﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T / 1302. számú
törvényjavaslat
egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2006. november
1
2006. évi.....törvény
egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosítása
1.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi
IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. §-a (3) bekezdésének e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint
-	a következő alaprészeket kell elkülöníteni:]
„e) a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés
fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló
törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;”
2.	§
Az Flt. 39/A. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A Munkaerőpiaci Alappal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter
rendelkezik. Rendelkezési jogát]
„ b) a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze tekintetében - a szakképzési
hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben
meghatározottak szerint - az oktatásért felelős miniszterrel megosztva
gyakorolja.”
2
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény módosítása
3.	§
A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. §-
ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a
továbbiakban: felsőoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3)
bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren
kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai
rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban:
felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő
iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely]
„a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és
a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993.
évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott
szakiskolai gyakorlati oktatásra, pályaorientációra és szakmai alapozó elméleti
és gyakorlati oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és
gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra,”
4.	§
(1)	Az Szt. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős
miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.”
(2)	Az Szt. 4. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Az oktatási miniszter]
„b) létrehozza és működteti - az oktatásért felelős miniszterrel együtt, és az
országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti
szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák
képviselőinek részvételével - a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztésére
és korszerűsítésére létrehozott bizottságot. A bizottság folyamatosan
figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tehet az
OKJ módosítására,”
(3)	Az Szt. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések
tekintetében a (2) bekezdés a), b), d), e), g) és h) pontjában meghatározott
hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.”
5.	§
(1)	Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések
tekintetében]
„b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai
tantárgyait, illetve tananyagegységeit (moduljait), az ehhez tartozó
modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit) és
gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról,”
(2)	Az Szt. 5. §-a (2) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
„i) elkészítteti és jóváhagyja a szakmai vizsga egyes részeinek írásbeli és
szóbeli tételeit. ”
6.	§
Az Szt. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet
a)	közreműködik az országos modultérkép összeállításában és
nyilvánosságra hozatalában,
b)	működteti a nemzeti referencia és tájékoztatási központot, valamint a
szakképzési információs központot,
c)	vezeti a szakmai vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartást,
d)	ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és
felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő külön jogszabályban
meghatározott feladatokat,
e)	ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület
ea)	hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,
eb)	titkársági feladatait;
f)	nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról,
valamint
g)	ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
4
(2)	Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet feladatainak ellátása során
együttműködik az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kutató és fejlesztő-
szolgáltató intézetekkel.”
7.	§
Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara)
a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos
gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozzák és
gondozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, és e szakképesítések tekintetében
ellátják az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot, valamint
gyakorolják az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkört. A
szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter
jogszabályban határozza meg. A szakképesítésért felelős miniszter és a
gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara
és az országos érdek-képviseleti szervek megállapodását a 14. § (2) bekezdés
szerinti vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a
szakképesítésért felelős miniszter mindenki számára hozzáférhető módon a
honlapján közzéteszi.”
8.	§
Az Szt. 10. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és
értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és
vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény a következőket
tartalmazza:]
„d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális
időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), az elméleti és
gyakorlati képzési idő arányát, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok
számát, a szakmai alapképzés időtartamát, a gyakorlati képzés eredményességét
mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetőségét,”
9.	§
Az Szt. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„ (3) A közoktatási törvényben szabályozott
a)	szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti
és gyakorlati oktatás, valamint
b)	szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó
oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő
beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt.”
10.	§
Az Szt. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai
vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott
valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott
szakmai követelménymodulhoz vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek
szakmai vizsgán történő teljesítésével rész-szakképesítés szerezhető. A rész-
szakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
(2)	A szakmai vizsga állami vizsga. A szakiskolában és a szakközépiskolában
a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai
vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában rész-szakképesítés
megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat.
(3)	A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány
használható, amelyet a miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány, illetőleg a
nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye
szükséges.”
11. §
Az Szt. 13. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki:
„ (5) A szakmai vizsgát szervező intézmény a szakmai vizsga
jogszabályban meghatározott dokumentumait - az ott meghatározottak szerint -
megküldi a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzője, illetve az állami
szakképzési és felnőttképzési intézet részére. A jogszabályban meghatározott
kötelezettség elmulasztása az 5. § (4) bekezdésében foglalt jogkövetkezményt
vonhatja maga után.”
6
12. §
Az Szt. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság
munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a
szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban:
illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel
együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik
egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a
szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a
továbbiakban: szakmai szervezet), illetőleg az ágazat egészében érdekelt
szakmai kamarák képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az
elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős
miniszter jelöli ki, a 7. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével. Ha az elnököt a
7.	§ (1) bekezdés szerint a gazdasági kamara jelöli ki, akkor a vizsgabizottság
munkájában az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselője
vesz részt. ”
13.	§
(1)	Az Szt. 19. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző
iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján
abban az esetben folytatható, ha]
„c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati
képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti
szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven
százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél,”
[kerül sor.]
(2)	Az Szt. 19. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti
kiegészítő gyakorlati képzés aránya meghaladja a gyakorlati képzési idő ötven
százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. E rendelkezést nem kell
alkalmazni a művészeti szakképesítések tekintetében.”
7
14.	§
Az Szt. 37. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján
történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az
illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati
képzését a szükséges gyakorlati kompetenciák hiánya miatt nem tudja ellátni. A
hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges
kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és - a gazdasági
kamarával együttműködve - a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről
gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E
rendelkezés nem alkalmazható, ha a 15. § (4) és (5) bekezdése szerint
szintvizsga került megszervezésre és a tanuló eredményes szintvizsgát tett.”
15.	§
Az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi
mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti,
illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes
kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A
tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli
juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további
féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának
figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni
kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát.”
16.	§
Az Szt. 52. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további
szabályokat külön jogszabályok határozzák meg.
(2) Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött
megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.”
8
17. §
Az Szt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és
felnőttképzési intézetet vagy intézeteket rendeletben jelölje ki.”
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosítása
18. §
A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 3. §-a (2)
bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység:]
„a) az iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott
képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi
vagy szakmai képzés, továbbá”
19. §
(1)	Az Fktv. 4. §-a a következő új (1) bekezdéssel egészül ki és egyúttal a
jelenlegi (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre változik:
„(1) A Kormány a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával,
valamint ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős szervet
rendeletben jelöli ki.”
(2)	A (3) bekezdés felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép, és
egyúttal a bekezdés a következő új c) ponttal egészül ki:
„A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) rendeletben határozza meg: ”
„c) a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait.”
9
20. §
Az Fktv. 5. §-át megelőző cím helyébe az „A Nemzeti Szakképzési és
Felnőttképzési Tanács” cím lép, és egyúttal 5. §-ának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„5. § A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban:
Tanács) a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak
ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő
országos testületeként működik. A Tanács összetételét, feladatait külön
jogszabály határozza meg.”
21. §
Az Fktv. 7. §-át megelőző cím helyébe az „Az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet” cím lép, és egyúttal 7. §-ának helyébe a következő
rendelkezés lép:
„7. § Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellátja az e
törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.”
22. §
(1)	Az Fktv. 9. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:]
„g) nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését, valamint azt, hogy a
képzés milyen szintű nyelvtudás megszerzésére irányul,”
(2)	Az Fktv. 9. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke
nyilvános, azt a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a
nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás
helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve - igazgatási
szolgáltatási díj ellenében - másolatot készíthet. ”
10
23. §
(1)	Az Fktv. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési
tevékenységet folytató intézmény
a)	nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett-e, így különösen
aa)	szerepel-e a nyilvántartásban,
ab)	a valóságnak megfelelnek-e a nyilvántartásban szereplő adatok,
ac)	eleget tesz-e a 9. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének,
ad)	fennállnak-e továbbra is a nyilvántartásba vétel feltételei,
ae)	eleget tett-e a külön jogszabályban meghatározott beszámolási
kötelezettségének,
b)	felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így
különösen, hogy
ba)	rendelkezik-e az e törvénynek megfelelő képzési tervvel, az Országos
Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő képzések esetén a
vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő képzési programmal,
és képzéseit ezeknek megfelelően folytatja-e,
bb)	rendelkezik-e a képzések - képzési programnak megfelelő -
lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
bc)	megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő
tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdés szerinti szerződést, és
személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,
bd)	vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a
10/A. §-ban előírt dokumentumokat,
be)	biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó
tájékoztatók, valamint a ba) pontban meghatározott dokumentumokhoz való
hozzáférést,
bf)	biztosítja-e - a 17. § (2) bekezdés alapján - az előzetesen megszerzett
tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés
tartalmának, illetve folyamatának egyénre szabott alakításában.”
(2)	Az Fktv. 10. §-ának (2) és (3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„ (2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenységet
nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben a kötelező legkisebb
munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló
316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott
minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki, és eltiltja a
felnőttképzési tevékenységtől.
(3)	A (2) bekezdés szerinti intézmény a jogellenes tevékenység észlelésétől
számított két évig nyilvántartásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be.”
11
24.	§
Az Fktv. 10. §-a a következő új 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § A felnőttképzési intézménynek a képzésben részt vevő felnőttel
megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével
összefüggésben az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és -
az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása
érdekében - öt évig megőriznie:
a)	az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción
vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a
képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai
felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,
b)	a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi
adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához - a résztvevő
oldaláról - szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy
azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,
c)	a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását, valamint a
résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d)	a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a
képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.)
annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről
szóló elismervény eredeti példányát,
e)	a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek
biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy
eredeti példányát,
f)	a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség
teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.”
25.	§
(1)	Az Fktv. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést
folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján
kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja - a képzésben részt
vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - annak biztosítása, hogy az
intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra
vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi
követelményeknek megfelelően végezze.”
(2)	Az Fktv. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
12
„(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató
intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési
programmal, valamint a 14. §-ban szereplő, a szakmai tanácsadó testület által
jóváhagyott éves képzési tervvel rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett
felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.”
26.	§
(1)	Az Fktv. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények
felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az
intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az
akkreditáció visszavonása esetén - az erre okot adó körülmény feltárásától
számított - egy évig a felnőttképzési intézmény intézmény-akkreditáció iránti,
valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel program-akkreditáció iránti
kérelmet nem nyújthat be.”
(2)	Az Fktv. 13. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter kéri fel - az elnök
kivételével - hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak,
a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok,
a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés
elismert szakértői közül felkért személyekből áll.”
(3)	Az Fktv. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A FAT elnökét - a tagok közül - a miniszter kéri fel négy éves
időtartamra. ”
27.	§
Az Fktv. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az
akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű. ”
28.	§
Az Fktv. 19. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést
folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján
kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A program-akkreditáció célja, hogy
-	a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - a képzési
program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra
vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi
követelmények szerint történő elsajátítását.”
29.	§
(1)	Az Fktv. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
a)	a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az
elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
b)	a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének,
értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
c)	az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a
konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a
képzésben résztvevőt érintő következményeket,
d)	a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen
megszerzett tudás beszámítását,
e)	a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve
nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
f)	a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges
pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az
előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
g)	állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő
képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
h)	a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény
szerződésszegésének következményeit,
i)	mindazt, amit más kormányrendelet előír.”
(2)	Az Fktv. 20. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési
intézménynek azon résztvevőkkel is - a polgári jog általános szabályai szerint -
szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük
teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett
felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert
szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem
köthető.”
14
30.	§
(1)	Az Fktv. 21. §-ának (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós
források terhére - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag
olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely
a)	rendelkezik a FAT által kiállított intézményakkreditációs tanúsítvánnyal,
és
b)	a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét
teljesítette.
(4)	A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában
meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.
(5)	A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra
kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére
szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés
-	külön jogszabályban meghatározottak szerint - részben vagy egészben külső
képzés formájában valósul meg.”
(2)	Az Fktv. 21. §-a a következő új (6) és (7) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési
célú támogatások esetében a - külön jogszabályban meghatározott - rész-
szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható
olyan nem magyar állampolgárnak is, aki
a)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a
szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja,
vagy
b)	a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott,
illetőleg hontalan vagy
c)	a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes
jogállású.”
31.	§
Az Fktv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„22. § (1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési
törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek
keretében a fogyatékkal élők számára - a költségvetésben meghatározott
előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a
támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint - díjmentesen
biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és
általános képzést.
(2)	Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált
és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a minisztériummal a
felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést
folytató intézmény részesülhet.
(3)	Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban nem szereplő szakképesítés
megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás
igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési
programjának akkreditálása is.
(4)	Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres
vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban
meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön
jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
(5)	Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt,
és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési
normatív támogatás az (1)-(4) bekezdés alapján.”
32.	§
Az Fktv. 26. §-a helyébe a következő szövegrész lép:
„26. § Az MPA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra
fordítható része - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felhasználható
a)	az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,
b)	a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei
fejlesztésének támogatására,
c)	a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d)	az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai
pénzügyi forrásaihoz.”
16
33. §
(1)	Az Fktv. 29. §-ának 7. és 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a
képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés
hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. Formái
különösen az előzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs és
-korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési
tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák
oktatása.
8.	Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a)
pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú
mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy,
amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül. ”
(2)	Az Fktv. 29. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez,
kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő
időtartamú egysége.”
(3)	Az Fktv. 29. §-ának 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni
kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban
történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.”
(4)	Az Fktv. 29. §-a a következő új 16-18. pontokkal egészül ki:
„16. Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő,
a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely
elektronikus formában is megvalósulhat.
17.	Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó
ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi
feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul
ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes
lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott
szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
18.	Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből
(modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés
17
kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti
elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez,
munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú
specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző
moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.”
34.	§
Az Fktv. 30. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki:
„ (7) E törvény
a)	az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a
tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról,
valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a
68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
b)	a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező
állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
c)	a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan
személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre
jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára
vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
d)	a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a
munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén
történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.”
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény módosítása
35.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 1. §-ának (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szakképzési hozzájárulás célja az iskolarendszeren kívüli
felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban:
18
Fktv.) alapján történő támogatása, valamint a foglalkoztatottak szakmai
tudásának továbbfejlesztéséhez képzési források biztosítása.”
36.	§
(1)	Az Szht. 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási
kötelezettségének részben a (2) bekezdés alapján tett eleget, a még fennmaradó
kötelezettségét a saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-ában meghatározott
felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII.
törvény (a továbbiakban: Munka Törvénykönyve) szerinti tanulmányi szerződés,
vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján
megszervezett képzés külön jogszabályban meghatározott költségei
elszámolásával teljesítheti. Az elszámolt költségek összege nem haladhatja meg
a hozzájárulásra kötelezett mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó
kötelezettség 60 százalékát, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó
kötelezettség 33 százalékát.”
(2)	Az Szht. 4. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a szakképzési hozzájárulási
kötelezettségének a (2)-(4) bekezdések alapján nem teljes egészében tett eleget,
a még fennmaradó kötelezettségét - fejlesztési megállapodás alapján -
szakképző iskola számára a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés - az 1. § (1)
bekezdésének e) pontjában foglaltak kivételével -, a térségi integrált szakképző
központ keretében működő központi képzőhely (a továbbiakban: központi
képzőhely) számára szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése, valamint
felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés
tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a
továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A fejlesztési
támogatást szakképzési hozzájárulásként a bérjárulékok között kell elszámolni.
A fejlesztési támogatás összege csak a hozzájárulásra kötelezettnél képződött
bruttó kötelezettség 70 százalékának megfelelő mértékig vehető figyelembe
kötelezettségcsökkentő tételként. A felsőoktatási intézmények számára nyújtott
fejlesztési támogatás a bruttó kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet.”
37.	§
Az Szht. 4. §-a a következő új (12) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a
(12)-(15) bekezdés számozása (13)-(16)-ra változik:
19
„(12) A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését,
a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az állami szakképzési
és felnőttképzési intézet végzi. Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a
vele elszámolókkal kapcsolatban feltárt szabálytalanságokról a dokumentáció
csatolásával negyedévente tájékoztatja az állami adóhatóság illetékes
igazgatóságát. Az állami adóhatóság illetékes igazgatósága a kötelezettség
teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art. rendelkezései szerint jár el.”
38.	§
Az Szht. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulásra kötelezett a bruttó
kötelezettségét annak legfeljebb 70 százalékos mértékéig az alábbiakkal
csökkentheti:
a)	szakképző iskola és központi képzőhely, valamint felsőoktatási intézmény
számára nyújtott fejlesztési támogatás összegével, amely azonban csak a
hozzájárulásra kötelezettnél képződött bruttó kötelezettség 70 százalékának
megfelelő mértékig vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A
felsőoktatási intézmény számára nyújtott fejlesztési támogatás a bruttó
kötelezettség legfeljebb 35 százaléka lehet;
b)	a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv. 20. §-
ában meghatározott felnőttképzési szerződés és a Munka Törvénykönyve
szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő
munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés külön jogszabályban
meghatározott költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó
kötelezettség 60 százaléka, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében a bruttó
kötelezettség 33 százaléka mértékéig.
(3)	Ha a (2) bekezdés a) pontja szerint nyújtott fejlesztési támogatás és a (2)
bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségcsökkentő tételek összege nem éri el a
szakképzési hozzájárulási kötelezettség 70 százalékát, akkor ennek a
különbözetével növelt 30 százalékot kell befizetni az állami adóhatóságnál
vezetett szakképzési hozzájárulási számlára.”
39.	§
Az Szht. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
20
„9. § (1) Az alaprészből az oktatásért felelős miniszter szakképzéssel
összefüggő feladatai ellátásához a (4)-(7) bekezdésekben meghatározottak
figyelembevételével szükséges forrást biztosítani az oktatásért felelős miniszter,
és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által évente megkötött
külön megállapodás alapján.
(2)	Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves
költségvetési törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és
„Szakképzési egyéb bevétel” elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a
továbbiakban együtt: bevételi előirányzat) együttes összegét csökkenteni kell:
a)	a Nemzeti Fejlesztési Terv céljaira a költségvetési törvény által előírt
európai uniós társfinanszírozási kötelezettség keretében a szakképzési és
felnőttképzési intézkedésekre biztosított összeggel, valamint a Kormány által
elrendelt szakképzéssel összefüggő, központi program teljesítését szolgáló
előirányzattal,
b)	a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek visszatérítési igényeinek
kielégítésére biztosított keretösszeggel,
c)	a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett
tanműhelyében a tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló - a
gazdálkodó részére nyereséget nem eredményező - a szakképesítés tekintetében
meghatározott képzési idő fele időszakában folytatott gyakorlati képzésének
támogatására biztosított keretösszeggel,
d)	a szakképzési hozzájárulás, valamint a szakképzési és felnőttképzési célú
támogatások lebonyolításával és kezelésével összefüggő nyilvántartási,
felhasználási, beszedési, szerződéskötési, finanszírozási, ellenőrzési, a pénzügyi
garanciák érvényesítési feladatait ellátó szervezet működtetésére és fejlesztésére,
valamint a szakképzési és felnőttképzési tanács működtetésére, továbbá a
Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságoknak a 13. §-ban előírt feladatai
ellátásának finanszírozására a tárgyévi eredeti bevételi előirányzat 3
százalékának megfelelő összeggel,
e)	a határon túli magyarok szakképzése, felsőoktatása és felnőttképzése
támogatására a bevételi előirányzat 2 százalékának megfelelő összeggel,
f)	a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-e) pontok levonását
követően fennmaradó keretösszegnek az egyharmadával,
g)	a szakiskolai fejlesztési programra és az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a
szakmához alprogramjára az oktatásért felelős miniszter és a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter által együttesen a költségvetési évre
megállapított keretösszeggel, valamint
h)	a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)-g) pontok
levonását követően fennmaradó keretösszeg felével.
(3)	A (2) bekezdés szerinti csökkentő tételek levonását követően a bevételi
előirányzat fennmaradó keretösszegének 70 százaléka az oktatásért felelős
21
miniszter, 30 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
rendelkezési jogkörében használható fel.
(4)	A (2) bekezdés f) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3)
bekezdésben meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe
tartozó központi keretét képezi.
(5)	A bevételi előirányzatot meghaladó többletbevétel 55 százaléka az
oktatásért felelős miniszter, 45 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.
(6)	A (3) és az (5) bekezdésben meghatározott aránytól az oktatásért felelős
miniszter és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter együttes
döntésével el lehet térni.
(7)	A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott keretösszeget át kell
csoportosítani a külön jogszabályban meghatározott Szülőföld Alapba.”
40.	§
Az Szht. 10. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az alaprész központi kerete
a)	az Fktv.-ben meghatározott iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célokra,
valamint
b)	a 14. §-ban meghatározott szakképzési célokra
használható fel.
(2)	A bevételi előirányzat terhére, az Alap működési alaprészéből - a
költségvetési törvényben meghatározott összegben - kell biztosítani az állami
szakképzési és felnőttképzési intézet alapfeladatai ellátásához szükséges
pénzeszközöket.
(3)	Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe
tartozó része
a)	a Kt. által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció,
szakmai előkészítő ismeretek és alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint
szakközépiskolai szakmai orientáció, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos
alapozó oktatás keretében folytatott gyakorlati képzés - beleértve a párhuzamos
képzés elméleti és gyakorlati képzését - fejlesztésére, valamint ezen feladatok
ellátásához kapcsolódó kutatási, monitoring tevékenységre, tanulmányi
versenyekre,
22
b)	legfeljebb négy százaléka a gimnáziumban folyó informatikai,
számítástechnikai oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére,
c)	legfeljebb két százaléka a Kt. 119. §-ának (2) bekezdése szerinti országos
közalapítvány támogatására,
d)	legfeljebb öt százaléka a felsőoktatási intézmények gyakorlati képzésének
támogatására,
e)	legfeljebb másfél százaléka a szakképzéssel összefüggő, a központi
költségvetésben meghatározott források felhasználásához kapcsolódó
feladatokat ellátó intézmény működtetési költségeinek finanszírozására
használható fel. ”
41.	§
Az Szht. 11. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
a)	dönt az alaprész központi keretének elosztásáról, szakképzési és - külön
jogszabályban meghatározott - felnőttképzési célú felhasználásáról, a
támogatások odaítéléséről, a decentralizált keret mértékéről,
b)	felelős az alaprész
ba)	pénzeszközei nyilvántartásáért, felhasználásának jogszerűségéért és
ellenőrzéséért - az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó
keretösszeg kivételével -,
bb)	bevételei beszedésének elrendeléséért,
bc)	követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,
c)	határoz az alaprész központi keretének felhasználására vonatkozó döntések
nyilvánosságra hozatalának módjáról,
d)	kezdeményezi az alaprész pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos
szakértői vizsgálatokat,
e)	ellátja az alaprésszel kapcsolatos külön törvényben meghatározott egyéb
feladatokat.
(3)	Az oktatásért felelős miniszter
a)	dönt az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének az elosztásáról,
felhasználásáról, a támogatások odaítéléséről,
b)	felelős az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó része
ba)	pénzeszközei felhasználásának jogszerűségéért, ellenőrzéséért,
bb)	követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,
c)	határoz az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének
felhasználására vonatkozó döntések nyilvánosságra hozatalának módjáról,
d)	kezdeményezi az alaprész rendelkezési jogkörébe tartozó részének
felhasználásával kapcsolatos szakértői vizsgálatokat. ”
23
42. §
Az Szht. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A képzési alaprész felhasználásával kapcsolatos döntés-
előkészítő feladatokat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a
továbbiakban: Tanács) látja el.
(2)	A Tanács a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő,
szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként
működik.
(3)	A Tanács
a)	véleményt nyilvánít
aa)	a szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai
kérdésekben,
ab)	a szakképzési és felnőttképzési támogatási rendszer elveiről,
ac)	a szakképzést és felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
ad)	az alaprész központi keretéből nyújtott támogatások felhasználásáról
készített beszámolókról,
ae)	a megszerezhető szakképesítések köréről;
b)	javaslatot tesz
ba)	az alaprész központi, valamint a decentralizált pénzügyi kereteinek
elkülönítésére, a decentralizált résznek a régiók közötti felosztására, és ajánlást
tesz a felhasználási prioritásokra,
bb)	az alaprész központi keretének és az oktatásért felelős miniszter
rendelkezési jogkörébe tartozó részének felhasználására,
bc)	a felnőttképzésben részt vevő felnőttek elhelyezkedési lehetőségeit
elősegítő intézkedésekre,
bd)	szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére
és ehhez anyagi források biztosítására,
be)	új szakképesítés bevezetésére;
c)	értékeli a szakképzés és tanácsadás eredményességét, valamint a
tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását;
d)	évente felülvizsgálja a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő
szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek a tapasztalatait, különös tekintettel a
pályakezdő fiatalok munkanélküliségére, és ajánlásokat tesz a szakképzést
folytató intézmények fenntartói számára.
(4)	A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.
A Tanács
a)	a szakképesítésért felelős minisztériumok egy-egy képviselőjéből,
b)	a civil szervezetek által javasolt személyből,
24
c)	a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy
szakértőből,
d)	a szakképzés területén működő szakmai társadalmi szervezet
képviselőjéből,
e)	a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek
képviselőjéből,
f)	az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (a továbbiakban: OÉT)
képviselettel rendelkező országos munkaadói szövetségek kilenc, illetve az
országos munkavállalói szövetségek hat képviselőjéből,
g)	az országos gazdasági kamarák egy-egy képviselőjéből,
h)	az iskolafenntartók (egy fő az önkormányzati, egy fő az alapítványi és egy
fő az iskolafenntartó egyházak részéről jelölt) képviselőiből áll.
(5)	A Tanács elnökét - a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter hivatalos lapjában és honlapján közzé kell
tenni.
(6)	A Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg és a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá.
(7)	A Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért
és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.
(8)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti felsőoktatás területén elismert szakértő
személyére a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot.”
43. §
Az Szht. 13. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Bizottság 50 százaléka az OÉT-ben képviselettel rendelkező
országos munkaadói, munkavállalói szövetségek regionális szervezetei és a
területi gazdasági kamarák által delegált tagokból, további 50 százaléka a
szakképző iskolát fenntartók, a közoktatás-fejlesztési közalapítványok
kuratóriumai, az állami foglalkoztatási szerv, a felsőoktatási intézmények és a
közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által delegált képviselőkből áll.
Tagjait a testület munkájában részt vevő szervezetek által delegáltakból a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves
időtartamra.”
25
44. §
(1)	Az Szht. 14. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő
rendelkezés lép:
„Az alaprész pénzeszközeiből támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél,
a szakképző iskolában, a központi képzőhelyen, az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése
alapján az állami foglalkoztatási szervnél, illetve a felsőoktatási intézményben -
szakképesítést nyújtó képzés, valamint a szakmai tanulmányokba az Szt. 11. §-a
alapján beszámítható szakmai alapozás keretében - folytatott gyakorlati képzés
ellátásához szükséges tárgyi feltételeknek a fejlesztésére irányuló beruházás (a
továbbiakban: beruházási célú támogatás).”
(2)	Az Szht. 14. §-ának (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az alaprész pénzeszközeiből támogatni kell - a 9. § (2) és (7)
bekezdésekre való figyelemmel - a határon túli magyarok képzését és
felsőoktatását.
(6)	Az alaprészből - kérelemre - támogatás nyújtható a főtevékenységként
gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett tanműhelyében az Szt. 27. §-
ának (1) bekezdésében meghatározott tanulószerződéssel rendelkező szakképző
iskolai tanulónak a gazdálkodó részére nyereséget nem eredményező, a
szakképesítés tekintetében meghatározott képzési idő fele időszakában folytatott
gyakorlati képzése költségeinek részbeni megtérítésére, valamint a tanulót az
Szt. alapján kötelezően megillető pénzbeli juttatásra, amelyet a támogatott
visszaigénylés esetén nem érvényesíthet. Az alaprészből nyújtható támogatás
felhasználásának célját és mértékét a Tanács javaslatára a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter határozza meg.
(7)	Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a gazdasági kamaráknak
-	a gazdasági kamaráknak nyújtott támogatási kereten belül, a gazdasági
kamarák szakképzési feladatellátásában megállapodás alapján együttműködő
országos gazdasági érdek-képviseleti szervezeteknek - a szakképző iskolai
tanuló gyakorlati képzésével összefüggő és az Szt.-ben meghatározott feladataik
ellátásához, ha azokat az Szt. 7. §-ának (1) bekezdése, 14. § (2) bekezdése, 15.
§-ának (5) bekezdése, 19/A. §-ának (1) és (2) bekezdése, valamint 30. §-ának
(2)-(4)	bekezdése szerint látják el.”
(3)	Az Szht. 14. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Az alaprész központi keretének legfeljebb két százaléka
felhasználható
26
a)	az állami foglalkoztatási szervnek a szakképzési hozzájárulási
kötelezettség saját munkavállalók képzésére fordítható kötelezettséghányada
felhasználásával, ellenőrzésével összefüggő, továbbá a nyilvántartásba vett
felnőttképzési intézmények jogszerű tevékenységének ellenőrzésével
kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátására, valamint
b)	a Felnőttképzési Akkreditáló Testületnek a felnőttképzési intézmények
intézményi és programakkreditációt követően fennálló kötelezettségei
teljesítésének, illetve az akkreditációs feltételek fennállásának ellenőrzésével
összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatai ellátásának
finanszírozására. ”
45.	§
(1)	Az Szht. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az alaprészből nyújtott támogatások részletes feltételeiről - ha
jogszabály másként nem rendelkezik - szerződésben kell megállapodni. A
szerződést - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az alaprész kezelésére
vonatkozó eljárásrendben meghatározottak szerint - az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet köti meg. ”
(2)	Az Szht. 15. §-a a következő új (2) és (3) bekezdésekkel egészül ki, és
egyúttal a (2) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Az alaprészből a külön jogszabály alapján nyújtott
beruházásösztönző képzési célú támogatásra vonatkozóan a szerződést a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium
köti meg. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felügyelete,
irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek nyújtott támogatásra vonatkozóan
-	a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntése alapján - a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium,
vagy az állami szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg a szerződést.
(3)	Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe
tartozó részével összefüggő, az (1) bekezdésben meghatározott feladatot - az
oktatásért felelős miniszter szakmai irányításával -, az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet látja el.”
46.	§
(1)	Az Szht. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
27
„(1) Az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások
kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben
felmerülő működtetési költségei finanszírozására a támogatási összeg legfeljebb
5 százaléka használható fel. ”
(2)	Az Szht. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alaprész központi keretének másfél százaléka felhasználható az e
forrás terhére egyedi miniszteri döntés alapján nyújtott támogatásokhoz
kapcsolódó, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett
minisztérium által ellátott feladatok működtetési költségeinek a
finanszírozására. ”
(3)	Az Szht. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tárgyéven túli fizetési kötelezettséget az oktatásért felelős miniszter,
illetve a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az alaprésznek a -
9.	§ alapján - rendelkezési jogkörébe tartozó részének 40 százaléka mértékéig
vállalhat.”
47.	§
Az Szht. 19. §-a a következő új 5. ponttal egészül ki:
„5. Mikro- és kisvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ában meghatározott
vállalkozás.”
48.	§
(1)	Az Szht. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást
kap arra, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben, a szakképesítésért felelős miniszter
véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg az e törvény 4. §-ának
(3)	bekezdésében, valamint 5. §-ának (2) bekezdés b) pontjában szereplő, a saját
munkavállalók képzésére vonatkozó költségei elszámolásának szabályait. ”
(2)	Az Szht. 28. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép, és egyúttal a d) pont helyébe a következő rendelkezés lép:
28
„A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felhatalmazást kap
arra, hogy - az a)-c) és e) pontok tekintetében az oktatásért felelős miniszterrel
egyetértésben, a d) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter,
valamint az iskolai rendszerű szakképzést érintően az oktatásért felelős
miniszter véleményének kikérésével, továbbá az a)-e) pontok tekintetében az
államháztartásért felelős miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben - rendeletben határozza meg:”
„d) az alaprészből felnőttképzési célra nyújtott támogatások részletes
szabályait,”
49.	§
(1)	Az Szht. melléklete a következő 3. ponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg a
3. és 4. pontjának számozása 4. és 5. pontra változik:
[Elszámolható]
„3. a tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján gyakorlati képzésben
résztvevők gyakorlati képzésével és költségeinek elszámolásával összefüggő
adminisztratív költség, amelynek mértéke nem haladhatja meg évente
tanulónként, illetve hallgatónként a 15 ezer forintot és vállalkozásonként a
kötelező legkisebb havi munkabérnek (minimálbér) egy évre kiszámított
összegét;”
(2)	Az Szht. mellékletének 4. b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A melléklet 1-3. pontjaiban szabályozottak helyett a gyakorlati képzést az Szt.
27. §-a szerinti tanulószerződés, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói
szerződés alapján megszervező hozzájárulásra kötelezett elszámolhatja]
„ b) további költségeinek fedezetére tanulónként, illetve hallgatónként évente a
kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) kétszáz százalékának megfelelő
összeget. ”
Záró rendelkezések
50.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak kivételével - 2007.
január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 30. §-ával megállapított Fktv. 21. § (5) bekezdése 2007. április
1-jén, az Fktv. 21. § (7) bekezdésének a) pontja a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, b)
29
pontja a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról
szóló törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.
(3)	E törvény 36. §-a, 38. §-a és 49. §-a 2007. április 1-jén, 31. §-a 2007.
július 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 15. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény hatálybalépését
követően megkötésre kerülő tanulószerződések tekintetében kell alkalmazni.
(5)	E törvény 24. és 29. §-ában foglalt rendelkezéseket a törvény
hatálybalépését követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.
(6)	E törvény 27. §-ában foglalt rendelkezéseket OKJ-s képzések esetében az
egyes szakképesítésekre vonatkozóan kiadásra kerülő szakmai és
vizsgakövetelmények kiadását, nem OKJ-s képzések esetében a törvény
hatálybalépését követően elindított képzések tekintetében kell alkalmazni.
(7)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Flt. 43. §-ának (6) és (7), valamint (9) és (10) bekezdése, továbbá az
58. § (8) bekezdésének d) pontja,
b)	az Szt. 4. §-ának (7) bekezdése, a 9. §-a, valamint az 52. §-ának (3)-(5)
bekezdése, az 53. §-a és az 54. §-ának (5) bekezdése,
c)	az Fktv. 3/A. §-a, 6. §-a, 8. §-a (6) bekezdésének második mondata, 10. §-
a (8) bekezdésének második mondata, 12. §-ának (8) bekezdése, 19. §-ának (4)
bekezdése, 21. §-a (2) bekezdésének d) pontja,
d)	a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény módosításáról szóló 2003.
évi CVI. törvény 18. §-ának (5) bekezdése,
e)	az Szht. 8. §-ának (2) bekezdése, valamint 19. §-ának 3. pontja.
(8)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Flt. 20. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata,
b)	az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a „iskolarendszeren kívüli
felnőttképzési támogatások” szövegrész,
c)	az Flt. 39/A. §-ának (3) bekezdése a) pont 1. pontjában a „foglalkoztatási
alaprésznek az iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített pénzügyi
keretén felüli részét illetően” szövegrész,
d)	az Flt. 39/A. §-ának (8) bekezdése a) pontjában az „iskolarendszerű és
felnőttképzési célú arányainak megtartásával” szövegrész,
e)	az Flt. 43. § (1) bekezdésében az „iskolarendszeren kívüli felnőttképzési
célra szolgáló keretre (a továbbiakban: felnőttképzési célú keret)” szövegrész,
f)	az Flt. 43. § (5) bekezdésében a „valamint a felnőttképzési célú keretét”
szövegrész,
g)	az Fktv. 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjából „az oktatási miniszterrel
egyetértésben” szövegrész, 21. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „fejlesztési”
szövegrész.
30
(9)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt.
a)	39/A. §-a (3) bekezdésének c) pontjában „az Országos Szakképzési
Tanácsnak” szövegrész helyébe „a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési
Tanácsnak” szövegrész,
b)	39/A. §-a (4) bekezdésének a) pontjában az „oktatási miniszterrel”
szövegrész helyébe az „oktatásért felelős miniszterrel” szövegrész
lép.
(10)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szt.
a)	2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában „a regionális képző központ (a
továbbiakban: képző központ)” szövegrész helyébe „az állami felnőttképzési
intézmény” szövegrész, a 2. §-a (2) bekezdésében, 19. §-a (1) bekezdésének e)
pontjában „a képző központ” szövegrész helyébe „az állami felnőttképzési
intézmény” szövegrész,
b)	4. §-a (2) bekezdésének a felvezető szövegében, (3) bekezdésében, (4)
bekezdésében, (6) bekezdésében „Az oktatási miniszter” szövegrész helyébe „A
miniszter” szövegrész, az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában, (2) bekezdésének
c)	pontjában, 48. § (3) bekezdésében, az 54/A. § (2) bekezdésében „az oktatási
miniszter” szövegrész helyébe „a miniszter” szövegrész,
c)	4. § (6) bekezdésében az „a pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe az
„az államháztartásért felelős miniszterrel” szövegrész,
d)	4. § (2) bekezdésében az „Az” szövegrész helyébe a „Felhatalmazást kap”
szöveg, a „jogszabályban” szövegrész helyébe „ , hogy rendeletben” szöveg,
e)	6/A. §-a (1) és (3) bekezdésében az „oktatási miniszter” szövegrész
helyébe „oktatásért felelős miniszter” szövegrész, a 6/A. §-a (2) bekezdésében
„az oktatási miniszternek” szövegrész helyébe „az oktatásért felelős
miniszternek” szövegrész,
f)	6/A. §-a (1) bekezdésében az „Az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont (a továbbiakban: Vizsgaközpont)” szövegrész helyébe az „A
közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal” szövegrész, 6/A. §-a (3)
bekezdésében, 14. § (6) bekezdésének második és ötödik mondatában „a
Vizsgaközpont” szövegrész helyébe „a közoktatási feladatkörében eljáró
oktatási hivatal” szövegrész, 11. §-a (1) bekezdésében és 14. §-a (6)
bekezdésének első mondatában „a Vizsgaközponthoz” szövegrész helyébe „a
közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz” szövegrész,
g)	13. §-ának (1) bekezdésében az „az 52. § (2) bekezdésben” szövegrész
helyébe az „a felnőttképzési törvényben” szövegrész
lép.
(11)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Fktv.
a)	10. §-ának (7) bekezdésében a „foglalkoztatási alaprészének
iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretét” szövegrész helyébe a
„képzési alaprészét” szövegrész,
31
b)	8. §-ának (1) bekezdésében, a 10. §-ának (6) bekezdésében, a 13. §-ának,
(8)	bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter” szövegrész
helyébe a „miniszter” szövegrész,
c)	8. §-ának (4) bekezdésében, a 10. §-ának (4) és (5) bekezdéseiben, a 13.
§-ának (5) bekezdésében, valamint a Mellékletének utolsó mondatában a
„Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a
„minisztérium” szövegrész,
d)	8. §-ának (4) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter által kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központok szervezeti
egységei (a továbbiakban: munkaügyi központ) vezetik” szövegrész helyébe „az
állami foglalkoztatási szerv vezeti” szövegrész,
e)	8. §-ának (5) bekezdésében, 10. §-ának (7) és (8) bekezdésében „A
munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „Az állami foglalkoztatási szerv ”
szövegrész,
f)	10. §-ának (5) bekezdésében „a munkaügyi központ” szövegrész helyébe „
az állami foglalkozási szerv” szövegrész,
g)	12. §-ának (2) bekezdésében „a FAT” szövegrész helyébe „a
Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT)” szövegrész,
h)	12. §-ának (5) bekezdésében, a 13. §-ának (1) bekezdésében, a 19. §-ának
(3)	bekezdésében az „az NFI-hez” szövegrész helyébe „az állami szakképzési és
felnőttképzési intézethez” szövegrész,
i)	12. §-ának (6) bekezdésében „az NFI-nél” szövegrész helyébe „az állami
szakképzési és felnőttképzési intézetnél” szövegrész,
j) 13. §-ának (1) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszterhez” szövegrész helyébe a „miniszterhez” szövegrész,
k) 25. §-ában a „szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény” szövegrész helyébe az „a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2003. évi LXXXVI. törvény” szövegrész
lép.
(12)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Szht.
a)	4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában az „Flt.” szövegrész helyébe „a
foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvényben (a továbbiakban: Flt.)” szövegrész,
b)	4. §-ának (10) bekezdésének első mondatában „az Oktatási Minisztérium
Alapkezelő Igazgatóságával (a továbbiakban: OM Alapkezelő)” szövegrész
helyébe „az állami szakképzési és felnőttképzési intézettel” szövegrész,
c)	4. §-ának (10) bekezdésének második mondatában, valamint a (15)
bekezdésében, a 15. §-ának (2) bekezdésében az „OM Alapkezelő” szövegrész
helyébe az „állami szakképzési és felnőttképzési intézet” szövegrész,
d)	6. §-ának (7) bekezdésében az „OM Alapkezelőnek” szövegrész helyébe
az „állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek” szövegrész,
e)	11. §-ának (1) bekezdésében „a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi
miniszter az oktatási miniszterrel megosztva” szövegrész helyébe „a
32
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az oktatásért felelős
miniszterrel megosztva” szövegrész,
f)	4. § (10) bekezdésében, 13. § (1) és (8) bekezdésében, valamint 18. § (2)
bekezdésében az „az oktatási miniszter” szövegrész helyébe az „a szakképzésért
és felnőttképzésért felelős miniszter” szövegrész,
g)	14. §-ának (4) bekezdésében „a Nemzeti Szakképzési Intézetnek”
szövegrész helyébe az „az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek”
szövegrész,
h)	14. §-ának (9) bekezdésében „az oktatási miniszter - az OSZT
állásfoglalásának kikérésével” szövegrész helyébe „a szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter - a Tanács állásfoglalásának kikérésével”
szövegrész,
lép.
(13)	E törvény
a)	az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak
a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról,
valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a
68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
b)	a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel
rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
c)	a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan
személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre
jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára
vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
d)	a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a
munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén
történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi
LV. törvény a szakképzés irányítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium
(SZMM) feladatkörébe sorolta. Ebből adódóan indokolttá vált, hogy az eddig
különálló szakképzési és felnőttképzési támogatási, tanácsadó testületi és
háttérintézményi rendszer felülvizsgálatra, és - a hatékonyabb forrás-
felhasználás és intézményi működtetés biztosítása érdekében - racionalizálásra
kerüljön.
Az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szociális és munkaügyi
miniszter között létrejött megállapodás (a továbbiakban: miniszteri
megállapodás) alapján az iskolai rendszerű szakoktatáshoz és szakképzéshez
kapcsolódó egyes feladatok a két tárca között megosztásra kerültek.
A feladatok megosztása, illetve azok egyértelmű elhatárolása, továbbá a
megváltozott kormányzati struktúra, a szakképzés-felnőttképzés irányításának
átláthatóvá tétele a vonatkozó jogszabályi környezet módosítását teszi
szükségessé.
Mindezek mellett a szakképzési rendszerben a gazdaság képviselői
szerepének növelése, a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel összefüggő
gyakorlati problémák kiküszöbölése, és egyes felnőttképzési vonatkozású
szakmai javaslatok megvalósítása is a jogszabályi környezet felülvizsgálatát
igényelték.
A fentiek alapján a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő alapvető
szabályokat meghatározó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.), a szakképzésről szóló 1993. évi
LXXVI. törvény (Szt.), a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (Fktv.),
valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
szóló 2003.évi LXXXVI. törvény (Szht.) egyidejű módosítása vált indokolttá.
Jelen törvénymódosítás - majd ennek elfogadását követően a vonatkozó
további jogszabályok módosítása - biztosítja a szakképzés és felnőttképzés
irányításának, valamint az SZMM és az OKM közötti feladatmegosztásnak az
átláthatóvá tételét, a szakképzési és felnőttképzési intézményi rendszer költség-
hatékony működtetését és a párhuzamosan végzett szak- és felnőttképzési
feladatok megfelelő szintű ellátását. Elősegíti a felnőttképzési és szakképzési
támogatási rendszer eredményességének javítását, a támogatásra szolgáló
források céljának megfelelő, hatékonyabb felhasználását.
2
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A szakképzés, illetve a felnőttképzés támogatására a Munkaerőpiaci Alap
(MPA) terhére biztosított források (a képzési alaprész és a felnőttképzési célú
keret) összevonását a két területnek az SZMM-hez történő átkerülése, és a
források hatékonyabb felhasználásnak biztosítása indokolja. Az összevont
forráson belül azonban szükséges a szakképzési és felnőttképzési támogatási
célok szétválasztása, és a vonatkozó jogszabályokban ezt figyelembe vevő
szabályozás kialakítása.
A javaslat a fentiek alapján a képzési alaprész felhasználására vonatkozó
jogszabályi hivatkozást egészíti ki - a felnőttképzési támogatási célokat
meghatározó - felnőttképzésről szóló törvénnyel.
A 2. §-hoz
Az oktatási és kulturális miniszter valamint a szociális és munkaügyi miniszter
között létrejött megállapodás alapján az iskolai rendszerű szakoktatáshoz és
szakképzéshez kapcsolódó egyes feladatok a két tárca között megosztásra
kerültek.
Az OKM számára - a vonatkozó külön miniszteri megállapodás alapján - az
iskolai rendszerű képzésben a szakmai előkészítésre, illetve a párhuzamos
oktatásban folyó művészeti szakképesítések oktatására is szükséges forrást
biztosítani az MPA terhére.
A javaslat mindezekből adódóan rögzíti, hogy a képzési alaprész feletti
rendelkezési jog - az Szht.-ban szabályozottak szerint - megoszlik a két tárca
között.
A 3. §-hoz
A módosítás a szakképzési törvény és a közoktatási törvény összhangjának
megteremtésére irányul, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a
szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakközépiskola 9-12. évfolyamán
pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati
oktatás, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat.
A 4. §-hoz
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV.
törvény alapján a szakképzés ágazati irányítását a szociális és munkaügyi
miniszter látja el. A javaslat a szociális és munkaügyi miniszter és az oktatási és
3
kulturális miniszter között a szakképzés tekintetében történő feladat- és hatáskör
megosztást tartalmazza.
A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3.2.1. intézkedése
végrehatásának elősegítésére egy jól működő tanácsadó testület jött létre a
szakmastruktúra fejlesztése érdekében.
A javaslat szerint e testület mintájára létrehozott bizottság átvenné a
szakmacsoportos OKJ-s bizottságok szerepét és a továbbiakban is véleményező,
javaslattevő testületként működne. A testület összetételét a HEFOP program
lezárását követően módosítani kívánjuk oly módon, hogy a testület munkájában
az SZMM és az OKM képviselője mellett a gazdasági és szakmai kamarák, az
országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői fognak részt venni,
annak érdekében, hogy a szakképzés területén jobban érvényesüljön a gazdasági
szereplők és a szociális partnerek szerepe.
Az 5. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a szakképesítésért felelős miniszter
kiadja a központi programot (tantervet). E rendelkezés alkalmazása a
gyakorlatban nem valósult meg tekintettel a központi programok terjedelmére és
a Magyar Közlönyben történő kiadás terjedelmi és anyagi vonzataira. A
kialakult gyakorlat szerint a szaktárcák a teljes központi program megjelentetése
helyett egy közleményt jelentetnek meg a központi programok jóváhagyásáról,
és hozzáférhetőségéről. A javaslat a kialakult gyakorlat törvényi szabályozására
irányul.
A 6. §-hoz
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV.
törvény szerint a szakképzéssel kapcsolatos feladatok a szociális és munkaügyi
miniszter feladat- és hatáskörébe kerültek, ezért indokolt, hogy az eddig
különálló szakképzési és felnőttképzési háttérintézményi rendszer
racionalizálásra és összevonásra kerüljön.
A Nemzeti Szakképzési Intézet az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként,
a Nemzeti Felnőttképzési Intézet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi
Minisztérium háttérintézményeként fejlesztő-szolgáltató intézményként jött létre
állami feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy a két szakterület egységes
irányítás alá került, a költség-hatékony működtetés és a sok esetben
párhuzamosan végzett szak- és felnőttképzési feladatok megfelelő szintű ellátása
szempontjából indokolatlan két önálló intézmény fenntartása.
Az intézmény-racionalizálás jogszabályban történő megjelenítésére a Magyar
Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény és a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény végrehajtásához
szükséges egyes törvénymódosításokról szóló kormány-előterjesztésre való
4
tekintettel került sor. Ebből adódóan az intézet tényleges megnevezését,
valamint a törvényi deklarációt nem igénylő feladatait - jelen törvénytervezet
17.§-ában szereplő felhatalmazás alapján kiadásra kerülő - külön
Kormányrendelet fogja tartalmazni.
A 7. §-hoz
A módosítás a kamarák szakképzésben betöltött szerepének növelésére irányul.
A kamara részére lehetővé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása a
szakképesítésért felelős miniszterrel kötött együttműködési megállapodás
alapján azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és
vizsgakövetelményét megállapodás alapján kidolgozta. A gazdasági
érdekképviseleti szervek szakképzésben betöltött szerepének növelése
érdekében ezen esetekben - ha a kamara jelöli a vizsgaelnököt - lehetővé
kívánjuk számukra tenni, hogy a kamarai tag helyébe lépő vizsgabizottsági tagot
egy mögöttes megállapodás alapján - amely majd a kamara és a szakképesítésért
felelős miniszter megállapodásának szerves részét képezi - kijelöljék.
A 8. §-hoz
A módosítás jogtechnikai pontosító jellegű, a szakmai és vizsgakövetelmény
tartalmi elemei és az Országos Képzési Jegyzék tartalmi elemei közötti összhang
megteremtését szolgálja.
A 9. §-hoz
A módosítás a szakképzési törvény és a közoktatási törvény összhangjának
megteremtésére irányul, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a
szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakközépiskola 9-12. évfolyamán
pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati
oktatás, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat.
A 10. §-hoz
A modulrendszerű OKJ fejlesztése során kialakult terminológia szerint a
szakmai és vizsgakövetelményeket felépítő egységeket (modulokat) - a
tartalmukra utaló - szakmai követelménymodulnak nevezzük. Minden szakmai
követelménymodulhoz kapcsolódik egy vizsgarész, amely az adott modulhoz
kapcsolódó, a szakmai vizsgán számon kérendő követelményeket határozza
meg. Mindezekre való tekintettel a törvény szövegének pontosítása szükséges.
A módosítás továbbá joghézag pótlására szolgál. Törvényi szintű szabályozást
igényel ugyanis, hogy iskolai rendszerű szakképzésben beiskolázni csak
szakképesítésre lehessen, annak figyelembevételével, hogy a speciális
5
szakiskolák és iskolarendszeren kívüli képzést folytatók rész-szakképesítésre is
beiskolázhatnak.
A 11. §-hoz
A módosítás a vizsgaszervező dokumentációs kötelezettségeinek erősítését
szolgálja. A vizsgaszervező dokumentációs kötelezettségét a szakmai
vizsgaszabályzat tartalmazza, azonban a vizsgaszervezők a gyakorlati
tapasztalatok szerint a jogszabályban foglalt kötelezettségüknek sok esetben
nem tesznek eleget. Ebből adódóan szükséges a dokumentációs kötelezettség
törvényi szintű előírása, illetve ennek elmulasztásához fűződő szigorú szankció
meghatározása.
A 12. §-hoz
A módosítás a kamarák szakképzésben betöltött szerepének növelésére irányul.
A kamara részére lehetővé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása a
szakképesítésért felelős miniszterrel kötött együttműködési megállapodás
alapján azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és
vizsgakövetelményét megállapodás alapján kidolgozta. A gazdasági
érdekképviseleti szervek szakképzésben betöltött szerepének növelése
érdekében ezen esetekben - ha a kamara jelöli a vizsgaelnököt - lehetővé
kívánjuk számukra tenni, hogy a kamarai tag helyébe lépő vizsgabizottsági tagot
kijelöljék.
A 13.§-hoz
A javaslat arra irányul, hogy növeljük a tanulószerződések számát. Egyes
szakképesítések esetében a központi program (tanterv) meghatározza, hogy a
gyakorlati képzés egy része - meghatározott óraszámban - kötelezően iskolai
tanműhelyben folyik. A gazdálkodó szervezet ilyen esetben nem köt
tanulószerződést, még akkor sem, ha a gyakorlati képzés nagyobb része nála
folyik, arra való hivatkozással, hogy nem a teljes gyakorlati képzést végzi. Ezért
szükséges korlátozást meghatározni az együttműködési megállapodás megkötése
tekintetében. A módosítás szerint csak akkor lehet együttműködési
megállapodással tanulókat képezni a gazdálkodó szervezetnél, ha a tanuló a
gyakorlati képzési idő 50%-ánál kevesebb időt tölt egy gazdálkodó szervezetnél
az adott szakképzési évfolyamtól kezdődően.
A 14.§-hoz
A módosítás arra irányul, hogy a tanulószerződést meghatározott feltételek
esetén a gazdálkodó szervezet is felbonthassa egyoldalúan. Tekintettel a
jelenlegi törvényi szabályozásra és a kötelező állami feladatellátásra, erre csak
6
megfelelő jogi garanciák mellett lehet lehetőség, azaz akkor, ha a gyakorlati
képzést a tanuló részéről fennálló a szükséges gyakorlati kompetenciák
hiányában nem tudja a gazdálkodó szervezet ellátni, erre az iskola nem készíti
fel megfelelő határidőn belül és a gyakorlati képzési lehetőségről az iskola és a
kamara együttesen gondoskodik.
A 15. §-hoz
A javaslat a tanulószerződés alapján a tanulónak kötelezően járó pénzbeli
juttatás félévenként legalább 10%-kal történő kötelező megemelésének
eltörlésére irányul a pénzbeli juttatás minimum összegének a minimálbér 20%-
ára történő felemelése mellett. A kötelező emelés akadályozza a
tanulószerződéssel rendelkezők teljesítmény szerinti differenciálását, továbbá
követhetetlen a rendelkezés betartása. A gazdálkodó szervezetekre bízzuk, hogy
az adott határok között - a tanuló teljesítményétől függően - mennyi pénzbeli
juttatást adnak.
A 16. §-hoz
A módosítás az Szt. és Fktv. közötti koherens szabályozás megteremtésére
irányul a párhuzamos szabályozás megszűntetése mellett. A módosítást
követően az Szt. nem tartalmaz az iskolarendszeren kívüli szakképzés
tekintetében olyan rendelkezéseket, amelyeket az Fktv. és külön jogszabály is
szabályoz.
A javaslat biztosítja továbbá, hogy - az eddigi szabályozásnak megfelelően - a
regionális képző központok (állami felnőttképzési intézmény) részt vehessenek
az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a szakképző iskola fenntartójával
kötött megállapodás alapján.
A 17.§-hoz
A javaslat - a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006.
évi LV. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány
tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény
végrehajtásához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló kormány-
előterjesztés tervezetre tekintettel - a Kormány számára az állami szakképzési és
felnőttképzési intézet kijelölésére vonatkozó rendelet kiadására ad
felhatalmazást.
A 18.§-hoz
A módosítás a felnőttképzési tevékenység kiterjesztését, céljának pontosítását,
szolgálja.
7
A jelenleg hatályos meghatározásból kimarad a „rendszeresen végzett”
kifejezés, mely feleslegesen leszűkítette a felnőttképzési tevékenység fogalmát.
A felnőttképzési tevékenység célját az új megfogalmazás a képzettség
megszerzésében, kompetencia elsajátításában határozza meg. Képzettség alatt
meghatározott életpályára, hivatásra, szakmára, foglalkozás gyakorlására való
felkészültséget értünk. Így minden olyan képzés besorolható a felnőttképzés
fogalmába, amely ilyen felkészültséget biztosít függetlenül attól, hogy ez
dokumentummal elismert-e vagy sem.
A meghatározást szükséges kiegészíteni a kompetencia elsajátításával, mert a
felnőttképzés fogalmába olyan tevékenységeket is be kell sorolni, amelyek
nemcsak, vagy nem közvetlenül az életpályára, hivatásra, szakmára való
felkészülést, hanem az általános ismeretek, készségek, képességek, magatartási
és viselkedési tulajdonságok elsajátítását, fejlesztését is szolgálják. A
megfogalmazás továbbra is tartalmazza a felnőttképzési tevékenység három fő
területét (általános, nyelvi, szakmai).
A 19.§-hoz
A felnőttképzésben a gyakorlati foglalkozás teljesítésére vonatkozóan jelenleg
nincs jogi szabályozás, így a felnőttképzési intézmények körében igen eltérő
gyakorlat alakult ki. A gyakorlat egységesítése és a szabályozatlanságból adódó
problémák kiküszöbölése érdekében a vonatkozó tárgyban miniszteri rendelet
kibocsátására ad felhatalmazást a javaslat.
A 20.§-hoz
A jelenlegi szabályozás szerint az MPA foglalkoztatási alaprész
iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete és a képzési alaprész
tekintetében külön működik a miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő
testületeként az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési
Tanács. Két önálló tanács fenntartása nem indokolt, különös figyelemmel arra,
hogy e törvénymódosításban az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren
kívüli felnőttképzési célú kerete és a képzési alaprész összevonásra kerül.
Az új összevont tanács feladatai az Szht.-ban kerülnek szabályozásra. A
módosítás arra irányul, hogy az új tanács a felnőttképzési törvényben is
nevesítésre kerüljön.
A 21.§-hoz
A tervezet 6.§-ának indoklására való tekintettel a Nemzeti Szakképzési Intézet
és a Nemzeti Felnőttképzési Intézet önálló intézményként történő fenntartása
nem indokolt.
Az összevont intézmény jogszabályban történő megjelenítésére - a Magyar
Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény és a
központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
8
államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény végrehajtásához
szükséges egyes törvénymódosításokról szóló kormány-előterjesztésre való
tekintettel került sor - az Szt.-ben kerül sor, de mivel felnőttképzéssel
összefüggő feladatokat is ellát indokolt, hogy az intézet az Fktv.-ben is
nevesítésre kerüljön.
A 22.§-hoz
A tanulás folyamatában a nyelvvizsga nem minden esetben a képzés kimeneti
célja, így a nyilvántartás adatai között inkább a nyelvi képzés típusának, és a
megszerezhető nyelvtudás szintjének rögzítése indokolt.
A 23.§-hoz
A javaslat a munkaügyi központok (állami foglalkoztatási szerv) ellenőrzési
jogköre kereteinek pontos meghatározására irányul azáltal, hogy egyértelműen
felsorolja, hogy az intézmény nyilvántartásba vételi kötelezettségének
teljesítése, illetve jogszerű működésének ellenőrzése során mit kell vizsgálnia.
A módosítás a törvény megszegőjével szemben az eddiginél súlyosabb
szankciókat helyez kilátásba. Ennek indoka az, hogy az eddigi törvényi
előírások nem bírtak kellő visszatartó erővel. A nyilvántartásba vétel nélkül
folytatott felnőttképzés alapvető törvénysértés, melynek esetében az eddigi
ötvenezer forintos büntetési tétel nem áll arányban a törvénysértés súlyával, és
elkövetőjét egyáltalán nem ösztönzi a jogsértő magatartás megszüntetésére.
Ezért - az eddigi maximális pénzbüntetés összegének alapulvételével a kötelező
havi minimálbér megfelelő szorzataként meghatározott - emelt összegű
pénzbüntetés alkalmazását javasoljuk, kiegészítve a felnőttképzési
tevékenységtől két évre történő azonnali eltiltással.
A 24.§-hoz
Az egyes felnőttképzési intézmények gyakran hiányosan, illetve igen eltérő
tartalmú és formájú dokumentumokat vezetnek a képzéseikről, mivel ezek körét
a törvény nem határozza meg. Ebből adódóan, illetve a felnőttképzési
intézmények jogszerű működése ellenőrzésének elősegítése érdekében
szükséges taxatíve felsorolni, hogy a képzést szervező, lebonyolító
intézménynek az adott képzéssel összefüggésben milyen igazoló
dokumentumokat kell vezetnie, illetve - a támogatásokra vonatkozó más
jogszabályokra való tekintettel - öt évig őriznie.
9
A 25.§-hoz
A felnőttképzési törvény eddig nem fogalmazta meg az intézmény-akkreditáció
célját, így a képzéseket igénybe vevők számára nem volt teljesen egyértelmű,
hogy miért kedvező, ha akkreditált intézményben tanulnak.
Az akkreditáció céljának pontos meghatározása fontos az akkreditációt
kérelmező intézményeknek és a felnőttképzést, mint szolgáltatást igénybe
vevőknek egyaránt. A megfogalmazás rámutat arra, hogy az akkreditált
intézményeknek meg kell felelniük a velük szemben támasztott magasabb
elvárásoknak.
A javaslattal befolyásolni kívánjuk a felnőttképzési piac szereplőinek
magatartását, és a szolgáltatások iránt érdeklődőket a minőségi képzést nyújtó
intézmények, és programok igénybevételére ösztönözzük.
A 26.§-hoz
A képző intézmények tevékenységének lényege a képzési programok
megvalósítása. Az intézményi akkreditáció követelményei között azonban eddig
csak közvetett módon szerepelt e programok megvalósításának minősége. Ezért
a javaslat az intézmény akkreditáció megszerzésének további alapfeltételeként
határozza meg, hogy az intézmény legalább egy akkreditált képzési programot
valósítson meg, és rendelkezzen annak teljes dokumentációjával.
A kormányzati szervezetrendszerben bekövetkezett változások, minisztériumok
összevonása miatt indokolt a FAT átalakítása, költséghatékonyság
szempontjából létszámának csökkentése 15 főre. A FAT összetételét oly módon
indokolt változtatni, hogy a szaktárcák részvétele helyett, a gazdaság
szereplőinek (munkaadók, munkavállalók) bevonása erősödjön, a Testület
szakmai függetlensége növekedjen.
A 2002. óta működő akkreditációs rendszer tapasztalatai alapján indokolt a
tagok felkérésének két évről három évre történő módosítása a FAT elnökének
három évről négy évre történő felkérése mellett, hogy a Testület stabil működése
és irányítása biztosítva legyen.
A 27.§-hoz
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeinek felépítése a jövőben moduláris lesz, melynek
jelentősége abban áll, hogy idő és költségtakarékossá válhat új szakképesítések,
illetve a gazdaság igényéhez illeszkedő kompetenciák megszerzése. Mindezek
indokolják, hogy a felnőttképzési program is moduláris felépítésű legyen annak
érdekében, hogy a már megszerzett tudás, kompetencia beszámíthatósága
érvényre jusson, a képzési program felépítése, tartalma is tükrözze a
követelményrendszer modularitását, és ezzel is biztosítva legyen a szakmák
közötti átjárhatóság.
10
A 28.§-hoz
A felnőttképzési törvény eddig nem fogalmazta meg a program-akkreditáció
célját, így a képzéseket igénybe vevők számára nem volt teljesen egyértelmű,
hogy miért kedvező, ha akkreditált program alapján tanulnak.
A 29.§-hoz
A szakképzés és a felnőttképzés egységes irányítása szükségtelenné teszi, hogy
az iskolarendszeren kívüli képzésben kétféle képzési szerződés - egyrészt a
szakképzést folytató intézmények által kötendő „képzési szerződés”, másrészt a
felnőttképzést folytató intézmények által kötendő „felnőttképzési szerződés” -
alkalmazását írjuk elő a képző intézmények számára. Mivel az iskolarendszeren
kívüli képzést - így a szakképzést is - a felnőttképzést folytató intézmények
valósítják meg, azt javasoljuk, hogy egységesen „felnőttképzési szerződés”
megkötésére kerüljön sor, melynek tartalmát a korábbi két szerződésfajta
tartalmának összevetése és egységesítése, és a gyakorlati tapasztalatok alapján
történő kiegészítése alapján célszerű meghatározni.
A 30.§-hoz
Célszerű olyan garanciákat beépíteni a felnőttképzési törvénybe, amely jelentős
motivációt jelent, egyben az állami és közösségi források felhasználásának
ellenőrizhetőségét, átláthatóságát is biztosítja. A javaslat szerint ilyen megoldás
lehetne, ha a támogatások általános szabályainál meghatározásra kerülne, hogy
kizárólag FAT akkreditációval rendelkező intézmények juthassanak állami
forrásokhoz.
Mindezt az is indokolja, hogy mivel a személyi jövedelemadó-kedvezmény
igénybevételéhez szükséges igazolás kiadására a képző intézményeket (az SzJA
kedvezmény eltörlése miatt) az intézmény-akkreditáció már nem jogosítja fel,
félő, hogy az intézmények nagy része nem újítja meg az akkreditációját, illetve
jelentősen lecsökken az intézmény-akkreditációt kérelmezők száma.
A javaslat e mellett - a vonatkozó tárgyú európai uniós normákkal a hazai
jogszabályokkal, illetve az elfogadás előtt álló tervezetekkel való összhang
megteremtése érdekében - biztosítja, hogy a felnőttképzés támogatására szolgáló
források terhére támogatásban részesülhessen az a nem magyar állampolgár is,
aki szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz
és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy a harmadik
országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya
alá tartozik, és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan vagy a
menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.
11
A 31.§-hoz
A rendszer 2003. évi bevezetése óta a felnőttképzési normatív támogatásra
vonatkozóan minden igénylés alkalmával rendkívül magas volt a túligénylés a
rendelkezésre álló költségvetési keretösszeghez képest.
Tekintettel arra, hogy nem várható a költségvetési forrás jelentős, az
intézmények által benyújtott támogatási igényeket kielégíteni képes mértékű
megemelése, szükséges lényegesen szűkíteni a támogatási célcsoportot. Ennek
eredményeképpen kizárólag a munkaerőpiacon leghátrányosabb helyzetben
lévők, a fogyatékkal élő felnőttek - figyelembe véve, hogy e célcsoport más
forrás terhére kiemelt támogatásban nem részesül - számára biztosítunk
normatív képzési forrást.
A 32.§-hoz
A javaslat a képzési alaprész központi keretéből a felnőttképzésre fordítható
támogatások céljait sorolja fel.
A 33.§-hoz
A javaslat egyrészt az Fktv.-ben már rögzített meghatározások pontosítására,
másrészt a törvényben új elemként használt fogalmak definiálására irányul.
A 34.§-hoz
A törvénytervezet Fktv.-t módosító rendelkezései az Európai Unió egyes jogi
normáihoz való összhang megteremtését is szolgálják, így a javaslat kiegészíti
az Fktv.-t az erre utaló jogharmonizációs záradékkal.
A 35.§-hoz
A képzési alaprészből nyújtható felnőttképzési támogatások céljait az Fktv.
rögzíti. A javaslat a megváltozott jogszabályi környezettel való összhang
megteremtésére irányul.
A 36.§-hoz
A módosítás célja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek saját munkavállalói
képzésére fordítható kötelezettséghányada felhasználásának elősegítése.
További célként fogalmazható meg, hogy a mikro- és a kisvállalkozások saját
munkavállalóik képzése során az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben
vegyék igénybe a hozzájárulási kötelezettség csökkentésének ezt a módját.
Ennek érdekében a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség
12
elszámolható aránya 60%-ban került meghatározásra, az egyéb hozzájárulásra
kötelezettek a bruttó kötelezettség 33%-át számolhatják el.
A módosítás alapvető koncepcionális eleme az elszámolhatóság feltételeként a
munkaügyi tanácsok által hozott döntés eltörlése. A döntéshozatal helyett az
eddigieknél pontosabban szabályozott, egyszerűen teljesíthető bejelentési
kötelezettség kerül bevezetésre.
A módosítási javaslat továbbá a hozzájárulásra kötelezett által saját hatáskörben
maximálisan felhasználható eddigi 80 százalékos mértéket 70 százalékra
csökkenti azoknál a gazdálkodó szervezeteknél, amelyek nem folytatnak
gyakorlati képzést. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében
megvalósítandó programok társfinanszírozása érdekében növelni kell az Alap
bevételét. A gyakorlati képzést nem folytatók befizetési kötelezettségének 10
százalékos növelése várhatóan mintegy 4-5 milliárd forint többletbevételt
eredményez az Alap számára.
A 37.§-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését,
ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését, az alaprész kezelését az
állami szakképzési és felnőttképzési intézet végzi tekintettel arra, hogy e
feladatokat - a kormányzati struktúra megváltozásáig - ellátó Oktatási
Minisztérium Alapkezelő Igazgatósága háttérintézményként visszakerül az
OKM irányítása és felügyelete alá tartozik.
A módosítás az állami adóhatóság szerepvállalásának erősítését szolgálja azzal,
hogy az APEH (állami adóhatóság) szakképzési hozzájárulás kezelésében való
szerepe miniszteri rendelet helyett a törvényi szinten kerül szabályozásra.
A 38.§-hoz
A módosítás az Szht. 4. § (3)-(5) bekezdésének módosítása - a hozzájárulásra
kötelezett által saját hatáskörben maximálisan felhasználható eddigi 80
százalékos mértékének 70 százalékra csökkentése - miatt szükséges technikai
módosítást tartalmazza.
A javaslat továbbá a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek saját munkavállalói
képzésére fordítható kötelezettséghányada felhasználásának elősegítésére
irányul a 36.§-hoz kapcsolódóan.
A 39.§-hoz
A szakképzés, illetve a felnőttképzés támogatására az MPA terhére biztosított
források összevonását a két területnek az SZMM-hez történő átkerülése, a
források hatékonyabb felhasználásnak biztosítása indokolja. Az összevont
forráson belül azonban szükséges a szakképzési és felnőttképzési támogatási
13
célok szétválasztása, és a vonatkozó jogszabályokban ezt figyelembe vevő
szabályozás kialakítása. Emellett - a vonatkozó külön miniszteri megállapodás
alapján - az OKM számára az iskolai rendszerű képzésben a szakmai
előkészítésre forrásokat szükséges biztosítani az MPA-ból. A javaslat
mindezekre figyelemmel az alaprész megosztásának jogi kereteit teremti meg.
A javaslat biztosítja továbbá a Szülőföld Alapról szóló törvény módosításáról
szóló előterjesztés azon célkitűzésének megvalósulását, hogy a határon túli
magyarok támogatására szolgáló források átlátható, egységes döntéshozatali és
forráskezelési rendszerben kerüljenek felhasználásra. Ennek érdekében a képzési
alaprész terhére a határon túli magyarok képzésének, felsőoktatásának
támogatására szolgáló forrás - amelynek összege az alaprész eredeti bevételi
előirányzatának 2%-ában került meghatározásra - átcsoportosításra kerül a
Szülőföld Alapba.
A 40.§-hoz
A javaslat biztosítja, hogy az összevont forráson belül a szakképzési és
felnőttképzési támogatási célok szétválasztásra kerüljenek.
A javaslat továbbá az állami szakképzési és felnőttképzési intézet
alapfeladataihoz biztosít forrást a képzési alaprész terhére.
A 41.§-hoz
Az alaprész feletti rendelkezési jog a szociális és munkaügyi miniszter valamint
az oktatási és kulturális miniszter között - a 2.§-hoz fűzött indoklásra való
tekintettel - megosztásra került. Ebből adódóan szükséges törvényi szinten
meghatározni az alaprész, illetve az alaprésznek a két miniszter rendelkezése
alatt álló részének kezelésével kapcsolatos döntési jogosítványokat, és a
felelősség kereteit.
A 42.§-hoz
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV.
törvény szerint a szakképzéssel kapcsolatos feladatok a szociális és munkaügyi
miniszter feladat- és hatáskörébe kerültek. Az MPA foglalkoztatási alaprész
iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének és a képzési alaprész
tekintetében jelenleg külön működik a miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő
testületeként az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési
Tanács. A két testület elkülönült működtetése nem indokolt különös
figyelemmel arra, hogy e törvénymódosításban az MPA foglalkoztatási alaprész
iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete és a képzési alaprész is
összevonásra kerül. A módosítás a két testület összevonására irányul.
14
A 43.§-hoz
A módosítás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság összetételét érinti. A
módosítást követően a szociális és munkaügyi miniszter (korábban oktatási
miniszter) képviselője nem vesz részt tagként a Bizottság munkájában.
A 44.§-hoz
A javaslat a képzési alaprésznek az OKM és az SZMM közötti megosztására,
illetve a megosztott pénzeszközök terhére nyújtható támogatási célokra való
tekintettel módosítja az alaprészből nyújtható támogatások körét, és biztosítja a
koherens szabályozást jelen törvényjavaslat 39.§-ában foglaltakkal.
A módosítás a kamara által a szakképzési törvény módosításával átvett
feladatellátás MPA képzési alaprészéből történő finanszírozásának lehetőségét
teremti meg. A szakképzési törvény módosításával a kamara részére lehetővé
válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása a szakképesítésért felelős miniszterrel
kötött együttműködési megállapodás alapján azon szakképesítések esetében,
amelyek szakmai és vizsgakövetelményét megállapodás alapján kidolgozta.
Annak érdekében, hogy a munkaügyi központok, illetve a FAT a jogszabályban
előírt ellenőrzési feladatait megfelelően el tudja látni a javaslat az alaprésznek az
SZMM rendelkezése alatt álló részének terhére forrást biztosít a munkaügyi
központok (állami foglalkoztatási szerv) valamint a FAT ellenőrzési
tevékenységének ellátásához.
A 45.§-hoz
A javaslat értelmében a képzési alaprész terhére nyújtott támogatásokra
vonatkozó szerződéseket - a törvényben rögzített kivételekkel - az állami
szakképzési és felnőttképzési intézet köti meg, tekintettel arra, hogy e feladatot -
a kormányzati struktúra megváltozásáig - ellátó Oktatási Minisztérium
Alapkezelő Igazgatósága háttérintézményként visszakerül az OKM irányítása és
felügyelete alá.
A 46.§-hoz
A javaslat az alaprész központi kerete terhére nyújtott támogatások
kedvezményezettjeinek a támogatási program végrehajtásával összefüggésben
felmerülő, illetve az SZMM által ellátott feladatok működtetési költségeinek a
finanszírozására biztosít forrást.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy az alaprész saját rendelkezési jogkörébe tartozó
része 40%-a mértékéig egyaránt tárgyéven túli fizetési kötelezettséget vállalhat
az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképzéséért és felnőttképzésért
felelős miniszter.
15
A 47.§-hoz
A javaslat az Szht.-ban új fogalomként használt mikro-, és kisvállalkozások
fogalmának meghatározására irányul.
A 48.§-hoz
A javaslat a megváltozott kormányzati struktúra, illetve az ebből adódó
felelősségi kompetenciák megváltozására való tekintettel módosítja, illetve
kiegészíti az egyes miniszteri rendeletek kiadására felhatalmazó
rendelkezéseket.
A 49.§-hoz
A módosítás az Alap terhére elszámolható költségek körét bővíti. A
tanulószerződés alapján gyakorlati képzésen résztvevők gyakorlati képzésével
kapcsolatban felmerülő költségeinek elszámolása komoly adminisztrációs
terheket ró a gyakorlati képzést folytatóra, a gyakorlati tapasztalatok szerint
számos esetben ez a gyakorlati képzés akadályává válik. A javaslat elsősorban a
kisebb vállalkozásokat támogatja, és elősegíti a tanulószerződések számának
növekedését.
A gyakorlati képzést folytatók átalányként elszámolható összege a jelenlegi
másfélszeresről (minimálbér másfélszerese) kétszeresére nő a mikro-, és
kisvállalkozások gyakorlati képzésbe való bekapcsolódásának ösztönzésére
Az 50.§-hoz
A rendelkezés a hatályba léptető rendelkezések mellett a kormányzati struktúra
megváltozása, valamint a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról
szóló 2006. évi LV. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a
Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény
végrehajtásához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló kormány-
előterjesztés tervezetében foglaltak miatt szükséges technikai módosításokat
tartalmazza.
E mellett a javaslat - tekintettel arra, hogy a törvénytervezet Fktv.-t módosító
rendelkezései az Európai Unió egyes jogi normáihoz való összhang
megteremtését is szolgálják - kiegészíti a törvényt a szükséges jogharmonizációs
záradékkal.