﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1297. számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Budapest, 2006. november
Előadó:
Dr. Veres János
pénzügyminiszter
2
2006. évi ... törvény
r	••	• a r	r a ••	r	1	r ~n fa r r r 1
egyes pénzügyi tárgyú törvények modositasarol
ELSŐ RÉSZ
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§ (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:
Szja tv.) 3. §-ának 55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„55. Falusi vendégfogadás: a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként folytatott
a)	- a saját tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése
keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával - legfeljebb tíz ágyra
kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidő-program szolgáltató tevékenység (beleértve a
háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is);
b)	alkalmi falusi szolgáltató tevékenység.”
(2)	Az Szja tv. 3. §-a a következő 59. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:/
„59. Alkalmi falusi szolgáltató tevékenység: a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú
hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott falusi szállásadás nyújtására
alkalmas településen, alkalomszerűen, látogatók részére
aa)	a helyi népművészeti, néprajzi, kézműves, építészeti és kulturális értékek, örökségek
bemutatása,
ab)	a falusi élethez, környezethez és munkakultúrához kapcsolódó hagyományok,
tevékenységek bemutatása,
ac)	falusi vendégasztal szolgáltatása,
ad)	a helyi gazdálkodási módok, termelési szokások bemutatása,
ae)	saját előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítése,
af)	az aa)-ae) pontokhoz kapcsolódó falusi rendezvények szervezése,
azzal, hogy e tevékenységek nem foglalják magukban a szálláshely-szolgáltatást.”
2.	§ (1) Az Szja tv. 49/B. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A vállalkozói személyi jövedelemadó a (8) bekezdés rendelkezése szerint
megállapított vállalkozói adóalap - ha nemzetközi szerződés rendelkezéséből következik, a
módosított vállalkozói adóalap - 16 százaléka. Ezt az adót legfeljebb annak összegéig
csökkenti
a)	nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában külföldi telephelynek betudható
vállalkozói adóalap után az adóévben külföldön igazoltan megfizetett adó 90 százaléka, de
legfeljebb erre az adóalapra az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó szerint kiszámított
adó; az átlagos vállalkozói személyi jövedelemadó az e rendelkezés alkalmazása nélkül, a b)
pontban foglaltak figyelembevételével megállapított vállalkozói személyi jövedelemadó
3
osztva a vállalkozói adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni; nem
vehető figyelembe külföldön megfizetett adóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi
szerződés rendelkezése, viszonosság vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó
összegéből a magánszemély részére visszajár;
b) továbbá - bármely esetben és együttesen azzal a korlátozással, hogy a csökkentés
mértéke nem lehet több az a) pont alkalmazása nélkül megállapított vállalkozói személyi
jövedelemadó 70 százalékánál -
ba)	a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint
az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmény, azzal, hogy az ugyanazon
beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény - ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is -
esetén az egyéni vállalkozó választása szerint egyet érvényesíthet; a kisvállalkozói
kedvezmény és a 13. számú melléklet szerinti kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon
beruházásra egymás mellett is érvényesíthető;
bb)	- a 2007. évre megállapított adó esetében - a (21) bekezdés rendelkezései szerint
meghatározott kedvezmény, amely az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”
(2)	Az Szja tv. 49/B. §-a (18) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelme egyenlő a (8) bekezdés a) pontjában
említett (1)-(7) bekezdés szerint - a bekezdés további rendelkezése alapján a külföldi
telephelynek betudható rész nélkül - megállapított vállalkozói adóalap és a kisvállalkozói
kedvezmény együttes összegével, csökkentve”
(3)	Az Szja tv. 49/B. §-a következő (21)-(22) bekezdésekkel egészül ki:
„(21) A (9) bekezdés bb) pontjában említett kedvezmény
a)	az egyéni vállalkozó által az állandó képviselője részére a 2007. évben az állandó
képviselőtől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében fizetett, költségként
elszámolt díj 15 százaléka, ha az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, feltéve,
hogy az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele (a tevékenységét az
adóévben megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára
eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összege) a 4 millió forintot nem haladja meg;
b)	a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre,
berendezésekre elszámolt értékcsökkenési leírás és igénybe vett internet-szolgáltatás 2007.
évben elszámolt költsége együttes összegének 10 százaléka, ha az egyéni vállalkozó
ba)	regisztrációra kötelezett személy, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységéből
származó adóévi bevétele nem haladja meg az a) pont szerinti mértéket és adóbevallási,
adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő
szolgáltatását;
bb)	állandó képviselő, feltéve, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységéből származó
adóévi bevétele (a tevékenységét az adóévben megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó
esetében a tevékenység egy napjára eső átlagos napi bevétel 365 napra számított összege) a 25
millió forintot nem haladja meg.
(22) A (21) bekezdés alkalmazásában
a)	regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes
rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények
4
módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást
az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a Központi Elektronikus Szolgáltató
Rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;
b)	állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére
jogosult személy, ha regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás,
illetőleg adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.”
3.	§ Az Szja tv. 55. §-a a következő (2)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerint a 2007. évre megállapított adót csökkenti - azzal a
korlátozással, hogy a csökkentés mértéke nem lehet több az (1) bekezdés b) pontjának
alkalmazása nélkül megállapított adó 70 százalékánál - a (3)-(4) bekezdés rendelkezései
szerint meghatározott kedvezmény, amely az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések
alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
(3)	A (2) bekezdésben említett kedvezmény - feltéve, hogy a kedvezmény alapjául
szolgáló bizonylatokat az egyéni vállalkozó az adó utólagos megállapításához való jog
elévüléséig megőrzi -
a)	az egyéni vállalkozó által az állandó képviselője részére a 2007. évben az állandó
képviselőtől igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében igazoltan fizetett díj
15 százaléka, ha az egyéni vállalkozó regisztrációra kötelezett személy, feltéve, hogy az
egyéni vállalkozói tevékenységéből származó adóévi bevétele (a tevékenységét az adóévben
megkezdő vagy megszüntető egyéni vállalkozó esetében a tevékenység egy napjára eső
átlagos napi bevétel 365 napra számított összege) a 4 millió forintot nem haladja meg;
b)	a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépei,
berendezései beszerzési értékének 2 százaléka és az igénybe vett internet-szolgáltatás miatt a
2007. évben igazoltan felmerült kiadás 10 százaléka, ha az egyéni vállalkozó
ba)	regisztrációra kötelezett személy, akinek az egyéni vállalkozói tevékenységéből
származó adóévi bevétele nem haladja meg az a) pont szerinti mértéket és adóbevallási,
adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe állandó képviselő
szolgáltatását;
bb)	állandó képviselő.
(4)	Ha az egyéni vállalkozó általános forgalmi adó levonására jogosult, a (3) bekezdés
rendelkezései szerinti kedvezményt az általános forgalmi adó figyelmen kívül hagyásával
állapítja meg.
(5)	A (3) bekezdés alkalmazásában
a)	regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes
rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények
módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást
az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a Központi Elektronikus Szolgáltató
Rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;
b)	állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére
jogosult személy, ha regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás,
illetőleg adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.”
5
4.	§ (1) Az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Kamatjövedelemnek minősülnek - figyelemmel az (5) bekezdés rendelkezéseire is - a
következők:”
(2) Az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének d) pontja a következők szerint módosul és
egyidejűleg a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:
„d) a biztosítási szerződéshez fűződő maradékjogból, vagy a tíz évnél rövidebb lejáratú
életbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen, vagy a három évnél rövidebb lejáratú
nyugdíjbiztosítás egyösszegű lejárati szolgáltatása címen keletkező bevételből az a rész
minősül kamatjövedelemnek, amely meghaladja a magánszemély, vagy javára más
magánszemély által fizetett biztosítási díj (kivéve, ha azt a magánszemély, vagy a más
magánszemély költségként elszámolta) összegét, vagy az adóköteles biztosítási díj összegét,
azzal, hogy nem tekinthető az említett bevételrész kamatnak, ha a biztosításra befizetett
díj(ak) akár csak egy része e törvény szerint adómentesnek minősült;
e)	a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti
szabályokról szóló törvény alapján átalakult szövetkezet, illetőleg az ilyen szövetkezet
csoportos kiválása útján létrejött szövetkezet, valamint az 1993. december 31-ig az 1992. évi
I.	törvény hatálya alatt megalakult szövetkezet, továbbá az előzőekben felsorolt szövetkezetek
közül a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 106. §-a alapján az alapszabálya
módosításával tovább működő szövetkezet tagja által a szövetkezetének nyújtott tagi kölcsön
kamatának (ideértve a szövetkezeti célrészjegy után a szövetkezet által fizetett kamatot is)
azon része, amely a felszámítás időszakában érvényes jegybanki alapkamatot annak legfeljebb
5 százalékával haladja meg, feltéve, hogy a szövetkezet tagjainak a jogszabályban előírt
célokon kívül és mértékeket meghaladóan hitelt nem nyújt, a tagjainak hitelfelvételéhez
pénzintézetnél fedezetet nem képez, kezességet nem vállal, pénzt elszámolásra - a szokásos
üzletvitelhez (pl. anyagbeszerzés, üzemanyag-elszámolás) szükséges mértéken felül - nem ad,
azzal, hogy az e) pontban említett esetben az ott meghatározott kamatmértéket
meghaladóan, vagy az ott előírt feltételektől eltérően juttatott, kamatként megszerzett bevétel
a magánszemély egyéb jövedelme; egyebekben az a)-d) pontban nem említett, vagy az abban
foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét e
törvény megfelelő szabályainak alkalmazásával kell megállapítani, és az adókötelezettséget
(ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni.”
5.	§ Az Szja tv. 1. számú melléklete e törvény 1. számú melléklete szerint módosul.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
6.	§ A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tao.) 4. §-a a következő 29. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az
adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó
árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek;”
7.	§ (1) A Tao. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az adózó (1) bekezdés szerinti adóalapja nem éri el az adóévben az eladott áruk
beszerzési értékével és a külföldi telephely bevételével csökkentett, valamint a (7)-(8)
6
bekezdésben foglaltakkal módosított összes bevétele 2 százalékát, akkor az adóalap ez utóbbi
összeg.”
(2)	A Tao. 6. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az összes bevételt csökkenti
a)	a jogelőd tagja, részvényese a megszűnt részesedés nyilvántartási értékét meghaladóan
-	a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként
-	az adóévben elszámolt bevétellel, ha alkalmazza a 7. § (1) bekezdésének gy) pontjában
foglalt rendelkezést;
b)	az átruházó társaság kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti
egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv
szerinti értékét meghaladó részével, ha alkalmazza a 16. § (12) bekezdésében foglaltakat,
c)	a megszerzett társaság tagja, részvényese a kedvezményezett részesedéscsere alapján
kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereséggel, ha alkalmazza a 7. § (1)
bekezdés h) pontjában foglalt rendelkezést.
(8)	A (7) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén az összes bevételt növeli
a)	a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére
tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a
megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke
kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a
részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeggel,
továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében azzal a résszel, amelyet még nem számolt
el növelő tételként,
b)	az átvevő társaság az átruházónál - az átruházó nyilatkozata alapján - az összes bevételt
csökkentő összegnek az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás
alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított
összegével, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.”
8.	§ A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt csökkenti:/
„d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az
adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból
bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás
miatt következik be -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres
könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes
elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett
hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz
értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény
terhére számolta el,”
9.	§ A Tao. 8. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Az adózás előtti eredményt növeli:/
„b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben
elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg,
továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő
kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be - vagy a
forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az
7
eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az
eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét
meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a
számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,”
10.	§ A Tao. 22. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az adóév utolsó napján mikrovállalkozásnak minősülő adózó - ha regisztrációra
kötelezett személy és az adóévi (éves szintre számított) árbevétele nem haladta meg a 4 millió
forintot - az állandó képviselőjétől igénybevett számviteli és könyvviteli szolgáltatás alapján
az adóévben az eredmény terhére elszámolt szolgáltatási díj 15 százalékát a 2007. adóévi
adóból adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra
vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak
minősül.
(12)	Az adóév utolsó napján mikrovállalkozásnak minősülő és az adóévben (éves szintre
számítva) legfeljebb 25 millió forint árbevételt kimutató állandó képviselő adózó és a
legfeljebb 4 millió forint árbevételt kimutató regisztrációra kötelezett személynek minősülő
adózó, ha adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi
igénybe állandó képviselő szolgáltatását, a 2006-2007. adóévben beszerzett általános
rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre az adóévben a számviteli előírások
alapján az eredmény terhére elszámolt terv szerinti értékcsökkenés és az igénybe vett internet
szolgáltatás költsége együttes összegének 10 százalékát a 2007. adóévben
adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó
rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
(13)	A (11)-(12) bekezdés alkalmazásában
a)	regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes
rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények
módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást
az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a Központi Elektronikus Szolgáltató
Rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;
b)	állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére
jogosult személy, ha a regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás és
adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.”
11.	§ A Tao. 22/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe
a)	jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,
b)	az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban:
kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű
beruházás,
c)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati
eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai
feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,
d)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,
e)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,
ea)	meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalom-
meghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az
8
elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező
elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével; vagy
eb)	2006. január 1-jét követően szerzett frekvencia használati jogosultság alapján
megvalósuló,
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,
f)	az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló, a
felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési
szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen üzembe helyezett és
üzemeltetett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás,
g)	jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló
beruházás,
h)	munkahelyteremtést szolgáló beruházás
üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve,
hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az
alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az
előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető
változását eredményezi.
(2)	Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga
állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó,
jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó - kormányrendeletben
meghatározott - elszámolható költség esetén az adózó az adókedvezményt a miniszterhez
benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe.
(3)	Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése
előtt
a)	a miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot,
b)	az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és
formában benyújtja a miniszterhez, ha az adókedvezmény a miniszter határozata alapján
vehető igénybe.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában előírt bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási
kérelem előterjesztésének nincs helye, továbbá a beruházás megkezdését követően a
bejelentés nem egészíthető ki, illetve nem módosítható.
(5)	Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a környezeti elemek
védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás
üzembe helyezését követő öt évben hatályos, jogszabályban vagy hatósági határozatban
megállapított határértéket a tényleges kibocsátási mutató ne haladja meg.
(6)	Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy
döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő kilenc
adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő
tizennegyedik adóévben veheti igénybe.
(7)	Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben
meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a
bejelentett, engedély esetén a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a
ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben
meghatározott aránnyal számított értéket.
9
(8)	Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az
adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a
bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött. Önálló
környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének
általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja
szerinti célt szolgál.
(9)	Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét
követő négy adóévben
a)	az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 150 fővel - ha az
adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési
önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel -
meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi
létszámát, vagy
b)	az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes
minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával - ha az adózó a beruházást a
kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával - meghaladja a
beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.
(10)	Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény
igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt
évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet
a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába
kellene sorolni.
(11)	Az (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az
adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első
igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben
a)	az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20
százalékát pályakezdőként felvett munkavállalók adják azzal, hogy pályakezdőnek minősül az
a természetes személy, aki a középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézménnyel
nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség
címén való megszűnését követő egy naptári éven belül első alkalommal létesít
munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt, valamint
b)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző
adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, ha
ba)	az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett
települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor
nagyvállalkozásnál 150 fővel, középvállalkozásnál 75 fővel, kisvállalkozásnál 15 fővel,
bb)	az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb 48
kistérség települési önkormányzatának közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti,
akkor nagyvállalkozásnál 20 fővel, kis- és középvállalkozásnál 5 fővel,
bc)	a ba)-bb) pontban megnevezetten kívüli települési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 300 fővel,
középvállalkozásnál 150 fővel, kisvállalkozásnál 30 fővel
10
haladja meg, azzal, hogy a rendelkezések alkalmazásában a vállalkozás méretét a bejelentés,
illetve a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes besorolás szerint kell
figyelembe venni.
(12)	Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-
c), valamint h) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további
feltételeit a kormányrendelet tartalmazza.
(13)	A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat,
vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.
(14)	Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe
vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a
kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem
kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta
meg.
(15)	Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában
beruházásonként feltünteti.
(16)	Az adóhatóság a (15) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról
adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok
felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt
tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A
kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az
adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(17)	Ha a miniszter határozatban engedélyezi az adókedvezményt, azt az illetékes
miniszterek véleményét figyelembe véve hozza meg. Az engedély kiadása előtt - ha
szükséges - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását. A határozatot a kérelem
benyújtását, hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlást követő 60 napon belül kell meghozni,
a határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.”
12.	§ A Tao. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg: a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra
való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-ei 1628/2006/EK bizottsági rendelet (HL 2006.
11.01. L 302/29).”
III.	Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
13.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a
továbbiakban: Eva tv.) 5. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 2007. adóévben az eva alapját csökkenti a (7)-(9) bekezdés rendelkezései szerint
meghatározott kedvezmény.
(7)	A (6) bekezdésben említett kedvezmény, ha az adóalany
a)	regisztrációra kötelezett személy, az állandó képviselője részére általa a 2007. adóévben
-	az igénybevett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében - fizetett díj 60 százaléka,
feltéve, hogy az adóalany e kedvezmény nélkül számított eva alapja (a tevékenységét az
adóévben megkezdő vagy megszüntető adóalany esetében a tevékenység egy napjára eső
átlagos napi eva alap 365 napra számított összege) a 4 millió forintot nem haladja meg,
11
b)	állandó képviselő, feltéve, hogy az a) pont szerint számított eva alapja a 25 millió
forintot nem haladja meg, továbbá a regisztrációra kötelezett személynek minősülő adóalany,
ha adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez nem veszi igénybe
állandó képviselő szolgáltatását és az a) pont szerint számított eva alapja a 4 millió forintot
nem haladja meg, a 2006-2007. adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai
gépei, berendezései bekerülési értékének - a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem
tartozó adóalanyként történő beszerzés esetén az áfával együtt számított beszerzési értékének
-	20 százaléka, valamint általa a 2007. adóévben igénybe vett internet-szolgáltatás számla
szerinti, áfával együtt számított díjának 40 százaléka,
feltéve, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló bizonylatokat az adóalany az adó utólagos
megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.
(8)	A (7) bekezdés alkalmazásában
a)	regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes
rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények
módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást
az okmányirodánál teljesített regisztráció alapján a Központi Elektronikus Szolgáltató
Rendszer igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;
b)	állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére
jogosult személy, ha a regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás és
adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.
(9)	A (7) bekezdés alapján érvényesített kedvezmény 25 százaléka az állami
támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül.”
14.	§ Az Eva tv. 22. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó
a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot
és a tételes egészségügyi hozzájárulást havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti
meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4)
bekezdésében említett egyéni vállalkozó az eva alap 4 százaléka után fizetendő járulékot és a
tételes egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig
fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott
adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő
tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az egészségügyi szolgáltatási járulékot az eva alap
10 százaléka után évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva
bevallásában vallja be.”
12
IV. Fejezet
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
15.	§ (1) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX.
törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/A közterhek e törvény szerinti megfizetését a (3) bekezdésben említett foglalkozású
magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben a Magyar Köztársaság
törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással)/
„a) - a (7) bekezdés rendelkezéseiben foglalt korlátozással - munkaviszonyban, vagy
társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt
eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy”
(2)	Az Ekho tv. 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító
tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként
kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi
figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e
rendelkezést alkalmazni, ha
a)	a magánszemély nyugdíjas;
b)	a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap
első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség
teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik;
c)	a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen az adóév
elejétől együttesen legalább az adóév első napján érvényes havi minimálbér
tizenkétszeresének megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési
kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörtént.”
16.	§ Az Ekho tv. 9-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 4. § (3) bekezdése szerint a kifizetőt terhelő ekhóból az ekhoalap
a)	9 százaléka egészségbiztosítási járuléknak,
b)	11 százaléka nyugdíjbiztosítási járuléknak
minősül.”
17.	§ Az Ekho tv. 11. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„11. § (1) Az állami adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11 százalékos mértékkel levont
ekho megfizetett összegét személyi jövedelemadóként tartja nyilván. A magánszemélyt
terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből az állami adóhatóság
a)	73 százalékot személyi jövedelemadóként tart nyilván, 27 százalékot a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak utal át;
b)	a magánszemély magán-nyugdíjpénztári tagsága esetén 73 százalékot személyi
jövedelemadóként tart nyilván, 26 százalékot a magánszemély magán-nyugdíjpénztárának, 1
százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utal át.
(2)	Az állami adóhatóság a kifizetőt terhelő, megfizetett ekho összegéből
a)	55 százalék nyugdíjbiztosítási járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak,
13
b)	45 százalék egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapnak
utal át.”
V.	Fejezet
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosítása
18.	§ (1) Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi
LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A társas vállalkozás - az előtársaság kivételével - 4 százalék mértékkel különadót
állapít meg és fizet az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a (2)
bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a
(12)	bekezdés szerint módosított, továbbá ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, a külföldi
telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön
adóztatható, e törvény szerinti különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem
tartalmazó pozitív összege (különadó-alap) után.”
(2)	A Kjtv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő e)-h) pontokkal egészül ki:
/Növelő tételek/
„e) a társas vállalkozás jogutódlással (átalakulással) történő megszűnése esetén a
jogelődnél utolsó adóévében, a társas vállalkozásból történő kiválás, a társas vállalkozás
részleges átalakulása esetén a jogutódnál első adóévében, a végleges vagyonmérlegében
kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet, a (10) bekezdésben meghatározott
kivétellel,
f)	a (3) bekezdés e) pontja alapján csökkentő tételként figyelembe vett összegből a
kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke
csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen
elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő
tételként figyelembe vett) összeg, továbbá a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnésének
adóévében a (3) bekezdés e) pontja alapján csökkentő tételként figyelembe vett összegből az a
rész, amelyet a társas vállalkozás még nem számolt el növelő tételként,
g)	a (3) bekezdés f) pontja alapján csökkentő tételként figyelembe vett összegből a
kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke
csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen
elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő
tételként figyelembe vett) összeg, továbbá a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnésének
adóévében a (3) bekezdésf) pontja alapján csökkentő tételként figyelembe vett összegből az a
rész, amelyet a társas vállalkozás még nem számolt el növelő tételként,
h)	a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt
értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem
értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt
bevételt meghaladó része.”
(3)	A Kjtv. 3. §-ának (3) bekezdése a következő e)-i) pontokkal egészül ki:
/Csökkentő tételek/
„e) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben
elszámolt árfolyamnyereség a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél), ha a tag (a
14
részvényes) alkalmazni kívánja e csökkentő tételt, feltéve, hogy a kedvezményezett
részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,
f)	a kedvezményezett átalakulásban résztvevő társaság tagjánál (részvényesénél) az
átalakulás következtében kivezetett részesedés könyv szerinti értékét meghaladóan a társaság
jogutódjában szerzett részesedés bekerülési értékeként az adóévben elszámolt bevétel, ha a
tag (a részvényes) alkalmazni kívánja e csökkentő tételt, feltéve, hogy a kedvezményezett
részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,
g)	kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaságnál - választása szerint,
az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a (11) bekezdésben meghatározott
feltételekkel - az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott
eszközök könyv szerinti értékét meghaladó része,
h)	a (13) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az alapkutatás, az alkalmazott kutatás
vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű társas
vállalkozástól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybe
vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a
felmerülés adóévében, vagy - a társas vállalkozás választása szerint, ha a költséget kísérleti
fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - az értékcsökkenés
elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig; a társas
vállalkozás nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből
(ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére
a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési
kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási
lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára
elszámolt bevétellel,
i)	a bejelentett részesedés értékesítés miatt történő kivezetése esetén a részesedés könyv
szerinti értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, feltéve, hogy a
részesedést a társas vállalkozás az értékesítést megelőzően legalább két éven át folyamatosan
birtokolta.”
(4)	A Kjtv. 3. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első
napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a
külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai
részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai
szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi
vállalkozó.”
(5)	A Kjtv. 3. §-a a következő (10)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, illetve a jogutód - választása szerint -
nem alkalmazza a (2) bekezdés e) pontját, feltéve, hogy a jogutód létesítő okirata tartalmazza
a (12) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást.
(11)	A (3) bekezdés g) pont alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett
eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket
és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára
az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított
nyilvántartási értékét, valamint a (12) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó
kötelezettségvállalást.
15
(12)	Kedvezményezett átalakulás esetén a jogutód a jogelődtől átvett, kedvezményezett
eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságtól átvett eszközöket és
kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve az átalakulást,
illetve az eszközátruházást követően a különadó-alapját úgy határozza meg, mintha az
átalakulás, illetve a kedvezményezett eszközátruházás nem történt volna meg.
Kedvezményezett átalakulás esetén a jogutód, kedvezményezett eszközátruházás esetén az
átvevő társaság az átértékelt, illetve átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja
nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára, illetve az átruházó
társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított
nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást, illetve
az átvételt követően a különadó-alap módosításaként elszámolt összeget is.
(13)	A (3) bekezdés h) pontjában foglaltak az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési
szolgáltatásra a megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a
megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű társas
vállalkozástól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől megrendelt kutatási és kísérleti
fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.”
19.	§ A Kjtv. 6. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 3. § szerint fizetendő különadó várható összegének a már megfizetett előleggel
csökkentett különbözetét, valamint a 4. § szerinti járadék várható összegének a már
megfizetett járadékelőleggel csökkentett különbözetét az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig
kell megfizetni, azzal, hogy a várható fizetendő különadó - ha az adózó az Európai Uniótól
és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből
az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül
számított különadó-alap alapján megállapított adó összegével azonos.
(4)	A fizetendő különadót és a 4. § szerinti járadékot az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvényben a társasági adóra előírt határidőben - az adóévben a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alól kikerülő hitelintézet esetében a 4. §
szerinti járadékot, a kikerülést követő 90. napig - kell megállapítani, bevallani és megfizetni,
illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni.”
20.	§ A Kjtv. 7. §-a a következő 10-13. ponttal egészül ki:
/E törvény alkalmazásában/
„10. kedvezményezett részesedéscsere: a Tao. tv. 4. § 23/c. pontjában meghatározott
fogalom, figyelembe véve a Tao. tv. 4. § 32/a. pontjában foglaltakat is;
11.	kedvezményezett átalakulás: a Tao. tv. 4. § 23/a. pontjában meghatározott fogalom,
figyelembe véve a Tao. tv. 4. § 32/a. pontjában foglaltakat is;
12.	kedvezményezett eszközátruházás: a Tao. tv. 4. § 23/b. pontjában meghatározott
fogalom, figyelembe véve a Tao. tv. 4. § 32/a. pontjában foglaltakat is;
13.	bejelentett részesedés: a Tao. tv. 4. § 5. pontjában meghatározott fogalom.”
21.	§ A Kjtv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási
rendszerről;
16
e)	a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére,
szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös
rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról.”
VI.	Fejezet
A házipénztár adóról szóló 2006. évi LX. törvény módosítása
22.	§ A házipénztár adóról szóló 2006. évi LX. törvény (a továbbiakban: Hptv.) 2. §-
ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti adót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben a
társasági adóra előírt határidőben kell megállapítani, megfizetni és a társasági adóbevallásban
bevallani.”
23.	§ A Hptv. 3. §-ának 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„1. társas vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény hatálya alá tartozó adózó, kivéve az előtársaságot, a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetet és pénzügyi
vállalkozást, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben meghatározott közszolgáltató
szervezetet, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét, a közhasznú társaságot, a
közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságot, a
vízitársulatot, az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az
egyházat (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi
személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezetet, az iskolai
szövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat és a
felsőoktatási intézményt (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthont;
2.	átlagos napi készpénz záróegyenleg: a házipénztár napi záróegyenlegei együttes
összegének és a napi záróegyenlegek számításánál figyelembe vett napok (kivéve azokat a
napokat és záróegyenlegeket, amelyeken pénztári forgalom nem volt) számának a hányadosa,
azzal, hogy az átlagos napi készpénz záróegyenleg meghatározásánál a napi záróegyenleg
csökkenthető a szerencsejáték szervezési tevékenység céljából tartott pénzeszközzel, valamint
-	a társas vállalkozás elkülönített nyilvántartása alapján - a pénzszállítónak átadott
pénzeszközzel, a pénzügyi intézmény által kiállított bizonylat szerinti átvétel időpontjáig,
továbbá azzal a pénzeszközzel, amely nem része a társas vállalkozás tulajdonában
(kezelésében) lévő vagyonnak;”
24.	§ A Hptv. 3. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„4. elszámolt éves összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban - ide nem értve az
összevont (konszolidált) beszámolót - kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára
vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb
bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek;”
17
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET ÉS A
REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VII.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosítása
25.	§ Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: áfa-
törvény) 9. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2) bekezdés
számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) Nem minősül szolgáltatásnyújtásnak továbbá, ha a terméket értékesítő vagy a
szolgáltatást nyújtó a teljesítéssel keletkezett, pénzbeni követeléseként fennálló ellenértéket
harmadik személyre engedményezi, feltéve, hogy a harmadik személy a követelés
megvásárlásával nyújt - a 8. § (1) bekezdése szerint - szolgáltatást az engedményezőnek.”
26.	§ Az áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 26. és 27. pontjainak helyébe a következő
rendelkezés lép:
/(1) E törvény alkalmazásában/
„26. a Közösség és annak területe: a Közösség tagállamainak azon területe, amelyre az
Európai Közösséget létrehozó Szerződést (a továbbiakban: Szerződés) annak 299. cikke
értelmében alkalmazni kell, kivéve a 9. számú melléklet A. részében felsorolt tagállamok ott
meghatározott államterület részét;
27.	harmadik ország és annak területe: a 26. pont alá nem tartozó államok és azok
államterülete a 9. számú melléklet B. részében meghatározott eltéréssel, valamint a 9. számú
melléklet A. részében felsorolt tagállamok ott meghatározott államterület része;”
27.	§ Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvény 2. számú melléklete szerint módosul.
28.	§ Az áfa-törvény 9. számú melléklete helyébe e törvény 3. számú melléklete lép.
VIII.	Fejezet
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
29.	§ A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban:
Fát.) 4. § (3) bekezdése a következő új c) ponttal egészül ki:
„c) gyermekotthonok jegy- és bérletvásárlásai után.”
30.	§ A Fát. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közlekedésért felelős miniszter - külön jogszabályban foglaltak szerint, az
árkiegészítésre jogosult szolgáltatóktól kapott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, törtév
esetén éves szintre átszámított adatai alapján - határozza meg a helyközi, a helyi
tömegközlekedésben, a komp- és révközlekedésben az ingyenes utazások után az
árkiegészítésre jogosult szolgáltatóknak járó fogyasztói árkiegészítés éves összegét, illetve
annak egy hónapra eső 1/12-ed részét, amelyet évente a következő évi költségvetési
irányelvekben szereplő fogyasztói árindexszel valorizál.”
18
31.	§ (1) A Fát. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az árkiegészítés alanya a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatás
tekintetében az árkiegészítést - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - maga köteles
megállapítani, bevallani és igényelni vagy visszafizetni (önadózás).”
(2)	A Fát. 9. §-a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4)
bekezdés számozása (3)-(5) bekezdésre változik:
„(2) Az árkiegészítés alanya a 7. § (3) bekezdés szerint megállapított összeget maga
köteles bevallani és igényelni vagy visszafizetni. Az árkiegészítés alanya - a közlekedésért
felelős miniszter által - a részére egy hónapra megállapított összeget havonta igényelheti.”
(3)	A Fát. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter arra, hogy rendeletben
szabályozza a belföldi személyszállítás ingyenes utazásai után az árkiegészítésre jogosult
szolgáltatóknak járó fogyasztói árkiegészítés megállapításának rendjét.”
IX.	Fejezet
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
32.	§ A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega-tv.)
Melléklete e törvény 4. számú melléklete szerint módosul.
HARMADIK RÉSZ
X.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény módosítása
33.	§ A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 7. §-a 1. pontjának n) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában
1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék
felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési
(palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:/
„n) a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékek közül a 64. § (4) bekezdés a)-
b)	pontja alá eső alkoholtermék előállítását (keletkezését).”
34.	§ A Jöt. 28. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bioetanol (4) bekezdés szerinti szállítása a 19. § (2) bekezdés rendelkezéseinek
megfelelő szállítási jövedéki biztosíték nyújtása mellett és csak abban az esetben
megengedett, ha a szállítást a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint
előzetesen bejelentik és azt a vámhatóság jóváhagyja.”
35.	§ A Jöt. 35. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,/
19
„g) aki
ga)	jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, vagy
gb)	külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai
végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlatot elismerő igazolással
rendelkezik (a továbbiakban ga)-gb) pont együtt: jövedéki ügyintéző), vagy
gc)	jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.”
36.	§ A Jöt. 42. §-a (2) bekezdésénekf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,/
,f aki jövedéki ügyintéző, illetve aki jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.”
37.	§ A Jöt. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A dohánygyártmány szabadforgalomba bocsátása - ideértve az adóraktáron belüli
elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását,
ha az importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve az árumintaként
harmadik országból vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti
esetet - kizárólag olyan adójeggyel ellátva megengedett, amelyen a kiskereskedelmi eladási ár
feltüntetésre került. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból olyan utas részére, akinek végső
úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan utas részére, akinek végső
úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.”
38.	§ A Jöt. kiegészül a következő 99/A. §-sal:
„99/A. § A vámhatóság a természetes személy által harmadik országból behozott, 200
darabot meghaladó mennyiségű cigaretta fogyasztói csomagolását a vámjogi
szabadforgalomba bocsátáskor vámhatósági jellel látja el.”
39.	§ A Jöt. 120. §-a kiegészül a következő (9)-(12) bekezdéssel:
„(9) A vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre
emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt
a)	(7) bekezdés a) pontja szerinti termék előzetes megsemmisítésére, ha az gyors
romlásnak van kitéve, huzamosabb tárolásra alkalmatlan vagy annak kezelése, tárolása, illetve
őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására
tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,
b)	(7) bekezdés b) pontja szerinti eszköz előzetes megsemmisítésére, a lefoglalt (7)
bekezdés c) pontja szerinti termék és eszköz előzetes értékesítésére, amennyiben azok
kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú
ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna,
c)	ásványolajtermék előzetes, (8) bekezdés a) pontja szerinti célra történő átadására,
ha annak kezelése, tárolása, illetve őrzése - különösen a dolog értékére vagy az
előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel
járna.
(10)	Az előzetes megsemmisítés, értékesítés vagy átadás elrendeléséről végzésben kell
intézkedni.
(11)	A lefoglalt termék és eszköz előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a lefoglalt
termék és eszköz helyébe lép.
(12)	A vámhatóság vagy a bíróság döntése alapján visszaadni rendelt, de természetben
már ki nem adható
20
a)	értékesített lefoglalt vagy elkobzott termék és eszköz esetén az értékesítésből
befolyt ellenértéknek,
b)	megsemmisített, átadott vagy felhasznált lefoglalt vagy elkobzott termék és eszköz
esetében a lefoglaláskori értéknek
a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt
összegét kell megtéríteni.”
40.	§ A Jöt. 128/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„128/A. § (1) 2009. december 31-éig nem minősül a 29. § (1) bekezdés alá tartozónak a
Romániából és Bulgáriából
a)	a 17. életévét be nem töltött természetes személy által mennyiségre tekintet nélkül,
illetve
b)	a 17. életévét betöltött természetes személy által 200 darabot meghaladó mennyiségben
belföldre behozott cigaretta.
(2)	A Romániából és Bulgáriából belföldre történő behozatallal az (1) bekezdés a) pontja
szerinti esetben a behozott, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 200 darabot
meghaladó mennyiségre a természetes személynek adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az
adófizetési kötelezettséget a vámhatóság határozattal állapítja meg, amelyet a határozat
kézhezvételétől számított 8 napon belül kell megfizetni.
(3)	A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti cigarettát a határozattal megállapított
adófizetési kötelezettség teljesítéséig, de legfeljebb a határozat jogerőre emelkedéséig
visszatartja.
(4)	Amennyiben az adófizetési kötelezettség határidőre történő teljesítésének ténye
legkésőbb a határozat jogerőre emelkedéséig nem állapítható meg, a vámhatóság a
visszatartott cigarettát elkobozza. A visszatartott cigaretta elkobzása esetén a természetes
személy mentesül az adófizetési kötelezettsége alól. A visszatartott cigaretta kizárólag az
adófizetési kötelezettségének igazoltan eleget tevő természetes személy részére adható ki.
(5)	A vámhatóság az államhatáron működő határátkelőhelyeken ellenőrizheti a
Romániából és Bulgáriából belföldre belépő természetes személynél a behozott cigaretta
mennyiségét. A természetes személy a 200 darabot meghaladó mennyiségben behozott
cigaretta mennyiségéről az ellenőrzés megkezdésekor köteles nyilatkozatot tenni.
(6)	A vámhatóság a természetes személy által bemutatott, 200 darab feletti mennyiségű
Romániából és Bulgáriából behozott cigaretta egyedi fogyasztói csomagolását a belföldre
való belépéskor hatósági jellel látja el.
(7)	Adózás alól elvontnak minősül a Romániából és Bulgáriából belföldre
a)	behozott cigaretta, amelynek behozataláról az (5) bekezdés szerint nem tettek
nyilatkozatot,
b)	behozott, hatósági jellel el nem látott, 200 darabot meghaladó mennyiségű cigaretta,
c)	behozott, hatósági jellel ellátott, 200 darabot meghaladó mennyiségű cigaretta,
amennyiben nem az a természetes személy birtokolja, aki a belföldre való belépéskor azt a
vámhatóságnak bemutatta.
(8)	Az (1)-(2) és (7) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha a természetes
személy igazolja, hogy a birtokában lévő cigarettát más tagállamban - kivéve Romániát és
21
Bulgáriát - adózottan vásárolta és a 29. § (1) bekezdés rendelkezése alapján belföldre
adómentesen hozta be.”
41.	§ A Jöt. 129. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő r) ponttal:
/Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg/
„r) a 35. § (1) bekezdés g) pontjának gb) alpontja szerinti egyéb szakképesítést, szakmai
végzettséget és szakmai gyakorlatot, valamint az igazolás kiadásának eljárási rendjét.”
NEGYEDIK RÉSZ
XI.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
42.	§ A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) 31. §-ának b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/31. § A 30. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes:/
„b) a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben
ellátott magánszemély;”
XII.	Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
43.	§ Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. §-a az
alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletben részt vevő gazdasági társaságok
egyike a másik 100 %-os tulajdonában áll vagy a gazdasági társaságok egyazon személy
100%-os tulajdonában állnak, az Itv. 12. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti táblázat I.
csoportjára vonatkozó illetékmértékeket kell alkalmazni.”
ÖTÖDIK RÉSZ
XIII.	fejezet
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
44.	§ Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § (2)-
(3)	bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az
adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a
képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi
iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő,
számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság,
illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.
(3)	Amennyiben az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást
ad, és ezt az adóhatóságnak bejelenti, a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatban a
meghatalmazás, megbízás időtartama alatt a meghatalmazott, megbízott által elkövetett
22
jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság - a számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy
adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja,
valamint a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja kivételével - a képviselőt
terheli. Ha az adózó állandó meghatalmazottja olyan gazdasági társaság, illetőleg egyéb
szervezet alkalmazottja, tagja, amely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy
adótanácsadásra jogosult, a mulasztási bírságot a gazdasági társasággal, illetőleg egyéb
szervezettel szemben kell megállapítani. Ha az adózó képviseletét ugyanazon bejelentett
kötelezettség tekintetében több állandó meghatalmazott, megbízott látja el, a mulasztási bírság
az állandó meghatalmazottakat, megbízottakat egyetemlegesen terheli. Az állandó
meghatalmazottal, megbízottal szemben mulasztási bírság megállapításának nincs helye, ha a
bejelentett kötelezettségek teljesítését megelőzően az adózó képviselője az adóhatósághoz
írásban bejelenti az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását.”
45.	§ Az Art. 16. §-a a következő új (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem
minősülő, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény - a továbbiakban: Tbj. - 4. § b)
pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt) - adóazonosító
számának, nevének, elnevezésének, székhelyének közlésével - az illetékes elsőfokú állami
adóhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti
az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait (neve, születési neve, anyja születési neve,
születési helye és ideje), állampolgárságát, adóazonosító jelét, a biztosítási jogviszonyának
kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a
FEOR-számát, magán-nyugdíjpénztári tagság esetén feltünteti a pénztár nevét, azonosítóját. A
társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, kifizető bejelentése kiterjed a
biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, a
gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést
a)	a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de
legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt,
munkanélküli-ellátás esetén a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, illetőleg ha a biztosítás
elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő
napon,
b)	a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás
megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8
napon belül
kell teljesíteni.
(5)	Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által
elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton
haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A
nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adóhatóság soron
kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás
biztosítotti nyilvántartása részére.
(6)	Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott, munkáltató vagy kifizető által
bejelentett adatok közül a munkáltató, kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított
személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját,
megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot
haladéktalanul, illetve az (5) bekezdés szerinti feldolgozást követően elektronikus úton
megküldi a munkaügyi hatóságnak.
23
(7)	A (4) bekezdésben meghatározott bejelentést az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint a kincstári körbe, valamint a helyi
önkormányzatok nettó finanszírozása, továbbá a központosított illetményszámfejtésről szóló
külön jogszabály hatálya alá tartozó munkáltatóknak és kifizetőknek az Áht. és a
végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”
46.	§ Az Art. 20/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/B. § Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékimportot
megalapozó közösségi adómentes termékértékesítést import adójogi megbízott
igénybevételével teljesítő importáló mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól, ha
belföldön más adóköteles tevékenységet nem folytat. Az import adójogi megbízott e
tevékenysége megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy import
adójogi megbízottként kíván eljárni.”
47.	§ Az Art. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adóhatóság az (5)-(6) bekezdések szerinti bejelentés alapján az adózó
részére, illetve ha az import adójogi megbízott e minősége bejelentésekor közösségi
adószámmal nem rendelkezik, a bejelentés alapján az import adójogi megbízott részére
közösségi adószámot állapít meg.”
48.	§ Az Art. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Az az adózó, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott
feltételek alapján nincs kizárva az adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításból,
továbbá nem kívánja adóját önadózással megállapítani - választása alapján - az adóévet
követő év február 15. napjáig a munkáltatójánál vagy az erre a célra rendszeresített
nyomtatványon az adóhatóságnál bejelenti, hogy adóhatósági adómegállapítás útján kívánja
teljesíteni adókötelezettségét. Az adózó bejelentésével egyidejűleg az adóbevallással
egyenértékű nyilatkozatot tesz
a)	átvezetési igényéről, a visszatérítendő adó kiutalásához szükséges adatokról,
b)	a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulék
visszaigényléséről - kivéve, ha az adóévben a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek
vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja volt -, feltéve, hogy a
különbözetet év közben a foglalkoztatójával nem számolta el,
c)	az adóalap csökkentésére, illetve az adókedvezményre jogosító adatokról,
d)	az adóhatóság nyilvántartásában nem szereplő olyan adatokról, tényekről,
körülményekről, amelyek az adóhatóság adatszolgáltatás alapján történő adómegállapításához
szükségesek.
(2)	Ha a munkavállalónak egyidejűleg több munkaviszonya áll fenn, a nyilatkozatát ahhoz
a munkáltatóhoz teheti meg, amely munkáltató a munkavállaló után a külön törvényben
meghatározottak szerint tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezett.
(3)	A munkáltatóhoz tett bejelentést, illetve nyilatkozatot a munkáltató alaki szempontból
felülvizsgálja, ha szükséges, a magánszeméllyel egyeztetve javítja, és március 12-éig az
adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon továbbítja az állami adóhatósághoz.
(4)	Ha az adózó február 15. napjáig nem tesz bejelentést az adóhatóságnak vagy a
munkáltatójának, adókötelezettségét önadózás útján teljesíti.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatához az adózó zárt borítékban csatolja a
személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló rendelkező nyilatkozatát.
24
(6)	Ha az adózó nyilatkozata hibás vagy hiányos, az adóhatóság azt kijavítja, amennyiben
az adózó közreműködése nélkül a nyilatkozat nem javítható, az adóhatóság az adózót határidő
tűzésével hiánypótlásra szólítja fel. Ha az adózó a hiánypótlási kötelezettségének nem tesz
eleget, illetőleg az adóhatósági adómegállapítást nem kérhette volna, az adóhatóság arról
értesíti az adózót, hogy adókötelezettségét az önadózás szabályai alapján kell teljesítenie.
(7)	Ha a nyilatkozat a munkáltató érdekkörében felmerülő okból hibás, hiányos vagy
késedelmes, a munkáltató e törvény 172. § (1) bekezdése szerinti bírsággal sújtható.
(8)	Az adóhatóság az adózó nyilatkozata és az adatszolgáltatásra kötelezettek
adatszolgáltatása alapján megállapítja az adó alapját, az adót, a visszatérítendő adót - ideértve
a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot -, illetőleg a
befizetendő adót, és az ezeket tartalmazó adómegállapítást május 20. napjáig postára adja.
(9)	Az adózónak az adót június 20-áig kell megfizetnie, illetőleg az adóhatóságnak a
visszatérítendő adót eddig az időpontig kell kiutalni. Az adóhatóságot a kiutalás időpontjában
fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében megilleti a visszatartási jog. Ha az
adóhatóság az adómegállapítást késedelmesen teljesíti, a fizetési határidőt (30 nap) az
adómegállapítás kézhezvételétől kell számítani.
(10)	Az adózó az adómegállapításra annak kézhezvételétől számított 8 napon belül
észrevételt tehet, ha tudomása szerint, vagy a nála lévő iratok alapján az adóhatósági
adómegállapítás módosítása indokolt. Észrevételében meg kell jelölnie a módosítani kívánt
adatokat, és másolatban csatolnia kell azokat az iratokat, amelyekkel módosítási igényét
alátámasztja.
(11)	Amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettséggel terhelt adózó adatszolgáltatási
kötelezettségét utólag módosítja, az adóhatóság az adómegállapítást határozatban helyesbíti, a
megállapított különbözetet az adózónak a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon
belül kell megfizetnie, illetőleg az adóhatóságnak a kiutalást teljesítenie.
(12)	Az adóhatósági adómegállapítás során megállapított, és az adózóval közölt adó a
jogkövetkezmények és az ellenőrzés szempontjából az adózó által bevallott adónak minősül,
ha az adózó a nyitva álló határidőn belül észrevételt nem tett, illetve az adóhatóság az adózó
észrevétele alapján az adót módosította, vagy határozattal állapította meg.
(13)	Az adóhatóság az észrevételt 15 napon belül elbírálja és a módosított
adómegállapítást megküldi az adózónak, illetőleg arról értesíti, hogy az észrevétel alapján az
adómegállapítás módosítása nem indokolt. Amennyiben az adóhatóság az észrevétel alapján
az adómegállapítást módosítja, a megállapított adókülönbözet megfizetésének, illetőleg az
adó-visszatérítés kiutalásának határideje a módosított adómegállapítás kézbesítésétől
számított 15 nap. Ha az adózó nem ért egyet észrevételének elbírálásával, a módosított
adómegállapítás, illetőleg az adóhatóság értesítésének kézhezvételétől számított 8 napon belül
az adóhatósághoz kifogást terjeszthet elő.
(14)	Az adóhatóság az adózó kifogása alapján a tényállást hatósági eljárás keretében
tisztázza, és határozattal állapítja meg az adó alapját, az adót, a visszatérítendő, illetőleg
befizetendő adót. A határozat jogerőre emelkedéséig az adót az adózónak, illetőleg a
visszatérítendő adót az adóhatóságnak az adóhatósági adómegállapításban meghatározott
összeg szerint kell megfizetni, illetőleg kiutalni.
(15)	Ha a határozat alapján az adózót az adóhatósági adómegállapításban meghatározott
összegnél kisebb fizetési kötelezettség terheli, az adóhatóság az adóbefizetés igazolását
követően az adózó kérelmére a javára mutatkozó összeget 15 napon belül visszatéríti. Ha a
határozat alapján az adózót további befizetés terheli, az adót a határozat jogerőre emelkedését
25
követő 15 napon belül kell megfizetnie. Ha a határozat alapján az adózót az adóhatósági
adómegállapításban meghatározott összegtől eltérő adóvisszatérítés illeti meg, a különbözetet
az adózó, illetve az adóhatóság a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizeti
vissza, illetve utalja ki.
(16)	Az adóhatóság utólagos adómegállapítás keretében állapítja meg az adót, ha a
magánszemélynek az adóhatósági adómegállapítást követően tett bejelentése, illetőleg az
adóhatósági adómegállapítást követően feltárt tények alapján megállapítható, hogy az adózó
nem választhatta volna az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítást. A
magánszemély bejelentése esetén az adóhatóság a jogkövetkezményeket az önellenőrzésre
vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, egyebekben az utólagos adómegállapítás során
kiszabható jogkövetkezményeket kell alkalmazni.
(17)	Az adómegállapítás során hozott határozat nem zárja ki a bevallás utólagos
ellenőrzését és az utólagos adómegállapítást. Ha az adóhatóság az adómegállapítást
befolyásoló új tényről, körülményről, bizonyítékról szerez tudomást, utólagos ellenőrzésnek
és utólagos adómegállapításnak akkor is helye van, ha az adóhatósági adómegállapítást
bíróság felülvizsgálta.”
49.	§ (1) Az Art. 31. § (2) bekezdésének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. a biztosításban töltött idő tartamáról, az alkalmazás minőségének, jogcímének
kódjáról, valamint a magánszemély nyugdíjas státuszáról,”
(2)	Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő új 27. ponttal egészül ki:
„27. az e bekezdés szerint havi adó és járulék bevallás benyújtására kötelezett munkáltató,
ha a tárgyhóban alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező személyt
foglalkoztat, e foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggésben feltünteti az alkalmi
munkavállaló AM könyvébe az adott hónapban történt alkalmi foglalkoztatás napjára
(napjaira) beragasztott közteherjegy - hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a
közteherjegyek együttes - összegét, és a foglalkoztatás napját (napjait).”
(3)	Az Art. 31. §-a a következő új (6)-(10) bekezdésekkel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
jelenlegi (6)-(8) bekezdések számozása (11)-(13) bekezdésekre változik:
„(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a munkáltatónak nem minősülő kifizető a (2) bekezdés
szerinti havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak akkor kötelezett, ha a
tárgyhónapban magánszemély részére adó- (adóelőleg-), és/vagy járulékalapot képező
kifizetést, juttatást teljesített.
(7)	Az a biztosított egyéni vállalkozó, aki egyidejűleg munkaviszonyban is áll és
foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a (2) bekezdés szerinti havi bevallás és adatszolgáltatás
benyújtására - saját maga vonatkozásában - nem kötelezett azon időszakra, amelyre
vonatkozóan vállalkozói kivétet nem számol el, illetőleg az átalányadózást választó vagy az
egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó bevételt nem szerez.
(8)	Ha a társas vállalkozás kizárólag társas vállalkozóként biztosított személyt
foglalkoztat, és e társas vállalkozó egyidejűleg heti 36 órát elérő munkaviszonyban is áll, a
társas vállalkozás a (2) bekezdés szerinti havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására csak a
társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre tekintettel kifizetett (elszámolt)
járulék-, személyi jövedelemadó előleg-, százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-
alapot képező jövedelemmel érintett hónap(ok) vonatkozásában kötelezett. Az a társas
vállalkozás, amely kizárólag olyan társas vállalkozóként biztosított személyt foglalkoztat, aki
egyidejűleg több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja, és a tag ezt a társas
26
vállalkozást a Tbj. 27. § (1) bekezdésében előírt legkisebb összegű járulék szempontjából nem
választotta, akkor ez a társas vállalkozás a (2) bekezdés szerinti havi bevallás és
adatszolgáltatás benyújtására csak a társas vállalkozó részére a személyes közreműködésre
tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képező jövedelemmel érintett hónap(ok)ra
kötelezett.
(9)	A foglalkoztatónak nem minősülő biztosított mezőgazdasági őstermelő nem kötelezett
a (2) bekezdés szerinti bevallás és adatszolgáltatás benyújtására, ha a tárgyévet megelőző
évben bevétele nem volt.
(10)	A nyugdíjfolyósító szervet nem terheli havi adó- és járulék bevallási kötelezettség az
általa kifizetett - adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő - nyugdíj, illetőleg a
nyugdíjast megillető baleseti járadék, és egyéb más folyósított ellátás tekintetében.”
50.	§ (1) Az Art. 43. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi pótlékot és önellenőrzési
pótlékot az adóhatóság pénztáranként megnyitott, külön számlákon tartja nyilván.”
(2) Az Art. 43. §-a a következő új (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A magán-nyugdíj pénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés), késedelmi pótlék,
illetőleg önellenőrzési pótlék, valamint a tagdíjszámlákon nyilvántartott túlfizetés összege az
adóhatóságnál nyilvántartott más adótartozásra sem az adózó kérelemére, sem hivatalból nem
számolható el, illetőleg nem törölhető.”
51.	§ Az Art. 52. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az állami adóhatóság
a)	megkeresésre adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, az egészségbiztosítási szerv és a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint az állami foglalkoztatási szerv, továbbá a
menekültügyi hatóság részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az
valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok
jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges,
b)	elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra
kötelezettek és a mezőgazdasági őstermelő által
ba)	a 31. § (2) bekezdése 1-7., 9-15., 23-24. és 27. pontjai szerinti részletezettséggel
bevallott, a nyugdíjjogosultsághoz, nyugdíj-megállapításhoz szükséges, éves konszolidált
adatokat - ide nem értve a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjaira vonatkozó adatokat - a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére a tárgyévet követő év augusztus 31.
napjáig,
bb)	a 31. § (2) bekezdése 1-6., 8-10., 12-14., 16., 23. és 27. pontjaiban meghatározott
adatokat az egészségbiztosítási ellátások utólagos ellenőrzése céljára az Egészségbiztosítási
Alap kezeléséért felelős szerv részére a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó
napjáig,
bc)	a 31. § (2) bekezdése 1-5., 7., 9-12., 15. és 27. pontjaiban foglalt adatokat a magán-
nyugdíjpénztári tagok folyószámlájának vezetéséhez a magánnyugdíjpénztárak részére -
pénztáranként - a bevallásra előírt határidőt követő hónap, a bevallás kijavítása,
27
önellenőrzéssel történő helyesbítése esetén a kijavítás, illetőleg az önellenőrzés benyújtásának
időpontját követő hónap utolsó napjáig,
c)	elektronikus úton hivatalból átadja a (4) bekezdésben meghatározott bevallásra
kötelezettek által a 31. § (2) bekezdés 1-3., 5., 12. és a - korkedvezményre jogosító munkakör
tartama kivételével - 13., továbbá 27. pontjaiban meghatározott adatokat, valamint 10.
pontjából a tárgyhónaptól eltérő biztosítási jogviszony időtartamára vonatkozó adatot a
munkajogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése céljából a munkaügyi hatóság részére a
bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig,
d)	elektronikus úton hivatalból átadja a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásban
bevallott, a Tbj. 5. § (3) bekezdés szerint biztosított által fizetett nyugdíj-biztosítási és
nyugdíjjárulék (tagdíj) alapjára és összegére vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős szerv, illetőleg - a tagdíj vonatkozásában - a magánnyugdíjpénztár részére,
a pénzbeli és természetbeni egészségbiztosítási járulék alapjára és összegére vonatkozó
adatokat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére, a vendéglátó üzlet
felszolgálója által a borravaló után fizetett nyugdíj-biztosítási járulék alapjára és összegére
vonatkozó adatokat a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére a tárgyévet
követő év augusztus 31. napjáig.”
52.	§ Az Art. 132. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár
megállapítására irányuló kérelem.”
53.	§ Az Art. a 132. §-át követően a következő új alcímmel és 132/A-132/B. §-okkal
egészül ki:
„A szokásos piaci ár megállapítása
132/A. § (1) Az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt
vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni ügyletben érvényesíthető szokásos
piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló tényeket,
körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt (szokásos
piaci ár).
(2)	A határozat érvényességéhez minden, a jogügylet megkötésében érintett kapcsolt
vállalkozás nyilatkozata, illetőleg kétoldalú vagy többoldalú eljárás esetén az eljárás
lefolytatására az állami adóhatóság és az illetékes külföldi hatóság közötti megállapodás
megkötése szükséges.
(3)	A kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező előzetes konzultációs eljárást
kezdeményezhet, amelyben a kérelmező és az eljáró hatóság előzetesen egyeztetnek az eljárás
lefolytatásának feltételeiről, időbeni ütemezéséről, módszeréről, az együttműködés lehetséges
módjairól. Az előzetes egyeztetés eredménye a kérelmezőt, illetőleg az eljáró hatóságot a
szokásos piaci ár megállapítása iránt folytatott eljárásban nem köti.
(4)	A szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás egyoldalúan, kétoldalúan, illetőleg
többoldalúan folytatható le. Ha az ügyletre külföldi állam jövedelemadózást érintő
jogszabályát is alkalmazni kell, a kapcsolt vállalkozás kérelmében megjelöli, hogy a szokásos
piaci ár megállapítására egyoldalú, kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárást választ.
(5)	Kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelem benyújtása esetén az adózó a
dokumentációhoz csatolja a kérelem hiteles angol nyelvű fordítását. Kétoldalú, illetőleg
többoldalú eljárás iránti kérelem esetén az állami adóhatóság a külföldi állam illetékes
hatóságával megkötendő megállapodás és a kérelem elbírálásához szükséges adatok
28
beszerzése érdekében eljárást kezdeményez a külföldi állam illetékes hatóságával a kettős
adóztatás elkerülése tárgyában kötött nemzetközi egyezménynek a kölcsönös egyeztetési
eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezései alapján. Amennyiben erre lehetőség van,
a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítására irányuló
megállapodás megkötését, illetőleg az információcserét az e törvény V. Fejezete szerinti
adóügyi együttműködés keretében is lefolytathatja az adóhatóság.
(6)	A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló
külön jogszabály szerinti nyilvántartás (egyszerűsített nyilvántartás) készítésére nem
kötelezett adózók a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet nem terjeszthetnek
elő.
(7)	A határozat határozott időre, legalább három, legfeljebb öt évre érvényes. A határozat
érvényességének időtartama a szokásos piaci ármegállapítással érintett kapcsolt vállalkozások
kérelmére egy alkalommal három évre meghosszabbítható. A határozat érvényessége nem
hosszabbítható meg, ha az eredeti határozat alapjául szolgáló tényállás olyan mértékben
megváltozott, hogy a szokásos piaci ár megállapítására új határozatot kellene kiadni. A
határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a határozat
érvényességének lejártát megelőzően legalább hat hónappal kell előterjeszteni. A
meghosszabbítás iránti kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(8)	A kérelmet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási
kötelezettségről szóló külön jogszabály alapján készítendő nyilvántartással megegyező
tartalommal adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy ügyvéd ellenjegyzésével,
három példányban kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az
előterjesztő nyilatkozatát arról, hogy a kérelemben megjelölt tényállás megfelel a valóságnak.
(9)	A szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárás díjköteles, a díj legkisebb mértéke
a)	egyoldalú eljárás esetén 5 millió forint,
b)	kétoldalú eljárás esetén 10 millió forint,
c)	többoldalú eljárás esetén 15 millió forint.
(10)	A (9) bekezdésben meghatározott díjat az eljárás megindítása előtt kell leróni.
Meghosszabbítás és módosítás iránti eljárás esetén a díj összege az eredeti eljárásban lerótt díj
50%-a. A kérelem elutasítása esetén a díj összegének 75%-át vissza kell téríteni. A díj mértéke
a szokásos piaci ár, illetőleg a megállapított ártartomány alsó és felső értékei középértékének
1%-a, ha a szokásos piaci árat tartalmazó határozat összegszerűen megállapítja a szokásos
piaci árat. Amennyiben az 1 %-os mértékkel számított díj összege meghaladja a (9)
bekezdésben meghatározott díjat, az adózó a díjkülönbözetet az adóhatóság felhívására, a
szokásos piaci árat megállapító határozat közlése előtt köteles megfizetni. A díjkülönbözet
jóváírásától számított 8 napon belül az állami adóhatóság a határozatot közli az adózóval. A
különbözet megfizetésének elmulasztása esetén az állami adóhatóság a szokásos piaci ár
megállapítása iránti kérelmet elutasítja. Ebben az esetben a díj visszatérítését előíró
rendelkezés nem alkalmazható.
(11)	A kérelmet el kell utasítani, ha
a)	a kérelmező a tényállásról valótlan tartalmú nyilatkozatot tett;
b)	a kérelmező által közölt tényállás hiányos és a hiánypótlásra megállapított határidő is
eredménytelenül eltelt, és emiatt a rendelkezésre álló adatok a szokásos piaci ár
meghatározásához nem elegendőek;
29
c)	adat merül fel arra, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy
cselekményt leplez;
d)	a kérelmező a díjat az arra vonatkozó felhívástól számított 30 napon belül sem fizette
meg hiánytalanul;
e)	a kérelemben foglalt tényállás már teljesített ügyletre vonatkozik;
f)	kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás esetén az illetékes külföldi hatóság a kérelem
elbírálásához szükséges adatokat, tájékoztatást nem adja meg és az adózó nem kéri az eljárás
egyoldalúan történő lefolytatását;
g)	az eljárás lefolytatása a díj mértékét meghaladó költségterheket ró az eljáró hatóságra,
és a kérelmező a költségtöbbletet az adóhatóság felhívására nem fizeti meg;
h)	a külföldi állam illetékes hatóságával a szokásos piaci ár megállapítását érintő
megállapodásra irányuló egyeztetés eredménytelen, kivéve, ha az adózó kéri az eljárás
egyoldalúan történő lefolytatását;
i)	a Magyar Köztársaságnak a külföldi állammal nincs a kettős adóztatás elkerülése
tárgyában kötött nemzetközi egyezménye, illetőleg az egyezmény nem tartalmaz a kölcsönös
egyeztetési eljárásról szóló vagy ennek megfelelő rendelkezéseket;
j) az eljárás lefolytatásához jogszabály megalkotására vagy módosítására lenne szükség;
k) ha az adózó - a kétoldalú, illetőleg a többoldalúan lefolytatandó eljárás helyett -
egyoldalú eljárást kezdeményezett és az ennek alapján megindult eljárás folyamán az állami
adóhatóság információcserére vonatkozó kérését a külföldi állam illetékes hatósága
visszautasítja vagy az információcserére vonatkozó megkeresésre kölcsönös egyeztető eljárást
kezdeményez, kivéve, ha az adózó az eljárás egyoldalú lefolytatására irányuló kérelmét
kétoldalú, illetőleg többoldalú eljárás iránti kérelemre módosítja.
(12)	A külföldi állam illetékes hatóságának egyetértése hiányában a kétoldalú, illetőleg a
többoldalú eljárást az adóhatóság az adózó kérelmére egyoldalúan csak akkor folytatja le, ha
az állami adóhatóság rendelkezésére álló információk a szokásos piaci ár megállapításához
elegendőek.
(13)	A határozatban foglaltak változatlan tényállás esetén, a kérelem benyújtásának
időpontjára visszamenő hatállyal kötik az adóhatóságot, kivéve, ha a határozat jogerőre
emelkedését követően megállapítható, hogy
a)	a kérelmező valótlan adatokat tartalmazó kérelmet terjesztett elő;
b)	a kapcsolt vállalkozások a határozatban foglaltaktól eltérő módon állapítják meg a
szokásos piaci árat;
c)	a szokásos piaci ár meghatározásakor alapul vett tények, körülmények jelentősen
változnak és a határozatban foglalt tényállástól olyan módon térnek el, amely a szokásos piaci
ár megbízhatóságát kétségessé teszi;
d)	a kérelem elbírálásánál alkalmazott jogszabályok módosulnak, kivéve, ha a határozatot
ennek megfelelően módosítják;
e)	a szokásos piaci ár meghatározásakor megállapított kritikus feltételek nem teljesülnek
és az eljárásban részt vevő kapcsolt vállalkozások a határozat módosítását nem
kezdeményezték;
30
f)	a kapcsolt vállalkozások az éves jelentéstételi kötelezettségüknek elektronikus úton, az
adóév utolsó napját követő 150 napon belül nem tesznek eleget.
(14)	A határozat a kötőerőt megszüntető feltétel bekövetkeztének napjától nem
alkalmazható.
132/B. § (1) Az állami adóhatóság a határozatot az abban meghatározott érvényességi időn
belül az adózó kérelmére határozatban módosítja. A határozat módosításának abban az
esetben van helye, ha az ügy szempontjából jelentős új tény merül fel, amely a korábbi eljárás
során nem az eljárásban résztvevő kapcsolt vállalkozások rosszhiszemű eljárása miatt volt
ismeretlen, vagy a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró, a
határozathozatal alapjául szolgáló körülmények lényegesen megváltoztak. A módosítás iránti
kérelem alapján induló eljárásban az eredeti kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2)	Az állami adóhatóság a kérelemben és az ahhoz csatolt mellékletekben, iratokban,
elemzésekben, tanulmányokban, kimutatásokban, számításokban, ismertetőkben feltüntetett
adatok, körülmények valódiságát az ellenőrzésre irányadó szabályok megfelelő
alkalmazásával, a határozat meghozatalához szükséges mértékben és módon előzetesen
vizsgálhatja (valódiságvizsgálat). Az állami adóhatóság által végzett valódiságvizsgálat nem
teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot.
(3)	A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelemmel érintett szokásos piaci árral
összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a szokásos piaci árat
megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 nap elteltéig, ha a kérelemben
feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet a kapcsolt vállalkozások már megkötötték. A
határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az adózó a határozatban
foglaltaknak megfelelően önellenőrizhet, amennyiben a szokásos piaci ár megállapítása iránti
kérelem benyújtását követően a szerződés vagy egyéb jogügylet alapján teljesítés történt.
(4)	Önálló fellebbezésnek van helye a szokásos piaci ár megállapítására, a határozat
módosítására, illetőleg a határozat érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelem
elutasításának tárgyában hozott első fokú végzés ellen.
(5)	Az eljárást 120 nap alatt kell lefolytatni, a határidő két alkalommal 60 nappal
meghosszabbítható. Az elintézési határidőbe a külföldi állam illetékes hatóságával folytatott
egyeztetés, az adóhatóság által lefolytatott valódiságvizsgálat időtartama, illetve a
hiánypótlásra megállapított határidő nem számít bele. Amennyiben ezek eredményeként az
eljárás során az ügy szempontjából jelentős olyan új tény merül fel, kritikus feltételek
módosulnak, illetve a szokásos piaci ár megbízhatóságának szempontjából jelentőséggel bíró,
a határozathozatal alapjául szolgáló olyan körülmények lényeges mértékben megváltoznak,
amelyek a szokásos piaci ár megállapítására érdemben kihatnak, az elintézési határidő az
ennek alapjául szolgáló tény bekövetkeztének időpontjában megszakad és újból kezdődik.
Erről az állami adóhatóság értesíti a kérelmezőt.”
54.	§ Az Art. 147. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adóhatóság a felettes szerve által alaki szempontból felülvizsgált fizetési
kötelezettséget megállapító határozatot, illetőleg végrehajtható okiratot (a továbbiakban:
megkeresést) a pályázat nyerteséhez negyedévenként küldi meg. A megkeresés továbbítását
követő változásról az adóhatóság a pályázat nyertesét haladéktalanul értesíti. Amíg a pályázat
nyertese az eljárás eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, a fizetésre kötelezett
személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény nem foganatosítható. Amennyiben a
pályázat nyertese az eljárás eredményességéről a megkeresés továbbításától számított 6 hónap
31
elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot
jegyezhet be.”
55.	§ Az Art. 151. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A magánnyugdíjpénztárat megillető tagdíj (tagdíj-kiegészítés) és ennek pótlékai
tekintetében fennálló túlfizetés visszaigénylése során az adóhatóság visszatartási jogát nem
gyakorolhatja.”
56.	§ Az Art. 167. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések tekintetében a nettó
pótlékszámítás nem alkalmazható.”
57.	§ Az Art. 175. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett, illetőleg az azt választó adózó
bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét az állami adóhatóságnál az adópolitikáért felelős
miniszternek a kormányzati informatikáért felelős miniszterrel kiadott együttes rendeletében
meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti.”
58.	§ Az Art. 176. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Az Áht. szerint a kincstári körbe, illetőleg a helyi önkormányzatok nettó
finanszírozása hatálya alá tartozó, valamint a központosított illetményszámfejtésről szóló
külön jogszabályban szabályozott illetményszámfejtési feladatokat ellátó munkáltatónak és a
kifizetőnek az e törvényben a munkáltatóra, a kifizetőre előírt kötelezettségek közül az
elszámolt összeget terhelő adó, adóelőleg levonását, befizetését, bevallását az Áht.-ban és a
végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározottak szerint kell teljesíteni.”
59.	§ (1) Az Art. 178. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában]
„16. jövőbeni ügylet: az adó feltételes, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítása iránti
kérelem benyújtását követően megkötött szerződés vagy más jogügylet. A szokásos piaci ár
megállapítása iránti eljárásban jövőbeni ügyletnek minősül az a szerződés vagy más jogügylet
is, amely(ek) alapján a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának
időpontjában folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb
jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg,”
(2) Az Art. 178. §-a a következő új 33. ponttal egészül ki:
[178. § E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában]
„33. kritikus feltételek: a szokásos piaci ár megállapításával összefüggésben rögzített, a
szokásos piaci ár megbízhatósága szempontjából jelentőséggel bíró, a jövőre vonatkozó -
pénzügyi, számviteli, gazdasági, jogi, működési - előfeltevések, számítások, küszöbértékek,
jellemzők, amelyek nem teljesülése esetén, annak napjától a határozat nem alkalmazható. A
kritikus feltételeket a konkrét ügy sajátosságaihoz mérten kell megállapítani.”
60.	§ Az Art. 182. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben
szabályozza a szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem benyújtásának,
nyilvántartásának, az éves jelentéstételi kötelezettségnek, a díj kezelésének, nyilvántartásának
módját és feltételeit, továbbá az eljárás részletes szabályait.”
32
HATODIK RÉSZ
XIV.	Fejezet
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
61.	§ A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban:
Szjtv.) 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásra - az e törvényben foglalt
eltérésekkel - a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
62.	§ Az Szjtv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezés állami törvényességi felügyeletét
látja el, tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének,
a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom
erősítésének érdekében a szerencsejáték-szervezők joggyakorlásának elősegítése és a
szerencsejáték piac folyamatos felügyelete.”
63.	§ Az Szjtv. 7/A. §-ának (1) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:
„A bírság végrehajtására az adózás rendjéről szóló törvény szabályai az irányadóak azzal,
hogy fizetési halasztásnak, részletfizetés engedélyezésének, valamint méltányosság alapján
mérséklésnek, illetve elengedésnek nincs helye. A szerencsejátékkal kapcsolatos hatósági
eljárásban a Ket. 160-163. §-aiban foglalt elektronikus ügyintézést nem kell alkalmazni.”
64.	§ (1) Az Szjtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint szerencsejáték felügyeleti
feladatkörében eljáró alkalmazottai sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban nem
vehetnek részt.”
(2)	Az Szjtv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság vezetője és helyettesei, valamint az állami adóhatóság
szerencsejáték felügyeleti feladatkörében eljáró alkalmazottai szerencsejáték szervezőnél
munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthetnek, vezető tisztségviselők, valamint
felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek.”
65.	§ Az Szjtv. 28/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadás szervezéséhez a 3. § (1)
bekezdésének a) pontjában szereplő jogi személynek legalább 1 milliárd forint alap- vagy
törzstőkével és legalább öt éves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kell rendelkeznie.
Lóversenyfogadás kivételével a bukmékeri rendszerű fogadásra kiírt koncessziós pályázat
nyertese csak az a személy lehet, aki a pályázat kiírása előtt legalább öt évig az e törvény
hatálya alá tartozó szerencsejáték szervezésével foglalkozott, és a bukmékeri rendszerű
fogadási tevékenység folytatására legalább 1 milliárd forint alap- vagy törzstőkével
rendelkező koncessziós társaságot alapít. Ha többen közösen nyújtanak be pályázatot, vagy
olyan pályázó nyújt be pályázatot, amelynek egyik tagja (részvényese) a szavazatok
többségével rendelkezik, a legalább öt éves szerencsejáték-szervezői gyakorlattal kapcsolatos
feltételt elegendő, ha legalább a pályázók egyike vagy a szavazatok többségével rendelkező
tag (részvényes) teljesíti.”
33
66.	§ Az Szjtv. 29. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Lóversenyfogadás szervezéséhez a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában szereplő jogi
személynek legalább 100 millió forint alap- vagy törzstőkével kell rendelkeznie. A
lóversenyfogadás szervezésére kiírt koncessziós pályázat nyertese csak az a személy lehet, aki
a lóverseny fogadási tevékenység folytatására legalább 100 millió forint alap- vagy
törzstőkével rendelkező koncessziós társaságot alapít.”
67.	§ Az Szjtv. 37. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
„19. Lóversenyfogadás: agár- és lóversenyre történő totalizatőri és bukmékeri rendszerű
fogadás.”
HETEDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XV.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
68.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1)
bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
/E törvény alapján biztosított/
„i) a mezőgazdasági őstermelő, kivéve a közös őstermelői igazolvány alapján őstermelő
kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen - ide nem értve a
g)	pont és a (2) bekezdés szerint - biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, valamint az özvegyi
nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.”
69.	§ A Tbj. 8. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
/Szünetel a biztosítás/
„d) arra az időtartamra, amely alatt az őstermelői igazolvánnyal rendelkező
mezőgazdasági őstermelő érvényes értékesítési betétlappal nem rendelkezik.”
70.	§ A Tbj. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
a)	az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
b)	gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a
nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg
c)	az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény
megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig
áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi
gazdaságból vagy a közös őstermelésből.”
34
71.	§ A Tbj. 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A foglalkoztató által a 20. § (3) bekezdése alapján megfizetett különadó 45 százaléka
az Egészségbiztosítási Alapot, 55 százaléka a Nyugdíjbiztosítási Alapot illeti meg. A befizetett
különadót az állami adóhatóság az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap
javára folyamatosan utalja át.”
72.	§ A Tbj. 20. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában említett biztosított foglalkoztatója a
társadalombiztosítási járulékot havonta legalább 131 000 forint minimum járulékalap -
részmunkaidő esetén ezen összeg arányos része - után köteles megfizetni. Ha a járulékalapot
képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, a foglalkoztató az Art. 31. § (2)
bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem
feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot
képező jövedelem alapulvételével fizeti meg.
(3)	Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot és
a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdésében meghatározott járulékfizetési
kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató különadóként
köteles megfizetni.
(4)	A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a
foglalkoztatóra, aki az általa foglalkoztatott biztosított utáni járulékfizetési kötelezettséget
külön törvényben meghatározottak szerint teljesíti vagy a biztosított foglalkoztatására
tekintettel külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt érvényesít.”
73.	§ (1) A Tbj. 27. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében
meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére
tekintettel kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban
legalább 131 000 forint összegű minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a járulékfizetési
kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti
összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri
el a minimum járulékalap összegét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében
meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével -
bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező
jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
(2)	A Tbj. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik arra a
társas vállalkozásra, amely a társas vállalkozó utáni járulékfizetési kötelezettséget külön
törvényben meghatározottak szerint teljesíti.”
74.	§ (1) A Tbj. 29. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói
kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább
131 000 forint összegű minimum járulékalap után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az
átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimum járulékalapot, az egyéni
vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges
35
járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem
feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges
járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább
a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
(2) A Tbj. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A minimum járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik az egyéni
vállalkozóra, ha járulékfizetési kötelezettségét külön törvényben meghatározottak szerint
teljesíti.”
75.	§ A Tbj. 29/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó)
biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékokat (tagdíjat)
havonta 131 000 forint minimum járulékalap után fizeti meg. Az eva adózó egyéni vállalkozó
az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban a tényleges jövedelmének
feltüntetésével bejelentést tehet arról, hogy a járulékot (tagdíjat) a tényleges jövedelme, de
legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.”
76.	§ (1) A Tbj. 31. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(3) Ha a biztosított legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal
rendelkezik vagy közép-, illetőleg felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat
tanulmányokat, az egyidejűleg fennálló biztosítási kötelezettség alapjául szolgáló további
jogviszonya alapján nem fizet a Tbj. 19. § (3) bekezdésében meghatározott pénzbeli
egészségbiztosítási járulékot. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg
fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.
(4)	Ha a társas vállalkozó, az egyéni vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és
foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, illetőleg közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali
tagozatán folytat tanulmányokat, a társadalombiztosítási járulék, a természetbeni
egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot
képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott
adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező
jövedelem. A heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló
munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani.”
(2)	A Tbj. 31. § (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A társas vállalkozó e választásáról a tárgyév január 31-éig nyilatkozik a társas
vállalkozásnak.”
(3)	A Tbj. 31. § (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat
alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimum járulékalap, illetőleg - az
Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a
minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E
választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4)
bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.”
77.	§ A Tbj. 33. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánnyugdíjpénztár tagja a nyugdíjjárulék alapja után 8 százalék tagdíjat fizet.”
36
78.	§ (1) A Tbj. 41. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A társadalombiztosítási ellátások és a magán-nyugdíjpénztári szolgáltatások
megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság az
Art. 52. § (7) bekezdésében foglaltak szerint adatot szolgáltat a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős szerv és az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv, illetőleg a
magánnyugdíjpénztár részére.”
(2)A Tbj. 41. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal a mezőgazdasági őstermelő biztosítási
kötelezettségét érintő, nyilvántartásában szereplő adatokról, azok változásáról a járulékfizetési
kötelezettség ellenőrzése érdekében negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig
adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak. Az adatszolgáltatás tartalmáról és módjáról az
állami adóhatóság megállapodást köt a földművelésügyi hivatallal.”
79.	§ (1) A Tbj. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági őstermelő az 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott
körülmények fennállásáról az őstermelői igazolvány igénylésével, illetőleg a családi gazdaság
nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a megyei
(fővárosi) földművelésügyi hivatalnak. A mezőgazdasági őstermelő a biztosítási
kötelezettségét érintő változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül jelenti be az
állami adóhatóságnak.”
(2) A Tbj. 44. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (4) bekezdés
számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A foglalkoztató legkésőbb a bejelentést követő napon köteles a bejelentésről igazolást
kiadni a biztosított részére, mely tartalmazza a bejelentésben közölt adatokat és a bejelentés
teljesítésének időpontját.”
80.	§ A Tbj. 50. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az Mpt. 24. § (4)-(5) bekezdésében foglalt megállapodás alapján a tagdíjat és a
tagdíj-kiegészítést közvetlenül az érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
(10)	A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004.
évi CXXII. törvény rendelkezései alapján megállapított magán-nyugdíjpénztári
tagdíjkülönbözet összegét a külön jogszabályban foglaltak szerint közvetlenül az érintett
magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni, és egyidej űleg közölni kell a pénztártag nevét, TAJ-
számát, a tárgyévi prémiumévek programban töltött időszak kezdő és befejező napját, a
tagdíjkülönbözet megállapítása érdekében figyelembe vett járulékalap, a tagdíj, valamint a
tagdíjkülönbözet összegét.”
81.	§ A Tbj. 51. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg az eredeti (1)
bekezdés számozása (2) bekezdésre változik:
„(1) A tagdíjat, a tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben felszámított késedelmi
pótlékot, önellenőrzési pótlékot forintban kell bevallani és megfizetni. Az adóhatóság a
tagdíjat, a foglalkoztató és a tag által fizetett tagdíj-kiegészítést, a tagdíjjal összefüggésben
felszámított késedelmi pótlékot és önellenőrzési pótlékot az egyéb adóktól, járulékoktól
elkülönítetten tartja nyilván.”
37
82.	§ A Tbj. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a határidőben benyújtott vagy a pótolt
bevallás alapján a tagdíjtartozást és a tartozás után felszámított késedelmi pótlékot az állami
adóhatóság igazolása szerint elévülési időn túl fizeti meg az érintett magánnyugdíjpénztárnak,
a befizetett összeget a pénztár a pénztártag egyéni számlájára számolja el az (1) bekezdésben
foglaltak szerint. A tagdíjtartozás és a tagdíjtartozás után felszámított késedelmi pótlék
elévülésére vonatkozó adóhatósági igazolást a foglalkoztató a befizetéssel egyidejűleg
megküldi az érintett magánnyugdíjpénztárnak.”
XVI.	Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
83.	§ Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Eho.) 11/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magánszemély nyilatkozhat arról, hogy a 3. § (3) bekezdése szerinti
egészségbiztosítási járulék összege várhatóan eléri a hozzájárulás-fizetési felső határt. Ha a
hozzájárulás-fizetési felső határt az egészségbiztosítási járulék összege mégsem éri el, a
magánszemély az őt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást 6 százalékkal
növelten, a tárgyévre vonatkozó személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja
be, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg. Ugyanígy kell eljárni, ha
magánszemély a 11. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot nem teszi meg és a nyilatkozat
hiányában a kifizető nem vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást.”
NYOLCADIK RÉSZ
A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XVII.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
84.	§ A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII
törvény (a továbbiakban: Mpt.) 26. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagdíj alapja megegyezik a Tbj.-ben meghatározott nyugdíjjárulék-alappal.”
85.	§ Az Mpt. a következő új 123/C. §-sal egészül ki:
„123/C. § A pénztártagok jogosultak a választható portfoliós rendszer bevezetését
megelőzően egy alkalommal kérni a pénztártól a 68/A. § (4) bekezdésétől eltérő portfolióba
történő sorolásukat, amennyiben erre vonatkozó kérelmük a pénztárhoz a választható
portfoliós rendszer bevezetését megelőző 30. napig beérkezett. A pénztár köteles a
pénztártagokat fenti kérelmük alapján az általuk választott portfolióba átsorolni. A választható
portfoliós rendszer 2007. január 1-jei bevezetése esetén a 2007. január 31-ig beérkezett
kérelmeknek megfelelően kell a besorolást elvégezni. A választható portfoliós rendszer 2007.
január 1-jét követő időponttól való bevezetése esetén a bevezetés időpontját úgy kell
meghatározni, hogy a bevezetést megelőzően a pénztártagok által kért besorolásra
meghatározott határidő teljesíthető legyen.”
38
KILENCEDIK RÉSZ
XVIII. Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
86.	§ (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a (1)
bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) E törvény alkalmazásában]
„2. vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség-
és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató
tevékenységet (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) végez, ideértve a hitelintézetet, a
pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is, továbbá a nonprofit
gazdasági társaság, az egyesülés, a szociális szövetkezet, az iskolaszövetkezet, az európai
gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, az
erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
amennyiben nem tartozik a 3. és 4. pontban felsoroltak közé;”
(2) Az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) E törvény alkalmazásában]
„3. többségi befolyás, minősített többséget biztosító befolyás: a gazdasági társaságokról
szóló törvényben meghatározott fogalom;”
87.	§ (1) Az Szt. 20. §-a (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A létesítő okiratban rögzített konvertibilis devizában készítheti el éves beszámolóját az
európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság és az európai szövetkezet is. A
devizában elkészített éves beszámolóban az adatokat a Magyar Nemzeti Bank hivatalos
devizaárfolyam jegyzése szerinti devizaegységben kell megadni.”
(2) Az Szt. 20. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Devizában felmerült tételként lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is.”
88.	§ (1) Az Szt. 30. §-a (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés
lép:
„Saját részvények, saját üzletrészek a vállalkozó által visszavásárolt (megszerzett)
tulajdoni részesedést jelentő saját befektetések.”
(2)	Az Szt. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény alkalmazásában a saját részvényekkel, saját üzletrészekkel esik egy tekintet
alá a visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegy (ideértve a befektetői részjegyet és az
átalakított befektetői részjegyet is). A visszavásárolt (megszerzett) szövetkezeti részjegyre e
törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
89.	§ Az Szt. 33. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a
devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló -
beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz
kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a
beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások
39
esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében
foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között
elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált
árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások
törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre
jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).
(3)	A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi
pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes
összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással
finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az
állományból kivezették.
(4)	A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett
devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő
összeggel is.”
90.	§ Az Szt. 35. §-a (1) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós
értékelés értékelési tartalékát is.”
91.	§ (1) Az Szt. 38. §-ának (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(3) Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:]
„d) a 33. § (2) bekezdése szerinti nem realizált árfolyamveszteség és a 41. § (4) bekezdése
szerinti céltartalék különbözetének összegét,”
(2)	Az Szt. 38. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A lekötött tartalék növekedéseként, illetve csökkenéseként kell kimutatni a
pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a külön jogszabály alapján a lekötött
tartalékkal szemben átvett, illetve átadott pénzeszközök, egyéb eszközök értékét. A külön
jogszabály alapján átvett lekötött tartalék feloldását - a külön jogszabály eltérő rendelkezése
hiányában - az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.”
92.	§ Az Szt. 41. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a vállalkozó a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi
pénzértékre szóló - beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni
értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó
-	beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz
kapcsolódó - tartozások nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint
halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a
hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított
hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia. Amennyiben az előző üzleti év
végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a
tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni
az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb,
40
mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog
várható - amortizációnál figyelembe vett - élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb.
(5)	Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése
szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is
megszüntetendő.”
93.	§ Az Szt. 50. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az
ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs
hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköznek az állományba
vétel időpontjában ismert piaci értéke.”
94.	§ Az Szt. 52. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A befejezett kísérleti fejlesztés, továbbá a befejezett alapítás-átszervezés aktivált
értékét 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet leírni.
(5)	Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a
bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az
erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az
üzembe nem helyezett beruházásnál.
(6)	Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely
értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke - különleges helyzetéből,
egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.”
95.	§ Az Szt. 72. §-ának (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(4) Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:]
„d) a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott
-	általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenértéket.”
96.	§ Az Szt. 86. §-a (3) bekezdésénekj) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:]
„j) a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci értékét.”
97.	§ Az Szt. 89. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti ellenőrzött gazdasági társaság
kiegészítő mellékletének tartalmaznia kell:
a)	a többségi befolyással,
b)	a minősített többséget biztosító befolyással
rendelkező tag (részvényes) nevét, székhelyét, szavazatainak arányát.
(3)	A kiegészítő mellékletnek tételesen tartalmaznia kell minden olyan gazdasági társaság
nevét, székhelyét, jegyzett tőkéjének összegét, a szavazatok arányát, ahol a vállalkozó a
gazdasági társaságokról szóló törvény szerint
a)	a többségi befolyással,
b)	a minősített többséget biztosító befolyással
rendelkezik.”
41
98.	§ Az Szt. 116. §-a (5) bekezdésének második mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„E közzétételről a mentesített anyavállalat köteles gondoskodni a 154. §-ban foglaltaknak
megfelelően, a fölérendelt külföldi anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának
mérlegfordulónapjától számított 180 napon belül.”
99.	§ Az Szt. 158. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)
és (6) bekezdés számozása (6) és (7) bekezdésre változik:
„(5) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves beszámolót a 10. § (2) vagy (3)
bekezdése alapján, a nemzetközi számviteli standardoknak megfelelően állították össze, úgy
erre a könyvvizsgálói záradékban is megfelelően utalni kell.”
100.	§ Az Szt. 166. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, illetve a
gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó
által kiállított, készített okmány (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti
bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) -
függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától -, amely a gazdasági esemény
számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.”
101.	§ Az Szt. a 174. §-a után a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 175. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
175.	§ (1) E törvény megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a
nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
(2) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 1978. július 25-i, 78/660/EGK (negyedik) irányelve a Szerződés 54. cikke (3)
bekezdésének g) pontja alapján meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról,
b)	a Tanács 1983. június 13-i, 83/349/EGK (hetedik) irányelve a Szerződés 54. cikke (3)
bekezdésének g) pontja alapján az összevont (konszolidált) éves beszámolóról,
c)	a Tanács 1984. november 27-i, 84/569/EGK irányelve a 78/660/EGK irányelvben ECU-
ben kifejezett összegek felülvizsgálatáról,
d)	a Tanács 1989. december 21-i, 89/666/EGK (tizenegyedik) irányelve a valamely
tagállam jogának hatálya alá tartozó meghatározott jogi formájú társaságoknak egy másik
tagállamban létesített fióktelepeire vonatkozó bejelentési és közzétételi követelményeiről,
e)	a Tanács 1990. november 8-i, 90/604/EGK irányelve az éves beszámolóról szóló
78/660/EGK irányelvnek és az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK
irányelvnek a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó mentességek és a beszámolók ECU-ben
történő közzététele tekintetében történő módosításáról,
f)	a Tanács 1990. november 8-i, 90/605/EGK irányelve az éves beszámolóról szóló
78/660/EGK irányelvnek és az összevont (konszolidált) éves beszámolóról szóló 83/349/EGK
irányelvnek az alkalmazási kör tekintetében történő módosításáról,
g)	a Tanács 1994. március 21-i, 94/8/EK irányelve a 78/660/EGK irányelvnek az ECU-ben
kifejezett összegek felülvizsgálata tekintetében történő módosításáról,
h)	a Tanács 1999. június 17-i, 1999/60/EK irányelve az ECU-ben kifejezett összegek
tekintetében a 78/660/EGK irányelv módosításáról,
42
i)	az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i, 2001/65/EK irányelve a
78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/63 5/EGK irányelvnek az egyes társaságok, illetve a
bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált)
beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról,
j) a Tanács 2003. május 13-i, 2003/38/EK irányelve a meghatározott jogi formájú
társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK irányelvnek az euróban kifejezett összegek
tekintetében történő módosításáról,
k) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i, 2003/51/EK irányelve a
meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve
biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK,
83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról,
l) az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i, 2004/25/EK irányelve a nyilvános
vételi ajánlatról.”
102.	§ Az Szt. a 175. §-a után a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 176. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„A magyar számviteli standardok
176.	§ Azokat a törvényi előírásokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, módszereket,
eljárásokat, amelyek a megbízható és valós kép bemutatásához szükségesek, nemzeti
számviteli standardokba kell foglalni.”
TIZEDIK RÉSZ
XIX. Fejezet
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
103.	§ (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a
továbbiakban: Fétám tv.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény személyi hatálya a 2. §-ban említett személyekre, a gyámhivatalra, az
állami adóhatóságra, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő
központi szervre, tárgyi hatálya a gyermek 18. életévének betöltése napjáig a Start-számlára
és a kincstári számlára terjed ki.”
(2) A Fétám tv. 1. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az államháztartás terhére történő utalások igénybevételéhez szolgáltatott adatok
helyességének vizsgálatára a kiutaló is jogosult.”
104.	§ (1) A Fétám tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/Az életkezdési támogatásra való jogosultság érvényesítéséhez - kormányrendeletben
meghatározott módon és rendszerességgel -/
„a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a
gyermek adóazonosító jelének megállapítása céljából az adózás rendjéről szóló 2003. évi
XCII. törvényben előírt adatokról, azok változásairól, valamint a kiutaló e törvény szerinti
kötelezettségeinek teljesítése - így különösen a kincstári számlán lévő követelés áthelyezése,
43
az állami támogatás kiutalása - céljából szükséges adatokról adatot szolgáltat az állami
adóhatóság részére,
b)	az állami adóhatóság a gyermek adóazonosító jelét és természetes azonosító adatait,
azok változásait a kiutaló részére megküldi, továbbá az adóigazolványt a szülő kérésére
kiállítja és kiadja, valamint a kiutaló részére továbbítja az e törvény szerinti
kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat.”
(2)	A Fétám tv. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiutaló az (1) bekezdés b) pontja szerint kapott adatok alapján 8 munkanapon belül
a gyermek nevén az életkezdési támogatás nyilvántartására szolgáló kincstári számlát (a
továbbiakban: kincstári számla) nyit, amelyen az első utalási összeget, valamint a gyermek
jogosultsága esetén - ha Start-számlával nem rendelkezik - a második és a harmadik utalási
összeget nyilvántartja mindaddig, amíg a szülő, vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján -
16. életévének betöltését követően - a gyermek azt Start-számlára nem helyezi, vagy ameddig
a (7) bekezdés szerinti jogosultsággal a jogosult nem él. Amennyiben a gyermek
anyakönyvezése a születését követő egy éven túl történik, - feltéve, hogy a Magyar
Köztársaság területén lakóhellyel rendelkezik és születésének évében egyébként az első
utalási összegre jogosult - a kiutaló az első utalási összeget a gyermek születési évének
megfelelő összeggel utólag veszi nyilvántartásba, azzal, hogy második és harmadik utalási
összegre a gyermek visszamenőleg nem jogosult.”
105.	§ A Fétám tv. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés b) pontjában említett jogosultság igazolására a (2) bekezdés a)-b)
pontjában meghatározott feltétel tényét rögzítő - az államháztartásért felelős miniszter
rendeletében meghatározott tartalommal és formában kiállított - irat szolgál. Az iratot a Start-
számlával rendelkező gyermek esetén a szülő vagy a szülő egyetértő nyilatkozata alapján -
16. életévének betöltését követően -- a gyermek a számlavezető írásbeli megkeresése alapján
a naptári évet követő január 15-éig juttatja el a számlavezetőhöz. Az átmeneti vagy tartós
nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal szolgáltat adatot a kiutaló részére a naptári
évet követő január 15-éig.”
106.	§ A Fétám tv. 9. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiutaló, az állami adóhatóság, a gyámhivatal és a Start-számlát kezelő
számlavezető - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény elévülésre vonatkozó
rendelkezéseit is figyelembe véve - jogosult az életkezdési támogatással összefüggő adatok
jogszabályoknak megfelelő kezelésére.”
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
107.	§ Ez a törvény - a 108.-196. §-okban foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
108.	§ (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezései - a (2)-(3) bekezdésben
foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2)	E törvénynek az Szja tv. 65. §-át módosító rendelkezései e törvény kihirdetését követő
45. napot követő hónap első napján lépnek hatályba.
44
(3)	E törvénynek az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.3. pontját módosító rendelkezése
2007. január 2-án lép hatályba.
109.	§ E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
110.	§ E törvény kihirdetésének a napján hatályba lép az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított Tao. 20.
§-a (1) bekezdésének d) pontja.
111.	§ E törvénynek az Eva tv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek
hatályba.
112.	§ (1) E törvénynek az Ekho tv.-t módosító rendelkezései - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Ekho tv. 3. § (2) bekezdésének a) pontját módosító, valamint az Ekho
tv. 3. § (7) bekezdését megállapító rendelkezései e törvény kihirdetését követő 45. napot
követő hónap első napján lépnek hatályba.
113.	§ E törvénynek a Kjtv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
114.	§ E törvénynek a Hptv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
115.	§ (1) E törvénynek az áfa-törvényt módosító rendelkezései - a (2) bekezdésben
foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az áfa-törvény 13. § (1) bekezdésének 26. és 27. pontját, valamint 9.
számú mellékletét megállapító rendelkezései e törvény kihirdetését követő napon lépnek
hatályba.
116.	§ (1) E törvény 178. §-a e törvény kihirdetésével lép hatályba.
(2) E törvény 179. §-a 2007. január 1-jén lép hatályba.
117.	§ (1) E törvénynek a Fát.-ot módosító rendelkezései - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek a Fát. 9. § (4) bekezdését módosító rendelkezése az e törvény
kihirdetését követő napon lép hatályba.
118.	§ A Rega-tv. e törvénnyel módosított Melléklete 2007. február 1-jén lép hatályba,
rendelkezéseit a hatálybalépés napjától induló adóigazgatási eljárások esetén kell alkalmazni.
119.	§ (1) E törvény Harmadik Részének a Jöt.-t módosító rendelkezései - a (2)-(3)
bekezdésben foglalt kivételekkel - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2)	E törvény Harmadik Részének a Jöt 7. § 1. pontja n) alpontját és 28. § (5) bekezdését
megállapító rendelkezései e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.
(3)	E törvény Harmadik Részének a Jöt. 35. § (1) bekezdésének g) pontját, 42. § (2)
bekezdésének f) pontját és 129. § (2) bekezdésének r) pontját megállapító rendelkezései e
törvény kihirdetését követő 30. napon lépnek hatályba.
45
120.	§ 2007. január 1-jén hatályba lép a Jöt-nek az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvénnyel megállapított 7. §-ának 37/B. pontja, 11. §-a
(I)	bekezdésének h) pontja, 34. §-ának (3) bekezdése, 37. §-a (6) bekezdésének d) pontja,
38. §-ának (4) bekezdése, 52. §-ának (2) bekezdése, 58. §-ának (13) bekezdése, 72. §-ának
(II)	bekezdése, 103. §-a (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontja, 110. §-ának (13) bekezdése
és 129. §-a (2) bekezdésénekp) pontja.
121.	§ E törvénynek a Htv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
122.	§ E törvénynek az Itv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
123.	§ E törvénynek az Art.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
124.	§ (1) E törvénynek az Szjtv.-t módosító rendelkezései - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
(2) E törvénynek az Szjtv. 6. §-át, 28/A. § (5) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, valamint
37. §-át módosító rendelkezései az e törvény kihirdetését követő 8. napon lépnek hatályba.
125.	§ E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
126.	§ E törvénynek az Eho.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
127.	§ E törvénynek az Mpt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
128.	§ E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
129.	§ E törvénynek az Flt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
130.	§ (1) E törvénynek a Fétám tv.-t módosító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek
hatályba.
131.	§ E törvénynek a Módtv.-t módosító rendelkezései - a 110. §-ban foglalt kivétellel -
2007. január 1-jén lépnek hatályba.
Módosító rendelkezések
132.	§ (1) 2007. január 1-jén az Szja tv.
a)	3. §-ának 18. pontjában az „ideértve a regisztrált mezőgazdasági termelő
magánszemélyt” szövegrész helyébe a „ideértve az Európai Unió Közös Agrárpolitikája
magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett
ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba
vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági termelő magánszemélyt”
szövegrész,
b)	7. §-a (1) bekezdésének z) pontjában a „30/A §-a szerint a foglalkoztató által átvállalt
társadalombiztosítási járulékot” szövegrész helyébe a „30. §-a szerint a foglalkoztató által
átvállalt társadalombiztosítási járulékot” szövegrész,
c)	12. §-ának (6) bekezdésében az „adókedvezményeket a magánszemély nyilatkozatában
megjelölt sorrendben érvényesíti” szövegrész helyébe az „ adókedvezményt a magánszemély
által a nyilatkozatban meghatározott sorrend szerint, a sorrendiségre vonatkozó jelölés
hiányában a törvénynek az adókedvezményekre vonatkozó rendelkezései sorrendje szerint
érvényesít, illetőleg, ha a magánszemély a nyilatkozatban valamely adókedvezmény figyelmen
kívül hagyását jelöli, azt nem érvényesíti” szövegrész,
46
d)	49/B. §-a (19) bekezdésének a) pontjában az „az egyes munkavállalók
munkaviszonyának kezdetétől annak megszűnéséig eltelt” szövegrész helyébe az „a
munkavállalók által az adóévben munkaviszonyban töltött” szövegrész,
e)	74. §-ának (7) bekezdésében a „- legalább egymást követő négy adóévben -”
szövegrész helyébe az „adóbevallásában” szövegrész
lép.
(2) 2007. január 2-án az Szja tv. 1. számú melléklete 8.3. pontjának c) alpontjában az
„üdülés céljából igénybe vett szállásra és a szálláshoz kapcsolódó külön jogszabályban
meghatározott szolgáltatásra váltható be” szövegrész helyébe a „üdülési, pihenési,
kikapcsolódási, egészség-megőrzési, betegség-megelőzési, szabadidősport szolgáltatásra
váltható be, azzal, hogy az üdülési csekk kibocsátója az igénybe vehető szolgáltatások körét
az alapítói jogokat gyakorló miniszter és az adópolitikáért felelős miniszter előzetes
egyetértésével határozza meg” szövegrész lép.
133.	§ (1) 2007. január 1-jén a Tao.
a)	7. § (1) bekezdésének ly) pontjában „a véglegesen átvett pénzeszköz és a térítés nélkül
átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel,” szövegrész helyébe „a
véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül
átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke” szöveg,
b)	16. § (14) bekezdésében a „könyv szerinti értékét,” szövegrész helyébe a „könyv
szerinti értékét, számított nyilvántartási értékét,” szöveg,
c)	17. § (1) bekezdésében az „az adóalap” szövegrész helyébe a „a 6. § (1)-(4) bekezdése
szerinti adóalap” szöveg,
d)	17. § (8) bekezdésében az „önellenőrzési lap benyújtásával egyidejűleg” szövegrész
helyébe az „önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig’ szöveg,
e)	19. § (6) bekezdésének b) pontjában a „kizárólag baleseti járulék kötelezettség’
szövegrész helyébe a „kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék” szöveg
lép.
(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Tao. 9. §-a (3) bekezdése c) pontjának cb)
alpontjában a „ nincs az adóév utolsó napján az adózás rendjéről szóló törvény szerinti
köztartozása,” szövegrész helyébe a „nincs az adóév utolsó napján az állami vagy
önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása” szövegrész lép.
134.	§ 2007. január 1-jén az Eva tv. 6. § (1) bekezdésében a „(2)-(8) bekezdés”
szövegrész helyébe a „(2)-(9) bekezdés” szövegrész lép.
135.	§ 2007. január 1-jén az áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjánakf) alpontjában az
„a teljesítés időpontja;” szövegrész helyébe az „a teljesítés időpontja, amennyiben az eltér a
számlakibocsátás időpontjától” szövegrész lép.
136.	§ E törvény kihirdetését követő 8. napon a Jöt.
a)	7. § 9. pontja a) alpontjában a „valamint a 11. § (1) bekezdés e) pontjában és”
szövegrész helyébe az „azETBE, valamint” szöveg,
b)	7. § 41. pontjában a „2001/574/EK” szövegrész helyébe a „2006/428/EK” szöveg,
c)	64. § (4) bekezdés c) pontjában az „52. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „52. §
(1)-(2) bekezdés” szöveg,
d)	73. § (9) bekezdésében a „(2) bekezdés a) és c)-e) pontjaiban” szövegrész helyébe a
„(2) bekezdés a) és c)-f)pontjaiban” szöveg
47
lép.
137.	§ 2007. január 1-jén az Itv. 29. § (4) bekezdésében a „30-36. §-aiban” szövegrész
helyébe a „30-33., a 73., 73/A., valamint 74/A. §-aiban” szöveg lép.
138.	§ 2007. január 1-jén az Art.
a)	20. § (6) bekezdésében „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra
jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a
továbbiakban: Tbj.) ” szövegrész helyébe „a Tbj." szöveg,
b)	22. § (2) bekezdésében az „ - az e)-h) pontok kivételével — ” szövegrész helyébe az „-
az e)-g)pontok kivételével— ” szöveg,
c)	24/A. § (2) bekezdésében az „ Az adóhatóság a jogerőre emelkedés napját követő
napon” szövegrész helyébe „Az adóhatóság a jogerőre emelkedés megállapítását követő
napon ” szöveg,
d)	24/A. § (4) bekezdésében az „a határozat jogerőre emelkedését követő napon értesíti. ”
szövegrész helyébe „a határozat jogerőre emelkedésének megállapítását követő napon
értesíti.” szöveg,
e)	72. § (3) bekezdésében az „a vámhatóság hatáskörébe tartozó követelések” szövegrész
helyébe az „ a vámhatóság hatáskörébe tartozó, továbbá a magánnyugdíjpénztárt megillető
tagdíjjal (tagdíjkiegészítéssel), késedelmi pótlékkal, önellenőrzési pótlékkal összefüggő
követelések” szöveg,
f)	151. § (1) bekezdésében a „(vámhatóságnál)” szövegrész helyébe a „(vámhatóságnál,
magánnyugdíjpénztárnál) ” szöveg,
g)	30. § (4) bekezdés b) pontjában, 178. § 22. pontjában a „fegyveres erők” szövegrész
helyébe „Magyar Honvédség” szöveg
lép.
139.	§ (1) Az Art.-nek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi
LXI. törvény (a továbbiakban Módtv.) 109. § (2) bekezdésével megállapított 31. § (2)
bekezdésének felvezető szövegében a „- kivéve az árfolyamnyereség adóról, illetőleg a
kamatjövedelem adóról —” szövegrész helyett a „— kivéve a kamatjövedelem adóról —”
szöveg lép hatályba.
(2) Az Art.-nek a Módtv. 8. számú melléklet 1. pontjával megállapított 3. számú melléklete
G/2. pontjának új f) pontjában a „3. pontja szerinti gépkocsi” szövegrész helyett a „3. és 7.
pontja szerinti gépjármű” szöveg lép hatályba.
140.	§ 2007. január 1-jén az Szjtv. 7/A. §-ának (6) bekezdésében az „a 7. § (1)-(2)
bekezdéseiben” szövegrész helyébe az „a 7. §-ban” szöveg lép.
141.	§ E törvény kihirdetését követő 8. napon az Szjtv.
a)	30/A. §-ában az „a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy lóversenyfogadás”
szövegrész helyébe az ,,a lóversenyfogadás” szöveg,
b)	32. § (4) bekezdésében az „a belföldi totalizatőri rendszerű agár- és/vagy
lóversenyfogadás” szövegrész helyébe az „a lóversenyfogadás” szöveg
lép.
48
142.	§ 2007. január 2-án a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó
rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban:
Szftv.)
a)	5. § (1) bekezdés c) pontjában az „esetén” szövegrész helyébe a „választása esetén”
szöveg, az „illetőleg” szövegrész helyébe az „,illetőleg, ha nyilatkozatát a munkáltatójához
teszi meg, február 15-éig adja át a munkáltatójának” szöveg,
b)	5. § (2) bekezdés b) pontjában a „Munkáltatói elszámolás” szövegrész helyébe az „A
munkáltatóhoz megtett nyilatkozat” szöveg
lép.
143.	§ (1) 2007. január 1-jén a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban Flt.) 46/B. § (4) bekezdésében a „Tbj.
31. §-ának (4) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tbj. 31. § (5) bekezdése” szöveg lép.
(2)	2007. január 1-jével az Flt. 58. § (5) bekezdésének u) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„u) egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 28. §-ának
(1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében meghatározott jövedelem,
valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap,”
144.	§ 2007. január 1-jén a Tbj.
a)	30/A. § (1) bekezdésében a „mezőgazdasági őstermelő” szövegrész helyébe a
„mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági
őstermelőt is -” szöveg,
b)	34. § (10) bekezdésében a „tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, ”
szövegrész helyébe a „ tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgár, a külföldinek
minősülő EGT-állampolgár és családtagja,” szöveg,
c)	45. § (3) bekezdésében a „foglalkoztatásától” szövegrész helyébe a
„foglalkoztatásától, a mezőgazdasági őstermelő a biztosítottá válása napjától” szöveg,
d)	50. § (7) bekezdésében az „illetőleg késedelmi (önellenőrzési) pótlék” szövegrész
helyébe a „ késedelmi- és önellenőrzési pótlék” szöveg, a „magánnyugdíjpénztárnak”
szövegrész helyébe a „magánnyugdíjpénztárnak, egyidejűleg a befizetés adatairól
elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóság és a magánnyugdíjpénztár részére”
szöveg,
e)	56. § (2) bekezdésében a „késedelmi pótlékra” szövegrész helyébe a „késedelmi és
önellenőrzési pótlékra” szöveg
lép.
145.	§ 2007. június 1-jén az Eho. 3. § (1) bekezdésének a) pontjában az „összevont
adóalapba tartozó jövedelemnél” szövegrész helyébe az „összevont adóalapba tartozó
jövedelemnél - ide nem értve az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi
XCVI. törvény 2. § (6) bekezdésének d) pontjában és (7) bekezdésének d) pontjában
meghatározott szolgáltatást -” szöveg lép.
146.	§ 2007. január 1-jével az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006.
évi LXI. törvény 251. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„(9) A 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az ezen időpontot
megelőző bevallási időszak(ok)ra vonatkozó magán-nyugdíjpénztári tagdíj megfizetésére, a
bevallás pótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint a tagdíjbevallás
ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányuló adóhatósági megkeresésekre. A 2006.
december 31-éig terjedő bevallási időszak(ok)ra vonatkozó és a magánnyugdíjpénztárhoz
2007. január 1-jét követően érkező tagdíjbefizetéseket a 2007. január 1-jétől kezdődő
bevallási időszakra vonatkozó, az adóhatósághoz érkező tagdíjbefizetésektől elkülönítetten
kell a Tbj. 53. § szerinti elszámolásnál figyelembe venni.”
147.	§ 2007. január 1-jén az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi
XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 2. § (5) bekezdésének a) pontjában a „nyugdíj előtti
munkanélküli segélyben” szövegrész helyébe az „a foglalkoztatás elősegítéséről és a
munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 30. § (1) bekezdésének c) pontjában
meghatározott jogosultságon alapuló álláskeresési segélyben” szövegrész lép.
148.	§ Az Öpt.-nek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi
LXI. törvény 169. § (2) bekezdésével megállapított 2. § (6) bekezdésében a „cd) a
gyógyterápiás kezelések;” szövegrész helyett a „ cc) a gyógyterápiás kezelések;” szöveg,
170.	§-ával megállapított 10. § (1) bekezdés b) pontjában a „kiegészítő ellátás,” szövegrész
helyett a „kiegészítő ellátás, valamint” szöveg lép hatályba.
149.	§ 2007. január 1-jén az Mpt. 4. § (4) bekezdése a „tevékenységnek minősül”
szövegrészt követően kiegészül az „a pénztártagok felvétele,” szövegrésszel.
150.	§ 2007. január 1-jén az Szt.
a)	3. § (5) bekezdés 1. pontja b) és c) alpontjában, 2. pontja b) és c) alpontjában a
„közvetlen irányítást” szövegrész helyébe a „minősített többséget” szöveg,
b)	26. § (6) bekezdésében az „ezen termékek értékesítése” szövegrész helyébe az „ezen
termékek értékesítése során megtérülnek” szöveg,
c)	68. § (3) bekezdésében az „egyéb bevételkénti” szövegrész helyébe a „más módon
történő” szöveg
lép.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
151.	§ (1) 2007. január 1-jén hatályát veszti az Szja tv
a)	3. §-a 23. pontjának b) alpontjában az „árvaellátás,” szövegrész,
b)	3. §-a 23. pontjának i) alpontjában „az életüktől és szabadságuktól politikai okból
jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény, valamint” szövegrész,
c)	49/B. §-a (19) bekezdésének ab) alpontjában az „a sorkatonai szolgálat teljesítése”
szövegrész,
d)	77/A. §-a (2) bekezdése f) pontjában a „; az említett más magánszemély által a
kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő visszterhes
átruházása esetén a megszerzett bevétel azon részének adókötelezettségére, amely nem
haladja meg az értékpapír megszerzésére felhasznált kárpótlási jegy kamattal növelt értékét, -
az átruházás jogcímét alapul véve, a kamatból származó jövedelemre vonatkozó
rendelkezések helyett -, az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vagy az értékpapír-
kölcsönzésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket, míg a bevétel fennmaradó
részének adókötelezettségére a kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket
kell alkalmazni” szövegrész.
50
(2) E törvény kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az Szja tv. 81. §-ának (4)
bekezdése.
152.	§ (1) Nem lép hatályba a Módtv.
a)	36. §-a,
b)	225. § (5) bekezdésében a ,,d) és” szövegrész.
153.	§ 2007. január 1-jén az Ekho tv. 10. § (2) bekezdése hatályát veszti.
154.	§ 2007. január 1-jén az áfa-törvény 13. § (1) bekezdés 16. pontjának n) alpontja
hatályát veszti.
155.	§ (1) E törvény kihirdetését követő napon a Jöt. 84. §-ának (7) bekezdése hatályát
veszti.
(2)	E törvény kihirdetését követő 8. napon a Jöt. 7. §-ának 37. pontjában az „a
szeszüzemben, valamint kőolajfinomító adóraktárban, finomítói ásványolajraktárban vagy
ásványolaj-tárolóban” szövegrész hatályát veszti.
(3)	E törvény kihirdetését követő 30. napon a Jöt. 37. §-a (1) bekezdésének j) pontja
hatályát veszti.
(4)	A 2010. január 1-jén a Jöt. e törvénnyel megállapított 128/A. §-a hatályát veszti.
156.	§ 2007. január 1-jén a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI.
törvény 4. §-ának (1) bekezdése hatályát veszíti.
157.	§ Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításáról
szóló 2005. évi LXXXV. törvény 22. §-a, 36. § (1) bekezdése valamint 37. §-a.
158.	§ E törvény kihirdetését követő napon hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2003.
évi XCII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXV. törvény 44. §-a.
159.	§ (1) Nem lép hatályba a Módtv. 101. § (2) bekezdése, 112. § (1) bekezdése, 130. §-
ában az Art. 178. §-át új 33. ponttal kiegészítő rendelkezése.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a Módtv. 248. §-ának (3) bekezdésében a „,
illetőleg regionális igazgatóságait” szövegrész hatályát veszti.
160.	§ 2007. január 1-jén az Art. 17/A. §-a, 22. § (1) bekezdés h) pontja, 22. § (2)
bekezdésének utolsó mondata, 176. §-ának (14)-(15) bekezdése hatályát veszti.
161.	§ 2007. január 1-jén az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek
alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi
CLXIII. törvény 1. § (11) bekezdése hatályát veszti.
162.	§ 2007. január 1-jén az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdésének második mondata hatályát
veszti.
163.	§ E törvény kihirdetését követő 8. napon a Magyar Köztársaság 2000. évi
költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 97. § (4) bekezdése hatályát veszti.
164.	§ 2007. január 2-án az Szftv. 1. § (1) bekezdése b) pontja, 2. § (2) bekezdése b)
pontja, 3. § (1) bekezdése b) pontja, 3. § (1) bekezdése c) pontjának második francia
bekezdése, 5. § (2) bekezdése a) pontja, 5. § (6) bekezdése b) pontja, 5. § (2) bekezdés b)
pontjában az „ az adóbevallást helyettesítő munkáltatói elszámolásra vonatkozó
adatszolgáltatás előírásainak megfelelően, az adatszolgáltatással együtt,” szövegrész,
51
valamint az „illetékes” szövegrész, 6. § (7) bekezdésében a „,vagy a munkáltatói és ezzel
egyenértékű elszámolás” szövegrész hatályát veszti.
165.	§ 2007. január 1-jén az Flt. 46/B. § (1) bekezdésének „heti 36 órát elérő”
szövegrésze és negyedik mondata hatályát veszti.
166.	§ 2007. január 1-jén a Tbj. 34. § (7) bekezdésének az „ - ide nem értve az
igénybejelentésnek a Tny. 67. § alapján történt elutasítását -” szövegrésze és a „ - Tny. 65. §
(1)	bekezdésének a) pontja szerinti - ” szövegrésze, valamint az 52. § (6) bekezdése hatályát
veszti.
167.	§ Nem lép hatályba az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006.
évi LXI. törvény 133. §-ának a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontját beiktató rendelkezése,
valamint a 134. §-a.
168.	§ 2007. január 1-jén az Öpt. 33/A. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti.
169.	§ 2007. január 1-jén az Szt. 11. § (3) bekezdésében az „újabb” szövegrész, 25. § (6)
bekezdésében az ,,a márkanév,” szövegrész, 45. § (1) bekezdés c) pontjában és 86. § (4)
bekezdésének c) pontjában az „átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci)
értékét” szöveg, 139. § (6) bekezdésének második mondata, 140. § (4) bekezdése, 177. § (12)
bekezdésében az „irányítást biztosító” szövegrész hatályát veszti.
170.	§ Nem lép hatályba a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 367. § 22.
pontjában a „139. §-ának (6) bekezdésében,” szövegrész.
Átmeneti rendelkezések
171.	§ (1) E törvénynek az Szja tv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától
megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	A Szja tv. 12. §-ának az e törvénnyel módosított (6) bekezdését a 2006. évi
adóhatósági adómegállapítás során is alkalmazni kell.
(3)	E törvénynek az Szja tv. 65. §-át módosító rendelkezései - fenntartva az egyes
pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 223. §-a (13)
bekezdésének d) pontjában foglalt rendelkezést az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének az e
törvénnyel beiktatott új e) pontja rendelkezésében említett jövedelemre - a 2006. szeptember
1-jét követően, de az e törvény kihirdetését követő 45. nap hónapját követő hónap első napját
megelőzően megszerzett, az Szja tv. 65. §-a (1) bekezdésének az e törvénnyel beiktatott új e)
pontjában említett jövedelemre és annak adókötelezettségére is alkalmazhatók, amennyiben a
magánszemély számára összességükben előnyösebbek a 2006. szeptember 1. és az e
törvénykihirdetését követő 45. nap hónapját követő hónap első napja közötti időszakban
hatályos előírásokhoz képest.
(4)	Ha a bevétel megszerzése 2006. augusztus 31-ét követően, de e törvény
hatálybalépését megelőzően történt, a nem az eredeti jogosult magánszemély vagy annak
örököse által kárpótlási jegy felhasználásával megszerzett értékpapír tőzsdei ügyletben történő
visszterhes vagyonátruházása esetén a bevételre a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre
vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.
(5)	A 2006. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek - érvényességük
meghosszabbítása esetén is - a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint
adómentesen használhatók fel.
52
(6)	Az Szja tv. 1. számú mellékletének az e törvénnyel módosított 7.18. pontját 2006.
szeptember 1-jétől lehet alkalmazni.
(7)	Az Szja tv. 1. számú mellékletének az e törvénnyel módosított 2.5. és 8.32. pontjai
szerinti rendelkezéseket a hatálybalépést megelőző bármely korábbi időszak
adókötelezettségére is alkalmazni lehet.
172.	§ (1) A Tao. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit első ízben a 2007-ben
kezdődő adóév adókötelezettségére lehet alkalmazni.
(2)	A Tao. e törvénnyel módosított 6. §-ának a kedvezményezett átalakulás, a
kedvezményezett eszközátruházás és a kedvezményezett részesedéscsere esetére vonatkozó
rendelkezéseit a 2007. január 1-jétől bekövetkező említett jogügyletek esetében lehet
alkalmazni.
(3)	A Tao. e törvénnyel hatálybaléptetett 20. § (1) bekezdés d) pontjának rendelkezései a
2006-ban kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre is
alkalmazhatók.
173.	§ A fejlesztési adókedvezmény megállapítása iránt 2006. december 31-éig
benyújtott kérelmet - ha ezen időpontig a határozat kiadása nem történt meg - az
adópolitikáért felelős miniszter a Tao. e törvénnyel megállapított 22/B. §-ban és a fejlesztési
adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján bírálja el. E
döntéshez a szükséges módosításokat az adózó hiánypótlás keretében adja meg.
174.	§ (1) Az Ekho tv. e törvénnyel módosított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - a 2007. január elsejét követően megszerzett bevételre és az azzal összefüggő
adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Az Ekho tv. e törvénnyel módosított 3. § (2) bekezdés a) pontjának, és az Ekho tv. e
törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdésének rendelkezéseit az e törvény kihirdetését követő
45. napot követő hónap első napját követően megszerzett bevételre és az azzal összefüggő
adókötelezettségre kell alkalmazni.
175.	§ (1) E törvénynek a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett
eszközátruházás és a kedvezményezett részesedéscsere esetére vonatkozó, a Kjtv. e
törvénnyel módosított 3. §-a szerinti előírásokat a hatályba lépéstől bekövetkező említett
jogügyletek esetében lehet alkalmazni.
(2)	A Kjtv. e törvénnyel módosított 3. §-a (2) bekezdése h) pontjának, 3. §-a (3) bekezdése
i)	pontjának, valamint 17. §-a 13. pontjának rendelkezéseit az e törvény hatálybalépését
követően megszerzett részesedésre lehet alkalmazni.
176.	§ A Hptv. e törvénnyel módosított rendelkezéseit először a 2007-ben kezdődő adóév
adókötelezettségére kell alkalmazni.
177.	§ (1) Az áfa-törvénynek e törvénnyel módosított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben
és a 180. §-ban foglalt kivételekkel - azokban az esetekben kell először alkalmazni,
amelyekben az adófizetési kötelezettség, illetve az adólevonási jog 2007. január 1-jétől
kezdődően keletkezik.
(2)	Az áfa-törvény e törvénnyel megállapított 13. § (1) bekezdés 26. és 27. pontját,
valamint 9. számú mellékletét a 2004. április 30. napját követően keletkezett adófizetési
kötelezettség, illetve adólevonási jog esetén kell alkalmazni.
178.	§ (1) E törvény kihirdetését követő első napot követően, de 2007. január 1-jét
megelőzően, az áfa-törvény 11. § (1) bekezdése szerinti, a Bolgár Köztársaság vagy Románia
53
területére teljesített termékexport esetében a harmadik ország területére történő kiléptetésre
rendelkezésre álló határidő utolsó napja 2006. december 31.
(2)	Amennyiben a Bolgár Köztársaság vagy Románia területére irányuló, az áfa-törvény
11. § (1) bekezdése szerinti termékexport teljesítésének időpontja 2006. szeptember 30. napját
követi, a termék kiléptetésével esik egy tekintet alá az engedélyezett címzett, vagy a külföldi
vámhatóság visszaigazolása arról, hogy a kiléptetés szándékával végleges rendeltetéssel
külföldre történő szállítás alatt álló termék, amelynek kiviteli vámeljárás alá vonása
megtörtént, de a Közösség területéről a vámhatóság által igazolt módon nem lépett ki, a
rendeltetési helyére megérkezett.
(3)	A Bolgár Köztársaság vagy Románia területére irányuló, az áfa-törvény 11. § (1)
bekezdése szerinti termékexporthoz adott, az áfa-törvény 17. § (1) bekezdése szerinti előleg
adómentességét nem érinti, ha az a termékértékesítés, amelyhez az előleget adták, az
előzőekben említett államok Európai Unióhoz történt csatlakozása következtében nem
termékexport, hanem az áfa-törvény 29/A. §-a szerinti adómentes Közösségen belüli
termékértékesítés.
179.	§ (1) Általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik azon termékek szabad
forgalomba bocsátása vagy jogellenes forgalomba hozatala esetén, amelyek a kibővített
Közösségben a Bolgár Köztársaság és Románia csatlakozásának időpontjában átmeneti
megőrzés alatt, vagy a 2913/92/EGK rendelet 4. cikke 15) bekezdésének b) pontjában és (16)
bekezdésének b)-g) pontjában említett valamely vámjogi sors vagy vámeljárás alatt, vagy a
kibővített Közösségben a kiviteli vámalakiságok elvégzését követően szállítás alatt állnak.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetre az áfa-törvénynek a termékimportra
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
180.	§ (1) Az áfa-törvény 2. számú melléklete e törvénnyel megállapított 9. és 10.
pontjának rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - 2007. július 1. napjától
kezdődően kell alkalmazni.
(2)	A lakásszövetkezet a tulajdonában álló, az áfa-törvény 2. számú melléklete 1. és 9.
pontjának hatálya alá nem tartozó ingatlan közös használatának biztosítására vonatkozó, az
áfa-törvény 30. § (2) bekezdése szerinti választási jogát úgy is gyakorolhatja, hogy választását
legkésőbb 2007. július 31. napjáig az illetékes állami adóhatóságnak bejelenti.
(3)	Az áfa-törvény 2. számú mellékletének az e törvénnyel megállapított 9. és 10. pontját a
lakásszövetkezet 2007. január 1-jétől kezdődően is alkalmazhatja, feltéve, hogy döntéséről
2007. január 31-ig az állami adóhatóságnak nyilatkozik.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazása esetében a lakásszövetkezetnek a 2006. évben végzett, de
2006.	december 31. napja után elszámolt, saját tulajdonában álló lakó- és egyéb ingatlan
közös használatának biztosítása érdekében felmerült, 2006. évben teljesített beszerzéseire az
áfa-törvény 33. § (1) bekezdésében foglalt előírásokat kell alkalmaznia. Ha a lakásszövetkezet
2006.	évben már élt adólevonási joggal, az e beszerzésekre jutó előzetesen felszámított áfa-t
önellenőrzéssel helyesbíti.
(5)	A lakásszövetkezet a (4) bekezdés szerinti önellenőrzését 2007. február 28. napjáig
pótlékmentesen végezheti el.
54
181.	§ (1) A Fát. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - azokra a belföldön nyújtott személyszállítási szolgáltatásokra kell alkalmazni,
amelyeknél az árkiegészítés-igénybevételi lehetőség 2006. december 31. napját követően
keletkezik.
(2) A 2006. december 31-éig értékesített, de a 2006. december 31-ét követő időszakra
utazásra jogosító bérletek esetén az árkiegészítést az árkiegészítés alanya a Fát. e törvénnyel
megállapított rendelkezései szerint igényelheti.
182.	§ Az Itv. e törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követően
illetékkiszabásra bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott
ajándékozási illetékügyekben kell alkalmazni.
183.	§ Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és
módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény
1.	§ (8) bekezdésében meghatározott bevallással, valamint összesített adatszolgáltatással
összefüggésben a mulasztási bírságot az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mértékkel kell
megállapítani.
184.	§ (1) 2007. évben a munkáltató és a kifizető az Art. 16. § (4) bekezdésében, valamint
a 31. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az ott megjelölt adatokon túl a biztosított
társadalombiztosítási azonosító jelét is bejelenti az állami adóhatóságnak, valamint az állami
adóhatóság az Art. 16. § (5)-(6) bekezdésének, valamint 52. § (7) bekezdésének alkalmazása
során a biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is továbbítja az egészségbiztosítás
biztosítotti nyilvántartása, a magánnyugdíjpénztár, a munkaügyi hatóság, illetve a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.
(2)	Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási azonosító jelet kizárólag az (1)
bekezdésben meghatározott célból kezelheti. Az állami adóhatóság biztosítja, hogy a
társadalombiztosítási azonosító jelhez csak az férhessen hozzá, akinek az (1) bekezdésben
meghatározott célhoz kötötten tevékenységének ellátásához ez elengedhetetlenül szükséges.
Az állami adóhatóság a magánszemélyekről a saját feladatai ellátása érdekében vezetett
nyilvántartásaiban a társadalombiztosítási azonosító jelet nem szerepeltetheti.
185.	§ (1) Az Art. e törvénnyel megállapított 28. §-ának rendelkezéseit a 2006. évről
teljesített adómegállapítás során is alkalmazni kell.
(2)	Az Szftv. szerint 2006. december 31-ét megelőzően benyújtott rendelkező
nyilatkozatok elbírálása során a 2006. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni.
186.	§ Az állami adóhatóság az e törvénnyel megállapított, az Art. 52. § (7) bekezdésének
ba) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a 2006. évre vonatkozó adatok
tekintetében az e pontban meghatározott határidőig tesz eleget.
187.	§ E törvénynek az Szjtv. 7/A. § (1) bekezdését módosító rendelkezéseit a
folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
188.	§ Az Flt. e törvény kihirdetésekor hatályos 57/B. §-ában meghatározott Egységes
Munkaügyi Nyilvántartásban e törvény kihirdetésekor kezelt adatokat a munkaügyi hatóság a
munkaügyi ellenőrzés és a statisztikai adatszolgáltatási feladatok ellátása céljából az Flt. e
törvény kihirdetésekor hatályos rendelkezései szerint kezelheti.
189.	§ A Tbj. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő
időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
55
190.	§ A Tbj. e törvénnyel megállapított 20. § (4) bekezdését, 27. § (4) bekezdését és
29. § (6) bekezdését visszamenőlegesen 2006. szeptember 1-jétől lehet alkalmazni.
191.	§ A mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontjában
meghatározott, biztosítási kötelezettséget érintő adatokról első alkalommal 2007. január 31-
éig tesz bejelentést az állami adóhatóságnak.
192.	§ A tagdíjfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében az állami adóhatóság 2007.
április 30-áig átadja a magánnyugdíjpénztárak részére - a 2006. december 31-ei állapotnak
megfelelően - az adott magánnyugdíjpénztár tagjainak rendelkezésre álló természetes
azonosító adatait és adóazonosító jelét. A magánnyugdíjpénztár az átadott adatokat a saját
nyilvántartásának adataival a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az
azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény rendelkezései szerinti kapcsolati
kód alkalmazásával veti egybe. A magánnyugdíjpénztárba 2006. december 31-ét követően
belépő vagy átlépő tag adóazonosító jelét a magánnyugdíjpénztár a pénztártagtól szerzi be.
193.	§ Az Eho. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2007. január 1-jét követő
időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.
194.	§ E törvénynek az Mpt. 4. § (4) bekezdését módosító rendelkezését nem kell
alkalmazni a törvény hatályba lépésekor már megalapított, de tevékenységi engedéllyel nem
rendelkező pénztárakra.
195.	§ E törvénynek az Szt.-t módosító rendelkezéseit a 2007. évben induló üzleti évről
készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2006. évi üzleti évről készített beszámolóra is
alkalmazni lehet.
196.	§ A Fétám tv. e törvénnyel módosított rendelkezéseit a 2006. évre vonatkozó
igazolási, adatszolgáltatási szabályok tekintetében is alkalmazni kell.
Jogharmonizációs záradék
197.	§ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusnak történő megfelelést szolgálja:
A Tanács 77/388/EGK hatodik irányelve a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó
jogszabályainak összehangolásáról (közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap
megállapítás) 28h cikkel megállapított 22. cikk (3) bekezdés b) pont (a törvény 135. és 154. §-
ai)
56
1. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 1.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A szociális és más ellátások közül adómentes:/
„1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági
segély (anyasági támogatás), jövedelempótlék (kivéve az ösztöndíjhoz kapcsolódó
jövedelemkiegészítő pótlékot), árvaellátás, házastársi pótlék, házastárs után járó
jövedelempótlék, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott
végkielégítés, szociális támogatás, lakbérhozzájárulás;”
2.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 2.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:/
„2.5. - eltérő rendelkezés hiányában - törvényben vagy kormányrendeletben
meghatározott, a lakosság széles körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere
költségvetése terhére juttatott támogatás (ideértve különösen a közműfejlesztési támogatást,
valamint a gázár- és távhőtámogatást is);”
3.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének4.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:/
„4.12. a magánszemély falusi vendégfogadásból származó bevétele, feltéve, hogy
a)	az 5. számú melléklet I. részének rendelkezésében előírt alapnyilvántartás és a
vendégkönyv adatai szerint az évi 800 ezer forintot nem haladja meg, és
b)	a falusi lakóház üzletszerű hasznosítása kizárólag a magánszemély által folytatott falusi
vendégfogadás keretében történik, és
c)	a magánszemély a tevékenységét egyébként oly módon folytatja, hogy az megfelel a
magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szállásadói
tevékenység folytatására előírt rendelkezéseinek, és
d)	az a) pontban említett adatok szerint az alkalmi falusi szolgáltató tevékenységének
bevétele az évi 400 ezer forintot nem haladja meg
azzal, hogy az a) és d) pontban meghatározott értékhatár túllépése esetén a jövedelem
megállapításánál az egész bevételt figyelembe kell venni.
4.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 7.18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7.18. jogszabály alapján hitelintézetnél nyitott gyámhatósági betét kamata, a
gyámhatóság döntése, kötelezése alapján hitelintézetnél elhelyezett értékpapír
kamatjövedelemnek minősülő hozama;”
5.	Az Szja tv. 1. számú mellékletének 8.32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A természetbeni juttatások közül adómentes:/
„8.32. a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-
ellátás keretében - a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
körben - nyújtott kedvezmény vagy támogatás, valamint a közüzemi szolgáltató által a
közüzemi fogyasztói kör egészét vagy széles körét érintő, közvetlenül vagy közvetve juttatott
támogatás (visszatérítés), ideértve a közüzemi díjtartozás elengedését is;”
57
2.	számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
Az áfa-törvény 2. számú mellékletének 9., 10. és 11. pontjai helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
/A tárgyi adómentesség alá tartozó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások köre/
„9. lakóingatlan - rendeltetéstől független - bérbeadása, egyéb módon történő
hasznosítása (kivéve: magánszállásadás SZJ 55.23.13), ideértve a lakásszövetkezet
tulajdonában álló lakóingatlan közös használatának biztosítását is;
10.	az 1. és 9. pont alá nem tartozó ingatlan bérbe-, haszonbérbe adása (SZJ 70.20-ból),
ideértve a lakásszövetkezet tulajdonában álló, az 1. és 9. pont alá nem tartozó ingatlan közös
használatának biztosítását is; valamint a lakóingatlannak a Hpt. szerinti pénzügyi lízing
keretében történő átadása;
11.	az engedményezés, figyelemmel a 9. § (2) bekezdésére, valamint a tartozásátvállalás;”
58
3. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
„9. számú melléklet az 1992. évi LXXIV. törvényhez
A. rész
A Közösség területe, ezzel együtt az adott tagállam területe nem foglalja magában a
következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét:
Francia Köztársaság:
-	tengerentúli megyék;
Görög Köztársaság:
-	Athosz-hegy;
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság):
-	Csatorna-szigetek;
-	Gibraltár;
Spanyol Királyság:
-	Kanári szigetek,
-	Ceuta,
-	Melilla;
Finn Köztársaság:
-	Áland szigetek;
Németországi Szövetségi Köztársaság:
-	Büsingen területe,
-	Helgoland szigete;
Olasz Köztársaság:
-	Campione d’ Italia,
-	Livigno,
-	Luganoi-tó olaszországi vizei.
B. rész
E törvény alkalmazásában nem minősül harmadik ország területének:
-	Man-sziget,
-	Monacói Hercegség,
-	az Egyesült Királyság szuverenitása alá eső Akrotiri és Dhekelia közötti zónák.
E törvény alkalmazásában azokat az ügyleteket, amelyek
-	a Man-sziget területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni,
mintha azok az Egyesült Királyság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének;
-	a Monacói Hercegség területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell
tekinteni, mintha azok a Francia Köztársaság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan
teljesülnének;
-	az Egyesült Királyság szuverenitása alá eső Akrotiri és Dhekelia közötti zónák
területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnek, úgy kell tekinteni, mintha azok a
Ciprusi Köztársaság területéről kiindulóan, vagy oda irányulóan teljesülnének.”
59
4.	számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
A Rega-tv. Melléklete II. részében szereplő táblázat helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Az adó összegének meghatározása a gépjármű forgalomba helyezésétől számított időtartam
figyelembevételével
Az adó összegét az adóhatóság az alábbi táblázat és képlet együttes alkalmazásával állapítja
meg. A számításnál minden megkezdett hónap egész hónapnak minősül. E melléklet
alkalmazásában forgalomba helyezés alatt a közlekedési felügyelet által lefolytatott
eljárásban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM
rendelet 1. számú melléklet II. részében meghatározott Műszaki adatlap 42. számú rovatban
rögzített első forgalomba helyezés időpontja, illetve ennek hiányában a B nemzetközi kóddal
jelölt 43. számú rovatban rögzített első hazai nyilvántartásba vétel időpontja értendő.
Amennyiben egyik rovatban sem található adat, úgy a gépjármű esetében e melléklet I.
részében meghatározott adótételek e melléklet II. részében található előírások figyelembe
vétele nélkül alkalmazandók. /
I. „A gépjármű forgalomba helyezésétől az adóigazgatási eljárás kezdetének hónapjáig eltelt hónapok száma	II. A Melléklet I. része szerinti adótétel csökkenés mértéke
ig -i 2	0,06
3-4	0,10
5-6	0,14
7-12	0,20
13-24	0,28
25-36	0,35
37-48	0,42
49-60	0,48
61-72	0,53
73-84	0,58
85-96	0,62
97-108	0,66
109-120	0,69
121-132	0,72
133-144	0,75
145-156	0,78
157-168	0,80
169-180	0,82
181-192	0,84
193-204	0,86
205-216	0,87
217-228	0,88
229-240	0,89
241-től	0,90”
60
INDOKOLÁS
r	••	* j ••	r	1	r 1	r j r r r 1	r t r j ••	r	•	1 .1
egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ELSŐ RÉSZ
I.	Fejezet
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett, valamint a 2007-re már meghirdetett
személyi jövedelemadó szabályok változásaihoz kapcsolódó - a végrehajtást segítő -
kiegészítő, pontosító módosításokat tartalmaz, biztosítva az adózók számára előnyösebb
rendelkezések visszamenőleges alkalmazhatóságának lehetőségét is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A Javaslat új meghatározást tartalmaz a falusi vendégfogadó tevékenységre. E tevékenység
továbbra is magában foglalja a falusi szálláshely-szolgáltatás nyújtására alkalmas
településen a falusi lakóház (legfeljebb 10 ágyra kiterjedő) szállásadás-szolgáltatás
keretében történő hasznosítását, és az e szolgáltatás keretében nyújtott egyéb vendéglátást
(pl. étkeztetést, szabadidőprogramok nyújtását). 2007-től azonban falusi vendégfogadásnak
minősül az az alkalomszerűen, nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenység is,
amelynek keretében nem történik szállás-szolgáltatás nyújtása, ámde amely magában
foglalja a látogatók megvendégelését (az ún. vendégasztal-szolgáltatást), a falusi gazdaság
tevékenységének bemutatását, saját előállítású népművészeti és kézműves termékek
értékesítését stb. A falusi vendégfogadásból származó bevételre és ezen belül külön az
alkalmi falusi szolgáltató tevékenységből származó bevételre az Szja tv. 1. számú
mellékletének 4.12. alpontja szerinti adómentességi szabály alkalmazható (lásd az 1. számú
melléklethez fűzött magyarázatot).
a 2. §-hoz
Az állami adóhatósághoz havi rendszerességgel - elektronikus úton - teljesítendő bevallási
és adatszolgáltatási kötelezettség 2007-től a bevallásra kötelezettek jelentős számánál
többletterheket (többletkiadást) okoz. E többletkiadások abból adódhatnak, hogy az egyéni
vállalkozó a kötelezettség teljesítése érdekében számítástechnikai eszközt szerez be, internet-
szolgáltatást vesz igénybe, illetve, ha nem maga tesz adóbevallást, könyvelő(társaság)
szolgáltatását veszi igénybe. A havi elektronikus bevallással kapcsolatos többletkiadások
egyszeri ellentételezésére a Javaslat új adókedvezményt vezet be, mely a 2007. évre
megállapított adót csökkenti. A kedvezmény jogosultjai azok a regisztrációra kötelezett
egyéni vállalkozók, akiknek az egyéni vállalkozásból származó adóévi bevételük nem
haladja meg a 4 millió forintot, továbbá az állandó képviselettel megbízott egyéni
vállalkozók (állandó képviselők), akiknek az egyéni vállalkozásból származó adóévi
bevételük nem haladja meg a 25 millió forintot. A regisztrációra kötelezett egyéni vállalkozó
az állandó képviselőből 2007-ben igénybevett, költségként elszámolt szolgáltatási díj 15
százalékával csökkentheti vállalkozói személyi jövedelemadóját. Ha az egyéni vállalkozó
nem veszi igénybe állandó képviselő' szolgáltatását, az általa a 2006. és 2007. adóévben
beszerzett számítástechnikai eszközre elszámolt értékcsökkenési leírás és igénybe vett
internet-szolgáltatás 2007. évben elszámolt költsége együttes összegének 10 százalékával
61
csökkentheti a vállalkozói személyi jövedelemadót. Ez utóbbi kedvezmény megilleti az
állandó képviselőként eljáró egyéni vállalkozót is (amennyiben adóévi vállalkozói bevétele
nem haladja meg a 25 millió forintot). A Javaslat azt is rögzíti, hogy e kedvezmény az
állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de
minimis) támogatásnak minősül.
A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó adóalapjának
megállapítására vonatkozó szabály 2007. január 1-jétől — hasonlóan a társasági adó
alanyaihoz — új előírással (az ún. elvárt jövedelemmel) egészült ki. A kihirdetett
rendelkezések a személyi jövedelemadónál terhesebbek, ezért a Javaslat olyan módosítást
tartalmaz, amely biztosítja, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvény elvárt jövedelemre vonatkozó szabályai azonos
alapelvekre támaszkodva ugyanazon kötelezettséget eredményezzenek mindkét adózói
körben. Ennek megfelelően a Javaslatban az egyéni vállalkozó adózás utáni jövedelmének
(mely a vállalkozói osztalékalap megállapításának kiindulópontja) olyan meghatározása
szerepel, amely az elvárt adó alapjától függetlenül, csak a ténylegesen megállapított
vállalkozói adóalapot tartalmazza.
a 3. §-hoz
A 2. §-ban javasolt új kedvezménnyel 2007-ben nem kizárólag a vállalkozói jövedelem
szerinti adózást választó egyéni vállalkozók, hanem az átalányadózó egyéni vállalkozók is
élhetnek. A Javaslat ezért — az átalányadózás sajátosságait figyelembe véve — az
átalányadózás szabályai közé is beilleszti a kedvezményt.
a 4. §-hoz
Az Szja tv. 2006. augusztus 31-éig hatályos szabályozása alapján a már működő
szövetkezetek tagjai (akik többségükben idős, nyugdíjas korúak) által a szövetkezetük részére
nyújtott tagi kölcsön kamatára, illetve a jegyzett szövetkezeti célrészjegy kamatára az Szja
törvény kamatból származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kellett alkalmazni (és a
kamat után 0 százalékos volt az adómérték). A kamatra vonatkozó szabályozás módosulásával
és a 20 százalékos adómérték bevezetésével 2006. szeptember 1-jétől csak az a - kamat címén
megszerzett - bevétel minősül kamatjövedelemnek, melyet az Szja törvény a 65. § (1)
bekezdésében felsorol, amelyek között a szövetkezet tagja által nyújtott kölcsön kamata nem
szerepel. Annak érdekében, hogy 2006. szeptember 1-je után is kamatjövedelemnek
minősüljön (vagyis ne egyéb jövedelemként váljék adókötelessé), a Javaslat a tagi kölcsön és
szövetkezeti célrészjegy kamatával egészíti ki a kamatjövedelemnek minősülő jövedelmek
körét. A rendelkezésben foglalt előírást visszamenőlegesen, a 2006. szeptember 1. és az új
rendelkezés hatályba lépése közötti időszakban megszerzett jövedelemre is alkalmazni lehet.
az 5. §-hoz
A § az Szja törvény módosuló 1. számú mellékletének megnevezését tartalmazza.
II.	Fejezet
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény módosítása által az ún. elvárt adónál lehetővé válik a különböző tagállamok
társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre
alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve
62
előírásainak történő megfelelés. A havi elektronikus bevallással kapcsolatos
többletkiadások ellentételezéseként adókedvezményben részesülhetnek azok a vállalkozások,
amelyeknek az éves árbevétele nem haladja meg a 4 millió forintot és azok a könyvelők,
amelyeknél az árbevétel nem több 25 millió forintnál. Megtörténik az Európai Unió
Bizottsága által a 2007-2013 évekre meghirdetett támogatás-politikának megfelelő
előírásokat tartalmazó fejlesztési adókedvezményre vonatkozó szabályok hatálybaléptetése
2007. január 1-jével.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 6-7. §-hoz
A Javaslat az elvárt jövedelem megállapításához kapcsolódóan két rendelkezést tartalmaz:
a)	meghatározza az összes bevétel fogalmát, mivel jelenleg — konkrét törvényi
megfogalmazás hiányában — eltérő álláspontok vannak azt illetően, mit kell összes
bevételnek tekinteni, és
b)	tekintettel arra, hogy a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási
rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak az elvárt jövedelem
meghatározása nem felel meg maradéktalanul (hiszen átalakulás esetén a jogelőd tagjánál,
eszközátruházás esetén az átruházónál, illetve részesedéscsere esetén a megszerzett társaság
tagjánál olyan bevétel jelenik meg, amely e jogügylet hiányában nem merülne fel), a
Javaslat lehetővé teszi az összes bevétel módosítását. A jogelőd tagjánál, az átruházónál és a
megszerzett társaság tagjánál a Javaslat megengedi a bevétel csökkentését, az átvevőnél és a
részesedés kikerülésekor a tagnál pedig előírja a bevétel növelését.
a 8-9. §-hoz
A hatályos előírások szerint eszközátruházás esetén a tárgyi eszközök és immateriális javak
könyv szerinti és számított nyilvántartási értékének különbözete adókötelezettséget vonhat
maga után, mivel ilyenkor a könyv szerinti értékkel növelni, a számított nyilvántartási
értékkel csökkenteni kell az adózás előtti eredményt. E rendelkezések akadályozzák a
kedvezményezett eszközátruházás megvalósítását, ezért a Javaslat lehetővé teszi, hogy
ezektől az adózás előtti eredményt módosító tételektől kedvezményezett eszközátruházás
esetén el lehessen tekinteni.
a 10. §-hoz
A Javaslat a mikrovállalkozások, illetve a részükre szolgáltatást nyújtók számára a 2007-től
kötelezően alkalmazandó elektronikus bevallás kezdeti költségeinek mérséklését szolgáló
adókedvezménnyel kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.
A Javaslat szerint a mikrovállalkozásnak minősülő adózó, ha elektronikus adóbevallásra
(regisztrációra) kötelezett - amelyet az állandó képviselője szolgáltat részére megbízása
alapján - és az adóévi árbevétele (éves szintre számítva) nem haladta meg a 4 millió forintot,
akkor 2007-ben az igénybevett számviteli és könyvviteli szolgáltatás díjának 15 százalékát
adókedvezményként érvényesítheti. A szolgáltatást nyújtó (mikrovállalkozásnak minősülő) és
az adóévben (éves szintre számítva) legfeljebb 25 millió forint árbevételt kimutató állandó
képviselő, valamint az az adózó, amely regisztrációra kötelezett, legfeljebb 4 millió forint
árbevételt mutat ki (éves szintre számítva) és állandó képviselő szolgáltatásának igénybe
vétele nélkül maga teljesíti az elektronikus bevallást és adatszolgáltatást, a 2006-2007.
adóévben beszerzett általános rendeltetésű számítástechnikai gépekre, berendezésekre
63
elszámolt értékcsökkenés és az igénybe vett internet szolgáltatás költsége együttes összegének
10 százalékát adókedvezményként érvényesítheti a 2007. adóévben.
Ez az adókedvezmény azonban - mivel ezt nem minden adózó jogosult érvényesíteni - a
közösségi állami támogatási szabályok alapján csekély összegű (de minimis) támogatásnak
minősül.
a 11. §-hoz
Az Európai Unió új költségvetési időszakára tekintettel, továbbá figyelemmel a bővítésre és a
Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos tapasztalataira is, az Európai Unió Bizottsága új
regionális iránymutatást adott ki, amelynek 2007-től a hazai támogatási politikának is meg
kell felelnie. Az iránymutatás meghatározza - többek között - a beruházásokhoz adható
támogatások elveit, azokat a tevékenységeket, amelyek érdekében történő beruházás nem
támogatható, a támogatás alapjául szolgáló elismert költségeket, a támogatás mértékét, a
támogatás-halmozódás számításának szabályát és az információnyújtás, illetve az ehhez
szükséges nyilvántartás tartalmát. A fejlesztési adókedvezmény olyan támogatás, amelyet az
új iránymutatásnak megfelelően kell 2007-től kialakítani. Ez megtörtént az egyes pénzügyi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvényben, amelyet az Országgyűlés
2006.	július 10-én fogadott el azzal, hogy hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik. Erre
azért volt szükség, mert a szabályok többsége csak az Európai Unió Bizottságának
jóváhagyását követően léphet hatályba.
A társasági adótörvény fejlesztési adókedvezményt módosító rendelkezései attól az időponttól
alkalmazhatóak, amikor azt az Európai Bizottság jóváhagyja, vagy amikor ún.
csoportmentességi rendeletet jelentet meg a nemzeti regionális támogatásokról. Az elfogadott
törvényt és a kapcsolódó, a fejlesztési adókedvezményről szóló új kormányrendeletet
(amelynek a kihirdetése szintén megtörtént október 16-án) a Pénzügyminisztérium megküldte
a Bizottságnak. Időközben azonban (2006. november 1-jén) a Bizottság kihirdette a regionális
csoportmentességi rendeletet, amely a kihirdetést követő 20. napon lép hatályba. Ennek
alapján a tavaszi ülésszakon elfogadott módosítások 2007. január 1-jével hatályba
léptethetőek. Ennek technikai megoldása úgy történik - tekintettel arra is, hogy a 2006-ban
hatályos előírásokat hatályon kívül kell helyezni - , hogy a tavaszi ülésszakon elfogadott
módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza a Javaslat a társasági adótörvény új 22/B.
§-át.
a 12. §-hoz
A Javaslat jogharmonizációs záradékra vonatkozó rendelkezést tartalmaz a fejlesztési
adókedvezményt érintő rendelkezésekhez kapcsolódóan.
III.	Fejezet
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2007-től kötelezően alkalmazandó elektronikus bevallás kezdeti költségeinek mérséklését
szolgálja az eva alapját csökkentő kedvezmény. Ezen kívül a Javaslat technikai pontosításokat
tartalmaz.
64
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 13. §-hoz
A 2007-től kötelező elektronikus bevallás és adatszolgáltatás bevezetésével összefüggésben
az eva-alanyok esetében is indokolt 2007-ben adókedvezményt biztosítani. Ha az eva-alany
igénybe veszi a könyvelő szolgáltatását, akkor a számviteli és könyvviteli szolgáltatás
igénybevételéért fizetett díj 60 százalékával, ha nem veszi igénybe a könyvelő szolgáltatását,
akkor a 2006-2007-ben beszerzett számítástechnikai berendezései (ha az eva-alany bevételi
nyilvántartást vezet, akkor áfával együtt számított) értékének 20 százalékával, továbbá az
általa igénybevett internet-szolgáltatás díjának 40 százalékával csökkentheti az eva alapját. A
kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adóalany kedvezmény nélkül számított eva-
alapja a 4 millió forintot - könyvviteli szolgáltatást nyújtó esetében a 25 millió forintot - ne
haladja meg.
a 14. §-hoz
A Javaslat összhangba hozza az Eva törvény rendelkezéseit a megváltozott
járulékszabályokkal, ezzel az Eva törvény is tartalmazza, hogy a kiegészítő tevékenységet
folytató egyéni vállalkozónak is kell a 10 százalék az egészségügyi szolgáltatási járulékot
fizetnie.
IV.	Fejezet
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A módosítás biztosítja, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetését
munkaviszonyban választó adózó is legalább havonta a minimálbérnek megfelelő összeg után
az általános szabályok szerint fizesse meg a közterheket.
A módosítás tartalmazza a társadalombiztosítási járulékok megoszlásának változásával,
valamint magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallás-, beszedés állami adóhatósághoz kerülésével
összefüggő szabályokat is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 15. §-hoz
A rendelkezés biztosítja, hogy az ekhot munkaviszonyban választó magánszemély után is
legalább a hónap első napján érvényes minimálbér alapján az általános szabályok szerint
történjék a közterhek megfizetése.
a 16. §-hoz
A Javaslat 2007. január 1-jétől a munkáltatói társadalombiztosítási járulék belső
megoszlásának változásával összefüggésben módosítja a kifizető által fizetendő ekho alap
utáni egészségbiztosítási járulék és nyugdíj járulék százalékos arányát: a 11 %-os
egészségbiztosítási járulék 9 %-ra csökken, ezzel egyidejűleg a jelenleg 9 %-os
nyugdíjbiztosítási járulék 11 %-ra emelkedik
a 17. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az adóhatóság a magánszemélyt terhelő 11 százalékos mértékkel
levont ekho megfizetett összegét személyi jövedelemadóként tartja nyilván, a magánszemélyt
terhelő 15 százalékos mértékkel levont ekho megfizetett összegéből pedig 73 százalékot
65
személyi jövedelemadóként tart nyilván és 27 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utal át.
Ha a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja, az adóhatóság 26 százalékot a
magánszemély magánnyugdíjpénztárának, 1 százalékot a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utal át.
A kifizetőt terhelő, megfizetett ekhoból 55 % a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 45 százalék pedig
az Egészségbiztosítási Alapnak kerül átutalásra.
V.	Fejezet
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvény módosítását a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre,
szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási
rendszerről szóló, a Tanács 90/434/EGK irányelve előírásainak történő megfelelés indokolja.
Ezen kívül egyszerűsítést jelent az adózók számára az adóbevallás és megfizetés
határidejének a társasági adóra előírt időponttal történő összhangba hozása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 18. §-hoz
A törvény kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett eszközátruházás esetén a
vonatkozó tanácsi irányelvnek (434/90/EGK) történő megfelelést biztosító előírást nem
tartalmaz. Ebből adódóan átalakuláskor a megszűnő társaság nem adózik a felértékelés után,
viszont a jogutód az átértékelt eszköz után számol el költséget. Ez kétszeres kedvezmény. Az
átalakuló társaság esetében az a probléma, hogy - külön rendelkezés hiányában - az
átalakuláskor kell a tagnak a megszűnő társaság részesedésére jutó saját tőke növekmény után
adózni, amely ugyancsak ellentétes az irányelvvel. Eszközátruházásnál is adózik az átruházó,
mivel bevételt számol el, és az új érték alapján számol el költséget az átvevő, de ez - mivel az
adókötelezettség az átruházónál keletkezik - nem felel meg az irányelvnek. A Javaslat
biztosítja a megfelelést.
Annak érdekében, hogy a társas vállalkozások érdekeltsége a kutatási és fejlesztési
tevékenység folytatásában, bővítésében, valamint a befektetésekben megmaradjon, a Javaslat
a különadó alapjának megállapítására a következőt tartalmazza:
a)	A különadó alapja csökkenthető a kutatás és kísérleti fejlesztés közvetlen költségével,
amely azonban nem tartalmazhatja a más belföldi illetőségű társas vállalkozástól és a külföldi
vállalkozó belföldi telephelyétől közvetlenül vagy közvetve igénybevetett kutatás-fejlesztési
szolgáltatást, továbbá nem tartalmazhatja a kutatási és kísérleti fejlesztéshez igényelt, kapott
támogatást.
b)	A különadó alapja csökkenthető a bejelentett részesedés értékesítésekor elszámolt
árfolyamnyereséggel, feltéve, hogy a társas vállalkozás a részesedést, az értékesítést
megelőzően legalább két évig birtokában tartotta, ugyanakkor növeli a különadó alapját a
bejelentett részesedésre elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség és a részesedés
kivezetésekor - kivéve az átalakulás miatt történő kivezetést - a bevételt meghaladóan
elszámolt ráfordítás.
66
a 19. §-hoz
A Javaslat a törvénynek a különadó várható összegének befizetésére vonatkozó előírását - a
társasági adóval azonosan - 2007-től kiegészíti azzal a rendelkezéssel, amely szerint a várható
adó megállapításakor az Európai Uniótól és a költségvetéstől igényelt, de a kiegészítés
esedékességének napját megelőző 5. napig pénzben meg nem kapott támogatást nem kell
számításba venni.
Ezen kívül a javaslat a különadónál a társasági adóbevallással, megfizetéssel egyidejű -
naptári évvel azonos adóév esetében május 31-ei - határidőt ír elő. A jelenlegi előírás szerint
ugyanis a különadót, az adóévet követő 150. napig kell megállapítani, bevallani és megfizetni,
illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Ez naptári évvel azonos üzleti év esetében
május 30-át jelent, amely zavaró abból a szempontból, hogy a társasági adóbevallást viszont
május 31-éig kell benyújtani.
a 20. §-hoz
A Javaslat a kedvezményezett átalakulás, a kedvezményezett részesedéscsere és a
kedvezményezett eszközátruházás fogalmát határozza meg.
a 21. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a törvényt a közösségi irányelvekre történő hivatkozással, amelyeknek a
18. §-ban szereplő rendelkezésekkel a törvény megfelel.
VI.	Fejezet
A házipénztár adóról szóló 2006. évi LX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat szerint nem képezné az adó alapját az úgynevezett „úton lévő” pénzként
nyilvántartott pénzkészlet, valamint a vállalkozás vagyonát nem képező pénzkészlet. Nem
vonatkozna az adókötelezettség a helyi adóról szóló törvény szerint közszolgáltató
szervezetnek minősülő szervezetekre (ilyen például a Magyar Posta Részvénytársaság, a
Diákhitel Központ Részvénytársaság, továbbá a helyi- és helyközi menetrend szerinti
tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző
szervezetek), tekintettel arra, hogy a hitelintézethez hasonlóan pénzügyi szolgáltatást
nyújtanak, vagy az adó többlettámogatást vonna maga után. Ezen kívül egyszerűsítést jelent
az adózók számára az adóbevallás és megfizetés határidejének a társasági adóra előírt
időponttal történő összhangba hozása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 22. §-hoz
A Javaslat a társasági adóra vonatkozó előírásokkal összhangban írja elő a házipénztár adó
bevallásának, megfizetésének időpontját, ami naptári évvel azonos adóév esetében május 31-
ét jelent. A jelenlegi előírás szerint ugyanis a házipénztár adót az adóévet követő 150. napig
kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Ez naptári évvel azonos üzleti év esetében május
30-át	jelent, amely zavaró abból a szempontból, hogy a társasági adóbevallást viszont május
31-éig	kell benyújtani.
a 23-24. §-hoz
A Javaslatnak a fogalmakat érintő módosítása a következőkre irányul:
67
a)	A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások mellett nem minősülnek adóalanynak a
közszolgáltató szervezetek.
b)	A törvény ad ugyan fogalmat az elszámolt összes bevételre, de mivel a beszámolóban
kimutatott összes bevételre utal, így más lesz annak összege, ha az adózó a beszámolót
összköltség vagy forgalmi költség eljárással készíti. Az összköltség eljárás ugyanis
tartalmazza az aktivált saját teljesítmények értékét, míg a forgalmi költség eljárás nem. A
Javaslat szerint az aktivált teljesítményérték nem része az összes bevételnek.
c)	Az átlagos napi készpénz záróegyenleg számításánál nem kell figyelembe venni az ún.
„úton lévő pénzt” (a házipénztárban lévő pénzkészlet csökkenthető a pénzszállítónak átadott
pénzeszközzel), továbbá azt a pénzeszközt, amely nem része a társas vállalkozás tulajdonában
(kezelésében) lévő vagyonnak.
MÁSODIK RÉSZ
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓT, A FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉSEKET ÉS A
REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
VII.	Fejezet
Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az általános forgalmi adó vonatkozásában a Javaslat kezeli a Bolgár Köztársaság és Románia
2007. január 1-jétől az Európai Unióhoz történő csatlakozásából fakadó áfa feladatokat,
továbbá a szállítói követelések faktorálással egybekötött engedményezésének, valamint a
lakásszövetkezetek szövetkezeti tulajdonban lévő - közös használatú - helyiségeinek
használatát biztosító tevékenységének adójogi megítéléséből eredő problémákat. Ennek
megfelelően az engedményezés tekintetében a Javaslat rendezi a jelenleg fennálló adóköteles
és adómentes bevétel miatti megosztási kötelezettséget, a lakásszövetkezetek vonatkozásában
pedig a jelenlegi adóköteles hasznosítást tárgyi adómentessé teszi. A Javaslat továbbá - a
vonatkozó uniós előírásoknak történő megfelelés érdekében - szűkíti a számla kötelező
adattartalmát.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 25. §-hoz
Az áfa-törvény hatályos szabályai szerint az engedményezés tárgyi adómentes tevékenység.
Ez azon adóalany esetében, aki kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, és az ebből
származó követelését átruházta - engedményezte - egy faktorcégre, azzal járt, hogy a tárgyi
adómentes engedményezési tevékenysége miatt beszerzéseinek áfa tartalmát köteles volt
megosztani, vagyis a faktorálással egybekötött engedményezéséhez és az adóköteles
tevékenységéhez egyaránt kapcsolódó költségek (tipikusan ilyen pl. a rezsiköltség) áfa
tartalmának egy részét nem helyezhette levonásba.
A megosztási kötelezettség kiküszöbölése érdekében a Javaslat az áfa tárgyi hatályán
kívülinek minősíti a faktorálással egybekötött engedményezést. A Javaslat értelmében ebben
az esetben az engedményezés nem tekinthető önálló szolgáltatásnyújtásnak, hiszen a teljesített
ügyletből eredő követelés engedményezésével a teljesítésre kötelezett adóalany pusztán az
68
általa teljesített eredeti ügylet ellenértékét kapja meg, tényleges szolgáltatásnyújtást csak a
követelés vásárlója (a faktorcég) nyújt.
a 26. §-hoz
Az Európai Unióban megszületett döntés értelmében a Bolgár Köztársaság és Románia 2007.
január 1-jétől csatlakozik az Európai Unióhoz. Mivel a két ország csatlakozása következtében
bővül a Közösség területe, a Javaslat újradefiniálja a Közösség területét (a tagállamok közötti
kereskedelemben ugyanis a pénzügyi határok hiányában más szabályok az irányadóak, mint a
harmadik országokkal kapcsolatban).
a 27. §-hoz
A lakásszövetkezeti tulajdonviszonyok megváltozása következtében a közös használatú
ingatlanrészek - a korábbiaktól eltérően - már a lakásszövetkezetek tulajdonában állnak
(szövetkezeti tulajdon). A szövetkezeti tulajdonhasználatot a lakásszövetkezet biztosítja a
lakók számára, ami a hatályos áfa szabályozás szerint adóköteles tevékenységnek minősül,
mivel az áfa megítélés szempontjából alkalmazott Szolgáltatások Jegyzéke szerinti besorolás
alapján nem bérbeadásnak, hanem lakóingatlan-kezelésnek minősül. Tekintettel azonban arra,
hogy a lakásszövetkezetek e tevékenysége, tartalmát tekintve, inkább a bérbeadással azonos
jegyeket mutat fel, célszerű és indokolt a bérbeadással egyenlő áfa elbírálásban részesíteni.
Ennek megfelelően a Javaslat - az áfa-törvény 2. számú melléklete vonatkozó 9. és 10.
pontjának módosításával - a lakásszövetkezeti tulajdonhasználat biztosítását tárgyi adómentes
szolgáltatásnak minősíti.
A faktorálással egybekötött engedményezés áfa-törvény tárgyi hatályán kívüli ügyletnek
történő minősítését a Javaslat értelmében az áfa-törvény 2. számú mellékletének 11. pontja is
leköveti.
a 28. §-hoz
A „Közösség területe” áfa-törvényben rögzített fogalmának a Bulgária és Románia Európai
Unióhoz történő csatlakozása miatt szükségessé vált módosítása egyúttal indokolja az áfa-
törvény 9. számú mellékletének pontosítását is, amelyet a Javaslat 3. számú melléklete
tartalmaz.
VIII.	Fejezet
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Fát.)
tekintetében a Javaslat egyes gyakorlati problémákat rendez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 29. §-hoz
A Javaslat értelmében a személyszállítási szolgáltatók a jövőben fogyasztói árkiegészítést
igényelhetnek a gyermekotthonok által vásárolt kedvezményes jegyek és bérletek után is.
a 30. §-hoz
Az ingyenes utazások után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés éves és havi összegét a
Javaslat értelmében a közlekedésért felelős miniszter állapítja meg.
69
a 31. §-hoz
Az ingyenes utazások után igénybe vehető fogyasztói árkiegészítés kiutalásos rendszere
megszűnik. A Javaslat értelmében a fogyasztói árkiegészítés igénylése ez esetben is - az
egyéb kedvezményes utazásokhoz hasonlóan - önadózás útján történik majd: a belföldön
nyújtott ingyenes utazások után járó, a közlekedésért felelős miniszter által megállapított
fogyasztói árkiegészítés összegét az adózó maga lesz köteles bevallani, igényelni, illetve
visszafizetni.
IX.	Fejezet
A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 32.§-hoz
A Rega-tv. Melléklete II. részében foglalt adóavultatási táblázat módosítása eredményeként a
hatályos avultatási skála időtartama lerövidül, egyben meredekebbé és degresszívebbé válik.
A skála időtartama 20 év, az első év végén 20%-os, a 20 évnél idősebb gépjárművek esetén
90%-os értékcsökkenést tartalmaz. A köztes időszakban az Eurotax katalógus által
alkalmazott 10%-os láncindexnek megfelelően az értékcsökkenés alakulása degresszív. A
piaci sajátosságoknak megfelelően az első éven belüli értékcsökkenés is degressziót mutat. A
Javaslat a közösségi joggal összhangban lévő szabályozás kialakítását célozza.
HARMADIK RÉSZ
X.	Fejezet
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003.
évi CXXVII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jövedéki adót érintő módosítások elsődlegesen a koherens szabályozás érvényre juttatása
miatti kisebb korrekciókat tartalmaznak. Emellett a Javaslat hatályba lépteti az E85
üzemanyagra már korábban elfogadott rendelkezéseket, mivel azokat az Európai Bizottság
időközben jóváhagyta. Érdemi módosítást (kiegészítést) jelent viszont a Románia és Bulgária
csatlakozása miatti új helyzetet kezelő, az illegális cigaretta-behozatal elleni fellépés
lehetőségét biztosító törvényi rendelkezések beiktatása.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 33. §-hoz
A Javaslat az alkoholtermékek körét kiegészítő, a 2006. évi LXI. törvényben elfogadott, 2006.
szeptember 1-jén hatályba lépett módosításhoz kapcsolódóan - a jogalkalmazás során
felmerült jogbizonytalanság miatt - egyértelművé teszi, hogy nem tekintendő belföldi
előállításnak, azaz kizárólag adóraktárban végezhető tevékenységnek, ha az adókötelezettség
alá nem eső új alkoholtermékek előállításáról van szó (pl. gyógyszer, alkoholos csokoládé,
parfüm, stb.).
70
a 34. §-hoz
A hatályos törvény az alkoholtermékek EU-n belüli adó-felfüggesztéses szállítása esetén
nyújtandó szállítási jövedéki biztosítékot egy-egy szállítmánynál 600 millió Ft-ban
maximálja. Ezzel szemben arra az esetre, ha bioetanolt nem adó-felfüggesztéssel (nem TKO-
val) szállítanak másik tagállamba, hanem EKO-val /ilyen konstrukcióban lehetséges pl. a
szlovák szabályozás miatt az oda irányuló kiszállítás/, a szállítmány teljes adótartalmára kell
biztosítékot nyújtani, ami viszont adott esetben lényegesen meghaladhatja a 600 millió Ft-ot.
Az egységes szabályozás megteremtése érdekében a Javaslat erre az esetre is maximálja a
nyújtandó jövedéki biztosítékot.
a 35-36. §-okhoz
A Javaslat az adóraktári, illetve a keretengedély kiadásához előírt feltétel, a jövedéki
ügyintéző alkalmazására vonatkozó rendelkezés módosítását tartalmazza. A jövedéki
ügyintézői szakképesítésről szóló rendelet időközben történt módosítása ugyanis megszüntette
a pénzügyőri végzettség, szakmai gyakorlat egyenértékűségét elismerő szabályt. Ezért -
annak érdekében, hogy a jelenlegi szabályozás változatlan tartalommal érvényben
maradhasson - a Javaslat szerint a jövedéki adótörvényben kerül rögzítésre, hogy a jövedéki
ügyintéző mellett a külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítéssel és szakmai
gyakorlattal rendelkező személy alkalmazása is elfogadható az engedélyek kiadásához.
a 37-38. §-okhoz
A természetes személyek által harmadik országból történő cigaretta-behozatal
ellenőrizhetősége, illetve a visszaélések hatékonyabb felderítése céljából a Javaslat szerint az
adómentesen behozható mennyiségi limiten (200 szál) felül behozott cigarettákat a
vámhatóság az adó megfizetését igazoló jellel (hatósági jel) látja el. Egyúttal rendelkezik arról
is, hogy ilyen esetben nem követelmény az adójegy felhelyezése, s akkor sem az, ha az
adómentes kereten belül hoznak be cigarettát.
a 39. §-hoz
A Javaslat megteremti a törvényi alapjait a lefoglalt termékek, eszközök előzetes, az elkobzás
jogerőre emelkedését megelőző értékesítésének, megsemmisítésének, illetve bizonyos célra
való átadásának. A Javaslat rendelkezik továbbá a visszaadni rendelt termék esetében -
vagyis, ha a vámhatóság vagy bíróság azt állapítja meg, hogy nem történt jövedéki jogsértés -
a megtérítésről.
a 40. §-hoz
Románia és Bulgária csatlakozási szerződése lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy az ezen
országokból érkező természetes személyek cigaretta-behozatalánál eltérjenek az Unión belül
egyébként alkalmazandó 800 szálas adómentes mennyiségi limittől, és fenntartsák a harmadik
országokból behozott termékek esetében alkalmazott alacsonyabb mennyiségi korlátokat (200
szál, illetve 17 év alatt 0 szál). Erre a cigaretta EU-s minimum adószintjének teljesítésére
Romániának és Bulgáriának adott derogációs időszak lejártáig, azaz a 2009. december 31-éig
terjedő időszakban van a tagállamoknak lehetősége. Magyarország élni kíván a korlátozás
lehetőségével. A Javaslat ennek törvényi szabályait rögzíti.
a 41. §-hoz
A Javaslat az adóraktári, illetve a keretengedély feltételeként előírt jövedéki ügyintéző
alkalmazására vonatkozó rendelkezés módosításával összefüggésben a pénzügyminisztert
71
hatalmazza fel arra, hogy meghatározza, milyen szakmai képzettséggel és milyen gyakorlati
idővel rendelkező személy alkalmazása fogadható el az engedélyfeltétel teljesítéseként.
NEGYEDIK RÉSZ
XI.	Fejezet
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A helyi adókról szóló törvény módosítása nyomatékosítja, hogy a tartózkodás utáni
idegenforgalmi adó alól mentesség illeti meg azt a magánszemélyt, aki egészsége
helyreállítása érdekében gyógyintézetben fekvőbeteg ellátásra szorul.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 42.§-hoz
A Javaslat szerint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) módosítása
nyomatékosítja, hogy a tartózkodás utáni idegenforgalmi adó alól mentesség illeti meg azt a
magánszemélyt, aki egészsége helyreállítása érdekében gyógyintézetben fekvőbeteg ellátásra
szorul.
XII.	Fejezet
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításához
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat kedvezőbb illetékmértéket állapít meg azokra az ingyenes eszközátadással történő
vagyonszerzésekre, ahol az ügyletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másik 100%-
os tulajdonában áll, vagy a gazdasági társaságok egyazon személy 100%-os tulajdonában
állnak.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 43.§-hoz
A gazdasági életben gyakori, hogy az egy tulajdonosi érdekkörbe tartozó gazdasági
társaságok a jegyzett tőke emelése helyett ingyenes eszközátadással csoportosítják át
eszközeiket. A gazdasági társaságok közötti ingyenes eszközátadás a jelenlegi szabályozás
értelmében ugyanakkor ajándékozásnak minősül, ezért az ilyen úton megszerzett
vagyontárgyak után ajándékozási illetéket kell fizetni, melynek mértéke az - Itv. 12. §-a (1)
bekezdésének b) pontjában foglalt táblázat III. csoportjára vonatkozó kulcsok alkalmazásával
-	megközelítheti a 40 %-ot.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy azokban az esetekben, mikor az ingyenes eszközátadásra
irányuló ügyletben részt vevő gazdasági társaságok egyike a másik 100 %-os tulajdonában áll,
vagy a gazdasági társaságok egyazon személy 100%-os tulajdonában állnak - tekintettel a
tulajdonosi kör azonosságára - a közeli hozzátartozók közötti ajándékozáshoz kapcsolódó, a
fentebb hivatkozott táblázat I. csoportjába tartozó - kedvezőbb - illetékmértékek kerüljenek
alkalmazásra. Ennek eredményeként az illeték mértéke az ajándékozott vagyon nagyságától
függően legfeljebb 21 % lehet.
72
ÖTÖDIK RÉSZ
XIII.	fejezet
az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának fő
célja a jogalkalmazás megkönnyítése és az egységes jogértelmezés elősegítése. E célok
megvalósítása érdekében bővül az adóhatóság előtti képviseletre jogosultak köre, pontosulnak
az import adójogi megbízottra vonatkozó rendelkezések, illetőleg a Javaslat az elszámolási,
nyilvántartási szabályokat kiegészíti a tagdíjbefizetések állami adóhatósághoz kerülése miatt.
A járulék-nyilvántartás „naprakész” adatainak biztosítása érdekében a Javaslat a kifizetőket,
munkáltatókat terhelő havi bevallás/adatszolgáltatás adattartalmát kiegészíti a havi bevallás
benyújtására egyébként kötelezett adózó által foglalkoztatott alkalmi munkavállalók adataival.
A fentieken túlmenően a kettős adóztatás elkerülése, a jogkövető magatartás, illetőleg a
jogbiztonság erősítése érdekében a Javaslat bevezeti a szokásos piaci ár meghatározására
irányuló eljárást.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 44. §-hoz
Az Art. jelenleg hatályos képviseleti szabályai nem teszik lehetővé, hogy egy gazdasági
társaságnak nem minősülő, de számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra
jogosult egyéb szervezet alkalmazottja, vagy tagja ezen bekezdés szerinti képviseletet
láthasson el az adóhatóság előtt. A jogalkotó célja ezen bekezdés vonatkozásában
semmiképpen sem lehetett az, hogy egy nem gazdasági társasági formában működő jogalanyt
-	működjön az bármilyen, akár szövetkezeti formában is - kizárjon az adóhatóság előtti
képviselet gyakorlásából. Az ilyen megkülönböztetés tétel a jogalkotó céljával ellentétes és
diszkriminatív, ezért a képviseletre vonatkozó szabályok pontosulnak.
a 45. §-hoz
Az eddigi szabályozás szerint a biztosítottak bejelentését a foglalkoztató a Tbj. 44. §
rendelkezése alapján az illetékes egészségbiztosítási igazgatási szervhez teljesíti. Az
egycsatornás adatszolgáltatási rendszer kialakítása szükségessé teszi, hogy a jövőben a
biztosítottak bejelentését - elektronikus úton vagy papíralapú adathordozón - a foglalkoztató
(munkáltató, kifizető) az illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz teljesítse. Az állami
adóhatóság a beérkezett elektronikus adatszolgáltatást haladéktalanul továbbítja az
egészségbiztosítási, illetőleg a munkaügyi szervhez. A papíron teljesített bejelentésről az
adóhatóság elektronikus dokumentumot készít, és azt továbbítja az arra jogosult szervek
részére. A változtatás szigorítja a bejelentésre nyitva álló határidőt, illetőleg kiegészíti az
átadandó adatok körét a foglalkoztató adatainak pontos megjelölésével.
a 46-47. §-okhoz
Az Art. 2006. szeptember 1. napjától hatályos 22. § (2) bekezdés h) pontja alapján az import
adójogi megbízott e minőségét az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével
egyidejűleg köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni, ugyanakkor az Áfa-tv. 66/K. § (1)
bekezdése szerint import adójogi megbízottként a megbízás elfogadásának évét megelőzően
legalább két éve belföldön nyilvántartásba vett adóalany járhat el. Az anyagi és eljárásjogi
rendelkezések összhangja érdekében a Javaslat az Art. 22. § (2) bekezdés h) pontjának
73
hatályon kívül helyezésével párhuzamosan a 20/B. § kiegészítésével az import adójogi
megbízott részére előírja, hogy e tevékenységének megkezdését megelőzően e minőségéről az
állami adóhatósághoz bejelentést tegyen. A Javaslat az Art. 22. § (7) bekezdésében a 22. § (2)
bekezdés h) pontjára utaló szövegrész helyett az import adójogi megbízott bejelentésére
utalást tartalmazza azzal, hogy a közösségi adószám megállapítására szolgáló önálló jogcím
változatlan marad (ha az import adójogi megbízott e minősége bejelentésekor közösségi
adószámmal még nem rendelkezik, akkor részére az állami adóhatóság e minőségére
tekintettel közösségi adószámot állapít meg).
a 48. §-hoz
A munkáltatói adómegállapítás megszüntetésével 2007-től a magánszemélyek önadózás vagy
adóhatósági adómegállapítás útján tehetnek eleget jövedelemadó bevallási
kötelezettségüknek. Ez csökkenti a vállalkozások adminisztratív terheit, ugyanakkor a
magánszemélyek számára megnehezíti a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség
teljesítését. Az adóhatósági adómegállapítás során az adóhatóság állapítja meg az adót a
munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások (bevallások), illetőleg az ezekben nem szereplő
magánszemély által közölt adatok alapján. Erre tekintettel az Art. az adóhatósági
adómegállapítás iránti igénynek az adóhatósághoz történő bejelentésén túl, azzal egyidejűleg
teljesítendő nyilatkozat tételi kötelezettséget is előír a magánszemély részére.
Tekintettel arra, hogy munkáltatói adómegállapítást, mint a magánszemély tehermentesítését
célzó jogintézményt az adóhatósági adómegállapítás hivatott kiváltani, indokolttá vált az ezzel
összefüggő adózói kötelezettségek teljesítését megkönnyíteni. A módosítás ezért lehetővé
teszi, hogy a munkavállaló - amennyiben a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint
nincs kizárva az adóhatósági adómegállapítás lehetőségéből - választása szerint ne
közvetlenül az adóhatósághoz tegye meg az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges
adatokat tartalmazó nyilatkozatát, hanem a munkáltatójához. A nyilatkozat elsősorban a
magánszemély adatait tartalmazza, továbbá az általa érvényesítendő adókedvezmények
megjelölését. A munkáltató a hozzá megtett nyilatkozatot alaki szempontból felülvizsgálja. Ez
értelemszerűen legfeljebb a saját nyilvántartásában szereplő adatok és a magánszemély által a
nyilatkozatban feltüntetett adatok egyezőségének vizsgálatát, esetleges elírások kijavítását
jelentheti, hiszen a munkáltató egyebekben a magánszemélyek által közölt adatok
valódiságáért nem felel.
A munkáltató a nyilatkozatot az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon március
12-éig továbbítja az adóhatósághoz. Annak érdekében, hogy a munkáltatók valóban segítsék a
magánszemélyeket az adóhatósági adómegállapításhoz szükséges kötelezettségük teljesítése
során, a módosítás a munkáltató terhére megállapítható szankcionálási lehetőséget is beépít a
törvénybe. E szerint ha a nyilatkozat nyilvánvalóan a munkáltató érdekkörében felmerült
okból hibás, hiányos vagy késedelmes, a munkáltató az általános tételű bírsággal sújtható.
a 49. §-hoz
Az Art. 31. § (2) bekezdésének 5. pontja kiegészül a biztosított magánszemély nyugdíjas
státuszára vonatkozó adattal annak érdekében, hogy a későbbi nyugdíj növelés megállapítása
szempontjából elkülöníthető legyen a többi biztosítottól.
Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalók adatait az állami
adóhatóságnál vezetett járulék-nyilvántartás általános rendszerébe jelenleg csak a tárgyévet
követő első negyedév végén beérkező elektronikus adatszolgáltatás alapján lehet beilleszteni,
és ezt követően szolgáltathat adatot az adóhatóság az egészségbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás
igazgatási szerveinek. A járulék-nyilvántartás „naprakész” adatainak biztosítása szükségessé
74
teszi az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, elektronikus úton teljesítendő adó- és járulékbevallás
benyújtására egyébként is kötelezett munkáltató esetében, a munkáltató által foglalkoztatott
alkalmi munkavállalók adataira vonatkozó, bevallásban teljesített havonkénti adatszolgáltatás
előírását. Ennek kapcsán indokolttá válik az Art. 52. § (7) bekezdésének kiegészítése a
munkáltató által teljesített adatszolgáltatással beérkező adatok célhoz kötött továbbítása
érdekében.
Az adminisztrációs terhek csökkentése okán szükségtelen arra a hónapra (azokra a hónapokra)
ún. nullás, tehát adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettséget nem eredményező bevallást
benyújtani, ha tényleges adó- és járulékalapot képező kifizetésre, juttatásra nem kerül sor.
Kivételt azok az esetek képeznek, amikor a törvény erejénél fogva tényleges járulékalap
hiányában is fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Annál az egyéni vállalkozónál, aki egyben
társas vállalkozóként is biztosított, a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési
kötelezettséget ugyan a tényleges tagi jövedelem után kell megállapítani, a tételes
egészségügyi hozzájárulás bevallása és megfizetése azonban a társas vállalkozást terheli, ezért
ebben az esetben a társas vállalkozás nem mentesíthető a bevallás beadása alól. Hasonló a
helyzet a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató
egyéni vállalkozónál, illetőleg társas vállalkozónál is, mivel a nappali tagozaton történő
tanulmányok folytatása sem az egyéni vállalkozót, sem a társas vállalkozást nem mentesíti a
tételes egészségügyi hozzájárulás bevallási és fizetési kötelezettség alól, ebből következően az
Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás elektronikus úton történő benyújtása alól nem
mentesíthetőek.
A nyugdíj és a nyugdíjast megillető baleseti járadék 2007. január 1-jétől akkor adómentes, ha
a magánszemélynek nincs más jövedelme. Amennyiben a magánszemélynek más jövedelme
is van, a nyugdíj és a baleseti járadék adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Ebből
adódóan, ha valaki a nyugdíj mellett önálló vagy nem önálló tevékenységből származó
jövedelmet szerez, úgy a nyugdíj (baleseti járadék) összegét az éves összevont adóalapba be
kell számítani, s a nyugdíjra (baleseti járadékra) jutó adó csökkenti a számított adót.
Felesleges és indokolatlan lenne, ha a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a több mint 3 millió
nyugdíjasra vonatkozóan havonként bevallásra lenne kötelezett.
az 50. §-hoz
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj befizetéseket, az ezzel összefüggő késedelmi- és az
önellenőrzési pótlékot 2007. január 1-jétől a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Tbj.) 50. § (7) bekezdése szerint az APEH nevén, a Magyar
Államkincstár által vezetett, magán-nyugdíjpénztáranként megnyitott számlákra kell
teljesíteni. Tekintettel arra, hogy e befizetések a pénztárakat, illetőleg a pénztártagokat illetik
meg, az állami adóhatóság feladata az ellenőrzés és végrehajtás, indokolt e nyilvántartásra az
általános folyószámla-szabályoktól némileg eltérő szabályokat megállapítani, illetőleg e
kötelezettségeket, befizetéseket elkülönítetten kezelni. Minthogy főszabály szerint a
befizetéseket az adóhatóság adónemenként tartja nyilván, a tagdíjat ennek alapján az
adóhatóság természetesen külön számlán tartja majd nyilván. E mellett azonban indokolt a
tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi és önellenőrzési pótlék külön nyilvántartásáról is
gondoskodni, tekintettel arra hogy ezek szintén a magán-nyugdíjpénztári tag számláján
jóváírandó befizetések, amelyek így az adóhatósághoz egyébként fizetendő önellenőrzési és
késedelmi pótléktól megkülönböztetendők. Erre tekintettel a Javaslat kiegészíti az Art.
általános elszámolási szabályait a magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelmi és
önellenőrzési pótlék elkülönített kezelése érdekében szükséges külön számlákra utalással,
75
továbbá, miután e befizetések jogosultja nem a központi költségvetés vagy valamelyik állami
pénzalap, kizárja a túlfizetések más adókötelezettségekre történő átvezetésének lehetőségét
biztosító rendelkezések alkalmazását is.
az 51. §-hoz
A naprakész járulék-nyilvántartási adatok biztosítása szükségessé teszi az Art. 31. § (2)
bekezdése szerinti, elektronikus úton teljesítendő adó- és járulékbevallás benyújtására
egyébként is kötelezett munkáltató esetében, a munkáltató által foglalkoztatott alkalmi
munkavállalók adataira vonatkozó, bevallásban teljesített havonkénti adatszolgáltatás
előírását, illetőleg a munkáltató által teljesített adatszolgáltatással beérkező adatok
továbbítását évente a nyugdíjbiztosítási, illetőleg havonként az egészségbiztosítási igazgatási
szervek, illetőleg a magán-nyugdíjpénztárak részére.
A Tbj. 26. § (7) bekezdése értelmében a vendéglátó üzlet felszolgálója nyugdíj járulékot is
magában foglaló nyugdíjbiztosítási járulékot fizethet, melyet a személyi jövedelemadóról
szóló bevallásában vall be. Ilyen esetre szükséges a törvényben előírni az állami adóhatóság
adatszolgáltatási kötelezettségét az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság felé, melynek
időpontja értelemszerűen a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallások feldolgozását
követő legkorábbi időpont lehet.
A Tbj. 50. § (4) bekezdése szerint a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási
járulékot, az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának
(2)	bekezdése szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a negyedévet követő
hónap 12-éig vallja be. Ebből következően az állami adóhatóság a mezőgazdasági őstermelők
magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal kapcsolatos adatairól nem havonként, hanem
negyedévenkénti gyakorisággal szolgáltathat adatokat a magán-nyugdíjpénztárak számára.
az 52. §-hoz
Kevésbé bonyolultabb ügyek esetében szokásos piaci ár vagy módszer megállapítására eddig
is terjesztettek elő kérelmet feltételes adómegállapításra irányuló kérelem keretében. 2007.
január 1-jétől hatályba lépnek a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárást szabályozó
rendelkezések, ezért szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelmet kizárólag ezen
szabályok szerint lehet előterjeszteni.
az 53. §-hoz
A Javaslat a feltételes adómegállapításhoz hasonló jogintézményt honosít meg az
adóeljárásban, mégpedig a szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárást. Ennek alapján
az Art. új címmel és két új szakasszal egészül ki, amely az új jogintézményre vonatkozó
részletszabályokat tartalmazza.
A szokásos piaci ár az az ár, amely ellenértéket független felek összehasonlítható
körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének. A kapcsolt
vállalkozásoknak az egymás közötti szerződésükben az ennek megfelelő ellenértéket kell
alkalmazniuk, ellenkező esetben a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján
számított különbözetnek megfelelő összeggel a kapcsolt vállalkozások a társasági adóról és az
osztalékadóról szóló törvény előírásainak megfelelően módosítani kötelesek az adózás előtti
eredményüket.
A vállalatcsoporton belül a szokásos piaci ártól eltérően alkalmazott elszámolás jelentősen
befolyásolhatja a társaság adóztatható jövedelmét. Az előzetes ármegállapítás tárgya azoknak
a transzferáraknak az előzetes értékelése, amelyek olyan ügyletekhez kötődnek, ahol egy
vállalkozás árukat és szellemi javakat szállít, illetve szolgáltatást végez egy társult
76
vállalkozása részére. Az ármegállapítás eredményeként azt kell feltárni, hogy a jövőbeni
ügyletben a társaság által leírt tényállás alapján a transzferár, illetőleg a megállapítására
alkalmazott módszer megfelel-e a valódiság klauzulának, vagy alkalmazásának egyik célja az
adókötelezettség megkerülése (bújtatott osztalékfizetés, veszteség-átcsoportosítás). A kapcsolt
vállalkozások közötti tranzakciókat nem feltétlenül az adófizetés kikerülése motiválja, hanem
a különböző kockázatokat elkerülő gazdasági, befektetési meggondolások, valamint a
technológiai eljárások növekvő integrációja.
A kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók szokásos piaci árának meghatározását érintő, az
adózó és az adóhatóság között kialakuló jövőbeni jogviták elkerülése érdekében lehetőséget
teremt a Javaslat a kérelemre történő, kötőerővel rendelkező szokásos piaci ármegállapításra.
Ennek alapján az állami adóhatóság kérelemre határozatban állapítja meg a kapcsolt
vállalkozási viszonyban álló társaságok közötti jövőbeni jogügyletben érvényesíthető
szokásos piaci ár meghatározásakor alkalmazandó módszert, a megállapítás alapjául szolgáló
tényeket és körülményeket, valamint ha meghatározható, a szokásos piaci árat, ártartományt
(szokásos piaci ár). Az eljárás zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az adózó előzetes
egyeztetést folytathat az adóhatósággal, így a kérelem benyújtása előtt megállapodhatnak az
eljárás vitelének fontosabb részleteiről.
A határozat kötőereje változatlan tényállás esetén érvényesül. A határozat érvényessége alatt
bekövetkezett változásokat és ehhez kapcsolódóan a kötőerő megszűntét kívánja orvosolni a
határozat módosításának intézménye. Az adóhatóság az eljárásban résztvevő felek kérelmére,
velük egyetértésben határozatban módosítja korábbi határozatát a megváltozott
feltételrendszernek megfelelően.
A feltételes adómegállapításhoz képest eltérés, hogy az adóhatóság valódiság-vizsgálatot
folytathat le. A tényszempontú vizsgálat az adóhatóság feladata, amely történhet a benyújtott
iratok alapján is, ha azok az ármegállapításhoz elegendőek.
az 54. §-hoz
Az Art. lehetővé teszi, hogy az adóhatóság megkeresésére a nem belföldi illetőségű, illetőleg
az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy (a
továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett személy) adófizetési kötelezettségének, adók
módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében
szükséges cselekményt a pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese
tegye meg. A közbeszerzési eljárás nyertesét csak végrehajtható okirattal lehet megkeresni, de
ez feltételezi a jogerős határozatot, a jogerős határozat pedig a kézbesítést. Így az
adóhatóságok a Ket. szabályai szerint közvetlenül kellene, hogy kézbesítsenek külföldre, ezért
a Javaslat pontosítja a rendelkezést, hogy a kézbesítés a korábbi gyakorlatnak megfelelően
történjen.
az 55. §-hoz
Az Art. annak megakadályozása érdekében, hogy az adózók visszaigényelhessenek egy
túlfizetést mutató adónemről, amikor egyébként adótartozásuk áll fenn, évek óta szabályozza
a visszatartási jog intézményét. E szerint, az adózónak a visszaigényléskor nyilatkoznia kell,
hogy van-e esedékessé váló adótartozása. Az adóhatóság a kiutalást megelőzően ezt ellenőrzi,
és amennyiben van az adózónak más tartozása, arra, azon összeg erejéig a kiutalni kért összeg
visszatartásáról rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíj- (tagdíj -
kiegészítés), ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék tartozás esetén sem
lenne célszerű a más adónemről igényelt túlfizetés kiutalását teljesíteni, ugyanakkor a tagdíj
szűkebb értelemben nem minősíthető adótartozásnak, a Javaslat az egységes jogalkalmazás
77
érdekében kiterjeszti az állami adóhatóság visszatartási jogát a tagdíj- (tagdíj-kiegészítés),
ehhez kapcsolódó késedelmi pótlék tartozásra is.
az 56. §-hoz
Az Art. a késedelmes teljesítés esetére késedelmi pótlék-fizetési kötelezettséget ír elő, amit a
nettó pótlékszámítás elvének figyelembe vételével kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a
késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az
esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. A magán-
nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó késedelemi pótlékot azonban a magán-nyugdíjpénztári
tag számláján kell jóváírni a tagdíj késedelmes befektetéséből adódó kiesés csökkentésére.
Ebből következően a tagdíj után felszámítandó késedelmi pótlék alapjának meghatározásakor
a nettó pótlékszámítás nem alkalmazható, mert ha a tagdíjfizetést nem- vagy késedelmesen
teljesítő adózónak más adónemen túlfizetése mutatkozik, a magán-nyugdíjpénztári tag elesik
az őt törvény alapján megillető késedelmi pótlék összegétől. Erre tekintettel a Javaslat a
magán-nyugdíjpénztári tagdíjhoz kapcsolódó befizetések vonatkozásában kizárja a nettó
pótlékszámítás alkalmazását.
az 57. §-hoz
A kifizetőket és munkáltatókat terhelő, elektronikus úton teljesítendő havi bevallási
kötelezettség bevezetésével, illetőleg ezzel együtt a bevallási és adatszolgáltatási
kötelezettségek vonatkozásában az elektronikus út általánossá tételével az elektronikus út
igénybevételének módját és technikai feltételeit meghatározó rendeleti szintű szabályozást új
alapokra kellett helyezni. A Javaslat ezért pontosítja az új, a bevallási és adatszolgáltatási
kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítésének szabályairól szóló 13/2006. (IV. 28.)
PM-IHM-MeHVM együttes rendelet alapjául szolgáló törvényi felhatalmazást.
az 58. §-hoz
A Javaslat pontosítja azon alanyi kör meghatározását, amelyek az államháztartásról szóló
1992. évi XXXVIII. törvény, illetőleg az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.
(XII. 30.) Korm. rendelet alapján az Art. szabályaitól eltérő módon teljesítik a munkáltatót, a
kifizetőt érintő, az elszámolt összeget terhelő adóval, adóelőleg levonásával, befizetésével,
illetőleg bevallásával összefüggő kötelezettségeiket.
az 59. §-hoz
2007.	január 1-jétől a szokásos piaci ármegállapítás jogintézményének bevezetésével
egyidejűleg a Javaslat bővíti a jövőbeni ügylet fogalmát, tekintettel arra, hogy ezt a fogalmat
már nem csak a feltételes adómegállapítás során kell alkalmazni, továbbá ugyancsak a
szokásos piaci ármegállapítás jogintézményéhez kapcsolódóan - az említett időponttól - a
fogalmak közé bekerül a „kritikus feltételek” meghatározása, mely feltételek az
ármegállapítás érvényessége szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.
a 60. §-hoz
A Javaslat a szokásos piaci ár megállapításával kapcsolatos eljárás rendjére vonatkozó
rendeleti szabályozásra ad felhatalmazást.
78
HATODIK RÉSZ
XIV.	Fejezet
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)
módosítása szükséges egyrészről azért, mert az Szjtv.-ben nem jelenik meg az, hogy a
szerencsejátékokkal kapcsolatos koncessziós eljárásokra a koncesszióról szóló 1991. évi XVI.
törvényt (a továbbiakban: Konc. tv.) az Szjtv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Másrészről pedig módosításra szorul az Szjtv.-nek a bukmékeri rendszerű fogadásra és a
lóversenyfogadásra vonatkozó néhány rendelkezése annak érdekében, hogy a Konc. tv. 10/A.
§-a alapján megtörténhessen a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése. Végül szükségessé
teszi az Szjtv. módosítását a Szerencsejáték Felügyelet 2007. január 1-jével Adó- és Pénzügyi
Ellenőrzési Hivatalba (állami adóhatóság) történő olvadása is.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 61. §-hoz
Az Szjtv. 6. §-ának módosítása régi hiányosságot pótol, amikor rendezi a Konc. tv. és az
Szjtv. viszonyát.
a 62. §-hoz
Az Szjtv. 7. §-ának módosításával az Szjtv. - a 2006. évi LXI. törvény által 2006. július 17-ei
hatállyal hatályon kívül helyezett - 7. §-a (1) bekezdésének szövege kerül vissza az Szjtv.-be
2007.	január 1-jétől. Az érintett rendelkezés az állami adóhatóság szerencsejátékkal
kapcsolatos hatáskörét és tevékenységének célját határozza meg, mely garanciális okokból
szükséges.
a 63. §-hoz
A Szerencsejáték Felügyelet állami adóhatóságba történő olvadása miatt az egyes hatósági
eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell. 2007. január 1-jétől a
szerencsejátékok felügyeletével összefüggésben kiszabott bírság végrehajtására az adózás
rendjéről szóló törvény szabályai az irányadók, továbbá elektronikus ügyintézésnek csak
akkor van helye, ha azt jogszabály az ügy típusának megjelölésével megengedi.
a 64. §-hoz
2007.	január 1-jétől a Szerencsejáték Felügyelet az állami adóhatóság szervezetébe olvad, így
az Szjtv. 8. §-át úgy indokolt módosítani, hogy a korlátozó rendelkezés ne az állami
adóhatóság valamennyi alkalmazottját érintse, hanem az állami adóhatóságnak csak azokat az
alkalmazottait, akiknek a feladatköre a szerencsejátékok felügyeletéhez kapcsolódik.
a 65. §-hoz
Az Szjtv. 28/A. §-a (5) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy az 5 éves szakmai
tapasztalatra vonatkozó követelménynek a pályázó, míg az 1.000 millió forint alap-(törzs)
tőkére irányuló feltételnek a koncessziós társaság kell megfeleljen. Ezzel a módosítással válik
lehetővé az, hogy a hazai lóversenyzés helyzetének rendezése a Magyar Lóversenyfogadást
Szervező Kft. (a továbbiakban: MLSZ Kft.) - az MLSZ Kft. magánkézbe adását elősegítendő
-	bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére történő feljogosításával történjen meg.
79
a 66. §-hoz
Az Szjtv. 29. §-a (1) bekezdésének módosítása lehetővé teszi, hogy - a 32/2005. (X. 21.) PM
rendeletben foglalt elkülönített nyilvántartás vezetése mellett - egy társaság a
lóversenyfogadáson túlmenően további szerencsejátékokat is szervezhessen. A módosítás az
Szjtv. 28/A. §-ának (5) bekezdését és a Konc. tv. 10/A. §-át kiegészítve teszi lehetővé, hogy a
hazai lóversenyzés helyzetének rendezése az MLSZ Kft. privatizációjával és - az eddig alanyi
jogon végzett - lóversenyfogadás és bukmékeri rendszerű fogadás koncesszióba adásával
valósuljon meg.
a 67. §-hoz
Az Szjtv.-ben egyértelmű meghatározásra kerül a lóversenyfogadás fogalma.
HETEDIK RÉSZ
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XV.	Fejezet
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat szerinti módosítások az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2006. évi LXI. törvény által megállapított, a társadalombiztosítási járulékokat érintő egyes
rendelkezések pontosítását célozzák.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 68. §-hoz
A Javaslat értelmében pontosításra kerül a mezőgazdasági őstermelői tevékenység alapján
biztosítottá váló személyek köre és a kivételek meghatározása.
a 69. §-hoz
Ha a mezőgazdasági őstermelő nem érvényesítteti az őstermelői igazolvány részét képező
értékesítési betétlapot, úgy az Szja tv. értelmében nem minősül őstermelőnek és nem
alkalmazhatja az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat. A javaslat szerint ameddig az
őstermelő nem rendelkezik érvényes értékesítési betétlappal, a biztosítás is szünetel.
a 70. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a különböző formában (pl. őstermelői igazolvány alapján,
gazdálkodó család tagjaként) mezőgazdasági tevékenységet végző, őstermelőnek minősülő
személy biztosítása mettől meddig áll fenn. A javaslat rendelkezik arról is, hogy többes
jogviszony esetén hogyan alakul az őstermelő biztosítása. Például ha a biztosított
mezőgazdasági őstermelő munkaviszonyt létesít vagy nyugdíjas lesz, akkor megszűnik az
őstermelői tevékenyég alapján fennálló biztosítása, ugyanakkor ha munkaviszonya
megszűnik, akkor őstermelői tevékenysége alapján biztosított lesz.
80
a 71. §-hoz
A javaslat meghatározza, hogy a Tbj. 20. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztató által
különadó címén megfizetett összeg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait milyen arányban
illeti meg.
a 72-75. §-okhoz
Tekintettel arra, hogy 2007. január 1-jétől az elektronikus úton teljesítendő, havi gyakoriságú
adó- és járulékbevallás az adózók teljes körére kiterjesztésre kerül (megszűnik a papíralapú
bevallás rendszere), ezért szükséges rendelkezni arról, hogy a minimum járulékalap utáni
járulékfizetés alól az adózó úgy mentesülhet, hogy az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti
elektronikus bevallásában a tényleges járulékalapot képező jövedelmet tünteti fel
járulékalapként. Az adózó a bejelentésnek (változásbejelentésnek) tehát a bevallás keretében
tehet eleget, nincs szükség külön nyomtatvány (bejelentőlap) benyújtására.
A javaslat szerint a minimum járulékalapnál kisebb összegű munkabér esetén, ha a
foglalkoztató nem él bejelentéssel, a foglalkoztató a biztosítottat terhelő járulékkülönbözetet
különadó címén (nem járulékként) fizeti meg. Ezáltal megszűnik az a szabály, ami lehetővé
teszi például azt, hogy a munkavállaló keresőképtelensége esetén adott esetben jóval nagyobb
jövedelemre (táppénzre) tegyen szert, mint amennyit munkabérként kap. Az ellátás ugyanis a
jelenlegi szabály szerint nem a valós jövedelmen alapul (a foglalkoztató fizeti meg az egyéni
járulék egy részét), ami ellentétes az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás jövedelempótló
funkciójával.
A javaslat alapján egyértelművé válik, hogy a külön törvényben meghatározott szabályok
szerint járulékot fizető adózókra a minimum járulékalappal kapcsolatos előírások nem
vonatkoznak: így a START-kártyával történő foglalkoztatás esetében, az ekho-t (is) választó
biztosított foglalkoztatójának, valamint azon foglalkoztatónak sem kell a minimum
járulékalap után járulékot fizetni, aki/amely a külön törvényben meghatározottak szerint
járulékkedvezményt érvényesít (pl. mikro-, kis- és középvállalkozásnál történő foglalkoztatás-
bővítés esetén a 2005:CLXXX. tv. alapján, 50 év feletti álláskereső személy foglalkoztatása
esetén az Flt. 18/A. § alapján).
a 76. §-hoz
A javaslat pontosítja, hogy többes biztosítás estén a további biztosítási jogviszonyokban a
pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetés alóli mentesség a heti 36 órás foglalkoztatással járó
munkaviszony fennállása esetén érvényesül.
Mivel az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme nem minősül járulékalapot képező
jövedelemnek, ezért pontosításra kerül, hogy az átalányadózó „tényleges jövedelme” az
átalányadó-alapja.
A javaslat meghatározza, hogy több tagsági jogviszony egyidejű fennállása esetén a társas
vállalkozó mely időpontig teheti meg azt a nyilatkozatát, melyben kijelöli az egyik tagsági
jogviszonyát, ahol a járulékfizetési alsó határnak megfelelő járulékfizetést teljesíti.
Az egyéni vállalkozó számára a javaslat alapján lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben társas
vállalkozóként is biztosított, a járulékfizetési alsó határ utáni járulékfizetést társas
vállalkozóként teljesítse.
a 77. §-hoz
Szövegpontosítást szolgál a módosítás, a nyugdíjjárulék alapja ugyanis nem minden esetben a
járulékalapot képező jövedelem (minimum járulékalap, minimálbér összege).
81
a 78-79. §-okhoz
A társadalombiztosítási ellátások megállapítása és jogszerű igénybevételének ellenőrzése
érdekében az adóhatóság adatot szolgáltat a társadalombiztosítási igazgatási szervek és a
magánnyugdíjpénztárak részére. Az ezzel kapcsolatos részletes szabályokat az adózás
rendjéről szóló törvény teljes körűen tartalmazza, ezért a javaslat alapján ezek a rendelkezések
kikerülnek a Tbj.-ből.
A járulékkötelezettség ellenőrzése érdekében indokolt, hogy az adóhatóság adatokkal
rendelkezzen arról, hogy mely őstermelői igazolványt kiváltó, illetőleg családi gazdaság
tagjaként nyilvántartásba vett személyeket terhel biztosítási-, járulékfizetési kötelezettség.
A Javaslat szerinti módosítással lehetővé válik, hogy a biztosított egészségügyi szolgáltatásra
való jogosultságát és annak megszűnését, valamint a jogosultság szünetelését saját maga is
közvetlenül ellenőrizze.
a 80. §-hoz
Szükséges rendelkezni a központosított tagdíjbeszedéstől eltérő tagdíjfizetésről. A
megállapodás alapján fizetendő tagdíjat, valamint a prémiumévek programról és a különleges
foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján
megállapított magán-nyugdíjpénztári tagdíjkülönbözet összegét továbbra is közvetlenül a
magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.
a 81. §-hoz
A javaslat szerint a tagdíjat az általános szabálytól eltérően forintban kell bevallani és
megfizetni, továbbá szükséges arról is rendelkezni, hogy a tagdíjat a többi adónemtől
elkülönítetten kell nyilvántartani.
a 82. §-hoz
A javaslat alapján egyértelművé válik, hogy az elévülési időn túl is lehetőség van
tagdíjfizetésre. Az elévült tagdíjat az elévülés tényét igazoló adóhatósági igazolás
benyújtásával egyidejűleg fizetheti meg a foglalkoztató, az egyéni vállalkozó a
magánnyugdíjpénztárnak.
XVI.	Fejezet
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat szerinti módosítások az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
2006.	évi LXI. törvény által megállapított, az egészségügyi hozzájárulást érintő egyes
rendelkezések pontosítását célozzák.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 83. §-hoz
A javaslat alapján, ha a magánszemély nem nyilatkozott a kifizetőnek arról, hogy a több
kifizetőtől vagy magánszemélytől is származó ingatlan bérbeadásból keletkező jövedelme a
naptári évben meghaladja az egymillió forintot, és a nyilatkozat hiányában a kifizető nem
vonta le a magánszemélyt terhelő egészségügyi hozzájárulást, akkor a fizetési és bevallási
kötelezettséget a magánszemélynek kell teljesítenie.
82
NYOLCADIK RÉSZ
A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
XVII.	Fejezet
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény
miatt szükségessé vált pontosításokat, illetve a választható portfoliós rendszer bevezetéséhez
kapcsolódó átmeneti szabályt tartalmazza.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 84. §-hoz
A Tbj. módosításával bevezetett minimum járulékalap miatt vált indokolttá a
magánnyugdíjpénztári tagdíjalapra vonatkozó rendelkezés módosítása.
a 85. §-hoz
A javaslat lehetőséget biztosít a tag számára, hogy már a választható portfoliós rendszer
bevezetésekor dönthessen, mely portfolióba kívánja megtakarítását besoroltatni. A 2007.
január 1-jén induló választható portfoliós rendszer esetén a tagi portfolióválasztás 2007.
január 31-ig lehetséges.
KILENCEDIK RÉSZ
XVIII.	Fejezet
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) módosítását
részben a jogszabályi környezet változása, részben a gyakorlati alkalmazás során felmerült
kérdések rendezésének az igénye indokolja.
A módosítások 2007. január 1-jén lépnek hatályba azzal, hogy a Javaslat elfogadása esetén az
új rendelkezéseket már a 2006. évi üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 86. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: gazdasági
társaságokról szóló törvény) szerinti nonprofit gazdasági társaság, valamint a
szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: szövetkezeti törvény) szerinti
szociális szövetkezet és iskolaszövetkezet elsősorban nem jövedelem- és vagyonszerzésre
irányuló tevékenységet folytat, ugyanakkor működésükre, gazdálkodásukra alapvetően a
gazdasági társaságra, illetve a szövetkezetre vonatkozó általános szabályok az irányadók. Így
e szervezetekre számviteli szempontból is az általános, a vállalkozókra vonatkozó szabályokat
indokolt alkalmazni. Ennek érdekében a számviteli törvény 3. §-a (1) bekezdése 2. pontja
szerinti vállalkozói fogalmat szükséges a hivatkozott szervezetekkel kiegészíteni.
83
Szintén a gazdasági társaságokról szóló törvénnyel összefüggésben a fogalmi
meghatározásokat érinti a számviteli törvény 3. §-a (5) bekezdése 3. pontjának a módosítása.
A gazdasági társaságokról szóló törvény a korábbi fogalmi meghatározások helyett a többségi
befolyás, illetve a minősített többséget biztosító befolyás fogalmakat definiálja, amely új
fogalmi meghatározásokat a számviteli törvény vonatkozó előírásain is szükséges átvezetni.
a 87. §-hoz
Az elmúlt időszakban megalkotott, az európai gazdasági egyesülésre, az európai
részvénytársaságra és az európai szövetkezetre vonatkozó külön jogszabályok lehetővé teszik,
hogy ezen gazdálkodók megválasszák a könyvvezetés és a beszámolókészítés pénznemét. A
számviteli törvény hatályos előírásai ugyanakkor erről külön nem rendelkeznek. A
hivatkozott jogszabályok közötti összhang megteremtését szolgálja a számviteli törvény
javasolt azon kiegészítése, amely az európai gazdasági egyesülésre, az európai
részvénytársaságra és az európai szövetkezetre is tartalmazza a devizában történő
könyvvezetés és beszámolókészítés lehetőségét.
A devizában történő könyvvezetés és beszámolókészítés választhatóságának feltételeire
vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések egyértelmű alkalmazását segíti elő annak külön
kiemelése, hogy a választhatóság feltételeinek vizsgálatánál devizában felmerült tételként
lehet figyelembe venni a devizaalapú tételeket is. A devizaalapú tételek devizában felmerült
tételekkel azonos minősítése összhangban van a hatályos törvényi rendelkezések értékelési
szabályaival.
a 88. §-hoz
A gazdasági társaságokról szóló törvény saját részvényre, saját üzletrészre vonatkozó előírásai
meghatározott esetekben a visszavásárláson kívüli megszerzés lehetőségét, illetve
kötelezettségét is magukban foglalják. A javasolt pontosítás ennek a számviteli előírásokon
történő átvezetését szolgálja.
A szövetkezeti törvény a szövetkezeti részjegyek tekintetében (ideértve a befektetői
részjegyet és az átalakított befektetői részjegyet is) külön rendelkezéseket tartalmaz azok
szövetkezet általi visszavásárlására (megszerzésére), hasonlóan, mint a gazdasági
társaságokról szóló törvény a visszavásárolt saját részvényekre, saját üzletrészekre. Ennek
megfelelően a visszavásárolt szövetkezeti részjegyekre, azok elszámolására vonatkozóan is
indokolt a számviteli szabályokat egyértelműen meghatározni.
a 89. §-hoz, a 91. § (1) bekezdéséhez és a 92. §-hoz
A Javaslat ismételten lehetővé kívánja tenni a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek
év végi átértékeléséből adódó (nem realizált) árfolyamveszteségek időbeli elhatárolását. Ezt
elsősorban a forint árfolyamának elmúlt időszaki volatilitása és az előző időszakhoz
viszonyított kedvezőtlen alakulása indokolja. A nem realizált árfolyamveszteség
elhatárolásának a lehetősége nélkül a vállalkozások egy része jelentős mérleg szerinti
veszteséget lenne kénytelen kimutatni, amely esetenként rendkívüli tulajdonosi tőkerendezést
is szükségessé tenne, miközben a nem realizált árfolyamveszteség nem jelent tényleges
veszteséget, azt a hivatkozott volatilitás miatt a későbbi időszakok árfolyamváltozásai
kompenzálhatják.
A Javaslat tartalmát tekintve azonos a korábbi - hatályon kívül helyezett - rendelkezésekkel,
azzal a kiegészítéssel, hogy az elhatárolt árfolyamveszteséggel szemben kell figyelembe venni
a következő értékelési időszak(ok)ban felmerülő árfolyamnyereség összegét is.
84
a 90. §-hoz
A számviteli törvény módosításáról szóló 2003. évi LXXXV. törvény 2004. január 1-jétől
hatályosan lehetővé teszi a valós értéken történő értékelés meghatározott körben való
alkalmazását. A valós értéken történő értékelés során keletkező értékelési különbözet
tartalmától függően vagy ez eredményben, vagy a saját tőkében jelenik meg. A Javaslat ezzel
összefüggésben tartalmazza hiánypótló rendelkezésként, hogy a saját tőkében megjelenítendő
értékelési különbözetet is az értékelési tartalékban, ezen belül a valós értékelés értékelési
tartalékaként kell kimutatni.
a 91. § (2) bekezdéséhez
A hatályos számviteli törvényi előírások szerint a lekötött tartalék képzése, illetve
megszüntetése (feloldása) - a pótbefizetés kivételével - saját tőkén belüli tőkeátcsoportosítást
eredményez (az eredménytartalék, a tőketartalék terhére, illetve javára). Ugyanakkor több
jogszabály, így a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006.	évi V. törvény (a továbbiakban: cégtörvény) és a szövetkezeti törvény is tartalmaz a
lekötött tartalék közvetlen átadására/átvételére vonatkozóan rendelkezéseket. Az egyértelmű
számviteli elszámolás érdekében a lekötött tartalék közvetlen átadására/átvételére vonatkozó
szabályokkal a számviteli törvényt is indokolt kiegészíteni.
a 93. §-hoz és a 96. §-hoz
A térítés nélkül átvett eszközök, illetve igénybe vett szolgáltatások átadónál kimutatott
nyilvántartási értéken történő elszámolása a gyakorlatban számos kérdést vetett fel. Az
eszközt átadó, a szolgáltatást nyújtó esetenként ellenérdekelt a nála kimutatott nyilvántartási
érték közlésében, hitelt érdemlő igazolásában, míg nulla könyv szerinti értékű eszközök
esetében akár a számviteli törvény alapelveivel ellentétes hatást is eredményezhet a
nyilvántartási érték elsődleges alapul vétele. Ezek elkerülése érdekében tartalmazza a Javaslat
-	az általános előírásoknak megfelelően - a piaci érték alkalmazását a térítés nélkül átvett
eszközökre, illetve igénybe vett szolgáltatásokra. A piaci értéken történő elszámolás
összhangban van egyéb más jogszabályi előírásokkal is.
a 94. §-hoz
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolási szabályainak az egyértelműsítését szolgálja annak
határozott elkülönítése, hogy mely eszközök esetében nem lehet egyáltalán terv szerinti
értékcsökkenést elszámolni, és melyek azok az eszközök, amelyeknél csak bizonyos feltételek
fennállása esetén nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni.
Tartalmát tekintve a javasolt módosítás nem változtatja meg a terv szerinti értékcsökkenés
elszámolásának jelenleg hatályos rendszerét.
a 95. §-hoz
A Javaslat - az egységes értelmezés és gyakorlat érdekében - hiánypótló rendelkezésként
tartalmazza a befektetett eszközök használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért
kapott - általános forgalmi adót nem tartalmazó - számlázott ellenérték nettó árbevételkénti
elszámolási szabályát.
a 97. §-hoz
A Javaslat összefügg a 86. § (2) bekezdésével, a többségi befolyás, illetve a minősített
többséget biztosító befolyás fogalmi meghatározásával, a kiegészítő mellékletben
bemutatandó információk tekintetében.
85
a 98. §-hoz
A számviteli törvény előírásai általános jelleggel a letétbe helyezési kötelezettséghez, annak
időpontjához kötik a közzétételi kötelezettség teljesítésének az időpontját. A számviteli
törvény 116. §-a szerinti mentesíthető anyavállalatnak nem kötelező összevont (konszolidált)
éves beszámolót és összevont (konszolidált) üzleti jelentést készítenie, így ilyen
dokumentumokat letétbe sem kell helyeznie, közzé sem kell tennie. Közzétenni ez esetben a
fölérendelt külföldi anyavállalat megfelelő dokumentumait kell, amelynek határidejét az
általános közzétételi határidőkhöz indokolt igazítani.
a 99. §-hoz
A hatályos számviteli törvényi rendelkezések az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz
kapcsolódó könyvvizsgálói záradék minimális tartalmát illetően előírják a számviteli
törvényre való kifejezett utalást. Ugyanakkor azon vállalkozásoknál, amelyek a nemzetközi
számviteli standardoknak megfelelően állítják össze konszolidált éves beszámolójukat, a
számviteli törvény mellett a nemzetközi számviteli standardokra is indokolt hivatkozni. Az
ehhez szükséges felhatalmazást tartalmazza a Javaslat.
a 100. §-hoz
A gyakorlati jogalkalmazás során merült fel, hogy tekinthető-e számviteli bizonylatnak az
olyan dokumentum, amelyet elsősorban nem a számviteli bizonylatolás céljára készítettek. A
Javaslat egyértelművé teszi, hogy számviteli bizonylatnak tekintendő minden olyan okmány
(számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi
rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat), amely a gazdasági esemény számviteli
elszámolását (nyilvántartását) alátámasztja, függetlenül attól, hogy az esetleg elődlegesen nem
a számvitel céljára készült.
a 101-102. §-hoz
A Javaslat elsősorban a jogharmonizációs záradék aktualizálását és teljes körűvé tételét
tartalmazza. Ezen túlmenően olyan előírás elhagyását javasolja, amely a jogalkotásról szóló
jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen következik.
TIZEDIK RÉSZ
XIX.	Fejezet
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvény végrehajtása során felmerült gyakorlati
problémák megoldása érdekében szükséges az egyes törvényi rendelkezések pontosítása,
kiegészítése.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
a 103. §-hoz
A Javaslat pontosítja és részletezi a törvény személyi hatályát, egyben felhatalmazza a
kiutalót (a Magyar Államkincstárat), hogy a hozzá eljuttatott adatok helyességét ellenőrizze.
86
a 104. §-hoz
Annak érdekében, hogy a kiutaló gyermekekre vonatkozó adatai a lakcímnyilvántartással és
az adóhatóság adataival egyezőek legyenek, a Javaslat biztosítja, hogy a kiutaló is
átvezethesse a módosításokat és állapotváltozásokat (a nyilvántartásból kikerülés okát),
valamint hogy a kapcsolat minden esetben az adóhatóság közvetítésével jöjjön létre.
Az életkezdési támogatás a fiatal felnőttet az utalási összegek alapján illeti meg. Az első
utalási összeg a gyermek születésének évében jár. Nincs hatályos rendelkezés arról, hogy mi a
teendő abban az esetben, ha valamilyen okból a gyermek anyakönyvezése csak később
történik meg. A Javaslat szerint amennyiben a gyermek anyakönyvezése a születését követő
egy éven túl történik, akkor is jár neki az életkezdési támogatás.
a 105. §-hoz
A Start-számlával rendelkező gyermekek esetében a magasabb összegű állami támogatásra
való jogosultság feltételét képező igazolás számlavezetőhöz történő eljuttatásának határideje a
hatályos előírás szerint túl korai (december 15.), ezért a Javaslat azt az év lezárását követően
január 15-ére módosítja.
a 106. §-hoz
A Javaslat pontosítja az életkezdési támogatással összefüggő adatkezelésre felhatalmazottak
körét.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptető rendelkezések
a 107 §-hoz
A Javaslatban szereplő módosítások főszabályként a törvény kihirdetését követő napon lépnek
hatályba.
a 108. §-hoz
A Javaslat Szja törvényt módosító rendelkezései - az Szja törvény 65. §-át és az üdülési csekk
adókötelezettségét módosító rendelkezések kivételével - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
Az Szja törvény 65. §-át módosító rendelkezések az e törvény kihirdetését követő 45. napot
követő hónap első napján lépnek hatályba.
Az üdülési csekk adókötelezettségét módosító rendelkezés 2007. január 2-án lép hatályba.
a 109. §-hoz
A Javaslat a társasági adót érintő módosítások 2007. január 1-jével történő hatálybalépéséről
rendelkezik.
a 110. §-hoz
A Javaslat a vízitársulat közcélú tevékenysége adómentességének fenntartása érdekében az
egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvényben (a
továbbiakban: Módtv.) a Tao. 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előírás e törvény
kihirdetésének napján történő hatálybalépéséről rendelkezik.
a 111. §-hoz
A Javaslat Eva törvényt módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
87
a 112. §-hoz
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvényt módosító rendelkezések
2007.	január 1-jén lépnek hatályba. A munkaviszony mellett ekhot választó adózókra
vonatkozó szabályok a törvény kihirdetését követő 45. napot követő hónap első napjától
lépnek hatályba.
a 113. §-hoz
A Javaslat a különadót érintő módosítások 2007. január 1-jével történő hatálybalépéséről
rendelkezik.
a 114. §-hoz
A Javaslat a házipénztár adót érintő módosítások 2007. január 1-jével történő
hatálybalépéséről rendelkezik.
a 115. §-hoz
A Javaslat az áfa-törvényt módosító rendelkezések hatályba lépésének időpontjait rögzíti.
a 116. §-hoz
A Javaslat a Bulgária és Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozása miatt szükségessé vált
-	a 178. és 179. §-okban szereplő - átmeneti rendelkezések hatályba lépésének időpontját
határozza meg.
a 117. §-hoz
A Javaslat a Fát.-ot módosító rendelkezései hatályba lépésének időpontjait rögzíti.
a 118. §-hoz
A Javaslat a főszabálytól eltérő hatályba léptető rendelkezést tartalmaz a Rega-tv-t módosító
előírásokat illetően, továbbá azt, hogy az új skálát a 2007. február 1-jétől induló adóigazgatási
eljárások esetén kell alkalmazni.
a 119. §-hoz
A Jöt-öt módosító rendelkezések - főszabályként - 2007. január 1-jén lépnek hatályba. A
Javaslat a kihirdetést követő 8. napon lépteti hatályba az új alkoholtermékek előállítására az
egyértelműbb szabályozás érdekében szükséges korrekciót, valamint a bioetanol tagállami
kiszállítására vonatkozó kedvezőbb szabályozást. A jövedéki ügyintézővel kapcsolatos
módosítások - a végrehajtáshoz szükséges PM rendelet kiadásának időszükségletére
tekintettel - a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba.
a 120. §-hoz
A 2006. évi LXI. törvényben már elfogadásra és kihirdetésre kerültek az E85 üzemanyag
adókedvezményére, előállítására, forgalmazására vonatkozó szabályok, azzal, hogy hatályba
léptetésükről - az Európai Bizottság jóváhagyása esetén - külön törvény fog rendelkezni.
Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság állami támogatás szempontjából az E85
adókedvezményét időközben elbírálta és arról pozitív döntést hozott, a Javaslat rendelkezik a
hatályba léptetésről, melynek időpontja 2007. január 1.
a 121. §-hoz
A Javaslat Htv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
88
a 122. §-hoz
A Javaslat illetékjogi rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
a 123-124. §-okhoz
A Javaslatban szereplő Art. módosítások, illetőleg az Szjtv.-t érintő módosítások többsége a
főszabálytól eltérően 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
a 125-126. §-okhoz
A Javaslatban szereplő Tbj. és Eho. módosítások 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
a 127. §-hoz
A Javaslat Mpt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
a 128. §-hoz
A Javaslat számviteli törvényt módosító rendelkezései 2007. január 1-jén lépnek hatályba.
a 129. §-hoz
A Javaslat Flt.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba.
a 130. §-hoz
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényt módosító rendelkezések a kihirdetés
napján lépnek hatályba.
a 131. §-hoz
A Javaslat Módtv.-t módosító rendelkezései 2007. január 1. napján lépnek hatályba, kivéve a
110.	§ alapján kihirdetéstől hatályos előírást.
Módosító rendelkezések
a 132. §-hoz
Az Szja tv. fogalmi meghatározása szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősül a regisztrált
mezőgazdasági termelő magánszemély is, ebből következően alkalmazhatja a mezőgazdasági
őstermelőkre vonatkozó adózási szabályokat. Figyelembe véve, hogy regisztrált
mezőgazdasági termelő az, aki közösségi, valamint nemzeti agrártámogatást a 141/2003. (IX.
9.) kormányrendelet alapján történt regisztráció alapján igényelhet, a Javaslat - a hatályos
előírást pontosítva - a hivatkozott jogszabály szerint nyilvántartott és regisztrációs számmal
ellátott mezőgazdasági termelő magánszemélyt nevesíti mezőgazdasági őstermelőként.
A Tbj. 30. §-a szerint, ha a magánszemélynek olyan személytől származik adóköteles
(járulékalapot képező) jövedelme, amellyel nem áll biztosítási jogviszonyban, a
magánszemély maga köteles a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot és az
egyéni járulékokat megfizetni, vagy a foglalkoztató átvállalhatja a magánszemélytől a
járulékok (tagdíj) levonását, megfizetését és bevallását. A Javaslat szerint a foglalkoztatót
terhelő, átvállalt társadalombiztosítási járulékot a magánszemély jövedelmének
megállapításakor nem kell figyelembe venni.
A Javaslat az adóhatósági adómegállapítás során a magánszemélyt megillető
adókedvezmények érvényesítésének sorrendjére vonatkozó rendelkezést pontosítja, illetőleg
kiegészíti, hogy ha a magánszemély a nyilatkozatában valamely adókedvezmény figyelmen
89
kívül hagyását jelöli meg, azt az adóhatóság nem érvényesíti. E szabályt már a 2006. évi
adóhatósági adómegállapítás során is alkalmazni kell.
A hatályos rendelkezések szerint a termőföldnek nem minősülő ingatlan bérbeadása esetén a
bérbeadó magánszemélyt az adózás tekintetében választási lehetőség illeti meg, amely
kötelezően négy egymást követő adóévre szólhat. Mivel 2007-től e négy évre szóló
kötelezettség a nyugdíj mellett szerzett bérbeadásból származó jövedelem esetén a
magánszemélyeket különösen hátrányosan érinthetné, a Javaslat eltörli a szigorú időtartam-
szabályt. A magánszemély az új előírás szerinti választását a 2007. évről szóló
adóbevallásában jelezheti, amely egyben feloldja korábbi négy évre szóló választását.
2007.	január 1-jén az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI.
törvény 1. számú mellékletének 4. pontja (mely az adómentes üdülési csekk-juttatás feltételeit
szabályozza) hatályba lép. 2007. január 2-án az üdülési csekk adómentes juttathatóságára
vonatkozó rendelkezés a Javaslat szerint módosul.
a 133. §-hoz
A Javaslat néhány - az adózók számára egyszerűsítést, illetve más jogszabállyal való
összhangot jelentő - módosítást tartalmaz. Így például a számviteli törvénymódosításban
szereplő előíráshoz kapcsolódva - amely szerint a térítés nélkül kapott eszközt szokásos piaci
áron kell nyilvántartásba venni - az átadónál kimutatott könyv szerinti értékre változik az
adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vehető összeg. Nevesítésre kerül, hogy
elhatárolt veszteségként a társasági adóalap negatív összege vihető tovább, függetlenül attól,
hogy az úgynevezett elvárt adó számítási alapja pozitív, vagy negatív. Rendelkezik a § arról,
hogy a veszteségelhatárolás iránti kérelmet az adóbevallás esedékességéig kell benyújtani az
adóhatósághoz, eltérően a hatályos előírástól, amely az adóbevallással egyidejű benyújtást ír
elő.
a 134. §-hoz
A Javaslat módosítja az Eva törvény 6. §-ának (1) bekezdésében található jogszabályi
hivatkozást, ezzel a 25 millió forint bevételi határnak való megfelelés szempontjából
figyelembe vehető bevételt csökkentheti a tárgyévben visszafizetett támogatás összege (a
törvényi hivatkozás eddig nem utalt erre).
a 135. §-hoz
A hatályos magyar áfa szabályozás értelmében a számla kötelező adattartalma tágabb, mint
amit a vonatkozó 77/388/EGK tanácsi irányelv megenged, mivel jelenleg a számlán minden
esetben kötelező feltüntetni a teljesítés időpontját is. A közösségi jognak történő megfelelés
érdekében ezért a Javaslat úgy módosítja az áfa-törvény szerinti számla adattartalmát, hogy a
teljesítési időpontot csak akkor kötelező külön feltüntetni, ha az eltér a számlakibocsátás
időpontjától.
a 136. §-hoz
A Javaslat a törvény belső koherenciája érdekében szükséges néhány szövegpontosítást
tartalmaz, illetve az időközben elfogadott új uniós rendelkezésre vonatkozó hivatkozást
aktualizálja.
a 137. §-hoz
A Javaslat e technikai jellegű módosítással - az időközben bekövetkező Itv. módosításokra
tekintettel - pontosítja az Itv. 29. §-ának (4) bekezdésében található jogszabályi
hivatkozásokat.
90
a 138. §-hoz
A magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásokat 2007. január 1-jétől az állami adóhatósághoz, a
befizetéseket pedig az állami adóhatóság nevén megnyitott számlákra kell teljesíteni, továbbá
az állami adóhatóság látja el ezzel összefüggésben az ellenőrzési, illetőleg a végrehajtási
feladatokat, ezért célszerű a csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárásokban a tagdíj, az
ezzel összefüggő késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék követelés esetén a hitelezői igény
érvényesítőjének az állami adóhatóságot kijelölni. Erre tekintettel a Javaslat kiegészíti az Art.
rendelkezéseit és e kötelezettségek esetén a hitelezői igények érvényesítésének kötelezettségét
az állami adóhatóság hatáskörébe utalja.
A szövegcserék között ezen túlmenően pontosító, a törvényen belül mutatkozó koherencia
zavarok feloldását célzó rendelkezések találhatóak.
a 139. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67. § (5) bekezdése szerint a
kifizető az árfolyamnyereségből származó jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a
kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak
szerint vallja be és fizeti meg. Erre tekintettel indokolt az egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvénynek az Art. 31. § (2) bekezdését 2007. január 1-
jétől módosító rendelkezésének pontosítása, melynek értelmében az árfolyamnyereség-adó a
havi bevallás/adatszolgáltatás tekintetében nem minősül kivételnek.
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2007. évtől módosuló szabályai
értelmében a személygépkocsik és a motorkerékpárok a kW-ban kifejezett teljesítmény és a
gyártási év alapján adóznak. Az adókivetéshez szükséges adatokat (pl. kW, gyártási év) a
Központi Adatszolgáltató, Nyilvántartó és Választási Hivatal - 2007. január 1-jétől a
kormányzati szervezetalakítás alapján megállapított elnevezésű központi szerv - szolgáltatja
az adóhatóságok részére. 2007. január 1-jétől az Art. 3. számú mellékletének G/2. alpontja -
az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 8. számú
melléklet 1. pontja alapján - új f) ponttal egészül ki, amely azonban csak a
személygépkocsikra vonatkozik. Annak érdekében, hogy a 2007. évtől alkalmazandó
teljesítményalapú adóztatáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás a motorkerékpárok
vonatkozásában jogszabályon alapuljon, a Javaslat kiegészíti a hivatkozott rendelkezést.
a 140. §-hoz
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 238. §-ának
(5)	bekezdése hatályon kívül helyezte az Szjtv. 7. §-át, ezért az Szjtv. 7. § (1)-(2) bekezdésre
történő utalást indokolt törölni az Szjtv. 7/A. § (6) bekezdéséből.
a 141. §-hoz
A Javaslat az Szjtv. 37. §-át kiegészíti egy új 19. ponttal, amely alapján a hivatkozott törvény
a jövőben meghatározza a lóversenyfogadás fogalmát. Ezzel összefüggésben az Szjtv. érintett
rendelkezései az új fogalommal pontosulnak.
a 142. §-hoz
Lásd: a 48. § (Art. 28. § módosításának) indokolását.
a 143. §-hoz
Az Flt. értelmező rendelkezésének pontosításával egyértelművé válik, hogy a minimum
járulékalap-előírás nem vonatkozik a vállalkozói járulékra.
91
a 144-145. §-okhoz
A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges átvezetéseket tartalmazza.
a 146. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések alapján a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával,
megfizetésével és nyilvántartásával kapcsolatban az átmenet időszakában speciális szabályok
előírása indokolt azzal összefüggésben, hogy a foglalkoztatók 2007. január 1-jétől közvetlenül
az állami adóhatóságnak teljesítik a tagdíj-kötelezettséget.
a 147. §-hoz
A javaslat az Öpt. értelmező rendelkezésének az Flt. módosításával való összhangját
biztosítja.
a 148. §-hoz
A javaslat a kiegészítő egészségpénztári szolgáltatásokra vonatkozó értelmező
rendelkezéseinek számozását pontosítja, illetve a rendelkezés értelmezését megkönnyítő
módosítást tartalmaz.
a 149. §-hoz
A javaslat értelmében a tevékenységi engedéllyel még nem, csak alapítási engedéllyel
rendelkező magánnyugdíjpénztár pénztártagokat még nem vehet fel.
a 150. §-hoz
A § a) pontja összefügg a 86. § (2) bekezdésével, a többségi befolyás, illetve a minősített
többséget biztosító befolyás fogalmi meghatározásával. A § b) és c) pontja a hatályos törvényi
rendelkezések pontosítását, egyértelműsítését szolgálja.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
a 151. §-hoz
A Javaslat hatályon kívül helyezi a privatizáció során kárpótlási jegy beszámításával
megszerzett értékpapír átruházásakor a nem eredeti jogosultnál keletkező adókötelezettségre
vonatkozó rendelkezést, mivel az a tőzsdei ügyletből származó jövedelemre vonatkozó új
rendelkezések alapján feleslegessé vált. A 2006. augusztus 31-ét követően, de a javasolt
rendelkezés hatályba lépését megelőzően szerzett bevételre is alkalmazhatók a tőzsdei
ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések.
A Javaslat hatályon kívül helyezi az Szja tv. azon rendelkezését, mely felhatalmazza a
szociális és munkaügyi minisztert és a pénzügyminisztert, hogy rendeletben határozza meg az
üdülési csekk felhasználásával adómentesen igénybe vehető szolgáltatások körét.
a 152. §-hoz
A Javaslat arról rendelkezik, hogy a fejlesztési adókedvezményre a Módtv. részeként
elfogadott módosítások nem lépnek hatályba, tekintettel arra, hogy a Javaslat - jogtechnikai
megfontolásokból - a Tao. 2007-től alkalmazandó 22/B§-át egységes szerkezetben
tartalmazza.
a 153. §-hoz
2007. január 1-jén hatályát veszti az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló
törvény 10. §-ának (2) bekezdése azzal összefüggésben, hogy 2007. január 1-jétől a
magánnyugdíjpénztári tagdíjat is az adóhatóság szedi be.
92
a 154. §-hoz
A hatályos magyar áfa szabályozás értelmében a számla kötelező adattartalma tágabb, mint
amit a vonatkozó 77/388/EGK tanácsi irányelv megenged, mivel jelenleg a számlán kötelező
feltüntetni a fizetés módját és határidejét is. A közösségi jognak történő megfelelés érdekében
ezért a Javaslat a számla kötelező adattartalmából ezeket az elemeket törli. Ez a módosítás
azonban nem érinti az eddig használt számla nyomtatványokat, illetve számlázó programokat
(nem igényeli azok változtatását), mivel a számlákon a kötelező adattartalomnál több adat
feltüntetése elfogadott, megfelel a szabályoknak.
a 155. §-hoz
A Javaslat a hatályos törvény egyes rendelkezéseinek, illetve bizonyos szövegrészeknek a
belső koherencia érdekében, illetve a Javaslatban szereplő módosításokkal összefüggésben
szükséges hatályon kívül helyezését tartalmazza. Emellett a Románia, Bulgária számára a
cigaretta minimum adószintjének eléréséhez adott derogációs időszak lejártával, 2010. január
1-jével hatályon kívül helyezi a cigaretta adómentes behozatali korlátozására vonatkozó
átmeneti rendelkezéseket.
a 156. §-hoz
A képviselet-vállalás szabályait a Közösségi Vámkódex 5. cikke úgy határozza meg, hogy
főszabály szerint képviselő bárki lehet, aki a Közösség területén letelepedett. Van azonban
egy felhatalmazó rendelkezés a tagállamokra nézve, hogy a korlátozhatják a közvetlen vagy
közvetett képviselettel történő vámárunyilatkozat-tételi jogot azáltal, hogy a képviselőnek
olyan vámügynöknek kell lennie, aki üzleti tevékenységét ezen ország területén folytatja.
Hazánknak a bővülés miatt jelentősen szűkülő vámszakmai piac ezen eszközzel történő
korlátozása a továbbiakban nem érdeke, s egyébként a 2009. január 1-től bevezetni tervezett,
jelenleg kidolgozás alatt álló Modernizált Vámkódex tervezete sem tartalmazza már ezt a
versenysemlegességet sértő szabályt.
a 157-159. §-okhoz
A Javaslat a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárás és az ezzel összefüggésben
módosuló Art. rendelkezések, illetőleg az Art. 16. §-ának módosítása, továbbá 52. § (7)
bekezdése vonatkozásában a korábban kihirdetett - és 2007. január 1-jén hatályba léptetni
tervezett - normaszövegeket felülírja, ezért a korábbi törvények érintett rendelkezései az
említett időpontban nem lépnek hatályba, illetőleg a szokásos piaci ár megállapítására
vonatkozó hatályba léptető rendelkezés a fentiek alapján okafogyottá vált, ezért indokolt
annak hatályon kívül helyezése.
a 160. §-hoz
2007. évtől kezdődően valamennyi munkáltató, kifizető (foglalkoztató) elektronikus úton
tehet eleget az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási és adatszolgáltatási
kötelezettségének. Az egyszerűsítési törekvésekkel ellentétes, a jogalkalmazást megnehezítő
lett volna, ha a Tbj. minimum járulékalappal kapcsolatos szabályai továbbra is az Art. 17/A.
§-ára tartalmaztak volna utalást, a 17/A. § pedig tovább utalt volna az Art. 31. § (2)
bekezdésére. Egyszerűbb és átláthatóbb megoldást jelent a jogalkalmazók szempontjából az
Art. 17/A. §-ának hatályon kívül helyezése és emellett a Tbj. utaló szabályainak módosítása,
melyek közvetlenül az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban teszik lehetővé
a minimum járulékalapot el nem érő tényleges járulékalapok bejelentését.
Ezen túlmenően a további rendelkezések hatályon kívül helyezésére elsősorban a Javaslatban
szereplő módosításokkal történő összhang megteremtése okán kerül sor.
93
a 161. §-hoz
Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról,
valamint egyes adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény (Artmód.) 1. §
(11) bekezdése 2006., illetőleg 2007. évek vonatkozásában előírja, hogy az az adózó,
aki/amely az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti, elektronikus úton teljesítendő bevallás
benyújtására kötelezett, valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus
úton köteles teljesíteni. Tekintettel arra, hogy ennek az elvnek nemcsak 2006., illetőleg 2007.
évek vonatkozásában, hanem a továbbiakban is érvényesülnie kell, az egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló LXI. törvény 2007. január 1-jétől kiegészíti az Art.-t egy, a
bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítési módjára vonatkozó általános
szabállyal. Ebből következően - a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében - indokolt
az Artmód. hivatkozott rendelkezésének hatályon kívül helyezése.
a 162. §-hoz
Adóügyekben a hatályos szabályozás szerint a területi szervek felettes szerve a Központi
Hivatal, a Központi Hivatal felettes szerve az állami adóhatóság elnöke. Az állami adóhatóság
Központi Hivatalának hatósági döntéseivel szemben az állami adóhatóság elnökéhez lehet
jogorvoslati kérelemmel fordulni. Ezen a helyzeten nem indokolt a szerencsejáték felügyeleti
tevékenység során induló hatósági eljárásokban eltérő szabályozási megoldást alkalmazni.
Ezért az ettől eltérő jelenlegi szabály, az Szjtv. 7/A. § (2) bekezdése második mondatának
hatályon kívül helyezése indokolt.
a 163. §-hoz
A lóversenyfogadás Szjtv.-ben történő meghatározása teszi szükségessé, hogy az Szjtv.-ben
értelmezési zavarokat okozható szövegrészek módosításra kerüljenek. A lóversenyfogadás
Szjtv.-ben történő meghatározásával hatályon kívül szükséges helyezni az 1999. évi CXXV.
törvény azon szakaszát, amely a lóversenyfogadásra tartalmaz értelmező rendelkezést.
a 164. §-hoz
A munkáltatói adómegállapítás 2007. január 1-jétől hatályos megszüntetése okán indokolt a
személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben az erre vonatkozó utalások hatályon
kívül helyezése.
a 165-167. §-okhoz
A Javaslatban szereplő módosítások miatt szükséges átvezetéseket tartalmazza.
a 168. §-hoz
A rendelkezés hatályon kívül helyezésével csökken a pénztárak adminisztrációs terhe. A
jövőben a Felügyeletet nem mindegyik, hanem csak meghatározott szolgáltatókkal kötött
szerződésekről kell 3 munkanapon belül tájékoztatni.
a 169-170. §-hoz
A Javaslat részben értelmezést segítő pontosításokat tartalmaz, részben a korábban már
hivatkozott előírásokhoz [a 86. § (2) bekezdéséhez, a 93. és 96. §-hoz] kapcsolódik.
További módosítást indokol a gazdasági társaságokról szóló törvény átalakulási szabályainak
az egyszerűsítése, a vagyonmérleg készítésére vonatkozó társasági jogi előírások megfelelő
átvezetése.
94
Átmeneti rendelkezések
a 171. §-hoz
A Javaslat szerint a Javaslatban foglalt, Szja tv.-t módosító rendelkezéseket a hatálybalépésük
napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
A Javaslat adóhatósági adómegállapításra vonatkozó módosító szabályát már a 2006. évi
adóhatósági adómegállapítás során is alkalmazni kell.
A Javaslat az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt rendelkezés
módosításával összefüggésben átmeneti szabályként rögzíti, hogy ha eredeti szerzőnek nem
minősülő magánszemély esetében a bevétel megszerzésére 2006. augusztus 31-ét követően,
de a módosító rendelkezés hatályba lépését megelőzően kerül sor, a bevételre a tőzsdei
ügyletből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.
Az üdülési csekkre vonatkozó előírások módosítása kapcsán a Javaslat átmeneti szabályként
rögzíti, hogy a 2006. december 31-ig kibocsátott üdülési csekkek (a csekkek érvényességének
meghosszabbítása esetén is) a 2006. december 31-én érvényes szabályok szerint használhatók
fel - továbbra is adómentesen - 2006. december 31-e után is.
a 172. §-hoz
A Javaslatban megfogalmazódik, hogy a Tao.-t érintő módosításokat a 2007-ben kezdődő
adóév adókötelezettségére kell alkalmazni, illetve - ha a módosítás kedvezményezett
átalakuláshoz, kedvezményezett eszközátruházáshoz, kedvezményezett részesedéscseréhez
kapcsolódik - akkor az a törvény hatálybalépésétől (2007. január 1-je) bekövetkezett ezen
jogügyletek alapján alkalmazható. Megfogalmazza továbbá a Javaslat, hogy a vízitársulatok a
2006.	adóévre változatlanul jogosultak az adómentesség igénybevételére.
a 173. §-hoz
A Javaslat a fejlesztési adókedvezmény változása miatt átmeneti előírást fogalmaz meg arra
az esetre, ha az adózó által 2006 évben benyújtott kérelem elbírálása 2007-ben történik meg.
Erre az esetre a 2007-től hatályos előírások alkalmazásáról rendelkezik a Javaslat, tekintettel
arra, hogy a 2007-től javasolt előírások részben eltérnek a 2006-ban hatályostól.
a 174. §-hoz
Az egyszerűsített közteherviselési törvényt 2007. január 1-jétől módosító rendelkezéseket a
2007.	január elsejét követően megszerzett bevételre és az azzal összefüggő
adókötelezettségre, a kihirdetést követő 45. napot követő hónap első napjától hatályba lépő
szabályokat pedig az ezen időpontot követően megszerzett bevételre és az azzal összefüggő
adókötelezettségre kell alkalmazni.
a 175. §-hoz
A Javaslat a különadót érintő rendelkezésekkel összefüggésben egyrészt arról rendelkezik,
hogy - amennyiben valamely módosítás kedvezményezett átalakuláshoz, kedvezményezett
eszközátruházáshoz vagy kedvezményezett részesedéscseréhez kapcsolódik - akkor az a
törvény hatálybalépésétől (2007. január 1-je) bekövetkezett ezen jogügyletek alapján
alkalmazható. Másrészt arról rendelkezik, hogy a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, a
különadó-alapját érintő előírásokat a 2007. január 1-jétől megszerzett részesedésekre lehet
alkalmazni.
95
a 176. §-hoz
A Javaslat a házipénztár adót érintő módosításokhoz kapcsolódva megfogalmazza, hogy a
javasolt előírásokat a 2007-ben kezdődő adóév adókötelezettségére kell alkalmazni.
a 177. §-hoz
E § tartalmazza, hogy a Javaslat áfa-törvényt módosító rendelkezéseit mely időpontoktól
kezdődően kell először alkalmazni.
a 178. és 179. §-okhoz
A Javaslat a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozása miatt
szükségessé váló átmeneti rendelkezéseket iktat be, melyek egyrészt az exportként induló, de
a két ország csatlakozásáig a Közösség területéről a vámhatóság által ki nem léptetett
értékesítések, másrészt a csatlakozás előtt ezen országokkal összefüggésben valamely
vámeljárás (pl. passzív feldolgozási eljárás, vámraktározás stb.) alá helyezett, de a
csatlakozásig le nem zárt vámeljárások áfa szempontból történő megítélését kezelik.
a 180. §-hoz
A Javaslat értelmében a lakásszövetkezeti tulajdonhasználat-biztosítás tárgyi adómentességét
megalapozó rendelkezések fő szabály szerint 2007. július 1-jétől alkalmazandók, azonban a
lakásszövetkezetek dönthetnek úgy is, hogy e rendelkezéseket már 2007. január 1-jétől
kezdődően alkalmazzák.
A lakásszövetkezetek által alkalmazott azon speciális elszámolásból fakadóan, hogy a
szövetkezeti tulajdonhasználatért fizetendő használati díj tényleges összege csak a tárgyévet
lezáró közgyűlésen válik ismertté, a tárgyévi szövetkezeti tulajdonhasználat-biztosítás után
jelenleg csak a tárgyévet követő évben (általában a tárgyévet lezáró közgyűlés napján)
keletkezik adófizetési kötelezettség, azonban az e tevékenység kapcsán jelentkező tárgyévi
beszerzések áfája már a tárgyévben levonásba helyezhető. Mivel az adófizetési kötelezettség
és az adólevonási jog időben elválik, a szövetkezeti tulajdonhasználat tárgyi adómentessé
tételével, illetve annak 2007. január 1-jétől történő alkalmazásával egyidejűleg előfordulhatna
az a nem kívánt eset, hogy a 2006-ban végzett ilyen tevékenység után 2007-ben ismertté vált
ellenértéket tényleges adófizetési kötelezettség már nem terhelné, azonban a kapcsolódó
beszerzések áfáját a lakásszövetkezet 2006-ban még levonhatná. A Javaslat ezért rendezi azt
is, hogy a tárgyi adómentes szövetkezeti tulajdonhasználathoz kapcsolódó azon beszerzésekre
jutó előzetesen felszámított áfa, amelyek tekintetében a lakásszövetkezet 2006-ban
adólevonási joggal már élt, pótlólag visszafizetendővé válik. Ezen adókorrekciót a
lakásszövetkezet önellenőrzés keretében, pótlékmentesen végezheti el.
a 181. §-hoz
A Javaslat alapján az ingyenes utazások után igénybe vehető fogyasztó árkiegészítési tételeket
az e törvényben megállapított szabályok szerint először a 2006. december 31-ét követően
nyújtott személyszállítási szolgáltatások után lehet igényelni.
a 182. §-hoz
A Javaslatban szereplő illetékjogi szabályokat a 2007. január 1-jét követően illetékkiszabásra
bejelentett vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott ajándékozási
illetékügyekben kell alkalmazni.
96
a 183. §-hoz
A havi bevallás/adatszolgáltatás - a kötelezettség teljes körűvé válását követően - kiváltja a
kifizetőket, munkáltatókat terhelő január 31-éig esedékes adatszolgáltatást, azonban a
rendszerhez csak 2007-ben csatlakozók számára a 2006. évről még kell összesített
adatszolgáltatást teljesíteni. Ezen adatszolgáltatás adattartalmát a törvény ugyanakkor már az
új bevallás/adatszolgáltatás adattartalmához igazítja, és a benyújtás módjaként az elektronikus
utat határozza meg. Az adózók új rendszerre történő átállásának elősegítése, valamint az új,
jóval szélesebb adattartalmat hordozó adatszolgáltatások (havi részletezettségű, személyre
lebontott adatokról van szó) zökkenőmentes fogadása érdekében az adózás rendjéről szóló
törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes
adótörvények módosításáról szóló 2005. évi CLXIII. törvény 2006. július 17-étől hatályos 1.
§ (8) bekezdése különböző adózói csoportok számára széthúzza a teljesítési határidőt, amely
szerint a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet 2007. február 5. napjáig, a Tbj.
4. § b) pontja szerinti egyéni vállalkozó 2007. február 10. napjáig szolgáltat adatot, és csak a
más, az előzőek közé nem tartozó adózók kötelesek az adatszolgáltatást 2007. január 31-éig
teljesíteni. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az említett bevallással, valamint összesített
adatszolgáltatással összefüggésben a mulasztási bírságot az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti
mértékkel kell megállapítani, ami azt jelenti, hogy a bírság kiszabására okot adó tény,
körülmény esetén magánszemély adózó 100 ezer forintig, más adózó 200 ezer forintig terjedő
mulasztási bírsággal sújtható.
a 184. §-hoz
Átmeneti szabályként a munkáltató és a kifizető 2007. évben az Art. 16. § (4) bekezdésében,
valamint a 31. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az ott megjelölt adatokon túl a
biztosított társadalombiztosítási azonosító jelét is köteles bejelenteni az állami adóhatóságnak.
Erre azért van szükség, hogy az állami adóhatóság az Art.-ben meghatározott adatszolgáltatási
kötelezettsége során az egészségbiztosítási, a nyugdíjbiztosítási szervek, a munkaügyi szervek
és a magán-nyugdíjpénztárak részére a társadalombiztosítási azonosító jel feltüntetésével
szolgáltathassanak adatokat. Az állami adóhatóság más célra a társadalombiztosítási azonosító
számot nem használja fel.
a 185. §-hoz
A munkáltatói adómegállapítás megszűnésére tekintettel módosulnak az Szftv. szabályai. A
jogbizonytalanság kialakulásának megelőzése érdekében szükséges arról rendelkezni, hogy a
korábbi szabályok alapján benyújtott és még el nem bírált rendelkező nyilatkozatok
tekintetében a módosítást megelőző időszak szabályait kell alkalmazni.
a 186. §-hoz
Az állami adóhatóság az e törvénnyel megállapított Art. 52. § (7) bekezdésének ba) pontja
szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének a 2006. évre vonatkozó adatok teljesítése
tekintetében megállapított határidőt rendezi.
a 187. §-hoz
Lásd: az Szjtv. 7/A. § (1) bekezdés módosításának indokolása.
a 188. §-hoz
Az Flt. által meghatározott Egységes Munkaügyi Nyilvántartást a munkaügyi szervezet
kezeli, annak adatai azonban 2007. évtől már nem közvetlenül az EMMA-ba bejelentett
adatokból, hanem az állami adóhatósághoz bejelentett és az állami adóhatóság által a
97
munkaügyi szervezet részére továbbított adatokkal frissülnek, ezzel segítve a munkaügyi
ellenőrzést.
a 189-191. §-okhoz
A Javaslatban szereplő módosításokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket tartalmaz.
a 192. §-hoz
Az átmeneti rendelkezések alapján a magán-nyugdíjpénztári tagdíj bevallásával,
megfizetésével és nyilvántartásával kapcsolatban az átmenet időszakában speciális szabályok
előírása indokolt azzal összefüggésben, hogy a foglalkoztatók 2007. január 1-jétől közvetlenül
az állami adóhatóságnak teljesítik a tagdíj-kötelezettséget.
a 193. §-hoz
A Javaslatban szereplő Eho. módosításhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezést tartalmaz.
a 194. §-hoz
A 149. §-ban foglalt javaslathoz kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
a 195. §-hoz
Tekintettel a naptári évtől eltérő üzleti év választásának a számviteli törvényben
meghatározott lehetőségére, külön szükséges rendelkezni arról, hogy az új rendelkezéseket a
2007.	évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni. Emellett a
Javaslat lehetővé kívánja tenni az új rendelkezések alkalmazását a 2006. évi üzleti évről
készített beszámolóra is.
a 196. §-hoz
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló törvényt módosító rendelkezéseket már a 2006.
évre vonatkozó igazolási, adatszolgáltatási szabályok tekintetében is alkalmazni kell.
Jogharmonizációs záradék
a 197. §-hoz
A Javaslat - jogharmonizációs záradékként - tartalmazza, hogy az áfa-törvény szerinti számla
adattartalmának módosítása a vonatkozó 77/388/EGK tanácsi irányelv mely konkrét
előírásának történő megfelelést szolgálja.
98
MELLÉKLETEK
az 1. számú melléklethez
A Javaslat a nyugdíj adómentességének megszűnése miatt az adómentes bevételek között
nevesíti a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot is.
A Javaslat kiegészíti a törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a lakosság széles
körét érintő, az államháztartás valamely alrendszere költségvetése terhére juttatott nevesített
támogatásokat a gázár-támogatással. A kiegészítésben foglalt adómentesség bármely korábbi
időszakra alkalmazható.
Ha a magánszemély az ingatlant falusi vendégfogadás keretében hasznosítja és falusi
vendégfogadásból származó bevétele nem haladja meg az évi 800 ezer forintot, e bevétel az
Szja tv. alapján adómentes. A falusi vendégfogadás keretében jellemzően nem kizárólag
szállásadás történik, hanem ahhoz étkeztetés, illetőleg szabadidős programok nyújtása is
kapcsolódik. A Javaslat előbbi mentességi szabályt kiegészítve évi 400 ezer forintot meg nem
haladó bevétel esetén mentességet biztosít az alkalmi falusi szolgáltató tevékenységből
származó bevételre (e szolgáltatások a szálláshely-szolgáltatás kivételével magukban
foglalják p. a falusi gazdaság működésének bemutatását, a látogatók megvendégelését, saját
előállítású népművészeti és kézműves termékek értékesítését). A szállásadás keretében
történő vendégfogadás és az e nélkül folytatott alkalmi falusi szolgáltató tevékenység
bevételének együttes adómentes értékhatára az évi 800 ezer forintot azonban nem haladhatja
meg.
A kamatjövedelmet 2006. szeptember 1-jétől 20 százalékos mértékű adó terheli. Mentes
ugyanakkor az adó alól a jogszabály alapján hitelintézetnél nyitott gyámhatósági betét
kamata. E mentességi szabályt a Javaslat - 2006. szeptember 1-re visszamenőleg - kiterjeszti
a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján hitelintézetnél elhelyezett értékpapír
kamatjövedelemnek minősülő hozamára is.
Adómentes a villamos energiáról szóló törvényben szabályozott szociális villamosenergia-
ellátás keretében - a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
körben - nyújtott kedvezmény vagy támogatás. Az e körben adómentesen adható juttatások
körét a Javaslat kiegészíti a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztói kör egészét
vagy széles körét érintően, közvetlenül vagy közvetve juttatott támogatással (visszatérítéssel),
beleértve a közüzemi díjtartozás elengedését is. Az adómentességi szabály visszamenőlegesen
is alkalmazható.
a 2. számú melléklethez
A Javaslat - az áfa-törvény 2. számú melléklete vonatkozó 9. és 10. pontjának módosításával
-	a lakásszövetkezeti tulajdonhasználat biztosítását tárgyi adómentes szolgáltatásnak minősíti.
A faktorálással egybekötött engedményezés áfa-törvény tárgyi hatályán kívüli ügyletnek
történő minősítését a Javaslat értelmében az áfa-törvény 2. számú mellékletének 11. pontja is
leköveti.
a 3. számú melléklethez
A „Közösség területe” áfa-törvényben rögzített fogalmának a Bulgária és Románia Európai
Unióhoz történő csatlakozása miatt szükségessé vált módosítása egyúttal indokolja az áfa-
törvény 9. számú mellékletének pontosítását is.
99
a 4. számú melléklethez
A Rega-tv. Melléklete II. részében foglalt adóavultatási táblázat módosítása eredményeként a
hatályos avultatási skála időtartama lerövidül, egyben meredekebbé és degresszívebbé válik.
A Javaslat a közösségi joggal összhangban lévő szabályozás kialakítását célozza.