﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1372. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon
átnyúló együttműködéséről szóló, Brdoban, 2006. október 25-én aláírt Megállapodás
kihirdetéséről
Előadó: Dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2006. november
2006. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon
átnyúló együttműködéséről szóló, Brdoban, 2006. október 25-én aláírt Megállapodás
kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Szlovén
Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló
Megállapodás kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„MEGÁLLAPODÁS
a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon
átnyúló együttműködéséről
A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
figyelemmel a két ország közötti baráti kapcsolatokra,
abból a célból, hogy biztonságuk érdekében megszilárdítsák és elmélyítsék a
bűnüldöző szervek közötti együttműködést,
abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a határmenti területek kölcsönös
együttműködését és a jelen Megállapodás végrehajtásában illetékes szerveik közötti
együttműködést átfogóan továbbfejlesszék,
azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a
nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben,
tekintetbe véve nemzetközi kötelezettségvállalásaikat és nemzeti jogszabályaikat,
értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit,
az alábbiakban állapodtak meg:
2
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.	cikk
Az együttműködés tárgya
(1)	A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend és a közbiztonság védelme
érdekében, az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmények
megelőzése, megakadályozása és felderítése területén (a továbbiakban: bűnüldözés), továbbá
a határrendészeti és közlekedésrendészeti együttműködés területén. A Szerződő Felek közötti
együttműködésre belső jogszabályaik és nemzetközi kötelezettségeik figyelembe vételével, a
jelen Megállapodás rendelkezései szerint kerül sor.
(2)	A Szerződő Felek bármelyike részben vagy egészben megtagadhatja, vagy
feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti
szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.
(3)	Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy
politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai
bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a
bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a
felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege
túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(4)	Az együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi hatóságainak
hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
(5)	A jelen Megállapodás keretében történő együttműködés nem terjed ki a Szerződő
Felek hatóságainak az adó-, illeték- és vámigazgatási ügyekben történő közigazgatási
együttműködésére.
2.	cikk
Az együttműködésben résztvevő szervek és a határterület
(1)	A jelen Megállapodás végrehajtásában együttműködő, a Szerződő Felek belső
jogszabályai szerint bűnüldözési és egyéb, a jelen Megállapodás hatálya alá tartozó feladatok
végzésére feljogosított rendőri és más bűnüldöző szervek (a továbbiakban: együttműködésre
jogosult szervek) a következők:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	a Rendőrség, a Határőrség, a Vám- és Pénzügyőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési
feladatot ellátó szervei, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata;
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság a belső szervezeti
egységeivel, valamint a területi szervezeti egységekkel együtt.
3
(2)	A jelen Megállapodás végrehajtása során a központi kapcsolattartó szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ;
b)	szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.
(3)	A jelen Megállapodás alkalmazásában határterület:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	Zala megye területe;
-	Vas megye területe;
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Murska Sobota-i (Muraszombati) Rendőrigazgatóság illetékességi területe.
(4)	A Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban, haladéktalanul tájékoztatják egymást a
központi kapcsolattartó szervekben, illetve az együttműködésre jogosult szervekben és a
határterületben bekövetkezett változásokról.
II.	Fejezet
A bűnüldöző szervek együttműködésének általános szabályai
3.	cikk
Együttműködés megkeresés alapján
(1)	A jelen Megállapodásban foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek
együttműködésre jogosult szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget
nyújtanak egymásnak.
(2)	A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő
rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül,
írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is)
küldik meg, és fogadják. Sürgős esetben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli
megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(3)	Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik azokat a
megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak, amelyeket a megkeresett Szerződő
Fél együttműködésre jogosult szervei az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési
szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot, valamint a gazdasági titoknak,
(banktitoknak, üzleti titoknak, értékpapírtitoknak, a biztosítási titoknak, pénztártitoknak)
minősülő adatot kezelő szervtől szereztek be az igazságügyi hatóságok engedélyével, a
legalább két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítéséhez.
4
(4)	Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő
Felek jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása,
illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének
megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés beszerzését
követően kerülhet sor.
(5)	A jelen Megállapodás alkalmazásában igazságügyi hatóságok:
a)	a Magyar Köztársaság részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek;
b)	a Szlovén Köztársaság részéről: a bíróságok és az állami ügyészségek.
(6)	Ha a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve nem rendelkezik
hatáskörrel vagy illetékességgel a kérelem teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az
eljárásra illetékes szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső szervet.
(7)	Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben
lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve vagy központi
kapcsolattartó szerve erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső szervet.
(8)	Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt
határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó
indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szerve eljárásának sikerességét, a megkeresett Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szerve vagy központi kapcsolattartó szerve haladéktalanul
tájékoztatja a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét a megkeresés teljesítéséhez szükséges
határidőről.
(9)	A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a (7)-(8) bekezdésben
foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a
megkeresés teljesítését. Ezt követően a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei
megállapodnak a megkeresés teljesítésének folytatásáról.
(10)	A megkeresések teljesítése során a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre
jogosult szervei, illetve a megkeresés teljesítésében résztvevő, és e szervekkel együttműködő
más szervek a megkeresésben megjelölt szabályok, illetve technikai eszközök alkalmazásával
járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerződő Fél jogával.
4.	cikk
A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv
(1)	A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az
alábbiakat tartalmazza:
a)	a megkereső együttműködésre jogosult szerv megnevezését;
b)	a megkeresés tárgyát;
5
c)	a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;
d)	a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgősségi teljesítés indokait;
e)	ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;
f)	a megkeresés teljesítése során a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve
tagjának részvételére irányuló kérelmet, ha ezt a megkereső Szerződő Fél kéri;
g)	a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy azonosító adatait,
amennyiben az ismert.
(2)	A Szerződő Felek a jelen Megállapodás végrehajtása során a magyar és a szlovén
nyelvet egyaránt használják. A együttműködésre jogosult szervek a kapcsolattartás során más
nyelv használatában is megállapodhatnak.
III.	Fejezet
Az együttműködés egyes formái
5.	cikk
Intézkedések sürgős esetekben
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei - belső jogszabályaik szerint -
megkeresésre, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államterületükön
igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, épületet, építményt, helyszínt,
ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak, és a keresett személyt elfoghatják és
előállíthatják.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső
Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.
6.	cikk
Információcsere
A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei a bűnüldözés hatékonysága
érdekében, megkeresés alapján, különösen az alábbi információkat adják át:
a)	a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a tetteseknek a cselekmény elkövetésével
összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatokat, a bűnöző szervezetek és a bűnöző csoportok
felépítéséről szóló ismereteiket, a típusos tettes- és csoportmagatartásokra, az előkészített,
megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az
elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a
különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben
ez a bűnüldözéshez szükséges;
b)	a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
6
c)	kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a
nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok
továbbfejlesztése céljából;
d)	ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették,
amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez
eszközül használtak vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek
létre;
e)	a jelen Megállapodás tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;
f)	a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy
annak hasznára vonatkozó információt.
7.	cikk
Az információ átadása megkeresés nélkül
A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei egyedi esetekben, megkeresés
nélkül is átadhatnak olyan információkat, amelyek a másik Szerződő Fél együttműködésre
jogosult szervei számára a bűnüldözéshez, illetve más, a közrendet és közbiztonságot
fenyegető veszély elhárításához szükségesek.
8.	cikk
Közvetlen információcsere
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei között a megkeresések
továbbítása és megválaszolása akkor történhet közvetlenül, ha
a)	az információt a határterületen illetékességgel rendelkező együttműködésre jogosult
szervek kérik egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik,
vagy
b)	a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere olyan késedelemmel
járna, amely az eljárás érdekeit, vagy a megkeresés eredményes teljesítését veszélyeztetné.
(2)	Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat
a)	a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye (tartózkodási helye)
a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés
időszakában ott tartózkodik;
b)	az érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;
c)	olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;
d)	a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.
7
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere különösen az alábbi
területekre terjed ki:
a)	személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;
b)	vezetési engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, érvényességének és
korlátozásainak vizsgálata;
c)	gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;
d)	a közúti, valamint a vízi, és a légi járművek tulajdonosa (üzembentartója) vagy használója
személyazonosságának megállapítása és felkutatása;
e)	lőfegyvertartási-engedély meglétének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;
f)	elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának
megállapítása;
g)	tárgyak, minták utáni tudakozódás;
h)	különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.
9.	cikk
A közbiztonság közös elemzése
A Szerződő Felek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend,
a közbiztonság helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Esetileg közösen elemzik a
bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges
teendőket.
10.	cikk
Személyek és tárgyak körözése
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei, megkeresésre, belső
jogszabályaiknak megfelelően segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő
személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest
személyazonosságának megállapítása érdekében.
(2)	A megkereső Szerződő Fél kérelmére a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre
jogosult szerve körözést rendelhet el. Amennyiben a körözés elrendelésének feltételei bármely
okból már nem állnak fenn, beleértve a (3) bekezdésben szereplő elfogást is, haladéktalanul
intézkedni kell a körözés visszavonásáról.
(3)	A megkereső Szerződő Fél kérelmére elrendelt körözés alapján az érintett személynek
a megkeresett Szerződő Fél területén történő elfogásáról haladéktalanul értesíteni kell a
megkereső Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.
8
11.	cikk
A határon átnyúló megfigyelés
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei, a saját államuk területén végzett
felderítő tevékenységük során jogosultak a szervezett bűnözői csoportban résztvevő vagy a
legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény
elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló, vagy kapcsolatba lépő személy
megfigyelését a másik Szerződő Fél területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Fél
központi kapcsolattartó szerve előzetes megkeresés alapján ehhez hozzájárult. A hozzájárulás
feltételhez köthető.
(2)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekmények gyanúja esetén akkor figyelhetik meg az elkövetővel kapcsolatban lévő
személyt, ha megalapozottan feltételezhető, hogy e személy az elkövető azonosításához vagy
felkutatásához segítséget nyújthat, illetve az elkövetőhöz elvezethet.
(3)	A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének kérésére a
megfigyelés további folytatását haladéktalanul át kell adni a megkeresett Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szervének. A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen segítséget
nyújthatnak egymásnak a megfigyeléshez.
(4)	A megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek egész területére érvényes. A
megfigyelés során a Szerződő Felek közös államhatárát a határátkelőhelyeken kívül és a
nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.
(5)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy ha a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a
megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható.
Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a megkeresett Szerződő Fél illetékes
együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag,
haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Fél központi kapcsolattartó
szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait
is.
(6)	A jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott illetékes együttműködésre jogosult
szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	az Országos Rendőr-főkapitányság;
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.
(7)	Az (5) bekezdés szerinti megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a
megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve azt kéri, továbbá akkor, ha a
határátlépést követő öt órán belül a megkeresés teljesítéséhez szükséges hozzájárulás nem áll
rendelkezésre.
9
(8)	A megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	a megfigyelést végző tisztviselőkre a jelen cikk rendelkezései és azon Szerződő Fél belső
joga vonatkozik, amelynek területén eljárnak; továbbá a megfigyelés helye szerint illetékes
együttműködésre jogosult szerv utasításai szerint kötelesek eljárni;
b)	az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével, a megfigyelést folytató tisztviselőnek
rendelkeznie kell a megfigyelés engedélyezését igazoló okirattal;
c)	a megfigyelést végző tisztviselőnek bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;
d)	a megfigyelést végző tisztviselő magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem
nyitott helyekre a megfigyelés során nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló
munka-, üzemi, és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;
e)	a megfigyelést végző tisztviselőnek jelentést kell készítenie a megkeresett Szerződő Fél
központi kapcsolattartó szerve részére;
f)	amennyiben a megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban
az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai lehetővé teszik. Az
alkalmazásra kerülő technikai megfigyelő eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben
meg kell jelölni;
g)	a megfigyeléshez igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél
közlekedési szabályai alkalmazandók.
12.	cikk
Határon átlépő üldözés (Forró nyomon üldözés)
(1)	A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a megkeresett Szerződő
Fél területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy üldözését, aki a megkereső
Szerződő Fél területén az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló
bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg és
a)	eközben tetten érték, vagy
b)	őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől
megszökött és a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve értesítésével járó
késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket
súlyosan veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szerve az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben - amint az lehetséges, de legkésőbb az
államhatár átlépésekor - a megkeresett Szerződő Fél illetékes együttműködésre jogosult
szervét haladéktalanul értesíteni kell.
10
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott illetékes együttműködésre jogosult szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről, a határátlépés helyétől függően:
-	a Zala megyei Rendőr-főkapitányság, vagy
-	a Vas megyei Rendőr-főkapitányság,
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Murska Sobota-i (Muraszombati) Rendőr-igazgatóság.
(4)	Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szerve azt kéri.
(5)	Ha azt a megkereső Szerződő Fél üldözést végrehajtó tisztviselője kéri, a megkeresett
Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve az üldözött személyt személyazonosságának
megállapítása érdekében vagy őrizetbe vétele céljából elfogja.
(6)	Ha a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve az üldözés
megszüntetését nem kéri, és az együttműködésre jogosult szerv megfelelő időben nem tud
beavatkozni, az üldözött személyt a megkereső Szerződő Fél üldözést végrehajtó tisztviselője
a helyszínen visszatarthatja. Ezen intézkedésről a megkeresett Szerződő Fél illetékes
együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul értesíteni kell.
(7)	Az üldözést a Szerződő Felek teljes területén, időbeli korlátozás nélkül szabad
folytatni.
(8)	Az üldözés az alábbi feltételek szerint folytatható:
a)	az üldözést végrehajtó tisztviselő a jelen Megállapodás rendelkezései, valamint azon
Szerződő Fél joga szerint köteles eljárni, amelynek területén az üldözést végzi;
b)	az üldözés kizárólag szárazföldi úton lehetséges;
c)	az üldözést végrehajtó tisztviselő magánlakásba vagy helyiségbe az üldözés során nem
léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi, és üzlethelyiségekbe ezek
nyitvatartási idején belül beléphet;
d)	az üldözést végrehajtó tisztviselőnek minden esetben igazolnia kell hivatalos minőségét;
e)	az üldözéshez igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél
közlekedési szabályai alkalmazandók. A járműveken azok felismeréséhez szükséges,
megkülönböztető jelzést kell használni;
f)	az üldözést végrehajtó tisztviselőnek egyenruhájáról, vagy a járművön elhelyezett
kiegészítő jelzések révén egyértelműen felismerhetőnek kell lennie;
g)	az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes együttműködésre jogosult szervek
megérkezéséig lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;
11
h)	amennyiben az üldözés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az
esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai lehetővé teszik. Az
alkalmazásra kerülő technikai eszközöket a megkeresésben meg kell jelölni;
i)	az üldözést végrehajtó tisztviselő az üldözés befejezését követően köteles tevékenységének
eredményéről a megkeresett Szerződő Fél illetékes együttműködésre jogosult szervénél vagy
központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni. Ennek során a megkeresett Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szervének kérésére köteles személyesen jelen lenni, az üldözés
körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig. Ezt akkor is alkalmazni kell, ha az
üldözött személy elfogására nem került sor.
(9)	Az üldözés során elfogott személyt a megkeresett Szerződő Fél illetékes
együttműködésre jogosult szerve hallgatja ki. Az elfogott személy személyes szabadsága a
megkeresett Szerződő Fél joga szerint korlátozható.
(10)	Az üldözésről a Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét is értesíteni kell.
13.	cikk
Ellenőrzött szállítás
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei, megkeresés alapján, a jelen
cikkben meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk
területén. Az ellenőrzött szállítás az együttműködésre jogosult szervek olyan leplezett
tevékenysége, amelynek során a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és
fokozott ellenőrzés mellett, lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló személy által birtokolt
dolognak a Szerződő Felek területére történő behozatalát, egy másik állam területére irányuló
kivitelét, a Szerződő Felek területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a
bűncselekmények felderítése, illetve a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek
azonosítása a lehető legszélesebb körben megvalósulhasson.
(2)	A központi kapcsolattartó szerveknek küldött, az ellenőrzött szállításra irányuló
megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon
túl tartalmaznia kell:
a)	a szállítmány tartalmát, várható útvonalát és időtartamát, a szállítás módját, a szállítóeszköz
azonosítására alkalmas adatokat;
b)	a kísérés módját;
c)	az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;
d)	a kísérésben a megkereső Szerződő Fél részéről résztvevők számát;
e)	az ellenőrzött szállításban résztvevők kapcsolattartásának módját;
f)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
g)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;
12
h)	váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.
(3)	Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött
szállításra irányuló megkeresését a Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei
közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg
kell küldeni a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervének. A megkereséshez az
ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.
(4)	Az együttműködésre jogosult szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában,
közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szerve az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha a
szállítmány nem vállalható mértékben veszélyeztetheti az ellenőrzött szállításban résztvevő
személyeket vagy a közbiztonságot.
(5)	Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve
irányítja; az irányítást végző személyéről a megkereső Szerződő Felet tájékoztatni kell. Az
ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható
legyen. Az átvételt követően a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a
szállítmányt kísérheti, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhat. Ennek során a
megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve a jelen cikkben meghatározottak, a
megkeresett Szerződő Fél jogszabályai és a megkeresett Szerződő Fél együttműködésre
jogosult szerve vezetőjének utasításai szerint köteles eljárni.
(6)	A jelen Megállapodásban foglaltak megvalósulása esetén a Szerződő Felek biztosítják
egy harmadik országból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás
végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső
Szerződő Fél gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett Szerződő Felet.
(7)	Az ellenőrzött szállításban fedett nyomozó részvétele csak a fedett nyomozót
alkalmazó Szerződő Fél igazságügyi hatóságának engedélyével lehetséges.
14.	cikk
Fedett nyomozó alkalmazása
(1)	A Szerződő Felek - a központi kapcsolattartó szerveknek küldött megkeresés alapján -
hozzájárulnak saját államuk területén a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozóinak
alkalmazásához, amennyiben ez a megkereső Szerződő Fél területén elkövetett vagy
előkészületben lévő, európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmény
eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a
fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne. A
megkereső Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél területén a megkeresett
Szerződő Fél fedett nyomozója is alkalmazható.
(2)	A jelen Megállapodás alkalmazásában fedett nyomozó a bűnüldözési feladatot ellátó
együttműködésre jogosult szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés
keretében eljáró, kilétét leplező tagja.
13
(3)	Ha a fedett nyomozó alkalmazásához a Szerződő Felek igazságügyi hatóságának
engedélye szükséges, a fedett nyomozó alkalmazására csak ezen engedély beszerzését
követően kerülhet sor. A hozzájárulás mindenkor a Szerződő Felek egész államterületére
érvényes.
(4)	A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4.
cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;
b)	a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;
c)	a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
d)	a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;
e)	a fedett nyomozó büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való
felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.
(5)	A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott
ideig, de legfeljebb hat hónapig tart. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama legfeljebb
két évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő
Felek együttműködésre jogosult szervei egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó az
együttműködésre jogosult szervek eseti megállapodását és a (3) bekezdés szerinti engedély
beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell a (4)
és a (11) bekezdésben foglaltakat is.
(6)	A fedett nyomozó irányítását a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult
szerve végzi, amennyiben a fedett nyomozó a megkereső Szerződő Fél megbízásából végzi
munkáját a másik Szerződő Fél területén. A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei
abban is megállapodhatnak, hogy a megkeresett Szerződő Fél területén a megkeresett
Szerződő Fél által rendelkezésre bocsátott fedett nyomozó a megkereső Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szervének megbízásából és irányítása szerint jár el. A Szerződő
Felek együttműködésre jogosult szervei - indokolt esetben - a fentiektől eltérően is
megállapodhatnak.
(7)	A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének kérésére a fedett
nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni.
(8)	A (6) bekezdés második mondatában meghatározott esetben a fedett nyomozó
alkalmazásának szükségességét, feltételeit, a nyomozás során megszerzett információk
felhasználását a megkeresett Szerződő Fél kijelölt együttműködésre jogosult szerve határozza
meg. Erről a megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervét tájékoztatni kell.
(9)	A megkeresett Szerződő Fél a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési
és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult
szerve minden szükséges intézkedést megtesz a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozója
biztonsága érdekében.
14
(10)	A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a
megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervét haladéktalanul, írásban
tájékoztatni kell.
(11)	A fedett nyomozó cselekményére a megkeresett Szerződő Fél joga az irányadó,
feltéve, hogy az nem ellentétes a megkereső Szerződő Fél jogával.
15.	cikk
Együttműködés a Védelmi Programban
(1)	A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetőeljárás során
védett tanúknak, sértetteknek és terhelteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (e
cikk alkalmazásában a továbbiakban: érintett személyek) az egyik Szerződő Fél területéről a
másik Szerződő Fél területére történő átköltöztetését, és ezt követően védelemben
részesítését. Az intézkedés a Szerződő Felek területén folytatott büntetőeljárást nem
akadályozhatja.
(2)	A védelem átadására vagy átvételére irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4.
cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;
b)	az érintett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;
c)	a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;
d)	az érintett személynek a megkeresett Szerződő Fél területére költöztetésének okát;
e)	a védelem javasolt formáját, mértékét;
f)	a megkeresett Szerződő Fél területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek
meghosszabbításának lehetőségét.
(3)	A megkeresés elfogadását követően a védelem átadásáról, illetve átvételéről, annak
módjáról, a védelem idejéről, valamint a kapcsolattartás módjáról a Szerződő Feleknek a
védelem ellátására kijelölt szervei közvetlenül állapodnak meg. E megállapodás mellékletét
képezik a védelem ellátásához szükséges iratok.
(4)	Az érintett személyek átszállításával, társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket
a megkereső Szerződő Fél fedezi. A megkeresett Szerződő Fél viseli az érintett személyek
védelmét ellátó, a védelmi szolgálat munkatársainak munkabérét.
(5)	Az érintett személy csak a megkeresett Szerződő Félnek a tanúvédelemre vonatkozó
jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban részesíthető.
(6)	Ha a védelem az átadást követően nem vagy már nem biztosítható, a megkeresett
Szerződő Félnek a védelem ellátására kijelölt szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkereső
Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szervét.
15
(7)	Az érintett személy köteles a megkeresett Szerződő Fél jogszabályait betartani. Ha az
érintett személy megsérti a megkeresett Szerződő Fél jogszabályait, vagy nem tartja be a
számára megállapított magatartási szabályokat, erről a megkeresett Szerződő Fél védelem
ellátására kijelölt szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Szerződő Fél védelem
ellátására kijelölt szervét.
(8)	Az érintett személynek a védelem érdekeit vagy a megkeresett Szerződő Fél illetékes
szervének védelem ellátására kijelölt munkatársait indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető
cselekménye esetén a megkeresett Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szerve
haladéktalanul kezdeményezi az érintett személy visszaköltöztetését, melyet a megkereső
Szerződő Fél védelem ellátására kijelölt szerve köteles teljesíteni.
(9)	A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	az Országos Rendőr-főkapitányság;
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.
16.	cikk
Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása
(1)	A Szerződő Felek a központi kapcsolattartó szerveik közreműködésével, belső
jogszabályaik alapján, eseti megállapodással a jelen Megállapodás 1. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott bűncselekmények eredményes felderítése érdekében közös
bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre különösen, ha az Európai Unió több tagállamának
területére kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult vagy a felderítő munka
összehangolására van szükség.
(2)	A megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen:
a)	a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	a működési területet;
c)	a bűnfelderítő-csoport összetételét;
d)	a bűnfelderítő-csoport vezetőjét;
e)	a működés időtartamát és a meghosszabbítás feltételeit;
f)	a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagjának kötelezettségeit és jogosultságait;
g)	a működés feltételeit;
h)	a szervezési intézkedéseket és a működés költségeinek viselését;
16
i)	a közös bűnfelderítő-csoport kihelyezett tagja büntetőjogi, valamint a működési körében
okozott károkért való felelősségének szabályairól szóló tájékoztatást.
(3)	Ha a megkereső Szerződő Fél bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös
bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerződő Fél
belső joga szerinti engedély szükséges, a részvételre csak annak beszerzését követően
kerülhet sor.
(4)	A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve lehetőségei szerint
biztosítja a bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges elhelyezési, szervezési, technikai és
infrastrukturális feltételeket. A közös bűnfelderítő-csoportot a megkeresett Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szervének kijelölt tagja vezeti.
(5)	A megkereső Szerződő Félnek a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
megkeresett Szerződő Fél területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.
(6)	A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének a közös bűnfelderítő-
csoportba kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat és információkat,
ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett Szerződő Fél közös
bűnfelderítő csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a saját együttműködésre
jogosult szerveinek adhatná át.
(7)	A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik
Szerződő Fél kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok
esetében, amelyeket az együttműködésre jogosult szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-
csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek
által minősített adatok átadásához be kell szerezni a Szerződő Felek belső jogszabályaiban
meghatározott engedélyt.
(8)	A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adat vagy információ kizárólag
a következő célokra használható fel:
a)	azon bűncselekmény felderítése érdekében, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	az adatot vagy információt átadó Szerződő Fél előzetes hozzájárulásával más
bűncselekmény felderítésére, nyomozására;
c)	a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmények megelőzése
érdekében, illetve - az adatot vagy információt átadó Szerződő Fél előzetes hozzájárulásával
-	az ilyen bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás során.
(9)	A megkereső Szerződő Félnek a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
megkeresett Szerződő Fél területén működő közös bűnfelderítő-csoportban történő részvétele
során a saját államának együttműködésre jogosult szervével együttműködő személyt vehet
igénybe.
(10)	A Szerződő Felek vállalják, hogy a (9) bekezdésben megjelölt együttműködő
személyt, illetve az általa szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint
amilyet államuk jogszabálya előír a bűnüldöző szerveikkel együttműködő személyek, illetve
az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.
17
17.	cikk
Titkos információgyűjtés
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei a bűnfelderítés során, a központi
kapcsolattartó szerveiken keresztül érkezett megkeresésnek megfelelően, államuk belső
jogszabályai alapján, titkos információgyűjtést folytathatnak, és annak eredményéről
tájékoztatják egymást.
(2)	A titkos információgyűjtésre vonatkozó megkeresésnek a jelen Megállapodás 4.
cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	az eszköz vagy módszer megnevezését;
b)	a titkos intézkedés időtartamát;
c)	a rögzítendő és átadandó adatok körét;
d)	az adat átadásának módját;
e)	a másik államban folytatott titkos információgyűjtéshez esetlegesen nyújtandó segítség
módját;
f)	a megkereső Szerződő Fél államában folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez szükséges, az
illetékes szerv titkos információgyűjtésre vonatkozó engedélyének másolatát.
(3)	Ha a titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés teljesítésének megkezdéséhez a
Szerződő Felek jogszabályai szerinti igazságügyi hatóság engedélye szükséges, akkor az
engedélyről szóló okirat másolatát a megkeresett Szerződő Fél számára meg kell küldeni. Ha
a titkos információgyűjtésre irányuló megkeresés teljesítéséhez nem szükséges a megkereső
Szerződő Fél jogszabályai szerint az igazságügyi hatóság engedélye, akkor a megkereső
Szerződő Fél a megkeresésében ennek tényéről tájékoztatja a megkeresett Szerződő Fél
központi kapcsolattartó szervét. A megkeresett Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve
a megkeresés teljesítését belső jogszabályai alapján, szükség esetén igazságügyi hatósága
engedélyének megszerzését követően kezdi meg.
(4)	A Szerződő Felek vállalják, hogy együttműködő személyt, illetve az általa
szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk jogszabálya
előír a bűnüldöző szerveikkel együttműködő személyek, illetve az általuk szolgáltatott adatok
védelme esetében.
18.	cikk
Összekötő tisztviselő küldése
(1)	Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél együttműködésre jogosult központi
szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhet annak
rendőri vagy más bűnüldöző szerveihez.
18
(2)	Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen
Megállapodás alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos
segítségnyújtás biztosítása:
a)	a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;
b)	a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;
c)	az Európai Unió külső határainak védelmével és a visszafogadási egyezmények
végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;
d)	a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához
szükséges információk átadásával.
(3)	Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be,
bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.
(4)	Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél együttműködésre jogosult
szerve utasításai és az őt fogadó Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervével kötött
megállapodásban foglaltak szerint látja el. Az összekötő tisztviselő tevékenységéről
rendszeres időközönként tájékoztatja az őt fogadó Szerződő Fél központi kapcsolattartó
szervét.
(5)	A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik
Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője - a jelen Megállapodás
végrehajtása érdekében - eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban.
(6)	Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes
miniszterei megállapodnak.
19.	cikk
Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken
(1)	A Szerződő Felek a két állam közös államhatárának közelében, az együttműködésre
jogosult szervek közötti információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös
kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek.
(2)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek együttműködésre
jogosult szerveinek tisztviselői saját hatáskörükben, egymás közvetlen térbeli
szomszédságában teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen
Megállapodásban meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen
Megállapodás szerinti együttműködés összehangolását.
(3)	Az együttműködés kiterjedhet a Szerződő Felek között létrejött hatályos nemzetközi
szerződések alapján a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban
való közreműködésre is.
19
(4)	A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tisztségviselők a (2)
és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak intézkedésre. A közös
kapcsolattartási szolgálati helyeken dolgozó tisztviselők nemzeti hatóságaik irányítási jogköre
alá tartoznak.
(5)	A Szerződő Felek a közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét,
feltételeit, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön nemzetközi
szerződésben állapítják meg.
(6)	A Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati
hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tisztviselője is részt vehet.
20.	cikk
Közös határmenti járőrszolgálat
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei a közbiztonság és a közrend
védelme, a bűncselekmények elleni fellépés és a határ felügyelete céljából a közös
államhatártól számított tíz kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek. A
határmenti térséghez tartozónak kell tekinteni a tíz kilométeren belül található települést
annak közigazgatási határáig abban az esetben is, ha az meghaladja ezt a távolságot.
(2)	A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének
tisztviselői is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani és őket, amennyiben
ki akarják magukat vonni az ellenőrzés alól, a belső jogszabályaik szerint feltartóztatni.
(3)	Egyéb intézkedésekre, valamint kényszerítő eszközök alkalmazására azon Szerződő
Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselői jogosultak, amelynek államterületén a
közös járőrszolgálatot teljesítik.
(4)	A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	a Határőrség Országos Parancsnoksága;
-	az Országos Rendőr-főkapitányság;
-	a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága;
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.
21.	cikk
Közbiztonsági együttműködés jelentősebb rendezvények során
(1)	A Szerződő Felek együttműködésre jogosult szervei az alábbi segítséget nyújthatják
egymásnak olyan, várhatóan nagyobb létszámú és jelentőségű rendezvények rendőri
biztosításához, amelyek veszélyeztethetik a másik Szerződő Fél közbiztonságát vagy
közlekedésének rendjét, nevezetesen:
a)	egymás gyors tájékoztatásával;
20
b)	kölcsönösen összehangolt rendőri intézkedések végrehajtásával;
c)	szakértők és felszerelések rendelkezésre bocsátásával.
(2)	A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	az Országos Rendőr-főkapitányság;
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.
22.	cikk
Együttműködés a közúti közlekedés biztonságának biztosítása terén
(1)	A közúti közlekedés biztonságának biztosítása érdekében folytatott együttműködés
magában foglalja:
a)	kölcsönös tájékoztatás a közúti közlekedés számára fontos körülményekről, így különösen
a forgalom sűrűsége, közlekedési zavarok, a rendkívüli időjárási viszonyok hatásai, és
intézkedések, így különösen a közlekedés irányítására és korlátozására irányuló intézkedések,
amelyeket a forgalom zavartalan lefolyása és a gépjárművek határon át történő
közlekedésének zavartalansága miatt alkalmaznak;
b)	információcsere a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekményekről, és a főbb
elkövetési módokról;
c)	kölcsönös tájékoztatás a közlekedésrendészetben szerzett tapasztalatokról;
d)	tapasztalatcsere a közlekedés biztonságáról.
(2)	A jelen cikk alkalmazásában illetékes együttműködésre jogosult szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről:
-	az Országos Rendőr-főkapitányság;
b)	a szlovén Szerződő Fél részéről:
-	a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság.
23.	cikk
Együttműködés a képzés, továbbképzés valamint a bűnmegelőzés területén
(1)	A Szerződő Felek illetékes szerveinek a képzés, továbbképzés területén folytatandó
együttműködése az alábbiakra terjed ki:
a)	oktatási tervek és tananyagok cseréje;
21
b)	közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok
megrendezése;
c)	a másik Szerződő Fél képviselőinek megfigyelőként történő meghívása, gyakorlatok és
különleges bevetési akciók bemutatása;
d)	a másik Szerződő Fél képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon.
(2)	A jelen Megállapodás végrehajtása során a bűnmegelőzési nemzeti kapcsolattartó
központok (Európai Bűnmegelőzési Hálózat nemzeti kontaktpontja) együttműködnek a
nemzeti szinten bevált bűnmegelőzési módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén,
valamint a bűnmegelőzési módszerek végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás
megszervezésében.
(3)	A Szerződő Felek képviselői, az oktatási képző intézmények vezetői szükség szerint
munkatalálkozókat tartanak intézkedéseik összehangolása és végrehajtásuk elősegítése
érdekében.
IV.	Fejezet
Jogviszonyok a másik Szerződő Fél területén történő eljárás során
24.	cikk
A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai
(1)	Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek
együttműködésre jogosult szerveinek tisztviselői a jelen Megállapodásból származó feladataik
végrehajtása érdekében a másik Szerződő Fél területére érvényes, fényképpel ellátott
szolgálati igazolvánnyal léphetnek és ott a szolgálati feladat ellátásának idejéig
tartózkodhatnak és kiutazhatnak.
(2)	A jelen Megállapodás 14. cikkében szereplő fedett nyomozó, külön engedély nélkül,
fedőokirattal léphet a megkeresett Szerződő Fél területére és ott a szükséges fedőokiratokkal,
szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen Megállapodás 14. cikkének (5)
bekezdésében meghatározott időtartamban tartózkodhat és kiutazhat. A fedőiratok
mintapéldányait a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei kölcsönösen megküldik
egymásnak.
25.	cikk
Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának
szabályai
(1)	A jelen Megállapodás eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szervének tisztviselői a megkeresett Szerződő Fél területén:
a)	jogosult egyenruhát viselni;
22
b)	az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt
elfoghatja, visszatarthatja, de haladéktalanul köteles őt a megkeresett Szerződő Fél területileg
illetékes együttműködésre jogosult szervének átadni.
(2)	A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselője a
megkeresett Szerződő Fél területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése,
továbbá az oda- és visszautazás során viselheti szolgálati fegyverét, valamint magával viheti a
szükséges szolgálati felszerelést.
(3)	A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szervének tisztviselője a jelen
Megállapodásból származó feladatai során a megkeresett Szerződő Fél területén, ezen állam
jogszabályainak megfelelően, az arányosság követelményének megfelelően az alábbi
kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló
eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati kutya.
(4)	A tisztviselő a megkeresett Szerződő Fél területén szolgálati fegyvert csak jogos
védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhat.
(5)	A Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve vezetőjének az államának területén
eljáró külföldi tisztviselőt a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök
alkalmazásának feltételeiről kioktatja.
26.	cikk
Szolgálati viszonyok és a bűnüldöző szervek tagjainak védelme
(1)	A megkereső Szerződő Fél együttműködésre jogosult szerve tisztviselőjének szolgálati
jogviszonyára, munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai
vonatkoznak.
(2)	A megkeresett Szerződő Fél a területén szolgálatot teljesítő, a másik Szerződő Fél
együttműködésre jogosult szerve tagjának a jelen Megállapodásban foglalt feladatai
végrehajtása során ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját együttműködésre
jogosult szerve tagjának.
27.	cikk
Büntetőjogi felelősségi szabályok
Az együttműködésre jogosult szerv tisztviselői, akik a jelen Megállapodás alapján a
másik Szerződő Fél területén végzik tevékenységét, az általuk vagy sérelmükre elkövetett
bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek a tevékenységük helye szerinti
Szerződő Fél tisztviselőivel.
23
28.	cikk
Kártérítési felelősség
(1)	Amikor az egyik Szerződő Fél tisztviselője a jelen Megállapodás rendelkezéseinek
megfelelően a másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során
okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél joga szerint felel, ahol a
károkozás történt.
(2)	Az a Szerződő Fél, amelynek területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett,
a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját tisztviselője okozta volna.
(3)	Az a Szerződő Fél, amelynek tisztviselője a másik Szerződő Fél területén harmadik
személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a
károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett
kártérítés összegét.
(4)	Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló
jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a
Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyet a
másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos
gondatlansággal okozták.
V.	Fejezet
Adatvédelem
29.	cikk
Az átadható személyes adatok köre
A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a Szerződő Felek a
következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:
a)	a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a
bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi
név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és
hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság, illetve az úti okmányokra
vonatkozó, vagy az egyéb jogszabályokban meghatározottakkal összhangban a biometrikus
adatait;
b)	az a) pontban szereplő személyek személyazonosságot igazoló okmány, útlevél vagy más
úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás
helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);
c)	a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS
profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;
d)	a jelen Megállapodás 8. cikkének (3) bekezdése szerinti információkban szereplő
személyes adatokat;
24
e)	valamint mindazon személyes adatokat, amelyeket az együttműködő Szerződő Felek a
jelen Megállapodás alapján gyűjtenek és adnak át egymásnak.
30.	cikk
Az adatkezelés szabályai
A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek
együttműködésre jogosult szervei - az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének
védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28.
napján kelt Egyezményben, valamint a személyes adatok gépi feldolgozása során,
Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a
személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november
8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglaltak figyelembe vételével - az adatkezelésre
vonatkozó alábbi rendelkezések szerint járnak el:
a)	a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét és felhasználásuk célját;
b)	az adatokat átvevő Szerződő Fél (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen
Megállapodásban meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerződő Fél (a továbbiakban:
átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat. Az átadó Fél
kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;
c)	az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása
szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll belső jogszabályaival,
meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;
d)	az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és megsemmisítési
határidejét a hatályos belső jogszabályoknak megfelelően. Ha az átadó Fél az átvevő Féllel
speciális megőrzési határidőt közölt, úgy az átvevő Fél köteles azt betartani;
e)	a személyes adatok kizárólag a jelen Megállapodás 2. cikkében megjelölt együttműködésre
jogosult szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli
hozzájárulásával továbbíthatók a c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján;
f)	a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek
nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az adatszolgáltatás
célját és tartalmát, az átvevő szervet és az átadás időpontját. Az on-line adatszolgáltatást
automatikusan kell nyilvántartani. A nyilvántartások legalább öt évig megőrizendők, az
átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartás az ezen adatokra vonatkozó belső
jogszabályokban meghatározott ideig őrizendők meg. A nyilvántartás adatai kizárólag az
adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.
31.	cikk
Az érintett személy tájékoztatása
Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az
érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes adatairól és felhasználásuk céljáról.
Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia.
25
32.	cikk
Adatkezelés a másik Szerződő Fél területén folytatott eljárás során
(1)	A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél területén
folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő
Fél illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat
megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek
során be kell tartani a személyes adatot átadó hatóság által az adatkezelésre vonatkozó
előírásokat.
(2)	Az együttműködésre jogosult szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél
területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél
gépi feldolgozású személyes adataihoz.
33.	cikk
Minősített adatok védelme
(1)	A Szerződő Felek a jelen Megállapodás végrehajtása során az átvett minősített adatok,
információk védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
a)	a minősített adatot átadó Szerződő Fél (a továbbiakban: átadó Fél) jogszabályai szerint
minősített adatokat a minősített adatokat átvevő Szerződő Félnek (a továbbiakban: átvevő Fél)
ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint amilyenben a jelen Megállapodás mellékletét
képező megfeleltetési táblázat alapján a saját jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott
adatait részesíti. Ez a melléklet a jelen Megállapodás szerves részét képezi;
b)	a minősített adatok kezelése az a) pontban szereplő megfeleltetésben meghatározott
minősített adatokra vonatkozó jogszabályok szerint történik mindkét Szerződő Félnél;
c)	az átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja az átvevő Felet az adatokkal kapcsolatos
változásokról, illetve a minősített adatok minősítési jelölésének, érvényességi idejének
módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. Az átvevő Fél ennek az értesítésnek
megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a
minősített adatként történő kezelést;
d)	az átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét;
e)	a minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat átadták, és
azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a belső jogszabályok
előírásai szerint jogosultak az azokhoz történő hozzáféréshez;
f)	az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli
szerveknek csak az átadó Fél írásban adott hozzájárulása alapján lehet rendelkezésére
bocsátani;
26
g)	az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak az átvevő Félnél történt
bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell az átadó Felet. A tájékoztatásnak ki
kell térnie a jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint
ezeknek a következményeknek a korlátozása érdekében foganatosított intézkedésekre és az
előírások jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre;
h)	a jelen Megállapodás értelmében átadott iratok, adatok, információk és műszaki
berendezések harmadik ország részére történő továbbadása csak az átadó Fél illetékes
hatóságának írásbeli hozzájárulása esetén megengedett;
i)	a jelen Megállapodás 16. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához
szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél kihelyezett tisztviselője részére történő
hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Megállapodásban
meghatározott együttműködésben részt vevő együttműködésre jogosult szervek minősítettek,
a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben
részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő
hozzájárulását.
(2)	A jelen Megállapodás alapján átadott minősített adatok védelmének felügyeletére
kijelölt szervekről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást a jelen
Megállapodás hatálybalépését követő harminc napon belül.
VI.	Fejezet
Záró rendelkezések
34.	cikk
Vegyes Bizottság
(1)	A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére
és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Szerződő Felek a Vegyes Bizottság
összetételéről diplomáciai úton tájékoztatják egymást.
(2)	A Vegyes Bizottság, szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a
Szlovén Köztársaságban felváltva tartja üléseit.
(3)	A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések
megoldására és az együttműködés továbbfejlesztésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati
szerveinek javaslatot tehet.
35.	cikk
Költségviselés szabályai
A jelen Megállapodás végrehajtása során - a Szerződő Felek központi kapcsolattartó
szerveinek eltérő megállapodása, vagy a jelen Megállapodásban foglalt eltérő rendelkezés
hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját együttműködésre jogosult szervei
eljárása során felmerülő költségeket.
27
36.	cikk
Más nemzetközi szerződésekhez való viszony
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Feleknek az egyéb két-
vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait.
37.	cikk
A viták rendezése
(1)	A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával esetleg felmerülő vitákat a
Szerződő Felek a jelen Megállapodás 34. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében,
tárgyalások útján rendezik.
(2)	Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát
diplomáciai úton kell rendezni.
38.	cikk
A Megállapodás hatálybalépése és egyéb rendelkezések
(1)	A jelen Megállapodást meg kell erősíteni. A Megállapodás azon későbbi jegyzék
keltének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek
diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez
szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek.
(2)	A jelen Megállapodás 12. cikke az Európai Unió Tanácsának a közös határokon a
határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás
végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én kelt Egyezménynek (a továbbiakban:
Schengeni Végrehajtási Egyezmény) és az azon alapuló, illetve azokkal egyéb módon
összefüggő jogi aktusoknak a Szerződő Felek általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó
határozatainak kihirdetését követő naptól kerül alkalmazásra.
(3)	A jelen cikk (2) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődően a határon átnyúló
megfigyelések az európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmények
gyanúja esetén alkalmazandók.
(4)	A jelen cikk (2) bekezdésében meghatározott időponttól kezdődően a jelen
Megállapodásnak a közös államhatár felügyeletével összefüggő közös járőrszolgálatra
vonatkozó rendelkezései csak a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 2. cikkének (2)
bekezdésében meghatározott intézkedés bevezetése esetén alkalmazhatók.
(5)	A jelen Megállapodás 29. cikkének a) pontjában szereplő biometrikus adatok átadására
akkor kerül sor, amikor a magyar Szerződő Fél diplomáciai úton arról értesíti a szlovén
Szerződő Felet, hogy az ehhez szükséges belső jogi feltételeknek eleget tett.
(6)	A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél
diplomáciai úton írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék
kézhezvételét követő hatodik hónapot követő napon hatályát veszti.
28
(7)	Bármelyik Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben
átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti szuverenitását,
biztonságát, közrendjét, vagy ha az a Szerződő Felek jogszabályaival ellentétes. Az ilyen
intézkedések meghozataláról, vagy visszavonásáról a Szerződő Felek diplomáciai úton
haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás végrehajtásának felfüggesztése,
illetve annak visszavonása az erről szóló értesítés kézhezvételének napján lép hatályba.
(8)	A jelen Megállapodás hatályba lépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság
Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott
forgalma és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten,
1993. május 19-én aláírt Megállapodás hatályát veszti.
(9)	A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán,
az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél
gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a
szlovén Szerződő Felet.
Készült Brdoban, 2006. október 25. napján, két eredeti példányban, magyar, szlovén és angol
nyelven, mindhárom nyelvű szöveg egyaránt hiteles. Az Megállapodás értelmezésével
kapcsolatos vita esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
„Aláírások”
29
Melléklet
a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon
átnyúló együttműködéséről szóló Megállapodás 33. cikk (1) bekezdéséhez
A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése
A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző
szervek határokon átnyúló együttműködéséről szóló Megállapodás 33. cikk (1) bekezdés a)
pontjában foglaltakra figyelemmel - a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság
jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései
megfelelnek egymásnak:
A Magyar Köztársaságban
„Szigorúan Titkos!”
„Titkos!”
„Bizalmas!”
„Korlátozott terjesztésű!”
a Szlovén Köztársaságban
STROGO TAJNO
TAJNO
ZAUPNO
INTERNO
Angol megfelelője
TOP SECRET
SECRET
CONFIDENTIAL
RESTRICTED
30
4. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 38. cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett egyedi határozatában állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter
gondoskodik.
31
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a bűnüldöző szervek határokon
átnyúló együttműködéséről szóló Megállapodás célja a magyar és a szlovén bűnüldöző
szervek közötti együttműködés elmélyítése, amelyet a szervezett bűnözés átalakulása, a
határokat átlépő bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési formák
megjelenése, valamint a belső határok nélküli schengeni térség államainak biztonsági igénye
indokol.
A Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi
hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
A Megállapodásban a bűnüldöző szervek közötti együttműködés főbb területei:
információcsere, intézkedések sürgős esetekben, személyek és tárgyak körözése, határon
átnyúló megfigyelés, határon átlépő üldözés, ellenőrzött szállítás, fedett nyomozó
alkalmazása, együttműködés a Védelmi Programban, közös bűnfelderítő-csoport létrehozása,
titkos információgyűjtés, közös határmenti járőrszolgálat, együttműködés a közös
kapcsolattartási szolgálati helyeken, összekötő tisztviselők küldése és fogadása.
A Megállapodás rögzíti a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat, az
együttműködő szerveket, a megkeresések sajátos tartalmi elemeit, az együttműködési
cselekmények és az abban résztvevő, együttműködő bűnüldöző szervek irányításának
szabályait, az együttműködők jogait és kötelezettségeit. A nemzetközi szerződés alapján a
bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködésre a büntetőeljárás keretein kívül, a
bűnmegelőzés és a bűnfelderítés során kerül sor, nem érintve a bűnügyi jogsegély alapján az
igazságügyi szervek hatáskörébe tartozó eljárási cselekményeket.
Jelen Megállapodás létrehozása a Szlovén Köztársasággal, mint szomszédos, Európai Uniós
tagállammal nagy jelentőséggel bír, ugyanis a Megállapodás aláírásával lehetővé válik egy új
típusú, az Európai Uniós jogi normáknak és a schengeni előírásoknak megfelelő
együttműködés kialakítása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Megállapodás, tartalmát tekintve, törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz,
ezért a 2005. évi L. törvény 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra tekintettel, a
Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást.
A 2. §-hoz
A Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően, a 2005. évi L. törvény 9. §-a
értelmében, a Megállapodást törvényben kell kihirdetni.
32
A 3. §-hoz
A Megállapodás a magyar és szlovén bűnüldöző szervek közötti együttműködés elmélyítése
érdekében jött létre.
A Szerződő Felek közötti együttműködésre a közrend és közbiztonság védelme érdekében, az
európai elfogatóparancs kibocsátásának alapjául szolgáló bűncselekmények megelőzése,
megakadályozása és felderítése, valamint a határrendészeti és közlekedésrendészeti területen
kerülhet sor (1. cikk). Bizonyos együttműködési formák esetén (határon átnyúló megfigyelés,
határon átlépő üldözés, fedett nyomozó) indokolt a bűncselekményi kör szűkítése (11. cikk
(1)	bek., 12. cikk (1) bek. és 14. cikk (1) bek.).
A Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi
hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre (1. cikk (4) bek.).
A Megállapodás 2. cikke meghatározza az együttműködésben résztvevő szerveket, amelyek a
Szerződő Felek belső jogszabályai szerint feljogosítottak bűnüldözési és egyéb, a
Megállapodás hatály alá tartozó feladatok végzésére. A magyar Fél részéről: a Rendőrség, a
Határőrség, a Vám-és Pénzügyőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó szervei,
valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata. A szlovén Fél részéről: a
Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság a belső szervezeti egységeivel,
valamint a területi szervezeti egységekkel együtt (2. cikk (1) bek.).
Az együttműködési formák jelentős része az államhatárhoz kapcsolódik, például a határon
átnyúló megfigyelés, a határon átlépő üldözés, az ellenőrzött szállítás. Továbbá, több
bűncselekmény (embercsempészet, kábítószer-, fegyvercsempészet, pénzügyi
bűncselekmények egy része, okmányhamisítások) felderítése, megelőzése, leleplezése során a
Szerződő Felek illetékes szervei együttműködésének színhelye főként az államhatár. A fenti
bűncselekmények felderítésében a hatályos magyar jogszabályok szerint több szerv is
illetékes, ezért indokolt, hogy az együttműködésben a Határőrség, valamint a Vám- és
Pénzügyőrség is részt vesz.
A Megállapodásban kijelölt központi kapcsolattartó szervek: a magyar Fél részéről az
Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ; a szlovén
Fél részéről a Belügyminisztérium, a Rendőrség, a Rendőr-főigazgatóság (2. cikk (2) bek.).
A Megállapodás meghatározza a határterületnek minősülő közigazgatási területet is, amelyen
belül az erre feljogosított bűnüldöző szervek a határterülethez kapcsolódó bűncselekmények
esetén a nemzetközi szerződésben meghatározott közvetlen információcserét folytathatnak (2.
cikk (3) bek. és 8. cikk).
Az együttműködésre irányuló megkereséseket a központi kapcsolattartó szerveken keresztül,
írásban kell megküldeni és fogadni. Sürgős esetben a megkeresés szóban is előterjeszthető. A
szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni (3. cikk (2) bekezdés). A
Megállapodásban a Felek meghatározták a megkeresésekre alkalmazandó eljárási szabályokat
és azok teljesítésének határidejét (3. cikk), továbbá a megkeresés legfontosabb tartalmi
elemeit, és az együttműködés során használt nyelvet (4. cikk).
33
A bűnüldöző szervek egyedi esetekben megkeresés nélkül is átadhatnak bűnügyi információt,
ha az a másik Fél bűnüldöző szervei számára szükséges a bűncselekmények megelőzéséhez és
felderítéséhez, illetve más, a közrendet fenyegető veszély elhárításához (7. cikk).
A bűnüldöző szervek közötti együttműködés fő területei az alábbiak:
a)	intézkedések sürgős esetekben (5. cikk),
b)	információcsere (6. 7. és 8. cikk),
c)	a közbiztonság közös elemzése (9. cikk),
d)	személyek és tárgyak körözése (10. cikk),
e)	határon átnyúló megfigyelés (11. cikk),
f)	határon átlépő üldözés (12. cikk),
g)	ellenőrzött szállítás (13. cikk),
h)	fedett nyomozó alkalmazása (14. cikk),
i)	együttműködés a Védelmi Programban (15. cikk),
j) közös bűnfelderítő-csoport létrehozása (16. cikk),
k) titkos információgyűjtés (17. cikk),
l) összekötő tisztviselők küldése (18. cikk),
m) együttműködés közös kapcsolattartási szolgálati helyeken (19. cikk),
n) közös határmenti járőrszolgálat (20. cikk),
o) közbiztonsági együttműködés jelentősebb rendezvények során (21. cikk),
p) együttműködés a közúti közlekedés biztonságának biztosítása terén (22. cikk),
q) együttműködés a képzés, továbbképzés, valamint a bűnmegelőzés területén (23. cikk).
A Megállapodás tartalmazza a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat:
a megkeresések kérésének, megtagadásának és teljesítésének eseteit; a megkeresések sajátos
tartalmi elemeit; az együttműködési cselekményeket, és az együttműködő bűnüldöző szervek
irányításának szabályait (III. Fejezet).
A Megállapodás rendelkezik a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjait a másik Szerződő
Fél területén történő eljárás során megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről (IV.
Fejezet). Ennek keretében meghatározza a másik Szerződő Fél területén feladatot végző
tisztviselők beutazásának, kiutazásának és tartózkodásának szabályait, az egyenruha
viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának és az elkövető
elfogásának szabályait, továbbá a szolgálati viszonyokra, a büntetőjogi és a kártérítési
felelősségre vonatkozó szabályokat (24-28. cikk).
A Megállapodás részletes adatvédelmi szabályokat tartalmaz, meghatározza a személyes
adatok kezelésének és a minősített adatok átadásának feltételeit (V. Fejezet).
A Megállapodás a záró rendelkezések között rendelkezik a Vegyes Bizottság felállításáról, a
költségviselés szabályairól, a viták rendezéséről és a Megállapodás hatálybalépéseinek
feltételeiről (VI. Fejezet).
34
A 4. §-hoz
A Megállapodás a 38. cikkének (1) bekezdése értelmében a Megállapodást meg kell erősíteni.
A Megállapodás azon későbbi jegyzék keltének napjától számított kilencvenedik napon lép
hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a
Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek.
Ennek naptári napját - a 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdésének megfelelően - annak
ismertté válását követően a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi
határozatával állapítja meg.
A Megállapodásnak a határon átlépő üldözésre vonatkozó szabályai (12. cikk) az Európai
Unió Tanácsának a Schengeni Végrehajtási Egyezmény Magyarország általi teljes körű
alkalmazását jóváhagyó határozatának kihirdetése napján lépnek hatályba.
A törvény végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik. Tekintettel arra, hogy
magyar részről több kapcsolattartó, bejelentést fogadó, megkeresésre válaszoló hatóságot jelöl
ki a Megállapodás, szükség van a Megállapodás végrehajtásáért felelős miniszter
meghatározására. A gyakorlati munka elősegítése érdekében szükség lesz továbbá megfelelő
fórum keretében a hazai szervek közötti rendszeres koordinációra, tapasztalatcserére.
35