﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1306. számú
törvényjavaslat
az Országos Érdekegyeztető Tanácsról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és
munkaügyi miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi .... törvény
az Országos Érdekegyeztető Tanácsról
Az Országgyűlés, elismerve a szociális párbeszéd társadalmi szerepét, a munkavállalók és
a munkáltatók alkotmányos érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak biztosítására az alábbi
törvényt alkotja:
1.	§
E törvény hatálya kiterjed
a)	az Országos Érdekegyeztető Tanácsra (a továbbiakban: OÉT) és tagjaira,
b)	az országos érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre,
valamint
c)	az Országos Részvételt Megállapító Bizottságra.
2.	§
Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek (a továbbiakban:
munkavállalói, illetve munkáltatói oldal) és a kormány közötti makroszintű konzultációk és
tárgyalások folyamatosan működő, legátfogóbb, országos, háromoldalú (tripartit)
érdekegyeztető fóruma.
3.	§
(1)	Az OÉT célja: a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek,
törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása, az esetleges országos
konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint információcsere, javaslatok, alternatívák
vizsgálata. Ennek érdekében megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi
kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló,
az adózással, járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket, jogszabály-
tervezeteket.
(2)	Az OÉT intézményi keretet nyújt a kormány, valamint a munkavállalói és munkáltatói
érdekképviseletek közötti konzultációnak, ennek keretében
a)	konzultál a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci stratégiai elképzelésekről, a
jövedelemelosztást érintő legfontosabb gazdaságpolitikai, elvi, stratégiai koncepciókról;
b)	véleményt formál a munkaviszonyt érintő legfontosabb jogszabályokról, illetve e
jogszabályok tekintetében - törvényi rendelkezés alapján - egyetértési jogot gyakorol.
(3)	A (2) bekezdésben említett kérdések körébe tartoznak különösen
a)	a foglalkoztatáspolitikával,
b)	a bérpolitikával,
c)	a munkajogi szabályozással,
d)	a munkavédelemmel,
e)	a munkaügyi ellenőrzéssel,
f)	a munkaügyi kapcsolatokkal,
g)	az oktatás- és képzéspolitikával,
h)	a szociálpolitikával,
i)	a társadalombiztosítási befizetésekkel és ellátásokkal,
j) a vállalkozásokat és a munkajövedelmeket terhelő adókkal és járulékokkal,
k) az éves költségvetéssel,
2
l) a gazdaságpolitikával
összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdések.
(4) Az OÉT az oldalak javaslatára konzultálhat a (2)-(3) bekezdésben szereplő tárgykört
érintő európai uniós kérdésekről, tervezetekről.
4.	§
(1)	E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az
egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,
a)	amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal
kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy
b)	amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók
munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
(2)	Országos az az érdekképviselet, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:
a)	szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy
b)	munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből, illetőleg munkáltatói
szervezetekből (a továbbiakban: tagszervezet) álló tagsággal rendelkezik, és
c)	tevékenységét országos szinten szervezi.
5.	§
(1)	Az országos érdekegyeztetésben részt vehet:
a)	az a szakszervezeti szövetség, amely
aa)	legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban
tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és
ab)	legalább három régióban vagy nyolc megyében tagszervezettel, vagy tagszervezetei
területi, illetve megyei szervezettel rendelkeznek, továbbá
ac)	tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál működnek, vagy
rendelkeznek a tagszervezet alapszabálya szerint önálló, képviseletre jogosult munkahelyi
szervezettel, valamint
ad)	tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek;
b)	az a munkáltatói szövetség, amely
ba)	legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő
tagszervezettel rendelkezik, és
bb)	tagszervezetei legalább három régióban vagy tíz megyében működő területi
szervezettel rendelkeznek, továbbá
bc)	amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató,
illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább
százezer főt foglalkoztat, valamint
bd)	tagja európai munkáltatói szövetségnek.
(2)	A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-
képviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.
6.	§
(1)	Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldalának tagja kizárólag a 4-5. §-ban
meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.
3
(2) A kormányzati oldal elnöke a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, illetve
megbízottja. A kormányzati oldalt a napirend szerint feladatkörrel rendelkező központi
államigazgatási szerv vezetője vagy megbízottja képviseli.
7.	§
(1)	Az OÉT a 3. § (3)-(4) bekezdésében felsorolt kérdéseket illetően:
a)	konzultál;
b)	tárgyalást folytat és megállapodásokat köt;
c)	törvényben meghatározott esetben egyetértési jogot gyakorol;
d)	ellátja az egyéb, törvényben meghatározott feladatait.
(2)	Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala kérésére a központi államigazgatási
szervek tájékoztatást kötelesek adni minden olyan gazdasági, szociálpolitikai, illetve
munkaügyi kérdésben, amelyek az oldalak által képviseltek érdekeit jelentősen érinthetik.
(3)	Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala véleményezi a 3. § (3)
bekezdésében szereplő kérdéseket érintő jogszabályalkotási koncepciókat, javaslatokat,
törvény-tervezeteket.
8.	§
(1)	Az OÉT-ben az oldal rendelkezik nyilatkozattételi, illetve döntéshozatalnál szavazási,
valamint megállapodási joggal.
(2)	Az OÉT döntéséhez vagy megállapodásához valamennyi oldal támogató nyilatkozata,
vagy legalább két oldal támogató nyilatkozata és a harmadik oldal tartózkodása szükséges.
(3)	Az oldal döntési rendszerét maga határozza meg. Amennyiben erről az oldalon nem
jön létre megállapodás, oldalálláspontnak tekintendő, ha a javaslatot az oldal tagjainak
többsége támogatja, és egyetlen, az oldalon részt vevő szervezet sem ellenzi.
9.	§
(1)	Az OÉT munkáját plenáris ülésen végzi, munkavégzése elősegítése érdekében
szakfórumot, bizottságot, illetve munkacsoportot hozhat létre.
(2)	Az OÉT munkáját háromoldalú titkárság segíti. Az OÉT titkárságába minden oldal
egy-egy titkár személyére tesz javaslatot, akit a társadalmi párbeszédért felelős miniszter
nevez ki. A miniszter gondoskodik a titkárság működésének személyi és tárgyi feltételeiről,
az OÉT alapszabályában, vagy egyéb megállapodásban meghatározottak figyelembevételével.
(3)	A kormányzati oldal elnököt, a szociális partnerek soros elnököt delegálnak, akik
előkészítik és koordinálják az oldal munkáját a plenáris ülésen és az ülések között.
(4)	Az OÉT és oldalai az alapszabályt, valamint működésük egyéb szabályait e törvény
keretei között maguk alkotják meg.
10.	§
Az OÉT tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelés megállapítása a következő
adatok alapján történik:
4
a)	az érdekképviseletek elnevezése, székhelye, képviselője neve,
b)	munkáltatói érdekképviselet esetén:
ba)	az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, statisztikai
számjele, ennek hiányában adószáma,
bb)	az érdekképviselet munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben
munkaviszonyban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,
c)	munkavállalói érdekképviselet esetén azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai
számjele, ennek hiányában adószáma, amelynél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik.
11.	§
(1)	Az OÉT tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelést az Országos Részvételt
Megállapító Bizottság (a továbbiakban: ORMB) állapítja meg, a 12. §-ban foglaltak szerint.
(2)	Az ORMB tagjai:
a)	az OÉT-ben tagsággal rendelkező szervezetek egy-egy képviselője,
b)	meghívott tagként az OÉT-be jelentkező szervezet által, a rá vonatkozó feltételek
elbírálásában részt venni jogosult, az eljárás tartamára delegált egy tag,
c)	a kormány által delegált három tag.
A tagokat a társadalmi párbeszédért felelős miniszter bízza meg.
(3)	Az ORMB a létrejöttétől számított öt évig működik, azt követően új tagokat kell
megbízni a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával.
(4)	Az ORMB (2) bekezdés a) és c) pontban meghatározott tagjainak megbízatása
megszűnik
a)	a delegálás visszavonásával,
b)	az arról történő lemondással,
c)	ha a tag tevékenységét legalább 6 hónapig nem tudja ellátni,
d)	a tag halálával,
e)	ha a tag bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen
megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján, illetőleg
f)	az ORMB (3) bekezdés alapján történő megszűnésével.
(5)	Az ORMB tagja nem vehet részt olyan érdekképviselet OÉT tagsághoz szükséges
kritériumoknak való megfelelése elbírálásában,
a)	amellyel vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos
képviselője,
b)	ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, amelynek
a vizsgált szervezet tagszervezete.
(6)	Az (5) bekezdésben szereplő összeférhetetlenségi szabályt az ott felsorolt körülmény
megszűnésétől számított egy éven belül is alkalmazni kell.
12. §
(1)	Az OÉT tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelést az ORMB a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
5
törvény (a továbbiakban: Ket.) 82-84. §-a szerinti hatósági bizonyítványban állapítja meg. Az
ORMB eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
a)	kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ORMB tagjai által maguk közül választott
elnököt kell tekinteni,
b)	az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
c)	az ORMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem
változtatható meg és nem semmisíthető meg,
d)	határozatának méltányossági eljárás keretében történő módosítására vagy
visszavonására az ORMB nem rendelkezik hatáskörrel,
e)	az ORMB határozata ellen közigazgatási eljárásban rendes jogorvoslatnak nincs helye,
a felek a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik, továbbá
f)	az eljárásban benyújtott kérelmek elektronikus úton nem terjeszthetők elő.
(2)	Az ORMB döntései meghozatalakor minden tagnak egy-egy szavazata van, kivéve a
döntéssel érintett érdekképviselet által delegált tagot. Az ORMB határozatképességéhez
oldalanként a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges.
(3)	Az ORMB az összesített adatok alapján oldalanként a jelenlévő tagok legalább
négyötödének egyetértő szavazatával megállapítja a kritériumoknak való megfelelés tényét, és
határozatával a kérelmezőt az OÉT tagjává nyilvánítja. E támogatás hiányában, valamint
abban az esetben, ha a hiánypótlási határidő elteltéig a hiányos adatok pótlására nem, vagy
ismét hiányosan került sor, az ORMB a kérelmet elutasítja. Az ORMB határozatát a felekkel
történő írásbeli közlés mellett a társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett
minisztérium hivatalos lapjában (a továbbiakban: hivatalos lap) kell közzétenni.
(4)	Az ORMB határozata ellen a hivatalos lapban történt közzététel napjától számított
harminc napon belül a fővárosi munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A bíróság az ORMB
határozatát nem peres eljárásban megváltoztathatja, ebben az esetben az ORMB a
megváltoztatott közigazgatási határozatot a bírósági határozat jogerőssé válását követő tizenöt
napon belül - az eredeti határozatra való utalással - a hivatalos lapban köteles közzétenni.
(5)	A jogerős határozat alapján az OÉT-ben való részvételre való felhatalmazottság a
hivatalos lapban való közzététellel válik hatályossá. Ha a (3) bekezdés szerint bíróság által
megváltoztatott határozat az OÉT-ben való részvételre felhatalmazottság hiányát állapítja
meg, az érintett érdekképviselet a határozat közzétételétől kezdődően nem vehet részt az OÉT
munkájában.
(6)	Az ORMB által kiadott hatósági bizonyítvány annak jogerőre emelkedésétől számított
öt évig jogosít az országos érdekegyeztetésben való részvételre. A jogosultság
meghosszabbítására új eljárás alapján kerülhet sor.
(7)	Az ORMB az általa megalkotott ügyrendben foglaltak alapján működik, működésének
adminisztrációs feltételeit az OÉT titkársági feladatait ellátó szervezet biztosítja.
13. §
(1)	Az ORMB határozata meghozatala érdekében a következő adatokat kezelheti:
a)	az érdekképviseletek elnevezése, székhelye, képviselője neve,
b)	a nemzetközi érdekképviseleti tagság;
c)	munkáltatói érdekképviselet esetén:
6
ca)	az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, statisztikai
számjele, adószáma,
cb)	az érdekképviselet munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben
munkaviszonyban alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,
d)	munkavállalói érdekképviselet esetén azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai
számjele, adószáma, amelynél szervvel vagy képviselővel rendelkezik.
(2)	Az ORMB természetes személy - kivéve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott
képviselőt - szakszervezeti hovatartozásáról adatokat nem kezel.
(3)	Az adatokat az ORMB határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével,
de legkorábban a következő, részvételi jogosultság alapját képező adatot megállapító
határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltével törölni kell.
(4)	A kezelt adatok személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatók,
illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.
14. §
(1)	A Kormány a társadalmi párbeszédért felelős miniszteren keresztül biztosítja az OÉT
működésének feltételeit e törvény keretei között, az OÉT-ben kötött megállapodás alapján.
Ennek keretében
a)	támogatja az OÉT munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei - az országos
érdekegyeztetésben való részvételéből adódó - feladatai ellátását, valamint az
érdekegyeztetésben való részvételük megerősítését,
b)	elősegíti az OÉT működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi,
információs tevékenység ellátását, továbbá
c)	biztosítja az OÉT működésének infrastrukturális feltételeit.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás felhasználható
a)	az OÉT tagszervezetei szakmai programjaira, így különösen konferencia-,
szeminárium-, tanulmányút szervezésére, kiadvány, tanulmány készítésére, a tagszervezettel
munkaviszonyban vagy állandó megbízási jogviszonyban nem álló személy részére szakértői
díjazás kifizetésére,
b)	a szociális partnerek szakmai felkészülésére, képzésére,
c)	az Európai Unió intézményeivel és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel való
kapcsolattartásra, valamint nemzetközi érdekképviseletbeli tagsággal összefüggő díjra.
(3)	A szakmai programhoz kapcsolódó általános költségek fedezeteként a támogatási
összeg legfeljebb tizenöt százalékát lehet felhasználni.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás nem fordítható
a)	a tagszervezet működtetésével összefüggő beruházásra, felújításra, százezer forint
egyedi értékű immateriális és tárgyi eszköz beszerzésére, ide nem értve a szellemi termék,
valamint az informatikai és kommunikációs eszköz beszerzését,
b)	gazdálkodó szervezet, valamint a gazdálkodási tevékenysége szempontjából a
gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó szervezet vagyonához történő
hozzájárulásra, illetve abban való részesedésszerzésre,
c)	befektetésre,
d)	az érdekképviselet választott tisztségviselője részére munkavégzésre irányuló
jogviszony alapján történő vagy egyéb személyi jellegű kifizetésre, továbbá
7
e)	az érdekképviselet sztrájkalapjához történő hozzájárulásra.
(5)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás forrása a Munkaerőpiaci Alap,
mértéke a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben
ténylegesen befizetett járulék 0,6%-a.
15.	§
E törvény alkalmazásában
1.	országos érdekegyeztetés: a szociális partnerek és a kormányzat közötti háromoldalú
kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a
tárgyalást, valamint megállapodások létrehozását;
2.	megállapodás: az OÉT tagjai által elfogadott - különösen - állásfoglalás, ajánlás, vagy
cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;
3.	tárgyalás: olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban
előírt, vagy az OÉT tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz
megállapodása. Így megállapodás szükséges
a)	az OÉT számára törvényben rögzített egyetértési jog gyakorlásához,
b)	az OÉT tagjai által előzetesen vállalt közös döntéshozatal (együttdöntés) esetén,
valamint
c)	az OÉT ajánlásának vagy javaslatának megfogalmazásához a döntéshozatalra
feljogosított szerv vagy személy számára;
4.	konzultáció: a szociális párbeszéd, illetve az országos érdekegyeztetés során folytatott,
tárgyalásnak nem minősülő véleménycsere, az álláspontok érdemi megvitatása;
5.	szociális partnerek: az országos munkáltatói érdekképviseleti szövetség, az országos
szakszervezeti szövetség;
6.	koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteinek
megállapodása annak érdekében, hogy az országos érdekegyeztetés részvételi feltételeinek
való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, minek következtében az
OÉT-ben együttesen, egy szervezetként járnak el;
7.	alkalmazásban álló: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban,
hivatásos (szerződéses) szolgálati viszonyban, ügyészségi, bírósági szolgálati jogviszonyban,
igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, munkavégzési kötelezettséget magában foglaló
szövetkezeti tagsági viszonyban, szakcsoporti tagsági viszonyban álló személy;
8.	régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján
meghatározott tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló régió.
16.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 45. napon
lép hatályba.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény 14. §-a 2007. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	Az OÉT tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelés első alkalommal -
kérelemre - történő megállapításához e törvény (1) bekezdésben meghatározottak szerinti
hatálybalépését követő 180 napon belül a kérelmet és annak mellékleteit be kell nyújtani. A
kérelem alapján megindult eljárásban kiadott megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az
8
OÉT-ben e törvény hatálybalépésekor tagsággal bíró országos érdekképviseleti szövetségek
az OÉT-ben teljes jogú tagokként vesznek részt.
(4)	Az ORMB-t a törvény hatálybalépését követő negyvenöt napon belül létre kell hozni.
Ennek során a társadalmi párbeszédért felelős miniszter a törvény hatálybalépésekor működő
OÉT munkavállalói és munkáltatói oldalát alkotó érdekképviseletek véleményének kikérése
alapján a 11. § (2) bekezdésében meghatározott számú személy részére ad megbízást. Az
ORMB a megbízás kiadásától számított tizenöt napon belül megtartja alakuló ülését.
(5)	A (4) bekezdés alapján létrejött ORMB a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek
alapján hozott határozatok jogerőre emelkedéséig működik, eljárása során határozatait
kilencven napos határidővel hozza meg.
(6)	Felhatalmazást kap a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg az ORMB részére történő adatszolgáltatás, az adatok igazolása és a tagság
feltételeinek megállapítása részletes szabályait.
17.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a)	az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 230. §-ának (1) bekezdése;
b)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel
összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XX. törvény 2. §-
a.
18.	§
Az Mt. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő lép:
„I. fejezet
Az országos érdekegyeztetés és az ágazati szociális párbeszéd ”
19. §
(1)	Az Mt. 17. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az
(5)	bekezdés hatályát veszti:
„(2) A Kormány évente szeptember 30-ig - az országgyűlési képviselők általános
választásának évében legkésőbb október 31-ig - köteles országos bértárgyalásokat
kezdeményezni.
(3)	Ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás jogszabályalkotást
vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének kiadását teszi szükségessé, ennek érdekében a
társadalmi párbeszédért felelős miniszter intézkedik.
(4)	A társadalmi párbeszédért felelős miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács
egyetértésével meghatározhatja a munkaminősítés rendszerét.”
(2)	Az Mt. a következő 17/A-17/B. §-sal egészül ki:
9
„17/A. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati, alágazati,
szakágazati (a továbbiakban együtt: ágazat) jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és
munkáltatók ágazati érdekképviseleti szervezetei egyeztetnek.
17/B. § Az országos érdekegyeztetés, illetve az ágazati szociális párbeszéd kereteit külön
törvények határozzák meg.”
20.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/D. §-ának (2) bekezdése a
következő e) ponttal egészül ki:
[(2) A Tanács feladatai közé tartozik:]
„e) a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabály-tervezetek véleményezése.”
21. §
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 101. §-
ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával
kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács.
Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a Kormányt
tájékoztatni kell.”
(2)	A Ftv. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak harminc tagja van. Tizenöt tagot
delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia, öt
tagot a kutatóintézetek, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos
Kisebbségi Bizottság, négy tagot a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák és országos
szakmai szervezetek, egy tagot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala. Nem
lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és
Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja, vagy köztisztviselő. A Magyar
Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más
tisztségviselőit, valamint meghatározza működésének rendjét.”
(3)	A Ftv. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak huszonegy tagja van. Hat tagot delegálnak a
kamarák, egy-egy tagot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói, illetve
munkavállalói oldala, hármat a Magyar Rektori Konferencia, kettőt a Magyar Tudományos
Akadémia, kettőt az oktatásért felelős miniszter, egyet-egyet a Hallgatói Önkormányzatok
Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók
Szakszervezete, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős
miniszter, valamint a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter. Nem
lehet a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, aki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs
Bizottság tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő. A Felsőoktatási és
Tudományos Tanács tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint
meghatározza működési rendjét.”
10
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alkotmánybíróság 40/2005. (X. 19.) AB határozatában megállapította: „a közhatalmi
jogosítványokkal rendelkező, államigazgatási típusú, illetőleg államigazgatási feladatot ellátó
szerv beszámoltatása, azaz a szerv feletti felügyeleti kontroll gyakorlása közhatalmi hatáskört
jelent. Ennélfogva az OÉT-nek a MAT beszámoltatására adott felhatalmazása is közhatalmi
jogosítvány.” A „formálisan létre sem hozott, jogi legitimációval nem rendelkező szervezet
(az OÉT) értelemszerűen nem legitimálhat összetételében tőle függő, ugyancsak közhatalmat
gyakorló további szervezeteket sem”. „Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével ellentétes
alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az Országgyűlés (...) nem
alkotta meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, mint az országos foglalkoztatáspolitikai
érdekegyeztetés szervezetének létrehozására és működésére vonatkozó törvényi
rendelkezéseket.” Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy az alkotmányellenes
mulasztás megszüntetése érdekében jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.
Jelen törvényjavaslat a fenti célt szolgálja.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza.
A 2-3. §-okhoz
A Javaslat definiálja az Országos Érdekegyeztető Tanácsot és annak célját. Az OÉT
feladat- és hatáskörének meghatározásakor a munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt,
valamint a foglalkoztatást érintő országos jelentőségű kérdéseket részletesen felsorolja.
A 4-6. §-okhoz
A Javaslat meghatározza az országos érdekegyeztetésben részt vevő szervezetekre
vonatkozó feltételrendszert, mind a munkavállalói, mind a munkáltatói érdekképviseleteket
illetően.
A munkaviszonnyal kapcsolatos munkáltatói és az egyéb gazdasági érdekek képviselete
általában egymástól elválaszthatatlanul jelenik meg. Az országos munkavállalói
érdekképviselet vonatkozásában viszont a munkaviszonnyal kapcsolatos érdekek képviselete
az elsődleges. Közvetlenül, vagy közvetve országos munkáltatói érdekképviselet tagja lehet
minden munkáltató, amely megfelel a jogképesség munkajogi feltételének. Az országos
munkavállalói érdekképviseletnek természetes személy tagja nem lehet, az az e személyeket
tömörítő szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből épül fel.
Az országos érdekegyeztetésben való részvétel feltétele, hogy az adott országos
érdekképviselet kellő súllyal legyen jelen a hazai és a nemzetközi gazdaságban,
munkaerőpiacon, illetőleg érdekképviseleti-szakmai tevékenységben. A súly konkrét
feltételeit a szociális partnerek javaslatai alapján, működésük, felépítésük eltérő jellemzőire is
tekintettel állapítja meg a Javaslat.
A kormányzati oldal összetételére vonatkozó szabályozás megfogalmazása az OÉT
működésének másfél évtizedes gyakorlata alapján történt.
11
A 7-9. §-okhoz
A Javaslat meghatározza az OÉT működésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. Az
oldalon belüli működési rend kialakításában tág mozgásteret biztosít a szociális partnerek
autonómiájának. A társadalmi párbeszédért felelős minisztérium - a szociális partnerek által
delegált képviselők bevonásával, a tripartizmus elvének megfelelően - segíti az OÉT
működését.
A 10-13. § -hoz
A Javaslat felsorolja az OÉT tagság - országos érdekképviselet súlyával kapcsolatos -
feltételei megállapításához szükséges adatokat. A megmérettetésre nem csupán a
tagfelvételkor, hanem azt követően is rendszeresen sor kerül, biztosítva ezzel az országos
érdekegyeztetés e fórumának folyamatos legitimitását. A feltételeknek való megfelelést
független tripartit szervezet, az Országos Részvételt Megállapító Bizottság állapítja meg. A
törvény meghatározza az ehhez kapcsolódó adatkezelési felhatalmazást is.
A 14. §-hoz
Az OÉT működését, a szociális partnerek tárgyalási kapacitása növelését segíti a Javaslat,
a mindenkori munkáltatói és munkavállalói járulékbevétel meghatározott hányadát biztosítva
erre a célra. A felhasználás módjáról a törvény keretei között tripartit megállapodást kell
kötni.
A 15. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a törvényben használt fogalmak értelmezését.
A 16-17. §-hoz
A záró rendelkezések között a Javaslat rendelkezik a hatálybalépésről. Az országos
érdekegyeztetés normatív támogatására vonatkozó szabályok 2007. január 1-jén lépnek
hatályba.
Az átmeneti rendelkezés célja az országos érdekegyeztetés folyamatos működésének
biztosítása a tagsági kritériumok Országos Részvételt Megállapító Bizottság általi
megállapításáig terjedő időszakban.
A 18-19. §-hoz
A Munka Törvénykönyve módosításának célja az új törvénnyel való összehangolás. A
törvényjavaslat utal az ágazati szociális párbeszédre is, amelyet szintén külön törvény
szabályoz.
A 20-21. §-hoz
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításának célja, hogy az
OÉT által delegált Munkaügyi Ellenőrzést Támogató Tanács közhatalmi jogosítványa - a
munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabály-tervezetek véleményezése - törvényi szinten
megjelenhessen.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításával az OÉT-nek a
felsőoktatás területén gyakorolható közhatalmi jellegű jogosítványai kerülnek bele a törvény
szövegébe.
12