﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1303. számú
törvényjavaslat
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991.
évi IV. törvény módosításáról
Előadó: Kiss Péter
szociális és munkaügyi
miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi.....törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény módosításáról
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelke-
zés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban:
magán-munkaközvetítés) belföldi székhellyel, illetőleg fiókteleppel rendelkező jogi
személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, valamint egyéni vál-
lalkozó folytathat, feltéve, ha a jogszabályban előírt feltételekkel rendelkezik, és az
illetékes állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba vette.”
2.	§
(1)	Az Flt. 10/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képvise-
lettel rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekin-
tetében az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelö-
lik, egyéb megegyezés hiányában az általuk képviseltek részéről teljesített munkaadói,
illetve munkavállalói járulékfizetés arányának figyelembevételével. A MAT tagjait a
miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A Kormány képviseletét ellá-
tó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy tag esetében az
államháztartásért felelős miniszter tesz javaslatot, további öt tag esetében a megbízás-
ról, illetőleg a megbízás visszavonásáról a miniszter a saját hatáskörében dönt.”
(2)	Az Flt. 10/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelen-
legi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„ (7) A MAT közszolgálati jogviszonyban nem álló tagjai a miniszter által meghatáro-
zott tiszteletdíjban részesülnek.”
2
3.	§
Az Flt. 11. §-át megelőző „Megyei (fővárosi) munkaügyi tanács” alcím helyébe
a „Helyi munkaügyi tanács” alcím, az Flt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„11. §
(1)	Az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén a foglalkoztatási és
a munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek fog-
lalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeze-
tés ellátására a munkaadók, a munkavállalók, valamint az önkormányzatok képvisele-
tét ellátó tagokból álló testületként helyi munkaügy tanács (a továbbiakban: munka-
ügyi tanács) működik. A munkaügyi tanács megbízatása négy évre szól.
(2)	Ha a munkaügyi tanács a megbízatásának lejártát követő munkanapig nem
alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben az állami foglalkoztatási szerv vezetője
dönt.”
4.	§
(1)	Az Flt. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaügyi tanácsnak a munkaadók képviseletét ellátó tagokból álló
munkaadói oldalába az OÉT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói szövet-
ségek, a munkavállalók képviseletét ellátó tagokból álló munkavállalói oldalába az
OÉT-ben képviselettel rendelkező munkavállalói szövetségek egy-egy tagot jelölnek,
illetve vonják vissza a jelölést. A tagokat - jelölés, illetőleg annak visszavonása alap-
ján - az állami foglalkoztatási szerv vezetője bízza meg a munkaügyi tanács megbíza-
tásának lejártáig terjedő időtartamra, továbbá hívja vissza. A munkaügyi tanács ön-
kormányzati oldalának egy-egy tagját a működési területén működő megyei (fővárosi)
közgyűlés(ek), valamint megyei jogú város(ok) képviselő-testülete választja, illetőleg
hívja vissza. A választás, illetve visszahívás alapján a tagok részére a megbízó levelet
az állami foglalkoztatási szerv vezetője adja át, illetve vonja vissza.”
(2)	Az Flt. 12. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a tagokat kijelölő, illetőleg választó szervezetek között vita merül fel, a
vitás kérdésekben az állami foglalkoztatási szerv vezetője a MAT-hoz fordulhat.”
(3)	Az Flt. 12. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A munkaügyi tanács a foglalkoztatási feladatok ellátása érdekében
együttműködik az illetékességi területén működő megyei területfejlesztési tanácsokkal,
valamint regionális területfejlesztési tanáccsal.”
3
(4)	Az Flt. 12. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„ (11) A munkaügyi tanács közszolgálati jogviszonyban nem álló tagjai a mi-
niszter által meghatározott tiszteletdíjban részesülnek.”
5.	§
Az Flt. 13. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. §
A munkaügyi tanács
a)	véleményezi a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének az illetékes-
ségi területén rendelkezésre álló eszközei felhasználásának elveit és az egyes támoga-
tások arányát,
b)	az illetékességi területén figyelemmel kíséri a Munkaerőpiaci Alap pénzesz-
közeinek felhasználását,
c)	kezdeményezi és véleményezi az illetékességi területe foglalkoztatási helyze-
tével kapcsolatos rövid és hosszú távú programokat, és figyelemmel kíséri azok végre-
hajtását,
d)	véleményezi az állami foglalkoztatási szerv működését,
e)	a b)-d) pontban foglaltakról tájékoztatást kér az állami foglalkoztatási szerv
vezetőjétől,
f)	előzetes véleményezési jogot gyakorol az állami foglalkoztatási szerv vezető-
jének vezetői megbízásával, illetőleg a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolat-
ban,
g)	ellátja más jogszabályban meghatározott feladatait.”
6.	§
Az Flt. 14. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (6) A keresetpótló juttatás összege a megállapításakor hatályos kötelező legki-
sebb munkabérnek megfelelő összeg. Az álláskeresési támogatásban részesülő sze-
mély részére az álláskeresési támogatás folyósítása alatt megkezdett, az állami foglal-
koztatási szerv által támogatott képzés időtartamára - az álláskeresési támogatás fo-
lyósításának szüneteltetése mellett - keresetpótló juttatást kell megállapítani.”
7.	§
Az Flt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„16. §
A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű
személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka
ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében hatvan százalé-
kának megfelelő összegű támogatás nyújtható egyévi időtartamra, ha a munkaadó
a)	a foglalkoztatást legalább 12 hónap időtartamban vállalja, és
b)	a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapban azonos vagy
hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyát a működési köré-
ben felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és
c)	kötelezettséget vállal arra, hogy a munkaviszonyt a támogatás folyósításának
időtartama alatt a b) pontban meghatározott okból nem szünteti meg.”
8. §
Az Flt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. §
Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, aki munkaviszonyon kívüli tevé-
kenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást
indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.”
9.	§
Az Flt. 19/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a je-
lenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszony-
ban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának meg-
felelő összegű támogatás nyújtható.”
10.	§
Az Flt. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:/
„b) álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,”
5
11. §
Az Flt. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(5)-(9) bekezdés számozása (6)-(10) bekezdésre változik:
„ (5) Ha a (4) bekezdés a)-b) pontja alapján megállapított álláskeresési segély folyósí-
tása a (8) bekezdésben, valamint a 28. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában, továbbá e)-
f)	pontjában meghatározott okból, a folyósítási idő kimerítését megelőzően megszünte-
tésre kerül, ismételt álláskeresővé válás esetén az álláskeresési segélyt a folyósítási
időtartamból még hátralévő időtartamra folyósítani kell, feltéve, hogy az álláskereső
álláskeresési járadékra, vállalkozói járadékra nem jogosult. A folyósítási időtartam
kimerítését követően az álláskeresési segély megállapítását megalapozó munkaviszony
időtartama az e törvény alapján járó ellátásokra való jogosultság szempontjából nem
vehető figyelembe.”
12. §
(1)	Az Flt. 39. §-a (3) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/A Munkaerőpiaci Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint
-	a következő alaprészeket kell elkülöníteni:/
„g) működési alaprészt az állami foglalkoztatási szervek jogszabályban megha-
tározott alapfeladatai ellátásához, továbbá fejlesztéséhez történő hozzájárulásra, a
Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeit kezelő szervezet működtetésére és fejlesztésére, a
szakképzési és felnőttképzési feladatot ellátó szervezet működtetésére és fejlesztésére,
továbbá a munkaügyi hatóság munkaerő-piaci ellenőrzési feladataihoz történő hozzájá-
ruláshoz ;”
(2)	Az Flt. 39. §-a (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (9) Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési tör-
vény címenként, illetve alcímenként tartalmazza. A (3) bekezdés g) pontjában megha-
tározott célok megvalósításához szükséges pénzeszközök a működési alaprészen belül
célonként önálló előirányzatot képeznek.”
(3)	Az Flt. 39. §-a a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A Munkaerőpiaci Alapon belül - az alaprészeken kívül - külön-külön elő-
irányzat tartalmazza:
6
a)	az Országos Érdekegyeztető Tanács EU-tagállamként Működés Programjá-
ból adódó feladatai ellátásához, valamint az ágazati párbeszéd bizottságok szakmai
programjai támogatásához szükséges pénzeszközöket, továbbá
b)	azokat a pénzeszközöket, amelyeknek célja az Európai Unió által, az Euró-
pai Szociális Alapból támogatott operatív programokra - a benyújtott zárójelentések
alapján - nyújtandó utolsó támogatási részletnek az állami foglalkoztatási szerv részé-
re történő előfinanszírozása.
(11)	Ha az Európai Unió a (10) bekezdés b) pontja szerinti utolsó támogatási
részletet megfizeti, a kedvezményezett köteles azt a Munkaerőpiaci Alap javára visz-
szafizetni. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített
összeg közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
13. §
(1)	Az Flt. 39/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelke-
zés lép:
/ A MAT a Munkaerő piaci Alap tekintetében/
„c) véleményezi a Munkaerőpiaci Alap éves költségvetését,”
(2)	Az Flt. 39/A. §-ának (2) bekezdése e) pontjának 1. alpontja helyébe a kö-
vetkező rendelkezés lép:
/ A MAT a Munkaerő piaci Alap tekintetében
e) értékeli/
„1. rendszeresen, de legalább félévenként a Munkaerőpiaci Alap pénzeszközei-
nek felhasználását,”
(3)	Az Flt. 39/A. §-a (8) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A miniszter a Munkaerőpiaci Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében
a MAT véleményének meghallgatásával dönthet”
(4)	Az Flt. 39/A. §-ának (9)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép-
nek:
7
„(9) A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, vala-
mint külön jogszabály szerint a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztérium, vala-
mint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.
(10)	A Munkaerőpiaci Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alapré-
szek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési
törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja
meg.”
14.	§
Az Flt. 39/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a MAT, illetőleg
a miniszter döntése szerint - a működési alaprészt illetően a törvényben meghatározott
módon - egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon
felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy egyes alaprészek tényle-
ges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.”
15.	§
Az Flt. 39/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántar-
tó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan
követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.”
16.	§
Az Flt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. §
Az állami foglalkoztatási szervek szervezetére, irányítására, hatáskörére, fel-
adataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben,
az illetékességére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben határozza meg.”
17.	§
(1)	Az Flt. 54. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(9) Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együtt-
működési kötelezettség keretében az ügyfél
a)	kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és
b)	az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de leg-
alább három havonta jelentkezik, és
c)	az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban bekövetkezett változást -
annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül - bejelenti az állami foglalkoztatási
szervnek, és
d)	maga is aktívan keres munkahelyet, és
e)	a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.”
(2)	Az Flt. 54. §-a a következő (10)-(13) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejű-
leg a jelenlegi (10) bekezdés számozása (14) bekezdésre változik:
„(10) Álláskeresési megállapodást kell kötni azzal az ügyféllel
a)	akinek részére álláskeresési támogatás megállapítására kerül sor,
b)	rendszeres szociális segélyben részesül, és a beilleszkedési programban fog-
laltak alapján elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel köteles
együttműködni.
(11)	Álláskeresési megállapodás köthető azzal az ügyféllel, akinek az együtt-
működési kötelezettségét álláskeresési megállapodásban célszerű szabályozni.
(12)	Törölni kell az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki
a)	jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget,
vagy
b)	a megfelelő munkahelyet nem fogadja el, illetőleg a munkaviszony létrejötte
neki felróható okból meghiúsul
és mulasztását nem menti ki.
(13)	Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a Ket.
87-94. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a
személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt
az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.”
18.	§
Az Flt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. §
(1)	Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási,
valamint rehabilitációs alaprészének
a)	központi kerete szolgál, a minisztérium vagy az állami foglalkoztatási szerv,
b)	a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv
9
köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.
(2)	Az állami foglalkoztatási szerv szervezeti egysége a foglalkoztatást elősegí-
tő támogatással kapcsolatos ügyekben a támogatásban részesülővel a hatósági szerző-
dést az állami foglalkoztatási szerv nevében köti meg, módosítja, illetőleg szünteti
meg.”
19.	§
Az Flt. 56. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban megha-
tározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján - a
kijavítás kivételével - akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a
jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot ho-
zó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott sza-
bályokat megsértette.”
20.	§
Az Flt. 56/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A befizetett rendbírság hatvan százaléka a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási
alaprészét növeli, negyven százaléka a rendbírság kiszabására jogosult szerv saját be-
vétele, amely személyi juttatásokra nem használható fel.”
21.	§
Az Flt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. §
Az állami foglalkoztatási szerv határozata - ide nem értve az 56. § (3) bekezdése sze-
rinti határozatot - bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatá-
rozott esetben a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új
eljárás lefolytatására utasítja.”
22.	§
(1)	Az Flt. 57/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az
állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési támogatással, a
10
foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá
a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint
hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munka-
adó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-
számot alkalmazhatja.”
(2)	Az Flt. 57/A. §-ának (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a követ-
kező rendelkezés lép:
„Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott fel-
adataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:”
(3)	Az Flt. 57/A. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki, ezzel
egyidejűleg a jelenlegi h) pont megjelölése i) pontra változik:
/Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott fel-
adataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:/
„h) a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,”
(4)	Az Flt. 57/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló
természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a
munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az
ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoz-
tatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.”
23.	§
Az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/ E törvény alkalmazásában/
„d) álláskereső: az a személy, aki
1.	a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.	oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.	öregségi nyugdíjra nem jogosult, és
4.	az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkavi-
szonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.	elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik,
és akit
6.	az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.
11
Az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során a szabad mozgás és be-
utazás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény
alapján szabad beutazási és tartózkodási joggal rendelkező személy álláskeresőként
akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet mun-
kát,”
24.	§
(1)	Ez a törvény 2007. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg az Flt. 12. §-ának
(3)	bekezdése, az Flt. 14/A. §-át megelőzően az „Intenzív álláskeresés támogatása”
alcím, az Flt. 16/B. §-át megelőzően az „Álláskeresők munkaerő-kölcsönzés kereté-
ben történő foglakoztatásának támogatása” alcím, az Flt. 15. §-a, 16/B. §-a, 18/A. §-
ának (1) bekezdése, az Flt. 19. §-át követően a „Fiatal álláskeresők foglalkoztatásának
támogatása” alcím, az Flt. 19/A. §-a, 39/A. §-a (4) bekezdésének a) pontja, 39/A. §-
ának (11) bekezdése, az Flt. 47. §-át megelőzően az „ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁ-
SI SZOLGÁLAT” cím, valamint az „Állami Foglalkoztatási Szolgálat összetétele”
alcím, a 48. §-t megelőzően a „Foglalkoztatási Hivatal” alcím, a 49. §-t megelőzően a
„Megyei (fővárosi) munkaügyi Központ” alcím, 50/A. §-át megelőzően az „A munka-
ügyi központ kirendeltsége” alcím, továbbá 53. §-át megelőzően a „Regionális képző
központ” alcím, az Flt. 48-50/A. §-a, 52. §-a, 53. §-ának (1)-(2) bekezdése, 56/A. §-a
(3)	bekezdésének első mondata, valamint 58. §-a (8) bekezdésének f) pontja, valamint
(10) bekezdése, továbbá a foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról rendelkező 1996. évi CVII. törvény 37. §-
ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Flt.
-	7. §-a (1) bekezdésében a „foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter” szöveg-
rész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: minisz-
ter)” szövegrész,
-	7. §-ának (3) és (6) bekezdésében, 10. §-ának (4) bekezdésében, 13/A. §-ának (4)
bekezdésében, 19. §-ának (2) bekezdésében, 19/B. §-ának - e törvény 9. §-ával
megállapított - (4) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 22. §-ában, 36/A.
§-ában, 39. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, 39/A. §-a (1) bekezdésének felveze-
tő szövegében, (2) bekezdésének d) pontjában, (4)-(7) bekezdésében, 39/D. § (1)
bekezdésében, 43. §-a (8) bekezdésében, 53. §-a (1) és (3) bekezdésében, 56/A. §-a
(4)	bekezdésében, valamint 58. §-a (8) bekezdésének felvezető szövegében a „fog-
lalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szö-
vegrész,
-	az Flt. 8. §-a (5) bekezdésének b) pontjában, valamint 41/A. §-a (6) bekezdésében,
51/A. §-ának (7) bekezdésében a „Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Miniszté-
rium” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által veze-
tett minisztérium” szövegrész,
-	42. §-ának (5) bekezdésében a „Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériummal”
szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett mi-
nisztériummal” szövegrész,
12
-	58. §-a (8) bekezdésének g) pontjában a „pénzügyminiszterrel” szövegrész helyébe
az „adópolitikáért felelős miniszterrel” szövegrész,
-	51/A. § (7) bekezdésében a „Belügyminisztérium” szövegrész helyébe a „helyi ön-
kormányzatokért felelős minisztérium” szövegrész,
-	az Flt. 42. §-ának (9) bekezdésében a „Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériu-
mot” szövegrész helyébe a „foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztériumot” szövegrész,
-	az Flt. 7. §-a (7) bekezdésében a „megyei (fővárosi) munkaügyi tanács” szövegrész
helyébe a „helyi munkaügyi tanács” szövegrész,
-	16/A. § (5) bekezdésének a) pontjában a „megyében történő felhasználásra elkülö-
nített ” szövegrész helyébe a „decentralizált” szövegrész,
-	3. §-ának (1) bekezdésében az „országosan kiépített munkaerőpiaci szolgáltatást
nyújtó állami szervezet (a továbbiakban: Állami Foglalkoztatási Szolgálat)” szö-
vegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,
-	3. §-ának (3)-(5) bekezdésében, 4. §-ának (1) bekezdésében, 8. §-a (4) bekezdésé-
nek d) pontjában, (5) bekezdésének b) pontjában, 13/A. §-a (1) bekezdésében, 39.
§-a (2) bekezdésének h) pontjában, (3) bekezdésének c) pontjában, 39/A. §-a (2)
bekezdése e) pontjának 3. alpontjában az „Állami Foglalkoztatási Szolgálat” szö-
vegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,
-	10/A. §-a (3) bekezdésében az „Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerveivel” szö-
vegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervvel” szövegrész,
-	39/A. §-a (2) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában az „Állami Foglalkoztatási
Szolgálatnak” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervnek” szövegrész,
-	39. § (9) bekezdésében a „Foglalkoztatási Hivatal és a megyei (fővárosi) munka-
ügyi központok” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,
-	51/A. §-a (1) bekezdésében az „A munkaügyi központ” szövegrész helyébe az „Az
állami foglalkoztatási szerv” szövegrész, 12. §-a (2) bekezdésében, 14. §-a (1) és
(8)	bekezdésében, 16/A. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és (4) bekezdésében,
20.	§-a (4) bekezdésében, 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 27. §-a (9) be-
kezdésében, 31. §-ában, 44. §-a (2) bekezdésében, 46. §-a (5) bekezdésében, 51/A.
§-a (2), (4) és (6) bekezdésében, 54. §-a (9) bekezdésében, 58. §-a (5) bekezdésé-
nek k) és 1) pontjában az „a munkaügyi központ” szövegrész helyébe „az állami
foglalkoztatási szerv” szövegrész,
-	51/A. §-a (3) és (5) bekezdésében, 58. §-a (7) bekezdésében az „a munkaügyi köz-
pontot” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervet” szövegrész,
-	27. §-a (4) és (7) bekezdésében, 46. §-a (4) bekezdésében az „a munkaügyi köz-
pontnál” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoztatási szervnél” szövegrész,
-	31. §-ában az „a munkaügyi központhoz” szövegrész helyébe az „állami foglalkoz-
tatási szervhez” szövegrész, 36. §-a (1) bekezdésében, 37. §-a (6) bekezdésében az
„a munkaügyi központnak” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv-
nek” szövegrész,
-	25. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „illetékes munkaügyi központ” szöveg-
rész helyébe az „állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,
-	8. §-a (5) bekezdésének b) pontjában az „illetékes munkaügyi központot” szöveg-
rész helyébe az „állami foglalkoztatási szervet” szövegrész,
13
-	14. §-a (1) bekezdésének d) pontjában az „a telephely szerint illetékes munkaügyi
központtal” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervvel” szövegrész,
-	37. §-a (5) bekezdésében az „A munkaügyi központ igazgatója” szövegrész helyé-
be az „Az állami foglalkoztatási szerv vezetője” szövegrész,
-	29. §-a (3) bekezdésében az „A munkaügyi központ kirendeltsége” szövegrész he-
lyébe az „Az állami foglalkoztatási szerv” szövegrész, 36. §-a (2) bekezdésében az
„a munkaügyi központ kirendeltsége” szövegrész helyébe az „az állami foglalkoz-
tatási szerv” szövegrész,
-	57/A. §-a (6)-(7) bekezdésében az „a Foglalkoztatási Hivatal” szövegrész helyébe
az „állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,
-	39/A. §-a (2) bekezdése b) pontjának 4. alpontjában a „projekteknek a Nemzeti
Segélykoordinátorhoz történő” szövegrész helyébe a „projektek” szövegrész,
-	39/B. § (4) bekezdésében, 43. §-ának (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi) mun-
kaügyi központok” szövegrész helyébe az „állami foglalkoztatási szervek” szöveg-
rész,
-	39. §-a (3) bekezdésének c) pontjában a „megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok”
szövegrész helyébe a „helyi munkaügyi tanácsok” szövegrész,
-	57/A. § (6)-(7) bekezdésében a „Foglalkoztatási Hivatal” szövegrész helyébe „az
állami foglalkoztatási szerv” szövegrész,
-	30. §-ának e törvény 11. §-ával megállapított (8) bekezdésében a „(6) bekezdés-
ben” szövegrész helyébe a „(7) bekezdésben” szövegrész,
-	43. §-ának (1) bekezdésében a „regionális képzőközpontok” szövegrész helyébe az
„állami felnőttképzési intézmények” szövegrész, 53. § (3) bekezdésében a „képző
központ” szövegrész helyébe az „állami felnőttképzési intézmény” szövegrész
lép.
(3)	Az e törvény hatálybalépése előtt működő megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsok e
törvény hatálybalépésével megszűnnek. Ha a helyi munkaügyi tanács a megszűnést
követő munkanapig nem alakul meg, a hatáskörébe tartozó kérdésekben az állami fog-
lalkoztatási szerv vezetője dönt.
(4)	Az e törvény hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő közigazgatási
ügyekben a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályokat kell alkalmazni.
I N D O K O L Á S
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A törvényjavaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvény következő rendelkezéseit érinti:
-	a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra,
-	az Állami Foglalkoztatási Szolgálatra,
-	az álláskereséssel összefüggő feladatok teljesítésére,
-	a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületére, a megyei(fóvárosi) munkaügyi tanácsok-
ra, valamint
-	a Munkaerőpiaci Alapra vonatkozó egyes rendelkezések.
A foglalkoztatást elősegítő támogatások hatályos rendszerének alapjait a foglalkoztatá-
si törvény teremtette meg. Az elmúlt 15 évben bevezetett támogatások jelentős része
az 1991-ben szabályozott aktív eszközökre (képzés, közhasznú munkavégzés, munka-
helyteremtés támogatása, a bértámogatás, valamint a vállalkozóvá válás elősegítése)
épül. Bevezetésre kerültek azonban olyan támogatások is, amelyek a korábbi eszközök
továbbfejlesztett, de tartalmukat illetően nagyrészt azonos változatai.
Az egyre bővülő támogatási formák mellett hatályban maradtak a korábbi foglalkozta-
tási eszközök is, így mára csak a foglalkoztatási törvény és a felhatalmazása alapján
kiadott rendeletek alapján közel negyven támogatási lehetőség segítheti a foglalkozta-
tást. A nagyszámú támogatást tartalmazó rendszerben előfordul, hogy több, tartalmi-
lag egymás átfedő támogatási forma ugyanazt az állástalan réteget célozza meg.
A foglalkoztatást segítő támogatások rendszere alapvetően megfelel az uniós szabá-
lyozásnak. Ebben jelentős szerepe van annak is, hogy számos, a csoportmentességi
rendeletek valamely feltételének nem megfelelő támogatás csekély összegű, de
minimis támogatásként működik annak érdekében, hogy a felmerült igényeknek meg-
felelő támogatás nyújtására a hosszadalmas bizottsági eljárás mellőzésével legyen le-
hetőség. A de minimis támogatásoknak azonban az előnyök mellett számos hátránya is
van, ezért a támogatási rendszer átalakítása során indokolt azok visszaszorítása, illetve
minél kisebb mértékű fenntartása.
2
A vállalkozásoknak nyújtható támogatásokról szóló csoportmentességi közösségi ren-
deletek 2006. december 31-ig maradnak hatályban, de a hatályos szabályozás alapján
nyújtható támogatásokat érintően átmeneti időszakot állapítanak meg: ezek a támoga-
tások még további hat hónapig, azaz 2007. június 30-ig nyújthatók. A hazai támogatási
programok bejelentésében, illetve a Bizottságnak megküldött tájékoztatókban az ese-
tek többségében a 2006. december 31-i lejárat szerepel, ezért a félévvel történő meg-
hosszabbításról is tájékoztatni kell a Bizottságot. Előreláthatóan a csoportmentességi
rendeletek hatályát a Bizottság 2007. december 31-ig meghosszabbítja. Ennek megfe-
lelően a hosszabbítást 2007. december 31-ig lehet kérni.
Azokra a támogatási formákra azonban, amelyek a Bizottság 2204/2002/EK. rendelete
hatálybalépése előtti hatályos közösségi szabállyal összhangban állnak, és bejelentésük
az Európai Bizottsághoz még a csatlakozást megelőzően megtörtént, a hat hónapos
átmeneti időszak nem terjed ki.
A javaslat a foglalkoztatást elősegítő támogatások szabályait a közösségi joggal törté-
nő további harmonizáció megteremtése, a támogatási rendszer áttekinthetőségének
elősegítése, a párhuzamos támogatások megszüntetése, valamint a foglalkoztatási tá-
mogatások eredményességének javítása érdekében módosítja.
Az álláskereséssel összefüggő feladatok teljesítésére vonatkozó szabályok pontosításá-
ra az intenzív munkahelykeresés, a munka világába történő beilleszkedés elősegítése
érdekében van szükség.
Az államháztartás hatékony működésének elősegítése jegyében átalakul az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat szervezeti struktúrája: a fővárosi munkaügyi központ, illető-
leg a megyei munkaügyi központok feladatait regionális munkaügyi központok látják
el a jövőben. A szervezeti felépítés változása érinti az érdekegyeztetés fórumait is: a
régiókban a foglalkoztatási, munkaerő-piaci képzési, valamint a foglalkozási rehabili-
tációt elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos érdekegyeztetés ellátására - a
jelenlegi megyei munkaügyi tanácsokat felváltó - helyi munkaügyi tanácsok működ-
nek 2007. január 1-jétől. A szervezetre vonatkozó szabályokat azonban a jövőben nem
a foglalkoztatási törvény, hanem -a törvényben foglalt felhatalmazás alapján - kor-
mányrendelet fogja tartalmazni. A jogi szabályozás ezzel biztosítja a Kormány - az
Alkotmány 40.§-a (3) bekezdésében szabályozott - szervezetalakítási szabadságának
érvényesülését. Ezen túlmenően a törvénytervezet módosítja a foglalkoztatási törvény-
nek azokat a szabályait is, amelyben valamely szerv konkrét elnevezése szerepel. Ez-
zel lehetővé teszi, hogy a Kormány szervezetalakításra vonatkozó döntéseinek rugal-
mas végrehajtását.
A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének összetételére vonatkozó szabályok mó-
dosítását az indokolja, hogy a szakképzéssel és a Munkaerőpiaci Alap képzési alapré-
szével kapcsolatos kormányzati feladatokat a szociális és munkaügyi miniszter látja el.
A javaslat a törvény szabályai közötti összhang megteremtése érdekében módosítja
foglalkoztatási törvény Munkaerőpiaci Alapra vonatkozó rendelkezéseit.
3
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1-5. §-hoz
A javaslat a Kormány - az Alkotmány 40.§-a (3) bekezdésében szabályozott - szerve-
zetalakítási szabadságának érvényesülése érdekében - a foglalkoztatási törvénynek
minden olyan szabályát módosítja, amelyben valamely szerv konkrét elnevezése sze-
repel. A munkaerőpiaci szervezetre vonatkozó szabályokat kormányrendelet fogja tar-
talmazni. Ezért a javaslat a „megyei (fővárosi) munkaügyi központ”, a „Foglalkoztatá-
si Hivatal, valamint az „Állami Foglalkoztatási Szolgálat” kifejezések helyett az „ál-
lami foglalkoztatási szerv” kifejezést használja. A kormányzati feladatokat ellátó mi-
nisztériumok elnevezésének megváltozása, a minisztériumokat érintő szervezet-
átalakítás szükségessé teszi, hogy a törvény az általa szabályozott feladatokat ellátó
minisztériumokat, illetőleg a minisztereket ne konkrét elnevezésük szerint, hanem az
általuk ellátott kormányzati feladatok szerint jelölje meg.
Más jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében az állami foglalkoztatási
szerven kívüli munkaközvetítő tevékenység folytatása a javaslat szerint a belföldi
székhelyen kívül belföldi fióktelep megléte esetén is lehetővé válik.
A javaslat módosítja a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületének a Kormány képvise-
letét ellátó tagjaira vonatkozó szabályokat, mert a Munkaerőpiaci Alap valamennyi
alaprészével kapcsolatos feladatokat a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja
el.
A szervezeti változáshoz igazodóan megváltozik a helyi foglalkoztatási érdekegyezte-
tés szintje is. A munkaügyi tanácsok működési köre a helyi állami foglalkoztatási
szervek illetékességi köréhez fog igazodni. Ez szükségesé teszi azoknak a szabályok-
nak a módosítását is, amelyek a munkaügy tanácsok munkaadói és munkavállalói ol-
dalán lévő tagokra vonatkozó jelölési jogról rendelkeznek. Figyelemmel arra, hogy az
Országos Érdekegyeztető Tanácsban résztvevő országos munkaadói és munkavállalói
szövetségek helyi szervezetei nem azonos szinteken működnek, ezért a munkaügyi
tanács munkaadói illetőleg munkavállalói oldalába tagokat az országos szövetségek
jelölik, illetőleg vonják vissza a jelölést.
A javaslat felhatalmazza, a foglalkoztatáspolitikáért felelős minisztert, hogy meghatá-
rozza a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete, valamint a munkaügyi tanács közszol-
gálati viszonyban nem álló tagjainak tiszteletdíját.
4
A 6. §-hoz
A javaslat a munkaerőpiaci képzéseknek a támogatási rendszerben elfoglalt kiemelt
szerepét a keresetpótló juttatás összegének felemelésével kívánja az eddiginél még
jobban megvalósítani.
A képzésben történő részvétel ösztönzése céljából, valamint az Flt-ben szabályozott,
jelenleg a minimálbér 60 százalékának megfelelő fix összegű keresetpótló juttatással
azonos célt szolgáló megélhetési támogatás lényegesen magasabb összegére is tekin-
tettel indokolt a keresetpótló juttatás összegének felemelése.
A 7. §-hoz
A javaslat a támogatási rendszerben lévő nagyszámú bér és járulék alapú támogatás
helyett egy támogatást vezet be, amelynek feltételrendszere az Európai Unió jogszabá-
lyainak is megfelel.
A bértámogatás célja, hogy elősegítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatását;
vagyis azoknak a személyeknek a munkához jutását, akik olyan csoportokhoz tartoz-
nak, amelyeknek nehézségekkel kell szembenézniük, amikor segítség nélkül be akar-
nak kerülni a munkaerő-piacra; akik a friss munkatapasztalat hiányából, a megválto-
zott munkaképességből, vagy más tartós hátrányból adódó valós vagy vélt alacsonyabb
termelékenységük miatt a támogatás nélkül nem, vagy csak a többi munkavállalóhoz
képest sokkal nehezebben találnak munkát.
A 2204/2002/EK rendelet meghatározza a hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát,
az egyes hátrányos helyzetű csoportokba tartozó rétegeket. Ezt alapul véve a támoga-
tás azoknak a munkaadóknak nyújtható, amelyek a közösségi rendeletben meghatáro-
zott feltételeknek megfelelő személyek foglalkoztatását vállalják.
Hátrányos helyzetű személy meghatározását - a 2204/2002/EK rendeletben foglaltak-
nak megfelelő tartalommal - a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a
Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támoga-
tásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet módosítása fogja tartalmazni, amely a
törvény elfogadását követően kerülhet kihirdetésre.
A bértámogatás bevezetésével egyidejűleg
a)	önálló támogatási formaként megszűnik
5
-	a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás, ezen belül
= a 45.életévüket betöltött személyek kedvezőbb bértámogatása,
-	a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, ezen belül
= az 50 év feletti álláskeresők, valamint
= a szabadságvesztésből szabadultak és pártfogó felügyelet alatt állók kedvezőbb
járulékátvállalása,
-	a részmunkaidős foglalkoztatás támogatása,
-	a rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló bér-és járulékátvállalás, valamint
-	a pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat szerzésének támogatása;
-	a pályakezdő álláskeresők foglalkoztatási támogatása,
-	a munkaerő-kölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatása;
b)	a de minimis szabályai szerint támogatható marad a munkahelymegőrzés.
A munkaerőkölcsönzés keretében történő foglalkoztatás támogatásának a jelenlegi
formájában történő fenntartása a támogatás iránti csekély érdeklődés miatt (2005-ben
nem kértek ilyen támogatást) nem indokolt; a támogatással célzott rétegek foglalkozta-
tása a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási célú támogatásával is elősegíthető.
A 8. § -hoz
A hatályos szabályozás a vállalkozások indítását az álláskeresők vállalkozóvá válásá-
nak és az önfoglalkoztatóvá válásnak a támogatásával segíti.
A vállalkozóvá válás támogatása keretében jelenleg - a megváltozott munkaképességű
álláskeresők kivételével - csak azok kaphatnak a járadéknak megfelelő összegű támo-
gatást, továbbá a vállalkozói tanfolyami képzés, szaktanácsadás, hitelfedezeti biztosí-
tás költségeihez támogatást, akik járadékban részesülnek. Az önfoglalkoztatóvá válás-
hoz 3 millió forintig terjedő visszatérítendő kamatmentes támogatás nyújtható.
A javaslat a két támogatási forma helyett egy többféle támogatási lehetőségből álló
támogatást vezet be, amelyet nem csupán a járadékban részesülők, hanem az álláskere-
sőként nyilvántartott személyek vehetnek igénybe. A támogatás részletes szabályait
szintén a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból
foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII.
16.) MüM rendelet módosítása fogja tartalmazni. Az egységes támogatás jórészt tar-
talmazni fogja azokat a támogatási lehetőségeket, amelyeket a két korábbi támogatásra
vonatkozó szabályok tartalmaztak.
A támogatást álláskereső kapja, ezért az az Európai Unió szabályai szempontjából nem
minősül állami támogatásnak.
6
A 9. §-hoz
Amennyiben a munkabér és járulékainak megtérítésére 2007. január 1-jétől kezdődően
csak a közhasznú munkavégzés támogatása, valamint az előzőekben vázolt bértámoga-
tás megállapításával kerülhet sor, megszűnik a bértámogatás programjellegű, az általá-
nos szabályoktól eltérő nyújtásának lehetősége. A közhasznú munkavégzés ugyanis a
foglalkoztatásnak csak egy szegmensét érinti, viszonylag szűk munkáltatói körben, a
bértámogatás pedig csak a meghatározott, hátrányos helyzetűnek minősített személyi
kör foglalkoztatásához, legfeljebb 12 hónapig folyósítható, maximum a munkabér és
járulékai együttes összegének 50, illetőleg 60 százalékos mértékéig. Miután a közös-
ségi szabályoktól eltérni nem lehet, a gazdálkodó szervezetek program keretében meg-
valósuló foglalkoztatása három éven át nem, továbbá hátrányos helyzetű személynek
nem minősülő munkavállalói célcsoport mellett egyáltalán nem támogatható. A speciá-
lis foglalkoztatási feszültségek feloldása, illetőleg enyhítése érdekében elengedhetetlen
egy olyan új aktív eszköz (bérköltség támogatás) bevezetése, amely csak
munkaerőpiaci program keretében működtethető, és a munkabér és járulékai legfeljebb
100 százalékos mértékben történő folyósítását teszi lehetővé.
A 10-11. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazás elősegítése érdekében pontosító szabályt tartalmaz az állás-
keresési járadék folyósításának megszüntetése tekintetében azzal, hogy megteremti a
folyósítás megszüntetésére vonatkozó szabályozás és az álláskeresők nyilvántartására
vonatkozó szabályozás összhangját.
Ezen túlmenően a javaslat pontosítja az álláskeresési segély folyósítási időtartamára
vonatkozó szabályokat is. Ennek eredményeként a jogalkalmazók számára egyértel-
művé válik, hogy az álláskeresési segély - a törvényben meghatározott időtartam mér-
tékéig, a jogosultsági feltételek fennállása esetén - több alkalommal is igénybe vehető.
A 12-15. §-hoz
A foglalkoztatási törvény Munkaerőpiaci Alapra vonatkozó rendelkezéseinek módosí-
tását egyrészt a szervezeti szabályok módosítása, a rendelkezésre jogosult miniszter
törvény általi megjelölésének változtatása indokolja. A javaslat egyértelművé teszi,
hogy a Munkaerőpiaci Alap az állami foglalkoztatási szervek által ellátott feladatok
közül csak azoknak az ellátását finanszírozza, amely a munkaerőpiaccal, a munkanél-
küliség kezelésével függnek össze, illetőleg a munkaadók illetőleg a munkavállalók
közötti párbeszéd javítására irányuló szakmai programokkal kapcsolatosak. A
Munkaerőpiaci Alapon belül - az alaprészeken kívül - külön előirányzatot képeznek az
7
érdekegyeztetés, valamint az Európai Szociális Alapból támogatott operatív progra-
mok utolsó támogatási részlete előfinanszírozásának pénzeszközei.
A 16. §-hoz
A rugalmasabb szabályozás érdekében a jövőben az állami foglalkoztatási szervek fel-
adataira, hatáskörére vonatkozó szabályokat kormányrendelet, illetékességére vonat-
kozó szabályokat miniszteri rendelet fogja tartalmazni. Ezért a javaslat módosítja a
törvényben a szervezettel kapcsolatos szabályozásra vonatkozó felhatalmazó szabályt.
A 17. § - hoz
Az elmúlt év november 1-jén hatályba lépett szabályok elrendelték, hogy az álláskere-
sőként nyilvántartott személyek együttműködési kötelezettségének módját és formáit
álláskeresési megállapodásban kell rögzíteni, és a megállapodás - elvileg bármely
pontjának - megszegése súlyos jogkövetkezményekkel jár:
A megállapodás tartalmának esetleges, és a kötelezettségek pontatlan, nem egyértelmű
meghatározásának, valamint azok teljesítése szubjektív megítélésének megelőzése ér-
dekében, a javaslat pontosítja a törvénynek ezeket a szabályait.
Az álláskereső helyzetének rendezése, az álláskeresői státuszhoz kapcsolódó jogos
érdekeinek védelme érdekében
-	törvényi szinten, tételesen felsorolásra kerülnek azok a kötelezettségek, ame-
lyek képezik, és megszegésük hátrányos jogkövetkezményekkel jár,
-	a törvény egyértelműen meghatározza az egyes kötelezettségszegésekhez ren-
delt szankciókat és azok pontos mértékét.
A javaslat a megállapodás alkalmazását abban az esetben rendeli el kötelező erővel,
amikor az együttműködési kötelezettség teljesítésének sajátos körülményei ezt szüksé-
gessé teszik, így ha az álláskereső munkanélküli státuszára tekintettel ellátásban része-
sül. Természetesen nincs akadálya annak, hogy megállapodás kötessék azzal az ügy-
féllel, akinek az együttműködési kötelezettségét álláskeresési megállapodásban célsze-
rű szabályozni.
A 18-21. §-hoz
A foglalkoztatási törvény közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályainak módosítását
a szervezeti szabályok módosítása indokolja.
8
A 22. §-hoz
A törvény adatvédelmi rendelkezéseinek módosítására egyrészt a szervezeti szabá-
lyokkal való összhang megteremtése miatt van szükség. Az állami foglalkoztatási
szervek feladatai közé tartozik a megváltozott munkaképességű álláskeresők
munkaerőpiaci helyzetének javítása is. Ezért a javaslat az állami foglalkoztatási szer-
vek által kezelhető adatok körét kibővíti a megváltozott munkaképességgel kapcsola-
tos adatokkal is.
A munkaadónak a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos köte-
lezettségei ellenőrizhetőségének megkönnyítése érdekében a javaslat meghatározza,
hogy a munkaadó a megváltozott munkaképességű munkavállalóval kapcsolatban mi-
lyen adatokat köteles nyilvántartani.
A 23. §-hoz
A javaslat az álláskeresési megállapodásra vonatkozó rendelkezésekkel való összhang
megteremtése érdekében módosítja a foglalkoztatási törvénynek az álláskereső fogal-
mát meghatározó rendelkezését. A módosítás lényege, hogy az álláskereső fogalom
egyik eleme nem az álláskeresési megállapodás megkötése, hanem az együttműködési
kötelezettség teljesítése.
A 24. §-hoz
A javaslat meghatározza a hatályba lépésének időpontját, valamit a szervezetre, továb-
bá a támogatásokra vonatkozó szabályok változása miatt hatályon kívül helyező ren-
delkezéseket tartalmaz. Ebben a §-ban módosítja a javaslat a törvénynek azokat a sza-
bályait, amelyeknek módosítására kizárólag az egyes szervek megnevezésének meg-
változása miatt van szükség.