﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1301. számú
törvényjavaslat
a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról
Előadó: dr. Szilvásy György
Miniszterelnöki Hivatalt
vezető miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi.......törvény
a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításáról
1.	§ A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény (a továbbiakban: Szatv.) 4. § (4)
bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok
elfogadásáról a miniszter dönt.”
2.	§ Az Szatv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az Alap tevékenységét a Regionális Egyeztető Fórum (a továbbiakban: Egyeztető
Fórum) elvi iránymutatása és ajánlásai alapján végzi. Az Egyeztető Fórum elnöke a
miniszterelnök, tagjait a miniszterelnök kéri fel a központi államigazgatási szervek állami
vezetői és vezetői megbízatású köztisztviselői, illetve a szomszédos államokban élő magyar
közösségek választott vezetői, képviselői közül. Az Egyeztető Fórum évente legalább egy
alkalommal ülésezik.
(2) Az Egyeztető Fórum térségenként és közösségenként ajánlásokat fogalmaz meg az
Alapból nyújtható támogatások céljaira és prioritásaira.”
3.	§ Az Szatv. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A Kollégiumok az Alap támogatási célok alapján megszervezett szakmai
döntéshozó testületei. A Kollégiumok döntései a miniszter jóváhagyásával válnak
érvényessé.
(2)	A hét-, kilenc- vagy tizenegytagú Kollégiumokat - a támogatási célokra figyelemmel -
a miniszter hozza létre és szünteti meg. A Kollégiumok tagjait, valamint a tagok közül a
Kollégium elnökét a miniszter nevezi ki.
(3)	A Kollégiumok a tevékenységüket az Egyeztető Fórum ajánlásai és a támogatási célok
figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzik, munkájuk során
az Egyeztető Fórum, illetve az Alap kezelő szervezete részéről nem utasíthatóak.
(4)	A Kollégiumok tagjainak megbízatása négy évre szól.
(5)	Nem lehet a Kollégium tagja
2
a)	politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
b)	az Egyeztető Fórum tagja vagy annak közeli hozzátartozója;
c)	az Alap kezelő szervezetének vezetője, továbbá az a személy, aki a kezelő szervezettel
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
d)	az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet
képviselője.”
4.	§ Az Szatv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A Kollégium tagjának megbízatása megszűnik
a)	a megbízatás időtartamának lejártával,
b)	ha az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől 30 napon belül nem szünteti meg,
c)	ha megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,
d)	a megbízatásról történő lemondással,
e)	halálával,
f)	az adott Kollégium megszűnésével.
(2)	A Kollégium elnökének megbízatása megszűnik
a)	kollégiumi tagságának megszűnésével,
b)	e megbízatásáról történő lemondásával.
(3)	A Kollégium elnöke és tagja a megbízatásáról a miniszterhez intézett írásbeli
bejelentéssel mondhat le. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem
szükséges.”
5.	§ Az Szatv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével
és nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII.
törvény 54/A. §-a szerinti feladatokat a Kormány által kijelölt kezelő szervezet látja el.
(2) A kezelő szervezet vezetője, illetve a szervezettel munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet
a)	politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
3
b)	az Egyeztető Fórum tagja vagy annak közeli hozzátartozója;
c)	a Kollégium elnöke, tagja, illetve azok közeli hozzátartozója;
d)	az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet
képviselője.”
6.	§ Az Szatv. 12. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg
a bekezdés új d) ponttal egészül ki:
/(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy/
„c) az Alappal való rendelkezésre, az Egyeztető Fórum és a Kollégiumok feladataira és
működésére, az Alap kezelő szervezetének működésére és felügyeletére, valamint az
Alapból nyújtott támogatások nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá
d)	az Alapból az Alap működésére fordítható kiadások mértékét”
/rendeletben határozza meg./
7.	§ (1) A határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési
programok lebonyolítását és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolását e
törvény hatálybalépésétől kezdődően a Miniszterelnöki Hivatal többségi tulajdonosi
részesedésével működő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörű Részvénytársaság végzi.
(2)	A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy - az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 95. §-ának rendelkezései szerint - biztosítsa a Miniszterelnöki Hivatal
számára a többségi tulajdonosi részesedés megszerzését a 100%-ban a Magyar Fejlesztési
Bank Zrt. tulajdonában lévő, magyarországi vállalkozások határon túli beruházását,
vállalatalapítását, vállalatfelvásárlását elősegítő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörű
Részvénytársaságban (székhelye: 1065 Budapest, Nagymező u. 46-48.).
8.	§ A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a 2007. évi költségvetési törvényben a határon
túli magyarok támogatására meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokból az Alap javára
átcsoportosítson.
9.	§ Az Szatv. alapján 2005-ben létrehozott Tanács és Kollégiumok elnökeinek és tagjainak
megbízatása e törvény hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik. A Kollégiumok új elnökét
és tagjait - e törvény 3. §-ában, valamint 5. §-ában foglalt módosításokra is figyelemmel - a
törvény hatálybalépését követő 15 napon belül kell kinevezni.
10.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.
4
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szatv. 1. § (2) bekezdés a) pontjában a
„Szerbia és Montenegróban” szövegrész helyébe a „Szerbia Köztársaságban” szöveg, 4. § (1)
bekezdésében az „a külügyminiszter” helyébe az „a nemzetpolitikáért felelős miniszter”
szövegrész, a 8. §-ában az „A Tanács és a” szövegrész helyébe az „Az Egyeztető Fórum és a”
szövegrész, a 10. § (4) bekezdésében az „a Tanács (Kollégiumok)” szövegrész helyébe az „az
Egyeztető Fórum, valamint a Kollégiumok” szöveg, a 11. § (1) bekezdésében az „A Tanács”
szövegrész helyébe az „Az Egyeztető Fórum” szöveg, az „általában nyilvánosak” szövegrész
helyébe a „nyilvánosak, az Egyeztető Fórum és a Kollégium zárt ülés tartását is
elhatározhatja”, 11. § (2) bekezdésében az „a Tanács” szövegrészek helyébe az „az Egyeztető
Fórum” szöveg lép.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szatv. 3. § d) pontja, 4. § (6) bekezdésének
második mondata, a 12. § (4)-(5) bekezdése, a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény
módosításáról szóló 2005. évi XVI. törvény 2. § (3) bekezdése és 4-6. §-a, a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény
14. § (5) bekezdése, valamint az oktatást érintő egyes törvények módosításáról szóló 2005.
évi CXLVIII. törvény 55. § (1) bekezdése hatályát veszti.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I. A határon túli magyarság támogatási rendszerének átalakítása
A nemzetpolitika elveinek és intézményrendszerének megújításában kiemelten fontos kérdés
a létező támogatási formák hatékonyabbá és átláthatóbbá tétele. A támogatási rendszernek két
alapvető komponense van:
1.	az identitásmegőrzést szolgáló, döntően normatív jellegű támogatások
(kedvezménytörvény). Ezt egészíti ki új elemként a Nemzeti jelentőségű intézmények és
programok köre;
2.	a pályázati úton finanszírozott konkrét programok.
A pályázati alapú támogatási rendszer vonatkozásában eddig is számos kritika merült fel, ami
a rendszer bonyolultságára, nehezen áttekinthető voltára és túlzott bürokratizmusára, illetve a
támogatások szétaprózottságára és nem kellő hatékonyságára vonatkozott. Miniszterelnök
úrnak a határon túli magyar közösségek vezetőivel lefolytatott konzultációi során egyetértés
volt abban, hogy a támogatási rendszer reformra szorul.
A jelenlegi rendszer átalakításának elvei:
-	a támogatási rendszer legyen átlátható, hatékony, jelentősen csökkentse a bürokráciát
és zárja ki az egyes projektek közvetlen politikai befolyásolásának lehetőségét;
-	az eljárás egyszerűsítése, a támogatási hatékonyság növelése érdekében a határon túli
magyarság identitásmegőrzésével kapcsolatos feladatok integrálódjanak a Szülőföld
Alapba;
-	a végrehajtó mechanizmus biztosítsa a támogatások kiszámítható folyósítását.
A támogatási rendszer reformjához szükség van a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II.
törvény módosítására. A törvénymódosítást követően a határon túli magyarság támogatásának
rendszere jóval átláthatóbb és egyszerűbb lesz, aminek mind az identitásmegőrzést célzó
normatív támogatásait (a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény), mind a
pályázati úton adható támogatásokat (Szülőföld Alapról szóló törvény) törvény szabályozná.
A módosítási javaslat figyelemmel van az Állami Számvevőszék 2005. évi költségvetés
végrehajtását érintő jelentésére is, amely megállapította, hogy a határon túli magyarságot
támogató pénzügyi forrás, a „Szülőföld Alap” létrehozásának kezdeményezéséről szóló
1127/2004. (XI. 24.) Korm. határozat 2.2. pontja előírta a határon túli magyarok támogatására
szolgáló előirányzatok Alapba történő átcsoportosításával kapcsolatos intézkedések
megtételét. A Számvevőszék a jelentésében annak a véleményének adott hangot, hogy a
hasonló célokat szolgáló források egységes kezelésének a Kormány hivatkozott számú
határozatában is kifejtett gondolata reális elvárás, amelynek révén a pénzeszközök odaítélése,
felhasználása átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé és célzottabbá válhatna.
II.	A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény módosításának elvei
A törvény módosítására irányuló javaslat az Alap szervezetrendszerének átalakítását célozza,
és ehhez kapcsolódnak a kisebb jelentőségű, döntően technikai módosítások is.
6
A Szülőföld Alap átalakításának célja a következő mechanizmus létrehozása:
■	Politikai szint:
Intézményi forma: Regionális Egyeztető Fórum a korábbi Tanács helyett.
Feladat: a magyarországi és szomszédos országok felelős vezetői évről évre
egyeztetik a célokat, prioritásokat, és javaslatot fogalmaznak meg ezekre.
Tagjai: a miniszterelnök és az általa kijelölt, a nemzetpolitikáért felelős vezetők,
továbbá a legitim külhoni magyar szervezetek meghívott vezetői.
■	Szakmai szint:
Intézményi forma: Kollégiumok.
Feladat: külön-külön grémiumokat kell felállítani szakterületenként, ahol a
döntéshozatal a felelős magyarországi tisztségviselők kezében marad.
■	Végrehajtói szint:
Intézményi forma: az Alap kezelő szervezete.
Feladat: A célokhoz kell rendelni a konkrét összegeket, amelyek folyósításáról a
közvetlen politikai befolyástól mentes végrehajtó mechanizmus gondoskodik.
Az Alap forrásai a határon túli magyarsággal foglalkozó közalapítványok integrációjával
bővülnek, a szakmai és a politikai szint elválasztásával pedig megerősödhet a döntések
szakmai alátámasztottsága. Az Alap átalakítása nem érinti a szaktárcáknak a határon túli
célokra fordított előirányzatait.
A módosítással egyértelművé válik, hogy a határon átnyúló együttműködéshez és a
régiófejlesztéshez kapcsolódó, illetve a gazdaságfejlesztési célok ellátása más rendszerben, az
e célra rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával történik.
7
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz:
Az eddig eltel időszak működési tapasztalatai azt indokolják, hogy a felajánlások elfogadását
az Alappal rendelkező miniszter hatáskörébe utaljuk.
A 2. §-hoz:
A módosítás az Alap Tanácsát átalakítja, és helyette létrehozza a Regionális Egyeztető
Fórumot. Az Egyeztető Fórumban - a határon túli szervezetek kérése alapján - minden
legitim szervezet képviselője helyet kap. Az Egyeztető Fórum keretében a magyarországi és
szomszédos országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat, prioritásokat, és
javaslatot fogalmaznak meg ezekre.
A 3. és a 4. §-hoz:
A törvénymódosítás - az alapfeladatok megőrzése mellett - újrafogalmazza a Kollégiumokra
vonatkozó szabályokat. A jelenleginél szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok megalkotása
javasolt annak érdekében, hogy a különböző szintek függetlensége és a döntéshozatal
pártatlansága biztosítható legyen. Ennek érdekében részletesen rögzítésre kerülnek az
összeférhetetlenségi szabályok, a Kollégiumok elnökének és tagjainak kinevezésére, valamint
a testületek feladat- és hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezések. A Kollégiumok
képezik azt a szakmai szintet, ahol a pályázatokról a döntés megszületik, éppen ezért a
testületeket mind az Egyezető Fórum, mind az Alap kezelő szervezete részéről történő
közvetlen befolyásolástól (utasítástól) mentessé szükséges tenni.
Az 5. §-hoz:
Az Alap végrehajtó szervezetére vonatkozóan az eddiginél részletesebb, az
összeférhetetlenséget és a döntési szintek elválasztását egyértelműen rögzítő szabályokat
szükséges alkotni, ezt szolgálja a javasolt módosítás.
A 6-8. §-okhoz:
A rendelkezések a felhatalmazási szabályoknak az átalakuló intézményrendszerhez történő
hozzáigazítását célozzák, beleértve a gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési feladatok
ellátására működtetendő intézményben történő tulajdonszerzés engedélyezését is. A határon
túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok
lebonyolítására és a támogatásközvetítési feladatok ellátásának összehangolására a
törvénymódosítás a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-t jelöli ki annak érdekében, hogy a
jelenleginél nagyobb források legyenek mozgósíthatóak a gazdasági célokra, másrészt a
jelzett feladatok ellátásának szakmai háttere erősödjön.
8
A 9. §-hoz:
E szakasz az Alap szabályos működésének biztosítása érdekében meghatározza a Tanács és a
Kollégiumok tagjai megbízatása megszűnésének és az új testületek tagjai kinevezésének
időpontját.
A 10. §-hoz:
Ez a szakasz a hatályba léptető és a szükséges deregulációs rendelkezésen kívül tartalmazza
az Alap szervezeti rendjének megváltozásából következő technikai módosításokat, valamint
az olyan, időközben történt változásokra vonatkozó szabályozást, mint Szerbia alkotmányos
nevének megváltozása.
9