﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1370. számú
törvényjavaslat
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról
Előadó:
Kiss Péter
szociális és munkaügyi miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi ... törvény
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról
1.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 7. §-ának
második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára - a
83/B. §-ban megállapított kivétellel - személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.”
2.	§
Az Mvt. 11. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A munkavédelem alapvető szabályait e törvény, a részletes szabályait e törvény
felhatalmazása alapján a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által kiadott és más külön
jogszabályok, az egyes veszélyes tevékenységekre vonatkozóan a feladatkörében érintett
miniszter rendeletével hatályba léptetett szabályzatok (a továbbiakban: Szabályzat)
tartalmazzák.”
3.	§
Az Mvt. 17. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A foglalkoztatáspolitikáért, illetve a bányászati ügyekért felelős miniszter
és az irányítása alatt működő központi közigazgatási szervek (a továbbiakban: munkavédelmi
hatóság) saját jogkörükben látják el a munkavédelem nemzetgazdasági szintű irányításával
kapcsolatos feladatokat.
(2)	Külön jogszabály szerint a bányafelügyelet is ellát munkavédelmi hatósági feladatokat.
(3)	A munkavédelem irányításában, hatósági tevékenységében jogkörrel rendelkező állami
szervek és felügyeletek feladataik ellátása során együttműködnek egymással, valamint a
közigazgatási szervekkel, a munkáltatók és munkavállalók érdek-képviseleti szerveivel.
(4)	A munkavédelem ágazati feladatait a feladatkörében érintett miniszter látja el.”
4.	§
Az Mvt. 18. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Munkaeszközt üzembe helyezni, valamint használatba venni csak abban az
esetben szabad, ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre, külön
jogszabályban meghatározott gyártói megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget
tanúsító egyéb dokumentummal (pl. tanúsítvány).
(4)	Egyéni védőeszközt forgalomba hozni, használatba venni akkor szabad, ha az
rendelkezik EK-megfelelőségi nyilatkozattal, illetve EK-típustanúsítvánnyal. Az egyéni
2
védőeszközök megfelelőségének tanúsítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendeletében foglaltak szerint kell elvégezni.
(5)	A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter meghatározza az egyéni
védőeszköz EK-megfelelőségi nyilatkozata, EK-típustanúsítványa kiadásának, valamint az
egyéni védőeszközök minőségét biztosító rendszer, továbbá a gyártás minőségirányítási
rendszere ellenőrzésének részletes szabályait. ”
5.	§
Az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyes
veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésének feltétele továbbá az adott munkaeszköz
megfelelőségvizsgálatán alapuló, akkreditált szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyv.”
6.	§
Az Mvt. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter - az egészségügyért felelős
miniszterrel egyetértésben - meghatározza a munkaeszközökre, továbbá a munkahelyekre
vonatkozó munkavédelmi követelmények minimális szintjét, ideértve az ideiglenes vagy
változó helyszínű építkezésekre vonatkozó munkavédelmi szabályokat is.”
7.	§
Az Mvt. 40. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló
munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy
az az ott dolgozókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az
összehangolás keretében különösen az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról
és a megelőzési intézkedésekről az érintett munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket,
illetőleg a munkavégzés hatókörében tartózkodókat tájékoztatni kell. Az összehangolás
megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató, ilyen kikötés hiányában a
fővállalkozó, illetve bármely más olyan személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges
irányítást gyakorolja, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az a
felelős, akinek a területén a munkavégzés folyik.”
8.	§
Az Mvt. 42. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító
hatásuk csökkentése érdekében]
„b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell
határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és
használatukat meg kell követelni;”
3
9.	§
Az Mvt. 54. §-a (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározott kockázatértékelést és megelőző
intézkedéseket első alkalommal a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott I. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál legkésőbb a munkáltató
tevékenységének megkezdésétől számított hat hónapon belül, egyébként egy éven belül, azt
követően indokolt esetben köteles elvégezni, és azt évenként felülvizsgálni.”
10.	§
Az Mvt. 57. §-a (3) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ Az előző bekezdésekben meghatározott személy feladata különösen]
„i) a külön jogszabályban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített
feladatok ellátásában részvétel, továbbá a munka-egészségügyi feladatok teljesítésében
szükség szerinti közreműködés.”
11.	§
(1)	Az Mvt. 58. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat munkavédelmi feladatokra kiterjedő
szakmai irányítását a munkavédelmi hatóság látja el, ebben a körben a munkáltató a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál foglalkoztatottaknak utasítást nem adhat.”
(2)	Az Mvt. 58. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat - külön jogszabályban meghatározottak
szerint - ellátja a munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatokat.”
12.	§
(1)	Az Mvt. 64. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a munkabaleset esetén - eltérő jogszabályi
rendelkezés hiányában - a munkáltató, foglalkozási megbetegedés esetén a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott szerv (személy) teljesíti.”
(2)	Az Mvt. 64. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A munkáltató esetében az adószámot kell feltüntetni, amennyiben adószámmal
nem rendelkezik, személyes adataként saját adóazonosító jelét is rögzítenie kell.”
(3)	Az Mvt. 64. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(6) A bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos részletes
előírásokat a munkabalesetek tekintetében e törvény és a foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter rendelete, a foglalkozási megbetegedések tekintetében a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszternek az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete
határozza meg.”
13.	§
Az Mvt. 72. §-a (1) bekezdésének második francia bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A munkavédelmi képviselő - a 70. §-ban leírtakat is figyelembe véve - jogosult
meggyőződni a munkahelyeken az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek érvényesüléséről, így különösen]
„- az egészség megóvására, illetőleg a munkabalesetek és foglalkozási
megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról;”
14.	§
Az Mvt. 80. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 82. § (1) bekezdése alapján kiszabott pénzbírságot a munkavédelmi hatóság
kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A számla javára ilyen címen
fennálló tartozás adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.”
15.	§
Az Mvt. 81. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„81. § (1) A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését,
valamint ellenőrzését a munkavédelmi hatóság látja el.
(2)	A munkavédelmi hatóság tájékoztatást ad a közbeszerzési jogszabályban meghatározott
ajánlattevő részére a munkavállalók egészségére és biztonságára vonatkozó
kötelezettségekről.
(3)	A munkavédelmi hatóság tájékoztatással és tanácsadással segíti a munkáltatókat és
munkavállalókat, a munkavédelmi képviselőket, továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a
munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék.
(4)	A munkavédelmi hatóság ellenőrzése kiterjed
a)	a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére;
b)	a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott
technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények
érvényesítésére;
c)	a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek
kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre.
(5)	A munkavédelmi hatóság jogosult az ellenőrzése során feltárt hiányosságok
megszüntetése érdekében e törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedés és
felelősségre vonás alkalmazására.”
5
16. §
(1)	Az Mvt. 82. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen]
„g) a munkavégzés 40. § (2) bekezdése szerinti összehangolási kötelezettségének
elmulasztása.”
(2)	Az Mvt. 82. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (5) A munkavédelmi bírságot a súlyos veszélyeztetést feltáró felügyelő javaslata
alapján a munkavédelmi hatóság a veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás
személyi és tárgyi körülményeinek mérlegelésével szabja ki.”
17.	§
Az Mvt. 82/C. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) A hatósági eljárás során hozott döntés végrehajtását a munkavédelmi hatóság
foganatosítja, ennek során azt a végrehajtási szolgálattal azonos jogok illetik meg és
kötelezettségek terhelik.”
18.	§
Az Mvt. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § A munkavédelmi hatóság a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter
rendelete szerint engedélyezi a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe nem tartozó
munkabiztonsági szakértők működését, és az engedélyezésekről nyilvántartást vezet.”
19. §
Az Mvt. a következő új 83/B. §-sal egészül ki:
„83/B. § (1) A munkavédelmi hatóság a munkavédelmi szabályok munkáltatók
általi megtartásának más szerv előtti, külön jogszabály szerinti eljárásban (pl. a megváltozott
munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása) történő igazolása céljából
hatósági nyilvántartást vezet.
(2)	A hatósági nyilvántartás tartalmazza azoknak a munkáltatóknak az adatait, amelyekre
vonatkozóan a munkavédelmi ellenőrzés során az eljáró hatóság jogerős és végrehajtható
határozata jogsértést állapított meg és munkavédelmi bírságot szabott ki. A nyilvántartás
tartalmazza
a)	a munkáltató nevét, székhelyét, adószámát, adószámmal nem rendelkező természetes
személy munkáltató nevét, lakcímét, adóazonosító jelét;
b)	a jogsértést megállapító határozat keltét és számát;
c)	a jogsértés megjelölését, valamint megállapítása jogerőre emelkedésének és
végrehajthatóvá válásának időpontját;
6
d)	a munkavédelmi bírság tényét és mértékét.
(3)	A hatósági nyilvántartás adatait a munkavédelmi hatóság informatikai rendszerében
kezeli. A (2) bekezdésben meghatározott adatoknak az informatikai adatbázisban történő
rögzítése a munkavédelmi hatóság által, illetve területi szervei útján történik a jogsértést
megállapító határozat jogerősítésének napján, a közigazgatási határozat bírósági
felülvizsgálata esetén a bíróság határozatának jogerőre emelkedésének napján.
(4)	A munkavédelmi hatóság a nyilvántartásban szereplő adatokat a bejegyzés alapjául
szolgáló határozat meghozatalától számított két év elteltével törli.
(5)	A munkavédelmi hatóság az általa vezetett nyilvántartás adatai alapján a munkavédelmi
jogsértést elkövető munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkavédelmi bírsággal
sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító
határozat keltének és végrehajthatóvá válásának napját a honlapján történő közzététel útján
nyilvánosságra hozza.”
20. §
(1)	Az Mvt. 84. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata és a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„A munkavédelmi hatóság felügyelője jogosult
a)	a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban
nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkavédelmi követelmények teljesítéséről;”
(2)	Az Mvt. 84. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felügyelő köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet, valamint a foglalkozási
megbetegedést, a fokozott expozíciós esetet - a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve
-	kivizsgálni.”
(3)	Az Mvt. 84. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felügyelő a tényállás alapján jogosult a munkáltató és a munkahelyen munkát
végző személy közötti munkavégzésre irányuló - az ellenőrzés megkezdésekor, illetőleg
súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset időpontjában fennálló - jogviszonyt szervezett
munkavégzésnek minősíteni. A minősítéshez a munkáltatóként eljárás alá vontnak
rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható,
hogy a részére végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés (87. § 9. pont) körébe.”
21.	§
Az Mvt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § A munkavédelmi hatóság hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban
meghatározott sugár-egészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi,
illetőleg a kémiai biztonsággal összefüggő feladatok ellenőrzésére, a - munka-egészségügyi
feladatok kivételével a - bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a
Magyar Honvédségre, a rendvédelmi szervekre, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, a
7
katasztrófavédelem szerveire, amelyekre vonatkozóan az irányító jogkört gyakorló miniszter
látja el a munkavédelmi hatósági tevékenységet.”
22.	§
(1)	Az Mvt. 87. §-a a következő új 1/B-1/E. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 1/B.
pont számozása 1/F. pontra változik:
[ E törvény alkalmazásában:]
„ 1/B. EK-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy a
védőeszköz a mintának és az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének
tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak megfelel.
1/C. EK-típustanúsítvány: a tanúsítást végző bejelentett (notifikált) szerv által
kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EK
típusvizsgálat alapján megfelel az egyéni védőeszközök követelményeiről és
megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály előírásainak.
1/D. Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben
bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően
megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a)	a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat
során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki
tényezőkre vezethető vissza, illetve
b)	a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a
következménye.
1/E. Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a
foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban
meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj
esetében 4000 Hz-en a 30 dB halláscsökkenés bármely fülön.”
(2)	Az Mvt. 87. §-a 9. pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[ E törvény alkalmazásában:]
„9. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a közszolgálati, a
közalkalmazotti jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi
alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban,
szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban
a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során,
továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a
büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a
közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári
nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati
viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által
szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.”
8
23.	§
(1)	Az Mvt. 88. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter e törvény 19. §-ának (3)
bekezdésében, 21. §-ának (1), (3) és (5)-(6) bekezdéseiben, 24. §-ában, 25. §-ában, 31-34. §-
aiban, 40. §-ának (1) bekezdésében, 43. §-ában, 44. §-ának (1) bekezdésében, 45. §-ának (1)
bekezdésében, 50. §-ában, 56. §-ában, 58. §-ában, 60. §-ában foglaltak részletes szabályait - a
47. §-ban leírt külön szabályozást nem érintve - az egészségügyért felelős miniszterrel
egyetértésben, rendeletben határozza meg. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében e szabályokat a foglalkoztatáspolitikáért
felelős miniszter a bányászati ügyekért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.”
(2)	Az Mvt. 88. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi
(7)	bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Az e törvényben hivatkozott munkavédelmi hatóság megnevezését, jogállását,
feladat- és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg.”
(3)	Az Mvt. 88. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést
szolgálja:
a)	az Európai Közösségek Tanácsának 89/391/EGK irányelve a munkavállalók
munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedésekről,
b)	az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelve a munkavállalók
szolgáltatások nyújtása esetén történő kiküldetéséről.”
Záró rendelkezések
24.	§
(1)	Ez a törvény 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mvt. 9. §-ának (3) bekezdésében a „fegyveres
erőknél (a honvédelmi miniszter vezetése és irányítása, illetőleg felügyelete alá tartozó
szervezetek, valamint a határőrség) és rendvédelmi szerveknél munkavégzésre irányuló
jogviszonyban, büntetés-végrehajtási jogviszonyban” szövegrész helyébe a „Magyar
Honvédségnél, a rendvédelmi szerveknél, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a
katasztrófavédelem szerveinél munkavégzésre irányuló jogviszonyban, szolgálati viszonyban”
szövegrész, az Mvt. 23. §-ának (1) bekezdésében az „amelynek felülvizsgálatát” szövegrész
helyébe az „amelynek időszakos biztonsági felülvizsgálatát” szövegrész, az Mvt. 42. §-ának
c)	pontjában a „védőberendezéseket és eszközöket” szövegrész helyébe a „biztonsági
berendezéseket és eszközöket” szövegrész, az Mvt. 58. §-ának (1) bekezdésében „az
egészségügyi, szociális és családügyi miniszter” szövegrész helyébe „a
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter” szövegrész, az Mvt. 63. §-ának (2) bekezdésében
és a 82. §-ának (2) bekezdés e) pontjában a „védőberendezések” szövegrész helyébe a
„biztonsági berendezések” szövegrész lép.
9
(3)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Mvt. 88. §-ának (6) bekezdése hatályát veszti.
(4)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi
Szolgálatról szóló 1991. évi XI. törvény 4. §-ának (4) bekezdése hatályát veszti.
(5)	A 16. § (1) bekezdését, valamint a 20. § (3) bekezdését a törvény hatálybalépését követően
elkövetett jogsértések esetében lehet alkalmazni. Az OMMF a 2007. január 1-jét követően
elkövetett, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított jogsértésekre vonatkozó, e
törvénnyel beiktatott 83/B. § szerinti adatokat hozza nyilvánosságra.
(6)	Ahol jogszabály - kivéve a munkavédelmi hatóságot kijelölő kormányrendelet - az
Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséget említi, ott munkavédelmi
hatóságot kell érteni.
1
INDOKOLÁS
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) módosítását tartalmazó
törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) fontos tartalmi változásokat céloz meg a
törvényben. Egyrészt megvalósítaná az egységes munkavédelmi felügyelet integrált szervezeti
kereteit, másrészt törvényi alapot teremtene a munkavédelmi bírságszankciók nyilvánosságra
hozásához, továbbá jogszabályváltozások alapján korszerűbb fogalmakat határozna meg, és az
ellenőrzési tapasztalatokra építve néhány feladatot, eljárást pontosítana. A Javaslat
figyelemmel lenne a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítását szolgáló
koncepcionális igényre is.
1.	Az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakításokról és az azokat
megalapozó intézkedésekről szóló 2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat értelmében, 2007.
január 1-jei végrehajtási határidővel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a
továbbiakban: ÁNTSZ) munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatai átkerülnek az Országos
Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: OMMF). Az új integrált
felügyelet „munkavédelmi hatóság” elnevezéssel szerepelne az Mvt.-ben, figyelemmel a
2006. évi LVII. törvényben foglaltakra.
A határozatban megjelöltek végrehajtásához elengedhetetlen a munkavédelemről szóló 1993.
évi XCIII. törvény Javaslat szerinti módosítása.
Az Mvt. módosításáról szóló törvényjavaslat célja
-	az ÁNTSZ megyei, városi, fővárosi kerületi intézeteinél gyakorolt
munkaegészségügyi (munkahigiénés) elsőfokú és másodfokú hatósági feladatoknak,
-	a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ keretében működő, és a
munkaegészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-egészségügyi) szakmai irányítást, a
munkaegészségügyi követelmények, személyi feltételek kimunkálását, vizsgálatát
végző Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetnek
az OMMF szervezetébe és feladatai közé történő integrálását biztosító, azt megvalósító
jogszabályi feltételek megteremtése.
A Javaslat megteremti a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság
és munkaegészségügy) szervezeti integrációjának jogi kereteit, meghatározza az egységes
munkavédelmi hatóságra vonatkozó - törvényi szinten szabályozandó - jogosultságokat és
kötelezettségeket, megszüntetve ezzel az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés feltételei ellenőrzésének - az európai gyakorlattal is ellentétes - elkülönült
szervezetek által, ezért szervezeti és szakmai tagoltságban végzett tevékenységét.
A Javaslat a munkavédelem feladatai egy szervezetben történő ellátásának szabályozásával
biztosítja a munkavédelmi hatósági tevékenység hatékonyságának további növelését, a
tevékenység ellátásához szükséges létszám- és eszközigény racionalizálását, amelynek
2
eredményeként az ellenőrző apparátus egyszerűsödik, a munkáltatókkal szemben támasztott
elvárások, a lefolytatott eljárások pedig egységesebb formában jelenhetnek meg.
A Javaslat ezért a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok egységes szervezetben történő
ellátását - a külön törvény szerinti feladatokat is ellátó bányafelügyelet és bányabiztonság
kivételével - az OMMF feladatkörében határozza meg. Mindebből következően az egészséget
nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályok, ideértve a munkahelyek,
a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők (pl. zaj, rezgés), a
munkaalkalmasság követelményei, mint főbb szabályozási csoportok meghatározása is átkerül
a Javaslat szerint az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi
miniszterhez.
A Javaslat a kormányhatározat végrehajtása érdekében az ÁNTSZ-re és annak feladataira
vonatkozó rendelkezéseket kiemeli az ÁNTSZ törvényi szabályozásából és azokkal megfelelő
módon kiegészíti a munkavédelmi hatóság feladat- és jogkörét, pontosan meghatározva az
egységes szervezetben végzendő munkavédelmi feladatokkal kapcsolatos szervezeti
kereteket, hatósági jogköröket, a munkaegészségügyi (munkahigiénés, foglalkozás-
egészségügyi) szakmai irányítási feladatokat és a mindezek ellátásához kellő tudományos,
elméleti és vizsgálati tevékenységet végző háttérintézményt.
A munkavédelmi hatóság jogállását, illetékességét, feladat-és hatáskörét, azaz a törvényben
leírt funkciókra történő kijelölését Kormányrendelet szabályozza a Javaslat hatálybalépését
követően.
A Javaslat a munkaegészségügyi feladatok átvétele körében beemeli az értelmező
rendelkezések körébe a foglalkozási megbetegedés, illetőleg a fokozott expozíció fogalmát,
kibővíti a szervezett munkavégzés fogalmi körét a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően.
2.	Minden, jelentős jogterületet szabályozó törvény rendelkezéseit szükséges időszakonként
áttekinteni és az egyes szabályokat a hatályba lépésük óta eltelt időben felgyülemlett
gyakorlati tapasztalatok, illetőleg a jogi szabályozás változásai alapján korszerűsíteni.
A szakmai integrációs célú módosítás mellett ezért a Javaslat néhány, e szempontok alapján
szükségessé vált, a jogi szabályozás változását követő, pontosító szabályozást tartalmaz a
munkaeszközök üzembe helyezésével, használatba vételével, az egyéni védőeszközök
megfelelőségének tanúsításával, a használatukra történő kioktatással kapcsolatosan.
A Javaslat a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a legveszélyesebb
tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a kockázatértékelésre
vonatkozó szabályozást.
A Javaslat ugyanezen okból emeli be a törvény rendelkezései közé a munkavédelmi bírság
kiszabásának alapjául szolgáló, a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan
veszélyeztető tényállások körébe a munkavégzés munkáltatókat terhelő összehangolási
kötelezettségének elmulasztását.
A Javaslat kiterjeszti a munkavédelmi felügyelőnek a munkáltató és a munkahelyen munkát
végző személy közötti munkavégzésre irányuló, az ellenőrzés megkezdésekor fennálló
jogviszony minősítésére vonatkozó jogosultságát súlyos baleset bekövetkezésekor e baleset
bekövetkezésének időpontjában fennálló jogviszony minősítésének jogával is.
3
3.	A Javaslat megteremti továbbá a jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok
adatvédelmi szabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatalának. A jogerős és végrehajtandó
bírsághatározatok ténye alapul szolgálna a más jogszabályokban biztosított támogatások
feltételei vizsgálatához, ugyanis támogatást kizáró tény lehet a meghatározott időn belül
jogerősen kiszabott munkavédelmi bírság.
4.	A Javaslat figyelembe veszi a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány
tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.)
73. §-a (1) bekezdését, mely szerint a központi hivatalokat kormányrendelet hozza létre.
Ennek megfelelően a Javaslat az OMMF megnevezése nélkül határozza meg a munkavédelmi
hatóság státuszát és feladatait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Mvt. hatályos szabályozása értelmében (7. §) a munkavédelemmel kapcsolatos minden
eljárás során az adatok védelmét az adatvédelemmel kapcsolatos szabályok szerint kell
biztosítani. E körben rendelkezni kellett az adatok statisztikai célra történő
felhasználhatóságáról, illetőleg azok ugyanezen célra - az adatvédelmi szabályozásnak
megfelelően, személyazonosításra alkalmatlan módon - történő átadásáról. Törvény
rendelheti el az azonosításra alkalmas adat átadását, ezért a Javaslat 14. §-ában megteremti a
jogszabályi lehetőségét a munkavédelmi bírságok adatvédelmi szabályoknak megfelelő
nyilvánosságra hozatalának, amelyre vonatkozóan az adatvédelmi rendelkezéseknek
megfelelő, részletes, a munkavédelmi törvény általános szabályozásától eltérő
rendelkezéseket tartalmaz. Ezért vált szükségessé az új szabályoknak az általános
szabályozásból történő kiemelése.
A 2. §-hoz
Az Mvt. hatályos szabályozása értelmében a munkavédelem két egyenértékű szakmai
területét, a munkabiztonságot és a munkaegészségügyet két külön hatóság ellenőrzi, ebből
következően két miniszter valósítja meg a jogszabályalkotás-előkészítés feladatait is. A
szociális és munkaügyi miniszter (2007. január 1-jétől a 2006. évi LVII. törvény
végrehajtásáról rendelkező ún. „saláta törvény” szerint foglalkoztatáspolitikáért felelős
miniszter), illetve az irányítása alá tartozó OMMF (2007. január 1-jétől munkavédelmi
hatóság) a munkabiztonság, az egészségügyi miniszter (2007. január 1-jétől egészségügyért
felelős miniszter) és az irányítása alá tartozó ÁNTSZ (2007. január 1-jétől egészségügyi
államigazgatási szerv) a munkaegészségügy területére bír kizárólagos normaalkotási
kompetenciával, azzal, hogy az általános munkavédelmi irányítási és hatósági állami
feladatok a munkaügyi ágazatot illetik.
Az Mvt. módosításával az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést
biztosító szabályok, főbb szabályozási csoportokként ideértve a munkahelyek, a
munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők és a
munkaalkalmasság követelményeinek - mint a munkavédelemre vonatkozó szabályozási
4
tárgynak - a meghatározása is átkerül az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és
munkaügyi miniszterhez.
A Javaslat mindezek okán kiemeli a törvényi szabályozásból az egészségügyi miniszternek a
munkavédelem részletes szabályaira vonatkozó jogszabály alkotási jogosultságát.
Ezen általános módosítási célt a Javaslat következetesen valósítja meg a munkavédelmi
törvény módosítása során, néhány esetben azonban ettől eltérve, a szabályozás tárgyára
figyelemmel nem veszi ki a szabályozásból az egészségügyi miniszter jogszabály-alkotási
jogkörét [pl. a nem kizárólag a szervezett munkavégzés körét, illetőleg a munkavállalókat
érintő pályaalkalmassági vizsgálat rendjére vonatkozóan (49. § (2) bekezdés].
A 3. §-hoz
Az Mvt. 17. §-a az állami szervezet keretében nevesíti a munkavédelemben közreműködő
állami szerveket, megadva a munkavédelmi hatóság központi közigazgatási jellegét is. A
Ksztv. felhatalmazása alapján 2007. január 1-jétől a jogállásra vonatkozó kérdéseket
kormányrendelet fogja rögzíteni, ezért e rendelkezések kikerültek az Mvt.-ből. Az irányító
miniszterek felsorolásából kimarad az egészségügyi miniszter, tekintve, hogy az általa
irányított ÁNTSZ hatásköréből kikerül a munkaegészségügyi feladata.
A kormányrendelet szerint az OMMF kijelölésével egységes integrált munkavédelmi hatóság
jön létre, melynek kapcsán emeli be a Javaslat a „munkavédelmi hatóság” általános szervezeti
megjelölést az Mvt.-be.
A Javaslat a miniszterek konkrét megnevezése helyett az adott feladat-és hatáskör ellátásával
érintett miniszteri pozíciót nevesíti.
Az OMMF mellett - az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatai megszűnésével - a Javaslat
szerint kizárólag a bányafelügyelet lát el speciális, kiegészítő jellegű munkavédelmi hatósági
feladatokat.
A 4. §-hoz
A munkaeszközökre vonatkozóan az Mvt. 18. § (3) bekezdésének szabályozása megfelelőségi
nyilatkozat, illetőleg megfelelőségi tanúsítvány rendelkezésre állását követeli meg az üzembe
helyezés, valamint a használatba vétel feltételeként. Noha az Mvt. közvetlenül nem mondja
ki, hogy a munkáltatónál legyen ez a dokumentum, de a munkavédelmi szempontú előzetes
vizsgálat keretében erre is szükség van. Ez az elvárás számos esetben csak nagyon nehezen
teljesíthető, esetenként pedig teljesíthetetlen.
A munkaeszközök tágabb körét jelentő termékek megfelelőség tanúsítására számos
jogszabály vonatkozik (pl. nyomástartó edényekre, felvonókra), amelyekben a megfelelőség
tanúsítás formájaként különféle megoldások (modulok) választhatók. A modul rendszerből
történő választás lehetőségét kínálja a gyártónak a gépek biztonsági követelményeiről és
megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet is, amelynek előírásait
a munkaeszközök tanúsítása során alapul kell venni. Ugyanakkor az Mvt. 18. § (3)
bekezdésében „megfelelőségi nyilatkozatra” illetőleg „megfelelőségi tanúsítványra” történő
szűkítés jelenik meg, és nem veszi figyelembe a gyártó rendelkezésére álló további
5
lehetőségeket. Ezt az ellentmondást oldja fel a Javaslat, amikor a törvényi szabályozásban a
megfelelőségi nyilatkozat mellett a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumot is megjelöli
az üzembe helyezés, illetőleg a használatba vétel feltételeként.
Az egyéni védőeszköz esetében a „megfelelőségi nyilatkozat” és a „típusbizonyítvány”
elnevezések az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról
szóló 2/2002. (II. 7.) SzCsM rendelet hatályba lépésekor alkalmazott kifejezések voltak. E
rendeletnek a 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelettel történt módosítása során a régi elnevezések
helyébe az „EK-megfelelőségi nyilatkozat” és az „EK-típustanúsítvány” kifejezések léptek,
ezért a Javaslat már ezen új, a hatályos szabályozásnak megfelelő elnevezéseket emeli be a
törvény rendelkezései közé, törvényi szinten is megadva e fogalmak meghatározását.
A Javaslat a miniszterek konkrét megnevezése helyett az adott feladat-és hatáskör ellátásával
érintett miniszteri funkciót emeli be a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítása
érdekében.
Az 5. §-hoz
Nem egyértelmű, hogy az Mvt. 21. §-ának (5) bekezdése szerinti, a foglalkoztatáspolitikai és
munkaügyi miniszter rendeletének [a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 22.) MüM rendelet (a továbbiakban:
Vhr.)] 1/b mellékletében meghatározott egyes veszélyes munkaeszközök üzembe
helyezésének feltételéül megjelölt, az adott munkaeszköz vizsgálatán alapuló megfelelőségi
tanúsítványt ki adhatja ki.
A Vhr. 1/b mellékletében szereplő két munkaeszköz (helyszíni összeszerelésű gépi
meghajtású daruk, járműürítés és -mozgatás helyszíni összeszerelésű különleges
berendezései) megfelelőségének vizsgálatára bejelentett (notifikált) szervezet nem, csak
akkreditált szervezet jogosult, ezért a Javaslat - a gyakorlati tapasztalatok tanulságainak
megfelelően - az ilyen szervezet által kiadott vizsgálati jegyzőkönyvet írja elő az üzembe
helyezés további feltételeként.
A Javaslat következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri pozíciót
nevesíti a miniszterek konkrét megnevezése helyett.
A 6. §-hoz
A munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és munkaegészségügy)
szervezeti integrációjának következményeként az egészséget nem veszélyeztető
munkavégzést biztosító szabályok, a munkahelyek (munkakörülmények) egészségügyi
feltételei, a munkaalkalmasság egészségügyi követelményei meghatározása is átkerül a
Javaslat szerint az egészségügyi miniszter feladatköréből a szociális és munkaügyi
miniszterhez. Ennek megfelelően a Javaslat értelmében megszűnik az egészségügyi
miniszternek az e körben történő szabályozásra vonatkozó együttes rendeletalkotási
jogosultsága és kötelezettsége, ugyanakkor az általános egészségügyi szakmai érdekek
képviselete indokolja a szabályozásban biztosított kiemelt egyetértési jogát.
A Javaslat e helyen is átvezeti a feladatot ellátó miniszterek megjelölését.
6
A 7. §-hoz
Az Mvt. szabályozása [40. § (2) bekezdés] munkavégzésük összehangolására kötelezi a
munkáltatókat, amennyiben a munkavégzés olyan munkahelyen történik, ahol egymást követő
munkafolyamatokat végeznek és különböző munkáltatók alkalmazásában álló
munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak.
Ilyen munkavégzés jellemző például az építőiparra, ahol a munkahelyi kockázatok jelentős
száma és súlyossága, a veszélyeztetés mértéke miatt a leggyakoribbak és a legsúlyosabbak a
munkabalesetek. Az összehangolást igénylő munkavégzések ellenőrzésének tapasztalatai
ugyanakkor azt mutatják, hogy a munkavégzés helyszínén számos esetben nem tartózkodik
az összehangolás megvalósításáért a felek által szerződésben megjelölt munkáltató,
fővállalkozó, továbbá ezek képviselői, esetlegesen e munkáltatók által foglalkozatott, a
munkavédelmi szabályok megtartatásáért felelős személy sem. A hatósági ellenőrzés
lefolytatását, ennek megfelelően a munkavédelmi szabályok megsértéséért való felelősség
megállapítását megnehezíti, ha az ellenőrzés során az összehangolási kötelezettség
terheltjeként a „generálkivitelező” jelenik meg, amely fogalom a gyakorlatban ugyan
elterjedt, de azt a hatályos jogi szabályozás nem ismeri.
Ezen ellentmondást oldja fel a Javaslat, amikor az összehangolásra kötelezettek körét kibővíti
azon személlyel, vagy szervezettel, aki (amely) a munkavégzés tekintetében a tényleges
irányítást gyakorolja, a munkahelyért fő felelősséget viseli.
A Javaslat a munkavégzés összehangolási kötelezettségének tartalmára vonatkozó előírást is
pontosítja, mivel az legfontosabb tartalmi elemként - de nem kizárólagosan - terjed ki az
érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselőik, illetőleg a munkavégzés hatókörében
tartózkodóknak az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési
intézkedésekről történő tájékoztatására.
A 8. §-hoz
A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetőleg károsító
hatásuk csökkentése érdekében a munkáltatóknak számos kötelezettsége (pl. veszélyforrások,
az ellenük való védekezés módjának, a védelmet nyújtó védőeszközöknek a meghatározása)
van az Mvt. szabályozása szerint. A Javaslat a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni
védőeszközökkel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek körét bővíti ki az ezen eszközök
használatára történő kioktatási kötelezettséggel, garanciális szabályként tovább növelve a
munkavállalók munkahelyi biztonságát, egészségének, testi épségének védelmét.
A 9. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén
mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető munkahelyi
kockázatokat. A kockázatok értékelését a munkáltató tevékenységének megkezdésétől
számított egy éven belül köteles első alkalommal elkészíteni, függetlenül az általa folytatott
tevékenység veszélyességétől. A szociális és munkaügyi miniszter rendeletében (Vhr.) az I.
veszélyességi osztályba sorolt, tehát a legveszélyesebb tevékenységet végző munkáltatónál
7
indokolt a kockázatértékelést első alkalommal legkésőbb a munkáltató tevékenységének
megkezdésétől számított hat hónapon belül elkészíteni annak érdekében, hogy a kockázatok
feltárására mielőbb sor kerüljön és így a lehetséges veszélyeztetés időtartama lecsökkenjen.
A Javaslat ezért a munkavállalók munkahelyi biztonságának növelése érdekében, a
legveszélyesebb tevékenységet folytató munkáltatók tekintetében tovább szigorítja a
kockázatértékelésre vonatkozó szabályozást.
A Javaslat e törvényhelyen is az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett miniszteri
funkciót nevesíti.
A 10. §-hoz
A munkáltató a hatályos szabályozás értelmében az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatainak teljesítése érdekében a Vhr.-ben
meghatározott veszélyességi osztályhoz, munkavállalói létszámhoz igazodóan elegendő, de
legalább a rendeletben megjelölt időtartamra és szakképesítési feltételekkel köteles
munkavállalót kijelölni vagy foglalkoztatni. A szabályozás a munkavédelmi szakember
foglalkoztatásának kötelezettsége mellett meghatározza e szakember legfontosabb feladatait
is.
E feladatok körét bővíti ki a Javaslat a munkaegészségügyi feladatok OMMF általi átvételével
összefüggésben, a jogszabály által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok
ellátásában való részvétel mellett a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében való -
szükség szerinti - közreműködéssel (pl. információcsere, konzultáció, közös helyszínelés).
A 11.§-hoz
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat szakmai irányítása az integrációval az ÁNTSZ
feladatköréből a 2007. január 1-jén létrejövő egységes munkavédelmi hatósághoz kerül át
részben. A Javaslat értelmében a feladatot a munkavédelmi hatóság az e területen megfelelő
szakértelemmel, nagy szakmai tapasztalattal és hozzáértő szakemberekkel rendelkező, a
szakmai irányítást ténylegesen eddig is ellátó OMFI-val együttműködve látja el. Az
engedélyezés körébe tartozó, illetve az orvosszakmai irányítás eddigi felelőseit és gyakorlatát
nem érintve a Javaslat kizárólag a munkavédelmi munkáltatói feladatok végrehajtásának
módját illetően rendeli a munkavédelmi hatósághoz a szakmai irányítást (pl. az üzembe
helyezésben, a kockázatértékelésben, az egyéni védelem meghatározásában való
közreműködés, az üzemi ártalmak feltáró tevékenysége irányait, módját segítve)[(1)
bekezdés].
A Javaslat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat hatáskörében határozza meg - teljes körűvé
téve az e területre vonatkozó törvényi szabályozást - a munkaegészségügyi
szaktevékenységnek minősített feladatok ellátását [(2) bekezdés].
A 12.§-hoz
Az Mvt. szabályozása értelmében [64. § (1)] a munkabalesetet és a foglalkozási
megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és
8
nyilvántartásba kell venni. A kivizsgálás feladatát a foglalkozási megbetegedés esetén -a
vizsgálat speciális orvosszakmai és munkaegészségügyi ismereteket igénylő volta miatt - a
hatályos szabályozás szerint az egészségügyi miniszter rendeletében meghatározott személy
teljesíti. A munkaegészségügyi feladatok munkavédelmi hatóság általi átvétele körében, ezzel
összefüggésben emeli be a Javaslat a szociális és munkaügyi miniszter normaalkotási
kompetenciájába a kérdés szabályozásának jogát azzal, hogy a szabályozáshoz (a
kivizsgáláshoz kellő speciális ismeretek és szakképzettség meghatározása céljával) az
egészségügyi miniszter egyetértése továbbra is szükséges [(1) bekezdés].
Az Mvt. szabályozza - az adatvédelmi rendelkezéseknek megfelelően - azokat a személyes
adatokat, amelyeket a munkabaleset sérültjére vonatkozóan a munkáltatónak a munkabaleset
bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során rögzítenie kell. A munkabalesettel
kapcsolatos munkavédelmi hatósági ellenőrzés feltételei megteremtése, a munkáltató
azonosítása és ellenőrzése érdekében szükséges az adószám (magánszemély esetén
adóazonosító jel) hatóság általi ismerete. A gyakorlatban előfordulhat azonban, hogy maga a
munkáltató nem rendelkezik adószámmal (pl. alkalmi munkavállalók foglalkoztatása
magánszemély által, termény betakarításánál, idényjellegű munkavégzés során). A Javaslat
mindezen okból emeli be az Mvt. szabályozásába ezen személyes adat rögzítési
kötelezettségét [(2) bekezdés].
A hatályos szabályozás szerint a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával és
nyilvántartásával kapcsolatos részletes előírásokat a foglalkozási megbetegedések esetében az
egészségügyi miniszter rendeletben határozza meg. A munkaegészségügyi feladatok
munkavédelmi hatóság általi átvétele körében, ezzel összefüggésben emeli be a Javaslat [Az
(1)	bekezdés szabályozásával összhangban] a szociális és munkaügyi miniszter normaalkotási
kompetenciájába a kérdés szabályozásának jogát azzal, hogy a szabályozáshoz az
egészségügyi miniszter egyetértése továbbra is szükséges [(3) bekezdés].
A Javaslat e helyen is következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett
miniszteri pozíciókat nevesíti a konkrét miniszter megnevezése helyett.
A 13. §-hoz
Az Mvt szabályozása szerint [70/A. § (1) bekezdés] a munkavállalók az egészséget nem
veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére
jogosultak maguk közül munkavédelmi képviselőt választani. A munkavédelmi képviselő
garanciális rendelkezésként, törvényi szinten meghatározott jogosultságainak körét bővíti ki a
Javaslat - a munkaegészségügyi feladatok integrációjával összefüggésben - a munkabalesetek
mellett a foglalkozási megbetegedések megelőzésére tett intézkedések végrehajtásáról való
meggyőződés jogával.
A 14.§-hoz
A Javaslat következetesen a Ksztv. rendelkezéseinek és a szervezeti integrációnak megfelelő
„munkavédelmi hatóság” megjelölést alkalmazza.
9
A 15. §-hoz
Az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatainak munkavédelmi hatóság általi átvételével
összefüggésben vált szükségessé a munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának
elősegítését, valamint ellenőrzését végző hatóságok köréből kiemelni - a Javaslat szerint - az
ÁNTSZ szervezetét.
A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése okán a felügyeletek
ellenőrzési jogkörébe emeli a munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatként, a foglalkozási
megbetegedés és emellett a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának, bejelentésének,
nyilvántartásának, illetőleg a megelőzésére tett munkáltatói intézkedéseknek az ellenőrzésére
vonatkozó hatósági jogosultságot.
A Javaslat itt is a „munkavédelmi hatóság” megjelölést emeli be a konkrét „felügyeletek”
megjelölés helyett.
A 16. §-hoz
A munkavégzés összehangolására vonatkozó munkáltatói kötelezettség megsértése a
gyakorlati tapasztalatok szerint - elsősorban az építkezések területén - önmagában
megvalósíthat olyan tényállást, amely a munkavállalók életét, testi épségét vagy egészségét
súlyosan veszélyezteti. A munkavédelmi hatósági ellenőrzések tapasztalata az, hogy az
egymást követő munkafolyamatok során fellépő súlyos, a munkavállalók, illetőleg a
munkavégzés hatókörében tartózkodók életének, testi épségének veszélyeztetésének
megszüntetésére a munkáltatók azért nem tesznek intézkedéseket, mert az azonos
munkahelyen történő, együttes munkavégzés esetében a veszélyeztetésért egymás felelősségét
állapítják meg, saját felelősségüket nem vizsgálják. Ennek következményeként számos súlyos
munkabaleset történt, amelynél az összehangolási kötelezettség megsértéséért,
hiányosságaiért munkavédelmi bírság, mint a jövőre nézve a jogsértéstől visszatartó szankció
nem volt kiróható. Ezen ellentmondást oldja fel a Javaslat szabályozása, amikor a
munkavédelmi bírságot megalapozó, a munkavállalókat súlyosan veszélyeztető tényállások
közé emeli a munkáltatói összehangolási kötelezettség elmulasztását annak a terhére, aki
(amely munkáltató) a szerződés, vagy a törvényi feltétel szerint köteles lett volna azt
végrehajtani [(1) bekezdés].
Az ÁNTSZ munkaegészségügyi feladatainak a munkavédelmi hatóság általi átvételével
összefüggésben, az integráció megvalósítása során a munkavédelmi bírság kiszabására
jogosult I. fokú hatóságok köréből a Javaslat kiemeli az ÁNTSZ szervezetében működő városi
tisztifőorvost, akinek a munkavédelemmel kapcsolatos hatósági feladatait a munkavédelmi
felügyelő látja el a jövőben, valamint a Ksztv.-nek megfelelően módosítja az OMMF területi
szervének megjelölését [(2) bekezdés].
A 17. §-hoz
A Javaslat a Ksztv. 73. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak és az egységes munkavédelmi
hatóság létrehozásának megfelelően következetesen vezeti át e helyen is a „munkavédelmi
hatóság” megjelölést.
10
A 18.§-hoz
A Javaslat általános szervezeti megnevezésként emeli be a „munkavédelmi hatóság”
megjelölést, valamint következetesen az adott feladat-és hatáskör ellátásával érintett
miniszteri funkciókat nevesíti a kormányzati szervezetalakítási szabadság megvalósítása
érdekében. Tekintve, hogy kormányrendelet állapítja meg az eljárási fokokat, a Javaslat
mellőzi az elsőfokú hatósági jogkör nevesítését.
A 19.§-hoz
Jelenleg a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól szóló
14/2005. (IX. 2.) FMM rendeletben, illetőleg e szabályozással összefüggésben a megváltozott
munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás
megállapításának részletes szabályairól szóló 15/2005. (IX. 2.) FMM rendeletben
meghatározott kérelemhez (a megváltozott munkaképességű munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható állami támogatás igénybevételéhez) szükséges csatolni az
OMMF igazolását arról, hogy a kérelmező munkáltatót a kérelem benyújtását megelőző
féléven belül - az akkreditációs tanúsítvány kiadását (a bértámogatás megállapítását) kizáró
okból, illetőleg értékhatáron belül - munkavédelmi bírság megfizetésére nem kötelezték. A
feladat ellátásának feltételei a rendeletek kiadásával, eljárásjogi eszközökkel biztosításra
kerültek, azonban a feladat még hatékonyabb ellátása csak úgy biztosítható, ha létrejön a
törvényi alapja egy olyan informatikai bázis létrehozásának, amelyhez a támogatást nyújtó
szervek közvetlenül hozzáférhetnek.
A Javaslat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályozásába olyan
rendelkezéseket emel be, amelyek megteremtik a jogi lehetőségét - összhangban a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény
személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseivel - az OMMF által az egyes
munkavédelmi ellenőrzésekkel összefüggésben hozott határozatok, illetőleg az azokban
foglalt adatok nyilvántartásának, e nyilvántartásból adatoknak jogszabályban meghatározott
szervek és személyek részére történő átadásának, nyilvánosságra hozatalának. Ezzel
összefüggésben indokolt a fenti miniszteri rendeletek megfelelő módosítása, mivel a
közvetlen hozzáférés biztosításával az igazolás kiállítása szükségtelenné válik.
A Javaslat e joghelyen is következetesen az integrációra utaló általános szervezeti
megnevezést használja.
A 20.§-hoz
A Javaslat következetesen átvezeti a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek
megteremtése során, a munkavédelem két, szakmailag egybe tartozó ága (munkabiztonság és
munkaegészségügy) feladatainak egy szervezetben történő ellátását kifejező, a munkavédelmi
hatóságra, illetőleg a munkavédelmi követelményekre, azok megnevezésére vonatkozó
változásokat Tekintve, hogy kormányrendelet állapítja meg az eljárási fokokat, a Javaslat
mellőzi az elsőfokú hatósági jogkör nevesítését [(1) bekezdés].
11
A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése okán a felügyelő
kötelezettségei közé emeli, munkaegészségügyi feladatként a foglalkozási megbetegedés,
illetőleg a fokozott expozíciós eset kivizsgálását [(2) bekezdés].
Az Mvt. szabályozása [84. § (4) bekezdés] feljogosítja a felügyelőt arra, hogy a tényállás
alapján a munkáltató és a munkahelyen munkát végző személy közötti - az ellenőrzés
megkezdésekor fennálló - munkavégzésre irányuló jogviszonyt szervezett munkavégzésnek
minősítse. E hatósági jogosultságával élve a felügyelő megállapíthatja a szervezett
munkavégzés fennállását, azaz a munkavédelmi jogszabály hatályának kiterjesztését a
munkavégzés alanyaira. Az ellenőrzés megkezdése minden esetben hatásköri vizsgálattal
indul, a szervezett munkavégzés megállapítása egyben a munkáltatói státusz és a
munkavállalók személyének azonosítását is jelenti.
A felügyelőt a minősítés joga csak az ellenőrzés megkezdésekor fennálló jogviszony
tekintetében illeti meg. Ebből következően a hatályos szabályozás nem teszi lehetővé - a
gyakorlati tapasztalatokból leszűrhető igénynek megfelelően - az ellenőrzés előtt, korábban
bekövetkezett súlyos (halálos) baleset munkabalesetté minősítését. A súlyos balesetnek a
munkáltató, illetőleg a munkavédelmi hatóság általi kivizsgálása, a vizsgálat eredményeként a
balesetért való felelősség megállapítása, munkavédelmi szankció alkalmazása, a
munkavállalók védelme érdekében szükségessé váló intézkedések megtétele mindezek
alapján csak akkor lehetséges, ha a felügyelő súlyos baleset bekövetkezése esetén a baleset
időpontjában fennálló jogviszonyt is szervezett munkavégzésnek minősítheti. A Javaslat ezért
e jogot is beemeli a felügyelő jogosultságai közé azzal, hogy a bizonyítási kötelezettség
megfordításával a munkáltatóként a vizsgálati eljárás alá vontnak kell bizonyítania azt, hogy a
részére a baleset bekövetkezésekor végzett munka nem tartozik a szervezett munkavégzés
körébe [(3) bekezdés].
A 21.§-hoz
A Javaslat az OMMF, illetve a területi felügyelőség hatósági jogköréből egyes feladatokat és
szerveket kizáró rendelkezéséből kiemeli a munkaegészségügyi feladatokat, amelyeket az
integráció után a munkavédelmi hatóság lát el, illetőleg a hatályos jogi szabályozásnak
megfelelően módosítja a rendelkezésben jelölt szervek elnevezését.
A 22. §-hoz
A Javaslat az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló
2/2002. (II. 7.) SzCsM rendeletbe a 20/2004. (IV. 25.) FMM rendelet által bevezetett „EK-
megfelelőségi nyilatkozat” és „EK-típustanúsítvány” fogalmakat az SzCsM rendelettel
összhangban, törvényi szinten határozza meg.
A Javaslat a szervezeti integráció jogszabályi feltételeinek megteremtése során módosítandó
törvényi szabályozás megfelelő alkalmazása érdekében meghatározza a foglalkozási
megbetegedés, illetőleg a fokozott expozíció fogalmát, egyezően a kérdéskört szabályozó, a
foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet fogalmi meghatározásával. A Javaslat a hatályos jogi
szabályozásnak megfelelően bővíti ki a szervezett munkavégzés fogalmi körét (bíró, ügyész,
igazságügyi alkalmazott szolgálati viszonyában végzett munka), illetőleg a hatályos jogi
szabályozásnak megfelelően módosítja a rendelkezésben jelölt szervek elnevezését.
12
A 23.§-hoz
Az Mvt. módosításával az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést
biztosító szabályok meghatározása is átkerül az egészségügyi miniszter feladatköréből a
szociális és munkaügyi miniszterhez. Ezen általános módosítási célt a Javaslat következetesen
átvezeti a munkavédelmi törvény módosítása során. A Javaslat következetesen módosítja a
feladatkört átvevő miniszter megjelölését [(1) bekezdés].
A Ksztv. 73. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében felhatalmazásként
rögzíti a Javaslat, hogy az Mvt.-ben szereplő munkavédelmi hatóság megnevezését,
jogállását, illetőleg feladat-és hatáskörét a Kormány rendeletben határozza meg [(2)
bekezdés].
A Javaslat a jogharmonizációs célú jogalkotásról szóló 7001/2005. (IK. 8. ) IM irányelv 130.
pontjának megfelelően módosítja az uniós jogi megfelelésre vonatkozó utalást [(3) bekezdés].
A 24.§-hoz
A Magyarországon is alkalmazásra átvett, az Európai Unió által kiadott munkavédelmi
tartalmú szabvány (MSZ EN ISO 12100) fogalmi kategóriáihoz alkalmazkodva szükséges
volt a biztonsági berendezés kifejezés Javaslat szerinti átvezetése.
A Javaslat más jogszabályban szereplő felülvizsgálattól történő következetes elhatárolás miatt
pontosítja a joghelyen belül az időszakos biztonsági felülvizsgálat fogalmát.
A Javaslat a hatályos jogi szabályozásnak megfelelően módosítja az Mvt.-ben jelölt szervek
elnevezését.
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Ksztv.-vel és az integrációval ellentétes, illetve az azokkal
összefüggésben feleslegessé vált rendelkezést.
A Javaslat az integráció teljes megteremtése érdekében hatályon kívül helyezi az Állami
Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkaegészségüggyel kapcsolatos feladatait.
A Javaslat a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek megfelelően garanciális szabályként
rögzíti, hogy a munkavédelmi bírság kiszabását megalapozó új tényállást, illetőleg a felügyelő
minősítési jogosítványát csak a törvény hatálybalépése után elkövetett jogsértések, illetve
bekövetkezett balesetek tekintetében lehet alkalmazni.