﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1488. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény módosításáról
Előadó: dr. Petrétei József
igazságügyi és rendészeti
miniszter
Budapest, 2006. november
2
2006. évi ... törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996.	évi XLIII. törvény és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
módosításáról
1.	§
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati
viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 248. §-ának c)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A belügyminiszter a fegyveres szerv hivatásos állományú tagját határozott
vagy határozatlan időre - beleegyezésével - a Belügyminisztériumba, illetve a
rendvédelmi oktatási intézményekbe szolgálatteljesítésre berendelheti. A berendeléssel
betölthető szolgálati beosztásokat a miniszter határozza meg. A berendeltre a 43-44.
§-ok szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
„c) a munkáltatói jogkört a rendőrség és a határőrség állományából
berendelt személlyel szemben a rendészetért felelős miniszter, a polgári védelem,
valamint az állami és önkormányzati tűzoltóság állományából berendelt személlyel
szemben pedig a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gyakorolja;”
2. §
A Hszt. a következő 248/A. §-sal egészül ki:
„248/A. § (1) A rendészetért felelős miniszter 2007. május 31-ig igazságügyi
szakértői intézménybe szolgálatteljesítésre berendelheti a rendőrség és a Határőrség
hivatásos állományú, az igazságügyi szakértői névjegyzékbe valamely kriminalisztikai
szakterületre vagy vegyészet szakterületre igazságügyi szakértőként bejegyzett tagját.
(2)	A berendelt felett a munkáltatói jogkört az igazságügyi szakértői intézmény
vezetője gyakorolja, a foglalkoztatásával összefüggő költségek fedezetét az
igazságügyi szakértői intézmény költségvetésében kell biztosítani. A berendelt
szolgálati jogviszonyára egyebekben a 248. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti berendelés megszűnik, ha a hivatásos állomány
tagja azt kéri, illetve ha az igazságügyi szakértői névjegyzékből törölték.”
3
3.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 103. §-a a következő új
(2)	bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(4) bekezdés számozása (3)-(5)
bekezdésre változik:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában nem minősül a nyomozó
hatósággal hivatásos szolgálati viszonyban álló személynek az, aki a rá vonatkozó
jogszabályok alapján nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot.”
4.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy rendelettel
állapítsa meg az igazságügyi szakértői intézményben a rendőrség és a Határőrség
hivatásos állományú tagjának berendelésével betölthető beosztásokat.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaság Rendőrségének szervezetében hagyományosan
működött és működik a klasszikus kriminalisztikai szakértés a bűnügyi technikai
osztályok bázisán. E szakterületeken tevékenykedő szakértők helyzetét is érintette az
igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 35. §-ának (3)
bekezdése, amely 2007. január 1-jei hatállyal akként módosította a büntetőeljárásról
szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 103. §-a (1) bekezdésének b) pontját, hogy a
nyomozó hatóság tagjai, illetve a nyomozó hatósággal alkalmazásában álló
igazságügyi szakértők kizártak a büntetőeljárásban az igazságügyi szakvélemény
adásból. Mivel ugyanakkor ez a szakértelem a büntetőeljárások lefolytatásához
nélkülözhetetlen, és döntően a rendőrség jelenlegi, hivatásos állományban lévő
igazságügyi szakértőinek kirendelésével vehető igénybe, ezért megoldást kell találni
arra, hogy a kriminalisztikai szakértők a jövőben se legyenek kizártak a szakvélemény
adásból. A Javaslat az esetükben fennálló összeférhetetlenség megszüntetése
érdekében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.) berendelésre vonatkozó szabályait egészíti ki
azzal, hogy lehetőséget teremt igazságügyi szakértői intézménybe történő
berendelésükre. A Javaslat ily módon a kriminalisztikai szakértést végző, a
rendőrségtől független, egységes állami szervezetrendszer kialakításáig is biztosítja a
kriminalisztikai szakértők kirendelésének lehetőségét; elfogadása nélkülözhetetlen
ahhoz, hogy a büntetőügyek lefolytatása 2007. január 1-jét követően sem szenvedjen
számottevő késedelmet amiatt, mert a Be. módosítása folytán a rendőrség, határőrség
alkalmazottai nem készíthetnek igazságügyi szakértői véleményt büntetőeljárásban.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Berendelés a Hszt. 248. §-a szerint a Belügyminisztériumba, továbbá
rendvédelmi oktatási intézménybe történhet; a berendelés eredményeként a
munkáltatói jogkört a berendelttel szemben a fegyveres szerv irányításában és
felügyeletében közreműködő minisztériumi egység vezetője gyakorolja, de
egyebekben a szolgálatára (ideértve javadalmazását, egyéb juttatásait is) a fegyveres
szerv hivatásos állományára vonatkozó szabályok az irányadók. A Javaslat módosítja a
248. § c) pontját: a munkáltatói jogokat - praktikus okokból - egységesen
miniszterhez (a rendészetért, illetve a katasztrófák elleni védekezésért felelős
miniszterhez) telepíti. Ez azért szükséges, mivel a kormányzati struktúra átalakítása
folytán már nemcsak a fegyveres szerv irányításában és felügyeletében közreműködő
minisztériumi egység vezetője lehet a berendelt munkáltatója, hanem az érintett
minisztériumok egy minisztériumi egységének vezetője is. Az érintett minisztériumok
szervezeti és működési szabályzatában a miniszter egyébként rendelkezhet a
munkáltatói jogok más minisztériumi vezetőkre történő átruházásáról. A 248. §
5
bevezető szövegét a Javaslat nem módosítja, figyelemmel arra, hogy a kormányzati
szervezet-átalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló T/1202. számú
törvényjavaslat a miniszter és minisztérium ehelyütt szereplő elnevezését megfelelően
átszövegezi.
A 2. §-hoz
A Javaslat egy új, 248/A. §-sal egészíti ki a Hszt-t, amely lehetővé teszi, hogy a
szolgálattételre történő berendelés a rendészetért felelős miniszter felügyelete alatt
működő igazságügyi szakértői intézménybe is történhessen. A 248/A. § tartalmazza a
berendelés speciális szabályait. E körben meghatározza a berendelő személyét (a
rendészetért felelős minisztert) és a berendelhető személyek körét: olyan igazságügyi
szakértők, akik a rendőrség, határőrség hivatásos állományú tagjai és kriminalisztikai
vagy vegyészet szakterületen jogosultak szakvéleményadásra. Úgy rendelkezik
továbbá, hogy az ily módon berendeltek felett a munkáltatói jogot a szakértői
intézmény vezetője gyakorolja, s kimondja azt is, hogy a berendelés megszűnik akkor
is, ha a szakértőt az igazságügyi szakértői névjegyzékből törlik. E rendelkezéseken
túlmenően a berendelt szolgálati viszonyára a berendelés 248. §-ban foglalt szabályait
kell alkalmazni. A Javaslattal megteremtett intézmény egy speciális berendelés, mely
tartalmilag átmeneti jellegű szabályként kerül megfogalmazásra: a berendelés
megtételére ugyanis csak 2007. május 31-éig van lehetőség. A Javaslat szerinti
berendelés valóban csak a jelenlegi állapot átmeneti rendezésére szolgáló, csak a
legszükségesebb mértékben alkalmazott megoldás, nem pedig olyan intézmény, amely
a kriminalisztikai szakértők egyéb, az állam által foglalkoztatott szakértőkétől eltérő
jogállását hosszabb távon is megőrizné. A Javaslatban foglalt határidő arra tekintettel
került megállapításra, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a megfelelő számú
szakember berendelésére; értve ez alatt a jelenleg is már névjegyzékben szereplő
szakértőket, és a közeljövőben névjegyzékbe felvehető szakértőjelölteket.
A 3. §-hoz
A Javaslat szerinti berendeléssel megszűnik a kizárást megalapozó helyzet,
hiszen a berendelt nem a nyomozó hatóság állományában teljesít szolgálatot, s felette a
munkáltatói jogkört nem eredeti munkáltatója, hanem a szakértői intézmény vezetője
gyakorolja. Megszűnik tehát az az alkotmányossági aggály, mely a kizárási ok
megfogalmazásához vezetett; e munkajogi helyzet már olyan mértékben eredményezi
a berendelt és felette a munkáltató jogokat korábban gyakorló nyomozó hatóság
közötti jogviszony kiüresedését, hogy azt már nem indokolt kizárási okként kezelni. A
Javaslat ezért kiegészíti a Be-t is, kimondva azt, hogy azok, akik nem a nyomozó
hatóság állományában teljesítenek szolgálatot - figyelemmel a foglalkoztatási
jogviszony alapvető megváltoztatására - nem tekinthetők a 103. § (1) bekezdésének b)
pontja alkalmazásában a nyomozó hatósággal szolgálati viszonyban álló
személyeknek, tehát nem kizártak a szakvéleményadásból.
6
4. §
Annak érdekében, hogy a Javaslat szerinti berendelések mielőbb
megkezdődhessenek, a Javaslat hatályba lépési időpontja a kihirdetést követő 8.
napban került meghatározásra.
Mivel a Javaslat 2. §-a szerinti berendelés csak és kifejezetten a kriminalisztikai
szakértői feladatok folyamatos ellátását hivatott biztosítani, ezért a berendelés is e
szakértői feladatok végzésére történhet meg. A Javaslat ennek érvényesítése érdekében
felhatalmazást ad a rendészetért felelős miniszternek arra, az igazságügyi szakértői
intézményben berendeléssel betölthető beosztások körét rendeletben állapítsa meg.