﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1299. számú
törvényjavaslat
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról
és tartózkodásáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi ... törvény
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról
és tartózkodásáról
Az Országgyűlés az Európai Közösséget létrehozó szerződésben biztosított szabad mozgás és
tartózkodás joga gyakorlásának biztosítása, valamint a magyar állampolgárok magyar
állampolgársággal nem rendelkező családtagjai tekintetében az egyenlő bánásmód
megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	§
(1)	A Magyar Köztársaság az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és
tartózkodás jogának gyakorlását
a)	a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és
tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállású személynek (a továbbiakban: EGT-állampolgár),
b)	az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt
kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: az EGT-állampolgár
családtagja),
c)	a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt
kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának (a továbbiakban: a magyar állampolgár
családtagja), valamint
d)	annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó
személynek, aki
da)	a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve
akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
2
db)	- abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele
legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-
állampolgár személyesen gondoskodik,
és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.
(2)	E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi
szerződés alapján beutazó EGT-állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik.
(3)	Ez a törvény nem alkalmazható a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság
által menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített
személyre.
2.	§
E törvény alkalmazásában
a)	harmadik ország állampolgárságával rendelkező személy: a magyar állampolgár
kivételével minden olyan személy, aki nem EGT-állampolgár, ideértve a hontalant is;
b)	családtag:
ba)	az EGT-állampolgár házastársa,
bb)	a magyar állampolgár házastársa,
bc)	az EGT-állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott
leszármazója,
bd)	a magyar állampolgár vagy házastársa 21. életévet be nem töltött vagy eltartott
leszármazója,
be)	- ha e törvény másként nem rendelkezik - az EGT-állampolgár vagy házastársa eltartott
felmenője, valamint
bf)	a magyar állampolgár vagy házastársa felmenője,
bg)	a kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy,
bh)	akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi;
c)	keresőtevékenységet folytat:
ca)	aki jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében,
más részére és vele alá- fölérendeltségi kapcsolatban végez munkát,
cb)	akinek a tevékenysége jogszabály szerint önállóan végezhető és ellenérték fejében
történik, ha az egészségbiztosítási, illetve a nyugdíjbiztosítási szolgáltatások fedezetéről a
jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy
3
cc)	a cb) pont hatálya alá nem tartozó személy, aki gazdasági társaság, szövetkezet vagy
egyéb - jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, ügyvezetőjeként,
vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végzi tevékenységét;
d)	úti okmány: a Magyar Köztársaság által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként
elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és
állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;
e)	schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget
létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt,
a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló
jegyzőkönyv (a továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK
tanácsi határozatban meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió
intézményei által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljes
körűen alkalmazó európai uniós tagállam és a Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikke alapján az
Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és
fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban részes más állam.
II.	Fejezet
A BEUTAZÁS, VALAMINT A TARTÓZKODÁS JOGA
A beutazás, valamint a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga
3.	§
(1)	Az EGT-állampolgár érvényes úti okmánnyal vagy személyazonosító igazolvánnyal
jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére.
(2)	Az EGT-állampolgárt, illetve a magyar állampolgárt kísérő vagy a Magyar Köztársaság
területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz, illetve magyar állampolgárhoz csatlakozó
harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag érvényes úti okmánnyal és -
amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik - érvényes vízummal jogosult beutazni a Magyar
Köztársaság területére.
(3)	Érvényes úti okmánnyal és - amennyiben közvetlenül alkalmazandó európai közösségi
jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - érvényes vízummal
4
családtagként jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére az a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező személy is, aki
a)	a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve
akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, vagy
b)	- abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele
legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-
állampolgár személyesen gondoskodik.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben meghatározott személy vízum nélkül utazhat be a Magyar
Köztársaság területére, ha rendelkezik az e törvényben meghatározott tartózkodási jogot
igazoló okmánnyal, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam által az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
részére kiadott tartózkodási kártyával.
(5)	A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is
alkalmazni kell.
(6)	Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős
miniszter, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter - a
közbiztonság és a nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározza azokat az eseteket,
amikor más schengeni állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó
tartózkodásra jogosító vízum kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.
(7)	A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum
kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok
központi hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.
4.	§
(1)	Beutazásra jogosító vízumot az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtag kaphat, aki eleget tesz a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a),
c)	és e) pontjában foglalt feltételeknek.
(2)	Az érvényes vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot arra
jogosítja, hogy a vízum kiállításától számított három hónap alatt többször beutazzon.
(3)	Megszűnik a vízum alapján gyakorolt beutazási jog, ha az (1) bekezdésben foglalt
feltételek már nem állnak fenn.
5
5. §
A beutazástól számított három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga az EGT-
állampolgárt érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány, a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező, jogszerűen beutazó családtagot érvényes úti okmány
birtokában megilleti mindaddig, amíg tartózkodása nem jelent indokolatlan terhet a Magyar
Köztársaság szociális ellátó rendszerére.
A három hónapot meghaladó tartózkodás joga
6. §
(1)	A három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult,
a)	akinek tartózkodási célja keresőtevékenység folytatása,
b)	aki a tartózkodás teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai
számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság
szociális ellátó rendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási
jogviszony keretében jogosult az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy
azok fedezetéről a jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodik, vagy
c)	aki tanulmányok - ideértve a szakképzést, továbbá a felnőttképzést, ha annak képzési
programja akkreditált - folytatása céljából felvételt nyert a közoktatásról vagy a
felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó oktatási intézménybe, és beutazásakor
elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodásuk ne
jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátó rendszerére, valamint
külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az
egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok
rendelkezései szerint maga gondoskodik.
(2)	Ha az EGT-állampolgár teljesíti az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott
feltételeket, családtagja tartózkodásra jogosult.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeket teljesítő EGT-állampolgárnak a
házastársa, valamint eltartott gyermeke jogosult tartózkodásra.
6
7. §
(1)	A keresőtevékenységet folytató magyar állampolgárnak a családtagja jogosult a három
hónapot meghaladó tartózkodásra.
(2)	A magyar állampolgárnak az a családtagja is jogosult a három hónapot meghaladó
tartózkodásra, aki vagy akire nézve a magyar állampolgár
a)	elegendő forrással rendelkezik ahhoz, hogy tartózkodása ne jelentsen indokolatlan terhet a
Magyar Köztársaság szociális ellátó rendszerére, és
b)	külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult az
egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok
rendelkezései szerint maga gondoskodik.
(3)	A kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkező személy részére
a három hónapot meghaladó tartózkodás a (2) bekezdésben megállapított feltételek hiányában
is engedélyezhető.
8. §
(1)	Az eljáró hatóság engedélyezheti annak a személynek a családtagként történő
tartózkodását, aki
a)	a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve
akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
b)	- abban az országban, ahonnan érkeznek - a 6. § (1) bekezdésében meghatározott
feltételeket teljesítő EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy
háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen
gondoskodik.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt személy tartózkodási joga megszűnik, ha az életközösség már
nem áll fenn.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy jogszerű tartózkodása alatt a családtag
jogállásával rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy tartózkodási jogát e jogcímen nem tartja meg
a)	a magyar állampolgár halála esetén,
b)	az EGT-állampolgár halála, tartózkodási jogának megszűnése esetén, vagy ha az EGT-
állampolgár a tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
7
9. §
(1)	Az EGT-állampolgár a 2. § c) pontjában meghatározott keresőtevékenysége megszűnése
esetén a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tartózkodási jogát megtartja, ha
a)	balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt
keresőképtelen,
b)	keresőtevékenysége megszűnését követően külön törvényben meghatározott álláskeresővé
vált, vagy
c)	szakmai tevékenysége magasabb szintű gyakorlásához szakképzésben vesz részt, feltéve,
hogy a szakképzéshez előírt gyakorlatot a keresőtevékenysége során szerezte.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott EGT-állampolgár a keresőtevékenységén
alapuló tartózkodási jogát a külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás
folyósításának időtartamára tartja meg.
10. §
(1)	A 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén az ott meghatározott jogcímen
fennmarad a tartózkodási joga a családtagként tartózkodó EGT-állampolgárnak, ha az az
EGT-állampolgár, akinek a családtagjaként tartózkodott,
a)	meghalt vagy
b)	tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott.
(2)	A magyar állampolgár családtagjaként tartózkodó EGT-állampolgár tartózkodási joga az
(1)	bekezdés szerint, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben marad fenn.
(3)	Az EGT-állampolgár házastárs tartózkodási joga az (1) bekezdés szerint fennmarad, ha a
házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette.
(4)	Az EGT-állampolgár tartózkodási joga családtagként marad fenn, ha magyar állampolgár
családtagja, vagy olyan EGT-állampolgár családtagja, aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt
feltételeket teljesíti.
11.	§
(1)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga az EGT-
állampolgár vagy a magyar állampolgár halála esetén családtagként fennmarad.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag tartózkodási joga fennmaradásának további feltétele, hogy a családtag
a)	keresőtevékenységet folytasson,
8
b)	elegendő forrással rendelkezzen önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy
tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátó
rendszerére, és külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében
jogosult legyen az egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a
jogszabályok rendelkezései szerint maga gondoskodjon, vagy
c)	olyan személy családtagjaként gyakorolja tovább a tartózkodási jogát, aki az a) vagy b)
pontban foglalt feltételeket teljesíti.
(3)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastárs tartózkodási joga a házasság
felbontása vagy érvénytelenítése esetén családtagként marad fenn, ha
a)	a házasság jogerős felbontását vagy érvénytelenítését megelőzően a házasság legalább két
évig fennállt, és a volt házastárs a házasság fennállása alatt legalább egy évig a Magyar
Köztársaság területén tartózkodott az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár
családtagjaként,
b)	bírósági döntés szerint a volt házastárs is gyakorolja a szülői felügyeleti jogot az EGT-
állampolgár - Magyar Köztársaság területén tartózkodó - gyermeke felett, vagy megegyezés
alapján felelős a kiskorú felügyeletéért,
c)	azt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények indokolják, különösen ha sérelmére az
EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár házastárs a házasság fennállása alatt szándékos
bűncselekményt követett el, vagy a házasságkötés előtt letelepedett jogállással rendelkezett,
vagy
d)	megegyezés vagy bírósági döntés alapján a volt házastárs rendelkezik a kiskorú gyermek
láthatásának jogával, feltéve, hogy a megegyezés vagy a bíróság rendelkezése szerint a
láthatásra a Magyar Köztársaság területén kerül sor.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetben a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag tartózkodási joga fennmaradásának további feltétele, hogy teljesítse a (3)
bekezdés a), b) vagy c) pontjában meghatározott követelményt.
(5)	A (2) és a (4) bekezdéstől eltérően a magyar állampolgár harmadik ország
állampolgárságával rendelkező házastársának tartózkodási joga minden feltétel nélkül
fennmarad, ha a házasságból született gyermek feletti szülői felügyeleti jogot a házastárs is
gyakorolja.
9
12. §
Ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik, vagy tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagy, gyermeke tartózkodási joga - életkorától függetlenül - a
tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás
nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási
joga a kiskorú gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn.
13.	§
(1)	Az eljáró hatóság határozatban megállapítja, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag a
Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, ha az állandó
tartózkodási jog megszerzéséig egy éven belül több mint hat hónapra elhagyta a Magyar
Köztársaság területét.
(2)	A (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak, ha a távollét oka
a)	kötelező katonai szolgálat vagy
b)	egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen terhesség,
szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés.
14.	§
(1)	Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha
a)	a tartózkodási jog gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti, vagy
b)	beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll.
(2)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga megszűnik
akkor is, ha a tartózkodási jog megszerzését követő hat hónapon belül a családi életközösség
megszűnt, feltéve, hogy azt csak a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítették.
(3)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező, szülői felügyeleti joggal rendelkező
személy tartózkodási joga megszűnik, ha a szülői felügyelet joga megszűnik, és más jogcímen
e személy további tartózkodásra nem jogosult.
15.	§
(1)	Az eljáró hatóság a 14. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) és (3) bekezdésében
meghatározott esetekben a tartózkodási jog megszűnését megállapító határozatot hoz.
10
(2)	A tartózkodási jog megszűnése esetén az EGT-állampolgár köteles a Magyar Köztársaság
területét elhagyni.
(3)	A tartózkodási jog megszűnése esetén a harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtag köteles a Magyar Köztársaság területét elhagyni, kivéve, ha külön törvény alapján
tartózkodásra jogosító engedélyt kap.
(4)	Az ország elhagyására irányuló kötelezettséget a határozat jogerőre emelkedésétől
számított harmadik hónap utolsó napjáig kell teljesíteni.
Az állandó tartózkodás joga
16.	§
(1)	Állandó tartózkodásra jogosult
a)	az az EGT-állampolgár, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen a Magyar
Köztársaság területén tartózkodott,
b)	az a családtag, aki öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen a Magyar Köztársaság
területén tartózkodott,
c)	az a személy, aki az EGT-állampolgárra vagy a magyar állampolgárra tekintettel
fennmaradó tartózkodási joggal rendelkezik, és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen a
Magyar Köztársaság területén tartózkodott, valamint
d)	az állandó tartózkodásra jogosult szülőnek a Magyar Köztársaság területén született
gyermeke.
(2)	Állandó tartózkodásra jogosult
a)	a magyar állampolgár családtagja - a házastárs kivételével -, ha megszakítás nélkül
legalább egy éve magyar állampolgárral családi életközösségben él,
b)	a magyar állampolgár házastársa, feltéve, hogy a házasságot a kérelem benyújtását
megelőzően legalább két éve megkötötték.
(3)	Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási
jogának gyakorlásával felhagyott, és a Magyar Köztársaság területére három hónapot
meghaladó időre visszatér, az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időtartam
újrakezdődik.
17. §
11
(1)	Az ellenkező bizonyításáig a Magyar Köztársaság területén való megszakítás nélküli
tartózkodás első napja a tartózkodás 21. § szerinti bejelentésének vagy a 22. § szerinti
tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának napja.
(2)	Nem minősül a tartózkodás megszakításának
a)	az évente legfeljebb hat hónapig tartó, a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodás,
b)	a kötelező katonai szolgálat miatti távollét,
c)	az egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen a
terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés miatti
távollét.
(3)	A tartózkodás megszakításának minősül, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy
tartózkodási jogának gyakorlásával a Magyar Köztársaság területén.
18. §
(1)	A Magyar Köztársaság területén keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-
állampolgár a 16. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott ötéves tartózkodási idő letelte
előtt állandó tartózkodásra jogosult, ha
a)	beutazásától számított több mint három évig megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság
területén tartózkodott, és keresőtevékenysége befejezésekor elérte az öregségi
nyugdíjjogosultságra megállapított életkort, vagy keresőtevékenységét azért szüntette meg,
hogy korengedményes nyugdíjba vonuljon, feltéve, hogy legalább az öregségi vagy
korengedményes nyugdíjba vonulást megelőző tizenkét hónapban a Magyar Köztársaságban
végzett keresőtevékenységet;
b)	beutazásától számított több mint két éven át megszakítás nélkül keresőtevékenység
folytatása céljából tartózkodott a Magyar Köztársaság területén, és keresőtevékenységével
balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota
következtében hagyott fel;
c)	keresőképtelensége olyan munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés
következménye, amely alapján külön jogszabályban meghatározott ellátásra jogosult; vagy
d)	legalább három évig megszakítás nélkül folytatta keresőtevékenységét a Magyar
Köztársaság területén, ezt követően keresőtevékenységet folytat egy másik, az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén, de megtartja a Magyar
Köztársaság területén lévő lakóhelyét.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába
beszámít az az időszak is, amely alatt az EGT-állampolgár
12
a)	külön törvényben meghatározottak szerint álláskeresőnek minősül, vagy
b)	betegség vagy baleset következtében nem folytat keresőtevékenységet.
(3)	Ha a keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-állampolgár házastársa
magyar állampolgár, az EGT-állampolgár az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt
tartózkodási, illetve keresőtevékenység folytatásával kapcsolatos időtartamra vonatkozó
feltételek hiányában is állandó tartózkodásra jogosult, ha
a)	öregségi vagy korengedményes nyugdíjra szerzett jogosultságot, vagy
b)	keresőtevékenységével balesettel vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést
igénylő állapota következtében hagyott fel.
(4)	Ha az EGT-állampolgár az (1) bekezdés alapján megszerezte az állandó tartózkodás jogát,
a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy is állandó tartózkodásra jogosult.
(5)	Ha a Magyar Köztársaságban keresőtevékenységet folytató EGT-állampolgár azt
megelőzően meghal, hogy az állandó tartózkodás jogát az (1) bekezdés alapján megszerezte
volna, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy állandó tartózkodásra
jogosult, ha
a)	az EGT-állampolgár a halálát megelőzően két évig megszakítás nélkül a Magyar
Köztársaság területén tartózkodott, vagy
b)	az EGT-állampolgár halála munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés
következménye.
19.	§
(1)	Az állandó tartózkodási jog megszűnik
a)	két év folyamatos távolléttel vagy
b)	beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az állandó tartózkodási jog megszűnését az
eljáró hatóság határozattal állapítja meg.
III. Fejezet
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A TARTÓZKODÁSI JOGOT IGAZOLÓ
OKMÁNYOK
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum
20.	§
13
(1)	A vízum érvényességi ideje - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - hat
hónap, amelyet a kiállítás napjától kell számítani.
(2)	A vízum érvényességi ideje az úti okmány érvényességi idejét nem haladhatja meg.
(3)	A vízum kiállítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.
(4)	A vízumkérelmet az eljáró hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja
el.
(5)	A kiadott vízumot érvényteleníteni kell, ha a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag a beutazásakor nem tesz eleget a 4. § (1) bekezdésében meghatározott
feltételeknek.
(6)	A vízum iránti kérelem, illetve a vízum érvénytelenítése tárgyában hozott határozat ellen
jogorvoslatnak nincs helye.
(7)	A vízum kiadására irányuló eljárásban soron kívüli eljárásnak kiskorú kérelmező esetén
akkor van helye, ha a beutazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése.
(8)	A vízumeljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a
cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során törvényes képviselőjének,
illetve a törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú
cselekvőképes személynek is jelen kell lennie.
Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának bejelentése és a bejelentést
igazoló okmány
21. §
(1)	Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodás esetén - a beutazástól
számított három hónapon belül - köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével
bejelenteni. A tartózkodás bejelentésekor be kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási
feltételek fennállását igazoló - külön jogszabályban meghatározott - okiratokat.
(2)	Az e törvényben foglalt feltételek igazolása esetén a tartózkodás bejelentéséről szóló
igazolást (a továbbiakban: regisztrációs igazolás) az eljáró hatóság azonnal kiállítja.
(3)	A regisztrációs igazolás a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja.
(4)	A regisztrációs igazolás érvénytelen, ha a tartózkodási jog megszűnt.
14
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó
tartózkodási jogát igazoló okmány
22.	§
(1)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag három hónapot meghaladó
tartózkodási jogát az eljáró hatóság által kiállított okmány (a továbbiakban: tartózkodási
kártya) tanúsítja, amelynek kiadását a beutazástól vagy a tartózkodási jogot megalapozó tény
keletkezésétől számított három hónapon belül kell kérelmezni. A kérelem benyújtásakor be
kell mutatni, illetve csatolni kell a tartózkodási feltételek fennállását igazoló - külön
jogszabályban meghatározott - okiratokat.
(2)	Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolást ad ki, amely a kérelem
elbírálásáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási
jogát.
(3)	A tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság a tartózkodási kártya
kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el.
(4)	A tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság az
érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül hozza meg.
(5)	A tartózkodási kártya az érvényességi ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását.
23.	§
(1)	Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
tartózkodási kártyájának érvényességi ideje a tartózkodási joggal rendelkező EGT-
állampolgár tartózkodásának időtartamához igazodik. A tartózkodási kártyát legfeljebb ötéves
érvényességgel kell kiállítani.
(2)	A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
tartózkodási kártyájának érvényességi ideje öt év.
(3)	A tartózkodási kártya érvénytelen, ha birtokosa a Magyar Köztársaság területén a
tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott, vagy a tartózkodási joga megszűnt.
15
Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány
24.	§
(1)	Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát az eljáró hatóság által
kiállított okmány (a továbbiakban: állandó tartózkodási kártya) tanúsítja.
(2)	Az állandó tartózkodási kártya kiadása iránti kérelmet az eljáró hatóság az állandó
tartózkodási kártya kiadásával teljesíti, vagy azt határozattal utasítja el.
(3)	Az állandó tartózkodási kártya iránti kérelem tárgyában indult eljárásban az eljáró hatóság
az érdemi döntést a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül hozza meg.
25.	§
(1)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles az állandó
tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmet a tartózkodási kártya érvényességének lejárta
előtt benyújtani. Ha a kérelmező a tartózkodási kártya érvényességének lejárta után nyújtja be
a kérelmet, és magát kimenteni nem tudja, az állandó tartózkodás jogának fennállását
igazolnia kell.
(2)	Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejűleg igazolást ad ki,
amely az állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát.
26.	§
Az állandó tartózkodási kártya érvénytelen, ha az állandó tartózkodási jog megszűnt.
Bejelentési kötelezettségek
27.	§
(1)	Az EGT-állampolgár, valamint a családtag első, a Magyar Köztársaság területén lévő
lakóhelyét a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos
eljárásban jelenti be.
(2)	Az eljáró hatóság a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadása
céljából az EGT-állampolgár, valamint a családtag nyilvántartott személyazonosító adatairól
16
és lakcím adatairól, valamint regisztrációs igazolásának vagy tartózkodási kártyájának
adatairól értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.
(3)	A regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya érvénytelenségéről az eljáró hatóság
értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet.
28.	§
(1)	Az EGT-állampolgár, valamint a családtag úti okmányának, személyazonosító
igazolványának, illetve a tartózkodási jogát igazoló okmányának eltulajdonítását,
megsemmisülését, elvesztését, továbbá az elveszettnek hitt és bejelentett okmány megtalálását
köteles bejelenteni.
(2)	Az eljáró hatóság az okmány körözését rendelheti el, ha az okmány holléte ismeretlen.
(3)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag az elveszett, eltulajdonított,
megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi szerződés másként nem
rendelkezik - köteles új úti okmányt beszerezni. A harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag az új úti okmány és az (1) bekezdés alapján kiadott - bejelentésről szóló
-	igazolás birtokában hagyhatja el az ország területét.
(4)	Az EGT-állampolgár az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmánya
helyett akkor köteles új úti okmányt beszerezni, ha érvényes személyazonosító igazolvánnyal
nem rendelkezik.
29.	§
A három hónapot meghaladó tartózkodási jogát gyakorló EGT-állampolgár vagy családtag a
személyes adatok közlésével köteles bejelenteni
a)	a vele együtt tartózkodó családtagjának a halálát,
b)	a névváltoztatást,
ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény a Magyar Köztársaság területén kívül
következett be.
30.	§
Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával, köteles
ezt az eljáró hatóságnak bejelenteni.
17
31. §
(1)	A tartózkodási jogcímben a 10. § és a 11. §-ban foglalt okból bekövetkezett változást a
családtag köteles bejelenteni és a további tartózkodás feltételeit igazolni.
(2)	A családtag köteles bejelenteni, ha a 8. § (1) bekezdése szerinti tartózkodási jog alapjául
szolgáló életközösség megszűnt.
32.	§
(1)	Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a személyazonosság, illetve a tartózkodás
jogszerűségének ellenőrzésére feljogosított hatóság felhívására a tartózkodási jogot igazoló
okmányát köteles bemutatni.
(2)	Az EGT-állampolgár, valamint a családtag a tartózkodás jogát az e fejezetben
meghatározott okmányokon kívül bármely más, hitelt érdemlő módon is igazolhatja.
IV.	Fejezet
A SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁNAK KÖZRENDI,
KÖZBIZTONSÁGI VAGY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKBÓL TÖRTÉNŐ
KORLÁTOZÁSA
33.	§
Az e törvény hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való joga az
arányosság elvének betartásával és az érintettnek kizárólag olyan személyes magatartása
alapján korlátozható, amely valódi, közvetlen és súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely
alapvető érdekére, így különösen a közrendre, a köz- és nemzetbiztonságra vagy a
közegészségügyre.
34.	§
(1)	A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország
területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy
biztonságos harmadik országnak, így különösen, ahol faji, vallási, nemzeti hovatartozása, egy
meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt üldöztetés
18
veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára sem, ahol
nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított személy
kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek, illetve
halálbüntetésnek lenne kitéve (non-refoulement).
(2)	Ha az érintett menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás és a kiutasítás csak a
menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható határozata alapján hajtható
végre.
35.	§
Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek fennállását, valamint a bejelentési
kötelezettségek teljesítését az eljáró hatóság ellenőrizheti, amennyiben adat merül fel arra
nézve, hogy e feltételek nem állnak fenn, vagy az érintett a bejelentési kötelezettségének nem
tett eleget.
A beléptetés megtagadása és a visszairányítás
36.	§
(1)	A határforgalmat ellenőrző hatóság a beutazni kívánó EGT-állampolgár, illetve a
családtag államhatáron történő beléptetését megtagadhatja, ha nem felel meg a 3. §-ban
meghatározott beutazási feltételeknek, vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll.
(2)	A beléptetés megtagadása esetén az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot vissza kell
irányítani
a)	annak az országnak a területére, ahonnan érkezett,
b)	annak az országnak a területére, amely visszafogadni köteles,
c)	annak az országnak a területére, ahol szokásos tartózkodási helye van, vagy
d)	bármely más államba, ahova beutazhat.
(3)	A visszairányítást indokolt határozattal kell elrendelni, és - a (4) bekezdésben foglalt
kivétellel - a közléssel egyidejűleg intézkedni kell a végrehajtás iránt. A visszairányítást
elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
(4)	Ha a beléptetés megtagadására a 3. §-ban meghatározott beutazási feltételek hiánya miatt
kerül sor, a határforgalmat ellenőrző hatóság - kérelemre - biztosítja az EGT-állampolgár,
illetve a családtag számára annak a lehetőségét, hogy a visszairányítás elrendelésétől
számított hetvenkét órán belül a szükséges dokumentumokat megszerezze, vagy más módon
bizonyítsa a beutazáshoz való jogának fennállását.
19
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni arra a személyre is, aki
valószínűsíti személyazonosságát, valamint azt, hogy EGT-állampolgár.
37.	§
(1)	Visszairányítás elrendelése esetén a visszairányított személy - a (2) bekezdésben foglaltak
kivételével - köteles a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni vagy a
visszaszállítására köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.
(2)	A visszairányított személy a visszairányítás végrehajtásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig
köteles a határforgalmat ellenőrző hatóság rendelkezése szerint a Magyar Köztársaság
határterületén kijelölt helyen tartózkodni, ha
a)	a visszairányítás az (1) bekezdés szerint nem hajtható végre, vagy
b)	a visszairányított személy a 36. § (4) bekezdés szerinti kérelmet terjesztett elő.
(3)	Ha a visszairányított személy a visszairányítás elrendelésétől számított hetvenkét órán
belül a szükséges dokumentumokat megszerzi, vagy más módon bizonyítja a beutazáshoz
való jogának fennállását, a visszairányítást elrendelő határozat érvényét veszti.
(4)	Ha a visszairányítást a (2) bekezdésben meghatározott időtartamon belül nem lehet
végrehajtani, a beléptetést követően a visszairányított személyt az eljáró hatóság kiutasíthatja.
A beutazási és tartózkodási tilalom
38.	§
(1)	Beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal szemben,
a)	akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar
Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy
b)	akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió
Tanácsa döntött.
(2)	A beutazási és tartózkodási tilalmat az ismeretlen helyen, illetve nem a Magyar
Köztársaság területén tartózkodó személlyel szemben az eljáró hatóság határozattal rendeli el.
(3)	Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelendő beutazási és tartózkodási tilalmat az
eljáró hatóság a kiutasításról rendelkező határozatában rendeli el.
(4)	A beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről az e törvény szerinti adatkezelő szervet
értesíteni kell.
(5)	Ha a kiutasítást a bíróság rendelte el, a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba
vételéről a kiutasítást végrehajtó hatóság gondoskodik.
20
39. §
(1)	A 38. § (1) bekezdése alapján elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az
elrendelő hatóság határozza meg, amely első alkalommal legfeljebb három év lehet, majd
alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható, amennyiben annak feltételei
a beutazási és tartózkodási tilalom lejártakor továbbra is fennállnak.
(2)	A beutazási és tartózkodási tilalmat meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.
Az idegenrendészeti kiutasítás
40.	§
(1)	Az eljáró hatóság - a közegészségügyi hatóság kezdeményezésére - közegészségügyi
okból kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot, aki külön jogszabályban
meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, fertőzőképes, illetve
kórokozó hordozó állapotban van, és ezekre tekintettel nem veti alá magát kötelező
ellátásnak, kivéve, ha a beutazást követő három hónap elteltével válik beteggé vagy
fertőzőképessé, illetve alakul ki kórokozó hordozó állapot.
(2)	Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy azt a családtagot,
a)	aki a Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az előírt
határidőn belül nem tett eleget,
b)	akinek a beutazási vagy a tartózkodási joga nem áll fenn, de aki ennek ellenére a beutazási
vagy a tartózkodási joga igazolása céljából az eljáró hatóság előtt hamis adatra vagy valótlan
tényre hivatkozott.
41.	§
(1)	Az idegenrendészeti kiutasítás elrendelésével együtt egy évnél nem rövidebb és öt évnél
nem hosszabb időtartamú beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni.
(2)	Ha a kiutasítást közegészségügyi okból rendelik el, a beutazási és tartózkodási tilalom
időtartamára a közegészségügyi hatóság javaslatot tesz.
(3)	Az e törvény szerinti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom
időtartamát a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani.
(4)	A kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom indokoltságát a kiutasítás
végrehajtásának napjától számított két év elteltével kérelemre felül kell vizsgálni.
(5)	A beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének nincs helye, ha
21
a)	a kiutasításra azért kerül sor, mert a visszairányítást - a visszairányított személynek fel
nem róható okból - nem lehetett végrehajtani, vagy
b)	a kiutasítást kiskorúval szemben rendelték el.
42.	§
(1)	Az idegenrendészeti kiutasítás nem rendelhető el azzal az EGT-állampolgárral, illetve
azzal a családtaggal szemben, aki
a)	több mint tíz éve jogszerűen tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, vagy
b)	kiskorú, kivéve, ha a kiutasítás a kiskorú érdekében történik.
(2)	A kiutasításról az e törvény szerinti adatkezelő szervet értesíteni kell.
43.	§
Az idegenrendészeti kiutasítás nem alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt,
amelynek elbírálása során a bíróság nem rendelt el kiutasítást.
44.	§
A 40. § (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasítást elrendelő határozat meghozatala
előtt a következő szempontokat kell mérlegelni:
a)	az elkövetett cselekmény jellege és súlya,
b)	az érintett személy életkora, egészségi állapota,
c)	az érintett személy családi körülményei, a családi kapcsolat fennállásának időtartama,
d)	az érintett személy gyermekeinek száma és életkora, a velük való kapcsolattartás módja és
gyakorisága,
e)	amennyiben van olyan másik állam, ahol a családi együttélés folytatása nem ütközik jogi
akadályba, azoknak a nehézségeknek a számbavétele, amelyekkel a családtagoknak kellene
szembenézniük, ha annak az államnak a területén kényszerülnének letelepedni,
f)	az érintett személy gazdasági helyzete,
g)	az érintett személy magyarországi tartózkodásának időtartama,
h)	az érintett személy társadalmi és kulturális integrációja, illetve a származási országgal
fennálló kapcsolatainak szorossága.
22
45. §
(1)	Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgár
vagy családtag kizárólag az elrendelő hatóságnak a bíróság kezdeményezésére kiadott
hozzájárulásával utazhat be a Magyar Köztársaság területére.
(2)	Az eljáró hatóság a kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag beutazását a kiutasítást elrendelő határozat bírósági
felülvizsgálata során a bíróság előtt történő megjelenés céljából engedélyezi, ha a bíróság az
érintettet megjelenésre kötelezi, vagy azt lehetővé teszi.
46.	§
(1)	A kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat ellen
fellebbezésnek helye nincs.
(2)	Bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétől számított
nyolc napon belül bírálja el. A tárgyaláson az EGT-állampolgárt vagy a családtagot - erre
irányuló kérelem esetén - személyesen is meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás
mellőzhető, ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a megadott lakcímről nem idézhető,
illetve ismeretlen helyre távozott.
(3)	A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további
jogorvoslatnak nincs helye.
47.	§
(1)	Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt álló EGT-állampolgár vagy családtag a kiutasítás végrehajtásától számított egy év
elteltével kérheti a beutazási és tartózkodási tilalom törlését az egészségi állapotában vagy
családi körülményeiben bekövetkezett olyan változásra hivatkozva, amely a Magyar
Köztársaság területén való tartózkodását indokolja.
(2)	A kérelemről az eljáró hatóság három hónapon belül határoz. Ha az eljáró hatóság a
beutazási és tartózkodási tilalom hatályát megszünteti, intézkedik a beutazási és tartózkodási
tilalom törlése iránt.
23
A kiutasítás végrehajtása
48.	§
(1)	A bíróság által elrendelt vagy az idegenrendészeti kiutasítás esetén az eljáró hatóság
intézkedik
a)	a kiutasítás ténye, végrehajtásának időpontja, valamint - ha beutazási és tartózkodási
tilalmat rendeltek el - a beutazási és tartózkodási tilalom nyilvántartásba vétele,
b)	a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonása
iránt.
(2)	Ha a kiutasítás végrehajtásának a 34. §-ban meghatározott akadálya van, azt a bíróság által
elrendelt kiutasítás végrehajtásakor is figyelembe kell venni. A végrehajtási akadály
fennállását ebben az esetben a büntetés-végrehajtási bíró állapítja meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a
büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a
büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt
-	az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a
büntetés-végrehajtási bírónak.
(4)	A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.
49.	§
(1)	Ha a kiutasítást elrendelő bírósági ítélet végrehajtásáig - a szabadságvesztés büntetés
kivételével - az ítélet meghozatalától számított több mint két év telt el, az eljáró hatóság
kezdeményezi a kiutasítást elrendelő bíróságnál az ítélet felülvizsgálatát.
(2)	A bíróság megvizsgálja, hogy a kiutasítás elrendelése óta történt-e jelentős változás a
kiutasított körülményeiben, illetve, hogy az érintett személy jelentős és tényleges veszélyt
jelent-e a közrendre és közbiztonságra, és dönt a kiutasítás fenntartásáról vagy törléséről.
A kitoloncolás
50.	§
(1)	A bírósági és az idegenrendészeti kiutasítást - a 34. §-ban meghatározott tilalom
figyelembe vételével - a kiutasított személy hatósági kíséretével (a továbbiakban:
kitoloncolás) kell végrehajtani.
24
(2)	A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozatban kell rendelkezni.
Bírósági kiutasítás esetén a kitoloncolást határozattal kell elrendelni, amellyel szemben - a (4)
bekezdésben meghatározott kivétellel - jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	A kitoloncolást elrendelő határozat végrehajtásának felfüggesztése nem kérelmezhető.
(4)	A kitoloncolás foganatosításának módja ellen az érintett végrehajtási kifogást terjeszthet
elő.
(5)	A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha
a)	a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult, vagy
b)	a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre.
(6)	Az eljáró hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben
biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv
rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában
közreműködhet.
A kitoloncolási őrizet
51.	§
(1)	Az eljáró hatóság a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében őrizetbe (a
továbbiakban: kitoloncolási őrizet) veszi az EGT-állampolgárt, illetve a családtagot. Kiskorút
nem lehet kitoloncolási őrizetbe venni.
(2)	A kitoloncolási őrizetet az eljáró hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, amelyet
a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a kitoloncolás végrehajtásáig, de
legfeljebb harminc napra meghosszabbíthat.
(3)	A kitoloncolási őrizetet határozattal kell elrendelni, és a közléssel egyidejűleg végre kell
hajtani. A kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha
a)	elrendelésének oka megszűnt,
b)	nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani, vagy
c)	az elrendeléstől számított harminc nap eltelt.
A kifogás
52.	§
(1)	Az EGT-állampolgár vagy a családtag a kitoloncolási őrizet elrendelésére irányuló eljárás
felfüggesztését nem kérheti. A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek
nincs helye.
25
(2)	A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozat bírósági felülvizsgálata iránt az őrizetbe vett
személy az elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást nyújthat be.
(3)	A kitoloncolási őrizetbe vett személy kifogással élhet, amennyiben az idegenrendészeti
hatóság az 58-59. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.
(4)	A kifogást a kitoloncolási őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el.
(5)	A bíróság
a)	a (2) bekezdés szerinti kifogást haladéktalanul, de legkésőbb a kitoloncolási őrizet
hetvenkét órán túli meghosszabbításával egyidejűleg,
b)	a (3) bekezdés szerinti kifogást nyolc napon belül
bírálja el.
53.	§
(1)	A bíróság döntése alapján
a)	a törvénysértő kitoloncolási őrizetet azonnal meg kell szüntetni,
b)	az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.
(2)	A kifogás elbírálásával egyidejűleg az eljáró hatóság indítványára a bíróság dönt a
kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbításáról.
A kitoloncolási őrizet bírósági meghosszabbítása
54.	§
(1)	A kitoloncolási őrizetbe vételt elrendelő hatóság az őrizet hetvenkét órán túli
meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozza a helyi
bíróságnál.
(2)	Az eljáró hatóság az indítványt megindokolja.
(3)	A bíróság a kitoloncolási őrizet meghosszabbítására irányuló indítványról haladéktalanul
határoz.
A bírósági eljárás közös szabályai
55.	§
(1)	A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a kitoloncolási őrizet meghosszabbításával
kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.
26
(2)	Ha a bíró a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy
indítvány előterjesztésének nincs helye.
56.	§
(1)	A bíróság az EGT-állampolgár, illetve a családtag számára ügygondnokot rendel ki, ha az
EGT-állampolgár vagy a családtag a magyar nyelvet nem ismeri, és képviseletéről
meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.
(2)	A kitoloncolási őrizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a
kifogással és az őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett
kérelmére személyes meghallgatást kell tartani.
(3)	A meghallgatást a kitoloncolási őrizet helyén és a jogi képviselő távollétében is meg lehet
tartani.
(4)	A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a kitoloncolási őrizetbe vett személy
megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás
vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.
(5)	A meghallgatáson az EGT-állampolgár vagy a családtag, illetve az idegenrendészeti
hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlévőknek módot
kell adni arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag,
illetve az indítványozó hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban
benyújtotta, azt a bíró ismerteti.
57.	§
(1)	A bíróság határozatát az érintett EGT-állampolgárral vagy családtaggal és az
idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha az EGT-állampolgárnak vagy a családtagnak
meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot
vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és az írásba foglalást követően
nyomban kézbesíteni kell.
(2)	A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.
27
A kitoloncolási őrizet végrehajtása
58.	§
(1)	A kitoloncolási őrizetben lévő személyt - befogadásakor - jogairól és kötelezettségeiről
anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.
(2)	A kitoloncolási őrizetet elrendelő hatóság az őrizetben lévő személy kérelmére, vagy ha
kétoldalú konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az őrizetbe vételről, illetve az őrizet
időtartamának meghosszabbításáról köteles késedelem nélkül értesíteni az őrizetbe vett
személy magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet.
(3)	A kitoloncolási őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként
haladéktalanul gondoskodnia kell az őrizetbe vett személy felügyelet nélkül maradó, illetve
eltartott családtagja elhelyezéséről, valamint őrizetlenül hagyott értéktárgyai biztonságba
helyezéséről.
59.	§
(1)	A kitoloncolási őrizetet az eljáró hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja.
(2)	A kitoloncolási őrizet végrehajtása során a férfiakat a nőktől el kell különíteni.
(3)	A kitoloncolási őrizetben lévő személy jogosult:
a)	elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelő
ruházatra -, valamint egészségügyi sürgősségi és alapellátásra,
b)	képviselőjével, illetve a konzuli képviseletet ellátó szerv tagjával ellenőrzés nélküli,
valamint hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra,
c)	a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés
folytatására és látogató fogadására,
d)	az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,
e)	a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására,
f)	a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,
g)	kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére,
h)	napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra.
(4)	A kitoloncolási őrizetben lévő személy köteles:
a)	a kitoloncolási őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel
összefüggő utasításoknak eleget tenni,
28
b)	olyan magatartást tanúsítani, amely a többi kitoloncolási őrizetben lévő személy jogait nem
sérti, nyugalmát nem zavarja,
c)	az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,
d)	a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, ruházata átvizsgálását és a birtokában
nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni.
Arcképmás és ujjnyomat rögzítése
60. §
(1)	A beutazási és tartózkodási tilalom betartásának ellenőrzése céljából az idegenrendészeti
kiutasítást elrendelő vagy a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti annak a személynek
az arcképmását, valamint ujj nyomatát, akit a bíróság kiutasított, vagy akivel szemben az
eljáró hatóság a kiutasítással együtt beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott személy az arcképmása, valamint ujjnyomata
rögzítését tűrni köteles.
A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai
61. §
A kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatnak tartalmaznia
kell:
a)	a 44. § alapján mérlegelt szempontokat,
b)	a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,
c)	annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,
d)	az ország elhagyására előírt kötelezettség teljesítésének határnapját,
e)	a határátlépés helyét,
f)	beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése esetén az arcképmás, valamint az ujjnyomat
rögzítésének tűrésére vonatkozó kötelezettség előírását.
62. §
A kiutasítás kapcsán felmerülő költséget a kiutasított vagy - családtag esetén anyagi fedezet
hiányában - az EGT-állampolgár vagy a magyar állampolgár viseli. Ha a kiutazási
kötelezettség azért nem teljesíthető, mert a költségek viselésére kötelezett személy nem
29
rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét az eljáró hatóság
megelőlegezi.
A személykörözés elrendelése
63.	§
(1)	Az eljáró hatóság körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó EGT-
állampolgárnak vagy családtagnak, aki
a)	a kitoloncolási őrizetből megszökött, vagy
b)	a 37. § (2) bekezdés alapján kijelölt tartózkodási helyről ismeretlen helyre távozott.
(2)	A körözést határozattal kell elrendelni, amelyet az elrendelő hatóság székhelye szerint
illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
(3)	A körözést vissza kell vonni, ha elrendelésének oka megszűnt. A körözést az elrendelő
hatóság vonja vissza határozattal, amelyet meg kell küldeni a (2) bekezdés szerinti
rendőrkapitánysághoz.
A kiutazás korlátozása
64.	§
(1)	Nem hagyhatja el a Magyar Köztársaság területét az az EGT-állampolgár vagy családtag,
aki büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, házi őrizetben, lakhelyelhagyási tilalom
hatálya alatt, őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban,
ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll.
(2)	Az eljáró hatóság az EGT-állampolgár vagy a családtag úti okmányának visszatartásáról
határozattal dönt, ha az (1) bekezdés szerinti valamely kényszerintézkedés jogerős
elrendeléséről a büntetőeljárást folytató bíróság, ügyészség, illetve nyomozóhatóság
értesítette. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	Az úti okmányt arra az időtartamra kell visszatartani, ameddig az EGT-állampolgár vagy a
családtag az (1) bekezdés szerinti valamely kényszerintézkedés hatálya alatt áll.
30
Felelősségi szabályok
65.	§
(1)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton, illetve
menetrend szerint közlekedő járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve
területén át más célállamba szállító természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli
gazdasági társaság, aki vagy amely gazdasági célú személyszállítási tevékenység végzésére
jogosult (a továbbiakban: fuvarozó) köteles a szállítást megelőzően megbizonyosodni arról,
hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag rendelkezik-e a beutazáshoz
vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal.
(2)	A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot légi vagy vízi úton,
közúton, illetve vasúton szállító fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan
visszaszállításról abba az országba, ahonnan utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha
a)	az általa szállított utasnak a Magyar Köztársaság területére történő beléptetését a
törvényben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg,
b)	az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt a
Magyar Köztársaság területére visszairányították, vagy
c)	a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az utasnak a járműre
történő felvételét.
(3)	Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodásával összefüggésben felmerülő
költségeket a fuvarozó viseli.
(4)	Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az
eljáró hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre határozattal
kötelezi.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - külön jogszabályban
meghatározott - közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.
(6)	A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül,
ha bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható
gondossággal eleget tett.
31
66. §
(1)	A légi fuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság közrendvédelmi bírsággal sújtja,
amennyiben a légi fuvarozó - a külön jogszabályban meghatározottak szerinti kötelezettségét
megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket nem az Európai Unió
valamely tagállamának vagy valamely schengeni államnak a területéről szállít a Magyar
Köztársaság területére.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légi fuvarozó
hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot
továbbít.
67.	§
(1)	A munkáltató az EGT-állampolgár vagy a családtag magyarországi munkavállalásának
meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának megszüntetését három munkanapon belül köteles
bejelenteni az eljáró hatóságnak.
(2)	Az eljáró hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó
munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújthatja.
68.	§
A fuvarozó és a munkáltató a felelősségének megállapítására irányuló eljárás felfüggesztését
nem kérheti.
V.	Fejezet
AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI
69.	§
Az eljáró hatóság köteles az ügyfelet az e törvényben biztosított jogairól és kötelezettségeiről,
különösen jogorvoslati jogáról, kártalanítási igényéről, valamint jogai érvényesítésének
módjáról az általa értett nyelven tájékoztatni.
70.	§
(1)	Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban az ügyfélnek kérelme
előterjesztésekor, valamint a regisztrációs igazolás kiadása érdekében az eljáró hatóság előtt
32
személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési kötelezettség teljesítésétől az eljáró
hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi állapota miatt képtelen.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban az ügyfél a kérelmét hiányosan
nyújtotta be, a hiánypótlási felhívást részére az eljáró hatóság azonnal átadja.
(3)	Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező,
nincs helye elektronikus ügyintézésnek.
71.	§
(1)	Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket - a (2)-(4) bekezdésben
foglalt eltérésekkel - kézbesítés útján kell közölni.
(2)	A jelenlevő ügyféllel anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is
közölni kell
a)	a határozatot,
b)	a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát,
c)	a kitoloncolási őrizet törvényességének bírósági felülvizsgálata és meghosszabbítása
tárgyában hozott bírósági határozatot.
(3)	A közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell
íratni.
(4)	Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a
határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok
kirendelésének nincs helye.
(5)	Ha a beutazási és tartózkodási tilalmat a 38. § (1) bekezdése alapján rendelték el, a
határozat rendelkező részét külön jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni.
72.	§
(1)	Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak és
méltányossági eljárásnak sincs helye.
(2)	Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott
elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.
33
73. §
(1)	A vízum kiadására irányuló eljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a
jeltolmácsolás költségét (a továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a
kérelmező viseli.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az e törvényben szabályozott kérelemre indult
eljárásokban a döntés közlésével felmerülő, az anyanyelv használatával kapcsolatos
költségeket az eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő,
az anyanyelv használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli.
(3)	Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával
kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli.
74. §
Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - az
eljáró hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet tolmácsot a hatóság és a tolmács
között létrejött szerződés alapján.
VI.	Fejezet
ADATKEZELÉS
75 . §
(1)	A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a
központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a
családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:
a)	a regisztrációs igazolással ellátott EGT-állampolgárok nyilvántartása,
b)	a tartózkodási kártyával rendelkezők nyilvántartása,
c)	az állandó tartózkodási kártyával rendelkezők nyilvántartása,
d)	a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgárok és
családtagok nyilvántartása,
e)	a személyes szabadságukban korlátozott EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása,
f)	az úti okmány, illetve a személyazonosító igazolvány elvesztését bejelentő EGT-
állampolgárok és családtagok nyilvántartása.
34
(2)	A központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv a regisztrációs igazolással,
valamint a tartózkodási kártyával rendelkezők személyi azonosítóját a személyi adat- és
lakcímnyilvántartással való kapcsolattartás, valamint a bűnüldöző hatóságok részére történő
adatszolgáltatás céljából kezelheti.
76.	§
A tartózkodási jogot igazoló okmányokkal kapcsolatos, a 75. § (1) bekezdésének a)-c) pontja
szerinti résznyilvántartások az érintettek tartózkodási jogot igazoló okmányával kapcsolatos
következő adatokat tartalmazzák:
a)	a születési és házassági nevet, a személyi azonosítót és a regisztrációs igazoláson szereplő
lakcímet,
b)	a regisztráció időpontját, illetve a tartózkodási kártya kiadása iránti kérelem benyújtásának
időpontját,
c)	az úti okmány vagy a személyazonosító igazolvány adatait,
d)	a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány számát, típusát, érvényességét,
meghosszabbításának időtartamát,
e)	a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány visszavonásának tényét, okát,
időpontját,
f)	a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány leadásának tényét, időpontját,
g)	a regisztrációt, illetve a tartózkodási jogot igazoló okmány cseréjének, pótlásának, az
okmány elvesztésének, megsemmisülésének, a talált okmány visszaadásának tényét,
h)	az EGT-állampolgár családi állapotát, amennyiben ez más személy tartózkodási jogát
alapozza meg.
77.	§
A tartózkodási jogot igazoló okmányokról vezetett résznyilvántartásokban az adatok a
tartózkodási jog megszűnésétől vagy a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás
megállapításától számított öt évig kezelhetők.
78.	§
(1)	A kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása a
következő adatokat tartalmazza:
35
a)	az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
állampolgárságát, személyazonosító jelét,
b)	a kiutasítás, illetve a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének jogalapját,
időtartamát,
c)	az intézkedés időpontját,
d)	az elrendelő szerv megnevezését,
e)	a kilépés helyét, idejét,
f)	az EGT-állampolgár és a családtag arcképmását, ujjnyomatát.
(2)	A beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló személyt - kérelmére - a nyilvántartott
adatairól tájékoztatni kell. A tájékoztatást - nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből - az
idegenrendészeti hatóság korlátozhatja vagy megtagadhatja. A döntést indokolni kell.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az
idegenrendészeti hatóság a tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.
(4)	Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokat az eljáró hatóság a beutazási és
tartózkodási tilalom időtartama alatt kezeli.
79.	§
(1)	A konzuli védelem biztosítása érdekében a nemzetközi szerződésekben meghatározott
értesítési kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából a személyes szabadságukban
korlátozott, továbbá rendkívüli eseményekben (haláleset, baleset) érintettek nyilvántartása a
következő adatokat tartalmazza:
a)	az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
állampolgárságát, személyazonosító jelét,
b)	a büntetőeljárás adatait (a bűncselekmény törvényi minősítését és megnevezését, az
elkövetés idejét, a bírósági döntés időpontját), ügyszámát,
c)	a rendkívüli esemény adatait, ügyszámát,
d)	az eljáró szerv megnevezését,
e)	az intézkedés időpontját.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a tájékoztatási kötelezettség teljesítését vagy a
szabadságkorlátozás megszűnését követő három évig kezelhetők.
36
80. §
(1)	Az úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő EGT-
állampolgárok és családtagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:
a)	az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
állampolgárságát, személyazonosító jelét,
b)	az elveszettként bejelentett úti okmány típusát és számát,
c)	a bejelentés időpontját,
d)	a bejelentést felvevő szerv megnevezését,
e)	a tartózkodási jogot igazoló okmány típusát, számát, érvényességét és a kiállító hatóság
megnevezését,
f)	az új úti okmány vagy személyazonosító igazolvány típusát, számát és érvényességét.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztésével kapcsolatos adatokat az okmány
megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstől számított öt évig kezeli.
81. §
(1)	A 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból törvényben meghatározott
feladataik ellátása céljából - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az igazságszolgáltatási és a
bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az adóhatóság, az állampolgársági
feladatokat ellátó hatóság, a menekültügyi hatóság, a munkaügyi hatóság a 75. § (1) bekezdés
a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból a személyi adat- és lakcímnyilvántartás
központi hatóságának az EGT-állampolgárok és a családtagok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos feladatai ellátásához törvény alapján az abban
meghatározott adatkörben és szervek részére, az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának
megjelölése mellett szolgáltatható adat.
(2)	A munkaügyi hatóság csak arra a személyre vonatkozó adatot igényelhet a 75. § (1)
bekezdés a)-c) pontjában foglalt résznyilvántartásokból, akit a Magyar Köztársaság más
elbánásban részesít, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló
1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.
(3)	Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó európai közösségi
jogi aktusa alapján az abban meghatározott adatátvételre jogosult szerv részére szolgáltatható
adat.
37
(4)	Az e törvény alapján kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és azokról
személyazonosításra alkalmatlan módon a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő
szerv statisztikai célra adatokat szolgáltathat. A 75. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt
adatokból a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az
adatok személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.
82. §
(1)	Az eljáró hatóság - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az EGT-állampolgár, valamint a
családtag tartózkodási joga fennállásának ellenőrzése céljából adatot igényelhet:
a)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,
b)	a bűntettesek nyilvántartásából,
c)	a körözési nyilvántartásból,
d)	a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
e)	a cégnyilvántartásból,
f)	az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
g)	az ingatlan-nyilvántartásból.
(2)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásból az eljáró hatóság csak akkor
igényelhet adatot, ha az EGT-állampolgárt vagy a családtagot a Magyar Köztársaság más
elbánásban részesíti, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló
1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.
83. §
(1)	A személyi adat-és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesíti a központi adatkezelő szervet
az EGT-állampolgár és a családtag
a)	Magyarországon bekövetkezett haláláról, nevének megváltoztatásáról,
b)	bejelentett lakóhelyének megszűnéséről,
c)	adatai nyilvántartásának megszüntetéséről.
(2)	Az eljáró hatóság tájékoztatja a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi hatóságát
a)	a tartózkodási jog megszűnéséről és a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás
megállapításáról,
b)	az EGT-állampolgár és a családtag külföldön bekövetkezett haláláról, nevének
megváltozásáról.
38
84. §
(1)	A 75. § (1) bekezdésében meghatározott résznyilvántartásokból teljesített
adatszolgáltatásról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartást a nyilvántartás kezelője vezeti.
85.	§
(1)	Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a)	az EGT-állampolgár és a családtag nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,
állampolgárságát, személyazonosító jelét,
b)	az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját,
c)	az adattovábbítás időpontját,
d)	az adattovábbítás célját, jogalapját és a továbbított adatkört,
e)	az adatigénylő nevét vagy megnevezését.
(2)	Az adattovábbítási nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az érintett
jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya volt-e.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartásba az eljáró hatóság, valamint az adatvédelmi biztos
tekinthet be.
(4)	Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Felhatalmazó rendelkezések
86.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a)	az EGT-állampolgár és a családtag tartózkodásával összefüggő ügyekben eljáró
hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás rendjét;
b)	a tartózkodás bejelentésével, valamint a tartózkodási kártya kiadásával kapcsolatos eljárás,
valamint az EGT-állampolgár és a családtag e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatos
eljárás részletes rendjét;
39
c)	a vízumkiadó hatóságok feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumkiadás részletes
szabályait, valamint a vízum formáját;
d)	a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság
mértékét és kiszabásának rendjét;
e)	a kötelező tartózkodási hely kijelölésével kapcsolatos szabályokat;
f)	a kitoloncolási őrizetbe vett, valamint a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személy
ellátásának és támogatásának szabályait;
g)	a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási
szabályokat;
h)	az EGT-állampolgár és a családtag magyarországi tartózkodásának részletes
közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és
igazolásának szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg
a)	az e törvény szerinti okmányok adattartalmát, érvényességi idejét, formáját,
b)	a kitoloncolási őrizet végrehajtásának szabályait,
c)	a kitoloncolás végrehajtásának szabályait és
d)	a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatfeldolgozó szervét.
(3)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az
adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg az e törvény
hatálya alá tartozó eljárások díját.
(4)	Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - az idegenrendészetért és
menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a közegészségügyet veszélyeztető
betegségeket rendeletben állapítsa meg.
(5)	Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az idegenrendészetért és
menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy egyéb mentességet
élvező személyek beutazásának és tartózkodásának egyes szabályait rendeletben állapítsa
meg.
Hatálybalépés
87.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1-jén lép hatályba.
40
(2)	E törvény 3. § (6) és (7) bekezdése a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok
teljeskörű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lép hatályba.
Átmeneti rendelkezések
88. §
(1)	Az EGT-állampolgárt a részére e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási
vízum, tartózkodási engedély vagy EGT tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig
megilletik a regisztrációs igazolással rendelkezők jogai.
(2)	A családtag részére e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum,
tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének
lejártáig a fenti engedélyek által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra jogosít.
(3)	A tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár
vagy családtag kérelmére az eljáró hatóság - az (1) és (2) bekezdésben foglalt szerzett jogok
sérelme nélkül - az engedély érvényességi ideje alatt az e törvényben meghatározott
tartózkodási jogot igazoló okmányt állít ki.
(4)	A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag
kérelmére - a feltételek vizsgálata nélkül - állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell
kiállítani.
(5)	Az EGT-állampolgár és a családtag által e törvény hatálybalépése előtt benyújtott,
elsőfokú határozattal még el nem bírált tartózkodási vagy letelepedési engedély iránti
kérelmekkel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)	Az EGT-állampolgárral és a családtaggal szemben e törvény hatálybalépése előtt a
külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban:
Idtv.) alapján elrendelt őrizetre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az őrizet
elrendelésétől számított harminc nap eltelt, az őrizetet e törvény hatálybalépésének napján
meg kell szüntetni.
(7)	Ha a Bolgár Köztársaság, valamint Románia állampolgáraival és harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagjaival szemben az Idtv. alapján elrendelt őrizet
elrendelésétől számított harminc nap eltelt, az őrizetet e törvény hatálybalépésének napján
meg kell szüntetni.
(8)	E törvény hatálybalépésének napján érvényét veszti a Bolgár Köztársaság, valamint
Románia állampolgáraival és harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjaival
szemben az idegenrendészeti hatóság által
41
a)	az Idtv. alapján elrendelt kiutasítás és az azzal együtt elrendelt beutazási és tartózkodási
tilalom, valamint
b)	az Idtv. 32. § (1) bekezdés a)-c) pontja alapján önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási
tilalom.
Módosuló rendelkezések
89. §
(1)	Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Egytv.) 8. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek
gyakorlásától nincs eltiltva, és
a)	magyar állampolgár,
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkezik, vagy
c)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel
rendelkezik.”
(2)	Az Egytv. a következő 29. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
29.	§ Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos
tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés g)
pont és 21. cikk;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
42
90. §
(1)	A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban. Gytv.) 5. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„5. § A rendezvény szervezője az lehet, aki
a)	magyar állampolgár,
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkezik, vagy
c)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és bevándorolt, illetve letelepedett jogállású, vagy tartózkodási engedéllyel
rendelkezik.”
(2)	A Gytv. a következő 20. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
20.	§ Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet
módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a
75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
24.	cikkének való megfelelést szolgálja.”
91.	§
(1)	A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazása során:]
„20. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,”
43
(2)	Az Avtv. 2. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazása során:]
„21. harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam.”
(3)	Az Avtv. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az EGT-államokba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar
Köztársaság területén belüli adattovábbításra kerülne sor.”
92.	§
(1)	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 14. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában az
idegen nyelvű okiratot
a)	hiteles magyar nyelvű fordítással és
b)	ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel
ellátva kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.”
(2)	Az Ápt. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazásában - a lakcímbejelentés napjától - Magyarországon lakik az a
lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár,
a)	aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású,
b)	akit menekültként elismertek, valamint
c)	aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, és bejelentési kötelezettségének eleget
tett.”
93.	§
(1)	A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Met.) 43. § (1)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelem nyilvánvalóan megalapozatlannak tekinthető, ha abból nem lehet megállapítani a
3. § (1) bekezdésében meghatározott ok fennállását, a következő indokok bármelyike miatt:]
44
„d) a kérelmező az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam állampolgára, illetve az Európai Közösség és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy.”
(2)	A Met. 43. § (3) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak fennállása állapítható meg, ha a kérelmező]
„e) szándékosan elmulasztotta annak közlését, hogy korábban kérelmet nyújtott be az Európai
Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más
államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt:
EGT-állam), különösen, ha az eljárásban hamis személyazonosságot használ;
f)	kérelmét korábban egy másik EGT-államban a Genfi Egyezményben foglalt eljárási
követelmények és garanciák figyelembevételével elutasították.”
94.	§
(1)	A jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet (a továbbiakban:
Jtvr.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A névjegyzékbe - kérelemre - be kell jegyezni azt, aki magyar állampolgár, illetve külön
törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen
előéletű, egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, és külön jogszabály szerint magyar jogi
szakvizsgát tett.”
(2)	A Jtvr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogi előadóként az foglalkoztatható, aki magyar állampolgár, illetve külön törvény szerint
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, büntetlen előéletű és egyetemi
jogi végzettséggel rendelkezik. Az állampolgársági követelmény alól az igazságügyért felelős
miniszter felmentést adhat.”
(3)	A Jtvr. a következő 23. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
45
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
23.	§ Ez a törvényerejű rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok
területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK
rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a
73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.”
95.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 102. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 2. § (1) bekezdésében megjelölt Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak azt
kell tekinteni, aki
a)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik,
b)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású;
c)	külön jogszabály értelmében menekültnek minősül.”
(2)	Az Itv. 103. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „Ez a törvény a Magyar
Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló,
Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt, az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett Európai
Megállapodással összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő
uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg az (1)
bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
„c) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
46
96. §
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
(a továbbiakban: Flt.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 7. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket az e törvény és végrehajtási
szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral
azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e
szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
(a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében
eltérő szabályokat állapíthat meg.”
(2)	Az Flt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nincs szükség engedélyre
a)	a külön jogszabály szerint menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá a
bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy, továbbá
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi
munkavégzéséhez. Törvény, valamint kormányrendelet a b) pontban foglalt szabálytól eltérő
szabályokat állapíthat meg.”
(3)	Az Flt. 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (6) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható arra a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyre, aki Magyarországon engedély nélkül
foglalkoztatható.”
(4)	Az Flt. 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az
Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és
tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes
állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
(5)	Az Flt. a következő 60. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
47
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
60. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés a) pont és 21. cikk;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
97. §
(1)	A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 7. §
(8)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az (1) bekezdéstől eltérően ügykezelői feladatkörre közszolgálati jogviszony - a
jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas ügykezelői munkaköröket, valamint a 68. §
(3)	bekezdésében meghatározott vezetői megbízás esetét kivéve - a külön törvény szerint a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel is létesíthető, ha a feladatkör
ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik.”
(2)	A Ktv. 81. §-ában az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok
tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával
összhangban, az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a 81. § a következő
e)	ponttal egészül ki:
„e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
48
98. §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény (a továbbiakban: Nytv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartoznak:
a)	a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgárok, a bevándorolt és a letelepedett
jogállású, valamint a menekültként elismert személyek,
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek (a továbbiakban: a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy), amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodási jogukat a Magyar Köztársaság területén gyakorolják.”
(2)	Az Nytv. 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya kiterjed:]
„b) a külföldön élő magyar állampolgárok, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy kivételével a személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos eljárásra,
továbbá”
(3)	Az Nytv. 9. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[A Hivatal feladata és hatásköre:]
„m) ellátja a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy személyi és
lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos - jogszabályban meghatározott -
feladatokat.”
(4)	Az Nytv. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartás tartalmazza a polgár]
„b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát (a továbbiakban:
állampolgárság), valamint menekült, bevándorolt, letelepedett jogállását, illetve a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy esetében a szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés tényét;”
(5)	Az Nytv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
49
„(2) A nyilvántartás a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek az (1)
bekezdés a)-j) pontja szerinti adatait, aláírását, valamint személyi azonosítójáról és lakcíméről
kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítóját tartalmazza.”
(6)	Az Nytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartás történeti állománya tartalmazza a polgár minden eddigi, a törvény hatálya
alá tartozó adatát és adatváltozását az érintett elhalálozásától, magyar állampolgárságának
megszűnésétől, illetve a külföldi letelepedés szándékával külföldre távozásától, bevándorolt,
menekült, letelepedett jogállásának megszűnésétől, illetve a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnésétől számított 15 évig, kivéve, ha
jogállásának megszűnését a magyar állampolgárság megszerzése eredményezte.”
99. §
(1) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Métv.) 3. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Térítésmentes terhesgondozásra jogosult
a)	a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó
tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
valamint
c)	az a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
hatálya alá tartozó személy, aki bevándorolt vagy letelepedett jogállású.”
(2)	A Métv. a következő 18. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
18. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés d) pont és 21. cikk;
50
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
100.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
[A törvény hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed a Magyarországon
élő]
„b) bevándoroltakra és letelepedettekre,
c)	hontalanokra,”
(2)	A Szoctv. 3. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A törvény hatálya a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)
bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő
országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
(3)	A törvény hatálya kiterjed
a)	a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi
rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban:
Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagjára,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a
szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság
területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
b)	a 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális
biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra
és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben
meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre,
51
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja,
és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint
bejelentett lakóhellyel rendelkezik.”
(3)	A Szoctv. 132. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa]
„k) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó ellátások igénylésével,
megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével
kapcsolatos részletes szabályokat;”
(4)	A Szoctv. a következő 141. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
141. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés d) pont és 21. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
101.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 110. § (1) és (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki,
és ezzel egyidejűleg a jelenlegi (3)-(8) bekezdés megjelölése (4)-(9) bekezdésre változik:
„(1) A nem magyar állampolgár kiskorú akkor tanköteles Magyarországon, ha
a)	menedékjogot kérő, menekült, menedékes,
b)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon
gyakorolja,
52
c)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve a Magyar Köztársaság területén
való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.
(2)	A feltételek meglétét a tanuló nevelési-oktatási intézménybe történő felvételénél igazolni
kell.
(3)	Ha a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás ideje
a)	az egy évet nem haladja meg, a szülő kérésére,
b)	az egy évet meghaladja, e törvény erejénél fogva válik a gyermek tankötelessé.”
(2)	A Kotv. a következő 122/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
122/A. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés b) pont és 21. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/3 8/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
102.	§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 82. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Írnokká, illetőleg fizikai alkalmazottá azt a büntetlen előéletű személyt lehet kinevezni,
aki
a)	magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy
b)	az a) pontban meghatározott személyeknek az Szmtv. szerinti családtagja,
53
ha a feladatkör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel és legalább alapfokú
végzettséggel rendelkezik. Fontos és bizalmas ügyészségi munkakört csak magyar
állampolgár tölthet be.”
(2) Az Üsztv. 111. § (3) bekezdésében az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994.
évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival
összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő
uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a (3)
bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
,,d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
103.	§
(1)	A szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szütv.) 1. §
(5)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a szabadalmi ügyvivő a (2) bekezdésben meghatározott iparjogvédelmi ügyekben
külföldön jár el, tevékenységére a külföldi jogszabályok előírásai az irányadók, azonban az
ilyen tevékenységére e törvény rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. Külföldi
jogszabályon az eljárás helye szerinti államra kötelező nemzetközi szerződéseket, ha pedig a
szabadalmi ügyvivő valamely EGT-állam területén jár el, az e megállapodással érintett
európai közösségi jogszabályokat is érteni kell.”
(2)	A Szütv. 1. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény alkalmazásában EGT-államnak kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az
államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, továbbá az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi
54
szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam
állampolgárával azonos jogállást élvez.”
(3)	A Szütv. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kamarába való felvételre jogosult, aki]
„a) magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy);”
(4)	A Szütv. 5. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabadalmi ügyvivő kamarai tagsága megszűnik, ha]
„f) magyar állampolgársága megszűnik, illetve az Szmtv. szerint a szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való joga megszűnik;”
(5)	A Szütv. 26. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékébe - kérelmére - azt kell bejegyezni a Kamaránál,
aki]
„a) magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy;”
(6)	A Szütv. 26. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kamara a szabadalmi ügyvivőjelöltek névjegyzékéből törli azt,]
„e) akinek magyar állampolgársága megszűnik, illetve akinek az Szmtv. szerint a szabad
mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga megszűnik;”
(7)	A Szütv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény alkalmazásában európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (a
továbbiakban: közösségi képviselő) az, aki az Szmtv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkezik, valamely EGT-államban szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására
jogosult, és valamely EGT-állam területén működik.”
(8)	A Szütv. 27/E. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A közösségi képviselőt a Kamara törli a közösségi képviselők névjegyzékéből, ha]
55
„c) az Szmtv. szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joga megszűnik;”
(9)	A Szütv. a következő 41. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
41. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet
módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a
75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
24. cikkének való megfelelést szolgálja.”
104.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3.
§ 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„2. Belföldi illetőségű magánszemély:
a)	a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön
nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel);
b)	az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad
mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben -
a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napig a Magyar Köztársaság
területén gyakorolja;
c)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy; továbbá
d)	az a természetes személy, aki
da)	kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
db)	létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik
állandó lakóhellyel; létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a
legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik;
dc)	tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön
rendelkezik lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg.”
56
(2)	Az Szjatv. 3. § 72. pont m) és n) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Adóterhet nem viselő járandóság:]
,,m) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján az a)-j) alpontban meghatározott
bevételnek megfelelő jogcímen kifizetett (juttatott) bevétel;
n) a 3. § 78. pontja szerinti EGT-állam joga alapján kifizetett (juttatott) olyan, e törvény
szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelem alapjául szolgáló bevétel, amely a tagállam
belső joga szerint akkor is mentes a jövedelemadónak megfelelő adó alól, ha azt az ott
illetőséggel bíró magánszemély részére fizetik (juttatják);”
(3)	Az Szjatv. 3. §-a a következő 78. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]
„78. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
105.	§
(1)	A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi
LVIII. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(5) Kamarai tagság nélkül végezhetnek építészeti tevékenységet azok a külön törvény szerint
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek (a továbbiakban: a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), akik szakmájukat a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 56. §-ában foglaltak
szerint kívánják gyakorolni. Ezen személyeket a szolgáltatás időtartamára, de legfeljebb egy
évre a külön jogszabályban meghatározott területi építész kamara, jogszabályban előírtak
szerint elkülönítetten vezetett névjegyzékbe foglalja. Ezen határidőt követően a névjegyzékbe
vett személyeket a névjegyzékből törölni kell.”
(2)	Az Mktv. 25. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A kamarai felvételre jogosult, aki]
57
„a) magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
vagy
b)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy”
(3)	Az Mktv. a következő 56. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
56. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés g) pont és 21. cikk;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
106. §
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvtv.) 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A törvény hatálya kiterjed
a)	a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a
letelepedett, bevándorolt, illetve befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által
menekültként, illetve hontalanként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire;
b)	a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi
rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre és a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a
továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti
családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben
meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a
58
Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(2)	A törvény hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1)
bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok
állampolgárainak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó gyermekeire is.”
(2)	A Gyvtv. 189. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„189. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatalok munkahelyi védelméről, az Mt.
irányadó rendelkezéseivel együtt,
b)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés d) pont és 21. cikk;
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
107. §
(1)	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről
szóló 1997. évi XLVII. törvény (Esztv.) 3. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„m) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
(2)	Az Esztv. 3. §-a a következő új n) ponttal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi n)
pont megjelölése o) pontra változik:
[E törvény alkalmazásában]
„n) harmadik ország: minden olyan állam, amely nem EGT-állam,”
59
108. §
(1)	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
(a továbbiakban: Iatv.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Igazságügyi szakértőnek, szakértőjelöltnek, - a bírósági jegyzőkönyvvezető és a
cégszerkesztő kivételével - írnoknak és fizikai dolgozónak azt a tizennyolcadik életévét
betöltött, büntetlen előéletű, a munkakörére meghatározott képesítéssel rendelkező személyt
lehet kinevezni, aki
a)	magyar állampolgár, vagy
b)	külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, ha a
munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik.”
(2)	Az Iatv. 137. §-ában az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és
azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt
Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával
összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető
szabályozást tartalmaz:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a 137. § a következő
d)	ponttal egészül ki:
„d) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
109. §
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy), továbbá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
60
törvény hatálya alá tartozó személy - az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken
túlmenően - a külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet településtervezési
tevékenységet.”
(2)	Az Étv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a magyar állampolgár, a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, továbbá a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a
külön jogszabályban meghatározottak szerint végezhet építészeti-műszaki tervezési, illetve
építésügyi műszaki szakértői tevékenységet.”
(3)	Az Étv. a következő 63. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
63. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet
módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a
75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
24. cikkének való megfelelést szolgálja.”
110.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § f ) pont
2.	alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában saját jogú nyugdíjas az a természetes személy, aki]
„2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetve az
EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági
nyugdíjban részesül,”
(2)	A Tbj. 4. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
61
„u) Belföldi:
1.	a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett
jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
2.	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett
lakóhellyel rendelkezik, valamint
3.	a hontalan;”
(3)	A Tbj. 4. § v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„v) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
(4)	A Tbj. 4. § x) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„x) Közös háztartás: az eltartó lakóhelyével, illetőleg bejelentett magyarországi tartózkodási
helyével megegyező:
1.	a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező belföldinek minősülő személy, a bevándorolt, a letelepedett, illetőleg a
menekültként elismert (belföldi) eltartó belföldi eltartott hozzátartozója esetén a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezései szerint
bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, illetve a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerint nyilvántartott szálláshely,
2.	a biztosított, illetőleg egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy Magyarországon
tartózkodó külföldi eltartott hozzátartozója esetén az eltartott tartózkodási engedélye,
bevándorlási engedélye vagy letelepedett jogállást igazoló okmánya alapján, a harmadik
62
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezései szerint
bejelentett szállás-, lakó- vagy tartózkodási hely.”
(5)	A Tbj. 58. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]
„i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy biztosítási jogviszonyával,
járulékfizetésével, valamint adatszolgáltatásával összefüggő rendelkezéseket.”
(6)	A Tbj. a következő 61. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
61. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés d) pont és 21. cikk;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
111. §
(1)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tnytv.) 4. § (1) bekezdése a következőj) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„j) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
63
(2)	A Tnytv. 79. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását a határozat beérkezését
követő tizenöt napon belül]
„b) a valamely EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által
megjelölt, valamely EGT-államban vezetett átutalási betétszámlára (bankszámlára),”
[teljesíti.]
112. §
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. §-a a következő
e)	ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„e) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
113. §
(1)	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § s) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„s) magyar állampolgár: a magyar állampolgársággal, illetve külön törvény szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy), a letelepedett, valamint a bevándorolt jogállású
személy, továbbá a külön jogszabály értelmében menekültnek minősülő személy;”
(2)	Az Eütv. 3. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„x) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
64
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
(3)	Az Eütv. 110. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a)	az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki Magyarországon
elismerhető egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, továbbá
b)	az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, akinek egészségügyi
szakképesítést igazoló okirata a Magyar Köztársaság területén megszerezhető
szakképesítéssel egyenértékűként nem ismerhető el, de hitelt érdemlő módon igazolja, hogy a
bejelentést megelőző öt éven belül legalább három éven keresztül rendszeresen végezte a
bejelentéssel érintett egészségügyi tevékenységet valamely EGT-állam területén,
ha nem gazdasági célú letelepedés mellett kíván e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi
tevékenységet végezni, és valamely EGT-államban letelepedettként már szolgáltatást nyújt,
ezt a szándékát a külön jogszabályban meghatározott eljárás keretében bejelenti a külön
jogszabályban meghatározott hatóság részére. Ezt a rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a
nyújtani kívánt szolgáltatás gyógyszerészi szolgáltatás. A bejelentési eljárás során a valamely
nem EGT-állam területén végzett egészségügyi tevékenység figyelembevételének lehetőségét
is meg kell vizsgálni.”
(4)	Az Eütv. 112. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Honosított, illetve - a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi
C. törvény Harmadik része szerinti elismerés kivételével - elismert egészségügyi
szakképesítéssel rendelkező személy, valamint hazai oktatási intézményben nem magyar
nyelvű képzés során szakképesítést szerzett, a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy akkor vehető fel a
működési nyilvántartásba, ha a megfelelő szakképesítést igazoló hazai oklevél kiadására
egyébként jogosult oktatási intézmény által erre a célra szervezett bizottság előtt a magyar
szociális biztonsági rendszerre, valamint a szakmai etikai szabályokra vonatkozó, külön
jogszabályban meghatározott ismeretekből magyar vagy - választása szerint hazai, a
megfelelő felsőfokú szakirányú képzést végző oktatási intézményben oktatási nyelvként
65
alkalmazott - idegen nyelven eredményes vizsgát tett, és a végezni kívánt szakirányú
egészségügyi tevékenység gyakorlásához szükséges magyar nyelvi ismereteit bizonyította.”
(5)	Az Eütv. 247. § (6) bekezdésében az „E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai
Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991.
december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994.
évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz az alábbi
irányelvekkel:” szövegrész helyébe az „Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való
megfelelést szolgálja:” szöveg lép, és ezzel egyidejűleg a (6) bekezdés a következő k) ponttal
egészül ki:
„k) az Európai Parlament és a Tanács 2004/3 8/EK irányelve az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való
jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a
68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a
90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
114. §
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtőtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Fegyveres biztonsági őr az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve külön törvény
szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) lehet, aki tizennyolcadik életévét
betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, és rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt
képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági őrség parancsnokának és helyettesének
legalább középiskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Ezeket a feltételeket az igazolvány
hitelesítésekor igazolni kell.”
(2)	Az Fbtőtv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mezőőr az a büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy lehet, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, a
lőfegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó feltételeknek megfelel, és a 22. § (1)
bekezdésében előírt vizsgát letette.”
66
(3)	Az Fbtőtv. a következő 31. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
31. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet
módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a
75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
24. cikkének való megfelelést szolgálja.”
115. §
(1)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 13. § (3) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kamarába - kérelmére - ügyvédként fel kell venni azt, aki megfelel a következő
feltételeknek:]
„a) magyar állampolgár,”
(2)	Az Ütv. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A kamarába fel kell venni azt az európai közösségi jogászt is, aki megfelel a 89/F. § (1)
bekezdésében foglalt feltételeknek.”
(3)	Az Ütv. 89/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„89/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
annak a külön törvény alapján szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek a
Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki a külön jogszabályban
meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására
jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában (a továbbiakban: európai
közösségi jogász).
(2)	E Fejezet alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az
Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
más államot, továbbá az olyan államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és
tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes
67
állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
(3)	E Fejezet alkalmazásában az európai közösségi jogász saját tagállamának az Európai
Gazdasági Térségnek az a tagállama tekintendő, amelyben az európai közösségi jogász
megszerezte a külön jogszabályban felsorolt szakmai megnevezések egyikének használatára
való jogosultságot.”
(4)	Az Ütv. 134. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„134. § Ez a törvény - a végrehajtására kiadott rendelettel együtt - a következő uniós jogi
aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Európai Parlament és a Tanács 98/5/EK irányelve az ügyvédi hivatásnak a képesítés
megszerzésétől eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről,
b)	az Európai Közösségek Tanácsának 77/249/EGK irányelve a szolgáltatásnyújtás
szabadságának az ügyvédek általi hatékony gyakorlásának elősegítéséről,
c)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való
jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a
68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a
90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
116. §
(1)	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi
XXVI.	törvény (a továbbiakban: Fotv.) 23. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás
igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint
bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve
hontalanként elismert személy jogosult, akinek”
(2)	A Fotv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult
a)	a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi
rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, valamint a szabad mozgás és
68
tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a
továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagja, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti
családtagja, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak
szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar
Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben
meghatározott feltételeknek megfelel, valamint
b)	a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet
jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a
polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett
lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.”
(3)	A Fotv. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg]
„e) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó ellátás igénylésével,
megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével
kapcsolatos részletes szabályokat.”
(4)	A Fotv. a következő 31. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
31. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés d) pont és 21. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24.
cikke.”
69
117. §
(1)	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 2. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény hatálya kiterjed - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik
-	a Magyar Köztársaság területén élő
a)	magyar állampolgárra,
b)	bevándorolt vagy letelepedett jogállású, továbbá a magyar hatóság által menekültként,
illetve hontalanként elismert személyekre,
c)	a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i
1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagjára, továbbá a magyar állampolgár Szmtv.
szerinti családtagjára, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben
meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a
Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
d)	- az anyasági támogatás (IV. fejezet) kivételével - a szociális biztonsági rendszereknek a
Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló,
1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó
személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak
szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén
gyakorolja, és - a határ menti ingázókat kivéve - a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.”
(2)	A Cstv. 51. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„c) a Kormány arra, hogy a 2. § c) és d) pontjában meghatározott személyekre vonatkozó
családtámogatási ellátások igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az
igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos végrehajtási szabályokat rendeletben
határozza meg.”
(3)	A Cstv. a következő új 53. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
70
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
53. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés d) pont és 21. cikk,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke.”
118. §
(1)	A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vktv.) 13. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény lajstromozási szabályainak alkalmazásában magyar, illetve közösségi tulajdon:
a)	a magyar állampolgár, az Európai Unió tagállama vagy Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam állampolgára, illetve az Európai Közösség és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személy tulajdona;
b)	olyan jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdona, amely
a Magyar Köztársaságban, az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik székhellyel,
amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés
alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával
azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt: EGT-állam).”
(2)	A Vktv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Gazdasági társaságot abban az esetben lehet magyar, illetve közösségi tulajdonúnak
tekinteni, ha az EGT-államban székhellyel, illetve állampolgársággal nem rendelkező
külföldit tagsági jogviszonya alapján megillető tulajdoni hányad, illetőleg az általa gyakorolt
71
szavazati jog mértéke nem éri el az 50%-ot”
119.	§
Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Külföldi hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítványhoz akkor is az e törvényben,
illetve a 4. § (7) bekezdése alapján meghatározott jogkövetkezmények fűződnek, ha]
„a) a külföldi hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítványokért felelősséget vállal egy
olyan hitelesítésszolgáltató, amely az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban rendelkezik
székhellyel, illetve lakóhellyel, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai,
valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között
létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, illetve”
120.	§
(1)	A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a
továbbiakban: Etv.) 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagállam állampolgárának nem minősülő, valamint az azzal azonos megítélés alá nem
eső személy akkor jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására
-	ide nem értve a továbbtanulási céllal történő elismerést - ha a (2) bekezdésben foglaltak
teljesítésén túlmenően keresőtevékenység folytatása vagy családi együttélés biztosítása
céljából kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”
(2)	Az Etv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Tagállamnak minősül az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az
Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást
élvez.”
72
(3) Az Etv. 25.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A tagállam állampolgárával azonos megítélés alá esik
a)	a tagállam állampolgárának, valamint a magyar állampolgárnak a külön törvény szerint a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező családtagja,
b)	a kutatás céljából tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező
harmadik országbeli állampolgár, valamint
c)	a letelepedett jogállású személy is.”
(4)	Az Etv. 69. §-a a következő n)-p) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„n) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés c) pont és 21. cikk,
o)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke,
p) a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak
az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására
vonatkozó külön eljárásról, 12. cikk a) pont.”
121.	§
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való
konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvény 1. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 7. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tágabb hatályra vonatkozó megállapodás
hiányában, az európai üzemi tanács jogköre, valamint a munkavállalók tájékoztatását és a
velük való konzultációt biztosító eljárások kiterjednek
a)	a közösségi szinten működő vállalkozásnak valamennyi telephelyére, amely az Európai
Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más
államban, illetve olyan államban működik, amelynek állampolgára az Európai Közösség és
73
tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes
állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt:
tagállam), illetve
b)	a közösségi szinten működő vállalkozáscsoport esetében a tagállamokban működő
valamennyi vállalkozására.”
122.	§
(1)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jstv.) 4. § (1)
bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Támogatásban részesíthető a fél, ha]
„d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik;
e)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik a
Magyar Köztársaság területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek
állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről
szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos
jogállást élvez;”
(2)	A Jstv. 4. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
[Támogatásban részesíthető a fél, ha]
„f) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.”
(3)	A Jstv. 5. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki]
„d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti
elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő
személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított
ellátásra és támogatásra jogosult,”
74
(4)	A Jstv. a következő 89. §-sal egészül ki:
„89. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 12. cikk (5)
bekezdése;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
123. §
(1)	A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Motv.) 2. §-a a következő 27.
ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„27. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
(2)	A Motv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Nyilvántartásba vételét a magyar állampolgár, illetve a külön törvény szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, a Magyar Köztársaság területén
székhellyel vagy valamely EGT-államban székhellyel, és ezzel egyidejűleg a Magyar
Köztársaság területén telephellyel rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság kérheti, amennyiben közvetlen vagy közvetett állami
támogatást kíván igénybe venni.”
(3)	A Motv. a következő 38/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
75
38/A. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet
módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a
75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
24. cikkének való megfelelést szolgálja.”
124. §
(1)	A Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint
eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Natv.) 17. § (1) bekezdés b)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Testület elnökének - a (3)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - az választható, aki]
„b) magyar állampolgár vagy külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy) vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy,”
(2)	A Natv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Tanácsban a megválasztott tagszervezetet csak a képviseletére jogosult személy vagy
írásban meghatalmazott helyettese képviselheti. A Tanácsban természetes személy tag csak
nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy vagy letelepedett, illetve bevándorolt jogállású személy lehet.”
(3)	A Natv. a következő 29. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
29. § Ez a törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet
módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a
75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
24. cikkének való megfelelést szolgálja.”
76
125. §
(1)	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvmtv.) 6. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Igazolványt kaphat - írásbeli kérelmére - a magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben megfelel a következő feltételeknek:
a)	büntetlen előéletű, nagykorú, cselekvőképes, és nem esik a 3. § (3) bekezdésében foglalt
korlátozás hatálya alá, továbbá külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, és
magánnyomozó esetében ezen kívül legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik;
b)	nem folyik ellene kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett
szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás; és
c)	nem tiltották el jogerős bírói ítélettel az e törvény hatálya alá tartozó foglalkozástól.”
(2)	Az Szvmtv. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„69. § Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, aki más EGT-
tagállamban kiadott, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal
rendelkezik, e törvény hatálya alá tartozó, Magyarországon folytatott tevékenységére e
törvény rendelkezéseit a 70-72. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(3)	Az Szvmtv. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki más EGT-
tagállamban kiadott, az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység végzésére jogosító okirattal
rendelkezik, a Magyar Köztársaság területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet a
rendőrség igazolvány kiadására illetékes szervének a (2) bekezdésben foglaltak szerint hozott
határozata alapján kezdheti meg és gyakorolhatja. A tevékenység végzésének további feltétele
annak igazolása, hogy a kérelmező a kamara tagja.”
(4)	Az Szvmtv. 74. §-a a következő 17. és 18. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„17. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy: aki a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben
77
meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén
gyakorolja;
18. EGT-tagállam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.”
(5)	Az Szvmtv. a következő 79. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
79. § E törvény az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad
mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról,
továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a
75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24.
cikkének való megfelelést szolgálja.”
126. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 39. § (1)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a jog megilleti]
„a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket,”
(2)	Az Ftv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hallgató joga, hogy tanulmányai során megismerje a nemzetközi gyakorlatot, e célból
olyan felsőoktatási intézményekben folytathasson résztanulmányokat, amelyek az Európai
Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más
államban, illetve olyan államban működnek, amelynek állampolgára az Európai Közösség és
tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes
állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban együtt:
EGT-állam), és ehhez igénybe vegye a hallgatói hitelt, illetőleg - amennyiben államilag
finanszírozott képzésben vesz részt - ösztöndíjban részesüljön.”
78
(3)	Az Ftv. a következő 175. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
175. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1)
bekezdés b) pont és 21. cikk;
b)	az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió
polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.”
127. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
CXXV. törvény 5. § g) pontjában „a letelepedési engedélyt kérelmező” szövegrész helyébe „a
letelepedett jogállást igazoló okmányt kérelmező” szöveg lép.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Itv. mellékletének XX. pontjában az „aki Magyarország területére állandó letelepedési
engedéllyel rendelkezik és” szövegrész helyébe az „aki a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező, illetve letelepedett jogállású személy, és” szöveg;
b)	az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában az „az EGT állampolgár” szövegrész helyébe az „a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy” szöveg;
c)	a Szütv. 27/B. § (3) bekezdés a) pontjában az „az Európai Gazdasági Térség valamely
tagállamában” szövegrész helyébe a „valamely EGT-államban” szöveg, a 27/G. § (3)
bekezdésében az „az EGT valamely tagállamában” szövegrész helyébe az „a valamely EGT-
államban” szöveg;
d)	a Ksztv. 7. § (2) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe
az „a valamely EGT-államban” szöveg, 8. §-ában a „kizárólag az Európai Gazdasági
Térségben” szövegrész helyébe az „a kizárólag valamely EGT-államban” szöveg, valamint a
„lévő, az Európai Gazdasági Térségben” szövegrész helyébe a „lévő, valamely EGT-
államban” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „Az Európai Gazdasági Térség államaiban”
szövegrész helyébe az „A valamely EGT-államban” szöveg, valamint az „Az Európai
79
Gazdasági Térségen kívül” szövegrész helyébe az „Az EGT-államnak nem minősülő
államban” szöveg, 24. § (2) és (3) bekezdésében az „Az Európai Gazdasági Térségben”
szövegrész helyébe az „A valamely EGT-államban” szöveg, 38/B. § (1) és (2) bekezdésében
az „az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban” szövegrész helyébe az „a valamely EGT-
államban” szöveg;
e)	az Eütv. 110. § (17) bekezdésében az „egészségügyi tevékenységet végző EGT
állampolgárral” szövegrész helyébe az „egészségügyi tevékenységet végző, a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személlyel” szöveg, valamint az „EGT tagállamnak”
szövegrészek helyébe az „EGT-államnak” szöveg;
f)	A Vktv. 51. § (1) bekezdésében és 54. § (2) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség
tagállamában” szövegrész helyébe az „az EGT-államban” szöveg, az 51. § (2) bekezdés e)
pontjában az „az Európai Gazdasági Térség tagállamainak” szövegrész helyébe az „az EGT-
államok” szöveg, 54. § (1) bekezdésében az „az Európai Gazdasági Térség tagállamának”
szövegrész helyébe az „az EGT-állam” szöveg;
g)	a Jstv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában és 5. § (2) bekezdés e) pontjában a „tartózkodási vagy
letelepedési engedély megszerzése” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedély vagy
letelepedett jogállás megszerzése” szöveg;
h)	a Motv. 2. § 5. pontjában az „az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának”
szövegrész helyébe a „valamely EGT-államnak” szöveg, 2. § 15. pont d) alpontjában az
„Európai Gazdasági Térség tagállamainak” szövegrész helyébe az „EGT-államok” szöveg;
i)	az Szvmtv. VI. Fejezet címében az „EGT-ÁLLAMPOLGÁR” szövegrész helyébe az „A
SZABAD MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁVAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY”
szöveg, 69. §-t megelőző alcímében az „EGT-állampolgárok” szövegrész helyébe az „a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy” szöveg, 70. § (2) és (3)
bekezdésében, 71. § (1) és (2) bekezdésében az „az EGT-állampolgár” szövegrész helyébe az
„a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy” szöveg, 70. § (4) bekezdésében
az „azon EGT-állampolgárokról” szövegrész helyébe az „azokról a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyekről” szöveg;
j) az Ftv. 118. § (4) bekezdésében és 130. § (5) bekezdésében az „az Európai Gazdasági
Térség országaiban” szövegrész helyébe a „valamely EGT-államban” szöveg, 130. § (7)
bekezdés b) pontjában az „az Európai Gazdasági Térség országaiban” szövegrész helyébe az
„az EGT-államban” szöveg, 2. számú melléklet 1. pont ba) alpontjában a „tartózkodásra
jogosító okirat” szövegrész helyébe a „tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a
80
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot
igazoló okmány -” szöveg lép.
128. §
(1)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításáról szóló 2003. évi
LVI. törvény 4. §-a;
b)	az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény 24. § (1)
bekezdése, 27. és 28. §-a;
c)	az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 10. § (1) bekezdése, 13.
§ (1) bekezdése, 16. § (3) bekezdése és 26. §-a;
d)	a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi XIX. törvény 1. § (2) bekezdése.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Flt. 59. § (4) bekezdése;
b)	az Nytv. 48. § (2) bekezdése;
c)	az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények
jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi
hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2001. évi LXX. törvény 37. és 41.
§-a;
d)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési
rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény, a felnőttképzésről szóló
2001. évi CI. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyes más
törvények módosításáról szóló 2002. évi LIII. törvény 4. és 31. §-a;
e)	az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények
jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi
hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról szóló egyes, az egészségügyet és a
társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló 2002. évi LVIII. törvény 1. § (2)
bekezdése és 49. § (8) bekezdés c) pont cb) alpontja;
81
f)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő
törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 52. §-a és az 57.
§ (7) bekezdése;
g)	a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2003. évi LXI.
törvény 74. § (1) bekezdése;
h)	az Európa-tervvel és az európai uniós csatlakozással kapcsolatos, a belügyi ágazatba
tartozó egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXIII. törvény 21. §-a;
i)	a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 21. § (2) és (3) bekezdése;
j) az egyes szociális és egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi XXVI.
törvény 1. §-a, 13. §-a, 19. § (1) és (2) bekezdése, 22. §-a, 94. § (4) bekezdés a) pont aa)
alpontja;
k) az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi
XXVII.	törvény 27. § (6) bekezdése;
l)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 10. §-a, 16. §-a, 108. § (1) bekezdése, 110. §-
a, 111. § (1) bekezdése, 112. §-a és 144. §-a;
m) az egyes törvényeknek az Európai Gazdasági Térségben való részvétellel összefüggő
jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2004. évi LXIX. törvény 10. § (2)-(6) és (8)
bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 17. §-a, valamint 18. §-a;
n) az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2004. évi CXXXVI. törvény 72. §
(1) bekezdés c) pont ca) alpontja;
o)	a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény és egyéb, az
egészségüggyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2005. évi XLIX. törvény 25. §-a és
38. § (12) bekezdés e) pontja;
p) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi
LXXXIII. törvény 8. §-a és a 123. § (2) bekezdése;
q) a családtámogatási rendszer átalakításáról szóló 2005. évi CXXVI. törvény 1. §-a.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII.
törvény 132. §-a;
82
b)	a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 43. § b) pontja;
c)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
valamint a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 1997. évi
CXX. törvény 2. §-a;
d)	a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 1999. évi LXXII. törvény 9. §-a;
e)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő
törvények jogharmonizációs célú módosításáról 2001. évi XVI. törvény 33. § (2) bekezdése;
f)	az egészségügyet, a gyógyszerellátást, a szociális ellátást érintő egyes törvények
jogharmonizációs célú, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény, továbbá a társadalombiztosítási járulékfizetéssel és az egészségügyi
hozzájárulással kapcsolatos törvények módosításáról 2001. évi LXX. törvény 29. §-a;
g)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény,
a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény, a csődeljárásról, a felszámolási
eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a munkavédelemről
szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló 2001. évi LXXVIII. törvény 1. §-a;
h)	a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 2003. évi
VI. törvény 1. § (2) bekezdése és 22. § (4) bekezdés b)-c) pontja;
i)	az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról 2003. évi XI. törvény 3. §-a;
j) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 2004. évi CXL.
törvény 189. § 16. pontja;
k) a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosításáról 2006. évi XLV. törvény13. § (1)
bekezdése.
Jogharmonizációs záradék
129. §
(1)	Ez a törvény a felhatalmazása alapján kiadott végrehajtási rendeletekkel együtt az Európai
Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet
módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a
75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
83
(2)	Ez a törvény a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. és
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
13. cikkének végrehajtásához
84
Általános indokolás
Az Európai Közösséget létrehozó szerződésben (a továbbiakban: Szerződés) - a Közösség
fundamentumaként - megfogalmazott négy alapszabadság egyike, a személyek szabad
áramlása az elmúlt években az Európai Bíróság jogértelmező tevékenységének köszönhetően
jelentős fejlődésen ment keresztül, amelynek eredményeképpen a szabad mozgás olyan
univerzális joggá vált, amely a - kezdeti - gazdasági szempontokon messze túlmutat. Ezzel
párhuzamosan, a közösségi jog továbbfejlesztésével - a nemzetközi migráció területén
jelentkező tendenciákra figyelemmel - a migrációs politika uniós polgárokra való korlátozását
megvalósító megközelítés korszaka is lezárult.
A Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételét képezte az EGT-
állampolgárok szabad mozgását és tartózkodását biztosító, az akkor hatályos uniós
jogszabályokkal való harmonizáció teljesítése, amely a külföldiek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvényben (a továbbiakban: Idtv.) valósult meg.
Az Idtv. keretei között megvalósult - jelentőségéhez mérten kis terjedelmű - szabályozás
azonban a státuszok különbözősége miatt már nem tartható fenn. A szabályozás nem kellő
mértékben differenciált, nem tesz eleget az EGT-állampolgárokra vonatkozó speciális
közösségi jogi követelményeknek. A jelenlegi szabályozási megoldás így nem tartható fenn,
mivel az EGT-állampolgárok és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek
beutazási és tartózkodási feltételei jelentősen eltérnek egymástól, okmányaik, bejelentési
kötelezettségeik különbözőek, jogaik és kötelezettségeik jogállásuktól függően alakulnak,
ezért az EGT-állampolgárok és családtagjaik beutazásának és tartózkodásának szabályait - a
vonatkozó közösségi jog alapján - önálló törvényben célszerű szabályozni.
A Javaslat által átültetett - a személyek szabad áramlását, gyakorlatilag az Európai Bíróság
esetjogában kialakított elveket kodifikálva újraszabályozó - 2004/38/EK irányelv (a
továbbiakban: Irányelv) egységes keretbe foglalja az EGT-állampolgárokra és családtagjaikra
vonatkozó korábbi - idejétmúlt, szektorális megközelítésű és széttagolt - szabályozást,
egyértelművé téve, hogy elkülönült, privilegizált jogállású alanyi körről van szó, amelyet a
szabad mozgás és tartózkodás jogával nem egy másodlagos jogforrás, hanem maga az Európai
Közösséget létrehozó szerződés ruház fel. A hazai konstrukció ezzel szemben azon alapul,
hogy a tartózkodási engedély jogosít a tartózkodásra, tehát annak konstitutív hatályt
85
tulajdonít. Ez a megközelítés ellentétben áll az Irányelv és a közösségi jog szellemével. A
tartózkodási jogosultság ugyanis nem az engedélyből fakad, hanem azt a közösségi jog
biztosítja.
Az Irányelvet átültető Javaslat továbbra is megtartja azt a fő elvet, miszerint a szabad mozgás
és az ehhez kapcsolódó tartózkodás csak az uniós polgárok és meghatározott családtagjaik
jogosultságát jelenti. Bővíti azonban a családtag fogalmát, illetve a családtagok tartózkodási
jogának fennmaradását is új alapokra helyezi.
A Javaslat az uniós polgárok körénél tágabb személyi körnek biztosítja a szabad mozgás és
tartózkodás jogának gyakorlását. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás -
amelynek jelenlegi részes felei az Európai Unió, valamint a korábbi EFTA (Európai
Szabadkereskedelmi Társulás) országok: Norvégia, Liechtenstein és Izland - értelmében
ugyanis az Európai Gazdasági Térség tagállamainak állampolgárait a szabad mozgás és
tartózkodás tekintetében ugyanazok a jogok illetik meg, mint az Európai Unió polgárait.
A személyi hatály további kiterjesztése az Európai Közösség és tagállamai, valamint az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött
nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
köre. Ilyen nemzetközi szerződés jelenleg a Svájci Államszövetséggel van hatályban. Az
Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség közötti, a
személyek szabad mozgásáról szóló 1999. július 21-én aláírt megállapodás 2002. június 1-jén
lépett hatályba. A megállapodás az Európai Közösségen belül a személyek szabad mozgására
vonatkozó szabályok egy részét kiterjeszti a svájci állampolgárokra, így például a szabad
belépés, tartózkodás, munkavállalás vagy a szolgáltatásnyújtás szabadságának jogát, illetve a
diplomák elismerésére és a szociális biztonsági koordinációra vonatkozó szabályok
alkalmazhatóságát. A 2004. május 1-jén csatlakozó tíz új tagállam - így Magyarország is - a
megállapodásban szerződő félként való részvételéről szóló jegyzőkönyvet írt alá, amely 2006.
április 1-jén hatályba lépett. Ennek megfelelően a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatályának nemcsak az
EGT-megállapodásban részes államok polgáraira, hanem a Svájci Államszövetség
állampolgáraira is ki kell terjednie.
A Javaslat biztosítja, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket
megillető, a tagállamok területén történő szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása
86
elől elháruljanak az adminisztratív akadályok, illetve az EGT-állampolgár harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagjai esetében az adminisztratív akadályok jelentős
mértékben csökkenjenek.
Az Irányelvvel összhangban a Javaslat a magyarországi tartózkodás feltételeit annak
időtartama szerint határozza meg.
A Javaslat szabályozza az EGT-állampolgároknak, valamint harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagjaiknak a Magyar Köztársaság területére való
beutazását, továbbá a három hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodását. Ez a
tartózkodás gyakorlatilag feltétel nélküli. A magyarországi tartózkodás joga három hónapot
meg nem haladó ideig külön engedély nélkül megilleti az EGT-állampolgárt és családtagját.
Amennyiben a családtagok valamelyike olyan harmadik országból érkezik, amelynek
állampolgárai vízum birtokában utazhatnak be, akkor ezt a vízumot az eljáró hatóságnak a
lehető legrövidebb idő alatt és térítésmentesen kell kiállítania.
A Javaslat a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait az Irányelv rendelkezéseivel
összhangban bizonyos feltételek teljesítéséhez köti. A szabályozás a három hónapnál
hosszabb ideig tartózkodók számára megköveteli a bejelentkezést, az eljáró hatóság a bírósági
gyakorlatot kodifikáló Irányelvnek megfelelően azonban már nem tartózkodási engedélyt,
hanem egy regisztrációs igazolást állít ki. A tartózkodási engedély ugyanis nem más, mint az
Európai Közösséget létrehozó szerződésben garantált jog tárgyiasulása [Royer-ügy (C-
48/75.)], amelyet így érdemes egy egyszerűbb, olcsóbb rendszerrel felváltani.
Az új szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, az állandó tartózkodás jogának biztosítása a
társadalmi kohézió előmozdításának kulcseleme. A Javaslat az állandó tartózkodás jogát
valamennyi EGT-állampolgár és családtagja számára biztosítja, amennyiben öt évig
megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarországon tartózkodtak. Ez az új, általános jogosultság
nemcsak meghatározott kategóriák számára biztosítja a maradás jogát a gazdasági aktivitás
befejeződésével (üzemi balesetet szenvedettek, nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók stb.),
hanem mindenki számára, aki az ötéves jogszerű tartózkodás feltételét teljesíti.
A Javaslat a közösségi joggal összhangban lehetőséget ad az EGT-állampolgár és harmadik
ország állampolgárságával rendelkező családtagja szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való
jogának korlátozására, de azt kizárólag közrendi, köz- és nemzetbiztonsági, valamint
közegészségügyi okból engedi meg. Kimondja emellett, hogy ezek az okok nem
87
szolgálhatnak gazdasági célokat, a korlátozó intézkedések pedig kizárólag az érintett
személyes magatartásán alapulhatnak. E magatartásnak valódi, közvetlen és kellően súlyos
veszélyt kell jelentenie a társadalom valamely alapvető érdekére, az általános, megelőzési
célú okok nem fogadhatók el. A Javaslat szerint a tartózkodási jog korlátozásának eszközei a
visszairányítás, a kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, valamint a bíróság
által elrendelt kiutasítás végrehajtása. A Javaslat az Irányelvvel összhangban meghatározza az
elrendelésük alapjául szolgáló okokat, az Európai Bíróság esetjogával összhangban
garanciális rendelkezésekkel szigorítva azt.
A Javaslat a családtagok fokozott védelmét is megteremti. Az Irányelv célkitűzéseinek
megfelelően szabályozza a családtagok tartózkodási jogának megtartását az EGT-állampolgár
halála vagy távozása, illetőleg a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén.
A Javaslat személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem
rendelkező családtagjaira is. A szabályozás célja, hogy a magyar állampolgárok családtagjai
Magyarországra történő beutazásuk, valamint a Magyar Köztársaság területén való
tartózkodásuk során ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint az EGT-állampolgárok
családtagjai. Az Irányelv az EGT-állampolgárok családtagjainak (akik szintén
rendelkezhetnek EGT-állampolgársággal, illetve harmadik ország állampolgárságával)
biztosítja a szabad mozgás jogának gyakorlását, a Szerződés alkalmazási körébe tartozó
területeken az egyenlő bánásmódot a fogadó állam állampolgáraival, valamint a kiutasítás
elleni védelmet. A Javaslat e szabályokat kiterjeszti a magyar állampolgárok családtagjaira is,
meghagyva ugyanakkor a hatályos szabályozás alapján biztosított kedvezőbb rendelkezéseket
is. A magyar állampolgárok családtagjaira nézve - kevés kivétellel - közösségi szabályozási
kényszer nincs, ugyanakkor az Európai Unió által is alapértékként kezelt egyenlő elbánás
elve, valamint az Európai Bizottság véleménye is azt az alapvető érdeket támasztja alá, hogy a
tagállamok ne különböztessék meg hátrányosan a saját állampolgáraik családtagjait.
Természetesen a Magyar Köztársaságnak sem érdeke, hogy állampolgárait, illetve azok
családtagjait indokolatlanul hátrányosabban kezelje, ezért kívánatos a vonatkozó jogszabályok
oly módon történő módosítása, melynek segítségével a magyar állampolgárok családtagjait
nem éri hátrány az EGT-állampolgárok családtagjaihoz képest.
A magyar állampolgárok családtagjai nem tartoznak az Irányelv hatálya alá. Ugyanakkor az
Európai Bíróság a Singh-ügy (C-370/90) kapcsán kimondta, hogy amennyiben a saját
állampolgár más tagállamban tartózkodott, és onnan tér vissza az állampolgársága szerinti
88
tagállamba, akkor családtagjának legalább ugyanazon jogokat kell biztosítani, mintha az
Európai Unió más tagállamába utaznának. Ebben az esetben tehát megjelenik a közösségi jogi
kényszer is, amely szerint a magyar állampolgár családtagja legalább olyan elbánásban kell,
hogy részesüljön, mint az EGT-állampolgár családtagja.
A Javaslat a személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló
1992. évi LXIII. törvénnyel összhangban megállapítja az EGT-állampolgárok és harmadik
országbeli családtagjaik személyes adatainak kezelésére vonatkozó szabályokat, a kezelhető
adatok körét, nyilvántartásuk és továbbításuk rendjét.
A Javaslat számos módosító rendelkezést tartalmaz, mivel az újonnan létrehozott
státuszokhoz kapcsolódó jogosultságok biztosítása érdekében az ágazati jogszabályok
felülvizsgálatát is szükséges végrehajtani, amely a magyar jogrendszer jelentős részét érinti. A
jogosultságoknak és a jelenleg használt fogalmaknak a Javaslat fogalomrendszeréhez történő
igazítása elengedhetetlen, mert csak ez biztosítja a jogosultságok elérésének lehetőségét.
A jogszabály-módosítások egy része az Irányelv 24. cikkének történő megfelelést biztosítja.
Az Irányelv 24. cikke alapján a Szerződés alkalmazási körébe tartozó területeken a fogadó
tagállam területén tartózkodó valamennyi uniós polgárnak egyenlő bánásmódot kell
biztosítani a fogadó tagállam állampolgáraival. E jog kedvezményét ki kell terjeszteni azokra
a családtagokra is, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, és tartózkodási joggal vagy
állandó tartózkodási joggal rendelkeznek.
A Javaslat az alábbi személyi kör számára biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának
gyakorlását:
a)	a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes más állam állampolgárának, továbbá az Európai
Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és
tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam állampolgárával azonos jogállású személynek,
b)	az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGT-állampolgárt
kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának,
c)	a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt
kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának, valamint
89
d)	annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó
személynek, aki
da)	a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve
akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik,
db)	- abban az országban, ahonnan érkeznek - az EGT-állampolgár eltartottja volt, vagy vele
legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-
állampolgár személyesen gondoskodik,
és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi.
Az Irányelv 24. cikkének történő megfelelés érdekében a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek számára biztosítani kell a Szerződés alkalmazási körébe tartozó
területeken mindazokat a jogokat és kedvezményeket, amelyek a magyar állampolgárokat
megilletik. A Javaslat elvégzi az ágazati törvényeknek az egyenlő bánásmód megfelelő
érvényesülését szolgáló módosítását.
A Javaslat részét képezik továbbá azok a jogszabály-módosítások is, amelyek a harmadik
országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló
2003/109/EK irányelv (a továbbiakban: 2003/109/EK irányelv) által előírt egyenlő elbánás
elvének érvényesülését szolgálják. A 2003/109/EK irányelv átültetését alapvetően a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényjavaslat valósítaná
meg elfogadása esetén az EK letelepedési engedély és az ideiglenes letelepedési engedély
bevezetésével. Mindkét új engedélytípus letelepedett jogállást biztosít. Ennek megfelelően a
letelepedetteket megillető jogok és kedvezmények megilletik mind az EK letelepedési
engedéllyel, mind az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezőket, ezzel biztosítva a
2003/109/EK irányelv 11. és 21. cikke szerinti egyenlő elbánást.
Az ágazati jogszabályok egy része a különféle jogok és kedvezmények címzettjeként a
letelepedettet, más része viszont a letelepedési engedéllyel rendelkezőt jelöli meg. Az utóbbi
megoldást alkalmazó jogszabályokat a Javaslat a közösségi joggal összhangban módosítja.
A fentieken túlmenően felülvizsgálatra szorulnak azok az ágazati jogszabályok is, amelyek az
Európai Gazdasági Térségre, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes államokra hivatkoznak. Erre elsősorban az Európai Közösség és annak tagállamai,
valamint a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló
megállapodás kapcsán van szükség.
90
A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi a fenti indokok
alapján szükséges jogszabály-módosításokat is, figyelemmel arra, hogy a jövőben hasonló
megállapodás kötésére további államokkal is sor kerülhet.
Részletes indokolás
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az 1. §-hoz
Az 1. § meghatározza a törvény alkalmazási körét. Kimondja, hogy a Magyar Köztársaság
mely személyeknek biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását. Kizárja a
törvény alkalmazási köréből a külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által
menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyeket,
valamint lehetővé teszi kedvezőbb rendelkezések alkalmazását a diplomáciai vagy egyéb
személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés alapján beutazó EGT-
állampolgárokra nézve, ha nemzetközi szerződés ekként rendelkezik.
A 2. §-hoz
A 2. § b) pontjában meghatározásra kerül azon személyek köre, akik a magyar állampolgárok,
illetve az EGT-állampolgárok családtagjaként a Javaslat alapján beutazási és tartózkodási
joggal rendelkezhetnek. A „családtag” elnevezés alatt tehát a normaszövegben mindazon
személyeket érteni kell, akiket e felsorolás tartalmaz, függetlenül attól, hogy magyar
állampolgár, illetve EGT-állampolgár családtagjai, illetve, hogy maguk EGT-állampolgárok
vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkeznek. Az, hogy a családtag magyar
állampolgár vagy EGT-állampolgár családtagja, valamint hogy maga is EGT-állampolgár
vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkezik, csak azoknál a szabályoknál kerül
feltüntetésre ahol ez a szabályozás szempontjából releváns.
91
A szabályozás a magyar állampolgárok családtagjainak tágabb körére terjed ki, mint az EGT-
állampolgárok családtagjainak köre. A magyar állampolgárok esetében egyrészt családtag a
magyar állampolgár vagy házastársa nem eltartott felmenője is, valamint az a személy is, aki a
kiskorú magyar állampolgár felett szülői felügyeleti joggal rendelkezik. Ezt az eltérést az
indokolja, hogy amíg az EGT-állampolgár családtagjának tartózkodási joga az EGT-
állampolgár kereső tevékenységén, illetve anyagi forrásai meglétén alapul, addig a saját
állampolgárokra vonatkozóan figyelembe kell venni azt az esetet is, amikor a jövedelemmel
esetleg nem rendelkező kiskorú magyar állampolgár Magyar Köztársaság területén való
maradásához fűződő jogának védelme a cél. Erre az esetre az átültetésre kerülő irányelv
természetszerűleg nem tartalmaz rendelkezést, azonban nemzeti hatáskörben szükséges e
kérdés rendezése.
A 2. § c) pontja az Európai Bíróság esetjogának figyelembe vételével meghatározza, hogy a
törvény alkalmazásában kit kell keresőtevékenységet folytatónak tekinteni. A közösségi jog
szerinti munkavállaló fogalmát a ca) pont, míg az önálló vállalkozó fogalmát a cb) és a cc)
pontok tartalmazzák.
II.	fejezet
A BEUTAZÁS, VALAMINT A TARTÓZKODÁS JOGA
A beutazás, valamint a három hónapot meg nem haladó tartózkodás joga
A 3-4. §-hoz
A 3. § és a 4. § szabályozza az EGT-állampolgár és az EGT-állampolgárt, illetve magyar
állampolgárt kísérő vagy a Magyar Köztársaság területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz
vagy magyar állampolgárhoz csatlakozó, harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtag beutazásának feltételeit.
Az EGT-állampolgár érvényes úti okmány vagy személyazonosító igazolvány birtokában
jogosult a belépésre. A közösségi jog - tekintettel a belső határok ellenőrzésének
megszűnésére - nem írja elő a dokumentumok felmutatásának a kötelezettségét. Az EGT-
állampolgártól vízum sem kérhető.
92
Az EGT-állampolgárt, illetve a magyar állampolgárt kísérő vagy a Magyar Köztársaság
területén tartózkodó EGT-állampolgárhoz vagy magyar állampolgárhoz csatlakozó harmadik
ország állampolgárságával rendelkező családtag érvényes úti okmánnyal és - amennyiben
közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés másként
nem rendelkezik - érvényes vízummal jogosult beutazni a Magyar Köztársaság területére. A
Javaslat - a családtag fogalmát kitágítva - az eljáró hatóság diszkrecionális döntésétől
függően lehetővé teszi az eltartott, a közös háztartásban élő, valamint a súlyos egészségügyi
okból személyes gondoskodást igénylő harmadik ország állampolgárságával rendelkező
személyek beutazását is.
Az egyébként vízumköteles harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag vízum
nélkül utazhat be a Magyar Köztársaság területére, ha rendelkezik a Javaslatban
meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmánnyal (tartózkodási kártya vagy állandó
tartózkodási kártya), illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam által az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
részére kiadott tartózkodási kártyával.
A beutazásra a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének
létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi
rendeletben (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.
Beutazásra jogosító vízumot az a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag
kaphat, aki eleget tesz a Schengeni határ-ellenőrzési kódexben foglalt alábbi feltételeknek:
-	rendelkezik érvényes, a határ átlépésére jogosító úti okmánnyal vagy okmányokkal,
-	igazolja a tervezett tartózkodás célját és körülményeit, és megfelelő anyagi fedezettel
rendelkezik mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országba való
visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őt biztosan
beengedik, illetve képes ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani, és
-	nem jelent veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére vagy
nemzetközi kapcsolataira, különösen nem áll a tagállamok nemzeti adatbázisaiban szereplő
ugyanezen okok miatt beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
Az érvényes vízum a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot arra
jogosítja, hogy a vízum kiállításától számított három hónap alatt többször beutazzon.
93
A 3. § (6)-(7) bekezdése schengeni kötelezettség teljesítése, a Schengen-tagsággal egyidejűleg
fog hatályba lépni.
Az 5. §-hoz
Az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, jogszerűen
beutazó családtag a beutazáshoz szükséges okmányok birtokában külön feltételek és más
formai követelmények nélkül tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén három hónapot
meg nem haladó időtartamig. Az egyetlen feltétel, hogy nem jelenthet indokolatlan terhet a
Magyar Köztársaság szociális ellátó rendszerére.
A három hónapot meghaladó tartózkodás joga
A 6. §-hoz
A Javaslat a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait az Irányelv rendelkezéseivel
összhangban bizonyos feltételek teljesítéséhez köti.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra az az EGT-állampolgár jogosult, akinek
tartózkodási célja keresőtevékenység vagy tanulmányok folytatása, illetőleg aki a tartózkodás
teljes időtartamára elegendő forrással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz,
hogy tartózkodásuk ne jelentsen indokolatlan terhet a Magyar Köztársaság szociális ellátó
rendszerére.
Keresőtevékenység céljából tartózkodónak minősül az is, aki munkát keres. Az Európai
Bíróság gyakorlatával összhangban a Javaslat nem mondja ki, hogy mennyi ideig lehet
jogszerűen munkát keresni, erre vonatkozóan az ésszerűség elve az irányadó: addig, amíg a
bizonyítottság és az esély megalapozottak. [Antonissen-ügy (C-292/89.)]
A különbség a tanulmányokat folytatók és azok között, akik megfelelő anyagi forrásokkal
rendelkeznek ahhoz, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogát úgy gyakorolják, hogy
közben ne váljanak a fogadó állam szociális ellátó rendszere számára indokolatlan teherré:
míg a diákok státusza és anyagi helyzete rövid idő leforgása alatt többször változhat, addig a
másik kategória tagjainak pozíciója, például a nyugdíjasok esetében stabilnak tekinthető. Ez
utóbbiaknak bizonyítani kell a megfelelő anyagi források folyamatos meglétét a tartózkodási
jog gyakorlásához, a diákok esetében az igazolandó, hogy valóban tanulmányi céllal
szándékoznak tartózkodni a fogadó tagállamban, ehhez képest az anyagi források megléte
94
másodlagos, azoknak a kezdeti időszakon túli állandósága megkérdőjelezhető.[Grzelczyk-ügy
(C-184/99.)]
Az elegendő forrással rendelkező személy tartózkodásának, illetve a tanulmányok folytatása
céljából tartózkodó személy tartózkodásnak további feltétele, hogy külön jogszabályban
meghatározottak szerint biztosítási jogviszony keretében jogosult legyen az
egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételére, vagy azok fedezetéről a jogszabályok
rendelkezései szerint maga gondoskodjon.
A keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó, illetőleg az elegendő forrással rendelkező
EGT-állampolgárnak a családtagja jogosult a tartózkodásra. A tanulmányokat folytatónál az
Irányelv szűkítésének megfelelően csak a házastársa, valamint eltartott gyermeke jogosult
tartózkodásra.
A 7. §-hoz
A 7. § (1) bekezdése lehetővé teszi a keresőtevékenységet folytató magyar állampolgár
családtagja három hónapot meghaladó tartózkodását. A rendelkezés szerint, amennyiben a
magyar állampolgár keresőtevékenységet folytat, a családtagja három hónapot meghaladó
tartózkodásra jogosult, ahogy a 6. § (2) bekezdése szerint a keresőtevékenységet folytató
EGT-állampolgár családtagja is tartózkodásra jogosult.
A 7. § (2) bekezdése - elsősorban a bővebb családtagi körre figyelemmel - lehetővé teszi azt,
hogy akár a magyar állampolgár, akár családtagja biztosíthassa a magyarországi
tartózkodáshoz szükséges feltételeket. Míg az EGT-állampolgárok családtagjaira vonatkozó
rendelkezések a keresőtevékenységet folytató vagy elegendő megélhetési forrással rendelkező
EGT-állampolgár tartózkodását hivatottak elősegíteni, addig a magyar állampolgár
családtagja esetében előfordulhat, hogy a családtag az eltartó.
A 7. § (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy szűk körben, a kiskorú magyar állampolgár felett
szülői felügyeleti joggal rendelkező személy részére a három hónapot meghaladó tartózkodás
a (2) bekezdésben megállapított feltételek hiányában is engedélyezhető legyen.
95
A 8. §-hoz
A Javaslat - összhangban az Irányelv rendelkezéseivel - lehetőséget ad arra, hogy az EGT-
állampolgár vagy magyar állampolgár családtagi köre kibővüljön. A 8. §-ban meghatározott
személyi kör az eljáró hatóság döntésének függvényében családtagként lesz jogosult a
tartózkodásra. A kedvezményezett személyi körbe tartozik egyrészt, aki magyar állampolgár
eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi
okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, másrészt, aki - abban az országban,
ahonnan érkeznek - a három hónapot meghaladó tartózkodás jogával rendelkező EGT-
állampolgár eltartottja volt, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről
súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik.
A fenti személyek tartózkodási joga megszűnik, ha az annak alapjául szolgáló életközösség
már nem áll fenn.
A hatóság által engedélyezett családtagi kör a jogszerű tartózkodás alatt a családtag
jogállásával rendelkezik, azzal a kivétellel, hogy tartózkodási jogát e jogcímen nem tartja meg
a magyar állampolgár halála esetén, valamint az EGT-állampolgár halála, tartózkodási
jogának megszűnése esetén, illetve akkor, ha az EGT-állampolgár a tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagyott. Mivel a magyar állampolgár tartózkodási jogát nem veszíti el, ezért
a családtagja szempontjából csak az az eset releváns, ha a magyar állampolgár meghal, ezért a
8. § (2) bekezdés a) pontja szerint a családtag csak a magyar állampolgár halála esetén tartja
meg tartózkodási jogát.
A 9. §-hoz
Az Irányelvnek megfelelően az EGT-állampolgár a keresőtevékenységének megszűnése
esetén a keresőtevékenységhez kapcsolódó tartózkodási jogát megtartja, ha balesettel vagy
egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota miatt keresőképtelen,
keresőtevékenysége megszűnését követően külön törvényben meghatározott álláskeresővé
vált, vagy szakmai tevékenysége magasabb szintű gyakorlásához szakképzésben vesz részt,
feltéve, hogy a szakképzéshez előírt gyakorlatot a keresőtevékenysége során szerezte.
Az álláskeresővé vált EGT-állampolgár a keresőtevékenységén alapuló tartózkodási jogát a
külön törvényben meghatározott álláskeresési támogatás folyósításának időtartamára tartja
meg.
96
A 10-11. §-hoz
A 10. és a 11. § a családtagok tartózkodási jogának fennmaradását szabályozza. Az Irányelv
egyik jelentős újdonsága a családtagok tartózkodási jogának fokozott védelme abban az
esetben, ha a magyar állampolgár meghal, a házasságot felbontják vagy érvénytelenítik,
illetve ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott vagy a
házasságot felbontják vagy érvénytelenítik.
A 10. § a családtagként tartózkodó EGT-állampolgár, míg a 11. § a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogának fennmaradását szabályozza.
A 10. § (1) bekezdése alapján az EGT-állampolgár tartózkodási joga nem családtagként,
hanem a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén, az ott meghatározott
jogcímen marad fenn. A (2) bekezdés szerint a magyar állampolgár családtagjaként
tartózkodó EGT-állampolgár tartózkodási joga a magyar állampolgár halála esetén marad
fenn, mivel a magyar állampolgárra nézve a tartózkodási jog felhagyásának esete nem állhat
fenn. A (3) bekezdés az EGT-állampolgár házastárs tartózkodási jogának fennmaradásáról
rendelkezik, ha a házasságot a bíróság felbontotta vagy érvénytelenítette, függetlenül attól,
hogy magyar állampolgár vagy EGT-állampolgár házastársa volt. Erre az esetre is vonatkozik
az, hogy a 6. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése esetén, a tartózkodási jog az ott
meghatározott jogcímen marad fenn. A (4) bekezdés szabályozza azt az esetet, amikor az
EGT-állampolgár továbbra is családtagként rendelkezik tartózkodási joggal, tehát ha magyar
állampolgár családtagja, vagy olyan EGT-állampolgár családtagja, aki a 6. § (1) bekezdésében
foglalt feltételeket teljesíti.
A 11. § (1) bekezdése a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag
tartózkodási jogának fennmaradásáról rendelkezik abban az esetben, ha az EGT-állampolgár
vagy a magyar állampolgár meghal. A harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtag tartózkodási joga minden esetben családtagként marad fenn, mivel a tartózkodási
jogának alapja az, hogy EGT-állampolgár családtagja volt. A harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga fennmaradásának további
feltételeit a (2) bekezdés tartalmazza. A (3) bekezdés a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező házastárs tartózkodási jogának fennmaradásáról rendelkezik a házasság felbontása
vagy érvénytelenítése esetén. Ezek a rendelkezések figyelembe veszik a házasság
fennállásának idejét, valamint a gyermek érdekeit. A 11. § (5) bekezdése szerint a magyar
állampolgár halála, a házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén a magyar állampolgár
97
harmadik ország állampolgárságával rendelkező házastársának tartózkodási joga minden
feltétel nélkül fennmarad, ha a házasságból született gyermek feletti szülői felügyeleti jogot ő
gyakorolja. E rendelkezést az indokolja, hogy ebben az esetben a tartózkodást a hatóság
egyébként az általános tartózkodási feltételek hiányában is engedélyezheti.
A 12.§-hoz
Ha az EGT-állampolgár meghal, tartózkodási joga megszűnik vagy tartózkodási jogának
gyakorlásával felhagy, gyermekének tartózkodási joga - életkorától függetlenül - a
tanulmányainak befejezéséig fennmarad, ha tanulmányait már megkezdte és megszakítás
nélkül folytatja. A gyermek felett szülői felügyeleti jogot gyakorló másik szülő tartózkodási
joga a kiskorú gyermek tanulmányainak befejezéséig marad fenn. A 12. § az Európai Bíróság
Echternach & Moritz esetben (389-390/87.) kimondott jogtételét veszi át. A tanulmányok
időtartamára megtartott tartózkodási jog indoka, hogy a gyermek már integrálódott a magyar
oktatási rendszerbe.
A 13.§-hoz
Az eljáró hatóság határozatban állapítja meg, hogy az EGT-állampolgár vagy a családtag a
Magyar Köztársaság területén tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, ha az állandó
tartózkodási jog megszerzéséig egy éven belül több mint hat hónapra elhagyta a Magyar
Köztársaság területét. Nem minősül a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyásnak, ha a
távollét oka olyan méltányolható körülmény, mint a kötelező katonai szolgálat vagy az
egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos ok, különösen terhesség,
szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy kiküldetés.
A 14. §-hoz
Az EGT-állampolgár vagy a családtag tartózkodási joga megszűnik, ha a tartózkodási jog
gyakorlásának feltételeit már nem teljesíti vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt
áll. Az érdekházasságok kiszűrése érdekében a Javaslat alapján a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási joga megszűnik akkor is, ha a
tartózkodási jog megszerzését követő hat hónapon belül a családi életközösség megszűnt, és
azt csak a tartózkodási jog megszerzése érdekében létesítették.
98
Szülői felügyeleti jogon alapuló tartózkodás esetén a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező, szülői felügyeleti joggal rendelkező személy tartózkodási joga megszűnik, ha a
szülői felügyelet joga megszűnik és más jogcímen e személy további tartózkodásra nem
jogosult.
A 15. §-hoz
A tartózkodási jog megszűnését a beutazási és tartózkodási tilalomhoz kapcsolódó esetkör
kivételével az eljáró hatóság határozata állapítja meg. A tartózkodási jog megszűnése esetén
az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag köteles a
Magyar Köztársaság területét elhagyni.
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag nem köteles a Magyar
Köztársaság területét elhagyni, ha külön törvény alapján tartózkodásra jogosító engedélyt kap.
Ez a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy amennyiben a tartózkodási jog a Javaslat alapján
megszűnik, de a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvény (a továbbiakban új Idtv.) alapján engedélyezhető lenne a tartózkodás (például:
humanitárius tartózkodási engedély), akkor a harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtag az új Idtv. hatálya alá kerül, és nem állhat országelhagyási kötelezettség alatt.
Az állandó tartózkodás joga
A 16. §-hoz
Az új szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, a társadalmi kohézió előmozdításának
kulcseleme, az állandó tartózkodás jogának biztosítása. A Javaslat - alapesetben - az állandó
tartózkodás jogát valamennyi EGT-állampolgár és családtagja számára biztosítja, amennyiben
öt évig megszakítás nélkül, jogszerűen Magyarországon tartózkodtak. Ez az új, általános
jogosultság nemcsak meghatározott kategóriák számára biztosítja a maradás jogát a gazdasági
aktivitás befejeződésével (üzemi balesetet szenvedettek, nyugdíjkorhatárt elért munkavállalók
stb.), hanem mindenki számára, aki az ötéves jogszerű tartózkodás feltételét teljesíti.
A Javaslat alapján emellett az a személy is jogosult az állandó tartózkodásra, aki az EGT-
állampolgárra vagy a magyar állampolgárra tekintettel fennmaradó tartózkodási joggal
rendelkezik és öt éven át megszakítás nélkül, jogszerűen a Magyar Köztársaság területén
tartózkodott, valamint az állandó tartózkodásra jogosult szülőnek a Magyar Köztársaság
területén született gyermeke is.
99
A 16. § (2) bekezdése biztosítja, hogy a magyar állampolgárok családtagjainak az állandó
tartózkodási jog megszerzése az új szabályozás miatt az előző szabályokhoz képest ne
kedvezőtlenebb szabályok mellett történjen. Amennyiben a családtag legalább egy éve
magyar állampolgárral családi életközösségben él, illetve a házastárs esetében amennyiben a
magyar állampolgár házastársával a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően
legalább két éve megkötötte, a családtag állandó tartózkodásra jogosult.
Ha az EGT-állampolgár vagy a családtag a Magyar Köztársaság területén tartózkodási
jogának gyakorlásával felhagyott és a Magyar Köztársaság területére három hónapot
meghaladó időre visszatér, az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez szükséges időtartam
újrakezdődik.
A 17. §-hoz
A belső határok nélküli Európa, a határellenőrzés megszűnése nem teszi lehetővé a hatóság
számára a beutazás időpontjának pontos ismeretét. A Javaslat felállít ezért egy vélelmet: az
ellenkezőjének bizonyításáig a Magyar Köztársaság területén való megszakítás nélküli
tartózkodásának első napjának az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó
tartózkodásának bejelentése, illetőleg a harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtag három hónapot meghaladó tartózkodása esetén a tartózkodási kártya kiadása iránti
kérelem benyújtásának napját kell tekinteni.
Az állandó tartózkodási jog megszerzéséhez vizsgálandó a tartózkodás folyamatossága. A
Javaslat alapján nem minősül a tartózkodás megszakításának az évente legfeljebb hat hónapig
tartó, a Magyar Köztársaság területén kívüli tartózkodás, valamint a kötelező katonai szolgálat
miatti távollét, illetve az egyszeri, legfeljebb tizenkét hónapig folyamatosan fennálló fontos
ok, különösen a terhesség, szülés, súlyos betegség, tanulmányok folytatása, szakképzés vagy
kiküldetés miatti távollét.
A Javaslat szerint a tartózkodás megszakításának minősül azonban, ha az EGT-állampolgár
vagy a családtag felhagy tartózkodási jogának gyakorlásával a Magyar Köztársaság területén
(hat hónapot meghaladó időtartamra távozik a Magyar Köztársaság területéről).
100
A 18. §-hoz
A Javaslat - a hatályos közösségi jognak megfelelően - bizonyos esetekben lehetővé teszi,
hogy a Magyar Köztársaság területén keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodó EGT-
állampolgár az általános ötéves tartózkodási idő letelte előtt állandó tartózkodásra legyen
jogosult. A kedvezmény ezetti kör az Irányelvben meghatározott személyi kör
(nyugdíjkorhatárt elért személyek, üzemi balesetet szenvedett személyek stb.).
Az állandó tartózkodási jog általános szabályoktól eltérő megszerzésére vonatkozó szabályok
alkalmazásában a keresőtevékenység folytatásának időtartamába beszámít az az időszak is,
amely alatt az EGT-állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint álláskeresőnek
minősül, vagy betegség vagy baleset következtében nem folytat keresőtevékenységet.
Az Irányelvből fakadó közösségi jogi követelmény, hogy ha a keresőtevékenység folytatása
céljából tartózkodó EGT-állampolgár házastársa magyar állampolgár, az EGT-állampolgár
tartózkodási, illetve keresőtevékenység folytatásával kapcsolatos időtartamra vonatkozó
feltételek hiányában is állandó tartózkodásra jogosult, ha öregségi vagy korengedményes
nyugdíjra szerzett jogosultságot, illetve keresőtevékenységével balesettel vagy
egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést igénylő állapota következtében hagyott
fel.
Ha az EGT-állampolgár az általános ötéves tartózkodási idő letelte előtt megszerezte az
állandó tartózkodás jogát, a családtagjaként tartózkodási joggal rendelkező személy is állandó
tartózkodásra jogosult. Ha a Magyar Köztársaságban keresőtevékenységet folytató EGT-
állampolgár azt megelőzően meghal, hogy az állandó tartózkodás jogát az általános ötéves
tartózkodási idő letelte előtt megszerezte volna, a családtagjaként tartózkodási joggal
rendelkező személy állandó tartózkodásra jogosult, ha az EGT-állampolgár a halálát
megelőzően két évig megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott, vagy az
EGT-állampolgár halála munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés következménye.
101
A 19. §-hoz
Az állandó tartózkodási jog megszűnik két év folyamatos távolléttel vagy beutazási és
tartózkodási tilalom elrendelése esetén. Két év folyamatos távollét esetén az állandó
tartózkodási jog megszűnését az eljáró hatóság határozattal állapítja meg.
III.	fejezet
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ÉS A TARTÓZKODÁSI JOGOT
IGAZOLÓ OKMÁNYOK
A harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag számára kiadott vízum
A 20. §-hoz
A Javaslat külön fejezetben tartalmazza az EGT-állampolgárokat és a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagokat terhelő bejelentési kötelezettségeket, valamint a
tartózkodási joguk igazolására szolgáló okmányokra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket.
Az eljárások részletes rendjével, továbbá az egyes okmányok tartalmi és formai jellemzőivel
kapcsolatos kérdéseket a Javaslat végrehajtási rendelete fogja szabályozni.
A 20. § az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja,
illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja
részére kiadott vízumra vonatkozó eljárási jellegű szabályokról rendelkezik azt az esetet
figyelembe véve, ha a családtag beutazásához vízumra van szükség. A vízumköteles harmadik
ország állampolgárságával rendelkező családtag részére kiadott vízum érvényességi ideje a
kiállításától számított hat hónap, azonban a kiadásnál meg kell felelni annak a feltételnek,
hogy a vízum érvényességi ideje az úti okmány érvényességi idejét nem haladhatja meg. A
már kiadott vízumot érvényteleníteni kell, ha a családtag a beutazásakor már nem rendelkezik
érvényes úti okmánnyal vagy már nem tudja igazolni a tervezett tartózkodás célját és
körülményeit, továbbá nem rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel sem a tervezett
tartózkodás időtartamára, sem pedig a származási országba való visszatéréshez vagy egy
102
olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová biztosan beengedik, illetve nem képes ezt
a fedezetet jogszerűen biztosítani. A kiadott vízumot akkor is érvényteleníteni kell, ha a
családtag veszélyt jelent a Magyar Köztársaság közrendjére, belső biztonságára, nemzetközi
kapcsolataira vagy a közegészségügyre, így különösen, ha a tagállamok nemzeti
adatbázisaiban szereplő ugyanezen okok miatt beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető
jelzés hatálya alatt áll.
A vízum kiállítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.
Soron kívüli eljárásnak akkor van helye, ha a kérelmező kiskorú és beutazására gyógykezelés
céljából kerül sor. A kiskorú kérelmezőre vonatkozó további szabály, hogy a vízumeljárásban
az eljáró hatóság meghallgathatja a cselekvőképes vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorút,
azonban feltétel, hogy a meghallgatáson törvényes képviselője részt vegyen. Mivel azonban a
vízumkérelmeket főszabály szerint a külképviseleteken terjesztik elő, az esetek egy részében
gondot okozott az, hogy a kiskorú törvényes képviselője nem tudott megjelenni. E probléma
orvoslása érdekében a Javaslat megteremti annak a lehetőségét is, hogy amennyiben a
törvényes képviselő valamilyen okból nem tud jelen lenni a meghallgatáson, úgy az azon való
részvételre meghatalmazást adhasson más személynek. A törvényes képviselő
meghatalmazásával rendelkező más személynek nagykorúnak és cselekvőképesnek kell
lennie.
Az Irányelv nem állapít meg szabályokat a vízumeljárással kapcsolatban.
Az EGT-állampolgár három hónapot meghaladó tartózkodásának bejelentése és
a bejelentést igazoló okmány, a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag három hónapot meghaladó tartózkodási jogát igazoló
okmány
A 21-23. §-hoz
A 21-23. §-ok rögzítik azokra az okmányokra vonatkozó szabályokat, amelyeket az eljáró
hatóság három hónapot meghaladó tartózkodás esetén állít ki az EGT-állampolgár és a
harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag részére.
Az Irányelv 8. cikke értelmében a három hónapnál hosszabb tartózkodási idő tekintetében a
fogadó tagállam megkövetelheti az uniós polgártól a megfelelő hatóságoknál történő
103
bejelentkezést. A bejelentkezés határideje nem lehet rövidebb a megérkezés időpontjától
számított három hónapnál.
A Javaslat az Irányelvben megfogalmazott szabályoknak megfelelően az EGT-állampolgárt
terhelő bejelentési kötelezettséget ír elő. A korábbi speciális tartózkodási engedély kiadásával
szemben az EGT-állampolgártól csak tartózkodásának bejelentése követelhető meg, amely
kötelezettségnek az érintett a külön jogszabályban meghatározott okiratok bemutatásával,
illetve csatolásával tehet eleget. Amennyiben a feltételek fennállását az EGT-állampolgár
igazolja, az eljáró hatóság azonnal kiállítja a tartózkodás bejelentéséről szóló regisztrációs
igazolást, amely a bejelentkezés tényét és időpontját tanúsítja. A regisztrációs igazolás
érvénytelen, ha az EGT-állampolgár tartózkodási joga megszűnt.
A három hónapot meghaladó tartózkodáshoz az EGT-állampolgár harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagja, illetve a magyar állampolgár harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagja esetében nem elegendő a regisztráció, hanem a
beutazástól számított három hónapon belül kérelmezni kell a tartózkodási kártya kiadását.
Abban az esetben, ha a tartózkodási kártyát olyan harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag kérelmezi, aki korábban nem a törvény hatálya alá tartozott, de egy
EGT-állampolgárral vagy egy magyar állampolgárral kötött házassága révén a törvény hatálya
alá került, úgy kérelmét a Javaslat szerinti tartózkodási jogot megalapozó tény keletkezésétől
számított három hónapon belül kell benyújtania. A kérelem benyújtásakor be kell mutatni,
illetve csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott azon okiratokat, amelyek igazolják,
hogy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag eleget tesz a Javaslatban
foglalt feltételeknek és jogosult a három hónapot meghaladó idejű tartózkodásra. Az eljáró
hatóság a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül hoz érdemi döntést, ennek
meghozataláig a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag tartózkodási jogát
a hatóság által kiadott igazolás tanúsítja.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. § (3) bekezdése felsorolja azokat az időtartamokat,
amelyek az ügyintézési határidőbe nem számítanak bele, ilyen például a hiánypótlásra, illetve
a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig
terjedő idő vagy a szakhatóság eljárásának időtartama. A Javaslatban előírt három hónapos
határidő nem minősül ügyintézési határidőnek, a három hónapba a Ket. 33. § (3)
bekezdésében említett eljárások időtartama beleszámít, tehát az érdemi döntés meghozataláig
104
eltelt idő nem haladhatja meg a három hónapot. Ugyanez a szabály érvényesül az állandó
tartózkodási jogot igazoló okmányok kiállításánál is.
A Javaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén az eljáró hatóság kiállítja a
tartózkodási kártyát, amennyiben azonban a feltételek meglétét a családtag nem tudja
igazolni, úgy kérelmét a hatóság határozattal elutasítja. A tartózkodási kártya érvényességi
ideje alatt igazolja a tartózkodási jog fennállását.
A Javaslat ezen rendelkezései megfelelnek az Irányelv 9. és 10. cikkei előírásainak azzal az
eltéréssel, hogy míg az Irányelv felsorolja azokat a dokumentumokat, amelyeken az eljáró
hatóság tartózkodási kártya kiadása iránti érdemi döntése alapul, addig a Javaslat ezeket nem
tartalmazza, mivel a benyújtandó okiratok a Javaslat végrehajtási rendeletében kerülnek
meghatározásra.
Az Irányelv 11. cikke rendelkezik a tartózkodási kártya érvényességi idejéről. Az Irányelvben
rögzített szabályoknak megfelelően a Javaslat előírja, hogy az EGT-állampolgár harmadik
ország állampolgárságával rendelkező családtagja részére a tartózkodási kártyát úgy kell
kiállítani, hogy érvényességi ideje igazodjon az EGT-állampolgár magyarországi
tartózkodásának időtartamához. A tartózkodási kártya érvényességének leghosszabb
időtartama öt év lehet, figyelembe véve, hogy öt éves megszakítás nélküli és jogszerű
tartózkodást követően állandó tartózkodási jog megszerzésére és az ezt igazoló okmány
kiadására nyílik lehetőség.
A magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja esetében a
tartózkodási kártya érvényességi ideje egységesen öt év.
A tartózkodási kártya érvénytelenségét eredményezi, ha birtokosa a Magyar Köztársaság
területén tartózkodási joga gyakorlásával felhagyott, vagy ha tartózkodási joga megszűnt.
Az EGT-állampolgár és a családtag állandó tartózkodási jogát igazoló okmány
A 24-26. §-hoz
A 24-26. §-ok állapítják meg az EGT-állampolgár és a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagja, továbbá a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával
105
rendelkező családtagja részére kiadásra kerülő állandó tartózkodási jogot igazoló okmányok
szabályait.
Az Irányelv 19. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy kérelemre huzamos
tartózkodást igazoló dokumentumot kell kiállítani a feltételeket teljesítő uniós polgárok
számára, illetve a 20. cikk (1) bekezdése szerint huzamos tartózkodási kártyát kapnak azon
családtagok, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, de huzamos tartózkodásra
jogosultak.
A Javaslat az Irányelvnek megfelelően meghatározza, hogy az eljáró hatóság állandó
tartózkodási kártyát állít ki az EGT-állampolgár, harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagja, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagja részére, ha az ehhez szükséges feltételeket teljesítik. Az eljárás
kérelemre indul, és az eljáró hatóságnak érdemi döntését a kérelem benyújtásától számított
három hónapon belül kell meghoznia.
Az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának és a
magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának az
állandó tartózkodási kártya kiállítása iránti kérelmét a tartózkodási kártya érvényességi
idejének lejárta előtt kell benyújtania. Ha a kérelmező nem tartja be ezt a határidőt, tehát
kérelmét a tartózkodási kártya érvényességi idejének lejárta után nyújtja be, és magát
kimenteni nem tudja, az állandó tartózkodás jogának fennállását igazolnia kell. Az EGT-
állampolgár esetében hasonló határidő nincs megszabva a kérelem benyújtására, mivel a
részére kiállított regisztrációs igazolás határozatlan időre érvényes.
Az eljáró hatóság a kérelem benyújtásáról a benyújtással egyidejűleg igazolást ad ki, amely az
állandó tartózkodási kártya kiállításáig tanúsítja a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag tartózkodási jogát.
Ha az EGT-állampolgár vagy harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának,
továbbá a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező
családtagjának a tartózkodási joga megszűnt, a részükre kiadott állandó tartózkodási kártya
érvénytelenségét kell megállapítani.
106
Bejelentési kötelezettségek
A 27-32. §-hoz
A 27-32. §-ok az EGT-állampolgár, az EGT-állampolgár harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagja, továbbá a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagja bejelentési kötelezettségeit szabályozzák. Az Irányelvben a bejelentési
kötelezettségekre vonatkozóan nincs előírás, viszont teljesítésük szükséges ahhoz, hogy az
eljáró hatóságok megfelelően nyilván tudják tartani a Magyar Köztársaság területén
tartózkodási jogukat gyakorló EGT-állampolgárokat, harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagjaikat, a magyar állampolgárok harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagjait, valamint tartózkodásuk jogcímét.
Az EGT-állampolgár, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, illetve a
magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja első
magyarországi lakóhelyét a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával
kapcsolatos eljárásban jelenti be. Az eljáró hatóság a személyi azonosítót és lakcímet igazoló
hatósági igazolvány kiadása céljából az EGT-állampolgár és a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtag nyilvántartott személyes adatairól, lakóhelyéről,
valamint a regisztrációs igazolás vagy a tartózkodási kártya adatairól értesíti a személyi adat-
és lakcímnyilvántartást vezető szervet. A regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya
érvénytelensége esetén az eljáró hatóság az érvénytelenség tényéről értesíti a személyi adat-
és lakcímnyilvántartást vezető szervet.
Ha az EGT-állampolgárnak, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának
vagy a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagjának az
úti okmányát, személyazonosító igazolványát vagy tartózkodási jogot igazoló okmányát
eltulajdonítják, az megsemmisül vagy elveszik, az érintett köteles ezt bejelenteni. Bejelentési
kötelezettség terheli az okmány birtokosát akkor is, ha az érintett az elveszettnek hitt okmányt
később megtalálja. Az eljáró hatóság a bejelentésről igazolást állít ki.
Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtag köteles új úti okmányt beszerezni az elveszett, eltulajdonított,
megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett. A harmadik ország állampolgárságával
107
rendelkező családtag az új úti okmány és a bejelentésről szóló igazolás birtokában hagyhatja
el az ország területét.
Mivel az EGT-állampolgár a beutazásra és a kiutazásra érvényes személyazonosító
igazolvány birtokában is jogosult, elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti
okmánya helyett csak akkor köteles új úti okmányt beszerezni, ha érvényes személyazonosító
igazolvánnyal nem rendelkezik.
Az EGT-állampolgár, a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja, valamint
a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagja a
személyes adatok közlésével köteles bejelenteni a vele együtt tartózkodó családtagjának a
halálát, valamint a névváltoztatást, ha a haláleset vagy a névváltoztatást eredményező tény a
Magyar Köztársaság területén kívül következett be. Ez a bejelentési kötelezettség azt az EGT-
állampolgárt vagy a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagot is terheli, aki
három hónapot meghaladóan tartózkodik a Magyar Köztársaság területén.
Az EGT-állampolgár vagy a családtag köteles az eljáró hatóságnak bejelenteni azt az esetet,
ha tartózkodási jogának gyakorlásával felhagy, mivel a hatóság erről az eseményről más
módon nem értesülne.
A családtagot bejelentési kötelezettség terheli abban az esetben, ha tartózkodási jogcímében a
Javaslatban meghatározott okokból (annak a személynek a halála, akinek a jogán a
tartózkodási joga alapul; a tartózkodási jog gyakorlásával való felhagyás; a házasság
érvénytelenítése vagy felbontása) és feltételek alapján került sor. A családtagnak ilyenkor
igazolnia kell azt, hogy tartózkodásának további feltételei fennállnak.
Ha az eljáró hatóság engedélyezte annak a személynek a családtagként történő tartózkodását,
aki a magyar állampolgárral, illetve az EGT-állampolgárral a kérelem benyújtását közvetlenül
megelőzően legalább egy évig egy háztartásban élt, akkor ez a családtag köteles bejelenteni,
ha a tartózkodási joga alapjául szolgáló életközösség megszűnt.
Az Irányelv 26. cikkének megfelelően a személyazonosság, illetve a tartózkodás
jogszerűségének ellenőrzésére feljogosított hatóság ellenőrizheti, hogy az EGT-állampolgár,
valamint a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag rendelkezik-e a
tartózkodási jogot igazoló okmánnyal. A hatóság felhívására az érintett köteles az okmányt
bemutatni.
108
Valamennyi tartózkodási jogot igazoló okmányra, így a regisztrációs igazolásra, a
tartózkodási kártyára és az állandó tartózkodási kártyára vonatkozóan is hangsúlyozni kell,
hogy az Irányelv 25. cikk (1) bekezdésének megfelelően birtoklásuk nem lehet valamilyen jog
gyakorlásának vagy adminisztratív formai követelmény teljesítésének az előfeltétele. A
tartózkodási jog az okmányok meglététől függetlenül fennállhat, és a tartózkodási
jogosultságot bármilyen más bizonyítási eszközzel bizonyítani lehet.
V. fejezet
A SZABAD MOZGÁS JOGÁNAK KÖZRENDI, KÖZBIZTONSÁGI
VAGY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI OKBÓL TÖRTÉNŐ KORLÁTOZÁSA
A 33. §-hoz
A törvény a hatálya alá tartozó személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz való jogának
korlátozását kizárólag az Irányelv 27. cikke által megfogalmazott alapelv szerint teszi
lehetővé: a közrendi, köz- és nemzetbiztonsági okokból hozott korlátozó intézkedéseknek
meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett személyes magatartásán
alapulhatnak.
Az alapelv értelmében az egyes korlátozó intézkedések súlyosságának az érintettnek a
társadalom valamely alapvető érdekére valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelentő
magatartásához kell igazodnia. [Rutili-ügy (36/75)]
Az alapelv az Európai Bíróság gyakorlatában kialakított követelményeket foglalja össze,
melyek értelmében a korlátozó intézkedések nem alapulhatnak az érintett magatartásához
közvetlenül nem kapcsolódó, a generális prevenciót szolgáló megfontolásokon. [Bonsignore-
ügy (67/74)]
A 34. §-hoz
A Javaslat a kényszerintézkedések generális szabályai között tartalmazza a nemzetközi jog
fontos alapelvét, a visszaküldés tilalmát (non-refoulment elve). A Javaslat tiltja a törvény
hatálya alá tartozó személyek visszairányítását, illetve kiutasítását olyan országba, valamint
olyan ország határterületére, ahol az érintett az emberi jogait sértő cselekményeknek lenne
kitéve. A közösségi jog alapján csak szűk körben korlátozható az EGT-állampolgárok és a
családtagok Magyarországra történő beutazása és tartózkodása, a non-refoulement elve az
állami szuverenitás további korlátozását hordozza magában.
109
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának értelmezése szerint az Emberi Jogok Európai
Egyezményének 3. cikkében foglalt kínzás tilalmát egy állam azzal is megszegheti, ha egy
külföldit olyan országba küld vissza (ad ki vagy utasít ki), ahol a visszaküldöttet kínzás,
megalázó vagy embertelen bánásmód fenyegeti.
A 35. §-hoz
A Javaslat általános felhatalmazást ad az eljáró hatóságnak arra, hogy a Javaslat által
megállapított kötelezettségek teljesítését ellenőrizze. Az ellenőrzési jogosultság egyrészt a
törvény hatálya alá tartozó személyek tartózkodási feltételei fennállásának vizsgálatára,
másrészt a bejelentési kötelezettségek teljesítésére terjed ki.
A hatóság jogosultságának fontos garanciális korlátját jelenti, hogy az ellenőrzési tevékenység
csak a kötelezettségek megszegésére vonatkozó adat felmerülése esetén gyakorolható.
A beléptetés megtagadása és a visszairányítás
A 36. §-hoz
A beléptetés megtagadására, valamint a visszairányítás elrendelésére a Magyar Köztársaság
államhatárán kerülhet sor. A beléptetés megtagadását a Javaslat egy pozitív („rendelkezzék a
szükséges dokumentumokkal”), valamint egy negatív feltétel („ne álljon beutazási és
tartózkodási tilalom hatálya alatt”) hiánya esetén írja elő. A törvény hatálya alá tartozó
személyek beléptetését meg kell tagadni, ha nem tesznek eleget a 3. §-ban meghatározott
beutazási feltételeknek (pozitív feltétel hiánya), vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt állnak (negatív feltétel hiánya).
Az EGT-állampolgár a beutazáshoz való jogának fennállását személyazonosságának
igazolásával tudja bizonyítani. Ha személyazonosságát, valamint EGT-állampolgárságát
igazolja - mivel ezt érvényes úti okmányával vagy személyazonosító igazolványával teheti
meg -, azzal egyben eleget tesz a Javaslat által előírt beutazási feltételeknek is, ellenkező
esetben azonban rá a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni mindaddig, amíg EGT-állampolgárságát nem
valószínűsíti.
Az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár harmadik ország állampolgárságával
rendelkező családtagja érvényes úti okmánnyal, valamint - ha beutazásához vízum szükséges
-	érvényes vízummal, illetve a Javaslatban meghatározott tartózkodási jogot igazoló
110
okmánnyal vagy más EGT állam által kiállított tartózkodási kártyával utazhat be a Magyar
Köztársaság területére. Az EGT-állampolgár, illetve a magyar állampolgár harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagja esetében a törvény alkalmazását a „családtagi”
jogállás igazolása megalapozza.
Ha az EGT-állampolgár, illetve a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtag
beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, beléptetését meg kell tagadni.
A beléptetés megtagadása esetén a határforgalmat ellenőrző hatóság határozatban azonnal
elrendeli a visszairányítást, amely kötelezést jelent a határterület elhagyására. A
visszairányítás lehetséges célországait a Javaslat sorrendben határozza meg.
A visszairányítás végrehajtása iránt főszabály szerint haladéktalanul intézkedni kell. Ez alól -
az Irányelv 5. cikk (4) bekezdésének megfelelően - kivételt jelent az az eset, ha a
visszairányított személy kérelmezi, hogy hetvenkét órán belül - az Irányelv 25. cikk (1)
bekezdésének megfelelően - bármely módon igazolhassa a beutazáshoz való jogának
fennállását. Ez az időtartam elegendő arra, hogy az érintett a szükséges dokumentumokat
beszerezze, vagy azokat hozzá eljuttassák. A lehetőségek biztosítása ugyanakkor nem jelenti
azt, hogy a szükséges okmányok, iratok beszerzéséről a határforgalmat ellenőrző hatóságnak
kell gondoskodnia. A kérelem előterjesztésére értelemszerűen csak abban az esetben van
lehetőség, ha a beléptetés megtagadására a beutazás feltételeinek hiányában került sor.
A 37. §-hoz
A visszairányítás azonnali végrehajtása esetén a visszairányított személy köteles a
visszairányítás célországába vissza- vagy továbbinduló járművön tartózkodni vagy arra
átszállni. Ha a visszairányított visszautaztatása - szállítóeszköz rendelkezésre állása
hiányában vagy a beutazáshoz való jog fennállásának igazolása iránti kérelem előterjesztése
következtében - nem hajtható végre haladéktalanul, az érintett a visszairányítás
végrehajtásáig, de legfeljebb hetvenkét óráig köteles az eljáró hatóság által kijelölt helyen
(határátkelő-helyen, repülőtér tranzitvárójában) tartózkodni. A kötelező tartózkodási helyet a
visszairányított személy visszautazás céljából bármikor elhagyhatja.
Ha a visszairányított személy a rendelkezésére álló idő alatt a beutazáshoz való jogának
fennállását bizonyítja, a visszairányítást elrendelő határozat érvényét veszti, és az érintettet a
határforgalmat ellenőrző hatóság belépteti.
Ha a visszairányítás az elrendelésétől számított hetvenkét órán belül nem hajtható végre, a
visszairányított személyt - beléptetését követően - az eljáró hatóság kiutasíthatja. A kiutasítás
111
következtében egyszerűbbé válik a visszautazási kötelezettség végrehajtása, mivel a
kiutasítást toloncolás útján kell végrehajtani. A visszairányított személy esetében a kiutasítás
végrehajtási jellegét erősíti az is, hogy ez esetben a kiutasítással egyidejűleg nem rendelhető
el beutazási és tartózkodási tilalom. Ha a beléptetés megtagadására, valamint a visszairányítás
elrendelésére beutazási és tartózkodási tilalom fennállása miatt került sor, a tilalom hatályát a
kiutasítás nem érinti.
A beutazási és tartózkodási tilalom
A 38-39. §-hoz
A Javaslat a beutazási és tartózkodási tilalom két típusát különíti el: az önállóan elrendelt,
valamint az idegenrendészeti kiutasítással egyidejűleg elrendelt beutazási és tartózkodási
tilalmat. Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalmat - a meghatározott jogcímek
alapján - az ismeretlen helyen, illetve nem a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
személlyel szemben határozattal kell elrendelni. Az önálló jogalap akkor teszi lehetővé a
beutazási és tartózkodási tilalom elrendelését, ha az érintett kiutasítására nincs mód. Az
idegenrendészeti kiutasítással egyidejűleg elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom ezzel
szemben a kiutasítást elrendelő határozat rendszerinti járulékos eleme.
A tilalom a nyilvántartásba vételben realizálódik, amely alapján a határforgalmat ellenőrző
hatóság - a beutazásra vonatkozó külön hozzájárulás hiányában - a beléptetést megtagadja.
A bíróság által elrendelt kiutasítás mellékbüntetés magában foglalja a Javaslat szerinti
beutazási és tartózkodási tilalom tartalmát: a kiutasítás tartama alatt a kiutasított nem térhet
vissza a Magyar Köztársaság területére. A bíróság által elrendelt kiutasítás esetén ezért a
beutazási és tartózkodási tilalom fennálltát a nyilvántartásba be kell jegyezni.
Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő hatóság
mérlegelési jogkörben határozza meg. A tilalom időtartama az első elrendeléskor három évnél
nem lehet hosszabb, s alkalmanként legfeljebb három évvel meghosszabbítható.
A Javaslat fontos garanciális szabálya, hogy a beutazási és tartózkodási tilalmat
haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.
112
Az idegenrendészeti kiutasítás
A 40. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz
való jogának korlátozása körében az Európai Unió joga a harmadik országbeli
állampolgárokra vonatkozónál kedvezőbb szabályozást követel meg. Erre tekintettel a
Javaslat a törvény hatálya alá tartozó személyekkel szemben elrendelhető idegenrendészeti
kiutasítás okait szűk körben határozza meg.
A Javaslat - az Irányelv 27. cikk (1) bekezdésével, valamint 29. cikkével összhangban -
megengedi az esetlegesen járványt okozó, valamint más fertőző betegségekkel
összefüggésben a szabad mozgás és tartózkodás jogát korlátozó intézkedések alkalmazását.
Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy családtagot, aki külön
jogszabályban meghatározott közegészséget veszélyeztető betegségben szenved,
fertőzőképes, illetve kórokozó hordozó állapotban van. A kiutasításra csak akkor kerülhet sor,
ha az érintett szándékosan nem veti alá magát a betegsége, illetve fertőzése által indokolt
egészségügyi ellátásnak.
A Javaslat kizárja a kiutasítást, ha a megbetegedés a beutazást követő három hónap elteltével
jelentkezik, ezáltal megdönthetetlen vélelmet állít fel amellett, hogy a betegséget, illetve
fertőzést az érintett a beutazását követően szerezte.
A kiutasítás másik esetkörét a közrenddel, közbiztonsággal összefüggő kiutasítási okok
képezik. Az eljáró hatóság kiutasíthatja azt az EGT-állampolgárt vagy a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagot, aki az országelhagyási kötelezettségének az előírt
határidőn belül nem tett eleget, továbbá aki beutazási vagy tartózkodási jogosultsága
fennállásának igazolása során csalárd módon járt el.
A 41-42. §-hoz
Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom
időtartamát a Javaslat egytől öt évig terjedő intervallumban határozza meg. A
közegészségügyi okból elrendelt kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási
tilalom időtartamára a közegészségügyi hatóság tesz javaslatot a betegség, illetve a fertőző
vagy kórokozó hordozó állapot fennállására tekintettel.
A szabad mozgás és tartózkodás jogának korlátozását övező jelentős garancia annak
lehetősége, hogy az érintett a kiutasítás végrehajtásának napjától számított két év elteltével
kérheti a beutazási és tartózkodási tilalom indokoltságának felülvizsgálatát.
113
Nem rendelhető el beutazási és tartózkodási tilalom a visszairányítás végrehajtásának - a
visszairányítottnak fel nem róható okból történő - meghiúsulása miatt elrendelt kiutasítás,
továbbá kiskorú kiutasítása esetén sem.
A Javaslat az állandó tartózkodási joggal rendelkező személyek kiutasítás elleni védelmét az
Irányelv 28. cikk (3) bekezdésének megfelelően tovább erősíti: az idegenrendészeti kiutasítás
nem rendelhető el azon EGT-állampolgárokkal és családtagokkal szemben, akik több mint 10
éve jogszerűen tartózkodnak Magyarországon. Ezen személyi kör súlyos közrendi,
közbiztonsági okból történő kiutasítása a Büntető Törvénykönyv alapján lehetséges. Emellett
kivételes eljárást kell alkalmazni a kiskorú személyekkel szemben családi kapcsolataik
védelme érdekében az ENSZ Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-
án kelt Egyezményével összhangban.
A 43. §-hoz
A kétszeres értékelés tilalmának megfelelően a Javaslat kizárja az idegenrendészeti kiutasítás
elrendelését olyan cselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során a bíróság
ítéletében nem szabott ki kiutasítás büntetést. Ez az elv magában foglalja azt is, hogy amely
cselekmények nem olyan súlyosak, hogy velük szemben a büntetőjog eszközei
alkalmazásának lenne helye (felmentő ítélet születik), azok miatt a szabad mozgás és
tartózkodás joga sem korlátozható.
A 44. §-hoz
A Javaslat - az Irányelv 28. cikk (1) bekezdésével összhangban - meghatározza azokat a
mérlegelési szempontokat, amelyeket a tartózkodási joggal rendelkező EGT-állampolgárral és
családtaggal szembeni idegenrendészeti kiutasítás elrendelése előtt figyelembe kell venni.
Vizsgálni kell különösen az elkövetett cselekmény jellegét és súlyát, az érintett személy
integrációjának mértékét, életkorát, egészségi állapotát, családi és gazdasági körülményeit,
származási országával fennálló tényleges kapcsolatait, valamint tartózkodásának időtartamát.
A 45. §-hoz
A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy beutazását a Javaslat kivételes
esetekben lehetővé teszi. Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt
álló személy kizárólag a bíróság kezdeményezésére kiadott hatósági engedély alapján utazhat
be a Magyar Köztársaság területére. A kezdeményezésre tipikusan abban az esetben kerülhet
114
sor, ha a nemzetközi vagy európai uniós kötelezés alapján elrendelt beutazási és tartózkodási
tilalom hatálya alatt álló személlyel szemben a tilalom elrendelését előíró nemzetközi jogi
vagy európai uniós aktus alapjául szolgáló cselekmény elbírálása érdekében Magyarországon
indul büntetőeljárás.
Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt álló személy részére a beutazást az elrendelő hatóság - az Irányelv 31. cikk (4)
bekezdésének megfelelően - a tilalom indokoltságának felülvizsgálata iránti eljárás során
engedélyezi az érintett eljárási jogainak érvényesíthetősége céljából.
A 46-47. §-hoz
Az idegenrendészeti kiutasítást, valamint a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő
határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye. A Javaslat a határozatok
bírósági felülvizsgálatát teszi csak lehetővé, melyre speciális eljárási szabályokat is
megfogalmaz. Biztosítja a gyors eljárást: az eljáró bíróság a felülvizsgálat iránti keresetet a
keresetlevél beérkezésétől számított nyolc napon belül bírálja el. Az érintett eljárási jogai
gyakorlásának biztosítása érdekében személyes meghallgatást kérhet.
A bíróság reformatórius joggal rendelkezik, azaz a határozatot megváltoztathatja.
Az idegenrendészeti kiutasítással együtt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt álló személy - az Irányelv 32. cikkében foglaltakkal összhangban - egészségi állapotára
tekintettel kérheti a tilalom törlését. Ezen kérelemről az eljáró hatóság három hónapon belül
határoz.
A kiutasítás végrehajtása
A 48-49. §-hoz
A non-refoulement elvre a kiutasítás végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni, mely szerint a
hatóságnak vizsgálnia kell, hogy az az ország, amelynek területére a kiutasítás történik,
biztonságos ország e.
Az idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának törvényessége felett a büntetés-végrehajtási
bíró őrködik. A büntetés-végrehajtási bíró kiutasítási akadály megállapítása iránti eljárásának
a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.
A Javaslat - az Irányelv 33. cikk (2) bekezdésével összhangban - garanciális szabályként
előírja, hogy ha a kiutasítási ítélet végrehajtására - a szabadságvesztés büntetés kivételével -
az ítélet meghozatalától számított több mint két évig nem került sor, a bíróság - az eljáró
115
hatóság kezdeményezésére - az ítéletet felülvizsgálja, és ha a kiutasított körülményeiben
lényeges változás következett be, illetve az érintett személy jelentős és tényleges veszélyt nem
jelent a közrendre és közbiztonságra, a kiutasítást törli.
A kitoloncolás
Az 50. §-hoz
A Javaslat rendelkezései szerint elrendelt idegenrendészeti kiutasítást minden esetben a
kiutasított személy hatósági kikísérésével, kitoloncolásával kell végrehajtani. A kitoloncolás
ezért az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat állandó tartalmi eleme.
A kitoloncolást elrendelő határozat végrehajtásának felfüggesztése nem kérhető, a
foganatosítás módja ellen azonban a kiutasított személy végrehajtási kifogást terjeszthet elő.
A kitoloncolási őrizet
Az 51. §-hoz
A Javaslat szerint kiutasított és kitoloncolt személyt - tekintettel a Javaslatban meghatározott
kiutasítási okok szűk körére - a kitoloncolás végrehajtásának biztosítása érdekében minden
esetben őrizetbe kell venni. Az őrizet kitoloncolási őrizet jellegét erősíti rövid időtartama is:
az eljáró hatóság legfeljebb hetvenkét órára rendelheti el, melyet a bíróság a kitoloncolás
végrehajtásáig, de legfeljebb harminc napra hosszabbíthat meg. Kiskorút nem lehet
kitoloncolási őrizetbe venni.
A kitoloncolási őrizet végrehajtására vonatkozó garanciaként fogalmazza meg a Javaslat az
azonnali megszüntetés okait: az elrendelés oka megszűnését, a végrehajtás meghiúsulását,
valamint az elrendeléstől számított harminc nap elteltét.
A kifogás
Az 52-53. §-hoz
A kitoloncolási őrizetet elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, az érintett a
határozat bírósági felülvizsgálata iránt az elrendeléstől számított hetvenkét órán belül kifogást
nyújthat be. A kifogás benyújtása alapjául szolgálhat az őrizet végrehajtására vonatkozó
törvényi rendelkezések, a fogvatartott személy jogainak megsértése is.
116
A kifogás elbírálására a Javaslat a szabadságkorlátozás súlyának megfelelően rövid
határidőket szab.
A kitoloncolási őrizet bírósági meghosszabbítása
Az 54. §-hoz
A kitoloncolási őrizet meghosszabbítását az eljáró hatóság köteles az őrizetbe vételt követő
huszonnégy órán belül indítványozni az illetékes helyi bíróságnál. A kényszerintézkedés
szabadságelvonás tartalmára tekintettel a bíróság a meghosszabbítás iránti indokolt
indítványról haladéktalanul határoz.
A bírósági eljárás közös szabályai
Az 55-56. §-hoz
Az őrizetet elrendelő határozat felülvizsgálata iránti kifogás, illetve az őrizet hetvenkét órán
túli meghosszabbítása iránti indítvány elutasítása res iudicatát teremt, azaz ugyanazon alapon
újabb kifogás, illetve indítvány nem terjeszthető elő.
A Javaslat az érintett EGT-állampolgár és családtag számára a bírósági eljárás szabályai
között számos eljárási jogot fogalmaz meg. A bíróság ügygondnokot rendel annak az EGT-
állampolgárnak, illetve családtagnak, aki a magyar nyelv ismerete hiányában eljárási jogai
érvényesítésére nem képes, és képviseletéről meghatalmazás útján sem tud gondoskodni.
A Javaslat széles körben biztosítja a kitoloncolási őrizetbe vett személy számára a személyes
megjelenés, illetve meghallgatás lehetőségét. A bizonyítékok előterjesztésére, illetve a
bizonyítékok megismerésének biztosítására vonatkozó rendelkezések eleget tesznek a
tisztességes eljárás alkotmányos alapelvének.
Az 57. §-hoz
A Javaslat szabályozza a bíróság határozatának az érintettekkel történő közlését. A közlésnek
-	eljárási szerepük betöltésének biztosítása érdekében - ki kell terjednie az EGT-állampolgár,
illetve a családtag meghatalmazott képviselőjére, illetve ügygondnokára is.
Az eljárás alatt álló személyek helyzetének megkönnyítése érdekében a Javaslat a bírósági
eljárás költségei alól tárgyi mentességet biztosít.
117
Az őrizet végrehajtása
Az 58. §-hoz
A Javaslat biztosítja a kitol oncolási őrizetbe vett személy számára, hogy jogi és ténybeli
helyzetéről, jogosultságairól és kötelezettségeiről teljes körű tájékoztatást kapjon. A
szabadságelvonással járó kényszerintézkedés alkalmazásakor kiemelkedően fontos, hogy az
érintett élhessen alkotmányos és eljárási jogaival, s tisztában legyen a szabadságelvonás
okával és jogi alapjával.
Az 59. §-hoz
A Javaslat tartalmazza a kitoloncolási őrizetbe vett személy elhelyezésére, ellátására, valamint
az őrizet végrehajtása alatt fennálló jogaira, továbbá magatartásszabályaira vonatkozó
alapvető rendelkezéseket. A részletszabályokat a Javaslatban megfogalmazott felhatalmazó
rendelkezéseknek megfelelően a végrehajtási jogszabályok tartalmazzák.
Arcképmás és ujjnyomat rögzítése
A 60. §-hoz
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazáshoz és tartózkodáshoz
való jogát korlátozó kényszerintézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a Javaslat
előírja az eljáró hatóság számára a kiutasított, illetve a kiutasítással együtt elrendelt beutazási
és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy arcképmásának, valamint ujj nyomatának
rögzítését.
Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személy arcképmása
és ujjnyomata a tilalom elrendelésekor nem rögzíthető, tekintettel arra, hogy az önálló tilalom
csak ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó személlyel szemben rendelhető el.
A tartózkodási jog korlátozásának közös szabályai
A 61-62. §-hoz
A Javaslat meghatározza a kiutasítást, illetve a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő
határozat kötelező tartalmi elemeit.
A kiutasítással összefüggésben felmerülő költségek viselésére a Javaslat elsősorban a
kiutasított személyt kötelezi. Amennyiben a kiutasított más jogán - családtagként -
118
tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, a kiutasítási költségeket másodsorban az az
EGT-állampolgár vagy magyar állampolgár köteles megfizetni, akinek a jogán a családtag
tartózkodik. Végső soron - ha a költségek viselésére kötelezett személyek nem rendelkeznek
a szükséges forrásokkal - az eljáró hatóság a kiutaztatás költségét megelőlegezi, ami azonban
nem mentesíti a kötelezettet a költségek megfizetése alól.
A személykörözés elrendelése
A 63.§-hoz
A személykörözés elrendelésére a közbiztonság biztosítása érdekében akkor kerülhet sor, ha a
kitoloncolási őrizetbe vett EGT-állampolgár vagy családtag az őrizetből megszökött, vagy a
visszairányított személy a határterületen számára kijelölt tartózkodási helyről ismeretlen
helyre távozott.
A személykörözést akkor is el kell rendelni, ha a visszairányított személy a kijelölt
tartózkodási helyről - e szándékának jelzése nélkül - visszautazás céljából távozott ismeretlen
helyre, tekintettel arra, hogy az eljáró hatóság nem bizonyosodhatott meg arról, hogy a
visszairányított személy nem lépte-e át a Magyar Köztársaság államhatárát. Abban az esetben,
ha a fenti körözött személy a határátkelőhelyen újból belépésre jelentkezik, bebizonyosodik,
hogy a kijelölt tartózkodási helyet visszautazás céljából nem a Magyar Köztársaság határának
tiltott átlépése útján hagyta el: a Javaslat szerint a körözést vissza kell vonni, mivel
elrendelésének oka megszűnt.
A személy- és tárgykörözésről szóló törvényben meghatározott illetékességi szabálytól
eltérően a körözést elrendelő, illetve visszavonó határozatot az elrendelő hatóság székhelye
szerint illetékes rendőrkapitánysághoz kell megküldeni.
A kiutazás korlátozása
A 64. §-hoz
A Javaslat korlátozza a kiutazáshoz való jogát annak az EGT-állampolgárnak, valamint
családtagnak, akivel szemben a büntetőeljárás keretében jogerős személyes szabadságot
korlátozó kényszerintézkedést rendeltek el. A korlátozás az úti okmány visszatartása útján
valósul meg, melynek során az úti okmány az eljáró hatóság birtokába kerül.
119
Felelősségi szabályok
A 65-68. §-hoz
A Javaslat megfogalmazza a harmadik ország állampolgárságával rendelkező családtagokat
szállító légi, vízi vagy közúti fuvarozó azon kötelezettségét, mely szerint köteles előzetesen
megbizonyosodni arról, hogy utasa rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal. A vasúti
fuvarozóra ez a kötelezettség nem terjed ki.
Valamennyi fuvarozó - beleértve a vasútit is - köteles gondoskodni annak a harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagnak a haladéktalan visszaszállításáról, akinek
beléptetése vagy továbbutazása nem lehetséges, illetve akit Magyarországra
visszairányítottak.
A fuvarozó felelőssége kiterjed a családtag visszaszállításig terjedő időszakban történő
tartózkodása költségeinek viselésére is.
Az úti okmány ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség megszegése esetén az eljáró hatóság a
fuvarozót közrendvédelmi bírsággal sújtja. A fuvarozó mentesül azonban a bírság
megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy az ellenőrzési kötelezettsége
teljesítése során kellő gondossággal járt el.
A Javaslat a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó
kötelezettségéről szóló 2004. április 29-i, 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. cikk (1)
bekezdésével összhangban olyan kötelezettséget állapít meg a fuvarozók részére, amely
szerint a külső határokon a személyek ellenőrzéséért felelős hatóságok kérésére a check-in
befejezésekor információt nyújtsanak azon utasokról, akiket egy engedélyezett
határátkelőhelyig szállítanak, ahol az említett személyek beutaznak a tagállam területére.
A Javaslat közrendvédelmi bírság kiszabásáról rendelkezik a légi fuvarozó utasadat-
szolgáltatási kötelezettségének megszegése, továbbá a munkáltató EGT-állampolgár vagy
családtag foglalkoztatásával összefüggő bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetére is.
120
V. Fejezet
AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI
A 69-74. §-hoz
A Ket. 13. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően a Javaslatban szabályozott eljárásokban a
Ket. szabályait kell alkalmazni, amennyiben a Javaslat eltérően nem rendelkezik. A Javaslat
69-74. §-a azokat a közös eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek a Ket. szabályaitól
eltérnek. Ezek a következők:
a)	a kérelemre indult eljárásokban az ügyfélnek kérelme előterjesztésekor, valamint a
regisztrációs igazolás kiadása érdekében az eljáró hatóság előtt személyesen meg kell
jelennie;
b)	a hiánypótlási felhívást az ügyfél részére az eljáró hatóság azonnal átadja;
c)	azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező,
nincs helye elektronikus ügyintézésnek;
d)	a döntések közlésével kapcsolatos szabályok;
e)	ha a Javaslat a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, nincs helye újrafelvételi
eljárásnak és méltányossági eljárásnak sem;
f)	a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye
fellebbezésnek;
g)	a vízum kiadására irányuló eljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a
jeltolmácsolás költségét a kérelmező viseli;
h)	hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - az eljáró hatóság kirendelő
végzés hiányában is igénybe vehet tolmácsot a hatóság és a tolmács között létrejött szerződés
alapján.
121
VI. Fejezet
AZ ADATKEZELÉS
A VI. Fejezet tartalmazza az EGT-állampolgárok és a családtagok adatainak kezelésével,
valamint nyilvántartásával kapcsolatos szabályokat a személyes adatok védelméről és a
közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek
megfelelően.
A 75. §-hoz
A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság az
EGT-állampolgárok és a családtagok tartózkodási jogát igazoló okmányokról, a kiutasított
vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló, a személyes szabadságukban
korlátozott, valamint az úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését
bejelentő EGT-állampolgárokról és családtagokról nyilvántartást vezet. Adatvédelmi
szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy e nyilvántartások a központi
idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részei. A (2) bekezdés meghatározza, hogy a
központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv a személyi adat- és
lakcímnyilvántartással való kapcsolattartás, valamint a bűnüldöző hatóságok részére történő
adatszolgáltatás céljából mely adatokat kezelheti.
A 76. - 78. és 80. §-hoz
E rendelkezések meghatározzák, hogy a résznyilvántartások mely adatokat tartalmazzák,
valamint azt, hogy ezek az adatok meddig kezelhetőek.
A 78. § (2) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya
alatt álló személy saját nyilvántartott adatairól tájékoztatást kapjon. A tájékoztatást csak
nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből lehet korlátozni vagy megtagadni. E döntést a
hatóságnak meg kell indokolnia.
A 79. §-hoz
A konzuli védelem biztosítása érdekében a nemzetközi szerződésekben meghatározott
értesítési kötelezettség teljesítésének biztosítása céljából a személyes szabadságukban
122
korlátozott, továbbá rendkívüli eseményekben (haláleset, baleset) érintettekkel kapcsolatban a
hatóság nyilvántartást vezet.
A 81. §-hoz
A 81. § rögzíti, hogy a nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása
céljából mely hatóságok részére szolgáltatható adat. A (2) bekezdés a munkaügyi hatósággal
kapcsolatos szűkítést tartalmaz, e szerint a munkaügyi hatóság csak arra a személyre
vonatkozó adatot igényelhet, akit a Magyar Köztársaság más elbánásban részesít, mint amit a
munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke
előír. Azon személyekre nézve tehát, akik minden korlátozás nélkül munkát vállalhatnak, a
munkaügyi hatóság nem igényelhet adatot. A (3) bekezdés biztosítja, hogy nemzetközi
kötelezettség alapján az eljáró hatóság adatot szolgáltathasson az adat átvételére jogosult
szerv részére. A (4) bekezdés lehetővé teszi, hogy a Javaslat alapján kezelt adatok -
személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók legyenek. A
Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célú adatkezelés érdekében az adatok
személyazonosításra alkalmas módon is átadhatók.
A 82. §-hoz
A 82. § meghatározza, hogy az eljáró hatóság az EGT-állampolgár, valamint a családtag
tartózkodási joga fennállásának ellenőrzése céljából mely más hatóságok által vezetett
nyilvántartásokból igényelhet adatot. A 81. §-hoz hasonlóan szűkítést tartalmaz a szabályozás,
a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából az eljáró hatóság csak akkor
igényelhet adatot, ha az EGT-állampolgárt vagy a családtagot a Magyar Köztársaság más
elbánásban részesíti, mint amit a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló
1612/68/EGK rendelet 1-6. cikke előír.
A 83. §-hoz
A 83. § a hatóságok tájékoztatási kötelezettségeit határozza meg, biztosítva ezzel a személyes
adatok változásának, valamint a tartózkodási jog megszűnésének nyomon követését.
123
A 84. - 85. §-hoz
E rendelkezések előírják, hogy Javaslat alapján teljesített adatszolgáltatásról adattovábbítási
nyilvántartást kell vezetni. Ezáltal az érintettnek lehetősége van megismerni, hogy
adatszolgáltatás alanya volt-e.
VIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
A 87. §-hoz
A törvény 2007. január 1-jén lép hatályba. Mivel a Javaslat 3. § (6) és (7) bekezdése olyan
szabályokat tartalmaz, amelyeket a Magyar Köztársaságnak a schengeni térséghez való
csatlakozás időpontjától kell alkalmazni, e rendelkezések csak a schengeni vívmányok
teljeskörű alkalmazására felhatalmazó tanácsi határozatban meghatározott napon lépnek
hatályba.
Átmeneti rendelkezések
A 88. §-hoz
A 88. § az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, mivel az EGT-állampolgárok és a harmadik
ország állampolgárságával rendelkező családtagok a törvény hatálybalépését megelőzően az
Idtv. személyi hatálya alá tartoztak.
Az EGT-állampolgárt a részére a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási
vízum, tartózkodási engedély vagy EGT tartózkodási engedély érvényességi idejének lejártáig
megilletik a regisztrációs igazolással rendelkezők jogai. E rendelkezés biztosítja azt, hogy a
törvény hatálybalépésével az ilyen engedéllyel rendelkező EGT-állampolgárnak ne kelljen
okmányt cserélni. Ugyanakkor a tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel
rendelkező EGT-állampolgár kérelmére az eljáró hatóság az engedély érvényességi ideje alatt
a Javaslatban meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmányt állít ki.
124
A családtag részére a törvény hatálybalépését megelőzően kiadott tartózkodási vízum,
tartózkodási engedély, bevándorlási és letelepedési engedély az érvényességi idejének
lejártáig a fenti engedélyek által tanúsított jogállás szerinti tartózkodásra jogosít. Az EGT-
állampolgárhoz hasonlóan az okmány kérelemre a családtag esetén is a Javaslatban
meghatározott tartózkodási jogot igazoló okmányra cserélhető.
A letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező EGT-állampolgár vagy családtag
kérelmére - a feltételek vizsgálata nélkül - állandó tartózkodási jogot igazoló okmányt kell
kiállítani.
Az (5) bekezdés biztosítja, hogy a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő tartózkodási
vagy letelepedési engedély kérelmekkel kapcsolatos eljárásokban a Javaslat kedvezőbb
rendelkezései kerüljenek alkalmazásra.
Ugyanez vonatkozik az EGT-állampolgárral és a családtaggal szemben e törvény
hatálybalépése előtt az Idtv. alapján elrendelt őrizetre. A Javaslat szabályainak megfelelően,
ha az őrizet elrendelésétől számított harminc nap eltelt, az őrizetet a törvény
hatálybalépésének napján meg kell szüntetni.
Az átmeneti rendelkezések figyelembe veszik a Bolgár Köztársaság, valamint Románia
Európai Unióhoz való csatlakozását is, ezért a (7) bekezdés biztosítja, hogy amennyiben az
Idtv. alapján elrendelt őrizet elrendelésétől számított harminc nap eltelt, az őrizetet a törvény
hatálybalépésének napján meg kell szüntetni. A törvény hatálybalépésének napján érvényét
veszti a Bolgár Köztársaság, valamint Románia állampolgáraival és harmadik ország
állampolgárságával rendelkező családtagjaival szemben az idegenrendészeti hatóság által az
Idtv. alapján elrendelt kiutasítás, valamint az azzal együtt, illetve önállóan elrendelt beutazási
és tartózkodási tilalom, mivel a Javaslat alapján ennek elrendelési feltételei megváltoztak.
Módosuló rendelkezések
A 89. §-hoz
A Javaslat módosítja az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt annak érdekében, hogy a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a letelepedett számára is
biztosított legyen, hogy társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagjává
válhasson. A módosítás az Irányelv 24. cikkében, valamint a 2003/109/EK irányelv 11. cikk
(1)	bekezdés g) pontjában előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
125
A 90. §-hoz
A Javaslat módosítja a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényt annak érdekében, hogy
a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen,
hogy a gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések
szervezőjévé válhasson. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód
érvényesülését szolgálja.
A 91. §-hoz
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi
LXIII. törvényben (a továbbiakban: Avtv.) az Európai Gazdasági Térségre való hivatkozás
pontosításra szorul. A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében módosítja
az Avtv.-t.
A 92. §-hoz
A Javaslat módosítja a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvényt (a
továbbiakban: Ápt.) annak érdekében, hogy pontosításra kerüljön: az állampolgársági
kérelemhez csatolt idegen nyelvű okiratot milyen esetben kell hiteles magyar nyelvű
fordítással és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátni.
Az Ápt. 23. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a törvény alkalmazása szempontjából a
lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgárok közül kik azok, akik Magyarországon
laknak. A Javaslat e rendelkezést módosítja annak érdekében, hogy a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek esetében is egyértelmű legyen, hogy ki az, aki
Magyarországon lakik.
A 93. §-hoz
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Met.) az Európai
Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. A Javaslat a jogrendszer
koherenciájának megőrzése érdekében módosítja a Met.-et.
126
A 94. §-hoz
A Javaslat módosítja a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendeletet
annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára
is lehetővé váljon, hogy a jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzésre kerüljön, illetve jogi
előadóként foglalkoztatható legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő
bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 95. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 102. § (2) bekezdése meghatározza, hogy ki
minősül Magyarországon élő nem magyar állampolgárnak. A Javaslat e rendelkezést
módosítja annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyek is e körbe tartozzanak. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő
bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 96. §-hoz
A Javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991.	évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.) annak érdekében, hogy a letelepedett, valamint -
törvény, illetve kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen az engedély nélküli
magyarországi munkavégzés. A módosítás az Irányelv 24. cikkében, valamint a 2003/109/EK
irányelv 11. cikk (1) bekezdés a) pontjában előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
Az Flt.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. A
Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében meghatározza, hogy az Flt.
alkalmazásában mely államokat kell az Európai Gazdasági Térség tagállamának tekinteni.
A 97. §-hoz
A Javaslat módosítja a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt annak
érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is
biztosított legyen, hogy ügykezelői feladatkörre - a fontos és bizalmas ügykezelői
munkaköröket, valamint a vezetői megbízás esetét kivéve - közszolgálati jogviszonyt
127
létesíthessen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A 98. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
1992.	évi LXVI. törvény hatályát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személyekre, és ennek megfelelően pontosítja a nyilvántartás tartalmát.
A 99. §-hoz
A Javaslat módosítja a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvényt annak
érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a
letelepedett is jogosult legyen térítésmentes terhesgondozásra. A módosítás az Irányelv 24.
cikkében, valamint a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjában előírt egyenlő
bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 100. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvény (a továbbiakban: Szoctv.) hatályát a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a
letelepedettekre. Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK
letelepedési engedéllyel rendelkezők is a Szoctv. hatálya alá kerülnek, és megvalósul a
2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Szoctv. hatálya kiterjed továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad
mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó
személynek, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott
családtagjára is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett
lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
128
A 101. §-hoz
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 110. §-a meghatározza, hogy a nem magyar
állampolgár kiskorú milyen esetekben tanköteles Magyarországon. A Javaslat 101. §-a e
rendelkezést módosítja annak érdekében, hogy a tankötelezettség vonatkozzon a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre is. A módosítás az Irányelv 24.
cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 102. §-hoz
A Javaslat módosítja az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről
szóló 1994. évi LXXX. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy számára is lehetővé váljon, hogy írnok, illetve fizikai alkalmazott
legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A 103. §-hoz
A Javaslat módosítja a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvényt (a
továbbiakban: Szütv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy a Magyar Szabadalmi Ügyvivői
Kamara tagjává válhasson, illetve bejegyzésre kerülhessen a szabadalmi ügyvivőjelöltek
névjegyzékébe. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A Szütv.-ben az Európai Gazdasági Térségben részes államra való hivatkozás pontosításra
szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 104. §-hoz
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.)
meghatározza, hogy a törvény alkalmazása szempontjából kit kell belföldi illetőségű
magánszemélynek tekintetni. A Javaslat e rendelkezést módosítja annak érdekében, hogy a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek is belföldi illetőségű
magánszemélynek minősüljenek.
129
Az Szjatv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul.
Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 105. §-hoz
A Javaslat módosítja a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
szóló 1996. évi LVIII. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy számára is biztosított legyen, hogy bizonyos feltételek teljesülése
esetén kamarai tagság nélkül végezhessen építészeti tevékenységet, illetve hogy kamarai tag
lehessen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A 106. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) hatályát a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a
letelepedettekre. Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK
letelepedési engedéllyel rendelkezők is a Gyvtv. hatálya alá kerülnek, és megvalósul a
2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Gyvtv. hatálya kiterjed továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad
mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó
személynek, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott
családtagjára is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett
lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A 107. §-hoz
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvényben az Európai Gazdasági Térségre való hivatkozás pontosításra
szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
130
A 108. §-hoz
A Javaslat módosítja az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi
LXVIII. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy számára is biztosított legyen, hogy igazságügyi szakértőnek, szakértőjelöltnek, - a
bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével - írnoknak és fizikai dolgozónak
kinevezhessék. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A 109. §-hoz
A Javaslat módosítja az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
számára is biztosított legyen, hogy településtervezési tevékenységet végezhessen. A
módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 110-113. §-hoz
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) meghatározza, hogy az
adott törvény alkalmazása szempontjából kit kell belföldinek, illetve magyar állampolgárnak
tekintetni. A Javaslat e rendelkezéseket módosítja annak érdekében, hogy a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek is belföldinek, illetve magyar állampolgárnak
minősüljenek.
A Tbj.-ben, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben, a
külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvényben, valamint az Eütv.-ben az Európai Gazdasági Térségre,
illetve tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer
koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
131
A 114. §-hoz
A Javaslat módosítja a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei
őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényt annak érdekében, hogy a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személy számára is lehetővé váljon, hogy fegyveres biztonsági
őr, illetve mezőőr legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód
érvényesülését szolgálja.
A 115. §-hoz
A Javaslat módosítja az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvényt (a továbbiakban: Ütv.)
annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára
is biztosított legyen, hogy az ügyvédi kamara tagjává válhasson. A módosítás az Irányelv 24.
cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
Az Ütv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul.
Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 116. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
szóló 1998. évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: Fotv.) meghatározott fogyatékossági
támogatásra jogosultak körét a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a letelepedettekre.
Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK letelepedési
engedéllyel rendelkezők is jogosultak lesznek a fogyatékossági támogatásra, és megvalósul a
2003/109/EK irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Fotv.-ben meghatározott fogyatékossági támogatásra jogosult lesz továbbá a
munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben
meghatározott jogosulti körbe tartozó személynek, valamint a magyar állampolgárnak a
Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott családtagja is, ha az ellátás igénylésének
időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar
Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24.
cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
132
A 117. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Cstv.) hatályát a letelepedési engedéllyel rendelkezőkről a letelepedettekre.
Ezzel az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezők, valamint az EK letelepedési
engedéllyel rendelkezők is a Cstv. hatálya alá kerülnek, és megvalósul a 2003/109/EK
irányelv 11. cikk (1) bekezdés d) pontjának való megfelelés.
A módosítással a Cstv. hatálya kiterjed továbbá a munkavállalók Közösségen belüli szabad
mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó
személynek, valamint a magyar állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott
családtagjára is, ha az ellátás igénylésének időpontjában a szabad mozgás és a három hónapot
meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett
lakóhellyel rendelkezik. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A 118. és 119. §-hoz
A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényben, valamint az elektronikus aláírásról
szóló 2001. évi XXXV. törvényben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás
pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében
elvégzi.
A 120. §-hoz
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben a
tagállam fogalmának meghatározása pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer
koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A módosítással meghatározásra kerül továbbá a tagállam állampolgárával azonos megítélés
alá esők köre. Ide tartozik a letelepedett, a tagállam állampolgárának, valamint a magyar
állampolgárnak a Javaslat 2. § b) pontjában meghatározott családtagja és a kutatás céljából
tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli
állampolgár. Ez a rendelkezés az Irányelv 24. cikkének, a 2003/109/EK irányelv 11. cikk (1)
bekezdés c) pontjának és a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség
133
területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról
szóló 2005/71/EK tanácsi irányelv 12. cikk a) pontjának való megfelelést szolgálja.
A 121. §-hoz
Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való
konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvényben az Európai
Gazdasági Térség államára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a Javaslat a jogrendszer
koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 122. §-hoz
A Javaslat kiterjeszti a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben (a
továbbiakban: Jstv.) meghatározott támogatásra jogosultak körét a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyekre. Ez az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő
bánásmód érvényesülését szolgálja. A módosítással a Jstv.-ben meghatározott támogatásra
jogosult lesz a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező személy is.
A módosítás a jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultak körét kiterjeszti a
hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését
kérő személyre.
A Jstv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt
a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
A 123. §-hoz
A Javaslat módosítja a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényt (a továbbiakban: Motv.)
annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára
is biztosított legyen, hogy a Motv. szerinti nyilvántartásba vételét kérhesse. A módosítás az
Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A Motv.-ben az Európai Gazdasági Térség tagállamára való hivatkozás pontosításra szorul.
Ezt a Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
134
A 124. §-hoz
A Javaslat módosítja a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről,
valamint eljárásáról szóló 2005. évi LXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Natv.) annak
érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is
lehetővé váljon, hogy a Nemzeti Akkreditáló Testület elnökévé választható legyen, illetve
hogy az Akkreditálási Tanács tagja legyen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt
egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
A 125. §-hoz
A Javaslat módosítja a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Szvmtv.) annak érdekében,
hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára is biztosított
legyen, hogy személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységet
végezhessen. A módosítás az Irányelv 24. cikkében előírt egyenlő bánásmód érvényesülését
szolgálja.
A módosítással a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében meghatározásra kerül
továbbá az Szvmtv.-ben szerepelő EGT-tagállam fogalma.
A 126. §-hoz
A Javaslat módosítja a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényt (a továbbiakban:
Ftv.) annak érdekében, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
számára is biztosított legyen, hogy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson
államilag támogatott vagy költségtérítéses képzésben. A módosítás az Irányelv 24. cikkében
előírt egyenlő bánásmód érvényesülését szolgálja.
Az Ftv.-ben az Európai Gazdasági Térség országára való hivatkozás pontosításra szorul. Ezt a
Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében elvégzi.
135
A 127. és 128. §-hoz
A Javaslat a jogrendszer koherenciájának megőrzése érdekében a jogszabályok szövegének
pontosítására irányuló, a terminológia egységesítésére szolgáló módosító, valamint a
dereguláció érdekében szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
Jogharmonizációs záradék
A 129. §-hoz
A Javaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. § (3)
bekezdésével összhangban az IM rendelet 2. számú melléklete előírásainak megfelelő
jogharmonizációs klauzulával zárul.
136