﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T / 1304. számú
törvényjavaslat
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosításáról
Előadó:	Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi ... törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosításáról
1.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az
egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül.”
(2)	Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi
korkedvezményben részesül
a)	az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át
korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá
b)	az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású
légtérben dolgozott.
(3)	A korkedvezmény további egy-egy év
a)	a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-,
nőnél négyévi, illetőleg
b)	az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden
újabb háromévi
munka után.
(4)	A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben
(munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. Az egy légköri
nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe
vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító
egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani.
(5)	A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az
esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő
keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító
munkakörben (munkahelyen) dolgozott.”
2
2. §
A Tny. „A korkedvezmény’ alcíme a következő 8/A-8/C. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell
venni az 1. § (3) bekezdésben említett szerveknél (a továbbiakban: fegyveres
szerv)
a)	hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,
b)	nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az
a)	pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt.
(2)	A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a
fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után
eltöltött időt is.
(3)	Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a előtt eltöltött időt,
valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a
korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e
szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító
munkakörben (munkahelyen) dolgozott.
8/B. § (1) A korkedvezményre - 2010. december 31-éig - a 2006.
december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek)
jogosítanak. 2010. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos
rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre)
vonatkozó különös számítási szabályokra is.
(2)	A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv -
a munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium véleményére is
figyelemmel - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök
(munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben eltöltött idő
korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a
jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem
terjed ki.
(3)	Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör
(munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai, ágazati
érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.
3
8/C. § A 2011. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek
meghatározásáról külön törvény rendelkezik.”
3.	§
(1)	Ez a törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tny.
a)	101. §-a (1) bekezdésének d) pontja,
b)	101. §-ának (2)-(3) bekezdése.
Általános indokolás
A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a szervezet fokozott igénybevételével
járó, az egészségre különösen ártalmat munkát végzők korkedvezményre
jogosító szabályait a Kormány 2006. december 31-ig szabályozhatja. A jelenlegi
rendszerben többletjárulék fizetés ehhez a kedvezményhez nem kapcsolódik, a
közfinanszírozás terhére van lehetőség a Kormány rendeletében meghatározott
munkakörökben dolgozóknak - a munkáltató adatszolgáltatása alapján -
korkedvezményt igényelni. A Kormány a rendszer olyan átalakítását javasolja,
amely szerint a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg a
korkedvezményre jogosultságot. A többletjárulék fizetéshez a központi
költségvetés egy fokozatosan csökkenő támogatást nyújt. 2007. évben a teljes
többletet átvállalja a költségvetés, majd 75, 50 és 25 %-os arányban fokozatosan
csökken a támogatás. A többletjárulék mértékének szabályozását a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) módosítása
tartalmazza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A korkedvezményre jogosító feltételek a 2006. december 3l-én hatályos
szabályok szerint törvényi szinten kerülnek szabályozásra. A jelenlegi
szabályozás azzal került bővítésre, hogy utal a 2006. december 3l-ét követő
időszakban a jogosultsághoz a Tbj. szerinti többletjárulék fizetési
kötelezettségre.
A 2. §-hoz
A jelenlegi kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelésén túl a
szabályozás kiegészült azzal, hogy 2010. december 31-éig a Kormány a 2006.
december 31-én hatályos munkaköri jegyzéket alkalmazza. A jelenlegi
munkaköri jegyzék helyett az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról - 2011.
január 1-jétől - külön törvény rendelkezik.
A 3. §-hoz
A törvénymódosítás 2007. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát
vesztik a korkedvezménnyel kapcsolatos felhatalmazó rendelkezések. A
bányászok és a művészek nyugdíjkedvezményeinek új szabályozásáról külön
törvényjavaslat készül.