﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1300. számú
törvényjavaslat
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi ... törvény
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
Az Országgyűlés a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térség
fokozatos létrehozásában történő közreműködés, valamint az Európai Unió és az azon kívüli
országok társadalmi és gazdasági fejlődésének előmozdítása érdekében - az Alkotmány 58. §-
ában foglaltakra figyelemmel - a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és
tartózkodásáról a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	§
(1)	A Magyar Köztársaság a harmadik országbeli állampolgárok számára az e törvényben
foglaltak szerint biztosítja a be- és kiutazás, valamint a tartózkodás jogának gyakorlását.
(2)	A harmadik országbeli állampolgár be- és kiutazási, valamint tartózkodási jogának gyakorlása
az e törvényben meghatározott rendelkezések szerint korlátozható.
(3)	E törvény - a (4)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - nem alkalmazható a külön törvény
alapján a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott személyekre, feltéve, hogy nem az Európai Unió valamely
tagállamának állampolgárai, e törvény IV. fejezetének EK letelepedési engedélyre vonatkozó
rendelkezéseit alkalmazni kell.
(5)	E törvény rendelkezéseit a (3) bekezdésben meghatározott személyekre akkor kell alkalmazni,
ha külön törvény szerint harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek, és a külön
törvényben meghatározott tartózkodási jogosultságuk megszűnését követően e törvény szerint
tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmet nyújtanak be.
2
2. §
E törvény alkalmazásában
a)	harmadik országbeli állampolgár: az 1. § (3) bekezdésének hatálya alá tartozó személyek
kivételével a nem magyar állampolgár és a hontalan;
b)	hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának;
c)	schengeni állam: az Európai Unióról szóló szerződéshez, valamint az Európai Közösséget
létrehozó szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a
schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv (a
továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) 1. cikkében, illetve az 1999/435/EK tanácsi határozatban
meghatározott schengeni vívmányokat, valamint az Európai Unió intézményei által az ezek
hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket teljes körűen alkalmazó európai uniós
tagállam és a Schengeni Jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a
schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételről szóló
megállapodásban részes más állam;
d)	családtag: a harmadik országbeli állampolgár
da)	házastársa,
db)	házastársával közös kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt
gyermeket is),
dc)	eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt gyermeket is), aki
felett a harmadik országbeli állampolgár szülői felügyeleti jogot gyakorol,
dd)	házastársának eltartott kiskorú gyermeke (ideértve az örökbefogadott és nevelt
gyermeket is), aki felett a házastárs szülői felügyeleti jogot gyakorol;
e)	kísérő nélküli kiskorú: az a tizennyolcadik életévet be nem töltött harmadik országbeli
állampolgár, aki jogszabály vagy szokás alapján felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete
nélkül lépett a Magyar Köztársaság területére, vagy a belépést követően maradt felügyelet nélkül,
mindaddig, amíg ilyen személy felügyelete alá nem kerül;
f)	befogadott: aki az állampolgársága - hontalan esetén a szokásos tartózkodási helye - szerinti
országba átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen,
embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve, és nincs olyan
3
biztonságos harmadik ország, amely befogadja, de nem jogosult sem menekültkénti vagy
hontalankénti elismerésre, sem ideiglenes vagy kiegészítő védelemre;
g)	úti okmány: a Magyar Köztársaság által az államhatárának átlépésére jogosító okmányként
elismert útlevél, igazolvány vagy irat, amely birtokosának személyazonosságát és
állampolgárságát (hontalanságát) igazolja;
h)	fuvarozó: bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági
társaság, aki vagy amely hivatásszerűen foglalkozik személyszállítással;
i)	visszafogadási egyezmény: személyeknek az államhatáron történő átadás-átvételéről, hatósági
kísérettel történő átszállításának, illetve átutazásának engedélyezéséről szóló nemzetközi
szerződés;
j) beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés: valamely schengeni állam
által a Schengeni Információs Rendszerben abból a célból elhelyezett adatcsoport, hogy egy
harmadik országbeli állampolgárnak a schengeni államok területére történő beutazását vagy
tartózkodását megtagadják;
k) munkáltató: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki vagy
amely a harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztatja;
l) meghívó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli rendelkező
szervezet, aki, illetve amely hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget
vállal arra, hogy a meghívott harmadik országbeli állampolgár részére - a Magyar Köztársaság
területén történő tartózkodása időtartamára - szállást biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá -
ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - egészségügyi ellátásának, valamint
kiutazásának költségeit fedezi.
3. §
Harmadik országbeli állampolgárnak kell tekinteni
a)	az ellenkező bizonyításig azt a személyt, aki állampolgársága igazolására harmadik ország által
kiállított érvényes úti okmányt használ fel, vagy
b)	azt a személyt, aki nem valószínűsíti, hogy külön törvényben meghatározottak szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik.
4
4. §
E törvényt a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetve nemzetközi szerződés
alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik.
5.	§
A külön törvény alapján a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert, illetve
ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgárra kizárólag e
törvény IV. fejezetének nemzeti letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell
alkalmazni.
II.	Fejezet
A HAT HÓNAPON BELÜL HÁROM HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ TARTÓZKODÁS
SZABÁLYAI
Általános szabályok
6.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgár az első beutazástól számított hat hónapon belül három
hónapot meg nem haladó (a továbbiakban: három hónapot meg nem haladó) tartózkodás céljából
a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, 2006.
március 15-i 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: Schengeni
határ-ellenőrzési kódex) foglalt feltételek szerint utazhat be a Magyar Köztársaság területére.
(2)	Három hónapot meg nem haladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár
tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki teljesíti az (1) bekezdésben meghatározott
feltételeket.
5
7. §
Ha valamely közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi szerződés, e
törvény vagy e törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet másként nem rendelkezik, a
harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő
beutazásához és tartózkodásához vízum szükséges.
Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok
8. §
(1)	Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum:
a)	repülőtéri tranzitvízum, amely a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre és ott a
célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít;
b)	átutazóvízum, amely - egyszeri, kétszeri vagy többszöri - alkalmanként öt napot meg nem
haladó átutazásra jogosít;
c)	rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum, amely egyszeri, kétszeri vagy többszöri
beutazásra és három hónapot meg nem haladó időtartamú tartózkodásra jogosít.
(2)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum legfeljebb öt évig érvényes.
9.	§
(1)	Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat, aki eleget tesz a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c)
és e) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(2)	Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot - kivételesen - nemzetközi
kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből az a
harmadik országbeli állampolgár is kaphat, aki a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1)
bekezdés a), c) vagy e) pontjában foglalt valamely feltételnek nem felel meg.
(3)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni,
illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
6
a)	a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), c) vagy e) pontjában foglalt
valamely feltételnek nem felel meg;
b)	a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan
tényt közölt;
c)	a beutazás és tartózkodás célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett.
(4)	A más schengeni állam által kiadott átutazóvízumot vagy rövid időtartamú tartózkodásra
jogosító vízumot vissza kell vonni, ha jogosultja nem felel meg a Schengeni határ-ellenőrzési
kódex 5. cikk (1) bekezdés a) vagy c)-e) pontjaiban foglalt valamely feltételnek.
(5)	A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a más schengeni állam által kiadott átutazóvízumot
vagy rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumot nem kell visszavonni, ha a visszavonásnak
kizárólag a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés e) pontja alapján lenne helye.
(6)	Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter által - a közbiztonság és a
nemzetbiztonság védelme érdekében - meghatározott esetekben a három hónapot meg nem
haladó tartózkodásra jogosító vízum csak a központi vízumhatóság hozzájárulásával adható ki.
(7)	Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter,
valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter - a közbiztonság és a
nemzetbiztonsági védelme érdekében - meghatározza azokat az eseteket, amikor más schengeni
állam vízumkiadó hatósága a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum
kiadását megelőzően a központi vízumhatósággal egyeztet.
(8)	A központi vízumhatóság a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum
kiadásához való hozzájárulás megadása előtt köteles egyeztetni azon schengeni államok központi
hatóságaival, amelyek az egyeztetést kérik.
(9)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, illetve a
vízum visszavonása tárgyában hozott döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
10.	§
(1)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum által biztosított tartózkodás
időtartama csak humanitárius, keresőtevékenységgel összefüggő, személyes vagy elháríthatatlan
ok fennállása esetén hosszabbítható meg, feltéve, hogy
7
a)	a kérelmező megfelel a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), valamint c)-
e) pontjaiban foglalt feltételeknek,
b)	a meghosszabbítást alátámasztó új tények a vízum kiadásakor még nem álltak fenn, és
c)	a meghosszabbítás nem vezet a vízum céljának megváltozásához.
(2)	A tartózkodás időtartama a meghosszabbítást követően sem haladhatja meg
a)	átutazóvízum esetén a tíz napot,
b)	rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum esetén a három hónapot.
(3)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum meghosszabbítása iránti
kérelmet elbíráló határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
11.	§
(1)	Az átutazóvízumot, valamint a rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumot korlátozott
területi érvényességgel kell kiadni, ha
a)	a vízumkiadó hatóság - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából,
halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekint a Schengeni határ-ellenőrzési
kódex 5. cikk (1) bekezdés a) vagy c)-e) pontjaiban foglalt valamely feltétel teljesítésétől;
b)	a vízumkiadó hatóság - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából,
halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekint a 9. § (6) bekezdésében
meghatározott hozzájárulás beszerzésétől;
c)	a központi vízumhatóság - kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából,
halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből eltekint a 9. § (8) bekezdésében
foglaltak teljesítésétől;
d)	a központi vízumhatóság annak ellenére járul hozzá a vízum kiadásához, hogy a 9. § (8)
bekezdése szerinti egyeztetés során egy vagy több schengeni állam a vízum kiadását kifogásolja;
e)	a vízumkiadó hatóság rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumot ad ki annak a
kérelmezőnek, aki az első beutazásától számított hat hónapos időtartamon belül már felhasznált
egy három hónapos tartózkodásra jogosító rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumot;
f)	a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság által elismert úti okmányát valamely
schengeni állam nem ismeri el.
8
(2)	A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum érvényessége az (1) bekezdés
a)-e) pontjaiban foglalt esetekben a Magyar Köztársaság, az (1) bekezdés f) pontjában foglalt
esetben pedig a Magyar Köztársaság, valamint az úti okmányt elismerő schengeni államok
területére korlátozódik.
12.	§
(1)	Nemzetközi szerződés alapján más schengeni állam vízumkiadásra feljogosított diplomáciai
vagy konzuli képviselete is kiadhat három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító
vízumot a Magyar Köztársaság nevében.
(2)	Nemzetközi szerződés alapján a vízumkiadásra feljogosított magyar diplomáciai vagy konzuli
képviselet más schengeni állam nevében is kiadhat vízumot.
III.	Fejezet
A HÁROM HÓNAPOT MEGHALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI
Általános szabályok
13. §
(1)	Három hónapot meghaladó tartózkodás céljából az a harmadik országbeli állampolgár utazhat
be, illetve három hónapot meghaladó időtartamig az a harmadik országbeli állampolgár
tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén, aki
a)	rendelkezik érvényes úti okmánnyal;
b)	rendelkezik
ba)	három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,
bb)	tartózkodási engedéllyel,
bc)	bevándorlási engedéllyel,
bd)	letelepedési engedéllyel,
be)	ideiglenes letelepedési engedéllyel,
bf)	nemzeti letelepedési engedéllyel vagy
9
bg)	EK letelepedési engedéllyel;
c)	rendelkezik a vissza- vagy továbbutazáshoz szükséges engedéllyel;
d)	igazolja beutazása és tartózkodása célját;
e)	a Magyar Köztársaság területén rendelkezik szálláshellyel vagy lakóhellyel;
f)	tartózkodása teljes időtartamára rendelkezik a lakhatását és megélhetését, valamint a kiutazás
költségeit is biztosító anyagi fedezettel;
g)	az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának
költségeit biztosítani tudja;
h)	nem áll kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt, illetve beutazása és
tartózkodása nem veszélyezteti a Magyar Köztársaság közbiztonságát, nemzetbiztonságát vagy
közegészségügyi érdekeit;
i)	nem áll beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában a beutazás és tartózkodás csak
kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból
vagy nemzeti érdekből engedélyezhető.
(3)	Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik valamely, az (1) bekezdés b)
pontjában felsorolt engedéllyel, a beutazáskor mentesül az (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt
feltételek igazolása alól.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok
14.	§
(1)	Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum:
a)	tartózkodási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó
időtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén;
b)	szezonális munkavállalási vízum, amely egyszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot
meghaladó, de legfeljebb hat hónapos szezonális munkavállalási célú tartózkodásra jogosít;
c)	nemzeti vízum, amely - nemzetközi szerződés alapján - többszöri beutazásra és három
hónapot meghaladó időtartamú tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén.
(2)	A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum érvényességi ideje:
10
a)	az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb egy év,
b)	az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott vízum esetén legfeljebb öt év.
15.	§
(1)	Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumot - ha e törvény másként nem
rendelkezik - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés
a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeknek.
(2)	A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a
kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a)	nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b)	a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan
tényt közölt.
(3)	A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelem, illetve a vízum
visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
Tartózkodási engedély
16.	§
(1)	Az érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal rendelkező harmadik országbeli
állampolgár a vízumban foglalt tartózkodási idő lejártát követően a Magyar Köztársaság területén
történő tartózkodásra - ha e törvény másként nem rendelkezik - tartózkodási engedéllyel
jogosult.
(2)	A tartózkodási engedély három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év határozott időtartamú
tartózkodásra jogosít a Magyar Köztársaság területén.
(3)	A tartózkodási engedély - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - meghosszabbítható.
11
17. §
Tartózkodási engedélyt - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt
feltételeknek, és
a)	rendelkezik érvényes tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal, illetve
b)	tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes
tartózkodási engedéllyel.
18.	§
(1)	A tartózkodási engedély kiadását vagy meghosszabbítását - ha e törvény másként nem
rendelkezik - meg kell tagadni, illetve a kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, ha a
harmadik országbeli állampolgár
a)	nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b)	a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan
tényt közölt;
c)	közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti alá magát kötelező és
rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodása
alatt az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be;
d)	a családi kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély
kiadása érdekében hozta létre.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából,
halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből a beutazási és tartózkodási tilalmat
elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodási
engedélyt kaphat, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.
12
A három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok
19.	§
(1)	Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az
a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási vízummal, tartózkodási, bevándorlási,
letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel
rendelkező harmadik országbeli állampolgár, illetve külön törvény szerinti tartózkodási kártyával
vagy állandó tartózkodási kártyával rendelkező személy (a továbbiakban e § alkalmazásában:
családegyesítő) családtagja.
(2)	Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt
kaphat
a)	a menekültként elismert személy családtagja, valamint
b)	a menekültként elismert kísérő nélküli kiskorú szülője, ennek hiányában gyámja.
(3)	Családi együttélés biztosítása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt
kaphat a családegyesítő vagy házastársa, illetve a menekültként elismert személy
a)	eltartott szülője, ha a származás szerinti országban nem részesül megfelelő családi
támogatásban;
b)	testvére és egyenesági rokona, ha egészségi állapota miatt képtelen önmagáról gondoskodni.
(4)	A menekültként elismert személy házastársa családegyesítési célú tartózkodási vízumot,
illetve tartózkodási engedélyt akkor kaphat, amennyiben a házasságot a menekültként elismert
személy Magyar Köztársaság területére történő beutazását megelőzően kötötték.
(5)	A családegyesítő házastársa nem kaphat tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt,
ha a családegyesítő másik házastársa a családi együttélés biztosítása érdekében kiadott
tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(6)	A családtag - amennyiben más jogcímen nem szerzett tartózkodási jogosultságot - további
tartózkodásra jogosult, ha a tartózkodási engedélye első ízben történő kiadásától számított öt év
eltelt, vagy a családegyesítő, illetve a menekültként elismert személy halála esetén, ha a
tartózkodás feltételei biztosítottak.
13
(7)	A tartózkodási vízummal, nemzeti vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező
harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területén született harmadik országbeli
állampolgár gyermeke részére családi együttélés céljából tartózkodási engedélyt kell kiállítani.
(8)	A (9) bekezdésben foglalt kivétellel a családegyesítési célú tartózkodási engedély
érvényességi ideje öt év, amely alkalmanként öt évvel meghosszabbítható.
(9)	A családegyesítés céljából kiadott tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély
érvényességi ideje nem haladhatja meg a családegyesítő tartózkodási vízumának, illetve
tartózkodási engedélyének érvényességi idejét.
20.	§
(1)	Keresőtevékenység folytatása céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az
a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek tartózkodási célja, hogy
a)	jogszabályban meghatározott foglalkoztatási jogviszonya alapján, ellenérték fejében, más
részére és vele alá-fölérendeltségi kapcsolatban munkát végezzen;
b)	jogszabály szerint önállóan, ellenérték fejében végezhető tevékenységet folytasson;
c)	a b) pont hatálya alá nem tartozó esetben, gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb -
jövedelemszerzési céllal létrejött - jogi személy tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként,
vezetői, képviseleti vagy felügyeleti szerve tagjaként végezze tevékenységét.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti keresőtevékenységet - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - az
a harmadik országbeli állampolgár folytathat, aki
a)	szezonális munkavállalási vízummal vagy
b)	humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá az, aki
c)	keresőtevékenység folytatása céljából,
d)	családegyesítés céljából,
e)	tanulmányi célból kiadott
tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(3)	A tanulmányi célú tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező
harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb
huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat
munkanapon végezhet teljes munkaidőben.
14
(4)	A keresőtevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje
legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
(5)	Munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a tartózkodási vízum, illetve a
tartózkodási engedély érvényességi ideje a munkavállalási engedély érvényességi időtartamához
igazodik.
21.	§
(1)	Tanulmányi célból tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat, aki a Magyar Köztársaságban akkreditált közép- vagy felsőfokú
oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény
által szervezett, a tanulmányok folytatását előkészítő képzésben való részvétel érdekében kíván a
Magyar Köztársaság területén tartózkodni.
(2)	A tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje, ha
a)	a képzés időtartama két évnél rövidebb, a képzés időtartamához igazodik,
b)	a képzés időtartama két év vagy annál hosszabb, akkor legalább egy, de legfeljebb két év,
amely alkalmanként legalább egy, legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
22. §
(1)	Kutatás céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat,
a)	aki külön jogszabály szerint akkreditált kutatószervezettel kötött fogadási megállapodás
alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni,
és
b)	a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a kutatónak az engedélyezett
tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén - amennyiben a kutató a szükséges
anyagi fedezettel nem rendelkezik - megtéríti a kiutasításával kapcsolatban felmerült költségeket.
(2)	A kutatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a fogadási megállapodás
érvényességi idejéhez igazodik, de legfeljebb öt év, amely alkalmanként a fogadási megállapodás
érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
15
23. §
(1)	Hivatalos célból tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat, aki
a)	diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló más kiváltságot és mentességet élvező
személyként vagy családtagjaként;
b)	külföldi állam vagy állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének
tagjaként;
c)	sajtótudósítóként;
d)	nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos együttműködés,
valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi, oktatási, tudományos,
képzési, továbbképzési célból;
e)	nemzetközi szerződés alapján a Magyar Köztársaságban működő tudományos, oktatási,
kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények tevékenységi körében
beutazó személyként
kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni.
(2)	A hivatalos célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a hivatalos szolgálat vagy a képzés,
továbbképzés időtartamával egyezik meg, de legfeljebb öt év, amely alkalmanként a hivatalos
szolgálat vagy képzés, továbbképzés érvényességi idejéhez igazodó időtartammal, de legfeljebb
öt évvel meghosszabbítható.
24. §
(1)	Gyógykezelés céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat, aki
a)	gyógykezelés céljából kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni,
b)	kiskorú gyermekét vagy önmaga ellátására képtelen más családtagját kíséri a Magyar
Köztársaság területére gyógykezelés céljából.
(2)	A gyógykezelési célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a gyógykezelés időtartamához
igazodik, de legfeljebb két év, amely alkalmanként a gyógykezelés időtartamához igazodó
időtartammal, de legfeljebb két évvel meghosszabbítható.
16
25. §
(1)	Látogatás céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat, aki külön jogszabályban meghatározott meghívólevéllel
rendelkezik.
(2)	A látogatási célú tartózkodási engedély érvényességi ideje a meghívólevélben foglalt
kötelezettségvállalás időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amely látogatás céljából nem
hosszabbítható meg.
26. §
(1)	Önkéntes tevékenység folytatása céljából tartózkodási vízumot az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat, aki külön törvényben meghatározott fogadó szervezettel kötött önkéntes
szerződés alapján közérdekű önkéntes tevékenység folytatása céljából kíván a Magyar
Köztársaság területén tartózkodni.
(2)	Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási vízum érvényességi ideje a
közérdekű önkéntes tevékenység időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év.
(3)	Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási vízum a harmadik országbeli
állampolgárt tartózkodási engedély kérelmezésére nem jogosítja.
27.	§
(1)	Nemzeti vízumot, illetve nemzeti tartózkodási engedélyt az a nemzetközi szerződésben
meghatározott harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki
a)	a magyar nyelv megőrzése, ápolása;
b)	a kulturális, nemzeti önazonosság megőrzése;
c)	államilag elismert közép- vagy felsőfokú oktatásban való részvételen kívül oktatás, illetve
tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása;
d)	a családegyesítést kivéve, családi kapcsolatok erősítése érdekében
kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni.
17
(2)	A nemzeti tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként öt
évvel meghosszabbítható.
28.	§
(1)	A 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-h) pontjaiban foglalt feltételeket teljesítő harmadik
országbeli állampolgár a 19-27. §-ban foglalt tartózkodási cél hiányában egyéb célból is kaphat
tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év,
amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
29. §
(1)	Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási
engedéllyel kell ellátni
a)	akit a Magyar Köztársaság hontalanként ismert el;
b)	akit a Magyar Köztársaság befogadottként ismert el;
c)	azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti
elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
d)	azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a Magyar Köztársaság területén született és azt
követően a magyar jog szerint érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, illetve a kísérő
nélküli kiskorút;
e)	jelentős bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság, illetve a
nemzetbiztonsági szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel
más harmadik országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal
-	a bizonyítást jelentősen elősegítő módon - együttműködik.
(2)	A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje
a)	az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetben egy év, amely alkalmanként legfeljebb egy
évvel meghosszabbítható;
b)	az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben hat hónap, amely alkalmanként legfeljebb hat
hónappal meghosszabbítható.
18
(3)	A humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély - a 18. § (1) bekezdésben foglaltaktól
eltérően - nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell vonni, ha
a)	a kiadására okot adó körülmény már nem áll fenn;
b)	a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró
hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
c)	a visszavonást a kiadást indítványozó hatóság vagy szerv az a) pontban meghatározott vagy
más okból kezdeményezi.
(4)	Ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő kiadására az arra feljogosított hatóság
vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási engedély visszavonása, meghosszabbítása
vagy a meghosszabbítás megtagadása az indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv
kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.
(5)	Az (1) bekezdés d) pontjának hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgár
tartózkodási engedélye csak akkor vonható vissza, illetve a tartózkodási engedélyben
meghatározott tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási
országában, illetve az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más
intézményi gondoskodás biztosított.
(6)	A befogadottat megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek, illetve a
befogadottaknak külön törvényben biztosított jogok. A befogadott köteles személyazonosságának
megállapítását elősegíteni, de a személyazonosság bizonyításának hiánya miatt a tartózkodási
engedély kiadása nem tagadható meg.
(7)	A befogadott, illetve az (1) bekezdés e) pontja alapján tartózkodási engedéllyel ellátott
harmadik országbeli állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban
meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult.
Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás
30. §
(1)	Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni azt a harmadik országbeli
állampolgárt,
19
a)	aki tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be és az engedély kiadásáig tartózkodási
vízumának, nemzeti vízumának vagy korábbi tartózkodási engedélyének érvényességi ideje
lejárt, vagy e törvény szerint tartózkodási engedéllyel kell ellátni, továbbá akkor is, ha az 1. § (5)
bekezdése alapján terjeszt elő tartózkodási engedély kérelmet;
b)	aki a Magyar Köztársaság területén tartózkodási vízum vagy ideiglenes letelepedési engedély
iránti kérelmet nyújtott be;
c)	aki azért tartózkodik a jogszerű tartózkodás időtartamát meghaladóan a Magyar Köztársaság
területén, mert kiutazását humanitárius, keresőtevékenységével összefüggő, személyes vagy
elháríthatatlan ok fennállása akadályozza;
d)	aki a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár
szülő gyermekeként született a Magyar Köztársaság területén és jogszerű magyarországi
tartózkodása az e törvényben szabályozott más engedéllyel nem biztosítható;
e)	aki emberkereskedelem áldozata, az áldozatsegítő hatóság indítványára, a gondolkodási idő
tartamára;
f)	akinek beutazását a 13. § (2) bekezdése alapján engedélyezik, feltéve, hogy a Magyar
Köztársaság területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik;
g)	akinek az úti okmányát külön törvény alapján visszatartották, és nem rendelkezik a Magyar
Köztársaság területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel;
h)	akivel szemben jogellenes beutazás, illetve tartózkodás miatt idegenrendészeti eljárás van
folyamatban;
i)	aki hontalansága megállapítását kérte, az eljárás időtartamára, feltéve, hogy a Magyar
Köztársaság területén történő tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezik;
j) akit a 62. § (1) bekezdés a), b), c), d) vagy f) pontja alapján kijelölt helyen való tartózkodásra
köteleztek.
(2)	Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi ideje
a)	az (1) bekezdés a)-c) pontjában, valamint f)-h) pontjában foglalt esetekben három hónap,
amely alkalmanként három hónappal meghosszabbítható;
b)	az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben a szülő tartózkodásának időtartamához igazodik;
c)	az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben egy hónap, amely nem hosszabbítható meg;
d)	az (1) bekezdés i) és j) pontjában foglalt esetben hat hónap, amely alkalmanként hat hónappal
meghosszabbítható.
20
(3)	Az (1) bekezdés a) pont alapján ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással ellátott
harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet akkor folytathat, ha keresőtevékenység
folytatására jogosító tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély birtokában
keresőtevékenység folytatására jogosító tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be.
(4)	Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás nem hosszabbítható meg, illetve azt vissza kell
vonni, ha a kiállítására okot adó körülmény már nem áll fenn.
(5)	Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kizárólag a Magyar Köztársaság területén
történő tartózkodásra jogosít, ki- és visszautazást nem tesz lehetővé, a harmadik országbeli
állampolgár kiutazásakor érvényét veszti.
Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június
19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a
hozzátartozók beutazása és tartózkodása
31. §
(1)	Az 1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti,
fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június 19-én, Londonban kelt Megállapodás (a
továbbiakban: NATO-SOFA Megállapodás) hatálya alá tartozó, az I. Cikk b) pontjában
meghatározott polgári állomány tagjai, valamint az I. Cikk c) pontjában meghatározott
hozzátartozóik (a továbbiakban: polgári személy) beutazására és tartózkodására - a III. Cikk 3.
pontja szerinti státuszuk igazolása esetén - e törvény rendelkezéseit a (2)-(3) bekezdésben foglalt
eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	A polgári személy mentesül a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum
beszerzésének kötelezettsége, valamint a 13. § (1) bekezdés e)-g) pontjaiban meghatározott
feltételek igazolása alól.
(3)	A polgári személlyel szemben indult büntetőeljárásról és annak befejezéséről, valamint
kiutasításáról az idegenrendészeti hatóság köteles értesíteni a honvédelemért felelős miniszter
által kijelölt szervet, a küldő állam tájékoztatása céljából.
21
IV.	Fejezet
A LETELEPEDÉS
32.	§
(1)	Letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a)	e törvény hatálybalépése előtt letelepedési engedélyt;
b)	ideiglenes letelepedési engedélyt;
c)	nemzeti letelepedési engedélyt;
d)	EK letelepedési engedélyt
kapott.
(2)	A letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alkotmányban és külön jogszabályokban
biztosított jogosultságokkal rendelkezik.
(3)	A letelepedett - az ideiglenesen letelepedett kivételével - a Magyar Köztársaság területén
határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult.
(4)	A letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok szerinti
jogosultságai is.
(5)	A letelepedett külön jogszabályban foglaltak szerint köteles lakóhelyét bejelenteni és
személyazonosító igazolvány kiadását kérni.
33.	§
(1)	Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti
letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt,
a)	akinek a Magyar Köztársaság területén lakhatása és megélhetése biztosított,
b)	aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi
ellátásának költségeit biztosítani tudja, és
c)	akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
(2)	Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK
letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár,
a)	aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem mentesült;
22
b)	akinek a letelepedése veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát;
c)	aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat
elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll.
(3)	Ha a letelepedett vagy bevándorolt harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar
Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született, a születés bejelentését
követően a gyermek részére
a)	ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén ideiglenes letelepedési engedélyt;
b)	bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK
letelepedési engedéllyel rendelkező szülő esetén nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.
Ideiglenes letelepedési engedély
34.	§
(1)	Az Európai Unió tagállama által kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK
tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési
engedélyt kaphat, ha
a)	keresőtevékenység folytatása céljából, kivéve a szezonális munkavállalás esetét,
b)	tanulmányok folytatása vagy szakképzés céljából vagy
c)	egyéb, igazolt célból
kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott harmadik országbeli állampolgárral ideiglenes letelepedési
engedélyt együtt kérelmező harmadik országbeli családtag, valamint az ideiglenes letelepedési
engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár családtagja ideiglenes letelepedési
engedélyt kaphat, amennyiben a családi kapcsolat az Európai Unió huzamos tartózkodói jogállást
igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállító tagállamában már fennállt.
(3)	Az ideiglenes letelepedési engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként
legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott családtag ideiglenes letelepedési engedélyének
érvényessége megegyezik a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési
engedélyének érvényességével.
23
(5)	Az ideiglenes letelepedési engedély visszavonható, ha a harmadik országbeli állampolgár a
33.	§ (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.
(6)	Az ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgárt
kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el.
(7)	A harmadik országbeli állampolgár családtagja részére a (2) bekezdés alapján kiállított
ideiglenes letelepedési engedélyt vissza kell vonni, ha
a)	a harmadik országbeli állampolgár ideiglenes letelepedési engedélyét visszavonták;
b)	a családi kapcsolat megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár halálát követően a
családtag a 33. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeket teljesíti.
(8)	Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési engedély kiállításáról, illetve
visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével - értesíti az Európai Unió azon
tagállamát, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos tartózkodói jogállást
igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállította.
Nemzeti letelepedési engedély
35.	§
(1)	A Magyar Köztársaságban történő letelepedés céljából nemzeti letelepedési engedélyt - a (4)
bekezdésben foglalt kivétellel - az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki tartózkodási
vízummal, tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkezik, és
a)	a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább három éven át jogszerűen és
megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén tartózkodott;
b)	a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy éve - a házastárs kivételével -
családtagként vagy eltartott felmenőként családi életközösségben él bevándorolt, letelepedett,
illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgárral;
c)	bevándorolt, letelepedett, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár
házastársa, feltéve, hogy a házasságot már a kérelem benyújtását megelőzően legalább két éve
megkötötték;
d)	magyar állampolgár volt, de állampolgársága megszűnt, illetve akinek felmenője magyar
állampolgár vagy magyar állampolgár volt.
24
(2)	Nem minősül a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás megszakításának a Magyar
Köztársaság területének alkalmanként négy hónapnál rövidebb időre történő elhagyása,
amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem benyújtását megelőző három év
alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás (2)
bekezdésben meghatározottnál hosszabb megszakítása esetén is engedélyezheti a harmadik
országbeli állampolgár letelepedését, amennyiben a tartózkodás megszakítására méltányolható
okból - különösen külföldi gyógykezelés, illetve a harmadik országbeli állampolgár
keresőtevékenységével összefüggő külföldi kiküldetések miatt - került sor.
(4)	A menekültügyi hatóság által menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár a
nemzeti letelepedési engedélyt tartózkodási vízum vagy tartózkodási engedély hiányában is
kérelmezheti.
36.	§
(1)	Különös méltánylást érdemlő körülmény esetén a harmadik országbeli állampolgár az
idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter döntése alapján a 33. § (1) bekezdésben
és a 35. § (1) bekezdésben foglalt feltételek hiányában is kaphat nemzeti letelepedési engedélyt.
(2)	Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárása
során a kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát értékeli
különös méltánylást érdemlő körülményként, valamint figyelembe veszi a Magyar Köztársaság
közérdekét.
(3)	Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter határozata ellen jogorvoslatnak
nincs helye.
37.	§
(1)	A letelepedési, nemzeti letelepedési vagy a bevándorlási engedélyt az idegenrendészeti
hatóság visszavonhatja, ha
25
a)	az engedélyezés alapjául szolgáló feltételek olyan jelentősen megváltoztak, hogy ez az
engedély kiadását már kizárná, feltéve, hogy az engedély kiadásától számítva öt év még nem telt
el;
b)	családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedély esetén a házasság az engedély kézhezvételétől
számított három éven belül nem a házastárs halála miatt szűnt meg, vagy a harmadik országbeli
állampolgár szülői felügyeleti joga megszűnt, kivéve, ha a harmadik országbeli állampolgár már
négy éve letelepedettként vagy bevándoroltként a Magyar Köztársaság területén tartózkodik;
c)	a harmadik országbeli állampolgár a Magyar Köztársaság területét hat hónapnál hosszabb ideig
elhagyta.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha
a)	az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti
hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
b)	a kiskorú harmadik országbeli állampolgár esetében a szülői felügyelet jogát gyakorló
harmadik országbeli állampolgár szülőt a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra
jogosító engedélyt az idegenrendészeti hatóság visszavonta, és a kiskorú további tartózkodásának
feltételei a szülői felügyeletet gyakorló másik szülőnél a Magyar Köztársaság területén nem
biztosítottak;
c)	a harmadik országbeli állampolgár családi kapcsolatra tekintettel kiadott engedélye esetén
magyar állampolgár házastársa a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával
elhagyta, vagy a harmadik országbeli házastárs Magyar Köztársaság területén történő jogszerű
tartózkodása megszűnt;
d)	a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási
tilalmat rendeltek el.
EK letelepedési engedély
38.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén történő huzamos tartózkodás céljából EK letelepedési
engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kap, aki a kérelem benyújtását közvetlenül
26
megelőzően legalább öt éven át jogszerűen és megszakítás nélkül a Magyar Köztársaság területén
tartózkodott.
(2)	Nem kaphat EK letelepedési engedélyt:
a)	felsőfokú tanulmányok folytatása, illetve szakképzés céljából a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;
b)	a szezonális munkavállalás céljából vagy önkéntesként a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;
c)	a diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó harmadik országbeli állampolgár;
d)	az a harmadik országbeli állampolgár, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti
elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;
e)	a befogadott;
(3)	A harmadik országbeli állampolgár (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti korábbi jogszerű
tartózkodásának időtartama az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele.
(4)	A (1) bekezdésben meghatározott időtartamba a (2) bekezdés a) pontja szerinti korábbi
jogszerű tartózkodás időtartamának fele számít bele.
(5)	Az az időtartam, amely során a harmadik országbeli állampolgár menekültként elismert,
illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített személyként tartózkodott a Magyar
Köztársaság területén, az (1) bekezdésben meghatározott időtartamba beleszámít.
(6)	Nem minősül a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás megszakításának az ország
alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi
tartózkodások összidőtartama öt év alatt nem haladja meg a háromszáz napot.
(7)	Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési
engedély kiadásáról az érintett tagállamot értesíti.
39. §
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonja, ha
a)	a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét hónapnál
hosszabb ideig elhagyta;
27
b)	a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos
tartózkodói jogállást;
c)	a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik a Magyar
Köztársaság területén;
d)	az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti
hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt;
e)	a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási
tilalmat rendeltek el.
(2)	Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek EK letelepedési engedélyét az idegenrendészeti
hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján vonta vissza, ismételt kérelmezés esetén a 38. § (1)
bekezdésében foglalt feltétel vizsgálata nélkül EK letelepedési engedélyt kap.
V.	Fejezet
A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ RENDÉSZETI
SZABÁLYOK
A beléptetés megtagadása és a visszairányítás
40.	§
(1)	A határforgalmat ellenőrző hatóság a három hónapot meg nem haladó időtartamú tartózkodás
céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történő beléptetését a
Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezései alapján megtagadhatja.
(2)	A határforgalmat ellenőrző hatóság a három hónapot meghaladó időtartamú tartózkodás
céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgár államhatáron történő beléptetését
megtagadhatja, ha nem felel meg az e törvényben meghatározott beutazási feltételeknek.
(3)	A beléptetés megtagadása esetén az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli
állampolgárt - érdekeinek figyelembevételével - visszairányítja
a)	annak az országnak a területére, ahonnan érkezett;
b)	annak az országnak a területére, amely a harmadik országbeli állampolgárt visszafogadni
köteles;
28
c)	annak az országnak a területére, ahol a harmadik országbeli állampolgár szokásos tartózkodási
helye van;
d)	bármely más államba, ahova a harmadik országbeli állampolgár beutazhat.
(4)	Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár
beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, az e törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.
(5)	A beléptetés megtagadásával szemben fellebbezésnek nincs helye.
41.	§
(1)	A visszairányítás végrehajtásának biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár
köteles
a)	legfeljebb nyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön tartózkodni,
b)	legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy - amennyiben légi úton érkezett - legfeljebb
nyolc napig a repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve
c)	a visszaszállításra köteles szállító vállalat egy másik induló járatára átszállni.
(2)	Ha a visszairányítás az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamon belül nem
hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgár beléptetését követően kiutasítása érdekében
intézkedni kell. Amennyiben a kiutasításra nem a 43. § (1) bekezdés vagy (2) bekezdés f) pontja
alapján kerül sor, a harmadik országbeli állampolgárral szemben nem lehet beutazási és
tartózkodási tilalmat elrendelni.
Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására
42.	§
(1)	Amennyiben az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság területén
jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a továbbiakban már nem
jogosult, a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozatában a harmadik országbeli
állampolgárt a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezi.
(2)	A kötelezettség teljesítésére legalább hét, legfeljebb harminc napos határidőt kell biztosítani.
29
(3)	A Magyar Köztársaság területének elhagyására történő kötelezés ellen külön jogorvoslatnak
nincs helye.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott rendelkezések nem alkalmazhatók, ha
a)	a tartózkodási jogosultság megszűnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár
kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő
SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll;
b)	a harmadik országbeli állampolgár az ország területének önkéntes elhagyását kifejezetten
megtagadja.
Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom
43. §
(1)	Az idegenrendészeti hatóság idegenrendészeti kiutasítást és beutazási és tartózkodási tilalmat,
illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén
önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral
szemben,
a)	akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar
Köztársaság nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy
b)	akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítéséről az Európai Unió
Tanácsa döntött.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság idegenrendészeti kiutasítást és beutazási és tartózkodási tilalmat,
illetve ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén
önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelhet el azzal a harmadik országbeli állampolgárral
szemben
a)	aki jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát, vagy azt megkísérelte;
b)	aki az e törvényben meghatározott tartózkodási feltételeket nem teljesíti;
c)	aki a Magyar Köztársaság területének elhagyására vonatkozó kötelezettségének az előírt
határidőn belül nem tett eleget;
d)	aki az előírt munkavállalási engedély vagy az e törvényben előírt engedély nélkül folytatott
keresőtevékenységet;
30
e)	aki a magyar állam által számára megtérítési kötelezettséggel megelőlegezett költséget nem
térítette vissza;
f)	akinek a beutazása és a tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet
sérti vagy veszélyezteti;
g)	akinek a beutazása és tartózkodása a közegészséget sérti vagy veszélyezteti;
h)	akit nemzetközi szerződés alapján kiutasítás mellőzésével adtak vissza más állam hatóságának.
44.	§
(1)	Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát az elrendelő
idegenrendészeti hatóság határozza meg. A beutazási és tartózkodási tilalom legfeljebb három
évre rendelhető el, amely alkalmanként legfeljebb további három évvel meghosszabbítható. A
beutazási és tartózkodási tilalmat haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt.
(2)	Az önállóan elrendelt beutazási és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs
helye.
45.	§
(1)	Az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő határozat meghozatala előtt az idegenrendészeti
hatóság a következő szempontokat mérlegeli:
a)	a nemzetbiztonságra, a közbiztonságra, a közrendre vagy a közegészségre jelentett veszély,
tekintettel az elkövetett cselekmény súlyosságára és típusára;
b)	a tartózkodás időtartama;
c)	a harmadik országbeli állampolgár kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges
következményei a családtagjaira nézve;
d)	a harmadik országbeli állampolgár kötődése a Magyar Köztársasághoz, illetve származási
országához fűződő kapcsolatainak hiánya.
(2)	Az a harmadik országbeli állampolgár, aki
a)	bevándoroltként vagy letelepedettként tartózkodik a Magyar Köztársaság területén,
b)	bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárral házassági vagy családi
életközösségben él, és tartózkodási engedéllyel rendelkezik,
31
csak akkor utasítható ki, ha további tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a
közrendet súlyosan sérti.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakat kérelmének jogerős elbírálásáig a menekültügyi hatóságtól
menekültkénti elismerését kérő, a menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő
védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott
közvetlen családtagja esetében is alkalmazni kell.
(4)	Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára
biztosított gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha a Magyar Köztársaság területén
történő tartózkodása a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti.
(5)	Kísérő nélküli kiskorú csak akkor utasítható ki, ha a származási államában vagy más
befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás
megfelelően biztosított.
(6)	Az idegenrendészeti hatóság a 43. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott okból
történő idegenrendészeti kiutasítástól eltekinthet, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár
vállalja a Magyar Köztársaság területének önkéntes elhagyását. Az idegenrendészeti hatóság - a
42.	§ (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - meghatározza az önkéntes távozásra
nyitva álló határidőt, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(7)	Idegenrendészeti kiutasítás, valamint önálló beutazási és tartózkodási tilalom nem
alkalmazható olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság
önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként nem rendelt el kiutasítást a
harmadik országbeli állampolgárral szemben.
46.	§
(1)	A kiutasítást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell:
a)	a 45. § alapján mérlegelt szempontokat,
b)	a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát,
c)	annak az államnak a megnevezését, ahová a kiutasítás végrehajtása történik,
d)	az ország elhagyására előírt kötelezettség teljesítésének határnapját,
e)	a határátlépés helyét,
32
f)	az arcképmás készítésének, valamint az ujjnyomat rögzítésének tűrésére vonatkozó
kötelezettség előírását.
(2)	A kiutasítást elrendelő határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírói
felülvizsgálatát annak közlésétől számított nyolc napon belül lehet kérni. A bíróság a keresetet a
keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el.
(3)	A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak
nincs helye.
47.	§
(1)	Az idegenrendészeti kiutasítással együtt - ha e törvény másként nem rendelkezik - beutazási
és tartózkodási tilalmat kell elrendelni, amely egy évnél rövidebb és tíz évnél hosszabb nem
lehet.
(2)	A kiutasítás miatt elrendelt beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát a kiutasítás
végrehajtásának napjától kell számítani.
(3)	A beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár csak az
elrendelő hatóság külön engedélyével utazhat be a Magyar Köztársaság területére.
48.	§
(1)	A kiutasítást elsősorban visszafogadási egyezmény rendelkezései alapján kell végrehajtani.
(2)	A kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében az idegenrendészeti hatóság a harmadik
országbeli állampolgár úti okmányát elveheti, amellyel szemben külön jogorvoslatnak nincs
helye.
(3)	A kiutasítás végrehajtását a kiutasítás feltételeinek biztosításáig, így különösen az úti okmány,
vízum, menetjegy beszerzéséig fel lehet függeszteni. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen
nincs helye jogorvoslatnak.
33
A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása
49.	§
(1)	A bíróság által elrendelt kiutasítást az idegenrendészeti hatóság hajtja végre.
(2)	A jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság, illetve a büntetés-végrehajtási intézet
haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés alapján rendeli el a
kiutasítás végrehajtását.
A kiutasítás költségeinek viselése
50.	§
(1)	A kiutasítás végrehajtásának költségeit a kiutasított vagy - a kiutasított rendelkezésére álló
anyagi fedezet hiányában - a meghívó viseli.
(2)	A kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a harmadik országbeli állampolgár birtokában
lévő menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet másként nem biztosítható - a menetjegy
megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez szükséges pénzösszeget az eljáró
hatóság lefoglalhatja, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(3)	Ha a kiutazási kötelezettség azért nem teljesíthető, mert sem a kiutasított, sem a meghívó nem
rendelkezik megfelelő anyagi fedezettel, a kiutaztatás költségét a kiutasítás végrehajtását
elrendelő hatóság megelőlegezi.
(4)	A (3) bekezdés szerint megelőlegezett kiutaztatási költséget köteles megtéríteni:
a)	a kiutasított;
b)	meghívás esetén a meghívó;
c)	a munkáltató, ha a kiutasítást a 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján rendelték el;
d)	a kutatószervezet, ha a beutazásra kutatási célból került sor, és a kiutasítást a 43. § (2)
bekezdés b) vagy c) pontja alapján rendelték el.
(5)	A kutatószervezet (4) bekezdés d) pont szerinti felelőssége a fogadási megállapodás
megszűnését követő hat hónapig áll fenn.
34
A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom
51.	§
(1)	A visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre olyan ország
területére, amely az érintett tekintetében nem minősül biztonságos származási vagy biztonságos
harmadik országnak, így különösen, ahol a harmadik országbeli állampolgár faji, vallási, nemzeti
hovatartozása, egy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai véleménye miatt
üldöztetés veszélyének lenne kitéve, továbbá olyan állam területére vagy olyan terület határára
sem, ahol nyomós oknál fogva tartani lehet attól, hogy a visszairányított, illetve a kiutasított
harmadik országbeli állampolgár halálbüntetésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó
bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve (non-refoulement).
(2)	Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve
a kiutasítás csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható határozata
alapján hajtható végre.
52.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a non-refoulement követelményét a visszairányítás, illetve a
kiutasítás elrendelésével és végrehajtásával kapcsolatos eljárásában köteles vizsgálni.
(2)	A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtásának tilalmát a büntetés-végrehajtási bíró
állapítja meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott esetben a kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a
büntetés-végrehajtási bíróhoz a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha a kiutasított a
büntetés-végrehajtási bíróhoz címzett kérelmét az idegenrendészeti hatósághoz nyújtja be, azt -
az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve - haladéktalanul meg kell küldeni a
büntetés-végrehajtási bírónak.
(4)	A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.
35
Arcképmás és ujjnyomat rögzítése
53.	§
(1)	A többszöri eljárás megakadályozása, valamint a személyazonosság megállapítása céljából az
idegenrendészeti kiutasítást vagy a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő, illetve a bírósági
kiutasítást végrehajtó hatóság rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint
ujjnyomatát.
(2)	A harmadik országbeli állampolgár az arcképmása, valamint az ujj nyomata rögzítését tűrni
köteles.
Az őrizet
54.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a kiutasítás végrehajtásának biztosítása érdekében
idegenrendészeti őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki
a)	a hatóság elől elrejtőzött, vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza;
b)	a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását
késlelteti vagy meghiúsítja;
c)	a kötelező tartózkodásra kijelölt helyen az előírt magatartási szabályokat súlyosan vagy
ismételten megsértette;
d)	a számára előírt megjelenési kötelezettségét felszólításra sem teljesítette, és ezzel akadályozza
az idegenrendészeti eljárás lefolytatását;
e)	szándékos bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult.
(2)	Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egyidejűleg végre
kell hajtani.
(3)	Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye
szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár kiutazásáig, alkalmanként
legfeljebb harminc nappal, meghosszabbíthat.
(4)	Az idegenrendészeti őrizetet meg kell szüntetni, ha
36
a)	a kiutasítás végrehajtásának feltételei biztosítottak;
b)	nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani;
c)	az őrizet elrendelésétől számítva hat hónap eltelt.
(5)	A (4) bekezdés c) pontjának alkalmazásában az őrizet időtartamába a kiutasítást előkészítő
őrizet időtartama is beleszámítandó.
(6)	Az idegenrendészeti őrizet (4) bekezdés b) és c) pontja alapján történő megszüntetése esetén
az őrizetet elrendelő idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára
kötelező tartózkodási helyet jelöl ki.
55.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében kiutasítást
előkészítő őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága
vagy tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott.
(2)	A kiutasítást előkészítő őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg
végre kell hajtani.
(3)	A kiutasítást előkészítő őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye
szerint illetékes helyi bíróság a harmadik országbeli állampolgár személyazonosságának vagy
tartózkodása jogszerűségének tisztázásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat.
56.	§
(1)	Kiskorú harmadik országbeli állampolgárral szemben idegenrendészeti vagy kiutasítást
előkészítő őrizet (a továbbiakban együtt: őrizet) nem rendelhető el.
(2)	Az őrizetet azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.
37
A kifogás
57.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgár az őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését
nem kérheti.
(2)	Az őrizetet elrendelő határozat ellen az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár -
jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - az őrizet elrendelésétől számított hetvenkét órán
belül kifogással élhet.
(3)	Az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár kifogással élhet, amennyiben az
idegenrendészeti hatóság a 60-61. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.
(4)	A kifogást az őrizet végrehajtásának helye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el.
(5)	A bíróság döntése alapján
a)	a törvénysértő őrizetet azonnal meg kell szüntetni;
b)	az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.
(6)	A bíróság
a)	a (2) bekezdés szerinti kifogást haladéktalanul, de legkésőbb az őrizet hetvenkét órán túli
meghosszabbításával egyidejűleg;
b)	a (3) bekezdés szerinti kifogást nyolc napon belül
bírálja el.
Az őrizet bírósági meghosszabbítása
58.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől
számított huszonnégy órán belül indítványozhatja a helyi bíróságnál.
(2)	A bíróság az idegenrendészeti őrizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal
hosszabbíthatja meg. Az idegenrendészeti őrizet további harminc nappal történő
meghosszabbítását az idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az
38
indítvány a meghosszabbítás esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a
bírósághoz megérkezzen.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság az indítványát megindokolja.
A bírósági eljárás közös szabályai
59. §
(1)	A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos
eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.
(2)	Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy
indítvány előterjesztésének nincs helye.
(3)	A bírósági eljárás során a harmadik országbeli állampolgárt csak jogi képviselő képviselheti.
(4)	A bíróság a harmadik országbeli állampolgár számára ügygondnokot rendel ki, ha a harmadik
országbeli állampolgár a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem
tud gondoskodni.
(5)	Az őrizet hetvenkét órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az
őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett kérelmére személyes
meghallgatást kell tartani.
(6)	A meghallgatást az őrizet helyén és a harmadik országbeli állampolgár jogi képviselője
távollétében is meg lehet tartani.
(7)	A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a harmadik országbeli állampolgár a megjelenésre
fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány
nem a jogosulttól származik.
(8)	A meghallgatáson a harmadik országbeli állampolgár, illetve az idegenrendészeti hatóság a
bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni
arra, hogy a bizonyítékokat megismerjék. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy az
indítványozó idegenrendészeti hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban
benyújtotta, azt a bíróság ismerteti.
(9)	A bíróság határozatát az érintett harmadik országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti
hatósággal kell közölni. Ha a harmadik országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi
39
képviselője van, vagy számára ügygondnokot jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A
határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni
is kell.
(10)	A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
(11)	A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.
Az őrizet végrehajtása
60. §
(1)	Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárt jogairól és kötelezettségeiről
anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.
(2)	Az őrizetet elrendelő hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú
konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az idegenrendészeti őrizetbe vételről vagy a kijelölt
helyen való tartózkodás kötelezettségéről, illetve az őrizet időtartamának meghosszabbításáról
köteles a külpolitikáért felelős miniszter útján, késedelem nélkül értesíteni a harmadik országbeli
állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben a
harmadik országbeli állampolgár konzuli képviselete nem biztosított, az értesítést a külpolitikáért
felelős miniszternek kell továbbítani.
(3)	Az őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul
gondoskodnia kell az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár felügyelet nélkül maradt
vagy eltartott családtagja elhelyezéséről, illetve őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba
helyezéséről.
61.	§
(1)	Az őrizetet az idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja.
(2)	Az őrizet végrehajtása során a férfiakat a nőktől el kell különíteni.
(3)	Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár jogosult:
a)	elhelyezésre, élelmezésre, saját ruházat viselésére - szükség esetén az évszaknak megfelelő
ruházatra -, valamint - a külön jogszabályban meghatározott - egészségügyi ellátásra;
40
b)	képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával ellenőrzés nélküli, valamint
hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra;
c)	a külön jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés
folytatására és látogató fogadására;
d)	az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére;
e)	a külön jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására;
f)	a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére;
g)	kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére;
h)	napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra.
(4)	Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár köteles:
a)	az őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő
utasításoknak eleget tenni;
b)	olyan magatartást tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát
nem zavarja;
c)	az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni;
d)	a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem
tartható személyes tárgyak elvételét tűrni.
A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése
62.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár kijelölt helyen való
tartózkodását rendelheti el, ha
a)	a harmadik országbeli állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását a Magyar Köztársaság
nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetve végrehajtani;
b)	kiskorú, és vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye;
c)	vele szemben őrizet elrendelésének lenne helye, és vele együtt a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó kiskorú gyermeke az őrizet elrendelése esetén felügyelet nélkül maradna;
d)	az őrizet határideje letelt, de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll;
e)	a harmadik országbeli állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik;
41
f)	a harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges
anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik.
(2)	A határozat rendelkező részében meg kell határozni:
a)	a kötelező tartózkodás helyét;
b)	a tartózkodás magatartási szabályait;
c)	ha a tartózkodási hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás, a hatóság előtti
időszakonkénti megjelenésre való kötelezést.
(3)	A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni,
ha a harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi
fedezettel vagy jövedelemmel, eltartásra köteles meghívóval, eltartásra kötelezhető
hozzátartozóval nem rendelkezik.
(4)	A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő tartózkodással összefüggésben
felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik
országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli.
(5)	A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik
országbeli állampolgár nem kérheti. Az elrendelő határozat ellen méltányossági eljárásnak nincs
helye.
(6)	A kijelölt helyen történő tartózkodást elrendelő határozat ellen a harmadik országbeli
állampolgár - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással - kifogással élhet. A kifogásra az
57. § és az 59. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7)	A kifogást a bíróság nyolc napon belül bírálja el.
63. §
(1)	Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás
elrendelésétől tizennyolc hónap eltelt, de az elrendelés alapjául szolgáló körülmény a harmadik
országbeli állampolgárnak fel nem róható okból továbbra is fennáll, a harmadik országbeli
állampolgár számára más tartózkodási helyet kell kijelölni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli
állampolgár kérelmére - kivételesen, humanitárius okból - engedélyezheti a közösségi szálláson
vagy befogadó állomáson való további tartózkodást.
42
64. §
Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az
idegenrendészeti hatóság elrendelte, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával -
érvényes munkavállalási engedéllyel - jogosult arra, hogy keresőtevékenységet folytasson.
A kitoloncolás
65. §
(1)	A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrendészeti hatósági
határozatot hatósági kísérettel (a továbbiakban: kitoloncolás) kell végrehajtani, ha a harmadik
országbeli állampolgár
a)	szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés büntetésből
szabadult;
b)	idegenrendészeti őrizet alatt áll;
c)	kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség
érvényesítése, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges.
(2)	A kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását
elrendelő határozatban kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal kell elrendelni.
(3)	Más schengeni állam illetékes hatósága által hozott kitoloncolási határozat alapján az
idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli
állampolgárt kitoloncolhatja, amennyiben kitoloncolását
a)	a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és tényleges megsértése vagy veszélyeztetése,
b)	a határozatot hozó állam törvénye alapján legalább egy évi szabadságvesztés büntetéssel
fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért kiszabott bírósági ítélet,
c)	súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja,
d)	a külföldiek belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése
miatt rendelték el.
(4)	A kitoloncolással történő végrehajtás ellen a harmadik országbeli állampolgár végrehajtási
kifogást terjeszthet elő.
43
(5)	A kitoloncolással történő végrehajtás ellen a harmadik országbeli állampolgár méltányossági
eljárást nem kezdeményezhet, a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem kérheti.
(6)	Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben
biztosított segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv
rendelkezéseinek alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában
közreműködhet.
(7)	A kitoloncolást félbe kell szakítani, ha
a)	a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult,
b)	az a kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre,
c)	a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a
továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért
állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását,
d)	a kitoloncolt engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.
Külföldre utazási tilalom
66. §
(1)	Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik országbeli
állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az ügyész, illetve
a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási
tilalmat elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja.
(3)	A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4)	Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási
tilalom feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási tilalmat
haladéktalanul törli, és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja.
44
A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése
67.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az e törvényben meghatározott szabályok megtartását
ellenőrizheti.
(2)	A harmadik országbeli állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát,
tartózkodásra jogosító engedélyét vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát
felmutatni és átadni.
(3)	Az ellenőrzés során a harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére
kiállított és jogtalanul birtokban tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és - amennyiben nem
indul büntetőeljárás - továbbítja az azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek
hiányában a külpolitikáért felelős miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.
(4)	Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy
személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell
állítani.
(5)	Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának jogcíme
vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a harmadik
országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra - külön törvényben
meghatározott - visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van helye.
A személykörözés elrendelése
68.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az ismeretlen helyen tartózkodó
harmadik országbeli állampolgárnak, aki
a)	e fejezetben meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll;
b)	az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti eljárásban számára elrendelt kötelező
tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok megszegésével elhagyta;
c)	a jogerős kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget.
45
(2) A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
VI.	Fejezet
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
69. §
(1)	Harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő
járattal közúton a Magyar Köztársaság területére, illetve területén át más célállamba szállító
fuvarozónak a szállítást megelőzően meg kell bizonyosodnia arról, hogy a harmadik országbeli
állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal.
(2)	A harmadik országbeli állampolgárt légi vagy vízi úton, illetve közúton vagy vasúton szállító
fuvarozó köteles gondoskodni a haladéktalan visszaszállításról abba az országba, ahonnan
harmadik országbeli állampolgár utasát hozta, vagy amely köteles őt befogadni, ha
a)	az általa szállított utas Magyar Köztársaság területére történő beléptetését a törvényben
meghatározott valamely feltétel hiánya miatt tagadták meg;
b)	az általa szállított átutazó utast más célállamba történő beléptetésének megtagadása miatt a
Magyar Köztársaság területére visszairányították, vagy
c)	a más célállamba történő szállítást vállaló fuvarozó megtagadja az általa szállított utasnak a
járműre történő felvételét.
(3)	Ha a visszaszállítás azonnal nem hajtható végre, a visszaszállításig a harmadik országbeli
állampolgár tartózkodásával összefüggésben felmerülő költségeket a fuvarozó viseli.
(4)	Ha a fuvarozó vitatja a visszaszállítási, illetve költségviselési kötelezettsége fennállását, az
idegenrendészeti hatóság a visszaszállítási kötelezettség teljesítésére és a költségviselésre
határozattal kötelezi.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesítő fuvarozót - külön jogszabályban
meghatározott - közrendvédelmi bírsággal kell sújtani.
(6)	A közrendvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége alól a fuvarozó akkor mentesül, ha
bizonyítja, hogy az (1) bekezdésben foglalt ellenőrzési kötelezettségének a tőle elvárható
gondossággal eleget tett.
46
70. §
(1)	A légi fuvarozót a határforgalmat ellenőrző hatóság - külön jogszabályban meghatározott -
közrendvédelmi bírsággal sújtja, amennyiben a légi fuvarozó - a külön jogszabályban
meghatározott kötelezettségét megszegve - nem szolgáltat adatot azokról az utasokról, akiket
nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy valamely schengeni állam területéről szállít a
Magyar Köztársaság területére.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a légi fuvarozó
hiányos adatokat vagy - az elvárható gondosság tanúsítása hiányában - valótlan adatot továbbít.
71.	§
(1)	A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően köteles
meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik az e törvény alapján
keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel.
(2)	A munkáltató három munkanapon belül köteles bejelenteni az idegenrendészeti hatóságnak,
amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az engedélyezett munkáját nem kezdi meg,
illetve a munkavégzés a munkavállalási engedély érvényességi idején belül megszűnik.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségét elmulasztó
munkáltatót - külön jogszabályban meghatározott - közrendvédelmi bírsággal sújthatja.
72.	§
A meghívó a kötelezettsége elmulasztásával másnak okozott kárt köteles megtéríteni.
47
VII.	Fejezet
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK
A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentési kötelezettsége
73.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgár a szálláshelyét köteles a következő adatok közlésével az
idegenrendészeti hatóságnak bejelenteni:
a)	a 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatok;
b)	az úti okmány azonosító adatai;
c)	a szálláshely címe;
d)	a szálláshely igénybevételének kezdő és várható befejező időpontja;
e)	a vízum vagy tartózkodási engedély száma és
f)	a beutazás időpontja, helye.
(2)	A kereskedelmi szálláshelyen vagy jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen
megszálló harmadik országbeli állampolgár (1) bekezdésben meghatározott adatairól a szállásadó
az előírt formanyomtatvány szerinti nyilvántartást (vendégkönyvet) vezet.
A születés bejelentése
74.	§
Ha a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízummal, három hónapot
meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel rendelkező, illetve a
bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak a Magyar Köztársaság
területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke születik, ennek tényét köteles a következő
adatok közlésével bejelenteni:
a)	a gyermek 94. §-ban meghatározott természetes személyazonosító adatai;
b)	a gyermek úti okmányának azonosító adatai;
c)	a gyermek szálláshelyének címe vagy lakcíme.
48
A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek
és hatósági intézkedések
75.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgár köteles úti okmányának, valamint tartózkodásra jogosító
engedélyének elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését az idegenrendészeti hatóságnál
haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről az idegenrendészeti hatóság igazolást állít ki.
(2)	Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról az
idegenrendészeti hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.
(3)	Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár úti okmányának, illetve
tartózkodásra jogosító engedélyének körözését rendelheti el, ha az okmány holléte ismeretlen.
(4)	Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt úti okmány helyett - ha nemzetközi
szerződés másként nem rendelkezik - a harmadik országbeli állampolgár köteles új úti okmányt
beszerezni. A harmadik országbeli állampolgár az új úti okmány, valamint az (1) bekezdésben
foglalt - a bejelentésről szóló - igazolás vagy a lejárt úti okmány birtokában hagyhatja el az
ország területét.
(5)	Az idegenrendészeti hatóságnak a külpolitikáért felelős miniszter útján gondoskodnia kell a
talált úti okmányoknak a kiállítás helye szerint joghatósággal rendelkező állam külképviseletére
történő eljuttatásáról.
49
VIII.	Fejezet
A HONTALAN STÁTUSZ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS
A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL ELLÁTÁSA
Hontalanság megállapítására irányuló eljárás
76.	§
(1)	A hontalanság megállapítására irányuló eljárás a Magyar Köztársaság területén jogszerűen
tartózkodó kérelmező által az idegenrendészeti hatóságnál benyújtott kérelemre indul, amelyet a
hontalankénti elismerését kérő (továbbiakban: kérelmező) szóban vagy írásban terjeszthet elő.
(2)	A szóban előterjesztett kérelmet az idegenrendészeti hatóság köteles jegyzőkönyvbe foglalni.
(3)	A kérelem előterjesztésekor a kérelmezőt az idegenrendészeti hatóság tájékoztatja eljárási
jogairól, kötelezettségeiről, a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeiről és a kijelölt
szálláshelyről.
(4)	A tájékoztatás tudomásulvételét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
77.	§
(1)	A kérelmező az eljárásban személyesen vesz részt, meghallgatása kötelező.
(2)	A kérelmező az eljárásban szóban és írásban használhatja az anyanyelvét vagy azt a nyelvet,
amelyet megért.
(3)	A kérelmezőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy jogi segítséget vegyen igénybe, illetve,
hogy igénye szerint elfogadja valamely jogvédelemmel rendszeresen foglalkozó bejegyzett
társadalmi szervezet ingyenes jogi segítségét.
78.	§
(1)	A hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, amennyiben a
kérelmező
50
a)	a 2002. évi II. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében New
Yorkban, 1954. szeptember 28-án létrejött, a Hontalan Személyek Jogállásáról szóló Egyezmény
1.	cikk 2. bekezdésének hatálya alá tartozik, vagy
b)	állampolgárságát szándékosan, a hontalan státusz megszerzésének céljából szüntette meg.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság az eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a)	meghal;
b)	kérelmét írásban visszavonja;
c)	a személyes meghallgatáson ismételt írásbeli felhívásra nem jelenik meg, és távolmaradását
kimenteni nem tudja;
d)	ismeretlen helyre távozott, és ezzel az eljárás lefolytatását meghiúsította.
79.	§
(1)	A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során a kérelmezőnek a hontalanságát
igazolnia vagy valószínűsítenie kell, különösen:
a)	a születési helye,
b)	a korábbi lakó- vagy tartózkodási helye, továbbá
c)	a családtagjai, illetve szülei állampolgársága
szerinti állam vonatkozásában.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárásban - kérelemre - az idegenrendészeti hatóság a magyar
külképviseletek útján igazgatási segítséget nyújt.
80.	§
(1)	A hontalanság megállapítására irányuló eljárás során hozott határozat ellen fellebbezésnek
nincs helye.
(2)	A határozat bírósági felülvizsgálata iránti keresetet a határozat közlésétől számított tizenöt
napon belül az idegenrendészeti hatóságnál kell benyújtani. A hatóság a keresetet az ügy irataival
és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3)	A keresetről a perben kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Bíróság - a keresetlevél
beérkezésétől számított - kilencven napon belül dönt. A tárgyaláson a kérelmezőt személyesen is
51
meg kell hallgatni. A személyes meghallgatás akkor mellőzhető, ha a kérelmező a megadott
lakcímről nem idézhető, illetve ismeretlen helyre távozott. A bíróság a határozatot
megváltoztathatja.
(4)	A hontalanság megállapítására irányuló eljárás tárgyi költségmentes.
81.	§
Az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának képviselője a hontalanság
megállapítására irányuló eljárásban, annak bármely szakaszában részt vehet. Ennek keretében
a)	jelen lehet a kérelmező meghallgatásán;
b)	a kérelmezőnek igazgatási segítséget nyújthat;
c)	betekinthet az eljárás irataiba, azokról másolatot készíthet;
d)	az idegenrendészeti hatóság megküldi részére a közigazgatási, illetve a bírósági határozatot.
A harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal ellátása
82. §
A Magyar Köztársaság külképviselete úti okmányt ad ki egyszeri utazásra annak a bevándorolt,
illetve letelepedett harmadik országbeli állampolgárnak, akinek külföldön elveszett vagy
megsemmisült úti okmánya külföldön nem vagy csak aránytalan nehézségek árán pótolható, és
emiatt a Magyar Köztársaság területére történő visszatérésére nincs lehetőség.
83. §
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a bevándorolt, illetve a letelepedett harmadik országbeli
állampolgárt - kérelmére, külföldre utazás céljából - a Magyar Köztársaság területére
visszatérésre jogosító úti okmánnyal láthatja el, ha származási országa érvényes úti okmányával
nem rendelkezik, és az rajta kívül álló okból nem pótolható.
(2)	Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.
52
84. §
Az idegenrendészeti hatóság egyszeri utazásra jogosító úti okmányt adhat ki a harmadik
országbeli állampolgár részére az állandó tartózkodási helye szerinti országba történő
visszatéréséhez, ha elveszett vagy megsemmisült úti okmánya nem pótolható.
85.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területén tartózkodó hontalant -
kérelmére, külföldre utazás céljából - az érvényesség idején belül a Magyar Köztársaság
területére történő visszatérésre jogosító úti okmánnyal látja el.
(2)	Az úti okmány a kiállítástól számított egy évig érvényes.
86.	§
Amennyiben az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik
országbeli állampolgár vagy a Magyar Köztársaság területén élő hontalan úti okmányát a bíróság,
az ügyész, illetve a nyomozó hatóság a büntetőeljárás során elvette, vagy annak visszatartása
érdekében az idegenrendészeti hatóságot értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt
visszavonja.
IX.	Fejezet
AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI
87.	§
(1)	A vízumkérelmet az eljáró hatóság a vízum kiadásával teljesíti, vagy határozattal utasítja el.
(2)	A vízumeljárásban soron kívüli eljárásnak kiskorú kérelmező esetén akkor van helye, ha a
beutazás igazolt célja a kiskorú gyógykezelése.
(3)	A vízum eljárásban az eljáró hatóság meghallgathatja a korlátozottan cselekvőképes vagy a
cselekvőképtelen kiskorú kérelmezőt is. A meghallgatás során törvényes képviselőjének, illetve a
53
törvényes képviselő által adott meghatalmazással rendelkező, nagykorú cselekvőképes
személynek is jelen kell lennie.
88.	§
(1)	Az e törvényben szabályozott kérelemre indult eljárásokban kérelme előterjesztésekor az
ügyfélnek az eljáró hatóság előtt személyesen meg kell jelennie. A személyes megjelenési
kötelezettség teljesítésétől az eljáró hatóság eltekinthet, ha a kérelmező a megjelenésre egészségi
állapota miatt képtelen.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban - a vízumeljárás kivételével - a kérelem
hiányosan történő benyújtása esetén a hiánypótlási felhívást az ügyfél részére az eljáró hatóság
azonnal átadja.
(3)	Azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, nincs
helye elektronikus ügyintézésnek.
89. §
(1)	Az e törvényben szabályozott eljárásokban hozott döntéseket - a (2)-(4) bekezdésben foglalt
eltérésekkel - kézbesítés útján kell közölni.
(2)	A jelen levő ügyfél előtt az anyanyelvén vagy az általa értett más idegen nyelven szóban is
közölni kell
a)	a határozatot;
b)	a bíróságnak a határozat bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásban hozott határozatát;
c)	az őrizet törvényességének bírósági felülvizsgálata és meghosszabbítása tárgyában hozott
bírósági határozatot.
(3)	A közlés tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni, és azt az ügyféllel alá kell íratni.
(4)	Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a
határozat és a végzés közlése hirdetményi úton történik. Kézbesítési ügygondnok kirendelésének
nincs helye.
54
(5)	Az önálló beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozat rendelkező részét a külön
jogszabályban meghatározott honlapon kell közzétenni.
90.	§
(1)	Ha e törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, újrafelvételi eljárásnak és
méltányossági eljárásnak sincs helye.
(2)	Az e törvényben szabályozott eljárásokban a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsőfokú
végzésekkel szemben nincs helye fellebbezésnek.
91.	§
(1)	A vízumeljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a jeltolmácsolás költségét (a
továbbiakban: az anyanyelv használatával kapcsolatos költség) a kérelmező viseli.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az e törvényben szabályozott kérelemre indult
eljárásokban a döntés közlésével felmerülő anyanyelv használatával kapcsolatos költségeket az
eljáró hatóság viseli, az egyéb eljárási cselekmények elvégzésével felmerülő, az anyanyelv
használatával kapcsolatos költséget a kérelmező viseli.
(3)	Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárásokban az anyanyelv használatával
kapcsolatos költséget az eljáró hatóság viseli.
92.	§
Az e törvényben szabályozott hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - tolmácsot
az eljáró hatóság kirendelő végzés hiányában is igénybe vehet a hatóság és a tolmács között
létrejött szerződés alapján.
55
X.	Fejezet
A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK KEZELÉSÉRE
VONATKOZÓ SZABÁLYOK
93.	§
Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár e törvény alapján nyilvántartott
személyes adatait személyazonosítás, az okmányok hitelességének ellenőrzése, a jogszerű
tartózkodás időtartamának megállapítása, illetve a párhuzamos eljárások megakadályozása
céljából a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezeli.
94.	§
A központi idegenrendészeti nyilvántartás az idegenrendészeti résznyilvántartások hatálya alá
tartozó személyek következő természetes személyazonosító adatait (a továbbiakban: természetes
személyazonosító adatok) tartalmazza:
a)	családi és utónév (nevek);
b)	születési családi és utónév (nevek);
c)	előző családi és utónév (nevek);
d)	születési hely és idő;
e)	nem;
f)	anyja születési családi és utóneve (utónevei);
g)	állampolgárság (állampolgárságok) vagy hontalan státusz.
Idegenrendészeti résznyilvántartások
95.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a vízum iránti kérelem és a kiadott vízum, illetve vízumot
helyettesítő engedély (a továbbiakban e §-ban együtt: vízum) alapján a harmadik országbeli
állampolgár következő adatait kezeli:
56
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	az arcképmás;
c)	az úti okmány azonosító adatai;
d)	a beutazás célja és a tartózkodás tervezett időtartama;
e)	a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
f)	a vízum kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint a vízum
visszavonásának ténye és azok indoka;
g)	a kiadott (meghosszabbított) vízum száma, érvényességi ideje, valamint a területi
érvényességére vonatkozó adat;
h)	a be- és kiutazás ideje, a határátlépés helye;
i)	a szálláshely címe.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság vízumkérelem
elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított) vízum esetén annak
érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt évig kezeli.
96.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási engedély iránti kérelem és a kiadott tartózkodási
engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	az arcképmás;
c)	az úti okmány azonosító adatai;
d)	a tartózkodás célja és tervezett időtartama;
e)	a beutazásához és tartózkodásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
f)	a tartózkodási engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem elutasításának, valamint
a tartózkodási engedély visszavonásának ténye, azok indoka;
g)	a kiadott (meghosszabbított) tartózkodási engedély száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
h)	az első beutazás és az utolsó kiutazás időpontja;
i)	a szálláshely címe.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tartózkodási
engedély iránti kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, a kiadott (meghosszabbított)
57
tartózkodási engedély esetén annak érvényességi idejének lejártát, illetve visszavonását követő öt
évig kezeli.
97.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a meghívó, továbbá a meghívott harmadik országbeli
állampolgár következő adatait kezeli:
a)	a meghívó természetes személy természetes személyazonosító adatai, illetve a meghívó jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése;
b)	a meghívó természetes személy lakcíme, illetve a meghívó jogi személy, jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet székhelye (telephelye);
c)	a meghívott harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai;
d)	a kötelezettségvállalás időtartama;
e)	a hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevél sorszáma;
f)	a hatósági hozzájárulás megtagadásának ténye és annak indoka.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a
kötelezettségvállalás megszűnését követő öt évig kezeli.
98.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás alapján a harmadik
országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	az arcképmás;
c)	az úti okmány azonosító adatai;
d)	az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás kiállításának indoka;
e)	az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás meghosszabbítása, valamint a visszavonásának
ténye, azok indoka;
f)	a kiadott (meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás száma, sorozatszáma,
érvényességi ideje;
g)	a szálláshely címe.
58
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kiadott
(meghosszabbított) ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényességi idejének lejártát,
illetve visszavonását követő öt évig kezeli.
99.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a kiadott bevándorlási engedély és letelepedési engedély,
valamint ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély vagy EK letelepedési
engedély iránti kérelem és kiadott ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély
vagy EK letelepedési engedély alapján a harmadik országbeli állampolgár következő adatait
kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	az arcképmás;
c)	az úti okmány azonosító adatai;
d)	az engedélyek kiadásához szükséges feltételeket igazoló okiratokban szereplő adatok;
e)	az engedélyek kiadása iránti kérelem elutasításának vagy visszavonásának ténye, azok indoka;
f)	a kiadott (meghosszabbított) engedélyek száma, sorozatszáma, érvényességi ideje;
g)	az első beutazás és a végleges kiutazás időpontja;
h)	a lakcím;
i)	a személyi azonosító;
j) a személyazonosító igazolvány okmányszáma.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az engedélyek iránti
kérelem elutasítása esetén annak időpontjától, illetve a jogállás megszűnésétől számított húsz
évig kezeli.
100.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy
megsemmisülését bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	az elveszettként, eltulajdonítottként vagy megsemmisültként bejelentett úti okmány típusa és
azonosító adatai;
59
c)	a bejelentés időpontja;
d)	az első beutazás helye, ideje;
e)	a szálláshely címe, lakcím;
f)	a bejelentést felvevő szerv megnevezése;
g)	a tartózkodásra jogosító igazolás száma, érvényessége és a kiállító hatóság megnevezése;
h)	az új úti okmány típusa, száma és érvényessége.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az úti okmány
megtalálásáig, ennek hiányában a bejelentéstől számított öt évig kezeli.
101. §
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének,
lakóhelyének bejelentésével összefüggő következő adatait kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	a bejelentkezés, kijelentkezés időpontja;
c)	a szálláshely címe, lakcím.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a szálláshely,
lakóhely bejelentésétől, illetve a vendégkönyv leadásától számított öt évig kezeli.
102. §
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezett, a
kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, bírói kiutasítás, a
beutazási és tartózkodási tilalom, valamint idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik
országbeli állampolgár következő adatait kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	az arcképmás és az ujjnyomat;
c)	az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő határozat száma;
d)	az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama;
e)	az idegenrendészeti vagy bírói kiutasítás hatálya alatt álló ujjnyomata.
60
(2)	Az idegenrendészeti hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben
biztosított segítségnyújtás kérése, illetve engedélyezése céljából a harmadik országbeli
állampolgár következő adatait kezelheti:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	az úti okmány típusa, száma és érvényessége;
c)	a kiutasítás végrehajtásához igénybevett légi járat (járatok) adatai (járatszám, indulási és
érkezési hely, az indulás és érkezés ideje);
d)	a hatósági kíséret indokoltsága;
e)	az orvosi ellátásra, azonosítható járványos betegségre vonatkozó adatok;
f)	a korábbi sikertelen kiutasítási kísérletekre vonatkozó adatok.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a kötelezés vagy a
tilalom megszűnését követő öt évig kezeli.
(4)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság az átszállítás
kezdeményezését követő öt évig kezeli.
103.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli
állampolgár következő adatait kezeli:
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	a külföldre utazási tilalmat kezdeményező szerv megnevezése.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tilalom
megszűnéséig kezeli.
104.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése
céljából a Magyar Köztársaságban őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott vagy személyi
szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset,
súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár következő adatait
kezeli:
61
a)	a természetes személyazonosító adatok;
b)	a szálláshely címe, lakcím;
c)	a büntetőeljárás adatai (a bűncselekmény törvényi minősítése és megnevezése), az eljáró szerv
megnevezése és ügyszáma;
d)	a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az idegenrendészeti hatóság a tájékoztatási
kötelezettség teljesítésétől számított három évig kezeli.
105.	§
Az idegenrendészeti hatóság a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az
ujjnyomatok összehasonlítására irányuló „Eurodac” létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i,
2725/2000/EK tanácsi rendelet 8. cikk (1) pontjában meghatározott adatokat kezeli.
106.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban
meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -
a)	az igazságszolgáltatási szervek,
b)	a nyomozó hatóságok,
c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok,
d)	a menekültügyi hatóság,
e)	az adóhatóságok,
f)	az idegenrendészeti eljárásban közreműködő szakhatóságok,
g)	a vámhatóság,
h)	az állampolgársági ügyekben eljáró hatóság,
i)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság,
j) a munkaügyi hatóság,
k) a munkavédelmi hatóság és
l) a közegészségügyi hatóság
részére továbbíthat adatot.
62
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott adattovábbításról az idegenrendészeti hatóság
adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza, hogy mely szervnek, milyen célból
továbbított adatokat. Az idegenrendészeti hatóság az adattovábbítási nyilvántartásban az adatokat
az adat továbbításától számított öt évig kezeli.
(3)	Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás
nemzetbiztonsági és bűnüldözési érdekből megtagadható.
(4)	Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:
a)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,
b)	a bűntettesek, a kényszerintézkedés, illetve a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából,
c)	a körözési nyilvántartásból,
d)	a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
e)	a cégnyilvántartásból,
f)	az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából és
g)	a közegészségügyi hatóságtól.
107.	§
(1)	Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból külföldi bűnüldöző,
határőrizeti, idegenrendészeti és igazságszolgáltatási szervnek, nemzetközi szervezetnek, illetve
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktussal létrehozott közösségi szervnek közvetlenül
alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján - az azokban
meghatározott adatkörben - továbbíthat adatot.
(2)	Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott szervektől, szervezetektől
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy nemzetközi szerződés alapján - az azokban
meghatározott adatkörben - vehet át adatot.
108.	§
Az e törvény alapján kezelt adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célból
továbbíthatók.
63
XI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
109.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény
a)	2. § j) pontja,
b)	9. § (4)-(5), valamint (7)-(8) bekezdései,
c)	10-12. §-ai,
d)	13. § (1) bekezdés i) pontja,
e)	16. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész,
f)	18. § (2) bekezdése,
g)	33. § (2) bekezdés c) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS
figyelmeztető jelzés” szövegrész,
h)	42. § (4) bekezdés a) pontjában az „illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS
figyelmeztető jelzés” szövegrész,
i)	65. § (3) bekezdése, valamint
j) 95. § (1) bekezdés g) pontjában a „valamint a területi érvényességére vonatkozó adat”
szövegrész
a Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó tanácsi
határozatban meghatározott napon lép hatályba.
(3)	A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó
tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a)	14. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum, amely egyszeri, tartózkodási engedély
átvétele céljából történő beutazásra és legfeljebb harminc napos tartózkodásra jogosít a Magyar
Köztársaság területén;”;
b)	15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
64
„15. § (1) Tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat, akinek a részére e törvény alapján tartózkodási engedély kiadását
engedélyezték.
(2)	A tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum érvénytelen, ha a kiadása alapjául szolgáló
tartózkodási engedélyt visszavonták vagy visszavonásának lenne helye.
(3)	Szezonális munkavállalási vízumot, illetve nemzeti vízumot az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt
feltételeknek.
(4)	A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum kiadását meg kell tagadni,
illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár
a)	nem felel meg a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban foglalt valamely feltételnek;
b)	a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan
tényt közölt.
(5)	A szezonális munkavállalási vízum, valamint a nemzeti vízum iránti kérelem, illetve a vízum
visszavonása tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”;
c)	17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Tartózkodási engedélyt - ha e törvény másként nem rendelkezik - az a harmadik
országbeli állampolgár kaphat, aki eleget tesz a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjaiban
foglalt feltételeknek, és
a)	nemzeti tartózkodási engedély iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes nemzeti vízummal,
illetve
b)	tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelem esetén rendelkezik érvényes
tartózkodási engedéllyel.”;
d)	26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az önkéntes tevékenység folytatása céljából kiadott tartózkodási engedély nem
hosszabbítható meg.”
(4)	A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó
tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a)	9. § (1) bekezdésében az „a), c) és e) pontjaiban” szövegrész helyébe az „a), valamint c)-e)
pontjaiban” szöveg;
65
b)	9. § (3) bekezdés a) pontjában az „a), c) vagy e) pontjában” szövegrész helyébe az „a) vagy c)-
e)	pontjában” szöveg;
c)	18. § (1) bekezdés a) pontjában a „c)-h) pontjaiban” szövegrész helyébe a „c)-i) pontjaiban”
szöveg;
d)	26. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot” szövegrész helyébe a „tartózkodási
engedélyt” szöveg;
e)	26. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízum” szövegrész helyébe a „tartózkodási engedély”
szöveg;
f)	28. § (1) bekezdésében a „c)-h) pontjaiban”szövegrész helyébe a „c)-i) pontjaiban” szöveg lép.
(5)	A Magyar Köztársaságot a schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására felhatalmazó
tanácsi határozatban meghatározott napon e törvény
a)	9. § (2) bekezdése;
b)	19. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve”, valamint a „tartózkodási vízummal”
szövegrész;
c)	19. § (2), (3), (4) és (5) bekezdésében a „tartózkodási vízumot, illetve” szövegrész;
d)	19. § (7) bekezdésében a „tartózkodási vízummal” szövegrész;
e)	19. § (9) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve”, valamint a „tartózkodási vízumának,
illetve” szövegrész;
f)	20. § (1) bekezdésében, 21. § (1) bekezdésében, 22. § (1) bekezdésében, 23. (1) bekezdésében,
24. § (1) bekezdésében, 25. § (1) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízumot,
illetve” szövegrész;
g)	20. § (2) bekezdésében a „tartózkodási vízummal vagy” szövegrész;
h)	20. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízummal, illetve” szövegrész;
i)	20. § (5) bekezdésében a „tartózkodási vízum, illetve” szövegrész;
j) 30. § (1) bekezdés a) pontjában a „tartózkodási vízumának” szövegrész;
k) 30.§ (1) bekezdés b) pontjában a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;
l) 30. § (3) bekezdésében a „tartózkodási vízum vagy” szövegrész;
m) 35. § (1) bekezdésében a „tartózkodási vízummal,” szövegrész hatályát veszti.
(6)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény;
66
b)	a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról szóló 2002. évi I. törvény 308.
§ (1) bekezdés a) pontjában „a 2001. évi XXXIX. törvény 98-101. §-a,” szövegrész;
c)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 57-80. §-a, az azt megelőző „NYOLCADIK
FEJEZET” fejezetcím és „A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX.
törvény módosításáról” cím, továbbá 145. §-a;
d)	a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2005.
évi I. törvény 42. § (1) bekezdésében „a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001.
évi XXXIX. törvény 90. §-a (2) bekezdésének g) pontja” szövegrész;
e)	a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és a külföldiek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVI. törvény
10-31. §-a, 32. § a)-f) pontja, valamint 32. § (1) bekezdésének felvezető szövegében az „ezzel
egyidejűleg” szövegrész.
Átmeneti rendelkezések
110.	§
(1)	Az e törvény hatálybelépése előtt kiadott vízum, tartózkodási engedély, ideiglenes
tartózkodásra jogosító igazolás az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti
tartózkodásra jogosít.
(2)	Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott bevándorlási engedély, illetve letelepedési engedély
az érvényességi idején belül az abban foglaltak szerinti tartózkodásra jogosít.
(3)	Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált vízum és tartózkodási
engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,
azzal, hogy a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár nyilatkozata
alapján kérelmét ideiglenes letelepedési engedély iránti kérelemnek kell tekinteni.
(4)	Az e törvény hatálybalépése előtt benyújtott, jogerősen el nem bírált letelepedési kérelemmel
kapcsolatos eljárásban - a kérelmező nyilatkozata szerint - e törvény nemzeti letelepedési
engedélyre vagy EK letelepedési engedélyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
67
(5)	A harmadik országbeli állampolgárral szemben e törvény hatálybalépése előtt elrendelt
kiutasítást előkészítő őrizetre e törvény kiutasítási őrizetre vonatkozó rendelkezéseit, az e törvény
hatálybalépése előtt elrendelt visszautasítási őrizetre és idegenrendészeti őrizetre e törvény
idegenrendészeti őrizetre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Felhatalmazó rendelkezések
111.	§
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a)	az idegenrendészeti eljárás során, valamint a szálláshely, illetve a lakóhely bejelentésével,
továbbá a harmadik országbeli állampolgárok e törvény alapján kezelt adataival kapcsolatban
eljáró hatóságokat, ezek illetékességét, valamint az eljárás részletes rendjét;
b)	a vízumkiadó hatóságok idegenrendészeti feladatát, hatáskörét és illetékességét, a vízumeljárás
részletes szabályait, a vízummentes beutazásra és tartózkodásra jogosító okmányok körét,
valamint a vízumok kötelező formáját;
c)	a tartózkodási engedély, az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás, az ideiglenes
letelepedési engedély, a nemzeti letelepedési engedély és az EK letelepedési engedély
kiállításának feltételeit és az okmányok formáját;
d)	az érvényes úti okmányok körét;
e)	a humanitárius célú tartózkodási engedély kiadása, meghosszabbítása és visszavonása
indítványozásának, valamint az idegenrendészeti és a nemzetbiztonsági, illetve a bűnüldöző
szervek együttműködésének részletes szabályait;
f)	a meghívólevél hatósági záradékkal történő ellátásának feltételeit és az eljárás részletes
szabályait;
g)	a kiutasítást előkészítő, valamint az idegenrendészeti őrizet és a kötelező tartózkodási hely
létesítésével, illetve kijelölésével kapcsolatos végrehajtás szabályait, továbbá az őrizetben lévő
harmadik országbeli állampolgárok egészségügyi ellátásának és támogatásának részletes
szabályait;
68
h)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának részletes
közegészségügyi szabályait, valamint az egészségügyi ellátás anyagi fedezetének mértékét és
igazolásának szabályait;
i)	a fuvarozóval, valamint a munkáltatóval szemben e törvény alapján kiszabható bírság mértékét
és kiszabásának rendjét;
j) a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett személyre vonatkozó kötelező magatartási
szabályokat;
k) a repülőtéri tranzitterületen tartózkodásra kötelezett harmadik országbeli állampolgárok
ellátásának szabályait;
l) a befogadottak, a közösségi szálláson, illetve befogadó állomáson tartózkodók és az
emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárok ellátásának,
támogatásának szabályait;
m) a közösségi szállás létesítésének követelményeit, a közösségi szállás házirendjét;
n) a NATO-SOFA Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a hozzátartozók
beutazásának és tartózkodásának részletes szabályait;
o)	a tagállamok által hozott kiutasítási határozatok elismerésének és végrehajtásának részletes
szabályait;
p) a hontalanság megállapítására irányuló eljárás részletes szabályait;
q) a harmadik országbeli állampolgárok úti okmánnyal történő ellátásának részletes szabályait.
(2)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter, hogy az
érdekelt miniszterekkel egyetértésben rendeletben szabályozza:
a)	az e törvény szerinti formanyomtatványok, okmányok tartalmi előírásait és mellékleteit;
b)	a harmadik országbeli állampolgárok be- és kiutazásával, valamint tartózkodásával, továbbá a
harmadik országbeli állampolgárok részére kiállításra kerülő úti okmányok kiadásával
kapcsolatos eljárások díját;
d)	a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet irányadó mértékét;
e)	az idegenrendészeti eljárással összefüggő költségek viselésének szabályait;
f)	a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított úti okmányok formáját.
(3)	Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy az idegenrendészetért és
menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben a diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló
69
egyéb mentességet élvező személyek ki- és beutazásával, valamint tartózkodásával kapcsolatos
egyes szabályokat rendelettel határozza meg.
(4)	Felhatalmazást kap az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter és az
igazságügyért felelős miniszter, hogy - az érintett miniszterekkel egyetértésben - az
idegenrendészeti őrizet és a kitoloncolás végrehajtásának szabályait rendeletben állapítsa meg.
(5)	Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy - az idegenrendészetért és
menekültügyért felelős miniszterrel egyetértésben - a közegészséget veszélyeztető betegségeket
rendeletben állapítsa meg.
Módosuló rendelkezések
112.	§
(1)	A határőrizetről és a Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Hőr. tv.)
4. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
„16. légi fuvarozó: az, aki a légi közlekedésről szóló törvényben meghatározott gazdasági célú
légiközlekedési tevékenység végzésére jogosult.”
(2)	A Hőr. tv. 22. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Határőrség rendészeti feladatkörében ellátja a következő feladatokat:]
„f) őrzi a saját és a külön jogszabály alapján kijelölt magyarországi objektumokat, elhárítja az
államhatár rendje és a Határőrség által őrzött objektumok ellen irányuló erőszakos
cselekményeket;”
(3)	A Hőr. tv. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Határőrség a feladatainak ellátása érdekében az általa törvény alapján kezelhető adatokat
veheti át:
a)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
b)	a menekültügyi nyilvántartásból,
c)	az útlevél hatóság központi nyilvántartásából, a külföldre utazásban korlátozottakra vonatkozó
nyilvántartásából,
d)	a központi személy- és tárgykörözési nyilvántartásból,
e)	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából,
70
f)	a bűnügyi nyilvántartásokból,
g)	a Rendőrség az Rtv. 90. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásaiból,
h)	a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak nyilvántartásából,
i)	az ügyészség büntetőeljárási szakterületének ügyviteli nyilvántartásából,
j) a közúti közlekedési nyilvántartásból,
k) a személyszállítást végző légi fuvarozóknak a légi közlekedésről szóló törvény alapján kezelt
adatokat tartalmazó adatbázisaiból,
l) a határjelekre vonatkozó nyilvántartásból.”
(4)	A Hőr. tv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. § (1) A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a határforgalom-
ellenőrzés során - az illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából - az
utasok repülésre történő bejelentkezése befejezésének időpontjától jogosult a személyszállítást
végző légi fuvarozótól a (2) bekezdésben felsorolt adatokat kérni azokról az utasokról, akiket
nem az Európai Unió valamely tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió
keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával
kötött, a schengeni vívmányok végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való
részvételéről szóló megállapodásban részes állam területéről szállít a személyszállítást végző légi
fuvarozó a Magyar Köztársaság területére.
(2)	A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve az (1) bekezdés alapján a
következő adatokat kezeli:
a)	az utas családi és utónevét, születési idejét, állampolgárságát, illetve hontalan státuszát, úti
okmányának számát és típusát, az indulási állomást,
b)	a légi járművön szállított utasok létszámát,
c)	a repülési tervben feltüntetett hívójelet,
d)	a Magyar Köztársaság területére történő beutazási határátkelőhelyet,
e)	a tervezett indulási és - a célállomásra történő - érkezési időt.
(3)	A Határőrség határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerve a (2) bekezdésben felsorolt
adatokat a határforgalom-ellenőrzés végrehajtásának céljából átmeneti állományba menti. Az
átmeneti állományt, az utas beléptetését vagy beléptetésének megtagadását, illetve
visszautasítását követően, de legkésőbb az adatok átvételétől számított 24 órán belül törölni kell,
kivéve, ha megállapítást nyer, hogy arra a Határőrségnek e törvény 22. § (1) bekezdés c)
71
pontjában meghatározott idegenrendészeti és a 22. § (2) bekezdésében meghatározott bűnüldözési
feladatainak végrehajtásához szüksége van.”
(5)	A Hőr. tv. 83. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:]
„f) a Határőrség objektumőrizettel, illetve objektumvédelemmel kapcsolatos feladatainak
ellátására vonatkozó szabályokat.”
(6)	A Hőr. tv. 87. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) E törvény a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó
kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvnek való részleges
megfelelést szolgálja.”
113.	§
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Megszűnik a menedékes jogállás, ha]
„b) a menedékes Magyarországon letelepedett jogállást kapott;”
114.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 3. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény rendelkezéseit a Magyarországon élő hontalanokra, továbbá a bevándorolt és
letelepedett jogállású harmadik országbeli állampolgárokra - a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában -
alkalmazni kell.”
72
(2) Az Utv. 16. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A 18. §-ban foglalt kivétellel nem utazhat külföldre,]
„b) aki a büntetőeljárás keretében előzetes letartóztatásban, őrizetben, kiadatási őrizetben,
kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban van, illetve
ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll;
c)	aki lakhelyelhagyási tilalom vagy házi őrizet hatálya alatt áll;”
(3)	Az Utv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozás hatálya alatt álló állampolgár kérelmére
-	kivéve, ha őrizetben, kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban,
illetve ideiglenes kiadatási letartóztatásban van - az útlevélhatóság különös méltánylást érdemlő
okból meghatározott időtartamú külföldre utazást engedélyezhet. Az utazás engedélyezéséhez a
16. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt
követően a bíróság, d) pontja esetében a büntetés-végrehajtási bíró, az e) pont esetében pedig a
16. § (3) bekezdésében meghatározott szerv hozzájárulása szükséges.”
(4)	Az Utv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A korlátozás elrendelése céljából a következő szervek értesítik a központi adatkezelő
szervet:
a)	a 16. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetben a vádirat benyújtásáig a nyomozó
hatóság, illetve az ügyész, a vádirat benyújtását követően a büntetőügyben eljáró bíróság a
kényszerintézkedés hatálya alatt álló állampolgár személyi adatairól és lakcíméről, valamint a
kényszerintézkedés elrendeléséről és megszűnéséről;
b)	a 16. § (1) bekezdésének d) pontja esetében az eljárás jogerős befejezése után a büntetés-
végrehajtási bíró az elítélt személyi adatairól és lakcíméről, a büntetés kitöltéséről vagy
végrehajthatóságának megszűnéséről, a feltételes szabadságra bocsátásról, illetve a
kényszergyógykezelés befejezéséről;
73
c)	a 16. § (1) bekezdés e) pontja szerinti korlátozás kezdeményezésére jogosult hatóság azoknak
az állampolgároknak a személyi adatairól és lakcíméről, továbbá a köztartozásuk mértékéről,
illetve a köztartozás megszűnéséről, akiknek külföldre utazása korlátozását köztartozás meg nem
fizetése miatt kezdeményezik.”
115.	§
A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74/A. §-a a következő (2) bekezdéssel
egészül ki, ezzel egyidejűleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) E törvény 27/A. §-a a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó
kötelezettségéről szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelv 3. és 6. cikkének való
megfelelést szolgálja.”
116.	§
(1)	A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Szátv.) 1. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem terjed ki a törvény hatálya arra a személyre]
„c) aki a Magyar Köztársaság területén bevándorolt, letelepedett, menekült vagy menedékes
jogállást szerzett.”
(2)	A Szátv. 21. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha]
„b) annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott;”
117. §
A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 34. §-a a
következő f) ponttal egészül ki:
74
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:]
„f) a harmadik országbeli kutatókat fogadó kutatószervezetek akkreditációját, valamint a kutatási
megállapodásra vonatkozó követelményeket.”
118. §
(1)	A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Kötv.) 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozó személy (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) - ide nem értve a
menekültként vagy menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt -
közérdekű önkéntes tevékenységet akkor végezhet, ha
a)	a fogadó szervezet az önkéntes által okozott kár megtérítésére felelősségbiztosítási szerződést
kötött,
b)	az önkéntes szállása, ellátása és visszautazása biztosított,
c)	az önkéntes egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy rendelkezik az egészségügyi
szolgáltatások költségét fedező biztosítással.”
(2)	A Kötv. 6. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az önkéntes szerződést írásba kell foglalni, ha]
„e) az önkéntes harmadik országbeli állampolgár, ide nem értve a menekültként vagy
menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt,”
(3)	A Kötv. mellékletében a bejelentési lap 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Kíván-e olyan önkéntest foglalkoztatni, aki a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról
és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, ide nem értve a menekültként vagy
menedékesként elismert, bevándorolt, illetve letelepedett személyt?”
75
119. §
(1)	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a
továbbiakban: Ástv.) a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § Amennyiben az áldozatsegítő hatóság megállapítja, hogy a hozzá forduló harmadik
országbeli állampolgár emberkereskedelem áldozata, - a 9. § (1) bekezdésében foglaltakon túl -
tájékoztatja arról is, hogy
a)	egy hónap gondolkodási idő áll rendelkezésére annak eldöntésére, hogy a bűncselekmény
felderítésében a hatóságokkal együttműködik-e;
b)	a gondolkodási idő tartamára ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra, a hatóságokkal való
együttműködés időtartamára pedig tartózkodási engedélyre jogosult.”
(2)	Az Ástv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az áldozatsegítő hatóság a 9/A. § szerinti tájékoztatás megtörténtét követően - a
büntetőeljárás adott szakaszában eljáró nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság egyidejű értesítése
mellett - haladéktalanul kezdeményezi az idegenrendészeti hatóságnál a harmadik országbeli
állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással történő ellátását.”
(3)	Az Ástv. 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 9/A. §-a és 43. § (3) bekezdése a harmadik országok emberkereskedelem
áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett,
a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási
engedélyről szóló, 2004. április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelv 5. és 6. cikkének való
megfelelést szolgálja.”
76
Az Európai Unió jogának való megfelelés
120. §
(1)	E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:
a)	a Tanács 2001/51/EK irányelve (2001. június 28.) az 1985. június 14-én kelt Schengeni
Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény 26. Cikke rendelkezéseinek kiegészítéséről;
b)	a Tanács 2003/86/EK irányelve (2003. szeptember 22.) a családegyesítési jogról;
c)	a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos
tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról;
d)	a Tanács 2003/110/EK irányelve (2003. november 25.) a légi úton történő kiutasítás céljából
történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról;
e)	a Tanács 2004/81/EK irányelve (2004. április 29.) a harmadik országok emberkereskedelem
áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel
érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított
tartózkodási engedélyről;
f)	a Tanács 2004/82/EK irányelve (2004. április 29.) a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos
adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről;
g)	a Tanács 2004/114/EK irányelve (2004. december 13.) a harmadik országok állampolgárainak
tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat
céljából történő beutazása feltételeiről;
h)	a Tanács 2005/71/EK irányelve (2005. október 12.) a harmadik országbeli állampolgároknak
az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó
külön eljárásról;
i)	a Tanács 1994. november 30-i határozata a Tanács által az Európai Unióról szóló Egyezmény
K. 3. (2) Cikke alapján elfogadott közös intézkedésről a valamely tagállamban lakó harmadik
országbeli iskolai tanulók utazási lehetőségéről;
j) a Tanács 1994. november 30-i állásfoglalása a harmadik országok állampolgárainak a
tagállamok területére egyéni vállalkozás céljából történő belépésének korlátozásáról;
k) a Tanács 1995. december 22-i ajánlása az illegális migráció és az illegális munkavállalás elleni
küzdelem eszközeinek harmonizálásáról, és az ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről;
77
l)	a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a repülőtéri tranzitintézkedésekkel kapcsolatos közös
fellépésről;
m) a Tanács 1996. március 4-i ajánlása a helyi konzulátusok együttműködéséről a vízumokkal
kapcsolatosan;
n) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik állambeli kísérő nélküli kiskorúakról;
o) a Tanács 1997. december 4-i állásfoglalása az érdekházasságok elleni küzdelem érdekében
elfogadott intézkedésekről.
(2)	E törvény a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni
határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i 562/2006/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
78
Általános indokolás
1.	Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződést követően - amely a bel- és igazságügyi
politikákat az Európai Unió (EU) közösségi pillérébe helyezte - kimagasló jelentőséget kapott a
szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség kialakítása. Ennek egyik
központi eleme a migrációs politika fejlesztése, ezen belül is a bevándorlással, menekültüggyel,
határőrizettel, illetve a személyek Unión belüli szabad mozgásával kapcsolatos közösségi
szabályozás megalkotása. Az 1999-es tamperei Európai Tanács által megfogalmazott, valamint
az azt követő, 2004-ben Hágában elfogadott program határozta meg a szabadságon, a
biztonságon és a jogon alapuló térség kialakításához szükséges konkrét feladatokat.
A hágai program konkrét iránymutatásai között kiemelt területként említi az EU polgárainak a
tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, amelyet az uniós
polgárság központi jogaként aposztrofál. Ezen felül az Európai Tanács hangsúlyozta a belső
határellenőrzés miharabbi megszüntetésének, a külső határok integrált irányítási rendszere
további fokozatos létrehozásának, valamint az Unió külső határai ellenőrzése és őrizete
megerősítésének fontosságát. Külön kiemeli a program a biometria és információs rendszerek,
valamint a vízumpolitika fontosságát.
A tamperei, illetve a hágai program megvalósításának keretében az Európai Unió számos
közösségi jogszabályt alkotott, amelyek az uniós csatlakozást követően Magyarországot is
kötelezik.
2.	A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény (a továbbiakban:
Idtv.) hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozását három évvel megelőző kodifikációja során
már határozottan megjelent az az igény, hogy a törvényi rendelkezések a majdani uniós, illetve
schengeni tagságunkból eredő kötelezettségeinkre figyelemmel kerüljenek meghatározásra.
Az Európai Unió migrációs tárgyú jogalkotása azonban jelentősen felgyorsult, ezáltal
ugrásszerűen megnőtt a harmonizálandó közösségi joganyag mennyisége. A jogalkotó az Idtv.
módosításaival igyekezett lépést tartani a közösségi joganyag fejlődésével, ugyanakkor az egyes
79
módosítások a kérelmezőkre nézve helyenként túl megszorító, bürokráciát erősítő szabályozás
ügyfélközpontú szemlélettel történő felváltását is szolgálták.
Jelenleg számos másodlagos közösségi jogforrás átültetése késedelmet szenved, valamint jelentős
azon - közvetlenül alkalmazandó - közösségi normák száma, amelyek az elkövetkezendő
hónapokban lépnek hatályba. Több irányelv esetében a hazai jogba való átültetésre szabott
határidő a közeljövőben jár le. A Javaslat tartalmazza az ezen uniós aktusokkal történő
jogharmonizációt megvalósító rendelkezéseket, több irányelv esetében a kötelező átültetési
határidőt jelentősen megelőzve.
Hazánk küszöbön álló teljes jogú schengeni tagságából eredő feladatunk, a schengeni
vívmányokkal kapcsolatos jogharmonizáció a jelenlegi Idtv. keretein belül igen nehezen
valósítható meg. A hatályos törvény tartalmaz ugyan olyan rendelkezéseket, amelyek a schengeni
vívmányok teljes körű alkalmazásától lépnének hatályba, azonban azok terjedelme és
indokoltsága jelenlegi formájukban nem megfelelő. A Javaslat megteremti többek között a
schengeni vívmányok teljes körű alkalmazásához szükséges törvényi szintű szabályozást.
Jelenleg az Idtv. tartalmazza mind az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló
Megállapodásban részes államok állampolgárainak, mind pedig a harmadik országbeli
állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat, ez a kodifikációs megoldás
azonban a státuszok különbözősége miatt problémákat vet fel. Az Unió polgárainak és
családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról
szóló 2004/38/EK irányelv egységes keretbe foglalja az EGT állampolgáraira és családtagjaikra
vonatkozó jelenlegi szektorális megközelítésű szabályozást, még inkább egyértelművé téve, hogy
elkülönült, privilegizált jogállású alanyi körről van szó. Ezzel szemben az Idtv. bizonyos
pontokon összemossa a szabad mozgás jogát élvezők és a harmadik országok állampolgárainak
elkülönült jogállását. A két személyi körre vonatkozó rendelkezéseket tehát indokolt külön
törvényben szabályozni, amely jelentős paradigmaváltást jelent a jelenlegi, egységes
idegenrendészeti kódex szemléletével szemben.
Tekintettel a harmonizálandó közösségi joganyag terminológiájára, az uniós tagságból fakadó
átültetési kötelezettség megfelelő teljesítését gyakorlatilag lehetetlenné is tenné az egységes
kódexben történő szabályozás. A teljes felülvizsgálatot és a külön kódexben történő szabályozást
80
támasztja alá a harmadik országbeli állampolgárok fogalmának a magyar jogrendszerben történő
meghonosítása is. A migrációs tárgykörű - a magyar jogalkalmazók által is közvetlenül
alkalmazandó - közösségi rendeletek is ezt a fogalmat használják, így a - nemzeti és közösségi
normákból összeálló - migrációs joganyag koherenciáját is szem előtt tartva az új meghatározás
bevezetése a magyar jogrendszerbe elkerülhetetlen.
3.	A Javaslat az általános rendelkezések körében meghatározza a személyi és tárgyi hatályt,
valamint értelmező rendelkezéseket tartalmaz. A személyi hatály a fentebb kifejtettek szerint a
harmadik országbeli állampolgárokra terjed ki, tehát azon külföldiekre, akik nem rendelkeznek a
szabad mozgás és tartózkodás közösségi jogával. Harmadik ország alatt, tehát a Magyar
Köztársaságon („első ország”) és az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes
államon („második ország”) kívüli országokat érti a közösségi jog. Ez alól kivételt jelent, ha a
nem uniós állampolgár, de a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi EK
letelepedési engedély iránti kérelmet nyújt be, illetve ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott
tartózkodási jog megszűnését követően a harmadik országbeli állampolgár e törvény szerinti
tartózkodási jogcímet kíván kérelmezni.
A Javaslat - az Idtv. rendszerétől eltérően - külön fejezetben szabályozza a három hónapot meg
nem haladó és a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait, amely a schengeni
vívmányokkal történő harmonizációt szolgálja. A Javaslat értelmében a három hónapot meg nem
haladó tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgárok beutazására a
személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi létrehozásáról szóló, 2006. március 15-i
562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési
kódex) szabályait kell alkalmazni.
A három hónapot meg nem haladó tartózkodási vízumok típusai lényegében megegyeznek a
hatályos Idtv.-ben szabályozottakkal (repülőtéri tranzitvízum, átutazóvízum, rövid időtartamú
beutazóvízum), újdonságot a Schengeni határ-ellenőrzési kódex rendelkezéseinek megfelelő
vízumkiadási feltételek, valamint a vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás egységes
vízumokra vonatkozó rendelkezéseinek - így a vízum meghosszabbítása lehetőségének; a
külképviselet és a központi vízumkiadó hatóság, illetve a tagállami központi vízumkiadó
hatóságok közötti konzultációs eljárásnak; a vízumkiadási jog átadásának-átvételének - hazai
81
jogba történő átültetése jelent. Ezáltal a Javaslat megteremti a schengeni vízumrezsim
alkalmazásának jogszabályi kereteit.
A három hónapot meghaladó tartózkodás szabályaira vonatkozó fejezet szintén megállapít
beutazási szabályokat, mivel a Schengeni határ-ellenőrzési kódex hatálya az ilyen időtartamú
tartózkodás céljából történő beutazásra nem terjed ki. A tartózkodási vízumok és tartózkodási
engedélyek Idtv.-ben szabályozott rendszerét a tervezet az első lépcsőben lényegében megtartja, a
teljes jogú schengeni tagságunktól viszont a tartózkodási vízum megszűnik, ehelyett a harmadik
országbeli állampolgárok már a külképviseleten tartózkodási engedélyt kérelmezhetnek. A
pozitív tartalmú döntés esetén a tartózkodási engedélyt Magyarországon vehetik át, e célból
történő beutazásuk egy új vízumtípus, a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum
birtokában történhet. Három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító speciális vízumtípusként
a nemzeti vízum, illetve a szezonális munkavállalási vízum kerül szabályozásra.
A különböző tartózkodási célok alapján kiadható tartózkodási vízumokra és tartózkodási
engedélyekre vonatkozó különös szabályokat is megállapítja a Javaslat. Ennek keretében jelentős
változásként a tartózkodási engedély érvényességi idejének felső határa öt évben került
meghatározásra, amely jóval rugalmasabb a jelenlegi merev rendszernél. Felülvizsgálatra
kerültek a családegyesítési célú tartózkodás szabályai a családegyesítési jogról szóló 2003/86/EK
tanácsi irányelvnek való teljes megfelelés érdekében. Áttekinthetőbbé válik a
keresőtevékenységre vonatkozó szabályozás, a jelenlegi ellentmondásokat feloldva
meghatározásra kerülnek az ilyen célú tartózkodási vízum, illetve tartózkodási engedély
birtokában folytatható tevékenységek. A Javaslat a harmadik országok állampolgárai
tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat
céljából történő beutazásának feltételeiről szóló 2004/114/EK tanácsi irányelvvel összhangban
szabályozza a nappali tagozaton felsőfokú tanulmányokat folytató harmadik országbeli
állampolgárok tartózkodásának szabályait. Újdonságot jelent az Idtv.-hez képest, hogy a
középfokú oktatási intézmények diákjai is tanulmányi célú tartózkodási vízumra, illetve
tartózkodási engedélyre jogosultak, ezáltal felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés esetén
nincs szükségük külön vízum felvételére. A külön törvény szerinti önkéntes tevékenység
folytatása önálló tartózkodási jogcímként jelenik meg. A Javaslat uniós viszonylatban is
82
előremutatóan új tartózkodási célként nevesíti a tudományos kutatást a Tanács 2005/71/EK
irányelvének korai átültetését elvégezve.
A humanitárius tartózkodási engedélyre vonatkozó szabályozás keretei között a Javaslat
megvalósítja a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális
bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező
hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló
2004/81/EK tanácsi irányelv teljes átültetését.
A letelepedett státuszt a Javaslat három jogcímre bontja. A nemzeti letelepedési engedély az
Idtv.-ben szabályozott letelepedési engedélynek megfelelő státuszt biztosít, hasonló kiadási és
visszavonási feltételekkel. Az EK letelepedési engedély bevezetése a harmadik országok
huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK
irányelv (a továbbiakban: huzamos tartózkodási irányelv) átültetéséhez szükséges, többletjogként
az Európai Unióban történő széleskörű mobilitást biztosít. A másik két engedélytípustól eltérően
határozott időtartamra kiadható ideiglenes letelepedési engedély a letelepedett jogálláshoz fűződő
jogokat azoknak a harmadik országbeli állampolgároknak biztosítja, akik az Unió valamely
tagállama által az előbbiekben említett irányelv alapján kiadott huzamos tartózkodási engedéllyel
rendelkeznek, és keresőtevékenység, tanulmányok folytatása céljából vagy egyéb, igazolt célból
kívánnak hazánkban tartózkodni.
A letelepedési jogállások átjárhatóak, így az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező
nemzeti letelepedési engedélyt és EK letelepedési engedélyt, a nemzeti letelepedési engedéllyel
rendelkező, valamint a korábban hatályos törvények alapján bevándorolt vagy letelepedett
státuszt szerző harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélyt kérelmezhet.
Felülvizsgálatra szorultak az Idtv. harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó rendészeti
szabályai.
A visszairányítást - a Schengeni határ-ellenőrzési kódexnek megfelelő névvel és tartalommal - a
beléptetés megtagadása cím alatt szabályozza a Javaslat, amellyel szemben az uniós
követelményeknek megfelelően jogorvoslatot is biztosít. A kiutasítás szabályai mellett a Javaslat
rögzíti a visszafogadási egyezmények alkalmazásának elsőbbségét.
83
A tartózkodási jogosultsághoz szükséges feltételekkel nem rendelkező harmadik országbeli
állampolgárokkal szemben elrendelt országelhagyási tilalom, illetve a kiutasítástól eltekintés
pontosabb, a hatósági mérlegelést szűkebbre szabó szabályozása az Európai Unió tagállamai
élenjáró gyakorlatának megfelelően biztosítja az önkéntes visszatérés elvének lehető legszélesebb
körű érvényesülését.
Az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamának hat hónapra történő csökkentése a
szabadságelvonással járó kényszerintézkedés indokolatlan elhúzódásának lehetőségét hivatott
kizárni. Az idegenrendészeti hatóság törvényességi felülvizsgálatát új jogintézményként a kifogás
váltja fel, amellyel a harmadik országbeli állampolgár akkor is élhet, ha az őrizetet foganatosító
hatóság a törvényi kötelezettségeinek nem tesz eleget. Az őrizet bíróság általi
meghosszabbításának eljárási szabályai a jogbiztonság követelményének megfelelően
egyszerűsödnek, jóval világosabbá válnak.
A külföldre utazási tilalom szabályainak felülvizsgálata a hatályos büntetőeljárási törvény
rendelkezéseinek megfelelően történt.
A gyakorlati tapasztalok tükrében módosul a felelősségi szabályok körében a fuvarozókra
kiszabható közrendvédelmi bírság szabályozása, mérlegelési lehetőséget biztosítva az eljáró
hatóságnak. A Javaslat megállapítja a légi fuvarozók adatszolgáltatási kötelezettségét,
mulasztásuk esetén a velük szemben alkalmazható szankciókat és a személyes adatok kezelésére
vonatkozó szabályokat.
A Javaslat részletesen szabályozza a hontalanság megállapítására irányuló eljárást.
A Javaslat az adatkezelésre vonatkozó szabályok körében alapvetően csak pontosító
rendelkezéseket tartalmaz, valamint megteremeti az új jogintézmények bevezetése által
megkívánt adatkezelések törvényi hátterét.
Végezetül a Javaslat magában foglalja a határőrizetről és a Határőrségről szóló törvény schengeni
csatlakozáshoz szükséges módosításait, valamint elvégzi az ágazati jogszabályoknak az új
tartózkodási jogcímek bevezetése kapcsán indokolt módosításait.
84
Részletes indokolás
I.	Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
Az 1-5. §-hoz
A Javaslat az általános rendelkezések körében meghatározza személyi és tárgyi hatályát, valamint
értelmező rendelkezéseket tartalmaz.
A Javaslat személyi és tárgyi hatálya a harmadik országbeli állampolgárok Magyar Köztársaság
területére történő beutazása, Magyar Köztársaság területén való tartózkodása, valamint a Magyar
Köztársaság területéről történő kiutazása szabályait foglalja magában.
Fontos garanciális szabályként a Javaslat rögzíti, hogy a harmadik országbeli állampolgár
beutazási, tartózkodási, továbbá kiutazási joga csak a törvény keretei között korlátozható.
A Javaslat alapján a diplomáciai vagy egyéb személyes mentességet élvező, illetőleg nemzetközi
szerződés alapján beutazó harmadik országbeli állampolgárra a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt szubszidiárius jelleggel, nemzetközi
szerződés eltérő rendelkezése hiányában kell alkalmazni.
A törvény hatálya főszabályként nem terjed ki a magyar menekültügyi hatóság által menekültként
elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli
állampolgárra, ugyanakkor a törvény lehetőséget biztosít számára nemzeti letelepedési engedély
iránti kérelem benyújtására, mely esetben alkalmazni rendeli a nemzeti letelepedési engedélyre
vonatkozó rendelkezéseket.
A Javaslat meghatározza az értelmező rendelkezéseinek körét - részben a közösségi jognak való
megfelelés érdekében -, amely a hatályos Idtv.-hez képest kibővült, a fogalom-meghatározások
összhangban állnak a közösségi jog által alkalmazott fogalmakkal.
Szemben az Idtv.-vel, amely egységes kódexben szabályozza mind az Európai Gazdasági
Térségről szóló Megállapodásban részes államok állampolgárai, mind pedig a harmadik
85
országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat, a Javaslat alapján
a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény személyi
hatálya csak a szabad mozgás és tartózkodás közösségi jogával nem rendelkező harmadik
országbeli állampolgárokra terjedne ki, ideértve a hontalanokat is.
Tekintettel arra, hogy az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad
mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó személyek esetében elkülönült, privilegizált
jogállású alanyi körről van, az irányelv hazai jogba történő átültetéseként indokolt ez utóbbi
személyi körre vonatkozó rendelkezéseket külön törvényben szabályozni.
A családtag fogalma a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi
irányelv (a továbbiakban: családegyesítési jogról szóló irányelv); a kísérő nélküli kiskorú
fogalma a harmadik ország állampolgárságával rendelkező, kísérő nélküli kiskorúakról szóló
1997. június 26-i tanácsi állásfoglalás (a továbbiakban: kísérő nélküli kiskorúakról szóló tanácsi
állásfoglalás), valamint a családegyesítési jogról szóló irányelv; a beutazási és tartózkodási
tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés definíciója pedig a Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény),
valamint a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létesítéséről,
működtetéséről és felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet (a
továbbiakban: SIS II rendelettervezet) rendelkezéseinek alapulvételével került meghatározásra.
II.	Fejezet
A HAT HÓNAPON BELÜL HÁROM HÓNAPOT MEG NEM HALADÓ
TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI
Általános szabályok
A 6-7. §-hoz
A Javaslat - az Idtv. rendszerétől eltérően - külön fejezetben rendelkezik a harmadik országbeli
állampolgárok három hónapot meg nem haladó, illetve három hónapot meghaladó tartózkodás
céljából történő beutazásáról és tartózkodásáról. Ennek oka, hogy míg a három hónapot meg nem
86
haladó tartózkodás céljából történő beutazás szabályozása a közösségi jog hatálya alá tartozik,
addig a három hónapot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazás szabályainak
meghatározása elsődlegesen tagállami hatáskör.
A Javaslat értelmében a harmadik országbeli állampolgár hat hónapon belül három hónapot meg
nem haladó tartózkodás céljából történő beutazására a Schengeni határ-ellenőrzési kódex
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A harmadik országbeli állampolgárokra irányadó beutazási feltételeket a Schengeni határ-
ellenőrzési kódex 5. cikke tartalmazza, azzal, hogy az 5. cikk (1) bekezdés d) pontjának, továbbá
az 5. cikk (4) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit csak Magyarország teljes jogú schengeni
taggá válása időpontjától kell alkalmazni.
A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdése szerint „hat hónapon belül három
hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a harmadik országok állampolgáraira a következő
beutazási feltételek vonatkoznak:
a)	érvényes, a határ átlépésére jogosító úti okmánnyal vagy okmányokkal rendelkeznek;
b)	érvényes vízummal rendelkeznek, amennyiben az szükséges a külső határok átlépésekor
vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli
állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15-i 539/2001/EK tanácsi rendelet
értelmében, kivéve ha érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek;
c)	igazolják a tervezett tartózkodás célját és körülményeit, és megfelelő anyagi fedezettel
rendelkeznek mind a tervezett tartózkodás időtartamára, mind pedig a származási országba való
visszatéréshez vagy egy olyan harmadik országba történő átutazáshoz, ahová őket biztosan
beengedik, illetve képesek ezt a fedezetet jogszerűen biztosítani;
d)	nem állnak beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt a SIS-ben;
e)	nem jelentenek veszélyt a tagállamok közrendjére, belső biztonságára, közegészségügyére
vagy nemzetközi kapcsolataira, különösen nem állnak a tagállamok nemzeti adatbázisaiban
szereplő ugyanezen okok miatt beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt”.
Az 5. cikk (4) bekezdés c) pontja alapján „valamely tagállam - humanitárius okból, nemzeti
érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek következtében - engedélyezheti az (1) bekezdésben
említett egy vagy több feltételt nem teljesítő, harmadik országbeli állampolgárok belépését saját
területére. Ha a harmadik országbeli állampolgár az (1) bekezdés d) pontjában említett
87
figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, a belépését engedélyező tagállamnak erről a többi
tagállamot értesítenie kell”.
A Javaslat rögzíti, hogy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus, nemzetközi
szerződés, a törvény vagy a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet eltérő rendelkezése
hiányában a harmadik országbeli állampolgár három hónapot meg nem haladó tartózkodás
céljából történő beutazásához vízum szükséges.
Három hónapot meg nem haladó tartózkodás esetén a külső határok átlépésekor
vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli
állampolgárok országainak felsorolásáról közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus,
az 539/2001/EK tanácsi rendelet rendelkezik. A rendelet meghatározott személyi körbe tartozó
harmadik országbeli állampolgárok esetén lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kivételt
tegyenek a rendeletben előírt vízumkötelezettség, illetve vízummentesség alól.
Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok
A 8-12. §-hoz
A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok fogalmának meghatározása a
Schengeni Végrehajtási Egyezmény, valamint a vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás a
diplomáciai és konzuli képviseletek számára (a továbbiakban: Közös Konzuli Utasítások)
rendelkezéseinek alapulvételével történt. A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízumok egyes típusai lényegében megegyeznek az Idtv.-ben szabályozottakkal, eltérés
a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a törvény a három hónapot meg nem haladó
tartózkodásra jogosító vízumok érvényességi idejének felső határát öt évben állapítja meg.
A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának feltételeit a
Javaslat a közösségi joggal összhangban, a schengeni vízumkiadási szabályok
figyelembevételével határozza meg.
A Közös Konzuli Utasítások szerint egységes vízumokat csak akkor lehet kiadni, ha a Schengeni
Végrehajtási Egyezmény 5. cikkében meghatározott beutazási feltételek teljesülnek.
88
A Schengeni határ-ellenőrzési kódex 39. cikk (1) bekezdése a Schengeni Végrehajtási
Egyezmény 2-8. cikkeit 2006. október 13-tól hatályon kívül helyezte ugyan, azonban a 39. cikk
(3)	bekezdése értelmében a törölt cikkekre és a hatályon kívül helyezett jogi eszközökre történő
hivatkozásokat a rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.
Fentiekből következően a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadása
a harmadik országbeli állampolgár részére akkor engedélyezhető, ha a Schengeni határ-
ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdése a), valamint c) és e) pontjában foglalt feltételeknek eleget
tesz. Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától a vízumkiadási feltételek köre
kibővül a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés d) pontjával, vagyis annak
vizsgálatával, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem áll-e beutazási és tartózkodási
tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
A Javaslat lehetőséget teremt arra, hogy kivételesen - nemzetközi kötelezettség teljesítése
céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből - az a harmadik országbeli
állampolgár is kaphasson három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumot, aki
valamely vízumkiadási feltételnek nem felel meg. A Javaslat értelmében Magyarország teljes
jogú schengeni taggá válása időpontjától a törvény említett rendelkezése hatályát veszti ugyan,
azonban a fenti lehetőség nem szűnik meg: a vízumkiadáshoz előírt egy vagy több feltételt nem
teljesítő harmadik országbeli állampolgár beutazása - a törvény 11. § 1) bekezdés a) pontja
alapján - Magyarország területére korlátozott érvényességű átutazóvízum vagy rövid időtartamú
tartózkodásra jogosító vízum birtokában lenne engedélyezhető.
A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásának megtagadására,
illetve a kiadott vízum visszavonására vonatkozó rendelkezéseket a Javaslat az egységes vízum
megsemmisítésére, visszavonására vagy érvényességi idejének lerövidítésére vonatkozó közös
elvekről szóló, 1993. december 14-i végrehajtó bizottsági határozat [SCH/Com-ex (93)24],
valamint a Közös Konzuli Utasítások rendelkezéseire tekintettel állapítja meg.
A SCH/Com-ex (93)24 számú végrehajtó bizottsági határozattal összhangban a Javaslat rögzíti,
hogy a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni,
illetve a kiadott vízumot vissza kell vonni, ha a kiadáshoz előírt feltételek nem, illetve már nem
teljesülnek.
A Közös Konzuli Utasítások értelmében a diplomáciai és konzuli képviselet a három hónapot
meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti kérelmek vizsgálatakor elsősorban a
89
schengeni államok biztonságát, az illegális bevándorlás elleni küzdelmet, valamint a schengeni
államok nemzetközi kapcsolatait tartja szem előtt. Teljes mértékben a diplomáciai vagy konzuli
képviselet felel annak értékeléséért, hogy a harmadik országbeli állampolgár kérelmező esetében
fennáll-e a bevándorlás kockázata.
A Közös Konzuli Utasítások értelmében a diplomáciai vagy konzuli képviseletnek tartózkodnia
kell a vízum kiadásától, amennyiben kétség merül fel a benyújtott iratok és dokumentumok
hitelességét illetően, ideértve tartalmuk valódiságát, vagy az elbeszélgetés során gyűjtött állítások
megbízhatóságát is.
Fentiekre tekintettel - a Javaslat értelmében - a három hónapot meg nem haladó tartózkodásra
jogosító vízum kiadásának megtagadásához, illetve a kiadott vízum visszavonásához vezet, ha
megállapítást nyer, hogy a harmadik országbeli állampolgár az eljáró hatósággal - a
vízumkérelem elbírálását érdemben befolyásoló - hamis adatot vagy valótlan tényt közölt vagy
beutazása és tartózkodása célja tekintetében az eljáró hatóság megtévesztésére törekedett.
Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától kezdődően - főszabályként - a
visszavonásra bármely más schengeni állam által kiadott átutazóvízum vagy rövid időtartamú
tartózkodásra jogosító vízum esetében is sor kerülhet, amennyiben a harmadik országbeli
állampolgár a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés a), valamint c)-e)
pontjaiban foglalt egy vagy több feltételnek nem felel meg.
Nem lehet visszavonni a más schengeni állam által kiadott átutazóvízumot vagy rövid időtartamú
tartózkodásra jogosító vízumot azonban akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár kizárólag a
Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltételnek nem felel
meg, vagyis veszélyt jelent a Magyar Köztársaság közrendjére, belső biztonságára,
közegészségügyére vagy nemzetközi kapcsolataira, vagy ezen okokból a Magyar Köztársaság
nemzeti adatbázisában beutazási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt.
A fenti esetben - a Javaslat 40. § (1) bekezdése, valamint a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 13.
cikke alapján - a harmadik országbeli állampolgár Magyar Köztársaság területére történő
beléptetését meg kell ugyan tagadni, azonban az érintett harmadik országbeli állampolgár
vízumával minden olyan schengeni állam területére beléphet, amelynek vonatkozásában a
Schengeni határ-ellenőrzési kódex 5. cikk (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltétel fennáll.
A Közös Konzuli Utasításokban szabályozott eljárással összhangban a Javaslat megállapítja a
külképviselet és a központi vízumhatóság, valamint a központi vízumhatóság és a többi
90
schengeni állam központi vízumhatósága közti egyeztetési mechanizmus szabályait. Az ún.
konzultációs eljárásra vonatkozó rendelkezéseket Magyarország teljes jogú schengeni taggá
válása időpontjától kell alkalmazni.
Az átutazóvízumok, valamint a rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumok
meghosszabbítására vonatkozó, Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától
hatályba lépő szabályok az egységes vízumok meghosszabbításáról szóló, 1993. december 14-i
végrehajtó bizottsági határozat [SCH/Com-ex (93)21] alapján kerültek megállapításra.
A határozat értelmében „egy vízum által biztosított tartózkodási időtartam akkor hosszabbítható
meg, ha a vízum kiadása óta új tények merültek fel. Az előterjesztett vízum-meghosszabbítási
kérelmeket megfelelően indokolni kell: különösen vis maior, humanitárius, nyomós foglalkozási,
illetve személyes okok fennállásával. A kérelmek semmilyen körülmények között sem
vezethetnek a vízum céljának megváltoztatásához. Az illetékes közigazgatási hatóság joga annak
megítélése, hogy a megadott ok indokolja-e a hosszabbítást. A vízum meghosszabbítása sem
vezethet kilencven napot meghaladó tartózkodáshoz”.
A végrehajtó bizottsági határozat szerinti kilencven napos időbeli korlát - értelemszerűen - a
rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozik, az átutazóvízumoknál a Javaslat
legfeljebb tíz napig terjedő időtartamra teszi lehetővé a meghosszabbítást.
A végrehajtó bizottsági határozat értelmében „a vízumot meghosszabbító közigazgatási hatóság
eltérő határozata hiányában a meghosszabbított vízum továbbra is egységes vízum marad, amely
feljogosít minden olyan Szerződő Fél területére való beutazásra, amelyre a vízum a kiadáskor
érvényes volt.”
Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától az átutazóvízumok, valamint a
rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízumok valamennyi schengeni állam területére
kiterjedően, illetve egy vagy több schengeni állam területére korlátozott érvényességgel
kerülhetnek kiadásra.
A Javaslat a Közös Konzuli Utasítások rendelkezéseivel összhangban határozza meg azokat az
eseteket, amelyekben az átutazóvízumokat, valamint a rövid időtartamú tartózkodásra jogosító
vízumokat korlátozott területi érvényességgel kell kiadni.
91
A Közös Konzuli Utasítások értelmében „egy vagy több szerződő fél területére korlátozott
érvényességű vízumot lehet kiadni:
(1)	azokban az esetekben, ha egy diplomáciai vagy konzuli képviselet a Schengeni Végrehajtási
Egyezmény 16. cikke alapján szükségesnek tartja, hogy eltérjen a Schengeni Végrehajtási
Egyezmény 15. cikkében meghatározott elvektől az 5. cikk (2) bekezdésében felsorolt indokok
alapján (humanitárius okból, nemzeti érdek vagy nemzetközi kötelezettség okán);
(2)	a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 14. cikkében meghatározott esetekben, amely szerint:
1.	Nem illeszthető vízum az úti okmányba, ha az úti okmány a Szerződő Felek egyikére sem
érvényes. Ha az úti okmány csak egy vagy több Szerződő félre érvényes, a beillesztendő vízumot
erre a Szerződő félre vagy ezekre a Szerződő Felekre kell korlátozni.
2.	Ha az úti okmányt egy vagy több Szerződő fél nem ismeri el érvényesnek, a vízumot egy, a
vízummal egyenértékű érvényességgel rendelkező engedély formájában lehet kiadni.
(3)	azokban az esetekben, amikor sürgősség okán (humanitárius okból, nemzeti érdek vagy
nemzetközi kötelezettség okán), valamely képviselet nem egyeztet a központi hatóságokkal, vagy
ha az eljárás során kifogás merül fel;
(4)	azokban az esetekben, amikor a képviselet szükségszerűségből egy tartózkodásra jogosító új
vízumot ad ki ugyanazon fél évben annak a kérelmezőnek, aki egy hat hónapos időszak alatt már
felhasznált egy három hónapos érvényességű vízumot.
A többi szerződő fél képviseleteit értesíteni kell azokról az esetekről, amikor ilyen vízum kerül ki
adásra.”
Mivel a korlátozott területi érvényességű vízumok kivételt képeznek az általános vízumkiadási
szabályok alól, ezért indokolt ezen vízumok területi érvényességét - főszabályként - a vízum
kiadását engedélyező schengeni állam, jelen esetben a Magyar Köztársaság területére korlátozni.
Abban az esetben, ha a vízum területi érvényességének korlátozására azért kerül sor, mert a
harmadik országbeli állampolgár úti okmányát nem valamennyi schengeni állam ismeri el
érvényesnek, a harmadik országbeli állampolgár beutazását - az egyéb feltételek fennállása
esetén - minden olyan schengeni állam területére indokolt lehetővé tenni, amely a harmadik
országbeli állampolgár úti okmányát elismeri. Ez utóbbi esetben is magyar vízumkiadó hatóság -
nyilvánvalóan - csak akkor adhatja ki a vízumot, ha a harmadik országbeli állampolgár úti
okmányát a Magyar Köztársaság is elismeri.
92
A Közös Konzuli Utasítások értelmében „amennyiben a vízumkérelem elbírálásáért felelős
államnak egy adott államban nincs diplomáciai vagy konzuli képviselete, az egységes vízumot a
felelős államot képviselő állam diplomáciai vagy konzuli képviselete adhatja ki. A vízum a
képviselt állam nevében, annak előzetes engedélye, és szükség esetén a központi hatóságok
közötti egyeztetés alapján kerül kiadásra.
Valamely állam akkor is felkérhet egy harmadik országban konzuli képviselettel rendelkező
másik államot a képviseletére, ha van abban a harmadik országban diplomáciai vagy konzuli
képviselete.
A képviselet formájáról a képviselt állam vagy államok, valamint az azt az államot vagy azokat
az államokat képviselő állam egyezik meg.
A képviseletre vonatkozó szabályok a Schengeni Végrehajtási Egyezmény értelmében és a Közös
Konzuli Utasítással összhangban kiadott egységes repülőtéri tranzitvízumok, átutazóvízumok és a
rövid idejű tartózkodásra jogosító vízumok feldolgozására alkalmazandóak.”
A Javaslat a Közös Konzuli Utasítások hivatkozott rendelkezéseire tekintettel, megteremti annak
lehetőségét, hogy Magyarország - teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától - a három
hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumok kiadásának jogát - nemzetközi
szerződés alapján - átadhassa más schengeni államnak, illetve átvehesse más schengeni államtól.
III.	Fejezet
A HÁROM HÓNAPOT MEGHALADÓ TARTÓZKODÁS SZABÁLYAI
Általános szabályok
A 13. §-hoz
A Javaslat megállapítja a három hónapot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazás,
valamint a három hónapot meghaladó tartózkodás szabályait, amelyek lényegében megegyeznek
a három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából történő beutazás és tartózkodás
feltételeivel.
A három hónapot meghaladó tartózkodás céljából történő beutazásra és tartózkodásra vonatkozó
szabályok körében a Javaslat önálló feltételként nevesíti a magyarországi szálláshely vagy
93
lakóhely, továbbá az egészségügyi ellátások teljes körére kiterjedő biztosítás vagy az
egészségügyi ellátás költségeinek biztosításához szükséges anyagi fedezet meglétét.
A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés fennállása -
értelemszerűen - a teljes jogú schengeni taggá válás időpontjától vizsgálandó és vizsgálható
beutazási és tartózkodási feltétel.
A három hónapot meg nem haladó időtartamú tartózkodásra vonatkozó szabályokhoz hasonlóan,
a beutazáshoz és tartózkodáshoz előírt bármely feltétel hiányában a beutazás és tartózkodás csak
kivételesen, nemzetközi kötelezettség teljesítése céljából, halaszthatatlan humanitárius okból
vagy nemzeti érdekből engedélyezhető.
Az a harmadik országbeli állampolgár, aki rendelkezik három hónapot meghaladó tartózkodásra
jogosító vízummal, tartózkodási engedéllyel, bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel,
ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel vagy EK letelepedési
engedéllyel, a Magyar Köztársaság területére történő beutazáskor mentesül a három hónapot
meghaladó tartózkodás céljából történő beutazáshoz és három hónapot meghaladó tartózkodáshoz
előírt feltételek igazolása alól. A Javaslat szóban forgó rendelkezésének indoka, hogy a fenti
engedélyek bármelyikével rendelkező harmadik országbeli állampolgárnak a három hónapot
meghaladó tartózkodáshoz szükséges feltételek meglétét engedélye kiadásához már igazolnia
kellett.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok
A 14-15. §-hoz
A Javaslat első lépcsőben - Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjáig -
megtartja a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok és tartózkodási
engedélyek Idtv.-ben szabályozott rendszerét.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízumok körében három vízumtípust
különböztet meg: a tartózkodási vízumot, - továbbá speciális vízumtípusként - a szezonális
munkavállalási vízumot és a nemzeti vízumot.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásához a harmadik országbeli
állampolgárnak a törvény által a három hónapot meghaladó tartózkodás céljából történő
94
beutazáshoz és három hónapot meghaladó tartózkodáshoz előírt általános feltételeket kell
teljesítenie.
A három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó szabályokhoz
hasonlóan, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a vízumkiadáshoz előírt egy vagy
több feltételnek nem felel meg, vagy az eljáró hatósággal - a tartózkodási jogosultság
megszerzése érdekében - hamis adatot vagy valótlan tényt közöl, a három hónapot meghaladó
tartózkodásra jogosító vízum kiadását meg kell tagadni, illetve a kiadott vízumot vissza kell
vonni.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízum kiadásának megtagadásáról, valamint
visszavonásáról hozott határozattal szemben a Javaslat kizárólag bírósági felülvizsgálatot tesz
lehetővé. Az újrafelvételi, valamint a méltányossági eljárás kizárásáról a Javaslat az eljárás közös
szabályairól szóló IX. fejezetében rendelkezik.
Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a vízumában foglalt tartózkodási időt meghaladóan
kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni, tartózkodási engedélyt kaphat, amennyiben
rendelkezik tartózkodási vízummal vagy nemzeti vízummal és eleget tesz a három hónapot
meghaladó tartózkodáshoz előírt általános feltételeknek. A tartózkodási engedély
meghosszabbítása csak érvényes tartózkodási engedély birtokában kérhető.
A tartózkodási engedély
A 16-18. §-hoz
A Javaslat a tartózkodási engedély érvényességi idejének felső határát öt évben határozza meg és
-	főszabályként - biztosítja a tartózkodási engedély bármely a törvényben szabályozott célból
történő meghosszabbításának lehetőségét.
A Javaslat a tartózkodási engedély kiadásának megtagadását, illetve visszavonását írja elő abban
az esetben, ha a harmadik országbeli állampolgár a kiadáshoz előírt egy vagy több feltételnek
nem vagy a továbbiakban már nem felel meg, továbbá akkor is, ha a harmadik országbeli
állampolgár az eljáró hatósággal hamis adatot vagy valótlan tényt közölt, és ez az engedély
kiadását érdemben befolyásolta.
95
A Magyar Köztársaság közegészségügyi érdekeinek sérelmére tekintettel a tartózkodási engedély
kiadását meg kell tagadni, illetve a tartózkodási engedélyt vissza kell vonni akkor is, ha a
harmadik országbeli állampolgár közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, és nem veti
alá magát kötelező és rendszeres egészségügyi ellátásnak, vagy magyarországi tartózkodása alatt
az egészségügyre vonatkozó hatályos magyar jogszabályok előírásait nem tartja be.
Az érdekházasságok ellen alkalmazható intézkedésekről szóló 1997. december 4-i tanácsi
állásfoglalással összhangban rendelkezik a Javaslat a tartózkodási engedély kiadásának
megtagadásáról, illetve visszavonásáról abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a családi
kapcsolatot kizárólag a családi együttélés céljára szolgáló tartózkodási engedély kiadása
érdekében hozták létre.
A Javaslat a tartózkodási engedély kiadásának megtagadására, illetve visszavonására vonatkozó
általános szabályok alóli kivételként kimondja, hogy nemzetközi kötelezettség teljesítése
céljából, halaszthatatlan humanitárius okból vagy nemzeti érdekből tartózkodási engedélyt kaphat
a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatály alatt álló harmadik
országbeli állampolgár, illetve a részére kiadott tartózkodási engedélyt nem kell visszavonni.
A fenti szabály a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 25. cikkében foglalt rendelkezéseknek való
megfelelést szolgálja. Eszerint „amennyiben a Szerződő Fél tartózkodási engedély kiadását
mérlegeli egy, beléptetési tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló külföldi
számára, először konzultál a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Féllel, és figyelembe veszi
annak érdekeit; a tartózkodási engedélyt csak alapos indok alapján, különösen humanitárius
okokból vagy nemzetközi kötelezettségvállalásokra tekintettel lehet kiadni.
Ha a tartózkodási engedélyt kiadták, a figyelmeztető jelzést kiadó Szerződő Fél visszavonja a
figyelmeztető jelzést, de az érintett külföldit felveheti a nemzeti figyelmeztető jelzésekről
vezetett listájára”.
Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától a tartózkodási vízum megszűnik,
helyébe a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum lép.
A korábban tartózkodási vízumot kérelmező harmadik országbeli állampolgár tartózkodási
engedély kérelmét - főszabályként - a beutazást megelőzően, a külképviseleten terjesztheti elő.
A tartózkodási engedély iránti kérelemnek helyt adó döntés esetén a harmadik országbeli
állampolgár tartózkodási engedélyét Magyarországon veheti át, beutazása tartózkodási engedély
átvételére jogosító vízum birtokában történhet.
96
Fentiekkel összhangban a Javaslat úgy rendelkezik, hogy tartózkodási engedély átvételére
jogosító vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek a részére tartózkodási
engedély kiadását engedélyezték. A tartózkodási engedély kiadásához előírt feltételek köre
Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpontjától kibővül annak vizsgálatával, hogy
a tartózkodási engedélyt kérelmező harmadik országbeli állampolgár beutazási és tartózkodási
tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll-e.
Amennyiben a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadása alapjául szolgáló
tartózkodási engedélyt visszavonják vagy a visszavonásra okot adó körülmény merül fel, a
tartózkodási engedély átvételére jogosító vízumot érvénytelennek kell tekinteni.
A három hónapot meghaladó tartózkodásra vonatkozó különös szabályok
A 19-29. §-hoz
A hatályos törvényben a családegyesítési cél szabályozása 2006. január 1-jével módosításra
került, azonban a családegyesítési jogról szóló, 2003. szeptember 22-i 2003/86/EK tanácsi
irányelvnek való teljes megfelelés érdekében szükségessé vált ezen rendelkezések felülvizsgálata
is.
A magyar állampolgárokhoz történő családegyesítés szabályai a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek magyarországi beutazásáról és tartózkodásáról szóló
törvényjavaslatban lettek elhelyezve, tekintettel a harmadik országbeli állampolgár
családegyesítőkre vonatkozó szabályozásnál kedvezőbb rendelkezésekre.
A Javaslat új fogalomhasználata szerint családegyesítő az a harmadik országbeli állampolgár, aki
tartózkodási vízummal, tartózkodási, bevándorlási, letelepedési, ideiglenes letelepedési, nemzeti
letelepedési vagy EK letelepedési engedéllyel jogszerűen tartózkodik a Magyar Köztársaság
területén, illetve az a személy, aki külön törvény szerinti tartózkodási kártyával vagy állandó
tartózkodási kártyával rendelkezik, és akinek családtagjai az együttélés érdekében
családegyesítésért folyamodnak.
Új eleme a szabályozásnak, hogy családegyesítő lehet tartózkodási vízummal rendelkező személy
is, lehetővé téve a családi együttélés biztosítását a családegyesítő magyarországi tartózkodásának
97
korai szakaszában is. Élettársak családegyesítésére a továbbiakban sincs lehetőség, együttélésük
csupán más célú tartózkodási engedély birtokában lehetséges Magyarországon.
Lehetővé válik az eltartott szülők, valamint a családegyesítő vagy házastársa azon nagykorú, nem
házas gyermekeinek családegyesítése, akik egészségi állapotuk miatt képtelenek önmagukról
gondoskodni.
A Javaslat az irányelv rendelkezéseinek is megfelelően különös figyelmet fordít a menekültek
helyzetére, előnyösebb feltételeket teremtve családegyesítési joguk gyakorlására.
A Javaslat célja a családtagok beilleszkedésének elősegítése. Megfelelő feltételek fennállása
esetén a tartózkodási engedély első ízben történt kiadásától számított öt év elteltével, illetve a
családegyesítő, illetve a menekültként elismert személy halála esetén is további tartózkodásra
lehetnek jogosultak.
Tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli
állampolgár Magyarországon született harmadik országbeli állampolgár gyermeke részére családi
együttélés céljából a további feltételek vizsgálata nélkül kell tartózkodási engedélyt kiállítani.
A Javaslat rendszerében a jelenlegihez képest áttekinthetőbbé válik a kereső tevékenységre
vonatkozó szabályozás, meghatározásra kerülnek az ilyen célú tartózkodási vízum, illetve
tartózkodási engedély birtokában folytatható tevékenységek. Ezáltal letisztul a tartózkodási célok
rendszere, feloldva a jelenlegi munkavállalási és jövedelemszerző cél alapján történő
megkülönböztetés ellentmondásait.
A foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a családegyesítés céljából,
tanulmányi célból kiadott tartózkodási vízummal vagy tartózkodási engedéllyel, illetve
humanitárius célból kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek is jogosultak lehetnek
kereső tevékenység folytatására.
A tanulmányi célú tartózkodási vízummal, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik
országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb
huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy hatvanhat
munkanapon végezhet teljes munkaidőben. E felső időkorlát bevezetésének célja - tekintetbe
véve a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli
gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004.
98
december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelv rendelkezéseit -, hogy a hallgató munkavállalási
tevékenysége ne veszélyeztethesse az elsődleges tanulmányi célt.
A kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként
legfeljebb öt évvel meghosszabbítható, azonban a foglalkoztatási szabályok szerint
munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a munkavállalási engedély érvényességi
időtartamához igazodik.
A Javaslat a harmadik országok állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás
nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló,
2004. december 13-i 2004/114/EK tanácsi irányelvvel összhangban szabályozza a
Magyarországon akkreditált közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán
felsőfokú tanulmányokat folytató harmadik országbeli állampolgárok tartózkodásának szabályait.
E rendelkezések vonatkoznak a felsőoktatási törvény szerint a nem magyar állampolgárok
számára biztosított előkészítő tanulmányokat folytatókra is.
Azáltal, hogy az érvényességi idő két évnél rövidebb időtartamú képzés esetén kiadható a képzés
teljes időtartamára, illetve ennél hosszabb képzés esetén is alkalmanként legfeljebb két évvel
meghosszabbítható, lehetővé válik, hogy a hatóság az érvényességi időt a tanulmányi
időszakokhoz igazítsa, megkönnyítve a hallgató számára tanulmányai folytatására vonatkozó - a
tartózkodási engedély meghosszabbításhoz szükséges - igazolás beszerzését.
A Javaslat alapján - a jelenlegi szabályzástól eltérően - a középfokú oktatási intézmények diákjai
is tanulmányi célú tartózkodási engedélyre jogosultak.
A Javaslat uniós viszonylatban is előremutatóan új tartózkodási célként nevesíti a tudományos
kutatást, a mobilitás elősegítése érdekében speciális szabályozást bevezetve. Mindez az európai
kutatáspolitika célkitűzéseire tekintettel a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai
Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön
eljárásról szóló 2005/71/EK tanácsi irányelv korai átültetését is szolgája. Az új szabályozás
kihatása, hogy az adminisztratív akadályok csökkentésével, az eljárások egyszerűsítésével
megkönnyíti a nemzetközi kutatási együttműködéseket.
E tevékenység a foglalkoztatási szabályok szerint munkavállalási engedély nélkül folytatható,
amennyiben a kutató a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által, külön kormányrendelet
99
szerint akkreditált kutató szervezettel fogadási megállapodást kötött. Ezáltal - a fogadási
megállapodásban meghatározottakra tekintettel - az engedély kiadható 5 éves időtartamra is.
A Javaslat hivatalos célú tartózkodásnak tekinti a diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló
más kiváltságot és mentességet élvező személyként vagy családtagjaként, külföldi állam vagy
állami szerv, illetve nemzetközi szervezet hivatalos küldöttségének tagjaként, sajtótudósítóként
történő tartózkodást. Hivatalos célú tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt kaphat
továbbá a nemzetközi szerződés, illetve nemzetközi kulturális, oktatási, tudományos
együttműködés, valamint kormányszintű nemzetközi segélyprogram keretében tanulmányi,
oktatási, tudományos, képzési, továbbképzési célból beutazó, vagy Magyarországon működő
tudományos, oktatási, kulturális intézmények személyzetének tagjaként vagy ezen intézmények
tevékenységi körében beutazó személy. Az engedély érvényességi ideje meghosszabbítható,
alkalmanként a folytatott tevékenység időtartamával egyezik meg, de legfeljebb öt év.
A Javaslat gyógykezelés céljából lehetővé teszi a beutazást és tartózkodást a gyógykezelést
igénybe vevő személyen túl annak a személynek is, aki kiskorú gyermekét vagy önmaga
ellátására képtelen más családtagját kíséri magyarországi gyógykezelésre. Az érvényességi
időtartam meghatározásakor a kezelés időtartamát kell figyelembe venni, a cél természetéből
adódóan azonban legfeljebb két év lehet, amely megfelelő feltételek fennállása esetén
meghosszabbítható.
Látogatás céljából tartózkodási vízumot, illetve tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli
állampolgár kaphat, aki egy természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet meghívására kíván beutazni, illetve Magyarországon tartózkodni. A
meghívott személy vízumkérelmének benyújtását megelőzően a meghívónak hatósági
hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a meghívott
harmadik országbeli állampolgár részére - magyarországi tartózkodása időtartamára - szállást
biztosít, eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik -
egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi. A tartózkodás legfeljebb egy
évre, illetve a meghívólevélben foglalt kötelezettségvállalásnak megfelelő időtartamra állítható
ki, és nem hosszabbítható meg.
100
A Javaslatban külön tartózkodási célként jelenik meg az önkéntes tevékenység folytatása. Az
idegenrendészeti vonatkozások kivételével közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi
LXXXVIII. törvény tartalmazza az önkéntes szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket. A beutazási
és tartózkodási feltételek meghatározása által e vonatkozásban megvalósul a harmadik országok
állampolgárai tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes
szolgálat céljából történő beutazásának feltételeiről szóló, 2004. december 13-i 2004/114/EK
tanácsi irányelv opcionális rendelkezéseinek átültetése is. A hivatkozott törvény tartalmazza a
fogadó szervezetekre és az önkéntes tevékenységet folytatókra vonatkozó kritériumokat, valamint
a tartózkodás célját igazoló önkéntes szerződés tartalmi elemeit. A kiadott tartózkodási vízum
érvényességi ideje az önkéntes szerződésben meghatározott időtartamhoz igazodik, de legfeljebb
egy év. Az önkéntes tevékenység alkalmi, illetve programszerű jellegéből adódóan a tartózkodási
idő meghosszabbítására nincs mód, a vízum a harmadik országbeli állampolgárt tartózkodási
engedély kérelmezésére nem jogosítja.
Nemzeti vízumot, illetve nemzeti tartózkodási engedélyt az a nemzetközi szerződésben
meghatározott harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a magyar nyelv megőrzése és
ápolása, kulturális és nemzeti önazonosság megőrzése, államilag elismert felsőfokú oktatásban
való részvételen kívül oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása, családi
kapcsolatok erősítése érdekében kíván a Magyar Köztársaság területén tartózkodni. A Javaslat
fenntartja az Idtv. által 2006. január 1-i hatállyal megteremtett jogintézményt, a tartózkodás
lehetséges céljainak pontosításával. Kereső tevékenység folytatására, tanulmányi célú
tartózkodásra a nemzeti vízum, illetve a nemzeti tartózkodási engedély nem jogosít. A
tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként öt évvel
meghosszabbítható.
A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának lehetséges céljait a
törvényben taxatíve felsorolni lehetetlen lenne, egyéb célú tartózkodási engedély kiadása
lehetséges a 19-27. §-ban foglalt tartózkodási cél hiányában is. Az egyéb célú tartózkodási
engedély érvényességi ideje a tartózkodás célját figyelembe véve legfeljebb öt év, amely
alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
101
A Javaslat a harmadik országbeli állampolgárok egyes speciális kategóriái esetében lehetővé
teszi, hogy részükre a hatóság a törvényben foglalt általános feltételek hiányában - humanitárius
megfontolásból - adjon ki tartózkodási engedélyt.
A humanitárius okból kiadott tartózkodási engedély érvényességi idejének felső határát a Javaslat
főszabályként egy évben állapítja meg, amely alkalmanként további egy évvel
meghosszabbítható.
A Javaslat az általános rendelkezésektől eltérően szabályozza a humanitárius tartózkodási
engedély visszavonásának, illetve meghosszabbítása megtagadásának eseteit.
E körben garanciális szabályként rögzíti: ha a tartózkodási engedély humanitárius célból történő
kiadására az arra feljogosított hatóság vagy szerv indítványa alapján kerül sor, a tartózkodási
engedély visszavonása, meghosszabbítása vagy a meghosszabbítás megtagadása is az
indítványozásra jogosult hatóság vagy szerv kezdeményezésére vagy hozzájárulásával történhet.
A Javaslat szerint humanitárius megfontolásból tartózkodási engedéllyel kell ellátni jelentős
bűnüldözési vagy nemzetbiztonsági érdekből az ügyész, a bíróság illetve a nemzetbiztonsági
szerv indítványára azt a harmadik országbeli állampolgárt, illetve rá tekintettel más, harmadik
országbeli állampolgárt, aki bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal - a bizonyítást
jelentősen elősegítő módon - együttműködik.
A Javaslat - a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális
bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel érintett, a hatáskörrel rendelkező
hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004.
április 29-i 2004/81/EK tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: emberkereskedelem áldozatairól
szóló irányelv) összhangban - a fenti rendelkezés keretében teszi lehetővé az emberkereskedelem
áldozatává vált azon harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedéllyel ellátását, akik a
bűncselekmény felderítése érdekében a hatóságokkal együtt kívánnak működni.
Az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv szerint az emberkereskedelem áldozatává vált
tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárt az irányelv szerinti
bánásmódban kell részesíteni. Lehetővé kell tenni számára különösen, hogy - ha a megélhetése
biztosításához szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezik - anyagi eszközökhöz jusson,
igénybe vehesse a sürgősségi egészségügyi ellátást, továbbá hozzáférést kell biztosítani számára
a munkaerőpiachoz, a szakképzéshez, illetve az oktatáshoz.
102
Fentiekre tekintettel a Javaslat a humanitárius tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik
országbeli állampolgár számára is lehetővé teszi keresőtevékenység folytatását, továbbá rögzíti,
hogy a humanitárius megfontolásból tartózkodási engedéllyel ellátott harmadik országbeli
állampolgár, aki emberkereskedelem áldozata, külön jogszabályban meghatározott ellátásra és
támogatásra jogosult.
Humanitárius megfontolásból jogosult tartózkodási engedélyre az a harmadik országbeli
állampolgár is, aki a Magyar Köztársaság területén született és azt követően a magyar jog szerint
érte felelős személy felügyelete nélkül maradt, továbbá a kísérő nélküli kiskorú.
Garanciális jelleggel - a kísérő nélküli kiskorúakról szóló tanácsi állásfoglalással összhangban -
a Javaslat rögzíti, hogy a kísérő nélküli kiskorú humanitárius megfontolásból kiadott tartózkodási
engedélye csak akkor vonható vissza, illetőleg a tartózkodási engedélyben meghatározott
tartózkodási idő meghosszabbítása csak akkor tagadható meg, ha származási országában, illetőleg
az őt befogadó más államban a család egyesítése, illetve az állami vagy más intézményi
gondoskodás biztosított.
Ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás
A 30. §-hoz
Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás azokban az esetekben kerül - hivatalból -
kiállításra, amikor a harmadik országbeli állampolgár számára egy átmeneti időszakra, ideiglenes
jelleggel válik szükségessé a jogszerű magyarországi tartózkodás biztosítása, és ez más, a
törvényben szabályozott eljárás útján nem lehetséges.
Az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás a harmadik országbeli állampolgárt kizárólag a
Magyar Köztársaság területén történő tartózkodásra jogosítja, az ország területének elhagyásakor
az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás érvényét veszti.
Az Idtv.-ben szabályozottakhoz képest konkrétabb megfogalmazást nyert, valamint kibővült azon
esetek köre, amikor a harmadik országbeli állampolgárt ideiglenes tartózkodásra jogosító
igazolással kell ellátni.
A Javaslat az emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelvnek történő megfelelés érdekében
rendelkezik úgy, hogy az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt is
103
ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással kell ellátni. Az ideiglenes tartózkodásra jogosító
igazolás ezen személyi kör esetében az irányelv szerinti gondolkodási idő tartamára biztosít
jogszerű magyarországi tartózkodást. A gondolkodási idő ahhoz szükséges, hogy az érintett
harmadik országbeli állampolgár megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy a bűncselekmény
felderítésében a hatóságokkal együtt kíván-e működni.
A Javaslat megállapítja az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolás visszavonásának, valamint
meghosszabbítása megtagadásának eseteit. Az emberkereskedelem áldozata esetében az igazolás
meghosszabbítására a Javaslat nem ad lehetőséget, tekintettel arra, hogy az az érintett harmadik
országbeli állampolgárt csupán a gondolkodási idő tartamára illeti meg.
Az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló, 1951. június
19-én, Londonban kelt Megállapodás hatálya alá tartozó polgári állomány tagjai és a
hozzátartozók beutazása és magyarországi tartózkodása
A 31. §-hoz
A Javaslat az általánostól eltérő szabályokat tartalmaz az Észak-atlanti Szerződés, vagyis a
NATO tagállamai fegyveres erőinek hazánkban állomásozó tagjai hozzátartozóira vonatkozóan.
A speciális rendelkezések célja, hogy e személyek Magyar Köztársaság területére történő
beutazását megkönnyítsék, a magyarországi tartózkodásukkal kapcsolatos adminisztrációt
leegyszerűsítsék, ezáltal is bizonyítva a Magyar Köztársaság NATO iránti elkötelezettségét.
IV.	Fejezet
A LETELEPEDÉS
A 32-33. §-hoz
A Javaslat megvalósítja a huzamos tartózkodási irányelv átültetését.
A Javaslat az irányelv hazai implementációját oly módon hajtja végre, hogy az új ideiglenes
letelepedett, illetve az EK letelepedett jogállást a jelenlegi alkotmányos keretek közé illeszti,
104
egyben rendezi a korábban letelepedési engedélyt szerzettek jogállását, illetve - nemzeti
letelepedési engedély formájában - továbbra is fenntartja a közösségi jogi szabályozásnál
kedvezőbb feltételekkel megszerezhető letelepedett státuszt.
A letelepedett határozatlan időtartamú magyarországi tartózkodásra jogosult. Az irányelv szerint
annak érdekében, hogy a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezők valóban integrálódni
tudjanak abba a társadalomba, amelyben élnek, a tagállamok állampolgáraival megegyező
elbánásban kell részesülniük a gazdasági és szociális ügyek széles területén. Erre tekintettel az e
státuszhoz kapcsolódó további jogosultságokat ágazati jogszabályok fejtik ki, illetve a
letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok szerinti
jogosultságai is.
A letelepedés engedélyezésének általános feltételeként írja elő a Javaslat a magyarországi
lakhatás és megélhetés biztosítottságát. Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy csak az a
személy kaphasson letelepedési engedélyt, aki magyarországi egzisztenciáját képes
megteremteni, létfenntartásáról megfelelően tud gondoskodni. A letelepedési engedély
megadásának további feltétele, hogy a kérelmezővel szemben a törvényben meghatározott kizáró
ok ne álljon fenn. Nem engedélyezhető a letelepedése annak a személynek, aki büntetett előéletű
és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem mentesült, letelepedése
nemzetbiztonságot veszélyezteti, továbbá annak a személynek sem, aki kiutasítás vagy beutazási
és tartózkodási tilalom alatt áll.
A beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés fennállása -
értelemszerűen - a teljes jogú schengeni taggá válás időpontjától vizsgálandó és vizsgálható
feltétel.
Ha a letelepedett vagy bevándorolt harmadik országbeli állampolgárnak Magyarországon
született harmadik országbeli állampolgár gyermeke, részére - ideiglenes letelepedési engedéllyel
rendelkező szülő kivételével - nemzeti letelepedési engedélyt kell kiállítani.
105
Ideiglenes letelepedési engedély
A 34. §-hoz
Ideiglenes letelepedési engedélyt kaphat az Európai Unió más tagállama által a huzamos
tartózkodási irányelv alapján kiállított huzamos tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási
engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a vele együtt kérelmező harmadik
országbeli családtag a megfelelő feltételek igazolása esetén. Az ideiglenes letelepedési engedély
érvényességi ideje legfeljebb öt év, amely alkalmanként legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
Az irányelv rendelkezéseire tekintettel az idegenrendészeti hatóság az ideiglenes letelepedési
engedély kiállításáról, illetve visszavonásáról - a visszavonás okának megjelölésével - értesíti az
Európai Unió azon tagállamát, amely a harmadik országbeli állampolgár számára a huzamos
tartózkodói jogállást igazoló EK tartózkodási engedélyt kiállította.
Nemzeti letelepedési engedély
A 35-37. §-hoz
Tartózkodási vízummal, tartózkodási engedéllyel vagy ideiglenes letelepedési engedéllyel
rendelkező személy a közösségi jogi szabályozásnál kedvezőbb feltételekkel nemzeti letelepedési
engedélyt szerezhet. Rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum a Közös Konzuli Utasítások
szabályozásának megfelelően nem tesz lehetővé letelepedés céljából történő beutazást.
A belső jogrendszer szempontjából a nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező személy is
letelepedett jogállást élvez, azonban a huzamos tartózkodási irányelv szabályozásának
megfelelően az irányelvben meghatározottaknál kedvezőbb feltételekkel kibocsátott engedélyek
nem biztosítanak az EK letelepedési engedélyhez hasonló mobilitási jogot a Közösség területén.
A letelepedés engedélyezésének feltétele - az Idtv. letelepedést szabályozó rendelkezéseivel
megegyezően - három év jogszerű és megszakítás nélküli tartózkodás. Nem minősül a
magyarországi tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként négy hónapnál rövidebb
időre történő elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama a kérelem
106
benyújtását megelőző három év alatt nem haladja meg a kétszázhetven napot. Ez az Idtv.
szabályozásánál az ügyfél számára kedvezőbb rendelkezés, mivel a jelenlegi szabályozásban a
beutazástól számítva az adott évben az ország 91 napra történő elhagyása már a magyarországi
tartózkodás megszakításnak minősült.
További rugalmasságot tesz lehetővé, hogy figyelembe vehetőek azon körülmények, amelyek
miatt az adott személynek esetleg ideiglenesen el kell hagynia az ország területét, ilyen lehet
különösen külföldi gyógykezelés, illetve keresőtevékenységgel összefüggő külföldi kiküldetések.
A Javaslat - a hatályos Idtv.-hez hasonlóan - a három év időtartamú magyarországi tartózkodás
tekintetében felmentést enged családegyesítők, a korábbi magyar állampolgárok és a magyar
állampolgárságú felmenőkkel rendelkezők esetében.
Házastársak esetén az érdekházasságok ellen alkalmazható intézkedésekről szóló 1997. december
4-i tanácsi állásfoglalással összhangban írja elő a kérelem benyújtását megelőzően legalább két
évvel megkötött házasság feltételét.
Az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter kivételes méltányosságból valamely
feltétel hiányában is engedélyezheti a harmadik országbeli állampolgár letelepedését. A Javaslat a
kivételes méltányosság gyakorlásához különösen figyelembe veendőként határozza meg a
kérelmező egyéni körülményeit, családi kapcsolatait és egészségügyi állapotát, valamint a
Magyar Köztársaság közérdekét.
A Javaslat külön rendelkezésben szabályozza a nemzeti letelepedési engedély, valamint a
hatályos törvény alapján kiadott letelepedési és bevándorlási engedély lehetséges, illetve kötelező
visszavonási okait.
107
EK letelepedési engedély
A 38-39. §-hoz
Az EK letelepedési engedély megszerzésének fő kritériuma a Magyar Köztársaság területén való
tartózkodás időtartama. A tartózkodásnak jogszerűnek és folyamatosnak kell lennie, igazolandó,
hogy az adott személy szorosan kötődik az országhoz.
Az irányelvben megkövetelt rugalmasságnak tesz eleget az a szabály, hogy nem minősül a
tartózkodás megszakításának az ország alkalmanként hat hónapnál rövidebb időre történő
elhagyása, amennyiben a külföldi tartózkodások összidőtartama öt év alatt nem haladja meg a
háromszáz napot.
Nem jogosult EK letelepedési engedélyre az a harmadik országbeli állampolgár, akinek
tartózkodása a céljából adódóan ideiglenes jellegű, így a tanulmányok folytatása céljából,
szezonális munkavállalás céljából, diplomáciai vagy egyéb személyes mentesség alapján
Magyarországon tartózkodó személy. Az engedély feltételeként meghatározott ötéves
időtartamba a tartózkodási cél későbbi megváltozása esetén a korábbi tanulmányi célú
tartózkodás időtartamának fele számít bele.
A tartózkodás engedélyezésének körülményeire tekintettel nem jogosult EK letelepedési
engedélyre az a harmadik országbeli állampolgár sem, aki a menekültügyi hatóságtól
menekültkénti elismerését kérte, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemért folyamodott,
továbbá a befogadott, a menekült, valamint az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített
harmadik országbeli állampolgár.
Amennyiben a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió más tagállamában kiállított
huzamos (a magyar szabályozás szerinti EK tartózkodási engedélynek megfelelő) tartózkodási
engedéllyel rendelkezik, az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedély kiadásáról az
érintett tagállamot értesíti.
Amennyiben a magyar idegenrendészeti hatóság kap más tagállamtól ilyen jellegű értesítést, a
harmadik országbeli állampolgár részére kiadott EK tartózkodási engedélyt visszavonja.
108
V.	Fejezet
A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ
RENDÉSZETI SZABÁLYOK
A beléptetés megtagadása
A 40-41. §-hoz
Az Idtv. rendszerétől eltérően a Javaslat a beléptetés megtagadása, illetve a visszairányítás
intézményét szabályozza első helyen a rendészeti szabályok között. Az új szabályozás
figyelembe veszi a (Schengeni határ-ellenőrzési kódexet.
A beléptetés megtagadható a schengeni határellenőrzési kódex alapján, illetve abban az esetben,
ha a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a törvényben foglalt beutazási feltételeknek.
A beléptetés megtagadása esetén a harmadik országbeli állampolgár visszairányítása történhet
annak az országnak a területére, ahonnan érkezett, amely őt visszafogadni köteles, ahol szokásos
tartózkodási helye van, illetve bármely más államba, ahová beutazhat.
Ha a beléptetés megtagadására azért került sor, mert a harmadik országbeli állampolgár beutazási
és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, a törvény alapján kiadott vízum érvénytelen.
A Javaslat a beléptetés megtagadásával szemben közigazgatási úton nem tesz lehetővé
jogorvoslatot, kizárólag a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.
A visszairányított köteles legfeljebb negyvennyolc óráig a tovább- vagy visszainduló járművön,
legfeljebb hetvenkét óráig a határterület, vagy - amennyiben légi úton érkezett - legfeljebb nyolc
napig repülőtér meghatározott helyén tartózkodni, illetve a visszaszállításra köteles szállító
vállalat egy másik induló járatára átszállni. Ha a visszairányítás a fent meghatározott egyes
időtartamokon belül nem hajtható végre, a harmadik országbeli állampolgárt be kell léptetni az
ország területére, és a beléptetést követően a kiutasítása érdekében intézkedni kell. Ebben az
esetben a kiutasítással összefüggésben beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének nincs
helye, kivéve, ha a kiutasításra olyan személlyel szemben került sor, akinek a beutazására és
tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság nemzetközi jogi
kötelezettséget vállalt, vagy akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom
érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött, illetve akinek a beutazása és a tartózkodása a
109
nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti vagy veszélyezteti [Javaslat 43. § (1)
bekezdés és a (2) bekezdés f) pontja]
Kötelezés a Magyar Köztársaság területének elhagyására
A 42. §-hoz
A Javaslat 42. §-a új intézményt szabályoz. A kötelezés a Magyar Köztársaság területének
elhagyására abban az esetben lehetséges, ha az idegenrendészeti hatóság megállapítja, hogy a
Magyarországon jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár tartózkodásra a
továbbiakban már nem jogosult. A hatóság a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó
határozatában kötelezheti a harmadik országbeli állampolgárt a Magyar Köztársaság területének
elhagyására. A kötelezettség teljesítésére legalább hét, legfeljebb harminc napos határidőt kell
biztosítani. E rendelkezés összhangban áll a Bizottság javaslatával a harmadik országok
illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt
közös normákról és eljárásokról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [a továbbiakban:
C0M(2005)391 végleges], amelynek 6. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy „a kiutasítási
határozat egy legfeljebb négy hétig tartó időszakot biztosít az önkéntes távozásra, amennyiben
nincs ok azt feltételezni, hogy az adott személy ezalatt megszökhet.”
A Magyar Köztársaság területének elhagyására történő kötelezés ellen külön jogorvoslatnak
nincs helye.
Nincs helye a Magyar Köztársaság területének elhagyására kötelezésnek abban az esetben, ha a
tartózkodási jogosultság megszűnésének oka az, hogy a harmadik országbeli állampolgár
kiutasítás, beutazási és tartózkodási tilalom, illetőleg beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő
SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, illetve ha a harmadik országbeli állampolgár az ország
területének önkéntes elhagyását kifejezetten megtagadja.
110
Az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom
A 43-48. §-hoz
Az Európai Unió Tanácsának az illegális bevándorlás és az illegális munkavállalás elleni harc
eszközeinek harmonizálására és az ellenőrzési módszerek javítására kiadott 1995. december 22-i
Ajánlásának, valamint az Európai Gazdasági Közösség Tanácsának a külföldi állampolgárok
beutazására és tartózkodására vonatkozó különleges közrendi, közbiztonsági, vagy
közegészségügyi előírások összehangolásáról szóló 1964. február 25-i 64/221 (EGK) számú
irányelvének megfelelően tartalmazza a Javaslat az idegenrendészeti kiutasításra vonatkozó
szabályokat. Meghatározza az idegenrendészeti kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom
elrendelésének kötelező és lehetséges eseteit, amelyek az Idtv.-hez képest több vonatkozásban
módosításra kerültek.
A kiutasítás kötelező esetei lényegesen korlátozottabbak a hatályos szabályozásnál, így a jövőben
idegenrendészeti kiutasítást, beutazási és tartózkodási tilalmat, illetve ismeretlen helyen vagy
külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgár esetén önálló beutazási és tartózkodási
tilalmat kizárólag azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben kell elrendelni, akinek a
beutazására és tartózkodására vonatkozó tilalom érvényesítésére a Magyar Köztársaság
nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt, vagy akinek a beutazására és tartózkodására vonatkozó
tilalom érvényesítéséről az Európai Unió Tanácsa döntött. Az Idtv.-ben szereplő egyéb okok
azért kerültek kiemelésre ebből a kategóriából, mert azok olyan indokok alapján teszik
kötelezővé a kiutasítást, amelyekkel összefüggésben büntetőeljárásnak van helye, illetve egyes
esetekben - pl. az alkotmányos rendet vagy biztonságot veszélyeztető tevékenység folytatása
esetében - azért, mert azok generális megfogalmazásuk miatt alkotmányjogi szempontból
aggályosak lehetnek.
A kiutasítás, illetve beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésének mérlegelésen alapuló esetei
többnyire megegyeznek az Idtv. szabályozásával. Egyes esetekben módosult a megfogalmazás,
például az „aki a ki- és beutazás szabályait megszegte, vagy azt megkísérelte” helyébe „aki
jogellenesen lépte át a Magyar Köztársaság államhatárát vagy azt megkísérelte” megfogalmazás
került. Kikerült a mérlegelésen alapuló kiutasítási okok közül a beutazás és tartózkodási
jogosultság megszerzése érdekében a hatóságokkal való hamis adat vagy valótlan tény közlése,
111
illetve az érdekházasság, továbbá a gazdasági rend veszélyeztetése miatti kiutasíthatóság is.
Utóbbi döntés az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad
mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv 27. cikk (1) bekezdésében
foglalt elvárást terjeszti ki harmadik országbeli állampolgárokra, amely szerint a szabad
mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog korlátozásai gazdasági okokat nem szolgálhatnak.
A Javaslat külön szabályozza az önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére vonatkozó
szabályokat. Annak időtartamát az idegenrendészeti hatóság határozza meg, legfeljebb három
évre rendelhető el, és alkalmanként további három évvel meghosszabbítható, azonban
haladéktalanul törölni kell, ha az elrendelésének oka megszűnt. Az önállóan elrendelt beutazási
és tartózkodási tilalommal szemben fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági
felülvizsgálata kérhető.
A huzamos tartózkodásról szóló irányelv 12. cikk (3) bekezdése, valamint a családegyesítési
jogról szóló irányelv 17. cikke alapján a Javaslat mérlegelési szempontokat vezet be, amelyeket a
kiutasítást elrendelő határozat meghozatala előtt figyelembe kell venni. A huzamos tartózkodói
jogállással rendelkezőkön (EK letelepedettek), a családegyesítőkön és családtagjaikon kívül
garanciális szabályként e mérlegelési kötelezettséget a Javaslat kiterjeszti a harmadik országbeli
állampolgárok teljes körére. E szempontok a következők: a harmadik országbeli állampolgár által
a nemzetbiztonságra, a közbiztonságra vagy közrendre jelentett veszély, az általa elkövetett
cselekmény súlyossága és típusa, a harmadik országbeli állampolgár magyarországi
tartózkodásának időtartama, kora, családi körülményei, kiutasításának lehetséges
következményei családtagjaira nézve, Magyarországhoz kötődése, illetőleg származási
országához fűződő kapcsolatainak hiánya.
A huzamos tartózkodásról szóló irányelv 12. cikkének megfelelően, amely szerint a huzamos
tartózkodási engedéllyel (EK letelepedési engedély) rendelkező személynek tényleges és kellően
súlyos veszélyt kell jelentenie a közrendre vagy közbiztonságra, a Javaslat további feltételt szab
meg a letelepedettek, illetve bevándoroltak kiutasítására, amelyet - a család egységének elve
alapján - az ilyen személyekkel házassági vagy családi életközösségben élő, tartózkodási
engedéllyel rendelkező személyekre is kiterjeszt. E rendelkezés szerint e személyek kizárólag
112
abban az esetben utasíthatók ki, ha további tartózkodásuk a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot
vagy a közrendet súlyosan sérti vagy veszélyezteti.
E rendelkezést alkalmazni kell kérelmének jogerős elbírálásáig a menedékjogot kérő, továbbá a
menekültként elismert, illetve ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesített harmadik
országbeli állampolgár külön jogszabályban meghatározott családtagja esetében is.
Az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli állampolgárt a számára biztosított
gondolkodási idő alatt csak akkor lehet kiutasítani, ha magyarországi tartózkodása a
nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet sérti. E szabályozás az
emberkereskedelem áldozatairól szóló irányelv egyes rendelkezéseinek való megfelelést
biztosítja [6. cikk (2) bekezdés: „A gondolkodási idő alatt és a hatáskörrel rendelkező hatóságok
határozatára várva...velük szemben semmilyen kiutasítási határozat nem hajtható végre.” 6. cikk
(4) bekezdés: „A tagállam bármikor megszüntetheti a gondolkodási időt a közrenddel, valamint a
nemzetbiztonság védelmével kapcsolatos okok folytán.”].
Az Idtv.-beli szabályozással azonos módon a Javaslat a kiskorúak védelme érdekében csak abban
az esetben teszi lehetővé kísérő nélküli kiskorúak kiutasítását, ha a származási államukban vagy
más befogadó államban a család egyesítése, illetve az állami vagy egyéb intézményi gondoskodás
megfelelően biztosított.
A Javaslat az Idtv.-hez hasonlóan ismeri a kiutasítástól eltekintés intézményét, amelyet azonban
csak bizonyos esetekben tesz lehetővé, így a jogellenes határátlépés vagy annak kísérlete, a
törvényben előírt engedély nélküli tartózkodás, illetve előírt munkavállalási engedély vagy a
törvényben előírt engedély nélküli keresőtevékenység esetén. Az Idtv.-vel azonosan csak akkor
van helye kiutasítástól eltekintésnek, ha a külföldi vállalja az ország területének önkéntes
elhagyását. Az országelhagyásra az idegenrendészeti hatóság legalább hét, legfeljebb harminc
napos határidőt szabhat, amely ellen jogorvoslatnak nincs helye. A kiutasítástól eltekintés
szabályozása megfelel a C0M(2005)391 végleges bizottsági javaslat 6. cikk (2) bekezdésében
foglalt önkéntes hazatérés biztosítása követelményének.
Idegenrendészeti kiutasítás, valamint önálló beutazási és tartózkodási tilalom nem alkalmazható
olyan bűncselekmény elkövetése miatt, amelynek elbírálása során az eljáró bíróság önállóan,
főbüntetés kiszabása nélkül, illetve mellékbüntetésként nem rendelt el kiutasítást a harmadik
országbeli állampolgárral szemben.
113
Új szabályozást vezet be a Javaslat azzal, hogy kimondja: a kiutasítást elsősorban visszafogadási
egyezmény rendelkezései alapján kell végrehajtani. Az Idtv.-vel azonosan szabályozza a Javaslat
az úti okmány elvételét és a kiutasítás végrehajtásának felfüggesztését.
Az idegenrendészeti kiutasítással összefüggésben elrendelt beutazási és tartózkodási tilalommal
kapcsolatban a Javaslat az Idtv.-től eltérően lehetővé teszi, hogy - a törvényben meghatározott
esetekben - a kiutasításhoz ne kapcsolódjon beutazási és tartózkodási tilalom (pl. a fentebb
említett esetben, amikor a harmadik országbeli állampolgár a visszairányítás sikertelensége
esetében beléptetésre kerül az ország területére, majd ezt követően az idegenrendészeti hatóság
kiutasítja). A kiutasítás időtartamát, annak számítását, valamint a beutazási és tartózkodási
tilalom hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár beutazását a Javaslat az Idtv.-vel
azonosan rendezi. Így a tilalom egy évnél rövidebb és tíz évnél hosszabb időtartamú nem lehet,
azt a kiutasítás végrehajtásának napjától kell számítani, és a tilalom hatálya alatt álló személy
csak az elrendelő hatóság külön engedélyével léphet a Magyar Köztársaság területére.
A kiutasító határozat elleni jogorvoslattal összefüggésben az Idtv.-hez hasonlóan a Javaslat nem
teszi lehetővé a fellebbezést, a határozat bírói felülvizsgálatát annak közlésétől számított nyolc
napon belül lehet kérni. A bíróság a keresetet a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon
belül bírálja el. A bíróság a határozatot megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen további
jogorvoslatnak nincs helye.
A bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása
A 49. §-hoz
A Javaslat az Idtv.-hez képest lerövidíti a bíróság által elrendelt kiutasításra vonatkozó
szabályokat, egyrészről szerkezeti indokok alapján - a kiutasítási tilalom vizsgálatára vonatkozó
kötelezettség külön szakaszban kap helyet -, másrészről pedig jogtechnikai megfontolásból,
mivel az idegenrendészeti hatóságnak a végrehajtással kapcsolatos konkrét feladatai (pl.
114
ujjnyomat levétele, a kiutasítás és beutazási és tartózkodási tilalom úti okmányba történő
bejegyzése) nem törvényben, hanem kormányrendeletben kerülnek szabályozásra.
A Javaslat ennek megfelelően annyit mond ki, hogy a bíróság által elrendelt kiutasítást az
idegenrendészeti hatóság hajtja végre. A jogerős kiutasítás végrehajtása érdekében a bíróság,
illetve a büntetés-végrehajtási intézet haladéktalanul értesíti az idegenrendészeti hatóságot, amely
ezen értesítés alapján rendeli el a kiutasítás végrehajtását.
A kiutasítás költségeinek viselése
Az 50. §-hoz
A Javaslat a kiutasítás végrehajtásának költségeinek viselését külön szakaszban szabályozza.
Főszabály szerint a költséget a kiutasított vagy - a kiutasított rendelkezésére álló anyagi fedezet
hiányában - a meghívó viseli. Az elsősorban megtérítésre kötelezettek köréből kikerült az
engedély nélkül keresőtevékenységet folytató harmadik országbeli állampolgár munkáltatója,
mivel a költség megtérítésének kikényszerítése a kiutasítási eljárást túlzottan lassítaná. Ennek
megfelelően, amennyiben sem a kiutasított, sem a meghívó nem rendelkezik anyagi fedezettel, az
állam a költséget megelőlegezi. Az állam által megelőlegezett költség utólagos megtérítésére
kötelezettek között már szerepel a fent említett munkáltató, a kiutasított, illetve a meghívó
mellett, és az utólagos megtérítésre kötelezettek köre kiegészült a kutatószervezettel, ha a
beutazásra kutatási célból került sor. A kutatószervezet e felelőssége a fogadási megállapodás
megszűnését követő hat hónapig áll fenn.
Új, garanciális jellegű szabályozás, hogy a kiutazás költségeinek biztosítása érdekében a
harmadik országbeli állampolgár birtokában lévő menetjegyet vagy - ha az anyagi fedezet
másként nem biztosítható - a menetjegy megvásárlásához, valamint az úti okmány beszerzéséhez
szükséges pénzösszeget az eljáró hatóság lefoglalhatja, és az ellen jogorvoslatnak nincs helye.
115
A visszairányítás és a kiutasítás elrendelésére, illetve végrehajtására vonatkozó tilalom
Az 51-52. §-hoz
A Javaslat külön szakaszban rendelkezik az ún. kiutasítási tilalomról, azaz a non-refoulment
tilalmáról. A tilalom megfogalmazása az Idtv.-ben foglalttal azonos és általánosan vonatkozik a
visszairányításra, idegenrendészeti kiutasításra, illetve a bírósági kiutasítás végrehajtására. A
bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtása tilalmának megállapításával kapcsolatos szabályok
azonosak az Idtv.-ben foglaltakkal. Ebben az esetben a tilalom fennállását a büntetés-végrehajtási
bíró állapítja meg. A kiutasított közvetlenül kérelemmel fordulhat a büntetés-végrehajtási bíróhoz
a kiutasítási akadály megállapítása érdekében. Ha e kérelmet a kiutasított az idegenrendészeti
hatósághoz nyújtja be, azt - az idegenrendészeti hatóság véleményével kiegészítve -
haladéktalanul meg kell küldeni a büntetés-végrehajtási bírónak. A büntetés-végrehajtási bíró
eljárásnak a kiutasítás végrehajtására halasztó hatálya van.
Tartalmazza a Javaslat a menekültügyi eljárás alatt álló személyekre vonatkozó azon garanciális
szabályt is, amely szerint az ilyen személyekkel szemben a visszairányítás, illetve a kiutasítás
csak a menekültügyi hatóság kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható határozata alapján
hajtható végre.
Arcképmás és ujjnyomat rögzítése
Az 53. §-hoz
A Javaslat külön szakaszban tartalmazza az ujjnyomat levételére vonatkozó szabályokat is. Az
Idtv.-hez képest kevésbé részletes a szabályozás, mivel a részletes eljárási szabályok a
kormányrendeletben kerülnek majd szabályozásra. Ennek megfelelően a Javaslat annyit
tartalmaz, hogy a többszöri eljárás megakadályozása céljából az idegenrendészeti kiutasítást vagy
a kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő, illetve a bírósági kiutasítást végrehajtó hatóság
rögzíti a harmadik országbeli állampolgár arcképmását, valamint ujj nyomatát, a harmadik
országbeli állampolgár pedig arcképmása, valamint ujjnyomata rögzítését tűrni köteles.
116
Az őrizet
Az 54-56. §-hoz
A Javaslat az Idtv.-vel ellentétben nem tartalmaz külön címet az őrizetre, hanem a rendészeti
szabályok között szabályozza az őrizetre, benne az idegenrendészeti és a kiutasítást előkészítő
őrizetre, a kifogásra, az őrizet bírósági meghosszabbítására vonatkozó szabályokat, valamit a
bírósági eljárás közös szabályait.
Az idegenrendészeti őrizet elrendelésének okai közül kikerült az a pont, amely szerint ilyen őrizet
rendelhető el azzal a külföldivel szemben, aki a kiutasítás hatálya alatt és a kiutazás előtt
szabálysértést vagy bűncselekményt követett el. Ennek indoka, hogy bűncselekmény gyanúja
esetén a büntetőeljárást lefolytató szervek hatásköre megállapítani, hogy szükséges-e az elkövető
személyes szabadságának korlátozása, szabálysértés elkövetése pedig nem rendelkezik olyan
idegenrendészeti relevanciával, amely önmagában indokolná őrizet elrendelését. Az
idegenrendészeti őrizet elrendelésének kötelező esetei megszűnnek, azonos indokok alapján, mint
az idegenrendészeti kiutasítás kötelező esetei: az Idtv. olyan indokokat sorol fel, amely alapján
büntetőeljárás lefolytatásának van helye, így az azt lefolytató hatóság hatásköre annak eldöntése,
hogy van-e helye személyes szabadságot korlátozó intézkedésnek, és amennyiben igen, úgy
annak elrendelése nem idegenrendészeti hatáskörbe tartozik, hanem a büntetőeljárás keretében
kell foganatosítani.
Az idegenrendészeti őrizetet határozattal kell elrendelni és azt a közléssel egyidejűleg végre kell
hajtani. Az idegenrendészeti őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, ellentétben az Idtv.-
ben foglalt öt nappal. Ennek alapja a C0M(2005)391 végleges bizottsági javaslat 14. cikk (2)
bekezdésében foglalt rendelkezés, amely kimondja, hogy az ideiglenes őrizetbe vételről szóló
végzéseket igazságügyi hatóságoknak kell kiadniuk. Sürgős esetekben a közigazgatási hatóságok
is kiadhatják őket, ilyen esetben az ideiglenes őrizetbe vételről szóló végzést az igazságügyi
hatóságoknak az ideiglenes őrizet kezdetétől számított hetvenkét órán belül meg kell erősíteniük.
Az Idtv.-ben foglalt szabályozással ellentétben nem hosszabbítható meg az őrizet hat hónapig,
hanem azt az őrizet szerint illetékes helyi bíróság alkalmanként legfeljebb harminc nappal, a
harmadik országbeli állampolgár kiutazásáig hosszabbíthatja meg. Ez a módosítás a
C0M(2005)391 végleges bizottsági javaslat 14. cikk (3) bekezdésének való megfelelést
117
biztosítja, amely szerint az ideiglenes őrizetbe vételről szóló végzéseket az igazságügyi
hatóságoknak legalább havonta egyszer felül kell vizsgálniuk.
Meg kell szüntetni az őrizetet, amennyiben a kiutasítás feltételei biztosítottak, vagy
nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani, illetve ha az őrizet elrendelésétől
számítva hat hónap eltelt. Az Idtv. szabályozásával ellentétben az őrizet maximális határideje egy
évről hat hónapra csökken, amely megfelel a C0M(2005)391 végleges bizottsági javaslat 14.
cikk (4) bekezdésében foglaltakkal, miszerint az ideiglenes őrizetet az igazságügyi hatóságok
legfeljebb hat hónappal hosszabbíthatják meg.
Az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamának számításakor a kiutasítást előkészítő őrizet
időtartama is beszámítandó. Ha az idegenrendészeti őrizetet azért szüntetik meg, mert
nyilvánvalóvá válik, hogy a kiutasítást nem lehet végrehajtani vagy mert az őrizet elrendelésétől
számítva hat hónap eltelt, de a kiutasítás még nem hajtható végre, akkor az őrizetet elrendelő
idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár számára kötelező tartózkodási helyet
jelöl ki.
A Javaslat szabályozza a kiutasítást előkészítő őrizet intézményét is. Az idegenrendészeti hatóság
az idegenrendészeti eljárás lefolytatása érdekében közbiztonsági okból kiutasítást előkészítő
őrizetbe veheti azt a harmadik országbeli állampolgárt, akinek személyazonossága vagy
tartózkodásának jogszerűsége nem tisztázott. A kiutasítást előkészítő őrizetet határozattal kell
elrendelni és azt a közléssel egy időben végre kell hajtani. A kiutasítást előkészítő őrizet
legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el, amelyet az őrizet helye szerint illetékes helyi bíróság a
harmadik országbeli állampolgár személyazonossága vagy tartózkodása jogszerűségének
tisztázásáig, de legfeljebb harminc napig meghosszabbíthat.
Az idegenrendészeti eljárásban elrendelt idegenrendészeti és kiutasítást előkészítő őrizetet
azonnal meg kell szüntetni, ha elrendelésének oka megszűnt.
118
A kifogás
Az 57. §-hoz
A Javaslat bevezeti a kifogás intézményét, amellyel a harmadik országbeli állampolgár az
idegenrendészeti és kiutasítást előkészítő őrizetet (a továbbiakban együtt: őrizet) elrendelő
határozat ellen kérhet - jogorvoslatként, törvénysértésre hivatkozással, az őrizet elrendelésétől
számított hetvenkét órán belül. Nem kérheti azonban az őrizet elrendelésére irányuló eljárás
felfüggesztését .
Kifogással élhet ezen felül az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az
idegenrendészeti hatóság a törvény 60-61. §-ában meghatározott kötelezettségét elmulasztotta.
A kifogást az őrizet végrehajtásának helye szerint illetékes helyi bíróság bírálja el. Döntésének
megfelelően a törvénysértő őrizetet azonnal meg kell szüntetni, illetve az elmulasztott intézkedést
pótolni kell vagy a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.
A bíróság a törvénysértésre hivatkozással benyújtott kifogást haladéktalanul, de legkésőbb az
őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbításával egyidejűleg, a törvény 60-61. §-ában
meghatározott kötelezettség elmulasztása miatt benyújtott kifogást pedig nyolc napon belül
bírálja el.
Az őrizet bírósági meghosszabbítása
Az 58. §-hoz
Az idegenrendészeti hatóság az őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől
számított huszonnégy órán belül indítványozza a helyi bíróságnál. Az idegenrendészeti hatóság
az indítványát megindokolja.
A bíróság az idegenrendészeti őrizetet alkalmanként legfeljebb harminc nappal hosszabbíthatja
meg. Az idegenrendészeti őrizet további harminc nappal történő meghosszabbítását az
idegenrendészeti hatóság indítványozhatja a bíróságnál úgy, hogy az indítvány a meghosszabbítás
esedékességének napját megelőző nyolc munkanapon belül a bírósághoz megérkezzen. A
hatályos szabályozástól eltérően tehát az őrizet nem fél évre rendelhető el úgy, hogy a bíróság az
őrizet indokoltságát havonta felülvizsgálja, hanem a bíróság maga harminc napra rendelheti el az
119
őrizetet, amelyet a harminc nap után indokoltság esetén meghosszabbíthat. Az idegenrendészeti
őrizet maximális időtartama a hatályos egy évvel szemben hat hónap, amibe az előtte esetlegesen
elrendelt kiutasítást előkészítő őrizet időtartamát is bele kell számítani.
A bírósági eljárás közös szabályai
Az 59. §-hoz
A bírósági eljárás közös szabályai néhány kivétellel változatlanok maradnak. A bíróság a kifogás
elbírálásával, valamint az őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár
el és végzéssel határoz. Ha a bíró a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon
újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye. A bírósági eljárás során a harmadik
országbeli állampolgárt csak jogi képviselő képviselheti. A bíróság a harmadik országbeli
állampolgár számára ügygondnokot rendel ki, ha a harmadik országbeli állampolgár a magyar
nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.
Változnak az őrizetbe vett személyes meghallgatására vonatkozó szabályok. Az őrizet hetvenkét
órán túli bírói meghosszabbításakor minden esetben, a kifogással és az őrizet további
meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban az őrizetbe vett kérelmére személyes meghallgatást
kell tartani. A meghallgatást az őrizet helyén és a harmadik országbeli állampolgár jogi
képviselője távollétében is meg lehet tartani. A meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha a harmadik
országbeli állampolgár a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézetben történő ápolása miatt
képtelen, illetve ha a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik. A meghallgatáson a
harmadik országbeli állampolgár, illetve az idegenrendészeti hatóság a bizonyítékait írásban
előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a
bizonyítékokat megismerjék. Ha a harmadik országbeli állampolgár vagy az indítványozó
idegenrendészeti hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a
bíró ismerteti.
Az Idtv.-vel egyezően mondja ki a Javaslat, hogy a bíróság határozatát az érintett harmadik
országbeli állampolgárral és az idegenrendészeti hatósággal kell közölni. Ha a harmadik
országbeli állampolgárnak meghatalmazott jogi képviselője van, vagy számára ügygondnokot
jelöltek ki, a határozatot vele is közölni kell. A határozatot kihirdetés útján kell közölni, és azt az
120
írásba foglalást követően nyomban kézbesíteni is kell. A bíróság határozata ellen további
jogorvoslatnak nincs helye. A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.
Az őrizet végrehajtása
A 60-61. §-hoz
Az őrizet végrehajtására vonatkozó szabályok az Idtv.-ben foglaltakkal egyezőek. Eszerint az
őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárt jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy
az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.
Az őrizetet elrendelő hatóság a harmadik országbeli állampolgár kérelmére, vagy ha kétoldalú
konzuli egyezmény ezt kötelezővé teszi, az idegenrendészeti őrizetbe vételről vagy a kijelölt
helyen való tartózkodás kötelezettségéről, illetőleg az őrizet időtartamának meghosszabbításáról
köteles a külpolitikáért felelős miniszter útján, késedelem nélkül értesíteni a harmadik országbeli
állampolgár magyarországi konzuli vagy diplomáciai képviseletét ellátó szervet. Amennyiben a
harmadik országbeli állampolgár konzuli képviselete nem biztosított, az értesítést a külpolitikáért
felelős miniszternek kell továbbítani.
Az őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia
kell az őrizetbe vett harmadik országbeli állampolgár felügyelet nélkül maradt vagy eltartott
családtagja elhelyezéséről, illetőleg őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.
Az őrizetet az idegenrendészeti hatóság az erre a célra kijelölt helyen foganatosítja. Az őrizet
végrehajtása során a férfiakat a nőktől el kell különíteni. A jövőben őrizetet büntetés-végrehajtási
őrizetben nem lehet majd végrehajtani. Ennek megfelelően kikerült a Javaslatból az a szabály,
amely szerint a büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtás esetén az őrizetben lévő
külföldit el kell különíteni az elzárást töltőktől, az előzetes letartóztatásban lévőktől és az
elítéltektől.
Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok jogosultságai és kötelezettségei is
egyeznek az Idtv.-ben foglaltakkal. Az őrizetben lévő jogosult elhelyezésre, élelmezésre, saját -
szükség esetén az évszaknak megfelelő - ruházat viselésére, valamint - a külön jogszabályban
meghatározott - egészségügyi ellátásra; képviselőjével, illetve a konzuli képviselete tagjával
ellenőrzés nélküli, valamint hozzátartozójával ellenőrzés melletti kapcsolattartásra; a külön
121
jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és
látogató fogadására; az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére; a külön
jogszabályban meghatározottak szerint vallásának gyakorlására; a rendelkezésre álló
közművelődési lehetőségek igénybevételére; kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés
megtételére; napi legalább egy óra időtartamú szabad levegőn tartózkodásra.
Az őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgár köteles az őrizet végrehajtására szolgáló
létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni; olyan magatartást
tanúsítani, amely a többi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, nyugalmát nem zavarja; az
általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni; a személyét érintő
vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes
tárgyak elvételét tűrni.
A kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése
A 62-64. §-hoz
A kijelölt helyen való tartózkodásnak a hatályos törvény szerinti esetei (a harmadik országbeli
állampolgár visszairányítását vagy kiutasítását a Magyar Köztársaság nemzetközi egyezményben
vállalt kötelezettsége miatt nem lehet elrendelni, illetőleg végrehajtani; az őrizet határideje letelt,
de az őrizet elrendelésére alapul szolgáló ok továbbra is fennáll; a harmadik országbeli
állampolgár humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik) mellé a Javaslat negyedik
esetként kimondja, hogy kijelölt helyen való tartózkodás elrendelésének van helye akkor is, ha a
harmadik országbeli állampolgár kiutasítás hatálya alatt áll, és a megélhetéséhez szükséges
anyagi és lakhatási feltételekkel nem rendelkezik. Ennek indokaként azon gyakorlati esetek
szolgálnak, ahol a kiutasítottal szemben őrizet elrendelésének nem volt helye, azonban a
harmadik országbeli állampolgár nem rendelkezik a megélhetéshez szükséges anyagi
feltételekkel, így az eljárás befejezéséig nem tudja magát fenntartani.
A kijelölt helyen való tartózkodást elrendelő határozat rendelkező részének tartalmi elemei az
Idtv.-vel azonosan kerülnek szabályozásra, így a rendelkező részben meg kell határozni a
kötelező tartózkodás helyét, a tartózkodás magatartási szabályait, valamint - ha a tartózkodási
122
hely nem közösségi szállás vagy befogadó állomás - a hatóság előtti időszakonkénti
megjelenésre való kötelezést.
A kötelező tartózkodási helyet közösségi szálláson vagy befogadó állomáson lehet kijelölni, ha a
harmadik országbeli állampolgár magát eltartani nem képes, megfelelő lakással, anyagi fedezettel
vagy jövedelemmel, eltartásra köteles meghívóval, eltartásra kötelezhető hozzátartozóval nem
rendelkezik. A közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő tartózkodással
összefüggésben felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkező
harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik országbeli állampolgár viseli.
A kijelölt helyen történő tartózkodás elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését a harmadik
országbeli állampolgár a Javaslat szerint nem kérheti, változtak azonban a jogorvoslat szabályai.
Az elrendelő határozat ellen méltányossági eljárásnak továbbra sincs helye, azonban a Javaslat
szerint az elrendelő határozat bírósági felülvizsgálatának kérése helyett az őrizetbe vett kifogással
élhet, törvénysértésre hivatkozással. A kifogásra az 57. § és az 59. § rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni. A kifogást a bíróság nyolc napon belül bírálja el.
Ha a közösségi szálláson vagy befogadó állomáson történő kötelező tartózkodás elrendelésétől
tizennyolc hónap eltelt, de az elrendelés alapjául szolgáló körülmény a harmadik országbeli
állampolgárnak fel nem róható okból továbbra is fennáll, a harmadik országbeli állampolgár
számára más tartózkodási helyet kell kijelölni. Az idegenrendészeti hatóság a harmadik
országbeli állampolgár kérelmére - kivételesen, humanitárius okból - engedélyezheti a közösségi
szálláson vagy befogadó állomáson való további tartózkodást akkor is, ha a kötelező tartózkodás
elrendelésétől tizennyolc hónap eltelt.
Az a harmadik országbeli állampolgár, akinek kijelölt helyen való tartózkodását az
idegenrendészeti hatóság elrendelte, az elrendelő idegenrendészeti hatóság hozzájárulásával -
érvényes munkavállalási engedéllyel - jogosult arra, hogy keresőtevékenységet folytasson.
123
A kitoloncolás
A 65. §-hoz
A kitoloncolás szabályai részben azonosak az Idtv.-ben foglaltakkal, azonban Magyarország
jövőbeni schengeni csatlakozása miatt új szabályokkal egészül ki a Javaslat, amelyek azonban
csak Magyarország teljes jogú tagsága időpontjától lépnek hatályba.
Az Idtv.-vel azonosan kimondja a Javaslat, hogy a visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő
bírósági vagy idegenrendészeti hatósági határozatot hatósági kísérettel (kitoloncolás) kell
végrehajtani, ha a harmadik országbeli állampolgár szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt
kiszabott szabadságvesztés büntetésből szabadult; ha idegenrendészeti őrizet alatt áll; ha
kiutazásának ellenőrzése a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség
érvényesítése, illetőleg a közbiztonság vagy közrend védelme érdekében szükséges. A
kitoloncolásról az idegenrendészeti kiutasítást, illetve a bírói kiutasítás végrehajtását elrendelő
határozatban kell rendelkezni, egyéb esetben külön határozattal kell elrendelni.
Az új, a teljes jogú Schengen-tagság időpontjában hatályba lépő rendelkezések szerint más
schengeni állam illetékes hatósága által hozott kitoloncolási határozat alapján az idegenrendészeti
hatóság a Magyar Köztársaság területén tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt
kitoloncolhatja, amennyiben a kitoloncolását a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság súlyos és
tényleges megsértése vagy veszélyeztetése, a határozatot hozó állam törvénye alapján legalább
egy évi szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetéséért
kiszabott bírósági ítélet, súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja, illetve a külföldiek
belépésére vagy tartózkodására vonatkozó jogszabályok súlyos megsértése miatt rendelték el.
Az Idtv.-vel azonosan kimondja a Javaslat, hogy a kitoloncolással történő végrehajtás ellen a
harmadik országbeli állampolgár végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A kitoloncolással történő
végrehajtás ellen a harmadik országbeli állampolgár méltányossági eljárást nem kezdeményezhet,
a kitoloncolás végrehajtásának felfüggesztését nem kérheti.
Jogharmonizációs kötelezettség teljesítése céljából a Javaslat kimondja, hogy az idegenrendészeti
hatóság a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított
segítségnyújtásról szóló, 2003. november 25-i 2003/110/EK tanácsi irányelv rendelkezéseinek
alkalmazására köteles állam által elrendelt kiutasítás végrehajtásában közreműködhet.
124
Szintén új rendelkezés a kitoloncolás félbeszakítására vonatkozó szabályozás. E szerint a
kitoloncolást félbe kell szakítani, ha a kitoloncolt célországba történő beutazása meghiúsult, a
kitoloncolt sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapota miatt nem hajtható végre, a külön
jogszabályban meghatározottak szerint a kitoloncolás végrehajtásának más állam (a
továbbiakban: felkért állam) területén történő biztosítása esetén a légi átszállításhoz a felkért
állam nem járult hozzá, vagy visszavonta hozzájárulását, továbbá amennyiben a kitoloncolt
engedély nélkül lépett be a felkért állam területére az átszállítás folyamán.
Külföldre utazási tilalom
A 66. §-hoz
A Javaslat az úti okmány visszatartás intézményét az ún. külföldre utazási tilalom keretében
szabályozza. Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási tilalmat rendel el azzal a harmadik
országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, az
ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság az idegenrendészeti hatóságot értesítette. Az értesítés alapján
az idegenrendészeti hatóság a külföldre utazási tilalmat elrendelő határozatában a harmadik
országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja. A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a külföldre utazási
tilalom feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási tilalmat
haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát neki
visszaadja.
A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzése
A 67. §-hoz
A harmadik országbeli állampolgárok ellenőrzésére vonatkozó szabályok az Idtv.-ben
foglaltakhoz hasonlóan kerülnek szabályozásra. Eszerint az idegenrendészeti hatóság a
törvényben meghatározott szabályok megtartását ellenőrizheti. A harmadik országbeli
állampolgár az ellenőrzéskor felhívásra köteles úti okmányát, tartózkodásra jogosító engedélyét
125
vagy más, személyazonosításra alkalmas igazolványát felmutatni és átadni. Az ellenőrzés során a
harmadik országbeli állampolgárnál talált, más személy részére kiállított és jogtalanul birtokban
tartott úti okmányt a hatóság lefoglalja, és - amennyiben nem indul büntetőeljárás - továbbítja az
azt kiállító állam magyarországi külképviseletének, ennek hiányában a külpolitikáért felelős
miniszter útján megküldi az azt kiállító szervnek.
Azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a magyarországi tartózkodás jogszerűségét vagy
személyazonosságát hitelt érdemlően nem tudja igazolni, az idegenrendészeti hatósághoz elő kell
állítani. Ha az előállítás időtartama alatt a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának
jogcíme vagy a harmadik országbeli állampolgár személyazonossága nem állapítható meg, a
harmadik országbeli állampolgárral szemben legfeljebb tizenkét óra időtartamra - külön
törvényben meghatározott - visszatartás intézkedést kell alkalmazni, amely ellen panasznak van
helye.
A Javaslatból kikerült a magánlakásba, illetve magánterületre belépés joga, mivel azt a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(a továbbiakban: Ket.) szabályozza, és mivel a Javaslat itt nem tartalmaz eltérő rendelkezést, e
szabály az idegenrendészeti eljárásban is alkalmazandó.
A személykörözés elrendelése
A 68. §-hoz
A személykörözésre vonatkozó szabályok az Idtv.-hez képest rövidebb módon lettek
meghatározva, részben azért, mert egyes rendelkezések kormányrendelet szintjén kerülnek majd
szabályozásra, részben pedig azért, mert a részletszabályokra a személy- és tárgykörözésről szóló
2001.	évi XVIII. törvény rendelkezései vonatkoznak.
A Javaslat kimondja, hogy az idegenrendészeti hatóság a körözését rendelheti el annak az
ismeretlen helyen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárnak, aki az e fejezetben
meghatározott idegenrendészeti eljárás alatt áll; az őrizetből megszökött vagy az idegenrendészeti
eljárásban számára elrendelt kötelező tartózkodási helyet az előírt magatartási szabályok
megszegésével elhagyta; a jogerős kiutasítás végrehajtásának nem tett eleget. Az Idtv.-hez képest
változás, hogy az első pont szerint csak az V. fejezetben szabályozott idegenrendészeti eljárások
126
alatt álló harmadik országbeli állampolgárral szemben van helye körözésnek, ezzel kizárva az
olyan személyek körözése elrendelésének elvi lehetőségét is, akik például engedélyezési
eljárásban ügyfelek.
A körözést vissza kell vonni, ha az elrendelésének oka megszűnt.
VI.	Fejezet
FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK
A 69-72. §-hoz
A gyakorlati tapasztalok tükrében kerül módosításra a felelősségi szabályok körében fuvarozókra
kiszabható közrendvédelmi bírság szabályozása. Az Európai Unióhoz történt csatlakozás
keretében került átültetésre az 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezmény 26. cikkében foglalt rendelkezések kiegészítéséről szóló, 2001. június 28-i
2001/51/EK tanácsi irányelv. Az irányelv célja, hogy az illegális bevándorlással szembeni
eredményes küzdelem érdekében valamennyi tagállam rendelkezéseket hozzon fuvarozók azon
kötelezettségeiről, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az általuk a tagállamok területére
szállított harmadik országbeli állampolgár rendelkezik-e a beutazáshoz vagy átutazáshoz
érvényes úti okmánnyal. A légi vagy vízi úton, illetve menetrend szerint közlekedő járattal
közúton személyszállítással foglalkozó fuvarozóknak a szállítást megelőzően meg kell
bizonyosodniuk arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár utas rendelkezik-e a beutazáshoz
vagy átutazáshoz érvényes úti okmánnyal, illetve a törvényben meghatározott, a beutazáshoz
szükséges egyéb engedéllyel. A személyszállítás jellegéből adódóan a vasúti fuvarozókat nem
terheli ilyen jellegű kötelezettség - ennek megfelelően a közrendvédelmi bírsággal sem
sújthatóak -, azonban a visszaszállítási kötelezettség rájuk is vonatkozik.
A szankciók visszatartó hatása, arányossága jobban megvalósítható abban az esetben, ha az eljáró
hatóságnak mérlegelési lehetősége van a kiszabható közrendvédelmi bírságot illetően.
A Javaslat a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről
szóló, 2004. április 29-i 2004/82/EK tanácsi irányelvvel (a továbbiakban: 2004/82/EK irányelv)
127
összhangban szankcionálja a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben
meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó fuvarozókat. Ezen intézkedések
bevezetése az illegális bevándorlás elleni hatékony küzdelmet és a határellenőrzés javítását
szolgálja.
A munkáltatókra vonatkozó kötelezettség, illetve felelősségi szabály meghatározása az illegális
migráció és az illegális munkavállalás elleni küzdelem eszközeinek harmonizálásáról és az
ellenőrzés eredményes módjainak fejlesztéséről szóló 1995. december 22-ei tanácsi ajánlásra
tekintettel történt. A munkáltató a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatását megelőzően
köteles meggyőződni arról, hogy a harmadik országbeli állampolgár rendelkezik a törvény
alapján keresőtevékenység folytatására jogosító engedéllyel. Az idegenrendészeti hatóság az ezen
kötelezettségét elmulasztó munkáltatót közrendvédelmi bírsággal sújthatja.
A munkáltató továbbá köteles bejelenteni a harmadik országbeli állampolgár engedélyezett
magyarországi munkavállalásának meghiúsulását, valamint foglalkoztatásának a munkavállalási
engedély érvényességi idején belüli megszüntetését is.
A meghívó, aki hatósági hozzájárulással ellátott meghívólevélben kötelezettséget vállalt arra,
hogy a meghívott személy részére - magyarországi tartózkodása időtartamára - szállást biztosít,
eltartásáról gondoskodik, továbbá - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik -
egészségügyi ellátásának, valamint kiutazásának költségeit fedezi, kötelezettsége elmulasztásával
másnak okozott kárt köteles megtéríteni.
VII.	Fejezet
BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK
A harmadik országbeli állampolgár szálláshelyének bejelentési kötelezettsége
A 73. §-hoz
A Javaslat a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 22. Cikkében foglalt rendelkezésekkel
összhangban előírja a harmadik országbeli állampolgárok számára magyarországi szálláshelyük
128
bejelentését. A Javaslat meghatározza azon személyes adatok körét, amelyeket a szálláshely
bejelentésekor az idegenrendészeti hatósággal közölni kell. A kereskedelmi szálláshelyen vagy
jogi személy által fenntartott egyéb szálláshelyen megszálló harmadik országbeli állampolgárok
adatairól a szállásadó vezet jegyzőkönyvet.
A születés bejelentése
A 74. §-hoz
A Javaslat meghatározza azokat az eseteket, amikor a harmadik országbeli állampolgár - a
gyermek személyes adatainak közlésével - köteles bejeleni azt a tényt, hogy a Magyar
Köztársaság területén harmadik országbeli állampolgár gyermeke született. Az idegenrendészeti
hatóság a bejelentés alapján állítja ki a gyermek tartózkodási jogosultságát igazoló okmányt.
A harmadik országbeli állampolgár személyi okmányaival kapcsolatos bejelentési kötelezettségek
és hatósági intézkedések
A 75. §-hoz
A Javaslat az Idtv. rendelkezéseihez hasonlóan állapítja meg a bejelentési kötelezettség
teljesítésének módját a külföldi számára úti okmánya vagy tartózkodásra jogosító engedélyének
elvesztése, eltulajdonítása, illetve megsemmisülése esetére.
129
VIII. Fejezet
A HONTALAN STÁTUSZ MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS A HARMADIK
ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ÚTI OKMÁNNYAL ELLÁTÁSA
Hontalanság megállapítására irányuló eljárás
A 76-81. §-hoz
A hatályos magyar jogban a hontalan személyek magyarországi státuszáról törvényi szinten a
2002.	évi II. törvénnyel kihirdetett, a hontalan személyek jogállásáról szóló 1954. évi New York-i
Egyezmény, a jelenlegi idegenrendészeti törvény, a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII.
törvény, valamint érintőlegesen - elsősorban az adatnyilvántartás kapcsán - számos más ágazati
törvény rendelkezik. A rendeleti szintű szabályozás körében a hatályos Idtv. végrehajtási
rendelete tartalmaz fontosabb szabályokat.
Megállapítható, hogy a hontalanok státuszát szabályozó joganyag szétszórt és hiányos, továbbá a
hontalan jogállás - elsősorban nemzetközi jogi eredetű - anyagi jogi normái mellett a hontalan
státusz megállapítására irányuló eljárás szabályai teljes egészében hiányoznak a magyar jogból.
Hatályos idegenrendészeti törvényünk lakonikusan csupán úgy rendelkezik a hontalansági
eljárásról, hogy a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal tartózkodási engedéllyel látja el azt a
külföldit, akiről eljárásában megállapította, hogy hontalan. Ennek mikéntjét pedig végrehajtási
rendelete ennyiben részletezi: a külföldinek a hontalanságát igazolnia vagy valószínűsítenie kell,
amelyhez kérelmére az idegenrendészeti hatóság az illetékes magyar külképviselet útján
igazgatási segítséget nyújt. Mindezek a sporadikusan előforduló eljárási szabályok azonban
messze nem alkotnak elégséges, illetve koherens eljárásrendet, következésképpen szükség volt
egy önálló és kellően részletezett hontalansági eljárás megalkotására.
A Javaslat a hontalanság megállapítására irányuló alapvető és garanciális jelentőségű eljárási
szabályokat rögzíti, az eljárás részletszabályai pedig a törvény újrakodifikált végrehajtási
rendeletében kapnak helyet.
130
A magyar jogalkotónak viszonylag tág mozgástere van a vonatkozó procedurális szabályok
meghatározásában. A nemzetközi kötelezettségeinkkel való összhang különösebb nehézségek
nélkül biztosítható, a hontalan személyek jogállásáról szóló 1954-es New York-i Egyezmény
ugyanis jóformán kizárólag anyagi jogi szabályokat fektet le, magát a hontalan jogállást statuálja;
így - az igazgatási segítségnyújtásról szóló 25. cikken kívül - nem tartalmaz eljárásjogi
előírásokat.
A hontalansági eljárás megindítására jogosultak körét illetően az 1954-es New York-i
Egyezmény nem minden, de iure állampolgárság nélküli személy számára biztosítja a konvenciós
hontalan státusz megszerzését. Az Egyezmény személyi hatálya ugyanis nem terjed ki:
a)	azon személyekre, akik az ENSZ szerveitől - az UNHCR kivételével - védelemben
vagy segélyben részesülnek mindaddig, amíg ez a védelem vagy segély fennáll;
b)	olyan személyekre, akiket annak az országnak az illetékes hatóságai, amelyben
lakóhelyük van, olyan személyeknek ismertek el, mint akiket megilletnek az adott ország
állampolgárságának birtoklásával járó jogok és kötelezettségek;
c)	olyan személyekre, akiket illetően komoly okok állnak fenn annak feltételezésére, hogy
i) a nemzetközi okmányokban megfogalmazottaknak megfelelően béke elleni, háborús
vagy az emberiség elleni bűnöket követtek el; ii) a tartózkodási helyük államán kívül,
mielőtt abba az államba bebocsátást nyertek, súlyos, nem politikai bűncselekményt
követtek el; iii) az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes cselekmények
elkövetésében vétkesek.
Emellett az idegenrendészeti hatóság akkor is megszünteti az eljárást, amennyiben a kérelmező
az állampolgársági jogszabályokkal való visszaélés folytán szándékosan szünteti meg
állampolgárságát és válik hontalanná. Ez a szabály az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának a
tagállamokhoz intézett R (99) 18. számú Ajánlásában foglaltakat jeleníti meg a Javaslatban. Az
Ajánlás egy új állampolgárság hontalanná válás útján történő megszerzését kívánja kizárni, míg
jelen rendelkezés ezt a követelményt általános szintre emelve ilyen esetben magát a hontalan
státusz megszerzését nem teszi lehetővé.
131
A hontalanság megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul, amelynek előterjesztésére a
Javaslat semmiféle formakényszert nem ír elő. A visszaélés lehetőségének minimálisra
csökkentése érdekében azonban nem elég csupán az 1954-es Egyezmény személyi hatálya alá
tartozni, hanem a Magyarország területén történő jogszerű tartózkodás is elengedhetetlen feltétel
az eljárás megindításához. Ennélfogva kizárható az az esetkör, hogy az illegálisan érkező
migránsok rögtön a határon, vagy bizonyos időtartamú jogszerűtlen tartózkodás után az
idegenrendészeti hatóság általi kézrekerítést követően azonnal - rosszhiszeműen - hontalan
státuszért folyamodjanak. Az eljárás során a Javaslat megfelelő garanciákkal védi és biztosítja a
kérelmező tisztességes eljáráshoz való alapvető jogának érvényesülését (jegyzőkönyvfelvétel,
anyanyelvhasználat, jogi segítségnyújtás, a hatóság kioktatási kötelezettsége stb.).
A hontalanság tényének bizonyítása az eljárás legfontosabb része, hiszen elméletileg valamely
hontalan személynek a Föld valamennyi országából (több mint 200 entitás) kellene hivatalos
okirattal igazolnia azt a negatív tényt, hogy egyiknek sem állampolgára. Ilyen nyilvánvalóan
lehetetlen követelményt nem lehet a kérelmezővel szemben - akire a bizonyítási teher hárul -
támasztani. Egyetlen állam gyakorlata sem követel meg efféle bizonyítékot: általában a konkrét
ügy tényállásától függ, hogy két, három, esetleg több állammal kapcsolatban kell az
állampolgárság jogi kötelékének a hiányát igazolni. Az új szabályozás célja, hogy ezen
ésszerűségi megfontolások mellett kérelmező-központúan tegye lehetővé a hontalanság
bizonyítását. Ennek érdekében a hitelt érdemlő igazolás mellett a hontalanság tényének
valószínűsítése is releváns eljárási cselekmény, továbbá a Javaslat taxatíve felsorolja, mely
államok relációjában - amelyek köre a kérelmezőtől függően esetről esetre változhat - szükséges
a hontalanság tényének hivatalos alátámasztása. Az állampolgársági kötelék hiányát a születési
hely, a korábbi lakó- vagy tartózkodási hely, illetőleg a családtagok és a szülők állampolgársága
szerinti állam vonatkozásában kell tanúsítani. E gyakorlati nehézségekkel járó ténybizonyításhoz
nyújtott igazgatási segítség - a szóba jöhető államok magyar külképviseleteinek, illetve az ENSZ
Menekültügyi Főbiztosságának bevonásával - az 1954-es Egyezmény 25. cikke végrehajtását
szolgálja.
A hontalansági eljárásban hozott határozat ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak,
azonban a kérelmező a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályaitól eltérően 15 napon
132
belül kérheti a határozat bírósági felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelem - amennyiben
előterjesztője azt kéri - halasztó hatályú, tehát a hontalankénti elismerését kérőt nem lehet az
idegenrendészeti szabályok szerint az ország elhagyására kötelezni, amíg a bíróság döntése
jogerőssé nem válik. A bíróság nemperes eljárásban, a jogviták ésszerű időben történő
elbírálásának követelményét szem előtt tartva 90 napon belül határoz, amelynek
eredményeképpen az idegenrendészeti szerv határozatát megváltoztathatja. A hontalansági eljárás
-	az 1954-es Egyezmény 16. cikk 2. bekezdésével összhangban - tárgyi költségmentes.
A Javaslat a nemzetközi jog szabályainak megfelelően széleskörű jogosítványokat biztosít az
ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban való
részvételre, annak bármely szakaszában.
IX.	Fejezet
AZ ELJÁRÁS KÖZÖS SZABÁLYAI
A 87-92. §-hoz
A Ket 13. § (2) bekezdés c) pontjának megfelelően a Javaslatban szabályozott eljárásokban a Ket.
szabályait kell alkalmazni, amennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik. A Javaslat 87-92. §-a
azokat a közös eljárási szabályokat tartalmazza, amelyek a Ket. szabályaitól eltérnek. Ezek a
következők:
a)	a vízumeljárásban a kiskorú kérelmezőre vonatkozó speciális szabályok;
b)	a kérelemre indult eljárásokban az ügyfélnek kérelme előterjesztésekor az eljáró hatóság előtt
személyesen meg kell jelennie;
c)	a hiánypótlási felhívást az ügyfél részére az eljáró hatóság azonnal átadja;
d)	azokban az eljárási cselekményekben, ahol az ügyfél személyes megjelenése kötelező, nincs
helye elektronikus ügyintézésnek;
e)	a döntések közlésével kapcsolatos szabályok;
f)	ha a törvény a határozattal szembeni fellebbezést kizárja, nincs helye újrafelvételi eljárásnak és
méltányossági eljárásnak sem;
133
g)	a másodfokon eljáró hatóság által hozott elsőfokú végzésekkel szemben nincs helye
fellebbezésnek,
h)	a vízum kiadására irányuló eljárásban a fordítási és tolmácsolási költséget, továbbá a
jeltolmácsolás költségét a kérelmező viseli,
i)	hivatalból indult eljárás során - halaszthatatlan esetben - az eljáró hatóság kirendelő végzés
hiányában is igénybe vehet tolmácsot a hatóság és a tolmács között létrejött szerződés alapján.
X.	Fejezet
A HARMADIK ORSZÁGBELI ÁLLAMPOLGÁROK ADATAINAK
KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
A 93-108. §-hoz
A Javaslat - figyelemmel az Alkotmányban biztosított információs önrendelkezési jogra, illetve
az ezen alapjog érvényesülésének, korlátozásának általános szabályait megállapító személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényre -
meghatározza a személyi hatálya alá személyek személyes adatainak kezelésére vonatkozó
szabályokat, így a kezelhető adatok körét, az adatkezelés célját, időtartamát, az adattovábbítás
rendjét.
A Javaslat elkülönítetten - idegenrendészeti rész-nyilvántartásonként - állapítja meg az
idegenrendészeti hatóságok által kezelhető adatok körét és azok megőrzési idejét.
A Javaslat szerint a résznyilvántartásokban szereplő adatokat más hatóságok részére a
jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben
-	engedi továbbítani, biztosítva ezáltal a törvényes adatkezelés feltételeit. Az adatvédelmi
garanciák teljesítése érdekében a más hatóságok részére továbbított adatokról az idegenrendészeti
hatóság adattovábbítási nyilvántartást vezet.
134
A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az idegenrendészeti hatóságok feladataik ellátása
érdekébe adatokat igényeljenek más hatóságoktól.
XI.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés
A 109. §-hoz
A törvény általános hatálybalépésének időpontja 2006. január 1. Ettől eltérő időpontban
szükséges hatályba léptetni azokat a rendelkezéseket, amelyek majd csak a Csatlakozási
Okmányban foglaltak szerint csak a teljes jogú schengeni tagságunkat követően alkalmazhatóak.
A schengeni vívmányok teljeskörű alkalmazására hazánkat az Európai Unió Tanácsa fogja
határozatában felhatalmazni, erre tekintettel az említett rendelkezések a határozatban foglalt
időponttól hatályosulnak.
Átmeneti rendelkezések
A 110. §-hoz
A Javaslat az átmeneti rendelkezések körében rendelkezik arról, hogy a hatályba lépést követően
az egyes, a hatályos Idtv.-ben szabályozott jogintézmények további sorsa hogyan alakul.
A hatályos törvény alapján kiadott tartózkodásra jogosító okmányok érvényességi idejükön belül
a bennük foglaltak szerinti tartózkodásra jogosítanak. A Javaslat az új letelepedési jogcímek
bevezetésére figyelemmel a kérelmezőknek lehetőséget ad arra, hogy nyilatkozatuk szerint az
idegenrendészeti hatóság a Javaslat hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmeiket a kívánt
új jogcím megszerzése iránti kérelemnek tekintse. Az átmeneti rendelkezések biztosítják, hogy az
135
őrizetben lévő harmadik országbeli állampolgárok őrizetének maximális időtartama a törvényben
meghatározottak szerint alakuljon.
Felhatalmazó rendelkezések
A 111. §-hoz
A felhatalmazó szabályok körében a Javaslat az eljárás részletes szabályainak kimunkálását,
illetőleg az egyes jogintézményekhez kapcsolódó további szabályozási igény teljesítését -
rendeletalkotás útján - a Kormányra bízza. Az érintett miniszterek a feladat- és hatáskörükben
szabályozható körben rendeletalkotásra kapnak felhatalmazást.
Módosuló rendelkezések
A 112-119. §-hoz
A 2004/82/EK irányelvnek való megfelelés érdekében módosítja a határőrizetről és a
Határőrségről szóló 1997. évi XXXII. törvényt. A módosítás feljogosítja a Határőrség
határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szervét arra, hogy a határforgalom-ellenőrzés során - az
illegális bevándorlás elleni hatósági intézkedések elősegítése céljából - adatokat kérjen azokról
az utasokról, akiket a személyszállítást végző légi fuvarozó nem az Európai Unió valamely
tagállamának vagy a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről
szóló jegyzőkönyv 6. cikke alapján az Európai Unió Tanácsával kötött, a schengeni vívmányok
végrehajtásában, alkalmazásában és fejlesztésében való részvételéről szóló megállapodásban
részes állam területéről szállít a Magyar Köztársaság területére. A Javaslat meghatározza a
határforgalom-ellenőrzést végrehajtó szerv által kezelhető adatok körét, és tartalmazza az adatok
törlésére vonatkozó garanciális szabályokat. A módosítás lehetővé teszi, hogy a Határőrség a
saját objektumain kívül a külön jogszabály alapján kijelölt objektumokat is őrizze. Ezzel a
Határőrség alapvető feladatainak ellátása mellett hatékonyabb szerepet tölthet be az egyéb jellegű
rendvédelmi (létesítménybiztosítási) feladatainak ellátásában, ezzel is tehermentesítve a
Rendőrség erőit.
136
A módosítás elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
A menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Met.) a letelepedési
engedélyre való hivatkozás pontosításra szorul, mivel letelepedett státuszt élveznek a Javaslat IV.
fejezete értelmében a letelepedési engedéllyel rendelkezőkön túl az ideiglenes letelepedési
engedéllyel, a nemzeti letelepedési engedéllyel, valamint az EK letelepedési engedéllyel
rendelkezők is. A módosítás elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata szükséges.
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) módosítását a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek (a továbbiakban: Be.) - a 2006. évi LI.
törvénnyel módosított - 146. §-a teszi szükségessé.
A 2006. évi LI. törvény megszüntette az úti okmány elvételét, mint önálló büntetőeljárási
kényszerintézkedést, és a magyar állampolgár kiutazását csak az Utv. alapján lehet korlátozni. A
Javaslat az Utv. 16. §-ából törli azt a jelenlegi rendelkezést, amely a büntetőeljárási törvény
szerinti úti okmány elvételére hivatkozva korlátozza a magyar állampolgárok külföldre utazását,
ugyanakkor figyelemmel az Európai Unió tagállamaival való együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvényben meghatározott személyi szabadságot elvonó, illetve korlátozó
kényszerintézkedések fogalmára és tartalmára is, a Be. személyi szabadságot elvonó, illetve
korlátozó kényszerintézkedései mellett az Utv. 16. §-ában szerepelteti az átadási letartóztatást és
az ideiglenes átadási letartóztatást.
Az Utv. 18. § (1) bekezdésének módosítása is szükséges, mert e törvényhely állapítja meg, hogy
a különböző korlátozások miatt külföldi utazásra nem jogosult magyar állampolgár esetében
melyik az a hatóság, amely hozzájárulhat a méltányossági alapon történő kiutazás
engedélyezéséhez. A Javaslat itt is figyelemmel van arra, hogy nem minden büntetőeljárási
kényszerintézkedés alatt álló személy kaphatja meg a méltányossági engedélyt, mert az őrizetben,
kiadatási őrizetben, kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, illetve ideiglenes átadási
137
letartóztatásban lévő személy külföldre utazása, illetve a külföldre utazás engedélyezése
fogalmilag kizárt. A Be. szerinti előzetes letartóztatás, lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet
hatálya alatt álló személy esetében a külföldre utazás fogalmilag nem kizárt, így a méltányossági
engedély e személyek részére megadható. Ehhez azonban a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt
követően bíróság hozzájárulása szükséges.
A Javaslat - az Utv. 25. §-ának módosításával - megteremti a koherenciát a külföldre utazás és
az azt érintő korlátozással kapcsolatos adatkezelés terén is. A jelenlegihez képest pontosabb és
részletesebb szabályozást igényel az Utv. 25. §-ában, hogy a külföldre utazással kapcsolatos
korlátozás elrendelése céljából melyik szerv és milyen adatokról tájékoztatja a központi
adatkezelő szervet.
A Javaslat a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt jogharmonizációs záradékkal
egészíti ki.
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényben a letelepedési
engedélyre való hivatkozás pontosításra szorul, mivel letelepedett státuszt élveznek a Javaslat IV.
fejezete értelmében a letelepedési engedéllyel rendelkezőkön túl az ideiglenes letelepedési
engedéllyel, a nemzeti letelepedési engedéllyel, valamint az EK letelepedési engedéllyel
rendelkezők is.
A harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos
kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005. október 12-i 2005/71/EK
tanácsi irányelv átültetése érdekében szükséges megalkotni a kutatószervezetek akkreditációját,
valamint a fogadási megállapodásokat szabályozó kormányrendeletet. Tekintettel arra, hogy a
törvény a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció emberi erőforrásaira vonatkozó
jogalkotási területet lefoglalta, a kormányrendelet eredeti jogalkotási hatáskörben nem alkotható
meg, ezért felhatalmazó rendelkezés szükséges.
A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvényben indokolt a Javaslat
2.	§ a ) pontja szerinti harmadik országbeli állampolgár fogalmának használata.
138
A harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált vagy az illegális bevándorlás
megkönnyítésére irányuló cselekményektől érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal
együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről szóló, 2004. április 29-i
2004/81/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében szükséges a bűncselekmények
áldozatainak segítéséről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása. A Javaslat szerint az
áldozatsegítő hatóság kezdeményezi az emberkereskedelem áldozatává vált harmadik országbeli
állampolgár ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással való ellátását.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
A 120. §-hoz
A Javaslat a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 7. § (3) bekezdésével
összhangban az IM rendelet 2. számú melléklete előírásainak megfelelő jogharmonizációs
klauzulával zárul.
139