályozására. A módosítást az utóbbi évek új
típusú kötelezettségvállalásainak megjelenése indokolja.
(52)	bekezdéshez
Felhatalmazó rendelkezés a Kormánynak arra, hogy rendeletben állapítsa meg a
18/B. § (9) bekezdésében foglaltakkal összefüggésben megállapítható
rendelkezésre állási díj alkalmazásának, továbbá a 102. § (1) bekezdés szerinti
nettó finanszírozás módjának, a támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes
szabályait.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről
szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása
12
2. §
(1)	bekezdéshez
Az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött személyek III. csoportos rokkantsági
nyugdíja, valamint az ahhoz kapcsolódó hozzátartozói ellátások 2007. január 1-
jétől a Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási körébe kerülnek. A változást az indokolja,
hogy ennek révén valamennyi nyugdíjkiadás a Nyugdíjbiztosítási Alapból kerül
finanszírozásra, így a társadalombiztosítási ellátások átláthatósága javul.
(2)	bekezdéshez
A javaslat nevesíti bevételek között a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti
munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását
követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas
foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXIII. törvény 4/A paragrafusában a pályakezdő
fiatal foglalkoztatása után a munkaadó helyett az MPA-t terhelő különbözetet,
valamint az új korkedvezményes évek szerzésére bevezetésre kerülő
korkedvezmény biztosítási járulékot.
(3)	bekezdéshez
A javaslat a központi költségvetési hozzájárulásokat kiegészíti a központi
költségvetésben tervezett, a korkedvezmény-biztosítási járulék címen átadott
pénzeszközzel.
A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításával
összhangban a foglalkoztatót terhelő külön adóval egészül ki a Nyugdíjbiztosítási
Alap bevétele.
(4)	bekezdéshez
Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett nyugdíjkiadások fedezetét nevesíti a
jogszabály.
(5)	bekezdéshez
A javaslat nevesíti bevételek között a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti
munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását
követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas
foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXIII. törvény 4/A paragrafusában a pályakezdő
fiatal foglalkoztatása után a munkaadó helyett az MPA-t terhelő különbözetet
13
(6) bekezdéshez
A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosításával
összhangban a foglalkoztatót terhelő külön adóval egészül ki az Egészségbiztosítási
Alap bevétele .
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről 1992. évi
LXXXIX. törvény módosítása
3.	§
Az elmúlt másfél évtizedben főként a cél- és címzett támogatási rendszer nyújtott
pénzügyi segítséget a helyi önkormányzatoknak ahhoz, hogy az egyes ágazati
feladataik ellátását biztosító létesítményeiket korszerűsítsék, adott esetben újakat
hozzanak létre. Ennek érdekében a cél- és címzett támogatási rendszer megfelelően
betöltötte szerepét.
Magyarország 2007. és 2013. között az EU kohéziós politikája keretében 22,4
milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult. Mindezen felül az Európai
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból további mintegy 3 milliárd euró
fejlesztési forrás áll majd rendelkezésre. E források és a hazai társfinanszírozás
segítségével lényegesen több önkormányzati fejlesztési program valósulhat meg,
mint a korábbi években. Így lehetőség nyílik többek között a korábban cél- és
címzett támogatással megvalósuló beruházási célok uniós forrásokból történő
finanszírozására is.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban Ötv.)
kötelezően rendelkezik a céltámogatási kiemelt célok és a támogatások
meghatározásáról , ezért továbbra is lehetőség lesz új beruházások indítására
céltámogatással. Ezzel szemben - tekintettel a fentiekre - 2007. évtől kezdődően új
címzett beruházások nem indíthatóak. Így - összhangban az előzőekben foglalt
célokkal - szükségesség vált a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási
rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása.
14
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvén módosítása
4.	§
(1)	bekezdéshez
Az NKA költségvetésének összeállításakor az egyes szakmai jogcímek várható
kiadásait csak az előző év tapasztalatai alapján lehet megállapítani. A költségvetés
évében meghozott pályázati döntések ettől lényegesen eltérhetnek, ezért szükség
lehet a pályázati támogatások kifizetéséhez az egyes jogcímek előirányzatai közötti
átcsoportosításra. Ez nem érintheti a működési kiadásra tervezett összeget.
(2)	bekezdéshez
A hatályos törvényi rendelkezést több adózó úgy értelmezi, hogy minden
járulékköteles termék, illetve szolgáltatás beszerzési árával csökkenthető a
járulékalap, nem csak az általa előállított járulékköteles termék előállításával vagy
nyújtott szolgáltatás teljesítésével szorosan összefüggő, ahhoz kapcsolódó
járulékköteles termékbeszerzések és szolgáltatások beszerzési árával. A
normaszöveg pontosítása ezt a félreértést tisztázza.
(3)	bekezdéshez
Az adózói gyakorlat szerint a hatályos rendelkezés nem egyértelmű és félreérthető,
ezért szükség van az építtető tájékoztatási kötelezettségének pontos törvényi
meghatározására.
(4)	bekezdéshez
Az időközben megváltozott az APEH által vezetett számla neve, valamint nem
rendelkezik a jogszabály az évi egyszeri alkalommal történő járulékfizetésre
kötelezettek teljesítésének eljárási rendjéről, azaz nem határozza meg, hogy mely
időpontig kell azt teljesíteni. Ezt a hiányosságot a törvényhely kiegészítésével
szükséges rendezni.
Mivel a kulturális járulék a nemzetgazdasági kimutatásokban - 2006-tól kezdődően
-	más járulékbevételekhez hasonlóan az ún. megosztott bevételek között kimutatott
összeg, szükséges a napi átutalásra és jóváírásra történő áttérés bevezetése a havi
átutalás helyett.
5) bekezdéshez
15
A forgalmazó hatályos definíciójában nem szerepel a termék első belföldi
forgalomba hozatalára történő utalás, a javaslat ezt pótolja.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
5.	§
2007. január 1-jétől a földgáz-ártámogatást biztosító előirányzat a Szociális és
Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fejezetébe kerül és a támogatások
meghatározásáról és szétosztásáról az SZMM fog gondoskodni. Az előirányzat
pénzügyi fedezetét biztosító befizetés továbbra is a GKM fejezetében kerül
megtervezésre. Az Energiagazdálkodási célelőirányzat és a hozzá kapcsolódó
befizetés neve is megváltozik: az SZMM fejezetében Hozzájárulás a lakossági
energiaköltségekhez (XXVI. Fejezet, 16. cím, 92. alcím) és a GKM fejezetében
Energiaár-kompenzációs befizetés (XV. Fejezet, 28. cím, 3. alcím) előirányzatok
szerepelnek. A javaslat az ennek megfelelő technikai módosításokat tartalmazza.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
6.	§
(1)	bekezdéshez
A bekezdés a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók
fogalmát kiegészíti a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási
folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott gyermekekkel és tanulókkal. Az e
körbe tartozó gyermekek és tanulók a jövőben a nevelési tanácsadás keretei között
kapják meg azt a segítséget, amely a fejlődésükhöz szükséges. E változás
következtében a pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban
tartósan és súlyosan akadályozott gyermekek és tanulók kikerülnek a sajátos
nevelési igényű gyermekek és tanulók köréből. A szakértői és rehabilitációs
bizottságok helyett a nevelési tanácsadók veszik át a velük való foglalkozást. Ezért
a jövőben nem készülhet olyan szakértői vélemény, hogy ezeket gyermekeket,
tanulókat a többi gyermektől, tanulótól külön osztályban, csoportban, tagozatban,
óvodában, iskolában kell nevelni.. A nevelési tanácsadók nyújtanak segítséget az
óvodáknak, iskoláknak, szülőknek a gyermekek, tanulók neveléséhez,
felkészítéséhez.
Az átmeneti szabályok biztosítják az érintett gyermeki, tanulói kör részére
mindazokat a kedvezményeket, amelyeket megkaptak a szakértői és rehabilitációs
16
bizottság szakvéleménye alapján. Ezek a szakvélemények a különböző
mentesítésekben fogalmazhatók meg, amelyeket az iskola igazgatója biztosít.
(2)	bekezdéshez
A rendelkezés pontosítására azért van szükség, mivel a hatályos szabályozásból
nem egyértelmű, hogy az egyéni foglalkozás időkeretét osztályonként és egy
tanítási évre kell kiszámítani. Minden más időkeret számításánál egyértelműen
meghatározott a számítási mód. Ez a változás azért lényeges, mivel az új
költségvetési finanszírozási rend kialakításának egyik alapja a rendelkezésre álló
időkeret.
(3)	bekezdéshez
A Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány
Egészségbiztosítási Alapból történő támogatása nem illeszkedik az Alapból
finanszírozott feladatok rendszerébe. Ezért indokolt, hogy az Alapítvány
támogatása a központi költségvetésből történjen.
(4)	bekezdéshez
A bekezdés rendezi az alapfokú művészetoktatásra és a sajátos nevelési igényű
gyermekekre, tanulókra vonatkozó megváltozó előírások alkalmazásának átmeneti
szabályozását. Az átmeneti szabályok biztosítják az érintett gyermeki, tanulói kör
részére mindazokat a kedvezményeket, amelyeket megkaptak a szakértői és
rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján. Ezek a szakvélemények a
különböző mentesítésekben fogalmazhatók meg, amelyeket az iskola igazgatója
biztosít.
(5)	bekezdéshez
Az alapfokú művészetoktatással kapcsolatos állami kötelezettségvállalás
átalakítását tartalmazza a javaslat. Ennek egyik lényeges eleme, hogy szűkül az a
kör, amely után igénybe lehet venni a normatív hozzájárulást.
-	A hatályos rendelkezések alapján hat éves kortól lehet a tanulót számításba venni.
Az új előírások alapján akkor, ha a tanuló tanköteles. A tankötelezettség a hetedik
és a nyolcadik életévben is beállhat.
-	A hatályos rendelkezések alapján azt a tanulót lehet figyelembe venni, aki
iskolába jár. Az új rendelkezések alapján csak azt, aki nappali rendszerű iskolai
oktatásban vesz részt. Így a felnőttképzésben részt vevők kimaradnak.
További változás, hogy megemelkedik egy órával az az időkeret, amely alapján a
teljes normatíva igénylésére lehetőség nyílik. A jelenlegi szabályozás alapján heti
17
négy tanórai foglalkozás után van erre lehetőség. A normatíva igénybevétele
differenciálódik, mert eddig két csoport volt a négy órát biztosító és az ennél
kevesebb időben nevelő és oktató. A javaslat alapján három csoport kerül
kialakításra. Ez a szabályozás a rendelkezésre álló adatok alapján a zeneoktatásnak
kedvez.
(6)	bekezdéshez
A javaslat szövegpontosítást tartalmaz, a hatályos szöveghez képest az a változás,
hogy beépíti a szövegbe a nappali rendszerű oktatásra történő utalást. Ennek
indoka, hogy másik bekezdésben rendelkezik a felnőttoktatásban részt vevő
tanulókról. A két bekezdés alapján értelmezési problémák adódhatnak, mivel olyan
módon is „olvasták” a két bekezdést, hogy az érintett tanulói létszámot kétszer kell
elosztani kettővel.
(7)	bekezdéshez
A nevelési, oktatási intézményekben vannak olyan feladatok, amelyek miatt a
tanórát nem tudja megtartani, mégis indokolt ennek a munkaidőnek kötelező
óraszámként való figyelembevétele (pl. vizsgáztatás).
Az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi
XXXIX. törvény módosítása
7.	§
Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakítások keretében
törölni kell a Priv. tv. mellékletéből öt kht-t, tekintettel arra, hogy piacgazdaságban
nem indokolt a részterületre specializált, alkalmazott kutatást végző,
megrendeléseit elveszítő nagy állami kutatóhelyek fenntartása. A Konzervipari
Kutató és Fejlesztő és Minőségvizsgáló Kht. pedig 2006. december 31-ig
végelszámolással megszűnik. Az elhagyni javasolt öt kht. üzletrésze várhatóan
értékesítésre kerül.
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény
módosítása
8.	§
A javaslat meghatározza, hogy az egységes környezethasználati engedélyezés
hatálya alá tartozó tevékenységet folytató éves felügyeleti díjat köteles fizetni
18
tárgyév február 28-ig. A tevékenységet év közben megkezdőknek arányos díjat kell
megfizetniük, az engedély jogerőre emelkedését követő 30 napon belül.
A felügyeleti díj az engedélyt kibocsátó felügyelőség bevételét képezi. Azt a
felügyelőség az egységes környezethasználati engedély jogosultjának
tevékenységével kapcsolatos felügyeleti tevékenysége költségeire fordíthatja. A
javaslat meghatározza a felügyeleti díj mértékét is. A felügyeleti díj fizetésével
kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben
állapítja meg.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 153. §-a (2) bekezdésének 15. pontja alapján egyéb eljárási
költségnek minősül a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb
eljárási költség is. A javaslat e „felhatalmazásnak” tesz eleget, amikor
meghatározza, hogy a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárások során
költségnek minősülnek a mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres
vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán
felmerült személyi és dologi költségek. A javaslat alapján a felmerülő költségek
mértékét a Kormány rendeletben határozza meg annak érdekében, hogy mindegyik
fél - mind a hatóság, mind az ügyfél - számára egyértelmű legyen a felszámítható
költségek összege.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
9.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 9. § (1)
bekezdésében határozza meg, milyen módon működtetheti az állam kizárólagos
tulajdonába tartozó, illetve az önkormányzat korlátozottan forgalomképes
törzsvagyoni körbe tartozó víziközmű vagyonát. E szerint vagy többségi
részesedésével működő gazdasági társaságot hoz létre, vagy a működtetés jogát
pályázat eredményeként koncessziós szerződés keretében átengedi.
A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény lehetőséget biztosít arra, hogy
ágazati jogszabály speciális szabályokat állapítson meg. Ennek alapján a Vgtv 9. §
(2)	bekezdése megadja azokat a működtetési formákat, amelyek nem minősülnek
koncesszóköteles tevékenységnek. E bekezdés d) pontja alapján kijelöléssel,
pályázat nélkül szerezheti meg a többségi állami, önkormányzati tulajdonban lévő
gazdasági társaság a működtetés jogát.
Az Európai Bíróság C-26/03. ügyben 2005. január 11-én hozott ítélete (Stadt Halle
és mások ügy) értelmében, a 92/50 irányelv (jelenleg az ennek helyébe lépett
19
2004/18/EK irányelv) tárgyi hatálya alá tartozó szolgáltatások körében, a
magánvállalkozások részvételével működő, többségi önkormányzati/állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetekkel kötendő visszterhes szerződés esetén, a
közbeszerzési, pályáztatási eljárás lefolytatása nem mellőzhető tekintettel arra,
hogy e gazdasági társaságokban jelen van a magántőke, ezért a versenysemlegesség
elvének megfelelően e gazdálkodó szervezeteknek is pályázniuk kell, részt kell
venniük a versenyben.
A Vgtv. módosítás ezen Európai Bírósági döntésnek történő megfelelést biztosítja
azáltal, hogy kizárólag a 100 %-ban állami vagy önkormányzati, illetve a 100 %-
ban közös állami és önkormányzati tulajdonban lévő (ide nem értve a
munkavállalói részvényeket) gazdasági társaságok vonatkozásában biztosítja a
működtetés jogának kijelölés útján történő megszerzését. Az összes többi ezen
körön kívül eső gazdasági társaság pedig koncessziós eljárás keretében kaphatja
meg a rendelkezéseknek megfelelően az üzemeltetés lehetőségét.
Szükséges e módosítás hatályba léptetése, hiszen amennyiben - a jelenleg hatályos
rendelkezéseknek megfelelően - az európai uniós források felhasználásával
megvalósuló víziközművek működtetésének jogát a többségi állami,
önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok pályáztatás nélkül, kijelöléssel
szerzik meg, szankcióként esetlegesen számítani lehet arra, hogy a támogatás
visszafizetésére kötelezi az EU hazánkat, aminek közvetlen költségvetési kihatásai
lehetnek.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény 153. §-a (2) bekezdésének 15. pontja alapján egyéb eljárási
költségnek minősül a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb
eljárási költség is. A javaslat e „felhatalmazásnak” tesz eleget, amikor
meghatározza, hogy a vízgazdálkodással kapcsolatos, hivatalból indult és
kötelezettséget megállapító határozattal záruló hatósági eljárások során költségnek
minősülnek a mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok
költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi
és dologi költségek. A javaslat alapján a felmerülő költségek mértékét a Kormány
rendeletben határozza meg, annak érdekében, hogy mindegyik fél - mind a hatóság,
mind az ügyfél - számára egyértelmű legyen a felszámítható költségek összege.
20
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 1995. évi
XCIII. törvény módosítása
10.	§
Magánszemélyek tulajdonában (volt szövetkezeti részarány és kárpótlási területek)
lévő védett területeket állami tulajdonba és nemzeti parki kezelésbe kell venni, a
feladat végrehajtásának határideje módosul.
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról 1996. évi XXV. törvény
módosítása
11.	§
Az önkormányzati finanszírozási rendszer reformjával, valamint a 2007. évi
költségvetésben érvényesülő, az önkormányzatok központi költségvetési
forrásaiból származó támogatások mértékének szigorításával összhangban indokolt
szűkíteni azon önkormányzati feladatok körét is, amelyek az adósságrendezési
eljárás során a válságköltségvetésből finanszírozhatók.
A hatályos törvény 18. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat a
válságköltségvetéséből a törvény mellékletében felsorolt alapvető lakossági
szolgáltatások és hatósági feladatok működési kiadásait finanszírozhatja
(figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra). A tervezett módosítás olyan módon
szűkíti a válságköltségvetésből finanszírozható feladatok körét, hogy kimondja, az
önkormányzat kizárólag az e törvény mellékletében felsorolt, és számára külön
jogszabályban kötelezően előírt feladatokra fordíthat forrást a
válságköltségvetéséből.
A 18. §. (2) bekezdésének módosításával összhangban a törvény mellékletében
felsorolt alapvető lakossági szolgáltatások köre is szűkítésre kerül, tekintettel az
önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokra. Emellett szükségessé válik
néhány - korábban már hatályon kívül helyezett - jogszabályi hivatkozás
pontosítása is.
21
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
12.	§
A 7. § új (3) bekezdése a személyi jövedelemadó 1 %-áról rendelkező nyilatkozat
szerinti kérelem teljesítésére vonatkozóan határoz meg kivételt. A jelenleg hatályos
rendelkezés szerint, a kérelem teljesítettnek minősül, ha az adóhatóság az adóév
november 30-ig a rendelkező magánszemélyt nyilatkozata érvénytelenségről nem
értesíti. A teljesítés feltétele ezentúl az lesz, hogy a rendelkező nyilatkozat évét
követő év utolsó napjáig a rendelkező nyilatkozat érvényességét megállapító döntés
szülessen. A módosítás célja, hogy az érvénytelen adóbevallást készítő adózó 1%-
os rendelkezése ne kerüljön teljesítésre.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
13. §
/a Tbj. 4. §-ához, 18. § (1) bekezdésének e) pontjához, 19. § (6) bekezdéséhez,
20/A. §-ához, 27. és 29. §-ához/
A javaslat szerint bevezetésre kerül a korkedvezmény-biztosítási járulékfizetési
kötelezettség azon foglalkoztatók esetében, akik külön jogszabályban
meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatnak
munkavállalókat. Ugyanilyen kötelezettség vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra
is, aki vállalkozói tevékenységét ilyen munkakörben folytatja. A fizetési
kötelezettség alapja azonos a társadalombiztosítási járulék alapjával, mértéke 13
százalék. Az átmeneti rendelkezések szerint az új fizetési kötelezettség azonban
csak fokozatosan kerül bevezetésre, ugyanis a korkedvezmény-biztosítási járulék
100 százalékát a központi költségvetés 2007-ben átvállalja. A költségvetési
kötelezettség mértéke azonban fokozatosan csökken: 2008. január 1. napjától a
járulék 75 százalékát, 2009. január 1. napjától 50 százalékát, 2010. január 1.
napjától 25 százalékát fizeti meg a költségvetés a foglalkoztató, egyéni vállalkozó
helyett. 2011. január 1-jétől a 13 százalék járulékot teljes mértékben a
foglalkoztató, egyéni vállalkozó köteles megfizetni.
22
/a Tbj. 18. § (1) bekezdésének a) pontjához, 19. § (2) bekezdéséhez, 25. és 36-37.
§-ához/
A javaslat szerint a nyugdíj mellett munkát vállaló személyek (munkavállalók,
egyéni és társas vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelmük (munkabér,
vállalkozói kivét stb.) után 8,5 százalék nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. Ezáltal
megszűnik az a különbségtétel, amely a nyugdíjas és nem nyugdíjas személyek
járulékfizetési kötelezettségét érintően a hatályos szabályok alapján fennáll. A
javaslat szerint a nyugdíjas munkavállalók és vállalkozók magán-nyugdíjpénztári
tagságuk esetén is 8,5 százalék nyugdíjjárulékot fizetnek, tagdíjat azonban nem.
/a Tbj. 19. § (4) bekezdéséhez és 39. §-ához/
A javaslat szerint az eltartott közeli hozzátartozók is kötelesek lesznek
egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni a természetbeni ellátásra való
jogosultságuk megszerzése érdekben. A fizetési kötelezettség egységesen kerül
meghatározásra, melynek alapján a nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra
egyéb jogcímen sem jogosult személyek a minimálbér alapulvételével 9 százalék
egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnek. A javaslat alapján a járulékfizetést a
kötelezett helyett bármely más személy vagy szerv is teljesítheti, pl. az eltartott
nagykorú közeli hozzátartozó helyett az eltartó.
A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 65. § (1)
bekezdése szerint a tartásra egyébként kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles
anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a
megélhetéséhez szükséges. Mivel az egészségügyi szolgáltatás a megélhetéshez
egyértelműen szükséges, a tartási kötelezettség tartalma kiterjed az egészségügyi
szolgáltatás igénybevételéhez szükséges feltételek biztosítására is.
A javaslat szerinti módosítás nem érinti a kiskorú eltartott személyek jogosultságát,
utánuk továbbra sem kell járulékot fizetni.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény
módosítása
14.	§
A keresőképtelen személyt a biztosítási jogviszony megszűnését követően
megillető ún. passzív táppénz folyósításának maximális időtartama a javaslat
23
szerint 45 napra csökken, melyet méltányosságból legfeljebb 45 nappal lehet
meghosszabbítani.
A javaslat szerint az ellátást igénybe vevő személy köteles a TAJ számát igazoló
okmányt bemutatni, melynek alapján a szolgáltató a jogosultság fennállását az
ellátás igénybevétele előtt ellenőrizni tudja.
A javaslat alapján lehetővé válik, hogy akinek a biztosítása megszűnt, a jogviszony
megszűnését követően további 45 napig jogszerűen igénybe veheti az egészségügyi
szolgáltatást. Ha a biztosítást megalapozó jogviszony (pl. munkaviszony) ennél
rövidebb időtartamú, akkor a biztosítás csak annak megfelelő időtartammal
hosszabbodik meg.
Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997.
évi CXXIV. törvény
15.	§
(1)	bekezdéshez
A javaslat az 1997-ben aláírt - 1999. évi LXX. törvénnyel kihírdetett - vatikáni-
magyar megállapodásban meghatározott finanszírozási elvhez közelít, visszatérve
az ott meghatározott vetítési alap alkalmazásához. 2007-ben így az adózók által
rendelkezett összeg kiegészítésénél az államháztartási szintű, pénzforgalmi
személyi jövedelemadó helyett az összevont adóalap adója kedvezményekkel
csökkentett bevételének 0,9%-a veendő figyelembe.
(2)	bekezdéshez
A - technikai jellegű - módosítás a hivatkozott törvényi előírás számozásának
megváltozása miatt szükséges.
Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI.
törvény módosítása
16.	§
Rendezi az OTKA éven túli kötelezettségvállalási lehetőségének eddig nem
egyértelmű szabályozását - az OTKA jelenlegi rendszeréhez igazodó időtávban és
mértékben meghatározva azt.
24
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény
módosítása
17. §
A törvénymódosítás három változást rögzít:
Az árfolyam-garancia, mint konstrukció változatlan formában fennmarad,
mindössze neve változik árfolyam-fedezeti megállapodásra, mivel tartalmilag ez
felel meg a konstrukció lényegének, miszerint az árfolyam semelyik irányú
változása nem érinti az MFB Rt. eredményét.
Az MFB Rt. a továbbiakban tetszőleges devizanemben bevonhat éven túli
forrásokat, ezekre e törvény erejénél fogva vonatkozik a készfizető kezesség, de az
árfolyam-fedezeti megállapodás csak a forint/euró árfolyam megváltozásának
kockázata ellen nyújthat fedezetet. A keresztárfolyam megváltozásának kockázatát
az MFB Rt-nek kell kezelnie.
A továbbiakban csak az éven túli lejáratú idegen devizában meghatározott
forrásbevonáshoz szükséges a pénzügyminiszter egyetértése, mivel az éven belüli
forrásokra nem vonatkozik a kezesség.
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása
18. §
A javaslat alapján kimarad a támogatotti körből
-	az egyedülálló családban nevelt,
-	a három és több gyermekes családban élő tanuló,
-	valamint a sajátos nevelési igényű tanulói körből a pszichés fejlődési zavarai
miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló.
25
Értelemszerűen ez a szabályozás azokat érinti, akik egyébként a megmaradó
feltételek alapján nem válnak jogosulttá a kedvezményre.
A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosítása
19.	§
2007. január 1-jétől a földgáz-ártámogatást biztosító előirányzat a Szociális és
Munkaügyi Minisztérium (SZMM) fejezetébe kerül és a támogatások
meghatározásáról és szétosztásáról az SZMM fog gondoskodni. Az előirányzat
pénzügyi fedezetét biztosító befizetés továbbra is a GKM fejezetében kerül
megtervezésre. Az Energiagazdálkodási célelőirányzat és a hozzá kapcsolódó
befizetés neve is megváltozik: az SZMM fejezetében Hozzájárulás a lakossági
energiaköltségekhez (XXVI. Fejezet, 16. cím, 92. alcím) és a GKM fejezetében
Energiaár-kompenzációs befizetés (XV. Fejezet, 28. cím, 3. alcím) előirányzatok
szerepelnek. A javaslat az ennek megfelelő technikai módosításokat tartalmazza.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
20. §
A módosítás célja a Nemezeti Civil Alapprogram központi költségvetési
támogatásának kiszámíthatóvá, előre láthatóvá tétele. A személyi jövedelemadó
1%-áról történő állampolgári rendelkezések évről-évre változó, előre
meghatározhatatlan tendenciát mutatnak. A módosítással a civil szervezetek
számára kiszámíthatóbbá, számonkérhetőbbé válik az NCA forrásaival történő
gazdálkodás, és a javaslat a költségvetési tervezést, finanszírozást is megkönnyíti.
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény
módosítása
26
21. §
(1)	bekezdéshez
A csatlakozási szerződésben vállalt befizetés forrását teremti meg azzal, hogy
konkrét jogcímként nevesíti a kötelezettséget a nemzetközi tudományos
együttműködéseket is támogató Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
pályázaton kívüli keretének felhasználásában.
(2)	bekezdéshez
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Alap) tárgy évi kiadási
előirányzatának 3,3%-ában meghatározott alapkezelésre fordítható összeg a
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Kutatás-fejlesztési Pályázati és
Kutatáshasznosítási Iroda bevételi előirányzatainak részét képezi. Az Alap tárgyévi
kiadási előirányzata közvetlenül függ az Alap bevételeinek jelentős részét képező
az innovációs járulék bevételtől. Az innovációs járulék bevételek alakulására
számos olyan tényező hat, mely előre biztonságosan nem tervezhető. (Pl.: az
innovációs járulék befizetést csökkentő tételek - eladott áruk beszerzési értéke,
közvetített szolgáltatások értéke, anyagköltség, K+F tevékenység - várható
alakulása az egyes vállalatoknál). Az éven belüli intézményi gazdálkodás
biztonságos tervezhetősége és vonatkozó jogszabályoknak megfelelő végrehajtása
érdekében nélkülözhetetlen az alapkezelésre átvett pénzeszközök éves szintű
rögzítése.
(3)	bekezdéshez
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (Alap) költségvetési címei közötti
átcsoportosítást a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC.
törvény nem szabályozza. Az Alap forrásainak tárgyévi felhasználását befolyásolja
a tárgyévi kifizetések alakulása, az évközben felmerülő új pályázati igények
megjelenése illetve a pályázók programok közötti preferenciája. Az átcsoportosítás
révén lehetővé válik az Alap forrásainak hatékonyabb felhasználása.
Települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény módosítása
22.	§
A 89/2005. (VI. 29.) KE határozat Somoskőújfalut,
88/2005. (VI. 29.) KE határozat Monorierdőt,
27
87/2005. (VI. 29.) KE határozat Kerekharasztot,
114/2003. (VII. 1.) KE határozat Pálosvörösmartot,
113/2003. (VII. 1.) KE határozat Gibártot,
104/2003. (VI. 25.) KE határozat Párit,
103/2003. (VI. 25.) KE határozat Ipolyszöget községgé nyilvánította.
A köztársasági elnöki határozatok a 2006. évi általános önkormányzati
választásokon léptek hatályba, és az új települési önkormányzatok mind a hét
településen sikeresen megalakultak. A jogelőd településeken a korábbi
településrészek mind részt vettek a többcélú kistérségi társulások munkájában, új
községként viszont nem szerepelnek A települési önkormányzatok többcélú
kistérségi társulásáról szóló törvény (Ktt.) mellékletében - így jelenleg nem
illeszkednek az ország teljes területét lefedő kistérségi rendszerbe.
Cél az, hogy a hét új település megjelenjen a Ktt. mellékletében és így a 2007. évi
költségvetésük készítésével egyidejűleg csatlakozni tudjanak a többcélú kistérségi
társulásokhoz.
Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény módosítása
23.	§
Az 1992. évi XXXVIII. törvény 15/A. §-ban megfogalmazott közzétételi
kötelezettség kiegészül a működési támogatások kedvezményezettjeivel és ezzel
együtt módosul az e törvény mellékletében meghatározott közzétételi kötelezettség
is.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
24.	§
A módosítás az új finanszírozási rendszer 2008. évben történő bevezetésére irányul,
és nem befolyásolja a felsőoktatás Kormány által elfogadott 2007. évi támogatási
keretösszegét. A módosítást az új felsőoktatási finanszírozási rendszer
finomhangolása és annak legkorábban 2008. évben történő bevezethetősége
igényli.
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
25. §
Hatályba léptető rendelkezések.
28
26. §
Hatályon kívül helyezések.
27.	§
Átmeneti rendelkezések.
28.	§
Jogtechnikai pontosítások.
29.	§
A javaslat megszünteti az alapellátási vállalkozók eszköz- és ingatlantámogatására
vonatkozó szerződések hatályát.
30.	§
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz
kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV.
törvényből következően jelenleg az alkalmi munkavállaló e jogviszonyára
tekintettel biztosítottnak minősül, mivel jövedelme után - speciális szabályok
alkalmazásával - természetbeni egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség áll
fenn. Mivel ebben a személyi körben indokolatlan adminisztratív terhet jelentene az
OEP felé a járulék megfizetésének azonnali bejelentése, a Javaslat szerint az
alkalmi munkavállaló e jogviszonya után természetbeni egészségbiztosítási
járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik, ugyanakkor e jogviszonya után
egészségügyi szolgáltatásra nem lesz jogosult. Amennyiben az alkalmi
munkavállaló más jogviszonyára tekintettel sem szerez egészségügyi szolgáltatásra
való jogosultságot, őt a Tbj. 39. § (2)-(3) bekezdése szerinti fizetési kötelezettség
terheli, és e fizetési kötelezettsége alapján lesz egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
31.	§
Tekintettel arra, hogy a címzetten támogatott beruházási célok beilleszthetőek az Új
Magyarország Fejlesztési Terv céljaiba, 2007 és 2008-ban nem hazai forrásból
indulnak címzett beruházások, hanem az Operatív Programok keretében.
29