﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1369. számú
törvényjavaslat
a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. november
2
2006. évi ... törvény
a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről
A törvény hatálya
1.	§
Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a
büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) alapján az ügyész, illetőleg a
bíróság közvetítői eljárásra utalt.
A közvetítői eljárás fogalma és célja
2.	§
(1)	A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust
kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg
ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a
terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény
következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását
elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre.
(2)	A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között
- a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre.
A közvetítő
3.	§
(1)	A közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész
székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet
végző pártfogó felügyelője (közvetítő) folytatja le.
(2)	A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul,
lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények
szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben
kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a
résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.
(3)	A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni,
amelyek a feladatának ellátásához szükségesek. Az ügyész a közvetítői eljárásra
utalásról szóló határozat, illetve a bíróság az eljárást felfüggesztő végzés
kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja - az e törvényben
meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - az
iratokat. A Be. 96. §-ának (2) bekezdése szerint kezelt azon adatok, amelyek nem a
tanúként kihallgatott sértettre vonatkoznak, nem bocsáthatók a közvetítő
rendelkezésére.
3
(4)	A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási
kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan,
amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
(5)	A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység
megszűnése után is fennáll.
4.	§
(1)	Közvetítőként nem járhat el,
a)	aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el,
valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró, ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság
tagjának hozzátartozója [Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.)
137. § 6. pont],
b)	aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánfél, feljelentő, vagy
mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,
c)	aki az ügyben mint tanú, szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz vagy vett
részt,
d)	az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett
ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,
kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért
pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,
e)	akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.
(2)	A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó
felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.
(3)	A kizárási okot a sértett, a terhelt, valamint ezek képviselője is bejelentheti
és indítványozhatja a közvetítő kizárását.
(4)	A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés e) pontjában
szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor
érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a
meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti.
5.	§
(1)	A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a tudomására jutott kizárási ok
miatt a közvetítő kizárásáról, és új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést
követően nyomban, hivatalból határoz.
(2)	A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a kizárásra
vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz,
és szükség esetén új közvetítőt jelöl ki. A kizárást kimondó határozat ellen
jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett, a terhelt, valamint
képviselőjük a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó
4
ügyészhez panasszal élhet, a vádemelést követően a büntetőeljárást a közvetítői
eljárás érdekében felfüggesztő bírósághoz fellebbezhet.
(3)	A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem
járhat el.
A közvetítői eljárás megindításának alapja
6.	§
A közvetítői eljárás
a)	az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával
[Be. 221/A. § (3) bek.], vagy
b)	a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében
hozott - felfüggesztő végzésével [Be. 266. § (3) bek. c) pont]
indul meg.
Az eljárás általános szabályai
7.	§
(1)	A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával
folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során
bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden
egyezségre önként kell jutniuk.
(2)	A sértett és a terhelt jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg,
aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat. A sértett
jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat. A büntető ügyben
adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - és a kirendelés
hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
(3)	A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy az általa megnevezett -
legfeljebb két-két - személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és
érdekében felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor
tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával
ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4)	Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei indokolják, a közvetítő
bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét a
szakértelmével elősegítheti.
(5)	Ha a sértett diplomáciai, vagy a nemzetközi jogon alapuló más
mentességet élvező személy, az ügyész, illetve a bíróság a 6. § a), illetve b) pontja
szerinti határozat meghozatala előtt a külpolitikáért felelős miniszter útján szerzi be a
sértett közvetítői eljárást megalapozó nyilatkozatát.
5
8. §
(1)	Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a
törvényes képviselő részvétele kötelező, ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői
eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét
esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
(2)	Ha a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész, illetőleg a bíróság
elrendelte, hogy a tanúként kihallgatott sértett személyi adatait [Be. 85.§ (2) bek.] az
iratok között elkülönítve, zártan kezeljék, a Be. 96. §-ának rendelkezései a közvetítői
eljárásban is irányadók.
(3)	A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a
tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók.
(4)	Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő az ügyész vagy a bíróság
hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének
szükségességét észleli, erről az ügyészt, illetőleg a bíróságot tájékoztatja.
A közvetítői megbeszélés kitűzése
9.	§
(1)	A közvetítő a 6. § szerinti határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz
történt érkezésétől számított nyolc napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés
időpontját.
(2)	A közvetítői megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat
hivatali helyiségében kell megtartani. Ha a közvetítő indokoltnak tartja, ettől eltérően
dönthet.
(3)	Az első közvetítői megbeszélésre történő idézésben a sértettet és a
terheltet röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről,
jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.
(4)	A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői
megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés,
továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének
letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz.
10.	§
(1)	Ha a sértett vagy a terhelt a szabályszerűen kézbesített idézés ellenére
nem jelenik meg, és a mulasztását nem igazolta, a közvetítő - szükség esetén a
mulasztó megkeresésével - tisztázza a mulasztás körülményeit, továbbá azt, hogy a
közvetítői eljárás lefolytatásának - a hozzájárulás visszavonása miatt - nincs-e
6
akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a
megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.
(2)	Ha a sértett vagy a terhelt az (1) bekezdés esetét követően kitűzött
közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az
akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály
megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a
hozzájárulását visszavonta.
(3)	Az idézésre, a kézbesítésre és a mulasztás igazolására a Be.
rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy három hónapon túl igazolási
kérelmet nem lehet előterjeszteni, hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható,
rendbírság nem szabható ki, és elővezetés sem rendelhető el.
(4)	Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt
adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen
a kérelem előterjesztője és képviselője a vádemelést megelőzően a közvetítői
eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet, a vádemelést követően a
büntetőeljárást a közvetítői eljárás érdekében felfüggesztő bírósághoz fellebbezhet.
A közvetítői megbeszélés
11.	§
(1)	A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett és
a terhelt személyazonosságát, és megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás
lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli
tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt
megmagyarázza.
(2)	A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet a
szükséges részletességgel meghallgatja. A közvetítő a sértettet és a terheltet
egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és a
terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló
iratokat is bemutathatja
(3)	Ha a közvetítő a sértettet és a terheltet egymás távollétében hallgatja meg,
az így kapott tájékoztatást közölheti a közvetítői eljárásban résztvevő más sértettel,
terhelttel, ezek képviselőjével, azért, hogy az így tájékoztatást kapó sértett vagy
terhelt ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha
a tájékoztatást adó sértett vagy terhelt akként nyilatkozik, hogy a tájékoztatás nem
hozható más sértett, terhelt vagy képviselő tudomására.
(4)	Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, őt a közvetítő meghallgatja, és a
terhelt a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A
korlátozottan cselekvőképes sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen
kell lennie.
7
(5)	A sértettnek - ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes
képviselőnek is - és a terheltnek, nem természetes személy sértett esetében pedig a
képviseletére feljogosított személynek a megállapodás megkötésekor és aláírásakor
személyesen, együttesen meg kell jelenniük. A jogi képviselő távolmaradása a
közvetítői megbeszélés megtartásának nem akadálya, de a sértett, illetve a terhelt
kérelmére a megbeszélést más időpontra kell kitűzni.
A feljegyzés
12.	§
(1)	A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.
(2)	A feljegyzésben fel kell tüntetni
a)	a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az
ügy számát, és a terhelt nevét,
b)	annak a bíróságnak, illetve ügyészségnek a megnevezését és ügyszámát,
amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta,
c)	a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének
időpontját,
d)	az eljáró közvetítő, a sértett, a terhelt, a képviselők, illetve a közvetítői
megbeszélésen részt vett más személyek nevét, valamint az első megjelenéskor a
sértettnek és a terheltnek azt a lakcímét, ahonnan idézhető.
(3)	A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a
jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése, valamint az eljárási szabályok
megtartása nyomon követhető legyen.
A megállapodás
13.	§
(1)	A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a
terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében, vagy a
bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos
álláspont alakul ki.
(2)	A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy
a)	a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás
felfüggesztésének tartama alatt, vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig
egy összegben, illetőleg meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg,
vagy más módon nyújt jóvátételt,
b)	az eljárás költségeit ki viseli.
(3)	A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a
jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.
8
(4)	A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött - az (1)-(3) bekezdésben
írottaknak megfelelő - megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett - ha a
törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is - és a terhelt is aláír. A
közvetítő az okiratot a sértettnek, a terheltnek, és a jelen lévő képviselőjüknek átadja,
ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított
okirat közokirat.
(5)	A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban,
amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel,
kivéve a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okiratot és a
közvetítő jelentését.
14.	§
(1)	A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői
eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.
(2)	A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a
jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági,
választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.
(3)	Az e törvény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági,
választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak
a)	a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e
törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és
b)	a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő,
joglemondó nyilatkozatára.
A közvetítői eljárás befejezése
15.	§
(1)	A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor
a)	a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a
sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon
jóvátette,
b)	a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás
teljesítését megkezdte,
c)	a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői
eljárás befejezését,
d)	a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e
törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,
e)	a terhelt nyilatkozatából, vagy magatartásából egyértelműen
megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt
feltételek nem állnak fenn,
9
f)	az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül
eltelt.
(2)	Ha a közvetítői eljárás az (1) bekezdés b) pontja szerint fejeződik be, a
pártfogó felügyelői szolgálat a közvetítői eljárás befejezése után ellenőrzi a
megállapodás teljesítését. Ha a terhelt nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett
magatartása miatt nem teljesíthető, a pártfogó felügyelői szolgálat erről tájékoztatja
az ügyészt, illetve a bíróságot.
A jelentés
16.	§
(1)	A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a
közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó
okirattal együtt megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak, valamint a sértettnek, a
terheltnek és képviselőiknek.
(2)	A jelentés tartalmazza
a)	a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését és az
ügy számát, a terhelt és a sértett nevét,
b)	annak a bíróságnak, illetve ügyészségnek a megnevezését és ügyszámát,
amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta,
c)	a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,
d)	a közvetítői eljárás eredményét, és
e)	a közvetítő nevét.
Költségek viselése
17.	§
(1)	A közvetítői eljárás során felmerült költség nem bűnügyi költség, azt eltérő
megállapodás hiányában a terhelt viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében
felmerült költségeket [meghatalmazott jogi képviselő, útiköltség, a 7. § (3) bekezdése
szerint megnevezett személy költsége], kivéve, ha erről a sértett és a terhelt
másképp állapodik meg.
(2)	Ha a terhelt részére a bíróság, illetőleg az ügyész az ügy közvetítői
eljárásra utalása előtt költségmentességet engedélyezett, a kirendelt védő díját és
költségét az állam viseli. Az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán
merült fel, hogy a terhelt süket, néma, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri.
Módosuló jogszabályok
18. §
10
A Btk. 137. §-ának 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki, és a jelenlegi
k) alpont jelölése l) alpontra módosul:
[E törvény alkalmazásában
1.	hivatalos személy:]
„k) a pártfogó felügyelői szolgálatnál pártfogó felügyelői tevékenységet végző,
igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,”
19. §
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. §-ának d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat
kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról,
rendbírságról, vagyonelkobzásról, bűnügyi költségről, valamint elővezetési és
kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az
ügyészség által kiszabott rendbírságról és megállapított bűnügyi költségről, az
ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési
költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban
megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló
értesítése,”
20.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § A pártfogó felügyelő pártfogó felügyelői véleményt,
környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, szervezi és
ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint
végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el a büntetés-
végrehajtási intézetben, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban
meghatározott más feladatait.”
21.	§
(1)	A Be. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő
kizárását megtagadó határozat elleni fellebbezésről a bíróság az (1)-(8) bekezdés
értelemszerű alkalmazásával határoz.”
(2)	A Be. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
11
„(6) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő
kizárását megtagadó határozat elleni panaszról az ügyész az (1)-(5) bekezdés
értelemszerű alkalmazásával határoz.”
(3)	A Be. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett és elutasított
igazolási kérelemről a vádemelést megelőzően az ügyész, azt követően a bíróság az
(1)-(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.”
(4)	A Be. 227. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és a
jelenlegi d) pont jelölése e) pontra módosul:
[Az ügyész vádat emel, ha]
„d) a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás
teljesítését a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig nem fejezi be.”
22.	§
(1)	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről
szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.) 17. §-át megelőző „Illeték- és díjmentesség”
alcíme helyébe az „Illeték-, díj- és költségmentesség” alcím lép.
(2)	Az Ást. 17. §-a a következő mondattal egészül ki:
„A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás
költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.”
(3)	Az Ást. 46. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy
rendelettel állapítsa meg
a)	az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem
előterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat, a rászorultság igazolásának
módját, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes
szabályait, valamint az iratkezelés szabályait,
b)	az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire
vonatkozó szabályokat,
c)	az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil
szervezetekkel való együttműködésének formáit.”
23.	§
A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11.
törvényerejű rendelet 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
12
„(4) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a
rendészetért felelős miniszterrel együttesen, rendeletben állapítsa meg a pártfogó
felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának részletes
szabályait."
Hatálybalépés
24.	§
(1)	Ez a törvény 2007. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be.
módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. §-ának (1) bekezdése a hatályát
veszti.
(2)	Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy
rendeletben megállapítsa a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő
képesítési követelményeit és a közvetítői eljárás iratkezelési szabályait.
Az Európai Unió jogának való megfelelés
25.	§
Ez a törvény a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március
15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 2. cikke (1) bekezdésének, 9. cikke (2)
bekezdésének és 10. cikkének való megfelelést szolgálja.
13
INDOKOLÁS
a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről
szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közvetítői eljárás alapjait büntető ügyekben a büntetőeljárásról szóló 1998.
évi XIX. törvény (Be.) módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény (Novella) teremtette
meg. A közvetítői eljárás a büntetőeljárással párhuzamosan folyó eljárás, amelynek
kezdeményezése és következményei a büntetőeljárás intézményeihez
kapcsolódnak, ezért azok a büntetőeljárásról szóló törvényben kaptak helyet. A
büntetőeljárással szorosan össze nem függő szabályokat azonban külön törvényben
szükséges meghatározni. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői
tevékenységről szóló törvényjavaslat a közvetítői eljárás részletes eljárási szabályait:
az alapelvekre, a résztvevő személyekre, a közvetítő jogállására, valamint az eljárás
jogkövetkezményeire vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A magyar büntetőeljárásban eddig megoldatlan problémát jelentett, hogy a
sértett személy helyzetét figyelembe vevő rendelkezések a gyakorlatban nem
vezettek a terheltek által nyújtott jóvátétel elterjedéséhez. A resztoratív, azaz
kárhelyreállító igazságszolgáltatásban az érintettek bevonásával oldják meg a
bűncselekménnyel okozott kár jóvátételét, amelynek egyik legelterjedtebb eszköze a
tettes és a sértett egyezsége.
A közvetítői eljárás feltételeinek megteremtését e kriminálpolitikai okok mellett
nemzetközi elvárások indokolják.
Az Európai Unó Tanácsának a sértett büntetőeljárásbeli jogállásáról szóló
2001/220/IB számú kerethatározata - amely az Európai Unióról szóló szerződés 34.
cikke értelmében kötelező a tagállamokra az elérendő eredményt illetően, de a
nemzeti hatóságokra bízza a forma és a módszerek megválasztását - a 10. cikkében
előírja a tagállamok számára, hogy a büntetőügyekben való közvetítést segítsék elő.
Minden tagállamnak biztosítania kell azt is, hogy a sértett és az elkövető között az
ilyen közvetítés útján elért megállapodást a büntetőeljárásban figyelembe lehessen
venni. A bűncselekmények körének meghatározását a kerethatározat a nemzeti
jogalkotóra bízza. A kerethatározat rendelkezéseit a tagállamoknak a belső jogukkal
összhangban kell alkalmazniuk, vagyis a tagállamok kötelesek a belső joguknak
megfelelő végrehajtási szabályok megalkotására, azonban a forma és a módszerek
szabadon megválaszthatóak.
Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 19. számú, a tagállamok
számára a büntető ügyekben alkalmazott mediáció tárgyában elfogadott ajánlása a
büntetőeljárásban bevezetni javasolja az elkövető és a sértett közötti megállapodás
és az így létrejött jóvátétel súlyának megfelelő elismerését. Az ajánlás a
kerethatározatnál részletesebb javaslatokat tesz a közvetítői eljárás feltételeit,
módszereit, a terhelttel és a sértettel való bánásmódot, jogaikat tekintve. Az ajánlás a
mediációt akkor tartja alkalmazhatónak, ha a felek ahhoz szabad akaratukból
hozzájárulnak. A felek bármikor visszavonhatják hozzájárulásukat, a mediáció alatt
14
folytatott megbeszélés titkos, és később nem használható fel, kivéve, ha a felek
hozzájárulásukat adják. Az ajánlás arra is javaslatot tesz, hogy a mediáció a büntető
igazságszolgáltatási folyamat minden szakaszában elérhető legyen, valamint hogy a
mediációs szolgáltatások a büntető igazságszolgáltatási rendszerben megfelelő
autonómiával rendelkezzenek. További ajánlásként fogalmazta meg, hogy egy adott
büntető ügynek a mediátorhoz utalása, valamint a mediáció kimenetének megítélése
a büntető igazságszolgáltatási hatóságok kizárólagos hatáskörébe kell tartoznia.
Mielőtt a felek hozzájárulnak a mediációhoz, teljes körűen tájékoztatni kell őket
jogaikról, a folyamat jellegéről és az így meghozott döntés lehetséges kihatásairól.
A mediáció büntető ügyekben történő bevezetése hosszú évek óta áll a
tudományos érdeklődés középpontjában, jogalkotási feladatként azonban a
társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája céljainak végrehajtásából származó
2005-ben és 2006-ban megvalósítandó feladatokról szóló 1036/2005. (IV. 21.) Korm.
határozat III/A 3. pontja írta elő.
Az előkészítő munka folyamán a jogalkotó megvizsgálta egyes európai
országokban, úgymint Csehországban, Belgiumban, Franciaországban,
Németországban, Ausztriában kialakított szabályozást, illetőleg a kanadai
tapasztalatok megismerésére is lehetőség nyílt. Megállapítható volt, hogy számos
modell létezik Európában és Európán kívül egyaránt, ezek között azonban a
vádemelés elhalasztásával párhuzamosan folytatott közvetítői eljárás a vizsgált
országok jelentős részében ismert volt. Más országokban létező modellekről szerzett
tudás ismeretében alakította ki a jogalkotó a közvetítői eljárás alkalmazásának
feltételeit és a hozzá kapcsolódó jogkövetkezményeket; e tapasztalatok fontos
támpontot jelentettek azon bűncselekmények körének meghatározásánál is, amelyek
miatt folyó büntetőeljárásban közvetítői eljárásnak helye lehet. Jelen törvényjavaslat
kidolgozásánál azonban a jogalkotó a külföldről ismert legtöbb szabályozási
modelltől eltérően magas szintű jogszabály, azaz külön törvény elfogadását tartotta
célszerűnek.
15
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt módosította a 2006. évi LI.
törvény, amely bevezette a büntetőeljárásba a közvetítői eljárást. A büntető
ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló törvénynek az
alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a Be.-ben meghatározott feltételek fennállása
esetén az ügyet az ügyész, illetőleg a bíróság közvetítői eljárásra utalta.
A 2. §-hoz
A közvetítői eljárás célja, hogy a bűncselekménnyel kiváltott konfliktust
kezelje, a Be. által meghatározott feltételek fennállása esetén elősegítse a sértett és
a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli
megállapodás létrejöttét.
A sértett és a terhelt között létrejött megállapodás a terhelt tevékeny
megbánását alapozhatja meg. A 2006. évi LI. törvény 285. §-a (1) bekezdésének d)
pontja 2006. július 1. napjával hatályon kívül helyezte a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 36. §-át, egyben e törvény 264. §-a a rendelkezés új
szövegét 2007. január 1. napjától állapította meg. A Btk. 36. §-ának új alcíme a
tevékeny megbánás, amely a közvetítői eljáráshoz, illetve annak eredményéhez
kapcsolódik.
A megállapodás akkor alkalmas a közvetítői eljárás céljának megvalósítására,
ha a terhelt és a sértett önként, minden befolyástól mentesen megállapodnak abban,
hogy a terhelt hogyan, milyen módon téríti meg a sértettnek okozott kárt, illetve
milyen más módon gyakorol jóvátételt.
A közvetítői eljárás a terhelt érdekét szolgálja, hiszen a törvény által
megkívánt magatartás tanúsítása esetén a vele szemben indult büntetőeljárás
megszüntetésére, illetve a büntetés korlátlan enyhítésére kerülhet sor, egyúttal
azonban a sértett szempontjait is megfelelően megjeleníti, ha a büntető- illetve a
polgári peres eljárásnál gyorsabb, egyszerűbb eljárásban kaphat számára
megnyugtató elégtételt. Kiemelendő, hogy csak a tényleges kártérítés, illetőleg az
egyéb jóvátétel megtörténte eredményezi az eljárás megszüntetését, illetve a
büntetés korlátlan enyhítését.
A 3. §-hoz
A közvetítő a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, ügyészségtől független,
kívülálló személy, aki ebből a helyzetéből fakadóan képes lehet arra, hogy a terhelt
tevékeny megbánását megalapozó megállapodás létrejöttét megfelelően elősegítse.
16
A közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész
székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal pártfogó felügyelői
szolgálatánál közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője folytatja le.
A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység igen szorosan
kapcsolódik a büntetőeljáráshoz, ezért biztosítani kell, hogy a büntető ügyekben
közvetítői tevékenységet végzők mögött egy állami intézményrendszer álljon, ami az
egységes eljárást garantálja. A büntetőeljáráshoz kapcsolódó közvetítői
tevékenységet mindenképpen célszerű olyan személynek végezni, aki egyébként,
hivatásánál fogva tapasztalatokkal, és kellően speciális büntetőjogi ismeretekkel
rendelkezik, ugyanakkor kellő kapcsolatteremtő képességgel bír, és nem része a
bírósági, illetve az ügyészi szervezetnek. Ezt a feladatot a pártfogó felügyelők tudják
leginkább megoldani, ezért a Javaslat a Novella rendelkezéseivel összhangban a
közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelőket jelöli ki a közvetítői eljárás
lefolytatására.
A közvetítő a feladata ellátásához szükséges adatokat, tényeket, iratokat
jogosult, és egyben köteles megismerni.
A közvetítőt titoktartás terheli az e tevékenységével összefüggésben
tudomására jutott tények, körülmények, adatok tekintetében, ez összefügg a Be.
azon rendelkezésével, hogy a terhelt és a sértett közvetítői eljárás során tett, az
eljárás alapjául szolgáló cselekményre vonatkozó nyilatkozata bizonyítási eszközként
nem használható fel. A rendelkezés indokai közül ki kell emelni, miszerint ez is annak
biztosítását szolgálja, hogy a sértett és a terhelt között a megállapodás létrejöttének
folyamata közben kialakulhat egy a büntetőeljáráshoz képest bizalmasabb viszony,
ezzel azonban nem élhet vissza egyetlen hivatalos szerv sem. A titoktartási
kötelezettség garanciális elem mind a sértett, mind a terhelt számára.
A 4. §-hoz
A közvetítő pártatlanságát, elfogulatlanságát a Be. rendelkezéseihez igazodó,
garanciális jellegű kizárási szabályok biztosítják. Akitől az ügyhöz, vagy az eljárásban
érintett valamelyik személyhez való viszonya alapján, vagy bármilyen más oknál
fogva nem várható el az objektivitás, közvetítőként nem járhat el.
A kizárási okot a közvetítő köteles bejelenteni, de a sértett, a terhelt, illetve
képviselőjük is bejelenthet kizárási okot, és indítványozhatja a közvetítő kizárását.
Az 5. §-hoz
A közvetítő kizárásának tárgyában a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője
határoz.
A kizárás megtagadása ellen a sértettet, a terheltet, valamint képviselőjüket
jogorvoslati jog illeti meg. Ez a jogorvoslat a vádemelést megelőzően a panasz, a
vádemelést követően a fellebbezés. A panasz elbírálása a közvetítői eljárásra
17
utalásról határozó ügyész, a fellebbezés elbírálása a közvetítői eljárás érdekében a
büntetőeljárást felfüggesztő bíróság feladata.
Indokolt, hogy a közvetítői eljárásban a közvetítő által hozott, és jogorvoslattal
támadható határozatokat az a szerv bírálja felül, amely az eljárás érdemét érintően
döntési jogosultsággal rendelkezik, de maga nem vesz részt a közvetítői eljárásban.
A 6. §-hoz
A közvetítői eljárás a vádemelés előtt az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra
utalásáról hozott határozatával, a vádemelést követően a bíróságnak a
büntetőeljárást a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott felfüggesztő
végzésével indul meg.
A 7. §-hoz
A mediáció alapelve a felek önkéntessége és akaratának, méltóságának
tiszteletben tartása. Ez magában foglalja a felek egyenrangúságát, és az
önkéntességet az eljárás és a megállapodás minden elemében.
A sértett és a terhelt között létrejött, a törvényi követelményeknek megfelelő
megállapodás kihat a büntetőeljárásra is, jogi következményekkel jár. Ezért indokolt,
hogy a sértett is és a terhelt is jogosult legyen jogi képviselőt meghatalmazni. A
büntetőeljárással való szoros kapcsolat indokolja, hogy a büntető ügyben adott
meghatalmazás, és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.
A közvetítői eljárás sikerét szolgálhatja az is, ha a jogban jártas személy
közreműködésén túlmenően, a sértett és a terhelt is megnevezhet legfeljebb két-két
olyan, vele bizalmas viszonyban lévő személyt, aki jelenlétével, esetleges
felszólalásával előmozdíthatja a megállapodás létrejöttét, és biztonságot ad annak,
aki őt a közreműködésre felkérte. Nem szükséges, és nem célszerű azonban
túlságosan nagy létszámban folytatni a közvetítői megbeszéléseket, ezért a Javaslat
csak két-két ilyen személy bevonását teszi lehetővé.
A Javaslat általános szabályként a sértettre és a terheltre bízza, hogy ki
legyen az a bizalmi személy, aki jelenlétével segítheti őt. Előfordulhat azonban, hogy
olyan személy megnevezésére kerül sor, akinek érdekeivel ellentétes a
megállapodás létrejötte, vagy személye kérdésessé teszi a sértett, illetve a terhelt
közvetítői eljárásban való önkéntes részvételét. A közvetítő az ilyen személy
részvételére vonatkozó indítvány teljesítését megtagadja, a döntés ellen nincs
jogorvoslat.
Egyes esetekben szükséges lehet a közvetítő oldalán is, olyan elsősorban
nem a pártfogó felügyelői szolgálathoz tartozó személy (pl. pedagógus) bevonása,
aki a szakértelmével, a terhelt vagy a sértett körülményeinek ismereteivel elősegítheti
a megállapodás létrejöttét. Erre lehetőségét teremt a Javaslat.
18
Nem zárható ki azonban annak a lehetősége - elsősorban akkor, ha a sértett
és a terhelt nem egy településen él -, hogy a pártfogó felügyelői szolgálat
közvetítőként eljáró tagja bevonja az eljárásba a szolgálat egy másik, más ügyekben
ugyancsak közvetítőként eljáró tagját, aki természetesen abban az eljárásban,
amelyikbe bevonják, nem közvetítőként működik közre.
Speciális szabályok érvényesülnek a diplomáciai, vagy a nemzetközi jogon
alapuló mentességet élvező sértett esetében, a büntetőeljáráshoz hasonlóan.
A 8. §-hoz
A korlátozottan cselekvőképes sértett vonatkozásában a törvényes képviselet,
illetőleg érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezési irányadóak.
Ha a sértett cselekvőképtelen, nem vehet részt a közvetítői eljárásban. Ha a
sértett életkora miatt cselekvőképtelen, jognyilatkozat megtételére nincs lehetősége,
azon kívül a tizennegyedik életévét be nem töltött sértett esetében nem is célszerű a
terhelttel való személyes találkozása, a sértett védelmét is szolgálja a rendelkezés.
Ha a sértett cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll - állapotától függetlenül
-	nem indokolt az eljárásbeli részvétele, ügyei vitelére önállóan képtelen, nevében a
törvényes képviselő tehet jognyilatkozatot, és az ilyen sértett érdekét sem szolgálja a
személyes részvétel.
A büntetőeljárás általános szabályai érvényesülnek a személyi adatok zártan
kezelése, az anyanyelvhasználat és a tolmács igénybevétele tekintetében.
Előfordulhat, hogy a közvetítői eljárás során a közvetítő az ügyész vagy a
bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének
szükségességét észleli. Ekkor tájékoztatja az ügyészt, illetőleg a bíróságot. Ez nem
jelenti azt, hogy a közvetítő részt vesz a bizonyítási eljárásban, főként nem azt, hogy
eljárási cselekményeket végez, de az annak alapjául szolgáló tények, adatok
észlelésekor, azokat köteles jelezni a megfelelő szerv felé.
A 9. §-hoz
A közvetítő az eljárás megindulásának alapjául szolgáló határozatnak az
illetékes pártfogó felügyelői szolgálathoz érkezését követően nyolc napon belül kitűzi
az első közvetítői megbeszélés időpontját. A nyolc napos határidő az első
megbeszélés időpontjának kitűzésére, és nem a megtartására vonatkozik. A
közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy a lehető legrövidebb időn belül
befejeződhessen, és a megállapodás, valamint a közvetítő jelentése a felfüggesztés
határidejének lejárta előtt megérkezzen a bírósághoz, illetőleg az ügyészhez.
A sértettet és a terheltet az első közvetítői megbeszélésre történő idézésben
tájékoztatni kell jogaikról, kötelezettségeikről, valamint az eljárás következményeiről.
Az írásbeli tájékoztatás célja, hogy az első közvetítői megbeszélésen lehetőleg úgy
vegyenek részt az érintettek, hogy a közvetítői eljárás minden fontos részletével
tisztában legyenek.
19
Fontos, hogy a közvetítői eljárás nem lehet a büntetőeljárást elhúzó, parttalan
és céltalan egyezkedés eszköze. A Javaslat kellő időt biztosít arra, hogy amennyiben
nem sikerül egy megbeszélésen megállapodni, legyen mód az esetleges újabb
megbeszélésre, de ésszerű határidőn belül az eljárás résztvevőinek el kell tudniuk
dönteni, hogy megállapodnak vagy sem.
A 10. §-hoz
Az eljárás során az azonos álláspont kialakítására kell törekedni, ezért a Be.
szabályaihoz képest lényegesen enyhébbek a mulasztás jogkövetkezményei, és
némiképp kötetlenebbek az eljárás menetéről szóló rendelkezések is. A közvetítői
eljárás eredménytelensége, sikertelensége semmiképp sem róható egyik résztvevő -
eljárásjogi helyzeténél fogva kiemelendő, hogy a terhelt - terhére sem.
Ezzel együtt a Javaslatban meghatározott időn túl nem lehet igazolási
kérelemmel élni, az ismételt mulasztás a közvetítői eljárás eredménytelen
befejezését vonja maga után.
Az igazolási kérelem elbírálására, valamint a határozattal kapcsolatos
jogorvoslatra vonatkozóan az 5. §-hoz fűzött indokolás irányadó.
A 11. §-hoz
A közvetítői eljárás lefolytatásának szabályai nem olyan szigorúak, mint a
büntetőeljárás perrendi szabályai. A közvetítői eljárás nem versenghet a
büntetőeljárással, nem lehet a bizonyítási eljárás lefolytatásának színtere. Ezért az a
szabály is - a keletkezett okiratok felhasználhatóságának tilalmán, és a titoktartási
kötelezettségen túlmenően -, amely szerint a sértetten és a terhelten kívül más nem
hallgatható meg, ezt a célt szolgálja. A sértett, illetve a terhelt által megnevezett két-
két személy esetleges felszólalása nem ellentétes ezzel a rendelkezéssel, ez
ugyanis csak lehetőség a nevezettek számára, a közvetítőnek a sértettet és a
terheltet viszont mindig meg kell hallgatnia.
A közvetítő ellenőrzi a résztvevők személyazonosságát, valamint azt, hogy
jogaikat, kötelezettségeiket megértették-e, illetve tisztában vannak-e a közvetítői
eljárás lényegével, következményeivel. Ezt követően kerül sor a sértett és a terhelt
meghallgatására. Ez megtörténhet egymás távollétében is.
Ha a sértett és a terhelt meghallgatása egymás távollétében történik, az így
kapott tájékoztatást a közvetítő - a tájékoztatást adó erre irányuló tilalmának
hiányában - közölheti a közvetítői eljárásban résztvevő más sértettel, terhelttel,
illetőleg ezek jogi képviselőjével, annak érdekében, hogy az érintettek álláspontjukat
megfelelő információ birtokában tudják kialakítani. Ez azonban nem lehet visszaélés-
szerű, mindig tisztázni kell, hogy a tájékoztatást adó sértett vagy terhelt hozzájárul-e
az adott információ közléséhez.
20
A megállapodás megkötésekor azonban a sértettnek, ha a törvényes
képviselet kötelező, a törvényes képviselőnek, és a terheltnek egyidejűleg kell jelen
lennie. A szabály garanciális jellegű, minden érintett érdekét egyformán szolgálja, a
közvetítői eljárás alapelveinek megfelelően.
A 12. §-hoz
A közvetítői eljárás legfontosabb mozzanatairól, a közvetítői
megbeszélésekről feljegyzés készül, amely tartalmazza a megbeszélésen jelen lévők
nevét, továbbá az eljárás menetének legfőbb elemeit, oly módon, hogy a jogok
gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése, valamint az eljárási szabályok
megtartása nyomon követhető legyen.
A feljegyzés az eljárás törvényességének fontos garanciális eleme, egyúttal a
történtek lényegének a közvetítő általi dokumentálása a résztvevők érdekeit is
szolgálja.
A 13. §-hoz
A közvetítői eljárásban született megállapodásban a terhelt által vállalt
kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és
nem ütközhetnek a jó erkölcsbe. Ez azt jelenti, hogy a közvetítőnek vizsgálnia kell,
hogy a terhelt által vállalt kötelezettség nem sért-e jogszabályt, végrehajtható,
teljesíthető-, valamint a társadalom erkölcsi értékrendjével nem ellentétes-e. E
körben nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a terhelt cselekménye milyen
mértékű érdeksérelemmel járt, és ehhez mérten mekkora terhet jelent a
megállapodásban vállaltak teljesítése. A sértett és a terhelt ezeknek a
követelményeknek a figyelembe vételével megegyezhet a kártérítés összegében, a
végrehajtás módjában, időpontjában és minden más részletkérdésben is.
A sértett és a terhelt megállapodhatnak úgy, hogy a megállapodással
egyidejűleg sor kerül az abban foglaltak végrehajtására. Ha sértett beleegyezik, a
megállapodás végrehajtása történhet több mozzanatban is (pl. több részletben téríti
meg a kárt a terhelt), ezekben az esetekben az eljárás megszüntetésére nem kerül
sor, ilyenkor az ügyész egy, illetőleg két évvel elhalaszthatja a vádemelést, és a
megállapodásban foglaltak végrehajtásának függvényében megszünteti az eljárást,
vagy vádat emel. Ha a bírósági szakaszban kerül sor ilyen tartalmú megegyezésre, a
bíróság az eljárás felfüggesztésének lejártakor dönt az eljárás megszüntetése, illetve
a büntetőeljárás folytatása tárgyában. A megállapodás minél előbbi végrehajtásának
elősegítését szolgálja az a rendelkezés, amelynek értelmében a kár megtérítésének,
illetve a más módon történt jóvátételnek a végső határideje a vádemelés
elhalasztásának lejárta, illetve a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama.
A megállapodásról a közvetítő okiratot állít ki, amely közokirat, azt a közvetítőn
kívül a sértett, ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is, és a
terhelt is aláírja.
21
A közvetítői eljárásban keletkezett iratok közül abban a büntetőeljárásban,
amelyben a közvetítői eljárásra sor került, csak a megállapodást tartalmazó
közokirat, és a közvetítői jelentés használható fel bizonyítékként.
A 14. §-hoz
A közvetítői eljárásban létrejött közokiratba foglalt megállapodás a közvetítői
eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas, és nem érinti a sértett
igényérvényesítési jogát. A rendelkezés célja az, hogy ne akadályozza a sértettet
abban, hogy egyéb törvényes úton érvényesíthessen a terhelttel szemben a
bűncselekményből származó igényt. Ez akkor fordulhat elő, ha a megegyezésben
foglaltak végrehajtására nem kerül sor, illetve, ha a bűncselekménnyel szoros
összefüggésben a büntetőeljárásban nem érvényesíthető, vagy nem érvényesített
követelése lehet a sértettnek.
A Javaslat szerint más eljárásokban a sértett és a terhelt nem hivatkozhat a
közvetítői eljárás során tett nyilatkozatokra. A szabályozás garanciális jellegű, a
visszaélések elkerülését szolgálja, továbbá nem indokolt, hogy a büntetőeljárásbeli
kárigény érvényesítésén túlmenő, más jogágak körébe tartozó igények érvényesítése
vonatkozásában (pl. nem vagyoni kár, elmaradt haszon) a büntető ügyekben
alkalmazható közvetítői eljárás lezárt ügyeket eredményezzen, illetve elzárja az
egyéb jogágbeli igényérvényesítéstől a sértettet.
A 15. §-hoz
A közvetítői eljárás kezdete, és befejezése a Be. és a Javaslat által
meghatározott aktusokhoz kapcsolódik, ezek objektív körülmények, megállapításuk
nem igényel mérlegelést.
A pártfogó felügyelői szolgálat a közvetítői eljárás befejezését követően
ellenőrzi a megállapodás teljesítését abban az esetben, ha a megállapodás szerint a
terhelt részletekben vagy járadékszerűen teljesít. Ha a terhelt a teljesítést
megkezdte, de nem fejezte be, a megállapodás létrejöttével egyidejűleg szükséges
annak nyomon követése, hogy a megállapodás teljesül-e vagy sem. Ha a közvetítői
eljárás befejeződik, mert a terhelt a teljesítést megkezdte, a közvetítő jelentése
megérkezik az ügyészhez, a törvényes feltételek fennállása esetén az ügyész a
vádemelés elhalasztásáról dönt. Ha a vádemelés elhalasztásának tartama
eredményesen eltelt, azaz a terhelt a teljesítést befejezte, az ügyész az eljárást
megszünteti. Ha a terhelt nem teljesít, az ügyész vádat emel, a vádemelést követően
a bíróság folytatja az eljárást. Indokolt, hogy ha a pártfogó felügyelői szolgálat észleli,
vagy valamely résztvevő a tudomására hozza, hogy a terhelt nem teljesít, vagy a
teljesítés akadálya a sértett magatartása, erről a körülményről az ügyészt, illetve a
bíróságot tájékoztassa. Kiemelendő, hogy a büntetőügyekben eljáró szervet mindig a
pártfogó felügyelői szolgálatnak kell a történtekről tájékoztatnia.
A 16. §-hoz
22
A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő jelentést
készít, amely az eljárás minden lényeges mozzanatát tartalmazza a Javaslatban
meghatározottak szerint.
A jelentést a közvetítő megküldi az eljárás befejezésére alapot adó okirattal
együtt az ügyésznek vagy a bíróságnak, valamint a sértettnek, a terheltnek és
képviselőiknek. Ha az eljárás befejezésére alapot szolgáltató okirat a közvetítői
eljárás eredményeképpen létrejött megállapodás, azt értelemszerűen csak annak az
érintettnek kell megküldeni, aki a megállapodás aláírásakor azt személyesen nem
vette át.
A 17. §-hoz
A közvetítői eljárásban szükségszerűen felmerülhet költség, ez nem bűnügyi
költség, fő szabályként a költségeket a terhelt viseli, de a sértett is és a terhelt is
viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket, azonban ettől eltérően is
megállapodhatnak. Minden esetben az állam viseli azt a költséget, amely annak
kapcsán merült fel, hogy terhelt süket, néma, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem
ismeri. Ha a büntetőeljárásban a közvetítői eljárásra utalást megelőzően a terhelt
költségmentességben részesült, ez a kedvezmény érvényesül a közvetítői eljárásban
is. A közvetítői eljárás, bár a büntetőeljáráshoz szorosan kapcsolódik, nem része
annak. Nem lenne indokolt, hogy a közvetítői eljárás sikere esetén, a terhelt minden
költség megfizetése alól mentesüljön, ez az eljárás nem a büntetőeljárás
szükségszerű része, ezért nem integrálódik abba a költségek viselése terén.
A költségek megállapítása, és utalványozása a pártfogó felügyelői szolgálat
feladata, ha a költségre alapot adó eljárási cselekmény nem igényelt ügyészi vagy
bírói intézkedést. Ha a közvetítői eljárással összefüggésben olyan költség merül fel,
amelyről az ügyész illetőleg a bíróság határoz (pl. a közvetítő jelzése folytán
elmeorvos-szakértő kirendelésére kerül sor a büntetőeljárásban), akkor a költség
tekintetében is az ügyész, illetőleg a bíróság határoz, ha azonban a közvetítői
eljárásban kirendelt védői díj merül fel, illetve a tolmács közvetítői megbeszélésen
való tevékenységével kapcsolatban merül fel költség, ezt a pártfogó felügyelői
szolgálat nyomban utalványozza.
A 18. §-hoz
A Javaslat módosítja a Btk.-t, a hivatalos személyek felsorolását tartalmazó
rendelkezést kiegészíti a pártfogó felügyelői szolgálatnál pártfogó felügyelői
tevékenységet végző, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy
beiktatásával. A pártfogó felügyelő tevékenységének jelentősége, sokrétűsége
indokolttá teszi hivatalos személyi minőségét, ez a közvetítői tevékenység
jelentőségénél fogva külön kiemelendő.
A 19. §-hoz
23
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. §-ának d) pontja
tartalmazza a végrehajtható okiratok felsorolását. A Javaslat a felsorolásban
valamennyi olyan értesítést feltünteti végrehajtható okiratként, amely az adott
pénzösszeg behajthatóságához szükséges.
A 20. §-hoz
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása is szükséges, e törvény 4/A. §-a tartalmazza a pártfogó felügyelő
feladatait, amit indokolt kiegészíteni a büntetőügyekben lefolytatott közvetítői
eljárással.
A 21. §-hoz
A Be. módosítására azért van szükség, mert a közvetítői eljárás során
előterjesztett, és elutasított igazolási kérelem, illetve kizárási indítvány tekintetében
akként rendelkezik a Javaslat, hogy a közvetítő, illetve a pártfogó felügyelői szolgálat
vezetője által hozott határozat ellen jogorvoslattal lehet élni, melyet a büntetőeljárás
bírósági szakaszában a büntetőeljárást lefolytató bíróság bírál el, míg a vádemelés
előtti szakaszban az ügyész dönt ugyanezen kérdésekben. Ezekkel a
rendelkezésekkel összefüggésben a Javaslat tartalmazza a Be. módosítását.
A Be. 227. §-ának (1) bekezdése tartalmazza, hogy a vádemelés
elhalasztását követően mely esetekben kerül sor vádemelésre. A Javaslat ezt a
felsorolást egészíti ki, azzal az esettel, amikor a gyanúsított a közvetítői eljárásban
létrejött megállapodásban foglaltakat nem teljesíti, a vádemelés elhalasztása
tartamának lejártáig, emiatt vádemelés szükséges.
A 22. §-hoz
Az áldozatsegítés célja az, hogy minden áldozat a lehető legkönnyebben,
korlátozás nélkül juthasson hozzá a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az
állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.) által biztosított
támogatásokhoz. Ennek megfelelően az Ást. értelmében az áldozatsegítő eljárások
illeték- és díjmentesek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) az Ást. háttérjogszabálya. A Ket.
értelmében az anyanyelv használatával kapcsolatos költség (tolmács díja, határozat
lefordításának díja stb.) eljárási költség. Ennek alapján értelmezési kérdés, hogy a
nyelvi közvetítés a díjmentességbe beletartozik-e, ezért a módosítás az
alkalmazhatóság szempontjából egyértelmű helyzetet teremt.
Azt is szükséges meghatározni, hogy az anyanyelv használatával
kapcsolatban felmerült költségeket az áldozatsegítő szolgálat, a célelőirányzat
terhére viseli.
A Javaslat tartalmazza a szükséges felhatalmazást az Ást. szerinti
támogatások engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére, a rászorultság
24
igazolásának módjára, a pénzbeli támogatás folyósítására és visszatérítésére,
valamint az iratkezelésre vonatkozó részletes szabályok megalkotására.
A 23. §-hoz
A Javaslat a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi
11. törvényerejű rendeletet kiegészíti a pártfogó felügyelői tevékenységgel
kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának részletes szabályai megalkotására
vonatkozó felhatalmazó rendelkezéssel.
A 24. §-hoz
A Javaslat - a szöveget megállapító törvény címének és számának
feltüntetésével, megjelölve a szóban forgó rendelkezést beiktató szakaszt és
bekezdést - azt a törvényhelyet helyezi hatályon kívül, amely a Javaslattal
módosított rendelkezést megállapította.
A közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési
követelményeit, továbbá a közvetítői eljárás iratkezelési szabályait rendeletben kell
megállapítani, a Javaslat erre ad felhatalmazást a büntetés-végrehajtásért felelős
miniszternek.
A 25. §-hoz
A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 40. §-ának (3) bekezdése
értelmében, ha a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok
tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án
aláírt Európai Megállapodás tárgykörét érinti, az indokolásban tájékoztatást kell adni
arról is, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget az Európai
Közösségek jogszabályaihoz való közelítés követelményének, illetőleg az
összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. A rendelkezés ennek
a követelménynek tesz eleget.