﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1308. számú
törvényjavaslat
az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról
Előadó: Dr. Lamperth Mónika
önkormányzati és területfejlesztési miniszter
Budapest, 2006. november
2
2006. évi .... törvény
az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról
1. §
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII.
törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. §-ának (10) bekezdése a következő d) ponttal
egészül ki:
[(10) A (9) bekezdés szerinti egyéves időtartam az építésügyi hatóság számára újra
kezdődik:]
„d) az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor.”
2.	§
(1)	Az Étv. 49. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja,
illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében
meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki.”
(2)	Az Étv. 49. §-a a következő (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
„(3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá
a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére,
tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi
környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve
bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek
az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy
ügyészi óvás folytán visszavonta, vagy amelyet az Alkotmánybíróság határozata
alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette,
3
feltéve, hogy az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, visszavonásra) alapot adó
ok tekintetében nem járt el bizonyítottan rosszhiszeműen.”
3.	§
(1)	A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó
egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 10. §-ának
(1)	bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[10. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni]
„d) a külön jogszabály szerinti energetikai tanúsítvány elkészíttetéséről és a
bérlő részére való átadásáról.”
(2)	Az Lt. 11. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[11. § (1) A bérbeadó a 10. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét:]
„c) az épület, illetve önálló rendeltetési egység energetikai tanúsítványának a
bérlő részére való átadását a bérbeadással egyidejűleg”
[köteles teljesíteni.]
4.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. §-ának b) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[22. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el]
„b) az orvosi és az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, továbbá a tervező- és szakértő
mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének pénzbírság és eljárási költség
megfizetésére kötelező határozatát,”
5.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
110. §-ának (7) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:
[(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
4
„t) rendeletben szabályozza a környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi
szakértői tevékenység szakmai szabályait.”
6.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
melléklete XV. fejezetének 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás, ha ez
a)	elvi telekalakítási, telekalakítási engedélyre irányul, telkenként 5000 forint,
b)	bármely egyéb elvi építésügyi hatósági engedélyre irányul, 15 000 forint,
c)	új lakóépület építésének, meglévő lakóépület bővítésének, átalakításának,
felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére
irányul lakásonként, illetve vegyes rendeltetésű épület esetében az épület rendeltetését
meghatározó önálló rendeltetési egységenként 10 000 forint,
d)	egyéb rendeltetésű épület építésére vonatkozó engedélyre irányul,
-	önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
-	a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű rendeltetési egységenként 100 000
forint,
e)	műtárgy építésére irányul, 100 m2-ként 10 000 forint,
f)	a c) pontban foglaltak kivételével, meglévő építmény átalakítására,
felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, lebontására, elmozdítására, továbbá
bővítésére vonatkozó engedélyre irányul, önálló rendeltetési egységenként 10 000
forint,
g)	felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építésére vonatkozó engedélyre
irányul, 15 000 forint,
h)	módosított építésügyi hatósági engedélyre irányul, az alapeljárás illetékével
egyező mértékű,
i)	az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények
jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyére
irányul, 20 000 forint,
j) egyéb építési tevékenységre vonatkozó engedélyre irányul, 10 000 forint,
k) antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak építésügyi
hatósági engedélyezési eljárására irányul, az eljárás tárgyát képező távközlési
építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként
50.000 forint,
5
l) egyéb bejelentési eljárásra irányul, 10 000 forint
illeték alá esik.”
(2)	Az Itv. mellékletének XV. fejezete a következő 6. ponttal egészül ki:
„6. Az 1. c) pontban foglalt építési tevékenységgel egy építésügyi hatósági
határozatban engedélyezett és az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló jogszabály szerint az életvitelhez szükséges anyagok és
tárgyak tárolására szolgáló építmények építésének, bővítésének, átalakításának,
felújításának, helyreállításának, elmozdításának, építésügyi hatósági engedélyezésére
irányuló eljárásért az 1. c) pontban meghatározotton túlmenően illetéket nem kell
fizetni.”
7.	§
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a korábbi Építésügyi Minisztérium,
illetve Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javára 1988. december 31-ig az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom, valamint
elővásárlási jog e törvény erejénél fogva megszűnik. Az elidegenítési és terhelési
tilalmat, valamint az elővásárlási jogot az ingatlan tulajdonosának kérelmére kell az
ingatlan-nyilvántartásból törölni.
8.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1. napján
lép hatályba, a 2. §-ával és a 6. §-ával megállapított rendelkezéseket hatálybalépését
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(2)	A 6. § e törvény kihirdetését követő negyvenötödik napon, az Étv. 2006. évi
L. törvénnyel megállapított 39. §-a (1) bekezdésének c) pontja 2008. január 1. napján
lép hatályba.
(3)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg
a)	az Itv. melléklete XV. fejezetének
aa)	2. pontjában az „1. c)-g) pontban” szövegrész helyébe az „1. c)-g) és i)-
l) pontban” szövegrész,
6
ab)	a 3. pontjában a „bármely” szövegrész helyébe a „- 1. c) pont
kivételével -” szövegrész, a „2000 forint” szövegrész helyébe a „5000 forint”
szövegrész,
ac)	az 5. pontjában az „20 000 forint” szövegrész helyébe a „30 000 forint”
szövegrész,
b)	az Étv.
ba)	6. §-ának (7) bekezdésében a „helyi önkormányzat” szövegrész helyébe
a „települési önkormányzat” szövegrész,
bb)	14. §-a (3) bekezdésének második mondatában a „területfelhasználási
egység” szövegrész helyébe „területegység” szövegrész,
bc)	34. §-a (6) bekezdésében a „műszaki” szövegrész helyébe a
„jogszabályban meghatározott” szövegrész,
bd)	53/A. §-ának (2) bekezdésében a „különösen” szövegrész helyébe a
„vizsgálni kell a következők ügyféli jogállását” szövegrész,
be)	62. §-a (1) bekezdésének h) pontjában a „műszaki szakértői” szövegrész
helyébe az „építésügyi igazgatási, továbbá műszaki szakértő” szövegrész,
c)	a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény
ca)	15. §-ának (3) bekezdésében a „gazdasági kamarák” szövegrész helyébe
a „gazdasági, illetve szakmai kamarák” szövegrész,
cb)	63. §-ának (1) bekezdésében a „gazdasági kamarát” szövegrész helyébe
a „gazdasági, illetve szakmai kamarát” szövegrész,
lép.
(4)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a)	a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény és a kapcsolódó
jogszabályok módosításáról szóló 2000. évi CXXXVI. törvény 183. §-a (1)
bekezdésének a) pontja,
b)	az Étv. 11. §-a (1) bekezdésének harmadik mondata, 13. §-a (3)
bekezdésében „a 12. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel” szövegrész,
c)	az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról,
törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi
rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 93. §-a.
7
INDOKOLÁS
az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
(Étv.) végrehajtási szabályainak egységes és a végrehajtások hatékonyságát növelő
megállapításához egyes törvények építésüggyel kapcsolatos rendelkezéseinek
pontosítására, kiegészítésére van szükség. A kormányzati munkamegosztás
megváltozásából eredően, valamint egyes, az EU tagságból származó
kötelezettségekből adódóan az építésügyi igazgatás számára szükséges
törvénymódosítások egy törvényjavaslatban készültek el és kerülnek benyújtásra az
Országgyűlés elé.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-okhoz
Az Étv. módosításának indoka az állampolgári jogok országgyűlési biztosának a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseivel összefüggésben
megfogalmazott ajánlása, amely az eljárás felfüggesztésének szabályait vizsgálta.
E vizsgálat során a felfüggesztés jogkövetkezményeinek korábbi szabályozását nem
tartotta elégségesnek. Az ajánlásban megfogalmazottaknak megfelelően a jelenlegi
tervezet már azt tartalmazza, hogy az Étv.-ben meghatározott 1 éves anyagi jogi
jogvesztő időtartam az eljárás felfüggesztésének megszűnésekor újrakezdődik.
Szükségessé vált az Étv. módosítása az építésügyi bírság szabályainak
újrafogalmazása miatt is, amely az építmény alapterülete alapján kerül
meghatározásra. A bírságra vonatkozó rendelkezések újrafogalmazása lehetőséget
adott arra, hogy az Alkotmánybíróság, illetve a rendes bíróságok gyakorlatából
kikristályosodott bírságkiszabási elv is az Étv. részévé váljon. Ennek megfelelően
8
törvényben kerül rögzítésre a bírságkiszabásának tilalma a jóhiszeműen végzett
tevékenység időtartamára.
A 3. §-hoz
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes
szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítására az Európai Parlament és
a Tanács 2002. december 16-i az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK
irányelvének 7. cikkében megfogalmazott követelménynek tesz eleget azzal, hogy a
bérbeadó köteles a bérlő részére átadni az elkészített energetikai tanúsítványt.
A 4. §-hoz
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása a tervező- és
szakértő mérnökök, valamint építészek etikai-fegyelmi ügyben hozott, jogerős
határozatának közvetlen bírósági végrehajtásának teremti meg a lehetőséget.
Az 5. §-hoz
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
módosítására a folyamatban lévő szakértői tevékenységre vonatkozó szabályozás
felülvizsgálata és módosítása miatt kerül sor.
A 6. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény XV. fejezetének 1. pontjának
módosítását az építésügyi hatósági eljárási fázisok Ket.-tel összhangban történő
módosítása tette szükségessé, különös tekintettel a lakóépülettel kapcsolatos építésügyi
hatósági eljárásokra. Szükségessé vált továbbá a jelenlegi illetékmértékek
meghatározásának szabatosabbá, követhetőbbé tétele is, mert a hatályos szabályozás
alkalmat ad az egyes kérelmek illetékeinek „összemosására”. Figyelembe véve
továbbá azt, hogy egy-egy eljárás cselekvési folyamatai több munkafázisból
(értesítések, szakhatósági egyeztetés, helyszíni szemle stb.), és költségekből (szakértői
díj, posta, hirdetmény, közzététel) állnak, indokolttá vált az egyes illetékek mértékének
növelése.
9
A 7. §-hoz
Az 1950-1960 közötti időszakban ingyenes vagy jelképes összeg ellenében, az egykori
Építésügyi Minisztérium, majd később az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
javára szóló elővásárlási joggal és/vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelve,
ún. „juttatott telkek” formájában építési telkeket bocsátottak az állampolgárok
rendelkezésére, amelyet meghatározott időn belüli beépítési kötelezettség is terhelt. Az
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1989. január 1-jével megszűnt, ezáltal
azon vagyonkezelési jogosítványa, amely ezeket a jogokat megalapozta, szintén
elenyészett, így a fenti jogviszonyok tisztázása, a nagyszámú érdekelt tulajdonjogának
jogos érvényesítése érdekében, törvényi szintű rendezés szükséges.
A 8. §-hoz
A hatálybalépéshez szüksége módosításokat tartalmazza.