﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1307. számú
törvényjavaslat
az ágazati párbeszéd bizottságokról
és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi.......törvény
az ágazati párbeszéd bizottságokról és
a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről
Az Országgyűlés annak érdekében, hogy elősegítse a munkavállalók és a munkáltatók
érdekképviseletei között a középszintű szociális párbeszéd fejlődését, e szervezetek
érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak érvényülését, valamint meghatározza az ágazati
párbeszéd intézményrendszerének kereteit, s ezzel hozzájáruljon az ágazati politikák
megalapozásához, a rendezett munkaügyi kapcsolatok erősítéséhez, a munkabéke
megteremtéséhez és fenntartásához, a munkafeltételek javításához, az ágazati kollektív
szerződések elterjedéséhez, az Európai Unió gyakorlatára is figyelemmel az alábbi törvényt
alkotja:
Általános rendelkezések
1.	§
(1)	E törvény hatálya kiterjed
a)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.)
hatálya alá tartozó munkavállalók és munkáltatók párbeszéd bizottságot alkotó
érdekképviseleteire,
b)	az ágazati, alágazati, szakágazati, illetve a rehabilitációs párbeszéd bizottságra,
c)	a szociális párbeszéddel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre,
d)	az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túlmenően, a megváltozott munkaképességű
dolgozókat foglalkoztató munkáltatók érdekképviseleteire abban az esetben is kiterjed a
törvény hatálya, ha az érdekképviseletben tagsággal rendelkező munkáltatók a 19. § (3)
bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény hatálya alá tartoznak.
2. §
(1)	A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő kérdésekben a szociális
partnerek ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban: ágazati) szinten, illetve a
munkavállalók meghatározott csoportjait érintően párbeszédet folytathatnak, e célból
kétoldalú szociális párbeszéd bizottságot hozhatnak létre.
(2)	Az ágazati párbeszéd bizottság (a továbbiakban: ÁPB) a munkaügyi kapcsolatokat és a
munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói
érdekképviseletek (a továbbiakban: munkáltatói oldal) és az ágazati szakszervezetek (a
továbbiakban: munkavállalói oldal) részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet
folytató testület.
(3)	ÁPB hozható létre ágazati, alágazati, szakágazati szinten. Egy ágazatban, alágazatban,
szakágazatban egy bizottság jöhet létre.
2
(4)	Az alacsonyabb szinten létrehozott ÁPB a magasabb szintű ÁPB-től függetlenül
működik, feladatai teljesítését illetően a magasabb szintű ÁPB nem utasíthatja. Az al-, illetve
szakágazati szintű párbeszéd bizottságra az ágazati ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik.
Az ágazati párbeszéd bizottság hatásköre
3.	§
Az ÁPB feladata az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése, az ágazati szintű
autonóm szociális párbeszéd megvalósítása, amelynek célja a megfelelő munkafeltételek
kialakítása, a munkabéke megőrzése és a munkaerő-piaci folyamatok jogszerűségének
előmozdítása.
4.	§
(1)	Az ÁPB az ágazat helyzetét, fejlődését, gazdasági és munkaügyi folyamatait érintő
kérdésekkel foglalkozik. Az ÁPB keretei között az ÁPB oldalai, illetve az oldalon részt vevő
érdekképviseletek
a)	egymást tájékoztatják,
b)	konzultációt folytatnak,
c)	az ÁPB álláspontját, javaslatát összefoglaló nyilatkozatot adnak ki.
(2)	Az ÁPB-ben e törvény rendelkezései alapján erre jogosultak
a)	kollektív szerződést, illetve egyéb megállapodást köthetnek,
b)	kérhetik a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztését a társadalmi párbeszédért
felelős minisztertől (a továbbiakban: miniszter).
(3)	Az ágazatban dolgozók, valamint az ágazatban működő munkáltatók érdekeit
jelentősen érintő, az (1) bekezdésben meghatározott kérdésekben az ágazatban hatáskörrel
rendelkező államigazgatási szerv köteles tájékoztatást adni az ágazatban működő ÁPB
részére, illetve az ÁPB kezdeményezésére konzultálni.
Az ágazati párbeszéd bizottság tagsága, létrejötte, megszűnése
5.	§
ÁPB-t - a 8. §-ban szereplő kivétellel - a 6-7. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő,
azonos ágazatba tartozó ágazati munkáltatói érdekképviseletek és ágazati szakszervezetek
hozhatnak létre.
6.	§
(1)	E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az
egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,
a)	amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal
kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése (a továbbiakban: szakszervezet), vagy
b)	amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók
munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.
3
(2)	Ágazati az az érdekképviselet, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően
tevékenységét ágazati szinten szervezi és
a)	munkavállalókból, illetve szakszervezetekből vagy
b)	munkáltatókból, illetve munkáltatókat tömörítő érdekképviseleti szervezetekből
álló tagsággal rendelkezik.
7.	§
(1)	Az ágazati szintű szociális párbeszédben részt vehet:
a)	az a munkavállalói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati szakszervezet), amely
aa)	az adott ágazatban legalább tíz munkáltatónál, alapszabálya szerint képviseletére
jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik és az e munkáltatóknál
munkaviszonyban foglalkoztatott érdekképviseleti tagok létszáma eléri az ágazatban
munkaviszonyban foglalkoztatottak létszámának egy százalékát, vagy
ab)	legalább három munkáltatónál, ahol az érdekképviselet alapszabálya szerint
képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az
érdekképviseleti tagok száma eléri az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának tíz
százalékát, vagy
ac)	azon munkáltatóknál, ahol alapszabálya szerint képviseletére jogosult szervet
működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik, az Ágazati Részvételt Megállapító
Bizottsághoz intézett kérelem benyújtását megelőző három éven belüli legutolsó üzemi
tanácsi választásokon a jelöltjei által együttesen megszerzett redukált szavazatok száma eléri
az ágazatban munkaviszonyban foglalkoztatottak számának öt százalékát. E feltétel
szempontjából figyelmen kívül kell hagyni az olyan munkáltatóknál munkaviszonyban
foglalkoztatottak létszámát, ahol üzemi tanácsot, illetve megbízottat jogszabályi előírás
szerint nem lehet választani;
b)	az a munkáltatói érdekképviselet (a továbbiakban: ágazati munkáltatói
érdekképviselet),
ba)	amelynek - az adott ágazatba főtevékenysége szerint besorolt - tagjai
foglalkoztatják az ágazatban munkaviszonyban álló munkavállalók legalább öt százalékát,
vagy
bb)	amelynek, vagy amely tagszervezeteinek legalább negyven, az ágazatba
főtevékenysége alapján besorolt munkáltató a tagja.
(2)	Ha az ágazati érdekképviselet tevékenysége több ágazatra terjed ki, nyilatkozik arról,
hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok az egyes ágazatok között - tényleges ágazati
jelenlétének megfelelően - milyen arányban oszlanak meg. Az érdekképviseletet abban az
ágazatban lehet ágazatinak tekinteni, amely vonatkozásában a megosztott adatok megfelelnek
az (1) bekezdésben szereplő mértéknek.
(3)	Ha
a)	a munkáltató több munkáltatói érdekképviseletnek, ágazati érdekképviseletnek, illetve
b)	a munkáltatói érdekképviselet több ágazati érdekképviseletnek
is tagja, nyilatkoznia kell, hogy adatait melyik munkáltatói érdekképviseletnél milyen
arányban vegyék számításba. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is,
ha a szakszervezet több szakszervezeti szövetségnek is tagja.
(4)	Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl az ÁPB tagja olyan ágazati érdekképviselet
lehet, amely e tevékenységét legalább két éve folytatja. Az e feltételnek való megfelelést
jelenti, ha
4
a)	az érdekképviseletet érintő jogutódlás - így különösen átalakulás, szétválás,
összeolvadás -, illetve
b)	érdekképviseleti szövetség létrehozatala
esetén legalább egy jogelőd vagy tag érdekképviselet e tevékenységét a jogutódlás, illetve az
érdekképviseleti szövetség létrejötte időpontját közvetlenül megelőzően legalább két évig
megszakítás nélkül folytatta.
(5)	A (4) bekezdésben szereplő feltételnek való megfelelés hiányában akkor lehet az
érdekképviselet az ÁPB tagja, ha a 21. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján e
feltételnek megfelelő valamennyi, az ÁPB létrehozatalában részt vevő, illetve az ÁPB-ben tag
ágazati érdekképviselet hozzájárul ÁPB-tagságához.
(6)	Az ágazati szintű szociális párbeszédben való részvétel feltételeinek elérése érdekében
a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseletei egymással koalícióra léphetnek.
8. §
A 6-7. §-ban foglaltaktól eltérően, e törvény alapján a munkáltatói érdekképviseletet
megillető jogosultságokkal rendelkezik az a munkáltató vagy azoknak a munkáltatóknak az
összessége, amelynél a munkaviszonyban foglalkoztatottak száma együttesen eléri az
ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százalékát, feltéve, hogy
munkáltatói érdekképviselet alapítására az egyesülési jogról szóló törvényben az alapító tagok
legkisebb létszámára vonatkozó feltétel teljesítésének igazolt hiánya miatt nem került sor.
9.	§
(1)	Legalább egy ágazati munkáltatói érdekképviselet és legalább egy ágazati
szakszervezet kezdeményezheti ÁPB létrehozását, feltéve, hogy az adott ágazatban ÁPB nem
működik, illetve létrehozását még nem kezdeményezték.
(2)	A kezdeményezést - az ágazat, valamint a kezdeményezők (4) bekezdés b) pontjában
szereplő adatainak megjelölésével - a miniszter hivatalos lapjában nyilvánosságra kell hozni.
A nyilvánosságra hozatal időpontjától számított harminc napig más, e törvény feltételeinek
megfelelő érdekképviselet is írásban tájékoztathatja a megalakításban való részvételi
szándékáról a kezdeményezőket, illetve az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottságot (a
továbbiakban: ÁRMB).
(3)	A harminc napos határidő leteltével a kezdeményező és a részvételi szándékukat
bejelentő érdekképviseletek ÁPB létrehozásáról állapodnak meg.
(4)	Az ÁPB létrehozásáról szóló megállapodásnak tartalmaznia kell:
a)	az erre irányuló nyilatkozatot,
b)	az ÁPB munkáltatói, illetve munkavállalói oldalain részt vevő érdekképviseletek
felsorolását, nevük, székhelyük, valamint a képviseletükre jogosult személy megjelölésével,
c)	a 13. § (1) bekezdésének megfelelően az ÁPB működésének rendjét, továbbá
d)	a szervezetek képviselőinek aláírását.
(5)	A (4) bekezdés szerinti megállapodást aláíró érdekképviseletek eljuttatják
a)	a megállapodás egy-egy eredeti példányát a miniszternek és - a 21. § (1) bekezdés b)
pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező kérelem benyújtásával egyidejűleg - az
ÁRMB-nek;
5
b)	az ÁPB-ben való, 6-8. § szerinti részvétel és - erre vonatkozó megállapodás hiányában
-	a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok megállapításához szükséges érdekképviseleti
adatokat - a 21. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt eljárás lefolytatását kezdeményező
kérelem benyújtásával egyidejűleg - az ÁRMB-nek.
(6)	A (5) bekezdés a) pontja szerint megküldött megállapodást a miniszter hivatalos
lapjában haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(7)	Az ÁPB az ÁRMB 21. § (1) bekezdés b) pontja alapján meghozott határozata jogerőre
emelkedésének napján jön létre.
10.	§
(1)	Az ÁPB-hez megalakítását követően tagként csatlakozhat minden ágazati munkáltatói
érdekképviselet, illetve ágazati szakszervezet, amely megfelel az e törvényben előírt
feltételeknek.
(2)	A csatlakozás feltétele, hogy az ágazati érdekképviselet e szándékát jelezze az ÁPB-
nek, valamint - a tagság feltételeinek igazolásához szükséges adatokkal - az ÁRMB-nek , és
ez alapján az ÁRMB megállapítsa a jogosultság fennállását.
11.	§
(1)	Az ÁPB megszűnik, ha
a)	tagjai megállapodnak megszűnésében,
b)	a működési területére tartozó valamennyi ágazatot törlik a Gazdasági Tevékenységek
Egységes Ágazati Osztályozási Rendszeréből (a továbbiakban: TEÁOR),
c)	az egyik oldalon valamennyi ÁPB-tag tagsága megszűnik, vagy
d)	a 8. §-ban foglalt esetben a munkáltatónál vagy munkáltatóknál foglalkoztatottak száma
az ágazatban munkaviszonyban állók létszámának nyolcvan százaléka alá csökken.
(2)	Az érdekképviselet ÁPB-tagsága megszűnik, ha
a)	az érdekképviselet jogutód nélkül megszűnik,
b)	az érdekképviselet az ÁPB-ből kilép,
c)	az érdekképviselet az adott ágazatban megszünteti érdekképviseleti tevékenységét,
vagy	,
d)	valamely, az érdekképviseletnek minősüléshez, illetve az ÁPB-ben való részvételhez
előírt feltételnek nem felel meg.
(3)	Az ÁPB, illetve az ÁPB-tagság megszűnését az ÁRMB állapítja meg, a megszűnés az
ÁRMB határozatának jogerőssé válásával következik be.
Az ágazati párbeszéd bizottság működése, a tagok jogai
12.	§
(1)	Az ÁPB tagjai - eltérő megállapodás hiányában - a következő jogosultságokkal
rendelkeznek:
a)	kizárólag tanácskozási joggal rendelkezik az az ágazati érdekképviselet, amely az 1.
illetve a 2. sz. mellékletben meghatározott szempontok alapján nem szerzett legalább 10
6
pontot, ideértve azt az esetet is, ha a mellékletekben szereplő szempontok szerinti
megmérettetését nem kérte;
b)	döntési (szavazati) joggal rendelkezik az az ágazati érdekképviselet, amely az 1. illetve
a 2. sz. mellékletben meghatározott szempontok alapján legalább 10 pontot ért el.
(2)	Reprezentatív
a)	az az ágazati szakszervezet, amely az 1. számú mellékletben 1-4. sorszám alatt,
b)	az az ágazati munkáltatói érdekképviselet, amely a 2. számú mellékletben 1-3. sorszám
alatt
szereplő szempontokra együtt legalább 10 pontot kapott.
13.	§
(1)	Az ÁPB működését a jogszabályok keretei között maga határozza meg. Ennek
keretében írásban kell megállapítani:
a)	az ÁPB konzultációs és döntéshozatali eljárását,
b)	az ÁPB oldalait, illetve az egyes tagokat a 12. § alapján megillető jogosultságokat,
c)	az oldalakon belüli szavazás rendjét vagy a (2) bekezdés szerinti szavazási rend
alkalmazását,
d)	az ÁPB szervezetét, tisztségviselőit.
(2)	Ha a felek másként nem állapodtak meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat
illetően, az oldal álláspontjának azon, döntési joggal rendelkező ágazati érdekképviseletek
álláspontja tekinthető, amelyek az 1. illetve a 2. számú mellékletben szereplő szempontok
szerint valamennyi, az oldalon döntési joggal rendelkező ágazati érdekképviselet által
megszerzett pontszám kétharmadát együttesen megszerezték.
Az ágazati párbeszéd bizottságban kötött megállapodások,
a kollektív szerződés megkötése és hatályának kiterjesztése
14.	§
(1)	Az ÁPB
a)	megállapodásokat köthet, illetve
b)	kollektív tárgyalásokat folytathat kollektív szerződés létrehozása érdekében,
az Mt-ben és az e törvényben meghatározott szabályok szerint.
(2)	Egy ÁPB-ben egy ágazatra, al- vagy szakágazatra vonatkozóan csak egy kollektív
szerződés köthető.
(3)	A kollektív szerződés kötésére irányuló tárgyalásokon az ÁPB valamennyi tagja
tanácskozási joggal részt vehet.
(4)	Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az érdekképviselet akkor jogosult, ha
alapszabálya, illetve legfelsőbb döntéshozó szerve erre felhatalmazza. Kollektív
szerződéskötésre a munkáltató csak egy munkáltatói érdekképviseletnek adhat felhatalmazást.
(5)	Az ÁPB-ben kollektív szerződés megkötésére az ÁPB egyes oldalain részt vevő
valamennyi érdekképviselet együttesen jogosult.
7
(6)	Ha a kollektív szerződés megkötése az (5) bekezdés alapján nem lehetséges, azt az
oldal valamennyi döntési joggal rendelkező érdekképviselete együtt köti meg.
(7)	Ha a kollektív szerződés megkötése a (6) bekezdés alapján sem lehetséges, azt az oldal
reprezentatív érdekképviseletei együtt kötik meg.
(8)	Ha a kollektív szerződés megkötése a (7) bekezdés alapján sem lehetséges, annak
megkötésére az egyes oldalakon azok a reprezentatív ágazati érdekképviseletek jogosultak,
amelyek együttesen megszerezték az oldalon szereplő reprezentatív érdekképviseletek
összpontszámának kétharmadát.
(9)	Az (5)-(8) bekezdésben foglalt feltételeket az ÁPB oldalaira külön-külön kell
figyelembe venni. Kollektív szerződés úgy is köthető, hogy az oldalak nem azonos bekezdés
feltételei alapján váltak aláírásra jogosulttá.
(10)	A 13. § (1) bekezdésének c) pontja, valamint (2) bekezdése a kollektív szerződés
ÁPB-ben történő megkötése esetén nem alkalmazható.
(11)	A kollektív szerződés - eltérő megállapodás hiányában - a megkötését követő
tizenötödik napon lép hatályba. A munkáltatói érdekképviselet köteles elősegíteni, hogy a
kollektív szerződést a tagjai által foglalkoztatott munkavállalók megismerjék.
15.	§
(1)	Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés hatálya kiterjed a kollektív szerződést kötő
munkáltatói érdekképviselet tagjára és a vele munkaviszonyban álló munkavállalókra.
(2)	Az ÁPB-ben kötött kollektív szerződés az ÁPB-hez később csatlakozó munkáltatói
érdekképviselethez tartozó munkáltatókra, illetve a velük munkaviszonyban álló
munkavállalókra abban az esetben terjed ki, ha az ÁPB-hez a kollektív szerződés megkötését
követően csatlakozó munkáltatói érdekképviselet nyilatkozik arról, hogy az ÁPB-ben kötött
kollektív szerződéshez is csatlakozik, továbbá
a)	a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő, kollektív
szerződéskötésre jogosult szakszervezet, illetve szakszervezetek az Mt. 33. §-a (2)-(5)
bekezdésének megfelelő alkalmazásával a kollektív szerződéshez való csatlakozással
előzetesen egyetértenek, vagy
b)	a munkáltatói érdekképviseletben tag munkáltatónál működő szakszervezet, illetve
szakszervezetek és a munkáltatónál munkaviszonyban álló munkavállalók - ha a
munkáltatónál működő szakszervezet, illetve szakszervezetek az Mt. 33. §-ának (6) bekezdése
szerint kizárólag a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalás lefolytatására való
jogosultsággal rendelkeznek, illetve üzemi tanács választása hiányában - a kollektív
szerződéshez való csatlakozással előzetesen egyetértenek. A munkavállalóknak erről
szavazniuk kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen a munkáltatónál foglalkoztatott
munkavállalók több mint fele részt vesz.
16.	§
(1)	Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több ágazati szakszervezet kötötte, és azt
bármelyik szakszervezet felmondja, a kollektív szerződés akkor veszti hatályát, ha e
szakszervezet részvétele nélkül a kollektív szerződés nem lett volna megköthető. E
rendelkezés alapján nem illeti meg a felmondás joga a kollektív szerződéshez később
8
csatlakozott munkáltatói érdekképviselet tagmunkáltatójánál képviselettel rendelkező
szakszervezetet. Felmondás esetén a kollektív szerződés hatálya hat hónapos felmondási idő
leteltével szűnik meg.
(2)	Ha a kollektív szerződést az ÁPB-ben több munkáltatói érdekképviselet kötötte, és azt
bármelyikük - ideértve a kollektív szerződéshez később csatlakozott munkáltatói
érdekképviseletet is - felmondja, a kollektív szerződés az Mt. 39. §-ában szereplő határidő
elteltekor csak az azt felmondó munkáltatói érdekképviselethez tartozó munkáltatókra nézve
veszti hatályát.
(3)	A kollektív szerződés hatályát veszti továbbá, amennyiben a megkötését követően
bekövetkezett változás eredményeként a 14. § (5)-(8) bekezdésben foglalt feltételek egyike
sem áll fenn.
17.	§
(1)	Az ÁPB-ben megkötött kollektív szerződésnek a munkaviszonyból származó jogokat
és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos
eljárás rendjét érintő szabályainak hatályát - az ÁPB két oldala együttes kérelmének
megfelelően az Országos Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OÉT) illetékes bizottsága,
valamint az illetékes ágazati miniszter véleményének kikérése után - a miniszter az ágazatba
főtevékenység alapján besorolt munkáltatókra kiterjesztheti.
(2)	A kiterjesztés feltétele, hogy a kollektív szerződés aláíró munkáltatói
érdekképviseletekben tag munkáltatók együttesen az ágazatban munkaviszonyban állók
többségét foglalkoztassák.
(3)	A kollektív szerződés hatálya nem terjeszthető ki, ha a kollektív szerződés
jogszabállyal ellentétes, illetve az ágazatban korábban kiterjesztett és tágabb személyi hatályú
ágazati kollektív szerződésben foglaltaknál kedvezőtlenebb rendelkezést tartalmaz. E
rendelkezés alkalmazása szempontjából tágabb személyi hatályú kollektív szerződésnek
minősül az ágazaton belüli, magasabb szintű ÁPB-ben kötött kollektív szerződés.
(4)	A miniszter eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás eljárási
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy
a)	az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
b)	a határozat méltányossági eljárás keretében történő módosítására vagy visszavonására
nincs lehetőség.
18.	§
(1)	A kiterjesztés hatályát veszti, ha
a)	a bíróság jogszabálysértés miatt a kiterjesztésre vonatkozó határozatot hatályon kívül
helyezi, illetve
b)	a miniszter a kiterjesztést az arra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával
visszavonja.
(2)	Ha a kollektív szerződések nyilvántartásához érkezett bejelentés alapján a miniszter
tudomására jut a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés megszűnése - ideértve azt az esetet
is, ha a kollektív szerződés a 16. § (1) illetve (3) bekezdése alapján szűnik meg -, illetve ha a
9
kiterjesztés 17. § (2) bekezdésében foglalt feltételei nem állnak fenn, a kiterjesztést
határozatával visszavonja. A visszavonás hatálybalépésére - figyelemmel a (3) bekezdésben
foglaltakra is - legkorábban az utolsó módosításra vonatkozó kiterjesztéstől számított egy év
elteltével kerülhet sor.
(3)	A miniszter a kiterjesztéssel kapcsolatos, valamint a kiterjesztés visszavonásáról szóló
határozatát, továbbá a kiterjesztett hatályú kollektív szerződés szövegét a Magyar Közlönyben
közzéteszi. A határozat a közzététel napjától számított 30 nap elteltével lép hatályba.
A megváltozott munkaképességűek és az őket foglalkoztatók
érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd
19.	§
(1)	A Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság (a továbbiakban: RPB) a különböző ágazatokban
foglalkoztatott megváltozott munkaképességű dolgozókat képviselő szakszervezetek és a
megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatók érdekképviseletei közötti - a
munkaügyi kapcsolatok és a munkaviszony, valamint a foglalkoztatás kérdéseiben folytatott -
kétoldalú szociális párbeszéd fóruma.
(2)	Az RPB-re az ÁPB-re vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a 14-18. §
kivételével. Ettől eltérően, az RPB-ben a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint megállapodások
köthetők.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően, az RPB-ben való részvétel és a
jogosultságok szempontjából ágazati adatok helyett a megváltozott munkaképességű
munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók adatait kell figyelembe venni. Megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak minősülnek:
a)	a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók
akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló
jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban szereplő munkáltatók,
b)	a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható
költségvetési támogatásról szóló jogszabály alapján védett szervezeti szerződést kötött
munkáltatók, továbbá
c)	a költségvetési szervként működő szociális foglalkoztatók.
(4)	A 7. §-ban foglaltaktól eltérően:
a)	a rehabilitációs szociális párbeszédben az a szakszervezet vehet részt, amely:
aa)	legalább tíz, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatónál szervezettel rendelkezik, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban,
közalkalmazotti jogviszonyban álló érdekképviseleti tagok száma eléri a megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál összesen foglalkoztatott
munkavállalók egy százalékát, vagy
ab)	legalább három, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
munkáltatónál szervezettel rendelkezik, és az e munkáltatóknál munkaviszonyban,
közalkalmazotti jogviszonyban álló érdekképviseleti tagok száma eléri a megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál összesen foglalkoztatott
munkavállalók tíz százalékát;
b)	a rehabilitációs szociális párbeszédben az a munkáltatói érdekképviselet vehet részt,
amelynek
10
ba)	megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató tagszervezeteinél
munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban állók száma eléri a megváltozott
munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazott munkavállalók
összlétszámának öt százalékát, vagy
bb)	legalább negyven, megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató
munkáltató a tagja.
Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa
20. §
(1)	Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa (a továbbiakban: ÁPBT) a miniszter és az
ágazati párbeszéd bizottságok munkavállalói, illetve munkáltatói oldalainak képviselőiből álló
háromoldalú testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az ÁPB-k működéséhez
szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Ennek keretében az ÁPBT, illetve annak
oldalai
a)	egymást tájékoztatják,
b)	véleményt nyilváníthatnak,
c)	javaslatot tehetnek,
d)	nyilatkozatot adhatnak ki.
(2)	Az ÁPBT ^
a)	megalkotja az ÁPBT döntéshozatala rendjéről, szervezetéről és működéséről szóló
alapszabályt és az ÁPBT munkatervét,
b)	konzultál a kétoldalú autonóm párbeszéd finanszírozásának rendjéről,
c)	a 22. §-ban szabályozott eljárás alapján javaslatot tesz a miniszternek az ÁRMB
tagjainak személyére.
(3)	Az ÁPBT tagjai az ÁPB-k munkavállalói, illetve munkáltatói oldala által delegált
ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a miniszter képviselői. Az ÁPB-k oldalai maguk
alakítják ki az oldalt alkotó személyek delegálásának és visszahívásának rendjét.
(4)	Ha az ágazatban több szinten működik ÁPB, a (3) bekezdésben foglalt jogosultság a
legmagasabb szinten működő ÁPB-t illeti meg. Ha az ágazatban ágazati szintű ÁPB helyett
több al- vagy szakágazati szintű ÁPB működik, akkor az alágazati szintű ÁPB-k, ha alágazati
szintű ÁPB sem működik, a szakágazati szintű ÁPB-k közösen jelölik a képviselőt.
(5)	Amennyiben az ágazatban több szinten működött ÁPB, és a (2) bekezdésben foglalt
jogosultsággal rendelkező ÁPB megszűnt, az általa delegált képviselő ÁPBT tagsága
megszűnik, és a (3)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával új képviselő delegálására kerül
sor.
(6)	Az ÁPBT titkársági teendőinek ellátásáról a miniszter gondoskodik.
Az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság
21.	§
(1)	Az ÁRMB kérelemre megállapítja,
11
a)	hogy az érdekképviselet megfelel-e az ágazati párbeszéd bizottságban való, a 6-8. §
szerinti részvétel feltételeinek, továbbá
b)	az ÁPB jogszerű létrejöttének, valamint megszűnésének tényét.
(2)	Az ÁRMB - a 13. § (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti megállapodás hiányában -
megállapítja, hogy az érdekképviselet a 12. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok
gyakorlásához kapcsolódóan hány ponttal rendelkezik.
(3)	Az ÁRMB kérelemre megállapítja, hogy az érdekképviselet
a)	megfelel-e az ágazati reprezentativitás feltételeinek, továbbá
b)	a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, a 17. § (2) bekezdésében
meghatározott feltételnek.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kérdéseket illetően az ÁRMB ismételten
megállapító határozatot hoz:
a)	a megelőző határozat jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, illetve
b)	ha az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a határozat érinti, a megelőző
határozat jogerőre emelkedésétől számított három év elteltét követően azt kezdeményezi.
(5)	Az ÁRMB eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy
a)	kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ÁRMB tagjai által maguk közül választott
elnököt kell tekinteni,
b)	az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,
c)	az ÁRMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem
változtatható meg és nem semmisíthető meg,
d)	határozatának méltányossági eljárás keretében történő módosítására vagy
visszavonására az ÁRMB nem rendelkezik hatáskörrel,
e)	az ÁRMB határozata ellen közigazgatási eljárásban rendes jogorvoslatnak nincs helye,
a felek a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a határozat bírósági felülvizsgálatát
kezdeményezhetik, továbbá
f)	az eljárásban benyújtott kérelmek elektronikus úton nem terjeszthetők elő.
(6)	Az ÁRMB határozata ellen az ágazati érdekképviselet, amelynek jogos érdekét a
határozat érinti, a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordulhat. A bíróság a jogszabálysértő
határozatot megváltoztathatja.
(7)	Az ÁRMB jogerőre emelkedett határozatait a miniszter hivatalos lapjában közzé kell
tenni.
(8)	Az ÁRMB a jogszabályok keretei között maga határozza meg működésének
szabályait.
22.	§
(1)	Az ÁRMB hat - elsősorban a munkaügyi közvetítésben, döntőbíráskodásban jelentős
tapasztalattal rendelkező -, büntetlen előéletű tagból álló testület.
(2)	Az ÁRMB két tagját a miniszter delegálja.
(3)	Az ÁRMB további két-két tagját az ÁPBT
12
a)	munkáltatói oldala, illetve
b)	munkavállalói oldala
választja meg, az ÁPBT tagjai által állított jelöltek közül. Az ÁPBT minden tagja legfeljebb
két jelöltet állíthat.
(4)	Az ÁRMB tagjainak választása esetén a jelölés és a választás határidejét és időpontját,
a lebonyolítás rendjét e törvény keretei között az ÁRMB három oldala két-két képviselőjéből
álló választási bizottság határozza meg. A választási bizottság gondoskodik a jelölés és a
szavazás lebonyolításáról, a szavazatok megszámlálásáról, az eredmény megállapításáról és
közzétételéről. A szavazásra az oldal valamennyi szervezetét meg kell hívni.
(5)	A jelöltek közötti választás szavazással történik. Az ÁPBT munkáltatói, illetve
munkavállalói oldalának minden tagját (a továbbiakban: választásra jogosult) egy-egy
szavazat illeti meg.
(6)	A választásra jogosultak legfeljebb két jelöltre adhatják le szavazatukat. A
munkáltatói, illetve munkavállalói jelöltekre csak az adott oldalhoz tartozó választásra
jogosult szavazhat.
(7)	A szavazás akkor érvényes, ha a választásra jogosultak legalább kétharmada a
szavazáson részt vesz. A szavazat akkor érvényes, ha
a)	abból egyértelműen megállapítható, hogy azt mely jelöltre adták le, és
b)	abban legfeljebb két személy megjelölésére került sor.
(8)	Megválasztottnak azt a két jelöltet kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok
közül a legtöbbet megszerezték, feltéve, hogy a megszerzett szavazatok száma személyenként
meghaladta az összes leadott szavazat számának felét.
(9)	Ha a szavazás érvénytelen, illetve - részben vagy egészben - eredménytelen, azt a
tagok teljes körű megválasztásáig meg kell ismételni.
(10)	Az ÁRMB tagjait a miniszter bízza meg öt évre.
(11)	Az ÁRMB tagjának megbízatása megszűnik:
a)	a megbízás lejártának időpontjában,
b)	ha a miniszter az általa delegált tag megbízatását visszavonja;
c)	ha a választásra jogosultak a tagot visszahívják;
d)	a tag lemondásával, illetve
e)	ha a tag tevékenységét legalább hat hónapig nem látja el,
f)	a tag halálával,
g)	az összeférhetetlenség megállapítását követő tizedik napon, amennyiben a tag az
összeférhetetlenséget eddig az időpontig nem szünteti meg,
h)	ha bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen
megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján.
(12)	A visszahívásra a választás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(13)	Az ÁRMB tagság megszűnése esetén a tagot delegáló oldal a (3)-(9) bekezdés
megfelelő alkalmazásával harminc napon belül, a (11) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a
megbízás lejártának időpontjáig az ÁRMB-be új tagot választ.
13
23.	§
(1)	Az ÁRMB tagja nem lehet olyan személy, aki ÁPB-tagsággal rendelkező ágazati
érdekképviseletben választott tisztségviselői beosztást tölt be vagy ágazati érdekképviselet
képviselője egy ÁPB-ben. E személy legkésőbb a miniszter 22. § (10) bekezdés alapján adott
megbízásával egyidejűleg az összeférhetetlenséget eredményező tagságát, megbízatását
köteles megszüntetni.
(2)	Az ÁRMB tagja nem vehet részt olyan érdekképviselet ÁPB-tagsághoz, illetve
reprezentativitáshoz előírt feltételeknek való megfelelése elbírálásában,
a)	amellyel vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos
képviselője,
b)	ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, amelynek
a vizsgált szervezet tagszervezete.
(3)	A (2) bekezdésben szereplő összeférhetetlenségi szabályt az ott felsorolt körülmény
megszűnésétől számított egy éven belül is alkalmazni kell.
(4)	Az ÁRMB tag köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a miniszternek, ha vele
szemben törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha tagsága
fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe kerül, egyúttal az összeférhetetlen helyzetet
megszüntetni.
(5)	A miniszter az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles
harminc napos határidő kitűzésével írásban felszólítani az ÁRMB tagját az
összeférhetetlenség okának megszüntetésére.
(6)	Amennyiben az ÁRMB tagja
a)	írásbeli bejelentésével egyidejűleg, vagy
b)	a miniszter felszólításának kézbesítésétől számított harminc napon belül
az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, ÁRMB-tagsága az a) illetve b) pontban
meghatározott időpontban megszűnik.
Adatkezelés
24.	§
(1)	Az ÁRMB - határozata meghozatala érdekében - a következő adatokat kezelheti:
a)	az érdekképviselet elnevezése, székhelye, képviselőjének neve,
b)	az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldalán résztvevő országos szövetséghez
való tartozás;
c)	a nemzetközi ágazati érdekképviseleti tagság;
d)	munkáltatói érdekképviselet esetén:
da)	az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, adószáma, fő
tevékenységének TEÁOR szerinti besorolása,
db)	a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjainál a
tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,
14
dc)	a munkáltatói érdekképviseletnek az ágazatba besorolt munkáltató tagjai tárgyévet
megelőző második év éves nettó árbevétele;
e)	munkavállalói érdekképviselet esetén:
ea)	azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, amelynél szervezettel vagy
képviselővel rendelkezik,
eb)	az ea) pontban meghatározott munkáltatóknál - munkáltatónként - munkaviszony
keretében foglalkoztatott munkavállalók létszáma, valamint ebből az érdekképviseleti tagok
száma,
ec)	a legutóbbi üzemi tanácsi választáson elért redukált szavazatok száma azoknál a
munkáltatóknál, amelyeknél szervezettel rendelkezik.
(2)	Az ÁRMB természetes személy szakszervezeti hovatartozásáról adatokat - az (1)
bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve - nem kezel.
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az ÁRMB az adózás rendjéről szóló
2003. évi XCII. törvény 16. § (6) bekezdése, valamint 52. § (7) bekezdés c) pontja alapján a
munkaügyi hatóságnál rendelkezésre álló adatokból a munkáltatónál foglalkoztatottak
számára vonatkozó összesített adatokat is felhasználhatja.
(4)	Az adatokat az ÁRMB határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével,
de legkorábban a következő, azonos szervezet részvételi jogosultsága alapját képező adatot
megállapító határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltével törölni kell.
(5)	A kezelt adatok közül az (1) bekezdés d) pontjának dc) alpontjában, valamint e)
pontjában meghatározott adatok nem nyilvánosak. Azokba csak az ÁRMB tagja, valamint az
ÁRMB tevékenységét segítő, a 25. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti feladatot ellátó
munkatárs tekinthet be. Ezen túlmenően, az ÁPB oldalának tagjaira vonatkozó, e bekezdés
szerinti adatokba betekinthetnek az oldal tagjai is. A betekintési joggal rendelkezők - e
törvény eltérő rendelkezése hiányában - az e bekezdésben meghatározott adatokat harmadik
személy részére nem adhatják át.
(6)	A kezelt adatok - személyazonosító adatok nélkül - statisztikai célra felhasználhatók,
illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.
A szociális párbeszéd működési feltételei
25.	§
(1)	A miniszter
a)	támogatja az ÁPB-k szakmai programjainak megvalósulását,
b)	elősegíti az ÁPB-k működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi,
információs tevékenység ellátását,
c)	biztosítja az ÁPB-k, valamint az ÁPBT működésének infrastrukturális feltételeit,
d)	biztosítja az ÁRMB működését, ideértve az ÁRMB működéséhez szükséges
adminisztratív és technikai feladatok ellátásának személyi feltételeit.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározottakra az ÁRMB 21. § (1) bekezdésének b) pontja
alapján hozott jogerős határozatával elismert ÁPB jogosult.
15
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrása a Munkaerőpiaci Alap, mértéke
a munkáltatók és a munkavállalók által a tárgyévet megelőző második évben ténylegesen
befizetett járulék 0,08 %-a.
Értelmező rendelkezések
26. §
E törvény alkalmazásában
1.	szociális párbeszéd: a szociális partnerek közötti kétoldalú kommunikáció, amely
magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a kollektív tárgyalást,
megállapodások létrehozását, közös szakpolitikák kidolgozását és megvalósítását;
2.	szociális párbeszéd bizottság: kétoldalú - munkáltatói és munkavállalói
érdekképviseletek részvételével az e törvény által előírt módon létrejött - fórum, amely lehet
ágazati, alágazati, szakágazati, szakmai, illetve a munkavállalók meghatározott csoportjait
érintő bizottság; e törvény alkalmazásában magasabb szintű ÁPB-nek minősül a kevesebb
számjegyű TEÁOR-kóddal jelölt ágazatban létrejött ÁPB;
3.	megállapodás: az ÁPB tagjai által elfogadott - különösen - állásfoglalás, ajánlás vagy
cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;
4.	tárgyalás, olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban
előírt vagy az ÁPB tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz
megállapodása. Így megállapodás szükséges
a)	az ÁPB számára törvényben rögzített egyetértési jog gyakorlásához,
b)	az ÁPB tagjai által előzetesen vállalt közös döntéshozatal (együttdöntés) esetén,
c)	az ÁPB ajánlásának vagy javaslatának megfogalmazásához a döntéshozatalra
feljogosított szerv vagy személy számára,
d)	kollektív szerződés kötéséhez (kollektív tárgyalás);
5.	konzultáció: a szociális párbeszéd során folytatott, tárgyalásnak nem minősülő
véleménycsere, az álláspontok érdemi megvitatása; konzultáció esetén megállapodás
hiányában is dönthet az arra feljogosított szerv vagy személy;
6.	szociális partnerek a munkáltatói érdekképviselet és a szakszervezet;
7.	fórum: az Ágazati Párbeszéd Bizottság, a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottság;
8.	TEÁOR-kód: a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere szerinti kód,
amely a vállalkozás (munkáltató) cégbírósági bejegyzésében főtevékenységként szerepel;
9.	a) ágazat, két számjegyű TEÁOR-kóddal,
b)	alágazat. három számjegyű TEÁOR-kóddal,
c)	szakágazat, négy számjegyű TEÁOR-kóddal
jelzett tevékenységi terület; magasabbnak a kevesebb számjeggyel jelzett szintet kell
tekinteni;
10.	redukált szavazat, az üzemi tanács illetve megbízott (együtt: üzemi tanács)
választáson a szakszervezet jelöltjeire leadott érvényes szavazatok száma és az üzemi tanács
tagjainak száma egytizedes pontossággal meghatározott hányadosa;
11 koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezeteinek
megállapodása arról, hogy a kétoldalú szociális párbeszéd fórumai részvételi feltételeinek
való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, és hogy a szociális párbeszéd
folyamatában együttesen, egy szervezetként járnak el;
12. nettó árbevétel:
a)	a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság esetén -
a törvény 72. §-a alapján - az előző évben értékesített termékek, anyagok, áruk és teljesített
16
szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel
csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - ellenértéke,
b)	egyéni vállalkozó esetén az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel,
c)	egyszerűsített vállalkozói adózást választó adóalany esetén a bevétel,
d)	az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást választó adóalany esetén az
egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. §-a (2)
bekezdésében meghatározott, az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel.
Záró rendelkezések
27.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a kihirdetését követő 45. napon
lép hatályba.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény
a)	21-23. §-a, 24. §-ának (1)-(2) és (4)-(6) bekezdése, valamint 28. §-ának (4) bekezdése
a kihirdetést követő 8. napon,
b)	24. § (3) bekezdése 2007. január 1-jén,
c)	7. § (1) bekezdésének ac) pontja, valamint 1. számú mellékletének 1. pontja az (1)
bekezdésben meghatározott időponttól számított három év elteltével
lép hatályba.
(3)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	az Mt. 34-35. §-a, a 36. § (1) bekezdéséből a „(34. §)” szövegrész,
b)	a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló 1997.
évi LI. törvény 5. §-ának (1)-(2) bekezdése.
28.	§
(1)	A 7. § (1) bekezdés ac) pontjának, a 12. § (1) bekezdése a)-b) pontjának, (2)
bekezdése a) pontjának, valamint a 13. § (2) bekezdésének alkalmazása során az e törvény
hatálybalépését követően tartott üzemi tanács választásokon elért eredményt lehet figyelembe
venni. Ezzel összefüggésben a 27. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott időpontig
terjedő időszakban az 1. számú melléklet 2-5. pontjaiban foglalt szempontok alapján kell az
egy munkavállalói érdekképviseletre jutó legfeljebb 100 pontot meghatározni. Ennek során az
1.	számú melléklet
a)	2. pontjában található 25 pont helyet 47 ponttal,
b)	3. pontjában található 20 pont helyet 38 ponttal
kell számolni.
(2)	Az e törvény hatálybalépésekor érvényben lévő, „az Ágazati Párbeszéd Bizottságok
működésének feltételeiről és rendjéről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban”
című, 2004. szeptember 22-én megkötött megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)
alapján működő ÁPB-k a 21. § (1) bekezdésének b) pontjában szereplő, az ÁPB jogszerű
létrejöttének tényét megállapító határozat jogerőre emelkedéséig, de legkésőbb 2007.
december 31-ig a Megállapodásban foglaltaknak megfelelően tevékenységüket tovább
folytatják, továbbá igénybe vehetik a törvény hatálybalépésekor a működésükhöz nyújtott
állami támogatást.
17
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott ÁPB-k legkésőbb e törvény hatálybalépésétől
számított száznyolcvan napon belül nyújthatják be a 9. § (5) bekezdésében meghatározott
adatok és okiratok csatolásával a 21. § (1) bekezdésében meghatározott kérelmet a (4)
bekezdés rendelkezései alapján létrejött ÁRMB-nek.
(4)	Az ÁRMB-t a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól számított
harminc napon belül létre kell hozni. Ennek során - a 22. § (2)-(9) bekezdésében foglaltaktól
eltérően - a miniszter a törvény hatálybalépése előtt működő ÁPB-k véleményének kikérése
után delegálja az ÁRMB hat tagját a 22. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő
személyek közül. Az ezen szabályok alapján létrejött ÁRMB eljárása során határozatait
kilencven napos határidővel hozza meg. Az ÁRMB a (3) bekezdés alapján benyújtott
kérelmek alapján hozott határozatok jogerőre emelkedéséig működik. Az ezen időpontig
jogszerűen létrejött ÁPB-k munkáltatói, illetve munkavállalói oldalai, illetve a miniszter a 22.
§ alkalmazásával megválasztják, illetve delegálják az ezen időponttól működő ÁRMB tagjait.
(5)	Az e törvényben szereplő jogosultságok és kötelezettségek szempontjából 2008.
december 31-ig munkáltatói érdekképviseletnek kell tekinteni az e törvény hatálybalépése
előtt alakult és „Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a
jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban” című, 2004. szeptember 22-én megkötött
megállapodás alapján működő ÁPB-ben részt vett
a)	munkáltatói érdekképviselet alapszabályában megnevezett, ott meghatározott ágazatban
tevékenykedő ágazati tagozatát, továbbá
b)	munkáltatói érdekképviseleti tevékenységet ellátó egyesülést.
(6)	A 19. § (3) bekezdésének alkalmazásakor a megváltozott munkaképességű
munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált
munkáltatók ellenőrzésének szabályairól szóló jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban
szereplő munkáltatók adatai mellett 2007. december 31-ig figyelembe kell venni a
megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló
8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet 27/D. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján - a
módosításáról szóló 7/2004. (III. 26.) FMM-ESzCsM-PM együttes rendelet 2. §-ára is
figyelemmel - a 2005. november 1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján kijelölt
célszervezetek adatait is, feltéve, hogy ezek nem szerepelnek az akkreditált munkáltatók
nyilvántartásában.
(7)	A törvény hatálybalépését megelőzően ágazatra kiterjesztett kollektív szerződések
hatályát a jelen módosítás nem érinti, arra az Mt. e törvény hatálybalépése előtt hatályos
rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.
(8)	A (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e törvény hatálybalépése előtt ágazatra
kiterjesztett kollektív szerződés módosításának kiterjesztésére 2008. január 1-jétől a korábban
hatályos szabályok alapján nem kerülhet sor. Amennyiben az adott ÁPB-ben sor kerül
kollektív szerződés megkötésére, e szerződés aláírásának időpontjában az e törvény
hatálybalépése előtt ágazatra kiterjesztett hatályú kollektív szerződés hatályát veszti.
(9)	A 30. § rendelkezését az e törvény hatálybalépését követően indult bírósági
eljárásokban kell alkalmazni.
18
29.	§
Felhatalmazást kap a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, hogy rendeletben
határozza meg:
a)	a kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztése részletes, valamint
b)	az ÁRMB részére történő adatszolgáltatás, az adatok igazolása, az ÁPB-tagság, az
ahhoz kötődő jogosultságok illetőleg a reprezentativitás feltételei megállapításának, valamint
az ÁPB megalakulása és jogszerű létrejötte megállapításának eljárási
szabályait.
30.	§
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. §-ának (5) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„ (5) A munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik a munkaügyi ellenőrzés, a munkavédelem
keretében hozott közigazgatási határozat, a kollektív szerződés ágazatra történő
kiterjesztésével kapcsolatosan hozott határozat, az Országos Érdekegyeztető Tanács illetve az
ágazati párbeszéd bizottság létrejöttével, az abban való részvétel, illetve gyakorolt
jogosultságok tárgyában hozott határozat, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló törvény alapján a munkaügyi hatóság által hozott közigazgatási határozat,
valamint a társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata; ennek során a munkaügyi
bíróság a XX. fejezet szabályai szerint jár el.”
31.	§
Az Mt. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ágazati párbeszéd bizottságban köthető kollektív szerződés létrejöttének, valamint
e kollektív szerződés ágazatra történő kiterjesztésének feltételeiről külön törvény
rendelkezik.”
32.	§
Az Mt. 41/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a felek kötelesek továbbá bejelenteni a kollektív
szerződés]
„c) hatályának az ágazatra történő kiterjesztésével, illetve a kiterjesztés bármely okból
való megszűnésével összefüggő, valamint a 36. §-ban foglaltakat érintő változását, továbbá”
33.	§
Az Mt. 53. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány az Országos Érdekegyeztető Tanácsban részt vevő országos
szakszervezeti szövetségekkel egyetértésben rendeletben határozza meg az üzemi tanács
választás szavazólapjának tartalmát és a szakszervezeti reprezentativitás megállapítása
érdekében az országos szavazatösszesítés módját és rendjét. Az ágazati (szakágazati) és
területi szavazatösszesítés módjának és rendjének meghatározása tekintetében a Kormány az
19
Országos Érdekegyeztető Tanács és az ágazati párbeszéd bizottságok véleményének
kikérésével alkot rendeletet.”
20
1. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
A munkavállalói érdekképviseletek döntési jogosultságának,
valamint reprezentativitásának szempontjai
Az ÁPB munkavállalói oldala az egyes szempontok alapján legfeljebb 100 pontot érhet el.
Az egyes kritériumok alapján megszerezhető maximális pontszámot az adott kritériumnak
megfelelő szervezetek között normatív módon, a szervezet 1-5. pontban meghatározott
jellemzőivel arányosan kell felosztani.
1.	Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény
Az adott ágazat területén a legutóbbi üzemi tanácsi választásokon elért eredmény
arányában 40 pont osztható fel, ha a választásra jogosultak 30%-a részt vett a választáson. Ha
a részvétel 30%-nál alacsonyabb volt, a 40 pont arányosan csökkentve vehető figyelembe.
A számításban az ágazatba főtevékenység alapján besorolt, 15 fő felett foglalkoztató
munkáltatóknál megtartott legutóbbi üzemi tanácsi választáson leadott összes redukált
szavazatot kell figyelembe venni.
A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek a legutóbbi üzemi tanácsi
választáson elért eredménynek megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
2.	Az aktív szakszervezeti tagok létszáma
A munkaviszonyban álló szakszervezeti tagok arányában összesen 25 pont osztható fel.
Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban
foglalkoztatottak összlétszáma felel meg 25 pontnak.
A szakszervezetek, illetve szakszervezeti szövetségek az ágazatban munkaviszonyban
foglalkoztatott, tagdíjat fizető tagjaik létszámának megfelelő arányban részesednek a
felosztható pontszámból.
3.	A kollektív szerződéses lefedettség
A kollektív szerződéses lefedettség alapján összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba
főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban foglalkoztatottak
összlétszáma felel meg 20 pontnak.
A munkavállalói érdekképviseletek a részvételükkel kötött és az ágazatban hatályos,
regisztrált kollektív szerződések által lefedett munkavállalói létszámmal arányosan
részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy munkaviszonyban foglalkoztatottra több - munkahelyi, több munkáltató,
vagy egy, illetőleg több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve az ágazatra
kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében a
legmagasabb szintű kollektív szerződést kell figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra
kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkavállalói érdekképviseletek
egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
4.	Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkavállalói oldalán résztvevő országos
munkavállalói szövetséghez való tartozás
Az OÉT munkavállalói oldalán résztvevő szövetséghez való tartozás arányában összesen
10 pont osztható fel.
Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az OÉT munkavállalói
oldalán résztvevő országos szövetségnek, egyenlő arányban részesednek a felosztható
pontszámból.
21
5.	Az ágazat nemzetközi munkavállalói szervezeteihez való tartozás
Nemzetközi szakszervezeti szövetséghez való tartozás arányában összesen 5 pont osztható
fel. Azok a munkavállalói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi
munkavállalói szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkavállalói szervezet, akkor az
egyes szervezeteknek a többi négy feltétel alapján keletkező pontszámait 100/95-szörösükre
kell emelni.
22
2. számú melléklet a 2006. évi ... törvényhez
A munkáltatói érdekképviseletek döntési jogosultságának,
valamint reprezentativitásának szempontjai
1.	A képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszáma
A képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszáma arányában
összesen 25 pont osztható fel. Az ágazatba főtevékenység alapján besorolt munkáltatóknál
munkaviszonyban állók összlétszáma felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba besorolt tagjaiknál munkaviszonyban állók
létszámának arányában részesednek a felosztható pontszámból.
2.	A képviselt gazdasági szervezetek által megtermelt éves nettó árbevétel
Az éves nettó árbevétel alapján összesen 25 pont osztható fel. Az ágazat éves nettó
árbevétele felel meg 25 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt tagjaik
éves nettó árbevételének megfelelő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
3.	A munkáltatói érdekképviselet tagjainak száma
Az érdekképviselet tagjainak száma alapján összesen 20 pont osztható fel. Az ágazatba
főtevékenységük alapján besorolt munkáltatók száma felel meg 20 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek az ágazatba főtevékenységük alapján besorolt
érdekképviseleti tag munkáltatók számának megfelelő arányban részesednek a felosztható
pontszámból.
4.	Kollektív szerződéses lefedettség
A kollektív szerződéses lefedettség alapján összesen 15 pont osztható fel. Az ágazatba
főtevékenységük alapján besorolt munkáltatóknál munkaviszonyban állók összlétszáma felel
meg 15 pontnak.
A munkáltatói érdekképviseletek a maguk és tagszervezeteik által kötött és az ágazatban
hatályos kollektív szerződések által lefedett munkavállalói létszámnak megfelelő arányban
részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben egy munkaviszonyban álló foglalkoztatottra több - munkahelyi, több
munkáltató, vagy egy, illetőleg több munkáltatói érdekképviselet által kötött, illetve az
ágazatra kiterjesztett - kollektív szerződés vonatkozik, a halmozódás elkerülése érdekében a
legmagasabb szintű kollektív szerződést kell figyelembe venni. Amennyiben van az ágazatra
kiterjesztett hatályú kollektív szerződés, a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseletek
egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
5.	Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) munkáltatói oldalán résztvevő országos
munkáltatói szövetséghez való tartozás
Az OÉT tagság alapján összesen 10 pont osztható fel. Azok a munkáltatói
érdekképviseletek, amelyek tagjai valamely, az OÉT munkáltatói oldalán résztvevő országos
szövetségnek, vagy maguk tagjai az OÉT-nek, egyenlő arányban részesednek a felosztható
pontszámból.
23
6.	Az ágazat nemzetközi munkáltatói szervezeteihez való tartozás
Nemzetközi ágazati szövetséghez való tartozás alapján összesen 5 pont osztható fel. Azok
a munkáltatói érdekképviseletek, amelyek tagjai az adott ágazat nemzetközi munkáltatói
szervezetének, egyenlő arányban részesednek a felosztható pontszámból.
Amennyiben az adott ágazatban nincs nemzetközi munkáltatói szervezet, akkor az egyes
szervezeteknek a többi öt feltétel alapján kapott pontszámait a 100/95-szörösükre kell emelni.
24
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2002. július 26-án, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban az érdekegyeztetés
megújításáról kötött megállapodásban a Kormány, valamint az országos munkáltatói és
munkavállalói szövetségek megerősítették szándékukat az ágazati érdekegyeztetés
továbbfejlesztéséről. A PHARE-program támogatásával megindított munka során kidolgozott,
2003. július 2-án az OÉT Ágazati Tanácsa által elfogadott keret-megállapodás, valamint az
ennek alapján kimunkált, a Kormány és a szociális partnerek által 2004. szeptember 22-én
aláírt „Az ágazati párbeszéd bizottságok működésének feltételeiről és rendjéről a jogi
szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban” című dokumentum rögzítette, hogy cél az
autonóm ágazati párbeszéd jogszabályi feltételrendszerének létrehozása, s ezt a
megállapodásban megfogalmazott normatív szabályok, valamint a gyakorlati tapasztalatok
figyelembe vételével kell kialakítani.
A megállapodás szerint olyan új intézményrendszer létrehozását kell szorgalmazni a hazai
érdekegyeztetésben, amely ágazati szinten biztosítja a szociális partnerek közötti konzultációt,
a kollektív megállapodások kötésének elterjedését, a munkáltatók és munkavállalók
szakmapolitikai érdekérvényesítési lehetőségeinek szélesítését. Az ágazati szociális párbeszéd
intézményrendszerének szabályozott kiépítése és kiegyensúlyozott működése esetén egy-egy
ágazat munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei közösen léphetnek fel az ágazat
fejlesztése érdekében, és autonóm módon dönthetnek az ágazatban követendő magatartási
szabályok jelentős részéről.
Az ÁPB kétoldalú fórum: ágazati munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek
lehetnek tagjai. Az ÁPB-k működésének alapvető elve, hogy egy adott ágazat egyetlen
releváns munkavállalói vagy munkáltatói szervezete se legyen kizárva a konzultáció
lehetőségéből, de a döntéseknél, a kollektív szerződések kötése során a reprezentatív,
nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezeteknek legyen döntő befolyása, míg
kiterjesztett ágazati kollektív szerződés csak az ágazat meghatározó többségének részvételével
jöhessen létre. Az autonóm ágazati szociális párbeszéd intézményrendszerének működtetése
továbbá segíti a hazai szociális partnereket, hogy utat találjanak a hasonló struktúrában
működő európai szociális párbeszéd-intézményekhez, részt vegyenek az európai ágazati
párbeszédben, saját európai szervezeteiken keresztül, közvetlenül képviseljék és védjék
sajátos érdekeiket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat személyi hatályával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A rendelkezés
szerint az ágazati párbeszéd itt szabályozott rendszere a versenyszférában működik. Ez alól
azok a munkáltatók, illetve érdek-képviseleti szerveik kivételek, amelyek költségvetési
szervként a megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztatják. Ez esetben ugyanis
ágazatokon átívelő szociális párbeszédről van szó, melynek során indokolt, hogy valamennyi
érintett dolgozó érdekeinek képviselete lehetővé váljék.
25
A 2. §-hoz
A Javaslat definiálja a szociális párbeszéd célját és a középszintű szociális párbeszéd
intézményeként a szociális párbeszéd bizottságokat, valamint ennek speciális, részletesen
szabályozott fajtáját, az ágazati párbeszéd bizottságokat (ÁPB). Rendezi továbbá az al-,
valamint szakágazati szintű párbeszéd kereteit, a magasabb és alacsonyabb szinten létrejövő
bizottságok egymáshoz való viszonyát.
A 3-4. §-okhoz
A Javaslat az ÁPB alapvető feladatait definiálja, és ehhez hozzákapcsolja az
államigazgatási szervek ÁPB munkájának segítésére irányuló kötelezettségét is.
Meghatározza az ÁPB-k hatáskörének terjedelmét az érdekegyeztetés rendszerében.
Az 5-8. §-okhoz
A Javaslat meghatározza az ÁPB-tagságra jogosult érdekképviseleteket, a tagsági
jogosultság részletes feltételeit annak érdekében, hogy az ÁPB munkájában kellő ágazati
súllyal rendelkező szervezetek vehessenek részt. Definiálja az ÁPB-ben való részvétel
általános feltételeit, meghatározza, milyen esetben lehet ágazatinak tekinteni a munkavállalói
és a munkáltatói érdekképviseleteket.
A kirekesztés elkerülése érdekében a Javaslat lehetővé teszi az ágazati szociális
párbeszédet abban az esetben is, ha az adott ágazatban nem működik érdekképviselet
létrehozásához megfelelő számú (tíz) munkáltató, illetve ha a társadalmi szervezet létrehozása
-	a bizonyítható kezdeményezés ellenére - azért hiúsult meg, mert a csatlakozni kívánó
munkáltatók száma nem érte el ezt a számot. E szabály alkalmazásának feltétele, hogy a
társadalmi szervezetet létrehozni kívánó munkáltatók foglalkoztassák az ágazatban
munkaviszonyban állók legalább 80%-át.
A rugalmas részvételi feltételek között szerepel továbbá, hogy az érdekképviseletek
egymással koalícióra léphetnek a feltételek elérése érdekében. Ekkor a szociális párbeszéd
folyamatában együttesen, egy szervezetként járnak el.
A 9-10. §-okhoz
A Javaslat szabályozza az ÁPB létrehozásának alapvető eljárási kereteit, kimondva, hogy
az ÁPB létrehozása - nyilvános eljárás keretében - a szervezetek megállapodásán alapul. A
Javaslat garantálja, hogy az ÁPB-hez később is csatlakozhassanak olyan szervezetek, amelyek
a törvényi feltételeknek megfelelnek. Az ÁPB tagjai az ilyen szervezetek csatlakozását nem
zárhatják ki.
A 11. §-hoz
A Javaslat felsorolja az ÁPB megszűnéséhez vezető körülményeket, valamint
meghatározza, hogy mikor szűnhet meg, illetve kötelezően mikor szűnik meg egy adott érdek-
képviseleti szervezet ÁPB-tagsága.
26
A 12. §-hoz
A Javaslat az ÁPB tagjainak jogosultságainál három szintet különböztet meg: a
tanácskozási jogot, a döntési jogot, valamint a reprezentativitáshoz kötött jogokat. Utal a
Javaslat a mellékleteiben meghatározott szempontrendszerre, amely alapján a tanácskozási,
illetve döntési jogosultság meghatározható. A jogosultságokat az érdekképviseleteknek a
döntési jogosultságról való, a szempontrendszertől eltérő megállapodása is szabályozhatja. A
Javaslat meghatározza az ágazati reprezentativitás szabályait is. A döntési jogosultsággal
ellentétben a reprezentativitásról a törvényben foglaltaktól eltérő tartalmú megállapodás nem
születhet.
A 13. §-hoz
A Javaslat rendelkezik az ÁPB működésének keretszabályairól, elsődlegesnek tekintve a
felek megállapodását minden olyan kérdésben, amely tekintetében a Javaslat nem fogalmaz
meg kógens szabályokat.
A 14-18. §-okhoz
A Javaslat a felek ÁPB-ben létrehozható megállapodásai közül az ÁPB-ben kötött
kollektív szerződésre vonatkozó szabályokat határozza meg részletesen. Rögzíti - egy
négylépcsős eljárás keretei között - a megkötéskor érvényesülő tagsági jogosítványokat,
illetőleg a kollektív szerződés munkáltatói oldalról meghatározott személyi hatályát.
Rendelkezik a Javaslat a kollektív szerződéshez való csatlakozás szabályairól,
megszűnésének feltételeiről. A megkötő szervezet kiesése csak akkor eredményezi a kollektív
szerződés megszűnését, ha e érdekképviselet nélkül a KSZ egyáltalán nem lett volna
megköthető. A kiterjesztés szabályait a jelenlegi előírásoknál részletesebben megfogalmazva
több garanciális elemmel egészíti ki, ideértve az ágazati miniszter véleményének kikérését, a
jogszabályi előírásoknak való megfelelés követelményét, a jogorvoslati lehetőségek
rendezését. A közigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok szerint meghozott határozat ellen
minden érintett - az adott ágazatban működő bármely szakszervezet vagy munkavállaló,
illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató - bírósághoz fordulhat.
A 19. §-hoz
Kiemelt társadalmi érdek fűződik a megváltozott munkaképességűek és az őket
foglalkoztatók érdekképviseletei közötti szociális párbeszéd fejlesztéséhez. A Javaslat
értelmében ez a párbeszéd a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságban folyik, amelynek az
általános, az ÁPB-kre vonatkozó szabályaitól eltérő rendelkezéseit is megfogalmazza, építve
a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató munkáltatókra érvényes jogszabályokra.
Az a körülmény, hogy a Rehabilitációs Párbeszéd Bizottságban e törvény szabályai szerint
nem köthető kollektív szerződés, természetesen nem zárja ki, hogy a bizottságban résztvevő
felek a Munka Törvénykönyve szabályai szerint kollektív szerződést kössenek, ebben
meghatározva a megváltozott munkaképességű munkavállalókra vonatkozó különös
foglalkoztatási feltételeket.
27
A 20. §-hoz
Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsára vonatkozó szabályok meghatározásával a
Javaslat biztosítja az ÁPB-k és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter közötti koordináció
lehetőségét.
A 21-24. §-okhoz
A Javaslat az ÁPB tagság és reprezentativitás feltételeinek meghatározásával kapcsolatos
alapvető eljárási és adatkezelési szabályokat foglalja össze, építve a közigazgatási eljárás
általános szabályaira. Részletezi továbbá az ÁRMB tagjainak tripartit módon történő
megválasztásával, illetve delegálásával kapcsolatos eljárásrendet, a megbízatás
megszűnésének eseteit. Garanciális összeférhetetlenségi előírásokat fogalmaz meg a részvétel
megállapítását ellátó testület tagságát illetően.
A 25. §-hoz
Az ÁPB-k működése elősegítésének szabályait rendezi a Javaslat, rögzítve, hogy csak
olyan ÁPB számára biztosíthatók a működési feltételek, amely a jogszabályoknak
megfelelően jött létre, és ezt az ÁRMB határozatában kimondta. A törvényjavaslatban
meghatározott, működést biztosító eszközök forrása a Munkaerőpiaci Alap.
A 26. §-hoz
A Javaslat összefoglalja a törvényben, illetve a törvény mellékleteiben használt fogalmak
értelmezését, figyelemmel a kollektív intézményrendszer nemzetközi irodalomban
használatos fogalomrendszerére.
A 27-29. §-okhoz
A Záró rendelkezések között a Javaslat rendelkezik a hatálybalépésről, az átmeneti
rendelkezésekről, a végrehajtási szabály és a részletes kiterjesztési eljárás megalkotására
történő felhatalmazásról, valamint a jelen törvény módosítással is érintett, korábbi módosító
törvényekkel összefüggő deregulációs szempontú hatályon kívül helyezésről.
A munkavállalói érdekképviseletek súlyának mérésénél az üzemi tanács választások
eredménye csak abban az esetben vehető figyelembe, amennyiben a választások
megtartásakor már ismert volt, hogy a választás eredménye az ágazati párbeszédben való
részvételt is befolyásolja. Erre tekintettel a Javaslat kimondja, hogy csak a hatálybalépését
követően megtartott választások eredménye vehető figyelembe, és átmeneti szabályt is
megfogalmaz arra az esetre, ha figyelembe vehető eredmény még nem áll rendelkezésre.
Az ÁRMB-re vonatkozó rendelkezések hamarabb lépnek hatályba annak érdekében, hogy
ezen, az ágazati párbeszéd intézményes megindulásához alapvető jelentőségű testület
zökkenőmentesen kezdhesse meg tevékenységét. Az ágazati párbeszéd normatív támogatására
vonatkozó szabályok 2007. január 1-jén lépnek hatályba, mivel 2006-ra vonatkozóan a
szociális partnerek és a tárca között korábban létrejött megállapodás már rendezi a kérdést.
A Javaslat részletesen szabályozza, hogy a hatálybalépéskor működő ÁRMB-k meddig és
milyen feltételek alapján működhetnek tovább, illetőleg milyen határidőig kell megtenniük a
szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a törvényi szabályozásban szereplő feltételeknek
megfelelő ÁPB-vé alakuljanak át.
28
Az egyesülés formában működő munkáltatói érdekképviseletek, valamint az
érdekképviseletek ágazati tagozatai számára „türelmi időt” biztosít a tervezet a társadalmi
szervezetté történő átalakulásra. A Javaslat rögzíti, hogy az átalakulást követően e szervezetek
a korábban az ÁPB-ben résztvevők jogutódjának tekintendők az ÁPB-ben gyakorolt
jogosultságokat illetően. E szabály attól függetlenül alkalmazandó, hogy az eredeti szervezet a
munkaviszonnyal kapcsolatos érdek-képviseleti tevékenységének az új társadalmi szervezet
részére történő átadását követően továbbműködik-e.
A törvény hatálybalépésekor érvényben lévő ágazati kollektív szerződések további
fennmaradását garantáló szabályt annak érdekében tartalmaz a Javaslat, hogy az adott
ágazatokban a munkavállalók helyzete az új törvény hatálybalépése miatt ne váljon
kedvezőtlenebbé.
A 30. §-hoz
A polgári perrendtartásról szóló törvény módosítására az ÁPB jogszerű létrejötte, a
tagokat megillető jogosultságok, a részvételi feltételek, illetve a kollektív szerződés
hatályának kiterjesztésével összefüggő határozatok elleni bírósági jogorvoslat biztosítása
érdekében van szükség.
A 31-33. §-okhoz
A Munka Törvénykönyve módosításának célja a Javaslattal való összehangolás.
29